Cogito Általános Művelődési Központ
MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Salgótarján, 2008.
Tartalom Tartalom............................................................................................................... 2 Az intézmény bemutatása................................................................................... 3 Az intézmény minőségpolitikája ........................................................................ 4 Minőségpolitikai nyilatkozat................................................................................................ 4 A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része ...................................... 4 Pedagógiai minőségcéljaink ................................................................................................. 5 Szervezeti minőségcéljaink................................................................................................... 7
Az intézmény minőségirányítási rendszere....................................................... 9 A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben........................................................... 9 Jogszerűség ......................................................................................................................... 9 Az iskola saját szabályainak való megfelelés..................................................................... 9 Tervezés ............................................................................................................................... 9 Vezetői ellenőrzés és értékelés ............................................................................................ 9
A minőségirányítási rendszer működtetése .................................................... 11 Az intézményi működés belső rendje ................................................................................ 12 Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése .............................................................. 12 Kommunikáció a külső partnerekkel ............................................................................... 12 Kommunikáció a belső partnerekkel................................................................................ 12 Emberi erőforrás................................................................................................................. 12 A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése................................................................ 12 A munkatársak felhatalmazása........................................................................................ 13 A munkatársak bevonása, irányítása ............................................................................... 13 Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése.................................................... 14
Az intézmény mérési és értékelési rendszere .................................................. 15 Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése ............................... 15 Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése...................................................................... 22 Vezetők munkájának mérése és értékelése....................................................................... 24 Az intézményi vezetők munkájának értékelése ................................................................ 24 Intézményi önértékelés ....................................................................................................... 25 Az irányított önértékelés területei: ................................................................................... 25 Az önértékelés gyakorisága: ............................................................................................. 25 Az irányított önértékelés során alkalmazott módszerek .................................................. 25 Az irányított önértékelés által elvárt eredmények............................................................ 26 Korrekció végrehajtása a szabályzatban leírtak módosítása:.......................................... 26 Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése ................................................... 27
Minőségirányítási rendszer (program) felülvizsgálata.................................. 28 Dokumentumok kezelése .................................................................................. 29 Záró rendelkezések............................................................................................ 31
2
Az intézmény bemutatása Intézményünk 2005. szeptember 1. óta működött alapfokú művészetoktatási intézményként. Működési területünk salgótarjáni székhelyünkön túl kiterjedt a megye számos településére. Iskolánk Nógrád megye lakóinak így mintegy ötödét közvetlenül elérte, ekként a megye legnagyobb, legkiterjedtebb közoktatási intézménye volt. A 2007/2008. tanévben intézményünk újbóli átalakuláson ment keresztül. Somoskőújfalu Község Önkormányzatával való 2007. január 31-én megszületett közoktatási-közművelődési megállapodás alapján a fenntartó Hibó Tamás Művészeti Alapítvány átszervezte az intézményt, és megalakult a Cogito Általános Művelődési Központ, mely többcélú intézményként négy közoktatási-közművelődési feladatot lát el. Intézményegységei: Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Dr. Krepuska Géza Általános Iskola; Gesztenyekert Napköziotthonos Óvoda és a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár. Intézményünk elsődleges célja a vidéki, illetve városi hátrányosabb helyzetben élő népességhez tartozó gyerekek személyiségfejlesztése és oktatása a környezeti nevelés és a művészetoktatás segítségével.
3
Az intézmény minőségpolitikája Minőségpolitikai nyilatkozat A Cogito Általános Művelődési Központ az oktatásügy keretein belül az általános iskolai nevelésre-oktatásra vonatkozó társadalmi szükségletek kielégítését olyan színvonalon kívánja megvalósítani, amely kiváltja a lakosságnak, az intézmény fenntartó alapítványi fenntartójának és valamennyi partnerének elégedettségét, elismerését. Arra törekszünk, hogy a pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek mind magasabb szinten valósuljanak meg, figyelembe véve a társadalmi igényeket és közvetlen partnereink elvárásait. A kollégáink megismerték és megértették a minőségbiztosítás intézményi szerepét, elfogadták a minőségközpontú gondolkodást, az aktív minőségügyi munka, az önfejlesztés fontosságát. Ezt a továbbiakban a COMENIUS 2000 minőségirányítási rendszermodell kiépítésében történő aktív részvételükkel fogják a gyakorlatban megvalósítani. Intézményünk működésében minőségügyi alapelvként határoztuk meg, hogy: - Pedagógiai és szakmai célkitűzéseinknek megfelelően, törvényesen és hatékonyan működjünk. - Törekvéseink a jobbításra irányuljanak, a lehető legmagasabb színvonalú oktatónevelő munkát biztosítsuk az óvodás korú valamint a 6-l4 éves korú gyermekeknek. - Mindig tartsuk szem előtt a folyamatos fejlődést, az állandó megújulást. - A tantestület szakos ellátottságát tartsuk meg. - Iskolánk vezetése és dolgozói továbbra is legyenek elkötelezettek mindennapi munkájuk során a minőségfejlesztés iránt, és az elkezdett COMENIUS 2000. modell kiépített rendszerét és működését eszközként használja céljai eléréshez. - A vezetés biztosítja a minőségi munka szellemi és tárgyi feltételeit, a külső és belső képzések erőforrásainak megteremtésével, és a megfelelő munkakörnyezet biztosításával. - A feladatok megoldása során feltárjuk és megoldjuk a minőséget befolyásoló problémákat. Minőségpolitikánk érvényes intézményünk valamennyi dolgozójára, tanulójára, minden folyamara és tevékenységre. A fenntartói minőségpolitika intézményünkre vonatkozó része − Biztosítjuk iskolánkban a törvényes, az adott feltételek mellett a lehető legszakszerűbb, legszínvonalasabb és leghumánusabb feladatellátást. − Törekszünk a külső és belső partnereink által az intézménnyel szemben támasztott igények tervezett hatékony, átlátható és ellenőrizhető kielégítésére. − Folyamatosan célszerűen és tervezetten fejlesztjük humán erőforrásainkat. − A pályázati lehetőségeket folyamatosan figyelemmel kísérjük, és az intézmény számára megvalósíthatókra pályázatokat készítünk. − Biztosítjuk a Somoskőújfaluból érkező gyermekek felvételét, tankötelezettségük teljesítését. − Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermekbalesetet előidéző okokat, és megszüntetésükre haladéktalanul intézkedéseket teszünk. − Kiemelt figyelmet fordítunk a tanulóink mentálhigiéniájára. 4
− Folyamatosan törekszünk a megfelelő intézményi klíma kialakítására. − Alaptevékenységünkből adódóan figyelmet fordítunk a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünk védelmére, valamint közvetlen környezetünk esztétikájára, iskolánk, óvodánk otthonosabbá tételére. − A Pedagógiai Programunkban meghatározott elvek szerint figyelmet fordítunk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. − Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a tanulók iskolai előmeneteléről, fejlődéséről, szükség esetén a szülő kérésére javaslatainkkal, tanácsokkal segítjük a gyermek nevelését. − A Családsegítő Szolgálat helyi képviseletével, a védőnői szolgálattal, a pedagógiai szakszolgálattal folyamatos kapcsolatot tartunk, ezzel is elősegítve a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók érdekeit, a felmerülő problémák szakszerű megoldását. − Iskolánk jogelődjének hagyományait követve részt veszünk a különböző szintű tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. − Minden tanévben folyamatosan megszervezzük a Kis Fürkész környezetvédelmi versenyt − A 2008/2009-es tanévtől megvizsgáljuk annak lehetőségét, hogy pályázati támogatással tudunk-e kistérségi kulturális, sportversenyeket rendezni. − Versenyeztetés esetén, ill. versenyek szervezésekor, külön figyelmet fordítunk a művészeti képzés egyes tanszakaiban tanuló gyerekekre. − A tanulóink pályaorientációs felkészítése beépül az osztályfőnöki órák anyagába, a magasabb évfolyamokban egyre nagyobb szerepet kap. A szülők tájékoztatása a szülői értekezleteken, ill. a pályaválasztási szülői értekezleten történik. Biztosítjuk az érdeklődő szülőknek, hogy a legkielégítőbb tájékoztatást kapják a gyermekük továbbtanulását illetően. − Iskolánk évente megszervezi a középiskolai, felvételi előkészítőt magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyból, ahol a továbbtanuló diák tanórán kívül is felkészítést kap. − Pedagógiai Programunkat az aktuális törvényi feltételeknek megfelelően átvizsgáljuk és a megjelölt határidőre a fenntartónak megküldjük. − Házirendünket az aktuális törvényi feltételeknek megfelelően átvizsgáljuk és a megjelölt határidőre a fenntartónak megküldjük. − Művészeti oktatás keretén belül a szabadon választott tanszakokon biztosítjuk a tanulók művészeti kifejező készségének megalapozását, továbbfejlesztését, esetleges szakirányú továbbtanulását. − A Művészeti Iskola tanulóinak is biztosítjuk a versenyeken, fesztiválokon való részvételt. − Az iskola tanárai és tanulói színvonalas műsorokkal készülnek a város hagyományos ünnepeire, évfordulóira. Pedagógiai minőségcéljaink Nevelés, oktatás területén: - Személyiségfejlesztés, tehetséggondozás és felzárkóztatás. - Erkölcsi normák megismertetése és betartatása. - Elősegíteni, hogy a tanulók tanulásuk során eljussanak saját képességeik maximumához.
5
-
A tantárgyak tanulási módszereinek megtanítása. A tanulók képességeihez igazodó differenciált tanítás. A tanulók egészséges testi, lelki szellemi fejlesztése. A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók mielőbb visszakerüljenek a saját osztályukba. A tanítványokkal szemben támasztott követelményeket hassa át a humanizmus, kapcsolódjon az iskola alapvető nevelési-oktatási céljaihoz. Kapjon hangsúlyos szerepet a nevelés során a múlt megismerése és a hagyományápolás. Átgondolt, körültekintő, takarékos eszközigény kialakítás.
6
Szervezeti minőségcéljaink. Az alkalmazotti kör struktúrája: Igazgatótanács (vezetők)
Igazgató
Gazdasági vezető
Általános igazgató helyettes
Óvodavezető
Közművelődési és PR igazgató helyettes
Általános Iskola intézményegység vezető
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény intézményegység vezető
Művelődési ház és Könyvtár intézményegység vezető
Alkalmazottak Óvoda pedagógusok
Dajkák
Tanítói munkaközösség vezető
Könyvtáros
Szaktanárok
Tanítók
Iskolatitkár
Takarítók
Karbantartó
Tanári munkaközösség vezető
Szakágvezetők
Telephelyfelelősök
Szaktanárok
Könyvtáros
Ebben a struktúrában tervezzük megvalósítani a tartalmi, pedagógiai minőségi céljainkat. Ehhez a struktúrához kapcsolódnak azok a partnereink, akik törvényes véleményezési, egyetértési joggal rendelkeznek (szülői munkaközösség, megalakulása után a diákönkormányzat).
Az intézmény minőségirányítási rendszere A vezetés szerepe a minőségirányítási rendszerben Jogszerűség Jogszabályi megfelelés Cél: - az intézmény jogszabály követő legyen jogszabályokat betartva működjön. Alapvető dokumentumai meglegyenek és azok legyenek összhangba az érvényben levő jogi szabályozással. - Az intézmény használói számára az iskola működését szabályozó jogi dokumentumok: Közoktatási Törvény, végrehajtási utasítások (MKM rendeletek) Fenntartói határozatok, legyenek hozzáférhetőek, azokat az iskola alkalmazottai ismerjék és tartsák be. Az iskola saját szabályainak való megfelelés -
Alapító okirat Pedagógiai Program SZMSZ Házirend MIP Egyéb szabályozók Kollektív Szerződés
- Tűzvédelmi Szabályzat - Munkavédelmi Szabályzat - Költségvetés Célunk, hogy ezek mindig aktualizáltak legyenek. Tervezés Az új intézmény a COMENIUS 2000 minőségbiztosítási rendszer bevezetését, és kiépítését tűzte ki minőségi célul. Az első lépést, a ráhangoló tréninget, és a nyitott önértékelést 2008 áprilisában tervezzük megvalósítani. Vezetői ellenőrzés és értékelés Vezetői értékelés − Az értékelés a központi oktatás irányítás, a fenntartó és az intézmény jóváhagyott dokumentumaiban megfogalmazott szakmai célkitűzéseket veti össze a tényleges működés eredményével. − Az értékelés tényekre épül, alapja az ellenőrzés során szerzett tapasztalat. − Célja, hogy ösztönzést adjon a munka további javításához. Az értékelés a problémák és eredmények feltárása mellett megmutatja a továbbfejlesztés lehetőségét és módját is. − Az értékelés bemutatja, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján az intézmény: 9
-
Működése megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak Működése megfelel–e a fenntartó által támasztott követelményeknek Az intézményi alapdokumentumokban, szabályzatokban rögzített céloknak, eljárásrendnek megfelelnek-e az alkalmazott eljárások A különböző erőforrásokat (munkaerő, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök, immateriális javak) gazdaságosan célszerűen és hatékonyan működteti-e
Az értékelést az végzi, aki az ellenőrzést lefolytatta. Az értékelésben meg kell állapítani az értékelés során tapasztalt hiányosságok felelősének, felelőseinek személyét. Ugyanakkor az értékelést végző nem sértheti meg az emberi méltóságot, és tiszteletben kell tartania a személyiséghez fűződő jogokat. Az értékelésnek tartalmaznia kell a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó javaslatokat, megjelölve a hibák kijavításának határidejét és a felelős személyét. Az értékelés azok előtt kell végezni, illetve azokkal kell megismertetni, akiknek a munkáját vizsgálta az ellenőrzés. Az értékelés során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az intézmény vezetője, illetve érintett munkatársa véleményét, javaslatait kifejthesse. Az értékelést ismertetni kell az ellenőrzés elrendelőjével, és az ellenőrzés témájában érintett munkatársával, munkatársaival. Az intézményvezetés az általa meghatározott szabályozás szerint belső értékelést végez annak érdekében, hogy felmérje, hogy az alkalmazott folyamatok, szabályozások mennyire hatékonyak, célszerűek, mennyire segítik az intézményi célok megvalósulását. A vezetői értékelés rövid távú célja: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezen úrrá az adott egyén vagy a tantestület.
10
A minőségirányítási rendszer működtetése
A MIR folyamatos fejlesztése
A vezetés felelőssége
Minőségbizt. vezető
TÁSZ
Erőforrás gazdálkodás
- Kiválasztás, betanulás rendje - Továbbfejlesztési rend - Ösztönzőrendszer működtetése - Eszközbeszerzési rend - Felújítási rend
Oktatás-neveléshez közvetlenül kapcsolódó tevékenységek - a tanulás támogatása - tanulói önértékelés szabályozása - szakmai együttműködés - beiskolázási PDCA - tankönyvek, taneszközök - tanmenetek megfelelősége --művészeti iskola
Minőségi csoportok
Minden partnert érintő mérés –elemzés - javítás - partneri elégedettség - vezetői elkötelezettség - munka - belső audit - irányított önértékelés
Partnerkapcsolatok
- partneri kommunikáció - panaszkezelés
11
Az intézményi működés belső rendje Partnerkapcsolatok irányítása és menedzselése Jelenleg a következő táblázat adatai alapján kezeljük partnereinket, amelyet a COM I.-es modell bevezetésével tervezzük kibővíteni. Partneri listánk rendszere: Közvetlen partnerek
Közvetett partnerek
Belső partnerek
Külső partnerek
Külső partnerek
Alkalmazotti közösség
Tanulók Megyei Könyvtár Szülők Művelődési Központ Fenntartó alapítvány Partneriskolák fenntartói Kisebbségi önkormányzat Óvodák Általános iskolák Középfokú oktatási intézmények
Kommunikáció a külső partnerekkel A törvénynek megfelelően a „Partneri igény, és elégedettség mérés” fogja jelenteni a kommunikációnk alapját. A felmerülő problémák, és mérések segítségével állapítjuk meg a velünk kapcsolatos elégedettségüket, és munkánk eredményességével kapcsolatos igényeiket. A mérés eredményéről értesíteni fogjuk a megkérdezett partnereket. Kommunikáció a belső partnerekkel A belső partnerek véleményét a PDCA-SDCA ciklusnak megfelelően irányított önértékeléssel is tervezzük mérni. Az eredményeket elemezzük, megállapítjuk a fejlesztendő területeket, és az eredményeket beépítjük az intézmény éves tervébe. Emberi erőforrás A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése Az intézményben kötelezően előírt pedagógus továbbképzési rendszernek megfelelően belső továbbképzési tervet készítettünk, amelyben az iskolavezetés biztosítja a stratégiai céljainak, valamint az éves cselevési program megvalósulásához szükséges képzéseket. A tervet a munkatársakkal történő egyeztetés alapján készíti az iskolavezetés, a törvényben előírt 7 éves periódusra, és az anyagi erőforrásainknak, és a prioritásnak megfelelően évenként beosztja. A továbbképzési rendszer működtetési folyamatának célja az, hogy az intézmény működésének egyik alapvető feltétele a környezeti igények változásaihoz történő folyamatos alkalmazkodás optimális legyen. Ezen alkalmazkodás lényegi eleme az intézmény személyi
12
állományába tartozó kollégák megfelelő és célirányos képzése, ami egy átgondolt továbbképzési rendszer üzemeltetésén keresztül oldható meg. A külső környezet elvárásai a képzési rendszerrel kapcsolatban: A vonatkozó törvényi előírásoknak (277/1997. (XII. 22. Kormányrendelet) megfelelő működés. Ezen belül elsősorban az alkalmazhatóság személyi feltételeinek történő megfelelés, valamint a szakmai ismeretek időszakos felfrissítésére és korszerűsítésére vonatkozó követelmény kielégítése. Az intézményi szolgáltatás színvonalának folyamatos emelése. A szolgáltatások racionális változtatása. Újszerű feladatoknak történő megfelelés
Belső környezeti elvárások: Az intézmény szervezeti kultúrájának javítása. A távlati stratégiai célok elérhetőségének megteremtése. A munkaerő fluktuáció kedvezőtlen hatásainak kompenzálása. A kollégák szakmai fejlődéssel és karrierépítéssel kapcsolatos természetes igényének kielégítése. A kiválasztás és betanulás folyamata az intézmény munkaerő utánpótlásának olyan jellegű megvalósítását tűzi ki célul, amellyel biztosítható - egy a munkaerőbázis kvalitatív színvonalának alakulására vonatkozó - csavarvonal mentén történő folytonos növekedéssel jellemzett PDCA ciklus. Az erőforrások tervezési folyamatának célja, hogy a helyi fenntartó alapítvány költségvetési előirányzatának oktatásüggyel kapcsolatos kiadásait, a saját erőforrások kihasználását és az intézmény - küldetésének megfelelő színvonalú - működéséből eredő forrásfelhasználását, a tervezés szintjén összehangolja, racionalizálja, továbbá a szűkös lehetőségek keretein belül megteremtse a fejlődés lehetőségét. A munkatársak felhatalmazása A munkatársak felhatalmazásáról az intézmény alapdokumentumai rendelkeznek: SZMSZ Munkaköri leírás A munkatársak bevonása, irányítása A szakmai irányítás a szakmai munkaközösségeken keresztül történik. A tanórán kívüli tevékenységet az éves munkatervben megjelölt felelősök és a feladat-teamek valósítják meg. A minőségbiztosítás feladatait a projekt látja el, aminek működését a minőségi teamek segítik.
13
Minőségirányítási szervezet felépítése és működtetése
intézményvezető
minőségügyi csoport vezető
ált. isk. minőségügyi megbízott
óvodai minőségügyi megbízott
művészeti isk. minőségügyi megbízott
A minőségügyi csoport 4 főből áll. Vezetője a minőségügyi csoport vezető. A csoport munkáját ő tervezi és vezeti. A csoport üléseit szükség szerint, de tanévenként legalább két alkalommal tartja. A csoportvezető az intézményvezetővel folyamatos kapcsolatot tart, az ülésekre meghívja. A csoport és saját munkájáról tanévenként beszámol. Az intézményvezető biztosítja a csoport működésének feltételeit. Vezetőjét a minőségirányítással kapcsolatos jogszabályváltozásokról értesíti.
14
Az intézmény mérési és értékelési rendszere Nevelő-oktató tevékenység hatékonyságának mérése és értékelése Pedagógusok munkájának értékelése és mérése. Az ellenőrzést végzik - az intézmény vezetője - igazgatóhelyettesek/intézményegység vezetők - munkaközösség vezetők a Pedagógiai program, éves munkaterv szerint Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tan-ügy igazgatási feladatok ellátása - időszakos állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések - írásos dokumentumok tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozásokon - az ellenőrzés kiterjed a tanítási órákra, a tanításhoz kapcsolódó fejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozásokra, a szabadidős és sportfoglalkozások az éves kompetenciavizsgálatokon kívül, a munkatervben meghatározott eredmény-vizsgálataira. Az ellenőrzésbe bevont dokumentumok: − Tanmenetek − Osztálynapló − Csoportnapló − Törzslapok − Bizonyítványok − Ellenőrző könyv, tájékoztató füzet Az értékelés során a következő szempontok érvényesülnek: - A tanítók, tanárok, óvodapedagógusok szakmai felkészültsége, - gyermekekhez, tanulókhoz való viszonya, - gyermekek, tanulók teljesítménye, fejlődése, - Fontos szerepe van a tanórán kívüli tevékenység megítélésének, és a nevelőtestületben tapasztalt kollegialitásnak. A pedagógusok munkastílusát a következő szempontok szerint értékeljük: A feladatok vállalása, és azok megoldásának színvonala. Munkájának szervezettsége, tervszerűsége, naprakészsége. Megbízhatóság. Önképzés, szakmai fórumokon való részvétel. Minőségi munkavégzése. Szakmai ismeretei, és azok gyakorlati alkalmazása. Az értékelési szempontok a minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elbírálásának szempontjai is.
15
A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése Szempontrendszer: A pedagógus Érték munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok Kötelességés 22 felelősségtudat Szakmai felkészültség 20 Pontosság, megbízhatóság,
16
Kiegyensúlyozottság, 13 következetesség Csapatmunkára való 12 hajlandóság
Problémaérzékenység
7
Együttműködési készség
6
Kommunikációs képesség Példamutatás
6
Szociális képességek
6
Kreativitás
5
6
A pedagógus munkakör 4
A pedagógus Érték munkakörhöz kapcsolódó magatartás, tevékenység Szakmai felkészültség
20
felkészülés a foglalkozásokra, tanítási órákra, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítése, részvétel a nevelőtestület munkájában, a szülők gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatos tájékoztatása az őket érintő kérdésekről. A nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával összefüggő, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli feladatok ellátása a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátása,
20
Újítások, szakmai innovációk Taneszközök, berendezések megóvása, kezelése valamint készítése A tartalmi szabályozás, az intézményi működés, a belső szabályzatok előírásainak követése foglalkozások, tanítási órák előkészítése, a gyermekek, tanulók
19
14
A pedagógus Érték munkakörhöz kapcsolódó eredmények
A tanítás, nevelés minősége A gyermek/tanuló helytállása a következő intézményi fokozatban A közoktatási szolgáltatást igénybevevők elégedettsége Határidők betartása
34 21 18
13
10
A képzéseken, 9 továbbképzéseken való részvétel (időtartam, a tanultak hasznosítása)
10
Tanulmányi eredmények 8 és azok változása
7
Tanulmányi versenyek 7 eredményei (résztvevők száma, helyezések) Belső és külső (országos) 6 mérés eredményei Belső vizsgák 3 eredményei
7 4
4
Neveltségi eredményei
3
Publikációk, száma
vizsgálatok 2
újítások 1
2
16
ismerete Szakmai képzettségek. 3 Jogosítványok (képzettségek, végzettségek) Kezdeményezőkészség 3 Szervező készség 1
teljesítményének értékelése, közreműködés intézményi dokumentumok készítésében, Problémák jelzése Javaslatok kialakítása
1
1 1
Eljárásrend A teljesítményértékelés rendje 1. A teljesítményértékelés célja: • egyéni erőfeszítés jutalmazása, • fejlődjön a vezetők és pedagógusok feladatközpontú együttműködése, • javuljanak a munkafeltételek, • a nagyobb teljesítményt elősegítő emberi viszonyok alakuljanak ki, • rendszeres legyen a teljesítményértékelés, • visszacsatolás nyújtása a pedagógusnak munkája minőségéről, • a pedagógus teljesítményének megerősítése, • a pedagógusok elégedettségének és motiválásának fokozása, • javuljon a pedagógusok egyéni teljesítménye, • az emberi erőforrással való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás valósuljon meg, • erősödjön a vezetők stratégiai gondolkodása a munka tervezésében, értékelésében és fejlesztésében, • segítse elő a munkakör-értékelés szempontjainak kidolgozását, illetve a munkaköri leírások, munkacélok felülvizsgálatát. • megvalósuljanak a pedagógiai programban, a minőségirányítási programban meghatározott célok, • erősödjön az intézményben a teljesítményelvű szemlélet, • rendszeres információgyűjtés segítse a teljesítmény-menedzsment erősítését, a jobb vezetői tevékenység és eredményesebb humánerőforrás gazdálkodás kialakítását, • rendszeressé váljanak a munkatársaktól jövő visszajelzések, • egyéni képzési, továbbképzési igények meghatározása, • az intézmény által a pedagógusokkal szemben támasztott követelmények, elvárások meghatározása, megismertetése és kommunikálása, • az intézményi előmenetel megalapozása, • a pedagógus helyzetének és fejlődésének megismerése, • a képzések, továbbképzések eredményességének megítélése,
Súlyozás: 19 17 17 17 15 13 13 13 11 11 11 9 8 7 6 5 5 4 4 3 1
17
2.
3.
4.
5.
6. 7.
8.
9.
10.
A pedagógus egyéni teljesítményértékelését a munkaköri leírásában szereplő közvetlen felettese végzi (továbbiakban értékelő). Minden tanév éves munkatervében az intézményvezető- a kibővített iskolavezetéssel egyeztetve –megállapítja az értékelők személyét, és hozzárendeli az értékelendő pedagógusok csoportját. Az értékelőnek a kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy véleménycserére épülő kétirányú kommunikáció valósuljon meg, és az értékelés az együttműködés kétoldalú fejlesztésére vonatkozó megállapodással záruljon. A megállapodást az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógus teljesítményét előre meghatározott egyéni követelmények alapján kell értékelni. Az egyéni követelményeket minden tanévben, a munkatervben meghatározott kiemelt célok és a pedagógus kiemelt munkaköri feladatai figyelembe vételével kell meghatározni. A teljesítményértékelésre jogosult a munkaterv elfogadását követő 15 napon belül írásban megállapítja az értékelési körébe tartozó pedagógusok egyéni teljesítménykövetelményeit. Az egyéni teljesítmény-követelményeknek kapcsolódniuk kell a pedagógus kiemelt munkaköri feladataihoz. Az egyéni teljesítménykövetelményeket az intézményvezető láttamozza, majd legkésőbb szeptember 30-ig szóbeli megbeszélés során át kell adni azt az érintett pedagógusnak. A teljesítményértékelésre jogosult értékelő köteles alaposan felkészülni. A szóbeli megbeszélések időpontját és sorrendjét előzetesen meg kell tervezni, és arról olyan időpontban kell a pedagógust tájékoztatni, hogy elegendő idő álljon a rendelkezésére a felkészüléshez. A szóbeli megbeszélés előtt az értékelő köteles valamennyi érintett pedagógust együttesen tájékoztatni a megbeszélés céljairól, és az értékelés szempontjairól, valamint szabályairól. Az értékelő megbeszélésen az értékelő a pedagógussal egyetértésben meghatározza a következő tanévre vonatkozó teljesítményfejlesztési célokat, a célok eléréséhez szükséges, s a pedagógus által vállalt feladatokat, valamint a feladatok eredményes végrehajtásához nélkülözhetetlen feltételeket. A pedagógus teljesítményének értékelését megadott határidőig kell elvégezni. A teljesítmény-értékelés egy példányát szóbeli megbeszélésen át kell adni az érintett pedagógusnak. A szóbeli megbeszélésről feljegyzés készül, amelynek egy példányát a pedagógusnak át kell adni. A teljesítményértékelést, a szóbeli megbeszélést megelőzően az intézményvezető láttamozza. A teljesítményértékelést a minőségirányítási programban meghatározott szempontrendszer alapján kell elvégezni. A teljesítményértékelésnek megbízható és érvényes információkon kell alapulnia, így különösen: • a tanulók eredményein (tanulmányi átlagok, bukások, versenyeredmények, dolgozatok, stb.), • az óralátogatások tapasztalatain, jegyzőkönyvein, • belső és külső tantárgyi tudásmérések eredményein,(OH-OKÉV mérés) • szakértői, szaktanácsadói véleményeken,(ha készül ilyen) • a nevelő-oktató munkához a pedagógusok által elkészített dokumentumokon (tanmenet), • a tanulók elégedettség-vizsgálatának eredményein, • a szülők elégedettség-vizsgálatának eredményein, • a szakmai munkaközösségek véleményén, • a kollégák (pedagógusok és más alkalmazottak) véleményén, • a pedagógus önértékelésén.
18
11. A teljesítményértékeléshez a minőségirányítási program mellékletében meghatározott értékelőlapokat kell használni. (A mellékletek kidolgozását az intézmény átszervezése után tervezzük.) 12. A teljesítményértékelő lapok nyilvántartásáról a feladattal megbízott személy gondoskodik. 13. A teljesítménykövetelmények megállapításának, a teljesítménykövetelmények értékelésének valamint az azokkal kapcsolatos szóbeli megbeszélésről készített emlékeztetőknek egy példányát az érintett pedagógusnak is át kell adni, aki az átvételt aláírásával igazolja. 14. A munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. Ha év közben módosul a munkakör, akkor a tárgyévben módosítani kell a teljesítménykövetelményeket, és az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembe vételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. 15. A teljesítményértékelés rendjének és követelményeinek betartását az intézményvezető ellenőrzi.
19
A teljesítményértékelés folyamata 1. 2. 3. 4.
Bevezető beszélgetés: a fejlesztés, az értékelés célja, szempontjai. A pedagógus önértékelésének előkészítése (formája, időpontja). Önértékelés. A pedagógus értékelésének előkészítése (az egyénre vonatkozó követelmények, értékelési formák, módszerek, időpontok meghatározása). 5. Az értékelés lebonyolítása a minőségirányítási programban meghatározott szempontrendszer és eljárásrend alapján. 6. Értékelő beszélgetés: az önértékelés és az értékelés eredményeinek összevetése. 7. Fejlesztési-cselekvési terv készítése (értékelő és értékelt közösen). 8. A teljesítményértékelés – megállapodás megkötése. 9. Utókövetés: a fejlesztési terv megvalósulásának követése, az eredmények rögzítése. 10. A megvalósulás értékelése: megerősítés vagy korrigálás. 11. Az értékelés dokumentálása. Az előbbi folyamat ábrán szemléltetve:
20
A teljesítményértékelés folyamata START
Bevezető beszélgetés
Az önértékelés MIPben meghatározott mérőeszközei
Az értékelés MIPben rögzített rendszere
Az értékelés MIPben rögzített eljárásrendje
Feljegyzés, emlékeztető
A pedagógus önértékelésének előkészítése
Feljegyzés, emlékeztető
Önértékelés
Kitöltött értékelési eszköz
A pedagógus értékelésének előkészítése
Feljegyzés, emlékeztető
Az értékelés lebonyolítása
Értékelő beszélgetés
Fejlesztésicselekvési terv készítése
A teljesítményértékelés – megállapodás megkötése
Utókövetés
Az értékelés dokumentációja
Feljegyzés, emlékeztető
Fejlesztésicselekvési terv
Az értékelt és az értékelő által aláírt teljesítményértékelés megállapodás
Feljegyzések a fejlesztési terv megvalósulásáról
A megvalósulás értékelése
21
Tanulók iskolai szintű mérése és értékelése A tantárgyi követelményrendszer esetében a mérés - az országos kompetencia vizsgálaton kívül- tantárgyanként a következő: beszámoltatás, szóbeli, írásbeli számonkérés, a Pedagógiai-művelődési programban rögzítettek szerint. Teljesítményvizsgálat 4. 6. 8. osztályban. A teljesítmény mérésének módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket, elvárásokat minden nevelőnek be kell tartania. Erről a ped-műv. program rendelkezik. Az étékelés folyamatosan valósul meg a tanítási órákon, de különösen témazáráskor, félév-, és tanév végén, tehetséggondozáskor kap hangsúlyos szerepet. A felső tagozatban 5. osztályban bemeneti mérésként helyesírásból, szövegértésből és hangos olvasásból, valamint matematikából a szakmai munkaközösség által összeállított mérőanyaggal történik a tanulók ez irányú képességeinek, tudásszintjének a mérése. Hatodik évfolyamon az országos kompetencia alapú mérés eredményeit tekintjük mérvadónak. Ezzel lezárul az alapozó szakasz. Nyolcadik osztályban az országos kompetenciamérést megelőzően április hónapban helyesírásból, szövegértésből, hangos olvasásból és matematikából végzünk méréseket. Az új tanulócsoportok kialakítása miatt, kiemelt területként kezeljük a közösségformálást. Ennek feltérképezésére a SZOCIOMETRIA módszerét használjuk. A válaszok alapján következtetni tudunk az egyes személyek helyzetére a közösségen belül és szorosabb kapcsolataira a társas mezőben, valamint képet kapunk a közösség egészéről is. Az egyének közötti kapcsolatok feltárásával meg tudjuk tervezni a peremen lévő tanulók beilleszkedésének megsegítését. A szociometria készítésének időpontja 1-8. évfolyamon, minden tagozaton, november vége és május első hete. Értékelésünk módozatait, értékrendjét a ped-műv. program tartalmazza. A mérés értékelés módozatai a következők: Folyamatos szóbeli ellenőrzés, írásbeli számonkérés, teszt, feladatlap. A tanórán kívül a tanuló számot adhat tudásáról tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Magatartás, szorgalom értékelése A tanuló személyiség fejlődésének, magatartás és szorgalom értékelésében a ped-műv. programban kidolgozott szempontok a mérvadók. A tanulók teljesítményének jutalmazása: − Szaktanári: szóbeli, írásbeli dicséret − Osztályfőnöki: szóbeli, írásbeli dicséret
22
− Nevelőtestületi dicséret /év végén/ − Igazgatói dicséretek Kitüntetések: 4. osztályban az Évfolyam Legjobb Tanulója. 8. osztályban dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár. A Hibó Tamás Díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják Somosi Iskoláért Díj – évente egy pedagógus és egy támogatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó szülő kapja. Valamennyi díj odaítélésének feltételeit, módját díjszabályzat tartalmazza. Büntetések: − Szaktanári figyelmeztetés: szóbeli, írásbeli − Osztályfőnöki figyelmeztetés, megrovás − Igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás − Kártérítésre való kötelezése − Fegyelmi büntetés A tanítási-tanulási folyamatba beépített garanciákkal kívánjuk elérni, hogy a legfőbb partner, a gyermek/ tanuló önmaga lehetséges maximumáig jusson. Ennek érdekében az intézmény ún. tanulógondozást vezet be, mely részben az intézményen belül a nevelőtestület tagjai közötti folyamatos szakmai konzultáció kereteinek kialakítását, részben tanórán/ foglalkozásokon megvalósuló differenciált / minden gyereknek a neki megfelelő / oktatás- nevelés biztosítását jelenti. A minőségfejlesztés folyamata: - tanulási eredmények rendszeres gyűjtése különböző /főleg alap / készségek területén, - magatartás-mutatók nyomonkövetése - az adatok elemzése, - további diagnózis készítése, - egyéni és osztályszintű fejlesztési tervek · készítése, · megvalósítása, · értékelése. Majd kezdődik elölről a minőségfejlesztés folyamata. Nélkülözhetetlen a tapasztalatok megbeszélése arra vonatkozóan, miként javítható a tanításitanulási folyamat az iskola egész pedagógiai programjában. A ciklikus folyamat lehetővé teszi, hogy fejlesztési célokat tűzzünk ki és valósítsunk meg. Alapjában ez az ún. minőségfejlesztés folyamata, melyben a tantestület gondoskodik az iskola tanítási- tanulási programjának minőségéről úgy, hogy az alapkészségek kijelölt területein és a magatartás- mutatókon nyomon követi, elemzi és fejleszti a tanítási- tanulási folyamatot. Ennek nyomán az iskola kialakítja saját minőségi kritériumait, mely alapja lehet a minőség fejlesztésére irányuló további tevékenységének
23
Vezetők munkájának mérése és értékelése Vezetőnek minősül − Intézményvezető (igazgató) − Igazgatóhelyettesek, − Intézményegység vezetők − Gazdasági vezető − Munkaközösség-vezetők Az intézményvezetőt a fenntartó ellenőrzi, munkáját értékeli − látogatás, beszámolók, dokumentumok formájában. Az intézményvezető méri és értékeli az igazgatóhelyettesek munkáját a munkaköri leírásban rögzítettek tükrében. Figyelemmel kíséri az éves munkaterv megvalósulását. Heti rendszerességgel vezetőségi megbeszélést tart. Az igazgatóhelyettesek feladatköréhez tartozó dokumentáció ellenőrzésével. A munkaközösség-vezetők munkájának mérés-értékelés szempontjai: 1. A munkaköri leírásban rögzített feladatok ellátása. 2. A munkaközösség hatékony irányítása. 3. Tervezési, beszámoltatási kötelezettség ellátása.
Az intézményi vezetők munkájának értékelése Az igazgató teljesítményének értékelése A fenntartó feladata az intézményvezető munkájának értékelése. Szempontrendszere: A vezető tevékenysége, képessége, eredményessége milyen mértékben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához, és hatékony működéséhez. A vezetői feladatok ellátásának( tervezés, irányítás, ellenőrzés, értékelés, fejlesztés)vizsgálata. Eljárásrendje: A fenntartó által kijelölt teljesítményértékelő összegyűjti, és áttekinti az intézményben készített mérési eredményeket. A szempontrendszer alapján összeállított kérdőívet tölthet ki • az igazgató (önértékelés), • az intézmény összes pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozója (név nélkül), • az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott vezető beosztású dolgozója (név nélkül). A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése
24
Az intézmény vezető beosztású dolgozóit az intézményvezető értékeli. Szempontrendszere: A vezető beosztású dolgozók munkaköri leírásában foglalt célok és feladatok. Eljárásrendje: Megegyezik a pedagógusok teljesítményértékelésének folyamatával. Intézményi önértékelés A COMENIUS 2000 programnak megfelelően az intézményi önértékelést az irányított önértékelés szabályzata szerint végezzük. Az irányított önértékelés területei: Az irányított önértékelés területeit a támogató szervezet és az iskolavezetés a következőkben határozza meg: az iskola adottságainak és eredményének vizsgálata. Adottságok: A vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása A meglévő folyamatok szabályozása A szabályozási rendszer teljeskörűsége Az erőforrások figyelembevételének módja A partneri igények figyelembevételének módja Eredmények: A munkatársak bevonásának mértéke A folyamatos fejlesztés eredményei A partnerek elégedettsége A szabályozási rendszer szervezettsége, az alkalmazás hatékonysága A szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei A kitűzött célok elérése, megvalósítása Az erőforrások felhasználásának hatékonysága Az önértékelés gyakorisága: Az irányított önértékelést az iskolában 2 - évenként kell megismételni. Az irányított önértékelés során alkalmazott módszerek - Az irányított önértékelést kérdőívek felhasználásával végezzük. A kérdőívek alapján kódlapot készítünk EXCEL táblázatban. (Könnyebb a feldolgozás, kevesebb papír szükséges). A kérdőívek írásvetítővel lesznek kivetítve. A megkérdezettek ez alapján töltik ki a kódlapokat. A felmérést vezető szükség szerint tanácsot ad a kitöltéshez. Ezt követi az adatok összesítése, elemzése, majd az összefoglaló elkészítése. - Dokumentumelemzés (Pedagógiai Program, SZMSZ, Intézkedési tervek, statisztikai adatok, igényfelmérés eredményei, éves pedagógiai program, éves beszámolók) - Adatok összesítése majd elemzés és összefoglaló elkészítése.
25
Az alkalmazott módszerek szakszerű alkalmazásáért felelős az iskola igazgatója és a támogató szervezet vezetője. Az irányított önértékelés által elvárt eredmények -
Mélyreható, alapos értékelő jelentés, amely bemutatja a szervezet helyzetét a kijelölt területeken és folyamatokban, Objektív alapokra helyezi az intézmény erősségeinek, elért eredményeinek és javítandó területeinek meghatározását, Számszerű értékelés, amely lehetővé teszi a szervezet fejlődésének figyelemmel követését, és – rendszeres időközönként megismételt önértékelések révén – az előző időszakban mért eredményekkel való összehasonlítást.
Korrekció végrehajtása a szabályzatban leírtak módosítása: Az első irányított önértékelés után a gyakorlati megvalósulást követően az iskola fenntartója értékeli a lebonyolítás sikerességét, amennyiben szükséges korrekciós javaslatot terjeszt elő a szabályzat esetleges módosítására, az irányított önértékelés lezárását követő egy hónapon belül. A módosításért, a korrekcióért felelős a fenntartó vezetője.
26
Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés A nevelőtestület minden tanév végén értékeli 1. 2. 3. 4.
Az intézmény nevelő és oktató munkáját. A minőségirányítási program végrehajtását. Az országos mérés, értékelés eredményeit. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 5. Az igazgató által összeállított értékelésről – a nevelőtestületi elfogadás előtt – ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 6. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 7. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 8. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 9. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: • az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai), • a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), • a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), • a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermekés ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), • a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), • a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése, • az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve).
27
Minőségirányítási rendszer (program) felülvizsgálata A két éves ciklus egybeesik az intézményünk irányított önértékelésének ismétlésével. Ennek eredményeként felmérjük működésünk eredményeit, és fejlesztendő területeit. Szükség esetén korrekciós terveket készítünk, ami beépül az éves munkatervbe, és ez alapján korrigáljuk a Minőségirányítási rendszerünket is. A módosított programunkat elfogadásra benyújtjuk a fenntartónak.
28
Dokumentumok kezelése A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklete III. részében sorolja fel az iskola által kötelezően használt nyomtatványokat. Ezek egy része tanügyi nyilvántartásnak is minősül, amelynek vezetésére hivatkozott rendelet 4. számú mellékletének 1-12.§-a részletes előírásokat tartalmaz. Ha az igazgató ellenőrizni kívánja az iskolai dokumentáció vezetését, fent felsorolt záradékokat ismertetnie kell. Fentiekből következően az ellenőrzés két dokumentum- csoportra irányulhat: 1. a nem osztályfőnök által vezetett dokumentumok (pl. beírási napló) 2. az osztályfőnök ( ill. más pedagógus) által vezetett dokumentumok ( pl. osztálynapló /foglalkoztatási napló / , törzslap, bizonyítvány illetve ellenőrző) Az osztályfőnök hatáskörébe tartozó iskolai dokumentumok ellenőrzésénél az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: a. Osztálynapló: Az osztályban tanító tanárok rovata, az órarend, illetve az ülésrend kitöltésre került-e? A szükséges bejegyzések (tanítási órák számozása, az órák tananyaga, az órát tartó pedagógus aláírása, a hiányzások, a szakszerű és nem szakszerű helyettesítések jelölése szerepelnek-e a haladási/foglalkoztatási részben? Az óralátogatások (pl. a munkaközösség –vezető részéről) jelezve vannak-e? A tanulóra vonatkozó osztályozási részben szerepelnek-e a tanuló szükséges adatai, ( illetve nem szerepel-e olyan adat, amelyet a naplóban nem szabad feltüntetni –pl. szülők foglalkozása stb.), a tantárgyi jegyek be vannak-e írva, ezek a jegyek megfelelő számúak-e illetve egyeznek-e az ellenőrzőben szereplő jegyekkel. A hiányzások havonkénti összesítése megtörtént-e (ennek kapcsán igazolatlan hiányzás esetén tanköteles tanuló esetében a megfelelő intézkedések megtörténtek-e, ezek a naplóban jelezve vannak-e), a tanuló kiemelkedő vagy kirívó teljesítményére vonatkozó bejegyzések (pl. dicséret, szaktanári figyelmeztetés stb.) szerepel-e a megfelelő rovatban, megegyezik-e az ellenőrzőben (üzenő füzetben) szereplő szöveg ezzel stb.? Az osztályból távozó tanuló megfelelő módon, az előírt záradék alkalmazásával van-e kivezetve. Félévkor illetve a tanév végén a jegyek lezárása megtörtént-e, a végső jegy következik-e a tanév közben szerzett jegyekből. A tanítási órák hány %-a teljesült a tanév folyamán az adott tantárgyból. Az összesítő rész kitöltése (a tanév végén) megtörtént-e, az adatok egyeznek-e a naplóban szereplő jegyekkel, adatokkal. b. Törzslap: A törzslap felfektetése megfelelő módon és határidőben történt-a, szerepelneke a külíven a szükséges bejegyzések (pl.: OM azonosító). A személyi és tanév végi adatok, illetve bejegyzések egyeznek-e a bizonyítvánnyal, illetve az osztálynaplóval. A hibás bejegyzések javítása megfelelően megtörtént-e (aláírás, keltezés, iskola körbélyegzője). Az alkalmazott záradékok megfelelnek-e az előírásoknak. c. Bizonyítvány: A személyi és tanév végi adatok, illetve bejegyzések egyeznek-e törzslappal, illetve az osztálynaplóval. Fel van-e tüntetve az OM azonosító. Az alkalmazott záradékok megfelelnek-e az előírásoknak. A bizonyítvány írásképe megfelelő-e. d. Ellenőrző: Az ellenőrző esetében elsősorban a tantárgyi jegyek bejegyzésre kerülését, illetve a szülő értesítésére szolgáló részt célszerű ellenőrizni. Itt az ellenőrzés a bejegyzések meglétén kívül arra irányuljon, hogy a szülő megfelelő gyakorisággal ellátja-e kézjegyével az ellenőrző bejegyzéseit. Ezen túlmenően az iskolák jelentős része csak az ellenőrzőbe bejegyzett orvosi igazolást fogad el a betegség miatti hiányzás igazolására, tehát ezt a rovatot is szükséges ellenőrizni.
29
A fent felsorolt ellenőrzések egy része nem kötődik időponthoz, tehát bármikor végezhető (ellenőrzési ütemterv szerint vagy azon kívül), egy része pedig időponthoz (pl.: tanév vége) kötődik. Az iskolai dokumentumok megfelelő vezetése jogszabályban előírt kötelezettség, másrészt az e területen mutatkozó hiányosságok súlyos problémákat okozhatnak, az intézményvezetésének tehát célszerű ezeket megfelelő gyakorisággal ellenőrizni. A tanügyi nyilvántartásokra vonatkozóan a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 4. számú melléklet (10) a, pontja az alábbi módon fogalmaz: „A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.” Itt arra helyeznénk a hangsúlyt, hogy ezeket tehát köteles elvégezni, ezért számon is kell kérni e feladatok elvégzését.
30
Záró rendelkezések INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI P PROG RA M ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Paróczai Csaba a Cogito Általános Művelődési Központ igazgatója ELFOGADTA: a Cogito Általános Művelődési Központ alkalmazotti közössége 2008. június 20. ________________________________________________________________________ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA1 A Cogito Általános Művelődési Központ minőségirányítási programját az intézmény szülői munkaközössége 2008. év ……………….. hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: …………………………………… SZMK vezetője A Cogito Általános Művelődési Központ minőségirányítási programját az iskola alkalmazotti közössége 2008. év június 20. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: …………………………………… igazgató A Cogito Általános Művelődési Központ intézményi minőségirányítási programját a fenntartó alapítvány kuratóriuma 2008. év ………….…. hó …… napján tartott ülésén jóváhagyta. Kelt:
………………………………….. kuratóriumi elnök 1
Mivel az intézményben jelenleg csak az általános iskola 1. és 2. évfolyamán tanulnak, diákönkormányzat a tanulók életkori sajátosságai alapján nem működik. Diákönkormányzat választását az 5. évfolyam elindulásával tervezzük. Értelemszerűen a program diákönkormányzat általi elfogadására is akkor kerülhet sor. 31