Budaörsi víziközmű rendszer leírása A víziközmű rendszer megnevezése Budaörsi szennyvízrendszer Jele: TV-SZV Azonosító kód: 21-23278-1-001-00-06 Működési engedély kiadásának dátuma: 2015. július 28. Határozat száma: 4481/2015 Víziközmű ágazat: 37.00 Szennyvíz gyűjtése, kezelése A TÖRSVÍZ Kft. szolgáltatási tevékenységébe az alábbiak tartoznak: - szennyvízrendszer (vezetékhálózatok, átemelők) működtetése - ipari vagy kommunális tevékenység során egy vagy több fogyasztóhelyen keletkezett szennyvíz gyűjtése és szállítása a szennycsatorna hálózaton - a szennyvíz csatornahálózatból összegyűjtött víz kezelése fizikai, kémiai és biológiai eljárásokkal: mechanikai tisztítás (rács-szemét kiemelés), ülepítés, vegyszer adagolás, levegőztetés (eleven iszap). - a szennyvízcsatorna tisztítása, fenntartása, javítása, a szennyvízcsatornák dugulásának megszüntetése, szennyvízátemelők fenntartása, tisztítása, karbantartása, javítása. A rendszer üzemeltetése által közvetlenül érintett ellátási terület Az üzemeltető által ellátott terület: Budaörs város területe, Terület : 2359 ha, Lakosok száma : közel 30.000 fő, A TÖRSVÍZ Kft. 2003.04.15.-én vette át üzemeltetésre a budaörsi szennyvízrendszert. A város belterületének közel teljes egészén megoldott a közműves szennyvízelvezetés, az üdülő- és külterületek (Frankhegy, Alsó- és Felsőszállás, Méhecske u. - Vasút sor és környéke, stb.) nagy része azonban jelenleg még csatornázatlan. A várost kettéosztja az M1-M7 autópályák közös szakasza. A csatornázott terület határai az M1-M7 autópálya északi oldalán: - északon: Frank-hegy, illetve Szálláshegy (Alsó- és Felsőszállás) területe az alábbiak szerint: Mozdony u. (2632 hrsz.), Verseny u. (2531 hrsz.), Cserebogár u. (2520 hrsz), Széchenyi I. u. (2509 hrsz.), Jókai Mór u. (2410 hrsz.), Avar u. (2245 hrsz.), Fenyves u. (4320/4 és 2207 hrsz.), Névtelen u. (2192/4 hrsz.), Naphegy u. (2171, illetve 9136/2 hrsz.), Zengő u. (9045/3 hrsz.), Kőhalom u. (1374 hrsz.), Budakeszi u. (1374/2 hrsz.), 1338 hrsz út, Kecskekő u. (8592/1 hrsz.), Hegyalja u. (8599/2, 1311, 11466/2, 11465 hrsz.), Hegyalja köz (11531 hrsz.), Odvashegy köz (11486,11487,11488 hrsz.), 11466/1 hrsz. jelű út, 8601 hrsz. terület, Domb u. (8608 hrsz.), Ág u. (8462/6 hrsz.), Koszorú u. (8348/2 hrsz.), Panoráma u. (8348/1 hrsz.), Szüret u. (8148/2 hrsz.), Som u. (11342 hrsz.), Sás u. (11349 hrsz.), Fügefa u. (7817 hrsz.), Hortenzia u. (11168 hrsz.), Tárogató u. (7818/3 és 11129 hrsz.), - keleten: Felsőhatár u. (3018/2 hrsz) és Alsóhatár u. (3018/3, 7171/2 hrsz) - délen: az M1-M7 autópálya - nyugaton: Muskátli u. (7678 hrsz), Meredek u. (7736 hrsz) Az M1-M7 autópálya déli oldalán a kamaraerdei lakóterület és a kamaraerdei iparterület csatornázott, a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mellett fekvő zártkerti besorolású részeken (Méhecske u. - Vasút sor és környéke, Szilvás területe) nincs szennyvízelvezető hálózat. Csatornázott területek határa: - északon: M1-M7 autópálya - keleten: Budapest XI. ker., Budaörsi repülőtér, Kamaraerdei út (Bp. XI. ker. tulajdona), Torockó u. (3612/2 hrsz), Vörösbegy u. (9822/1 hrsz) - délen: Szajkó u. (10782 hrsz) - nyugaton: Sólyom u. (10727 és 7084 hrsz), Temető u. (4016 hrsz)
1
A TÖRSVÍZ Kft. ellátási területe alól kivételt képeznek az alábbiakban felsorolt közigazgatásilag budaörsi területek (fogyasztók) melyek azonban más víziközmű szolgáltatók vízgyűjtőjére csatlakoznak, nem állnak kapcsolatban a budaörsi szennyvízelvezető rendszerrel: - a Biatorbágyi Vízművek Kft. vízgyűjtő területéhez tartozó városrész: Budaörs, Gyár u. (10322 hrsz., országos közút) és 045/2 hrsz. (országos közút) és a Szabadság út (10346 hrsz., országos közút) és a városhatár által bezárt terület (Budaörsi Ipari és Technológiai Park, a Lőtér és a vele szomszédos területek) - Szabadság út (10346 hrsz., országos közút), a Tó u. (10306 hrsz. és 10309 hrsz., országos közutak) és a városhatár által határolt terület (Budapark iparterület), melynek nagyobb része szintén a biatorbágyi vízgyűjtő területhez tartozik, kisebb (keleti) része pedig a Törökbálinti vízgyűjtő területre csatlakozik, melynek üzemeltetője az Érd és Térsége Víziközmű Kft. A budaörsi szennyvízrendszer nem rendelkezik a 2011. évi CCIX. számú törvény a víziközmű szolgáltatásról (Vksztv) 2.§. 1. bekezdésében rögzített feltételeknek megfelelő átadási pontokkal. A budaörsi szennyvízrendszer Budaörs területén kívül a várossal közvetlenül szomszédos törökbálinti és fővárosi területeken található fogyasztóktól is fogad szennyvizet. Ezek az ingatlanok közvetlenül a budaörsi csatornahálózatra csatlakoznak, bekötő vezetékeiknek más víziközmű szolgáltató által üzemeltetett rendszerrel nincs kapcsolatuk. Az érintett területek az alábbiak: - törökbálinti Depo területe - volt Mechanikai Művek területe (közigazgatásilag Törökbálint területe) - Budapest, XI. ker. Kamaraerdei úttal határos, fővárosi területen lévő fogyasztók - volt Vasvári Pál laktanya területe (Budapest XI. ker. területéhez tartozik) - Budaörsi repülőtér területe (Budapest XI. ker. területéhez tartozik) - Budaörs, Alsóhatár utcával határos fővárosi területek (Budapest XI. ker. területéhez tartoznak) A rendszeren ellátott felhasználók felhasználói egyenértéke A felhasználók lakossági és közületi ügyfelekre oszlanak az alábbiak szerint (2015.12.31-i állapot): - lakossági felhasználók száma: 9324 db - közületi felhasználók száma: 658 db összesen: 9982 db ügyfél Felhasználói egyenérték: 24.876 (2015. évi) Víziközmű rendszer technológiai jellemzése A Budaörsi szennyvízrendszer az alábbi főbb elemekből áll: 1. Budaörsi szennyvízgyűjtő hálózat 2. Automata szennyvízátemelő telepek 3. Szállító vezetékek (végátemelők nyomóvezetékei) 3.a Budaörs reptéri átemelő üzemi nyomóvezeték (szállító vezeték) 3.b Budaörs reptéri átemelő tartalék nyomóvezeték (szállító vezeték, üzemen kívül) 3.c Auchan átemelő nyomóvezeték (szállító vezeték) 4. Budaörsi szennyvíztisztító telep A budaörsi szennyvízgyűjtő hálózat döntő része (közel 90%-a) gravitációs, kisebb része (2,8%) pedig nyomás alatti - házi átemelőkkel és nyomott közcsatornákkal kialakított, illetve átemelők nyomóvezetékei (kb. 8%) által alkotott - rendszer. A területi mélypontokról a szennyvíz továbbítását közbenső átemelők biztosítják, végül a szennyvizek két végátemelő segítségével jutnak a Budaörsi Szennyvíztisztító Telepre. Szennyvízmennyiség mérés a rendszeren jelenleg csak a tisztítótelepen történik, ahol a kibocsátott, tisztított víz mennyiségét méri az üzemeltető.
2
A budaörsi szennyvízelvezető gerinccsatorna hálózat teljes hossza 2015.12.31.-én: 155.885 m volt, melyből: - 117.972 m gerincvezeték és - 37.913 m házi bekötőcsatorna A szennyvízelvezető hálózat a fenti felsorolás szerinti csoportosítás figyelembevételével az alábbiak szerint bontható meg: 1. Szennyvízgyűjtő hálózat teljes hossza (gerincvezetékek): 110.941 m, amelyből - 105.139 m gravitációs - 3.303 m nyomás alatti rendszer és - 2.499 m közbenső átemelők nyomóvezetékei összesen A budaörsi csatornahálózaton a tisztítótelepre bevezetett szennyvíz mennyisége 2015-ben 2.685.713 m3, átlag 7.358 m3/nap volt. A budaörsi szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerű, azonban a csatornahálózat 1990-es éveket megelőzően épült vezetékeinek, műtárgyainak műszaki állapota, a fektetési körülmények, valamint a területi adottságok - az M1-M7 autópálya kettévágja a város területét elmocsarasítva a vele közvetlenül szomszédos területeket - miatt a hálózatban, csapadékos időjárás esetén megjelenik az idegenvíz. A Budaörsi Önkormányzat megbízásából 2012-ben elkészült a város szennyvízrendszerének átfogó vizsgálata, amely vizsgálta a rendszer esetleges szűk keresztmetszeteit is. A vizsgálat eredménye szerint a hálózat kapacitása megfelelő, a problémásnak talált csatornaszakaszok az Önkormányzattal egyeztetve, ütemezetten átépítésre kerülnek. 2. Automata szennyvízátemelő telepek A budaörsi szennyvízrendszerben 9db automata átemelő üzemel, melyek közül 7 db közbenső, 2 db pedig végátemelő funkciót lát el. Átemelő megnevezése 1.a Reptéri átemelő (üzemi)
Jellege, típusa Végátemelő, felépítményes
Főbb minőségi jellemzők egyedi, Felújított, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel 1.b Reptéri átemelő (tartalék) Végátemelő, MOBA jellegű Felújított, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel 2. Auchan szennyvíz átemelő Végátemelő, MOBA jellegű Felújított, rozsdamentes (iker kialakítású) csővezetékek, megfelelően üzemel Átemelő megnevezése Jellege, típusa 3. M1-M7 szervizút melletti Közbenső átemelő, átemelő jellegű 4. Kamaraerdei átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
5. Seregély utcai átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
6. Varjú utcai átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
7. Budafoki utcai átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
Főbb minőségi jellemzők MOBA Újszerű, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel MOBA Megfelelő műszaki állapotú, új szivattyúk, acél csővezetékek, megfelelően üzemel MOBA Jó műszaki állapotú, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel MOBA Felújított, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel MOBA Megfelelő műszaki állapotú, rozsdamentes csővezetékek,
3
8. Virág utcai átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
9. Muskátli utcai átemelő
Közbenső jellegű
átemelő,
megfelelően üzemel MOBA Jó műszaki állapotú, rozsdamentes csővezetékek, megfelelően üzemel MOBA Gépészetileg felújított, jó műszaki állapotú, rozsdamentes csővezetékek, szivattyúk cseréje 2013-ban megtörtént
3. Szállító vezetékek (végátemelők nyomóvezetékei) Szennyvíz szállítóvezetékek hossza összesen: 7.031 m 3.a Budaörs reptéri végátemelő üzemi nyomóvezetékének főbb paraméterei: - átmérője D 450 mm, anyaga KPE cső - hossza 2873 m - üzembe helyezés éve: 2000. 3.b Budaörs reptéri végátemelő tartalék nyomóvezetékének főbb paraméterei: - átmérője DN 300 mm, anyaga azbesztcement cső - hossza kb. 2980 m A vezeték műszaki állapota miatt üzemen kívül van, tartalékként szerepel a nyilvántartásban. - üzembe helyezés pontos éve nem ismert (1970-es évek vége) 3.c Auchan végátemelő nyomóvezetékének főbb paraméterei: - átmérője DN 400 mm, anyaga azbesztcement cső - hossza kb. 1180 m - az acny anyagú vezetékszakasz üzembe helyezésének pontos éve nem ismert (1970-es évek vége) 4. Budaörsi Szennyvíztisztító Telep A budaörsi szennyvíztisztító telepre beérkező szennyvíz több mint 95%-a a város területéről származik. A budaörsi csatornarendszer egyéb lehetőségek hiányában fogad szennyvizet a Budaörs területével közvetlenül határos, törökbálinti iparterületekről (MM és DEPO) és fővárosi területekről is, amelyek bekötővezetékeken keresztül csatlakoznak a budaörsi szennyvízelvezető hálózathoz. A Budaörsi Szennyvíztisztító Telep a Budaörsi és a Törökbálinti önkormányzatok közös tulajdonában van, a tulajdoni arány a városok lakosságának arányában oszlik meg (Budaörs 68,8%, Törökbálint 31,2 %) a felek között 2013. augusztus 28.-án létrejött Átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján (1. sz. mellékletben csatolva). A csatornamű működtetési jogok, az üzemeltetés ellenében a TÖRSVÍZ Kft. bérleti díjat fizet a Budaörsi Önkormányzat részére. A Budaörsi Szennyvíztisztító Telep kizárólag Budaörs és Törökbálint területéről származó szippantott szennyvizet is fogad korlátozott, napi kb. 20 m3 mennyiségben. A szippantott szennyvíz előkezelés nélkül, a tisztítási technológiai sor elején kerül bebocsátásra a telep területén belüli hálózatba. A telepen keletkező szennyvíziszap-, rácsszemét és homokfogó üledék elszállítását és kezelését a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az érvényben lévő Szennyvíziszap stabilizálására, elhelyezésére és csatornamű hulladékok elhelyezésére vonatkozó szerződés alapján végzi.
A Budaörsi tisztítótelep főbb paramétereit az alábbiakban adjuk meg: - Címe: 2045 Törökbálint, Raktárvárosi út 1. (hrsz. 091/23)
4
- Telep tervezett hidraulikai kapacitása: 11.270 m3 /nap - Biológiai terhelhetőség: 33.825 LEÉ - BOI5 terhelés: 2.029 kg/d - Szárazidei átlag szennyvízterhelés: 6.000-6.500 m3 /nap Számított kapacitás kihasználtság (száraz idei): 53,2-57,7 % Csapadékos időjárás esetén a csatornahálózaton bevezetett idegenvíz mennyisége ezt az arányt jelentősen befolyásolja. - Terhelés csapadékos időszakban: 8-10.000 m3 /nap Kapacitás kihasználtság csapadékos időjárás esetén: 71-88,7%, de előfordulnak extrém esetek is, amikor a telep terhelése meghaladja a 100%-ot. A budaörsi tisztítótelepen kétlépcsős biológiai szennyvíztisztítás történik. A rendszer üzembe helyezésének időpontja, későbbiekben tervezett bővítések, fejlesztések A budaörsi szennyvízrendszer üzembe helyezésének időpontjáról nem rendelkezünk pontos információval, az 1970-es évek elején kezdődött meg a kiépítése. A csatornahálózat az idők folyamán fokozatosan bővült, a legnagyobb volumenű egyidejű fejlesztést Törökugrató városrész csatornázása jelentette 2002-2003 évben, amely során vegyes szennyvízelvezető rendszer épült ki (gravitációs és nyomott), amely több, mint 16 km gravitációs és 1,5 km nyomás alatti vezeték, valamint 2 db közbenső átemelő (Virág utcai, Muskátli utcai) megvalósítását jelentette. A jelenlegi budaörsi szennyvíztisztító telep az 1970-es évek végén épült meg. Aktuális kiépítését és kapacitását az 1990-es évek elején történt bővítés, fejlesztés során érte el. A csatornahálózaton várható fejlesztések tárgyában az Önkormányzat hozza meg a döntéseket. Ezek a fejlesztések a város területi fejlesztéseinek függvényében történnek, azok megvalósításához kapcsolódnak. Budaörs belterületi része közel 100%-ban csatornázott, további hálózati fejlesztések a jelenleg még üdülőterületi vagy zártkerti besorolásba tartozó területeken (pl. Frank-hegy, Alsó- és Felsőszállás területe, Méhecske u. és környéke) lehetségesek. Fontos mérföldkövet jelent a budaörsi csatornaművek üzemeltetése szempontjából a város szennyvizeinek bevezetése a fővárosi csatornahálózaton keresztül a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepre. A projekt megvalósulásával megszűnik az egyre szigorodó tisztítási paraméterek betartása, illetve a műtárgyak műszaki állapota miatt fejlesztésre, bővítésre, részleges átépítésre szoruló meglévő szennyvíztisztító telep, amelynek területén egy automata átemelő létesül. A bevezetés üzembe helyezését követően megszüntethetővé válik két automata átemelő (Kamaraerdei, Varjú utcai) és fennállhat a lehetősége a Seregély utcai átemelő megszüntetésének is. Itt említjük meg, hogy jelenleg folyamatban van egy másik közbenső átemelő (Budafoki utcai) gravitációs elvezetéssel történő kiváltási lehetőségének vizsgálata is. Ezek a fejlesztések hozzájárulnak a szennyvízelvezető rendszer hibaforrásai számának csökkentéséhez, az üzemeltetési feladatok egyszerűsítéséhez és a működtetés gazdaságosságának növeléséhez. Hatályos vízjogi üzemeltetési engedély és módosítások száma, időbeli hatálya A szennyvízelvezető rendszerre kiadott, érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyek: 1. Szennyvízelvezető hálózat érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélye Érvényben lévő üzemeltetési engedély
Kiadás dátuma 2013.05.14.
Határozat száma
Érvényessége
KTVF:5307-5/2013 (6.3/19/357)
2033.05.31.
2. A Budaörsi szennyvíztisztító telepre kiadott, érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélye:
5
Érvényben lévő, meghosszabbított üzemeltetési engedély
Kiadás dátuma 2016.02.18.
Határozat száma
Érvényessége
FKI-KHO:2838-1/2016 (35100-3517-1/2016ált) (6.3/19/742)
2021.03.01.
Hatályos környezetvédelmi engedély és módosítások száma, időbeli hatálya A TÖRSVÍZ Kft. nem rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. A víziközmű rendszer tulajdonjogi helyzetének bemutatása A budaörsi csatornamű tulajdonosa Budaörs Város Önkormányzata, a Budaörsi Szennyvíztisztító Telep tulajdonjogában rendelkezik 31,2 %-os részesedéssel a Törökbálinti Önkormányzat. Üzem- és ellátásbiztonság minőségének javítására szolgáló műszaki megoldások Tevékenysége ellátásához a TÖRSVÍZ Kft. saját erőforrásain kívül elsősorban anyavállalatának, az FCSM Zrt-nek az erőforrásait veszi igénybe. Az együttműködés alapjául a két társaság között a TÖRSVÍZ Kft. alapításakor létrejött Vállalkozási szerződés szolgál. Az FCsM Zrt. a vállalkozási szerződés alapján az alábbi, fontosabb tevékenységek elvégzésére vállalt kötelezettséget: - csatornahálózat karbantartás (dugulás-elhárítás, tisztítás), kamerás-, búvár- és csatornaellenőrzési (füstöléses) vizsgálatok végzése; - mintavételi és gyárvizsgálatok elvégzése (az FCsM Zrt. rendelkezik akkreditált laboratóriummal); - automata átemelőtelepek karbantartása, javítások elvégzése, üzemzavarok elhárítása; - szükség szerint műszaki segítségnyújtás a tisztítótelepen szükséges tisztítási, karbantartási, javítási feladatok elvégzésében; - tisztítótelepen keletkező rácsszemét, homokfogó üledék és szennyvíz iszap elszállítása; - gazdasági, pénzügyi tevékenységek (pl. számlázás, könyvelés, bérszámfejtés) végzése. Budaörs szennyvízelvezető hálózata többségében gravitációs rendszerű. A gerinccsatorna hálózat átmérői jellemzően a 200-300 mm (teljes gravitációs hálózat több mint 90%-a). A csatornák anyag szerinti csoportosítása árnyaltabb képet mutat. A gerincvezeték hálózat 1990-es évek előtt vagy a '90-es évek elején épített része, a teljes hálózat közel 34%-a azbesztcement vagy betoncsőből valósult meg, amely jelentős infiltrációs veszélyt hordoz magában, főképpen a magas talajvíz által jellemzett területeken, mocsaras részeken (M1-M7 autópálya környéke, kamaraerdei terület mélyebben fekvő része, stb.). Az üzemeltető az Önkormányzattal közösen jelentős erőfeszítéseket tett és tesz a szennyvízelvezető rendszerbe jutó idegenvíz bejutások feltárása és megszüntetése érdekében. Ennek érdekében a veszélyeztetett vízgyűjtő területeken - az átemelőtelepek terhelési adataiból, illetve a csatornahálózaton végzett műszeres szennyvízmennyiség méréssel meghatározott adatokból kiindulva - az üzemeltető füstöléses csatornavizsgálatokat végez vagy végeztet (az FCsM Zrt. bevonásával) és intézkedéseket tesz az idegenvíz bevezetések felszámolására. Idegenvíz infiltráció révén is bejut a szennyvízelvezető rendszerbe. Az infiltráció megszüntetése csak az elavult anyagból (azbesztcement, beton) épített, elhasználódott hálózatrészek átépítésével vagy felújításával (pl. feltárás nélküli technológiák alkalmazása) lehetséges. Az utóbbi néhány évben a csatornahálózaton elvégzett beruházásoknak köszönhetően a csapadékos időszakban bekövetkező csatornakiöntések száma lecsökkent, a kiöntési probléma egy adott csatornaszakaszra korlátozódott. Jelenleg folyamatban van az érintett csatornaszakasz elkészült kiváltásának átadás-átvételi eljárása.
6
A kiváltás megépítésével remélhetőleg megszűnik a fentiekben jelzett elöntési probléma is, ennek ellenére az elkövetkező időszak legfontosabb, elsődleges üzemeltetői feladata az idegenvizek bejutásának megakadályozása a szennyvízelvezető rendszerbe. Az üzemeltető időszakos ellenőrzéseket végez a város csatornahálózatán. Az ellenőrzések során tapasztalt műtárgy sérülések, idegenvíz befolyások megszüntetésére, a műtárgyak javítására vagy átépítésére az üzemeltető azonnali intézkedéseket tesz. Az üzemeltetői tapasztalatok alapján lerakódás képződés szempontjából nagyobb veszélyt hordozó szakaszokon bizonyos időközönként preventív tisztításra kerül sor a dugulások kialakulásának megelőzése érdekében. Azokon a hálózatrészeken, bekötéseken, ahol gyakrabban fordul elő dugulás az üzemeltető kamerás vizsgálatot végeztet (FCsM Zrt.) és intézkedik a tapasztalt meghibásodások megszüntetése érdekében (javítás vagy átépítés). Az 58/2013. (II.27) sz. Korm.rendelet előírásainak figyelembevételével Társaságunk átvette, illetve folyamatosan veszi át működtetésre a budaörsi szennyvízelvezető rendszeren üzemelő házi szennyvíz beemelőket. Évente egyszeri alkalommal megtörténik a szennyvíz beemelők műszaki felülvizsgálata, kitakarítása, ezzel is segítséget nyújtva a fogyasztóknak a szennyvíz beemelő problémák megelőzésében. Az üzemeltető gondot fordít a közterületi átemelők rendszeres ellenőrzésére és az időszakos vagy szükség szerinti, soron kívüli szívótér tisztítások elvégzésére, amelyben szintén az FCsM Zrt. nyújt segítséget. Az átemelők jó állapotúak, az elmúlt években egy részük felújításra került (5 db). A felújítások során megújult az átemelők gépészete, rozsdamentes csővezetékek, új szerelvények kerültek beépítésre, minden telepen megtörtént a balesetveszélyes létrák, akna fedlapok cseréje szintén rozsdamentes kivitelűre. Az átemelő felújítások során vagy azoktól függetlenül kerül sor a szivattyúk szükség szerinti cseréjére vagy felújítására. A teljes gépészeti felújítás alól kivételt képeznek azok a telepek, amelyek vagy a budaörsi szennyvizek fővárosba történő bevezetése miatt szűnnek meg (Kamaraerdei átemelő) vagy lehetőség van a gravitációs csatornával történő kiváltásukra (Budafoki utcai). Az üzemeltető azonban ezeken a telepeken is törekszik az üzembiztos működtetésre elvégezve a mindenképpen szükséges felújításokat (pl. nyomóvezeték csere, szivattyúk cseréje, vezérlőszekrény csere, fedlapok, létrák cseréje) az Önkormányzattal együttműködésben. Mindkét végátemelő (reptér és Auchan) esetében rendelkezésre áll egy teljes értékű, az üzemivel megegyező kapacitású, tartalék átemelő. A reptéri átemelő esetében ez melegtartalékot jelent, szükség esetén lehetséges a két átemelő együttes üzeme. Az Auchan átemelő esetében egyidejűleg csak az egyik üzemelhet a rendelkezésre álló, lekötött elektromos energia mennyisége miatt. A 9 db automata szennyvízátemelő telep üzemeltetését távfelügyeleti rendszer segíti. 2015-ben kezdetét vette a régi távfelügyeleti egységesítése, egy korszerű, internet és megfelelő hozzáférési jogosultság birtokában bárhonnan elérhető, VISION folyamatirányító program alapú rendszer kialakítása, melynek jelenleg még zajlik a próbaüzeme. A tisztítótelep üzemeltetését végző munkatársak váltóműszakokban látják el feladataikat. A telepen 24 órában rendelkezésre áll kezelőszemélyzet, amely átemelő meghibásodás esetén is képes beavatkozni, illetve ellenőrzési tevékenységet - csatornahálózat és átemelők - is végez. A Budaörsi Szennyvíztisztító Telep működtetését segíti a technológiai folyamat számítógépes felügyelete, amely a központi diszpécserben, illetve webes felületen is nyomon követhető. A rendszer üzemállapotokat, illetve hibabejelzéseket jelenít meg és korlátozott távbeavatkozási lehetőséget biztosít. A tisztítási technológia hatékonyabbá tétele, a szigorodó tisztítási paramétereknek történő megfelelés érdekében az üzemeltető kísérleteket végez a levegőztető medencében anoxikus terek kialakításával (mobil terelőfalakkal), amelyekbe 2012-ben keverőket épített be.
7
Az üzemeltetés átvételét követően 2005-ben a TÖRSVÍZ Kft. felújíttatta a homokfogó műtárgy elején található íves gépi rácsokat, amelyek azonban a jelentős szálas- és szilárdanyag terhelés hatására fokozatosan ismét elkoptak, így a technológiában következő előülepítő medencék egyre nagyobb szálasanyag terhelést kaptak, amely jelenség az iszapelvételnél okozott problémát. A rosszabbik műszaki állapotú rács helyére az üzemeltető egy MEVA tip. gépi finomrácsot (3mm-es pálcaközzel) telepített 2013 májusában, amely jelentős javulást hozott a mechanikai tisztítás hatásfokában. A rács bérleti konstrukció keretében került a telepre. 2014-ben megtörtént a másik íves gépi rács cseréje a fentivel azonos típusú MEVA rácsra. Annak érdekében, hogy a szaghatás se okozhasson problémát a szomszédos területeken lakóknak, illetve a telep környezetének védelme érdekében az iszap préselése és deponálása is megszüntetésre került, 2003 áprilisa óta a telepen keletkező iszapot az FCsM Zrt. tartálykocsikkal elszállítja. A Budaörsi tisztítótelep a budaörsi szennyvizek fővárosi bevezetése esetén elveszíti funkcióját, területén egy új végátemelő épül, ezért az üzemeltető jelenlegi feladata a telep állagának megőrzése, az üzembiztonságának fenntartása, a tisztítási technológia lehető leghatékonyabb működésének biztosítása a környezetvédelmi és közegészségügyi hatóságok által előírt tisztítási paramétereknek történő megfelelés érdekében. Törökbálint, 2016. május 03.
Mellékletek: 1. számú melléklet 2. számú melléklet
Átadás-átvételi jegyzőkönyv csatornaművek tulajdonjogára vonatkozóan Budaörsi szennyvíztisztító telep meghosszabbított vízjogi üzemeltetési engedélye
8
