A Csengele Községi Sport Egyesület Kun-Szabó Tibor A Délmagyarország egyik 1948-as számában jelent meg az alábbi rövid hír: "A Szeged-felsőközponti munkás tornaegylet Csengelén megmérkőzik vasárnap délután 4 órakor a csengelei futballcsapattal, amelyet Szűcs János MDP-titkár szervezett meg." Valószínűleg ez az 1948. június 6-án megrendezett mérkőzés volt az első falusi szintű találkozó Csengelén.1
Az elődök: csengelei focisták a ruzsai sportnapon (1982 körül) 348
A következő csengelei focihírt majd egy év múlva olvashatták, mely az 1949. április 29-i meccsről tudósított. Ekkor a csengeleiek a szegedi Kendergyár csapatát fogadták. Az írás külön kihangsúlyozta, hogy cipős mérkőzésről volt szó.2 Ebben az időszakban úgynevezett mezítlábas bajnokságot is rendeztek azoknak a csapatoknak, amelyek nem rendelkeztek elegendő cipővel. Csengele azonban hiába volt ellátva felszereléssel, nem indult az akkori alapfokú bajnokságban. Ezután hosszú szünet következett. A labdarúgás 1967 körül lendült fel újra. Az Egyetértés és az Aranykalász Tsz-ekben hoztak létre focicsapatokat. Az Egyetértés Tsz volt eredményesebb, egy alkalommal megnyerte a Kilián Kupát, és a járási bajnokságban is sikerült egyszer II. helyezést elérnie. Az Aranykalász Tsz focistái viszont tovább kitartottak. Míg a másik tsz-csapat az 1970-es évek elején szétszéledt, addig ők még az 1980-as évek első felében is részt vettek a megye III. bajnokságban. Az 1980-as évek második felében nem volt a községnek focicsapata.3 1990 júniusában a csengelei diáksportkörön belül labdarúgó szakosztály, a Csengele FC alakult meg.4 Vezetőnek Lévai Attilát választották meg, aki akkor a Húscoop Kft. tulajdonosa volt. A következő év szeptember 12-én önálló egyesületként jött létre a Csengele Községi Sport Egyesület. Elnök Kun-Szabó Tibor, labdarúgó szakosztályvezető Vörös Tibor, gazdaságvezető Árvai Kálmánné, szertáros Süli Lajos lett. A későbbiekben a gazdaságvezetést Tóth Gyula, a szertárosi teendőket Kun-Szabó Antalné vette át. Bár az alapszabály lehetővé tenné, a focin kívül más szakosztály nem jött létre. Az első évben főleg a helyi játékosokra támaszkodtunk, de a második évben már más településekről meghatározó focistákat igazoltunk át, mint pl. Czeigerschmidt Sándort. Ez meg is látszott a szereplésünkön, mert az első évi 10. helyezettből második lett a csapatunk, de a várt bajnoki cím megszerzése elmaradt, ezért tovább erősítettünk. Így került Csengelére az NB I-es pályafutással rendelkező Orosházi László Mórahalomról, Muhel Antal Kistelekről, Azuczki László Szabadkáról. 1993-ban a német testvérközségünk, Ering hívott meg egy pályaavató labdarúgótornára, melyen 6 csapat vett részt. Csengele ötödik helyezést ért el, és mi kaptuk meg a legsportszerűbb csapat címet. A németországi kirándulás után újult erővel vágtunk neki az 1993/94349
es bajnoki évnek, ahol ismét ezüstérmet szereztünk. A következő bajnokság közben, 1995 februárjában, a tavaszi szezon kezdete előtt a téli kiskunmajsai teremlabdarúgó bajnokságon 150 játékos közül a torna legjobb játékosának választottak és ezek után a Kiskunmajsa FC anyagilag kihagyhatatlan ajánlattal állt elő. Így kerültem a szomszéd településre edzőnek. Itthon a választás eredményeként a csapatunk gazdasági helyzetét nem láttam biztosítottnak, ezért is volt csábító a kiskunmajsai ajánlat. A csengelei focisták edzését Vígh István (Matróz), a csapat régi játékosa vállalta.5 Az elnök továbbra is én maradtam. A bajnokságot negyedik helyen fejezte be a CSKSE. 1995. augusztus 13-án került megrendezésre az első Csengelei Sportnap, melynek fő szponzora a kiskunfélegyházi Video-Phone Kft. volt. 1995 őszétől a megye II-ben folytatta csapatunk, elsősorban az utánpótlás csapat szereplési lehetősége miatt. Az edző újra én lettem. Visszakerült hozzánk Kiskunmajsáról Molnár Zsolt, Pigniczki Tibor és Szabó Péter, Kistelekről Bencsik Attila. A legnagyobb erősítést újra Muhel Antal személye jelentette. Vígh Zoltán is nálunk folytatta pályafutását. Sajnos két helyi játékosunk, Heim Tamás és Franczia Zoltán nem tudott a csapat rendelkezésére állni. Azonban hiába volt minden, a megye II. osztály keménynek és drágának bizonyult, ezért az 1996/97-es bajnokságot ismét a megye III. osztályban kezdtük. A kétéves vegetálás után a csapatnál ismét jelentős erősítés következett az 1998/99-es bajnoki évben, melynek ezüstérem lett az eredménye, amivel feljutottunk a megye II. osztályba. Tőlünk került ki a gólkirály is, Szanka Tibor, aki 35 gólt rúgott. Az 1999/2000-es bajnokságot a megye II. osztályban kezdtük, de pénzügyi nehézségek és a csapat morális szétesése miatt a felnőtt bajnoki küzdelmektől 2000 februárjában visszaléptünk.6 Szakmai munkájával a 31szeres magyar válogatott Urbán Flórián próbált segíteni7, de az ő tevékenysége is csak tűzoltó jellegűnek bizonyult. A továbbiakban csak az ifi csapat képviselte községünket a bajnokságban. A 2000/2001-es bajnokságot újra a megye III. osztályban kezdtük. Megpróbáltuk az elmúlt évi ifjúsági játékosok egy részét a felnőtt csapatba beépíteni, ami kisebb-nagyobb sikerrel járt. A 2001/2002-es bajnoksággal új korszak kezdődött a Csengelei Köz350
Községi Sport Egyesület életében. Hozzánk került játékosként Pálfi László, és ezzel együtt jelentősen erősödött az egyesület finanszírozása is. Ebben az évben még csak a hatodik helyen végeztünk, de a következő bajnokságnak már úgy indultunk neki, hogy mindenképpen csak az első hely az elfogadható. A 2002/2003-as bajnoki évben történt meg a "csoda", a magyar élvonalból (Debreceni VSC) Várszegi Richárd került hozzánk labdarúgóként. Ő huszonévesen úgy döntött, hogy első a munka, és utána jöhet a szórakozás, de ezen a szinten még így is kiemelkedőt tud produkálni. Nagyszerű játékának és a csapat győzni akarásának is köszönhető az első bajnoki címünk. A bajnokcsapat tagja volt: Ambrus Gábor, Bencsik Attila, Dancsok Csaba, Góra Gábor, Haraszti Roland, Haraszti Zsolt, Heim Tamás, Kis Zsolt, Kopschitz Péter, Kubát Balázs, Mészáros Gábor, Pataki Ferenc, Pálfi László, Polonkay Roland, Sándor Miklós, Szabó Péter csapatkapitány, dr. Tímár László, Túri Zoltán, Várszegi Richárd, Vígh Csaba, Wenner Balázs és Zsemberi Marcell. Az edző Kun-Szabó Tibor, a szakosztályvezető Vörös Tibor, a szertáros Kun-Szabó Antalné, a gyúró Forrai Zoltán volt.
A bajnokcsapat (fotó: Nacsa Jánosné) 351
A 2003/2004-es bajnokságot azzal kezdtük el, hogy a bajnoki címet szeretnénk megvédeni, pályánkat felújítani. Az utánpótlás érdekében 22 fős serdülő és 25 fős ifjúsági csapat gyakorol nyár óta. Köszönjük az összes szponzornak, hogy támogatásukkal a focicsapat idáig eljuthatott!
A CSKSE bajnoki eredményei 1991-2003 között bajnoki helye- mérk. győze- döntetév zés száma lem len 1991/92 5 20 11 3 1992/93 2 20 11 3 1993/94 2 20 12 4 1994/95 4 20 10 2 1995/96 16* 30 4 6 1996/97 13 28 6 5 1997/98 5 26 15 5 1998/99 2 30 20 7 1999/00 16** 2000/01 6 26 12 3 2001/02 6 30 16 6 2002/03 1 30 23 4
vereség 6 6 4 8 20 17 6 3
gólarány … 52-31 40-26 40-43 38-76 41-88 58-51 80-36
pontszám 25 25 28 32 18 23 50 67
11 8 3
48-42 62-43 80-22
39 54 73
* Megye II. osztályban! ** A megye II. osztályban az őszi szezon után a csapat visszalépett a bajnokságból. Források: 1 Mi újság Szeged környékén (Délmagyarország 1948. jún. 6., p. 6.) 2 Nézők is szerepelhetnek a május elsejei sportbemutatókon (Délmagyarország 1949. ápr. 29., p. 6.) 3 Süli József: Kun-Szabó, a tisztséghalmozó – Csengelén tényleg nem szeretik a sportot? (Délmagyarország 1995. febr. 17., p. 17.)
352
4
Szélpál László: Csengele felsőbb osztályba készül - Zsombóra is nyerni mennek (Reggeli Délvilág 1992. ápr. 25., p. 11.) 5 S. J.: Csengelén igen mondtak a jövőnek – A labdarúgópálya fölött kitisztult az ég (Délmagyarország 1995. febr. 23., p. 9.) 6 Csengele: féléves szünet (Délmagyarország 2000. febr. 26., p. 11.) 7 (thékes): Urbán a pályán nyert, a kispadon veszített (Nemzeti Sport 1999. szept. 14., p. 6.)
353
