CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology

CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology Broj projekta:HUSRB/1203/213/151

Vajdaság Autonóm Tartomány határmenti területén levő marginális helyzetű települések szocális és gazdasági helyzetének elemzése

avgust, 2013.

1 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad

Obrađivač: KREATIV KONSALTING NOVO MILOŠEVO, OMLADINSKA 11

Tartalom ELŐSZÓ .......................................................................................................................................................................... 3 1.VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY ALAPVETŐ TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI ............ 4 1.1.VAJDASÁG FŐLDRAJZI ÉS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE ......................................................................... 4 1.1.1. TERMÉSZETI JELLEMZŐK .............................................................................................................. 6 1.1.2. VAJDASÁG GEOSTRATÉGIAI HELYZETE .................................................................................... 7 1.1.3.DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK ............................................................................................................. 8 1.1.3. LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI SZERKEZETE ................................................................................. 9 1.1.4. VAJDASÁG GAZDASÁGA ................................................................................................................. 9 1.2.

VAJDASÁG TERÜLETI EGYSÉGEI ........................................................................................................... 9

1.3.VAJDASÁG AUTONÓM TAROMÁNY MARGINÁLIS ÉS FEJLETLEN HATÁRMENTI TERÜLETEI .... 12 2.

A SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS METODOLÓGIÁJA .............................................................. 13

3.

A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE .............................................. 14 3.1.

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES GAZDASÁGI,SZOCIÁLIS ÉS TERÜLETI POLITIKÁJA................ 15 3.1.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA ............................................................................................................. 16 3.1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA ................................................................................ 18

3.2.NEMZETI TÖRVÉNYHOZÁS ........................................................................................................................... 20 3.3.ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ....................................................................... 22 3.4.

MEGLÉVŐ TERÜLETRENDEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ ......................................................................... 25 3.4.1. SZERB KÖZTÁRSASÁG TERÜLETRENDEZÉSI TÖRVÉNYE 2010 ÉS 2020 KÖZÖTTI PERIÓDUSBAN ............................................................................................................................................. 25 3.4.2. VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ................................... 25

4.A KUTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI ........................................................................................................... 26 4.1.

A KUTATÁSI TERÜLET NEHÉZSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA ..................................................... 26

4.2.

A KUTATÁSI TERÜLET HELYZET-ÉS ADATELEMZÉSE .................................................................. 27 4.2.1. DEMOGRÁFIA ................................................................................................................................... 27 4.2.2. GAZDASÁG ....................................................................................................................................... 31 4.2.3. FOGLALKOZTATOTT ÉS MUNKANÉLKÜLI LAKOSSÁG ........................................................ 35 4.2.4. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM ................................................................................. 36 4.2.5. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK ................................................... 37

5.

SWOT ELEMZÉS ........................................................................................................................................... 38

INTERREGIONÁLIS ÉS HATÁRON TÚLI KAPCSOLATOK .................................................................................. 48 6.

CÉLOK KITŰZÉSE ÉS AZ INDIKÁTOROK MAGHATÁROZÁSA .......................................................... 49

7.STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS A HATÁRON TÚLI EGYÜTTMŰKÖDÉS ............................................. 53 8.ESZKÖZÖK,INTÉZKEDÉSEK ÉS A KUTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA .............................................................. 54 9.UTÓSZÓ ..................................................................................................................................................................... 60 2 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


ELŐSZÓ Vajdaság Autonóm Tartomány határmenti területén levő marginális helyzetű települések szocális és gazdasági helyzetének elemzése című dokumentum a határmenti övezetben levő települések részletes társadalmi elemzését tartalmazza, melynek alapján kidolgozható a határövezet fejletlen régióinak területrendezési stratégiája. Az ilyen jellegű kutatások tematikája a meglévő területi és határon átnyúló együttműködés lehetőségeire,a terület meglévő jellegzetességeinek elemzésére, és az elsődleges területi különbségek feltárására összpontosult. A kutatási régió jelenlegi taársadalmi helyzetét meghatározó tényezők elemzése befolyásolja a természetvédelem és ökológia,az idegengorgalom,társadalmi és településfejlődés valamint a közlekedési útvonalak kiépítését szorgalmazó intézkedések előírását. A határmenti térség jelenkori helyzetének szemléltetésére szükségessé válik a múlbeli gazdasági,történelmi,szociális és politikai változások ismerete és elemzése. A gazdasági és szociális kutatásokat végző szakemberek jelentős szerepet töltenek be a kutatási folyamatban valamint a dokumentum végső kidolgozásában. Az elemzés egyik jelentős célja egy olyan analitikus kutatási metodológia és egységes kutatási rendszer kidolgozáas ,mely más határmenti régiók elemzésében is alkalmazható lenne. A dokumentum rámutat a határmenti területek társadalmi nehézségeire,hangsúlyt fektetve mindazoknak a tényezőknek meghatározására és társadalmi folyamatok,melyek korlátozzák a térség fejlődését.Az elemzés ktitikus szemmel követi a régió politikai és gazdasági hiányosságait is. A kutatás a következő Észak – bácskai községeket és városokat foglalja magába:Zombor városát (16 településsel),Szabadka városát (19 településsel),Magyarkanizsa község területét(13 településsel)és Törökkanizsa község területét (9 településsel). Az elemzés során különböző kutatási módszereket alkalmaztak .A szükséges adatok begyűjtésében óriási segítséget nyújtottak a helyi önkormányzatok,regionális központok,statisztikai hivatalok, ipari létesítmények,a Köztársasági Statisztikai Hivatal,Szerbia nemzeti Bankja,Országos Privatizációs Ügynökség, tudományos munkák,levéltári dokumentumok,Vajdaság Városrendészeti Hivatala,....stb. Az elemzés alátámasztja a vizsgált határmenti területek nem egyenletes gazdasági és szociális fejlődését,melynek fő mutatói a lakosság életszinvonala ,foglalkoztatása ,a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, egyéb demográfiai jellemzők...stb.



1.VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY ALAPVETŐ TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI JELLEMZŐI 1.1.VAJDASÁG FŐLDRAJZI ÉS TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTÉSE

Vajdaság Autonóm Tartomány ( a továbbiakban Vajdaság AT) három területi egysége Bánát,Bácska és Szerémség. A tartomány északon Magyarországgal ,keleten Romániával,délen Közép-Szerbiával,délnyugaton Bosznia-Hercegovinával,nyugaton Horvátországgal határos.Vajdaság természetes határát két nemzetközi folyó képezi,nyugaton a Duna,délnyugaton pedig a Száva. Az északi határszakasz 174,4 km hosszú,alföldi jellegű és nyugat-kelet irányban a Dunától Rábe faluig húzódik (Novi Kneževac (Törökkanizsa) község területe) .Románia közötti határszakasz hossza 247,5 km,alföldi jellegű és Rábe falutól a Néra folyó dunai torkolatáig terjed.Közép-Szerbia és Vajdaság közötti adminisztratív határ 330,04 km hosszú és kelet-nyugat irányban a Néra dunai torkolatától a Drina folyó szávai torkolatáig húzódik.A déli határszakasz követi a Duna,a Temes és a Száva folyásszakaszát,kisebb megszakításokkal Belgrád város területén és Mácsva északi részén.Bosznia-Hercegovina (Szerb Köztársaság) közötti országhatár 32,56 km és a Drina folyó szávai torkolatától Horvátország határáig terjed.253,3 km hosszú a Horvátország közötti határszakasz,mely a Száva menti Jamena falutól (Šid (Sid)község területe) Szerémséget , a Boszut folyót és a Tarcal-hegységet átszeleve követi a Duna folyásszakaszát Magyarország határszakaszáig. Vajdaság AT legnagyobb városa és közigazgatási központja Újvidék (Novi Sad).Újvidéken kívül Szabadkának (Subotica),Nagybecskereknek (Zrenjanin) és Zombornak (Sombor) van 50 000-nél több lakósa. Két millió lakósával és területének nagyságával (21 506 km2), NUTS 2 kritériuma alapján meghatározott olaszországi,franciaországi vagy spanyolországi kistérségekhez hasonlítható. A tartományt lakóságának etnikai és vallási sokszinűsége is jellemzi.



AP Vojvodina

The city of Belgrade

AP Kosovo and Metohija

Ábra 1.Vajdaság földrajzi helyzete A Szerb Köztársaság Alkotmánya határozza meg a Szerb Köztársaság keretében Vajdaság autonómiáját. Vajdaság AT hatáskörébe a tartomány területrendezése és területfejlesztése,a mezőgazdaság,vízgazdálkodás,erdészet,halászat,vadászat,környezetvédelem,idegengorgalom,gyógyt urizmus, ipar és kisipar,szolgáltatások,közlekedés fejlesztése ,rendezvények és fesztiválok megszervezése,oktatás,kultúrális tevékenységek,sport,egészségügy és a lakosság tájékoztatása tartozik. Vajdaság AT vagyonát, annak használatát és a vagyon feletti rendelkezést törvény határozza meg.Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza meghozza a Vajdaság Autonóm Tartomány Statútumát. 2009-ben a Szerb Köztársaság Képviselőháza elfogadta a Vajdaság AT hatáskörét meghatározó törvényt. A tartománynak saját parlamentje és kormánya van. Vajdaság AT intézményeinek maghatározó szerepük van a tartomány regionális fejlődésének megszervezésében.A tartomány sikeresebb gazgasági fejlődésének irányitására olyan intézményeket hoztak létre,melyek köztársasági szinten nem is léteztek.A mezőgazgaság,mint Vajdaság legjelentősebb gazdasági ágának feljődése, a Regionális Mezőgdasági Alap hatáskörébe tartozik. Vajdaság AT nem rendelkezik pénzügyi autonómiával,ami gátolja regionális fejlődését.



Vajdaság AT Statútumának 1.szakasza szerint: Vajdaság autonóm tartomány a Szerb Köztársaság kötelékében,a 3.szakasz szerint :Vajdaság AT területét a földrajzi tájegységiben (Bácska, Bánát és Szerémség) levő helyi önkormányzatok törvényben megállapított területei képezik. A statútum tartalmazza Vajdaság Szerbián belüli jogi helyzetét,belső közigazgatási szerkezetét,növeli a tartomány önnálóságát és a területén élő közösségek egyenrangúságát.

1.1.1. TERMÉSZETI JELLEMZŐK Vajdaság felszíni vizekben Szerbia egyik leggazdagabb területe.32000 ha nagyságú vízfelülete Szerbia vizeinek több mint felét képezi.Területét átszelik a Duna,Tisza, éa a Száva folyók, valamint a Duna-Tisza-Duna –csatornahálózat.Víziútjainak össz hossza 14000 km. A tavak közül legjelentősebbek a Palicsi-tó,Ludasi-tó és a fehértemplomi tavak (Bela Crkva). A természetvédelmi területek 130 területi egységet,azaz Vajdaság területének 5,5%-át képezik.A legjelentősebbek közülük: Fruška gora Nemzeti Park és Delibláti –homokpuszta természeti rezervátum.Ezen kívül a tartomány területén 17 természeti rezervátumot, 9 természeti parkot és 102 természeti emléket tartanak számon.Védelemet élvez 300 ritka növény és számos állatfaj is.Egyes természetvédelmi területek nemzetközi védelem alatt állnak. Vajdaság területének 6,8% -át borítja erdő, 70%-a pedig megművelhető földterület.A kedvező éghajlati és vízrajzi adottságok, valamint a termékeny talaj alapfeltételei az egészséges élelem termesztésének.



1.1.2. VAJDASÁG GEOSTRATÉGIAI HELYZETE

Vajdaság kedvező közlekedés-földrajzi helyzete mellé kissé érzékeny geostratégiai helyzet párosul.Szerbia és általa Vajdaság goestratégiai helyzetét meghatározza az a tény,hogy országunk a következő európai térségeket összekötő útvonalak találkozásánál fekszik: Közép-Európa – Duna mente,Mediterrán térség-Dél-Adria és Alpok. Európai viszonylatban is jelentős országunk geostratégiai és geopolitikai helyzete,hiszen összekötő szerepet tölt be Nyugat- és Közép –Európa valamint Délkelet-Európa és a Közel-Kelet között.Szerbiának közvetítő szerepe van a Közép-európai és Duna menti országok valamint az Adriai-.Égei- és Fekete – tenger között. Mint Duna menti térség ,Vajdaság nem használja ki megfelelő mértékben ennek a kiváló földrajzi fekvésnek előnyeit,mely országunkat egyaránt közelíti Európa keleti és nyugati részéhez.



Ábra 2. Vajaság AT geostratégiai helyzete Vajdaság közlekedés – földrajzi jelentőségét növelik a tartomány területén áthaladó nemzetközi jeletőségű 7-es és 10-es közlekedési útvonalak.A tartomány energetikai szerepe is egyre nagyobb.A területén levő energiahordozók kiaknázása,országunk energiagazdálkodása,valamint a hazánk területén áthaladó tranzitvezeték kiépítésének alapfeltétele a politikai stabilitás és energetikai biztonság megteremtése.A szállítási útvonalak kiépítésével növekedni fog az ipari fölgázfogyasztás és ezzel párhuzamosan csökkeni fognak a negatív környezeti hatások . A közlekedési és energetikai kapcsolatok mellett Vajdaság számára fontosak a interregionális kapcsolatok is , a környezetvédelem,az idegenforgalom és a természeti és kulturális örökségek megörzése terén .

1.1.3.DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Vajdaságnak a 2011-es népszámlálás adatai alapján 1.931.809 lakósa volt ,ami Szerbia lakosságának 21,56%-át képeze. A népsűsűség 94,13 fő/km2. A tartomány területén 25 etnika közösséget tartanak számon és hat hivatalos nyelv van használatban: szerb (cirill ábécé),magyar (latin ábécé),szlovák (latin ábécé),horvát (latin ábécé),román (latin ábécé),ruszin (cirill ábécé). 1.1.3.1. LAKOSSÁG SZERKEZETE Vajdaság lakóságának száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján 1.931.809 lakós volt.A lakosság száma évről évre csökken,mivel a mortalitás értéke magasabb a natalitás értékénél.Tartományunk 8 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


lakosságát a folyamatos elöregedés jellemzi.A lakosság számának változását befolyásolja a migráció is. A negatív természetes szaporulat és az elvándorlás a tartomány nagyméretű elnéptelenedéséhez vezethet a 21.század közepéig.Feltételezések szerint a lakosság száma akár félmillióval is csökkenhet.

1.1.3. LAKOSSÁG FOGLALKOZÁSI SZERKEZETE Vajdaság Munkaügyi Hivatalának adatai alapján a tartományban nagy a munkanélküliség,alacsony a foglalkoztatottak száma a magánszektorban és nem elegendő a munkaerő szabad mozgása.A foglalkoztatottak száma a tartomány területén 2005 és 2008 között 3,91%-al csökkent . 2008-ban a dolgozók száma 722.192 volt,ami 3,26%-al nagyobb mint az előző évben. 2005 és 2008 között a foglalkoztatottak 74,6% - a a magánszektorban,21,5 %-a pedig az állami szektorban dolgozott. 2008-ban a foglalkoztatottak 37,9%-a a 15-19 évesek korcsoportjába tartozott,még a 20-24 éves korcsoport képezi a foglalkoztatottak 28.1%-át.

1.1.4. VAJDASÁG GAZDASÁGA Vajdaság kiváló természeti adottságai meghatározzák a tartomány gazdasági fejlődésének irányvonalát és kihatással vannak a lakosságának életszinvonalának javulására. A természeti adottságok földrajzi eloszlása nem egyenletes,ami döntően meghatározza az egyes területek gazdasági növekedésének mértékét is. A városodás folyamata is nagy regionális különbségekhez vezetett.A városi lakosság és a gazdasági tevékenységek legnagyobb része Újvidék térségébe tömörül. Vajdaság területrendezésésnek alapja az alacsony fejlettségű területeken élő emberek életszinvonalának javulása,ami által tartományunk területén egy kiegyensúlyozottabb gazdasági és társadalmi szintet érnénk el.

1.2.

VAJDASÁG TERÜLETI EGYSÉGEI

Vajdaságot közigazdasági szempontból hét részre lehet felosztani,melyhez 45 helyi önkormányzat,azaz 6 városi település és 39 község tartozik. Újvidék,Szabadka,Nagybecskerek,Pancsova,Zombor és Mitrovica városi rangját 2007-ben kapta meg,Ezek a városok Vajdaság legjelentősebb regionális központjai és meghatározó szerepük van a tartomány gazdasági és társadalmi fejlődésében. Újvidék városi rangja mellett Vajdaság AT fővárosa és adminisztratív központja lett. A NUTS régiók tervezési és statisztikai rendszere befedi egész Szerbia területét(Nomenclature d’unités territoriales statistiques – Nomenclature of Territorial Units for Statistics).A NUTS a kistérségek és a községi statisztika és tervezés céljait szolgálja.Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának 2003-as rendelete alapján hatályba lépett a NUTS,azaz a Statisztikai célú területi egységek nomenklatúrája,a statisztikai adatok begyűjtése és rendszerezése céljából(Horvát 2003,Faragó 2005). A regionális fejlődésre vonatkozó, 2009-ben meghozott törvény alapján Szerbiát 7 régióra osztjuk.2010-ben a törvényváltozás értelmében Szerbia területi egységeinek száma 5 – re 9 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


csökkent..A régiók területi és közigazgatási meghatározása során létrejött az 5 NUTS 2 és a 30 NUTS 3 régió.

Ábra 3. NUTS régiói Vajdaságban Vajdaság mint Szerbia autonóm tartománya és statisztikai régiója az 5 NUTS 2 régiók egyikét képezi az országban. Vajdaság AT 7 NUTS 3 régióból,azaz közigazdasági egységből áll (egyes közigazgatási egységnek nincs minimum 150000 lakósa,ezért teljes mértékben nem teljesíti ezt a feltételt).A közigazgatási egységekre vonatkozó törvény alapján létrehozásának legfőbb célja az állami közigazgatási feladatok megvalósítása.Ezeknek a közigazgatási központoknak nincsenek saját intézményei,sem közigazgatási eszközei.A minisztériumok és más szervezetek általuk valósitják meg egyes munkafeladataikat.Vajdaság AT közigazgatási egységei:Észak-Bácska,Nyugat-Bácska, DélBácska, Észak-Bánát, Közép-Bánát, Dél-Bánát és Szerémség.

NUTS 3 régiók –közigazgatási egységek Észak - Bácska Közép - Bánát Észak - Bánát Dél -Bánát Nyugat -Bácska Dél - Bácska Szerémség

Terület km2

Községek száma

1784 3254 2328 4250 2419 4015 3485

3 5 6 8 4 12 7

Telepűlések száma 45 55 50 94 37 77 109

Táblázat 1. :Vajdaság AT közigazgatási egységei,területének nagysága,községek és a települések száma



Ábra 4. Vajdaság AT közigazgatási egységei Alacsonyabb szint-LAU(Local Administrative Unit – előzőekben NUTS 4) képezik a városok és községek. Vajdaságban a 45 LAU területi egységet a 39 község és a 6 város képezi.A területi szervezés törvénye alapján a községet több település és egy központi városi település képezi.A község területe a helyi önkörmányzat hatáskörébe tartozik és az irányítás legalacsonyabb fokát képezi.A község saját vagyonával szabadon rendelkezik. A város a helyi önkormányzat területi egységét képezi és lakosságának száma meghaladja a 100 000.A város lehet kevesebb mint 100 000 lakósú területi egység is,de ekkor létrejöttét konkrét gazdasági,földrajzi és történelmi tényezők szorgalmazzák.A városok hatáskörét a község tevékenységeire vonatkozó Alkotmány szabályozza.



1.3.VAJDASÁG AUTONÓM TAROMÁNY MARGINÁLIS ÉS FEJLETLEN HATÁRMENTI TERÜLETEI

Vajdaság természeti adottságai és geostratégiai helyzetének előnyei más európai régiókkal szemben a gadasági fejlődés és magas életszinvonala alapfeltételét képezhetik. A tartomány területén viszont jelentős különbségek mutatkoznak a társadalmi fejletség terén , ami a múlbeli történelmi események és politikai változások valamint a termelési kapacitások és természeti adottságok egyenlőtlen előszlásának eredménye. Ezáltal Vajdaság területrendezésében nagyobb figyelmet kell fordítani az elmaradott régiók gazdasági fejlődésére , a mikroregionális különbségek enyhítése céljából. Az urbanizáció folyamata,mely szoros összefüggésben van a gazdasági fejlődéssel, még nagyobb regionális különbséghez vezetett . Ennek a problémának csökkentése a fejletlen és kevésbé hozzáférhető területek gazdasági integrációjában rejlik,mely a közlekedési infrastruktúra kiépítésével és az intézmények szoros együttműködésével érhető el. Az elemzés négy Magyarországgal határos területet foglal magába : Zombor városát (16 településsel),Szabadka városát (19 településsel),Magyarkanizsa község területét(13 településsel)és Törökkanizsa község területét (9 településsel). A települések között jelentős etnikai és kultúrális különbségek mutatkoznak.Érdekességnek számít,hogy a kutatási terület hasonló természeti és társadalmi el[feltételeit a települések eltérő mértékben használták ki. Egyesekre a természeti erőforrások nagyobb mértékű kihasználása jellemző,másokra nem. Az elemzés tárgyát mindazok a tényezők képezik,melyek ilyen eltérő fejletségi szintet eredményeztek a határmenti övezet települései és régiói között. Globális viszonylatban a szegénység egyaránt érinti a városi és falusi környezetet . A regionális különbségek a lakosság szerkezetbeli és anyagi lehetőségeiben rejlenek,melyek az évek során mind jobban kifejezésre jutottak. Szerbiában,így Vajdaságban is a szegénység egyre jobban jellemzi a rurális környezetet.A jövőben olyan intézkedésekre lesz szükség,melyek a falusi térség gazdasági fejlődését serkentik,növelve az ott élő lakosság életszinvonalát. A kutatási dokumentum a falusi települések lehetőségeinek fejlesztését szorgalmazza, a határmenti övezetekre vonatkozó területfejlesztési stratégia kidolgozása által. Serkenteni kell a határon túli kapcsolatok kialakulását. Magyarországgal határos területek fejlesztése szempontjából jelentősek a diverzifikációs tevékenységek,melyek főként a városi térségeket érintik . Manapság Szabadka és Zombor város vonzásköre kiterjed a határon túli falvak területére is. A diferzifikációs tevékenységek jelentősége abban rejlik,hogy hozzájárulnak a legszegényebb társadalmi réteg életminőségének javulásához . A mezőgazdaságon kívül,melynek primáris szerepe van a térségben, jelentős más gazdasági tevékenységek fejlesztése,határon túli anyagi támogatások biztosítása,melyek a falusi lakosság 12 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


társadalmi helyzetében pozitív változásokat eredményeznek. A határmenti területek fejlesztési stratégiájának kidolgozásában jelentős szerepet tölt be a kormány,a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek.

2.

A SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI ELEMZÉS METODOLÓGIÁJA

Az elemzésben egy olyan metodológia megközelítésre volt szükség, amely egy sokoldalú területrendezési terv és területfejlesztési stratégia kidolgozásának alapját képezi. A vizsgálat magába foglalja a különböző gazdasági tevékenységek és területek közti társadalmi kapcsolatok feltérképezését,melyeknek egymástól elhatárolt elemzése nem járt volna eredménnyel. Az elemzés meghatározza mindazokat a fejlődési nehézségeket és stratégiai intézkedéseket,melyek a jövőben Vajdaság határmenti területeinek társadalmi fejlődését döntően befolyásolják. A elemzés kiindulópontját az adatok összgyűjtése jelenti, feldolgozásukat szakemberek végzik. A szükséges adatok begyűjtésében óriási segítséget nyújtottak a helyi önkormányzatok,regionális központok,statisztikai hivatalok, ipari létesítmények,a Köztársasági Statisztikai Hivatal,Szerbia nemzeti Bankja,Országos Privatizációs Ügynökség, tudományos munkák,levéltári dokumentumok,Vajdaság Városrendészeti Hivatala,....stb. A vizsgált terület felöleli: Zombor városát (16 településsel),Szabadka városát (19 településsel),Magyarkanizsa község területét(13 településsel)és Törökkanizsa község területét (9 településsel). A kutatás egyik legfőbb célja a határmenti területek társadalam fejlődése és a határmenti övezetben levő különbségek csökkentése. A országon és tartományon belüli regionális eltéréseket nem lehet csak az urbanizáció fokával és a gazdasági fejlődessel magyarázni,hiszen a földrajzi,politikai és történelmi változások is egyaránt meghatározóak. Az elemzés során külön figyelmet érdemeltek mindazok a szocális és gazdasági indikátorokat,melyeknek értéke évente változik.Az indikátorok értéke egy adott évre vagy periódusra vonatkozik. Dinamikus indikátorok: a népességre,gazdaságra,oktatásra,a médiára és egészségügyre vonatkozó adatok. Ezeknek az indikátoroknak érteke községi szinten az elmúlt három éves periódus alapján lett meghatározva. A község területén levő kisebb településekre vonatkozó adatok nem találhatóak meg az Országos Statisztikai Hivatal adatbázisában.E célból lettek meghatározva a szociális és gazdasági indikátorok,melyek a várokhoz és községekhez kapcsolódnak. Az elemzés kezdeti adatbázisát a következők képezik: a község alapvető földrajzi és történelmi adatai,a gazdaságra,oktatásra,kultúrára,infrastruktúrára,idegenforgalomra,környezetvédelemre, egészségügyre és szociális védelemre vonatkozó adatok. Az elemzés dokumentuma a határmenti övezetek profilját képezi,melyet a SWOT elemzés kidolgozásában is felhasználtak. A SWOT elemzés által a vizsgált területre vonatkozó előnyöket,hátrányokat,lehetőségeket és fennálló veszélyeket tartalmazó adatlapok lettek kidolgozva.A SWOT elemzés kidolgozása után elkészült a határmenti területek területfejlesztésének irányvonala. Az elemzés egyik jelentős célja egy olyan 13 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


analitikus kutatási metodológia és egységes kutatási rendszer kidolgozása ,mely más határmenti régiók elemzésében is alkalmazható lenne. Az elemzés alátámasztja a vizsgált határmenti területek nem egyenletes gazdasági és szociális fejlődését,melynek fő mutatói a lakosság életszinvonala ,foglalkoztatása ,a közlekedési infrastruktúra fejlettsége, egyéb demográfiai jellemzők...stb.

3.

A TERÜLETFEJLESZTÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE

Az Európai Unió, mint a világ egyik legjelentősebb gazdasági integrációja és politikai értékek összesége vonzóerőként hat más únión kívüli európai országokra. A tranzíciós országok polgárainak az únióhoz való csatlakozás jelentős motivációs tényezői az EU kohéziós politikája , mely az únión belüli gazdasági ,szociális és területi egységre vonatkoznak. Évtizedes létezése óta az Európai Unió a területén belüli politikai és szociális kohézió megteremtésére törekedett. Az úniós támogatások a csatlakozási folyamatban levő országok számára teljesen mások,mint azok felé , melyek a világ különböző területein találhatóak és soha nem lesznek az európai integráció részei. Az EU-hoz való csatlakozási folyamatban Szerbia először potenciális tagjelölt, majd később az Európai Unió hivatalos tagjelölt országává válik. Az EU különböző programokon keresztül támogatást nyújt a tagjelölt ország intézményfejlesztésére,a gazdasági és szociális kohézió erősítésére, melynek legfőbb célja a régiók közti különbségek csökkentése valamint az úniós támogatások projektek általi megvalósítása . Az IPA csatlakozási támogatási eszköz segítséget nyújt az EU-hoz csatlakozó tagjelölt országoknak. Célja egy egységes keret biztosítása az intézményi kapacitás,a határon átnyúló együttműködés, a gazdasági és szociális fejlődés és vidékfejlesztés megerősítése. Az IPA – előcsatlakozási alap által nyújtott támogatásokat az állami intézmények,helyi önkormányzatok és civil szervezetek nem használják ki megfelelő mértékben , a gyakori intézménybeli korlátok, a projektek ellenörzését és végrehajtását végző szakemberek hiánya végett.



3.1.

AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES GAZDASÁGI,SZOCIÁLIS ÉS TERÜLETI POLITIKÁJA

Az Európai Unió kohéziós politikája ( Economic and Social Cohesion), az integráció egyik legjelentősebb politikája, melyre a úniós költségvetés egyharmada jut. A Lisszaboni Szerződésben a regionális politika másnéven gazdasági, társadalmi és területi kohéziós politika. A kohéziós politika alapvető célja az EU szociális és gazdasági kapcsolatainak erősítése és az unió harmonikus fejlődése, illetve a fejlettlen gazdasági helyzetű régiók társadalmi felzárkózása. A regionális (regional policy ) és kohéziós (cohesion policy) politika célja a régiók közti társadalmi különbségek csökkentése,mely korlátozza az unió egységes politikájának megvalósítását. Az unió megalkulásának az egyik elképzelése arra vonatkozott,hogy az egységes piac létrehozása csökkenteni fogja a területi különbségeket. Az egységes piac, ennek ellentéteként serkentette a regionális központok fejlődését, növelve az urbanizáció fokát, a falusi lakosság migációját a városi térségekbe , megváltoztatva ezáltal az urbánus térségek szociális arcképét és politikai stabilitását, amiért az unió magas árat fog fizetni. Az únió egyes régióinak eltérő fokú versenyképessége és gazdasági fejlődése is regionális különbségekhez vezetett. Az Európai Bizottság pénzügyi stratégiája azokra a területekre öszpontosul, ahol az ilyen jellegű fellépés orvosolja a közlekedésben,energiatermelésben, szolgáltatásokban és környezetvédelemben fellépő nehézségeket. A regionális politika létrejöttével sok szakember nem egyezik,rámutatva negatív területi,gazdasági és szociális következményeire. Az új tagállamok csatlakozásával egyre növekedtek a közös piacon belüli különbségek.Görögország (1981), Spanyolország és Portugália (1986) csatlakozásával ezek a különbségek egyre feltűnőbbek lettek, melyek a továbbiakban jelentős reformokat eredményeztek az unió regionális fejlődésében, szociális és kohéziós politikájában. 15 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Az EU15 legfejlettlenebb területei Olaszország déli része,Írország egyes részei,Görögország, Spanyolország ,Korzika és Szardínia. Az Európai Unió " történelmi jelentőségű csatlakozása " ,Európai keleti részén ,2004-ben fejeződött be, 10 ország integrációjával.Ez a csatlakozás óriási területi különbségeket váltott ki. A Európai Unió terjeszkedésének nehézségei és kohéziós politikája szükségessé tette a központosított pénzügyi alapok létrehozását,melyek meghatározott politikai és gazdasági tevékenységek fejlesztésére irányulnak. A társadalmi fejlődest szorgalmazó EU-s pénzügyi forrásokat a bekapcsolódó országok nem használják ki kellő mértékben. Az únió ezért, már a jelölési periódusban különféle programokkal serkenti az intézmenyek összehangolt munkáját, a zökkenőmentes EU-s csatlakozás valamint a gazdasági ,szociális és területi kohézió megteremtése céljából.

3.1.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA Az Európa 2020 stratégia a 21.század gazdasági és szociális vízióját képezi, melynek három alapvető célkitűzése van: -

INTELLIGENS NÖVEKEDÉS – újítások és a tudás fejlesztése FENNTARTHATÓ NÖVEKEDÉS – gazdasági versenyképesség,zöld gazdaság és a természeti erőforrások nagyobb fokú kihasználása INKLUZÍV NÖVEKEDÉS – olyan gazdaság fejlesztése,mely csökkenti a munkanélküliséget,szorgalmazza a szociális és területi kohéziót

A 3 három alapvető célkitüzés alkalmazását öt további határozza meg : - a lakosság nagyobb foglalkozottsága - újítások,oktatás,kultúra - társadalmi inklúzió és a szegénység csökkentése - éghajlati változások elleni harc - energiatermelés Az Európai Unió az említett célkitűzések alapján határozza meg a 2020-ig kitűzött eredményeket,az Európai Bizottság pedig ez alapján határozza meg az EU célkitűzéseit: -

a 20 és 64 év közti lakosság 75%-a az aktív lakosság részét képezze a bruttó nemzeti jövedelem 3 %-át a fejlődési és kutatási programokba kell befektetni éghajlati – energetikai célok megvalósítása ( csökkenteni 30%-al a szennyező anyagok emisszióját) 10%-al csökkenteni azok számát, akik nem részesülnek elemi oktatásban csökkenteni 20 millióval a szegénység által veszélyeztetett lakosság számát 16

Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Ezek az inkluzív, fenntartható és intelligens fejlődés alapcéljai,melyek dinamikus jellegűek és különféle intézkedések előírását igénylik. A Európai Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket (összesen hetet) javasol a haladás ösztönzésére: „Innovatív Unió”- kezdeményezések és keretfeltételek, a kutatásra és innovációra fordított anyagi források kihasználására irányul , annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből, a növekedést és a foglalkoztatást serkentő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre. „Mozgásban az ifjúság” - az oktatási rendszerek növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja. „Európai digitális menetrend” - a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt. „Erőforrás-hatékony Európa”a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság fejlesztése, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja. „Iparpolitika a globalizáció korában”- a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” - a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerőpiaci kínálat és kereslet. ,,Szegénység elleni európai platform” - célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek. Ez a hét kiemelt kezdeményezés az EU-ra és a tagállamokra nézve egyaránt kötelező lesz. Az uniós eszközöket – az egységes piacot, a pénzügyi eszközöket és a külpolitikai eszközöket teljes mértékben mobilizálni kell a problémák kezelése és az Európa 2020 céljainak elérése érdekében. Azonnali prioritásként az Európai Bizottság modellezni fogja a válságkezelő intézkedések leépítésére vonatkozó hiteles stratégia meghatározásához, a pénzügyi rendszer reformjának folytatásához, a hosszú távú növekedést megalapozó költségvetési konszolidációhoz és a gazdasági és monetáris unión belüli koordináció megerősítéséhez szükséges lépéseket. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, erős gazdasági irányítást kell megvalósítanunk. Az Európa 2020 két pilléren nyugszik:a fent kifejtett, a prioritásokat a kiemelt célokkal ötvöző tematikus megközelítésen, illetve a tagállamokat a fenntartható növekedéshez és államháztartáshoz való visszatérésre vonatkozó stratégiák kidolgozásában segítő országjelentéseken. Uniós szinten az uniós prioritásokra és célkitűzésekre irányuló, integrált iránymutatásokat fogadunk el. 17 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


A tagállamoknak országspecifikus ajánlásokat teszünk majd. Ha a tagállamok ezeket az ajánlásokat nem teljesítik megfelelően, politikai figyelmeztetésben részesülnek. Az új stratégia kapcsán központi szerepet tölt majd be az Európai Tanács, ő lesz a stratégia gazdája. Az Európai Bizottság felügyeli majd a célok megvalósítása érdekében tett lépéseket, megkönnyíti a politikai eszmecserét, és megteszi a kiemelt uniós kezdeményezésekkel kapcsolatos intézkedések és haladás irányításához szükséges javaslatokat. Az Európai Parlament a polgárok mobilizálását biztosítja, és társjogalkotóként foglalkozik a kulcsfontosságú kezdeményezésekkel. Ennek a partnerségi megközelítésnek ki kell terjednie az uniós bizottságokra, a nemzeti parlamentekre, a nemzeti, helyi és regionális hatóságokra, a szociális partnerekre, az érdekelt felekre és a civil társadalomra, hogy mindenki hozzájáruljon jövőképünk megvalósulásához.

3.1.2. AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJA Az Európai Unió megalakulása óta, területén jelentős regionális különbségek mutatkoztak,melyek az újabb csatlakozással egyre szembetűnőbbek lettek. Ezáltal olyan intézkedések előírására van szükség, melyek csökkentik az únión belüli regionális különbségeket. Az Európai Unió globális versenyképesség megteremtése céljából a úniós pénzügyi források 1/3-a a gazdasági és szociális kohézió megteremtésére irányul. A Lisszaboni Szerződésben a regionális politika másnéven gazdasági,társadalmi és területi politika. A regionális és kohéziós politika célja a régiók közti társadalmi különbségek csökkentése,mely korlátozza az únió egységes politikáját. A Kohéziós Alap szolgálja a kohéziós politika céljait.

3.1.2.1. KOHÉZIÓS POLITIKA ÉS AZ EU ELŐCSATLAKOZÁSI TÁMOGATÁSA



Az EU-hoz való csatlakozás után felmerülő esetleges nehézségek csökkentése érdekében, az előcsatlakozási időszakban az országok felkészülnek a Kohéziós Alap pénzügyi forrásainak felhasználására. Az EU-hoz történő előcsatlakozási folyamatot az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) segíti.Az IPA segítséget biztosít az únióhoz csatlakozó országoknak a 2007-2013 közötti időszakban. Az IPA célja egy egységes pénzügyi keret biztosítása az intézményi kapacitás,a határon túli együttműködés,a gazdasági és társadalmi fejlődés,területfejlesztés és környezetvédelem megerősítése céljából. Az IPA által a tegjelölt országok segítséget kapnak ahhoz,hogy fokozatosan hozzáigazodjanak az EU területén uralkodó szabályokhoz,valamint a pénzügyi források lehetőségeinek kihasználásához. Az IPA 5 alkotóelemből épült fel.A következő kettő az összes kezdeményezett országot érinti (ÁTMENETI TÁMOGATÁSI ÉS INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI ALKOTÓELEM, HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI ALKOTÓELEM),még a következő 3 kizárólag a tagjelölt országra vonatkozik (REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ALKOTÓELEM,HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI ALKOTÓELEM,VIDÉKFEJLESZTÉSI ALKOTÓELEM). Az Európai Bizottság elfogadta azt a jogszabálycsomag-tervezetet, amely keretet ad az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájának. A Bizottság több fontos módosítást is javasolt a kohéziós politika tervezésével és megvalósításával kapcsolatban. Ezek az alábbiak: •az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési prioritásaira való összpontosítás •a teljesítmény jutalmazása •az integrált programok kidolgozásának támogatása •összpontosítás az eredményekre – a megállapított célkitűzések felé történő előrehaladás monitorozása •a területi kohézió ismételt megerősítése •a célok teljesítésének egyszerűsítése A javasolt módosítások természetes folytatásai a Bizottság által 2011 elfogadott javaslatnak, amely a soron következő többéves pénzügyi keretrendszerről szólt ugyanerre az időszakra. Ez a költségvetés alapozza meg az Európa 2020 stratégia végrehajtását. A Bizottság javaslatában megerősítette, hogy a kohéziós politika a következő költségvetés egyik kulcseleme marad, mivel meghatározó pontja az Európa 2020 stratégia megvalósításának. A 2014 és 2020 közötti időszakra javasolt teljes költségvetés 376 milliárd euró, amelybe beletartozik a határokon túli energetikai, szállítási és információtechnológiai projektek finanszírozása is. A kohéziós politika jogszabályi keretének részei a következők: •egy több alrendszeren átívelő szabályozás, amely közös szabályokat határoz meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidék-fejlesztési Alap (EAFRD), valamint az Európai Tengerpolitikai és Halászati Alap (EMFF) számára, és további általános szabályokat is meghatároz az ERFA, az ESZA és a Kohéziós alap vonatkozásában; 19 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


•három specifikus szabályozás az ERFA, az ESZA és a Kohéziós alap vonatkozásában; és •két szabályozás az Európai területi együttműködési csoportosulás, illetve az Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) vonatkozásában Az alapszabályzatot a következő két részre osztjuk: Az első rész azokat az alapszabályzatokat tartalmazza,melyek az ERFA-ra, ESZA-ra, Kohéziós Alapra,EAFR-re és az EMFF -re vonatkoznak és az Európa 2020 stratégia pénzügyi forrását képezik. A második rész azokat a szabályzatokat tartalmazza,melyek az ERFA-ra,ESZA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkoznak és meghatározzák a kohéziós politikai célkitűzések pénzügyi kereteit,projektek megtervezését és ellenörzését. A kohéziós politika össz költségvetése a 2007-2013-as időszakra 347,4 milliárd euró. A 2014-2020 közötti időszkra javasolt teljes költségvetés 376 milliárd euró.

3.2.NEMZETI TÖRVÉNYHOZÁS A vizsgált területre vonatkozó dokumentum kidolgozásában és a marginális települések szociális és gazdasági elemzése során a következő törvények lettek figyelembe véve: 1. Regionális fejlődés törvénye,Zakon o regionalnom razvoju(''Službeni glasnik RS'', br. 51/09 i 30/10) 2. Tervezés és építkezés törvénye,Zakon o planiranju i izgradnji (''Službeni glasnik RS'', br. 72/09, 81/09ispravka, 64/10-US, 24/11, 121/12, 42/13-US i 50/13-US); 3. Szerb Köztársaság 2010-2020 közötti Területrenzési Tervénk a 2011-2015 közötti peródus területfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslata,Uredba o utvrđivanju Programa imlementacije Prostornog plana Republike Srbije od 2010. do 2020. godine, za period od 2011. do 2015.godine ("Službeni glasnik RS", broj 102/11) 4. Szerb Köztársaság Területrendezési Tervének törvénye a 2010-2020 közötti időszkra,Zakon o Prostornom planu Republike Srbije od 2010. do 2020. godine ("Službeni glasnik RS", broj 88/10); 20 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


5. Szerb Közársaság tetületének szervezési törvénye, Zakon o teritorijalnoj organizaciji Republike Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 129/07) 6. A határszakasz védelmének törvénye,Zakon o zaštiti državne granice (''Službeni glasnik RS'', broj 97/08); 7. Az állami földmérés és kataszter törvénye,Zakon o državnom premeru i katastru ("Službeni glasnik RS", br. 72/09 i 18/10) 8. A helyi önkormányzatok törvénye,Zakon o lokalnoj samoupravi (''Službeni glasnik RS'', broj 129/07); 9. Vajdaság AT hatáskörének törvénye,Zakon o utvrđivanju nadležnosti Autonomne Pokrajine Vojvodine (''Službeni glasnik RS'', broj 99/09 i 67/12-US) 10. A közszolgálati tevékenységek törvénye,Zakona o javnim službama (''Službeni glasnik RS'', br.42/91, 71/94 i 79/05-dr. zakon); 11. A mezőgazdasági földterület törvénye,Zakon o poljoprivrednom zemljištu ("Službeni glasnik RS", br. 62/06, 65/08-dr. zakon i 41/09); 12. A mezőgazdaság és rurális fejlődés törvénye,Zakon o poljoprivredi i ruralnom razvoju ("Službeni glasnik RS", broj 41/09); 13. A vizekre vonatkozó törvény,Zakon o vodama ("Službeni glasnik RS", br. 30/10 i 93/12); 14. A vizekre vonatkozó törvény ,Zakon o vodama("Službeni glasnik RS", br. 46/91, 53/93, 53/93dr.zakon, 67/93-dr.zakon, 48/94-dr.zakon, 54/96, 101/05-dr.zakon, prestao da važi osim odredaba čl. 81 do 96.); 15. Közutakra vonatkozó törvény,Zakon o javnim putevima ("Službeni glasnik RS", br. 101/05, 123/07, 101/11 i 93/12); 16. A biztonságos közlekedés törvénye,Zakon o bezbednosti saobraćaja na putevima ("Službeni glasnik RS", br. 41/09, 53/10, 101/11 i 32/13-US) 17. A légi közlekedés törvénye,Zakon o vazdušnom saobraćaju ("Službeni glasnik RS", br. 73/10, 57/11 i 93/12); 18. A vasúti közlekedés törvénye,Zakon o železnici ("Službeni glasnik RS", broj 45/13); 19. A természetvédelem törvénye,Zakon o zaštiti životne sredine ("Službeni glasnik RS", br. 135/04, 36/09, 36/09-dr. zakon, 72/09-dr. zakon i 43/11-US); 20. A természetszennyezés szabályozására és ellenörzésére vonatkozó törvény,Zakon o integrisanom sprečavanju i kontroli zagađivanja životne sredine ("Službeni glasnik RS", broj 135/04); 21. A környezeti hatások stratégiai értékelésének törvénye,Zakon o strateškoj proceni uticaja na životnu sredinu (''Službeni glasnik RS'', br. 135/04 i 88/10); 22. A levegővédelem törvénye,Zakon o zaštiti vazduha (''Službeni glasnik RS'', broj 36/09 i 13/10); 23. Az egészségvédelem törvénye,Zakon o zdravstvenoj zaštiti (''Službeni glasnik RS'', broj 107/05, 72/09dr. zakon, 88/10, 99/10 i 57/11) 24. A nem ionizált sugárzás elleni védelem törvénye,Zakon o zaštiti od nejonizujućih zračenja (''Službeni glasnik RS'' broj 36/09); 25. A szemétkezelés törvénye,Zakon o upravljanju otpadom (''Službeni glasnik RS'', br. 36/09 i 88/10); 26. Az idegenforgalom törvénye,Zakon o turizmu (''Službeni glasnik RS'', br. 36/09, 88/10, 99/11-dr. zakon i 93/12); 27. A sport törvénye,Zakon o sportu ("Službeni glasnik RS", br. 24/11, 99/11-dr.zakon i 99/11-dr.zakon) 28. A szociális védelem törvénye,Zakon o socijalnoj zaštiti (Službeni glasnik RS“, br. 24/11) 29. Az általános oktatás és nevelés törvénye,Zakon o osnovama sistema obrazovanja i vaspitanja ((Službeni glasnik RS“, br. 72/09, 52/2011 i 55/2013) 30. A közegészségügy törvénye,Zakon o javnom zdravlju („Službeni glasnik RS“, br. 72/2009), 31. Az egészségbiztosítás törvénye,Zakon o zdravstvenom osiguranju („Službeni glasnik RS“, br. 101/05, 109/05, 57/11), 32. Az általános oktatás és nevelés törvénye,Zakon o osnovama vaspitanja i obrazovanja („Službeni glasnik RS“, br. 72/09), 33. A felsőfokú oktatás törvénye,Zakon o visokom obrazovanju („Službeni glasnik RS“, br. 76/05, 97/08, 44/10, 53/11, 93/12), 34. A kultúrára vonatkozó törvény,Zakon o kulturi („Službeni glasnik RS“, br. 72/2009),



3.3.ÁLTALÁNOS NEMZETI STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK A stratégiai dokumentum egy fontos állami dokumentum,mely az ország és tartomány területi egységeire vonatkozik. A kutatási dokumentum részét mindazok a stratégiák képezik , melyek döntően befolyásolják Vajdaság AT fejletlen határmenti és marginális területeinek gazdasági fejlődését. 22 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


       

   

      

Fenntartható gazdasági fejlődés stratégiája ,Nacionalna strategija razvoja (''Službeni glasnik RS'', broj 57/08), Szerb Köztársaság regionális fejlődésének stratégiája 2007-től 2012-ig , Strategija regionalnog razvoja Republike Srbije za period od 2007. do 2012. godine ("Službeni glasnik RS", broj 21/07), Szerb Köztársaság nemzeti biztonságának stratégiája,Strategija nacionalne bezbednosti Republike Srbije (''Službeni glasnik RS'', broj 88/09), Szerb Köztársaság integrált határigazgatásának stratégiája,Strategija integrisanog upravljanja granicom u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", broj 11/06) , Szerb Köztársaság hivatalos statisztika fejlődésének stratégiája ,Strategija razvoja zvanične statistike u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", broj 11/06), Szerb Köztársaság hivatalos statisztika fejlődésének stratégiája,Strategija razvoja zvanične statistike u Republici Srbiji u periodu od 2009. do 2012. godine ("Službeni glasnik RS", broj 7/09), A külföldi befektetések és fejlesztés stratégiája , Strategija podsticanja i razvoja stranih ulaganja ("Službeni glasnik RS", broj 22/06), Szerb Köztársaság stratégiája a Kiotói Egyezmény által meghatározott szemétkezelésre,mezőgazdaságra és erdészetre vonatkozó intézkedések alkalmazása terén Nacionalna strategija za uključivanje Republike Srbije u mehanizam čistog razvoja Kjoto protokola za sektore upravljanja otpadom, poljoprivrede i šumarstva ("Službeni glasnik RS", broj 8/10), Szerbia mezőgazdaságának fejlesztési stratégiája , Strategija razvoja poljoprivrede Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 78/05), Szerb Köztársaság erdészetét fejlesztő stratégia , Strategija razvoja šumarstva Republike Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 59/06), Szerb Köztársaság energiatermelésének stratégiája 2015-ig , Strategija razvoja energetike Republike Srbije do 2015. godine ("Službeni glasnik RS", broj 44/05), Szerb Köztársaság energiatermelésének stratégiáját megvalósító programok 2015-ig , a 20072012 közti periódusra vonatkozóan , Program ostavarivanja Strategije razvoja energetike Republike Srbije do 2015. godine za period od 2007. do 2012. godine ("Službeni glasnik RS", br. 17/07, 73/07, 99/09 i 27/10), Szerb Köztársaság vasúti,közúti,vízí,légi és intermodális közlekedésre vonatkozó stratégiája Strategija razvoja železničkog, drumskog, vodnog, vazdušnog i intermodalnog transporta u Republici Srbiji od 2008. do 2015. godine ("Službeni glasnik RS", broj 4/08), Szerb Köztársaság szabad övezeteinek stratégiája a 2011 és 2016 közti periódusban - Strategija razvoja slobodnih zona u RS za period od 2011. do 2016. godine ("Službeni glasnik RS", broj 22/11), Szerb Köztérsaság ipari fejlődésének stratégiája és politikája , Strategija i politika razvoja industrije RS 2011-2020. ("Službeni glasnik RS", broj 55/11) , Szerb Köztársaság idegenforgalmi stratégiája , Strategija razvoja turizma Republike Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 91/06), Vajdaság idegenforgalmi stratégiája , Strategija razvoja turizma Vojvodine – Marketing stratégiája Vajdaság idegenforgalmában - Marketing strategija turizma Vojvodine ("Službeni list APV", broj 6/10), A konkurens és inovációs kis- és középvállalatok fejlődési stratégiája a 2008 é s 2013 közötti periódusban , Strategija razvoja konkuretnih i inovativnih malih i srednjih preduzeća za period od 2008. do 2013.godine ("Službeni glasnik RS", broj 103/08), Szerb Köztársaság kereskedelmi stratégiája , Strategija razvoja trgovine Republike Srbije ("Službeni glasnik RS", broj 15/09), 23 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


               

Szerb Köztársaság tiszta termelésének stratégiája , Strategija uvođenja čistije proizvodnje u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", broj 17/09), A fenntartható természeti erőforrások nemzeti stratégiája , Nacionalna strategija održivog korišćenja prirodnih resursa i dobara (''Službeni glasnik RS'', broj 33/12) Területvédelem nemzeti programjai , Nacionalni program zaštite životne sredine ("Službeni glasnik RS", broj 12/10) Vajdaság AT vízellátási és árvízvédelmi stratégiája , Strategija vodosnabdevanja i zaštite voda u AP Vojvodini ("Službeni list APV", broj 1/10) 2010-2019 közötti periódus szemétkezelési stratégiája , Strategija upravljanja otpadom za period 2010-2019 (''Službeni glasnik RS'', broj 29/10) A szociális védelem stratégiája , Strategija razvoja socijalne zaštite ("Službeni glasnik RS", broj 108/05) Az öregedésre vonatkozó nemzeti stratégia , Nacionalna strategija o starenju ("Službeni glasnik RS", broj 76/06) Szerb Köztársaság fogyatékos polgárainak helyzet fejlesztési stratégiája - Strategija unapređenja položaja osoba sa invaliditetom u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", broj 1/07) Szerb Köztársaság fiatal polgáraira vonatkozó egészségügyi stratégia - Strategija razvoja zdravlja mladih u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", br. 104/06) Születés növelésének stratégiája - Strategija podsticanja rađanja ("Službeni glasnik RS", br. 13/08) Fiatalok nemzeti stratégiája - Nacionalna strategija za mlade (''Službeni glasnik RS'', br. 55/08) Szerb Köztársaság szakképzett oktatási stratégiája - Strategija razvoja stručnog obrazovanja u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", br. 1/07) Szerb Köztársaság felnőtt lakosságának oktatási stratégiája - Strategija razvoja obrazovanja odraslih u Republici Srbiji ("Službeni glasnik RS", br.1/07) Vajdaság fiataljainak politikájára vonatkozó cselekvési terv - Akcioni plan politike za mlade u Vojvodini ("Službeni list APV", br. 18/2005) Vajdaság AT népességi programjai és végrehajtásának intézkedései - Program demografskog razvoja Autonomne Pokrajine Vojvodine sa merama za njegovo sprovođenje ( "Službeni list APV", broj 3/2005) Szerb Köztársaság sportstratégiája a 2009 – 2013 közötti periódusban - Strategija razvoja sporta u Republici Srbiji za period od 2009. do 2013. godine ("Službeni glasnik RS", broj 110/08) i mnoge druge.



3.4.

MEGLÉVŐ TERÜLETRENDEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ

3.4.1. SZERB KÖZTÁRSASÁG TERÜLETRENDEZÉSI TÖRVÉNYE 2010 ÉS 2020 KÖZÖTTI PERIÓDUSBAN

A Szerb Köztársaság Területrendezési Terve tartalmazza a szervezetek működésére valamint országunk területének védelmére és kihasználására vonatkozó hosszútávú alapelveket. A területrendezési terv célja a gazdasági és szociális fejlődés összehangoltsága, az ország természeti,ökológiai és kultúrális lehetőségeivel. A Szerbia területfejlesztésének egyik fontos eleme a Szerb Köztársaság valamint a szomszédos régiók és községeik integrációja. Az ilyen jellegű integrációnak 3 fokozata van,melyek a következők: a határon túli,régiók közti és országok közti kapcsolatok megteremtése . Szerbia regionális kapcsolatának két aktív területe: Észak – Bánát ( jelentősek a Magyarországgal és Romániával való kapcsolatok) és Északnyugat – Bácska ( Horvátországgal és Magyaroroszággal való kapcsolatok). A Szerb Köztársaság Területrendezési Tervének keretein belül, külön figyelmet érdemel azoknak a különleges rendeltetésű területeknek területfejlesztése,melyek nemzeti jelentőségük mellett a marginális határmenti és gazdaságilag fejletlen övezetek részét képezik.Ezekre a területekre a népesség nagyméretű csökkenése is jellemző. Mielőbbi intézkedések előírásával serkenteni kell a gazdasági fejlődést és depopuláció folyamatát.

3.4.2. VAJDASÁG AUTONÓM TARTOMÁNY TERÜLETRENDEZÉSI TERVE A Szerb Köztársaság Területrendezési Terve után Vajdaság AT Területrendzési Terve a legfontosabb állami dokumentum. Vajdaság AT kormánya 2011-ben elfogadta a tartományra vonatkozó területrendezési tervet. A dokumentum szabályozza Vajdaság területfelejlesztési irányvonalát és alapul szolgál a községek és városok területrendezési tervének kidolgozásában. Vajdaság AT Területrendezési Terve külön hangsúly fektet a határmenti községek,de különösen a marginális helyzetű határmenti települések gazdasági és társadalmi fejlődésére. Vajdaság AT fejlődésében jelentős szerepük van a Magyarországgal,Romániával és Horvátországgal létrehozott határon túli interregionális kapcsolatoknak. Az országok közti kapcsolatok legnagyobb része a határmenti területekre korlátozódik,befolyásolva ezáltal a közlekedési infrastruktúra kiépítését,a vízi útvonalak közlekedési jelentőségének növelését és védelmét,a kultúrális kapcsolatok fejlődését és a határmenti övezetek fenntartható gazdasági fejlődését. A regionális területrendezési terv pontosan meghatározza a helyi önkormányzatok hatáskörét és diverzifikációs tevékenységeit. A helyi központoknak fontos szerepük van területük belső homogenitásának vizsgálatában ,ezért elfogadottabb a kutatásban a többközpontú hozzáállás. A helyi önkormányzatok serkentő intézkedései és irányításuk sikeres eredményekhez vezetnek a terület gazdasági és társadalmi fejlődésében.



4.A KUTATÁS FEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI 4.1.

A KUTATÁSI TERÜLET NEHÉZSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

A kutatási terület legfontosabb nehézségei a következők: - munkanélküliek magas aránya - termelési kapacitások nem megfelelő kihasználtsága - extenzív mezőgazdasági termelés - szociális integráció minősége - ökológiai problémák (víz és a levegő szennyezése,illegális szeméttelepek ) - rurális térségek kedvezőtlen demográfiai jellemzői - idegenforgalmi lehetőségek nem megfelelő kihasználtsága - oktatási és a kutatási intézmények valamint a gazdaság közti kapcsolatok hiánya - intézmények felkészületlensége és a szakemberek hiánya gátolja az EU pénzügyi forrásainak kihasználási lehetőségeit Észak-Bácska és Észak – Bánát területének fejlett közlekedési,energetikai és távközlési infrastruktúrája mellé a kommunális hálózat hiánya párosul. Az ipari létesítmények legnagyobb koncentrációja a határmenti régió legnagyobb városaiba tömörült ( Szabadka, Zombor, Magyarkanizsa és Törökkanizsa).Kisebb ipari övezetek megtalálhatóak a városokon kívül is. A térség munkanélküléségének fő okai az elavult termelési kapacitások , technológiai folyamatok, a nem versenyképes feldolgozóipar, a szakképezett munkaerő hiánya és a privatizácós folyamatok negatív következményei. A térségben alacsony az urbanizáció foka és a lakosság életszinvonala . A városi központok hiánya kiváltja a szakképzett lakosság elvándorlását a nagyobb regionális központokba,mint Újvidék és Belgrád.



4.2.

A KUTATÁSI TERÜLET HELYZET-ÉS ADATELEMZÉSE

4.2.1. DEMOGRÁFIA 4.2.1.1.

A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA

A kutatási terület lakosságának száma az elmúlt 50 év alatt jelentősen lecsökkent.1961és 2010 között Vajdaság AT hatámenti övezetében a lakosság száma 16 051 lakóssal (5,6%) csökkent,ami az elmúlt évtizedek kedvezőtlen politikai és gazdasági eseményeinek következménye . A 2011-es népszámlálási adatok alapján a kutatási terület községeiben és városaiban összesen 264 069 ember élt,mely 10,1% -al kevesebb mint a 2002-es népszámlálás idején.A népességcsökkenés folyamata nem kerülte el a városi térségeket sem,így Zombornak 13,7%-al , Szabadkának pedig 6,9%-al kevesebb lakósa van.Magyarkanizsa (11,7%), és Törökkanizsa (15,8) községek területén szintén nagymértékű demográfiai csökkenést tapasztalunk.A lakosság csökkenésének egyik fő oka a fiatal lakosság elvándorlása országunk fejlettebb regionális központjaiba,mint Belgrád és Újvidék.

Ábra 4. A lakosság számának változása Vajdaság AT határmenti övezetében Forrás: Országos Statisztikai Hivatal A lakosság számának változását a Táblázat 1,Melléklet 1 alapján követhetjük. A táblázat értékei alapján arra a következtetésre jutunk,hogy az utolsó évtizedekben a csökkenő natalitás mellé növekvő mortalitás párosult .Pozitivumnak számít az újszülöttek elhalálozásának csökkenése.

4.2.1.2.

A LAKOSSÁG SZERKEZETE

A lakosság nemi szerkezete 27 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


A 2011-es népszámlálási adatok alapján több nő (136 436) él a tartomány területén mint férfi (127 633).A nök százalékbeli aránya a férfi lakossággal szemben: 51,7% : 49,3%.A kutatási területen végzett demográfiai elemzések a szinte egyforma arányú nemi szerkezetről tanúskodnak.A városi térségekben (47,7:52,3% ) a férfiak és nök aránybeli különbsége nagyobb mint a falusi környezetben ( 49,5:50,5%).

Ábra 5. A lakosság nemi szerkezete 2011-ben Forrás: Országos Statisztikai Hivatal A lakosság kor szerinti szerkezete A lakosság korszerkezetét tanulmányozva Vajdaság határmenti városaiban és községeiben (2002-es és 2011-es népszámlálási adatok alapján ) a fiatal korcsoportok arányának csökkenését érzékeljük ,a munkaképes korcsoport aránya pedig növekszik.A lakosság áltagéletkorának középértéke 30 és 41,6 év közötti. Ebben a térségben is a lakosság folyamatos elöregedését tapasztaljuk. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a határmenti területen a domináns korcsoportot az 55-59 évesek képezték.

Ábra 6. A kutatási terület lakosságának korszerkezete A falusi és városi lakosság aránya 28 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


A 2011-es népszámlálás adatai alapján a kutatási területen 170 135 ember városlakó,93 934 ember pedig falvakban él.

Ábra 7. A kutatási terület városi és falusi lakosságának aránya Forrás: Országos Statisztikai Hivatal

A lakosság száma a 2011-es népszámlálás alapján A kutatás által behatárolt terület két várost és két községet foglal magába. A tartomány vizsgált részén 57 település található,közülük 12 -nek kevesebb mint 500 lakósa van,háromnak 500-1000 és a további 45 település több mint 1000 lakóst számlál. Táblázat 2. A kutatási terület települései és lakosságának száma (2011-es népszámlálás) Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Település neve Aleksa Šantić Bački Breg Bački Monštor Bezdan Gakovo Doroslovo Kljajićevo Kolut Rastina Riđica Svetozar Miletić Sombor Stanišić Stapar Telečka Čonoplja Adorjan Velebit Vojvoda Zimonić Doline

Lakosság száma 1.770 1.140 3.485 4.623 1.810 1.497 5.045 1.327 411 2.011 2.746 47.623 3.987 3.282 1.720 3.426 1.037 277 244 390 29



21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. Forrás: Országosi Statisztikai Hivatal

Kanjiža Male Pijace Mali Pesak Martonoš Novo Selo Orom Totovo Selo Trešnjevac Horgoš Banatsko Aranđelovo Đala Majdan Novi Kneževac Podlokanj Rabe Siget Srpski Krstur Filić Bajmok Bački Vinogradi Bačko Dušanovo Bikovo Višnjevac Gornji Tavankut Donji Tavankut Đurđin Kelebija Ljutovo Mala Bosna Mišićevo Novi Žednik Palić Stari Žednik Subotica Hajdukovo Čantavir Šupljak

9.871 1.811 94 1.988 157 1.423 618 1.724 5.709 1.398 796 210 6.960 144 106 198 1.321 136 7.414 1.922 627 1.487 543 1.097 2.327 1.441 2.142 1.067 1.082 377 2.381 7.771 1.947 97.910 2.313 6.591 1.115

Munkaképes korosztály aránya és a lakosság oktatási szintje Lakosság száma

Osnovni kontigenti stanovništva

Munkaképes Iskolás előtti Iskolás (7-14) (15-64) (0-6) 2002 194911 18277 25397 2011 184487 16644 21152 Táblázat 3. A korcsoportok száma és aránya 2011-ben

Fertilis(1549) 68840 61023

Munkaképes korosztály aránya (%) 68.1% 69.9% 30



Forrás: Országos Statisztikai Hivatal A határmenti övezetben ,a két népszámlálás közti periódusban, csökkent a 14 éven aluli fiatal lakosság száma.A fiatal lakosság ,mely az eltartott lakosság csoportját képezi,százalékbeli aránya 2002 és 2011 között 13,5% - al apadt.Az aktív lakosság aránya a vizsgált időszakban 1,8% - al növekedett,attól függetlenül,hogy számbeli értéke 2002 és 2011 között csökkenőben volt.

Ábra 8. A 15 évnél idősebb lakosság oktatási szintje Forrás: Országos Statisztikai Hivatal A 15 évnél idősebb lakosság 43,8% befejezte a középiskolát, 27,2% pedig az általános iskolát.Hiányos általános iskolával rendelkezik a lakosság 19,7%, Az iskolai végzettség nélküli lakosság 72%-át nők képezik. 4.2.2. GAZDASÁG A nemzeti jövedelem és a bruttó hazai termékre vonatkozó adatokat tartalmazó dokumentumok csak országos vagy regionális szintűek. A községekre vonatkozó adatok kimutatását a NUTS2 szolgálja, és mint ilyenek lesznek felhasználva a kutatási határmeni terület gazdasági jellemzőinek meghatározásában. 2012-es évben az Országos Statisztikai Hivatal munkája,az európai standardokkal összhangban, a regionális értékek begyűjtésére irányult . Az Európai Unión belüli régiók gazdasági fejlettségének 31 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


meghatározásában a statisztikai források szerepe kimagasló volt. A Szerb Köztársaságra vonatkozó statisztikai adatok valósághűen kimutatják az ország régiói közti gazdasági és szociális különbségeket. A regionális bruttó hazai termék (regionális GDP)az Európai Únió és Szerbia primáris statisztikai indikátora , a regionális gazdasági fejlettségi szint valamint a régiók közti különbségek meghatározásásban. A különbségek a régiók közti munkaerő és gazdasági teljesítményben, gazdasági versenyképességben és a vállalkozások üzleti hatékonytságában keresendő.A statisztikai indikátorok szerepe meghatározó mindazoknak a programoknak alkalmazásában,melyek a gazdasági különbségeket csökkentik. A regionális GDP és a gazdasági indikátorok, a regionális politika és a regionális területfejlesztés kulcsfontosságú eszközei. Jelentős szerepük van a regionális fejlődés stratégiájának kidolgozásában. A 2011- es évre vonatkozó eredmények alátámasztják az ország egyes területei közti regionális ellentéteket és Szerbia területi egységeinek gazdasági helyzetét 2009-ben és 2010-ben. Táblázat 4. Regionális GDP értéke a 2010 - 2011 közötti időszakban NUTS 2

GDP (milliárd dinár) 2011

Indeksz 2010/2011

2010

Vajdaság 859808 748673 Szerb 3208620 2881891 Köztársaság Forrás : Országos Statisztikai Hivatal

114.8 111.3

Részvétel 2011

2010

Egy főre jutó GDP( ezer dinár) 2011 2010

26.8 100

26.0 100

442 442

382 395

Indeksz értéke (RS=100) 2011 2010 100 100

96.8 100

Egyes régiók részvétele az országos GDP megvalósításában a következők: Beográdi régió 40 %, Vajdasági régió 27 % ,Sumadia (Šumadija) és Nyugat-Szerbia 20 % és utolsóként Dél- és Kelet Szerbia 14% . A 2009-es és 2010 – es évek GDP értékének elemzése alapján, a 2011-es regionális értékek aránya ,feltételezések szerint, hasonló lesz . A vajdasági régió indeksz értéke megfelel az országos átlagnak (442 000 dinár),mely a 2009-2011 évek közti gazdasági fejlődés növekedésére utal. A határmenti területek gazdasági fejlődésének elemzésében szükség mutatkozik a határmenti helyi önkormányzatok költségvetésére és a kiadásokra és befektetésekre vonatkozó adatok begyűjtésére. A helyi önkörmányzatokból,az Országos Statisztikai Hivatalból éa más adatforrásokból begyüjtőtt adatok segítségével egy valós képet kapunk a gazdaság jelenlegi állapotáról. 4.2.2.1. BEFEKTETÉSEK A 2009 – 2011 KÖZÖTTI PERIÓDUSBAN A 2009 – 2011 közötti periódusban, a jogi biztonság megteremtésével és az üzleti kapcsolatok fejlesztésének feltételeivel Szerbia a hazai és külföldi befektetők érdekterületévé vált. Az említett periódusban növekedett Vajdaságban a GDP értéke is. A külföldi befektetések viszont továbbra sem elégítik ki a gazdasági fejlődés szükségleteit a tartomány területén. 32 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


A befektetések terén is jelentős különbségek mutatkoznak a Belgrádi régió és Észak- Bácska valamint Szerbia többi régiói között. A kedvező befektetési légkör megteremtése érdekében a következők a teendők: csökkenteni kell a makrogazdasági különbségeket, a gazdaságba gyorsított reformok kell bevezetni , serkenti kell a törvényhozást és a bíróságok munkáját, csökkenteni kell az adminisztratív nehézségeket a befektetések és üzleti kapcsolatok terén, fejleszteni kell a gazdasági infrastruktúrát és csökkenteni a korrupciót . A befektetési politika egyik fő célja a regionális különbségek csökkentése a régiókon belüli erőforrások és feltételek racionális és széleskörű kihasználásával,mely összhangban van a piaci feltételekkel és a megfelelő fejlesztési politikával. Táblázat 5. Befektetések , az építkezés jellemzője és a technikai szerkezete alapján a 2009-2011 közötti időszakban (ezer dinárban) Év Összes Építkezés jellemzője Technikai szerkezete en Új Felújítás, A Épitőipari Felszerelés és Többi kapacitás hozzáépíté jelenlevő tevékenység összeszerelés ok s, kapacitás ek Hazai modernizál ok felszerel Behozat ás fenntartá és ali sa felszerel és 200 994778 3619045 4364864 1963871 2922576 276922 306855 11874 9 0 5 8 21 201 613641 870096 3460041 1806273 1976034 214608 192170 92610 0 0 1 5 201 441894 1717136 1917710 783103 1800805 175236 768869 96907 1 9 8 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal A befektetések a gazdasági fejlődés alapfeltételét képezik,mely csökkenti a munkanélküliséget és növeli a kivitelt. Vajdaság határmenti övezetében a 2009-2011 peródusban a össz befektetések csökkenése tapasztalható,99,5 milliárd dinárról 2009-ben 44,2 milliárd dinárra 2011-ben. A befektetések jellegét tekintetbe véve, a építőipari tevékenységekbe való befektetések aránya csökkent a 2009-es évhez viszonyítva. A vizsgált periódus kezdetén nagyobb volt a felszerelések beszerzésére irányuló befektetések aránya. A befektetésekből 2009-ben 29,4% az építőipari tervékenységekre,70,6 % pedig a felszerelések beszerzésére jutott ,melynek aránya a későbbiekben lényegesen csökkent. 2009-ben a felszerelés beszerzésébe való befektetések rekordot döntöttek. 2011-ben a tartomány határmenti régióiban a befektetések eloszlása a kövezkező: feldolgozóipar 37,1%, mezőgazdaság,erdészet és halászat 19,7%, nagy- és kiskereskedelem 8,6%, épitőipar 8,6% .Az emlitett gazdasági tevékenységekbe való befektetések növekvő tendenciát mutattak a 2009 és 2011 közötti időszakban. Az össz határmenti befektetésekből , a 4 határmenti régióra a befektetések 74% jutott.



4.2.2.2. 2011-BEN

A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK VIZSGÁLATA VAJDASÁG AT (NUTS2) TERÜLETÉN

Az Országos Statisztikai Hivatal publikálja és átvizsgálja a munkaügyi statisztikai adatokat a NUTS2 szintjén. A gazdasági létesítményekre vonatkozó adatok a 2011-es évi statisztikai forrásokból származnak. (Táblázat 3, Melléklet 1)

Ábra 10. Vállalatok száma tevékenységük alapján 2011-ben Elemezve a tartomány vállalatainak számát ,tevékenységük alapján, 25,7% - a jut a kereskedelemmel foglalkozó cégekre, a feldolozóiparra pedig 13,8%. A vajdasági régióban az össz regisztrált vállalatok 26,1% -a található. Táblázat 6. Vállalkozók száma a magán- és partnervállalkozásban 2011-ben Régió Összesen Magáncég Partnercég Vajdaság AT 56240 55975 445 Szerb Köztársaság 219156 217805 1351 Forrás: Országos Statisztikai Hivatal Vajdaságban a vállalatok legnagyobb része (99,5%) magánvállalat, 0,5%-a pedig partnervállalat.



4.2.3. FOGLALKOZTATOTT ÉS MUNKANÉLKÜLI LAKOSSÁG A lokális közösség,régió vagy ország legjelentősebb erőforrása a lakosság. A lakosság szaktudásának növelése csak a minőséges oktatással érhető el az ország számítógépesítésével összhangban. Lényeges a fiatal lakosság motiválása a szabadidő minőséges kihasználása, az egészséges életmód,a természetvédelem és az egész életen át tartó tanulás iránt. Az ember mint erőforrás tudását és tehetségét eladható termékké és szolgáltatásért alakítja át. Ezáltal az ember mint erőforrás meghatározza nemcsak a régiók hanem az egész ország társadalmi fejlődését.

Ábra 9. A foglalkoztatott lakosság számának változása ( Táblázat 5,Melléklet 1) Az elmúlt három évben a foglalkoztatott lakosság száma oszcillálást mutat. 2010-ben a foglalkoztatottak száma Vajdaság határmenti területén 26,1%-al csökkent,2011 – ben viszont az előző évhez viszonyítva 24% - os növekedést tapasztalunk. A legújabb népszámlálás adatai szerint a nők aránya a foglalkoztatott lakosságban 45% - ot tesz ki. A különféle magántevékenységet végzők száma csökkent a kezdeti periódushoz viszonyítva.Számuknak csökkenése az aktuális gazdasági válsággal magyarázható,melynek hatására számos magáncég megszünt létezni, ami továbbá növelte a munkanélküliek számát. A magánvállalkozás fejlődése negatív tendenciót eredményezett Vajdaság AT hatámenti területein. A legújabbi statisztikai adatok arra utalnak,hogy a határmenti régióban foglalkoztatott lakosság legnagyobb része a feldolgozóiparban, a kis- és nagykereskedelemben, közlekedési eszközök javításával foglakozó cégekben,az egészségügyi és szociális intézményekben valamint az oktatásban dolgozik. A vizsgált periódus statisztikai adatai a munkanélküliek számának növekedésére utal (Táblázat 6,Melléklet1). 343 munkanélkülivel van több mint a periódus kezdetén. Megállapíthatjuk, hogy a határmenti térségbe irányuló, számos állami és tartományi intézkedésekkel sikerül korlátozni a munkanélküliek számának nagyobb oszcillálását. A lakosság foglalkoztatására vonatkozó adatok pontossága megkérdőjelezhető,hiszen sok olyan munkanélküli van,aki nincs jelen a munkaerőpiacon,és sok olyan foglalkoztatott lakós van, aki nincs számon tartva a munkaügyi hivatalban.



Jelentős megemlíteni,hogy a vizsgált periódusban a munkanélküli nők száma csökkent , 2011-ben 47,9% - ot tett ki. 2011- ben a munkanélküliek aránya a határmenti övezetben 24,8% ( foglalkoztatott és munkanélküliek összegéhez viszonyítva a munkanélküliek aránya),mely alacsonyabb a vajdasági (35,5%) és szerbiai értékeknél is (36,4%). 4.2.4. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM 4.2.4.1. EGÉSZSÉGÜGYI VÉDELEM A vizsgált terület egészségügyi védelmet az egészégügyi intézmények hálózata szolgálja. Minőségét az intézmények szervezettsége határozza meg, Az állami tulajdonban levő egészségházak biztosítják az elsődleges egészségvédelmet. Az egészségházak községen vagy városon belüli megalakulása összhangban van az egészségügyi hálózati tervvel. A primáris egészségvédelmet az egészségházak három típusa biztosítja,melyek a következők: egészségházak, egészségügyi állomások és egészségügyi betegszobák. Az állami tulajdonban levő egészségházakat a község alapítja meg egy vagy több község , azaz a város területén. Az egészségház megelőző egészségügyi védelmet, sürgősségi ellátást, gyógyszerkezelését, laboratóriumi,radiológiai és más jellegű diagnosztikát, a nők és gyermekek egészségvédelmét biztosítja. Az egészségház gondoskodik a lakosság fogászati ellátásán is.Meghatározó szerepe van a foglalkoztatottak egészségvédelmében, a rehabilitáció megszervezésében és a betegszállításban. Az egészségházban ( a község területén élő lakósok számától és a legközelebbi kórháztól függően) megszervezhető a különféle szakorvosi kozultáció, akut és hrónikus betegségek kezelése és szülészet is létrehozható. A primáris egészségvédelem az egészségházakban, a választott orvos által valósul meg. Választott orvos lehet: - általános orvos - foglalkozás – egészségügyi szakorvos - gyermekgyógyász szakorvos - nőgyógyászati szakorvos - fogászati szakorvos Az egészségvédelmet biztosító határmenti övezet egészségházaiban a foglalkoztatott orvosok száma 7O1. Az egy orvosra jutó lakósok száma 378 ( az utolsó népszámlálás alapján). 4.2.4.2. OKTATÁS A kutatási területen levő 108 óvodában 6 878 gyerek tartózkodik , félnapos ellátással. (Táblázat 7) Az óvodák felszereltsége megfelel az előirt követelményeknek és a férőhelyek száma is teljesen kihasznált.



A kutatási területen található 76 általános iskolába összesen 20 767 gyerek jár.Az általános iskolások aránya legnagyobb a városokban.A marginális területeken levő iskolák legfőbb gondja az elavult taneszközök. Sok esetben maga az iskola epülete is rossz állapotvan van,a felújitásra szükséges anyagi javak biztosítása sem tűnik egyszerű feladatnak. A utolsó néhány évben csökkenőben van az oktatási intézményekbe íratkozott gyerekek száma. A 2010/2011-es tanévben a kutatási terület 19 középiskolájába 10 852 diák járt. (Táblázat 8) A vizsgált terület 12 speciális általános iskolájának 400 tanulója volt. A zombori és szabadkai 3 speciális középiskolába összesen 144 diák járt. Felsőoktatási intézmények A vizsgált terület felsőoktatási intézményeinek székhelyei Zombor és Szabadka. Zomborban működő két felsőoktatási intézménynek a 2010/2011-es tanévben 1 043 hallgatója volt,melyből 54,5%-a államilag támogatott képzésben vett részt.Ugyanabban a tanévben 345 egyetemista végezte el tanulmányait. Szabadka két főiskolájának a 2010/2011-es tanévbe összesen 1 134 hallgatója volt. Az államilag támogatott diákok aránya 65,6%. Az említett tanévben főiskolai diplomáját 326 diáknak sikerült megszereznie. Szabadkán 3 egyetem működik,melyeknek a 2010/2011-es tanévben összese 3 624 hallgatója volt. Állami támogatást az egyetemisták 45% kapott. A szabadkai egyetemeken az említett iskolaévben 1 358 tanuló szerzett egyetemi diplomát. 4.2.5. HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAMOK A határon átnyúló együttműködési programok a községek és városok fejlődésének jelentős kihívását és egyben erőforrását is képezik. A nemzetközi projektek óriási lehetőségeinek csak töredéke lett kihasználva az első néhány évben. Ezek az úniós pénzügyi források viszont jelentősen hozzájárulnak a községek ,települések ,különböző szervezetek és intézmények költségvetéséhez. A 2007-2013 közötti periódusban, figyelembe véve Zombor és Szabadka városát,Magyarkanizsa és Törökkanizsa községeket, jelentős különbségek mutatkoznak Szerbia és Magyarország határon túli kapcsolatainak fejlesztésére irányuló projektek részvételében .Különbségek mutatkoznak a községi közpotok és más települések aktivitásában is. (Táblázat 1, Melléklet 3) Az öszesen 86 elfogdott projektből, a három IPA által kihirdetett Magyarország és Szerbia határon átnyúló együttműködési programra vonatkozó pályázati felhívások közül, 56-ban főleg szabadkai,hajdújárási és palicsi partnerintézmények vettek részt. Néhány határmenti régióra vonatkozó projektben szerepet vállaltak az újvidéki egyetemek és intézmények is ( Vajdaság Területrendezési Hivatala és Vajdaság Vizei közvállalat). A projektek további 2o%-ában egyforma részévételük volt Magyarkanizsának,Törökkanizsának és Zombornak. Palicson és Hajdújáráson kívül , a határmenti övezetben egy település sem vett részt úniós projektekben,mely az intézmények , helyi önkormányzatok és helyi közösségek,halászati és más 37 Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


egyesületek és szövetkezetek részletes kapcsolatosan.

felvígosítását igényli az IPA pályázati fehívásaival

Jelentős a lakosság oktatása az információtechnikák elsajátítása valamint az számítógép- és internethasználat területén. Fejleszteni kell a határmenti övezetre kiterjedő internethálózatot is.

5. SWOT ELEMZÉS SWOT elemzés a gazdasági tevékenységek elemzését foglalja magába,kiemelve az őket befolyásoló tényezőket. Az elemzés kimutatja az egy-egy gazdasági tevékenység vagy szolgáltatás előnyeit és hátrányait, melyeknek okozóit a helyi önkörmányzatok működésében kell keresni.A lehetőségek és a fennálló veszélyek okai a környezeti hatások eredménye . SWOT elemzés által begyűjtött statisztikai adatok a vizsgált községek és települések nehéz szociális és gazdasági helyzetére utalnak. SWOT elemzése alapján meghatározhatjuk a gazdasági tevékenységek és szolgáltatások jövőbeli fejlődésének irányvonalát. A következő táblázatban a vizsgált terület fejlődését meghatározó tényezőket követhetjük.



Táblázat 6. A területi egységek SWOT elemzése TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

MEZŐGZDA SÁGI FÖLDTERÜ LET

ELŐNYEI -

növénytermesztés fejlődését meghatározó kiváló természeti adottságok borvidékek,melyeken századokon át szölötermesztés és borkitermelés folyik

-

HÁTRÁNYAI mezőgazdasági földterületek minőségét befolyásolja az eolikus erózió az erdőn kívüli zöld területek védelmi övezete mezőgazdasági fölterületek terv nélküli kihasználása a városok szélén és a közlekedési útvonalak mentén öntözési rendszerek hiánya

MEZŐGZDA SÁGI FÖLDTERÜ LET

LEHETŐSÉGEK -

termelői szövetkezetek létrehozása,a kistermelői gazdaságok összekapcsolódása é versenyképességük céljából mezőgazdaság támogatása az IPA vagy más nemzetközi források által mezőgazdaság fejlődését szorgalmazó gazdasági intézkedések

FENNÁLLÓ VESZÉLYEK -

éghajlati változások melyek befolyásolják a termékeny talaj agroökológiai jellemzőit mezőgazdasági termelés versenyképességének csökkenése a külfödről beérkezett termékekkel szemben

VÁROSOK FEJLŐDÉSE

TELEPÜLÉSI DEMOGRÁFI HÁLÓZAT ÉS AI FUNKCIONÁ EEJLŐDÉS LIS VÁROSI TÉRSÉGEK

LAKOSSÁG , TELEPÚLÉSEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ELŐNYEI - demográfiai fejlődést irányító program

-

-

európai 10-es útvonal,mely a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés alapját képezi

-

-

HÁTRÁNYAI negaív természetes szaporulat fiatal lakosság elvándorlása a rurális térségekből lakosság elöregedésének folyamata,legfőképp a rurális környezetben munkanélküliség szakképzett munkaerő hiánya a rurális térségekben közlekedési útvonalak hiánya a regionális és a helyi önkormányzat irányításának hiányosságai

policentrikus városhálózat fejlesztése -

nem összehangolt helyi politika,politikai konfliktusok a városi hálózatrendszer funkcionális kapcsolatainak nem megfelelő kihasználása a földterület használati változásai a termőterület csökkenését eredményezik



Egészs égügyi védele m

Oktatás és nevelés

RURÁLIS FEJLŐDÉS

-

-

Szociális védelem

-

Spo rt

Kultúra

SZOLGÁLTATÁSOK

-

-

természeti adottságok és különleges biodiverzitású értékek nem elegendő kihasználása egyedi lokális és regionális értékek természeti és társalalmi adottságok a falusi turizmus fejlődését szzorgalmazzák

-

szolgáltatások bizonyos fokú decentralzációja Vajdaság minden településének van általános iskolája kultúrális,népi,nyelvi és vallási sokszínűség

-

Vajdaság szinte minden településének van egészségháza szervezett egészségvédelem szakképzett munkaerő a szocális védelemben dolgozók szakképzettségének fejlesztése szociális védelmi modellek kidolgozása

-

-

szolgáltatásokat végző épületek rossz állapota,elavult felszereltsége óvodák és napközik hiánya szakemberek hiánya,nem összehangolt oktatáspolitika szaktanárok és tanítók hiánya,a falusi lakosság alacsony képzettségi szintje

-

orvosok hiánya a gazgaságilag fejletlen térségekben

-

a szociális védelmet végző szolgálatok hiánya sok ember igényli a szociális védelmet feljetlen és hiányos szociális intézményrendszer (állami,állami-magán jellegű,magán jellegű)

-

-

-

az állami tulajdonban levő kulturális célokat szolgáló épületek megörzése a kulturális események jelentősége egyre nagyobb

-

-

különféle sportaktivitások vajdaság településeiben

DEMOGR ÁFIAI FEJLŐDÉ S

kulturális események hozzáférhetőségében, tartalmában és szinvonalában is jelentős különbségek mutatkoznak passziv hozzáállás a kulturális célt szolgáló épületekhálózat megtervezésében

-

szabadtéri és rendezett sportpályák hiánya

-

FENNÁLLÓ VESZÉLYEK depopuláció szabályozása falu-város közti demográfiai különbségek az európai aktuális szociális – demográfiai hatások a meglévő infratruktúra fenntartását biztosító munkások hiánya

LEHETŐSÉGEK - kultúrális sokszínűség az EU-hoz való csatlakozás folyamatában - gyerekek számának növekedése a jövőben - a natalitás növekedését serkentő állami intézkedések

hiányos területfejlesztési stratégia a rurális térségekben a rurális környezetben szükséges szakemberek hiánya, nem összehangolt oktatáspolitika



TELEPÜLÉSI HÁLÓZAT ÉS FUNKCIONÁ LIS VÁROSI TÉRSÉGEK

- decentralizáció,a regionális és helyi központok jelentőségének növelése - indikátorok meghatározása és egy egységes adatbázis létrehozása,mely a városi terület fejlődését kíséri

VÁROSOK FEJLŐDÉSE

-a város és városi terület kiépítésére és megtervezésére vonatkozó standardok fejlesztése

FALVAK FEJLŐDÉSE

- hazai és külföldi befektetések serkentése kedvező adópolitikával - kommunális szabályok létrehozása és a kommunális infrastruktúra kiépítése - edukációs programok,melyek a rurális régiók fejlesztését ösztönözik - termelő szövetkezetek magalapítása - összehangolt oktatáspolitika , a hiányos szakemberek és szakképzett munkaerő utánpótlása céljából

- a társadalmi és gazdasági feljődés alacsony szinvonala,magas munkanélküliség,alacsony életszinvonal - az oktatási rendszer és a rurális területek igényei közti diszharmónia

- megelőzési jellegű programok az egészségvédelemben - azonos munkafeltételek biztosítása az állami és a magánorvosi rendelőkben

- magas fokú munkanélküliség és a lakosság számának növekedése - a nem humánus életfeltételek trendje a városi térségekben

- megelőzési jellegű programok a szociális védelem különböző területein - adókedvezmények a szocális védelembe befektetők számára - a szociális védelmet igénylők szociális szükléteteinek meghatározása

- magas fokú munkanélküliség és a lakosság számának növekedése - a nem humánus életfeltételek trendje a városi térségekben - szociális védelmi intézmények és a védelmni rendszer központosítása

-

Egészségüg yi védelem

Oktatás és nevelés

-

Szociális védelem

SZOLGÁLTATÁSOK

- közlekedési útvonalak kiépítésésének anyagi háttere - határon túli kapcsolatok létrehozását és irányítását végző szakemberek hiánya

rosszul működő helyi önkormányzat , bürokrácia a helyi önkormányzat passzivitása a tőke koncentrációja a regionális központokban

- a szaképzett munkaerő a városokba tömörül - a szakemberek és a szaképzett munkaerő elvándorlása a rurális térségekből - kevés diák az oktatási intézményekben



-

Kultúra

-

Lasás biztos ítás

spor

-

a kulturális intézmények decentralizációja különféle pénzügyi források a kulturális szférában községek közti és regionális kulturális jellegű kapcsolatok létrehozása,régiók közti kulturális kapcsolatok ápolása,közös kulturális programok megszervése és közös részvétel a meghirdetett pályázatoban

-

a kulturális intézmények programjai kevésbé alkalmazkodnak a kisebb falusi környezet igényeihez

- a sport jelentős a lakosság minden egyes korosztálya számára,a lakosság tájékoztatása - ugyanazon munkafeltételek biztosítása az állami és magánszférában

- centralizáció negatív hatásai

- építőipar fejlesztésének serkentése

- a falusi környezet elnéptelenedése

GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK ÉS AZ IDEGENFORGALOM ELŐNYEI -

GAZDASÁ

-

MEZŐGAZDASÁG

-

szaképzett munkaerő kutatási -fejlesztési infrastruktúra(egyetemi központok,kutatás-fejlesztési központok ) kiépült gazdasági infrastruktúra bilaterális és multibilaterális programok és vállalkozások melyek szorgalmazzák a termelés modernizálását és növelik a versenyképességet kedvező regionális és lokális feltételek a használaton kívüli ipari terület újrahasznositására és a Greenfield befektetés kedvező éghajlati feltételek a növénytermesztés és állattenyésztés kialakulására borvidékek, szőlőtermesztés és borászat

HÁTRÁNYAI -

-

elavult termelési folyamat csökkenti a termék versenyképességét munkanélküliség és a szakképzett munkaerő elvándorlása a gazdaságilag fejlett országokba ipari parkok kialakulásánk hiányos jogi és oktatási háttere

erózió által veszélyeztett mezőgazdasági földterület mezőgazdasági területek felaprózása extenzív termelés,alacsony hektáronkénti hozamok csökkenő állatállomány gyakori tulajdonjogi gondok



IDEGENFO RGALOM GAZDASÁG

-

nemzetközi 10-es útvonal menti fekvés

-

- Magyarország,Románia és Horvátország közelsége -

-

LEHETŐSÉGEK interregionális és EU kapcsolatok partnerkapcsolatok az állami és magánszektorban infrastruktúra fejlesztése,szakképzett munkaerő,erőforrások kitermelése EU tagországaival erősődő gazdasági kapcsolatok összehangolt gazdaságpolitika az Európai Unió országaival EU által iztosított anyagi források

idegenforgalmi értékek megjelölésének és az idegenforgalomban dolgozók szakképzetsségének hiánya szálláshelyek hiányosságai

FENNÁLLÓ VESZÉLYEK - gazdasági krízis - tranzíciós országokra jellenzó gazdasági csökkenés - illegális gazdasági tevékenységek



MEZŐGAZDA SÁG IDEGENFO RGALOM

- egészséges élelem termesztése - öntözött területek növelése - késztermékek növelése a feldolgozóiparban

-regionális és határon túli kapcsolatok és úniós anyagi források -közlekedési útvonalak kiépítése az idegenforgalmi értékek hozzáférhetősége céljából - természeti és társadalmi idegenforgalmi értékek

KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS VASÚTI KÖZLEKEDÉS

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

-

-

- kedvezőtlen éghajlati változások - mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesitmények magánosításának negatív következményei - mezőgazdasági földterületek terv nélküli felhasználása - hozzáfárhetetlen kölföldi piac - lakosság alacsony életszinvonala - turizmus feljődését szorgalmazó anyagi források hiánya - idegenforgalmi értékekkel összekötő útvonalak hiánya

KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELŐNYEI HÁTRÁNYAI kedvező közlekedés-földrajzi helyzet kiépített közlekedési hálózat - fejlettlen úthálózat közlekedési eszközök száma a szomszédos országokhoz viszonyítva - közlekedésben résztvevők figyelmetlensége közlekedésben dolgozó szakemberek

feljett vasúti hálózat nemzetközi megállapodások a 10-es útvonal fejlesztésével kapcsolatban kapcsolat más nemzetközi vasútvonalakkal vasúti közlekedés a meglévő kereskedelmi útvonalakon európai vasúti hálózat része regionális vasúti hálózat része

-

fejlettlen és elavult vasúthálózat vasúti szerelvények és a kijelzőrendszer elhanyagoltsága anyagi források hiánya más közlekedési eszközök használata a kereskedelemben helyi és az ipari övezetben levő vasútvonal elhagyatottsága



VÍZGAZDÁLKODÁS I INFRASTRUKTŰTA ENERGIATERMELÉS ÉS ENERGETIKAI INFRASTRUKTÚRA

ivóvíz minőségének ellenörzése és az ipari létesítményekből származó szennyvízmennyiség csökkentése - Duna –Tisza-Duna –csatornarendszer - az ivóvíz minőségének és az ipari létesítményekből származó szennyvíz ellenörzése - az árvizek esetére kiépült töltések ( a tervezett töltések 95% kiépült) -

-

stabil energetikai infrastruktúra és hálózat energiatermelés a települések közelében és kis arányú vesztességek az elektromos energia szállításában és forgalmazásában megujúló energiaforrások kitermelésének lehetőségei

-

-

Közúti közlekedés Vasúti közlekedés

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

LEHETŐSÉGEK -

-

az EU –val nem összehangolt ivóvíz minőséget szabályozó törvény a talajvíz felhasználás és öntözés ellenörzésének hiánya Duna-Tisza-Duna-csatornarendszer fenntartásának elhanyagoltsága a lakosság 30%- ának van kapcsolata a szennyvízelvezető rendszerrel

elavult termelési folyamatok az energiatermelésben és nagy mértékű környezetszennyezés megújuló energiaforrások felhasználására szolgáló infrastruktúra hiánya megujúló energiaforrások kihasználásak alacsony mértéke utcai megvilágitás rendszerének hiánya elavult energiahálózat és termelő kapacitások FENNÁLLÓ VESZÉLYEK

10-es nemzetközi jelentőségű közlekedési útvonal kiépítése hazai befektetésekkel és munkaerő alkalmazással magasabb rangú közlekedési útvonalak kiépítése telepúléseket és ipari özezeteket összeköttő valamint településen belüli útvonalak kiépítése közlekedés fejlesztését serkentő területrendezés

-

a vasúti közlekedést támogató európai források ökológiai szabványoknak megfelelő kereskedelem szervezett vasúti közlekedés a nagyváros és elővárosai között

-

-

-

a közlekedést fejlesztő anyagi források hiánya csökkenő forgalom a határátkelőhelyek kis kapacitása végett

a konkurens útvonalak gyors fejlődése a vasúti közlekedés fejlődését szabályozó stratégia hiánya a 10-es útvonal kiépítésének nehézségei



VÍZGAZDÁLKODÁSI INFRASTRUKTÚRA ENERGIATERMELÉ S ÉS ENERGETIKAI INFRASTRUKTÚRA

- energetikai rendszer fejlesztése - energetikai hálózat fejlesztése és korszerűsítése - kis vesztességek az energia szállításában

-

modern technológiai folyamatok alkalmazása az ívóviz biztosításában Vajdaság vízellátási stratégiájának kidolgozása csatornarendszer kettős szerepe: árvízvédelem és öntözés vizek mint idegenforgalmi értékek

-

- a mezőgazdaságban használt vegyszerek ellenörzésének hiánya - törvények megszegése - a különféle fejlesztési programok anyagi hátterének hiánya -stratégiai jellegű vízgazdálkodási intézkedések hiánya

- befektetések hiánya az energetikai infrastruktúra fejlesztésére - energetikai hálózat elavultsága - elvult technológiai folyamatok az energiatermelésben környezetszennyezés - elavult energetikai hálózat

és

a

KÖRNYEZETVÉDELEM,TERMÉSZETI ÉS ADOTTSÁGOK MEGÖRZÉSE ELŐNYEI HÁTRÁNYAI - települések komunális infrastruktúrájának hiánya - környezetvédelmi stratégia hiánya megújuló energiaforrások - levegőszennyezés az ipari létesítmények,közlekedés és az energiatermelés által magas fokú geo – és biodiverzitás - nem engedélyezett építkezés negatív hatása a környezetre jelentős természeti erőforrások - mezőgazdasági földterület terv nélküli felhasználása helyi önkormányzat és a tartomány környezetvédelmi stratégiája

TÁRSADALM I ADOTTSÁGO K VÉDELME ÉS FEJLESZTÉS E

KÖRNYEZET VÉDELEM ÉS KÖRNYEZETF EJLESZTÉS

-

kulturális örökség ( történelmi előtti időszakból a mai napig) regionális kapcsolatok – híd Európa felé hagyományok,etnikai és kulturális sokszínűség Vajdaság kulturális örökségét képezik LEHETŐSÉGEK

-

kulturális örökségre vonatkozó törvények hiánya kulturális értékek megörzését gátló tényezők FENNÁLLÓ VESZÉLYEK



KÖRNYZETVÉDEL EM ÉS KÖRNYEZETFEJLE SZTÉSM

-

TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

-

az európai törvényekkel való összehangoltság a magán- és állami partnerkapcsolatok erősítése környezetvédelemben gazdasági termelés csökkenő környezetszennyező hatása európai források és nemzetközi kapcsolatok erősítése környezetvédelmi stratégia környezetvédelmi tudatformálás

a

a kulturális örökség és a turimus valamint az oktatás közti összehangolt kapcsolatok kulturális örökség védelmét szorgalmazó stratégia kidolgozása Vajdaság kulturális sokszinűsége és nemzetközi kulturális kapcsolatok régiók közti kulturális kapcsolatok megteremtése a kulturális örökség megismerése céljából kulturális térségek létrehozása a területükön levő kulturális örökség bemutatása céljából

-

anyagi források hiánya a térségben uralkodó gazdasági helyzet miatt környezetvédelmi tudatformálás hiánya környezetvédelmi törvények megszegése,környezetvédelmi programok és tervek hiánya környezetvédelmi stratégia hiánya komunális költségek mellőzése a lakosság alacsony életszinvonala végett

kulturális örökség védelmét szolgáló torvények és intézmények hiánya etnikai konfliktusok



INTERREGIONÁLIS ÉS HATÁRON TÚLI KAPCSOLATOK

REGIONÁLIS FEJLŐDÉS

ELŐNYEI -

kiépített gazdasági létesítmények nemzetközi és határon túli együttműködés természeti erőforrások és a földrajzi helyzet a gazdasági fejlődést szabályozó törvények regionális intézmények a gazdasági fejlődést serkentő intézkedések európai anyagi források

HÁTRÁNYAI

-

magas munkanélküliség fejlettlen közlekedési infrastruktúra depopuláció nem versenyképes hazai gazdaság termelési folyamatok elavultsága - tranziciós folyamatok negatív következményei - regionális fejlődést szabályzó strtégia hiánya

REGIONÁLIS FEJLŐDÉS

LEHETŐSÉGEK -

EU-s integráció Szerbia bekapcsolódása a nemzetközi kereskedelmi és energetikai hálózatba bekapcsolódás a európai programokba és pályázatokba nemzetközi kapcsolatok a szomszédos EU-s országokkal Európai anyagi források

FENNÁLLÓ VESZÉLYEK -

tranzíciós folyamatok negatív következményei negatív demográfiai folyamatok lassú gazdasági fejlődés és a szegénység növekedése integrációs folyamatok nehézségei gazdasági válság



6. CÉLOK KITŰZÉSE ÉS AZ INDIKÁTOROK MAGHATÁROZÁSA A határmenti terület jelenlegi gazdasági és népességi jellemzőivel összhangban, a régió jövőbeli fejlődésének alapját a kereskedelmi útvonalak fejlesztése ( főleg a közúti hálózat )és mind nagyobb kihasználtsága jelenti.A területi gazdasági és szociális fejlődését az említettek mellett jelejntősen befolyásolják a befektetések valamint a gazdasági szükségletek és a kutatási-oktatási intézmények összehangolt együttműködése. Az infrastruktúrába való befektetés és modernizáció mellett egyensúlyt kell teremteni a határmenti régió kisebb községei és települései gazgasági fejlődését meghatározó tevékenységek arányos eloszlásában (idegenforgalom,kereskedelem,szolgáltatások). Növelni kell a lakosság vállalakozási kultúráját és oktatási szintjét,összhangban a területi és ökológiai fejlődéssel. Az határmenti únios országokkal való kapcsolat (Magyarország és Horvátország) serkenti Szerbia csatlakozási folyamatát,a határon túli úniós programok megvalósítása által,mely a határmenti régiók együttműködésén alapul. A projektekre vonatkozó feladatok végrehajtásával 5 fő célkitűzés valósul meg: 1. cél: Fejlődési egyensúly és szociális kohézió,mely a népesedéspolitika és a regiók sajátosságainak fejlődésére és a helyi önkormányzatok hatáskörének meghatározására vonatkozik. 2.cél: Regionális versenyképesség és hozzáférhetőség , a regionális termékek bemutatásán és a regiót jellemző termék/termékek meghatározásán alapszik. 3.cél: Természeti erőforrások fenntartható kihasználása,természetvédelem és területfejlesztés,a mezőgazdaság szerkezeti változásaira, a szennyviztisztításra,a megújuló erőforrások kihasználására és a fenntartható erdészetre vonatkozik. 4.cél: Természeti,kultúrális és területi értékek védelme és fenntartható kihasználása,a meglévő és új területi értékek bemutatásán alapszik.Az Európai Táj Egyezmény alkalmazása növelné tájaink integratív védelmét és fejlesztését. 5.cél:Környezeti területi - funkcionális intergráció és a funkcionális városi térségek (Szabadka,Zombor) fejlődése,a kommunális,szociális és munkaügyi hálózat azonos mértékű kifejlődésére vonatkozik.Ezen a célon belül,fejleszteni kell az intézmények és adminisztratív központok kapacitását,a regionális politikai tevékenységek ellenörzését,regionális fejlődés stratégiáját és a határon túli kapcsolatok erősítését. A felsorolt célok megvalósítása a fejlődési prioritások által történik,melyek a következők: - AZ EU PÉNZÜGYI FORRÁSOK TERVSZERŰ KIHASZNÁLÁSA - A STRATÉGIAI FEJLŐDÉSI DOKUMENTUMOK KIDOLGOZÁSÁNAK RENDSZERE - A JÖVŐBELI FEJLŐDÉSI PROGRAMOK SIKERES IRÁNYÍTÁSA - LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉS FELKÉSZÜLÉSE AZ ÚNIÓS FORRÁSOK ÉS MÁS FEJLŐDÉSI ALAPOK LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSÁRA - A HELYI LAKOSSÁG NAGYOBB RÉSZVÉTELE A DÖNTÉSHOZATALBAN


49 Obrađivač: KREATIV KONSALTING NOVO MILOŠEVO, OMLADINSKA 11

A 8.táblázat tartalmazza az alapvető célkitűzéseket és indikátorokat,melyeknek segítségével a kitervezett időszak aktivitásai követhetőek. A határmenti területen történő változásokat követő indikátorok kiválasztása jelentős a 2o14-2o2o közötti periódus intézkedéseinek és prioritásainak meghatározásában. A kiválasztott indikátorok rendszere összhangban kell,hogy legyen a Szerb Köztásaság Területrendezés Tervének területfejlesztési programjával és a Szerb Köztársaság területrendezési törvényével,melyek a 2o1o2o2o közötti periódusra vonatkoznak. Az indikátor modelljének, a célszerűen - orientált megközelítést használják,mint ennek,úgy más országos és európai jelentőségű dokumentumok kidolgozásában is. Továbbá,az integráció alapszabályait követve összehangra törekedtek az európai területi integrációs dokumentumokkal és fejlődési programokkal ,az ún. területi adatok obszervatóriuma által. A kiválasztott indikátorok szerepelnek az ESPON indikátorlistáján is ,melyek az Európa területi vizsgálatát szolgálják ( Obszervatóriumok Európai Hálózata ). A vizsgálat alapján meghatározott indikátorokat már az első területi fejlődésre vonatkozó jelentésben alkalmazzák.Egyes indikátorokat fejleszteni kell,hogy a vizsgálatban teljesen alkalmazhatóak legyenek. Az első rész indikátorai közül csak néhány teljesíti a minimális alkalmazási feltételeket ( a táblázatban ezeknek az indikátoroknak jelölése: a). A táblázatban b-vel jelölt indikátorok alkalmazása csak egy rövidebb időszakra terjed ki,mivel nem szerepelnek a nyilvános statisztikai dokumentumokban valamint további adatgyűjtést és számítást igényelnek. A táblázatban v-vel jelölt indikátorok hosszabb időszakra terjednek ki,az országos és más európai országok statisztikai adatbázisának részét képezik ,azaz fel vannak tüntetve az EPSON indikátorlistáján ( Táblázat 8). Az első rész indikátorai (a) mindazokat a működési célokat szolgálják,melyeknek segítségével a Szerb Köztársaság Területrendezési Terve által meghatározott stratégiai lépések megvalósítása történik ,beleértve Vajdaság határmenti övezetét is. Az a-val jelölt indikátorok a következőkre vonatkoznak: - policentrikus város-és településfejlődés - természeti és kulturális értékek védelme - európai területi rendszerek felé irányuló területfejlesztés Táblázat 7. Indikátorok vizsgálata ALAPVETŐ CÉLOK

MŰKÖDÉSI CÉLOK

MUTATÓK

JELZÉS

CÉL1.ÖSSZEHANGOLTABB GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ Fenntartható demográfiai fejlődés Lakosság összehangolt területi 1. Népsűrűség (kritikus tömeg)* eloszlása 2. Migrációs egyensúly * Előrehaladó/fenntartó 3. Lakosság nagyobb korcsoportok szerinti aránya * demográfiai szerkezet 4. Fertilitás mértéke * Összehangolt szociális és gazdasági kohézió Lakosság oktatási szintjének 5. Felsőfokú oktatásban részesült lakosság * növelése Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad

a a a a a 50


ALAPVETŐ CÉLOK

MŰKÖDÉSI CÉLOK

MUTATÓK

JELZÉS

Munkanélküliség csökkentése 6. A munkanélküli lakosság aránya 25 éves korig * Összehangolt területi egyensúly 7. Felsőfokú oktatásban részesültek a foglalkoztatott lakosság foglalkoztatottsága* oktatási szintjében Munkaerőpiac egyenlő 8. Meghatározott időre foglalkoztatottak (%-ben lehetőségei kifejezve a foglalkoztatottak számát) A szociális különbségek és a szegénység csökkentése 9. Férfi lakosság gaxdasági tevékenységének foka/női Rendelkezésre álló munkaerő és lakosság (15-64 évesek)* foglalkoztatottság 10. Foglalkoztatottság mértéke

Különféle szociális csoporok jelenléte és a szociális szegregáció megelőzése Az regionális erőforrások teljes részvételének biztosítása és maximális teljesítményük

11.Az aktív lakosság növekedéseének mértéke a személyi jövedelemmel rendelkező és eltartott lakosság növekedésének mértékével szmben 12.Háztartási jövedelem „Gini index” - e 13. Munkanélküliek száma évi szinten * 14. Hosszantartó munkanélküliség aránya * 15.Azoknak a háztartásoknak aránya ahol legalább egy munkanélküli van

Összehangolt települési szerkezetek Policentrikus városi rendszer

16. Település „méret index”-e a lakosság száma alapján 17. Az egy főre jutó GDP értéke az EU15 átlaghoz viszonyítva 18. A regionális jelentőségű közérdekű szolgáltatások hozzáférhetősége 19.Átlag utazási idő értéke a 3 legközelebbi regionális központhoz Fenntartható települési 20. A városi térsékek demográfiai trendjei a rurális szekezetek (város és falu közti térségekkel szemben kapcsolat) 21. Napi migráció mértéke 22. A nagyobb távú napi migrációk aránya A közszolgálati tevékenységek egyenletes területi eloszlása A közérdekű szolgáltatások 23.A központi települések hozzáférhetősége hozzáférhetőségének növelése tömegközlekedési eszközökkel ( hozzáférhetőség vasúti közlekedéssel) * 24. A primáris egészségügyi védelem hozzáférhetősége Az infrastruktúra és információ hozzáférhetősége A terület egyenlő 25. Lehetséges intermodális hozzáférhetőség hozzáférhetőségének biztosítása Alapmobilitás biztosítása 26.A vasúti állomástól 3O percen belüli térségben élő azoknak a lakósoknak számára, lakósok aránya akik nem használnak autót A vízgazdasági infrastruktúra 27.Vizvezetékhálózat a településen belül (% hálózatának fejlesztése a városi háztartások száma) területen 28. Szennyvízhálózat a településen belül (% háztartások száma ) Energetikai infrastruktúra Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad

b a v

a a a

b a b v

b v v a b v v a b

v b a a a 51


ALAPVETŐ CÉLOK

MŰKÖDÉSI CÉLOK

MUTATÓK

JELZÉS

hálózat fejlettségének növelése 29.Energetikai hálózat a településen belül (% a városi területen háztartások száma) Az informatikai és 30. Az internet felhasználók száma kommunikációs hálózat hozzáférhetőségének növelése A területért felelős ügyintézés A polgárok nagyobb részvétele 31. Bekapcsolódás az egyesületek és szervezetek a területi ügyintézés munkájába munkájában CÉL 2: REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉG Gazdasági előnyök és dinamika 32. Egy főre jutó GDP * 33. Egy főre jutó GDP értéke a lakosság vásárlási lehetőségéhez mérten * 34. Kivitel és behozatal aránya 35. A kivitel aránya a GDP-ben A regionális gazdaság 36. Gazdasági tevékenységek szerinti diverzifikációja foglalkoztatottak eloszlása * 37. A mezőgazdaság,erdészet és halászat részesedése a régió hozzácsatolt értékében* CÉL 3. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ KIHASZNÁLÁSA ,TERMÉSZETVÉDELEM ÉS KÖRNYEZETFEJLESZTÉS Természeti erőforrások 38. Termőföld kihasználása (CORINE) megörzése 39.Az ellenörzött növénytermesztés alatt levő földterületek aránya 40. Folyók vízminősége (minőségi klasszis) 41. Felszin alatti vizek minősége 42. Települések vízhasználata (l/ fő/nap) 43. Hálózati vízvesztesség (%) 44.A megújuló- és nem megújuló energiaforrások aránya az energiatermelésben Földterület észszerű 45. Fragmentációs index * kihasználása 46. A közlekedési infrastruktúra kiépítésére felhasznált vízfelület 47. Urbanzáció folyamat-városok területi terjeszkedése 48. Városi területek részesedése 49. Művelt földterület részesedése 50. " brownfield" terület száma és nagysága Közlekedési hatások 51.Közlekedés intenzitása a közlekedési hálózat csökkentése a környezetre és az egyes részei felé energiaforrások fenntartható 52. Utasforgalom megszervezésének modelljei használata 53.Megújuló egergiaforrások felhasználásának aránya az energiatermelésben 54. Az energiaforrás felhasználása formája és a felhasználói típusok szerint Egészséges környezet és a 55.A levegő szennyezettsége által veszélyeztettt kockázatok megelőzése település lakósainak száma és %-beli aránya Elemi csapások elleni védelem 56.Árvíz által veszélyeztetett települések és megművelhető földterületek (CORINE) * 57. Szervezett szemételszállítás (% háztartás) 58. Ipari szemét és mennyisége (t/god) CÉL 4:TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ KIHASZNÁLÁSA Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad

a

v

b v v v a b

a b a v v v v v b b v v v b v b v v b b v


ALAPVETŐ CÉLOK

MŰKÖDÉSI CÉLOK A természetes élőhelyek védelme és a biodiverzitás megörzése Kulturális értékek megörzése

MUTATÓK

JELZÉS

59. Természeti régiók létrejötte/fejlesztése 60. Védelem alatt álló területek

v a

61. A védelem alatt álló kulturális értékek száma a régióban * 62.Természeti és kulturális értékekkel rendelkező területek száma,melyet védelem alá kell helyezni 63. A rurális térségek idegenforgalmi kapacitása 64. Turisták és a vendégéjszakák száma

a

Az idegenforgalmi célokat szolgáló regionális értékek fejlesztése és a kreativ iparágak fejlődése CÉL 5: KÖRNYEZETI FUNKCIONÁLIS - TERÜLETI INTEGRÁCIÓ A határon túli és nemzetközi 65. Nemzetközi projektek száma programokban/projektekben 66.A nemzetközi szervezetekben és hálózatokban való részvétel való részvétel Határátkelőhelyek 67.A közúti és vasúti átkelőhelyek sűrűsége a áteresztőképessége határszakaszon 68.Az utazás időtartalma a transznacionális funkciójú városi térségek irányába

a v b

a v b v

Megjegyzés: (*) - ESPON „rutin” indikátor; (R+) – használati bevezetés sorrendje: a - b - v

7.STRATÉGIAI DOKUMENTUMOK ÉS A HATÁRON TÚLI EGYÜTTMŰKÖDÉS Számos tövény,stratégiai dokumentum,területrendezési terv és városrendezési terv szabályozza a határmenti területek fejlődését és nehézségeik megoldását. A felemerülő gondok megoldására irányuló célkitűzések és intézkedések valamint a vizsgálat részvevőinek meghatározása és a prioritások megtervezése, a valóságban máshogyan alakul mint ahogy azt a dokumentum meghatározza. A politikai és gazdasági történések gyakran késést és halasztást eredményeznek, túllépve a dokumentum által meghatározott határidőt. A határmenti területek területfejlesztésében nagy szerepük van a csatlakozási folyamatban levő országok felé irányuló úniós pénzügyi forrásoknak ,azaz EU-s adományoknak. A határmenti vidék szociális és gazdasági fejlődésében nagy szerepe lesz az IPA III és IV komponensének. HATÁRON TÚLI EGYÜTTMŰKÖDÉS A vizsgált terület jelentős erőforrását ,a meglévő hazai forrásokon kívül az Európai Únió pénzügyi forrásai jelentik. A projektek megvalósítását az előcsatlakozási támogatási eszköz,EU-s programok és külünböző pénzügyi alapok teszik lehetővé.



8.ESZKÖZÖK,INTÉZKEDÉSEK ÉS A KUTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA A fejlődési nehézségekkel küzdő határmenti területek,melyeket a depopuláció,az infrastruktúra és a gazdaság fejletlensége jellemez,mielőbbi intézkedések és tervszerű fejlődési irányvonalak meghatározását igénylik. A kiindulópontot, a fejlődést meghatározó stratégiai lépések jelentik, melyeknek alapfeltétele a terület fejlődési politikájának megtervezése valamint a hatalmi szervek közti összhang megteremtése,mely jövőbeli pozítiv változásokat eredményez. A határmenti övezetben élő lakosság szakképzettsége,oktatási szintje és anyagi lehetőségeiben jelentős különbségek mutatkoznak,melyek csökkentését a tartományi intézmények által kidolgozott stratégiai dokumentumok,projektek,területrendezési tervek valamint a helyzetellenörzést és irányítást végző szervek szabályozzák. Kulcsfotosságú szerepük a tartományi szerveknek van,melyek a hosszútávú községek közti együttműködés angyagi hátterét biztosítanák. A helyi gazdaságok és adminisztratív központok fejlődése meghatározzák a kisebb területek jövőbeli változásait, a sikeres és pontos politiki lépések kitervezése és szabályozása által, a helyi önkormányzatok szintjén. Elemezve Vajdaság területét, szükségessé válik a regionális fejlődést befolyásoló intézmények szoros együttműködése, a közös célok elérése értelmében (gazdasági fejlődés,rurális fejlődés,az infrastruktúra fejlődése,szociális fejlődés és környezetvédelem). A különböző szintű partnerkapcsolatok létrehozása pontosabban fogja meghatározni a fejlődési célokat és projektek. A pénzügy források felhasználásának megtervezése a fejlődésben résztvevők szoros együttműködését igényli,különösen az EU-s források esetében. A dokumentum tartalmazza a területi nehézségek meghatározását,csökkentését befolyásoló célokat és a vizsgálati metodológiákat valamint a prioritást élvező intézkedéseket. A fejlődést meghatározó intézkedések a következők: Táblázat 8. A vizsgált területen egyenletes fejlődésének és szociális kohézióját szorgalmazó intézkedések EGYENLETES FEJLŐDÉS ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ Regionális fejlődés

-

a területfejlesztés stratégiájának elfogadása

Demográfiai fejlődés

-

a csökkenő természetes szaporulat szabályozásának stratégiája

-

a közszolgálati tevékenységek decentralizációja,az elsődleges egészségvédelem fejlesztése,közlekedési útvonalak fejlesztése az egészégügy intézmények hozzáférhetősége céljából a legszegényebb lakosság védelmének fejlesztési lehetőségei,különösen a rurális környezetben

Közszolgáltatási intézmények fejlődése

-



-

az állami és magánvállalkozások fejlesztésére irányuló intézkedések az állami tulajdonban levő épületek és helységek hozzáférhetősége,bérlési lehetőségei a határon túli együttműködés fejlesztése sportrendezvények,fesztiválok és vásárok megszervezésével

Táblázat 9. A vizsgált terület regionális versenyképességét és hozzáférhetőségét intézkedések

szorgalmazó

REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG ÉS HOZZÁFÉRHETŐSÉG - az építési telek tulajdonának meghatározása - köztulajdoni viszonyok meghatározása : a földterület piaci ára, az Építési telek: államiés magán szektor közti partnerkapcsolat megteremtése,kommunális felszereltség - pénzügyi források biztosítása a helyi közösségek sikeres teleki munkájának végzésében - versenyképességet növelő programok alkalmazása - munkaügyi infrastruktúra átalakítása a határon túli együttmüködés Gazdaság előnyeinek kihasználása céljából - a szolgáltatások fejlesztése - " brownfield" ipari terület kihasználása - legeltető állatenyésztés fejlesztése az autohton fajták megörzése céljából - hévizek felhasználása virág- és zöldségfélék termesztésében,az üvegházak fűtése valamint a fiatal halállomány kitermelése céljából - halastavak létrehozása a kevésbé termékeny földterületen,feltétel az Mezőgazdaság elegendő vízmennyiség - alternatív mezőgazdasági programok megtervezése - programok,melyek a határon túli nyersanyagforrásra épülő feldolgozó iparágak fejlesztését serkentik - tanácsadás fejlődése a régióban A meglevő és a kialakuló idegenforgalmi értékek fejlesztése a következő területeken: - Szabadka és Palicsi-tó - Felső-Duna- mente rezervátum Idegenforgalom - Szelevényi puszta - Falusi térségek idegenforgalma - Gyógyfürdők idegenforgalma A térség turisztikai értékeinek bemutatása Magyarország és Horvátország határmenti övezetében. Táblázat 10. A vizsgált terület fenntartható természeti erőforrásainak kihasználását,természetvédelmet és területfejlesztést szorgalmzó intézkedések A TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK FENNTARTHATÓ KITERMELÉSE,TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS - a mezőgazdasági földterület védelmét szolgáló intézkedések Mezőgazdasági - intézkedések összesége,melyek a földterület kihasználásának módját földterület határozzák meg Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Erdős terület:

-

Érclelőhelyek:

-

Vízellátás:

Természetvédelem:

-

intézkedések, melyek megakadályozzák az intenziv és monokulturális termeléssel kapcsolatos ökológiai és egészségügy kockázatot öntözőrendszer fejlesztése mesterséges műtrágya és növényvédő szerek felhasználásásnak csökkentése fenttertható erdőgazdálkodást biztosító stratégia kidolgozása az erdős területek nagyságának növelése és újak létrehozása,védelem alatt álló erdős területek ,méhészet fejlesztése,biomassza termelése geológiai dokumentáció kidolgozása,a tartalékokra vonatkozó adatokkal valamint az ércek és energiahordozók kitermelési stratégiájával kutatási programok a vízellátási renszert szogáltató forrás felkutatása és kitermelése céljából a szennyvízhálozat és szennyvíztisztító telep kiépítésével és technológiai folyamatokkal kapcsolatos prioritások meghatározása a legveszélyeztetettebb területek mghatározása szemétkezelés és szállítás regionális stratégiája természeti értékek védelme a területi fejlődés és a fenntartható fejlődés közti egyensúly megteremtése

Táblázat 11. A vizsgált terület természeti és kulturális értékének védelmét és fenntartható kihasználását szorgalmazó intézkedések TERMÉSZETI ÉS KULTURÁLI ÉRTÉKEK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ KIHASZNÁLÁSA - a védelem alatt álló terület növelése - újabb területek védelem alá helyezése - a korábbi védelem alatt álló területek helyzetellenörzése (védelem fajtája,foka, kiterjedése) - a Felső-Duna-mente bejegyzése az UNESCO MAB listájára, a határon túli együttműködési program megvalósítása céljából,mely a Duna-DrávaA természeti Mura rezervátumra vonatkozik értékek és a (kapcsolatMagyarországgal,Szlovéniával,Ausztriával és Horvátoszággal) biodiverzitás különleges rendeltetésű területre vonatkozó területrendezési terv védelme kidolgozása,mely meghatározza a védelem alatt álló területen levő építkezés irányvonalát - az illegális szemétlerakás és elhagyott kőfejtő eltüntetése a természetszennyzés csökkentése érdekében - a védett területekkel és biodiverzitással kapcsolatos információs rendszer létrehozása - a terület integrációja a nemzetközi rendszerekbe - határon túli,interregionális és transznacionális kapcsolatok A terület védelme - a rurális és különleges prioritással redelkező terület legfőbb jellemzőinek és megszervezése meghatározása - a mostani és új jellegzetességekkel rendelkező területek bemutatása - integratív hozzáállás a terület védelmére irányuló rendszer Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Kulturális értékek védelme

-

fejlesztésében a kulturális és történelmi értékek és természeti erőforrások fenntartható kihasználása az idegenforgalmi programokban kulturális értékek megörzése és rehabilitációja a terület vonzáskörének növelése céljából a vizsgált terület kulturális adatbázisának létrehozása

Tabela 12. A vizsgált terület területi-funkcionális integrációját és a funkcionális városi térségek fejlődését szorgalmazó intézkedések Szabadka és Zombor városok területén KÖRNYEZETI TERÜLETI-FUNKCIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉS A FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK (SZABADKA,ZOMBOR) - települések területrendezési tervei - a fenntartható városi fejlődést szabályozó intézkedések megvalósítására ,új technológiák és megújuló egergiaforrások felhasználására irányuló A városok projektek funkcionális összekapcsolódása - építkezési célokra fenntartott területek adatbázisa,"brownfield" ipari és a városok területek kihasználásának lehetőségei,mellyel serkenthetjük a fejlődése befektetéseket és az építkezést - a határon túli stratégiai dokumentum aláírása községi szinten - helyi kezdeményezések fejlesztése - rurális térségek elnéptelenedésének csökkentése - a rurális térségekbe való befetetések növelése - a lakosság életminőségének növelése és a kommunális rendszer fejleszése Rurális fejlődés - új munkahelyek megnyitása a mezőgazdaságon kívül kis kapacitású mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesítmények - falusi turizmus és szolgáltatások fejlődése,a falusi gazdaság serkentése céljából - az európai standardokkal való összhang megteremtése,új technológiák alkalmazása a közlekedésben,regionális adatbázis létrehozása - közlekedési biztonság megteremtése Közlekedés - a tömegközlekedési eszközök mind nagyobb mértékű fejlődése alkalmazása,fejlett technológiák használata a közlekedés felügyeletében ,ellenörzésében és megszervezésében - Közlekedés csökkenő környezeti hatásai

Az vizsgált terület elemzésének sikerességét az előrelátott tevékenységek és résztvevők irányítása határozza meg. Az úniós tapasztalatokat figyelembe véve,ahhoz az eredményhez jutunk,hogy a sikeres elemzés alapja a sokoldalú hozzáállás,különböző politikai eszközök felhasználása a kijelölt területek vizsgálatában valamint az intézmények közti partnerkapcsolatok létrehozása (állam-magán szektor,állami független intézmények és szervezetek,igazgatási szint – nyilvánosság) Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Az úniós pénzügyi források sikeres kihasználásának alapját (IPA források) azok a projekt javaslatok képezik,melyekben Vajdaság községeivel és településeivel együtt aktívan vesz részt. Palics sikeresen kihasználta határmenti helyzetének előnyeit,geotermális erőforrásait,az úniós országok közelségét, még Rábe falu, mely a hármashatár közelében található,melyek közül kéttő úniós ország,nem vett részt az IPA által pénzelt EU-projektekben. Ugyanakkor, a Duna –Kőrös-Maros –Tisza eurorégió stratégiai dokumentum által szorgalmazott gazdasági övezet kiépítése, a terület kimagasló geostratégiai helyzete végett, nem járt sikerrel. A következő táblázat adatai azokra a kulcsontsságú résztvevőkre fektetnek hangsúlyt,melyeknek a határmenti marginális helyzetű települések gazdasági és szociális fejlődédésésben jelentős szerepük van. Táblázat 13. Résztvevők elemzése – állami intézmények (minisztériumok,helyi önkormányzatok) ÁLLAMI INTÉZMÉNYEK  Helyi közösségek  Helyi önkormántzatok (Zombor,Szabadka,Magyarkanizsa,Törökkanizsa) Lokális  Észak – bánáti adminiszratív kerület (Törökkanizsa,Magyarkanizsa)  Észak – bácskai adminisztratív kerület (Szabadka)  Nyugat –bácskai adminisztratív kerület (Sombor)  Tartományi titkárságok  Tartományi közszolgálati tevékenységek és intézetek (JP Zavod za urbanizam Vojvodine (Vajdaság Városrendészeti Hivatala), Pokrajinski Regionális: zavod za zaštitu prirode ( Tartományi Természetvédelmi Intézet) , Pokrajinski zavod za zaštitu spomenika culture ( Tartomány Műemlékvédelmi Intézet), Pokrajinski zavod zasocijalnu zaštitu( Tartományi Szociális Védelmi intézet)  Minisztériumok: Vidékfejlesztési Minisztérium, Önkormányzati Nemzeti: Minisztérium,.... Táblázat 14. Résztvevők elemzése – fejlesztési ügynökségek FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK: Lokális  Zombor regionális gazdasági kamarája  Tiszamenti régió fejlesztésének információs központja (Magyarkanizsa)  Vajdaság gazdasági kamarája Regionális  Vajdaság AT egyenletes gaadasági fejlődését szabályozó ügynökség  Bácska regionális fejlődési ügynöksége  Bánát regionális fejlődési ügynöksége  A kis- és középvállalatok fejlődését szabályozó ügynökség Nemzeti  Területrendezés köztársasági ügynöksége Globális Tabela 15. A résztvevők elemzése –nem állami fenntartású és civil szervezetek NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ ÉS CIVIL SZERVEZETEK



-

Lokális

-

SUBOTICA: „Olovka piše srcem“ Egyesület „PROTEGO” Környezetvédelmi Egyesület „CEKOR”Ökológiai központ „RIPARIA” Természetszeretők Egyesülete HORIZONTI Ökológiai Egyesület „Rihard Čornai”Ökológiai Egyesület Pokret gorana Subotice „TERRA'S” Egyesület Green energy group „GEG” „Kooperativa ASC“ Polgári Egyesület „Očistimo jezero Palić“ kampány (Tisztítjuk meg a Palicsi tavat) és „Summer3p“ fesztivál " Zelena patrola” Ökológusok és természetörzők Egyesülete Omladinski Eko Život “Mladi i igra” Ökológusok és természetörzők Egyesülete Udruženje građana za razvoj seoskog turizma “OSTORKA” A falusi turizmus fejlesztését szorgalmazó egyesület “Palić ECO friends“ Polgári Egyesület

-

KANJIŽA: „Eptimok“-Kanjiža, „DMO –Kanjiža“ – Kanjiža Horgoš-Agrobiznisz Fejlődési Központja

-

NOVI KNEŽEVAC Radionica kulture i zabave (Kulturális és szórakozási központok) Udruženje za negovanje umetnosti "Feniks" Kulturális Egyesület Zavičajni klub novokneževačkog kraja (Klub) Most - Nők Egyesülete „Centar za održive zajednice“, Novi Sad Udruženje gradjana „EVROPSKA VOJVODINA“, Novi Sad

-

Regionális

SOMBOR: Bunjevačko kolo „Moj Sombor”Polgári Egyesület Öko-rurális idegenforgalmat fejlesztő Polgári Egyesület „Podunav” Bački Monoštor „Propeler” Polgári Egyesület „Puls” Polgári Egyesület „Ravangrad” Polgári Egyesület NVO „SO open” „Somborski edukativni centar” Polgári Egyesület "Bum" Zombori Fiatalok Egyesülete „Studio 5” Polgári Egyesület "Női alternatíva"Civil szervezet



-

„Ekološki pokret Novog Sada“ „Zelena mreža Vojvodine“

Táblázat 16. Résztvevők elemzése - magánvállalkozás MAGÁNVÁLLALKOZÁS Lokális Magánvállalkozók és kisiparosok Regionális - „Boreli” – cipőgyár - „Aleksandro” – bútoripar - „Meteor komerc” – haszonállat eledel gyártása - „Merkur” – festékek gyártása - „Ferrari plast” – műanyag termékek gyártása - „Fiorano” – textilipar - „Progetti” – cipőipar - „Sunce” – étolajgyár - „Sombormlin” – malomipar - „Zadrugarka” – haszonállat eledel gyártása - „Signal” – közlekedési jelzőkészülékek gyártása - „Fabrika akumulatora” – akkumulátor gyártása - „Zastava specijalni automobili” – speciális közlekedési eszközök gyártása - „Mara” – tésztagyár - „Somboled” – tej – és tejtermékek gyártása - „Delta Agrar – Pioneer” – magtermelés

9.UTÓSZÓ Az elemzési dokumentum az összehangolt hozzáállást támogatja a határmenti területek fejlődésének vizsgálatában , a sikeres jövőbeli stratégiai lépések meghatározása céljából. A határmenti fejlődési stratégia Magyarország és Szerbia közös dokumentumának alkotórészét képezi,megfogalmazva mindazokat a határon túli együttműködési programokat,melyek a vizsgált terület fejlődését eredményezik. A dokumentum külön hangsúlyt fektet a négy község fejlődését meghatározó gazdasági szektorokra és szolgáltatásokra , valamint a térség versenyképességének növelésére. A vizsgált terület,mely felöleli Zombor,Szabadka városok területét valamint Magyarkanizsa és Törökkanizsa községeket, a következőképpen jellemezhető: Helyezetelemzés: - két domináns regionális közpönt és a körülöttük egyenletesen elhelyezkedő települések hálózata - a közlekedési kapcsolat ( VII-dunai és X-nemzetközi közúti)megteremtésének földrajzi feltételei - sokoldalú mezőgazdasági lehetőségek - fejlődő szolgáltatások - a határon túli együttműködés által szerzett tapasztalatok Poslodavac : PE URBAN AND SPATIAL INSTITUTE OF VOJVODINA“, Novi Sad


Fejlődési lehetőségek a következő gazdasági szektorokban: - Mezőgazdaság - Élelmiszeripar - Idegenforgalom - Szolgáltatások - Közlekesés és - Oktatás Az vizsgált terület számos pozitívuma mellett,szükségessé válik olyan lépések és intézkedések meghatározása,melyek a következő nehézségek megoldására irányulnak: -

fejlődési stratégia és politikai stratégia hiánya a régió versenyképes gazdasági ágainak fejlesztésére a határon túli együttműködésre irányuló kezdeményezések hiánya kereskedelmi útvonalak nem megfelelő kapacitása befektetések hiánya a kikötői infrastruktúrába és logisztikába a környezet szennyezése és a környezetvédelmet szolgáló munkaügyi infrastruktúra hiánya nem versenyképes munkaerő és alacsony fokú termelékenység a kulturális és természeti értékek megőrzésének hiánya és idegenforgalmi célokra való kihasználása

Kihivásnak számít a határmenti terület előnyeinek kihasználása,a gazdaság magas fokú fejlődése és a lakosság nagyobb méretű foglalkoztatottsága.Ugyanakkor, mellőzni kell a fejlődés mértékét csökkentő nehézségeket és problémákat. A határmenti marginális helyzetű települések jövőbeli fejlődése függ: -

a Szerb Köztársaság gazdaságának stabilitásától az olyan külföldi befektetések növelésétől ,melyeknek nincs semilyen kapcsolatuk a privatizációval az olyan "gazdaságos beketetések" növelése,melyek az infrastruktúrán belüli hiányosságokat csökkentik

A dokumentum alapul szolgál mindazoknak a közös stratégiai lépéseknek kidolgozásában,melyek a marginális határmenti települések társadalmi és gazdasági fejlődését biztosítják.



CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology

Recommend Documents