BUÉK K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenhetedik évfolyam, 165. szám

• tizenhetedik évfolyam, 165. szám

12. szám

2007

ÖN KOR KÉP

Es ély ES ek É LY EG Y

és le

EN LŐ SÉ GI ME LL ÉK LE T

he tő sé ge k

ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 545 Ft • www.onkorkep.hu

BU 2 0 ÉK 0 8

HITELGARANCIA ZRT.

önkormányzati kötvénygarancia A Hitelgarancia Zrt. többségi állami tulajdonú pénzügyi vállalkozás. Fő célkitűzése, hogy készfizető kezességvállalásával segítse a kis- és középvállalkozásokat, valamint az önkormányzatokat, önkormányzatok társulásait és az önkormányzatok vállalkozásait a fejlesztési források elérésében, ezáltal előmozdítsa versenyképességüket és felzárkózásukat. A HG Zrt. olyan önkormányzatok, társulások és többcélú kistérségi társulások részére ajánlja szolgáltatásait, amelyek részt kívánnak venni a fejlesztési folyamatokban, de a források eléréséhez önállóan nem rendelkeznek elegendő biztosítékkal. A HG Zrt. kezességvállalásával nő az önkormányzatok esélye a források elérésére, csökken a fedezetigény és javulnak a kötvénykibocsátás feltételei. A Hitelgarancia Zrt. célja, hogy partnereink maximálisan kihasználják a gazdasági növekedés és az unió kínálta lehetőségeket. Célunk továbbá, hogy a piaci viszo-

nyokhoz és az állam támogatási lehetőségeihez alkalmazkodó, innovatív garanciatermékekkel biztosítsuk, hogy vállalatok, intézmények a külső pénzügyi erőforrásokat maximálisan be tudják vonni fejlesztéseikbe. Alapkompetenciáink a prudens működés, a hiteles kockázatértékelés és a gyors ügyintézés. Új, Garantiqa termékcsaládunk értékeinek alapja a partnerség: lehetőséget kínálunk, stabilitást és biztonságot adunk – az önkormányzatok társai kívánunk lenni a jövő lehetőségeinek kiaknázásában. A Garantiqa termékcsalád tagja a Garantiqa önkormányzati kötvénygarancia, amely feltételrendszerében biztonságos forráshoz jutást tesz lehetővé az önkormányzatok számára. A konstrukció lényegét az ún. rulírozó jellegű garancia adja, mely egy garanciakeret segítségével lehetővé teszi akár a teljes kibocsátás garantálását. Milyen előnyöket jelent a kötvény a hitellel szemben az önkormányzatoknak?  A kötvénykibocsátás leb onyolítás ához nem szükséges közbeszerzési

eljárás lefolytatása, mert az nem esik a 2003. évi CXXIX. törvény hatálya alá. Így rugalmasabban és gyorsabban valósítható meg a tervezett ügylet.  Nem szükséges hozzá önerő, és a tőketörlesztés a kibocsátó önkormányzat igényeihez rugalmasan alakítható.  Az addicionális forrásfelvételi lehetőségen túl kiváló eszköz lehet a korábbi hitelállományok egységesítéséhez.

hető az inkasszó lehívása is,

Milyen előnyöket jelent a garantált kötvény az önkormányzatok számára?  Átmeneti fizetési nehézségek esetén az önkormányzat szabadon gazdálkodhat a Garantiqa önkormányzati kötvénygarancia által biztosított garanciakeretével, azaz a Garantiqa önkormányzati kötvénygarancia keretében kifizetjük az aktuális törlesztő részleteket az önkormányzat helyett mindaddig, míg konszolidálni tudja pénzügyi helyzetét. Amennyiben az önkormányzat részben vagy egészben rendezi a beváltásból eredő tartozását a HG Zrt.-vel, a keret újból kiegészül, és ezt követően ismét lehívható a garancia.  A Garantiqa önkormányzati kötvénygarancia mellett a futamidő alatt a garanciakerettel való gazdálkodással elkerülhető az adósságrendezési eljárás megindítása, ahogy elkerül-

Bármilyen fejlesztési célú

amely hátrányosan érinthetné az önkormányzat működési kiadásainak folyamatosságát. 

Garantiqa önkormány-

zati kötvénygarancia elősegíti, hogy a kötvénykibocsátás egész futamideje alatt biztosított legyen az önkormányzati gazdálkodás stabilitása. Milyen ügyletekhez igényelhető az önkormányzati garancia? kötvénykibocsátáshoz, különösen: 

EU-s pályázatok önré-

széhez szükséges források előteremtésére, 

támogatás megelőle-

gezésére irányuló források igénylésére, 

önerős fejlesztési és

beruházási célok forrásigényének fedezetére,  meglévő hitelek átüte-

mezésére, fedezet átütemezésére, 

forint- és devizaügyle-

tekhez egyaránt. A kezességvállalás díja – az Európai Beruházás Bank viszontgaranciájával: 

Díja az ügylet kockázati

besorolása alapján a garantált összeg 0,5%–0,6%-a, 

Díjfizetési gyakoriság:

évenkénti díjfizetés.

TARTALOM

DECEMBER

Takaréklángon az önkormányzatok Az Országgyűlés lapzártánk után szavaz a költségvetési törvényjavaslathoz és az egészségbiztosítási előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról. Majd mindkét, az önkormányzatokat érzékenyen érintő törvényről december 17-én, az idei esztendő utolsó munkanapján voksolnak. A T. Ház legközelebb februárban ül össze, s ekkorra már az is világosabbá válik, mi történik a gazdasági tárca által bezására szánt harmincnyolc vasúti mellékvonallal. 2

Önkormányzati konszolidáció nélkül nincs kiút Veszélyezteti az uniós források lehívását a kormányzat azzal a törvényjavaslatával, amellyel korlátozná az önkormányzatok hitelfelvételét – állítják egyöntetűen az önkormányzati érdekszövetségek. Dr. Zongor Gábort arról a december 4-ei kormány–önkormányaztok egyeztető fórum ülésről kérdeztük, amelyen egyebek között ez a téma is terítékre került. Mivel év vége közeledtével az önkormányzati szférában is sűrűsödnek a feladatok, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát útközben sikerült telefonvégre kapnunk. A megszokottnál kötetlenebb hangú beszélgetésben azonban komoly dolgokról esik szó, köztük egy átfogó önkormányzati konszolidáció szükségességéről. 5

„Kinyitjuk az ajtót…” A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal együttműködve október végén ünnepélyes keretek között elindította a Társadalmi Befogadás Szakkollégiumot. Az ünnepségen Dr. Koltai Dénes, a kar dékánja úgy fogalmazott: „kinyitjuk az ajtót mindenki előtt… – ” erről és még sok más figyelemre méltó dolgokról beszélgettünk. 7

Kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván az ÖN-KOR-KÉP valamennyi munkatársa!

 PARLAMENT Takaréklángon az önkormányzatok

2

Kiemelten vizsgálja a vasútvonal-bezárásokat az ÁSZ 2

 KOR-KÉP Önkormányzati konszolidáció nélkül nincs kiút „Kinyitjuk az ajtót…” Beszélgetés Dr. Koltai Dénes egyetemi docenssel Nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben

 ÖN-KOR-KÉP BIBLIOGRÁFIA 2007

5 7 18

11

 KORKÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA Megújuló települések

15

Egészségpólusok és sürgősségi ellátás

16

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Városfejlesztési kézikönyv

26

Tegyünk együtt a Balaton jövőjéért!

26

Kitüntetések a Főváros Napján

28

 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) A fogyatékosság ügye Kitárt Ajtók Ünnepe Európa népei „Együtt a sokféleségben” Fogyatékos Emberek Világnapja Korrekt kifejezések Vándorkiállítás a fogyatékosság történetéről Értük dolgoznak Eurobarométer Esélyév a kampány tükrében Az Év Arcai ESÉLYKÉRŐ

I IV IV V V VI VI IX IX X XII

Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó • Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet • Munkatárs: Kolin Péter • Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) 329-2302 • Fax: (06-1) 320-7600 • E-mail: [email protected] Web: www.onkorkep.hu Lapzárta: 2007. december 10. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. • Telefon: (06-1) 329-2302 Fax: (06-1) 320-7600 • A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban • A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője • ISSN 1215-038X • Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. • Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft.

2007. december ÖN • KOR • KÉP

1

PARLAMENT Politikai alku: ötvenmilliárd plusz a településeknek

Takaréklángon az önkormányzatok Az Országgyűlés lapzártánk után szavaz a költségvetési törvényjavaslathoz és az egészségbiztosítási előterjesztéshez érkezett módosító javaslatokról. Majd mindkét, az önkormányzatokat érzékenyen érintő törvényről december 17én, az idei esztendő utolsó munkanapján voksolnak. A T. Ház legközelebb februárban ül össze, s ekkorra már az is világosabbá válik, mi történik a gazdasági tárca által bezására szánt harmincnyolc vasúti mellékvonallal. A jövő évi büdzsé fő számairól lapunk az előző hónapban már beszámolt. Ehhez képest – a szokásoknak megfelelően – a fejezeteken belüli átcsoportosításokról folyt a vita a parlamentben. A koalíciós poli-

 Kiemelten vizsgálja a vasútvonal-bezárásokat az ÁSZ. Egyelőre nem zárják be azt a 38 vasúti szárnyvonalat, amelyek megőrzéséért még november 20-án sztrájkoltak a vasutasok. Ezt

2

tikai alkuk alapján az önkormányzatok, úgy tűnik, jelentősebb pluszforráshoz, csaknem ötven milliárd forinthoz jutnak. Igaz, ebből a legnagyobb tétel az önkormányzatokban dolgozó közszolgák kötelező béremelé-

Kákosy Csaba, frissen kinevezett szabad demokrata gazdasági miniszter jelentette be. Az új tárcavezető arról beszélt, hogy 2008-2009-ben vizsgálják felül, mi legyen ezen vonalak sorsa: „Biztos, hogy lesz olyan, amit már jövőre bezárnak közülük, de biztosan lesz olyan is, ami egyáltalán nem szűnik meg” – közölte a miniszter. Ezzel párhuzamosan arról beszélt, hogy elkötelezett a Volán-társaságok mielőbbi privatizációja mellett. A Fidesz részéről Domokos László reagált az új miniszter bejelntéseire. Ha a kormány eladja a Volán-társaságokat, az további járatritkuláshoz vezet majd. A vas-

ÖN • KOR • KÉP 2007. december

sének fedezetére biztosított 40 milliárd forint. A kormányzat elkülönítve kívánja szerepeltetni az összeget a költségvetésben, míg az önkormányzati érdekszövetségek jelezték, szeretnék, ha azt beépítenék a normatívákba, s helyben dönthetnének differenciált felhasználásukról. A vitában természetesen nem értettek egyet kormánypártiak és ellenzékiek abban, milyen hatással lesz az önkormányzatokra a pénzügyminiszter által is szigorúnak, kiegyensúlyozottnak minősített büdzsé. Jauer-

úti mellékvonalak bezárásával együtt ez a kistelepülések halálát jelenti – vetítette előre a képviselő. Az MDF az ügyben vasúti kerekasztal-tárgyalások öszszehívását kezdeményezte, amelyen részt kellene vennie a szaktárca és a nemzeti vagyonkezelő képviselőinek, a polgármestereknek és a szakpolitikusoknak is. Közlekedéspolitikusuk, Katona Kálmán hangsúlyozta: a megszüntetésre ítélt mintegy negyven vasútvonal harmada üzemeltethető lenne térségi vasútként, ha az önkormányzatok számára egyértelművé válna, hogy milyen támogatást kaphatnak ehhez az államtól.

nik István, az önkormányzati bizottság szocialista elnöke úgy vélekedett, hogy a 2008as év nem lesz rosszabb az ideinél. Úgy vélte, jövőre az önkormányzatoknak nagyon fegyelmezett, takarékos gazdálkodást kell folytatni, és akkor az eddig megszokott színvonalon tudják biztosítani a közszolgáltatásokat.

Az ellenzék az ideinél nehezebb évet vár Az önkormányzati bizottság fideszes tagja Ódor Ferenc – amellett, hogy üdvözölte a csaknem ötven milliárdos kompenzációt – azt jósolta, hogy ez nem fogja biztosítani a kötelező béremelések fedezetét, s ezen túl a villamos energia áremelkedésé-

Az Állami Számvevőszéke elnöke, Kovács Árpád a parlament költségvetési bizottságának ülésén jelentette be, hogy jövőre kiemelt feladatként kezelik a MÁV, a Volántársaságok ellenőrzését. A vasúti közlekedés korszerűsítésének 2008-ra áthúzódó ellenőrzésekor a számvevők vizsgálni fogják egyebek között a vasúti mellékvonalak esetleges megszüntetésének megalapozottságát, illetve ezzel összefüggésben a MÁV Cargo és a gördülőállomány sorsát. A Volán-társaságok működtetéséről az ÁSZ módszertani intézete végez majd gazdaságossági számításokat és állít össze jelentést.

PARLAMENT nek többletterhét sem tudják majd a települések finanszírozni. A képviselő megállapította, hogy az önkormányzatok a működőképességük határán vannak. Az ellezéki politikus szerint az eredeti pénzügyi tervtől eltérő támogatás is azt jelzi, hogy a kormány is érzi ezt a problémát. Mégis, a többi kiadás esetén is csak a 2006. évi fejkvótákat biztosítják az önkormányzatok részére. A Fidesz úgy látja, a kormány nem csinált mást, mint lemásolta az idei évet, így 2008 még az ideinél is nehezebb év lesz a települések és megyék számára. Elég összehasonlítani az önkormányzatok bevételi adatait az adósságállomány mutatóival – mondta Ódor Ferenc. Ezek szerint a bevételi növekmény mindösszesen 3,1 százalék, az adósságállományi növekmény pedig több mint 30 százalékos. A Fidesz szerint az önkormányzatok számára így nem marad más út, csak vagyonuk felélése, vagy további hitelfelvételek. Ezt azonban a kormányzat a konvergenciaprogram teljesítése érdekében törvény által szeretné korlátozni. Egyelőre úgy tűnik, eredménytelenül. Ehhez ugyanis kétharmados támogatást kellene szereznie az önkormányzati törvény módosításához is. Az ellenzék – sok más változtatás mellett – növelné az oktatási és más normatív

támogatásokat, illetőleg többet adna az intézményeknek a magasabb közműszámlák kifizetésére.

Ötszázmillió áramár-kompenzációra A szocialista felszólalók azt hangsúlyozták, hogy a tartalékokat nem lehet tovább csökkenteni, ezért csak kisebb változtatásokat támogatnak a fejezeteken belüli átcsoportosításoknál. Megítélésük szerint az negyvenmilliárdos „injekcióval” az önkormányzatok a közalkalmazottak béremelésének teljes fedezetét megkapják. A fennmaradó csaknem tízmilliárdból jut a fejlődő kistérségek, az Arany János tehetséggondozó programok differenciált támogatására, a kollégiumi lakhatási normatíva emelésére, a pedagógusok minőségi munkavégzésének differenciált elismerésére, és a villamosenergia-tarifa liberalizációja okozta áremelkedés hatásainak mérséklése. Ez utóbbival kapcsolatban kiderült, a kormányzat végül belement abba: a jövő évi költségvetésben 500 millió forintos keretet állítsanak be az önkormányzatoknak a közüzemi villamosenergia árnövekedés kompenzálására. Jauernik István, szocialista képviselő is hangsúlyozta, hogy a támogatást nem minden önkormányzat kaphatja meg, az elosztási technika az önhibáján kívül hátrányos hely-

 Önkormányzati delegáltak a fejkvóta és díjtétel bizottságokban. A koalíció az egészségügyi bizottság december 6-ai ülésén megállapodott az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényjavaslathoz benyújtandó kiegészítő módosító indítványokról. Ezzel bebiztosították a koalíciós szakítással fenyegető javaslat várható sima elfogadását. A csaknem félezer módosító indítványról lapzártánkkor voksolnak, míg a végszavazás december 17-én lesz. A legvitatottabb kérdésben, a pénztárak igazgatóságának munkájával kapcsolatosan is sikerült megegyezniük. Eszerint a kisebbségi tulajdonos adja a pénztár vezérigazgatóját, de nem dönt egyedül a vitás kérdésekről. Szavazategyenlőség nem lehet, együttdöntési kötelezettség van, tehát addig kell a két tulajdonos félnek tárgyalni, amíg kompromisszumra nem jutnak. Egyhangú támogatást kapott az a szocialista javas-

lat, amely szerint a fejkvótára javaslatot tévő bizottság és az úgynevezett díjtétel bizottság 1-1 tagjára a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tegyen javaslatot. A bizottsági módosító indítványok közül zöld utat kapott az a javaslat, hogy az egészségügyi szolgáltató által beszedett vizit- és kórházi napidíj összegének legalább 30 százalékát köteles a foglalkoztatott dolgozó javadalmazására költeni, és egyhangúan elfogadták azt is, hogy évente csak egyszer lehet pénztárat váltani. A bizottsági kapcsolódó módosító javaslatban pontosították, hogy a pénztár köteles azokkal a területi kórházakkal is szerződni, amelyeket nevesít az egészségügyi kapacitásokról szóló törvény. Enélkül ugyanis szűkült volna az ellátás, illetve a pénztárak „kényük-kedvük” szerint dönthettek volna arról, mely területi státussal bíró intézménynyel szerződnek.

zetű (önhiki) önkormányzatok támogatásához lesz hasonló. Pósán László (Fidesz), a parlament oktatási bizottságának tagja úgy vélekedett: a csaknem tízmilliárdos többletről első ránézésre is tudni lehet, hogy az semmi. Magyarország több mint háromezer önkormányzatára kivetítve csepp a tengerben. Az önkormányzatok forráshiánya sokkal mélyebb válságot jelez, a közfelada-

tok – oktatás, szociális ellátás – elvégzéséhez adott állami normatíva ugyanis már több éve csökken, a pénzkivonás összevont mértéke legalább három-négyszerese a költségvetésben most átcsoportosított tízmilliárdnak – emelte ki az ellenzéki honatya.

Módosító indítványok özöne Első körben több mint félezer, majd ezt követően több száz módosító javaslat érkezett


3

PARLAMENT a büdzsé javaslatához. Az újra megnyitott részletes vitában már döntően pontosító indítványokról, technikai korrekciókról vitáztak. Például olyanokról, amelyek a normatívák igénybevételének feltételét határozzák meg. A vitában Szabó Lajos, a szocialisták vezető gazdaságpolitikusa azt mondta: frakciójuk nem támogat olyan módosításokat, amelyek felülről nyitott alapokhoz nyújtanak be, illetve azokat sem, amelyeknek a tartalék a forrása. Az érdemi módosító indítványok közé sorolta többek között a térségi integrált szakképző központi képzőhelyek finanszírozásához, a regionális támogatásokhoz, a helyi tömegközlekedés új támogatási rendszeréhez kapcsolódókat.

A kormánypárti politikus bejelentette azt is: támogatják azt az indítványt is, amely lehetőséget ad a lakossági gázár-kompenzáció kormány engedélyével történő túllépésére. Az MSZP egyetértett azzal a szocialista képviselői kezdeményezéssel is, hogy a köztestületi tűzoltóságok a módosító indítvánnyal megkapott plusz 200 millió forinton felül újabb 100 millió forintot kapjanak. A Fidesz főként az oktatás, az egészségügy, az önkormányzatok és az agrár területekre nyújtott be módosító indítványokat. Varga Mihály (Fidesz) felszólalásában megállapította: az önkormányzati szférában tíz százalékkal csökkennek a normatívák. Frakciótársa,

On-line közbeszerzés, elektronikus árlejtés Az elektronikus árlejtés alkalmazásával megtakarítás érhető el 2007. október 4-én elfogadásMi a különbség az elektronikus ra került a 257/2007 számú Kor- árlejtés és a tárgyalások között? mány Rendelet a„KözbeszerzéAz online aukció sajátossási eljárásokban elektronikusan ga, hogy az Ajánlatkérő nem az gyakorolható eljárási cselekmé- ajánlattevőkkel tárgyal, hanem nyek szabályairól, valamint az az ajánlattevők egymással verseelektronikus árlejtés alkalma- nyeznek annak érdekében, hogy zásáról”. A rendelet lehetősé- meghatározzák a valós piaci árat get teremt 2008. január 1-től és megnyerjék az adott eljárást. az elektronikus árlejtés alkal- Majdnem minden esetben a szálmazására, amely tovább fokoz- lító jobban ismeri a vevőnél az hatja az átláthatóságot a köz- ő általa kínált termék, szolgálbeszerzési eljárásokban, továb- tatás piacát, költségeit, stb. Ezt bá a versenyhelyzet növelése az ismeretet az ártárgyalásokrévén jelentős megtakarításo- nál ki is használj a vevővel szemkat eredményezhet az önkor- ben, míg az árlejtésnél a többi mányzat költségvetésében. A szállítóval kell„egyezkedni” akik témáról megkérdeztük Kustán szintén jól ismerik a kapcsolódó Szabolcsot, a MultiContact Con- összes befolyásoló körülményt, sulting Kft. ügyvezető igazga- információt. tóját, hivatalos közbeszerzési Mi lehet a közbeszerzési tanácstanácsadót. adók 4 ÖN • KOR • KÉP 2007. december feladata?

Pálinkás József arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben 25 milliárd forintot költenek digitális táblákra, nem biztosítanak forrást az egyetemeknek a szakfolyóiratok megvásárlására, ami egymilliárd forintból megoldható lenne. Bóka István (Fidesz) azt javasolta, hogy az integrált Balaton fejlesztésére 700 millió forintot különítsen el a kormány a jelenlegi nulla forint helyett. A Balaton Fejlesztési Tanács működésére pedig 50 millió forintos támogatást kért. Számos módosítás érkezett kormánypárti oldalról is. Orosz Sándor (MSZP) például a környezetvédelem területén a belterületi vízrendezésre 500 millió forintot csoportosítana át, az egészséges ivóvíz programra pedig

Az utóbbi időben egyre magasabb elvárásoknak kell megfelelniük a közbeszerzési tanácsadóknak. Sokszor az eljárások adminisztratív és jogi támogatásán felül, a rendelkezésre álló költségvetési keretből adódóan feladatunk része a források hatékonyabb felhasználása, megtakarításokfelmutatása.Ebben tudunk segíteni partnereinknek az AuctionTool rendszer használatával, melyet az Electool Kft. a korábbi e-beszerzések tapasztalataival, illetve a Kormány Rendelet előírásaival összhangban alakított ki. Milyen szempontokat vettek figyelembe az informatikai partner kiválasztásánál? Alapvető feltétel volt számunkra a jogszabályi háttérnek való megfelelés, a referenciák és a folyamatos ügyfélszolgálat, a technikai támogatás biztosítottsága. Biztosak vagyunk benne, hogy a közbe-

350 millió forintot juttatna az országos környezetvédelmi kármentesítési programból. Szavai szerint ennek az öszszegnek az elvonása a programot nem veszélyeztetné, ugyanakkor lehetőség lesz az ivóvíz-fejlesztési programok folytatására. Az ellenzéki hozzászólók közül többen szóvá tették, hogy véleményük szerint a 2008-as költségvetési törvényjavaslatban sérülnek a kistelepülésen élők jogai – a tanuláshoz, a munkához, az egészséges életmódhoz és az utazáshoz való jogok. Egy tájékoztatón Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: ez ügyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult. N.E.

szerzési eljárások során és azokon kívül is rendkívül jól hasznosítható megoldással állunk rendelkezésre, melyen keresztül kézzelfogható megtakarítások realizálhatók. Befejezésül az eddigi tapasztalatokról kérdeztük a MultiContact Consulting Kft. vezetőjét, aki elmondta, hogy az árlejtés módszerét eddig csak a közbeszerzés hatálya alá nem tartozó szervezeteknél, illetve az egyszerű közbeszerzés értékhatára alatti beszerzési eljárások során lehetett alkalmazni. Az itt szerzett tapasztalatok is alátámasztják; akár 30-40 %os beszerzési árcsökkenést is elérhetünk, hiszen a hagyományos beszerzési tárgyalásokhoz képest sokkal nagyobb versenyt kényszerít a potenciális szállítókra. www.multicontact.eu [email protected] Tel: (1) 266 7795

KOR-KÉP Önkormányzati konszolidáció nélkül

NINCS KIÚT

„…meg kell érteni, hogy őrült nagy bajban vagyunk…”

Veszélyezteti az uniós források lehívását a kormányzat azzal a törvényjavaslatával, amelylyel korlátozná az önkormányzatok hitelfelvételét - állítják egyöntetűen az önkormányzati érdekszövetségek. Dr. Zongor Gábort arról a december 4-ei kormány–önkormányaztok egyeztető fórum ülésről kérdeztük, amelyen egyebek között ez a téma is terítékre került. Mivel év vége közeledtével az önkormányzati szférában is sűrűsödnek a feladatok, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkárát útközben sikerült telefonvégre kapnunk. A megszokottnál kötetlenebb hangú beszélgetésben azonban komoly dolgokról esik szó, köztük egy átfogó önkormányzati konszolidáció szükségességéről.

– Milyen eredményre jutottak az egyeztető fórumon a hitelfelvétel korlátozásával kapcsolatban? – Eredetileg a kérdés nem is volt napirenden, az önkormányzati szövetségek kérték, hogy beszéljünk róla. Az a gond, hogy a kormány ezzel a lépéssel egyáltalán nem éri el a célját: azt, hogy az önkormányzatok működésre felvett hitelállománya ne növekedjen se az állami, se az önkormányzati szférában, és ne rombolja a konvergenciaprogramot. Idő hiánya miatt azonban nem sikerült kiveséznünk a témát, de a Pénzügyminisztérium képviselője vállalta, hogy írásban választ ad kifogásainkra. – Mik voltak ezek a kifogások? – Elsősorban az, hogy a hitelfelvételi korlát akadályozná az önkormányzatok fejlesztési hitelfelvételét is. Ezzel a pénzügyi tárca képviselője nem értett egyet. Mi azonban számításokkal kellően alátámasztottuk: alig lesz néhány önkormányzat, amely ilyen korlátozás mellett erre képes lesz. – Vagyis komoly veszélybe kerülhet az uniós fejlesztési források lehívása?

– Pontosan. Amit a kormányzat akar, az teljesen tévút. A szövetségek tárgyaltak bankokkal, önkormányzati gazdálkodási szakemberekkel, akik a mi álláspontunkat erősítették meg. – Hogy lehet ilyen eltérő következtetéseket levonni ugyanazon adatokból? – Nem tudom. Illetőleg úgy látom, a pénzügyi kormányzat teljesen rossz irányból közelíti meg a kérdést. Megijedtek az önkormányzati szféra jelentős kötvénykibocsátásától, s attól, hogyan fizetik majd ezt vissza. Ellenben mi úgy gondolkodunk, hogy a bankok nem nyújtanak felelőtlenül hiteleket bárkinek. Kár ebbe a piaci helyzetbe mesterséges szabállyal beavatkozni, azt ellehetetleníteni. A fejlesztéshez mindenképpen biztosítani kell az önrészt, ami – lássuk be – hitelfelvétel nélkül megoldhatatlan. Megjegyezném, hogy ebben a helyzetben meglehetősen cinikus magatartás a kormány részéről úgy beállítani a dolgot, hogy az önkormányzatok azok, amelyeknél elfolyik az állam pénze.

– Semmiféle veszélyt nem lát abban, ha az önkormányzatok már nem fejlesztésre, hanem működésre vesznek fel hitelt? – Dehogynem! Csakhogy ez nem az önkormányzati gazdálkodás hibája, hanem a központi alulfinanszírozottság következménye. – Legutóbbi hírek szerint közel 1500 önkormányzatot veszélyeztet a pénzügyi ellehetetlenülés, a csőd. Ön szerint hogyan lehet ezen segíteni? – A csőd egy pontosan körbeírt kategória. Ilyen eljárás egy önkormányzatnál akkor következhet be, ha az szabálytalanul gazdálkodik. Ez a történet nem erről szól, így a csőd kifejezést nem használnám. Arról van szó, hogy az önkormányzatok mindennapi feladatellátásának a feltételei hiányoznak. Vagyis nincs fedezet: az áramra, a szociális segélyre vagy a bérre. Mivel minden ezzel kapcsolatos tevékenység törvényi kötelezettség, ezeket ennek ellenére fizetni kell, a szükséges forrást azonban az állam továbbra sem biztosítja. Persze, lehet azon vitatkozni, hogy rossz a

struktúra, nem működik optimálisan a rendszer, amiben sok igazság van. De az önkormányzatok nem ettől válnak lassan a szolgáltatók adósává, ami abszurd állapot. Mi mégis azt mondjuk, hogy a működési hitelfelvételt csak akkor lehet korlátozni, ha kitaláljuk, hogy az eladósodott, a rendszerbe beszorult önkormányzatok hogyan tudnak ebből a helyzetből kikeveredni. Véleményünk szerint ehhez egyfajta konszolidációra lenne szükség, amiről persze a pénzügyi kormányzat nem nagyon szeret hallani. De ha képesek voltak bankkonszolidációkat végrehajtani, akkor van olyan fontos önkormányzati konszolidáció is. A parlament ezt követően megalkothatna egy új szabályrendszert, amely megakadályozná az önkormányzatok újbóli eladósodását. Ezt az ügyet nem lehet kizárólag fiskális szemlélettel kezelni, meg kell érteni, hogy őrült nagy bajban vagyunk. – Lehet ezt a fajta működést még önkormányzásnak nevezni? – Nem. A települések vezetése már csak igen korlátozottan tud önkormányzatként funkcionálni. Nincs valódi autonómia, hiszen sok helyen az önkormányzat léte függ attól, kap-e három vagy ötmillió forintot a minisztériumi keretből, avagy sem. – De a fejlesztési pénzek sem tudják ezt a gazdálkodási anomáliát megszüntetni... – Így van. Ezért is hangoztatjuk a költségvetési viták idején, hogy jó, több lett a pénz


5

KOR-KÉP

Vigyázz, jön a kanyar!

a tavalyihoz képest, csakhogy ebből le kell vonni a fejlesztésre szánt összegeket, mert az torzítja a rendszert, s „elmossa” a működési zavart. – Ezzel tisztában van a pénzügyi kormányzat is. Mire jó akkor, hogy ezzel ellentétesen kommunikálnak? – Ezt nevezhetjük rosszul értelmezett politikai píárnak. Jövőre ugyanez lesz a helyzet: nemhogy bővülne, de jövőre is csökken az önkormányzatok forrása, méghozzá számításaink szerint legalább három százalékkal. S akkor még figyelembe se vettük az inflációt. Nem az a baj, ha valami kevesebb, mint amit szeretnénk. Az a baj, ha a központi hatalom elllentétesen nyilvánul meg a helyi hatalommal szemben. Az állampolgároknak pedig mindegy, ki a ludas a dologban, ők csak a kiszolgáltatottságot érzik. – Lát esélyt arra, hogy a „szentként” kezelt konvergenciaprogram végrehajtása idején ezen a helyzeten változtassanak? – Nem tudom. Mint ahogy azt sem, egy autó miért előz a kanyarban.

6

Úgy látom, az önkormányzatok túlnyomó többsége az elmúlt tíz évben igenis nagy hangsúlyt fektetett a racionális gazdálkodásra. A fejlesztés érdekében visszafogták működési költségeiket. Ezzel szemben sokkal nagyobb gondokat látok a kormányzat háza táján. Azt tapasztaljuk, hogy az egyik minisztérium nem tudja, hogy mit csinál a másik. Sőt, egy minisztériumon belül sem tudnak egymás munkájáról. Emiatt jelentősebb források úsztak és úsznak el. El kellene érni, hogy a kormányzat valóban kormányozzon és ne a forráselosztással bíbelődjön. A szabályozásban, a stratégiaalkotásban, a keretek meghatározásában kellene jeleskedniük. Úgy látom, épp a centralizált állam a legfőbb gátja a közszféra racionálisabb működésének: minden össze van kuszálva, nem tudni, ki miért felelős, a döntések nyomon követhetetlenül és rettentő lassan születnek. Először ennek rendbetételére, és nem a rendszer átalakítására kellene fókuszálni. – Készülnek a szövetségek ezen a téren közös fellépésre? – Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban már történtek munkálatok. Létrejött egy munkabizottság, amelynek jelentésenyománegykormányzati anyagban felsorolták a szükséges változtatásokat. Az újdonság az, hogy minden eddiginél konkrétabblépéseketfogalmaztak meg. De úgy hiszem, mégsem ez lenne most a legfontosabb.Inkábbapróbblépésekben kellene elkezdeni változtatni a rendszeren,amelyreakormányzat is fogadókésznek tűnt.


– Mik lennének ezek az apróbb lépések? – Például a polgármester szerepének rendbetétele, az összeférhetetlenség újraszabályozása, a jegyző viszonyának újraértelmezése a polgármesterhez, a képviselő-testülethez, vagy az önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének rendbetétele. Megegyeztünk abban, hogy e témákban készüljenek konkrét törvénymódosítások. S ha a szövetségeknek sikerül konszenzusra jutniuk, jó esély van a parlamenti elfogadásra. – Határidőt adtak maguknak? – Január második felében lesz a következő kormány– önkormányzatok egyeztetés, amikor ez napirendre kerülhet. Ezen kérdések megoldása pedig hozzájárulhat a „nagy, alkotmányos kérdések” megoldásához is. Abban is egyetértés volt a szövetségek között, hogy jöjjön létre egy háromoldalú, fővárossal foglalkozó bizottság – 3 fővárosi önkormányzati, három állami és három érdekszövetségi küldöttel. Ez a testület Budapest közigazgatási átalakítására tenne javaslatot. – Szóba került-e a fórumon az értékalapú ingatlanadó? – Igen, ismét kifejeztük, hogy nem szeretnénk, ha kizárólag ezt a fajta adót lehetne kivetni. A kormányzat képviselője próbálta bizonyítani, hogy ez igazságosabb, átláthatóbb rendszert jelent, de nem sikerült az önkormányzati oldalt meggyőznie. Sajnos előfordulhat, hogy a jövő tavaszra

ígért adóreform elmarad, s akkor nehezebb lesz elérni a döntés felülvizsgálatát. – A szövetségek megpróbálnak fellépni a módosítás érdekében? – Igen, a következő érdekegyeztető fórumon várhatóan ismét felvetjük ezt a témát. Az önkormányzatok számára az a jó, hogyha a helyi adótípusokon belül többféle metodika kínálkozik. Nem azt állítjuk, hogy az értékalapú ingatlanadó teljesen rossz. Csak azt szeretnénk, ha az önkormányzatok önállóan dönthetnék el, milyen típusú adót alkalmaznak. Az értékalapú telekadóztatásban például valóban van egyfajta igazságossági elem, hiszen a településfejlesztés befolyásolja a magántelek értékét, s itt a duplán adóztatás esete sem állhat elő, mint az építmények esetében. – Mit szóltak a jövő évi költségvetés tervezetéhez? – A pénzügyi tárca képviselője arról sem tudta meggyőzni az önkormányzati oldalt, hogy az állami forrás fedezi a bérfejlesztést. S az sem szerencsés, hogy nem a normatívákba beépítve kapják az önkormányzatok ezt az összeget, hanem pántlikázva, külön költségvetési soron, dolgozókra lebontva. Ezzel korlátozzák a helyben történő differenciálás lehetőségét, vagyis csorbítják az önkormányzati autonómiát. A kormányzat pedig ismét ellentmondásba kerül önmagával, hiszen folyamatosan azt hangoztatják, hogy a minőségi munka díjazása, nem pedig az egalizáció felé kell haladni. Németh Era

KOR-KÉP  Az ünnepség után Koltai Dénes apró, kellemes hangulatú tetőtéri dolgozószobájában beszélgetünk, ahol a lendületre, a modern korra jellemző tárgyak mellett van egy hatalmas karosszék, olyan, mint amilyen már általában a hatvanon túl járó, tekintélyt parancsoló professzor külsővel rendelkező szaktekintélyeknél nélkülözhetetlen. A szoba falán lévő tárgyakat is gyorsan szemügyre veszem, a képek és a díszoklevelek között egy „gyöngyszem” látható: a kilencvenes évek elején keletkezett dorgáló levelet az akkori oktatási miniszter írta...természetesen a levél tartalmára büszke a címzettje. Úgy tűnik, hogy a dékán nem konfliktuskerülő, szereti a kihívásokat. Ahogy hallgatom, arra gondolok, nem igazán törődött azokkal a szabályokkal, amelyek korlátot jelenthettek volna szárnyalásához. Az elmúlt több mint másfél évtized őt igazolta, az egykori pécsi egyetem néhány fős közművelődési szakcsoportjából intézményt varázsolt, azt, amely a beszélgetésünk helyszíne és apropója, a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara.

„Kinyitjuk az ajtót…” A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kara a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal együttműködve október végén ünnepélyes keretek között elindította a Társadalmi Befogadás Szakkollégiumot. Az ünnepségen „A társadalmi befogadás uniós és hazai kérdései” címmel Rauh Edit szakállamtitkár tartott előadást. Az alakuló ülésen Dr. Koltai Dénes egyetemi docens, a kar dékánja úgy fogalmazott: „kinyitjuk az ajtót mindenki előtt…”. Úgy gondolom, hogy egy ekkora egyetemen, mint a miénk, természetes dolog, hogy mindenki előtt kinyitjuk az ajtót, és megprópáljuk biztosítani azokat az elsajátítási utakat, amelyek segítségével új információk, értéÖnazünnepségena„Társadal- kek, új normák kerülhetnek mi Befogadás Szakkollégium”- közénk. Fontos, hogy a hallról szólva azt hangsúlyozta, gatók még többet tudjanak hogy kinyitjuk az ajtót minden- kivenni ebből a tudásözönki előtt. Mit jelent ez, milyen ből, ami itt van. Amit mi szélesre tárják az ajtót? tehetünk: keresse meg a kar, Ennek a szemináriumnak az egyetem azokat az avaaz a célja, hogy hallgatóink tott szakembereket, szakérmegtanulják, hogy nem egy- tőket, akik ebben az ügyben forma mindenki, hogy a tár- elkötelezetten tudnak tanísadalom kétnemű, hogy van- tani és értékeket közvetítenak szegények és gazdagok, ni... nyissa ki a másik szemét, hogy vannak gyerekek és öre- a fülét, tegye nyitottá a szígek..., hogy vannak szőkék vét ahhoz, hogy megérezés barnák, vannak olyanok, ze: a társadalomba be kell akik lényegesen barnábbak..., fogadni mindazokat, akik hogy nem mindenkinek a valamilyen módon mások másneműség a vágya... mint mi.... A szakkollégiumnak az A közigazgatási kommunia célja, hogy aktív hallgakáció és társadalmi befogatói munkára épülő előadádás képzés bizonyítványainak sokkal, szemináriumokkal, ünnepélyes átadása november gyakorlati foglalkozások23-án volt a Szociális és Mun- kal, rendezvények sorozakaügyi Minisztérium tükörter- tával elősegítse a magyar mében. társadalom hátrányos hely-

zetű csoportjaival szembeni passzivitás feloldását. A program elindításával azt szeretnék elérni, hogy a résztvevők olyan ismeretekre tegyenek szert, amelyek segítségével előmozdítható a kisebbségi helyzetben lévő, diszkriminált társadalmi csoportok esélyegyenlőtlenségének csökkentése, valamint az úgynevezett többségi társadalmi szemlélet pozitív irányú megváltoztatása. A szakkollégium hallgatói egy-egy téma feldolgozásával nemcsak ismereteket szereznek, hanem közvetítenek is a kar, illetve a tágabb környezetük számára. Az ünnepségen telt ház volt, kik vesznek részt a szakkollégium munkájában? A kollégium megalakulására meghívtuk a pécsi, illetve baranyai társadalmi szervezetek tagjait, a helyi önkormányzatok képviselőit, polgármestereit, érdekképviseletet ellátó civil szervezetek tagjait és az oktatási intézmények pedagógusait is. A meghívottak hűen tükrözik a társadalom sokszínűségét. A diszkriminált társadalmi csoportok esélyegyenlőtlenségének csökkentése nehéz feladat, milyen előadások segíthetnek ebben? A szakkollégium elindítása jelentős lépés, de úgy tudom, hogy hasonlóan fontosnak tartották a köztisztviselők szakmai képzését is...


7

KOR-KÉP Nézzük a szakkollégium programját: a társadalmi befogadás, antidiszkrimináció témakör nemzetközi és hazai jogi hátterét Kaltenbach Jenő, egyetemi docens ismerteti. A hátrányos helyzetű, diszkriminációval sújtott társadalmi csoportokról, a diszkrimináció és a szegregáció társadalmi megjelenéséről, a romák helyzetéről Kállai Ernő, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Országgyűlési Biztosa tart előadást. A kormányzati intézkedések-

ről a roma lakosság integrációja érdekében tett lépésekről Rauh Edit, a szociális minisztérium szakállamtitkára ad tájékoztatást. És még beszélnünk kell a fogyatékossággal élő emberekről, a társadalmi mutatókról, intézkedésekről is, ezt a feladatot Könczei György egyetemi tanár vállalta. Egy másik program keretében a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal és a Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálattal

Az első Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás képzés 2005 szeptemberében kezdődött. A képzést megkezdő 50 résztvevő közül 46 fejezte be a tanfolyamot és tett sikeres vizsgát. A végzett hallgatók magyar–angol nyelvű, közigazgatási kommunikációs szakember képesítést igazoló bizonyítványt kaptak. A kiváló eredményt elért hallgatók közül hatan tavaly novemberben a Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálat meghívására 5 napos szakmai tanulmányúton vehettek részt Hágában. A részvevők tapasztalatszerzését a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta. Idén márciusában már 80 köztisztviselő kezdte meg a tanfolyamot. Az ünnepélyes megnyitón köszöntötte a hallgatókat Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter (ma kancelláriaminiszter), Ronald Mollinger, a Holland Királyság Nagykövete, Koltai Dénes, a PTE FEEK dékánja. A képzés októberig tartott, a záróvizsga novemberben volt.A kormányzati kommunikáció területén több mint félévszázados múlttal rendelkező Holland Kormányzati Tájékoztatási Szolgálat a tanulmányúton kívül szakmailag is támogatta a magyar tanárok továbbképzését és holland előadókat biztosított az oktatási folyamathoz. A társadalmi kohézió szempontjából rendkívül fontos a társadalom széles rétegeinek bevonása a nyilvános kommunikációba, a különböző célcsoportok, hátrányos helyzetű rétegek megszólítása, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium jelentős részt vállalt a képzés tantervének kidolgozásában és a társadalmi befogadás témakörének oktatásában. A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar szakmai háttere, elkötelezettsége a felnőttképzés, humánerőforrásfejlesztés iránt, garanciát nyújtott a képzés magas színvonalú, hatékony megszervezéséhez és lebonyolításához.

8


együttműködve idén márciusában másodszor indítottuk el Budapesten a köztisztviselők szakmai továbbképzését Közigazgatási kommunikáció és társadalmi befogadás címmel. Figyelemre méltó és időszerű a köztisztviselők ilyen irányú képzése. Ez a kezdeményezés mennyiben tér el a szakkollégium tematikájától? Még szélesebbre tárják az ajtót? Ezzel a hazánkban egyedülálló professzionális képzéssel az volt a célunk, hogy olyan kommunikációs tanácsadókat képezzünk, akik a közigazgatási hivatalnokok munkáját segítik. A társadalmi befogadással kapcsolatos területeken hozzájárulnak a közigazgatás és a polgárok közötti hatékony és eredményes kommunikációs folyamatok javításához. A hallgatók különböző minisztériumok, költségvetési szervek azon köztisztviselői, akik közreműködnek a szociális befogadás politika tervezésében és megvalósításában. A 160 órás kurzus egyrészről szemléletformáló, másrészről olyan elméleti és gyakorlati ismeretek nyújt, amellyel a közigazgatási szervek, civil szervezetek képviselői meg tudják szólítani a különböző célcsoportokat,

és képesek felkészíteni őket a közéletben való aktív és öntudatos szerepvállalásra. A képzés elsősorban gyakorlatra épül, a hallgatók olyan témákat ismernek meg, mint például a közigazgatási kommunikáció, a tömegkommunikáció vagy a kríziskommunikáció... A program keretében a hallgatók elsajátíthatják a közigazgatási kommunikáció tervezését és gyakorlati megvalósítását. Fontos a meggyőzés és a befolyásolás technikája. A vizsgakövetelmények sikeres teljesítése után a résztvevők magyar–angol nyelvű, közigazgatási kommunikációs szakember képesítést igazoló bizonyítványt kapnak... Az interjúnak vége, de még mindig a közös ismerősöket idézzük, búcsúzóul elhangzik még azoknak a politikusonak a névsora, akik valamikor itt végeztek és ma már az országos közélet szereplői. Arra gondolok, hogy jó volna, ha a politikusok közül minél többen részt vennének a Társadalmi Befogadás Szakkollégium nyílt kurzusán, hogy döntéseik meghozatalánál ne feledjék, hogy vannak szegények, gyerekek, öregek, nők és férfiak, romák, kirekesztett társadalmi csoportok, akik számítanak a segítségükre. Csiky Ildikó

Lépj egyet!

A PTE FEEK Társadalmi Befogadás Szakkollégium kiállítása. Megnyitó: december 12. 11.30, a PTE FEEK folyosóján.

HÍREK  Az év elején tervezett közel egymilliárdos hiánynál jóval kisebb deficittel zárja az évet a Zala Megyei Önkormányzat. A 2007-re tervezett 933 millió forintos működési forráshiányt már az első három negyedévben is jelentősen mérsékelte a fideszes vezetésű és többségű megyei közgyűlés. A megtakarításoknak köszönhetően év végére 500– 600 millió forintra mérséklődik a deficit. A megyei közgyűlés elnöke, Manninger Jenő által előterjesztett jövő évi költségvetési koncepcióban 2008-ra a megye számára a központi állami támogatások további, mintegy 40 millió forintos csökkenését prognosztizálja. A zalai megyegyűlésen Varga László, a korábbi szocialista elnök kritikával illette a november végén megszavazott, 20 millió svájci frankos (mintegy 3 milliárd forint értékű) megyei kötvénykibocsátást. Meglátása szerint a hitelfelvételnek tekinthető kötvény hosszú évekre előre

eladósodáshoz vezet, és csak az intézmények működési költségvetéséből lehet a törlesztéseket kigazdálkodni. Manninger Jenő válasza szerint a törlesztés majdani mértéke jóval alatta marad a megye törlesztési képességeinek. A zalai cigány és horvát kisebbségi önkormányzatok ugyancsak szót emeltek a 2008-as költségvetési tervezet ellen, mert az ideihez hasonlóan jövőre sem szerepel a támogatásuk. A cigány önkormányzat tíz, a horvát közel 4,5 millió forintos támogatásért folyamodott, de – hivatkozva arra, hogy a központi költségvetés az átalakuló támogatási rendszer miatt szintén nem tervezett számukra támogatást – ezért a megye sem szerepeltet nekik címzett összeget. A zalai közgyűlés végül nagy többséggel elfogadta a jövő évi költségvetési koncepciót, amely mintegy 4,4 milliárd forintos kiadás mellett közel 3,3 milliárd forintos bevétellel számol.

 Nehéz helyzetben vannak a megyék. Még az ideinél is nehezebb esztendőre számíthatnak a megyei önkormányzatok – nyilatkozta Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a megyei napilapban. A megyei önkormányzatok idén eddig összesen 70 milliárd forintnyi kötvényt bocsátottak ki, sorra értékesítik az ingatlanjaikat, a kicsit jobb helyzetben lévő Dunántúlt kivéve szinte valamennyi megyei önkormányzat komoly finanszírozási gondokkal küzd. Ódor Ferenc, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a napilapban a politikát tette felelőssé a kialakult helyzetért. Úgy fogalmazott, hogy a kormányzó szocialista és liberális párt már a helyhatósági választás előtt el akarta érni a megyék megszüntetését, de ez a javaslat nem kapta meg a szükséges parlamenti többséget. Eldöntötték tehát, hogyha törvénnyel nem sikerül, akkor a finanszírozással „lehetetlenítik el” a megyéket. Egy kivételével mindenütt fideszes vezetésűek a megyék, és ez még inkább zavarja a kormánypártokat – nyilatkozta Ódor Ferenc.

 Egyforintos telket ígér a polgármester. Legkevesebb tizenkétmilliárd forint értékű beruházás valósul meg Kaposváron 2010-ig. Az önkormányzat szeretné, ha a kivitelezésben minél több kaposvári vállalkozó venne részt – mondta a polgármester a helyi vállalkozók részvételével tartott fórumon. Szita Károly a következő két év városfejlesztési programjából azokat emelte ki, amelyeket mindenképpen megvalósítanak, akkor is, ha a pályázataikhoz nem kapnak támogatást. Ehhez az önkormányzat ötmilliárd forint értékben kötvényeket bocsát ki, továbbá állami támogatású hitelt vesz igénybe, a Magyar Fejlesztési Banktól. A polgármester az Új munkahelyek, új utak, új otthonok című, négyéves várospolitikai programjában megfogalmazott, megvalósításra váró célok közül a belváros rekonstrukcióját, a vásárcsarnok átépíté-

sét, egy ifjúsági centrum kialakítását, száz önkormányzati lakás megépítését, évente 15–20 közművesített, egy forintért felkínált telek értékesítését, és egy 330 önkormányzati lakást magában foglaló épület felújítását emelte ki. Mindehhez elsősorban a helyi vállalkozók jelentkezését várják – mondta a polgármester, hozzátéve: a pályázatok egy része már megjelent, illetve a közeljövőben megjelenik. Szita Károly arra kérte a résztvevőket, vegyék fel a kapcsolatot a programfelelősökkel, kérjenek információt, s ha kell, fogjanak össze annak érdekében, hogy a kaposváriak részvételével közösen kidolgozott várospolitikai programot kaposvári vállalkozók valósítsák meg.

 Roma szolidaritási menet volt Tatárszentgyörgyön. Szolidaritási menetet tartottak roma civil szervezetek és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) képviselői Tatárszentgyörgyön december 9-én, hogy így tiltakozzanak a Magyar Gárda „a vidék közbiztonságáért” rendezvénye ellen. A cigány himnuszt énekelve vonultak a romák által lakott utcából a katolikus templomba, ott imát mondtak a II. világháború idején meggyilkolt zsidó és roma emberek lelki üdvéért. A mintegy száz helybéli roma és az említett szerveze-

tek vezetői vettek részt a tiltakozáson. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke beszédében úgy fogalmazott: „ide kellett jönnünk, mert a gyilkos náci eszme ma jelen van Magyarországon, és jelen lesz Tatárszentgyörgy utcáin, ezért össze kell fognunk, nem hagyhatjuk, hogy félelmet keltsen egy szélsőséges csoport Magyarország egyetlen kisebbségében sem”. Hozzátette, a nap üzenete: nem vagyunk magunkra hagyva, sokan vagyunk, és elegen ahhoz, hogy kiálljunk egymásért, és ne a gyűlölet, hanem a felebaráti szeretet vegyen körbe minden állam-


9

HÍREK polgárt. Véleménye szerint a „béke egységét” testesítette meg az, hogy közéleti emberek, így Bíró András alternatív Nobel-díjas és Kende Péter író is részt vett a rendezvényen. Berente Imréné Tatárszentgyörgy polgármestere szerint a Magyar Gárda félrevezette az önkormányzatot, mert a területet nem a kívánt célra, hanem a roma bűnözés és a roma társadalom elleni demonstrációra kívánják felhasználni. A település vezetője ezért a rendezvény előtti napon visszavonta

azt a korábban már jóváhagyott területfoglalási engedélyt, amelyben akkor a polgármester asszony úgy fogalmazott, hogy… „A község vezetése minden jó szándékú segítséget elfogad a falu közbiztonságának javítása érdekében, amelynek eszköze természetesen nem lehet a félelemkeltés, a kirekesztés, sokkal inkább a nevelő és felvilágosító jellegű rendezvények szervezése, és a kilátástalan helyzetbe jutott munkanélküliek számára helyi munkahelyek biztosítása.”.

 Lemondott Kecskés János, Rákócziújfalu polgármestere. A közügyeket a képviselő-testület döntése szerint a grémium korelnöke viszi tovább az időközi választásig. A falu első embere – aki négy jelölt közül győzött 2006-ban – egészségi állapotára hivatkozva november 6-án írásban nyújtotta be lemondását. Papp Józsefné vezeti átmenetileg a Szolnok melletti kistelepülést, mert annak alpolgármestere nem volt. Ő maga is helyettesítőként látja el a jegyzői feladatokat. A több mint kétezer lelkes Rákócziújfalu közéletét az utóbbi években a polgármester és a kilenctagú képviselő-testület közötti megromlott viszony jellemezte, és emiatt több per is folyik a bíróságokon.  December elején hét helyszínen, hat megyében időközi önkormányzati választásokat tartottak. Hat településen polgármester választás, két településen önkormányzati képviselőtestület választás is, egy helyen pedig önkormányzati képviselő választás volt. Veszprém megyében, Balatonrendesen lemondott a korábbi polgármester. A szavazásra jogosult három független jelölt közül Takács Ferenc nyerte a választást. Olaszfalu lakói önfeloszlatás miatt polgármestert és önkormányzati képviselőket választottak. Az új polgármester Boriszné Hanich Edit független jelölt lett, a korábbi polgármesterrel szemben 339 szavazatot kapott, a hétfős képviselő-testület tagjai is függetlenek.

10

Somogy megyében, polgármester választás volt, mert Böhönye polgármestere itt is lemondott. Dr. Szijártó Henrik Gyula (független jelölt), volt polgármester elsöprő fölénnyel nyerte a választást a másik független jelölttel szemben. A választók képviselőket is választottak a testület önfeloszlatása miatt. A kilenc képviselő szintén független. Nógrád megyében Endrefalván a polgármester halála miatt volt polgármester választás. Csóriné Botyánszki Ágnes független jelölt szintén elsöprő fölénnyel nyert a másik független jelölttel szemben. Tolna megyében Gerjen választói a polgármester lemondása miatt voksoltak. Deák Sándor független jelölttel szemben Máté Dénes ugyancsak független nyert.


Változatlan stratégia, eltérő hangsúlyok Bemutatkozott az új gazdasági miniszter

Kákosy Csaba gazdasági és közlekedési miniszter december 5én vette át kinevezési okmányait Sólyom László köztársasági elnöktől a Sándor-palotában. A tárcavezető sajtóbeszélgetésen ismertette terveit, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium előtt álló legfontosabb feladatokat a GKM székházában. Bizottsági meghallgatásához hasonlóan Kákosy Csaba ezen a fórumon is hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés élénkítését, a digitális szakadék megszüntetetését és a vasút reformját tekinti legfontosabb feladatának. „Elsősorban szakpolitikusnak tekintem magam. Szeretném, ha unalmas politikusnak tartanának abban az értelemben, hogy a tevékenységem a megoldandó ügyekről szóljon” – mondta a miniszter, aki a tárca előtt álló 100 megoldandó feladatból 10 eredményes teljesítését már sikerként értékelné. Kiemelt terület az információs társadalom, az informatika, ahol nem nagy költségvetésű állami programokra, hanem az internethasználat népszerűsítésére van égető szükség, hiszen a magyarok a görögökkel együtt az európai digitális írástudás sereghajtói.

Prioritás a közlekedés fejlesztése is, a ciklus végéig végrehajtandó közlekedési reform. Jövőre a pályaudvarok fejlesztésével folytatódhat a vasút helyzetének rendezése – tette hozzá a miniszter. Kis lépésekkel, például tisztább, újabb vonatokkal, elektronikus jegyrendelési lehetőséggel vonzóbbá lehet és kell tenni a vasutat. Az új tárcavezető a teljes piacnyitás várható hatásainak modellezése érdekében először csupán egyes vonalakra engedné be a magántársaságokat. Ezzel párhuzamosan a közúti közösségi közlekedést is meg kell újítani a Volán-társaságok lehető leghamarabb bekövetkező privatizációjával, hiszen az uniós versenypiaci haladék csak 2012-ig szól. Itt sem elsősorban a magas bevétel elérése a cél, hanem a közszolgáltatás minőségének biztosítása friss tőke, szakmai tudás és menedzsment bevonásával. Kákosy Csaba a GKM kabinetfőnökeként vezette a tárca átfogó intézményi stratégiájának kialakítását. Így a minisztérium élén bekövetkezett személycsere nem befolyásolja a 2010-ig megszabott, követendő stratégiát. Az évente készülő intézkedési terv teljesülését decemberben értékelik: ez ad keretet a munkának, a jövőben e téren sem várható változás.

Baranyában a pécsi 07-es egyéni választó körzetben önkormányzati képviselő lemondása miatt volt választás. Az MDF- és az MSZP–SZDSZ közös jelöltjével szemben Dr. Páva Zsolt FIDESZ–KDNP–ÖPÉE-jelölt vehet részt a képviselő-testület munkájában. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Tiszalök polgármestere lemondott,

ezért itt is polgármestert választottak. A négy függetlennel szemben a FIDESZ–MPSZ jelöltje nyert. Gömze Sándor 757 szavazatot kapott. December 16-án Bács-Kiskun megyében Tiszaug választói haláleset miatt választanak polgármestert, Baranya megyében Töttösön a polgármester lemondása miatt lesz választás.

2007

Bibliográfia

A MÖSZ szerint – Forráselvonás az ingatlanadó, Ön-Kor-Kép, 11. sz. 12. l. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége tisztújító küldöttgyűlést tart. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 32. l. Csiky Ildikó: Tisztújítás – Molnár Gyula, Újbuda polgármestere a TÖOSZ elnöke. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 11. l. Csiky Ildikó: Ünnep. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 12. l. Elnököt választanak a TÖOSZ küldöttei. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 2. l. Ha van egy könyve, küldje el! (A. G.). Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 13. l. Költségvetés, ingatlanadó… – Összhang. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 11. l. Pilvax percek. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 11–12. l.

Csütörtöki iskola. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 33. l. ��

��

��

� ��

��

��

��

��

 HÍREK

Átfogó reformlépések és szakpolitikai döntések – A Magyar Köztársaság Kormányának 2007. évi munkaterve. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 2. l. Európai csoda. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 2. l. Érdemes megismerni a HÖKA szolgáltatásait! Ön-Kor-Kép, 5. sz. 20. l. Felülizsgáltatja a kordonkihelyezést az ORFK. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 6. l. Gyermekek és diákok jogairól. ÖnKor-Kép, 5. sz. 20. l. Megint Aba. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 6. l.

��

��

��

Pályázati felhívás – Építőipari nívódíj. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 24. l.

Aláírták a fővárosi koalíciós megállapodást. (Á. K.). Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 14. l.

� ��

��

Az idei Palóczi Antal Díj kitüntetettei. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 27. l.

Akár ötszáz forint is lehet a budapesti dugódíj – Dugófüggő dugódíj? Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 2. l.

� ��

��

Az év akadálymentes épülete 2006. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 27. l.

��

��

Az év akadálymentes épülete 2006. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 28. l.

� ��

��

Az élhető település… – Az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 26. l.

� ��

��

��

Átadták az Ybl Miklós és a Pro Régió díjakat. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 21–22. l.

��

��

��

Átadták a Pro Architectura Díjakat. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 26–27. l.

� ��

�

��

� ��

��

��

Átadták a Kós Károly díjakat. ÖnKor-Kép, 1–2. sz. 34–35. l.

� ��

��

��

Állásfoglalás a műemlékek védelméről. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 23. l.

 FŐVÁROS

��

A nagyvárosok is elégedetlenek, ÖnKor-Kép, 11. sz. 12. l.

Állami főépítészek – Személyi és székhelyváltozások. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 28. l.

��

 ÉRDEKSZÖVETSÉGEK

A Helyi Építészeti Örökség 2007 Nívódíj. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 28. l.

��

Csiky Ildikó: Palkonyai randevú. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 16–19. l.

��

 EURÓPAI KULTURÁLIS FALU

A 40. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 2007 – Az élhető település és a vidék felzárkóztatása. Ön-KorKép, 5. sz. 24. l.

��

Csiky Ildikó: Az őszödi beszéd megtette hatását. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 17. l.

Tájékoztató a Főépítészi és Az Év Főépítésze Életmű-díj 2007 átadásáról. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 26. l. Társadalmi innovációk a jövőért – Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázat. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 26–27. l. Tegyünk együtt a Balaton jövőjéért! Ön-Kor-Kép, 12. sz. 22–24. l. Városfejlesztési kézikönyv. Ön-KorKép, 12. sz. 22. l. Ybl Miklós-Díjak – Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hirdetménye a 2008. évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról.ÖnKor-Kép, 10. sz. 27. l.

��

 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

��

 APROPÓ

��

Wekler Ferenc: A KÖSZ sürgeti az önkormányzati finanszírozási rendszer reformját. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 5. l.

Csütörtöki iskola – Akad itt valaki, aki tudna tenni valamit? Ön-KorKép, 8–9. sz. 28. l. Felhívás a Pro Régió Díj adományozására. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 28. l. Felülvizsgálják a törvényeket. ÖnKor-Kép, 3. sz. 22–23. l. Integrált városrehabilitáció. Ön-KorKép, 11. sz. 26. l. Kapcsolatok – A XII. Országos Főépítésszi Konferencia ajánlásai. ÖnKor-Kép, 10. sz. 25–26. l. Kapcsolatok – XII. Országos Főépítészi Konferencia, Pápa, 2007. augusztus 22–24. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 24. l. Kilenc új város. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 26–27. l. Közösségi terek kicsiben és nagyban. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 24. l. Lipcsei Charta a fenntartható európai városokról. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 28–30. l. Magyarország volt a díszvendég – Az építőipar lehet a következő hét év nyertese. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 33. l. Meghívás a 7. Urbanisztikai Biennáléra. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 23–24. l. „Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk” – „Kapcsolatok” XII. Országos Főépítészi Konferencia Pápa, 2007. augusztus 22–24. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 25–27. l. Műemléki világnap. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 22–23. l. Palóczi Antal-díjak. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 24. l.

��

Szabó Gellért: Nem szabad minden közösséget „egy kalap alá” venni. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 9–10. l.

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��


11

BIBLIOGRÁFIA

 KITEKINTŐ

Csiky Ildikó: „Egy csepp” – Budapest XVIII. kerületében. Ön-KorKép, 5. sz. 23. l. Purda Zsuzsánna: Fókuszban: a gyermekszegénység. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 21–22. l.

 KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIK A

A Helyi Önkormányzatok Napján már hallhattunk a tisztasági csomagról – „Nincs zöld, kék, vörös és narancssárga település” – Az önkormányzatok egyenlő eséllyel indulhatnak a fejlesztési pénzekért. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 6. l. Csiky Ildikó: Ez a feladat szolgálat. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 7–8. l. Csiky Ildikó: „Kinyitjuk az ajtót…”. Ön-Kor-Kép, 12. sz. 7–8. l. Csiky Ildikó: RET-KÓR. Ön-KorKép, 5. sz. 7–9. l. Diagnózis. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 9. l. Fogarasi József: A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről – Közös lecke – Egy alkotmánybírósági határozat tükrében. Ön-KorKép, 6. sz. 31–33. l.

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

� � � � � � ��

��

Kiemelt fejlesztések – Az átdolgozott projektekról novemberben döntenek. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 18–19. l. Korszerűbb tömegközlekedés (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 22. l. Közép-Magyarország – Versenyben. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 9–13. l. Lépésváltás előtt a Nyugat-Dunántúl. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 13–15. l. Májusi pályázatok. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 16. l. Megjelentek a turisztikai pályázatok. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 13. l. Megjelentek a városrehabilitációs pályázatok. – Megújuló települések. ÖnKor-Kép, 12. sz. 15. l. „Nem mondunk le senkiről” – Program a leghátrányosabb helyzetűeknek. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 15–18. l. Németh Erika: A környezetbarát vasút a favorit. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 6–7. l. Önkormányzati kötvényt is garantál a Hitelgarancia Zrt. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 20. l.

��

� ��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

START – Új pályázatok indultak júliusban. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 13–15. l. Starthelyzet – Dél-Dunántúl. ÖnKor-Kép, 4. sz. 13–16. l. Tudás és egészség – Dél-Alföld. ÖnKor-Kép, 4. sz. 16–19. l. Újabb 214 milliárd forint környezetvédelemre. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 21. l. Versenyben a felzárkózásért – ÉszakMagyarország. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 5. sz. 16–18. l. www.anti-lop.hu. – Korrupcióellenes honlap indult. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 19–20. l.  KOR-KÉP – KÖZLEKEDÉSPOLITIK A

Kovács Győző: Vidék nélkül nincs Magyarország! – mondják a községek polgármesterei. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 35–36. l. VágányZŰR. – Egyelőre marad a bezárásra ítélt 38 mellékvonal. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 23–25. l. Versenypárbeszéd a közbeszerzésben – Összetett, komplex szerződések rugalmas beszerzése. Ön-KorKép, 6. sz. 36. l.  KÖLTSÉGVETÉS

A nagy bajban lévő városok előremenekülnek. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 21. l.

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

��

12

Kibékíthetetlen ellentétek. Ön-KorKép, 8–9. sz. 15. l.

Speciális emberi erőforrás menedzsment megoldások a közszférának. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 21. l.

� ��

��

Kezdődik – Közlekedési beruházásokról döntött a kormány. Ön-KorKép, 8–9. sz. 15–17. l.

� ��

��

��

� ��

��

��

Fogarasi József: Álláspontom szerint… – Tények, felvetések, ajánlások a képviselő-testület megalakultságának problémáiról. Ön-KorKép, 1–2. sz. 25, 31–32. l.

��

Arató Krisztina: Képzés hátrányos helyzetű kistérségeknek – A települések főként „betonoznának”…az Európai Unió strukturális alapjainak támogatásával. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 10–12. l. Az első környezetvédelmi pályázatok. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 17. l. Az élhetőbb vidékért – Új magyar faluprogram. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 18. l. Budapest toronymagasan vezet. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 6. sz. 15. l. Célzott célok – Tavaszi pályázatok önkormányzatoknak. (K. Á.). ÖnKor-Kép, 1–2. sz. 7–8. l. Csiky Ildikó: Falujáratok – Az iskola- és falubusz jelene és jövője. ÖnKor-Kép, 6. sz. 2, 34–35. l. Csiky Ildikó: Környezet, energia. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 10–12. l. Egészségpólusok és sürgősségi ellátás. Ön-Kor-Kép, 12. sz. 16–17. l. Fókuszban a kutatás-fejlesztés és az innováció. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 14. l. Gyorsít a sereghajtó – Észak-Alföld. Ön-Kor-Kép, 5. sz. 13–15. l.

 KOR-KÉP

Inkább az a kérdés… – lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 10. sz. 12. l.

Sólyom Z.: Az önkormányzatok és a területfejlesztés esélyeiről – Lamperth után Bajnai. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 9–10. l.

��

Változatlan stratégia, eltérő hangsúlyok. – Bemutatkozott az új gazdasági miniszter.Ön-Kor-Kép, 12. sz. 10. l.

Indulhat a közoktatási intézmények felújítása Ön-Kor-Kép, 11. sz. 20–21. l.

Sikeresen pályáztak a hátrányos helyzetű kistérségekben is. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 14. l.

��

Vakációra készülnek a közhivatalok? Ön-Kor-Kép, 5. sz. 2. l.

Sikeres működésiköltség-csökkentés Várpalotán – 286 millió forint évenkénti megtakarítást tártak fel. ÖnKor-Kép, 5. sz. 12. l.

��

Újabb hivatal, drága pénzért. ÖnKor-Kép, 11. sz. 11. l.

Húzóágazat lehet a turizmus a Közép-Dunántúlon. (Á. K.) Ön-KorKép, 3. sz. 16–18. l.

��

Új elnöke lesz a DDRFT-nek. ÖnKor-Kép, 11. sz. 12. l.

Gyömrő két nagy tervvel várja az uniós pályázatokat. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 13. l.

��

Gyergyák Ferenc: Nyíregyházi randevú. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 9–10. l. Kolin Péter: Döntöttek – Területi és országos kisebbségi önkormányzati választás. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 2. l. Németh Erika: Kórházi számháború. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 26–28. l. Németh Erika: Önkormányzati konszolidáció nélkül nincs kiút. ÖnKor-Kép, 12. sz. 5–6. l. Párbeszéd. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 8. l. Közéleti mosoda – Patyolatakció. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 6. l. Péterfi Ferenc: A civileké a bizalom – A politikusoktól fordultak el a legtöbben. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 23–25. l. Sabján Katalin: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben. Ön-Kor-Kép, 12. sz. 18–21. l.

��

Nemet mondott a kormány a pécsi közgyűlés felterjesztésére. Ön-KorKép, 5. sz. 2. l.


��

��

BIBLIOGRÁFIA A nullabázisú költségvetés előnyei – Az évenkénti túltervezés egy 20 ezer lakosú településnél elérheti a több százmillió forintot. Ön-KorKép, 8–9. sz. 14. l. Az ÖNHIKI listája. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 8. l. Csiky Ildikó: A feszültség kódolva? Ön-Kor-Kép, 10. sz. 7–10. l. Csiky ildikó: A költségvetési reform tovább már nem halasztható! Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 14. l. Elektronikus közigazgatás – Az EU megköveteli, az állampolgárok szeretnék, az önkormányzatok halogatnak. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 23–24. l. Feszültség kódolva. – Értékvesztés. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 16–19. l. Hullámvasút. (N. E.) Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. 11–13. l. Megnyugodhattak az önkormányzatok. – Marad az iparűzési adó. (Á. K.) Ön-Kor-Kép, 10. sz. 11. l. Kényszerpályán. (N. E.) Ön-KorKép, 11. sz. 6–10. l. Szabó Gellért: A központi szolidarítás hiánya. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 20–21. l.  MAGYAR POSTA

Csiky Ildikó: Mit jelent a postapartner program? Ön-Kor-Kép, 10. sz. 5. l. Hagyomány és korszerűség. – A Magyar Posta szolgáltatásai egyedülállóak. Ön-Kor-Kép, 3. sz. 19–20. l. Hogyan tovább Magyar Posta? (P. A.) Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 29–30. l. László Márta: Szűrőállomás a postáskamionban. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 12. l.  PARLAMENT

A jövő évi büdzsé és az adóváltozások parlamenti vitáiról – Növekedés előtt avagy végleg leszakadóban? (N. E.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. 3–5. l.

Németh Erika: Gyorsított tempó. Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 2–6. l. Németh Erika: Mozgástér. ÖnKor-Kép, 8–9. sz. 5–6. l. Németh Erika : Változott a kormány összetétele – Ismert arcok, új feladatok.Ön-Kor-Kép, 6. sz. 6–7. l. Németh Erika: Városok vonzása – A leghátrányosabb helyzetűeknek: zászlóshajó. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 3–5. l. Németh Erika: Versenyalapú és teljesítményelvű közszféra. Ön-KorKép, 6. sz. 7. l. Politikai vitanapot tartottak az Országgyűlésben. – „Vidékfejlesztés vagy falurombolás?” (N. E.) Ön-KorKép, 4. sz. 2–5. l. Segítségre vár a vidék – Célkeresztben a vasút (N. E.) Ön-Kor-Kép, 5. sz. 3–6. l. Takaréklángon az önkormányzatok (N. E.) Ön-Kor-Kép, 12. sz. 2–4. l. Tavaszi slágertéma – elment a vonat. (N. E.) Ön-Kor-Kép, 3. sz. 3–6. l. Továbbra is az adócsökkentés mellett a Fidesz. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. 6. l.  TERÜLETFEJLESZTÉS

Reform lépték –Támogatások és feltételek. Ön-Kor-Kép, 4. sz. 8. l. Sólyom Z.: Kistérségi reform lépték – Válások és új házasságok. Ön-KorKép, 4. sz. 6–7. l.

Melléklet  ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

Adj esélyt az esélynek! Ön-Kor-Kép, 3. sz. I–II. l. Az Év Arcai. (V. M.) Ön-Kor-Kép, 12. sz. X–XII. l. Az év nagykövetei. Ön-Kor-Kép, 3. sz. IV. l.

Indulatos őszi parlamenti nyitány. – Nincsen nácizmus, de… – Az Országgyűlés felelőssége óriási. ÖnKor-Kép, 8–9. sz. 3–5. l.

Átadták az Esélyek Házát Battonyán. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. VIII. l.

Inog az értékalapú ingatlanadó. – Érték a mérték. Ön-Kor-Kép, 11. sz. 4. l.

Civil szervezetek. Értük dolgoznak. Ön-Kor-Kép, 12. sz. VI–IX. l.

Kiemelten vizsgálja a vasútvonal-bezárásokat az ÁSZ. Ön-Kor-Kép, 12. sz. 2. l. Megtámadott összeférhetetlenség. Ön-Kor-Kép, 10. sz. 2. l. Nem kell újabb megszorítás? ÖnKor-Kép, 10. sz. 4. l. Németh Erika: Adó-kényszerpályán az önkormányzatok. Ön-KorKép, 10. sz. 3–4. l. Németh Erika: Az államfő nem írta alá – Új kistérségi társulások. Ön-Kor-Kép, 6. sz. 4–6. l.

Esélyév a kampány tükrében. (V. M.) Ön-Kor-Kép, 12. sz. IX–X. l. Férfibeszéd – családról és munkáról. Ön-Kor-Kép, 5. sz. III–IV. l. Gender – csak a nőkre vonatkozna? Ön-Kor-Kép, 5. sz. VIII. l. Háttér Társaság a Melegekért. (V. M.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. III. l. Ideiglenesen kinyitott a mátraszőlősi iskola. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. VII. l. Idősbarát Önkormányzat Díj. ÖnKor-Kép, 10. sz. III–V. l. Idősbarát lakás. Ön-Kor-Kép, 10. sz. VI–VII. l. Integrációs lehetőségek. Ön-KorKép, 4. sz. I–II. l. Kemény Péter: A fogyatékosság ügye. Ön-Kor-Kép, 12. sz. I–IV. l. Kiss gábor: „Kattints rá, Nagyi!” Ön-Kor-Kép, 10. sz. VII. l. Kitárt Ajtók Ünnepe. Ön-Kor-Kép, 12. sz. IV. l. Kolin Péter: 50 felett csúcsformában – Európai Szenior Sportjátékok Győrben. Ön-Kor-Kép, 10. sz. VIII. l. Kolin Péter. Az Év öröksége. ÖnKor-Kép, 11. sz. V–VII. l. Kitüntetések – A nemzeti ünnep alkalmából. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. X–XII. l. Labrisz Leszbikus Egyesület. (V. M.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. IV. l. „Legjobb esélyegyenlőségi terv” díj. (V. M.) Ön-Kor-Kép, 11. sz. VIII. l. Lelki gondozás és vallástanítás. (I. G.) Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. VI–VII. l. Magyar Termék Nagydíj – Díjazzák az odafigyelést. Ön-Kor-Kép, 3. sz. VIII. l. Megalakult a szakértői munkacsoport. Ön-Kor-Kép, 3. sz. VII. l. Mit kíván a női nemzet? – Tegyük láthatóvá a nőket! Ön-Kor-Kép, 5. sz. I–II. l. Mutass képet, és írj arról, hogy milyen a világ megkülönböztetés nélkül! Ön-Kor-Kép, 3. sz. VII. l.

Nem a melegházasságra – Regisztrált élettársi kapcsolat mellett döntött a kormány. Ön-Kor-Kép, 11. sz. IV. l. Nemzeti Végrehajtó Testület. ÖnKor-Kép, 1–2. sz. II. l. Nők a nőnapról – Mi a baj a nőnapi csokorral? Ön-Kor-Kép, 3. sz. VI. l. Önkormányzat a fiatalokért. ÖnKor-Kép, 8–9. sz. XII. l. Pap Kornél: Református keresztyén nevelés Halásztelken. Ön-KorKép, 8–9. sz. IV–VI. l. Párbeszéd. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. VIII. l. Rendhagyó női találkozó – NŐttön NŐ. Ön-Kor-Kép, 3. sz. III–IV. l. Sikeres első forduló – Telepeken élők programja 2005–2006. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. VI–VII. l. Szabó Judit Ágnes: „Az áthajlás kora” – Cél: a minden generáció társadalma. Ön-Kor-Kép, 10. sz. I–III. l. Szétosztották a csörögi iskolásokat. Ön-Kor-Kép, 8–9. sz. VIII. l. Takács Judit: A szexuális orientáció kérdései. Ön-Kor-Kép, 11. sz. I–III. l. Vajda Márta: Esélylatolgató – Beszélgetés Rauh Edit szakállamtitkárral. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. II–VI. l. Vajda Márta: Önismeret és szeretet – Palya Bea énekes, az ESÉLYÉV Nagyköveteként saját élettapasztalatairól beszél. Ön-Kor-Kép, 4. sz. II–III. l. Vajda Márta: Tabuk nélkül – Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, 2007-ben az Esélyév Nagy követe. Ön-Kor-Kép, 4. sz. III–V. l.

Bővült az Esélyek Háza hálózat. ÖnKor-Kép, 3. sz. V. l.

Családbarát munkahely. Ön-KorKép, 5. sz. IV–VI. l. Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év – 2007. Ön-Kor-Kép, 1–2. sz. I–II. l. Egyházi és állami iskoláink – Az egyházi oktatás alapjai. (H. L.) ÖnKor-Kép, 8–9. sz. I–IV. l. Európa népei „Együtt a sokféleségben”. Ön-Kor-Kép, 12. sz. IV–V. l. Európát ünnepeltük országszerte. Ön-Kor-Kép, 5. sz. VIII. l. Érik az EPER. Ön-Kor-Kép, 3. sz. IV. l.

Megrendelő – 2008 Megrendelem az ÖN-KOR-KÉP című folyóiratot ........... példányban. Éves előfizetési díj: 7127 forint+ 2268 forint postaköltség Összesen: 9395 forint Számlázási cím: ........................................................................................... Szállítási cím: ................................................................................................ Kelt: ..............................., 2007. ..................................................................... ............................................. Aláírás 2007. december ÖN • KOR • KÉP

13

T EN EL GJ ME Polgármestereknek, településpolitikusoknak, jegyzőknek ajánljuk

A Közigazgatási Kalendárium 2008 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek hasznos adattára. Figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak.

Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: e-mailen: [email protected] Telefonon: (06-1) 329-2302, faxon: (06-1) 320-7600

A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2008 fejezetei:  Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze.  Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban).  Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai  Határidőnapló  Mellékletek: öröknaptár, 2008-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os chamois ofszet, nyomás: bordó-fekete, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. Bővebb információ: www.onkorkep.hu; www.onkornet.hu; 06 30 9615 573 Ára: 3250 forint+áfa+posta- és a csomagolási költség.

MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2008 című kiadványt ...................................................................................... példányban. Számlázási cím: ................................................................................ Szállítási cím: ................................................................................... Kelt: ......................., 2007, ............................................................. Aláírás

14


KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA Megjelentek a városrehabilitációs pályázatok

óban meghirdetett program több mint 15 milliárd forinttal támogatja a fejlesztéseket.

Megújuló települések Több mint 64 milliárd forinttal segíti a települések fejlesztését az a december első napjaiban megjelent városrehabilitációs pályázati csomag, amely a kulturált városközpontok, a megújuló lakóövezetek és a korszerű közösségi szolgáltatások megteremtését támogatja. A település rangjának megfelelő szolgáltatások biztosítása, a leromlott városrészek rehabilitálása és ezeknek a település vérkeringésébe történő bekapcsolása, a kulturális örökségek védelme az önkormányzatok fontos feladata. Mindezek a lakosság életminőségét, a település népességmegtartó képességét jelentősen befolyásolják. A 2007–2013-as időszakban összesen 270 milliárd forint uniós támogatás révén fejlődhetnek a magyar települések. A pályázati csomag célja, hogy olyan komplex projekteket támogasson, amelyek megvalósítása illeszkedik a városok hosszú távú fejlesztési stratégiájába. A programok összeállítása során figyelni kell a helyi vállalkozók bevonására. A korábbi pályázatokhoz képest újdonság, hogy a fejlesztési elképzeléseket a településen élők véleményének figyelembevételével kell megvalósítani. A pályázati kiírások a városok nagyságának, ellátott funkciójának, valamint a települések fejlesztési lehetőségeinek figyelembevételével készültek el. A programok három fejlesztési területre koncentrálnak.

Funkcióbővítés

A konstrukció a városok, városrészek központi területeinek funkcióbővítését, illetve a meglévők korszerűsítését támogatja. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet tudjon biztosítani mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A program egy-egy kijelölt akcióterület integrált fejlesztését segíti. A projekt kötelező elemei a közösségi terek, köztulajdonban álló ingatlanok megújítása mellett a közösségformálást erősítő, helyi foglalkoztatást javító intézkedések, valamint a területen működő vállalkozások fejlesztésekbe Városrehabilitációs programok történő bevonása. Régió Keretösszeg Uniós társfinanszí(milliárd forintban) rozás segítségével Dél-Alföld 6,495 Dél-Dunántúl 5,15 valósulhat meg töbÉszak-Alföld 6,833 bek között piaccsarÉszak-Magyarország 9,193 nok korszerűsítése, Közép-Dunántúl 6,015 múzeum, szabadKözép-Magyarország 26,733 idős létesítmények, Nyugat-Dunántúl 4,05 közigazgatási épüleÖsszesen 64,469 Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tek rekonstrukciója,

Kisléptékű fejlesztések

kis- és középvállalkozások kiskereskedelmi és szolgáltató egységeinek külső felújítása, barnamezős területek fejlesztése. Emellett rendezvények, játszó-, foglalkoztató házak, a fejlesztésekhez kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések is kaphatnak támogatást a projekt részeként. A programra a hét régióban több mint 41 milliárd forint áll rendelkezésre.

Szociális célú városrehabilitáció A rehabilitáció célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet megújítása és a szociális problémák kezelése révén. A program a lakótelepek és/vagy halmozottan hátrányos helyzetűek lakta területek komplex megújítását támogatja. A pályázat ösztönzi a rehabilitálandó területen működő vállalkozások bevonását is. A beruházás során kötelező képzési és közösségfejlesztési programok megvalósítása, valamint – ha a fejlesztendő terület többlakásos épületekből, illetve szociális bérlakásokból áll – a lakóépületek felújítása. Ezen felül lehetőség nyílik új szociális bérlakások kialakítására, a meglévők felújítására, közterek, parkok kialakítására, közintézmények, kiskereskedelmi egységek által használt épületek külső felújítására. A hat régi-

A régiók kisebb településein egy-egy közterületre, utcára, épületre kiterjedő kisléptékű infrastrukturális fejlesztések valósulhatnak meg a program keretében. A beavatkozások a településkép javítását szolgálják. Így például sor kerülhet középületek homlokzatának felújítására, műemlékek védelmére, parkok kialakítására, utak, járdák, hidak felújítására. A programban a hét régióban közel 8 milliárd forint áll rendelkezésre. A pályázatok kedvezményezettjei a városi, települési, megyei önkormányzatok és intézményeik, központi költségvetési szervek és intézményeik, nonprofit szervezetek, valamint kisés középvállalkozások. A megyei jogú városok, illetve Budapest kiemelt projektek keretében valósíthatnak meg funkcióbővítő és szociális célú városrehabilitációt. A 2007–2008-as időszakban mintegy 29 milliárd forint áll majd rendelkezésükre. A felhívások a közeljövőben jelennek meg. Az I. Nemzeti fejlesztési terv keretében, 2004–2006 között 36 városfejlesztési program indulhatott el 24,5 milliárd forint támogatással. Megszépülhetett többek között Miskolc, Gyula, Vác, Mohács belvárosa. Emellett látványos fejlesztések kezdődhettek el Szentesen, Dorogon, Tiszavasváriban és Barcson is.


15

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA

Egészségpólusok sürgősségi ellátás

A klinikák és a régiós súlyponti kórházak – egészségpólusok – korszerűsítésére, a sürgősségi betegellátás és a mentőszolgálat fejlesztésére, valamint az egészségügyben dolgozók képzésére jelennek meg több mint 90 milliárd forintos keretösszeggel európai uniós pályázatok decemberben. Nem ezek az Új Magyarország fejlesztési terv első egészségügyi témájú pályázatai: október végén a kistérségi járóbeteg-szakellátás fejlesztésére jelentek már meg kiírások. A 2007 és 2013 közötti időszak európai uniós fejlesztéseit megalapozó Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt célja az egészségügyi rendszer korszerűsítése. Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére ebben a hétéves időszakban több mint 311 milliárd forint uniós forrás jut, egészségmegőrzésre és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztésre pedig majdnem 60 milliárd. Emellett a regionális operatív programokból további csaknem 110 milliárd forint fordítható a hét év alatt az egészségügyre. Ez összesen mintegy 481 milliárd forint. A magyar lakosság egészségi állapota a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az országon belül is jelentősek a különbségek, a társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségek e téren is megmutatkoznak. Különösen igaz ez a sürgősségi betegellátásra. Életek múlnak azon, hogy idejében megkapja-e valaki a szakszerű és korszerű segítséget, de ma nem egyenlőek a túlélés esélyei az egyes kistérségekben. A sürgősségi ellátást nyújtó intézmények köre összetett: az Országos Mentőszolgálat mellett alap-, járó- és fekvőbeteg-szakellátást

16

végző intézmények is találhatók e körben. A fekvőbeteg-szakellátásban országszerte ma mindössze 37 kórházi sürgősségi betegellátó osztály működik a szükséges 60 helyett, és a szükséges 57 helyett csupán 35 kistérségben van mentőszolgálat. A koraszülött és a súlyos állapotú csecsemők, gyermekek ellátását nehezíti, hogy a sürgősségi betegellátó osztályt működtető fekvőbeteg-szakellátó intézményekben a szükséges infrastruktúra ma még nem teljes. A sürgősségi ellátást szolgáló épületek jelentős része felújításra szorul, az orvos- és


kórháztechnikai eszközeik korszerűtlenek, átlagéletkoruk magas.

Területi egyenlőtlenségek A magyar egészségügyben a kiemelt csúcsintézmények – az országos intézetek –, továbbá a legnagyobb aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitással rendelkező, regionális feladatokat ellátó kórházak mellett az orvostudományi egyetemek nyújtják a legújszerűbb egészségügyi ellátásokat. Ugyanakkor az egyetemi klinikák és a kiemelt csúcsintézmények nagy része pavilonrendszerben működik, fenntartásuk költséges, épületeik átlagéletkora pedig meghaladja az 50 évet. Ezekben az intézményekben a géppark és a műszerállomány intézményenként és szakmánként eltérő képet mutat, nagyobb részük azonban nem felel meg a kor követelményeinek. Az egészségügyi reform részeként megvalósuló beruházások és intézményi átalakítások igénylik az egészségügyben dolgozók szakmai tudásának fejlesztését. A rendszer átalakítása, egyes szakterületeken a feladatok csökkenése vagy megszűnése, másutt pedig a feladatok növekedése szükségessé teszi az egészségügyi szakdolgozók átképzését. Különösen alacsony a szakdolgozói létszám – és indokolt a képzés erősítése

– az onkológia, a rehabilitáció, a geriátria, a hospice, a pszichiátriai ellátás és diagnosztika területén.

Kórházak korszerűsítése A klinikák és a régiós súlyponti kórházak korszerűsítését, valamint a sürgősségi betegellátás fejlesztését célzó európai uniós pályázatok a Társadalmi infrastruktúra operatív program keretében jelennek meg, összesen 84,5 milliárd forint értékben. Ennek legnagyobb része, mintegy 75 milliárd forint kifejezetten a klinikák és a régiós súlyponti kórházak rendelkezésére áll. A pályázat – a Középmagyarországi Régió kivételével – az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek, valamint régiónként maximum egy, a legnagyobb aktív fekvőbeteg-szakellátási kapacitással rendelkező súlyponti kórház fejlesztését célozza. Az elnyerhető uniós támogatás mértéke 90 százalékos, a támogatás összege pedig legalább 2, de legfeljebb 12 milliárd forint. Pályázni lehet a telephelyek és pavilonok számának csökkentését vagy megszüntetését elősegítő, korszerű (tömb)épületek kivitelezésére, épületek bővítésére, rekonstrukciójára és felújítására, energiatakarékos megoldások, megújuló energiaforrás bevezetésére, korszerű orvosi gépek és műszerek, valamint infokommunikációs rendszereszközök beszerzésre.

KOR-KÉP – FEJLESZTÉSPOLITIKA A 2008 januárja és áprilisa között benyújtható pályázatok keretében megvalósuló beruházások várhatóan 2011 közepére-végére fejeződhetnek be.

Sürgősségi ellátás Pályázat szolgálja a kórházi sürgősségi - és ezen belül kiemelten a gyermeksürgősségi – ellátás fejlesztését, összesen 9,5 milliárd forintos keretösszeggel. Pályázatukat 2008 januárja és márciusa között nyújthatják be az intézmények fenntartói. Az uniós támogatás mértéke 90 százalékos, az elnyert támogatás összege pedig legalább 80, de legfeljebb 700 millió forint. Pályázni új sürgősségi osztály kialakítására, meglévő sürgősségi osztály vagy fogadóhely magasabb szintűvé fejlesztésére, valamint korszerű-

sítésére lehet. A támogatható tevékenységek közé tartozik új épület építése, a meglévő épületek átépítése, felújítása, bővítése, fejlesztése, a gépészeti és energetikai korszerűsítés, valamint a helikopter-leszállóhely kialakítása, illetve fejlesztése. Mindezen túl az intézmények fenntartói pályázhatnak a sürgősségi osztályok eszközparkjának kialakítására, fejlesztésére, az orvosi gépek és műszerek cseréjére, valamint az infokommunikációs rendszer korszerűsítésére is. A beruházások várhatóan 2011 elejére fejeződhetnek be.

A menetirányítási rendszer fejlesztése Ugyancsak a sürgősségi betegellátás korszerűsítését, a betegek életesélyeinek javítását szolgálja az a kiemelt projekt, amelynek részeként

 Megkezdődtek a kifizetések. Megkezdődtek az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatainak kifizetései. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) tájékoztatása szerint november 30-án megtörténtek az első utalások. A mikro- és kisvállalkozások számára kiírt, egyszerű technológiafejlesztést célzó pályázat nyertes vállalkozói szeptember óta nyújtják be elszámolásaikat. A pályázatokat kezelő Magyar Gazdaságfejlesztési Központ a benyújtástól számított 60 napon belül kiegyenlíti a számlákat. Az uniós pályázatok utófinanszírozásosak, azaz először a pályázónak meg kell valósítania a fejlesztést, amelyhez elnyerte a támogatást, és csak utólag, a számlák alapján kapja meg a pénzt. A NFÜ várakozása szerint még az idén több száz millió forint kifizetése történhet meg. Az igazi kifizetési dömping jövőre, illetve a következő években lesz. 2008-ban már több százmilliárd forint jön be az Új Magyarország fejlesztési terv forrásaiból. Ezt egészíti ki az első Nemzeti fejlesztési terv, amelynek több mint 80 százalékát fizették már ki, így 540 milliárd forint támogatást folyósítottak több mint 15 800 projekthez. Az adatok szerint a 2007-2013-mas ciklus pályázatai közül eddig 156 jelent meg, közel 1200 milliárd forint értékben. Ebből 32 pályázat már le is zárult. Összesen csaknem 6000 pályázat érkezett be, ebből mintegy 2500 támogatott, 600 elutasított, a többiről folyamatban van a döntés. A kormány ez év júliusában 258 kiemelt fejlesztést fogadott el, a második körben újabb 71-et, ennek eredményeképpen újabb 1600 milliárd forintot meghaladó beruházások valósulhatnak meg.

3,5 milliárd forint európai uniós forrás jut az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszerének fejlesztésére. Cél, hogy az ország területének legalább kilenctizedén a riasztástól számított 15 percen belül a helyszínre érkezhessenek a mentők. A gyors orvosi beavatkozás ugyanis legtöbb esetben kulcsfontosságú a maradandó károsodás elkerülése, nem egyszer pedig a túlélés szempontjából. A projekt keretében egységes mentésirányítási rendszert fejlesztenek ki, amely gyors kapcsolat kialakítására képes a kórházi ellátórendszerrel is, elősegítve az optimális betegutak megvalósítását. A program tartalmazza az egységes mentésirányítási rendszer kialakításához szükséges informatikai és kommunikációs fejlesztéseket is.

Az egészségügyben dolgozók képzése Az egészségügy átalakítása változások elé állítja az egészségügyben dolgozókat is. Éppen ezért az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt figyelmet szentel az egészségügyi dolgozók képzésére, különösen a hiányszakmákban. A Társadalmi megújulás operatív program 2,8 milliárd forintos keretösszegű kiírása a tervek szerint 3000 egészségügyi dolgozó szakképzését és 5000 dolgozó továbbképzését teszi lehetővé. A pályázat a szakdol-

gozók és az orvosok képzési díját támogatja, elsősorban a fekvő- vagy járóbeteg-szakellátó intézmények hiányszakmáinak betöltése és a szükséges hatáskörfejlesztés érdekében, különösen az országosan is hiányszakmának minősülő területeken. Emellett a háziorvosi szolgálatok és az otthoni szakellátást nyújtó szolgáltatók is forráshoz juthatnak. Mindezekhez kapcsolódóan 700 millió forintos keretösszeggel indul pályázat – februári benyújtási határidővel – az egészségügyi képzés és módszertan, valamint a kompetencia-, illetve hatáskörbővítő képzési formák szakmai anyagainak fejlesztésére, különösen az országosan hiányszakmának minősülő területeken.

További fejlesztések További fejlesztések várhatóak 2008-ban is az egészségügy területén. A jövő év első félévében 50 milliárd forint keretösszeggel elindul a Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban című pályázat, amelyen a súlyponti és a területi kórházak igényelhetnek további uniós forrásokat. A pályázat célja, hogy az egészségügyi reform eredményeként kialakított koncentráltabb intézményi struktúra mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben képessé váljon a racionális szükségleteknek megfelelő betegellátás biztosítására.


17

KOR-KÉP

Charta

Nők és férfiak

„Az égboltnak a felét, a Földnek a felét és a hatalomnak a felét.”

közötti esélyegyenlőségről a helyi életben Tavaly májusban az Európai Régiók és Települések Tanácsa (CEMR) elfogadta azt a dokumentumot, amely összefoglalja a nők egyenlő esélyének megteremtésére irányuló helyi szintű cselekvési lehetőségeket, alapelveket. A charta szövegének megfogalmazói arra ösztönzik az európai helyi és regionális önkormányzatok képviselőit, hogy konkrét lépéseket tegyenek a nemek közötti egyenlőség megteremtése érdekében. A charta aláírói tevékenységeik alapjául a meghatározott alapelveket ismerik el.

A helyi és regionális önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terveket és programokat kell kidolgozniuk, amelyek végrehajtásához az emberi és a pénzügyi forrásokat is biztosítaniuk kell. Azok az önkormányzatok, amelyek aláírják a chartát, kötelezettséget vállalnak arra, hogy valamenynyi döntésük meghozatalakor figyelembe veszik azt, és lehetőleg érvényesítik az abban foglaltakat. Ahogyan a projekt legutóbbi munkacsoportülésén a CEMR női választott képviselők bizottságának elnöke, Vicenta Bosch Palanca (a spanyolországi Bonrepos y Mirambell polgármestere) elmondta, a charta eszköz

18

ahhoz, hogy a nők és a férfiak egyenlő esélyét helyi szinten megteremtsék az önkormányzatok. Az Európai Bizottság által is támogatott projekt zárására 2008. február 20–21-én lesz Pisában, a CEMR női választott képviselők bizottságának 25. évfordulóján. Akkoriban nagyon egyszerűen fogalmazták meg, hogy mit akarnak elérni – mondta el Palanca asszony: „Half of the Sky, half of the Earth and half of the Power” („Az égboltnak a felét, a Földnek a felét és a hatalomnak a felét.”) A munkacsoportban a projektben résztvevő országok képviselői számoltak be az esélyegyenlőség, az önkormányzatok és a chartával kapcsolatos helyzetről. Érdekes kép rajzolódott ki Európáról; az önkormány-


zatok és az esélyegyenlőség EURÓPAI CHARTA A NŐK viszonyáról: ugyan az infor- ÉS FÉRFIAK KÖZÖTTI mációs kampányok is külön- ESÉLYEGYENLŐSÉGRŐL böztek egymástól, amit az A HELYI ÉLETBEN* önkormányzati szövetségek Az európai helyi és regionászerveztek az adott orszá- lis önkormányzatok chartája, gokban, mégis elmondható, amelyben elkötelezik magukat hogy az unió korábbi terüle- az emberek közötti nagyobb téről sokkal nagyobb szám- egyenlőség megteremtése melban csatlakoztak az önkor- lett, hatásköreik és a partnermányzatok, mint az újonnan ség felhasználásával. Kidolgozcsatlakozóktól. Szlovákiá- ta és terjeszti az Európai Helyi ból, Csehországból, Mace- és Regionális Önkormányzadóniából, Lettországból, Lit- tok Szövetsége és partnerei. vániából, Lengyelországból még egy önkormány- Bevezetés zat sem vállalta fel a charta szellemiségét (egyéb konkAz Európai Charta a nők és rét kötelezettséget nem is férfiak közötti esélyegyenlőkell felvállalni az aláírásá- ségről a helyi életben az euróval, hiszen mindenki maga pai helyi és regionális önkordolgozza ki a saját telepü- mányzatoknak szól: annak alálésén megvalósítandó célt). írására kéri fel őket, hogy nyilDe még Nagy-Britannia és vánítsák ki hivatalosan elköteLuxemburg, valamint Nor- lezettségüket a nők és férfiak végia (igaz, itt még a fordí- egyenlőségének elve mellett, és tás sem készült el norvég a hatásköreiken belül a charnyelvre) önkormányzatai tában megfogalmazott vállasem fedezték fel a chartá- lásokat hajtsák végre. ban rejlő lehetőségeket. A kötelezettségvállalás A legtöbb, az egyenlő- végrehajtásához valamenységért aktív szerepet válla- nyi aláíró önkormányzat ló önkormányzat Olaszor- vállalja, hogy kidolgoz egy szágban van, ha egyfajta Esélyegyenlőségi Cselekvési mércének tekintjük a char- Tervet, amelyben megjelöli tához első körben csatla- a prioritásokat, a tevékenykozottak számát. Hazánk- ségeket és az e célra fordíból Zebegény csatlakozott tandó erőforrásokat is. elsőként, és egyelőre egyet- * R é s z l e t a d o k u m e n t u m b ó l . lenként, Sinkó Vilmosné polA teljes anyag a www.toosz.hu és a www.onkornet.hu oldalakon gármester vezetésével.

KOR-KÉP Továbbá valamennyi, a chartát aláíró önkormányzat vállalja, hogy a területén levő valamennyi intézménynyel és szervezettel együttműködik annak érdekében, hogy elősegítsék a valódi egyenlőség érvényesülését a gyakorlatban. A chartát egy 2005–2006os projekt keretében dolgozta ki az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsa az alábbiakban felsorolt számos partnerével együtt. A projektet az Európai Bizottság támogatta az 5. Közösségi Program keretében a nők és férfiak esélyegyenlőségéért. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség mindenki számára alapvető jogot képez, és minden demokrácia nélkülözhetetlen értéke. Az alapelv megvalósulásához nemcsak jogilag kell azt elismerni, hanem hatékonyan végre is kell hajtani az élet minden terén: politikai, gazdasági, szociális és kulturális szempontból is. Számos példa és hivatalos elismerés ellenére a nők és a férfiak egyenlősége a mindennapi életben még mindig nem valóságos. A nők és férfiak nem élveznek a gyakorlatban egyenlő jogokat. A szociális, politikai, gazdasági és kulturális egyenlőtlenségek még mindig léteznek – ilyenek például a munkabérekben tapasztalható különbségek vagy a politikai életben a nők alulreprezentáltsága. Ezek az egyenlőtlenségek szociális jelenségekből

erednek, amelyek számos sztereotípiából fakadhatnak: a családi életben, képzésben, kultúrában, médiában, a munka világában, a társadalmi szerveződésekben. Ezeken a területeken új szemlélet elfogadásával és szerkezeti változtatásokkal lehet előrehaladni. Mint az emberekhez legközelebbi kormányzati szint, a helyi és a regionális önkormányzatok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy a valódi egyenlőség uralta társadalom megvalósítására folyamatosan törekedjenek az egyenlőtlenségek újratermelése elleni harcukkal. Ők vannak abban a helyzetben, hogy hatásköreik által, valamint a helyi szereplők széles körével való együttműködéssel konkrét intézkedéseket tegyenek a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség érdekében. Mindazonáltal a szubszidiaritás elvének rendkívüli jelentősége van a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség elvének érvényesítésében. Ez az alapelv a kormányzás valamennyi szintjére vonatkozik – az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi szintre egyaránt. Tekintve, hogy az európai helyi és regionális önkormányzatok na k különbözőek a hatásköreik, valamennyiüknek pozitív szerepet kell játszaniuk az esélyegyenlőség gyakorlati megvalósításában, így gyakorolva hatást a területükön élő lakosság mindennapjaira.

A szubszidiaritás közeli kapcsolatban van a helyi és regionális önkormányzás elveivel. Az Európa Tanács 1985-ben keletkezett Helyi Önkormányzatok Chartája, amelyet az európai államok nagy többsége aláírt, és ratifikálta azt, hangsúlyozza, hogy „a helyi önkormányzatoknak joga és képessége, a jog határainak megfelelően, hogy a saját hatásköreiken belül szabályozzák és igazgassák a közügyek alapvető körét a helyi lakosság érdekeinek megfelelően”. Az esélyegyenlőséghez való jog érvényesítése és elősegítése a helyi önkormányzás e koncepciójának középpontjában kell lennie. A helyi vagy a regionális demokráciának hozzá kell járulnia, hogy a legmegfelelőbb döntések szülessenek a mindennapi élet konkrét aspektusainak többségében, ilyen a lakhatás, a közbiztonság, a helyi közlekedés, a munka világa, vagy az egészségügy. Ezen kívül a nők teljes mértékű bevonása a helyi és regionális politikák kifejlesztésébe és végrehajtásába lehetővé teszi, hogy érvényesüljenek az élettapasztalataik, a know-how-juk és a kreativitásuk. Amennyiben egy esélyegyenlőségen alapuló társadalmat kívánunk létrehozni, nagyon fontos, hogy a helyi és regionális önkormányzatok teljes mértékben figyelembe vegyék a nemi szempontokat is, mind a politikáikban, mind a szervezetük-

ben mind pedig gyakorlatban is. A jelen és az eljövendő világunkban a nők és a férfiak egyenlő esélyei kulcstényezővé válnak a gazdasági és társadalmi sikereinkben – nem csupán európai vagy nemzeti szinten, hanem a régióinkban, városainkban és a helyi közösségeinkben is. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR), valamint ennek a női választott helyi és regionális képviselők bizottsága évek óta aktívan tevékenykedik a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségért helyi és regionális szinten. 2005-ben a CEMR egy konkrét eszközt alkotott az európai helyi és regionális önkormányzatok részére: az esélyegyenlőség városát. Bizonyos európai városok és települések jó gyakorlatainak meghatározásával az „esélyegyenlőség városa” egy módszert szolgáltat a helyi és regionális szintű, nők és férfiak közötti esélyegyenlőségi politika végrehajtásához. Ez a charta ezen a munkán alapul. A helyi és regionális önkormányzatok szerepét nők és férfiak esélyegyenlőségének támogatásában az IULA (Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója) is elismerte 1998-ban, a Világméretű Deklarációjában „nők a helyi önkormányzatban” címmel. Az új világszervezet, az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok alapvető céljukként határozták meg a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőséget.


19

KOR-KÉP Alapelvek A charta a nők és férfiak esélyegyenlőségéről 1. A nők és férfiak egyenlősége alapvető jog Ezen jog érvényesülését a helyi és regionális önkormányzatoknak hatáskörükön belül valamennyi területen meg kell valósítaniuk, beleértve, hogy kötelességük a diszkrimináció valamenynyi formájának megszüntetése, függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett megkülönböztetésről vane szó. 2. A nők és férfiak közötti egyenlőség biztosításakor figyelembe kell venni a többszörös diszkriminációt és a hátrányos helyzetet A többszörös meg különböztetés és a hátrányos helyzet nemi szemponton kívül alapulhat származási, etnikai és szociális eredeten, genetikai sajátságokon, nyelven, valláson vagy hiten, politikai vagy egyéb véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson,

vagyoni, születési, rokkantsági, kor, szexuális orientáción, vagy szociális-gazdasági helyzeten, amelyeket figyelembe kell venni a nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatosan. 3. A nők és férfiak kiegyensúlyozott részvétele a döntéshozatalban a demokratikus társadalom előfeltétele A nők és férfiak esélyegyenlőségének joga megköveteli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok minden a célnak megfelelő eszközt bevessenek és megalkossanak a célnak megfelelő stratégiát a nők és a férfiak kiegyensúlyozott részvételének elősegítése érdekében a döntéshozatal terén. 4. A nemi alapú sztereotípiák eloszlatása alapvető fontosságú a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésében A helyi és regionális önkormányzatoknak támogatniuk kell az olyan sztereotípiák és akadályok megszüntetését, amelyeken a nők egyenlőt-

len helyzete és viszonya alapul, és amelyek a nők és férfiak szerepeinek egyenlőtlenségét előidézik politikai, gazdasági és kulturális viszonylatban. 5. A nemi szempontok integrálása a helyi és regionális önkormányzatok összes olyan tevékenységébe, amelyek megkívánják a nők és férfiak közötti egyenlőség előtérbe helyezését A nemi alapú nézőpontokat mindazon politikák, módszerek és eszközök tervezésénél figyelembe kell venni, amelyek hatással vannak a helyi lakosok életére. Például a „gender mainstreaming” és „gender budgeting” technikáinak használatával. Végezetül, a nők tapasztalatait beleértve az élet- és munkakörülményeiket – is elemezni kell és figyelembe kell venni. 6. A megfelelő források rendelkezésre állása elengedhetetlen eszköz a tervekhez és a programokhoz a nők és férfiak közötti egyenlőség megteremtésében

Európai Charta a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben Az európai helyi és regionális önkormányzatok chartája, amellyel elkötelezik magukat a területükön élők nagyobb esélyegyenlőségének megteremtéséért, hatáskörükön belül, valamint a partnerekkel való együttműködések által Én, alulírott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mint . . . . . . . . ..

(az aláíró neve) (helyi / regionális önkormányzat neve) (az önkormányzatban betöltött hivatali tisztsége)

Aláírásommal elismerem, hogy a fent említett önkormányzat hivatalosan döntött az „Európai Charta a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről a helyi életben” című dokumentumhoz való csatlakozásról, valamint arról, hogy az abban foglaltakat teljesíteni fogja, továbbá felhatalmazott az ügyben való eljárásra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .(aláírás) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . (dátum) Vállalom, hogy ezt a kitöltött és aláírt dokumentumot eljuttatom az alábbi címre: CEMR Főtitkára részre 15 Rue de Riche20 ÖN • KOR • KÉP 2007. december lieu F-75001 Paris France

A helyi és regionális önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terveket és programokat kell kidolgozniuk, amelyek végrehajtásához az emberi és a pénzügyi forrásokat is biztosítaniuk kell. A charta végrehajtása és az ezzel járó kötelezettségek Az aláírók vállalják, hogy a következő speciális lépéseket végrehajtják a charta rendelkezéseinek megvalósítása céljából: E charta valamennyi aláírója vállalja, hogy belátható időn belül (amely nem terjed túl a 2 éves időtartamon) a charta aláírását követően kidolgozza és elfogadja az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét, amelyet aztán végrehajt. Az Esélyegyenlőségi Cselekvési Terv rögzíti az aláíró céljait, prioritásait, a tervhez alkalmazandó intézkedéseket, az elosztandó forrásokat, annak érdekében, hogy a charta és az azzal vállalt kötelezettségek végrehajtása hatékonnyá váljon. A tervben megállapítják a végrehajtásra javasolt időkeretet is. Amennyiben az aláíró már rendelkezik Esélyegyenlőségi Tervvel, abban az esetben felülvizsgálják azt, és biztosítják, hogy e chartának megfelelővé váljon minden tekintetben. Valamennyi aláíró széles körben egyeztet az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervéről, mielőtt elfogadja azt, és szintén széles körben terjeszti, ha már határoztak az elfogadásról. Szabályozott módon nyilvánosan kell beszámolni

KOR-KÉP Együttműködő partnerek: National Association of Municipalities in the Republic of Bulgaria (Bolgár Települési Önkormányzati Szövetség – Bulgária), Union of Cyprus Municipalities (Ciprusi Települések Uniója – Ciprus), Union of Towns and Communities of the Czech Republic (SMO CR, Cseh Városok és Települések Uniója – Csehország), Association of Finnish Local and Regional Authorities (Finn Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetsége – Finnország), French Section of CEMR (AFCCRE, a CEMR Francia Szekciója – Franciaország), German Section of CEMR (RGRE, a CEMR Német Szekciója – Németország), Central Union of Municipalities and Communities of Greece (KEDKE, Görög Önkormányzatok és Települések Központi Uniója – Görögország), Hungarian National Association of Local Authorities (TÖOSZ, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége – Magyarország), Italian Section of CEMR (AICCRE, a CEMR Olasz Szekciója Olaszország), Tuscan Federation of AICCRE (az AICCRE (CEMR) Toszkán Föderációja, Olaszország), Association of Luxembourg Towns and Municipalities (SYVICOL, Luxemburgi Városok és Települések Szövetsége, Luxemburg), Association of Polish Cities (ZMP, Lengyel Városok Szövetsége, Lengyelország), Spanish Federation of Municipalities and Provinces (FEMP, Spanyol Települések és Provinciák Föderációja, Spanyolország), Basque Association of Municipalities (EUDEL, Baszk Önkormányzati Szövetség, Spanyolország), City of Vienna (Bécs városa), City of Saint Jean de la Ruelle (Saint Jean de la Ruelle városa), City of Frankfurt am Main (Frankfurt am Main városa), City of Cartagena (Cartagena városa), City of Valencia (Valencia városa), Agency of Time and Mobility Belfort-Montbéliard (Belfort-Montbéliard Idő és Mobilitás Ügynökség), Standing Committee Euro-Mediterranean Partnership of the Local and Regional Authorities (COPPEM, Euro-Mediterrán Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Partnerségi Bizottsága)

a Terv végrehajtásának előrehaladásáról is. Valamennyi Aláíró felülvizsgálja az Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét, ha azt a körülmények megkövetelik, és további tervet dolgoz ki mindig a következő periódusra. Valamennyi aláíró vállalja, hogy elvileg együttműködik egy arra kidolgozott rendszerben a charta végrehajtásának ellenőrzésében, támogatva és hozzájárulva így ahhoz, hogy Európa-szerte hatékonyan tanulhassanak egymástól a helyi és regioná-

lis önkormányzatok a nők és férfiak közötti nagyobb esélyegyenlőség megteremtéséről. Esélyegyenlőségi Cselekvési Tervét és egyéb vonatkozó nyilvános anyagait emiatt elérhetővé teszi mindenki számára. Valamennyi aláíró tájékoztatja az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsát arról, hogy a chartát aláírta, ennek dátumával együtt, és azon kapcsolattartó személy megjelölésével, aki a chartával kapcsolatos együttműködésért a jövőben felel. Sabján Katalin

Kis számban folytat le közbeszerzési eljárásokat, és úgy érzi nincs kellő tapasztalata? Hirdetményeit gyakran visszakapja a Szerkesztőbizottságtól? Vagy sok eljárást folytat le, és szeretné, ha ezek nyilvántartása áttekinthetőbb lenne? A Közbeszerzés? Segítünk! program mindegyik problémára megoldást kínál! Azok az ajánlatkérők, akik kevés eljárást folytatnak le évente, és amelyek nagy része egyszerű eljárás, elsősorban a program Közbeszerzési Segédlet című, szöveges ismertetőjét tudják használni. A Kbt. az egyszerű eljárás, illetve a nemzeti eljárások szabályainak ismertetésekor folyamatosan visszahivatkozik a törvény IV. fejezetében található rendelkezésekre. A jogszabály alkalmazása így nehézkes és sok hibára adhat lehetőséget. A Segédlet visszahivatkozások nélkül ismerteti az eljárás minden egyes lépését, és azokhoz részletes magyarázatokat fűz. Természetesen a közösségi eljárásrend szabályai is megtalálhatók. Külön rész foglalkozik a tervpályázati eljárásokkal, és a keretmegállapodásos eljárással is. A program jövő év elején megjelenő frissítése már az Európai Uniós támogatásokból megvalósuló speciális rendelkezéseket is tartalmazni fogja. A program hirdetménykitöltő része az ajánlatkérő által megadott négy feltétel (értékhatár, az eljárás típusa, a beszerzés tárgya, az eljárás fajtája) alapján kiválasztja a megfelelő hirdetményt, és csak azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek az adott eljáráshoz kapcsolódnak. Felhívja a figyelmet olyan hibákra, mint pl. ha a bontás és a dokumentáció átvételének határideje nem egyezik meg, vagy a meghívásos eljárásban megadott keretszám kevesebb, mint öt. A munkát a CPV kereső is nagymértékben megkönnyíti. Nem kell végigolvasni a dokumentumot, a tárgy megnevezésének beírásával a program az összes olyan CPV kódot (a kiegészítő kódokat is) megadja, amelyben az adott szó szerepel. Szolgáltatásnál még a csoportszámot is megadja, amely megkönnyíti a vonatkozó mellékletbe sorolást. A Címlistába az eljárások szereplőinek minden adata rögzíthető, ezeket a program a hirdetmények kitöltésekor automatikusan felhasználja. Ugyanígy a Válaszszerkesztőbe is beírhatók a gyakran használt szövegrészek (pl. kizáró okok előírása).

A folyamatban lévő eljárások nyilvántartása könnyen áttekinthető, abból az illetékes ügyintéző távollétében is azonnal megállapítható, hogy az eljárás melyik szakaszban van. Az egyes beszerzésekhez kapcsolódó összes irat (jegyzőkönyvek, hiánypótlási felhívások, kérdésekre adott válaszok) egy helyen megtalálhatók. A program természetesen nem csak az eljárást megindító hirdetményeket tartalmazza, hanem az írásban megküldendő ajánlattételi felhívásokat, az eljárás eredményéről, a szerződés módosításáról és a teljesítésről szóló hirdetményeket, illetve az összegezéseket is. A program az eljárást megindító hirdetmény azon részeit, amelyek a többi hirdetményben is megjelennek, automatikusan átemeli, ezáltal meggyorsítja a kitöltés munkáját. Az elkészült hirdetményről az is könnyen megállapítható, hány karaktert tartalmaz. A Közbeszerzési Segédlet a Kbt. mellett a végrehajtási jogszabályokra, a Közbeszerzések Tanácsa Elnökének tájékoztatóira, a Közbeszerzések Tanácsa ajánlásaira, tájékoztatóira és egyéb dokumentumaira is hivatkozik. Programunkat önkormányzatok, kistérségi többcélú társulások, állami intézmények, és ajánlatkérőként eljáró gazdasági társaságok is használják. A CD csak az általános közbeszerzési eljárásban alkalmazott hirdetményeket tartalmazza! A program követelményei: Windows 98/ME/2000/XP operációs rendszer 800x600-as képernyőfelbontás MS Word/Excel 97/2000 vagy azzal kompatibilis szöveg-, ill. táblázatszerkesztő A cd ára 80.000,- Ft + ÁFA


21

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Városfejlesztési kézikönyv Önkormányzati városfejlesztési és városrehabilitációs projektek előkészítéséhez és megvalósításuk EU-pályázatához November végén jelent meg a Scolar Kiadó gondozásában a Városfejlesztés című könyv Bajnai Lászlótól, a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésén alapuló integrált városfejlesztési projektek stratégiai tervezésének és megvalósításának ismert szakértőjétől. Manapság sokan tartják magukat profinak a szakterületükön. Az igazi profi számtalan kudarccal és sikerrel büszkélkedhet. Ilyen profi a kötet szerzője, Bajnai László, a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója. Évtizedes hazai és európai tapasztalata, napi gyakorlata átadására vállalkozik most megjelent kötetében. Mindenki előtt ismert sikertörténet a KözépsőFerencváros (IX. kerület) rehabilitációja, mely egy lepusztult városrészt tett a befektetők és a lakók – újak és régiek – számára vonzóvá. Ezen a városfejlesztési akcióterületen szerezte és gyarapította tapasztalatait a szerző, aki hasonló fejlesztést indított el Zalaegerszegen és Mosonmagyaróváron. A kötet az önkormányzati vezetőknek ad segítséget: – az akcióterületekre vonatkozó városfejlesztési elképzeléseik megfogalmazásához, megvalósításuk előkészítéséhez és végrehajtásához;

22

– az akcióterületi terv alapfogalmainak, alkotóelemeinek és belső összefüggéseinek ismertetésével; – módszertani útmutatásával az előkészítés kulcsát jelentő akcióterületi tervek, komplex városfejlesztési akciótervek kidolgozásához; – a megvalósítás szervezeti, jogi és finanszírozási eszközeinek bemutatásával, és ezzel kézzelfoghatóvá teszi azokat az ismereteket, amelyek birtokában az önkormányzatok kézben tudják tartani város-, illetve településfejlesztési elképzeléseik megvalósítását, szabályozott és kiszámítható módon tudják bevonni a fejlesztésbe a magánszféra finanszírozási forrásait. A településfejlesztés kihívásai a városiasodó községekben és a felzárkóztatásra váró falvakban sem kisebbek. A komplex projekt-előkészítés és a megvalósítás szakmai logikája, módszerei és eszközei ugyanazok falun, mint a városokban!


Különös aktualitást kölcsönöz a könyv megjelenésének, hogy az Európai Unió és a társfinanszírozást biztosító magyar kormány 2007 és 2013 között mintegy 289 milliárd forintot szán az önkormányzati városfejlesztési és városrehabilitációs tervek megvalósításának támogatására, és mintegy 135 milliárd forintot tervez a legfejletlenebb kistérségek felzárkóztatására. A támogatás azonban önmagában nem elég az eredményes településfejlesztéshez. A támogatások eredményes és hatékony felhasználásához jó projektek is kellenek. A Magyar Urbanisztikai Társaság támogatásával kiadott könyv ehhez nyújt módszertani segítséget a települési önkormányzatoknak. A könyvben ismertetett módszerek és eszközök segítségével az önkormányzat városfejlesztési forrásai megsokszorozódnak, és így hatékonyan vehetnek részt a fejlesztési pénzek felhasználásában. És a legfontosabb: településük dinamikus fejlődését mozdítják elő vele! Módszert adni, használható európai eszközöket bemutatni a sikeres város-, illetve településfejlesztési projekt előkészítéshez – ezt tűzte ki célul a szerző, ezt teljesíti a kötet. Ajánljuk figyelmébe. (További információ: www.scolar.hu)

 A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. a Regionális Operatív Program (ROP) keretében támogatást nyert partnerségépítő tréningek, workshopok lebonyolításához, amelyhez forrást az Európai Unió, illetve a hazai költségvetés biztosította. A program – amelyet az ügynökség Balatoni Partnerségi Programnak keresztelt el – célja , hogy létrejöjjenek olyan kísérleti együttműködési modellek, hálózatok, partnerségen alapuló regionális és kistérségi fejlesztési koncepciók és programok, amelyek javítják a helyi fejlesztéspolitika hatékonyságát és erős szemléletformáló hatást fejtenek ki. A Balatoni Partnerségi Program a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben az együttműködést, közös gondolkodást, együttműködési lehetőségek feltárását segíti/ segítette, a turizmus, a kommunikáció és a környezetvédelem, illetve a nemzetközi és szakértői együttműködések speciális területein. Az ügynökség speciális témaválasztásának célja volt, hogy a Balatont körülvevő régióktól eltérő, nem szakmai projekt előkészítést, illetve projektgenerálást elősegítő workshopok, tréningek lebonyolítása, hanem együttműködési, partnerségi kapcsolatok kialakítása.

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

Tegyünk együtt a Balaton jövőjéért! A Balaton Régió sikeréért tenni akarók voltak a résztvevők: polgármesterek, polgármesteri hivatalok dolgozói, turisztikai gazdálkodó szervezetek (szállásadók, utazási irodák stb.), megyei turisztikai hivatalok, kistérségi menedzserek, vállalkozások, civil szervezetek, oktatási, szociális és közművelődési intézmények, kör-

KONFERENCIA

A partnerség egyfajta erőforrást jelent, szükséges, hogy az itt élők ezt felismerjék, és tényleges együttműködési rendszerek alakulhassanak ki a régió szereplői között. Megvalósítás eszközei: – Kistérségi és regionális szintű együttműködésipartnerségi hálózatok kiépítését célzó kommunikációs tréningek. – Regionális és kistérségi együttműködési modellek kialakítását célzó workshopok a turizmus és a környezetvédelem szakterületein. A programok megvalósíthatósági időtartama 3 év, a 2005–2007-ig terjedő időszak volt. A tréningek: témától függően 1, 2, illet ve 3 napos workshopok keretében rendezték meg. A tréningeken való részvétel, illetve az étkezés és a szállás a résztvevők számára ingyenes. Az előadók: európai tapasztalatokkal rendelkező, neves szakértők mutatják be a kommunikáció, a turizmus, a környezetvédelem, valamint a nemzetközi és szakértői együttműködések területén mindazt, ami Európában sikeresen működik, illet ve a rész t vevőkkel közösen végiggondolják az európai tapasztalatok hazai megvalósításának lehetőségeit.

nyezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint a lakosság képviselői. Az alábbi ágazati fórumokat rendezték meg 2007-ben: – Meddig ér a víz? (Csopak, március) – Régészeti leletek bemutatása a Balaton térségében (Siófok, április)

– Az együttműködés lehetőségei a strandi animáció területén (Balatonlelle, május) – Urbanisztikai konferencia (Marcali, szeptember). Lásd alábbi összeállításunkat. – A kultúra jelene és jövője a Balaton térségében (Balatonfüred, szeptember) – A Balaton vízminőségének védeleme és további javítása (Tihany, október)

„A Balaton térség rendezési és fejlesztési lehetőségei, feladatai. építése a Balaton régióban, Örökségvédelem és/vagy fejlesztés? Hol a határ?” „Partnerség Építés a Balaton régióban partnerekkel.” A Balaton térsége olyan egységes területi rendszer, ahol a társadalmi, gazdasági lehetőségek igen erősen függenek a környezeti állapottól, ezért a területés településrendezési és fejlesztési tevékenységeket nagyon szorosan össze kell hangolni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet jövője szempontjából alapvetően meghatározó a térség táji és települési környezetének alakulása. A környezet – turisztikai kínálat bővítését is szolgáló – menynyiségi és minőségi fejlesztésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a történeti fejlődés során kialakult természeti és művi értékek megóvására és rehabilitációjára. A környezeti szempontból különösen érzékeny, ugyanakkor az emberi tevékenység „eredményeként” túlzsúfolt régióban a fejlesztések térbeli elhelyezésére speciális

elveket és szabályokat kell megfogalmazni. A konferencia résztvevőit köszöntötte dr. Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, valamint dr. Tompai Géza, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. A fejlesztés és az értékőrzés összhangjáról dr. Laposa József, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság vezető tervezője tartott előadást. Ezt követte Dános Pál vezérigazgatóhelyettes ( SCD Holding Zrt.

Ingatlanfejlesztési Üzletág) „Az SCD Holding Zrt. tervezett balatoni fejlesztései, összhangja az értékőrzés kri-

tériumával„ című előadása. A fejlesztések kívánatos irányai és alapelvei az önkormányzatok szemével nézve témáról dr. Bóka István, Balatonfüred Város polgármestere beszélt. Végül dr. Somogyi Győző, a Káli-medence Környezetvédelmi Társaság titkára Örökségvédelem vagy fejlesztés? Nem vagy, hanem ÉS! címmel tartotta meg előadását. 


23

Ajánlás

FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN A konferencia ajánlása

 Fejlesztés nélkül nincs jövő, nincs örökségvédelem, és nincs értékvédelem sem, ugyanakkor fejleszteni csak a meglévő értékek megtartásával szabad.  Az integrált értékvédelem és a fejlesztés együttes megvalósulása lehet csak az elfogadható módszer. Alapvető cél a minőségi fejlesztés és az értékmegőrzés harmonikus összhangjának biztosítása.  Az örökségvédelem, a táj és a települések történeti hagyományainak, karakterének megőrzése értékesebbé, vonzóbbá teheti a környezetet (a fejlesztések számára is).  A világörökség várományos területek kijelölése és védelme indokolt. Emellett a „történeti táj” – törvényi szintű – definiálása is szükséges.  Kistájanként meg kell vizsgálni a történelmi fejlődés során kialakult tájgazdálkodást és építészeti hagyományokat, és ezeket a helyi építési szabályzatokba be kell építeni. A fejlesztések során fontos a táji és települési illeszkedés biztosítása.  A Balaton térségében sajátos vidékfejlesztési politika megvalósítása szükséges. A korszerű területfejlesztési politikának stratégiailag sokoldalúnak kell lennie, a vidék sokszínűségének megőrzése érdekében. Az integrált vidékfejlesztés keretében összhangba kell hozni a gazdaság- , a környezet-, az agrár-, kultúr- és a szociálpolitikát.  Az országos értékvédelem támogatási rendszerének újjáélesztésére van szükség. A



Az előadásokat szekcióülések követték: I. szekció (táj), szekcióvezetők: dr. Gerzanics Annamária főosztályvezető helyettes, ÖTM, Balogh László igazgató, Balatoni Nemzeti Park. II.

Balaton térségében támogatási rendszert kell kidolgozni a tájfenntartó gazdálkodás számára.  A régi és új épületállomány együttélését biztosítani kell. A fejlesztésekkel a rehabilitációs célokat is lehet és kell szolgálni. A fejlesztéseket elsődlegesen a meglévő beépítésre szánt területeken kell megvalósítani.  A déli parton az autópálya csomópontok körül kialakuló területhasználati szabályok meghatározásánál elsődlegesen a tájképvédelmi szempontokat kell figyelembe venni. Ezeken a helyeken ipari és raktározási területek, logisztikai és bevásárló központok kialakítására ne legyen lehetőség, csupán a vendéglátás és idegenforgalom céljait szolgáló létesítmények legyenek elhelyezhetők. Az északi parton az országos közúthálózat fejlesztését a háttér településeket érintően kell megoldani.  A településfejlesztési koncepció tartalmi követelményeinek, szakmai kereteinek mielőbbi rendeleti meghatározása szükséges. A településrendezési terv csak a településfejlesztési koncepció alapján, annak megfelelően legyen elkészíthető, illetve módosítható.  Kistérségi (településcsoportokra vonatkozó) rendezési tervek készítése, metodikájának kidolgozása indokolt.  Szükséges a meglévő főépítészi hálózat kiterjesztése, kistérségi vagy társult települési főépítészek alkalmazása. A főépítész (mint önkormányzati szakértő) jelentős szerepet kell hogy betöltsön a projekt-előkészítések során.

szekció (település), szekcióvezetők: dr. Fejérdy Tamás elnökhelyettes, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Papp Zoltán Tamás főépítész, Tapolca Város Önkormányzata

A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette

24


 Független Állami Építészeti Hivatal létrehozását kell szorgalmazni.  A társadalom építészeti kultúrájának emelését kell szorgalmazni, központi és helyi eszközökkel. A hagyományos kultúrák az állandóságban gondolkodtak. Engedjünk időt a hagyományok továbbélésére!  Megfontolandó: – a rendezési és fejlesztési elképzelések megfelelő megalapozottsága érdekében, hogy a településrendezési tervek jóváhagyását követő két éven belül ne lehessen a településszerkezeti tervet módosítani. – hogy a tájrendezési munkarész a településrendezési eszközök jóváhagyandó munkarésze legyen, melynek alapján a helyi építési szabályzat tartalmazzon előírásokat a hegygerincek és a hegyoldalak felső 1/3-ban meglévő természetes vegetáció védelmére vonatkozóan. Ezeken a területeken a talajvédelmi előírásoknak és a hagyományos gazdálkodásnak megfelelően kialakított művelési határ szabjon korlátot a beépített területek és a hagyományos gazdálkodásnak nem megfelelő művelési ágak és módok terjeszkedésének. – a táj- és településképvédelem érdekében készítendő látványtervek tartalmi elemeinek meghatározása. – az üdülőkörzet területén belül, a kiemelten védett helyeken, a típustervek engedélyezésének megtiltása. (Forrás és további információ: www.balatonregion.hu )

A nagy érdeklődésre számot tartó konferencia levezető elnöke és meghatározó szakmai előkésztője, szervezője Virányi István, dél-dunántúli állami főépítész volt, aki egyben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet állami főépítésze is. A konferencia résztvevői terület- és településtervezők valamint fejlesztők, építészek, állami- és önkormányzati tisztségviselők és hatósági szakemberek, önkormányzati főépítészek, civil szervezetek képviselői voltak, akik megvitatták a balatoni települések jelenlegi urbanisztikai helyzetét és a fejlesztések lehetséges irányait. A konferencia eredménye egy közös állásfoglalás és ajánlás lett, amit eljuttattak a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önkormányzatainak, a jogszabályok előkészítőinek és a döntéshozóknak Marcali, 2007. szeptember 20. (Forrás: www.balatonregion.hu )

Kitüntetések a Főváros Napján Pro Urbe Budapest-díjas Rajk László építész, látványtervező, Nemzetközi hírű építészként és látványtervezőként betöltött jelentős szerepéért, a fővárosban megalkotott építészeti munkáiért Budapest-díjas Geiger Györgyné főépítész, Pestszentlőrinc-Pestszentimre főépítészeként a településrész egységes táji és építészeti arculatának megteremtéséért, megőrzéséért. Zoboki Gábor építész, Nemzetközileg is kimagasló építőművészeti tevékenységéért, Budapest új kulturális centrumának létrehozásáért. A kitüntetéseket a Főváros Napja alkalmából 2007. november 17-én tartott ünnepi közgyűlésen adták át. (forrás: www.budapest.hu)

Magazin

PályázatVadász szerkesztőség 1139 Budapest, Teve utca 41.

Infóvonal

Internet

Mobil: 06 (20) 968-0806 Fax: 06 (1) 237-1209

www.palyazatvadasz.hu palyazatvadasz@starfish.hu

Írjon velünk >> pályázatot! Tükörpályázatok

Gazdaság- és régiófejlesztés

A teljesség igényével

Interjú Csanádi Ágnessel, a VÁTI Kht. vezérigazgatójával

Tisztességes ajánlat

Fair Trade – Világmozgalom már Magyarországon is

Pályázatok

• Komplex technológiai beruházás • Múzeumi pályázatok • Vállalati folyamatmenedzsment • Forgalomcsillapítás

Kérje ingyenes mintapéldányunkat!

 4 PályázatVadász + 1/2 év ePályázatVadász 4400 Ft  8 PályázatVadász + 1 év ePályázatVadász 7950 Ft KÉRJÜK, JELÖLJE BE, MELYIK ELŐFIZETÉSI CSOMAGOT VÁLASZTJA!

A megrendelő neve (akinek a nevére a számlát kéri): Számlázási cím: Hányadik számtól kívánja megrendelni:



Átutalással



Csekkel

Megrendelő (olvasó) neve (akinek a nevére küldjük a magazint): A magazin postázási címe (ua., ha megegyezik a fenti címmel): Telefonszám: Dátum:

E-mail cím: Aláírás:

Kérjük, hogy a pontosan kitöltött előfizetési szelvényt postán (Starfish Média Kft., PályázatVadász magazin, 1139 Budapest, Teve utca 41.), vagy a (+36-1) 237-1209-es faxszámon juttassa el a kiadóba. A PályázatVadászra a www.palyazatvadasz.hu honlapon keresztül is előfizethet. A gördülékeny adatkezelés érdekében kérjük, faxolja el, vagy postán küldje be szerkesztőségünkbe a befizetést igazoló postai szelvény másolatát. Előfizetőink igénybe vehetik e-PályázatVadászszolgáltatásunkat, amelynek keretében háromhetente tájékoztatjuk Önöket az aktuális pályázati kiírásokról. Kérje ingyenes mintapéldányunkat! Hívja Infóvonalunkat!

Előfizetési szelvény

Előfizetési díjak:

Köszönjük, hogy bizalmukkal 2007-ben is megtisztelték a Magyar Postát. Találkozzunk jövőre is! Kellemes Karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag Újévet kívánnak az Önök Postásai! 4 ÖN • KOR • KÉP 2007. október

140 éve a közös ismerős

BUÉK K O R K É P. Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET. tizenhetedik évfolyam, 165. szám

Recommend Documents