BUGAC TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 BUGAC

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 2009-2010. ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA LAKOSSÁGI KÖZSZEMLE ÉS ÁLLAMI FİÉPÍTÉSZI VÉLEMÉNYEZTETÉS MUNKASZAKASZA Megrendelı: Bugac Nagyközség Önkormányzata 6114 Bugac, Béke utca 10. Tel. 06/76/575-100 Tervezı: Új-Lépték Tervezı Iroda Bt. Szeged, Pécskai u. 15. Tel. 06/62/421-256 Felelıs tervezı: Balogh Tünde építészmérnök (TN: TT-1-06-0006/2006) Tel. 06/20/429-07-02 Táj- és kertépítészet: Nagy Ágnes táj- és kertépítészmérnök (BKM-i Építész Kamara TK-1 03-0265/06) Víziközmővek: Vargáné Patkós Margit vízépítı mérnök Csongrád Megyei Mérnökkamara TV-T/06/0006/H-1509/08 Közlekedés: Csapó László építımérnök (Mérnöki Kamara TRk-T 06-0199/13) Zaj- és rezgésvédelmi szakértı: dr. Szanka Károly dipl. környezetvédelmi, zajcsökkentési szakmérnök MMK.: SZÉS-4/06/0021/H-1170/05 Környezetvédelem: Novai György okl. környezetvédı, környezetvédelmi szakértı Csongrád Megyei Mérnöki Kamara KB-T/06/0171/H-1684/08 Régészeti értékvédelem: Somogyvári Ágnes régész

VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

1

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010

TARTALOM Rendezési terv módosításának mőleírása 1. Módosítás tárgya 2. Elızetes észrevételek 3. Országos és megyei tervi megfeleltetés 4. Módosítások leírása I. Ifj. Kántor János majorfejlesztési ügye II. Mészáros Imre majorfejlesztési ügye III. Ifj. Petróczi József majorfejlesztési ügye IV. Fehér Sándorné különleges szabadidıpark terület fejlesztési ügye V. Mucsi Antal majorfejlesztési ügye VI. Szántó Albert kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület fejlesztési ügye VII. Végh János majorfejlesztési ügye VIII. Fehér Vilmos majorfejlesztési ügye IX. Kunszabó Vince majorfejlesztési ügye 1. Alsómonostor lakóutca kialakítása 2. Lakóutca kialakítása Tavasz utca megközelítésére 3. Kerékpárút-nyomvonalak pontosítása 5. HÉSZ-módosítás (jóváhagyandó munkarész) 6. Területhasználat és biológiai aktivitásérték változásainak kimutatása 7. Környezetvédelem ∗

∗

3. 3. 17. 28. 29. 31. 33. 34. 36. 39. 39. 41. 44. 45. 46. 47. 49. 57. 59.

∗

Szeged, 2010. február hó


2

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 RENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK MŐLEÍRÁSA 1. Módosítás tárgya A hatályos településrendezési tervet Bugac képviselıtestülete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 1/2002. (IV. 16.) ÖR. számú rendeletében (HÉSZ) és a Településszerkezeti tervrıl egyidejőleg meghozott 9/2002. Kt. számú határozatában hagyta jóvá. 2005-ben négy témában folytatott le módosítási eljárást a nagyközség, melyek közül a belterületre tervezett üzemanyagtöltı-állomás volt a legjelentısebb tétel. A 2006. évben lefolytatott újabb településszerkezeti módosítások közül kettı a turisztikával volt kapcsolatos, egy hulladékudvar létesítésére irányult, további három pedig gazdaságfejlesztés érdekében történt, utóbbiakból kettı majorfejlesztés volt. Jelen módosítási eljárás – amint az elızetes véleményeztetési szakaszban közöltük – 9 külterületi helyszínen módosítja a Településszerkezeti tervet, ebbıl 6 ügy majorfejlesztést céloz. A szabályozási terv 2 belterületi utcanyitás miatt módosul. A kerékpárút-hálózat kijelölésében is történik változás. Az önkormányzat a helyben szokásos módon tudatta a lakossággal a módosítási eljárás elindítását. Az elızetes írásos vélemények beérkeztek az érintett államigazgatási és lakossági érdekképviseleti szervektıl, ezeket a következı fejezet ismerteti. A tervi vélemények és a rájuk adott válaszok a dokumentáció végén találhatók. 2. Elızetes véleményezés (tervezıi megjegyzések dılt betővel szerepelnek) 1. Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Fıépítész: Levelében kéri a 2007-ben elfogadott TRT-módosítás dokumentációjának pótlólagos megküldését. A következı észrevételeket teszi:


3


Válasz: A tervanyag az észrevételek figyelembe vételével készült. 2. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség: Levelében írja:

Válasz: A tervanyag az észrevételeknek megfelelıen készült. 3. ÁNTSZ Kiskunhalasi, Jánoshalmai, Kiskunfélegyházai, Kiskunmajsai Kistérségi Intézete: A módosítások ellen kifogást nem emel. Javaslatokat tesz:


4


Válasz: Országos szinten az állattartással kapcsolatos védıtávolságokról a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet rendelkezik (2. sz. melléklet, „A” tábla). Legalább 500 m, legfeljebb 1000 m védıtávolság szükséges a következı esetekben: „7. Állati anyagok feldolgozása 7.1. Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok kezelésére vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. 7.2. Nagy létszámú állattartás Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre vagy szarvasmarha tartásra, több mint a) 40 000 hely baromfi számára, b) 2 000 hely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 hely kocák számára, vagy d) 500 hely 400 kg vagy annál nagyobb tömegő szarvasmarhák tartására.” Jelen módosítás keretében – a IX. ügyben tervezett sertéstelep kivételével – nem jönnek létre ilyen mérető telepek. A HÉSZ a következı védıtávolságokat írja elı: „Védıterületek 28. § (1) Az SZ-1 terven „szennyvíztisztító-telep védıterülete” jellel körülvett területen belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület nem létesíthetı. (2) A SZ-1 terven „különleges létesítmény (temetı, hulladékkezelı-telep) védıterülete” jellel körülvett területen belül szállásépület, oktatási, egészségvédelmi vagy vendéglátó létesítmény nem helyezhetı el, lakóépület csak az egészségügyi szakhatóság eseti hozzájárulásával létesíthetı. (3) Az SZ-1 terven ábrázolt távközlési sugárzási irányban magassági korlátozás érvényesítendı, az építmény-engedélyezési ügyekbe bevonandó távközlési hatóság szakhatósági nyilatkozata szerint. (4) A közüzemi vízmőkutak és a hozzájuk kapcsolódó ivóvíztárolók 100 m-es körzetén belül az állattartás tilos. (5) Az SZ-1 terven „mezıgazdasági major védıterülete” jellel körülvett területen belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület csak az egészségügyi szakhatóság, állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság eseti hozzájárulása alapján engedélyezhetı. (6) Az MZ jelő zártkerti mezıgazdasági övezet telkén legfeljebb 100 négyzetméternyi területen építhetı állattartó épület. (7) A központi belterület 1350. helyrajzi számú telkén létesülı üzemanyagtöltı-állomás engedélyezése esetén a levegıtisztasági védızóna lefedheti a szomszédos telkek azon részeit, amelyeket a szabályozási terv megjelöl. (8) Az SZ-2 és SZ-4 jelő tervlapokon „vízbázis 50 éves elérési idejő rétegbeli védıidom” jellel körülhatárolt területen belül a) tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte vagy üzeme a felszín alatti víz minıségének károsodását okozza,


5

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 b) új vízkitermelések 100 m3/nap feletti kapacitás esetében csak elfogadható ráhatást igazoló hidrogeológiai hatásvizsgálatot követıen engedélyezhetık, c) tilos olyan tevékenységet végezni, amelynek következtében csökken a vízkészlet természetes védettsége, vagy növekszik a környezet sérülékenysége.”

Az 5. bekezdésben szereplı elıírásnak az eljárási szabályok változása miatt nem lehet érvényt szerezni, ezért a módosítás keretében hatályát veszti. Jelenleg a szabályozási terv az Alsómonostori (hrsz: 0146/4) és a belterülettıl DNy-ra lévı (hrsz: 0216/11) major körül 200 m védıterületet jelöl, a Nagyerdı K-i (hrsz: 0401/24) és Ny-i (hrsz: 0425/12) oldalánál lévı majorokhoz viszont nem tartozik védıterület. Jelen módosítás keretében megszőnnek a kijelölt védıtávolságok. A majorokban folyó tevékenység kifelé gyakorolt környezeti hatása az általános szabályok alapján ítélendı meg, helyi elıírást a HÉSZ nem foganatosít. Egyebekben az állattartás helyi szabályairól szóló 9/1997. (XI. 01.) számú önkormányzati rendelet tartalmaz a beépített területet védı elıírásokat. A 2. § /1/ bekezdés szerint például: „Tilos haszonállatot tartani óvoda, bölcsıde, napközi otthon, iskola, orvosi rendelı, élelmiszerbolt, 20-nál több személy befogadására alkalmas épület, üzemi konyha, melegkonyhás vendéglátói egység udvarán, s ezek telekhatára 15 méteres körzetén belül.” A rendelet nem köt

meg állatlétszámokat, viszont a tartás mikéntjét szabályozza, például a 9. § /2/ bekezdésben: „Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek takarításáról szükség szerint, de naponta legalább egyszer, az ott található kártékony állatok, rovarok irtásáról rendszeresen, a mélyalmos baromfi és juhtartás esetén a trágyaszag mentesítésérıl folyamatosan gondoskodni kell. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek falát mésztejjel vagy más arra megfelelı anyaggal fertıtleníteni kell.”

4. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: Tőz- és polgárvédelmi szempontból a következıket írja:


6


Jelzi, hogy amennyiben a település területe belvízzel veszélyeztetett, akkor ezt fel kell tüntetni a településszerkezeti tervben. A veszélyeztetett területeken a károk megelızése érdekében elıírások meghozatalát javasolja. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

7

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Válasz: A jogszabályi tájékoztatást köszönettel vesszük. A belvíz által veszélyeztetett terület lehatárolása a hatályos tervben szerepel. A HÉSZ elıírja (28. §): „(9) Azokon a telkeken, amelyek részben vagy egészben az SZ-4 tervben “belvízveszélyes terület határvonala” jellel körülvett területen fekszenek, pince nem létesíthetı, az épületek földszinti padlószintje a telek elıtti járda-, vagy útburkolat szintjéhez képest legalább 60 cm-rel magasabban épüljön, a lábazat és szigetelések víznyomás ellen méretezendık, építési engedélyezési terv részletes talajmechanikai szakvéleménnyel alátámasztva készítendı.”

5. Nemzeti Közlekedési Hatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatósága: A településszerkezeti módosítások közlekedési érdeket nem érintenek. A szabályozási tervi módosításokról csak konkrét nyomvonal és mintakeresztszelvény esetében tud nyilatkozni. Válasz: Jelen leírásban megtalálható. 6. Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság: Levelében írja:

Válasz: A módosítás foglalkozik az új beépítésre szánt területek csapadékvíz-elvezetésével. Írja továbbá:


8


7. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Dél-alföldi Iroda: Jelzi, hogy az eljárás minden szakaszában részt kíván venni. Írja még:

Válasz: A módosítások védett, vagy értékes épített elemet nem érintenek, a régészeti örökségvédelemre vonatkozóan az adatok régész közremőködésével frissítésre kerülnek. A lelıhelyeket a korábbi követelmények szerint súlypontjukkal ábrázolja a terv, a megváltozott elvárások miatt áttérünk a határvonalak feltüntetésére. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

9

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 8. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: Táj- és természetvédelmi szempontból a következıket közli:

Tudomásul véve a természetvédelmi szempontokat, a fejlesztési területet redukáltuk. 9. Bács-Kiskun Megyei Földhivatal: Felhívja a figyelmet a következıkre:


10


Válasz: A Körzeti FH adatai szerint a földminıségi osztályba sorolás a következı: Jelölés Ak/ha Sz R szö K Gy L N

Minıségi osztály 1 2 29,5 22,6 30,4 21,7 60,8 45,2 29,5 16,5 29,5 16,6 13,2 9,4 36,5 20,9

3

4 15,6 13,9 34,8 12,2 12,2 4,9 3,5

5 13,2 8,3 26,1 7 0 2,1 0,5

6 10,4 4,5 10,4 0 0 1,4 0

7 6,6 0 4,5 0 0 0,7 0

8 3,1 0 0 0 0 0 0

1,4 0 0 0 0 0 0

Az adatok összevetésével megállapíthatók a következı körülmények: I. ügyben érintett terület mővelésbıl kivont udvar. II. ügyben érintett terület földminısége: Sz7 – átlagosnál gyengébb III. ügyben érintett terület földminısége: Sz3, Sz4, Sz5, Sz6, Sz7 – vegyes, részben az átlagos fölötti, de a terület mezıgazdasági besorolásban marad IV. ügyben érintett terület földminısége: Sz6, L4, mocsár – átlagosnál gyengébb (a Szentkútéri csatorna melletti jobb minıségő földrészletek nem kerülnek át beépítésre szánt területbe) V. ügyben érintett terület földminısége: Sz7, – átlagosnál gyengébb, és g.ép-udvar besorolású, VI. ügyben érintett terület földminısége: Sz6 – átlagosnál gyengébb VII. ügyben érintett terület földminısége: Sz7 – átlagosnál gyengébb, és tanya besorolású VIII. ügyben érintett terület földminısége: Sz8 – átlagosnál gyengébb, és tanya besorolású IX. ügyben érintett terület földminısége: Sz7 – átlagosnál gyengébb, és tanya besorolású Megállapítható, hogy a módosítások a termıföld-védelmi törvény elıírásaival nem ütköznek. A levélben szerepel még:


11


Válasz: A módosításokhoz a körzeti földhivataltól erre a célra megvásárolt rendezési alaptérképet használja fel a község. 10. Bács Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság: Levelében a következı észrevételeket teszi:

Válasz: Köszönettel vesszük a leírtakat. A Településszerkezeti tervben és a szabályozásban egyaránt megújul az erdıterületek kijelölése. Az Erdıtervezı irodától frissen megvásárolt erdıtervi adatoknak megfelelıen jelölik ki a tervek az erdıterületeket. 11. Bács-Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmővelésügyi Igazgatóság: Kifogást nem emel. Felhívja azonban a figyelmet, hogy termıföldet más célú felhasználással járó beruházás érdekében csak kivételesen és elsısorban a gyenge termıképességő, vagy mővelésre alkalmatlan, esetleg roncsolt területek igénybevételével lehet felhasználni. 12. Bács Kiskun Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: Nem reagált. 13. HM Hadmőveleti és Kiképzési Fıosztály: Észrevételt nem tesz, a további eljárásban nem kíván részt venni. 14. Rendırkapitányság Kiskunfélegyháza, Közrendvédelmi Osztály: Levelében közli:


12

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 15. Szolnoki Bányakapitányság: Szakhatósági állásfoglalásában közli:

Válasz: Az NBFH honlapjáról beszerzett információ szerint a nagyközség egész területe CH-kutatásra felhasználható. A középsı (É-D-i irányú) harmad a levélben említett „Pirtó 150” néven kutatási kérelemmel érintett, amelynek a határait megközelítı pontossággal ábrázolják a módosított tervlapok. A „Bugac I. –homok” bányatelek ábrázolása szintén bekerül a tervekbe. A tervjavaslat földtani szakhatósági szempontú elbírálásához kéri ismertetni a terület topográfiai, általános földtani, vízföldtani, szennyezıdésérzékenységi, mérnökgeológiai, stb. viszonyait. Hangsúlyozottan kerülnek elbírálásra ezek a szempontok hulladéklerakó, szennyvíztisztító, iparterület létesítésénél. Válasz: A 2002. évi Településrendezési Terv tartalmazza a szükséges adatokat és szakvéleményeket. Jelzi továbbá, hogy nem kíván részt venni a további eljárásban. 17. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatóság: A módosításhoz polgári és katonai légügyi hatóságként hozzájárul, a további egyeztetésben nem kíván részt venni. 18. Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Szegedi Iroda: Levelében írja:


13


Válasz: A szakági javaslatokat a teljes igazgatási területre vonatkozóan a 2002. évi rendezési terv tartalmazza. Jelen módosítások nem érintik a hírközlési hálózatokat. Az eljárásban a hírközlés terén A T-COM felhívást kapott az elızetes véleményezésre, bár bevonása nem kötelezı. Az antennatelepítésre vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat tartalmaz elıírásokat: „Településkép védelme 25. § (1) Távközlési torony elhelyezésének helyi szabályai: a) Meglévı építményen belül bárhol építhetı. b) Meglévı építmény legfeljebb 6,0 méter magas felépítményeként a természeti területek kivételével bárhol létesíthetı. c) Önálló építményként belterületen nem, az SZ-1 terv hatályán belül a természeti területek és 500 méteres körzetük kivételével bárhol elhelyezhetı.”

A helyi építési jogszabályokat azon építési tevékenységek során is be kell tartani, melyek egyébként nem igényelnek engedélyezést, vagy bejelentést. Nem jelezték a mobil szolgáltatók, hogy újabb állomást kívánnának létesíteni. A Magyar Posta szolgáltatásaival kapcsolatban nem merült fel újabb igény, vagy probléma.


14

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 19. Bács-Kiskun Megyei Közgyőlés Hivatala: Bács-Kiskun Megye Fıépítésze írja:

Válasz: A területrendezési terveknek való megfeleltetést jelen dokumentáció 3. fejezete tartalmazza. 20. Bócsa Község Önkormányzata: Nem reagált. 21. Orgovány Község Önkormányzata: Nem reagált. 22. Jakabszállás Község Polgármestere: Levelében kifogást nem emel. 23. Kunszállás Község Önkormányzata: Nem reagált. 24. Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata: A városi fıépítész levelében írja:

25. Jászszentlászló Község Önkormányzata: Levelében jelzi, hogy a módosítások nem ellentétesek a község rendezési tervével, nem sérti hosszú távú érdekeit. 26. Móricgát Község Önkormányzata: A község rendezési tervével nem ellentétes a módosítás, a hosszú távú terveket nem zavarja. 26. Szank Község Önkormányzata: Nem reagált. 27. Kiskunfélegyháza Város PH Hatósági Osztály Mőszaki Csoport: Egyetért. 28. DÉMÁSZ ZRt. Nagykırösi Fımérnökség, Fejlesztési Osztály: Levelében írja:

Kéri továbbá, hogy részletes rendezési terv készítésekor a szaktervezı keresse fel a Társaságot. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

15

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 29. Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmővek ZRt. Nem reagált. 30. T-COM NyRt. Kecskemét Távközlés: Nem reagált. 31. ÉGÁZ-DÉGÁZ ZRt. Kiskunhalasi Üzemegység: Levelében írja

32. Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat: Levelében írja, hogy mőködési területébe Bugac nem tartozik bele. 33. Magyar Közút Kht. Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága: A következı feltételeket közli:


16

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 3. Országos és megyei tervi megfeleltetés Bács-Kiskun Megye Közgyőlése 2006. év novemberében fogadta el a megye területrendezési tervét (BKmTrT), amely a 2003. évi XXVI törvénnyel hatályosított Országos Területrendezési Terv alapján készült. A 2008. évi L törvény módosította az OTrT-t. Megváltoztatta – egyebek mellett – a Bugacra jelölt erdı- és mezıtérség határvonalait is (összehasonlítást ld. alább). A megye területrendezési terve egyelıre nem követte le a törvényi változást, ezért a települések rendezési terveinek eljárásaiban a megyei tervi harmonizációval párhuzamosan az OTrT-vel való megfeleltetés is követelményként jelenik meg. Bugac az új OTrT-ben:


17


Az OTrT 2003-ban (felsı ábra) illetve 2008-ban (elızı oldalon) elfogadott részleteinek összevetésébıl megállapítható, hogy a Bugac igazgatási területére vonatkozó erdıtérségkijelölés hozzávetıleg változatlan maradt, a korábbi vegyes térség-kijelölés helyett viszont a hatályos tervben már általános mezıgazdasági térség szerepel. (Megjegyzés: a vegyes térséget a régebbi terv világoszöld, az új terv okkersárga színnel ábrázolja). Az erdıtérség kijelölés szerencsés módon hasonló a megye és az ország tervében, ezért megoldható volt mindkét terv teljes körő összeegyeztetése a TrT-vel, mind az erdı-, mind a mezıgazdasági térség vonatkozásában. Bács-Kiskun Megyében 30,15 %-os erdısültséget irányoz elı az országos terv, Bugacon azonban már jelenleg is 42,1 % az erdıterületek aránya az igazgatási területre vetítve. A Bugac területén ábrázolt határvonalak szerint is biztosított az OTrT-ben kijelölt erdıtérség (ld. oldalon szereplı térképen). Az OTrT mezıgazdasági térség biztosítása is teljesül az alkalmazott számítási módszerrel: a községben ábrázolt térséget 0,75-szörös szorzóval vonatkoztattuk a megyei szintre és abból a településre további 85 %-os mértéket tekintettünk elıírásnak.


18

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 A mellékelt átnézeti rajz a 2008. évi OTrT ökológiai hálózatának bugaci kivonatát ábrázolja. A község rendezési tervének módosítása minden elemet aláfestéssel tüntet fel a szabályozási tervben. A megyei terv módosítása során fognak a területfoltok „magterület”-re, „zöldfolyosó”ra és „puffer terület”-re osztódni. A megyei tervi differenciálást követıen lesznek lekövethetık az elıírások a települési rendezési tervben, addig is a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának adatállománya alapján történt meg a módosítás kapcsán az egyes területek (természeti terület, ex lege védettségő szikes tó, nemzeti park, magterület) határvonalainak ábrázolása. Az OTrT „Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezet”-ébe a település elszórtan elhelyezkedı kis területfoltjai tartoznak bele. Minden folt meglévı erdı, ezért a TRT erdıterületbe is sorolja be. A törvény megfogalmazása szerint ezek: „az ıshonos fafajokból álló erdıtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdı hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdıterületek” A tv. 13/B szakasza szerint itt beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában tervezhetık, s bányászati szempontból a terület „kivett”-nek minısül. Bugacot nem érinti az OTrT-ben kijelölt „Országos komplex tájrehabilitációt igénylı terület” a „Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület” a „Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területe” és a „Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület” övezete. Területe nem tartozik az „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı terület” övezetébe sem. Érintett viszont a község az „Országos jelentıségő tájképvédelmi terület” övezetében, melynek követelményeként a helyi rendeletben kezelni kell a tájképvédelmi feladatokat. A hatályos HÉSZ 25. § tartalmaz településkép védelmi elıírásokat és továbbiakat irányoz elı a módosítás ugyanebben a szakaszban. A külterületi szabályozási terv módosítása ábrázolja a BKMTrT-bıl átvett tájképvédelmi terület kiterjedését. Az OTrT „Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület” övezetében is szerepel Bugac, a szénhidrogén kutatási engedély kérelemmel érintett („Pirtó 150”) területet, valamint a „Bugac I. – homok” bányatelket figyelembe veszi a terv. Bugacnak nincs kötelezettsége a más településsel való együtt-tervezésre. Honvédelmi szempontból sem kell kiemelten kezelni a községet. Bugacon keresztülhalad az 51. számú „Csongrádi kerékpárút” – (Románia) – Nagylak – Makó – Szeged – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac, valamint a 32. számú „Jászok, kiskunok földje”– Jászberény – Cegléd – Nagykırös – Kecskemét – Bugacpusztaháza országos törzshálózati nyomvonal. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

19

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ KISKUNMAJSA 2009-2010


20



21


Bács-Kiskun Megye Területrendezési terve – Szerkezeti terv részlete


22

MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV SZERKEZETI TERVI JELMAGYARÁZAT

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 A megyei területrendezési tervben kijelölt területhasználati térségeket az elızıkben leírt és rajzosan bemutatott módon teljesíti a település rendezési tervének módosítása, figyelembe véve az Országos Területrendezési Tervrıl szóló, a 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. törvény 6. § (2) bekezdésében szereplı, „A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok”-at. Szerkezeti szempontból a települést érinti a megyei tervben elıirányzott Bugac-Fülöpjakab és Fülöpjakab-Petıfiszállás egyéb mellékútfejlesztés. Utóbbinak a nyomvonalát az 5402 jelő (Kiskunfélegyháza-Kiskunhalas) út közelében (Alsómonostori majortól D-re) eltérıen ábrázolja Bugac hatályos településszerkezeti terve, összhangban Kiskunfélegyháza rendezési tervével. A rövid korrigált szakasz megvalósíthatóbb, mert meglévı földutakon fut, és használati értéke is nagyobb. Térségi jelentıségő kerékpárút köti össze a megyei tervben Bugacot Kiskunfélegyházával és az 54-es úttal, utóbbinak a megvalósítása eltérı nyomvonalon, a kisvasút mentén folyik Bugacpusztaházáig, ahol a majdani 32. számú országos törzshálózati nyomvonalhoz csatlakozhat. A megyei tervben szereplı egyéb szerkezeti jelentıségő elemeket (energia közmő, CH-ipar) a településszerkezeti terv teljes körben tartalmazza, az ellátótól illetve tulajdonostól beszerzett frissített adatokkal. MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV – ÖVEZETI TERVEK KIVONATAI Kiemelten fontos érzékeny természeti terület Az övezetet azok a rét, legelı, nádas, halastó, szántó, szılı, kert, gyümölcsös és a közéjük ékelıdött erdı mővelési ágú és kivett területek alkotják, amelyeken támogatott, természetkímélı gazdálkodással kell biztosítani az élıhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megırzését. Bugacon a belterületek kivételével az egész közigazgatási terület ide tartozik. A rendezési terv igyekszik fenntartani a természetes állapotot, óvja a réteket, legelıket, a hatályos terv tartalmaz „Pusztai mezıgazdálkodási övezetet”. Kiváló termıhelyi adottságú szántó Az övezet — agroökológiai adottságait tekintve — a legkiválóbb minıségő és termıképességő, árutermelésre legalkalmasabb szántóföldi területeket foglalja magába, amelyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig a legkevésbé érzékenyek. Bugac igazgatási területén nem találhatók ilyen minısítéső termıterületek. „Kiemelten érzékeny felszíni vízminıségvédelmi övezet”-ben Bugac nem érintett.


24

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálya alá tartoznak az ország nagytavain kívül azok a területek, amelyekre vízminıségük védelme érdekében a környezetvédelmi felügyelıségek az érzékeny felszíni vizek vízgyőjtı területére vonatkozó követelményeket írják elı. Bugac – a Homokhátság egészéhez hasonlóan – nem érintett.

Védett természeti terület övezete Ebbe az övezetbe a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülı) földterületek tartoznak. Az övezet ábrázolása jelen TRT-módosítás során a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának adatbázisa alapján lett frissítve a KNP jelöléseinek alkalmazásával. Jelöli a külterületi szabályozási terv az OTrT ökológiai hálózatát (alászínezéssel) és a NATURA2000 európai érdekő területeit is A „Térségi tájrehabilitációt igénylı terület övezeté”-ben: Bugac területe nem érintett. Tájképvédelmi terület övezete A lehatárolás célja a tájkarakter és a történetileg kialakult tájképi értékek védelme, a hagyományos tájszerkezet és tájhasználat megırzése, valamint a kilátásrálátás szempontjából kedvezı, nagy távolságból látható, illetve nagy távlatokat megnyitó tájképi területek védelme és a vizuális szennyezés megakadályozása Bugaonc a természetvédelem szempontjából kerültek kijelölésre a területfoltok (jellemzıen erdıterületek vagy gyepek). A szabályozási terv módosítása átveszi a terület határát. A HÉSZ 25. § új (5) bekezdése tájképvédelmi elıírásokat hoz.


25


Térségi hulladéklerakó hely elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Konkrét regionális hulladéklerakó-hely – fenti, kizárásos alapon ábrázolt övezeten belül – csak a jogszabályban meghatározott további vizsgálatok valamint az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhetı el. A tényleges helykiválasztást a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény határozza meg.

Rendszeresen belvízjárta terület övezete Nyílt ártér és hullámtér övezete A mély fekvéső, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi mővelésbıl és más célokra hasznosítani (pl. erdısítés). Belvízveszélyes területet a megyei terv nem regisztrál.

Széleróziónak kitett terület övezete Az övezet a szél által okozott talajpusztulás területeit foglalja magába, amely a talajösszetétel, a talajfelszín jellemzıi és a növényborítottság által befolyásolt potenciálisan vagy ténylegesen erózióveszélyes terület. Az erózióveszély területének határvonalát a módosított településszerkezeti terv átveszi. A gyenge minıségő szántókon elıirányzott erdıtelepítések, valamint a gyepmővelés megtartása csökkenti a szél romboló hatását.


26

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete Az övezet a Honvédelmi Minisztérium nyilvántartása és a Bács-Kiskun megyei Hadkiegészítı Parancsnoksággal lefolytatott tételes egyeztetés alapján került meghatározásra. A polgári védelmi területeket és feladatokat a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl szóló 114/1995. (IX. 27.) Kormányrendelet, valamint a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996. (VII. 25.) BM rendelet tartalmazza. Bugac területét a Paksi atomerımő 60 és 80 km-es zónája érinti. Az igazgatási terület ÉK-i részét (Aladár-hegy) lefedi a kecskeméti repülıtér légtere. A város polgári védelmi besorolása (halványzöld színezés) II. veszélyeztetettségi kategória, jellemzıen a veszélyes anyag szállítási útvonalak közelsége miatt. Figyelmet érdemel még a NATURA 2000 európai jelentıségő természeti védettség. A Natura 2000 hálózat által érintett területek helyrajzi számainak átdolgozott listája a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet mellékleteként került nyilvánosságra. A Natura 2000 területekre a 2006. október 17-tıl hatályos 275/2004-es kormányrendeletben megállapított szabályok vonatkoznak. Bugacon a (HUKN 20024) Bócsa-Bugaci homokpuszta nevő kiemelt jelentıségő különleges természetmegırzési területbe tartoznak az részén fekvı alábbi helyrajzi számú telkek: 0329/2, 0329/4, 0332, 0334/1a, 0334/1b, 0334/1c, 0334/1d, 0334/1f, 0334/2a, 0334/2b, 0335, 0336/1a, 0336/1b, 0336/1c, 0336/1d, 0336/1f, 0336/2, 0337, 0338, 0339/1a, 0339/1h, 0339/1j, 0339/1k, 0339/1l, 0339/2a, 0339/2b, 0339/3, 0339/4, 0340, 0341/1a, 0341/1c, 0341/1d, 0341/2, 0341/3, 0342, 0343/1, 0343/3, 0343/4, 0343/5, 0344, 0345, 0346/10, 0346/11a, 0346/11b, 0346/11c, 0346/12a, 0346/12b, 0346/12c, 0346/2a, 0346/2b, 0346/3, 0346/4, 0346/5a, 0346/5b, 0346/6a, 0346/6b, 0346/9, 0347/1, 0347/2, 0348/1a, 0348/1c, 0348/1d, 0348/1h, 0348/1j, 0348/1k, 0348/1r, 0348/2a, 0348/2b, 0348/3a, 0348/3b, 0348/4, 0348/5, 0348/6, 0348/7, 0348/8, 0349, 0350/2, 0350/3, 0350/4, 0350/5, 0351, 0352/3a, 0352/3b, 0352/4, 0352/5, 0352/7, 0352/8, 0352/9a, 0352/9b, 0352/9c, 0352/9f, 0352/9g, 0352/9h, 0353, 0354/2, 0354/3, 0354/4, 0354/5a, 0354/5b, 0354/6, 0354/7a, 0354/7b, 0354/7c, 0354/7d, 0354/7f, 0354/7g, 0355, 0356/2, 0356/3, 0356/4, 0356/5a, 0356/5b, 0356/7, 0356/8, 0356/9a, 0356/9b, 0356/9c, 0356/9d, 0356/9f, 0356/9g, 0357, 0358/12, 0358/13, 0358/14, 0358/15, 0358/16a, 0358/16b, 0358/16c, 0358/16d, 0358/16f, 0358/16g, 0358/16h, 0358/3a, 0358/3b, 0358/6, 0358/7, 0358/8, 0358/9, 0359, 0360/1, 0360/2, 0360/3, 0360/5, 0361, 0384, 0385/10, 0385/7, 0385/8, 0385/9, 0387, 0388, 0389/10a, 0389/10b, 0389/10c, 0389/2, 0389/3, 0389/7, 0389/8, 0389/9a, 0389/9b, 0389/9c, 0389/9d, 0389/9f, 0390, 0391/2a, 0391/2b, 0391/3a, 0391/3b, 0391/4a, 0391/4b, 0391/5a, 0391/5b, 0391/5c, 0391/5d, 0391/5h, 0391/5j, 0391/5k, 0391/5l, 0391/5m, 0391/5n, 0392, 0393/1a, 0393/1b, 0393/1c, 0393/1d, 0393/1f, 0393/1g, 0393/1h, 0393/1j, 0393/1k, 0393/1l, 0393/2a, 0393/2b, 0393/3a, 0393/3b, 0393/4a, 0393/4b, 0394, 0395/3, 0395/4a, 0395/4b, 0395/5a, 0395/5b, 0395/6, 0395/7a, 0395/7b, 0395/7c, 0395/7d, 0395/7f, 0395/8, 0396, 0398/3, 0398/4, 0398/5, 0398/6, 0399, 0400/10a, 0400/10b, 0400/10c, 0400/11a, 0400/11b, 0400/11c, 0400/3, 0400/4a, 0400/4b, 0400/5a, 0400/5b, 0400/6, 0400/7a, 0400/7b, 0400/7c, 0400/7d, 0400/7f, 0400/7h, 0400/7j, 0400/7k, 0400/7l, 0400/8, 0400/9a, 0400/9b, 0401/10, 0401/13a, 0401/13b, 0401/14a, 0401/14b, 0401/14d, 0401/14f, 0401/14g, 0401/16a, 0401/16b, 0401/16c, 0401/16d, 0401/16f, 0401/16g, 0401/16h, 0401/16j, 0401/16k, 0401/16l, 0401/16m, 0401/17a, 0401/17b, 0401/17c, 0401/18a, 0401/18b, 0401/18c, 0401/18d, 0401/18f, 0401/18g, 0401/18h, 0401/18j, 0401/18k, 0401/2, 0401/20a, 0401/20b, 0401/20c, 0401/20d, 0401/20f, 0401/20g, 0401/20h, 0401/22a, 0401/22b, 0401/24, 0401/3, 0401/4a, 0401/4b, 0401/5, 0401/6a, 0401/6b, 0401/7, 0401/8, 0402, 0403, 0404, 0405, 0406, 0407, 0408, 0409, 0410/1a, 0410/1b, 0410/2, 0410/3, 0410/4, 0411, 0581/7a, 0581/7b, 0581/8, 0581/9a, 0581/9b


27

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 4. Módosítások leírása Településszerkezeti tervet is érintı módosítási ügyek A Településszerkezeti tervet érintı ügyek a belterülethez közeli telkek fejlesztéseihez kapcsolódnak. Átnézeti térkép:

A helyszínek belterület-közeli elhelyezkedése nem véletlen. A kérelmek jellemzıen major létrehozását célozzák, vagy egyéb, családi jellegő gazdasági tevékenységhez (pl. lovastanya) kapcsolódnak, amelyek teendıit a belterületen lakó tulajdonosok maguk végzik el naponta többszöri kijárással. Az új beépítésre szánt területek csapadékvíz-elvezetését vizsgálni kellett a módosítás során. Általános érvénnyel elmondható, hogy Bugacon nincs belvízveszélyes terület, a tapasztalatok szerint csapadékvíz heves zápor esetén is el tud a homokos talajban szikkadni. Sokkal nagyobb gond a szárazság és a talajvíz alacsony szintje. Csapadékosabbá váló idıjárás esetén a zápor fölös mennyiségő vizét ciszternákban vagy kisebb tározótavakban célszerő visszatartani késıbbi elöntözésre. A mélyebb fekvéső helyszínek (ilyen a IV. ügy) viszont – értelemszerően – csatorna mellett, vagy -közelben találhatók, ahol a csapadékvíz elvezetése egyszerően megoldható. Az ivóvíz ellátás a VI. ügy kivételével – ahol vezetékes ivóvízellátás van – palackos illetve szikvizes ellátással történik. A szennyvíz elhelyezés minden helyszínen zárt tárolóban győjtve és a kiskunfélegyházi szennyvíztisztítóba rendszeresen elszállítva oldható meg. Bugacon minden terület, így a tárgyi helyszínek is az év minden szakában járható dőlıutakon megközelíthetık. Az Étv. 8. § (2) bekezdés c) pont szerint: „a települések beépítésre szánt területe csak olyan területfelhasználás céljára növelhetı, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelı terület”. A tárgyi új beépítésre szánt területek mindegyike hiányt pótol, nincs ilyen célokra kijelölve a községben máshol szabad terület. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

28

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 I. Ifj. Kántor János Bugac, Bem J. u. 20.szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából dohánytermesztéssel kapcsolatos mezıgazdasági célú építményeket kíván elhelyezni a tulajdonát képezı Bugac Felsımonostor Hrsz: 016/70 8 ha 4658 m2 területen, amely jelenleg erdı besorolású, bár a természetben szántó. Az elızetes leírás jelezte: „A fejlesztési döntés az egész területet mezıgazdasági majorba tenné át, de a tervezés folyamán valószínőleg leszőkül a beépítésre szánt terület és a többi része mezıgazdasági felhasználási kategóriába kerül majd.” Az igazgatási terület É-i sávjában fekvı területet jelenleg dohánytermesztésre és terménytárolásra használja a tulajdonos. A szárítást, raktározást, géptárolást a telek D-i részén lévı, mővelésbıl kivont, 1,4 hektáros „a” jelő alrészleten oldja meg jelenleg is, és helybe, a kivont terület növelése nélkül kívánja szükség szerint fejleszteni. A módosítás ezt az alrészletet sorolja át erdıbıl MG jelő majorterületbe.

A leendı major bejárata

A major mellett dohánytábla látható

Két megjegyzést kell főzni ehhez az ügyhöz, ami általános jellegő, a módosítás többi helyszínét is érinti: Az erdı- és mezıgazdasági terület kijelölését a módosítás átrendezi, a kialakult állapotot lekövetve. Az erdészet nyilvántartásában lévı minden erdıterület E jelő erdıkategóriába kerül. Jelen esetben szántómőveléső telekrıl van szó, amelynek mővelt földrészletei átkerülnek M mezıgazdasági területbe. A másik általános változás a majorok besorolására vonatkozik. Az OTÉK módosult a bugaci alapterv készítése óta, létrehozva a különleges mezıgazdasági üzemi területet. Bugac minden MG jelő majorját ebbe a kategóriába teszi át a mostani eljárás, nem változtatva meg azok övezeti elıírásait. A módosítás nem tesz szükségessé beavatkozást a környezı területeken, az ingatlan jól megközelíthetı, szomszédságában egy lakott tanya fekszik. Dohánytermesztéssel kapcsolatos tevékenység eddig is folyt a helyszínen, ebben nem jelent változást a major kategória kijelölése. Védıtávolságot nem kap a major, ezért az OTÉK 38 § (3) bekezdés szerint a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy azok ne zavarják a telken kívüli területek, jelen eseten például a tanya használatát. Mindeddig nem volt konfliktushelyzet a tanya és a gazdasági tevékenység egymás mellett élésében. A kérelmezı birtokában van a közvetlen környéken összesen kb. 22 hektár szántóterület, ezek központját képezi a létrejövı major. A dohányszárításhoz gázenergiát hasznosítanak, a vezeték a terület K-i határán húzódik. Ipari árammal szintén rendelkeznek.


29

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Hatályos településszerkezeti terv

Módosítási javaslat

(A hatályos településszerkezeti terv a „tervezett erdı” kategóriát zöld sraffozott vonallal tünteti fel, az újabb ábrázolási elvek szerint a jóváhagyás után a tervezett felhasználást is telítve kell megjeleníteni. A jelen módosítás során változó területfelhasználást vékony csíkozással különbözteti meg a módosítási javaslat, ami a jóváhagyást követıen törlıdik) Az erdıövezet helyébe a szabályozásban az érintett tábla (016 hrsz) jelenlegi besorolásának megfelelı MI idegenforgalmi mezıgazdasági övezet lép. Az új major területe ugyanazokat az övezeti szabályokat kapja, mint a Bugacon meglévı többi MG jelő terület (HÉSZ 14. §): − szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 30 %, − építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság, − legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter. Hatályos szabályozási terv


30

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Szabályozási terv módosítási javaslata

(A szabályozási terv módosítási javaslatán látható sárga csíkozás a tájképvédelem területét mutatja, lekövetve a Bács-Kiskun megyei Területrendezési Terv ábrázolását. A zöld színnel telített foltok az Országos Területrendezési Tervrıl megközelítı pontossággal átvett, adott esetekben a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetendı ökológiai hálózat területei.)

II. Mészáros Imre Bugac, Rákóczi u. 22. szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából mezıgazdasági célú építményeket (elsısorban baromfinevelı ólakat) kíván elhelyezni a tulajdonát képezı Bugac Hrsz: 018/111 hrsz.-ú 9014 m2 -es területen. A jelenlegi erdı rendeltetés helyett mezıgazdasági majorba kerülne át az egyébként szántó mővelési ágú, a belterülettıl kb. 2-300 m-re fekvı telek.

A terület a hatályos településszerkezeti tervben „tervezett” E erdı kategóriában szerepel, a már említett erdı-mezıgazdasági kijelölés átrendezıdése miatt a módosítás ezt a táblát a tényleges erdıfoltok kivételével az M mezıgazdasági rendeltetésbe teszi át. Ezen belül a kérelemmel érintett telek MG különleges mezıgazdasági üzemi terület lesz. Hatályos településszerkezeti terv



31

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 A tulajdonos baromfinevelésre és takarmánytárolásra szeretne berendezkedni családi vállalkozásként, a gazdasági helyzet függvényében kalkulálva a megvalósítás idejét. Az állattok darabszáma nem érné el az üzemi mértéket (országos szabályokban szereplı „nagy létszám”-ot). A telken fúrt kút van, elektromos áram biztosított. Szilárd tüzelıanyaggal kívánják az ólakat temperálni. Az új major a már kijelölt MG területekkel megegyezı övezeti kategóriában lesz szabályozva. Hatályos szabályozási terv

Szabályozási terv módosítási javaslata


32


A leendı major bejárata III. Ifj. Petróczi József Bugac, Felsımonostor 135/a.szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából mezıgazdasági célú építményeket kíván elhelyezni a tulajdonát képezı Bugac Hrsz: 044/6 6 ha 8751 m2 területen. A terület besorolása jelenleg MK kertes mezıgazdasági terület, a módosítás az MG mezıgazdasági majorterületbe valló átsorolást célozza a fejlesztési döntés szerint. Az elızetes leíró szöveg jelezte: „A tervezés során várhatóan redukálódik a beépítésre szánt kategóriába átsorolandó terület nagysága, mert a növényházak, fóliasátrak elhelyezésére nem szükséges majort létesíteni.” A vizsgálatok folyamán a tulajdonossal is egyeztetve világossá vált, hogy a létesítendı mezıgazdasági építmények (sertésól, gabonatároló) a hatályos rendeltetési besorolás mellett is elhelyezhetık a csaknem 7 hektáros telken, tehát rendezési terv módosítás nem szükséges. A helyszín légifelvételen (Google)

(A következı ügy helyszíne is látható a képen, nagyjából középen, íves határvonalú tóval) VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

33

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 IV. Fehér Sándorné Bugac, Orgoványi u.23.sz. alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából – a fejlesztési döntés megfogalmazása szerint – „kereskedelmi célú építményeket” kíván elhelyezni, illetve a meglévı építményeit kereskedelmi célra kívánja felhasználni a tulajdonát képezı Bugac Hrsz: 043/17 2 ha 1310 m2 és a 043/3 hrsz.-ú 7042 m2 nagyságú MT jelő mezıgazdasági tanyás területen. A kereskedelmi funkció azonban – úgy tőnik – nem fedi a pontos szándékot, a vállalkozás szabadidıs jellegő, lovas- és horgászturizmusra alapozott, alkalmi szálláshelyet is kínál, továbbá nagylétszámú rendezvények megszervezését célozza meg. A tervezett funkció leginkább a KS jelő különleges szabadidıpark rendeltetésnek felel meg, amely Bugac Helyi Építési Szabályzatában szereplı kategória.

A lovastanya látképe a tıle D-re fekvı mőútról beérkezve Hatályos településszerkezeti terv


A helyszín a Szentkútéri csatorna mellett fekszik, ami az országos ökológiai hálózat folyamatos folyosójához tartozik. Az Országos Területrendezési Terv értelmében (18. §) és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyilatkozata szerint a csatornát kísérı 50 m-en belül nem jelölhetı ki új beépítésre szánt terület. Ezért a két telekbıl álló csaknem 3 hektáros területbıl csupán 2,1 hektár kerül át KS különleges szabadidıpark rendeltetésbe. A helyszín jelenleg is szabadidıs rendezvények(pl. osztálytalálkozók) lebonyolítását és a lovassport céljait szolgálja. Szerény szálláskapacitással egészülne ki az idegenforgalmi kínálat (3 szoba a régi tanyaépület felújításával, átalakításával), továbbá melegítıkonyha létesülne. Tervezi a tulajdonos alkalmi sátorhelyek szolgáltatását is. A főtés hagyományos módon van és lesz megoldva (kemence, cserépkályha), gázellátás nincs. Az ivóvízellátást a jelenlegi palackos megoldás helyett távlatban víztisztító berendezéssel a meglévı 3 db sekélymélységő kútról szeretnék biztosítani. A szennyvíz zárt tárolóba győjtése helyett a fejlesztés késıbbi szakaszában kompakt szennyvíztisztításra szándékoznak berendezkedni.


34

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Hatályos szabályozási terv


A KS terület elıírásai a HÉSZ-ben nem változnak (15. §): „(1) a) A KS jelő különleges szabadidıpark területbe tartozó 05/12; 0364/9; 0366/2; 0377/5,6,9,10; 0379/3,7,19; helyrajzi számú telkeken a szabadidı eltöltését, s a turizmust szolgáló − szállásépületek, − oktatási, egészségügyi és szociális épület, − közösségi szórakoztató épület, − vendéglátó épület, − kereskedelmi és szolgáltató épület, − sportépítmények, − növény-bemutatóház, − állat-bemutatóház − lótartás és lovagoltatás építményei − vízmedence − és a fenti létesítményeket kiszolgáló építmények és közmőpótló építmények

helyezhetık el. VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

35

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 b) Az a) bekezdés szerinti épületek övezeti elıírásai a következık: − szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 25 %, − építménymagasság legfeljebb 7,0 méter, de a védett puszta határától számított 500 m-en belüli épületek esetén maximum 4,5 méter, − legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter.” V. Mucsi Antal Bugac, Rákóczi u.22. szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából mezıgazdasági célú építményeket kíván elhelyezni a tulajdonát képezı Bugac 0297/55 hrsz.ú 1 ha 7791 m2 nagyságú (gabonatárolásra szánt), valamint a bugaci 0295/22 hrsz.-ú 4607 m2 és a 0295/31 hrsz.-ú 4941 m2 nagyságú (állattartásra használandó) mezıgazdasági tanyás területen. MT jelő tanyás mezıgazdasági területbıl MG jelő mezıgazdasági major rendeltetésbe irányozza átsorolni mindhárom telket a településfejlesztési döntés. A vizsgálatok során az új beépítésre szánt MG különleges mezıgazdasági üzemi felhasználási kategóriába átsorolandó terület nagysága redukálódott. A mőúthoz legközelebb esı (legdélebbre elhelyezkedı) 0297/55 hrsz-ú teleknek csak a dőlıút menti 60 m telekmélységő, cca 0,5 ha nagyságú sávját szükséges átsorolni, a többi része változatlanul MT tanyás mezıgazdasági területben marad. Ezen a telken a gazda szemesterményt tárol a meglévı és bıvítésre tervezett épületében:

Terménytároló épület A dőlıúton továbbhaladva É felé jobbról található a növendék borjú nevelı tanya két telke, amelyek 0,5 ha összesített területe szintén MG területbe kerül. Itt jelenleg is kb. 40 db 1 éves kor alatti borjút és kb. 100 sertést tartanak. A fejlıdés akadályát jelenti a jelenlegi építésjogi státusz szerinti 3 % beépíthetıség. A borjúállomány kb. 100 darabszámra növekedne a tervek szerint.

Borjúnevelı telep Hatályos településszerkezeti terv


36



(A hatályos Településszerkezeti terv a különleges hulladék-begyőjtı területet és a tervrészlet alsó részén látszó ipari területet megtévesztı színkezeléssel ábrázolta. A módosítás keretében a különleges területek egyöntetően szürke szín jelöli, míg az iparterület lila színő. A fenti tervrészleten a következı ügy helyszíne is látható „M>KG” jelöléssel. A tervrészlet azt is megmutatja, hogy a környéken erdıtelepítések történtek. Ezeket a területfoltokat a módosítás E erdıterületbe sorolja át a valós helyzetnek megfelelıen.) Az új mezıgazdasági majorok a HÉSZ-ben már ismert elıírásokat kapják. A telkeken a vezetékes víz- illetve gázellátás nem biztosított. A tulajdonos a belterületen, a helyszíntıl 2300 méter távolságban lévı lakóházából jár át dolgozni, az ivóvízet palackban hozza magával. Az állatok vízellátása sekélymélységő fúrt kútról megoldott. Főtésre nincs szükség.


37

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Hatályos szabályozási terv


(A fenti tervrészleten a következı ügy szabályozási javaslata is látható „KG” jelöléssel.)


38

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 VI. Szántó Albert Bugac, Felsımonostor 80/a. szám alatti lakos a Bugac 0295/18, 0295/19 hrsz. alatti ingatlanon faáruk megmunkálása és faanyagok értékesítése céljából hoz létre vállalkozást. A jelenlegi MT jelő tanyás rendeltetésbıl KG jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe kerül át a két egymással szomszédos, összesen 0,8 hektár nagyságú telek.

Felvétel a területrıl Amint az elızı ügyhöz bemutatott Településszerkezeti tervi és Szabályozási tervi módosító javaslaton nyomon követhetı, a belterülethez közel, mőút és dőlıút csatlakozásánál lévı telkek átsorolása történik a kérelem alapján. A saroktelken a tulajdonos lakóháza áll, s az É-i oldalkertben már jelenleg is fatárolás és -árusítás történik a fénykép tanúsága szerint. A fejlesztés a szomszédos telek megvásárlása révén tud megvalósulni, jelen módosítás jóváhagyása esetén. A fatárolás és az ácsmunka elıkészítését szolgáló gyalulási főrészelési tevékenységen kívül a tulajdonos cukrászüzem létesítését is elıkészítette, az elképzeléseket a gazdasági helyzettıl függıen viszi tovább a megvalósításig. A tervezett funkciók elhelyezését a javasolt KG gazdasági terület építésjogi szempontból lehetıvé teszi. A mőút mentén húzódó ivóvíz, földgáz és elektromos közüzemi vezetékekrıl a terület ellátása biztosított. A 0295/18 hrsz-ú telekre kapubehajtó létesítési engedély van kiadva.

VII Végh János Bugac, Felsımonostor 574. szám alatti lakos a vállalkozás fejlesztése céljából a Bugac 0288/21 hrsz. alatt meglévı 4 ha 1716 m2 nagyságú ingatlan jelenlegi mezıgazdasági tanyás MT övezetét szeretné átsoroltatni beépítésre szánt mezıgazdasági majorterület MG építési övezetbe. A területen egy 1800 m2 nagyságú mezıgazdasági terménytároló épületet tervez építeni, és a jelenlegi foglalkoztatási létszámát 3 fıvel növelni. A telken már jelenleg is áll terménytároló, a fejlesztéshez a 3 % beépíthetıség nem elegendı. Az elızetes véleményeztetésre kiadott leírás jelezte: „Valószínő, hogy a tervezés során tisztázandó építési szándékok lehetıvé teszik, hogy a beépítésre szánt terület csak a telek egy részére terjedjen ki.” A tulajdonossal egyeztetve az új beépítésre szánt MG különleges mezıgazdasági üzemi terület 2,0 hektárra redukálódott. A tulajdonos takarmányt vásárol fel és ad el, a meglévı és tervezett raktárcsarnok közötti és elıtti tér elegendı a szállítójármővek rakodásához és tartózkodásához. Fúrt kútról nyernek vizet a munkavégzéshez, tusoláshoz, az ivóvíz palackban biztosított. A szociális helyiségben kályhával főtenek.


39

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Hatályos Településszerkezeti terv és módosítási javaslat

Felvétel a helyszínrıl VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

40

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Hatályos szabályozási terv és módosítási javaslat

Átsorolt terület

VIII Fehér Vilmos Bugac, Orgoványi u.23. szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése céljából mezıgazdasági célú építményeket (baromfi ólakat) kíván elhelyezni a tulajdonát képezı Bugac 0260/32 hrsz.-ú 5211 m2, 0260/17 hrsz.-ú 4316 m2, és a 0260/31 hrsz.-ú terület g) és h) alrészlető földrészleteken, melyek MT mezıgazdasági tanyás területbe tartoznak. A megcélzott rendeltetés: MG mezıgazdasági major különleges beépítésre szánt terület. A 0260/17 hrsz.-ú telken jelenleg is baromfitelep van, a módosítás tehát a telep tényleges használatának a lekövetése és a bıvítési terület kijelölése. A tulajdonos 2003. óta fejleszti a baromfitelepet, miután – örvendetes módon – kiköltöztette vállalkozását a belterületrıl. A jelenlegi mőködési területe és a bıvítésre szánt földrészletek a lakóterületektıl távol fekszenek. Egy lakótanya található É-ra a bıvítési terület szomszédságában, ezt is megvásárolja a kérelmezı. A szomszédos erdırésszel együtt 6 hektár van a tulajdonos birtokában, ennek a területnek a gazdasági központját képezi a tervezett major, amely 1,7 hektár nagyságú.


41

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 A telepen jelenleg kb. 30 ezer baromfit nevelnek egy vályog építéső ólban és három fóliasátorban. A fejlesztés után sem kívánják az állatlétszámot 40 ezer fölé emelni. A vállalkozás családi jellegő, a gazda a tervezett major D-i oldalán lévı tanyás telken lakik maga is. Vezetékes földgázról főtik az ólakat. Az állatok vízszükségletét engedélyezés alatt álló fúrt kútról biztosítja, az ivóvíz palackozott. Hatályos Településszerkezeti terv és módosítási javaslat


42


Felvétel a helyszínrıl


43

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 IX Kunszabó Vince Bugac, Ady E.u.22/a. szám alatti lakos vállalkozás fejlesztése (nagy létszámú állattartás) céljából kéri a tulajdonát képezı Bugac 062/3 hrsz.-ú 5086 m2 nagyságú MT mezıgazdasági tanyás terület átsorolását MG mezıgazdasági majorterületbe. Jelenleg a község belterülete mellett van állattartó telepe, amit így a lakott területektıl távolabbra tud helyezni. A 0,5 hektár nagyságú új beépítésre szánt különleges mezıgazdasági üzemi területen, ami jelenleg is tanya, 500 sertés tartására akar berendezkedni a tulajdonos, ami már nagy létszámú telepnek minısül. Az itatásra engedélyezett fúrt kútja van. Főtésre fatüzeléső kazán beállítását tervezi. Elektromos árammal el van látva a terület. A dolgozók ivóvize palackos ásványvíz. A környéken 40 hektár mővelt terület tartozik az új majorhoz. A környéken lakott tanya csak 500 m távolságon túl található. Hatályos Településszerkezeti terv és módosítási javaslat


44


Szabályozási tervet érintı módosítások 1. Alsómonostor lakóutca kialakítása. Az egyéb belterület státuszú Alsómonostor közparkjának D-i határán lakóutcát kíván kialakítani az önkormányzat a 851. helyrajzi számú telek és a játszótér burkolt útról történı megközelítése érdekében. Az út megépítéséhez szükséges 9 m-es területsávot a módosítás kiveszi a közparkból, a településszerkezeti terven a lakóterülethez csatolódik. Érintett területsáv VÉLEMÉNYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ

45

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Szabályozási terv hatályos állapota


2. Lakóutca kialakítása Tavasz utca megközelítésére A Tavasz utcát É-ról erdıterület zárja le. Az 1301/2 helyrajzi számú telek jelenleg nem rendelkezik közterületim kapcsolattal. A hatályos szabályozási terv egy 4 m-es sávot szabályoz le a Tavasz utca és a 127 helyrajzi számú közterület (Rövid utca folytatása) között. A célforgalmú jármővek egyirányú átközlekedésére legalább 6 m közterületsáv leszabályozása szükséges.


46

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Szabályozási terv hatályos állapota


3. Kerékpárút nyomvonalak pontosítása Pályázati támogatással épül a Kiskunmajsát Bugaccal és Bugacpusztaházával összekötı kerékpárút. Nyomvonala Bugac belterület és Móricgát között nem a TRT-ben javasolt kisvasút-menti nyomvonalon fut majd, hanem a mőút mellett.

Településszerkezeti terv módosított állapota: a kerékpárút nyomvonal az országos utak mellé kerül


47

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 A kerékpárút Bugac és Bugacpusztaháza belterületek között a kisvasút mentén halad. Az engedélyezési tervek készítése során pontosítódott a nyomvonal helyigénye. A földmérési munkarészek alapján a szabályozási vonal módosul. A vasút középvonalától mért 12 m helyett keskenyebb terület megy át közterületbe. Szabályozási terv hatályos állapota



48

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 5. Helyi Építési Szabályzat módosítása A HÉSZ alábbi szakaszai módosulnak, a többi elıírás változatlan marad (új szövegrész aláhúzással, a megszőnı áthúzással szerepel) „TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2. §. (1) A község közigazgatási területének egyes részei használatuk általános jellege, valamint sajátos használatuk szerint: a) beépített illetve beépítésre szánt területen 1. falusias lakó- (FL) 2. vegyes-, 2.1. központi vegyes- (KV), 2.2. településközpont vegyes- (TV), 3. gazdasági-, 3.1. kereskedelmi, szolgáltató- (KG), 3.2. ipari- (IG), 3.3. mezıgazdasági major- (MG), 4. hétvégi házas üdülı-, 5. különleges-, − szabadidıpark- (KS), − hulladékkezelı (H), − sport- (SP), − temetı (TE), − vásártér (VR), b) beépítésre nem szánt területen 1. közlekedési- és közmőelhelyezési, hírközlési1.1 közúti közlekedési- és közmőelhelyezési, hírközlési- (KÖ), 1.2 vasúti közlekedési- és közmőelhelyezési, hírközlési- (VA), 2. zöld- (KP), 3. erdı-, (E), 4. mezıgazdasági- (M), 5. vízgazdálkodási (VT), 6. beépítésre nem szánt különleges homokbánya (KB) területbe tartoznak.” „Környezetterhelési határértékek 6. § (1) A község igazgatási területén a zajterhelési követelmények az 1; 2; 3; és 4. sz. táblázatban szereplı helyi kategóriák figyelembe vételével állapítandók meg. (1) Zajt, illetve rezgést elıidézı üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külsı zajforrás létesítése esetén be kell tartani mindenkor az érvényes elıírások szerinti követelményeket.


49

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Üzemi zaj

1. sz. táblázat Területi funkció

A védett természeti területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı, nem gazdasági rendeltetéső területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı gazdasági területeken létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek, épületrészek (pl. iroda, szolgálati lakás)

Határérékek LAeq (dBA) nappal / éjjel 45 / 35

50 / 40

60 / 50

Telepítési elvek Üzemi zajforrás csak megfelelı akusztikai védelemmel telepíthetı Szabadtéri zajforrással, éjszakai mőködéssel és jelentıs célforgalommal nem járó üzemi tevékenység telepíthetı Üzemek, zajos kisvállalkozások telepíthetık

Közlekedési zajforrások

2. sz. táblázat Határérékek LAeq (dBA) nappal / éjjel

Területi funkció A védett természeti területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı, nem gazdasági rendeltetéső területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı gazdasági területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek, épületrészek (pl. irodablokk, szolgálati lakások) Építési zajkibocsátás Területi funkció A védett természeti területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı, nem gazdasági rendeltetéső területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı gazdasági területeken létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek, épületrészek (pl. irodablokk, szolgálati lakások)

Helyi utak mentén

Országos utak mentén

45 / 35

60 / 50

50 / 40

65 / 55

60 / 50

65 / 55

3. sz. táblázat Határérékek LAeq (dBA) nappal / éjjel 1 hónapnál 1 hónap és 1 év 1 év felett rövidebb között 60 / 45

65 / 50

70 / 55


55 / 40

60 / 45

70 / 55

50 / 35

55 / 40

65 / 50

50


Szórakoztató és kulturális létesítmények zenei zajkibocsátása 4. sz. táblázat Határérékek LAeq (dBA) nappal / éjjel Területi funkció Heti 1 alka-lomnál Legfeljebb hetente 1 többször alkalommal Eseti A védett természeti területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı, nem gazdasági rendeltetéső területen létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek A védett természeti területen kívül esı gazdasági területeken létesülı, rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló épületek, épületrészek (pl. irodablokk, szolgálati lakások)

45 / 35

50 / 40

50 / 40

50 / 40

55 / 45

60 / 50

65 / 50

65 / 55

70 / 60

(2) A lakosság helyben szokásos módon történı értesítése mellett évenként megrendezésre kerülı, községi szintő rendezvényekre a 4. táblázatban szereplı zajkorlátozás nem vonatkozik. (2) Zajos ipari, szolgáltató létesítményt csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló érvényes rendeletek követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek betartását (3) A település területére vonatkozó levegıvédelmi követelmények a mindenkor érvényes országos elıírások szerint érvényesítendık.” (Megjegyzés: A korábbi HÉSZ zajvédelmi határértékei nincsenek összhangban a jelenleg érvényes zajvédelmi rendeletekkel. Zajvédelmi szempontból az emberi környezet a meghatározó. Védett természeti terület szempontjából esetenként a természet produkál az emberi környezetben meg nem engedett környezeti zajterhelést például madár kolóniák „társalgása”, szarvasbıgés, stb.) „Falusias lakóterület (FL) 9. § (2) A község kialakult lakóterületeinek építési övezeti elıírásai a következık: - kialakítható legkisebb telekméret: 15 m átlagszélesség, 35 30 m átlaghosszúság - beépítés módja: oldalhatáron illetve 3,00 m-nél kisebb csurgótávolságon állva, 25 méternél szélesebb telek esetén szabadonálló épület-elhelyezés is megengedett - a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 % - a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m.”


51

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 „Településközpont vegyes terület (TV) 10. § (2) A külterületi fekvéső TV terület telkeinek övezeti elıírásai: − szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 50 %, − építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, − legkisebb kialakítható teleknagyság 650 négyzetméter.” (Megjegyzés: A fenti HÉSZ-kiegészítés a Móricgát felé kivezetı mőút mellett fekvı Bucka Hotel környékére vonatkozik, amint az alábbi szabályozási terv-részlet mutatja. Jelenleg hiányzik a rendeletbıl az övezeti elıírás.)

Ipari terület (IG) 13. § „A terület telkein az OTÉK 20. § szerint helyezhetık el létesítmények, az alábbi övezeti elıírásokkal: − oldalhatáron álló építési helyen belül oldalhatáron álló, vagy szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 40 %, − építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság, − legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter. − tetıhajlásszög min. 15 fok”


52

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 „Mezıgazdasági majorterület (MG) 14. § A terület telkein az üzemi állattartásra illetve –tenyésztésre, valamint a mezıgazdaság ellátására szolgáló létesítmények helyezhetık el a következı övezeti szabályok betartásával: − szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 30 %, − építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság, − legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter. − tetıhajlásszög min. 15 fok” (Megjegyzés: A majorok különleges kategóriába kerülnek át szabályaik változtatása nélkül.) „Különleges terület (KS, H, SP, TE, VR, MG) 15. § (6) Az MG jelő mezıgazdasági majorterület telkein az üzemi állattartásra illetve –tenyésztésre, valamint a mezıgazdaság ellátására szolgáló létesítmények helyezhetık el a következı övezeti szabályok betartásával: − szabadon álló beépítési mód, − telek beépítettsége legfeljebb 30 %, − építménymagasság legfeljebb 6,5 méter, illetve a terület rendeltetésszerő mőködéséhez szükséges technológia szerinti, de 15 méternél nem nagyobb építménymagasság, − legkisebb kialakítható teleknagyság 5000 négyzetméter. „ Közlekedési- és közmőterület (KÖ, VA) 16. § (2) Az (1) bekezdésben foglalt utakon kívül újabb kiszolgáló utak létesíthetık, 1 db telek megközelítése esetén legalább 5,0 méter, 2-4 db telek megközelítésére legalább 6,0 méter, 5 db, vagy több telek megközelítésére legalább 8,0 méter telekszélesség biztosításával. (3) Az ingatlan-nyilvántartásban útként bejegyzett telek útként használt földrészlet használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha az út csak egyetlen telek megközelítését szolgálja, amelynek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad; a meglévı tanya egyetlen feltárásaként szolgáló utat legalább szolgalmi joggal kell megerısíteni, s azt közterületi kapcsolatnak kell tekinteni.”


53

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 „Zöldterület (KP) 17. § (2) d) A meglévı kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetéső épületek úszótelke egy alkalommal legfeljebb 50 m2-rel megnövelhetı, amelyen belül a telekalakítástól számított másfél éven belül épület helyezhetı el a meglévı épülethez való zártsorú csatlakozással az úszótelkekre vonatkozó egyéb jogszabályok betartásával, az építménymagasság emelése nélkül. A másfél évre szóló beépítési kötelezettség az épület használatbavételének idıpontjára értendı, s a helyi önkormányzat határozatával meghosszabbítható.” „Erdıterület (E) 18. § (1)

A község erdıterületeinek az elsıdleges rendeltetését az érvényes körzeti erdıterv és üzemterv szerint kell 1. védelmi (védett, illetve talaj- és egyéb védelmet szolgáló), 2. gazdasági (termelési, szaporító, vadgazdálkodási), és 3. egészségügyi-szociális, turisztikai és 4. oktatási-kutatási 3. közjóléti kategóriába besorolni.

(2) a) Egészségügyi-szociális, turisztikai Közjóléti erdı csak honos fajtákból álló vegyes faállománnyal létesíthetı. b) A gazdasági és a közjóléti erdıben megengedett beépítettség 0,5 %. (3) Az SZ-1 terven erdıterületbe sorolt, de az ingatlannyilvántartásban mezıgazdasági mővelési ágban vagy nádasként nyilvántartott, 2,0 hektárnál nem nagyobb, erdıterülettel övezett telek az MK jelő külterjes mezıgazdasági terület szabályai szerint is hasznosítható, kivéve a természetvédelmi oltalom alatt álló területet. (4) Az erdıterületek által közrezárt, mővelésbıl kivett, jelen rendelet hatályba lépésekor a földhivatali nyilvántartásban önálló álrészleten felvett „udvar”-ként szereplı, meglévı, beépített ingatlan a közterületi kapcsolat megléte esetén önálló telekké alakítható, s azon a meglévı mezıgazdasági tanyákra vonatkozó, a jelen rendelet 19. § (1) pontjában szereplı helyi szabályok szerinti építés engedélyezhetı.”

„Mezıgazdasági terület (MP, MK, MT, MI, MZ) 19. § (1) Az SZ-1 terven mezıgazdasági területbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdımővelési ágban nyilvántartott, 2,0 hektárnál nem nagyobb, mezıgazdasági területtel övezett telek az erdıterület szabályai szerint is hasznosítható. (8) Az MK jelő külterjes mezıgazdasági övezet telkein az OTÉK 29. § (1), (2) és (5) szerinti építés engedélyezhetı, a következı építési szabályok szerint: − az építmény elhelyezését szolgáló mővelésbıl kivont udvar beépítettsége nem haladhatja meg a 30 %-ot, − szabadon álló beépítési mód tartandó,


54

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 − az építménymagasság nem lépheti túl a 4,5 métert illetve a terület alaprendeltetését szolgáló technológiához szükséges, de legfeljebb 9,0 m-es magasságot, − 20-45 maximum 40 fok hajlású magastetı fedje a gazdasági épületek, 30-45 fok hajlású magastetı a lakó- és egyéb – nem gazdasági – épületek fı tömegét, − az építmények természetes anyagokból készüljenek, az épületek szilikát anyagú, vagy fa falazattal, nád-, vagy cserépfedéssel, fa anyagú, vagy fával borított nyílászárókkal létesítendık. (12) Bármely mezıgazdasági övezetben meglévı lakó és/vagy gazdasági épületben megengedett a külterületen élı lakosok ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó tevékenység céljára történı rendeltetésváltozás, ha a meglévı alapterületnek legfeljebb 50 %át érinti.”

„Beépítésre nem szánt különleges terület (KB) 20/A. § A KB beépítésre nem szánt különleges homokbánya övezet telkén az egyéb jogszabályban elıírt feltételek mellett a bányamőveléshez szükséges, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetık el legfeljebb 2 %-os beépítettséggel.”

„Elıkert 22. § (1) A lakóterület és a településközpont vegyes terület telkén elıkert hagyható a következı esetekben és módokon: a) közbensı telken korábbi elıkertes beépítés nyomán, azzal megegyezı mérettel, b) közbensı telken, oldalszomszéd elıkertes beépítésével megegyezı mérettel, c) saroktelek egyik homlokvonalától, tetszıleges mérettel, d) oldalhatárral szöget bezáró homlokvonal esetén, ekkor az épület az oldalhatárral párhuzamos, az utcavonaltól mért legkisebb távolsága 5 méter. e) kismérető látszó téglapillérek közötti 1,50-1,80 m magas vakolt, vagy látszó téglabetétes kerítés utcavonali létesítése esetén.” „Településkép, tájkép védelme 25. § (4) A lakó-, vegyes-, általános tanyás mezıgazdasági (MT) és a zártkerti mezıgazdasági (MZ) területek telkein létesülı épületek fı tömegüket tekintve 20-45o hajlásszögő magastetıvel fedendık. (5) A község közigazgatási területén az épületek külsı megjelenésében kerülendık a feltőnı, tájidegen építési elemek. Homlokzatokon (falburkolat, tetı) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építıanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzık.


55

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 „Védıterületek 28. § (5) Az SZ-1 terven „mezıgazdasági major védıterülete” jellel körülvett területen belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület csak az egészségügyi szakhatóság, állattartó épület csak az állategészségügyi szakhatóság engedélyezhetı.” „ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. § (2) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az elsı fokú határozattal le nem zárt ügyekben is alkalmazni kell, ha az építtetı számára kedvezıbbek. A kihirdetés a helyben szokásos módon történik. A kihirdetésrıl a polgármesteri hivatal jegyzıje gondoskodik.”


56

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 6. Területhasználat és biológiai aktivitásérték változásainak kimutatása Változások módosítási helyszínenként (biológiai aktivitásérték számításához) 2009. évi változások Módosítási helyszínek I. Major létesítés II. Major létesítés III. IV. Szabadidıpark létesítés V. Majorok létesítése VI. Gazdasági terület létesítése VII. Major létesítése VIII. Major létesítése IX.

Major létesítése

terület (ha)

hatályos terv szerinti használat

módosítás szerinti használat

E E MT MT MT MT E MT MT

MG MG KS MG KG MG MG MG MG

MT (szántó)

E

1,4 0,9 2,1 1,0 0,8 2,0 0,7 1,0 0,5

BIA-érték megtartása érdekében kijelölt erdıterület:. Tervezett erdı hrsz 0460/17 26,3

Biológiai aktivitásérték változásának számítása a 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet szerint Területhasználat Értékmutató BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Nagyvárosias lakóterület 0,7 Kisvárosias lakóterület 1,5 Kertvárosias lakóterület 3 Falusias lakóterület 2,5 Vegyes terület Településközpont vegyes terület 0,7 Központi vegyes terület 0,5 Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület 0,3 Jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület 0,4 Egyéb ipari terület 0,3 Üdülıterület Üdülıházas terület 2,7 Hétvégi házas terület 4,2 Különleges terület Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedéső kereskedelmi célú területek 0,7 Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei (itt SP, KI és KT) 2,7 Oktatási központok területei 3 Egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülı) 3,5 Nagy kiterjedéső sportolási célú területek 3,5 A kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások építményeinek területei 2,7 Állat- és növénykertek, temetık területei (MG idekerül) 3,5 Nyersanyaglelıhelyek, bányák területei 0,1 Honvédelmi területek 2,7 Hulladékkezelık, -lerakók területei 0,1

Változás (ha)

Pontszám

-

-

-

-

+ 0,8 -

+ 0,2 -

-

-

-

-

-

-

-

-

+ 7,5 -

+26,3 -


57

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Épületnek minısülı közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre 0,7 Területhasználat Értékmutató BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közmőterület Autópályák, autóutak, valamint fıutak A kísérı zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek (forgalmi, leállósáv, járda) 1/3-a 0,5 A kísérı zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a 1,2 Országos mellékutak, helyi győjtıutak A kísérı zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek 1/3-a 0,6 A kísérı zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a 1,4 Vasúti pályák A kísérı zöldsáv keskenyebb, mint a pályatest szélességének 1/3-a 0,8 A kísérı zöldsáv szélesebb, mint a pályatest 1/3-a 1,4 Szennyvízkezelı területek 0,2 Zöldterület 3 ha felett 8 3 ha alatt 6 Erdıterület Védelmi rendeltetéső erdı 9 Gazdasági rendeltetéső erdı 6 Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdı 8 Oktatási-kutatási rendeltetéső erdı 7 Mezıgazdasági terület Szántó 3 Rét, legelı, gyep 6 Szılı, gyümölcsös, kert 6 Vízgazdálkodási terület Folyóvizek és állóvizek medre (vízfelület) Folyóvizek, állóvizek, nyílt csatornák nem burkolt parti sávja Folyóvizek, állóvizek, nyílt csatornák burkolt parti sávja Vízbeszerzési területek Természet közeli terület Láp, mocsár, nádas Szikla, kopár terület

Változás (ha)

Pontszám

-

-

-

-

-

-

-

-

+ 23,3 -

+139,8 -

- 33,7 -

- 101,1 -

6

-

-

6 0 6

-

-

7 1

-

-

Pontszám változás:

+ 65,2


58

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 7. Környezetvédelem Ebben a fejezetben Bugac Nagyközség jelenleg hatályos, Településrendezési Tervének, tárgyi dokumentációban részletezett, tervezett részleges módosításainak környezetvédelmi értékelését végeztük el arra vonatkozóan, hogy a tervezett módosítások kapcsán a környezet várható terhelése mennyiben fog eltérni az eredeti tervben prognosztizáltakhoz képest. Az értékelést a jelenleg hatályos környezetvédelmi jogszabályok és elıírások figyelembevételével végeztük. Zajvédelmi szempontból a következı jogszabályokat követtük: - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól - 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenırzésének módjáról - 27/2008. (XII. 3.) KvVM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról. A kormány és miniszteri rendeletekben szabályozott zajvédelmi határértékeket az alkotmány értelmében helyi önkormányzati rendelettel megváltoztatni nem lehet. A Környezetvédelmi Minisztérium a központi rendeletektıl eltérı helyi határértékeket tartalmazó rendeleteket érvényteleníti. Budapesten több kerületében van erre példa. Az ügyleírásokban szereplı változások környezetvédelmi értékelése Településszerkezeti tervet érintı módosítások Ügysorszám: I. A tervezett módosítással érintett közel 8,5 hektáros jelenleg erdı besorolású terület de a valóságban szántóként funkcionál. A terület a módosítás után mezıgazdasági major besorolásba kerül besorolásra. A területen jelenleg dohánytermesztés, terménytárolás valamint egy 1,4 hektáros mővelésbıl kivont területen szárítást, géptárolást és raktározási tevékenység folyik. A terület átsorolását a jelenleg is a területen folyó tevékenység tervezett bıvítése miatt szükséges. Figyelembe véve a tervezett tevékenységet, a jelenlegi állapotot valamint azt, hogy a szárítási tevékenységhez primer energiahordozóként földgázt használnak, a tervezett módosítás a környezet állapotában várhatóan jelentıs változást nem fog okozni. A tervezett tevékenység a jelenlegi 1,4 hektár kivett területre terjed ki, nem haladja meg a 3 hektárt ezért a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet által elıírt környezetvédelmi hatósági eljárást nem kell lefolytatni. A dohányszárítók légszennyezı pontforrásainak (tüzelıberendezésinek kéményei) létesítésénél a 21/2001. (II. 14.) korm. rendelet elıírásai az irányadók. A területen közmőves vízellátás és kiépített csatornahálózat nincs. A sajátkutas vízellátás vízjogi engedély köteles (18/1996. (VI. 13.)KHVM rendelet). A keletkezı szennyvizek győjtése, figyelembe véve a terület felszín alatti vizek állapotának érzékenységi besorolását „érzékeny terület” (219/2004. (VII. 25.) Kormányrendelet 2. melléklet 2/a pont) csak zárt szennyvízgyőjtıben engedélyezett. Az összegyőjtött szennyvizet engedéllyel rendelkezı szennyvíztisztító telepre kell beszállítani. Zajvédelem: A dohánytermesztéssel kapcsolatos technológia zajkibocsátása az esetleges öntözés során használt diesel szivattyútól és a szárítás technológiájától függ. Mind az öntözı szivattyúk, mind a dohányszárítók zajforrásai mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett zajterhelési határon belül tarthatók. A technológiát úgy kell kialakítani, hogy a szomszédos tanya mellett kialakuló zajterhelés megengedett mértékő maradjon Összegezve: A tervezett tevékenységet figyelembe véve a módosítás környezetvédelmi szempontból jelentıs változás várhatóan nem fog okozni.


59

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Ügysorszám: II. A jelenleg erdı besorolású de szántó mővelési ágú közel 1 hektáros terület a módosítás után mezıgazdasági major besorolást kap. A területen baromfinevelési és takarmány-tárolási tevékenységet terveznek. Amennyiben a tervezett állattartó telep befogadó kapacitása miatt a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet hatálya alá tartozik akkor a hivatkozott jogszabályban elıírt környezetvédelmi hatósági eljárást (eljárásokat) le kell folytatni az építési engedély kérelmet megelızıen. A területen közmőves vízellátás és kiépített csatornahálózat nincs. A sajátkutas vízellátás vízjogi engedély köteles (18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet). A keletkezı szennyvizek győjtése, figyelembe véve a terület felszín alatti vizek állapotának érzékenységi besorolását „érzékeny terület” (219/2004. (VII. 25.) Kormányrendelet 2. melléklet 2/a pont) csak zárt szennyvízgyőjtıben engedélyezett. Az összegyőjtött szennyvizet engedéllyel rendelkezı szennyvíztisztító telepre kell beszállítani. Az állattartás során keletkezı trágya kezelésére és elhelyezésére vonatkozóan, figyelembe a terület felszín alatti víz állapotára vonatkozó „érzékeny terület” besorolást, a hatályos vonatkozó országos elıírásokat, jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet, az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletet, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletet és a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendeletet kell irányadónak tekinteni. Az állattartó telep létesítésénél különös gonddal kell eljárni a bőzkibocsátás minimalizálására. A 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 5. § (1) elıírja: „Tilos a környezeti levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegı bőzzel való terhelése.” Zajvédelem: Az erdı terület jelenlegi besorolású, valójában mezıgazdasági hasznosítású terület MG kategóriába sorolása önmagában nem okoz zajvédelmi problémát. A tervezett baromfi nevelı ólak létesítése során be kell tartani a közeli bel- és külterületi lakóingatlanok környezetében a megengedett zajterhelési határértékeket. A baromfi nevelı ólak szellıztetésétıl és egyéb gépészeti berendezéseitıl származó zajterheléseket mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett határon belül lehet tartani. Ügysorszám: III. A rendezési terv nem módosul a területen folyó ill. tervezett állattartó tevékenységekre a II. ügyszámban leírtakat kell figyelembe venni. A kertes mezıgazdasági terület besorolásának módosítása mezıgazdasági major területté zajvédelmi besorolás változást nem okoz. Ügysorszám: IV. A tervezett módosítás kereskedelmi célú építmények elhelyezhetıségére ill. szabadidıs jellegő, lovas- és horgászturizmust célzó létesítmény elhelyezésére irányul. A tervezett tevékenységet és az igénybevett terület tervezett nagyságát – kisebb, mint 1 hektár – figyelembe véve a környezet állapotában számottevı változást nem fog okozni. A természetvédelmi érdekeket a terv figyelembe vette. A sajátkút és egyedi közmőpótló létesítése és üzemeltetése engedély köteles tevékenység. Az engedélyezı, a kapacitás ill. a mőszaki megoldástól függıen az Önkormányzat Jegyzıje vagy az elsıfokú környezetvédelmi hatóság. A közmőpótló szennyvíztisztító berendezések létesítésénél figyelembe kell venni a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát és gondoskodni kell arról, hogy ezek határérték feletti szennyezıdését megakadályozzák. A felszín alatti vízbe ill. a földtani közegbe közvetve ill. közvetlenül bevezetett elıtisztított szennyezett vizek nem okozhatják a felszín alatti víz ill. a földtani közeg hatályos jogszabályban ill. hatósági határozatban elıírt szennyezettségi határértékének túllépését. A felszín alatti vizek védelme érdekében a hatályos országos elıírásokat (jelenleg a 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletet) kell irányadónak tekinteni.


60

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Bugac területét a felszín alatti vizek védelme szempontjából a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az ”érzékeny” területek közé sorolja. Bugac területét a 27/2006. (II. 7.) Kormányrendelet nem sorolja a nitrát érzékeny területek közé. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezettségi határértékek tekintetében a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzítettek értékek az irányadók. Zajvédelem: A tervezett tevékenységek között a nagylétszámú rendezvények okozhatnak idıszakos zajpanaszt a mai hangosítási szokások miatt. Különösen kritikus lehet, ha a rendezvény belenyúlik az éjszakai órákba. Az alkalmi rendezvények is problémát okozhatnak, de ha azok rendszeressé válnak, akkor a környezetben élık panaszaira adhat okot. A létesítmények gépészeti zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett határon belül tarthatók. Az érvényes zajvédelmi elıírások betartása mellett lehetséges a tervezett tevékenység folytatása. Zajos alkalmi rendezvények esetén zajpanasz jelentkezése még így sem kizárt. Ügysorszám: V. A tervezett módosítás a területen jelenleg is folytatott tevékenységek állattartás ill. terménytárolás bıvítésének lehetıségét biztosítja. A területen kiépített közmőves vízellátás és csatornázás nincs. A tevékenység bıvítésénél a II. ügyszámnál leírtakat kell figyelembe venni. Zajvédelem: A terménytároló és állattartó tevékenységgel kapcsolatban a szellıztetı és főtı berendezések okozhatnak környezeti zajterhelést. A létesítmények gépészeti zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett határon belül tarthatók. Az érvényes zajvédelmi elıírások betartása mellett lehetséges a tervezett tevékenység folytatása. Ügysorszám: VI. A tervezett módosítás – jelenlegi MT jelő tanyás rendeltetésbıl KG jelő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe sorolás – a területen jelenleg is üzemelı faipari tevékenység bıvítésének lehetıségét biztosítja. A mőút mentén húzódó ivóvíz, földgáz és elektromos közüzemi vezetékekrıl e terület ellátható. A tervezett módosítás, figyelembe véve a terület méretét s a várható bıvítés nagyságrendjét, a környezeti elemek állapotában számottevı változást várhatóan nem fog eredményezni Zajvédelem: A faáruk megmunkálása zajos technológiával járhat. A famegmunkálástól származó zajok a legközelebbi lakótanyák mellett nem léphetik túl a falusias beépítéső lakóterületen megengedett határértékeket. Ügysorszám: VII. A tervezett módosítás a területen jelenleg is folyó terménytárolási tevékenység bıvítési lehetıségét biztosítja. A módosítással érintett terület méretét és a területen tervezett tevékenységet figyelembe véve a módosítás a környezeti elemek állapotában értékelhetı változást várhatóan nem fog eredményezni. A területen közmőves vízellátás és kiépített csatornahálózat nincs. A sajátkutas vízellátás vízjogi engedély köteles (18/1996. (VI. 13.)KHVM rendelet). A keletkezı szennyvizek győjtése, figyelembe véve a terület felszín alatti vizek állapotának érzékenységi besorolását „érzékeny terület” (219/2004. (VII. 25.) Kormányrendelet 2. melléklet 2/a pont) csak zárt szennyvízgyőjtıben engedélyezett. Az összegyőjtött szennyvizet engedéllyel rendelkezı szennyvíztisztító telepre kell beszállítani. Zajvédelem: Az MT-bıl MG jelő területbe való átsorolás nem jár zajvédelmi kategóriaváltással, mivel mindkét terület gazdasági területnek tekintendı zajvédelmi szempontból azzal a megszorítással, hogy a lakótanyák mellett a falusias beépítéső lakóterületre vonatkozó követelmények a mértékadóak. A terménytároló épületet úgy kell megépíteni és üzemeltetni, hogy a közeli lakóépületek környezetében a megengedett mértékőnél nagyobb zajterhelés ne alakuljon ki.


61

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA ∗ BUGAC 2009-2010 Ügysorszám: VIII. A tervezett módosítások a területen tervezett állattartó tevékenység végzésének lehetıségét biztosítja. A tervezett módosítással kapcsolatban a II. ügyszámon leírtak az irányadók Zajvédelem: Az MT mezıgazdasági tanyás terület MG kategóriába sorolása önmagában nem okoz zajvédelmi problémát. A tervezett baromfi nevelı építmények létesítése során be kell tartani a közeli lakóingatlanok környezetében a megengedett zajterhelési határértékeket. A baromfi nevelı ólak szellıztetésétıl és egyéb gépészeti berendezéseitıl származó zajterheléseket mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett határon belül lehet tartani. Ügysorszám: IX. A tervezett módosítások a területen tervezett állattartó tevékenység végzésének lehetıségét biztosítja. A tervezett módosítással kapcsolatban a II. ügyszámon leírtak az irányadók. Zajvédelem: Az MT mezıgazdasági tanyás terület MG kategóriába sorolása önmagában nem okoz zajvédelmi problémát. A tervezett állattartó telep létesítése során be kell tartani a közeli lakóingatlanok környezetében a megengedett zajterhelési határértékeket. A létesítmény gépészeti berendezéseitıl származó zajterheléseket mőszaki zajcsökkentési megoldásokkal a megengedett határon belül lehet tartani. Szabályozási tervet érintı módosítások A tervezett módosítások a jelenlegi szabályozások korrekcióját jelentik a meglevı állapotok figyelembevételével. A tervezett módosításokkal a környezeti elemek jelenlegi állapota nem fog változni. Helyi építési szabályzatot érintı módosítások A helyi építési szabályzat tervezett módosítása csak a területhasználatok szabályozásából következı pontosításokat tartalmaz. Környezetvédelmi szempontból értékelhetı változást nem jelentenek. ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS A Településrendezési Terv részleges módosítása figyelembe veszi az alapterv készítése óta bekövetkezett jogszabályi módosításokat, az országos és megyei tervben történı változásokat és a településfejlesztési döntéseket. Levegıvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból összességében a tervezett változtatások az eredeti tervhez képest jelentıs változást nem eredményeznek. A módosítás során a biológia aktivitásérték összességében pozitív irányban változik. A környezetvédelmi szabályozás tekintetében a mindenkor aktuális országos jogszabályi elıírásokat kell alkalmazni. Zajvédelmi szempontból különösen a következı szabályok fontosak: • Zajt, illetve rezgést elıidézı üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külsı zajforrás létesítése esetén be kell tartani mindenkor az érvényes elıírások szerinti követelményeket. • Zajos ipari szolgáltató létesítményt csak a zaj- és rezgésvédelem szabályozásáról szóló érvényes rendeletek követelményei betartását igazoló akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek betartását. • Az épületek épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a belsı terekre vonatkozó elıírások. • A település területén úgy kell munkahelyeket létesíteni, hogy teljesüljenek a munkavállalókat érı zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelmények.


62

BUGAC TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV ÉVI RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

Recommend Documents