ClusterGrid Infrastruktúra Projekt Alapító Okirat 2003.
Ez a dokumentum kizárólag az ClusterGrid projekt tagjainak és projekt Felügyeleti szerveinek, az NIIF Iroda vezető munkatársainak használatára készült. Az NIIF Iroda előzetes írásos engedélye nélkül e dokumentum semmilyen részét nem szabad a projekt és Felügyeleti szerveinek szervezetén kívülre adni, idézni, forrásként felhasználni vagy terjesztési céllal sokszorosítani. Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda Postai cím: 1396 Budapest 62 Pf: 498 • Cím: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. Tel.: (36 1) 349-7987, (36 1) 450-3070 • Fax: (36 1) 350-6750 E-mail:
[email protected] • URL: http://www.iif.hu
VERZIÓ KONTROLL Szerző
Stefán Péter
Fordító Fájl név és elérhetőség
PAO
Változat
3
Készült
10/06/2003 7:06 PM
Utoljára módosítva
03/01/2004 6:31 PM
Oldalszám
38
Változat
Módosítás dátuma
Módosítás leírása
Szerző
1
2003. 05. 31.
Dokumentum szerkezete
Stefán Péter
2
2003. 06. 12.
Első munkaközi anyag
Stefán Péter
3
2003. 11. 28.
Projekt koordinációnak Stefán Péter átadott változat
Célközönség NIIF Iroda: Fehér Ede, Máray Tamás, Nagy Miklós ClusterGrid projekt tagjai NIIF Műszaki Tanács tagjai
Jóváhagyás
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 1 1.1. JELEN DOKUMENTUM TÁRGYA ......................................................................................................1 1.2. A PROJEKT ELŐZMÉNYEI .................................................................................................................1 2. CÉLOK, TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ........................................................................ 2 2.1. A PROJEKT CÉLJA ...............................................................................................................................2 2.2. A PROJEKT SIKERESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ..................................2 3. A PROJEKT TERJEDELME ......................................................................................... 3 3.1. A PROJEKT TERJEDELMÉNEK MEGHATÁROZÁSA .......................................................................3 3.2. A PROJEKT TERJEDELMÉN KÍVÜL ESŐ FELADATOK...................................................................3 3.3. KORLÁTOZÓ FELTÉTELEK ..............................................................................................................3 3.4. A PROJEKT TERJEDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB MEGFONTOLÁSOK ...............................4 4. A PROJEKT MENETE ÉS SZAKASZAI....................................................................... 5 4.1. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS SZAKASZ ...................................................................................................5 4.2. BEVEZETÉS SZAKASZ........................................................................................................................5 4.2.1. HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA ............................................................................5 4.2.2. GRID GERINC KIALAKÍTÁSA .......................................................................................................5 4.2.3. CLUSTER-EK KIALAKÍTÁSA ........................................................................................................5 4.3. PRÓBAÜZEM.......................................................................................................................................5 4.4. PROJEKTZÁRÁS SZAKASZ................................................................................................................6 5. PROJEKT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE ........................................ 7 5.1. A PROJEKT IGAZGATÓSÁG (PI)......................................................................................................7 5.2. A PROJEKTVEZETÉS..........................................................................................................................7 5.3. A PROJEKT MUNKACSOPORTOK .....................................................................................................7 5.3.1. A PROJEKT MUNKACSOPORTOK SZEREPE ...............................................................................7 5.3.2. MUNKACSOPORTOK VEZETŐI, TAGJA .....................................................................................8 6. LESZÁLLÍTANDÓK...................................................................................................... 9 6.1. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS ....................................................................................................................9 6.2. BEVEZETÉS.........................................................................................................................................9 6.2.1. HÁLÓZATI INFRASTRUKTÚRA KIALAKÍTÁSA ÉS FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE................9 6.2.2. GRID GERINC KIALAKÍTÁSA .....................................................................................................9 6.2.3. HELYI CLUSTER-EK KIALAKÍTÁSA (FOLYAMATOS)..............................................................9 6.2.4. AUTENTIKÁCIÓS FELADATOK MEGOLDÁSA .........................................................................9 6.2.5. FUTTATHATÓ FELADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEK .....................................9 6.3. PRÓBAÜZEM.....................................................................................................................................10 6.4. PROJEKTZÁRÁS ...............................................................................................................................10 7. A PROJEKT ÜTEMEZÉSE .......................................................................................... 11 7.1. A PROJEKT ÜTEMTERVE .................................................................................................................11 7.2. A PROJEKT MÉRFÖLDKŐTERVE ....................................................................................................11 Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda Postai cím: 1396 Budapest 62 Pf: 498 • Cím: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. Tel.: (36 1) 349-7987, (36 1) 450-3070 • Fax: (36 1) 350-6750 E-mail:
[email protected] • URL: http://www.iif.hu
8. A KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA...................................................................... 12 8.1. A KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA ..................................................................................................12 8.2. A KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS CÉLJA ......................................................................................12 8.3. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS .............................................................................................12 8.4. KRITIKUS SIKERTÉNYEZŐK ..........................................................................................................13 9. A VÁLTOZÁSKEZELÉS ............................................................................................... 14 9.1. BEVEZETÉS .......................................................................................................................................14 9.2. A VÁLTOZÁSKEZELÉS .....................................................................................................................14 9.2.1. A VÁLTOZÁSKEZELÉS FELELŐSEI A PROJEKTSZERVEZETBEN ......................................14 9.3. A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA...................................................................................................15 9.3.1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................................15 9.3.2. A CÉLKÖZÖNSÉG ......................................................................................................................15 9.3.3. A KOMMUNIKÁCIÓS TERV .......................................................................................................15 9.3.4. EGYÉB KOMMUNIKÁCIÓ ..........................................................................................................17 9.4. DOKUMENTÁCIÓK ..........................................................................................................................17 10. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI STRATÉGIA..................................................................... 18 10.1. PROJEKT FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA .....................................................................18 10.1.1. A FOLYAMAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS CÉLJA ÉS FELADATA .............................................18 10.2. PROJEKT TERMÉKEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA ..........................................................................19 10.2.1. A TERMÉK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS CÉLJA .............................................................................19 10.2.2. A TERMÉKEK BELSŐ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA .....................................................................19 10.2.3. A TERMÉK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS MÓDJA ............................................................................19 11. PROJEKT KÖLTSÉGVETÉS ÉS ERŐFORRÁSTERV .............................................20 11.1. ERŐFORRÁSTERV...........................................................................................................................20 11.2. KÖLTSÉGEK ...................................................................................................................................20 11.2.1. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK.........................................................................................................20 11.2.2. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK .............................................................................20 11.2.3. DOLOGI KIADÁSOK .................................................................................................................21 11.2.4. IMMATERIÁLIS JAVAK ...........................................................................................................21 11.2.5. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK .......................................................................21 11.2.6. ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK ....................................................................................................21 MELLÉKLETEK...............................................................................................................22 12. A PROJEKT KOCKÁZATAI AZ INDULÁSKOR .......................................................23 13. MŰKÖDÉS RENDJE ..................................................................................................24 13.1. A MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA .........................................24 13.1.1. A MŰKÖDÉSI REND CÉLJA ....................................................................................................24 13.1.2. A MŰKÖDÉSI REND TARTALMA...........................................................................................24 13.1.3. A MŰKÖDÉSI REND HATÁLYA, JÓVÁHAGYÁSA ÉS KARBANTARTÁSA ........................24 13.2. A PROJEKTKOMMUNIKÁCIÓ LEÍRÁSA .......................................................................................24 13.2.1. A PROJEKTKOMMUNIKÁCIÓ ALAPELVEI ............................................................................24 13.2.2. A SZEMÉLYES MEGBESZÉLÉSEK .........................................................................................25 13.2.3. A TELEFONON TÖRTÉNŐ MEGBESZÉLÉSEK .....................................................................26 13.2.4. AZ ÍRÁSBELI LEVELEZÉS .....................................................................................................26 13.3. A PROJEKTEN BELÜLI MEGBESZÉLÉSEK RENDJE ...................................................................27 13.3.1. PROJEKT TELJES LÉTSZÁMÚ MEGBESZÉLÉS .....................................................................27 13.3.2. PROJEKT IRÁNYÍTÓ ÉRTEKEZLET, PIÉ ..............................................................................28 13.3.3. MUNKACSOPORTSZINTŰ STÁTUSZ MEGBESZÉLÉS ...........................................................28 13.3.4. EGYÉB ......................................................................................................................................28 13.4. A PROJEKTEN KÍVÜLI ÉS VEZETŐI MEGBESZÉLÉSEK RENDJE .............................................28 13.4.1. PROJEKT IGAZGATÓSÁG ........................................................................................................29 13.4.2. SZAKMAI EGYEZTETŐ MEGBESZÉLÉS ................................................................................29
13.4.3. EGYÉB ......................................................................................................................................29 13.5. A PROJEKT ÜGYRENDJE ...............................................................................................................29 13.5.1. ALAPFOGALMAK ....................................................................................................................29 13.5.2. A PROJEKT ELJÁRÁSRENDJE ................................................................................................30 13.6. A PROJEKT DOKUMENTÁCIÓS RENDJE .....................................................................................31 13.6.1. IKTATÁS ...................................................................................................................................31 13.6.2. VERZIÓKEZELÉS ....................................................................................................................31 13.6.3. ANYAGOK ÁTADÁSA-ÁTVÉTELE .......................................................................................31 13.6.4. FORMAI KÖVETELMÉNYEK ..................................................................................................31 13.6.5. ELEKTRONIKUS PROJEKTDOKUMENTÁCIÓ – KÖNYVTÁRSTRUKTÚRA ..........................32 13.7. A PROJEKTHELYSZÍN ÉS FELSZERELÉSE ...................................................................................32 13.7.1. PROJEKT HELYSZÍNE..............................................................................................................32 13.7.2. MUNKAVÉGZÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ......................................................................32 13.7.3. A PROJEKTBEN RÉSZTVEVŐK ELÉRHETŐSÉGE ................................................................32 14. PROJEKTTERV...........................................................................................................33
B
1 .
E V E Z E T É S
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
1. BEVEZETÉS A jelen Projekt Alapító Okirat (továbbiakban: PAO) az NIIF Iroda ClusterGrid (továbbiakban: ClusterGrid) projektjére vonatkozó tartalmi, szervezeti és működési információkat tartalmazza.
1.1. JELEN DOKUMENTUM TÁRGYA Jelen Projekt Alapító Okirat a ClusterGrid projektre vonatkozóan határozza meg •
a projekt célját,
•
terjedelmét,
•
szervezetét és annak működési rendjét,
•
leszállítandóit,
•
ütemezését,
•
változásokkal kapcsolatos kommunikációs tervét,
•
kockázatkezelési módszerét,
•
változtatás-kezelés menetét, valamint
•
a projekt során alkalmazandó dokumentációs sztenderdeket.
1.2. A PROJEKT ELŐZMÉNYEI •
A ClusterGrid projektet az NIIF Műszaki Tanács és az NIIF Program Tanács elfogadta.
•
A Program Tanács a 2003. évi műszaki terv részeként a projekt költségvetését – a szuperszámításte meghatározta.
•
A projekt előzményeként elkészült egy pilot rendszer három intézmény részvételével.
Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda Postai cím: 1396 Budapest 62 Pf: 498 • Cím: 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. Tel.: (36 1) 349-7987, (36 1) 450-3070 • Fax: (36 1) 350-6750 E-mail:
[email protected] • URL: http://www.iif.hu
C
É L O K
,
T E L J E S Í T M É N Y M U T A T Ó K
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
2 . O L D A L
2. CÉLOK, TELJESÍTMÉNYMUTATÓK 2.1. A PROJEKT CÉLJA A projekt célja a 2002 tavaszán kiírt OM-NIIFI PC-labor beszerzési pályázat nyertes intézményeinek egy országos szintű grid rendszerbe kapcsolása, és az így nyert erőforrások egységes számítási kapacitásként hozzáférhetővé tétele a hazai kutatói közösség számára. A pályázat során elnyert számítógépek így kettős célt szolgálnak: egyrészt az intézmények saját egyéni, oktatási, kutatási céljait, másrészt, amikor e gépek máskülönben ki lennének kapcsolva, akadémiai kutatási célokat.
2.2. A PROJEKT SIKERESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK A projekt sikerességét az alábbi mutatók határozzák meg: •
Bekapcsolt intézmények száma.
•
Az erőforrásokat felhasználó kutatók száma.
•
Az erőforrások mennyisége, processzorok számában, számítási teljesítményben kifejezve.
•
A projekt jelentősen hozzájárul az NIIF Iroda mind hazai, mint nemzetközi elismertségéhez, melyet a pilot projekttel kapcsolatos publikációk, prezentációk is alátámasztanak.
A
P R O J E K T
P R O J E K T
3 .
T E R J E D E L M E
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
3. A PROJEKT TERJEDELME 3.1. A PROJEKT TERJEDELMÉNEK MEGHATÁROZÁSA A projekt terjedelmének meghatározásakor az alábbi definíciókat alkalmaztuk:
Grid szolgáltatás: Grid szolgáltatásnak tekintendő egy olyan elosztott informatikai rendszer, mely alkalmas extrém számítási igények stabil és megbízható kiszolgálására. A grid szolgáltatás elsősorban több intézményt átfogó infrastruktúra, mely jól definiált felhasználói felületen át hozzáférhető. A grid szolgáltatás alapvetően két egymástól jól elkülöníthető komponensből áll: intézményi szolgáltatás, illetve központi grid szolgáltatás.
Intézményi szolgáltatás: Intézményi szolgáltatásnak nevezzük azt a szolgáltatást, mely során egy intézmény (egyetem, főiskola, könyvtár) erőforrásait meghatározott időtartamra, meghatározott feltételekkel felajánlja az NIIF Iroda számára szuperszámítás-technikai célokra.
Központi grid szolgáltatás: Központi grid szolgáltatásnak nevezzük azt a tevékenységet, amikor az NIIF Iroda (vagy más szervezet) az intézményi szolgáltatások igénybe vételével, azok koordinációja segítségével, felhasználói felületek, és támogatások nyújtásával a létrehozott erőforrást az igénybe vevő kutatók számára elérhetővé teszi.
Cluster (klaszter): A cluster, grid kontextusban, egy, az intézményi szolgáltatás keretein belül felajánlott számítógépes labor, a rajta futó grid szoftverekkel. Egy labor meghatározott számú PC-ből, egy vagy több folyamatosan üzemelő kiszolgáló-gépből (szerverből), hálózati és esetleges védelmi eszközökből áll. A projekt terjedelmébe tartozik a Grid szolgáltatás bevezetése, kiépítve az Intézményi infrastruktúrát elsődlegesen az OM-NIIFI PC laborokra alapozva, illetve kifejlesztve a Központi grid szolgáltatást.
3.2. A PROJEKT TERJEDELMÉN KÍVÜL ESŐ FELADATOK Nem tartozik az ClusterGrid projekt terjedelmébe: •
NIIF előkészítési, fejlesztési feladatai, úgy mint: o
PC laborok kialakítása,
o
Beszerzések lebonyoltása.
•
A létrehozott infrastruktúra üzemeltetése.
•
Az intézményi általános fejlesztések végrehajtása.
•
Más hazai grid projektek (pl. MGKK) alapító okiratában foglalt feladatok elvégzése.
3.3. KORLÁTOZÓ FELTÉTELEK •
Az NIIF keretein belül korlátozott: A rendelkezésre álló emberi és anyagi erőforrások mennyisége.
•
Az NIIF keretein kívül korlátozott: A projektben résztvevő intézmények száma; a rendszerbe bevonható erőforrások száma.
•
Technikai korlátok, mint például a megadott infrastruktúrán elvégezhető feladatok típusa.
A
P R O J E K T
P R O J E K T
T E R J E D E L M E
A L A P Í T Ó
O K I R A T
3.4. A PROJEKT TERJEDELMÉVEL KAPCSOLATOS EGYÉB MEGFONTOLÁSOK A kapcsolódó projektek, különösen: •
NIIFI Szuperszámítógép projekt,
•
HBONE projekt,
•
Szupergrid projekt,
•
névtár projekt,
•
EGEE,
•
dél-kelet európai grid (SEEGRID).
4 . O L D A L
A
P R O J E K T
P R O J E K T
M E N E T E
A L A P Í T Ó
É S
S Z A K A S Z A I
O K I R A T
5 . O L D A L
4. A PROJEKT MENETE ÉS SZAKASZAI A projekt a munka hatékony szervezése érdekében projektszakaszokra tagolódik. A feladatok részletes lebontását a Projektterv tartalmazza, amely a jelen Projekt Alapító Okirat mellékletét képezi.
4.1. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS SZAKASZ A szakasz célja: a projekt sikeres működéséhez szükséges előfeltételek biztosítása. A Projekt előkészítés szakasz során készül el a Projekt Alapító Okirat, amely az alábbiakat tartalmazza a projektre vonatkozóan: •
a projekt céljai, terjedelme,
•
a projekt szervezeti felépítése és működési rendje,
•
a projekt működésének szabályai, standardjai, dokumentációs rendje,
•
a projekt részletes projektterve.
Ebben a szakaszban történik meg a projektszervezet tagjainak megbízása és a projekt munkavégzési környezetének kialakítása. A Projekt előkészítés a projektindító értekezlettel zárul. A projektindító értekezlet célja a projekt terjedelmének, céljainak, feladatainak, ütemezésének, működésének megismertetése a projektbe delegált NIIF-es és külsős munkatársakkal, illetve hatékony munkakapcsolat kiépítése a résztvevők között.
4.2. BEVEZETÉS SZAKASZ A szakasz célja a grid szolgáltatás sikeres elindítása. A bevezetési szakasz egymástól jól elkülöníthető, párhuzamosan végezhető tevékenységi területekre bontható.
4.2.1. Hálózati infrastruktúra kialakítása A tevékenység célja: a HBONE hálózaton belül egy izolált hálózati szegmens (privát hálózat, VPN) kialakítása, mely lehetőséget teremt az egyes cluster-ek közötti biztonságos, ugyanakkor az OSI hálózati referencia-modell, hálózati rétegében nem akadályozott adatátvitelre.
4.2.2. Grid gerinc kialakítása A tevékenység célja: a grid gerinc a grid infrastruktúra egy jól elkülöníthető része, melynek feladata az, hogy a számításokat elvégző csomópontok munkáját támogassák, például névfeloldás-szolgáltatás, file szolgáltatás, hálózati indítás-szolgáltatás nyújtásával. A grid gerinc infrastruktúrába minden olyan gép beletartozik, amely nem végez számítási feladatot.
4.2.3. Cluster-ek kialakítása A tevékenység célja: egy adott intézmény cluster-ének kialakítása, mely takarja a helyi hálózati infrastruktúra, a helyi grid gerinc-elem kialakítását, valamint a felhasznált szoftverek frissítését.
4.3. PRÓBAÜZEM A szakasz célja: a rendszer üzembe helyezése és éles üzemeltetéssel azonos módon történő működtetése a szolgáltatás hivatalos elindítása előtti időszakban. A szakasz során a projekt eredményeként kialakított üzemeltetési szervezet a meghatározott folyamatok szerint működteti a rendszer valamennyi elemét. A próbaüzem során a tapasztalt hibajelenségek regisztrálásra kerülnek, és kijavításukra intézkedés történik. A szakasz lezárásaként
A
P R O J E K T
P R O J E K T
M E N E T E
A L A P Í T Ó
É S
S Z A K A S Z A I
O K I R A T
6 . O L D A L
a próbaüzem tapasztalatai alapján kiértékelési jegyzőkönyv készül, amely alapján az NIIF dönt a szolgáltatás elindításáról.
4.4. PROJEKTZÁRÁS SZAKASZ A szakasz célja: a projekt hivatalos lezárása. A szakasz során átadásra kerülnek a projekt végtermékei, a projekt vezetősége és a felügyeleti szervek értékelik a projekt működését és eredményeit, valamint ebben a szakaszban kell meghatározni a ClusterGrid szolgáltatás elindításához és üzemeltetéséhez esetlegesen szükséges további feladatokat.
P
R O J E K T
S Z E R V E Z E T I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
F E L É P Í T É S E
É S
7 .
M Ű K Ö D É S E
O K I R A T
O L D A L
5. PROJEKT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE A projekt sikeres megvalósítása érdekében az NIIF Iroda és a közreműködő külsős szakemberek projektszervezetet hoznak létre, amelynek működtetése mindkét fél feladata és felelőssége az alábbiakban részletezett rend szerint. A projektszervezet főbb elemei és résztvevői a következők: •
Projekt Igazgatóság
•
Projektvezetés
•
Projekt munkacsoportok
A ClusterGrid projektet a Projekt Igazgatóság és az NIIF Iroda Projekt Koordináció felügyeletével és irányításával a Projektvezetés keretében menedzseli a projektvezető. NIIF Program Műszaki Tanács Stratégiai szint
NIIF Iroda Projekt Koordináció
Projekt Igazgatóság Taktikai szint Projekten belüli Minőségbiztosítás
Projektvezetés
Projekt munkacsoport
Projekt munkacsoport
Projekt munkacsoport
5.1. A PROJEKT IGAZGATÓSÁG (PI) Elnök: Tétényi István Tagjai: •
Máray Tamás
•
Szeberényi Imre
Állandó meghívottak: Projektvezető
5.2. A PROJEKTVEZETÉS Projektvezető: Stefán Péter
5.3. A PROJEKT MUNKACSOPORTOK 5.3.1. A projekt munkacsoportok szerepe A projekt feladatait a munkacsoportok végzik, a leszállítandókat szintén a munkacsoportok állítják elő a projektvezetés irányításával. A projekten belül az alábbi munkacsoportok működnek:
P
R O J E K T
S Z E R V E Z E T I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
F E L É P Í T É S E
É S
M Ű K Ö D É S E
O K I R A T
8 . O L D A L
•
Hálózati munkacsoport, melynek feladatai az alábbi: a grid-fejlesztés összes hálózati kérdésének vizsgálata, a felmerülő problémákra megoldási javaslat kidolgozása.
•
„Middleware” munkacsoport, melynek feladatai az alábbiak: az operációs rendszerek összes nem-hálózati vonatkozású kérdéseinek vizsgálata, a stabil és megbízható grid infrastruktúra kidolgozása, folyamatos fejlesztése.
•
Alkalmazási munkacsoport, melynek feladatai az alábbiak: a felhasználói számítási feladataihoz kapcsolódó problémák feltérképezése, valamint megoldási javaslat kidolgozása annak érdekében, hogy minél több felhasználó, minél több feladata alkalmas legyen a gridben való futtatásra (párhuzamos könyvtárak, ütemezők).
5.3.2. Munkacsoportok vezetői, tagja Hálózati munkacsoport Tagjai: •
Farkas István (MTA-SZTAKI)
•
Kalmár Zoltán (MTA-SZTAKI)
•
Kiss Bence (ELTE)
„Middleware” munkacsoport Tagjai: •
Botka István (Dunaújvárosi Főiskola)
•
Ecsedi Kornél (DE)
•
Gombás Gábor (MTA-SZTAKI)
•
Győr Ferenc (BME)
•
Tomka Gergely (Szent István Egyetem)
•
Vitéz Gábor (NIIFI)
Alkalmazási munkacsoport Tagjai: •
Ódor Géza (KFKI)
•
Stefán Péter (NIIFI)
•
Szeberényi Imre (BME)
•
Szalai Ferenc (KFKI)
A projekt munkáját egy a projekt tagjaiból, valamint külső szakértőkből választott Műszaki Fórum is támogatja. A projekt az alapító tagokon kívül jogosult külső szakértő felkérésére is.
L
9 .
E S Z Á L L Í T A N D Ó K
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
6. LESZÁLLÍTANDÓK 6.1. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS A munkaszakasz leszállítandói:
Részletes projektterv, amely a PAO mellékleteként tartalmazza a projekt részletes feladatait, időpontját, időtartamát és felelősét. Projekt Alapító Okirat, amely tartalmazza a projekt célját, működési elveit, alkalmazott módszertanait, a projekt véglegesített terjedelmét, a projekt által megvalósítandó feladatokat, a projektszervezetet, a felelősségi és feladatköröket, döntési mechanizmus, a projekt működési rendjét, a projekttervet, minőségbiztosítást és kockázatkezelési tervet, kommunikációs tervet.
6.2. BEVEZETÉS A munkaszakasz leszállítandói:
6.2.1. Hálózati infrastruktúra kialakítása és folyamatos fejlesztése ClusterGrid hálózati felépítés c. dokumentum, amelyben szerepel a kialakított hálózati infrastruktúra idegen környezetben is (más akadémiai hálózaton) reprodukálható leírása.
6.2.2. Grid gerinc kialakítása ClusterGrid grid infrastruktúra felépítés c. dokumentum, amelyben a grid infrastruktúra specifikációja, fontosabb konfigurációs paraméterei vannak leírva.
A működő grid infrastruktúra, amelyben az összes gép (gerinc és munkavégző) hálózati kapcsolatban látja egymást.
6.2.3. Helyi cluster-ek kialakítása (folyamatos) Működő helyi cluster(ek), amely képes a grid-től leválasztott önálló működésre is. Cluster installációs CD-ROM, amely segítségével egy cluster könnyen és egyszerűen
felépíthető.
6.2.4. Autentikációs feladatok megoldása A ClusterGrid autentikációs megoldásai c. dokumentum, amely tartalmazza az felhasználói autentikációs rendszerhez való illesztés, valamint a grid-ben alkalmazott belső autentikáció leírását.
Működő grid-szintű (országos-szintű) elosztott autentikáció, amely képes a külső felhasználók hatékony adminisztrálására, illetve felhasználói jogokkal való felruházására.
6.2.5. Futtatható feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek A ClusterGrid feladat futtatási koncepciója c. dokumentum, amely specifikálja az alkalmazott job-struktúrát, a feladatok átviteli mechanizmusát.
A működő grid ütemező/ütemezők, amely képes szekvenciális, tömb, illetve párhuzamos feladatok lokális végrehajtására.
Erőforrás bróker, amely lokális ütemezők közötti feladat-átemelésre.
L
1 0 .
E S Z Á L L Í T A N D Ó K
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
6.3. PRÓBAÜZEM Értékelési jegyzőkönyv, amely tartalmazza a próbaüzem során felmerült hibajelenségeket (szervezeti, működési, műszaki), a kijavításukra tett intézkedéseket, ezen intézkedések eredményeit, valamint egy összegző értékelést a próbaüzem tapasztalatairól.
6.4. PROJEKTZÁRÁS Projektzáró dokumentum, amely tartalmazza a projekt tevékenységeinek és eredményeinek összefoglalását, a projekt értékelését, valamint a további feladatok meghatározását.
A
P R O J E K T
P R O J E K T
1 1 .
Ü T E M E Z É S E
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
7. A PROJEKT ÜTEMEZÉSE 7.1. A PROJEKT ÜTEMTERVE A projekt átfogó részfeladatait és ütemtervét (projektterv) a melléklet tartalmazza.
7.2. A PROJEKT MÉRFÖLDKŐTERVE ID Projekt szakaszai
Mérföldkő
M1
Projekt előkészítés
Projektindító értekezlet
M2
Hálózat kialakítási szakasz
Projekt értekezlet
M3
Grid infrastruktúra kialakítása
Projekt értekezlet
M4
Helyi cluster-ek kialakítása
M5
Elérni kívánt eredmények
Határidő 2003.08.15.
Működő privát hálózat a HBONE hálózaton Működő infrastruktúra
2003.09.31.
Labor telepítési jegyzőkönyv
Működő labor
Folyamatos
Külső autentikáció kialakítása
Projekt értekezlet
Működő külső autentikáció
2003.10.30.
M6
Belső autentikáció kialakítása
Projekt értekezlet
Működő belső autentikáció
2003.10.30.
M7
Helyi ütemezők kialakítása
Labor telepítési jegyzőkönyv
Működő helyi ütemező
Folyamatos
M8
Globális grid erőforrás-bróker kialakítása Projektzárás
Projekt értekezlet
Működő bróker, esetlegesen portálfelület
2004.04.30.
M9
Projektzáró értekezlet
Folyamatos
2005.07.31.
A
K O C K Á Z A T K E Z E L É S I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
S T R A T É G I A
O K I R A T
1 2 . O L D A L
8. A KOCKÁZATKEZELÉSI STRATÉGIA 8.1. A KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA Kockázat alatt azoknak a negatív hatásoknak az összességét értjük, amelyek jelentősen befolyásolhatják a projekt sikerét. A kockázati tényezők közül fontosságát tekintve kiemelhetők az alábbi kockázatok: •
rendelkezésre álló emberi erőforrások (megfelelő tudás, érdekeltség, stb.),
•
rendelkezésre álló idő,
•
rendelkezésre álló anyagi erőforrások.
A kockázati tényezők felsorolása nem lehet lezárt, és nem lehet teljes. A kockázat definíciójából egyértelműen következő és/vagy azonosított kockázatokon túl a projekt megvalósítása során felmerülő egyéb kockázatok felismerése érdekében szükséges a projektben szereplő valamennyi résztvevő folyamatos aktív figyelme a hatáskörében jelentkező, a munkacsoportra vonatkozó tevékenységi kör sikerét veszélyeztető hatások iránt. Ebből kifolyólag a Projekt Alapító Okirat a projekt indulásakor felmerülő kockázatokat mutatja be az 1. sz. mellékletben.
8.2. A KOCKÁZATKEZELÉSI ELJÁRÁS CÉLJA A kockázatkezelési eljárás célja a kockázatok feltárása (a projekten, illetve a munkacsoporton belül); ezek jelzése, azonosítása, az elkerülésükre és megoldásukra szóló javaslatok kidolgozása avégett, hogy ez elősegítse a projekteredmények létrehozását a meghatározott idő- és költségkereteken belül. A kockázatkezelés sikere érdekében a kockázatmérséklő intézkedéseket az elvárható legrövidebb időn belül meg kell tenni.
8.3. A KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI ELJÁRÁS A kockázatok csökkentése érdekében a munkacsoportoknak és a projektvezetésnek az alábbi esetekben kell kockázatértékelést végezniük: •
a projekt- vagy munkacsoport-munka indításakor,
•
a mérföldkövekhez kapcsolódó egyes munkafázisok befejezésekor,
•
a Projekt Igazgatósági ülés, vagy a PIÉ által jelentősnek minősített esemény beálltakor,
•
a mérföldköveknél (lásd mérföldkőterv),
•
új, korábban nem kezelt kockázat megjelenésekor.
Amennyiben a kockázatértékelés eredményeképpen új közvetett kockázati elem jelenik meg, •
fel kell venni a projekt kulcskérdései közé a vonatkozó eljárásnak megfelelően,
•
a közvetlen kockázati elemekre a lehető legrövidebb időn belül ki kell dolgozni a kockázatcsökkentési intézkedéseket,
•
a felfedezett kockázatot haladéktalanul jelenteni kell a Projektvezetésnek a kockázatkezelési eljárásnak megfelelően.
A
K O C K Á Z A T K E Z E L É S I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
1 3 .
S T R A T É G I A
O K I R A T
O L D A L
A kockázatkezelési eljárás folyamata:
A kockázatkezelés eljárás lépései
Felelős
A kockázat számbavétele, a projekt valamennyi felismerése résztvevője A kockázat leírása
formalap kitöltő
A kockázat-csökkentési javaslat kidolgozása, szükség szerint konzultáció külső szakértő bevonásával Kockázat-csökkentés ráfordításainak becslése A teljesen kitöltött formalap és mellékletei azonnali elküldése a projektvezetőknek Döntés
formalap kitöltő, munkacsoport vezető
Kockázatcsökkentési intézkedések végrehajtása Végrehajtás eredményeinek ellenőrzése
PIÉ, PI által megjelölt személyek Projektvezető, esetleg minőségbiztosítási felelős
Munkacsoport vezető Munkacsoport vezető
PIÉ szükség esetén PI
Intézkedés munkacsoport vezető tájékoztatása “kockázatkezelési” formalap megnyitásával “kockázatkezelési” formalap megfelelő rovatainak kitöltése “kockázatkezelési” formalap megfelelő rovatainak kitöltése a kockázatcsökkentő javaslat kidolgozásával egyetemben “kockázatkezelési” formalap megfelelő rovatának kitöltésével a projektvezetők saját hatáskörben döntenek a kockázat további kezeléséről, a PIÉ-re történő előterjesztéséről PIÉ utasítja a munkacsoportok vezetőit a kockázat csökkentési javaslat végrehajtására Végrehajtás terven felül elrendelt szemle vagy teszt megtartása
8.4. KRITIKUS SIKERTÉNYEZŐK •
Vezetői elkötelezettség;
•
Döntési gyorsaság;
•
Az üzleti és a műszaki-technológiai terület szoros együttműködése;
•
Alkalmas emberek kiválasztása;
•
A projektvezetés szükséges jogkörének biztosítása;
•
A projekthez allokált erőforrások tényleges rendelkezésre bocsátása.
A
1 4 .
V Á L T O Z Á S K E Z E L É S
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
9. A VÁLTOZÁSKEZELÉS 9.1. BEVEZETÉS Ennek a fejezetnek a célja azon a változáskezeléssel kapcsolatos kommunikáció bemutatása, amelyet a projekt során követni fogunk. A fejezetben ismertetett eljárások a változáskezelés mellett egyben a minőségbiztosítás eszközei is.
9.2. A VÁLTOZÁSKEZELÉS A változáskezelés a projekt keretein belül az alábbiakra fog koncentrálni: •
kommunikáció,
•
érintettek kezelése,
•
dokumentálás.
9.2.1. A változáskezelés felelősei a projektszervezetben A változáskezelésben résztvevő szereplők szerepének és felelősségének pontos leírása a projekt szervezet bemutatásánál található. A főbb változások jóváhagyása és dokumentálása formalizált keretek között történik meg, a döntést meghozók körét és az alátámasztó dokumentációkat tartalmazza a következő táblázat:
Változás Projekt határidő Mérföldkő határidő Feladat határidő Költségvetés Erőforrás szükséglet
Jóváhagyás NIIF Iroda Igazgató NIIF Iroda projekt koordinációs igh. Projektvezető NIIF Iroda Igazgató Projektvezető
Dokumentáció Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv Projekt Státusz Riport, Projektterv Projekt költségvetés Erőforrásterv
A
1 5 .
V Á L T O Z Á S K E Z E L É S
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
9.3. A KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA 9.3.1. Bevezetés A hatékony kommunikáció a kitűzött cél elérésének alapvető eszköze és feltétele, ami elsősorban a projektmunkatársak folyamatos és őszinte, illetve az érintettek megfelelő időben történő informálása. Ezért létre kell hozni egy jól működő kommunikációs rendet, amely biztosítja az egyértelmű és konzisztens kommunikációt. A ClusterGrid projekt számos résztvevőre van hatással, így kizárólag folyamatos kommunikáció révén érhető el, hogy •
folyamatos támogatást élvezzen a projekt,
•
a megcélzott ügyfélkör (kutatói kör) érdeklődése megmaradjon,
•
a projekttagok elkötelezettsége ne csökkenjen,
•
valamennyi tervezett változás konzisztens módon és megfelelő időben kerüljön kommunikálásra.
9.3.2. A célközönség A kommunikációs terv a projekt és az általa érintett célközönség közötti kommunikációt határozza meg. A célközönsége az alábbiak szerint tevődik össze: 9.3.2.1. Projekten belüli csoportok •
Projekt Igazgatóság
•
Műszaki Fórum
•
Munkacsoport tagok
9.3.2.2. Projekten kívüli csoportok •
Felelős szervek, felügyeletet ellátó minisztériumok – OM, IHM
•
Felhasználók és szervezeteik
9.3.3. A kommunikációs terv A kommunikációs terv, illetve az azt ábrázoló mátrix a kommunikáció által megcélzott célközönségre lebontva az alábbi elemeket tartalmazza: •
a kommunikáció tartalma
•
a kommunikációt végző személy, csoport
•
a kommunikáció időpontja
•
a kommunikáció módja
•
a kommunikáció célja.
A
1 6 .
V Á L T O Z Á S K E Z E L É S
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
Projekten belüli csoportok kommunikációs terve Célközönség Projekt Igazgatóság Munkacsoport vezetők
Munkacsoport tagok
Kommunikáció tárgya Státuszjelentés, stratégiai döntések, átadás-átvétel elfogadás, változás kérelem, eszkalált problémák Operatív feladatok számonkérése, kiadása Munkacsoport vezetők részletes beszámoltatása Operatív feladatok számonkérése, kiadása Projekt hírek Projekt helyzetének áttekintése
Felelős
Gyakoriság, időpont
Módszer, csatorna
Cél
projektvezető
félévente
írásbeli beszámoló
státusz jelentés, problémák jelentése
projektvezető
folyamatos
e-mail, szóbeli kommunikáció
feladat kiadása
projektvezető
folyamatos
e-mail, értekezletek, jegyzőkönyv
Feladat számonkérése
projektvezető
folyamatos
projektvezető projektvezető
folyamatos folyamatos
Felelős
Gyakoriság, időpont
Projekten kívüli csoportok kommunikációs terve Célközönség
Kommunikáció tárgya
Módszer, csatorna
Projekt előrehaladása
projektvezető
Hírlevél, személyes felkeresés
Elért eredmények bemutatása
projektvezető
Workshop, konferencia
Várható feladatok
projektvezető
Megbeszélések a szállítókkal (emlékeztető)
Ügyfelek
Szállítók
Cél Ügyfél elkötelezettségének növelése, érdeklődés folyamatos fenntartása Az elért eredmények bemutatása, A szállító megfelelően fel tudjon készülni a következő feladatokra
A
1 7 .
V Á L T O Z Á S K E Z E L É S
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
9.3.4. Egyéb kommunikáció A kommunikációs tervben nem meghatározott tájékoztatási igény felmerülése esetén a kommunikációt előzetesen az egyik projektvezetővel kell egyeztetni és jóváhagyatni. A projektvezető feladata az NIIF Iroda Projekt Koordináció esetleges bevonása. Valamennyi egyéb, nem a kommunikációs tervnek megfelelő kommunikáció nem minősül a projekt hivatalos állásfoglalásnak. Az így adott tájékoztatás az információszolgáltató magánvéleményét tükrözi.
9.4. DOKUMENTÁCIÓK A dokumentálás célja a •
A projekt ellenőrizhetőségének megteremtése
•
A projekt szervezetei közötti kommunikáció elősegítése
•
A félreértések elkerülése, a hibák számának minimalizálása.
A projekt során a http://www.pm.niif.hu/doc/sablon webcímen elérhető sablonok alapján keletkezett dokumentumok nyilvántartását a projektvezető minden projekttag által elérhető módon készíti el.
M
I N Ő S É G B I Z T O S Í T Á S I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
1 8 .
S T R A T É G I A
O K I R A T
O L D A L
10. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI STRATÉGIA A projekt minőségbiztosítása kétszintű: •
a belső minőségbiztosítás a munkavégzők saját munkájára és termékeire vonatkozó önálló minőségbiztosítás
•
a független minőségellenőrzés a folyamatokban és a termékek előállításában közvetlenül nem érintett, az NIIF Iroda által kijelölt külső megbízott által végzett minőségügyi szakmai felügyeletet, ellenőrző tevékenységet jelenti.
Az NIIF Iroda által kijelölt külső megbízott által biztosított független minőségellenőrzés egyrészt a projektirányítás munkáját támogatja, másrészt a Projekt Igazgatóság döntéseinek előkészítését szolgálja. A külső minőségellenőrzést végző szervezet/személy kijelölése az NIIF Iroda feladata, erről a projektvezetőket értesíteni fogja. A belső minőségbiztosítás munkatársai:
Funkció Minőségbiztosító – szervezet/folyamatok Minőségbiztosító – technológia
Megbízott Máray Tamás Stefán Péter
10.1. PROJEKT FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA A projekt folyamatának minőségellenőrzése a projekt folyamatával, eseményeivel, mérföldköveivel párhuzamosan történik, annak érdekében, hogy időben feltárja a projekten belüli esetleges konfliktushordozó területeket, kockázatokat, és megoldási javaslatokat tegyen ezek hatékony kezelésére.
10.1.1. A folyamat minőségbiztosítás célja és feladata Hogy elősegítse a projekt hatékony és terv szerinti működését, és ennek érdekében célja és feladata: •
Az NIIF Iroda előírásainak, szabályzatainak betartásának biztosítása, szükség esetén a szabályzatok módosításának kezdeményezése,
•
A projekt tervszerűségének biztosítása,
•
A PAO-ban meghatározott célok megvalósulásának követése,
•
A PAO-ban meghatározott működési rend betartásának ellenőrzése,
•
A döntési folyamatok dokumentáltságának ellenőrzése,
•
A feladat kiadás és számonkérés hatékonyságának elősegítése,
•
A feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások meglétének ellenőrzése,
•
A projekt kockázatok kezelésének elősegítése és ellenőrzése.
A minőségbiztosítási jelentéseket a mérföldkövekhez kapcsolódóan az NIIF Iroda által kijelölt külső minőségbiztosító készíti el a projekt számára, melyek a projekt működésére vonatkozó megállapítások mellett tartalmazzák az elkészült termékekhez kapcsolódó ellenőrzések tapasztalatait is.
M
I N Ő S É G B I Z T O S Í T Á S I
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
S T R A T É G I A
O K I R A T
1 9 . O L D A L
10.2. PROJEKT TERMÉKEK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA 10.2.1. A termék minőségbiztosítás célja A termék minőségbiztosítás célja, hogy elősegítse a projekt termékek (a rendszertervek, a működő rendszer és a dokumentációk) elkészítésének szakszerűségét és ezáltal is biztosítsa, hogy ez a végtermékbe beépült, illetve az kielégíti az előre meghatározott termék definíciókat és minőségi kritériumokat.
10.2.2. A termékek belső minőségbiztosítása Az elkészült termék minőségéért mind a munkát kiadó, mind a munkát végző személy felelős. A munkát kiadó személy a feladata a munka befejeztével a végtermék ellenőrzése, szükség esetén annak módosít(tat)ása. A termékek belső minőségellenőrzése során a feladat delegálójának kell a minőséget ellenőriznie. Nem megfelelő termék esetén vissza kell adnia módosításra.
10.2.3. A termék minőségbiztosítás módja A dokumentum jellegű termékek (különböző szintű tervek, oktatási anyagok, felhasználói dokumentációk, stb.) ellenőrzése tartalmi és formai szempontokra irányul. A kétkörös ellenőrzést (belső és független) követően és az „Átadás átvételt” megelőzően sor kerül a hibák korrekciójára, akár több ciklusban. A beállított rendszert a (kulcs)felhasználók és a projekt team tagjai tesztelik a tesztelési tervek alapján, ill. elvégzik a szükséges javításokat. A tesztek fő szempontja funkcionális és technikai ellenőrzés. Amint egy dokumentum típusú termék elkészült, az elkészültéért felelős projekt résztvevő hálózaton (amennyiben ez lehetséges) vagy nyomtatott formában eljuttatja a véleményező – aki lehet a projektvezető, és/vagy az őt támogató szakmai irányító, illetve az adott terület szakértője, valamint a projekt független minőségügyi szakembere – részére, aki az elkészült terméket áttanulmányozza, és a termékkel kapcsolatos véleményét eljuttatja a termék készítőinek. Célszerű a terméket véleményezőnek és a terméket készítőnek szóban is egyeztetni az elkészített termékről, amely lehet prezentáció formájában csoportos, vagy egyéni. Az informatikai termékek (pl. interfész program, produktív rendszer) tesztelésének eredményéről, a hibajavításról jegyzőkönyv készül, melyet a minőségbiztosító ellenőriz. Amennyiben az átvétel során a termék minősége megfelel az elvárásoknak, úgy az átvevő a “Teljesítési jegyzőkönyvben" ismeri el a teljesítés és a termék átvételének tényét. A projektszakaszon belüli résztermékek átadását a munkacsoport beszámolóban kell a projektvezetőnek vagy a munkacsoport vezetőnek jelenteni a PI felé.
P
R O J E K T
P R O J E K T
K Ö L T S É G V E T É S
A L A P Í T Ó
É S
E
2 0 .
R Ő F O R R Á S T E R V
O K I R A T
O L D A L
11. PROJEKT KÖLTSÉGVETÉS ÉS ERŐFORRÁSTERV 11.1. ERŐFORRÁSTERV A projekt részletes erőforrástervét a 2. Sz. melléklet (projektterv) tartalmazza.
11.2. KÖLTSÉGEK A projekt első évének tervezett költségeit tartalmazza a következő táblázat, amelynek egyes soraiban szereplő tételek részletes kibontását az alfejezetek tartalmazzák:
Jogcím
2003
2004
Összesen
Működési költségek (1+2+3)
1.55
9.5
11.05
Személyi juttatások (1)
1.25
8.5
9.75
0
0
0
0.3
1
1.3
0
0
0
17
16.7
33.7
0
1.7
1.7
17
15
32
0
0
0
18.55
26.2
44.75
Munkaadókat terhelő járulékok (2) Dologi kiadások (3) Működési költségek
költségekből
(1+2+3)
rezsi
Felhalmozási költségek(4+5) Immateriális javak beszerzése (4) Gépek, berendezések, felszerelések (5) Átadott pénzeszközök (6) Tervezett költségek összesen (1+2+3+4+5+6)
11.2.1. Személyi juttatások Szerepkör
Havi összeg
Ember hónapok száma 2003
2004
Összesen 2003
2004
Projektvezető
0
1
1
1
1
Résztvevő
0
12
12
12
12
11.2.2. Munkaadókat terhelő járulékok Szerepkör Projektvezető Résztvevő
Havi összeg
Ember hónapok száma 2003
2004
Összesen 2003
2004
P
R O J E K T
P R O J E K T
K Ö L T S É G V E T É S
A L A P Í T Ó
É S
E
2 1 .
R Ő F O R R Á S T E R V
O K I R A T
O L D A L
11.2.3. Dologi kiadások Kiadás megnevezése PR kiadások
Célja Marketing
Felmerülés időpontja
Összeg
2004.04.15. 2004.11.15.
1 000 000
(1) Megjegyzések, ha bővebben ki kell fejteni, indokolni kell egy tételt
11.2.4. Immateriális javak Kiadás megnevezése Gaussian 2003
Célja Felhasználói szoftver
Forte 95 Compiler fordítószoftver
Felmerülés időpontja
Összeg
2004
700 000
2004
1 000 000
(1) Megjegyzések, ha bővebben ki kell fejteni, indokolni kell egy tételt
11.2.5. Gépek, berendezések, felszerelések Kiadás megnevezése
Célja
Felmerülés időpontja
Összeg
C3350 hálózati Helyi grid-es LAN kialakítása 2003.08.30. eszközök (32 db)
17 000 000
Szerver (15 db)
Grid gerinc felújítása
2004.04.15.
12 000 000
Router (1 db)
IPSec koncentráció
2004.07.01.
2 500 000
PC-k (5 db)
Tesztrendszer kialakítása
2004.01.01.
500 000
11.2.6. Átadott pénzeszközök Kiadás megnevezése
Célja
Felmerülés időpontja
Összeg
M E L L É K L E T E K P R O J E K T
A L A P Í T Ó
2 2 . O K I R A T
MELLÉKLETEK
1) A projekt kockázatai az induláskor 2) A működés rendje 3) Projektterv
O L D A L
A
P R O J E K T
P R O J E K T
K O C K Á Z A T A I
A L A P Í T Ó
A Z
2 3 .
I N D U L Á S K O R
O K I R A T
O L D A L
12. A PROJEKT KOCKÁZATAI AZ INDULÁSKOR Kockázat
Valószínűség Hatás
Javasolt ellenlépés
(A/K/M/B)
(A/K/M)
Felhasználók számának csökkenése
A
M
PR, marketing, intenzív felhasználói támogatás
Rendszer instabilitás
A
M
Szűk keresztmetszeteket orvosló beruházások
Jelmagyarázat: •
A: alacsony, K: közepes, M: magas, B: biztosan bekövetkező
Felelős Projektvezető, projektvezető által megjelölt személyek Projektvezető, projektvezető által megjelölt személyek
Határidő Esemény bekövetkezése után 6 hónap Esemény bekövetkezése után 6 hónap
M
Ű K Ö D É S
2 4 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
13. MŰKÖDÉS RENDJE 13.1. A MŰKÖDÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK CÉLJA, TARTALMA, HATÁLYA 13.1.1. A működési rend célja A Projekt Működési rendje meghatározásának (továbbiakban működési rend) célja, hogy az NIIF Iroda által indított ClusterGrid projekttel kapcsolatban meghatározza a projekt szervezeti felépítését és működési rendjét, és azt minden, a projektben résztvevő szervezet és személy számára egyértelművé tegye.
13.1.2. A működési rend tartalma A működési rend egy egységes, áttekinthető és kezelhető "kézikönyv" formájában rögzíti a projekt sikeres megvalósításához szükséges alapvető információkat. Ennek keretében a dokumentum tartalmazza a projekt szervezeti és működési szabályait, a kommunikációhoz szükséges személyi és elérési információkat, valamint a fontosabb munkadokumentumok mintáit. Fő fejezetei a következők: •
A projektkommunikáció leírása
•
A projekten belüli megbeszélések rendje
•
A projekten kívüli és vezetői megbeszélések rendje
•
A projekt ügyrendje
•
A projekt dokumentációs rendje
•
A projekthelyszín felszerelése
13.1.3. A működési rend hatálya, jóváhagyása és karbantartása A projekt működési rend betartása egyaránt vonatkozik a projekt belső és külső résztvevőire, és a projekt teljes időtartamára. A működési rendet a ClusterGrid projekt hozza létre, és a projektvezetője gondoskodik karbantartásáról. A projekt körülményeiben felmerülhető változások következtében a működési rend egy "fejlődő" dokumentum. A működési rend újabb verziói egyértelműen megkülönböztethető verziószámmal rendelkeznek.
13.2. A PROJEKTKOMMUNIKÁCIÓ LEÍRÁSA A projekt sikere érdekében a megfelelő kommunikáció folyamatos fenntartása elengedhetetlen. A projekt széles funkcionális és műszaki területet fed le, ezért kiemelten fontos az alább felsorolt alapelvek minden projekttag általi elfogadása és betartása. Az alapelvek minden projekttagra egységesen érvényesek.
13.2.1. A projektkommunikáció alapelvei A projekt sikere nagymértékben függ a kommunikáció sikerességétől. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő kommunikáció kialakuljon és fennmaradjon. A kommunikáció célja elsősorban az, hogy mindenki mindig tudja, mi a feladata és mi annak a célja (mit miért kell kinek elvégeznie). A hivatalos kommunikáció eszközei:
M
Ű K Ö D É S
2 5 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
•
a személyes megbeszélések,
•
a telefonon történő megbeszélések, illetve
•
az írásbeli levelezés (ami lehetőleg elektronikus úton történik).
O L D A L
Minden más kommunikáció, illetve annak részletei és eredménye a projekt szempontjából nem tekinthető és nem tekintendő relevánsnak.
13.2.2. A személyes megbeszélések 1. A megbeszéléseken a legfontosabb alapelv a meghívottak •
részvétele
•
pontos megjelenése
•
felkészültsége.
2. A személyes megbeszélések lehetőleg legyenek •
rendszeresek,
•
egy felelős személy által szervezettek, aki felelős a megbeszélés helyének, konkrét céljainak és napirendjének az érintettekhez való eljuttatásáért (az érintettekkel történt egyeztetés után), a megbeszélések előtt legalább 2 nappal.
3. A megbeszélés felelőse a megbeszélést elsősorban elektronikus úton kezdeményezi; ugyanúgy a megbeszélés helyszínének lefoglalását is. 4. A megbeszélés résztvevői kötelesek a megbeszélés szervezőjét informálni a megbeszélés napirendjét vagy más lényeges részét érintő változtatásokról és az esetleges hiányzásról a megbeszélés kezdete előtt legkésőbb egy munkanappal. 5. A megbeszélés idejét, célját, napirendjét és helyszínét, esetleg munkaanyagát a megbeszélés szervezője az érintettekhez elsősorban a projekt levelező rendszere segítségével, annak munkacsoport-szervező alkalmazásával (elektronikus úton) juttatja el. 6. A nem rendszeres, eseti (ad hoc) személyes megbeszélésnek is kell legyen felelős szervezője, aki a megbeszélés sikeres megszervezéséért és levezetéséért felel. 7. A megbeszélés szervezője köteles kijelölni a megbeszélés levezetőjét és a jegyzőkönyv vezetőjét. 8. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője kizárólag a jelen dokumentumban található formanyomtatvány alkalmazásával készíti el, külön összegezve a megvitatott és eldöntött problémaköröket, valamint a meghozott döntéseket, a meghatározott feladatokat, a hozzájuk rendelt határidőt és a felelős nevét. 9. A jegyzőkönyv vezetője a megbeszélés befejezése után, attól számítva legkésőbb egy munkanapon belül köteles az elkészített jegyzőkönyvet a részvevőkhöz és az esetlegesen érintettekhez (elsősorban elektronikus úton) észrevételezésre eljuttatni, az észrevételezés határidejének meghatározásával (általában egy munkanap). 10. A résztvevők észrevételeiket írásban (elsősorban elektronikus úton), a jegyzőkönyvre hivatkozva tehetik meg. A megjelölt határidőig be nem érkezett (vagy más alkalmas módon nem jelzett) észrevételek semmisnek tekintendőek. 11. A jegyzőkönyv vezetője az észrevételeket megfelelően feldolgozza és a jegyzőkönyvet az észrevételek határidejét követő egy munkanapon belül véglegesíti. 12. Feldolgozhatatlan ellentét esetén a jegyzőkönyv vezetője azt jelzi a projektvezetésnek, amely az ellentétet vagy feloldja/eldönti, vagy az érintettek megfelelő bevonásával tisztázza.
M
Ű K Ö D É S
2 6 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
13. A jegyzőkönyv vezetője a jegyzőkönyv véglegesítéséről, illetőleg a feldolgozhatatlan ellentétről az érintetteket az észrevételek határidejét követő egy munkanapon belül értesíti. 14. A jegyzőkönyv vezetője köteles a megbeszélés során felmerült problémákat és feladatokat az érintett munkacsoport-vezetőhöz vagy projektvezetőhöz haladéktalanul eljuttatni. 15. Amennyiben a megbeszélésről egy vagy több nélkülözhetetlen munkatárs igazoltan vagy igazolatlanul hiányozna, az automatikusan a megbeszélés elhalasztását jelenti. 16. A megbeszéléseken a mobil telefon kikapcsolása kötelező. 17. Megbeszélésről résztvevőt kihívni csak halaszthatatlan esetben lehet; a munkacsoportvezető, ill. a projektvezető távozása esetén az ilyen eset automatikusan az illető visszatértéig tartó szünetet jelent. 18. A megbeszélések résztvevői csak indokolt esetben jelölhetnek ki maguk helyett a megbeszélés napirendjében szereplő témákban kompetens, őket helyettesítő személyt. Ez alól kivétel a munkacsoport-vezetők esete, akik a csoportot közösen vezetik, és az ő egyeztetett belátásuk szerint vesznek részt az őket érintő megbeszéléseken.
13.2.3. A telefonon történő megbeszélések A telefonon történő megbeszélések elsősorban egyeztetésre szolgálnak, másodsorban rövid és kis jelentőségű esetek megbeszélésére. Ezért a telefonon történő megbeszélések rögzítése általában nem megkövetelt. Amennyiben az mégis elengedhetetlen, telefonon történt megbeszélés részleteinek és eredményének rögzítésére •
elsősorban az írásbeli megerősítés szolgál (írásbeli levelezés),
•
másodsorban az azt követő személyes megbeszélés.
Ugyanez érvényes a kettőnél több résztvevős (ún. konferencia) telefon-megbeszélésre is.
13.2.4. Az írásbeli levelezés Az írásbeli levelezés történhet •
elektronikus úton (elektronikus posta, e-mail)
•
papíron (levelek)
•
telefaxon (telefax üzenetek)
•
egyéb módon. 13.2.4.1. Elektronikus posta (e-mail) Minden projekt tag önálló, személyéhez hozzárendelt levelezési címet fog használni. Annak érdekében, hogy a várhatóan nagyszámú elektronikus levelezés (továbbiakban üzenet) feldolgozása, azonosítása a lehető legkönnyebb legyen, szükséges a következő szerkezet és elvek betartása: Az üzenet szerkezete a következő •
Fejléc: Tartalmazza a címzetteket (Címzett, Másolatot kap, Bcc:,)
•
Tárgy: Az üzenet tárgyának előírt struktúrája van.
•
Szöveg: Az üzenet tartalma/szövege a lehető legstrukturáltabban írandó le.
•
Esetleges hosszú üzenet esetén célszerű annak összefoglalása az üzenet elején.
•
Melléklet (opcionális)
M
Ű K Ö D É S
2 7 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
13.2.4.2. Levelezési listák A levelezés hatékonyságának növelésére levelezési listák szolgálnak, amelyek a levelezés archiválását és gyors visszakeresését is támogatják. A létrehozandó levelezési listák: •
[email protected], belső levelezési lista (NIIF-en belül)
•
[email protected], felhasználók levelezési listája
•
[email protected], a fejlesztési feladatok listája
•
[email protected], grid üzemeltetéssel kapcsolatos lista
•
[email protected], Projekt Igazgatóság levelezési listája
13.2.4.3. Levelek A levél alaki és tartalmi összetevői azonosak a hivatali és irodai gyakorlatban alkalmazottakkal. Fő jellemzője, hogy elsősorban papíron létezik, a megfelelő iktatással. Eredetije általában a címzetthez kerül, míg a másolat az iktatás után a küldőnél található, ahonnan nem vihető el. Szükség esetén róla munkamásolat készíthető. 13.2.4.4. Telefax üzenetek Lényegében azonos szabályok vonatkoznak rá, mint a papír alapú levelezésre. Külön hangsúly fektetendő a következőkre: •
Fax fedőlap készítése (hacsak nem egyértelmű, munkajellegű anyag küldéséről van szó)
•
Küldő (neve, telefonszáma), címzett (neve, beosztása, telefonszáma, faxszáma),
•
Küldés dátuma
•
Tárgy meghatározása, lehetőleg az „Elektronikus posta, e-mail” pontban leírtak szellemében
•
Küldött oldalak száma: 1+X formátumban, ahol X a fedőlap nélküli A4 oldalak száma
•
Fax szövege: szem előtt tartandó, hogy az apró betűk a fogadó oldalon (átviteli okok és legtöbb helyen a hőérzékeny papírra történő nyomtatás miatt) általában nehezen olvashatók
13.3. A PROJEKTEN BELÜLI MEGBESZÉLÉSEK RENDJE A projekten belüli kommunikáción a projekttagok egymás közötti kommunikációját értjük. Jelen dokumentum csak a hivatalos kommunikációról rendelkezik. Az informális kommunikáció kialakításáért a projekt- és a munkacsoport-vezetők a felelősek. A projekten belüli rendszeres megbeszélések a következők:
13.3.1. Projekt teljes létszámú megbeszélés Cél: Kötelező résztvevők: Gyakoriság: Felelős:
A projekt egészét érintő témák megbeszélése, a projekt tagok tájékoztatása A projekt minden tagja Esetenként Projektvezető
M
Ű K Ö D É S
2 8 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
13.3.2. Projekt Irányító Értekezlet, PIÉ Cél:
A projekt státuszának figyelemmel kísérése, munkacsoportok projekt terveinek összehangolása Projektvezetők, munkacsoport-vezetők Esetenként Projektvezető
Kötelező résztvevők: Gyakoriság: Felelős:
A PIÉ szokásos forgatókönyve A PIÉ teljes időtartama: max. 1,5 óra. •
Projektvezetői beszámoló
Tájékoztató az egész projektet érintő eseményekről. Felelős: projektvezetők. Időtartam: max. 15. perc. •
Munkacsoport-beszámolók
Minden munkacsoport beszámol az elvégzett munkáról és a hátralévő feladatokról. A beszámoló alapja a korábban megtartott státusz-megbeszélés. Időtartam: max. 10 perc munkacsoportonként. Felelősök: a munkacsoport-vezetők. •
Az egész projektet érintő problémák
Azon problémák megbeszélése, amelyek az egész projektet érintenek. A megbeszélések feltétele, hogy a probléma feldolgozottsága lehetővé tegye a gyors lezárást. Felelős: projektvezetők. Idő: max 30 perc. A rendelkezésre álló fél óra túllépése esetén új időpontot kell kijelölni. •
Egyéb kérdések
Bármely egyéb, az egész projektet érintő kérdés.
13.3.3. Munkacsoportszintű státusz megbeszélés Cél: Kötelező résztvevők: Gyakoriság: Felelős:
A munkacsoport munkájának és a munka státuszának figyelemmel kísérése, értékelése, a soron következő feladatok megbeszélése és meghatározása Munkacsoport-vezetők, munkacsoport-tagok Esetenként Munkacsoport-vezetők
13.3.4. Egyéb Amennyiben bármilyen más jellegű rendszeres megbeszélésre igény van, a megfelelő vezetői szint döntése után kell azt bevezetni.
13.4. A PROJEKTEN KÍVÜLI ÉS VEZETŐI MEGBESZÉLÉSEK RENDJE A projekten kívüli és vezetői rendszeres, illetve eseti megbeszélések a következők:
M
Ű K Ö D É S
2 9 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
13.4.1. Projekt Igazgatóság Cél:
A projekt helyzetének és előrehaladásának figyelemmel kísérése, a vonatkozó stratégiai döntések meghozatala. A projektvezetés beszámoltatása. A projekt helyzetének és előrehaladásának figyelemmel kísérése. A fontosabb döntések meghozatala. A PI tagjai Projektvezetők Minőségbiztosító Kéthavonta, illetve igény szerint PI elnök, vagy helyettese
Kötelező résztvevők: Állandó meghívottak Gyakoriság: Felelős:
13.4.2. Szakmai egyeztető megbeszélés Cél: Kötelező résztvevők: Gyakoriság: Felelős:
A projekt munkájához elengedhetetlen információk megszerzése, visszaigazolása, elfogadása Érintett szakmai közönség Igény szerint projektvezető munkacsoport-vezető
13.4.3. Egyéb A projekten belüli kommunikációhoz hasonlóan, amennyiben bármilyen más jellegű rendszeres megbeszélésre vagy kommunikációs formára igény van, a megfelelő vezetői szint döntése után azt be kell vezetni.
13.5. A PROJEKT ÜGYRENDJE 13.5.1. Alapfogalmak A továbbiakban a projekt ügyrendje szempontjából alapfontosságú fogalmak értelmezése szerepel, az egységes használat érdekében. Termékek: A projekt során leszállítandó, a szolgáltatások nyújtásához szükséges megoldások, így többek között szoftverek, dokumentációk, kézikönyvek. Szolgáltatások: A ClusterGrid szolgáltatás, amelyet a felhasználó intézmények vesznek majd igénybe, s amelynek kialakítása a projekt feladata. Projekt-dokumentumok: A projektvezetés adminisztratív, a projekt-folyamatot támogató dokumentumai, amelyek elsősorban a résztvevők közti kommunikációt segítik elő azáltal, hogy •
Ellenőrizhetővé teszik a tervek teljesülését, a projekt előrehaladását
•
Lehetővé teszik az eltérések azonosítását
•
Tájékoztatják a szakmai és döntéshozó fórumokat a feladatok elvégzésének státuszáról, a vitás kérdésekről
•
Döntéseket támogatnak
•
Rögzítik a megállapodásokat és döntéseket
M
Ű K Ö D É S
3 0 .
R E N D J E
P R O J E K T
•
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
Emlékeztetik és tájékoztatják a projekt résztvevőit a fórumokon, megbeszéléseken elhangzott főbb megállapításokról, és előrejelzik a projekten felmerülő konfliktushelyzeteket.
Ilyen dokumentumok pl. a rendszeres jelentések, az értekezletek emlékeztetői stb.
13.5.2. A projekt eljárásrendje A projekt a saját működési rendje szerint működő szervezet. Külön szervezeti struktúrája, jelentési- és döntéshozatali rendje és fórumai vannak. A projektszervezetben alapvető döntési séma a konszenzus és fölterjesztés, melyet részletesebben a következő fejezet tartalmaz. 13.5.2.1. Döntéshozatali rend Az egyes szereplők a Projektszervezet fejezetben meghatározott feladatok és felelősségek szerint döntenek. Amennyiben a döntés feladata, joga egy szervezetet illet meg, a döntést a szervezet vezetője fogalmazza meg, és egyúttal felel is a döntésért. A szervezet többi tagja a szervezet ülésének emlékeztetőjében megfogalmazott döntéssel kapcsolatban írásban észrevételt tehet, és azt eljuttathatja a szervezet vezetőjének. Amennyiben egy szervezet vezetője az egyébként a szervezetének vagy a vezetőnek a feladatai közé sorolt kérdésben nem tud dönteni, azt felterjeszti a következő, magasabb szintű szervezet elé három munkanapon belül. Amennyiben egy szervezet egyenrangú vezetői nem tudnak megállapodni a szervezetük feladatai közé sorolt kérdésre vonatkozó döntésben, ugyancsak felterjesztik a kérdést a következő, magasabb szintű szervezet elé három munkanapon belül. A legmagasabb szintű szervezet egyenrangú vezetői konszenzusának hiánya esetén külső szakértőt vonnak be a döntés támogatására. Egy szervezet vagy személy feladatkörébe utalt kérdésben a döntést csak indokolt esetben terjesztheti a következő szintű szervezet elé. Felterjesztési rend
Ki
Kinek
Munkacsoport
Projektvezetés
Projektvezetés
PIÉ, Projekt Irányító Értekezlet
Mit Saját munkacsoporton belüli szakmai kérdések A munkacsoportokat érintő szakmai kérdések
13.5.2.2. A beszámolás rendje A munkacsoport- és a projektvezetők feladata a beszámolók készítése, a státuszjelentések kitöltése. Ennek megfelelően beszélhetünk munkacsoport státuszról és projekt státuszról. A státuszjelentés negyedévi rendszerességgel készül, ennek határideje mindig a megfelelő szintű státusz megbeszélésének időpontja előtti nap 24. órája. A státuszjelentések rendszeres vezetése és rögzítése biztosítja az egyes szinteken a projekt előrehaladásának nyomon követhetőségét, a munka során felmerült problémák bizonylatolását.
M
Ű K Ö D É S
3 1 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
A státuszjelentés tartalmazza az előző státusz-megbeszélés, illetve jelentés óta elért eredményeket, a tervvel összevetett ütemezést, a heti feladatokat, problémákat, változtatásokat, megbeszélendőket, kockázatokat, valamint a megbeszélés résztvevőinek névsorát. 13.5.2.3. Jelentési rend A projekt a hatókörén belüli kérdésekben saját maga végzi szabályozó és döntéshozatali tevékenységeit. Az NIIF Iroda szervezeti és működési struktúrájába a projekt hatókörén túlmutató döntési helyzeteknél kapcsolódik. Ezek lehetnek erőforrás-allokálási, stratégiai, vagy szakmai kérdések. Ilyenkor a projekt a vezetés elé terjeszti a döntési javaslatot. A jelentések rendszere illeszkedik a projekt időszakra kialakított projekt szervezeti struktúrához:
13.6. A PROJEKT DOKUMENTÁCIÓS RENDJE A projekt dokumentációs rend célja, hogy a projekt során előállított elektronikus és papír alapú dokumentumok strukturáltan rendelkezésre álljanak, tárolhatók és egyértelműen visszakereshetők legyenek. A dokumentációs rend biztosítja, hogy az egyes dokumentumok élettörténetét nyomon lehessen követni, és verziókeveredés ne fordulhasson elő. A projekt adminisztráció a koordináció megoldása érdekében kiemelten fontos. A projekt során a dokumentációs eljárás kialakításáért és működtetéséért a projektvezetők a felelősek.
13.6.1. Iktatás A projekt iktatandó dokumentumait az NIIF Iroda titkárságán az Iroda iktatási rendjének megfelelően történik.
13.6.2. Verziókezelés A dokumentumok verziókövetésére CVS rendszer, illetve a file-ok nevében elrejtett dátum hivatkozások szolgálnak.
13.6.3. Anyagok átadása-átvétele Az anyagok átadása-átvétele a projektvezető beleegyezésével, és írásos feljegyzésével történik.
13.6.4. Formai követelmények A projektmunka során a projekt által előállított dokumentumokat azonos template-tel formai mintával - szükséges készíteni. Az egységes, projektszabványoknak megfelelő "dokumentum-arculat" elérése a Projekt Iroda vezetőjének, és a projektvezetők feladata. Minden dokumentumnak tartalmaznia kell a következő adatot: •
A projekt Munkacsoport neve,
•
a dokumentum címe,
•
verziószám,
•
számozott példányok esetén a példány azonosítója,
•
státusz,
•
•
Tervezet,
•
Ellenőrzött
•
Jóváhagyott,
dátum,
M
Ű K Ö D É S
3 2 .
R E N D J E
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
•
előző változatok listája,
•
szétosztási lista - kik kapják a dokumentumot.
O L D A L
A dokumentum fejrészében az első oldalon az NIIF logója, a további oldalakon pedig a dokumentum címe. A projekt eredményeire való hivatkozásban kötelező az adott projektre, az NIIF Irodára (NIIF logó), illetve a projekt vezetőjére, vagy az adott tématerület felelősére való hivatkozás.
13.6.5. Elektronikus projektdokumentáció – Könyvtárstruktúra A fájlszerveren létrehozott könyvtárstruktúra tükrözi a projekt szakaszait, illetve a projekt szervezetének felépítését. A projekt dokumentumok és a leszállítandók az NIIF fájlszerverén kerülnek tárolásra.
13.7. A PROJEKTHELYSZÍN ÉS FELSZERELÉSE 13.7.1. Projekt helyszíne A projekt helyszíne az NIIF Iroda gépterme (központi szolgáltatások, grid szolgáltatások), illetve a cluster erőforrásokat üzemeltető akadémiai intézmények.
13.7.2. Munkavégzés általános feltételei A munkavégzés legfontosabb feltétele a szakmai kompetencia és a morálisan elfogadható viselkedés. Mások számára kárt okozó viselkedés, a projekt sikerességét befolyásoló vagy veszélyeztető információ visszatartás fegyelmi vétségnek minősül.
13.7.3. A projektben résztvevők elérhetősége A projektben működő minden fél a kölcsönös elérhetőség érdekében a projekttervezési szakaszban a projektvezetőnél és az NIIF Irodában megtalálható a résztvevő munkatársak elérhetőségi adatai.
P
3 3 .
R O J E K T T E R V
P R O J E K T
A L A P Í T Ó
O K I R A T
O L D A L
14. PROJEKTTERV A projekt részletes tervét egy külön anyag tartalmazza. MS Project-ben, vagy hasonló eszközzel készített projektterv. Részei minimálisan a projekttervnek: feladatok, feladatok közötti függőségek, mérföldkövek, feladatok kezdési és befejezési időpontjai, szükséges emberi erőforrások, egyes mérföldkövekhez vagy feladatokhoz kapcsolódó leszállítandók.