TTIP/CETA dr. Hossó Andrea MKIK, 2016.04.29.
SZEMPONTOK 1) „Újgenerációs” szabadkereskedelmi egyezmények – amelyek nem a kereskedelemről szólnak
2) Mi (nem) a TTIP és a CETA? 3) A CETA/TTIP elvi pillérei 4) Az élő példa: NAFTA 5) TTIP és a KKV szektor 6) A magyar érdek
KERESKEDELEM LIBERALIZÁLÁS GATT/WTO mutilaterális liberalizáció
Kétoldalú és regionális egyezmények
árukereskedelem, vámtarifák
Árun kívüli kereskedelem, nem vámtarifa jellegű akadályok Kétoldalú egyezmények
1994 NAFTA 1995 WTO
1948 GATT
2009 CETA 2008 TPP 2013 TTIP, TISA
1986-93 Uruguayi Forduló • • • • • • • •
áru szolgáltatások – pénzügyi mezőgazdaság szellemi tulajdon közbeszerzés egészségügy és növényvédelem adminisztratív akadályok befektetés
2001- 2008 ? ... Doha Forduló • • • • • •
NAFTA CETA TTIP TPP TISA Kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmények
MI (NEM) A TTIP és a CETA?
Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Egyezmény
Ø Nem kereskedelmi szerződés Ø szabályozói összehangolás Ø ISDS, ICS: befektetővédelem „aranystandard” Ø állami vállalatok felszámolása
Ø Nem a gazdasági növekedés receptje Ø Nem a demokrácia biztosítéka
CÉL = A NÖVEKEDÉS = GDP
KERESKEDELEM (FORGALOM)
(KÜLFÖLDI) TŐKEBEFEKTETÉS
Mitől nő a kereskedelmi forgalom?
Mi vonzza a befektetéseket?
Ø akadálymentesítés
Ø kereskedelmi lehetőségek
Ø Ø
vámok (megtörtént) nem vámjellegű akadályok
törvények, szabványok
Ø jogbiztonság
nemzetállamok
SZABÁLYOZÓI ÖSSZEHANGOLÁS REGULATORY COOPERATION
Alapvető filozófiai eltérés, összhang a legkisebb közös nevező
BEFEKTETÉSVÉDELEM (ISDS/ICS) Párhuzamos jogrend, a nemzetállami szuverenitás felszámolása
BEFEKTETŐVÉDELEM: PÉLDÁK ISDS (Investor State Dispute Settlement), ICS (Investment Court System) Példák:
Pacific Rim (Kanada-Ausztrália) vs. El Salvador (bányászat)
Philip Morris vs. Ausztrália (dohány)
Veolia vs. Egyiptom (minimálbér)
Lone Pine (Canada amerikai leányvállalaton keresztül) vs. Kanada – vízrepesztéses bányászat moratóriuma a Szent Lőrinc-folyó alatt (NAFTA)
Saluka Investments (Hollandia) vs. Csehország – bankmentés (kétoldalú befektetési egyezmény)
Eureko (Hollandia) vs. Lengyelország – PZU biztosító privatizálása (kétoldalú befektetési egyezmény) $1.6md kártérítés
Glencore vs. Kolumbia (szénbányászat)
Alpiq vs. Románia (1993 Románia-Svájc kétoldalú befektetésvédelmi egyezmény, ECT)
GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS? Szkeptikusnak kell lennünk a kereskedelemi egyezményekkel kapcsolatban, amelyek hatalmas növekedést ígérnek a feltörekvő piacoknak... miközben a gazdaságtörténet azt mutatja, hogy az ilyen egyezmények sem szükségesek, sem elégségesek nem voltak... Alan Beattie közgazdász, BOE volt közgazdáasza, a FT nemzetközi gazdasági szerkesztője, a TPP-ről, FT, 2015.05.28.
„Nem hiszek a csodás számításokban a TTIP okozta gazdasági növekedést illetően.”... [Gabriel] ugyanakkor azt mondta, Európának szüksége van az egyezményre, mert ez lehetővé teszi, hogy Európa „meghatározza a globális kereskedelem szabályait a következő 20-30 évre.” Sigmar Gabriel, német gazdasági miniszter, 2015.04.11.
A TTIP többről szól, mint a kereskedelem. Egy még inkább stratégiai, dinamikusabb és holisztikusabb EU-USA kapcsolatról van szó, amely így erősebb pozícióból tud hatni harmadik országokra piacaik megnyitása és a nemzetközi rendszer alapszabályainak megerősítése érdekében. The geostrategic implications of TTIP, 2015, CEPS-CTR
DEMOKRÁCIA?
Titkos tárgyalások
A nagyvállalati érdek egyoldalú képviselete
ISDS/ICS nemzetek feletti multinacionális vállalati jogrend
A rendkívüli civil ellenállás tudomásul nem vétele
2015 Stop-TTIP EU polgári kezdeményezés 3.3 millió aláírás
Malmström: mandátumomat nem az európai polgároktól kaptam
Országos tiltakozó mozgalmak, tüntetések
Ratifikálás: EU vagy nemzeti hatáskör?
2014 16 ország képviselői levele a kereskedelmi biztosnak: nemzeti hatáskör
2015 Kölni Egyetem: nemzeti kompetencia, népszavazást is lehet tartani
ELVI PILLÉREI Neoliberális gazdaságfilozófia „A külkereskedelem és a külföldi befektetés önmagában nem tud fellendíteni egy gazdaságot, ha egyidejűleg nem fejlesztik az otthoni termelőkapacitásokat.” Dani Rodrik, Mexico’s growth problem, 2014.
Modellek
MODELLEK
Minél egyszerűbb, annál jobb – lehet-e modellezni egy globális gazdasági egyezmény hatásait?
A 2007-es válság a modellek bukása
Nafta is modellekre épült „Garbage in, garbage out” – CGE (általános egyensúlyi modell) irreális alapfeltételei
állandó egyensúly – a teljes foglalkoztatottság alapfeltétel
a jövedelemeloszlást figyelmen kívül hagyja, átlagot számol
statikus szerkezet, egységes gazdasági tér: gazdasági és kereskedelmi szerkezetet nem kezeli külön a dereguláció és a szerkezeti változások költségeit figyelmen kívül hagyja
Ahány ház, annyi modell – de az optimisták is elhanyagolható előnyt mutatnak
MODELLEK 10 éves távlat, különböző adatbázisok és modellek
Ecorys
CEPII
CEPR
Bertelsmann
Capaldo
ÖFSE
EU GDP
0.35 – 0.72
0.0 – 0.5
0.02 – 0.48
0.52 -1.31
0.07 – 0.24
US GDP
0.14 -0.31
0.0 – 0.5
0.01 – 0.39
0.35 – 4.82
0.24 – 0.36
Foglalkoztatás
nincs változás (feltétel)
nincs változás (feltétel)
nincs változás (feltétel)
-0.42
Reálbérek
0.34 – 0.78
-
0.29 – 0.51
-
CEPR, ÖFSE, Capaldo
-583.000
0.01 – 0.05
TTIP’S LONG-TERM EFFECTS GDP NET EXPORTS GDP GROWTH UNITS
% GDP
Bérek
Foglalkoztatás
Diff between %
EMPLOYMENT EMPL. INCOME Units
EUR/employee
NET TAXES
DEPEND. RATIO
% GDP
Diff between %
1.02
0.36
784,000
699
0.00
-0.97
UNITED KINGDOM
-0.95
-0.07
-3,000
-4245
-0.39
0.01
GERMANY
-1.14
-0.29
-134,000
-3402
-0.28
0.75
FRANCE
-1.90
-0.48
-130,000
-5518
-0.64
1.31
ITALY
-0.36
-0.03
-3,000
-661
0.00
0.02
OTHER NORTHERN EUROPE
-2.07
-0.50
-223,000
-4848
-0.34
1.33
OTHER SOUTHERN EUROPE
-0.70
-0.21
-90,000
-165
-0.01
0.33
US
EU TOTAL
-583,000
(Own calculations based on United Nations Global Policy Model. Figures are simulated gains and losses for 2025. Net Taxes are indirect taxes minus subsidies. Dependency Ratio is defined as ratio of total population to employed population.)
Capaldo: European disintegration, unemployment and instability, 2015.
INCOME FROM EMPLOYMENT AS % OF GDP
TTIP ÁLTALÁNOS TÉVESZMÉK
GAZDASÁGI VALÓSÁG
Szabadkereskedelmi egyezmény
• Transzatlanti-geopolitikai egyezmény, • A neoliberális világrend törvénybe iktatása transzatlanti modell szerint • Politikai project mint az euró
Az EU és USA érdekei ütköznek
• A nemzetekhez nem kötődő globális nagytőke érdekei ütköznek a nemzetállamokkal • A politika mindenütt támogatja, hovatartozástól függetlenül
A szabadkereskedelem “win-win”
• A multinacionális nagyvállalatok a nyertesek, az országok vesztesek, eltérő mértékben • A haszon magán, a költség közösségi •
Az EU homogén gazdasági egység
•
• Az ISDS/ICS a befektetők biztonságát védi
A nagyobb kereskedelmi forgalom gazdasági növekedést okoz
•
Az EU legalább három nagy egységből áll, mindre másképp hatna a CETA és a TTIP Az esetlegesen keletkező haszon nem egyenletesen oszlik el A záradék a nemzetközi tőke szabályrendszerét teszi törvénnyé Megkerüli a nemzeti jogrendet, a nagyvállalatok érdekét érvényesíti
• A nagyobb kereskedelmi forgalom nem feltétlenül és nem egyformán jelent gazdasági növekedést az országoknak.
NAFTA, AZ ÉLŐ TAPASZTALAT NAFTA: Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (1994) előrejelzések és valós eredmények összehasonlítása:
külföldi tőkebefektetés kereskedelmi forgalom, export bérek foglalkoztatás kivándorlás megállítása
„Közép-Európa: az új Mexikó?”
*"#$ *"&
%$*"&$
SEGÍTETT-E A NAFTA MEXIKÓN?
+"#$ +"&$
&"'$% <143=%>81?4@A%%% &")$% <143=%>81?4@A%%% <143=%>81?4@A%%% *;"'$% &"($% &"#$ 9;"'$% 9+"+$% <143=%>81?4@A%%% <143=%>81?4@A%%% „Mexikó sikere mindenhol hosszú távon a legfontosabb lenne: a +#")$% megmutatkozik, kivéve ott, ahol <143=%>81?4@A% ;"*$% %'"'$% termelékenységben és gazdasági növekedésben. Mindkét területen temérdek a csalódás. Bármilyen &"&$ ,-./01 234/5%67-8/03 hihetetlen is, a teljes termelékenységi mutató (TFP) – egy gazdaság humán és tőkehatékonyságának
mutatója – negatív a 90-es évek eleje óta.” (Dani Rodrik: Mexico’s growth problem, 2014.11.13.) ! ! ! !"#$%&'(I' *+,-./'012'304-1')5+6-.07')8+609+')11:0;'%+0;'<+6=>0?-40'#@<'#6/A4BC'DEEJ=(GDH'
Átlagos GDP növekedés/fő
("&$ !"#$ !"&$ *"#$ 234/5%67-8/03% *"&$
+")
%$+"#$
,-./01%
+"&$
&"9
%$&"#$
<143=%>81?4@A%%% +;")
%$<143=%>81?4@A%%% !#"(
%$&"&$ B6C<6%D+99(:*&+!E
"#$%&'(!)*+!,-./0123!!"''!4'56#7#8#9:!;%#4!<=!>'
!
Weisbrot: Did Nafta help Mexico? 2014.
File:Imports and exports as a percentage of GDP by country, 2013 v3.png - Statistics Explained
http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=File:Imp
NYITOTTSÁG: KERESKEDELMI FORGALOM File:Imports and exports as a percentage of GDP by country, 2013
v3.png
Size ofInternational this preview: 800 !trade, 415 pixels. Eurostat: investment and employment 2013 Original "le (825 ! 428 pixels, "le size: 18 KB, MIME type: image/png)
KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS-ÁLLOMÁNY A GDP %-BAN
2007
2008
2009
2010
2011
2007
2008
Bejövő
2009
2010
2011
Kihelyeze4
Németo.
25.6
29.4
28.5
25.7
28.9
34.5
41.2
41.3
38.4
43.1
Csehország
50.2
63.8
64.6
55.5
69.5
5.6
7.5
7.5
6.1
7.7
Magyaro.
57.1
78.0
70.8
60.9
82.4
11.4
15.6
16.0
17.3
27.7
Lengyelo.
31.0
43.0
54.9
38.6
47.1
4.6
6.8
9.5
9.7
11.7
Szlovákia
54.1
60.2
57.6
53.4
3.2
3.6
3.8
4.4
USA
16.9
17.3
18.0
19.4
19.6
26.4
29.0
29.9
31.2
31.6
Mexikó
21.3
32.9
33.7
29.8
33.7
5.8
9.3
10.5
8.5
11.5
OECD: FDI in Figures 2013.
GNDI Egy főre jutó bruttó nemzeti elkölthető jövedelem € ezer 70 60 50
Avg EU7 Switzerland
40
Czech R. Hungary
30
Poland 20
Slovakia
10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
AMECO – Gross national disposable income per head of population
OHWNRUV]HULQWYL]VJ¡OYDYDODPHQQ\LV]HJ©Q\V©JLGLPHQ]L³WHNLQWHW©EHQDOHJYHV]©O\H]WHWHWWHEEFVRSRUWEDD! ©YDODWWLJ\HUPHNHNWDUWR]QDN.¶U¼NEHQEDQD]RUV]¡JRV¡WODJQ¡OV]¡]DO©NSRQWWDOPDJDVDEEYROW D]RNDU¡Q\DDNLNNLYDQQDNW©YHDV]HJ©Q\V©JYDJ\NLUHNHV]WđG©VNRFN¡]DW¡QDN(QQHNHJ\LNRNDKRJ\DV]HJ©" Q\HEEK¡]WDUW¡VRNEDQW¶EEDJ\HUPHNDP¡VLND]KRJ\DNLVJ\HUPHNHVK¡]WDUW¡VRNW¶EEV©J©EHQD]DQ\DQHP A NYOMOR GAZDASÁGA GROJR]LNJ\H]HNDFVDO¡GRNNHYHVHEEM¶YHGHOHPPHOUHQGHONH]QHN$]©OHWNRUHOđUHKDODGW¡YDODV]HJ©Q\V©JL NRFN¡]DWIRNR]DWRVDQFV¶NNHQD©YIHOHWWLNRURV]W¡O\EDQP¡UM³YDO¡WODJDODWWL !"#"$%&'( $V]HJ©Q\V©JYDJ\W¡UVDGDOPLNLUHNHV]WđG©VNRFN¡]DW¡QDNNLWHWWHNDU¡Q\D NRUFVRSRUWRNV]HULQW 5 $* "%#" "*
'!#"
'%#$
!"#$ !*
'%#%
!'#( %"#(
%"#&
%&#)
* *,%(-./01
%"#$
%*#* "#! %+,$"-./01
60789:/-;
[email protected].@
[email protected].@
!'#)
%+#%
)#! *#* $&, ./01
21130104
BC7AD1-84A8@?-=0EF?/GH?I
[email protected].@-/8@A-9GF18=87>?-L?F0L0139đ=.1-MN6OPQR
$GHPRJU¡ILDLMHOOHP]đNN¶]¼OQHPFVDND]©OHWNRUKDQHPDK¡]WDUW¡VO©WV]¡PD©V¶VV]HW©WHOHLVMHOHQ" WđVKDW¡VVDOYDQDV]HJ©Q\V©JYDJ\W¡UVDGDOPLNLUHNHV]WđG©VDODNXO¡V¡UD$J\HUPHNHWQHYHOđFVDO¡GRND
Forrás: KSH: Háztartások életszínvonala 2014. november
Severe material deprivation in the EU Member States in 1 000 persons
rate 2012
2014
2015
2015
EU
9.9
9.6
9.0
8.2
41 092
Belgium
6.3
5.1
5.9
5.8
646
:
:
33.1
34.2
2 468
Czech Republic
6.6
6.6
6.7
5.2
538
Denmark
2.8
3.6
3.2
:
181*
Germany
4.9
5.4
5.0
:
3 974*
:
:
6.2
4.5
58
Ireland
9.8
9.9
8.4
:
385*
Greece
Bulgaria
Estonia
Eurostat – Severe material deprivation 2016.04.14.
2013
19.5
20.3
21.5
22.2
2 377
Spain
5.8
6.2
7.1
6.4
2 936
France
5.3
4.9
4.8
4.5
2 824
Croatia
15.9
14.7
13.9
13.8
575
Italy
14.5
12.3
11.6
11.5
6 982
Cyprus
15.0
16.1
15.3
:
131*
Latvia
25.6
24.0
19.2
16.4
322
Lithuania
19.8
16.0
13.6
13.9
407
1.3
1.8
1.4
:
7*
Luxembourg
26.3
27.8
24.0
19.4
1 878
Malta
9.2
9.5
10.2
8.1
34
Netherlands
2.3
2.5
3.2
2.5
425
Hungary
Austria
4.0
4.2
4.0
3.6
302
Poland
13.5
11.9
10.4
8.1
3 032
Portugal
8.6
10.9
10.6
9.6
997
Romania
29.9
28.5
26.3
24.6
4 886
Slovenia
6.6
6.7
6.6
5.8
117
Slovakia
10.5
10.2
9.9
:
514*
Finland
2.9
2.5
2.8
2.2
118
Sweden
1.3
1.4
0.7
:
72*
United Kingdom
7.8
8.3
7.3
6.1
3 904
Iceland
2.4
1.9
1.4
1.6
5
Norway
1.7
1.9
1.2
1.3
65
Switzerland
0.8
0.7
:
:
:
MAGYAR HATÁSTANULMÁNY 2027-IG
A makrogazdasági modellezés eredménye óvatos optimizmusra ad okot a várható gazdasági hatásokat illetően.
GDP növekedéséhez pedig 0,2 % körüli mértékben járulhat hozzá
a szabályozási liberalizációval együtt 23-29 ezer fővel bővülhet a foglalkoztatottak száma
USA-val való szabad kereskedelem a bilaterális külkereskedelmi forgalom volumenét középtávon 15-20%-kal emelheti
a közúti járműgyártás esetében lehet a legnagyobb növekedési többlettel számolni
mezőgazdaság: fő kiviteli cikkünk a toll - de GMO? kereskedelem elterelése? olcsó amerikai import? családi gazdaságok?
KISVÁLLALKOZÁSOK?
2013.11. Kormányjelentés a TTIP hatásvizsgálatok eredményeiről
MAGYAR HATÁSTANULMÁNY KOPINT-TÁRKI
nettó export növekmény 0.1%
GDP növekmény 0.16%
...ha tovább haladunk a legnagyobb súlyt képviselő termékféleségek során, akkor is kizárólag olyan termékeket találunk, amelyeket a Magyarországon működő multinacionális vállalatok állítanak elő.
A hazai tulajdonú vállalatok legfeljebb beszállítóként (közvetve) vehetnek részt ebben a kereskedelemben.
a globális termelési lánc integráns részei
...a TTIP egyezménynek a magyar gazdaságra becsült hatása csekély
Az európai (elsősorban a német) közúti gépjárműgyártási ágazat számára az egyezmény egyértelmű és jelentős pozitív szaldóval bír, ami a magyarországi termelési és beszállítási lehetőségek számottevő bővülésével járhat.
Forrás: Kopint-Tárki http://nfft.hu/assets/NFFT_mt_25_TTIP_gazdasagi_elemzes_Kopint_Tarki_2015_kezirat.pdf
SZÁZADVÉG 2014.12.
Sem az USA, sem az EU gazdasága nem homogén.
Rövid távon kiemelten jelentkezhetnak a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségekből adódó nehézségek.
Az elektronikai eszközök gyártása esetén az USA export felfutását és az európai export gyenge visszaesését várják az elemzők. ... a liberalizáció különösen kedvezőtlenül érintheti Magyarországot.
Az európainál enyhébb USA szabályozás átvétele megnyithatja az európai piacokat olyan vertikumok előtt, amelyek hazai termelést szoríthatnak ki Európa és Magyarország hazai piacairól.
Mezőgazdaság: vágott húsáruk, búza, kukorica, bioetanol, izoglükóz, bor
Az USÁ-ból származó lédig tömegborok valós veszélyt jelentenek a hazai bortermelőkre.
TTIP ÉS A KKV SZEKTOR „Tudjuk, hogy a KKVk... nyerhetnek a legtöbbet [ a TTIP-től]. A KKVknak nagyobb megterhelést jelentenek a kereskedelmi akadályok, mint a nagyvállalatoknak, mert ezeknek a fix költségeit, úgy mint pl. termék jóváhagyás, kisebb méretű vállalkozásból kell fedezniük.” Cecilia Malmström, EU kereskedelmi biztos, 2015.03.12.
Hivatalos álláspont:
KKV gazdasági jelentősége foglalkoztatás 75%-a, új munkahelyek 80%-a
Európa: 20m KKV,
Gazdaságpolitikai prioritás a KKV szektor „nemzetköziesítése”, exportjának növelése
Export növekedéshez nem elegendő a saját erő
az KKVk versenyképességük szerint profitálhatnak a TTIP-ből
KKV fejezet az egyezményben – javaslat KKV Bizottság felállítására, információ megosztás
TTIP KKV hatástanulmány nem készült
NAFTA tapasztalat
A TTIP HATÁSA A KKV SZEKTORRA
Természetes piac hazai vagy közeli (25% exportál Európán belül, 13% Európán kívül)
A KKV szektor piacra kerülését mindenütt a sikeres állami és érdekvédelmi támogatás teszi lehetővé (UK, USA, Svájc)
Felmérések OECD, USA: KKVk export akadálya elsősorban a finanszírozás hiánya *
Európa tárgyalási pozíciója gyengébb, mint az USÁ-é
Európai KKVk versenyhelyzete gyengül
Buy American (Steel Association 2012) Buy local
Európán belüli kereskedelem csökken (trade diversion), a transzatlanti felé tolódik
A KKV szektor érdekérvényesítési képessége csökken
A KKV szektor esetleges minőségi előnye károsodik – hangsúly a külföldi tömegtermelésen
amerikai előírások kevésbé szigorúak olcsó tömegáru (kínai és olasz selyem, klóros csirke, hormonkezelt marha) környezetvédelem, szociális rendelkezések az átállás lassú és költséges, nem feltétlenül kívánatos
Az állam gazdaság- és társadalompolitikai lehetőségét kurtítja meg
helyi vállalkozások előnyben részesítése – UK „Government Buying” közbeszerzések 25%-a KKV-tól közbeszerzés KKV szektor támogatása
KKV EXPORT AKADÁLYAI
Table 1. Barriers ranked by SMEs using the top ten ranking method Rank ± Weighted factor 1
Description of barrier Shortage of working capital to finance exports
1. Forgótőke 2. Külföldi lehetőségek 2 Identifying foreign business opportunities felismerése 3 Limited information to locate/analyse markets 3. Külpiaci információ 4 Inability to contact potential overseas customers hiánya 4. Külföldi ügyfelekkel 5 Obtaining reliable foreign representation való kapcsolat6 Lack of managerial time to deal with internationalisation teremtés nehézsége 7 Inadequate quantity of and/or untrained personnel for 5. Megbízható külföldi internationalisation képviselet 6. Vezetők időhiánya 8 'LIILFXOW\LQPDWFKLQJFRPSHWLWRUV¶SULFHV 7. Megfelelően képzett 9 Lack of home government assistance/incentives munkaerő hiánya 10 Excessive transportation costs 8. Árverseny 9. Hazai kormány Source: OECD-APEC 2007 támogatás és ösztönzés hiánya Table 2. Barriers ranked by Member Economies using the top ten ranking method 10. Szállítási költségek
OECD: Top barriers and drivers of SMEi internationalisation 2009.
CIVIL ÉS SZAKMAI ELLENÁLLÁS
Városok
2016 április 21 Barcelonai Kiáltvány – Barcelona Declaration
40 város nyilvánította ki
Civil szervezetek, szakmai szervezetek, szakértők, közgazdászok, politikusok
KKVk
BVMW – TTIP-ellenes, főleg az ISDS miatt – pedig a németeknek lehet a legelőnyösebb
Business against TTIP – UK businessagainstttip.org Ausztria: petíciót 2.000 KKV írta alá Németország: petíció többezer csatlakozó Német KKV csoportok - KMU gegen TTIP (KKVk a TTIP ellen)
Stop-TTIP páneurópai kezdeményezés
Magyar felhívások
MTVSZ
Hossó Andrea
MAGYAR HELYZET
Az EU tárgyal Magyarország nevében
Rossz gazdaságszerkezet, gyenge gazdaság és belső piac
Egyoldalú kereskedelmi szerkezet – globális termelési lánc, kitettség
Magyar KKV szektor helyzete gyengébb a nyugat-európainál
Kevés állami segítség
Komoly veszély a mezőgazdaságra
USDA: Agriculture in TTIP : 2015.11. „Az import növekedése USÁ-ból Európába a teljes EU import növekedéséhet vezet a legtöbb mezőgazdasági termékben. Xsak néhány EU-s mezőgazdasági termék exportja nő.”
Mennyiségi és minőségi veszteség
GMO
Gyenge helyzet az EU-n belül
Kívánatos modell lehetőségének veszélyeztetése: egyedi, a bio, a kézműves, a tudásalapú, a hagyományalapú, a magas hozzáadott étéket teremtő
MENNYIRE MAGYAR A MAGYAR GAZDASÁG? % Export
80 26.4
Foglalkoztatottak Bruttó beruházás
46.2
Hozzáadott érték
52.2 57.1
Termelési érték Árbevétel
53.1
Vállalkozásszám
3.5 0
10
20
30
40
50
KSH: A Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok 2013. Magyar Idők, 2015.09.24.
60
70
80
90
POLITIKUSAINK ÉS A TTIP „Magyarország a kezdetektől fogva támogatja az Európai Unió (EU) és az Amerikai Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi tárgyalásokat, amely a nyitott és külgazdaság orientált magyar gazdaság számára komoly előnyöket nyújthat.” (Mikola István, 2015.04.) Németh Zsolt közölte, a megállapodásnak jelentős befolyása lesz a német piacra, márpedig ami ott történik, az élet-halál kérdés Magyarország számára. Ezért támogatni kell a német TTIP-politikát minden olyan kérdésben, amivel nem teljesen ellentétes a magyar érdek – hangoztatta. Magyar Hírlap Mikola István interjú, 2015.04.04. Országgyűlés, TTIP vitanap, 2015.02.
POLITIKUSAINK ÉS A TTIP Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kiemelte: Magyarország egyértelműen pozitívan élheti meg a TTIP megkötését, elsősorban az autóipart tekintve, mivel úgy vélte, az európai, a német járműipar versenyképesebb az amerikainál. A jegybank számításai szerint a bruttó hazai terméket 0,1-0,3 százalékponttal, az exportot 5-20 százalékkal növelné, és 6-22 ezer új munkahelyet teremthet a TTIP-hez csatlakozás. portfolio.hu, Nyerhetünk a szabadkereskedelmi megállapodással 2016.04.06.
MIÉRT VÉGZETES NEKÜNK A TTIP?
Nekünk már úgyis mindegy, szolgáljuk ki a külföldiek érdekeit?
Ø A maradék szuverenitás elvesztése Ø A fenntarthatatlan gyarmati gazdaságszerkezet kőbe vésése Ø A helyes gazdaságszerkezet kialakításának eshetősége vész el Ø Az ország teljes felszámolása
