BÖLCSŐDÉK TÖRTÉNETE
Ahhoz, hogy a jelenben eredményesen tudjunk dolgozni, szükség van arra, hogy visszatekintsünk és megismerjük hivatásunk hiteles múltját, fejlődését. Mivel a bölcsőde egészségügyi, egészségnevelési, szociális és családsegítő funkciót tölt be, így a jelenlegi társadalmi helyzetben egyre erősebb a gyermek- és családvédelmi szerepe is.A bölcsődéknek fontos szerepe van a hagyományos és az új elvárások kielégítésében. Magyarországon az elmúlt évtizedekben nagymértékű változások mentek végbe a családszerkezetben és a családi élet jellegében. Szükség volt egy erős családtámogatási rendszer létrehozására, amelyet két pontosan meghatározható igény táplált. Az első számú a nők munkaerő piacra való visszatérítésének segítése volt, a második a népesség fogyásának megállítása a gyermekvállalás ösztönzésével. A társadalmi változások okozták, hogy a családok minőségileg megváltoztak, sérülékenyebbek lettek és nem mindig tudnak a feladatuknak megfelelni. Felértékelődött a munkahely fontossága és a kisgyermekes családok számára egyre fontosabbá váltak az olyan alapszolgáltatások, mint a bölcsőde. A gyermekek életében az első 3 év meghatározó jelentőségű, az első 3 évben szerzik meg az első ismereteket a környezetükről, önmagukról, s alakul ki én tudatuk. Magyarországon már 160 éve formálódnak a gyermekgondozás, mint a kisgyermekkorú nevelés hagyományai. A magyar bölcsődék színvonala elismerten jó a külföldi szakemberek véleménye szerint. Ennek ellenére, volt idő, amikor, megkérdőjelezték a szükségességét, és kezdeményezték a megszüntetését. Jelentős fordulatot hozott az 1997. évi XXXI. sz. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, amely a gyermekjóléti alapellátás részeként tartja számon a bölcsődét, mint a személyes gondoskodás keretébe tartozó, napközbeni ellátást nyújtó gyermekvédelmi intézményt. Napjainkra beigazolódott, hogy a nők munkavállalásának, munkában maradásának és szakmai fejlődésének fontos feltétele a napközbeni gyermekintézmények megléte. Korunk modern életformájának már elengedhetetlen része a korai intézményes nevelés, amely a hagyományokra épülő, jól kidolgozott módszerek alapján működő, szakmailag ellenőrzött bölcsődei ellátással biztosítható magas színvonalon. A 3 éven aluli gyermekek intézményes nevelése Európa tőkés országaiban a XVIII. század végén és a XIX. század elején végbement gazdasági és társadalmi változások következménye. Ugyanis, egyre több női munkaerőt foglalkoztató iparágak üzemei létesültek. Az első bölcsődét a francia Francois Marbeau kezdeményezésére 1844-ben nyitották meg Párizsban.
1
Magyarországon is felvetődött a bölcsőde alapításának gondolata, hiszen a kapitalizmus útjára lépett Pesten sok nőt foglalkoztattak üzemek, elsősorban szövödék, mosodák és varrodák. A nemzetközi példa hatására többen is lelkesedtek a bölcsődéért, mint új intézményért. Pesten, 1851 nyarán kezdtek szervezkedni és 1852. április 21-én megnyitotta kapuit Pest belvárosában az első bölcsőde, alig 8 évvel a világ első bölcsődéjének megnyitása után. A Bölcsődék Napját ünnepeljük ezen a napon. A kor lehetőségeihez és hagyományaihoz mérten az első bölcsőde egyleti úton, gyűjtések segítségével jött létre. A működéshez bárki hozzájárulhatott, de teljes jogú taggá az vált, aki egy kiságy felállításának költségét adományozta, amiért cserébe családi címerét elhelyezték az ágy baldachinjára. A bölcsődék fenntartásához szükséges pénzt kizárólag magánszemélyek adományaiból biztosították.
Családi címeres kiságy
Fűzfából font babakocsi 2
Biliztető pad és régi korok játékai Az ünnepélyes nyitáskor a nép elözönlötte az utcát, és éljenzéssel fejezte ki érzelmeit. A bölcsőde fő funkciója, már akkor is a napközbeni ellátás volt. Kidolgozták az alapszabályt. A gyermekeket kedvük szerint engedték játszani, de játékukból minden ártalmas tényezőt kiküszöböltek. Türelem és gyöngédség volt jellemző a gondozásra. Idővel, a jótékonykodásból szervezett gyermekmegőrzésből igazi szakma, értő és szakszerű gyermekgondozás és nevelés lett. Az I. Világháború súlyos terheket rótt az országra. Romlottak az életkörülmények, nagy volt a csecsemőhalandóság, s az állam még kevesebb anyagi támogatása miatt 1915-ben megalakult a Stefánia Szövetség. A szövetség feladata elsősorban az anyák és csecsemők helyzetének javítása volt, valamint szerepet vállaltak a bölcsődék létesítésében és működtetésében. 1916-ban Heim Pál kezdeményezésére a gondozónőképzést és a védőnőképzést is elindította a szövetség. Az Országos Stefánia Szövetség 1938. évi működéséről szóló jelentés szerint Magyarországon 54 bölcsődéből 14 intézet Budapesten működött. 1949-ben, az anya- és csecsemővédelem állami irányítás alá kerülésével végleg megszűnt a Stefánia Szövetség. A II. Világháború után a bölcsődék fejlesztése is állami irányítás alá esett. A nők egyenjogúsága - tanulása -, munkához való jogának törvénybeiktatásával biztosítani kellett a dolgozó nők anyasághoz való jogát, a nemzet fennmaradását, ezért a születendő gyermekek gondozásának-nevelésének egy részét az államnak kellett átvállalnia.
3
Üzemek, tanácsok kezdtek bölcsődét kialakítani. Jellemzőjük volt a zsúfoltság, az alapvető egészségügyi feltételek hiánya, felszerelési-nevelési hiányosságok. A szakmai munka inkább megőrzésre koncentrálódott. A bölcsődében gondozott gyermekek minden erőfeszítés ellenére sem fejlődtek megfelelően, a hospitalizáció súlyos tüneteit lehetett náluk megállapítani. A szakemberek, akik alaposan tanulmányozták a bölcsődében folyó munkát, a változás szükségességét hangsúlyozták. A bölcsődék nevelő tevékenysége sokrétű feladat, csak megfelelő szakmai felkészültséggel, a szakmához elengedhetetlen képességekkel, hivatástudattal rendelkező gondozónő valósíthatja meg a gyermek rendszeres napirendjén belül. 1960-tól jellemző, hogy a mennyiségi fejlesztés mellett a minőségi fejlesztés igénye is jelentkezett. A bölcsődék történetében fontos állomás, hogy 1970-ben létrejött a nevelési, módszertani, továbbképző és tudományos munkák kidolgozására a Bölcsődék Országos Módszertani Intézete. A szakmai munka fejlődésnek indult, a fokozatos beszoktatás, a felmenő rendszer, a saját gondozónő rendszer, valamint a folyamatos napirend bevezetésével. Az intézmények egyre nyitottabbá váltak a családok számára. A kutatás a helyes szokások kialakítása felé irányult. Kezdték bevezetni a bölcsődei fejlődési lap írását, melynek segítségével nemcsak a gyermekek fejlődését, hanem a bölcsődében folyó szakmai munkát is ellenőrizni lehetett. 1978-ban elkezdődött a gondozónői képzés. A bölcsődei férőhelyek csökkentése a nyolcvanas évek végén kezdődött. A leépítés fő okai a családot támogató intézkedések, mint a GYES, GYED bevezetése, valamint a munkanélküliség növekedése. Ezek mellett nehezítette a bölcsőde működését, hogy az állam pénzbeli támogatása a bölcsődék fenntartásában a minimálisra csökkent, ugyanakkor az ellátás szintje teljes egészében az önkormányzatokra hárult, annak jelentős anyagi terhével együtt. Az üzemek, vállalatok pedig bezárták bölcsődéiket. A 90-es évek bölcsőde bezárásainak részben anyagi forrás hiánya, részben a fokozatosan csökkenő születésszám volt az okozója. Az állam a bölcsődei normatíva visszaállításával próbálja segíteni az önkormányzatokat a meglévő intézmények fenntartásában. A bezárási hullám lelassulását elősegítette, hogy törvényi szabályozás hatására 1993-ban az egészségügytől a szociális szférába kerültek a bölcsődék. Az 1993. évi III. törvény „a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” határozta meg a napközbeni ellátást, a bölcsőde működésének alapelveit. Az 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról a bölcsődét a gyermekvédelem, ezen belül a gyermekjóléti alapellátások, gyermekek napközbeni ellátása részeként határozta meg. Napjainkban a bölcsődék magas színvonalú, szülői igényekhez igazodó, rugalmas szolgáltatást biztosítanak a legkisebbek számára. A bölcsődék 1986 óta fogadnak sajátos nevelésű igényű gyermekeket is. 4
A bölcsődei férőhelycsökkenés 2002-ben megállt, majd 2003-tól enyhe emelkedést mutatott. Zalaegerszegen is, mint az ország többi nagyobb városában, a nők tömegesen vállaltak munkát. A megye vezetőinek tehát olyan megoldásokat kellett kidolgozni, amely által megoldhatóvá vált a dolgozó anyák gyermekeinek intézményes elhelyezése. Így jöttek létre először üzemi, majd állami bölcsődék. Zalaegerszeg első bölcsődéje 1951-ben létesült. Ez volt a Ruhagyári bölcsőde, I- es számú, ahol a gyár dolgozóinak gyermekeit gondozták. Majd megnyitotta kapuit a Jókai utcai, II- es számú. bölcsőde. Aztán, 1957-ben megnyílt a III. számú, Kossuth utcai bölcsőde
Jókai utcai bölcsőde, Zalaegerszeg A Landorhegyi városrész kiépülésével szükségessé váltak a gyermekintézmények is. Megnyitotta kapuit korszerű, új bölcsődeként a IV - es számú (ma ez Idősek Gondozóházaként működik). 1965-ben a Petőfi laktanya szomszédságában a régi V. számú bölcsőde. 1969-ben épült az Űrhajós utcai bölcsőde, amely akkor a VI. volt. 1976-ban megnyílt a Napsugár utcai, VII- es számú bölcsőde. Majd a következő évben a VIII. számú bölcsőde. A kertvárosi építkezések szükségessé tették az újabb bölcsőde létrehozását. 1979-ben megnyílt a Köztársaság úton a IX. számú bölcsőde. A városközpont új intézménye lett az 1982-ben átadott X-es számú, Kis utcai bölcsőde.
5
Ahogy az előzőekben szó volt róla, a rendszerváltás óta sorra szűntek meg a bölcsődék. Ennek oka a GYED, GYES bevezetése, a fokozatosan csökkenő gyereklétszám, illetve az állami normatíva megvonása. A finanszírozás teljes egészében az önkormányzatokra hárult. Jól képzett szakemberek hagyták el a pályát. Egyetlen intézményhálózat sem szenvedett el ilyen nagyarányú férőhelycsökkenést, mint a miénk. Városunkban a tíz bölcsődéből már csak négy, 735 férőhelyből 280 maradt. Az akkori V. sz. bölcsőde az akkori Petőfi laktanya szomszédságában volt. Amikor megszűnt, szabad lett az V. szám. Zalaegerszegen 1974. szeptember l6-án nyitotta meg kapuit a kisgyermekes családok előtt, a szabaddá vált V. számmal jelölt, Petőfi utcai, Cseperedő Bölcsőde. Nagy szükség volt rá, mivel a városközpontban csak egy 25 férőhelyes (II. számú Jókai utcai) és egy 40 férőhelyes (III. számú Kossuth utcai) bölcsőde működött. A többi, újonnan épült bölcsőde a város távolabbi részein, az új lakótelepeken helyezkednek el. Ennek ellenére is kevésbé enyhített a zsúfoltságon a városközponti gyermekintézmény, 120-140 %-os volt a feltöltöttsége.
V. számú Bölcsőde a megnyitás utáni években Az V. számú Cseperedő Bölcsőde egyedi tervezéssel létesült. „E” alaprajzú mintára tervezték, ahol a két szárny a bölcsődéé, harmadik az óvodáé. A városközpontban kisebb hely állt rendelkezésre, így komplexumban, iskola – óvoda – bölcsőde gondolkodtak. A megépült bölcsőde vezetője Simon Olga lett. A bölcsőde mindent megkapott, amit lehetett. A város sok pénzt fektetett bele. Tárgyi felszereltsége optimálisan biztosított volt. A bölcsődét az OMKER által forgalmazott bútorokkal, mozgásfejlesztő eszközökkel, hatalmas játékkészlettel látták el. Mivel 6
módszertani bölcsőde volt, be voltak kamerázva a csoportszobák. Induláskor az országban egyedüliként, ipari TV lánc segítségével figyelhették a tanteremben, hogy milyen gondozásinevelési munka folyik a bölcsődében. Abban az időben nagy divatja volt a népi motívumokkal díszített kiegészítőknek. Pl.: függönyök, futók a falon. A csoportokat más - más színű drapéria díszítette. Ezek a Hetési népművészeti szőttesek egyedi megrendelésre, méretre készültek. A csoportokat, folyósokat, étkezőt a Czugh család által készített kerámiák tették még otthonosabbá. Torontáli szőnyegeken játszottak a gyerekek. Reggel a szülők meztelenül adták be a gyermeküket az átadóból a fürdőben lévő gondozónőnek, aki bölcsődés ruhába öltöztette őket. Egyen felszerelésük volt a gyerekeknek.
Népi motívumok és „egyenruhás” gyerekek a Petőfi bölcsődében Majd Molnár Károlyné, Vera lett a bölcsődevezető, akit itt üdvözölhetünk körünkben. A bölcsőde a gyermekek ellátásán kívül, mint megyei bázisintézmény működött, szakmai felügyeletet biztosítva a megye 35 bölcsődéjének, részt vett a gondozónők beiskolázásában, az alap-és minősítő képzésben, helyet és előadókat biztosítva a tanfolyamoknak. Szakmai tanácsokat adott új bölcsődék létesítésénél, berendezésénél, beindításánál. Az évek során sok minden változott az intézmények jellegében, és a bölcsődében folyó szakmai munka terén is. Megszűnt az uniformizálás, a gyerekek saját ruhájukat használhatták, és használják. Az egészségügytől elszakadva egyre nagyobb hangsúlyt kapott a gondozás mellett a nevelés, az egyéni bánásmód. A fokozatos, kéthetes anyás, akár apás beszoktatással együtt ismerkedhet a szülő és a gyermek a bölcsődés világgal. 7
Petőfi utcai bölcsőde napjainkban A nevelés a bölcsődében természetes élethelyzetekben valósul meg. Ilyen helyzetek a gondozás, a mozgás, a különböző alkotó tevékenységeken kívül az énekkel, verssel, mondókával való ismerkedés. A kisgyermek fejlődési sajátosságait figyelembe véve a bölcsőde szakmai programja az Alkotó játékok - ra fókuszál. A bölcsőde rugalmas nyitvatartási lehetőségét kihasználva a szülők munkaidő beosztásuknak megfelelően folyamatosan érkezhetnek a nap folyamán. Az évek során a gondozónők egyre képzettebbek. Szakmaiságuk, tapasztalatuk igazodott a követelményekhez. Felsőfokú képzéséken, szakmai tanácskozásokon, folyamatos továbbképzéseken, tereptanárképzésben vettek részt. Bölcsődénkben az alapellátáson túli különböző családsegítő programok egyre népszerűbbek a szülők körében: Játszóház: egész évben, heti két óra időtartamban a bölcsődébe nem járó gyermekeket a szülővel együtt fogadjuk, hogy együtt játszhassanak. Időszakos gyermekfelügyelet: igény szerint, egész évben, a szülő elfoglaltsága idejére szakemberek felügyeletére bízza gyermekét. Só szoba: a Cseperedő bölcsődében már több éve működik októbertől márciusig a bölcsődébe járó gyermekek számára. 1998-ban került sor a bölcsőde mellett működő alapítvány létrehozására. Az alapítvány pályázati pénzekből, az alapítványi bálok bevételéből, a szülők adományaiból, a személyi jövedelemadó 1%-ból megújította a csoportok bútorzatát, kényelmes fektetőket, gyermek asztalokat, zsámolyokat, udvari és szobai játékokat, függönyöket vásárolt. Zalaegerszeg önkormányzata 2003-ban elfogadta a négy bölcsőde teljes rekonstrukciós tervét. A Cseperedő bölcsőde felújítására 2006-ban került sor. A munkák során tetőszigetelést végeztek, megtörtént a csoportszobák és a részlegek egyéb helyiségeinek teljes felújítása, nyílászárók cseréje, játszókert szintfeltöltése, 4 db játszótéri eszköz telepítése, homokozó felújítása, közlekedő utak kialakítása.
8
Férőhelyek tekintetében is történt változás az elmúlt években. 2011. augusztus 11-től a bölcsődénk férőhelyszáma korábbi 80-ról 96-ra emelkedett. 2006–ig, az intézményben un. folyamatos felvételi rendszer működött. Ez azt jelentette, hogy a szülő bármikor beadhatta az elhelyezési igényét. Bár a gyermekek felvétele most is folyamatos, de minden év tavaszán egy nagyobb felvételi eljárás keretében történik a gyermekek többségének beíratása. Bölcsődénk fogadja a kisgyermeknevelő képzésben tanulókat, gyakorlati helyet biztosít. Zalaegerszegi bölcsődék történetében szinte az egyik legfontosabb esemény a Zalaegerszegi Módszertani Bölcsőde, a Cseperedő Bölcsőde felavatása. Az országosan is elismert, korszerűen felszerelt bölcsődének fontos szerepe volt és van a kisgyermekek személyre szabott nevelésében, gondozásában. A Cseperedő Bölcsőde a szülők véleménye és az éves statisztikai adatok alapján nagyon jó eredménnyel büszkélkedhet. Köszönhető a kisgyermeknevelők naprakész felkészültségének, és a szájhagyomány útján terjedő szülői elégedettségnek. Végül halljuk egy 40 évvel ezelőtti gondozónői eskü szöveget, annak az elmondásában, aki azt akkor 40 évvel ezelőtt tette. Bolla Mária gondozónői eskütételének szövege
9