1
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott közoktatási intézmény
Bugyi Községi Kazinczy Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai program Helyi tanterv 2013
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
2 Tartalom A pedagógiai program hatálya Küldetésnyilatkozat Iskolánk bemutatása 1. Az iskola nevelési programja 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Céljaink Nevelő-oktató munkánk feladatai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei,eljárásai Kulcskompetenciák 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok Együttműködési készség fejlesztése Az egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatai Az alkotóképesség fejlesztése Tevékenységi formák 1.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az elsősegély-nyújtás alapismeretek elsajátítása 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés fő területei, feladatok a fejlesztésben A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai 1.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik A sajátos nevelési igényű tanulók segítésének programja Az SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása Az enyhe fokban értelmi sérült tanulók, a tanulásban akadályozott tanulók fejlesztését segítő programok A pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók fejlesztését segítő programok Kiemelt feladatok diszlexia és diszgráfia esetén Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén Halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztését segítő programok Gyermek – és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus intézményi partneri kapcsolattartásának rendje
5 6 7 13 13 13 15 18 20 20 28 28 28 29 29 29 29 31 31 32 34 34 34 35 36 36 37 38 38 40 40 41 42 43 44 45 46 46 47 48 50 51
3
1.9.
1.10. 1.11. 2. 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 2.10. 2.11.
2.12.
2.13. 2.14. 2.15
Együttműködési formák Kapcsolat a Szülői Közösséggel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javítóvizsga Független bizottság előtt zajló vizsga Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei Írásbeli vizsgák szabályai A szóbeli vizsgák rendje A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák értékelése A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Helyi tanterv A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv feletti óraszám Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások, és a pedagógusválasztás szabályai Projektoktatás Az egészségnevelés, és a környezeti nevelés elvei A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Iskolaotthonos oktatás, egész napos iskola Iskolaotthonos oktatás programja Egész napos oktatás Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A magasabb évfolyamba lépés feltételei, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanuló átvétele Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei Az iskola helyi értékelési rendszere Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, és formái A tanulmányi teljesítmények értékelése A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei A jutalmazás formái Az iskolai elmarasztalás formái A szorgalom értékelése A tanulók továbbhaladásának feltételei A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezési elvei Fizikai állapotfelmérés Záradék
51 52 53 54 54 54 55 55 55 56 56 57 57 57 58 58 59 59 61 63 64 66 67 67 69 71 72 72 76 79 79 79 79 80 82 83 84 85 86 86 87 88 88
4
MELLÉKLETEK 1. számú 2. számú 3. számú
EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉS, KÖRNYEZETI NEVELÉS FIZIKAI ÁLLAPOTFELMÉRÉS
5
Készült: Bugyi, 2013. március 10-én A 2012-es pedagógiai program átdolgozásával Jóváhagyta:
igazgató
Fenntartói jóváhagyás dátuma:
Az elfogadás dátuma:
Hatálybalépés időpontja:
A program időbeli hatálya, érvényessége:
2013. szeptember 01.
Újabb módosításig
6
Küldetésnyilatkozat A Kazinczy Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola több mint 60 éves fennállása óta lát el nevelési -oktatási feladatokat. A hosszú évek alatt az oktatáspolitika állandóan megújuló, változó követelményei, valamint a társadalmi kihívások alapján folyam atosan változtatta, korszerűsítette pedagógiai programját, bővítette feladatait, élt a változások adta lehetőségekkel. Gyermekközpontú törekvéseink nek, a kazinczys hagyományok ápolásának, a klasszikus emberi értékekre épülő, mégis modern, élet közeli normákat közvetítő koncepciójának vezérfonala a humánum. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük diákjainkat az ismeretek önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre. Arra törekszünk, hogy biztosítsuk a ránk bízott gyermekek személyiségfejlődését, folyamatosan gyarapítsuk tudásukat, ismereteiket. Hetedik és nyolcadik évfolyamon emelt óraszámban tanítjuk az angol és német nyelvet, valamint az informatikát, mely ismeretek korszerű kommunikációs alapot nyújtanak tanulóinknak. Iskolánk biztosítja a tömegsport és mindennapos testnevelés feltételeit. Fontos feladatunknak tartjuk a sajátos nevelési igényű diákok n evelésétoktatását. Művészeti iskolánk egyike a köznevelés azon színtereinek, ahol a nevelés fontosságának függvényében érték keletkezik. Ez az érték a művészeti oktatás képességfejlesztő és értékközvetítő, speciális tehetséggondozó és személyiségfejlesztő hatásában rejlik. A művészetoktatás a készség és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás az erkölcsi és esztétikai nevelés eszközeként kezeli. Kialakítja a kultúra iránti nyitott magatartást, az esztétikai érzékenységet, a művésze tek befogadására, értésére, művelésére nevel. A minőségfejlesztés megvalósítása folyamatos, kitartó munkát igényel. Ennek érdekében a nevelés -oktatás színes palettájáról mindig a jól bevált módszerek újjal való kombinációját, a legeredményesebbet igyekszü nk kiválasztani, melynek során a tanuló saját természetének megfelelően tud teljes személyiséggé fejlődni. Kiemelt szerepet szánunk az egyéni felelősségvállaláson, kötelességtudáson alapuló, céltudatos oktató – nevelő munkának. Munkánk akkor lehet igazán eredményes, ha közös erkölcsi alapelveket vallva, a diákok, szülők, pedagógusok elfogadják iskolánk elveit, az alapértékeket és együttműködnek. Őszinte, becsületes és műv elt embereket szeretnénk nevelni , akik évtizedek múlva is büszkék lesznek arra, hogy kazinczys diákok voltak.
7 Az intézményünk neve: Bugyi Községi Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhely, telephely: 2347 Bugyi, Teleki utca 2. OM azonosító: 032476 Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Címe: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Tankerület: Dabas Címe: 2370 Dabas, Bajcsy –Zsilinszky utca 11. Az intézmény működtetője: Bugyi Nagyközség Önkormányzata Címe: 2347 Bugyi, Beleznay tér 1. Az intézmény működési területe: Bugyi nagyközség közigazgatási területe Az intézmény típusa: összetett iskola Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Alaptevékenységek: alapfokú oktatás sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása alapfokú művészetoktatás általános iskolások napközi otthoni ellátása iskolaotthonos oktatás egész napos iskola általános iskolások étkeztetése Intézményünk az 5325 lakosú Bugyi nagyközség területén található. Jelenlegi iskolánk elődjét l948-ban alapították, az addig működő nyolcosztályos felekezeti iskolák, valamint a hat évfolyamú két pusztai népiskola helyett. Így az általános iskola a l0-14 éves korosztály négy különböző iskolatípusban folyó oktatását egységesítette. A belterületi iskola mellett l979-ig külterületen (Ürbő, Vány) is folyt nyolc évfolyamos osztatlan általános iskolai oktatás. Iskolánk 1990-ben Kazinczy Ferenc nevét vette fel. Az általános képzés mellett ellátjuk l985 óta a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását és nevelését. Az önkormányzat lehetővé tette az emeltszintű képzést folytató csoportok szervezését is. Bevezetésre került az alapfokú művészeti oktatás a képző- és iparművészet, a zene (szintetizátor), a népzene (citera, furulya) és a néptánc tanszakokon. Ezzel együtt változott iskolánk neve. Így lett Kazinczy Ferenc Általános és Művészeti Iskola Az alapfokú, a művészeti és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, a Kossuth utcai épület állaga, a Templom utcai épület átadása a református egyháznak, és a főépület beázásával kapcsolatos krónikus gondok szükségessé tették a Teleki utcai épület korszerűsítését, és a tetőtér beépítését. 1999. október l-jén elkészült az ezredforduló iskolája. Régi épületünk 8 tanteremmel 1200 m2-es tetőtérrel bővült. Esztétikus és tágas aula biztosítja az iskolai és községi rendezvények lebonyolítását. A belső udvar díszes kőburkolatot kapott pihenő padokkal. Elkészült mindannyiunk örömére a versenykiírásnak megfelelő kézilabdapálya. A szünetekben a parkosított udvarrészen a szép környezet és a fajátékok biztosítják a kikapcsolódást, kicsiknek - nagyoknak egyaránt. A gyermeklétszám és a tanulócsoportok csökkenése tette szükségessé 2002-ben a lakótelepi iskola bezárását, ahol négy alsó tagozatos osztályban folyt a nevelő-oktató munka. Kezdettől fogva nagy figyelmet fordítunk a tehetséggondozásra. A munka eredményességét jelzi, hogy tanítványaink megállják helyüket a középfokú és a felsőfokú iskolákban, évek óta jó helyezéseket érnek el a területi, megyei és országos tanulmányi, művészeti és sportversenyeken. Törekszünk az iskola arculatának megteremtésére. A nyelvi-kommunikációs nevelés (anyanyelv, idegen nyelv), a számítástechnika, a matematika, a művészeti nevelés, a sajátos
8 nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása központi helyen áll programunkban, nem elhanyagolva a többi műveltségi terület fejlesztését sem. Az egészséges életmódra nevelés területén előtérbe került a prevenciós (megelőzés) szemlélet. Az egészségügyi, mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára gyógy-testnevelést biztosítunk. A beszédproblémás tanulókkal logopédus, valamint beszédfejlesztő pedagógus, a részképesség zavarokkal (olvasás, írás, matematika) fejlesztő pedagógus foglalkozik. Az osztályfőnöki órákon életvezetési ismereteket sajátítanak el tanulóink. A közösséghez tartozás szellemét fokozza a Kazinczy - jelvény, sál és nyakkendő bevezetése. Arra törekszünk, hogy iskolánk szerves része legyen a falu kulturális életének. (Részvétel, aktív közreműködés a község programjain, együttműködés a szülőkkel, intézményekkel, hagyományőrző rendezvények.) Továbbra is számítunk az önkormányzat felelős támogatására, a szülők, a helyi vállalkozók segítségére, tantestületünk minden tagjának felkészültségére, lelkiismeretes munkájára. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, összefogással elérhetjük, hogy pedagógiai programunk színvonalas megvalósításával intézményünk megőrizze eddigi jó eredményeit és továbbfejlődve erősítse az iskola megtartó erejét. Iskolánk tanulócsoportjainak alakulás: Tanév Osztály 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály 5. osztály 6. osztály 7. osztály 8. osztály SNI (szegregált) Összesen: Napközis csoport
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2 2 2 1 2 2 1 2 1 15
2 2 2 2 1 2 2 1 2 16
2* 2 2 2 2 1 2 2 2 17
2* 2* 2 2 2 2 1 2 1** 16
2
3
3
2
* 1-1 iskolaotthonos osztály évfolyamonként ** összevont, több évfolyamos tanulócsoport
Születések száma 65
70 58
60
46
50 fő
40
56 48
50
53
46 40
43
33
30 20 10 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 év
9
A fenti diagramon jól látható, hogy a születések száma alapján kevés lesz a majdani tanköteles korúak száma is. Iskolánk befogadóképessége alapján évfolyamonként akár 2 vagy 3 átlag létszámú (20-25 fős) tanulócsoportokat is képes lenne fogadni. A 2012/2013-as tanév statisztikája szerint iskolánk tanulólétszáma: 300 fő. Ebből sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) szegregált tanulócsoportban: l1 fő integrált keretek között: 2 fő Beilleszkedési, tanulási, magatartás zavaros: 31 fő Hátrányos helyzetű: 81 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 39 fő Az elmúlt évtizedben tanulóink, tanulócsoportjaink száma fokozatosan csökkent. Ez abból adódott, hogy egyre kevesebb gyermek született, illetve a tanköteles korú gyermekek 1/3-át a Beleznay János Református Általános Iskolába íratták. Itt kell megemlítenem, hogy a Nevelési Tanácsadó által vizsgált tanulók száma az évek folyamán alig változik. Minden egyéni fejlesztésre szoruló tanuló megkapja a szükséges fejlesztéseket. Fejlesztő pedagógusaink, a logopédus és a gyógypedagógusok hatékonyan segítik a tanítók, szaktanárok munkáját. Az iskola eredményessége Oktató-nevelő munkánk mércéje, hogy a továbbtanuló diákok 70-75 %-a általában gimnáziumban és szakközépiskolában folytatja tanulmányait, 25-30 %- szakmunkásképzőben illetve szakiskolában tanul tovább. A 6 és 8 osztályos gimnáziumba jelentkező tanítványaink az utóbbi években mindig felvételt nyertek. A visszajelzések azt mutatják, hogy volt diákjaink jól megállják helyüket új iskolájukban. Iskolánk tanulói hosszú évek óta a legelőkelőbb helyezéseket érik el a területi, megyei és országos levelező tanulmányi, népzenei, képző-és iparművészeti és sportversenyeken.
Tanulók létszámának megoszlása 400
25 350
22
25 20
22
21
300 250
fő
199
177
19
17
17
170
150
151
134
129
143
138
143
15
159 153
146
154
160
163
200 150 100
159
172
175
142
50 0 SNI Felső tagozat Alsótagozat
20 20 20 20 20 20 20 20 20 20 00 01 02 03 04 05 06 08 09 07 /20 /20 /20 /20 /20 /20 /20 /20 /20 *20 01 02 03 04 05 06 07 09 01 08 0
tanév
10
Alapfokú művészetoktattásban részesülők létszáma 60 Rajz-festészet
50
Kerámia
40
Tűzzománc
30
Néptánc Citera
20
Furulya
10
Szintetizátor
0 2005/2006
2006/2007
2007/2008
2008/2009
2009/2010
Jelenleg 27 engedélyezett pedagógus álláshellyel rendelkezünk. Tartósan távol van 2 fő (GYES-en vannak). Megbízási szerződéssel vesz részt nevelő-oktató munkánkban 4 fő (l-1 fő magyar nyelv és irodalom, német nyelv, illetve kémia tantárgyat tanít, 1 fő az alapfokú művészetoktatás területén a tűzzománc, festészet tanszak vezetője). Két vagy több diplomával rendelkezik: 14 fő
Pedagógus végzettség
3
4 24
Főiskola (F) Szakvizsgázott (G) Egyetem (H)
11
Életkor 1
25 év alatt
3
6
25-29
2
30-34
2
35-39 40-44 45-49 50-54 55-59
5
6
60-64 65 felett
5
Tantestületünk átlag életkora 46 év. Nagy része hosszú ideje dolgozik iskolánkban. Ez egyrészt nehézséget jelent, mert nehezebben váltanak az új módszerekre, korszerű eszközök használatára. Ezért különös gondot kell fordítani a képzésükre. Ugyanakkor erőssége is a testületnek, hiszen több a tapasztalt, rutinos, sok évet a „Kazinczyban” dolgozók száma, akikre mindig lehet számítani, nem futamodnak meg a naponta szaporodó problémák elől. Mind többen vesznek részt továbbképzéseken, illetve szereznek másoddiplomát azért, hogy munkájukat még magasabb színvonalon végezhessék. Az elmúlt 5 évben szerzett másoddiplomát: Gyurászikné Auer Noémi: matematika, technika Lengyel Piroska: gyógypedagógus, hitoktató Jakusné Tóth Zsuzsanna: fejlesztő tanító Csernusné Viola Hajnalka: fejlesztő tanító Jelenleg tanul: Pavella Krisztina: magyar nyelv és irodalom
Kollégáim fontosnak tartják választott hivatásukat. Munkájukat az eredményességre törekvés, az igényesség és a tanulóként érzett felelősség jellemzi. Ha bármely területről jelzést, vagy visszajelzéseket kapnak, együtt keressük a megoldást a hiányok pótlására, a hibák javítására. Munkánkat segíti: iskolatitkár (l fő) karbantartó- kertész (l fő) takarító (5 fő) Iskolánk a Teleki utca 2. szám alatt a katolikus templom mellett helyezkedik el. Ugyanitt található a tornacsarnok és a jelenleg nem használt gyakorlókert. A tornacsarnok külső állaga, valamint a terem burkolata, a szociális helyiségek felújításra szorulnak. Az intézmény épületét 1999-ben 8 tanteremmel, aulákkal (tetőtér ráépítéssel) bővítették és korszerűsítették. A termekbe új bútorok kerültek a korosztályoknak megfelelő méretben. Iskolánkban 23 tanterem (ebből 1 kisterem) 1 kerámiaműhely, és 1 tornaszoba (a csarnok emeletén) áll a tanulók rendelkezésére. Az intézkedési terv alapján az önkormányzat biztosította a kötelező taneszközöket, így a szaktantermek felszereltsége jónak mondható: - számítástechnika: 2 terem (korszerűen felszerelt (nyelvoktatásra is alkalmas) - természettudományi I.(interaktív táblával felszerelt) - természettudományi II. (fizikai és kémiai kísérletek végzésére is alkalmas) - angol nyelvi; német-angol nyelvi terem
12 - ének-magyar; magyar szaktanterem - rajz (tűzzománc kemencével felszerelt) - kerámiaműhely (égető-kemencével, gépi és kézi korongozókkal felszerelt). Tantestületünk igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyermekeket a képességeikhez viszonyított legmagasabb fokra juttassa, hogy segítse egészséges testi-lelki fejlődésüket. Idegen nyelvű oktatásunkat segítendő – 1. osztálytól tanítjuk az idegen nyelvet (angol-német), valamint felső tagozatban l -1 csoport kiemelt óraszámban tanulja a nyelvet. 2002. szeptemberében indítottuk el az APC Stúdió által kidolgozott „Szakosított számítástechnikai tanítási programot”. Első osztálytól heti 1 órában előkészítő jelleggel, negyedik osztálytól heti 2 órában. 7-8. osztályban sikeres ECDL vizsgát tesznek diákjaink. a.) A tanórán kívüli foglalkozások az oktató-nevelő munka segítői. Ezek egy része differenciált fejlesztést, tantárgyi szakköri foglalkozást jelent, mások kulturális, esztétikai, sport- és játéktevékenységet, valamint közösségi munkát. b.) Hagyományok. Iskolánkban jól működnek a már hagyománnyá vált iskolai rendezvények: Kazinczy napok, egészséghét, szülők bálja. Rendszeresek a vetélkedők, az osztálykirándulások, a színház-, múzeum-, mozi- és üzemlátogatások. Az iskolai hagyományok: - tanévnyitó ünnepély, az elsősök fogadása - ballagási ünnepély - tanévzáró ünnepély - házi tanulmányi, kulturális és sportversenyek - karácsony, Mikulás - farsang - Kazinczy-napok - fordított nap - anyák napja - gyermeknap - pedagógus nap - madarak és fák napja A nemzeti és állami ünnepek (október 6., október 23., március 15.) Iskolánk kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn számos olyan intézménnyel, melyekkel korábban kapcsolatba került. Meghatározó jellegű a fenntartónkkal, a Bugyi Nagyközségi Önkormányzattal kiépített jó viszony. Sok közös rendezvényt szerveztünk a Bessenyei György Művelődési Házzal. Szoros szakmai kapcsolatot tartunk fenn a Napközi-otthonos Óvodával. Nem egyszer ad otthont iskolai jellegű foglalkozásoknak a Fazekas Fenő Könyvtár. Az egészségügyet felügyelő egészségházzal, iskolaorvossal, fogorvossal folyamatos kapcsolatban állunk. Mindennapos munkakapcsolatban állunk a Gyermekjóléti Szolgálattal. A Bugyi Sportegyesület rendszeres sportolási lehetőséget biztosít a pályán. Korrekt, jó viszonyt igyekszünk fenntartani a Beleznay János Református Általános és Művészeti Iskolával és a községünkben működő egyházakkal. Anyagi támogatást kapunk helyi vállalatoktól és vállalkozóktól. A Winchester-alapítvány a számítástechnika oktatását támogatja. Iskolánk névadójának, Kazinczy Ferenc szavaival élve: „Jót s jól! Ebben áll a nagy titok.”
13
1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Iskolánkban, a nevelő-oktató munka középpontjában, a tanulásban-nevelésben kiteljesedő emberre vonatkozó értékek közvetítése, és fejlesztése áll. Nevelési programunk összeállításakor nagy figyelmet fordítunk az erkölcsi, etikai értékekre: egymás iránti tisztelet, felelősség, demokratizmus, humanizmus, szolidaritás, szeretet, tolerancia az élet, a környezet, az egészség értékei Kiemelt jelentőséget kaptak programunkban az emberközpontú társadalom és világkép értékei, mert nagy szerepet szánunk: a hazaszeretetre nevelésnek, az emberi jogok tiszteletben tartására a hazai, az európai, az egyetemes kultúra értékei megismerésének, megbecsülésének. Nagy figyelmet fordítunk a munka eredményességére vonatkozó értékekre: a tanulás, az értelmes kritikai gondolkodás, a kreativitás, problémaérzékenység, az együttműködés értékeire. Nevelő-oktató munkánk szolgálja az egyénre vonatkozó egyéb értékek fejlesztését, mert: önállóságra, önművelésre, igényességre, önmagukért érzett felelősségre, alkalmazkodásra, szabálykövető, lényegkiemelő, életvezetési, együttműködési, problémamegoldó, kritikai, döntési képesség kialakítására neveljük tanítványainkat. Közösségfejlesztés, közösségi életre nevelés: A 8 év során el kell érnünk, hogy tanulóink magukénak érezzék az iskolát. Tudják, hogy az iskola szüleik, a település, az ország erőfeszítéseinek eredményeként létezik. Becsüljék az itt folyó munkát, abban adottságaiknak, képességeiknek megfelelően legjobb tudásuk szerint vegyenek részt. Iskolánk a faluközösség szerves része. Munkánk során arra törekszünk, hogy ez a tény tanulóink számára is nyilvánvalóvá váljon. Az iskola közössége kapcsolatot ápol az országhatáron túl a körösfői Koós Károly Általános Iskolával. Az ott élő közösségek megismerése, a mi lehetőségeinkkel, adottságainkkal való megismertetése minket is gazdagít. Részvétel az osztályközösség feladatainak megoldásában. Közös tevékenységek végzése (ünnepségekre, tanulmányi-, kulturális-, sportversenyekre, programokra való közös felkészülés, hasznos anyag gyűjtése). Az iskola közös eseményein való tevőleges részvétel (tanulmányi-, zenei-, képzőművészeti versenyek, ünnepi alkalmak (nemzeti ünnep napja, Kazinczy napok)
14 A község rendezvényein való részvétel, műsorszolgáltatás, faluszépítés, közösen végzett társadalmi munka. Külföldi látogatás egymás intézményeiben. Bekapcsolódás az itthoni és a kinti közös programokba. Személyes, családi kapcsolatok kialakítása. Országjáró kirándulások. Környezeti nevelés: A tanulók közvetlen környezetük értékeinek megóvása és gyarapítása útján fejlődjön a természet iránti felelősségtudat. Legyenek érzékenyek. A lakóhely, szülőföld megismerését, megbecsülését elmélyítő tevékenységformák gyakoroltatása szűkebb és tágabb környezetük állapota iránt. Alakuljon kia természettudományos gondolkodásmódjuk. Ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként környezeti válság alakul ki. Szerezzenek tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Testi-lelki egészség: Az iskola környezetével, és tevékenységével biztosítja a tanulók testi, lelki, szociális fejlődését. Felkészíti a felnőtté válással együtt járó változások kezelésére. Kiemelten kezeli a káros függőséghez vezető szokások megelőzését. Segíti a krízishelyzetbe jutottakat. Az egészséges életmódra nevelés az életkornak megfelelő szinten, folyamatosan bővülve iskolai keretben (tantárgyakba építve), valamint az együttműködő egészségügyi hálózat (védőnő, iskolaorvos, fogorvos, külső előadók) közreműködésével valósul meg. Kiemelten fontos a mindennapos testmozgás biztosítása tanulóink számára. Iskolánk enyhe fokban értelmi fogyatékos, más fogyatékossággal rendelkező tanulók nevelésével-oktatásával, valamint integráltan középsúlyos értelmi fogyatékos képzésével is foglalkozik. A gyógypedagógiai nevelés célja: az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók foglalkoztatása összevont tanulócsoportban szerveződik. Háromnál több évfolyam esetén csoportbontásban. Az alsó tagozaton hangsúlyos a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése, valamint a részképességek fejlesztése. Megerősítése. A képességfejlesztésben nagy jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvések megismerésének, a céltudatosan kiválasztott tevékenységeknek. A felső tagozaton kiemelt feladat az önálló tanulási tevékenységformák elsajátíttatása. A tanulás-tanítás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségéhez igazodva differenciált módon jelen van a manipulációs és képi szint is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára szervezett osztályokban az „A fogyatékos tanulók oskolai oktatásának tantervi irányelve (Budapest, 2000.) alapján készült tantervet használja az intézmény. A NAT alapján megjelenő elemek: az alapfokú nevelés szakasza: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam
15
Céljaink: Alapvető célunk: pedagógiai eszközeink optimális kihasználásával, a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésével, az alapkészségek elsajátításának biztosításával, a továbblépéshez szükséges alapok lerakásával tanítványaink segítése abban a folyamatban, amelyben művelt, szabad, hasznos alkotásra és boldogságra képes emberré válhatnak. Elérendő célkitűzésünk, hogy tanulóinkat a saját képességeikhez és az iskola maximálisan kihasznált lehetőségeihez képest legmagasabb fokra juttassuk el. Ennek érdekében különösen nagy hangsúlyt helyezünk a következőkre: az alapelvekben megfogalmazott értékek közvetítése és fejlesztése alapkészségek biztos kialakítása indulási, tanulási hátrányok, esélyegyenlőtlenségek csökkentése tehetséggondozás Célok a nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára Mottó: „Magyarázd meg, és elfelejtem. Mutasd meg, és megjegyzem. De ha együtt csináljuk, meg is értem.” (Konfuciusz) Az alsó tagozaton (1-4. évfolyam) első két évében a szabályozás lehetővé teszi ebben az életkorban különösen jelentős, egyéni különbségek kezelését. A 3-4. évfolyamon erőteljesebbé vállnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény – elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a NAT fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A NAT az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. Óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerést, a megértést és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Vezessük át a gyermeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulási tevékenységbe. Tegyük fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Adjunk teret a gyermek játék-, és mozgás iránti vágyának. Segítsük a gyermek természetes fejlődését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszünk. Célok a nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára: Mottó: A nevelés alapja a szeretet – a tudás csak eszköze A felső tagozat (5-8. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, készség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása.
16 A 7-8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. Folytatjuk az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését! A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában figyelembe vesszük, hogy a szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik: a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. 13-14 éves kortól az ismeretszerzés folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. A különböző érdeklődésű, eltérő érzelmi, testi fejlettségű, motivációjú, szociális helyzetű gyerekeket érdeklődésüknek, képességeinek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra és a majdani társadalmi beilleszkedésre! Felkészítsük tanítványainkat a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására! A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának külön céljai Mottó: „Ne annyit markolj, amennyit akarsz, Hanem amennyit a kezedben tudsz tartani.” (Seneca) A tanulásban akadályozott fogyatékos tanulók oktatásának tantervi irányelveiben előírt, a helyi tantervben megfogalmazott közös, általános és részletes feladatok és követelmények szerinti nevelés-oktatás, a sérült tanulók személyiségének, szellemi és fizikai tehetségének valamint képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztése. A hiányosan működő képességek korrekciója annak érdekében, hogy tanulóink a társadalom teljes értékű tagjaivá válhassanak. A művészetoktatás céljai: Kerámia: A kerámia műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan járuljon hozzá a sokoldalú, érett, kreatív személyiség kialakításához, fejlessze a tanuló művészi képességét, ízlését, ítéletalkotását helyes irányba terelje, a tanuló alapvető mesterségbeli tudásra tegyen szert, rendszerezze és közvetítse azokat az ismereteket, melyeknek birtokában a tanuló számára lehetségessé válik a művészeti szakközépiskolára való felkészülés. Tűzzománc: A tűzzománc műhelymunka célja, hogy a vizuális neveléssel párhuzamosan, összetett tevékenységrendszerével fejlessze: mindazokat a megjelenítő, ábrázoló, konstruáló, tárgytervező képességeket, amelyek nagy szerepet játszanak a látás, a kézügyesség, a technikai érzékenység, az ízlés és a vizuális műveltség kialakításában, játékos, örömorientált műhelyfoglalkozásaival segítse a tehetséggondozást, problémamegoldó feladataival szolgálja a kreativitás fejlődését, összetett érzelmi és értelmi ráhatással a sokoldalú személyiségfejlesztést.
17
Vizuális ismeretek: A megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése, a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: az elemzés, az elvont gondolkodás, a képi gondolkodás, a képzettársítás és a szintetizálás képességeinek fejlesztése, a látás és látványértelmező képesség fejlesztése, a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása. Citera, furulya: Az alapfokon viszonylag könnyen elsajátítható hangszeren keresztül a gyerekek megismerkedhetnek a népi gyermekdalok, népdalok szélesebb skálájával. Közelebb kerülnek a nép olyan kincseihez, mely rajtuk keresztül válik élővé, ismertté. A ritmusérzék, a hallás, a zenei ízlés fejlesztése, formálása. Szolfézs: A szolfézstanítás célja a legfontosabb zenei alapismeretek elsajátításának és a zenei képességek kiművelésének pedagógiai folyamattá szervezése. Kialakítja a zene öntevékeny művelésének igényét és lehetőségeit. Gazdagítja a növendékeket az értékes zene megszólaltatásának és befogadásának örömével, segíti érzelemviláguk, személyiségük erkölcsi és szellemi formálódását. Táncművészet: A néptánc oktatás célja a tánc iránt érdeklődő tanulók mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztése, az egészséges életmódra, ügyességre, magabiztosságra nevelés. A gyermeki fantázia kibontakoztatásának, a tanulók kreatív megnyilatkozásainak, improvizációs készségük fejlesztése. A tanulók érdeklődésének felkeltése a néprajz és általában a kultúrtörténet iránt. Ismertesse meg a tanulókkal az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat, fejlessze ízlésüket és ösztönözze őket arra, hogy a tánc-művészet értő és élvező befogadójává váljanak. Célja továbbá: hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék a haza felelős polgárává váljék; kifejlődjék benne a hazafiság érzelemvilága; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert; megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására; legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjára bízottak sorsát illetően; váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.
18 Nevelő-oktató munkánk feladatai: Alapfeladatunk olyan gyermekközpontú tevékenységrendszer kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztése, amely a gyermekek eltérő képességeit, beállítódását, jogait, érdekeit figyelembe véve segíti elő céljaink elérését. Ebben támaszkodunk a tanulók véleményére, javaslataira, együttműködésére. A minden gyermeket érintő kérdésekben fontos partner a diákönkormányzat, a szülők, a fenntartó. Arra törekszünk, hogy az értékközvetítés és fejlesztés szője át az oktatás-nevelés egészét. (Tanárok, órán kívüli foglalkozások, közösségi programok, demokratikus működés.) Feladatok az l-4. évfolyamon: Pedagógiai munkánk középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlesztjük a felelősségtudatot, a kitartás képességét, előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagítását. Megalapozzuk a tanulási szokásokat. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. Csökkentjük a hátrányokat, amelyek a gyermek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből adódnak. Tudatosítjuk gyermekeinkben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítjük bennük a humánus (testileg és lelkileg harmonikus emberre jellemző) magatartásmintákat és szokásokat. A gyermek jellemének formásával hozzájárulunk a személyiség éréséhez. Feladatok az 5-8. évfolyamon: Folytatjuk és továbbfejlesztjük az l-4. évfolyamokban megkezdett feladatokat. Továbbépítjük az alapműveltséget a képességek céltudatos fejlesztésével, az önálló tanulás és önművelés alapozásával, gyakoroltatásával. Fejlesztjük azokat a képességeket és készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulói tevékenységek és a tanulói közösségben élés során fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségeit, akaratát, segítőkészségét, empátiakészségét. Olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságát, becsületességét, szavahihetőségét. Tovább erősítjük bennük a testileg és lelkileg harmonikus emberre jellemző magatartásminták és szokások elfogadását. Tudatosítjuk tanítványainkban a közösség demokratikus működésének értékeit, jellemző szabályait és arra törekszünk, hogy a demokratikus normarendszer terjedjen ki a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. Fejlesztjük tanulóink nemzeti azonosságtudatát, a nemzeti (és nemzetiségi) hagyományok ismeretére, megbecsülésére és ápolására neveljük őket. Erősítjük az Európához való tartozás tudatát és más-más népek kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére késztetjük tanítványainkat. Törekszünk az emberiség közös problémáinak bemutatására.
19 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának feladatai: Terápiás eszközöket, eljárásokat alkalmazunk a tartós tanulási akadályozottságot, magatartási zavart mutatók fejlesztésében. Fontos feladatunk a tanulók egyéni korrekciója, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció útján tanulóink társadalomba való beilleszkedésének elősegítése. A pedagógiai munka eredményességének növelése érdekében elengedhetetlen a tantestület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése, célirányos oktatási-nevelési eljárások, egységes követelményrendszer kialakítása és működtetése. (Beiskolázás tanfolyamokra, részvétel szaktárgyi továbbképzéseken, tapasztalatcserék a környék iskoláival, új diploma illetve szakirányú képzettség szerzése) A művészetoktatás feladatai: Kerámia: A tanulót ismertesse meg: a kerámiaművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, formakincsével, megnyilvánulási formáival, a tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, egyes technológiai eljárások kivitelezésével és azok alkalmazási területével, kerámiatárgyak készítésének folyamatával a tervtől a kész munkáig, a kerámiakészítés környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Tűzzománc: A tanulót ismertesse meg: a zománcművészet sajátos nyelvével, kifejező eszközeivel, konvencióival, műfajaival, esztétikai törvényszerűségeivel, a képalkotás, tárgyformálás anyagaival, eszközeivel, a technika munkafogásaival, alkalmazási lehetőségeivel, a tűzzománcozott dísz- és használati tárgy készítésével, a zománckészítés, környezet-, tűz- és balesetvédelmi szabályaival. Alakítsa ki mindazokat a tervező, átíró, kifejező, tárgyalkotó, teremtő, szerszámhasználó, díszítő, anyagformáló, munkaszervező képességeket, amelyek az igényes, művészi alkotómunkához szükségesek. Vizuális ismeretek: Feladata: a jártasság kialakítása a térábrázolásban, a geometria alapelemeiben, az anatómiai ismeretekben, a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátíttatása, az egyes festői és szobrászi technikák valamint a médiaművészet megismerése, alkalmazása, a művészettörténet nagy korszakainak elemző ismerete, a személyiségfejlődés segítése. Citera, furulya: A fokozatosság elvét betartva úgy kell fejleszteni, formálni zenei képességeiket, készségeiket, hogy a népzenét sajátjuknak érezzék. Maguk örömére, mások szórakoztatására tudjanak zenélni. Zenei világuk palettáján a népzene, a citera is elismert helyen legyen, ne szégyelljék.
20 Leljék örömüket a közös zenélésben. Legyenek folytatói, követői, legyenek tanítók a legjobbakból. Szolfézs: A szolfézstanítás feladata: a zenei olvasás-írás megalapozása és fejlesztése, a zenei készségek és képességek kiművelése, zenei anyanyelvünk: a magyar népzene megismertetése, más népek népzenéjének bemutatása, a műzene és a főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zenei logika ritmikai, dallami, harmóniai, formai összefüggéseinek megismertetése, az igényes muzsikálás és zenehallgatás kialakítása, a zenei pályára készülő növendékek felkészítése a továbbtanulásra. Táncművészet: Ismertesse meg a tanulóval a hagyományos népi játékokat, a három dialektikus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit, a mozgásanyag variációs lehetőségeit, a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet, a néprajztudomány sajátos megközelítési módját, a táncművészi és közhasznú formáit, az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Fejlessze a tanuló mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, tér, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, ízlését, kritikai érzékét. Ösztönözze a gyermeket a közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránt. Tegye nyitottá a gyermek személyiségét a folklór iránt. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai: Az eszközök, eljárások, módszerek megválasztásában a célokhoz, feladatokhoz igazodás mellett fokozott figyelmet fordítunk - a tanulók életkori sajátosságaira, - értelmi fejlettségére, - igazodunk a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. A gyermekközéppontú tevékenységrendszer (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő összhangja) folyamatos fejlesztésével és működtetésével biztosítjuk tanulóink sokoldalú fejlesztését. A tanulási stratégiák megválasztásában, a taneszközök használatában kitüntetett szempont: 1-4. évfolyamon: az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedeztetés, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti – gyakorlati – közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés. 5-8. évfolyamon az előbbieken túl: írásbeliség – szóbeliség egyensúlya, az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok alkalmazásának növelése; a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikák,…); építés a tanulók kíváncsiságára, rendszerezett ismeretek iránti igényükre, önértékelési alkalmak növelése.
21 Nagy figyelmet fordítunk az eljárások, módszerek megválasztásában arra, hogy könnyítsük az átmeneteket: A kezdő szakaszban közelítünk az óvodai, 5. évfolyamon az alsó tagozatos módszerekhez, a felső tagozat második periódusában fokozatosan előtérbe kerülnek a tanulók aktívabb részvételét igénylő ismeretszerzési módok, gondolva a középiskolai tanulásra. Mindezek érdekében tovább erősítjük az óvoda- alsó tagozat, alsó-felső tagozat, felső tagozat – középiskola közti módszertani együttműködést. Az új eszközök, eljárások, módszerek közkinccsé tétele érdekében bemutató foglalkozásokat, munkaközösségi tanácskozásokat tartunk, felelevenítjük e téren is a kistérségi tapasztalatcseréket. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontok érvényesülését veszi figyelembe iskolánk: olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; Váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; Sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában. Kulcskompetenciák: ALAPELVEK
CÉLOK
FELADATOK
ELJÁRÁSOK
ESZKÖZÖK
Iskolánk nevelőoktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségei, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanításitanulási
Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai, természettudományos, digitális, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kezdeményezőképesség és vállalkozói komp. esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetenciaterület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint.
Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképessé g, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése
A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.
Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu
A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenységközpontú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt
A képesség kibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
22 folyamatokat.
elsajátításához
konkrét élmények és tapasztalok gyűjtésére;
A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.
A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.
A tanulásmódszertan epocha beépítése 5-12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.
Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez…
Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítőtehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését.
Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.
A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!
Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítményközpontú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.
Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!
A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.
A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban.
A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában
A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.
Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.
Minden iskolai tevékenységünket – az oktatás és nevelés terén egyaránt – a gyermekek okos szeretete hatja át. Pedagógiai munkánk alapelve: „A legfontosabb cél: a lélek fejlesztése, a szív nemesítése” /Gárdonyi Géza
Következetesen a „bátorító” – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra!
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását, fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot!
A pedagógus a „megszólíthatóság ” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségét.
Célunk, hogy tanulóinkat felkészítsük arra, hogy a többségi társadalomban teljes értékű önálló életet éljenek.
A sajátos nevelési igényű tanulóink habilitációs és rehabilitációs foglalkozásainak szakszerű biztosítása. A közösségbe való beilleszkedésük segítése. Reális énkép kialakítása.
Az integrált oktatásnevelés feltételeinek megteremtése. Felzárkóztató és képességkibontakoztató foglalkozások összehangolása. A tanítási-tanulási folyamat egyénre szabott megszervezése, az egyéni fejlesztési tervek alapján. A tanulók teljesítményének
Utazó gyógypedagógusok módszertani segítségének igénybevétele. Fejlesztő foglalkozások, tanórai differenciálás, mentálhigiénés foglalkoztatások, mozgásterápia, gyógytorna, gyógy úszás, tantárgyi megsegítés, speciális segítőeszközök használata, tanulást könnyítő segédletek használata.
23 személyre szóló, differenciált értékelése. Iskolánkban az idegen nyelvet (angol, német) magas színvonalon oktatjuk.
Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.
Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében középés felsőfokú nyelvvizsgát.
Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok /taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok az egyéni szükségletek figyelembe vételével.
A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.
Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.
Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség!
Demokratikus alapokon álló, integratív tanár-diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.
Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).
Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási-tanítási folyamatokat.
Támogatás adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.
Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio- kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek.
A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.
Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket!
Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.
Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDTprogramokat. Minden iskolai tevékenységünket- az oktatás és nevelés terén egyaránt- a gyermekek okok szeretet hatja át.
Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern info kommunikációs technikákat, a számítástechnikai-informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!
Tanórai keretben és azon kívül megtanítjuk gyermekeinknek a számítástechnika alapjait, az interaktív táblával folytatott oktatási metódust..
A fejlesztő programok alkalmazásával lehetővé tesszük minden tanulónak az egyéni tanulási utak érvényesítését.
Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.
Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás
Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos
A pedagógus a „megszólíthatóság ” kö9zelségében él tanítványaival, az interperszonális
A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.
24 „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.)
személyközi kapcsolatokra!
beállítódását fokozzuk, a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk „énerős”, jó komfortérzésű fiatalokat!
kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza.
A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.
A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!
Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.
A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.
Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával.
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, a társadalmilag hasznossá.
A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kultúrájának megalapozása, a természeti – társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.
Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására
Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés
A programcsomag részét képező tanulóik és tanári eszközök. Kooperatív tanulási-tanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.
A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltségterület kitűntetett kötelességének tekinti
Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!
A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.
Összehangoljuk a tantárgyi.,a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (emberés társadalomismeret, etika; egészségtan; honés népismeret modulprogramok tematikáját.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd? A Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/
A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom
Az emberismeret az etika az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismertének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést, az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez
Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális
Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módszerekkel (kooperatív tanulási technikák) alkotó folyamatokat
A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.
25 aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);
fűző szellemi kapcsolatok világába! Tanuljanak meg a fiatalok globálisan gondolkodni és lokálisan felelősséggel cselekedni!
Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.
érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.
kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás – nem szakrendszerű oktatásra alapozva – egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./ egészségcentrikussá g 2./ alkotáscentrikusság, 3./ minőségcentrikusság 4./ kultúracentrikusság
A kommunikációs- és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítsuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét! Tudják helyesen megítélni az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét!
Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb kör erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Választási/döntési helyzetekben felelősen cselekedni
A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését.
Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/
Reális önismeret és életszemléletformálással segítjük a továbbtanulási /pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpályaépítést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.
Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe, önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat.
A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanuló megismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagunkért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét!
A tanuló megismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzési, minőségbiztosítási programjának megfelelően..
Vizsgálati módszerek tesztek rendszerbe állítása, a tapasztaltok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.
A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületb en (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia,
Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk a l-6. és 7-l2. évfolyamokon.
Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.
Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.
Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.
26 földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/ Felnőtt-ábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.
A beszédfejlesztés fő céljai: - interakció - összefüggő beszéd
A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud, tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni.
Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt. Felkészülés után ismerős, személyes témában informál…
A párban és csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.
A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.
Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,
Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.
Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés.
Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.
A NAT valamennyi műveltégi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom¿ - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünkkörnyezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;
Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés, az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtalálják helyüket és boldogulásukat.
Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, környezettudatosságr a nevelés - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre
A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógusmunkáj a a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.
A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.
A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematika specifikus készségek, képességek, motívumok és attitűdök fejlesztése.
A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!
Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése
Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.
Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.
A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon.
Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!
Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett.
A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.
Differenciálás Kooperatív technikák Projektek
A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.
Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!
Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjelenítésével,
A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése.
A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.
27 amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést.
Projektnapok szervezése.
A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.
A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!
Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.
Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell.
Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása
A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: - munkahelyhez segít - az információ áramlást biztosítja - bekapcsolódást enged A nemzetközi gazdasági, kulturális életbe
Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.
A tanulók idegen nyelv - használati képességének fejlesztése: - a beszéd - az írásbeli szövegalkotás - a szövegértés fejlesztése.
Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.
Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. magazinok interjúk tévéműsorok filmrészletek történetek, mesék levelek szerepjátékok
Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban.
Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.
Tudjon írni: - üzeneteket - feljegyzéseket - életrajzot - magánlevelet - egyszerű történéseket
Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás
A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.
A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket.
A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.
Ajánlott nyelvi tevékenységek: - vázlatkészítés - életrajz írása élménybeszámoló - üzenet - feljegyzés írása - történet tömörítése Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. hírműsor filmrészlet interjú történetek, mesék, versek
A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is, mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.
A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják, a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhasználatot erősíti.
Szabad interakció: feladatfelmérés tervezés követés értékelés megvitatás
Különböző anyag és eszközhasználat., minél szélesebb választékban.
A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános
A cél, hogy növekedjen a tanuló - kreativitása - önismerete, önbecsülése
A tanulók képesek: - egy adott modellt követve saját szöveget alkotni - saját munkájukat bemutatni - követni tudja a projektkészítés lépéseit megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy
Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez
Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű
Autentikus olvasott és hallható anyagok
28 kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.
- váljon autonóm személyiséggé - legyen képes együttműködésre - fejlődjenek inter - kulturális kompetenciái
Az értékelés kompetenciákra irányuljon, és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.
Az megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.
legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen az önértékelés a társak értékelése. Legyen szubjektív, Kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket.
ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit, és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.
feldolgozása.
A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ - ünneplés - dicséret - oklevél - naplóvezetés /erősség, gyengeség/ - közös értékelés
1.2.A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Célunk, hogy tanulóink: a különböző szintű adottságaikkal, eltérő mértékű fejlődésükkel az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal egyéb, érdeklődésük szerinti tevékenységükkel szervezett ismeretközvetítéssel és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ezt az alapvető tantervi tartalmak elsajátíttatásával és az erre épülő differenciálással kívánjuk megvalósítani. Éppen ezért nevelési programunkban az alábbi feladatoknak adtunk elsőbbséget: Az iskola programja, nevelési-oktatási folyamata adjon teret – a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának fejlessze - a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát járuljon hozzá – életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakulásához, meggyökereztetéséhez. Mindez olyan közös gondolkodást kíván az iskolahasználók (tanuló, szülő, pedagógus) és az iskolafenntartó részéről, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe veszi, hogy az oktatás-nevelés színhelye nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma (család, iskolán kívüli intézmények, kapcsolatok) A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai: Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: A megismerési, felfedezési vágy felkeltése
29 Jól motivált, változatos, képességekhez igazodó óravezetés, eljárások A tanulási teljesítményvágy optimalizálására törekvés Építve a tanulói sikervágyra, elismerésvágyra, a tanulói kötelességtudatot, igényszintet, akaratot fejlesztve. Az önálló tanulás és önművelés alapozása Az önálló ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségek és képességek (gondolkodási képesség, beszéd, írás, olvasás, matematikai képességek) alakítása és fejlesztése, hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása, az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok A pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Olyan iskolai értékrend, légkör teremtése, amelyben a tanulók megismerhetik a szociális viselkedés alapvető szabályait, megtapasztalhatják az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, biztonságban érezhetik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárhatók. Szerepet juttatunk a közvetett hatásoknak, élményeknek élő és történelmi személyek, irodalmi hősök, csoportok megismerése, élményszerű, pozitív minták felkínálása, példamutatás, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése. Együttműködési készség fejlesztése: Rendszeresen élünk a segítő együttműködés formáival (Együttes cselekvést igénylő programok, közös feladatmegoldások, közösségi kirándulások) Az egyes tanulók gyakran (legalább havonta) vegyenek részt csak segítő együttműködés által megvalósítható tevékenységben. (A szaktanárok mellett különösen nagy felelőssége van ebben az osztályfőnököknek.) Az egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatai: A mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, alapvető szokások folyamatos gyakorlása. A testnevelési órák mellett a minél gazdagabb sportköri élet; a sportolási lehetőségek további gazdagítása és optimális kihasználására neveljük tanítványainkat. Az önálló képesség fejlesztése életkornak megfelelően (egészséges étkezés, öltözködés, tisztálkodás, rendszeretet, az iskola, osztály berendezéseinek védelme) Segítséget nyújtunk a káros szokások kialakulásának megelőzéséhez (drog, alkohol, dohányzás). Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős párkapcsolatokra felkészítésre. Fokozatosan el kell érnünk, hogy az iskola minél előbb váljon minden részletében igényes, esztétikus közeggé, ahol a tanulók jól érzik magukat, ami fejleszti ízlésüket, igényességüket.(Művészeti nevelés, épület, berendezés, környezet) Az eddigi hagyományainkhoz igazodva továbbra is kiemelten kezeljük a szabadidő helyes, kulturált eltöltéséhez való hozzájárulást. (Éves program szerint folyamatosan
30 szervezünk: tantárgyi-, művészeti-, sportversenyek és programok, közösségi együttlétek: túrák, kirándulások, táborok, ünnepek, könyvtár, szakkörök) A tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelő munka során is Az alkotóképesség fejlesztése: A kreativitás fejlesztése érdekében: Még jobban kihasználjuk az alkotó tevékenységre alkalmas tantárgyi tartalmakat Minél több olyan szakkör indítása, amelyek tartalma felhasználható az alkotóképesség fejlesztésére A tanulók ösztönzése továbbra is az iskolán kívüli lehetőségek kihasználásra (elsősorban a művészeti iskola alkotó műhelyei) Versenyek, pályázatok, bemutatók, kiállítások, fellépések szervezése Tanulóink személyiségének teljes körű kibontakoztatása érdekében az alábbi tevékenységeket biztosítja az intézményünk: Csoportbontás: A magas szintű oktatás megvalósítása a tanulók képességei szerinti csoportbontással érhető el. Kiemelten: - idegen nyelv (angol, német) - Informatika, informatika tagozat - Magyar nyelv és irodalom - Matematika A csoportok átjárhatósága a tanulók tantárgyi teljesítményétől függően félévkor és év végén biztosított. Differenciált óravezetés: A pedagógiai módszerek széleskörű kihasználásával, megfelelő óraszervezéssel segítjük a tantárgyi blokkban eltérő tempóban haladó tanulóinkat. Felzárkóztató (fejlesztő) foglalkozások: A szak-, és szakértői vélemények megfelelő fejlesztő javaslataival fejlesztő tanítók, gyógypedagógusok és szaktanárok végzik a tevékenységet. Logopédia, iskola pszichológus szakember segítsége Pályaválasztási tanácsadás Középiskolára előkészítő: A 8. osztályosoknak szervezzük a foglalkozást magyar nyelv és irodalom, illetve matematika tantárgyból. Iskolaotthonos oktatás keretében, önálló és szabad órák beépítésével tesszük rugalmassá a különböző tevékenységek megismertetésére fordított időt. Pályaválasztási szülői értekezlet Iskola-kóstolgató (a leendő első osztályosoknak) A következőket kínáljuk még tanulóinknak: Zrínyi matematika Német szakkör Színjátszó kör Tömegsport Atlétika Kézilabda Labdajátékok Mindennapos testnevelés Kézművesség Táblajátékok Művészetoktatást: vizuális kultúra, festészet, kerámia, tűzzománc, citera, népi furulya tanszak
31 Kihelyezett tagozati formában a Kiskunlacházi Volly István Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében: - néptánc - zongora - gitár - furulya tanszaki nevelést-oktatást folytatunk. Iskolai háziversenyek: tanulmányi, szépíró, olvasó, mesemondó, szavaló, helyesíró Területi és megyei versenyek: Környezetvédelmi Vöröskeresztes Képzőművészeti Zenei Komplex tanulmányi; országos tanulmányi levelezőverseny ECDL vizsga Kazinczy napok Egészséghét Oktatási Közlönyben meghirdetett országos verseny Hagyományaink őrzése: Ünnepek, iskolai műsorok: - Tanévnyitó - Október 6. - Október 23. - Mikulás - Karácsony - Magyar Kultúra Napja - Farsang, suli buli - Fordított nap - Szülők bálja - Gyermeknap - Bolond ballagás - Ballagás - Tanévzáró Kapcsolat a körösfői Koós Károly Általános iskola és Líceum tanulóival Osztálykirándulások Színház-, múzeum-, és mozilátogatások Nyári tábor (Révfülöp) Játszóházak, táncházak
1.3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK (1. számú melléklet: Egészségnevelési programunk) Az egészségfejlesztés iskola feladatai: Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésérre és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az
32 egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmagunk ismerete egészségi állapotunk ismerete a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között: intézményvezető vagy megbízottja; egészségnevelő pedagógus; iskolaorvos, védőnő; diákönkormányzatot segítő pedagógus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; napközis és tanulószobai csoportok vezetői.
33 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia- és testnevelésóra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást, megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit, felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat. Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, amelynek munkatársai a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, a versenyekre való utazás lebonyolításában és diákjaink társadalmi elsősegélynyújtásba való bevonásával segítik a közösségi munkát.
1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK „ A közösség olyan emberi együttélés, amelyet a közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tart össze.” (Hankiss Elemér) Célunk a közösségfejlesztés folyamatában az osztályokból, (csoportokból) olyan közösséget formálni, amely képes a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására; és az iskola szervezeti keretein belül (és kívül is) hajlandó ennek megfelelően viselkedni, érte tenni. A közösségi nevelés területei: A család Az iskola Az iskolán kívüli közösségek Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszert követelményeire és a diák-önkormányzati munkára alapozva tervezzük.
a
NAT
közös
34 Közös követelmények: A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismerését. Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Arra törekszünk, hogy tanulóink közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.(Levelezés, testvérkapcsolatok, határtalanul kirándulások szervezése, bajbajutottak segítése) Programokkal biztosítjuk a tanulók bekapcsolódását a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe. (Bekapcsolódás környezetvédő, iskolaszépítő programokba, akciókba) A kommunikációs kultúra (a megismerés, véleményformálás, kifejezés, érvek kifejtése, értelmezés, eligazodás az információs környezeten, kritikai módon használás) fejlesztése szolgálja egymás jobb megértését, elfogadását, megbecsülését, az együttműködési készség fejlődését. (Tantárgyi feladatok „A szép magyar beszédért” mozgalom, diáktanács működtetése, együttműködés a szülőkkel) Fejlesztjük tanulóinkban a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Változatos programkínálatunkkal is arra törekszünk, hogy tanulóink minél több közvetlen tapasztalatot szerezzenek az együttműködés terén.
Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) tanórán kívüli foglalkozások (napközi, tanulószoba, séták, kirándulások, szakkörök) diákönkormányzat működése szabadidős tevékenységek Feladatok a fejlesztésben: A formákat úgy szervezzük, hogy mindegyik külön-külön és egymást erősítve is járuljon hozzá: a közösségi magatartás kialakításához a véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlődéséhez, A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusnak van feladata, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek képviselőinek, minden partnerünknek, mert: Mindannyian példaként állnak a tanulók előtt megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszéd-stílusukkal, társas kapcsolataikkal. Ezért a feladatokat csak együttműködve tudjuk megvalósítani. Az együttműködés konkrét tartalmát a mindenkori éves program határozza meg.
35 A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: Az iskolai nevelés oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése, értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) ismerje régiónk sajátosságait, értékeit a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában személyes példamutatás diákvezetők nevelése, munkájuk segítése a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása jutalmazás és büntetés alkalmazása a másság elfogadása váljon érzékennyé környezete állapota iránt ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy-egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: a tananyag elsajátítása segítse a tanulók kezdeményezéseit, járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez, a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/ fejlesztésének segítésére, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését, alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és a környezeti szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,
36 A közösségfejlesztési célok elérése érdekében feladataink: a tanulás támogatása (kölcsönös segítségnyújtás, közösségi ellenőrzés, törekvés a tanulmányi, és munka-erkölcs erősítésére); a tanulók kezdeményezéseinek segítése, önállóságuk, öntevékenységük kifejlesztése; folyamatosság biztosítása (építés a már elért szintre, az elért eredmények továbbfejlesztése); változatos munkaformákkal (csoportmunka, kísérlet, verseny) az összetartozás, az egymásért érzett felelősség érzésének erősítése; Olyan nevelőkollektíva, mely összehangolt követeléseivel, eljárásaival az egyes osztályokat (csoportokat) vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztési feladatai A kötetlenebb tevékenységi formák, a közösen átélt élmények kiváló területei a fejlesztésnek. A közösségi magatartás, a közösséghez tartozás érzésének erősítése sokoldalú, változatos tevékenységekkel, az egyéni képességekre, kezdeményezésekre, közös élményekre támaszkodva. A közösségben végzett tevékenységekkel önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére nevelés. A természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének mélyítése közös sétákkal, kirándulásokkal. A megvalósítás formái: Kirándulások, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb megismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. Kiállításokon, színházi, zenei, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő – készség fejlődését. Az együttes szereplésekre való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. Munkaközösségi programok. Levelezős, egyéb versenyek. A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladati A kialakított (hagyományokon alapuló) közösségi munkák, közösségépítő tevékenységek fejlesztése Új közösségi hagyományok teremtése Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban. A közösség iránti felelősségérzet alakítása
37 Olyan közösség kialakítása, amely büszke saját sikereire és értékeli más közösségek eredményeit is. A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai Nagyon fontosak a fejlesztésben. Kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéb problémáihoz, és hatásuk nemcsak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. Feladatok: Jó kapcsolat kiépítése a tevékenységekben résztvevő más korosztállyal, szülőkkel valamint a segítőkkel. Csoporton belüli kapcsolatok erősítése A közös munka során az önismeret elmélyítése, az önfegyelem fejlesztése, az együttműködés megalapozása Olyan tevékenységek szervezése, amelyek során felkelthető bennük a másik iránti érdeklődés, megértés, türelem Olyan csoportok kialakulásának segítése, amelyek pozitívan hatnak az egész személyiség fejlődésére, a pozitív töltésű életmód kialakulására.
1.5. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI; AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
38
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Ezek indításáról – az igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése differenciált óraszervezés csoportbontás a modul tantárgyak órakeretbe történő beemelése versenyek, vetélkedők, bemutatók szabadidős foglalkozások képesség-kibontakoztató foglalkozások megszervezése a könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek használata
39 középiskolai előkészítő 7-8. évfolyamokon versenyeztetés egyéni tehetségek felismerése, megfelelő irányba történő fejlesztése Céljainkból adódóan elsődleges törekvésünk, hogy tanulóinkat a saját képességeikhez és iskolánk lehetőségeihez mért legmagasabb fokra juttassuk el. A továbblépéshez szükséges készségek kialakítása, a képességek optimális fejlesztése érdekében kiemelten kezeljük a következő feladatokat: Alapvetően fontos az olvasás, írás, számolás, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése. Törekvésünk, hogy ezt a 6. évfolyam végére elérjük. A tanórai tanulás folyamatában előtérbe állítjuk az egyéni képességekhez igazodó eljárásokat, módszereket, szervezési formákat, az egyéni bánásmódot. A községi könyvtár, más létesítmények, eszközök egyéni és csoportos használatát elsődlegesen a képességfejlesztés szolgálatába állítjuk. A tehetséggondozás hatékonyságának további növelésére törekszünk. Ehhez a törvény adta lehetőségeket kihasználva Órakeretet (választható órák, szakkör, versenyekre, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások, emelt óraszámú nyelvoktatás), szükséges esetben csoportbontást, egyéni foglalkozást, versenyeztetési, megmérettetési lehetőségeket biztosítunk. A döntés a felismert szükségletek alapján a tantestület joga. Évente történik meg a felülvizsgálata, értékelése. A művészeti téren tehetséges tanulók szüleinek a művészeti tanszakokat javasoljuk. A sportban tehetségesek felkarolása, foglalkoztatásuk megszervezése. Részképesség zavarok esetén a Szakértői Bizottság javaslatára Kt. 30.§ alapján heti egy órás fejlesztő foglalkozást biztosítunk képzett szakemberek, gyógypedagógusok és fejlesztőpedagógusok bevonásával, a foglalkozásokra fejlesztő eszközök, játékok biztosításával. Fontos szempont a kudarcok megelőzése. Ezért az iskola megkezdésével egy időben megkezdődik a fejlesztő foglalkozás azoknál a tanulóknál, akik részképesség teljesítmény zavarral, tanulási nehézséggel küzdenek. A foglalkozás felépítése személyre szabott, egyéni fejlesztési ütemterv alkalmazásával történik. Azonos problémával küzdő tanulók kis csoportokba szerveződve vesznek részt a foglalkozásokon. 3-6 fő hatékonyan fejleszthető, heti 1-2 órában. A foglalkozások játékos, az életkornak, a fejlettségnek megfelelő nehézségi fokozat megtartásával folyjanak. Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a foglalkozásokon, a szívesen, jó kedvvel végzett munka eredményessége mérhető. A fejlesztés függ a tanuló értelmi fejlettségétől és a fejleszthető képesség szintjétől A foglalkozások során fontos szempontok:
40 - Szorongás oldása - Figyelemzavarok korrekciója - A mozgás és észlelés teljes körű fejlesztése - Tájékozódás testen, testtudat kialakítása - Figyelem fejlesztés, reakcióidő csökkentése - Nyelvi fejlesztés, szókincsbővítés, nyelvi grammatikai struktúrák kiépítése - Alaklátás, formaállandóság, nagy mozgások, bal – jobb irány, finommozgás. - Koncentrációfejlesztés A tartós pedagógiai terápiás segítségnyújtással eredményesen enyhíthető (javítható hibák): Tanulási hiányosságok: hiányos ismeretek, hiányos tanulási bázis Kultúr-technikai hiányosságok: olvasási – megismerési zavarok, grafomotoroszavarok,iránytévesztések. Érzelmi és neurotikus zavarok: szorongás, koncentrációs zavarok, ellenérzések, negatív beállítódás. Speciális motivációs zavarok: sikertelenségek következményei.
A tanulók megfelelő csoportban való elhelyezése a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján (enyhe fokban eltérő értelmi képességű, középsúlyos fokban eltérő, súlyos magatartási zavaros magántanuló, 10 órás korrepetálás keretében foglalkoztatott csoportok kialakítása) A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A 7-14 éves korosztály 10-15%-a beilleszkedési, magatartási zavarral küzd, melyhez az esetek nagy részében figyelemzavar, tanulási illetve részképesség-zavar társul. Ezek a gyerekek legtöbbször ép intellektusúak, mégis a felmerülő problémák kezelése nagy terhet jelent a családoknak. Indokolt tehát, hogy a kezelésére megfelelő segítséget várnak az iskolától. Az esetek jellemzői: * túlmozgékonyság disszociális irányú fejlődés * hangulat-ingadozás olvasás-írás zavar * ingerlékenység ügyetlen, rossz mozgás * agresszivitás iránytévesztés * fáradékonyság hallási-figyelem rossz * figyelemzavar teljesítmény-ingadozás * befolyásolhatóság Segítő pedagógiai tevékenységek: - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése - csoportbontás - felzárkóztató órák, egyéni foglalkozások - mozgáskoordináció fejlesztése - napközi, tanulószoba - diákétkeztetés - községi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy
41 csoportos használata - a pedagógusok és tanulók segítő, személyes kapcsolata - a szülők, családok nevelési gondjainak segítése - családlátogatások - iskolai gyermekvédelmi felelős tevékenysége - szükség esetén a rászoruló gyermekek szociális támogatására javaslat - logopédus - pszichológus - fejlesztő pedagógus - képességvizsgáló bizottság szakmai szolgáltatásának igénybe vétele - szoros kapcsolat óvodával, iskolaorvossal, védőnővel, pszichológussal A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program: A tanulási folyamatban lassabban haladó gyermekek számára lehetőséget biztosít iskolánk a felzárkózásra. Alapfokú oktatásban: Differenciált óravezetés Korrepetálás Logopédiai foglalkozás: szűrések, részképesség zavarok vizsgálata (Sindelar), beszédhibák korrekciója Hiperaktív gyermekeknek autogén tréning Orvosi javaslatra gyógytestnevelés Csoportbontás: nyelvi, magyar nyelv és irodalom, matematika és informatika órákon Sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatása: Habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlesztés Logopédiai foglalkozás Gyógytestnevelés Problémás esetekben a szülő egyetértésével a Nevelési Tanácsadó (Gyál ) segítségét kérjük. A Pest Megyei Önkormányzat 2. számú Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság határozatai alapján fejlesztő órákat biztosítunk.
A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik: Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése (differenciálás) Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok (egyéni fejlesztő foglalkozások, korrepetálások, habilitáció, rehabilitáció- szakkörök, versenyek, tehetséggondozó csoportok) Gyógytestnevelés Drog- és bűnmegelőzési programok (DADA-program, Csendes Éva: Életvezetési ismeretek program, szülők fóruma, előadások osztályoknak, szakemberek (orvos, védőnő, rendőr) igénybevétele Mentálhigiéniás programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, adott esetben értesítés (levél, újság)
42 Helyi regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése, lehetséges esetekben megpályázásuk iskolai szinten Motiválás arra, hogy a rászorult gyermek napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön Kapcsolatfelvétel, együttműködés: az érintett családokkal (családlátogatás, egyéni beszélgetés) az óvodával (munkaközösségi együttműködés, közös programok) az iskolapszichológussal, logopédussal, gyermekvédelmi felelőssel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal az önkormányzat népjóléti bizottságával a Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértői Bizottsággal, Nevelési Tanácsadóval A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének a meghatározása Egyéb támogatások: kirándulási, táborozási hozzájárulás Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon Logopédiai fejlesztés Gyermekvédelmi tevékenység A feladatok ütemezése: A konkrét tennivaló ütemezése évente történik a felmért szükségletek alapján Az évente ismétlődő feladatok ütemterve Időpont márciusáprilis május augusztusszeptember szeptember Május
Feladat A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása adatlapon A tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre. Személyi feltételek számbavétele, képzési szükséglet. A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése az egész évre Tevékenységek megvalósítása ütemterv szerint Eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre
Felelős Osztályfőnök Megbízott felelősök Megbízott felelősök Megbízott felelősök Megbízott felelősök
A sajátos nevelési igényű tanulók segítésének programja A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók közötti fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket iskolánk a helyi pedagógiai program kialakításakor figyelembe vette. A sajátos nevelési igény kifejezi: - a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges, vagy teljes körű módosulását, - az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.
43 A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. A fejlesztő program a helyi tanterven belül, mellékletként jelenik meg, és az integrációt segítő sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésére, nevelésére irányul. A nevelőtestület minden évben a munkaterv készítésekor felülvizsgálja, s meghatározza benne az anyagi kereteket is, s összefoglalja a célokat és fejlesztéseket. A sajátos nevelési igény meghatározása: különleges bánásmód keretében sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: Mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, az autizmus spektum zavarral küzdő, Pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A fejlesztő program tartalmi elemei Általános célok – alapelvek A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei: A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított, és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi
Általános alapelvek: Az életkori csoportok megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez igazodó, önmagukhoz mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás és nevelés megvalósítása. A NAT alkalmazása a SNI tanulók iskolai nevelésében, oktatásában is alapdokumentum, a benne meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a SNI tanulók számára is érvényesek. Az intézmény pedagógiai programjának és a helyi tantervének elkészítésekor figyelembe vettük: a köznevelési törvényt, a NAT és az Irányelv vonatkozó előírásait, a szülők elvárásait, és a tanulók sajátosságait. Az „Irányelv” biztosítja, hogy: a fejlesztés megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, a követelmények igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, ha szükséges a fejlesztés terjedjen ki az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is, a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmény pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, a tanulókat a nevelés-oktatás, fejlesztés ne terhelje túl.
44
Ennek érdekében az „Irányelv” meghatározza: a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosítását, a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, a nevelés, az oktatás, és a fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. Az SNI tanulók pedagógiai célú habilitációs/rehabilitációs ellátása A SNI tanulók különleges gondozási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket a helyi pedagógiai program kialakításakor vesszük figyelembe. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös célja és feladatai: a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, a különféle funkciók egyensúlyának kialakítása, a szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni kompetenciák kialakítása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők: a sérülés típusa, súlyossága a sérülés kialakulásának ideje a SNI tanuló életkora, állapota, műtétei, képességei, készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei a társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, lehetőség szerint önálló életvitel. A SNI tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, tartalmak, tevékenységek, követelmények a szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanári / terapeuta kompetenciája: programok összeállítása, fejlesztőmunka, közreműködés a tevékenységek tervezésében, s ezt követően a konzultációban a többségi pedagógusok munkájának segítése
AZ ENYHE FOKBAN ÉRTELMI SÉRÜLT TANULÓK, A TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM Az értelmi fogyatékosok egyik csoportját képezik. Az enyhe fokban értelmi sérültek személyiségfejlődési zavara, akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/ vagy funkciózavarával függ össze. Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak azok a tanulók, akiket korábban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a köznevelési törvény szerint Szakértői Bizottság enyhén értelmi fogyatékosnak minősített. A tanulásban akadályozott tanulók Helyi Tantervének tartalmi elemeit az SNI kerettanterv határozza meg, melyet az iskola helyi tantervébe (tantárgyanként) épít be, annak szerves részét képezve. Kiemelt fejlesztési feladatok:
bevezető szakasz: 1-2. évfolyam kezdő szakasz: 3-4. évfolyam
45
Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatási-szervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A bevezető szakaszban szükség esetén egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezünk. A hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban, állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységre készteti a tanulókat. A gyógypedagógiai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére törekszik. E két szakaszban nagyobb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése. Alapozó szakasz:5-6. évfolyam Fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítástanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulációs és a képi szint is. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI MIATT NEVELÉSI, TANULÁSI FOLYMATBAN TARTÓSAN, ÉS SÚLYOSAN AKADÁLYOZOTT TANULÓK (RÉSZKÉPESSÉGZAVAR) FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM
A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia, diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, a fentiek együtt járása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartás jellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást.
46 Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. A tanítás-tanulás folyamatában a részképesség-zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttesét soroljuk. E fogyatékosság deficiál - diagnosztikai jellemzője, hogy a részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás, teljesítményszóródás mutatható ki a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. Kiemelt célok, feladatok: Kudarctűrő képesség növelése. A tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. A sajátos nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő folyamatban. Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. Önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása.
Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A tanuló fejlettségének megfelelően egyéni továbbhaladás biztosítása. Testnevelés és sport műveltségi területen az első tanévben szenzoros integrációs program és /vagy gyógy-úszás alkalmazása. Önállóságra nevelés Kiemelt feladatok diszlexia, diszgráfia esetén: testséma biztonságának kialakítása, téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, vizuomotoros koordináció gyakorlása, látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, beszédfejlesztés, aktív szókincs bővítése, helyes ejtése, verbális figyelem és emlékezet, intenzív fejlesztése, hang - betű kapcsolat kialakítása; fonémahallás fejlesztése, makacs betűtévesztések kiküszöbölése (egymástól távol tanítjuk, sok mozgással, hangoztatással stb. pl.: b-d-p, o-ó, u-ú, ü-ű, ö-ő), figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között, toldalékok körültekintő olvasása, olvasástechnika, tempó fejlesztése, olvasás-írás tanítása (esetleg újratanítása) hangoztató - elemző vagy diszlexia prevenciós módszerrel, olvasás, írás készségének folyamatos gondozása az egész iskolai pályafutás alatt, idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, segítő környezet folyamatosan álljon rendelkezésre, kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, olvasásképtelenség esetén a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. A megvalósítás szinterei: minden tanórán
47 fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon napközi, tanuló szoba Kiemelt feladatok diszkalkúlia esetén: testséma kialakítása, téri relációk biztosítása, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, számfogalmak kialakítása és bővítése, a manipuláció előtérbe helyezése, képi vizuális megerősítés, az érzékelés - észlelés, a figyelem az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése (számológép, naptár stb.), az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megörökítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben, a matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása, gyógypedagógiai segítség speciális módszerekkel, egyéni sajátosságokhoz igazított megjegyzést segítő technikák megtalálása, alkalmazása, szerialitás erősítése.
A megvalósítási színterei matematika óra, napközi, tanulószoba, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás, felzárkóztató foglalkozások, szabadidő (képességfejlesztő játékok). Kiemelt feladatok a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén (hiperkinetikus zavarok): A halmozott fejlődési zavar a beszéd / nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába. Komoly akadálya az olvasás, írás, számoláselsajátításának. Speciális fejlesztés, logopédiai- és pedagógiai ellátás szükséges. A percepció minden területét fejleszteni kell: a vizuális, az akusztikus, a mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd és nyelvi készség állandóságát. A különleges gondozás igényeit gyógypedagógus végzi. Tanácsadás osztályfőnöknek, tanítónak, szaktanárnak, szülőnek. Együttműködés a pszichológussal. A megvalósítás színterei: tanóra, napközi, tanulószoba, gyógypedagógiai foglalkozás egyéni terápiás terv alapján.
48 HALMOZOTTAN FOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSÉT SEGÍTŐ PROGRAM A halmozott fogyatékosság olyan állapotot jelent, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, a látás, a hallás, valamint más megismerési funkciók, esetenként a személyiség és viselkedés zavara. Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás alapja a fejlesztés rövid távú céljai, feladatai, és követelményei. A halmozottan sérült látássérült tanulók oktatása A halmozottan sérült, vak, aliglátó, gyengénlátó tanulók nevelését-oktatását és optimális fejlesztését a gyógypedagógiai intézményeken belül működő speciális tagozatok biztosítják. A helyi tanterv kidolgozásánál a társuló fogyatékosságokra vonatkozó irányelveket együttesen kell alkalmazni. A halmozottan sérült látássérülteknél egyéni fejlesztési tervet is szükséges készíteni. Az integrált nevelés-oktatásban résztvevő halmozottan sérült látási fogyatékos tanulók oktatásához a látássérültek intézményeiben létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények nyújtanak szak- és szakmai segítséget. A halmozottan sérült nagyothalló tanulók fejlesztése: A halmozottan sérült nagyothalló tanulók nevelési, oktatási lehetőségeit alapvetően befolyásolja a társult fogyatékosság jellege és súlyossága, ezért az iskolai fejlesztés elveit és szakaszait - valamennyi érintett fogyatékossági terület pedagógiai és rehabilitációs feltételeinek biztosításával – az adott tanuló esetében egyéni fejlesztési tervben határozzuk meg. A halmozottan beszédfogyatékos tanuló: A beszédzavarok egy-egy tanulónál halmozottan is előfordulhatnak. A leggyakrabban a megkésett, illetve akadályozott beszédfejlődés, a komplex nyelvi fejlődési zavar jelenik meg a tünetek sokféleségével tarkítva. Nem ritka a megkésett/akadályozott beszédfejlődés – a hadarás - a dadogás együttese. Az iskolai szakaszban ennek olvasás-, írászavar-kihatása is megmutatkozik. A tünetek megjelenhetnek párhuzamosan, de előfordul a tünetváltás jól ismert jelensége is, amikor pl. a kiejtés javítását, javulását követően dadogás, hadarás lép fel. Ilyen esetekben a fejlesztési elvekre épülő terápiák tudatos alkalmazása a rehabilitáció döntő tényezője.
GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmének feladata veszélyeztetett gyermekek gondozása, oktatása, szellemi, erkölcsi, testi, egészségügyi fejlődésének előmozdítása és támogatása. A
49 veszélyeztetettség felderítése, a veszélyeztető okok feltárása, a veszélyeztető körülmények felszámolása, vagy legalább csökkentése. A fiatalkorúak egészséges fejlődése csak a társadalom aktív közreműködésével valósítható meg. Fokozatosan vonatkozik ez az igény azokra a gyermekekre, akiknek fejlődése valamilyen környezeti, anyagi, egészségügyi vagy személyiségében rejlő ok miatt veszélyeztetett, mert megmentésük csak az állami és társadalmi szervek összehangolt tevékenységének eredménye lehet. Különös gondot kell fordítani a család és az iskola kapcsolatának erősítésére, hogy a kiskorú környezete váljon alkalmassá a családgondozói tevékenységre. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról azt a határozott állásfoglalást tükrözi, hogy a gyermek nevelése alapvetően vérszerinti családjának feladata, s ebben a családot a lehetséges eszközökkel támogatni kell, ha ezt a támogatást igényli. A gyermekek védelmét szolgáló másik nagy terület, az iskolai gyermekvédelem is ezt a felfogást tartja szem előtt. Az iskolai gyermekvédelmi munka nem kiosztható reszortfeladat, hanem az iskolai nevelés egyik területe, amelynek szükséges mértékben meg kell jelennie az iskola saját pedagógiai programjában, melynek megvalósításában a gyermekvédelmi megbízott kulcsfontosságú, de csak az egyik szereplő. Iskolánkban a gyermek- és ifjúságvédelem ellátása a nevelőtestület feladata az igazgató irányításával és a gyermekvédelmi megbízott szakmai segítségével. Az igazgató irányítja, ellenőrzi és elemzi az iskola gyermekvédelmi helyzetét. Az ifjúságvédelmi felelős, aki a gyermekvédelmi munka tervezésében, irányításában megfelelő szakmai ismerettel rendelkezik, segítséget nyújt a nevelőknek munkájukhoz, vezeti a veszélyeztetett tanulók nyilvántartását. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, a gyámhatósággal. Tájékoztatja a gyámhatóságot a nyilvántartásba vett tanulók helyzetéről, szükség esetén kéri a védő-óvó intézkedések megtételét. Helyzetelemzésben megítéli az iskolában végzett gyermekvédelmi munkát, meghatározza az elvégezendő feladatokat. Állandó feladatok: a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, és nehezen nevelhető tanulók felmérése a fent említett gyermekek nyilvántartásba vétele családlátogatás és utána környezettanulmány készítése javaslat az önkormányzat szociális bizottságához az ingyenes étkezésre tankönyvtámogatásra javaslattétel egyszeri segélyre javaslattétel védő-óvó intézkedések kérése az önkormányzat gyámügyi osztályától nagy családosokkal való állandó törődés szülők nevelése, meggyőzése, nevelési tanácsadás gyermekvédelmi támogatásra javaslattétel, amennyiben a szülő nem intézkedik egészségileg károsult tanulók felmérésére, speciális vizsgálat kérése tanulmányi eredmények állandó figyelemmel kísérése pályaválasztásban segítségnyújtás kollégiumi elhelyezés igénylése a középiskolai tanulmányoknál az iskolai és osztálykirándulásnál a rászoruló gyerekek segítése Hátrányos helyzetű tanuló az, akit a családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította.
50
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője az tankötelezettség beállásának időpontjában az iskola 8. évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, illetve az a tanuló, akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetett az a gyermek és fiatalkorú, akinek normális gondozását, oktatását, szellemi, erkölcsi, testi, egészségi, esztétikai nevelését, környezeti, szociális, egészségügyi okok akadályozzák. Nincs biztosítva számunkra, hogy az intézmények a családdal együtt felkészítik őket az életben, a munkában való eredményes helytállásra. Veszélyeztető okok: a család anyagi helyzete megoldatlan, vagy felbomló rendszertelen az életmódja a szülőknek a gyermekekkel szembeni magatartása rossz (elhanyagolják, kegyetlenül bánnak vele). A szülők felelőtlen magatartása (alkoholizmus, szexuális erkölcstelenség, bűnöző környezet) tanúsítanak a szülő vagy a gyermek beteg, családi tragédiák, baleset, haláleset fordul elő. A veszélyeztető okok nem egyformán hatnak minden gyermek esetében. Egyes ártalmaknak kitett gyermek – főleg környezeti – tűrőképessége igen erős. Az intézmények jó hatása, összehangolt munkája, sokszor közömbösíti a negatív tendenciákat. Ezek esetében nincs is szükség a legtöbb esetben speciális intézkedés megtételére, a gyermekvédelmi megbízott beavatkozására, de az osztályfőnök felelőssége itt fokozottan jelentkezik. Minden nevelőszülőhöz kihelyezett állami gondozott gyermek veszélyeztetett helyzetű, ezért kerül állami gondozásba. Nyilvántartásba vesszük, mert szeretetteljes bánásmódot igényel. Védő-,óvó intézkedésre nincs szükség esetükben a legtöbbször, de a kapcsolattartás a nevelőszülők felügyelőjével indokolt. A nevelőszülő adatait be kell írni. Nehezen nevelhetők: azok a sérült személyiségű gyermekek és fiatalkorúak, akik értelmileg elmaradottak, érzelmileg sivár, dacos, lusta vagy erkölcsi vétséget elkövetők, nehezen hozzáférhetők, teherbírásuk, alkalmazkodó képességük elégtelen, fáradékonyak, súlyos idegrendszeri zavarokkal küzdenek.
1.7 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTELI RENDJE A diákönkormányzat döntési jogkörét csak a nevelőtestület véleményének kikérésével gyakorolhatja. A nevelőtestület véleményét - a döntést igénylő ügyben - a diák-önkormányzati ülés előtt legalább 15 nappal ki kell kérni. A nevelőtestület véleményezési jogával a diák-önkormányzati ülés megkezdéséig, illetve magán az ülésen élhet. (A nevelőtestület véleménye a diákönkormányzat döntésére nézve nem kötelező.) A diákönkormányzat joga, hogy döntsön: saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,
51 hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanuló vezetőjének, munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat - a fentieken túl - dönthet: munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról, külső segítők felkéréséről, szövetségekhez való csatlakozásról. További jogok és kötelességek, a működés elvei a Diák-önkormányati SzMSz-ben részletezve. 1.8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS INTÉZMÉNYI PARTNERI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Az iskolai nevelésnek, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés alapja: a gyermek iránti közös felelősség Megvalósulási formái: kölcsönös támogatás és koordinált pedagógiai tevékenység Feltétele: kölcsönös bizalom és tájékoztatás, őszinteség Eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő személyiség
gyermeki
A szülőktől várt együttműködés: A szülőktől a nevelőmunka segítéséhez a következő közreműködési formákat várjuk el: aktív részvétel az iskolai rendezvényeken őszinte véleménynyilvánítás együttműködő magatartás a nevelési problémák őszinte megbeszélése, közös megoldása érdeklődő, segítő hozzáállás ötletadás előadásokhoz, a szülők fórumához szponzori segítségnyújtás lehetőség szerint Iskolánk a következő együttműködési formákat kínálja: Nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres és folyamatos tájékoztatás a gyermek előmeneteléről, magatartásáról (ellenőrző, tájékoztató füzet)
52 szabadidő értelmes eltöltéséhez javaslat: (választható órák, szakkörök, fejlesztő foglalkozások,logopédiai fejlesztés, versenyek, közösségi programok) szülői értekezletek (előre tervezett az iskoláskor előtt és évente kétszer; rendkívüli értekezlet szükség szerint, SZK értekezletek évente kétszer) fogadóórák 6 alkalommal (október, november, december, február, március, április) családlátogatás (l. és 5. évfolyamon, az osztályfőnök számára új osztályban szükség szerint) pályaválasztási tanácsadás előadások szervezése (szülők fóruma fontos témákban, logopédus, pszichológus, egészségügyi, rendőrségi szakember, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat segítségével) közös kirándulások telefon véletlenszerű találkozás Írásbeli formák: Tájékoztató füzet, ellenőrző könyv Félévi tanulmányi értesítő Lakossági tájékoztató honlap Egyéb együttműködési formák: Egyéb lehetőségeket is kínálunk szülői igény illetve felajánlás esetén: osztály-család közös hétvégi programja látogatás a szülő munkahelyére családi játékos vetélkedő, sportverseny közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok együttes részvételével (szülők bálja, szükség szerinti társadalmi munkák) egyéni konzultáció minden szükséges esetben illetve kérésre szülők által kezdeményezett egyéb együttműködési formák Kapcsolat a Szülői Közösséggel: Segítik, támogatják munkánkat, javaslataikkal hozzájárulnak a nevelő-oktató munka eredményeinek növeléséhez. A továbbiakban is ezt szeretnénk, fokozva az együttműködést a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, és veszélyeztetett gyermekek felkarolásában. Az osztályonkénti küldöttekkel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az SZK csoportjával az igazgatóhelyettesek, az iskolai szintű vezetőséggel az igazgató. Iskolánk nyitott. Tanítási órán kívül a szülők rendelkezésére állunk minden fontos, a gyermekeket érintő kérdésben. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn: az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal.
53 A sajtóval történő kapcsolattartás, a szervezés az igazgatóhelyettes feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Folyamatos szakmai és partneri kapcsolatot tartunk az alábbi szervezetekkel. A kapcsolattartásért felelős személyek: KLIK Dabasi Tankerülete iskola vezetői Bugyi Nagyközség Önkormányzata iskola vezetői Szakértői Bizottság (Cegléd) igazgató Nevelési Tanácsadó (Gyál) iskola vezetői, gyógypedagógus Napközi otthonos Óvoda iskola vezetői, tanítók Gyermekjóléti Szolgálat iskola vezetői, gyermekvédelmi felelős Bessenyei György Művelődési Ház iskola vezetősége Egészségház iskola vezetői Fogászati rendelő osztályfőnökök Zóna kft napközis csoportvezetők, iskolatitkár Beleznay János Református Ált. Isk. igazgató, testnevelő tanár Katolikus egyház igazgató helyettes Református egyház igazgató helyettes BSE iskola vezetői, testnevelő tanár A településen bejegyzett civil szervezetekkel, intézményekkel eseti feladatra meghatározott együttműködés, megállapodások, vagy szerződések alapján. Önkormányzattal közös oktatási és kulturális feladatvállalás.
1.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozóvizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozóvizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat célja: a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)
54 és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.
idő
alatt
(tanév
Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. Osztályozó vizsga: Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69.§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a tanulónak lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga:
55 A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga: Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A köznevelési törvény a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei: A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok elnök kérdező tanár ellenőrző tanár Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok)
56 csak megfelelő tanári végzettséggel lehet lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák szabályai: Az írásbeli vizsga feladatlapját a szaktanár készíti el, nyomtatott formában és a vizsgát szervező igazgatóhelyettesnek adja át legkésőbb az írásbeli vizsgát megelőző napon. a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot a rajzokat ceruzával, minden egyéb munkát tollal kell elkészíteni az íróeszközről a tanulók maguk gondoskodnak. feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a magyar nyelv és irodalom, ahol 60 perc áll a tanuló rendelkezésére Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak Az írásbeli vizsga javítása: a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. Az elégtelen írásbeli vizsgaeredmény szóbeli vizsgán javítható. A szóbeli vizsgák rendje: A szóbeli vizsga tételeit (kérdéseit) a szaktanár állítja össze és a vizsgabizottság elnökének adja át legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző napon. A szóbeli vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt történnek. A szóbeli vizsgán a tanulók 3-4 fős csoportokban folytatólagosan, szünet közbeiktatása nélkül vizsgáznak. A tanuló a kérdező tanár által kiadott kérdések megválaszolására gondolkodási időt kap. Ezt követően válaszát 10-15 percben önállóan fejti ki. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő feladat előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. A vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár a feladatot felolvassa. A szóbeli vizsgák eredményének kihirdetése az adott vizsganapon történik. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai
57 A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és időpontokban zajlanak. A tanulmányok alatti vizsgák nem nyilvánosak. A vizsgázók kötelesek az előre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illő öltözékben. Javító vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga megkezdése előtt le kell adni az osztályfőnöknek. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. Rendbontás esetén a vizsgabizottság elnöke – jegyzőkönyv felvétele mellett – az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti.
A vizsgák értékelése: Az írásbeli vizsgák értékelése az alábbi egységes osztályozás szerint történik: 0 - 29 %→elégtelen 30 - 49 %→elégséges 50 - 69 %→közepes 70 - 84 %→jó 85 - 100%→jeles A szóbeli és írásbeli vizsga értékelése egyetlen érdemjeggyel történik, amelyet a kérdező tanár javaslatára a vizsgabizottság állapít meg. Abban az esetben, ha egy vizsga több vizsgarészből áll, a végső eredmény a vizsgarészekre adott osztályzatok átlagából kell számítani úgy, hogy az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész duplán számít. A vizsgák eredményének kihirdetése A szorgalmi időszak alatt letett vizsgák kihirdetése a vizsga napján történik. Az augusztusi osztályozó, javító és pótló-vizsgák eredményeinek ismertetése a megfelelő záradékkal ellátott bizonyítvány kiadásával azonos időben történik. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása: A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az intézmény vezetője bízza meg feladatuk ellátásával, melyről a vizsgát megelőzően legalább 1 héttel értesíti (szóban) az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfőnöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülő kérésre a fenti dokumentumba betekinthet.
58 Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetők.
Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje: A vizsgatárgyak követelményrendszere: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.
Vizsgatárgyak részei: Irodalom
írásbeli + szóbeli vizsga
Magyar nyelvtan
írásbeli + szóbeli vizsga
Történelem
írásbeli + szóbeli vizsga
Idegen nyelv
írásbeli + szóbeli vizsga
Matematika
írásbeli + szóbeli vizsga
Fizika
írásbeli + szóbeli vizsga
Földrajz
írásbeli + szóbeli vizsga
Biológia
írásbeli + szóbeli vizsga
Kémia
írásbeli + szóbeli vizsga
Informatika
gyakorlati vizsga
Testnevelés
gyakorlati vizsga
Ének-zene
írásbeli + gyakorlati vizsga
Rajz és műalkotások elemzése
szóbeli + gyakorlati
1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak
59 ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 1.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy a szülője az iskola alkalmazottja.
Kazinczy Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola HELYI TANTERVE
TERVEZETT TANULÓCSOPORTOK SZÁMA Tanév 2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017 * Piros szín: Zöld szín: Sárga szín:
Évfolyamok 1. 2 2 2 2
2. 2* 2 2 2
3. 2* 2* 2 2
4. 2 2* 2* 2
5. 2 2 2 2
6. 2 2 2 2
7. 2 2 2 2
8. 1 2 2 2
SNI 1 1 1 1
Összesen: 16 17 17 17
1 tanulócsoport: iskolaotthonos új NAT bevezetése heti 5 testnevelés óra (régi NAT és helyi tantervi óraszámok) mindennapos testnevelés biztosítása (régi NAT és helyi tantervi óraszámok)
2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4. évf. 6 2
60 Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 2 25
4 1 1 2 2 1 5 3 25
4 1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
61 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Biológia–egészségtan Ének-zene Technika Dráma és tánc
A választott kerettanterv megnevezése A változat A változat A változat A változat A változat A változat A /B változat Dráma és tánc
2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 Idegen nyelvek 1 1 1 Matematika 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 1 1 1 Dráma és tánc 1 1 1 Szabadon tervezett órakeret 2 2 2 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 Tantárgyi engedélyezett 2 2 2 többlet órakeret A tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok számára engedélyezett heti 3 3 3 időkeret differenciája terhére tervezhető további óraszám: Heti tanulói terhelhetőség óra30 30 30
4. évf. 6+1 2 4+1 1 1 2 2 1 5 2 1 3 27 2
6
35
62 szám maximuma: Összesen: Tantárgyi óraszám: Szabadon tervezett: Dráma és tánc: Informatika: Tantárgyi engedélyezett többletóra: magyar és matematika Tervezhető további óraszám: Idegen nyelv: Informatika: Összesen:
23
23
22
24
1
1
1
1 2
2
2
2
2
1 1 28
1 1 28
1 1 27
29
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret Heti tanulói terhelhetőség óraszám maximuma: Összesen
5. évf. 4+1 3 4+1 1
6. évf. 4+1 3 3+1 1
7. évf. 3+1 3+2* 3+1 1
8. évf. 4 3+2* 3 1
2
2
2
2
2
2 1+0,5 2 1+1 2 1
1 1 1 0+2 1 5 1 3 28
1
2 1+0,5 2 1+0,5 1
1 1+1 1 5 1 3 28
1 1+1 1 5 1 3 31
1 1+1 1+1 * 5 1 3 31
35
35
35
35
63 Tantárgyi óraszám: Szabadon tervezett: Informatika: Technika: Tantárgyi engedélyezett többletóra: magyar matematika, földrajz Technika Fizika Kémia Biológia Tervezhető további óraszám: Idegen nyelv: Összesen:
25
25
28
28
2
1
1
1 2
1 1
1 1
1 1 0,5 0,5 0,5 1
29
28
2
2
34
34,5
Az emelt óraszámú képzésekben az alábbi kerettanterveket alkalmazzuk: Tantárgy Informatika
Emelt óraszámú kerettanterv megnevezése Emelt óraszámú kerettanterv
2.3. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Törekszünk arra, hogy egy tantárgyból egy tankönyvcsalád kiadványait használjuk az összes évfolyamon. Törekszünk arra, hogy tankönyvként és segédletként a tankönyvvé nyilvánított kiadványokat válasszuk. Törekszünk arra, hogy tanulóink szülei a lehető legkevesebb, csak a valóban szükséges kiadványokat vásárolják meg. Törekszünk arra, hogy az általunk használt, kiválasztott tankönyvek között, az úgynevezett tartós tankönyvek aránya növekedjék. A tankönyvek és segédletek kiválasztását a szakmai munkaközösségek döntése alapján a szülői szervezetekkel egyeztetve végezzük. A szakmai szempontok szem előtt tartásával törekszünk a leggazdaságosabb megoldásra (könyvtári példányok atlaszokból, szótárakból, lexikonokból). Tankönyvet, egyéb segédletet csak kivételes esetben váltunk, cserélünk (a tanterv megváltozása, többéves rossz szakmai tapasztalat). 1-4. évfolyam a következő kiadók által forgalmazott tankönyvcsaládokkal és segédkönyvekkel dolgoznak: Magyar nyelv és irodalom:
Apáczai Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó
64 Matematika: Környezetismeret: Idegen nyelv: Ének-zene: Informatika
Apáczai Kiadó Műszaki Kiadó Apáczai Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Oxford Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Apáczai Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó APC Stúdió
5-8. évfolyam: Magyar nyelv: Magyar irodalom: Történelem: Német nyelv: Angol nyelv: Matematika: Természetismeret: Fizika: Kémia: Biológia – egészségtan: Földrajz: Informatika: Ének-zene: Technika-életvitel: Hon-és népismeret:
Apáczai Kiadó Apáczai Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Oxford Kiadó Műszaki Kiadó Mozaik Kiadó Mozaik Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Mozaik Kiadó Mozaik Kiadó APC Stúdió Mozaik Kiadó Műszaki Kiadó Apáczai Kiadó
SNI 1-4. évfolyam: Magyar nyelv és irodalom: Matematika: Környezetismeret: Ének-zene:
Nemzedékek Tudása Kiadó Konsept Kiadó Konsept Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó
SNI 5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom: Történelem: Matematika: Informatika: Fizika Földrajz –természetismeret: Biológia Ének-zene:
Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Műszaki Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó Nemzedékek Tudása Kiadó
2.4. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az 1–2-3. évfolyam: iskolaotthonos/egész napos iskola keretében
65 Az alsó tagozat első háromkét évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe; játékosság és mozgásigény kielégítése társas kapcsolatok elmélyítése alapvető készségek, képességek fejlesztése tanulási szokások kialakítása iskolai fegyelem és figyelem kötelességérzet kialakulása, kialakítása személyre szóló fejlesztés mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; 4. évfolyam Az alsó tagozat negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat. felelősségtudat tanulásszervezés munkafegyelem kitartás teljesítmények növekedése a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő, kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Az 5–6. évfolyam: A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek, és tudástartalmak megalapozásának folytatása. kulcskompetenciák megalapozása képi gondolkodás fejlesztése együttműködési készség fejlődése a tanulói tudás megalapozása az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;
66 az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása; a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával; a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
A 7–8. évfolyam: A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Önismeret Elemző gondolkodás együttműködési készség az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása empátia akarat Mindennapos testnevelés: Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörben való sportolással versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. Oktatásunk főbb céljai: tehetségek felfedezése és gondozása
67 gyengébb tanulók felzárkóztatása szellemi terhelés kompenzálása a mozgás, a sport váljék az örömszerzés forrásává, a tanulók életének szerves részévé, elősegítve az egészséges felnőtté válást Testnevelés órák száma tanulócsoportonként: Tanév
Évfolyamok
2013/2014 2014/2015 2015/2016 2016/2017
+2* **
1. 5 5 5 5
2. 5 5 5 5
3. 3+2* 5 5 5
4. 3+2* 3+2* 5 5
5. 5 5 5 5
6. 5 5 5 5
7. 8. 3+2** 3+2** 5 3+2** 5 5 5 5
SNI 5 5 5 5
Összesen: 37+8 41+4 45 45
néptánc kézilabda szakkör; BSE labdarúgás; fitnesz; torna; gyógytestnevelés; labdajátékok; kirándulások; kerékpártúrák
2.5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozást biztosítson. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. Pedagógiai programunk szerint választható tantárgy iskolánkban a dráma és tánc, informatika, technika. (Többlet óraszámban az idegen nyelv.) A választható tantárgyak meghirdetésekor közölni kell azt is, hogy a tárgyat várhatóan melyik pedagógus fogja tanítani. A választható foglalkozások közé tartoznak a heti 2-2 órás délutáni sportfoglalkozások,
2.6. PROJEKT OKTATÁS A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv, pl. szabásminta stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás),
68 előadás, színdarab, magnófelvétel, videofelvétel, fénykép, írásmű, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, diagram, elméleti megoldás, rendezvény, ünnepély, egyéb A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret-felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. Iskolánkban az alábbi alkalmazott tanítási projekteket szeretnénk alkalmazni: Technika – Rajz- ÖKO órákon - Technikai projekt (technikai folyamat megvalósítása, kipróbálás, elméleti ismeretek) Célja tárgyi produktum megalkotása Művészeti projekt előadás, kiállítás, összetett alkotások. Nyári Alkotótábor Környezeti projekt – akadályverseny Egészségnevelés projekt – egészségnap Kutatási projekt – Kazinczy Napok A projektoktatás lépései Tervezés, témaválasztás Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése, További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása, Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása, Választás a megfogalmazott problémákból, Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása, Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében. Kivitelezés: Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében, Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás, Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat A produktum bemutatása a csoportok előtt A projekt értékelése: A tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll. A szükséges javítások elvégzése
69
A projekt közzététele: Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása – kiállítás, ünnepi műsor, honlapon történő megjelentetés a felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása Pozitívumai: A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stressz-mentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve. A hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására. újfajta tanár-diák viszony alakul ki (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör), a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak, a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető. A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanárainktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladatunk az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás
70 2.7. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, ÉS A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI (2. számú melléklet) Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket: érzelmek alkotó kezelése, stressz-kezelés, önismeret, önbecsülés megerősítése, célok megfogalmazása és kivitelezése, konfliktuskezelés, problémamegoldás, döntéshozás, kortárscsoport nyomásának kezelése, segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése, elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A helyes táplálkozás jelentősége A rendszeres testmozgás jelentősége és nevelési módszere A higiéniás magatartás kialakítása Tartózkodás az egészségkárosító anyagoktól Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam: fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára
71 kielégíteni a gyermek kíváncsiságát érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása Harmadik és negyedik évfolyam: fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket mintákat adni a természet megismeréséhez kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert Ötödik és hatodik évfolyam: képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan Hetedik és nyolcadik évfolyam: elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természet közeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása Alkalmazott munkaformák, tevékenységek és módszerek
2.8. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Iskola-kóstolgató projekt a leendő első osztályos gyermekeknek
72 Iskolaotthonos, egész napos iskolai csoportok indítása Napközi, tanulószoba felajánlása Magántanulói foglalkoztatás Tehetséggondozás, felzárkóztatás Továbbtanulás, pályaválasztás segítése Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái: ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon, tankönyvvásárlási támogatás biztosítása, tanulmányi kirándulások anyagi támogatása, kedvezményes ebéd biztosítása, javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. A tanulók jogainak fokozott védelme. Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel. A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 2.9. ISKOAOTTHONOS OKTATÁS, EGÉSZ NAPOS ISKOLA Az iskolaotthonos nevelés – oktatás programja Az iskolaotthon általános definíciója Az egész napos nevelés a nevelési folyamat kiterjesztése a tanórán kívüli idő jelentős részére. Az egész napos nevelésben a nevelési – képzési folyamat részévé válik az önálló tanulás és a gyermek szabadidő tevékenységének irányítása is. Megvalósulhat a nevelési – oktatási folyamat egysége, a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységének összefüggő rendszere. Az iskolaotthonos nevelésben a gyermekek egész napja pedagógiailag szervezett, irányított, ellenőrzött, értékelt. Az iskolaotthonos osztályban délelőtt és délután tanítási órák, órákra való felkészülés és szabadidős tevékenységek váltakoznak. Az iskolaotthon továbbfejleszti a gyermekek önállóságát társas életük irányításában, a képességeiknek megfelelő szintű tanulásban és önművelésben, a közvetlen környezetüket formáló munkában, a szabadidő személyiségfejlődésük szempontjából optimális eltöltésében. Összehangolja a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét életkoruknak megfelelő követelmények figyelembe vételével.
73 Az iskolaotthon munkájában szoros együttműködést kell megvalósítani a nevelőtestületen belül. Az iskolaotthon megfelelő tárgyi feltételei: a tanulásra és a szabadidős tevékenységekre egyaránt alkalmas terem, játszóudvar, sportpálya Az iskolaotthoni nevelőmunka rendszere Kulturális nevelés
Technikai nevelés
Szünidei foglalkozások
Játék
Tanulás
Sport
Séta
Szabadidő
Kirándulás
Az iskolaotthon szerkezete Iskolánkban az iskolaotthon elsőtől negyedik évfolyamon, évfolyamonként egy osztályban működik naponta 730-1615-ig. Tanulás: 4-5-6 óra, szabadidő: 4-5 óra. (Időben változhat.) Minden iskolaotthonos osztályt két pedagógus vezet: az egyik nevelő délelőtt, a másik délután dolgozik, műszakuk naponta változik. Egy nevelő a humán tárgyakat, másik a reál tárgyakat tanítja. Mindkettőjük irányít önálló munkát /gyakorló órát/ a saját maga által tanított tantárgyakból és szabadidős foglalkozásokat is vezet. A gyermekek étkeztetését felváltva irányítják. Az iskolaotthon működésének feltételei Tárgyi feltételek: Az iskolaotthonos osztályok tanterme alkalmas a szabadidős tevékenységek tervezésére is (életkoruknak megfelelő bútorok, polcok, játszósarok). A napközihez hasonlóan szükségesek kinti és benti játékszerek, sporteszközök, könyvek, kézműves foglalkozásokhoz anyagok. Személyi feltételek: Nagyon fontos az osztályt tanító 2 pedagógus összehangolt munkája. Jól hasznosítható a fejlesztő pedagógusi ismeret. Az iskolaotthonba járó gyermekek napirendje: 715-730 730-815 815-830
1-2. osztály Gyülekezés, beszélgetés Gyakorló óra Reggeli
715-730 730-815 815-830
3-4. osztály Gyülekezés, beszélgetés 1. tanítási óra Reggeli
74 830-915 915-930 930-1015 1015-1025 1025-1110 1110-1120 1120-1220 1220-1330 1330-1415 1415-1425 1425-1510 1510-1530 1530-1615
1. tanítási óra Szünet 2. tanítási óra Szünet 3. tanítási óra Szünet Ebéd, séta Szabadfoglalkozás 4. tanítási óra Szünet Gyakorló óra Uzsonna Fejlesztő- és szabadfoglalkozás
830-915 915-930 930-1015 1015-1025 1025-1110 1110-1120 1120-1220 1220-1330 1330-1415 1415-1425 1425-1510 1510-1525 1525-1615
2. tanítási óra Szünet 3. tanítási óra Szünet Önálló munka Szünet Ebéd, séta Szabadfoglalkozás 4. tanítási óra Szünet 5. tanóra (rajz, ének. testnevelés) Uzsonna Önálló munka, szabad foglalkozás
Az iskolaotthonos nevelés pozitívumai A gyermekek az iskolában az időt életkoruknak, igényeiknek megfelelően változatos tevékenységekkel töltik. Elegendő idő jut a kulturált étkezésre, a tisztálkodásra. A szabadidő, a tanulás utáni kikapcsolódási, feltöltődési lehetőség egyenletesen oszlik el a nap folyamán, figyelembe véve a gyermekek életkori sajátosságait, terhelhetőségét, bioritmusukat, az agy élénkebb és lassúbb működési szakaszait. A gyermekek aktuális állapotának megfelelően a tanító rugalmasabban kezelheti az időkeretet. (Pl.: ha fáradtabbak felcserélhetik a tanórát és az azt követő szabadidős foglalkozást.) Rengeteg lehetőséget nyújt a különböző tanulási tevékenységek integrációjára, összehangolására, a tanulási – nevelési folyamat komplex egységként kezelésére. (Pl.: tanulmányi séták, színház–múzeumlátogatás, kirándulások, környezetvédelmi projektek, táncház, könyvtárlátogatás.) Megkönnyíti az óvodából az iskolába lépést. A nevelők többféle tevékenység közben ismerhetik meg a gyermekeket, gyakorolhatnak rájuk hatást, kedvezőbb kapcsolat alakulhat ki köztük. A pedagógusok feladatai A tantervi törzsanyag szilárd elsajátíttatása A kiegészítő anyag feldolgozása A tanult ismeretek önálló alkalmaztatása A tanulók önállóságának fokozása A tanulás motívumainak és technikájának állandó fejlesztése Az egyéni képességek és érdeklődés formálása Az önművelés legfontosabb jártasságainak, készségeinek és képességeinek kialakítása, a művelődés igényének fejlesztése. Az iskolaotthon oktatási – nevelési feladatai Az oktatási – nevelési feladatok elvégzése az iskola által kitűzött célok megvalósítására, az egyén ismereteinek céltudatos felhasználására irányulnak. A tantervi anyag elsajátíttatása Értelmi képességek fejlesztése Speciális helyzetű tanulók segítése, felzárkóztatása A társas magatartás követelményeinek kialakítása
75 Az önálló tanulás módszereinek magtanítása Az önművelés technikájának elsajátítása, egyéni érdeklődés kibontakoztatása, és felkészítés a felső tagozatra A tanórákra való eredményes felkészülés biztosítása A hiányok pótlása Pozitív munkaszokások kialakítása Erkölcsi nevelés Kulturált szabadidő eltöltésének biztosítása Magas színvonalú, higiénikus, esztétikus, otthonias környezet biztosítása Étkezési kultúra kialakítása, megőrzése
A nevelési – szabadidős terv elemei A tevékenység feltétele: A szabadidőben kezdeményezett tevékenységek jellegét és gyakoriságát a csoport életkora, különböző területeken mutatott fejlettsége és érdeklődése határozza meg. Képzőművészeti nevelés: képi, esztétikai élménynyújtás, a különböző technikák megismertetése (papír, agyag, festék, színes kréta, ceruza, mozaik), alkotások bemutatása. Olvasóvá nevelés: mesehallgatás, könyvtárlátogatás, közös olvasás Dramatikus játékok Bábjáték Vizuális nevelés: kézművesség, barkácsolás Népművészeti nevelés: népművészeti ágak megismertetése (hagyományok, szokások) Egészségügyi kulturáltságra nevelés (napirend, testápolás, egészséges életmód kialakítása) Séták, kirándulások Ének - zenei nevelés: zeneművek hallgatása, közös éneklés, hangszerismeret
Módszerek Didaktikus játékok Kezdeményezés, választási lehetőségek Érdeklődés felkeltése Csoportos foglalkozások Helyzetgyakorlatok Önálló felkészülés Kooperatív tanulás
Az egész napos foglalkoztatási tevékenység területei Az egyes tevékenységek iránya megcélozhatja az egész csoportot, a rászorulókat, gyakorisága pedig napi előfordulástól a féléves időszakig. 1. A magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek: Tanulási tevékenységek: Tananyag elsajátítása Önellenőrzés Lexikon használata Szótárak (helyesírási-nyelvi) használata Verstanulás Olvasás korrekciója Helyesírás korrekciója Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése
Szabadidős tevékenységek: Mesék, elbeszélések, versek, mondókák, nyelvtörők (tanulás, hallás után) Dramatizálás
76 Mesék, versek illusztrálása Versek, mondókák ritmuskísérete Népi játékok Ismeretterjesztő és szépirodalmi szövegek értelmezése Könyvtárlátogatás Műsorok előadása Rejtvények fejtése
2. A matematika tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek Tanulási tevékenységek: Tananyag elsajátítása Önellenőrzés Mérés becslése Műveletek tanulása, gyakorlása Műveletek korrekciója Szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése
Szabadidős tevékenységek Mérések elsajátítása játékos formában Táblázatok használata Mértani eszközök alkalmazása
3. A környezetismeret tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek Egészséges életmódhoz kapcsolódó: Tisztálkodás, öltözködés Kulturált étkezés Terítés Napirend
Társas magatartás fejlesztése Szép környezet kialakítása, megbecsülése Vélemény a magatartási szokások betartásáról Csoportszokások, hagyományok elsajátíttatása
Tanulási tevékenység Eszközök célszerű elrendezése, használata Szóbeli tanulási technikák gyakorlása Lexikonok, szótárak, térképek, könyvek használata
Szabadidős tevékenységek Szerepjátékok (foglalkozások, vendégvárás) Népmesék, népi játékok, szokások, hagyományok eljátszása Helyzetgyakorlatok – érzelmi ráhatás Gyűjtőmunka (növények, képek, tárgyak, fotók, makettek) Más népek játékai Kirándulások (térkép, iránytű, menetrend használata) Kísérletezés Növények ültetése, gondozása
4. A rajz, technika tantárgyakhoz kapcsolódó tevékenységek Festés, rajzolás (tempera, zsírkréta, akvarell) Mintázás Reprodukciók gyűjtése Bábkészítés Papír, fa, textil anyagok felhasználása Múzeumlátogatások
77
5. Az ének tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek Népi játékok tanulása Népszokások felelevenítése Ismerkedés népi hangszerekkel
Egész napos oktatás Az új köznevelési törvény szerint az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez."
Egész napos oktatás célja: a korszerű, az életkornak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: NAT, kerettanterv, helyi tantervek); a tagozatok tantervi követelményeinek teljesítése; az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése a tanulókban a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás a tehetség és érdeklődés szerint különböző gyerekekkel vagy gyerekcsoportokkal; az alapkészségek és a kreativitás fejlesztése a tanulókban; a teljesítő képes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a diákokkal; felkészítés a magasabb iskolafokokon való helytállásra, a továbbtanulásra (felső tagozat, középiskola, felsőoktatás); az erkölcsi értékek tiszteletének, a segítőkészségnek, a szociális-közösségi problémák iránti érzékenységnek a fejlesztése; az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; Előnyei: Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatást, mind a tehetséggondozást szakszerű segítségnyújtás a házi feladat elkészítéséhez
78 tanulási nehézségekkel küzdők többlet pedagógiai támogatása Napirend beosztása:
730-1600
Délelőtti elfoglaltság: 730 – 1205 tanórai foglalkozások délelőtti órarendnek megfelelően Étkezés:
1205 – 1400 szervezett formában, az iskola ebédlőjében egyéni megoldással
Délutáni elfoglaltság: 1400 - 1600 heti két testnevelés óra kerülhet át a délutáni időkeretbe 1400-1500 önálló tanulás 1500-1600 egyéb tevékenység Választható egyéb foglalkozások, tevékenységek köre: 1. Alapképzés keretében: Zrínyi matematika tehetséggondozás magyar előkészítő matematika előkészítő magyar korrepetálás természettudományokból korrepetálás emeltszintű idegen nyelvoktatás (angol, német) informatika tagozat sport szakkörök (atlétika, kézilabda, labdarúgás) gyógy-testnevelés színjátszó szakkör kézműves foglalkozás táblajátékok 2. Művészetoktatás keretében vizuális ismeretek festészet
79 kerámia tűzzománc szolfézs citera furulya gitár zongora néptánc Ebben az oktatási formában is nagy szükség van a szülők, külső támogatók és az iskola együttműködésére. Lehetőséget ad arra, hogy megismerje képességeit, lehetőségeit megkönnyítve pályaválasztását.
2.10. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1–1,5 óránál. Az adott feladat, tanórákon is tanult ismeretek elmélyítését, gyakorlását, bevésését szolgálja. Az adott feladat mennyisége vegye figyelembe a tanuló más kötelezettségeit, az adott korosztály terhelhetőségének határait. Az adott feladat legyen tekintettel a rendelkezésre álló helyi adottságokra (könyvtár, családi háttér) Az adott feladat legyen változatos, késztesse a tanulót sokféle tevékenység megtanulására, végzésére (pl. könyvtárhasználat, lexikonhasználat, szótárhasználat, gyakorlati munkavégzés, naplóvezetés, gyűjtő munka stb.) Az adott feladat késztessen közös tevékenységre, csoportmunkára. Az iskolai szünetek (őszi, téli, tavaszi) idejére írásbeli feladatot (pl. dolgozat, olvasmánynapló készítése, megoldandó matematikai feladatok) nem adunk. Iskolaotthonos, egész napos iskolában oktatott tanulók csak szóbeli feladatot kaphatnak hét közben.
80 2.11. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI, AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Tanuló átvétele: A tanuló átvételéről az iskolaigazgató dönt. A tanuló átvételére a tanítási év közben bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemkor a felvételi kérelmeknél meghatározott iratokat, az elvégzett iskolai évfolyamokat igazoló bizonyítványt is be kell mutatni. Az iskolai átvételi kérelem elbírálásáról értesíteni kell: - a kiskorú tanuló szülőjét, (nagykorú esetén a tanulót), - az előző iskola igazgatóját.
Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei l) Az iskola az első osztályba történő beiratkozásnál a törvényi előírásokat, az óvodai szakvéleményt, ill. az óvoda által kért Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság által kiadott szakértői vélemény alapján, fogadja tanulóit. 2.) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: 1-2. osztály: bevezető 3-4. osztály: kezdő 5-6. osztály: alapozó 7-8. osztály: fejlesztő szakaszok. A tanuló, az l. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. 3.) A magasabb évfolyamba – akár tanév közben – beiratkozó tanulók fogadása esetén is elsőbbséget kell biztosítani a körzetben lakó, tartózkodó illetve testvér gyerekeknek. Abban az esetben, ha a belépő tanuló a témakörök átcsoportosítása miatt nem tud közvetlenül kapcsolódni a helyi tanulócsoporthoz, a nevelő által meghatározott ideig türelmi időt kap a felzárkózásra. A felzárkózásra tanári segítséget kérhet. 4) a) A tanulók továbblépésének feltétele a helyi tanterv által kialakított tantárgyi minimumkövetelmény teljesítése. A nevelői döntésben a tanév teljesítménye a meghatározó, melyet a folyamatos értékelések alapján a tanító, ill. tanár alakít ki, a nevelőtestület véleményezi. Az a tanuló, aki a tantervi minimumkövetelményt nem teljesítette, 2. osztálytól javítóvizsgát tehet, ill. osztályismétlésre köteles. b) Az a tanuló, aki a tanítási év alatt 250 órát vagy ennél többet mulaszt, a nevelőtestület határozata alapján, csak osztályozó vizsgán való megfeleléssel léphet magasabb évfolyamba. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
81 5-6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret 7-8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz 5.) Rendkívüli – tanévet átlépő – továbbhaladási igény estén a szülőnek (gondviselőnek) kell kérnie a nevelőtestület támogató döntését. A nevelőtestület támogatása esetén a tehetséges tanuló osztályozóvizsgán bizonyíthatja rendkívüli felkészültségét. 6). Az iskola helyi értékelési rendszere A pedagógus a tanuló teljesítményét tanév közben rendszeresen értékeli. Az értékelés kétféle módon történhet: szöveges formában, vagy érdemjeggyel. Ezen felül a nevelő sajátos jelzéseket (piros pont, csillag) is alkalmazhat a gyermek teljesítményének értékelésére. Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki a tanulók teljesítményét. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon – a közoktatási törvény 70. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelésében, minősítésében érdemjegyeket, osztályzatokat alkalmazunk. Szöveges értékelésnél: - kiválóan megfelelt, - jól megfelelt, - megfelelően teljesített, - felzárkóztatásra szorul kifejezéseket kell alkalmazni. A „felzárkóztatásra szorul” minősítés esetén az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását, akadályozó tényezőket és javaslatokat kell tenni azok megszüntetésére. Iskolánkban 2. év végétől 8. év végéig a Közoktatási Törvény 70 §-ban meghatározott l-5-ig skála alapján érdemjeggyel határozzuk meg a tanulók teljesítményét. Így: a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen; A tanuló magatartásának, szorgalmának minősítésénél: példás, jó, változó, rossz/hanyag érdemjegyeket, osztályzatokat alkalmazunk. A kimagasló teljesítmény esetén a tanulót dicséretben részesítjük. A magántanulók év végén osztályozóvizsgát tesznek. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanév közben rendszeresen (legalább havonta egy alkalommal) érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. A minősítés együtt jár a félévi és év végi bizonyítvány átadásával. Az év közbeni értékelés elvei: Legyen rendszeres, lehetőleg havonta egyszer, minden témakör lezárásakor kapjon a tanuló érdemjegyet. Az érdemjegyről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatni kell. A kijavított dolgozatokat, témazárókat a szülők a nevelő fogadóóráján megtekinthetik. Az évközi értékelések során a pedagógusok módszertani szabadságukkal élve szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, melyeket érdemjegyekre váltanak át a naplóban és az ellenőrzőben.
82 A teljesítmény osztályozásakor elsődleges szempont a helyi tantervi követelményeknek való megfelelés. A készségtárgyaknál az egyén adottságait az önmagához viszonyított fejlődését kell figyelembe venni. Célunk az értékeléssel: Meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről, a továbbhaladás lehetőségéről. A tanuló motiválása. Az adott időpontban a tudásállapot meghatározása, minősítése. Fejlesztési teendők meghatározása. Kötelességtudat formálása. A kommunikációs készség fejlesztése. A lényegkiemelés, az ismeretek szilárd megalapozása. Meggyőződés a tanulási technikák eredményességéről. A hiányosság, lemaradások feltárása, pótlása. A tanulók magatartását, szorgalmát hetente értékelik az osztályfőnökök, az osztály tanulói és az ott tanító nevelők véleményét is figyelembe véve.
2. 12. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, ÉS FORMÁI
Cél: Ösztönözni tanulóinkat egyre jobb teljesítmény elérésére, értelmesebb cselekvésre, igényszint emelése, önértékelés tanulására. Az értékelésben a viszonyítást a követelmények jelentik. Követelmények A követelmények azokat a "teljesítményeket" jelzik, melyeket a tanulás után elvárunk a tanulóktól. Az iskolába kerülés követelménye: Törvény szerinti életkor, iskolaérettség elérése, óvodai szakvélemény, egészségügyi alkalmasság, ill. a pszichológus véleménye, szükség szerint a megyei tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján. A beiskolázás a törvényi előírásoknak megfelelő eljárási rendben és időben történik minden évben. Követelményszintek 1-8. évfolyamon: a tantervi követelmények teljesítése. A speciális tagozaton illetve a más fogyatékosok esetében ez a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének függvényében változik. Optimum szint: a követelményeknek kifogástalanul megfelel. Minimum szint: a tantervi követelményeknek hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimum ismerettel rendelkezik. A tanulói értékelés alapelvei: Személyre szóló legyen
83 Fejlesztő, ösztönző legyen Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű Félelemmentes légkörben történjen Folyamatos legyen Az iskolai és a munkaközösségi követelményrendszerre épüljön; konszenzus A szóbeli és az írásbeli értékelés egészséges arányú legyen Legyen tárgyszerű és kifejező (erősségek, gyengeségek) Lényegi területekre vonatkozzon Követhető és megvalósítható legyen Adminisztrálható legyen Kiemelten fontos elvárások: A tanuló legfontosabb kötelessége a tanulás. Ebben is törekedjen az igényességre, az egyre nagyobb önállóságra, a követelmények saját képességeihez mért optimális teljesítésére. A házirend betartása mindenki számára kötelező érvényű. Törekedjen az egészséges életvitelre, a szabadidő kulturált eltöltésére. Tisztelje, becsülje a szűkebb és tágabb haza értékeit, a saját lehetőségeihez mérten akarjon is tenni érte. A tanulmányi teljesítmények értékelése: Az értékelés célja: visszajelzés tanulónak, szülőnek, pedagógusnak a tanuló tudásszintjéről alap a további fejlesztő munka tervezéséhez a tanulói értékelés alapelvei Feladata: A tanuló(csoport) eredményének viszonyítása a tantervi követelményekhez Következtetések a tanítás - tanulás hatékonyságára A szint alapján a további munka tervezése (korrekció, gyakorlás, további témák kijelölése) A tanuló érdemjeggyel történő értékelése (l. osztályban szövegesen) az elért szint tantervi követelményekhez viszonyításával A tanuló egyéni fejlődési irányának megállapítása (viszonyítás a korábbi teljesítéshez, ennek alapján az egyéni bánásmód stratégiájának az átgondolása) Személyiségfejlesztés, a reális önértékelés kialakítása Módjai: Szóbeli: lehetőleg legyen minden tanóra része Az előző órákon tanultak rendszeres ellenőrzése válaszadás kérdésre önálló feleletek, házi feladatok beszélgetés kiselőadás Írásbeli:
84 Az önálló feladatmegoldásokban elért gyakorlottság ellenőrzése tesztek témazáró feladatlapok, dolgozatok, (tudás, ismeretek szilárdsága, biztonságos alkalmazásnak mérése). Egy tanítási napon legfeljebb kettő témazáró íratható! Összefüggő felmérések (év eleje, félév, év vége) Vázlatrajz Rajzos beszámoló Olvasmánynapló Gyakorlati: Kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság Egyéni alkotások Súlypontjai: A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb fogalmak, összefüggések, törvények ismerete Az ismeretek alkalmazásában elért gyakorlottság szintje A minimum követelmények teljesítése A témazáró dolgozatok eredményét nagyobb súllyal vesszük figyelembe, piros színnel írjuk a naplóba. A témazáró felméréseket a következő arányok alapján váltjuk érdemjegyre: Az elért pontszám: 0-30% elégtelen (1) 30% felett elégséges (2) 50 % felett közepes (3) 75 % felett jó (4) 90% felett jeles (5) A tantárgyankénti ellenőrzés és értékelés konkrét tartalmát, módját, a továbblépés feltételeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A tantárgyi ellenőrzés és értékelés körülményeinek, formáinak a meghatározása a nevelők (munkaközösségek) kompetenciája, de szem előtt kell tartani a fentebb felsorolt célokat, feladatokat, súlypontokat. Valamennyi pedagógusra vonatkozik: A tantárgyi követelményrendszer egységes értelmezése, a tanulókkal is ismertetni kell év elején. Folyamatos ellenőrzés és önellenőrzés alkalmainak biztosítása Objektív, de segítő szándékú és nevelő hatású értékelés Sokoldalú, változatos, kiszámítható, tudatosított értékelés alkalmazása Az értékelésben a súlypont a követelmények teljesítési szintjén van, de figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát A tanulóban tudatosítani kell, hogy mit, milyen szinten kell tudnia, hiányosságait is közölni kell vele.
85 A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei: A tanulók magatartását iskolánkban a pedagógiai célokban megfogalmazottak alapján a gyakorlati életben várható és teljesíthető magatartás alapján értékeljük. Példás (5) az a tanuló: akinek a magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból aki kerüli a durvaságot, szeretettel közelít társai felé aki tiszteli és elismeri mások értékét aki életkorának szintjén képes tudatosan értékelni a család, a szülőföld, a nemzetisége iránti elkötelezettségét aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva, trágár kifejezéseket aki jóindulattal segíti társait, aki tudásával a közösségben elért helyzetével soha nem él vissza aki képes kultúráltan fellépni saját maga és szűkebb környezete érdekében aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében, aki öregbíti iskolája hírnevét aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára aki szándékosan nem okoz kárt aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét.
Jó (4) az a tanuló: akinek cselekedeteit a jóra vágyó hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására ettől eltér igyekszik elkerülni a durvaságot, ám a játék, a munka hevében ez nem mindig sikerül szereti társait, elismeri mások sikereit, eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli tiszteli a felnőtteket, társait trágár, durva kifejezéseket nem használ feladatait becsülettel elvégzi, de közösségi munkára önként ritkán vállalkozik ügyel környezete rendjére, megjelenése, ruházkodása nem kihívó ismeri és betartja az iskola házirendjét, életkorának megfelelő illemszabályokat Változó (3) magatartású az a tanuló: cselekedetei következményeit nem képes felmérni, így gyakran vét a házirend ellen, bár kellő motiváltsággal képes a viselkedés normáinak betartására játékban, közösségi munkában gyakran durva társaival nem mindig van jó viszonyban, mert csínytevéseivel bosszantja őket, közeli barátaival viszont megértő, segítőkész órai munka során nem kellő figyelemmel dolgozik, időnként mással foglalkozik ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel környezete rendjéért semmit nem tesz sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá
86
Rossz (2) az a tanuló, aki a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, durván viselkedi viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza több alkalommal igazolatlanul mulaszt több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése A jutalmazás formái: l. Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret 2. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanuló a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért példamutató magatartásért kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthető. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell írni. 3. Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók könyvjutalmat, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók Eminens díjat kapnak. A díjakat a tanévzáró ünnepélyen, illetve a ballagási ünnepségen az iskola közössége előtt vehetnek át. 4. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók dicséretben részesülnek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az iskolai elmarasztalás formái: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti a házirend előírásait megszegi igazolatlanul mulaszt bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben kell részesíteni. Az iskola büntetés formái: szaktanári figyelmeztetés; intés; megrovás osztályfőnöki figyelmeztetés; intés; megrovás
87 igazgatói figyelmeztetés; intés; megrovás tantestületi figyelmeztetés, intés; megrovás Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet tekinteni. A büntetést írásba kell foglalni és a szülő tudomására kell hozni. Elvek: A szaktanári, osztályfőnöki szóbeli jutalmazásról, büntetésről az érdekelt nevelő, az írásbeli elveiről az osztályfőnöki munkaközösség, az ennél magasabb fokú elveiről a nevelőtestület dönt. Bejegyzések helye: ellenőrző és az osztálynapló megjegyzési része. A jutalmazásokat, büntetéseket a magatartás és a szorgalom értékelésébe be kell számítani. Szorgalom értékelése A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat alkalmazzuk. A tanulók szorgalmát az 1-8. évfolyamon az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanítók többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatokat az értesítőbe és a bizonyítványba és anyakönyvbe be kell jegyezni. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következő: Példás (5) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórákon kívül foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek, azokat a tanítási órákra mindig elhozza Jó (4) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik a tanórán többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek Változó (3) az a tanuló, akinek tanulmányi eredménye elmarad képességeitől tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
88 önálló munkája figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontokat kell figyelembe venni. 2.13. A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSÁNAK FELTÉTELEI Az általunk alkalmazott tantervcsalád tantárgyanként tartalmazza a továbbhaladáshoz szükséges feltételeket. Ezen feltételektől nem kívánunk eltérni. Javítóvizsgát tanulóink a nevelőtestület döntése alapján két vagy több tantárgyból tehetnek. A tanulók magatartásának és szorgalmának ösztönzésére havonta, osztályonként elismerésben részesül a „Hónap legsikeresebb tanulója”. Az alsó és gyp. tagozaton az részesül e címben, akinek az adott hónapban csak ötös érdemjegyei vannak. Felső tagozaton az osztályban legmagasabb átlagot, de legalább 4,2-t teljesítő tanuló. 2.14. A CSOPORTBONTÁSOK, ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI Valamennyi tanulónk esélyegyenlőséghez való jogát figyelembe véve tanulócsoportjainkat az integráció elvének megfelelően alakítjuk ki, ugyanakkor a tanulmányi előmenetel színvonalának emelése érdekében a közismereti tantárgyakat nívó csoportos oktatásban szervezzük meg. Különösen nagy hangsúlyt helyezünk a tanulók fejlesztése, felzárkóztatása érdekében a tantervbe épített felzárkóztató-fejlesztő foglalkozások szakmai színvonalának emelésére. A szülőket: beiratkozáskor, 3. évfolyam 2. félévében nyilatkoztatjuk gyermekük idegen-nyelv tanulási igényével kapcsolatban. Választható idegen nyelvek: angol, német. Az idegen-nyelvi szülői igények összesítése és a tanulók előző évi tanulmányi teljesítménye alapján az osztályfőnök és szaktanárok véleményének kikérésével, az intézmény vezető dönt csoport indításáról, illetve a csoportbontásról. 5.-8. évfolyamokon a közismereti tantárgyak csoportbontása az alsó tagozaton nyújtott magyar nyelv és matematika tantárgyi teljesítmény figyelembe vételével történik. A csoportok átjárhatósága folyamatosan biztosított. Félévkor, vagy év végén tapasztalt javulás, vagy romlás esetén a szaktanár javaslatot tesz csoport-áthelyezésre. Létszámhoz kötött csoportbontás informatika tantárgyból: 24 fő Nemhez kötött csoportbontás technika tantárgyból: fiú-lány Szabadidős tevékenységek, sportköri foglalkozások igényfelmérése a diákönkormányzat véleményének kikérésével történik
89
2.15. Fizikai állapotfelmérés
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (3. számú melléklet) A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: egyszerűek kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8. évfolyamban. 1-4. évfolyamon öt mérésből álló 5-8. évfolyamon hét mérésből álló Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): tavalyi eredményhez képest vagy év elejéhez képest vagy az osztályátlaghoz képest Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére. Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.
90 Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés.