Csengele történeti kronológiája Molnár Mihály i. e. 2000-1700 között Ekkor készül az az 5 korai bronzkori agyagedény, mely a Mételyes dűlőben kerül elő 1932-ben. 50 előtt A szarmata jazigok az Alföldre költöznek. 300-as évek vége Korai gepidák Szeged környékén. 410 után Hun csapatok jelennek meg az Alföldön. 454 A hunok elmenekülnek az Alföldről. Gepida uralom az Alföldön. 568 Avar uralom kezdete. 600-as évek eleje Az avarok első temetkezései a Feketehalmi dombnál. 620-630 között A Jójárt tanyánál feltárt avar sír kengyelvasa és lándzsája ebben a korszakban készül. 620-640 között A Jójárt tanyánál feltárt avar sír övdíszei ebben a korszakban készülnek. 11
630-640 között A Jójárt tanyánál feltárt avar sír kardja ebben az időszakban készül. 670 körül Közép avar korszak kezdete. 895 A magyarok honfoglalása. 1241 első fele A Bogárháti templomot és a közelében lévő magyar települést a tatárok elpusztítják XIII. század vége Az újjáépített Bogárháti templom körül ekkor kezdenek el temetkezni a kunok. 1465 Mátyás király megerősíti Szeged város azon jogát, hogy a kun pusztákat közösen használhatja a kunokkal. 1469 Mátyás király újra megerősíti Szeged város azon jogát, hogy a kun pusztákat közösen használhatja a kunokkal. 1473 November 9-én Mátyás király adománylevelében elrendeli, hogy a Duna-Tisza közén lévő összes, homok néven nevezett pusztákat a szegediek a kunokkal közösen hasznosítsák. 1493 Egy június 5-én kelt kömpöci határleírás említi Csengele (Chengele) nevét. 12
1500-as évek eleje A Bogárháti templomrom körül ekkor történnek az utolsó temetkezések 1525 Portyázó török csapatok jelennek meg Szeged környékén. 1552 A dorozsmai csata után (március 1.) a Szeged környéki települések elnéptelenednek. Valószínűleg ekkor pusztítják el a törökök a Templomhalmi templomot. 1570 Egy török összeírás szerint Csengelén 3100 szarvasmarhát legeltetnek, a szállások száma 16. 1642 Szeged városa ünnepélyes egyezséget köt Esterházy Miklós nádorral, a kunok főkapitányával, hogy a kun pusztákat Kecskeméttel közösen használja, ezért évi egy perzsaszőnyeget adományoz. 1702 I. Lipót félmillió forintért zálogba adja a jászkun területeket (közte Csengelét is) a német lovagrendnek 1718 Szeged városa megállapodik Orczy Istvánnal, a német lovagrend ügyvivőjével, hogy a kun pusztákért (közte Csengele is) évi 150 forint bért fizet. Az első évi haszonbért április 25-én kifizeti Temesváry János. 1719 III. Károly megerősíti Szeged szabad királyi város jogait és ősi kiváltságait, köztük a kun puszták legeltetési jogát is. 13
1722 A szegedi követek a júniusban nyíló országgyűlésen panaszt tesznek a német lovagrend ellen a kun puszták használatának akadályozása miatt, de eredményt nem érnek el. Ugyanebben a hónapban Csongrádon, Szentesen, Vásárhelyen, Makón és Mindszenten 28 tanúvallomást vesznek jegyzőkönyvbe Szeged város érveinek bizonyítására. 1723 Január 16-án a szegedi városi tanács elhatározza, hogy a kun puszták legeltetési jogáért pert indít. 1724 December 12-én Szeged város a kun puszták ügyében pert indít a német lovagrend ellen. 1725 Április 18-án megtörténik a perfelvétel a kun puszták ügyében. 1726 Október 18-án, hosszú vita eredményeként Szeged városa és a német lovagrend Bécsben peren kívül megegyezik, melynek eredményeként Felsőés Alsócsengele puszták Szeged határába bekebeleztetnek. Véglegesítik Szeged város 1723-as határát. 1731 A német lovagrend katonái "kiverik" a szegediek állatait az 1725-ös egyezség szerint Szegedet megillető pusztákról. 1737 A kun puszták birtoklásáról szóló pereket a királyi táblabírák közreműködésével lezárják, a határokat hitelesítik, Alsó- és Felsőcsengelét Szegedhez csatolják. 1740 Müller János szenátor 138, Sinkovics József kereskedő 184 hízó ökröt legeltet Csengelén. 14
1744 Március 17-i ülésén Szeged város tanácsa szabályozza a legeltetés rendjét a pusztákon. A csengelei pusztán ekkor Vékes Márton, Nagy Pál, Babarczy Ferenc, Barcza János, Kopasz János, Losonczi Ferenc és Müller János ökrei legelnek. 1747 Kaltschmidt Ábrahám elkészíti Szeged határának térképét. Ez az első ismert térkép, melyen Csengele szerepel. 1760 A csengelei pusztán 4 göbölycsorda jár (a gazdaságok névadói: Vékes Márton, Aradi, Kovács István és Kopasz János). 1771 Homokkötés céljából először telepítenek erdőt Csengelén. Egyúttal egy erdőőri épületet is építenek. 1789 A futóhomok megkötésére Csengele határában Vedres István fásítást végeztet. 1790 Szeged város tanácsa előírja, hogy a város 8 hadnagya közül 6 szüntelen a pusztákon tartózkodjon, és a város határát oltalmazzák a szomszédok marháitól. 1805 A homok megkötésére, Vedres István kezdeményezésére erdőket telepítenek Csengelén a kisteleki jobbágyok robotmunkájával. Összesen 372.294 fát ültetnek el 379 holdon. 1808 Január hónapban Szeged város küldöttsége megvizsgálja a csengelei erdőtelepítéseket, és megállapítja, hogy azok meggyökereztek. 15
1851 Egy november 24-i jegyzőkönyv szerint Csengelén egy csősz dolgozik. Évi fizetése 80 forint. 1852 Szeged városa elsőként oszt ki bérföldeket Csengele pusztán. A bérlet 10 évre szól. 1854 Augusztus 18-án megszületik Király Anna, akit elsőként anyakönyveznek Csengele születési hellyel. 1860 Az év folyamán 7 csengelei újszülöttet keresztelnek Kisteleken. 1863 Az év folyamán a nagy szélvihar (Lucza-szél) elhordja a Templomhalom egy részét és előbukkannak az épület falai. 1866 Március hónapban az elhagyott bérföldeket 6 esztendőre újra elárverezik. 1879 A szegedi nagy árvíz után számos család a tanyákra menekül és sokan nem is térnek vissza többé. 1880 Február hónap végén a csengelei földterületből 1344 katasztrális holdat 33 jelentkező részére 25 évre, árverés útján bérbeadnak. Nyáron a város bérbeadja a Felsőcsöngölén lévő kocsmát. 16
1881 Áprilisban a szeged városi gazdaszék javasolja, hogy a korábban 10 évre bérbeadott földeket 3 évre adják ki újra. Ezzel összhangba hozzák a 30 éves bérföldek lejárati idejét (1884 szeptemberének vége). Az év folyamán 31 újszülöttet visznek Csengeléről Kistelekre keresztelni. 1887 Július 29-én nagy jégverés pusztít a majsai határ közelében. Legnagyobb kár a dohányültetvényekben keletkezik. Kordás Ferenc a csengelei kapitány. 1890 Október 1-jén megnyílik az első csengelei iskola Belsőcsengelén. A hozzácsatolt 4 hold területen minta-szőlőtelepet rendeznek be. Csengele lakossága 1436 fő. 1891 Október hónap közepén Reizner János ásatásokba kezd a Templomhalmi dombnál. 1892 November 5-én árverés útján a csengelei közlegelőből újabb 1200 holdat adnak bérbe 24 és fél évre. 1895 November 21-én Szeged város közgyűlése 9 új tanyai iskola építését hagyja jóvá, egyet Csengele felső részén. 1896 Október 22-én a kiskunfélegyházi és a szegedi tanács képviselői területbejáráson kijavítják a Csengele-Kiskunfélegyháza közötti határt. December hónapban a várostanyán (erdészházban) telefont szerelnek fel. 17
1897 Tavasszal megkezdődik a Templomhalmi iskola építése. November 3-án megkezdődik az oktatás a Templomhalmi iskolában. 1899 Augusztus hónapban a Mételyes (Vadgerlés) járásban bérföldeket osztanak ki. Erzsébet királyné emlékére a csengelei erdőben kocsányos tölgyekből egy ligetet képeznek. 1903 November hónapban átszervezik a tanyai kapitányi rendszert. A tanyai kapitány tisztség helyettes kapitányira változik. Csengelére 5 esküdtet osztanak be. 1904 Október 1-től 1929. szeptember 30-ig terjedő időre újból bérbe adják a lejárt 25 éves bérföldeket. Ezenkívül Csengele kapitányságban további 443 holdat mérnek még ki 25 holdas parcellákban. 1908 Szeptember elején megkezdődik a tanítás az alsócsengelei (Pántlika úti) iskolában. Az év végén elindul a tanítás a Felső- (Kelőpataki) és Középsőcsengelei (Vadgerlési) iskolákban. 1909 Február 12-én tartott árverésen 705 koronáért a csengelei vadászterületet Vajda Sándor szerzi meg 6 évre. Március hónapban a kereskedelem-ügyi miniszter vasútállomás építését határozza el Csengelére. A közigazgatási bejárást március 30-án tartják. Július 7-én Szeged város tanácsa orvosi állás létrehozását határozza el Csengelén. 18
1910 Augusztus hónap végén bizottság jelöli ki az orvoslakás helyét. November hónapban a MÁV-állomás mellett vályogvető helyet jelöl ki Szeged város közgyűlése. 1911 Május hónap elején Szeged város közgyűlése a röszkei és csengelei orvoslak építésére 56.360 koronát szavaz meg. Május hónap végén dr. Faragó Ödön tiszti főorvos sürgeti a röszkei és csengelei orvoslakások felépítését. Július hónap végén veszik fel azt a kölcsönt, melyből az orvoslakások építését is finanszírozzák. 1912 Február hónapban a rendőrkapitányi hivatal sürgeti a tanácsot, hogy az orvoslakot minél előbb építtesse föl. 1914 Augusztus 11-én megkezdi működését az első csengelei orvos, dr. Kertész József. 1915 November hónapban Csengele nagy részét belvíz önti el. 1916 Február hónapban mozgalom indul a csengelei belvízkárosultak megsegítésére. Március végéig 1500 koronát gyűjtenek össze. Május hónap végén végzett összesítés szerint a belvíz 87 tanyaépületet döntött össze. 1917 Szeptember 10-én megalakul a Szeged-Felsőtanyai Mezőgazdasági Egyesület Csengelei Alosztálya. Október 17-én hozott határozatával Szeged város közgyűlése még egy szülésznői állást szervez Csengelére. 19
1919 Április 27-én megalakul a Földmunkás Szövetség csengelei csoportja. Május 18-án tanácsi választásokat tartanak. Ennek eredményeként a csengelei iskolaügyi bizottság tagjai: Bíró István, Kollmann Mihály, Szentgyörgyi Pálné és Papp Márton. A városi tanács a redkívüli viszonyokra való tekintettel további egy évre meghosszabbítja az októberben lejáró földbérleteket. 1920 Január 25-én nemzetgyűlési-tag választást tartanak. A csengelei szavazóhelyiség a várostanya. A szavazatszedő küldöttség tagjai: szatmári Mester Károly elnök, ifj. Kordás Mihály elnökhelyettes, Kollmann Mihály jegyző és Topolyai Gyula jegyzőhelyettes. Június 17-én és 18-án 25 évi használatra 1200 hold földet árvereznek el 10 holdas parcellákban. November 30-tól tüzelőanyaghiány miatt szünetel az oktatás a külsőcsengelei iskolában (1921. március 14-ig). 1921 Augusztus 1-től 1927. július végéig terjedő időre a városi tanács bérbeadja a csengelei IX. számú vadászkerületet Vajda Manó szegedi lakosnak. Megalakul a Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület. A városi tanács elrendeli a csengelei orvoslak javítását, és a tanácsköztársaság idején lerombolt Felsőtanya-Csengele közötti távbeszélőt ismét felszerelteti. 1922 A Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület szervezésében székelt utat készítenek a vasútállomáshoz és az iskolákhoz. 1923 Augusztus 12-én dr. Kószó István belügyi államtitkár Csengelére látogat. 20
1924 Április 27-én a középsőcsengelei iskolában leleplezik az I. világháborúban hősi halált halt Macsuga János tanító emléktábláját. Május 11-én a belsőcsengelei iskolában felavatják az I. világháborúban hősi halált halt Tölcséry Ferenc tanító emlékére készült márványtáblát. Augusztus 21-én megkezdik a bérföldek árverezését. 1700 hold kerül bérbeadásra. Október 12-én az I. világháború csengelei halottainak emlékére Balassa Ernő festőművész által készített allegorikus olajképet avatnak fel. Október 14-én a birkajárásból 70 hold földterületet 25 évre bérbeadnak. 1926 Az iskolákhoz építenek egy-egy plusz tantermet. Elkészül az iskolaigazgatói iroda és lakás (ma az I. számú háziorvosi rendelő). 1927 Renoválás miatt csak december 12-én kezdődik a tanítás a középsőcsengelei (mételyesi) iskolában. 1928 Kijelölik a temető helyét. Szalai József harangot öntet Budapesten, melyet a belsőcsengelei iskola udvarán állítanak fel. 1929 Január hónapban a kultuszminiszter hozzájárul, hogy az alsócsengelei iskolát dr. Somogyi Szilveszterről nevezzék el. November 9-én népes csengelei gazdaküldöttség jár Fodor Jenő helyettes szegedi polgármesternél, akitől a földbérhátralékok részletekben történő fizetését kérik. 1930 Február 24-én megalakul a Csengelei Polgári Lövész Egyesület a belsőcsengelei iskolában. 21
1931 A csengelei iskolagondnokság tagjai január 1-től kezdődően hat évig: Darányi József, Sisák Sándor, Túri István, Papp János, dr. Fajka Lajos és Sávai Ferenc. 1932 Május 7-én Seiler Lajos bronzkori agyagedényeket szolgáltat be a szegedi múzeumnak, melyeket a Mételyes dűlőben találtak. 1933 Május 24-én Szeged város mezőgazdasági bizottsága javasolja Csengelére vasárnapi piac tartását. Az előterjesztést elfogadják és a vasútállomás mellett tartják a piacot, mely még ez évben átköltözik Kordás Mihály bérletére, Belsőcsengelére. Július 31-én megalakul a Nemzeti Egység Pártja csengelei szervezete. Szeptemberben megkezdődik a lejárt bérföldek árverezése. Október 14-i napiparancsával a szegedi rendőrkapitányság vezetője a csengelei kikülönített őrséget ideiglenesen megszünteti és az ott szolgálatot teljesítőket a Felsőközponti őrszobára osztja be. 1934 Április 30-án helyszíni tárgyalást tartanak a Csengele 633. szám alatt Hajdú Répa Jenő és társa motormalom építési ügyében. Szeptember 19-én kelt véghatározatával Szeged polgármestere jóváhagyja a motormalom építését. 1935 Az év vége felé a Feketehalom közelében sírokat találnak, melyekből a régészek 105-öt tárnak fel 1936-ban. Elkészül a csengelei motormalom. 1936 Nyárra felépül a Csengelei Polgári Lövészegylet helyisége. Szeptember 1-jén megkezdi működését az első lelkész, Jachan Ignác.
22
1937 Január 1-től kezdődően hat évre a csengelei állami népiskolai gondnokság tagja: Darányi József, dr. Fajka Lajos, Papp János, Sávai Ferenc, Sisák Sándor és Túri István. Augusztus hónapban a postaügynökség távirat közvetítésére is alkalmas távbeszélőt kap. Szeged város közgyűlése segédlelkészi állást szervez Csengelére. 1938 Elkészül a parókia. Jójárt József földjén, a jászszentlászlói határ közelében kora avarkori sírt találnak. Szeged város törvényhatósági bizottsága tiszteletdíjas külterületi állatorvosi állást szervez Csengelére (a belügyminiszter 1939-ben hagyja jóvá). 1939 Szeged város közgyűlése kisegítő kántori állást szervez Csengelére. Ártézi kutat fúrnak Csengele központjában. 1940 Március 11-én megkezdi működését a csengelei anyakönyvi hivatal Takács Mihály iskolaigazgató vezetésével. Április 13-án a nagy vihar a várostanya épületének tetőzetét ledönti. Tavasszal rendkívül kedvezőtlen az időjárás, sok vadvíz keletkezik. Nyáron megkezdődik a közigazgatási kirendeltség épületének építése. December 1-jén Belsőcsengelén megnyílik a Postahivatal (a korábbi postaügynökség megszűnik). A postamester Katona Rózsa. 1941 Október 10-re elkészül az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de a hivatal csak később kezdi meg működését.
23
1943 Január 2-án megkezdi működését az I. fokú közigazgatási kirendeltség dr. Kelemen Antal aljegyző vezetésével. Tavasszal az ONCSA-házak részére bizottság jelöli ki a telkeket. December hónapban 51 hallgatóval ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyam indul. 1944 Július 9-én dr. Hamvas Endre megyéspüspök Csengelén szentmisét tart és megáldja a búzatermést. Október végén ideiglenesen megszűnik a postahivatal. Október 21-én este a szovjet csapatok birtokába kerül Csengele. December 3-án Szeged polgármestere engedélyezi a polgárőrségek szervezését. December hónap elején megalakul a Független Kisgazdapárt csengelei szervezete. Elnöknek Erdélyi Jánost választják. 1945 Május 6-án a Nemzeti Parasztpárt szegedi szervezete tájékoztató taggyűlést tart Csengelén. Tavasszal megalakul a Földigénylő Bizottság, majd május közepére befejeződik a szegedi földbirtokok kiosztása. 10.808 igénylő kap összesen 43.390 hold földet (ebből 1355 hold nem városi birtok). Május hónap közepén a német kapitulációt nagy lelkesedéssel fogadja Csengele népe. Hálaadó istentiszteletet és ünnepi ebédet tartanak. Május 26-án a Csongrád Megyei Földbirtokrendező Tanács Szegedi Tárgyaló Tanácsa kihelyezett ülésén vizsgálja felül a csengelei földhözjuttatásokat. Augusztus 6-tól az anyakönyvvezető Pigniczky Ferenc. Augusztus 7-én ismét megkezdi működését a postahivatal. Október 15-ig az összes szegedi föld bérlete megszűnik. 1946 Március 10-én pártközi népgyűlést tartanak.
24
Június 10-én a kommunista párt szegedi tagjai agitációs napot tartanak Csengelén. A lakosságot az otthonaikban keresik fel. Július 7-én tartja utolsó választmányi ülését a Szeged-Csengelei Mezőgazdasági Egyesület. Ezután nagy valószínűséggel a belügyminiszter feloszlatja a szervezetet. Július 27-én az újszegedi kenderfonógyár kultúrgárdája a Tóth-vendéglőben bemutatja Vincze István "Csengelei kisleány" című 3 felvonásos zenés vígjátékát, a szerző rendezésében. Augusztus 18-án rókusi és dohánygyári kultúrgárdisták tartanak mulatságos műsort Csengelén. Dániel György a kommunista párt részéről a forint jelentőségéről és a magyar béke problémáiról beszél. November 3-án népgyűlést tart a kommunista párt csengelei szervezete. Beszédet mond Berár Demeter, a Nagyszegedi Pártbizottság tagja. December 2-án a szegedi gyufagyár és a Déma cipőgyár dolgozói látogatják meg Csengelét. A rászorulóknak edény- és cipőjavítást végeznek. December15-én kezdődnek meg a Szabad Föld téli esték. 1947 Június 15-én Csengelére látogatnak a kommunista falujárók. Augusztus hónap elején a földreform alkalmából földhözjuttatottak ünnepségek keretében megkapják a telekkönyvi lapokat Augusztus 17-én a szegedi Kenderfonó falujárói látogatnak Csengelére. Szeptember 28-án a szegedi dohánygyár falujárói vendégeskednek Csengelén. Velük együtt jön dr. Zöld Sándor nemzetgyűlési képviselő, aki nagygyűlés keretében mond beszédet. Az év folyamán nagy károkat okoz az aszály a gabonaföldeken. Elkészül az Egészségház. 1948 Január 8-án Gyáni Imre főispán Hankóczi Bélával, az elszámoltatások Csongrád megyei megbízottjával ellenőrzi Csengelén az elszámolási kötelezettséget. Április 4-én tagtoborzó gyűlést tart az Újgazdák és Földhözjuttatottak Országos Szövetsége nagyszegedi szervezete Csengelén. 25
Április hónapban 250 házhelyet oszt ki Csengelén a hatóság. Május hónap elején egyesülnek a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetei. A Magyar Dolgozók Pártjának létrejönnek az alapszervezetei Alsócsengelén és Felsőcsengelén. Május 24-én vándorkönyvtár kezdi meg működését Csengelén. Június 6-án Csengelén megmérkőzik a Szeged-Felsőközponti Munkás Torna Egylet a helyi labdarúgó csapattal. Június 24-én Gyáni Imre főispán előtt teszik le az esküt a csengelei cséplőgép felelősök. Augusztus 22-én a VAOSZ szegedi szervezete jól sikerült műsoros estet rendez Csengelén. 1949 Január 30-án megalakul a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége csengelei szervezete. Május 8-án megnyitják a rohammunkával felépített napköziotthont. A Magyar Közlöny május 11-i számában megjelenik a belügyminiszter rendelete, mely 9 szegedi tanyai központ - közte Csengele – községgé alakítását rendeli el. A könnyűipari miniszter a Magyar Közlöny 1949. június 26-i számában megjelent közleményével a Répa-féle motormalom vámolajütési engedélyét visszavonja. A nyár folyamán Tisóczki Sándor mintagazda nyolcvan tagú küldöttséggel a Szovjetunióban jár tanulmányúton. A kolhozokban szerzett tapasztalatairól sok Csongrád megyei községben tart beszámolót. Június hónapban elkészül a Jászszentlászlóra vezető földút feltöltése. Július 13-án felavatják a Csengeléről Kiskunmajsa irányába haladó 2,5 km hosszú makadámutat. Augusztus hónapban a polgármester megbízza Sebők György segédfogalmazót a csengelei anyakönyvi hivatal vezetésével, mint anyakönyvvezető helyettest. Az ősz folyamán elkezdik kikövezni a Pántlika utat. December 21-re elkészül a kibővített közigazgatási épület. December 21-én alakuló gyűlést tart Csengele község képviselő-testülete. 26
1950 Január 1-jén önálló községgé válik Csengele. Október 22-én megrendezik az első tanácsválasztást. Október 27-én tartja alakuló ülését a 77 tagú Községi Tanács. November hónaptól heti egy alkalommal az alsócsengelei iskolánál folyik a marhalevél írás. Államosítják a csengelei motormalmot. Még egy új ártézi kút készül el. 1951 Megszűnik a kápolna a belterületi iskolában, a parókiában alakítják ki az újat. Ősszel megalakul a Lenin Tsz. Az elnök Sinka István lesz. 1953 Ősszel megszüntetik a csengelei rendőrőrsöt. 1956 Május végén megkezdődik a tanítás az új 6 tantermes általános iskolában. Október 26-án feltörik a begyűjtési irodát, és elégetik a nyilvántartásokat. Október végén felbomlik a Lenin Tsz. 1957 November 1-jére közadakozásból elkészül a hősök sírja a temetőben. Állatorvosi rendelőt építenek a falu központjában. 1958 Augusztus 20-án megkezdi működését a helyi keskenyfilmes mozi. Kuglipályát építenek a kultúrház mellett. 1959 Február 29-én megalakul a Március 15. Tsz. Az elnök Süli János. November 7-én kigyullad a villany a községben. Termelőszövetkezetet Fejlesztő Bizottság alakul. 27
1960 Június 30-án megszűnik a csengelei motormalom. Cseretelepként működik tovább. 1961 Január hónapban megalakul az Egyetértés, a Vadgerlés, a Honfoglalás, a Kelőpatak és az Aranykalász Tsz. A Március 15. Tsz beolvad az Aranykalász Tsz-be. Megindul a rendszeres autóbusz közlekedés. 1962 November 1-jén megnyílik a gyógyszertár. Átadják az új orvosi rendelőt. 1964 Január 1-jétől a könyvtár tanácsi kezelésbe megy át, és az MSZMP székházban üzemel. 1965 Október 31-én elkészül a Pántlika úti iskola villamosítása. Átadják a postahivatal mai épületét. 1966 Villamosítják az Erdősarki iskolát. 1967 Május 12-én a községbe látogat Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, országgyűlési képviselő. 1968 November 30-án bevezetik a villanyt a Vadgerlési iskolába. Megszűnik a volt malom területén lévő cseretelep. 28
1970 Január 1-jével egyesül a Honfoglalás és a Vadgerlés Tsz, létrejön az Egyesült Tsz. Átadják a fogorvosi rendelőt a szolgálati lakással. 1971 Elkészül a ravatalozó. 1972 November 5-én felavatják a kápolna új szárnyát. A lelkészséget plébánia rangra emelik. 1973 Januárban bezárják a templomhalmi iskolát. Elkészül a temető kerítése. Az Aranykalász Tsz 350 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesít Kelőpatakban 14,2 millió forintos költséggel. A Lippai-saroktól az Egyetértés Tsz majorjáig elkészül a Pántlika út szilárd burkolata. 1974 Május 1-jén átadják a napköziotthonos óvodát. Május 15-én a Magyar Honvédelmi Szövetség megkapja az építési engedélyt a csengelei tereplőtér építéséhez. Lebontják az erdei orvoslakást. 1975 Január 1-jén egyesül az Egyetértés, az Aranykalász és az Egyesült Tsz, létrejön az Aranyhomok MGTSZ. Január 18-án az MSZMP székházban a tűzoltó testület egyesületté alakul át. Január 24-én a Bogár-tanya mellett homokkitermelés közben emberi csontokat találnak. 29
Január 27. - február 11. között a szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei tárják fel a Bogár-háti templomromot. Bezárják a belvízkár miatt életveszélyessé váló kultúrházat. 1976 Március hónap elején Rácz Tibor tanácselnök öngyilkosságot követ el. Tisóczki Mihály vb-titkár ellen hivatali visszaélés miatt eljárás indul és börtönbüntetésre ítélik. Bezárják a Kelőpataki iskolát. Az önkéntes tűzoltók kapnak egy 800 liter/perc teljesítményű motoros fecskendőt. Elkészül a szilárd burkolat a Pántlika út teljes hosszában. Az építkezés során elpusztítják az út közelébe eső, Erzsébet királyné emlékére 1899-ben létesített ligetet. 1977 Az Aranyhomok MGTSZ 6,6 millió forintos költséggel terményszárítót helyez üzembe. Az Aranyhomok MGTSZ 400 férőhelyes szakosított hízómarha telepet létesít 3,6 millió forintos költséggel. 1978 Megszűnik a Pántlika úti iskola. Az Aranyhomok MGTSZ 400 férőhellyel bővíti az 1977-ben létesített 400 férőhelyes szakosított szarvasmarha telepet (4,2 millió forintos költséggel). 1979 Megjelenik a községben az első személygépkocsi utánfutó. 1981 Augusztus 1-jén beindul a támpontos postai kézbesítési rendszer. Bezárják a Vadgerlési iskolát. Megnyílik a Kistelek és Vidéke Takarékszövetkezet csengelei kirendeltsége. 30
1982 A Pántlika út szilárd burkolatának mindkét oldalát 50 centiméterrel kiszélesítik. 1983 Az önkéntes tűzoltók megkapják a gépjármű-fecskendőt (tűzoltóautót). 1985 Július 1-jétől lehet telefonon távhívást végezni, ekkor adják át az automata crossbar központot. Elkészül a tűzoltóság új szertára. 1986 Június 27-én felavatják a Takarékszövetkezet új épületét. Szeptember 12-én tartják az első diáksportnapot. November 8-án felavatják az új harangtornyot. Felépül a tornaterem. 1987 Az Aranyhomok MGTSZ kéthektáros víztározót létesít 55 ezer köbméter föld kitermelésével. Átadják a rendőrség körzeti megbízottjának új irodáját és szolgálati lakását. 1988 Augusztus 14-ről 15-re virradó éjszaka Hajagos Tóth Imre két társával felgyújtja volt élettársa tanyáját. A bűncselekmény következtében 8 személy veszti életét. Felállításra kerül a temetőben egy vasvázas harangláb. 1989 Július 28-án az új helyen megnyílik az ÁFÉSZ presszója. 1990 Szeptember 30-án az első önkormányzati választáson polgármesternek Kordás István korábbi tanácselnököt választják meg. 31
November 18-án megalakul a Csengelei Polgári Önvédelmi Csoport. .
1991 Január 7-én megindul a második orvosi szolgálat Rényiné dr. Torontáli Renáta vezetésével. Február 25-én megalakul a FIDESZ helyi csoportja. Vezetőnek Rabi Ildikót választják. Május 5-én a Csengelei Polgári Önvédelmi Csoport nevét Csengelei Polgárőr Csoportra változtatja. Június 30-án Sztankai István aranymisét, Laczkó Ferenc és Tölgyes Tibor ezüstmisét tart a templomban, melynek emlékére az önkormányzat márványtáblát helyeztet el. Szeptember 12-én a Csongrád Megyei Bíróság nyilvántartásba veszi a Csengele Községi Sport Egyesületet. December hónapban megalapítják az Eurocoop Húsipari Kft.-t. 1992 Március 30-án átadják a volt iskolaigazgatói lakásból kialakított második orvosi rendelőt. Április 14-én érkezik községünkbe Ering első nagyobb (27 fős) küldöttsége. Július 18-án 9 település részvételével megrendezésre kerül az első csengelei polgárőrnap. Augusztus 20-án, az utcabálon jelenik meg a Csengelei Krónika első száma. December 15-én a volt Aranyhomok MGTSZ tagjaiból megalakul az Aranyhomok Mezőgazdasági Szövetkezet. Az elnök továbbra is Auer Mihály marad. 1993 Február hónapban megkezdődik a próbagyártás az Eurocoop konzervgyárban. Július 3-án 8 település részvételével kerül megrendezésre a II. csengelei polgárőrnap. 32
1994 Július 2-án harmadik, és egyben utolsó alkalommal kerül megrendezésre a csengelei polgárőrnap, 5 település részvételével. Augusztus 12-én először lopnak személygépkocsit a faluban. Az elkövetőt rövid időn belül elfogják. Október 25-én falugyűlés keretében felavatják a Faluházat. December 11-én önkormányzati választás. A nyilvántartásba vett 1773 fő közül 928 fő szavaz. A polgármester Sánta Ferenc. 1995 Január 2-án megkezdi a konzervgyárban a termelést a Szigma-Pack Kft. Január 13-án megalakul a "Csengeléért" Egyesület. Január 31-én megalakul a Csengelei Gazdakör. Június 3-5. között kerül megrendezésre az első csengelei falunapok. Nyáron megszűnik az Erdősarki iskola. 1996 Március 4-én Kiss Nándor mezőgazdasági boltot nyit. Március 9-i nőnapi bálon mutatkozik be nyilvánosan a citerazenekar és a népdalkör. Április 21-én a Korona söröző rendez elsőként nyíldobó (darts) bajnokságot falunkban. Május 25-én átadják a Vetter Kft. hűtőházát. Május 25-27. között zajlik le a második csengelei falunapok. Augusztus 11-én Csongrádon lép fel a citerazenekar és az asszonykórus. Ez az első vidéki fellépésük. Augusztus 15-től Kovács Péter kisteleki plébánost bízzák meg a csengelei plébánia vezetésével. November hónapban elkészül a temetőben az urnafal. 1997 Március 6-án Lezsák Sándor MDF-es képviselő „Mikor épül összekötő közút Csengele és Kiskunmajsa között?” címmel az országgyűlésben kérdést intéz a közlekedési és hírközlési miniszterhez. 33
Április 2-án tartja alakuló ülését a Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége helyi szervezete. Április 3-án az Aranyhomok Mezőgazdasági Szövetkezet közgyűlése a végelszámolás mellett dönt. Április 10-én telefontornyot állítanak fel a posta mellett. Május 17-19. között kerül megrendezésre a III. falunapok. Nyáron gázüzeműre cserélik az általános iskola villanyfűtését. Október hónapban átadják a Felszabadulás utcai aszfaltozott parkolókat. 1998 Március 14-én tucatnyi település művészeti iskolája méri össze tudását a Faluházban. Tavasszal oszlopos tujával ültetik be a Felszabadulás utcát. Május hónap végén megjelenik Csengele első képeslapja a Csengelei Polgárőr Csoport kiadásában. Május 31-én kezdődik a háromnapos IV. falunapok. Június hónapban a tervezett M5-ös autópálya nyomvonalában ásatásokat folytatnak dr. Horváth Ferenc régész vezetésével. Ennek során kun vezér sírját tárják fel. Október 9-én három új aszfaltozott utcát adnak át ünnepélyesen. Október 18-án az önkormányzati választásokon 554 fő vesz részt a jogosult 1702 helyett. A polgármester egyetlen jelöltként Sánta Ferenc. Október 23-án megérkezik Ering ajándék tűzoltóautója Csengelére. Október 30-án alakuló ülést tart az új képviselő-testület. December elején elindul az általános iskolában a rendőrség biztonságra nevelő iskolai programja, a DADA-program. 1999 Február hónaptól új kultúros, Baginé Keller Szilvia kezdi meg munkáját. Február 6-án több mint két éves átalakítás után újra megnyílik az Öregmalom vendéglő. Március 25-én brutális módon megölik a csengelei benzinkút kezelőjét. A gyilkost június 2-án fogják el. 34
Május 3-tól Törköly Ágnes a kultúros a Faluházban. Május 15-én átadják a kibővített óvodai konyhát a hozzáépített ebédlővel. Augusztus 24-én Internet-csatlakozást kap a Polgármesteri Hivatal. November hónapban bemutatják a nagyközönségnek a csengelei templom makettjét. Megkezdődik az adományok gyűjtése az építésre. 2000 Március 31-én Ásotthalom művészeti delegációja műsort ad a Faluházban a "Szomszédoló" című fellépés-sorozat részeként. Április 16-án Gyulay Endre megyéspüspök ünnepélyesen elhelyezi a templom alapkövét. November hónap elején elkészül a Csengelét Jászszentlászlóval összekötő út csengelei szakaszának aszfaltozása. Az ünnepélyes átadásra november 30-án kerül sor. A díszvendég Boross Péter volt miniszterelnök. November 18-án ünnepli a Csengelei Polgárőr Csoport fennállásának 10 éves évfordulóját. 2001 Május 18-án megnyílik a szegedi Kass Galériában a csengelei kun vezéri sír feltárását bemutató kiállítás. Augusztus 3-án megnyílik a Faluházban a Teleház. Augusztus 9-én elbontják a templom melletti harangtornyot és Petőfiszállásra viszik. Szeptember 8-án Gyulay Endre püspök felszenteli a templomot. Szeptember 19-én megszűnik Franczia Jenőné megbízott jegyző munkaviszonya. A tisztségre pályázatot írnak ki. 2002 Február 21-én bemutatják Horváth Ferenc "A csengelei kunok ura és népe" című, a csengelei kun vezér sírjának feltárásáról szóló könyvét a szegedi Móra Ferenc Múzeumban. Április 27-én a Deszken megrendezett országos minősítőn bronz fokozatot ér el a csengelei népdalkör. 35
2003 Január 13-tól Rácz Sándor a falugazdász. Június hónap elején a faluközpontban lévő alumínium buszvárókat fából készültekre cserélik ki. Június 7-9. között zajlik le a IX. csengelei falunapok. Június hónap közepére elkészül a Csengele-Kiskunmajsa közötti út aszfaltozása. Július hónap közepén elkezdik felújítani a községházát és a labdarúgópálya öltözőjét. Július 23-án megtörténik a Csengele-Kiskunmajsa út műszaki átadása. Augusztus 6-án ünnepélyesen átadják a Csengele-Kiskunmajsa utat. Október 4-én a csengelei népdalkör ezüst fokozatot ér el a Deszken megrendezett népzenei együttesek országos minősítésén.
36