Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskola
Önértékelés – C-SWOT analízis 1. Bevezetés 2. Szervezet és személyi feltételek – külső kapcsolatok 2.1. Vezető 2.2. Törzstagok 2.3 Témavezetők 3. Képzés eredményessége 3.1 Felvett hallgatók 3.2 Képzés 3.3 Fokozatszerzés 3.4 Eredményesség 4. Fokozatszerzés folyamata 5. Pályakövetés 6. Infrastrukturális feltételek 7. Összefoglalás C-SWOT analízis
1. Bevezetés A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Csonka Pál Doktori Iskolájának önértékelését az Iskola Képzési-, Minőségbiztosítási Tervével és Működési Szabályzatával összhangban készítettük el. Az adatszerű értékeléshez a Doktori Iskola és a kari Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács nyilvántartásán kívül kérdőíves felmérést alkalmaztunk. A vizsgálatokat az utóbbi évtizedre vonatkozóan végeztük el, hogy a tendenciák kirajzolódjanak. A Csonka Pál Doktori Iskola a műszaki tudományon belül építészmérnöki tudományágban folytat doktori képzést. Az Iskolával kapcsolatos alapadatokat az Országos Doktori Tanács (ODT) honlapján, a részletes információkat az Iskola saját honlapján tesszük közzé, folyamatosan aktualizáljuk.
A Csonka Pál Doktori Iskola kutatási témái a BME Építészmérnöki Kar egyes Tanszékein folytatott kutatásokhoz kapcsolódnak. Az építészet sajátszerűségéhez igazodva a témák szerteágazóan, összességükben komplexen vizsgálják az épített környezetet. Felsorolásszerűen: a Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszéken elméleti mechanikai és tartószerkezeti témákban, az Épületgépészeti és Épületenergetikai Tanszéken gépészeti, energetikai témákban, az Épületszerkezettani Tanszéken szerkezet-alkalmazási témákban, az Építéskivitelezési Tanszéken menedzsment és ingatlanértékelés témákban, az Urbanisztika Tanszéken térelméleti, várostervezési, -szabályozási és várostörténeti témákban, az Építészettörténeti és Műemléki Tanszéken építészetelméleti, építészettörténeti, épületkutatási és műemlékvédelmi témákban folyik kutatás, melyekhez a doktoranduszok egy-egy disszertábilis téma kidolgozásával kapcsolódni tudnak. Egyre gyakrabbak az interdiszciplináris témák, ilyenkor társ-témavezetéssel több tudományterület érintésével dolgozhatók fel témák (például építőanyag és tartószerkezet, épületszerkezettan és építészettörténet). A társtudományok megismerését és módszereik alkalmazását a választható tárgyak - Képzési Terv által biztosított – széles köre is segíti. 2. Szervezet és személyi feltételek – külső kapcsolatok A Doktori Iskola működését és szervezeti feltételeit a vonatkozó törvényi és rendeleti utasításokon túl a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Doktori és Habilitációs Szabályzata (DHSZ) rendezi. A többciklusú képzésben a doktori képzés a legmagasabb egyetemi fokozat megszerzésére történő felkészítést biztosító 3. képzési ciklus. A BME-n a doktori iskolák karonként szerveződnek, a doktori iskolát törzstagjai alapítják. A törzstagok kijelölik a doktori iskola tanácsát (DIT), mely a doktori iskola vezetőjének munkáját segíti. A DIT feladata a doktori képzés színvonalának biztosítása. A fokozatszerzési eljárást a kari Szakmai Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (SZHBDT) folytatja le. A kari munkát az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) felügyeli, vita esetén vizsgálja, hogy a kari döntések összhangban vannak-e a jogszabályokkal és a DHSZ-szel. (DHSZ 1§) A Doktori Iskola hazai és nemzetközi kapcsolatai az egyes oktatók tevékenységén keresztül realizálódnak. A törzstagok és témavezetők számos magyarországi és nemzetközi szervezetben vállalnak aktív, sok esetben vezető szerepet. A szerteágazó tudományos tevékenység és az alacsony hallgatói létszám miatt ezek a kapcsolatok hosszabb távú együttműködési megállapodásokban még nem realizálódtak. Az egyes hallgatók kutatási munkájához kapcsolódóan a témavezetők élő nemzetközi
kapcsolataikon
keresztül
egyenként
biztosítanak
külföldi
tapasztalatszerzési
lehetőségeket, melyek financiális kereteit egyéni pályázatokkal lehet biztosítani. A nemzetközi
téren való tudományos aktivitás jele a növekvő számú angol nyelven benyújtott disszertáció, melyeknél két alkalommal külföldi opponensek meghívására, és angol nyelvű védésre is sor került. 2.1. Vezető A Csonka Pál Doktori Iskola vezetője Dr. Kollár László, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a BME egyetemi tanára, témavezetése mellett öt hallgató szerzett fokozatot, egy abszolutóriumot. (További öt amerikai diáknak társ-témavezetője volt az USA Stanford Egyetemén, közülük három hosszabb időt töltött Magyarországon.) A kompozitszerkezetek elméletén belül egyik legfontosabb eredménye, hogy egy új rúdelmélet vezetett le és ezt alkalmazta kompozit rudak stabilitás- és rezgésvizsgálatára. Ezen eredményeit (részben PhD diákjaival) nemzetközi folyóiratokban publikálta, és összefoglalta Cambridge University Press-nél megjelent monográfiájában (László P. Kollár and George S. Springer: Mechanics of Composite Structures. Cambridge University Press. 2003. (480 pages)). Doktoranduszával módszert dolgozott ki a magas házak földrengési méretezésére (Solids and Structures, 2003, 40. 535-553, Solids and Structures, 2004, 41. 1411-1433.), ezen eredményeket és a fölrengésméretezés tudományos hátterét tartalmazza a 2008-ban megjelent monográfiája (Dulácska Endre, Joó Attila, Kollár László: Tartószerkezetek tervezése földrengési hatásokra, Akadémiai Kiadó, 2008 (p. 349)).A nagysúlyú járművek útvonalának engedélyezése mindennapos probléma, amely súlyos elméleti kérdéseket is felvet. Doktoranduszával a feladatra új módszert dolgozott ki, amelyet az amerikai mérnökegyesület újságjában publikált (Vigh A and L.P. Kollár (2006): Approximate Analysis of Bridges for the Routing and Permitting Procedures of Overweight Vehicles. ASCE, Journal of Bridge Engineering, 11 282-292. Vigh A and L.P. Kollár (2007) Routing and Permitting Techniques of Overweight Vehicles. ASCE, Journal of Bridge Engineering, 12 (2007), 6, 774-784).
2.2. Törzstagok A törzstaggá válás feltételeit és a törzstagok feladatait egyetemi szinten a DHSZ 8, 9§ szabályozza. A törzstagok magas színvonalú szakmai tevékenységét – az ODT honlapján közzétett alap adatokon túl – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Publikációs Adatbázisán (BME PA) keresztül lehet követni. Az EHBDT határozata szerint a törzstagok minden tudományos közleményüket feltöltik a BME PA – vagy az evvel kompatibilis Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Publikációs Adatbázis (MTA KPA) – rendszerébe 2009 tavaszi félévében.
Törzstagok életkori megszlása 4 3 2 1 0 – 40
40-45
46-50 51-55 56-60 61-65 66-70
71-75 76-80
80–
A Doktori Iskola nyolc törzstagjának életkori megoszlása nem kedvező, az idősebb professzorok nyugdíjba vonulásával középtávon az összetétel a feltételek szerinti megfelelés határára kerül. Tekintettel arra, hogy törzstaggá eredményes témavezetéssel, magas színvonalú tudományos munkával és egyetemi tanári kinevezéssel válhat egy oktató, a Doktori Iskola vezetője kari doktorihumánpolitikai tervet dolgozott ki. Az Építészmérnöki Kar dékánjával elfogadott terv egyes oktatókra lebontva tartalmazza a törzstaggá válás, egyetemi tanári kinevezés lehetséges idejét, a folyamatos megfelelőséget szem előtt tartva. (2012-től várható, hogy az elmúlt években az Iskolában fokozatot szerzett kollégáink közül évente 1-2 ember törzstaggá válhat.) Törzstagok - humánpolitikai fejlesztési terv
ideje
2008
2 fő
2008
1 fő
2008
1 fő
2009
1 fő
2008
1 fő
2008
2 fő
2012
1 fő
2013
1 fő
2013
1 fő
2014
1 fő
2015
12 főből 3-5
2024
2023
2022
2021
2020
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
(lehetséges)
2010
2008
válás
2009
törzstaggá
törzstag
7
8
8
18
11
10
11
13
13
13
15
15
15
15
15
15
15
ebből egyetemi tanár
4
5
5
4
8
7
8
10
10
10
10
11
11
11
11
12
12
70 évnél fiatalabb egyetemi tanár törzstagok prof. emer. kinevezés esetén maradhat törzstag törzstag (nem egyetemi tanár tanár vagy emer.)
2.3 Témavezetők A témavezetővé válás feltételeit és módját a DHSZ 10§, a Képzési- és Minőségbiztosítási Terv tartalmazzák. A DIT nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a folyamatos magas színvonalú tudományos tevékenységet a témavezetők akreditációja alkalmával ellenőrizze. A BME PA témavezetők általi feltöltésével a folyamatos monitorozás is lehetővé válik. Témavezetők életkori megoszlása 5 4 3
témavezetők
2
témavezető törzstagok
1 0 – 40
40-45 46-50 51-55 56-60 61-65 66-70 71-75 76-80
80–
A témavezetők életkori megoszlása kedvező, a 40 év alatti körbe folyamatos belépés várható a frissen fokozatot szerzettek oldaláról. A sikeres témavezetői tevékenység eredményeképp a törzstagi megfelelés is biztosítható középtávon. 3. Képzés eredményessége A képzés eredményességét és ennek időbeli eloszlását 1998-tól vizsgáltuk, az összefoglaló diagram az ODT honlapon megadandó kezdőévtől – és az azóta felvettekre vonatkozóan - készült. 3.1 Felvett hallgatók A Doktori Iskolába érvényes témavezetői akreditációval rendelkező témavezetőhöz jelentkezhetnek a diplomával rendelkező hallgatók. A felvételi pontozási rendszerét – mely a témavezető és a hallgató teljesítményét is vizsgálja – a Működési Terv tartalmazza.
A Doktori Iskola felvételt nyert hallgatói 12 10 8 Levelező. 6
Nappali, költségtérítéses Nappali, állami ösztöndíjas
4 2 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
A nappali ösztöndíjas státuszba felvehető hallgatók számát az egyetemi keretelosztás szabályozza. Tekintettel arra, hogy a levelező képzés alacsony eredményességgel zajlott, ezt az Iskola nem folytatja. A felvételi pontozásnál súlyozottan vesszük figyelembe a jelentkezést megelőző tudományos tevékenységet (publikációk, TDK, OTDK részvétel). Kedvező tendencia, hogy a jelentkező hallgatók vizsgával igazolt nyelvismerete magas szintű.. 3.2 Képzés A Képzési Tervben összefoglalt elvek szerint felépülő képzés alappillérét a témavezető által irányított kutatás jelenti. A kutatási tevékenységet a DIT mellett az egyes Tanszékeken rendezett féléves kutatási beszámolók alkalmával is ellenőrzik. A BME PA lehetőséget ad doktoranduszok adatfeltöltésére is, a felkészülés követésében – mind a jelölt, mind a témavezető és az Iskola számára – ez komoly segítség lesz. (A fokozatindításhoz az idei évtől a BME PA használata kötelező.) A képzés kötelező tárgyai általános ismereteket adnak a hallgatóknak, kompetenciáik fejlesztésére koncentrálnak, a kötelező tárgyak előadói egyetemi tanárok, professor emeritusok. A választható tárgyak köre széles és folyamatosan bővül. A DIT vizsgálja, hogy a tárgy az egyes hallgató kutatási területéhez illeszkedik-e és hogy a tárgy előadójának szakmai tevékenysége milyen. A doktori képzést a végző hallgatók általában hat aktív félév alatt teljesítik. Az abszolutórium megszerzésének idejét a gyermekvállalás miatt kieső félévek és a külföldi ösztöndíjjal eltöltött idő növelik. 3.3 Fokozatszerzés
A fokozatszerzésre vonatkozóan vizsgáltuk, hogy a fokozatszerzések száma hogyan alakult évenként, az egyes beiratkozott évfolyamok tekintetében, illetve, hogy miként alakult az átlagos fokozatszerzési idő a beiratkozástól számítva.
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
Évek
1998
Az iskola fokozatot szerzett PhD hallgatóinak száma
1
0
0
2
2
3
1
3
6
6
5
PhD fokozatot szerzett hallgatók száma
Adott évben PhD fokozatot szerzett hallgatók összegzett száma 35 30 25 20 15 10 5 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
PhD fokozat megszerzésének időtartama 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ≤3
3,5
4
4,5
5
5,5
6
6,5
7
7,5
8≤
A fokozat megszerzésének átlagos ideje a beiratkozástól számítva 7,5 év. Igen sokan szereztek fokozatot a beiratkozás után több, mint 8 évvel. Ennek oka, hogy egyrészt a témavezetőknek is meg
kellett tanulniuk a szigorú követelményeknek megfelelő vezetést, másrészt a hallgatók sem voltak minden esetben kellően motiválva. Adott évben beiratkozottak átlagos fokozatszerzési ideje 14 12 10 8 6 4 2 0 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
Az 1993 és 97 közt beiratkozottak átlagosan 10,5 év alatt szereztek fokozatot, az 1997 után beiratkozottak esetében ez az idő gyakorlatilag megfeleződött, kevesebb, mint 5,5 év és a tendencia folyamatos javulást mutat. Jelenleg a BME Humánpolitikai Szabályzata (HSZ) nem engedi meg oktatók huzamosabb alkalmazását fokozatszerzés nélkül. A jövőben ez is segítheti, hogy az átlagos fokozatszerzési idő tovább csökkenjen. A BME HSZ által adott külső korlátok mellett a témavezetők akreditációja – és ezen keresztül a doktori képzés szigorúbb felügyelete – már az új évezred elején meghozta eredményét a fokozatszerzési idő csökkentése tekintetében. Továbbra is korlátot jelent azonban az építészmérnöki tudományág sajátossága elsősorban az építészettörténeti és az urbanisztikai területeken. Itt a hallgatók kutatásából jelentős időt köt le a bölcsészettudományi módszerekkel végzett adatgyűjtés. 3.4 Eredményesség A Bevezetőben említettek szerint az összesített eredményességet a MAB vizsgálat szempontjai szerint adjuk meg, a jelenleg képzésben résztvevő hallgatók figyelmen kívül hagyásával. Az összefoglalt eredmények az új évezredben beiratkozott hallgatókra vonatkoznak. A három évnél régebben beiratkozottak eredményessége (2000 óta) 3%
egyelőre sikertelen
24%
abszolutórium 47%
PhD az abszolutórium megszerzése után PhD
26%
2000 óta beiratkozott hallgatóink többsége teljesíti a képzés feltételeit, és az abszolutóriumot megszerzők közül kerülnek ki a fokozatot szerzettek túlnyomó többsége is. A szakterületi sajátosságokat – 3 évnél hosszabb fokozatszerzési időt - figyelembe véve hosszabb távon az eredményesség további javulása várható. 4. Fokozatszerzés folyamata A fokozatszerzés feltételeit és folyamatát a DHSZ és annak kari kiegészítése szabályozza. A feltételek egyszerűbb áttekintésére a Doktori Iskola honlapján a hivatalos szabályzatokon túl összefoglaló tájékoztatót is közzétett (http://www.szt.bme.hu/doktori/3tudni/tajekoztato.pdf), hogy átláthatóvá tegye a feltételeket az érdeklődők számára. A PhD folyamat során az SZHBDT vizsgálja a különböző feltételeknek való megfelelést a folyamat indításakor és a disszertáció beadásakor is, e két esemény nem feltétlenül esik egybe. Az eljárás lépéseit az SZHBDT véleményezi és hagyja jóvá, félévenként 2-3 alkalommal megtartott ülésein. PhD eljárások időtartama (hónapban) 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 ≤5
6-10
11-15
16 - 20
21 - 25
26 - 30
31 - 35
36≤
A PhD eljárások egy része a disszertáció beadásával együtt indul. Ezekben az esetekben a teljes eljárás jellemzően 10 hónapon belül lezajlik. Amennyiben a jelöltek a disszertáció beadása nélkül kérvényezik PhD eljárásuk elindítását, a disszertációt jellemzően másfél év elteltével adják be.
PhD eljárások időtartama (hónapban) a disszertáció beadásától 12 10 8 6 4 2 0 ≤3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13≤
A PhD disszertáció beadásától a bírálóknak hivatalosan 3 hónap áll rendelkezésükre az opponencia elkészítésére. Késlekedés az egyetemi munkarend – szünetek, vizsgaidőszakok- miatt következik be leggyakrabban. 5. Pályakövetés A karon PhD fokozatot szerzett doktoranduszok pályaképét kérdőíves felméréssel vizsgáltuk. A témavezetők válaszai a fokozatot szerzettek körének 95 %-át lefedték. Elhelyezkedés a fokozat megszerzését követően 6%
BME
19% Más felsőoktatási intézmény Szakmai karrier
3% 72%
Egyéb (vagy nincs információ)
Hallgatóink jellemzően a BME-n helyezkednek el először, néhány kivételtől eltekintve az Építészmérnöki Karon maradnak.
Elhelyezkedés a fokozat megszerzését követő 5 év után 8% BME
17%
Szakmai karrier
75%
Egyéb (vagy nincs információ)
A fokozat megszerzése után 5 évvel vizsgálva a doktoranduszokat, a helyzet hasonló, mint a végzés utáni első elhelyezkedést tekintve. Külföldi munkavállalásról a témavezetők nem számoltak be, azonban számos végzett doktorandusz – az egyetemi státuszt megtartva -, különböző ösztöndíjakkal eltölt egy-egy félévet más országok felsőoktatási intézményeinél. 6. Infrastrukturális feltételek A doktori képzés adminisztratív hátterét az Építészmérnöki Karon a dékáni hivatal biztosítja. Az egyes oktatási – témavezetési és egyéb képzési – feladatokhoz az érintett Tanszékek bocsátják rendelkezésre infrastruktúrájukat. 7. Összefoglalás C-SWOT analízis C Az Iskola külső korlátja, hogy a felvehető finanszírozott státuszú hallgatók száma nem alakítható rugalmasabban az adott évben felvételre jelentkezőkhöz. S Doktori képzésünk erőssége a témavezetők magas színvonalú tudományos tevékenysége és az évek óta működő folyamatos önvizsgálat, mely lehetővé teszi, hogy az eredményességet növelve módosítsunk a képzésen. A jelölteket segítjük a fokozat megszerzéséhez vezető úton avval, hogy az adminisztratív lépések gyorsan és részben már digitális eszközök alkalmazásával zajlanak. W A képzés belső korlátja a témavezetők kapacitásának korlátozottsága. A DHSZ három hallgató egyidejű témavezetésére ad lehetőséget, de az egyéb oktatói feladatok ellátása mellett ez nagy terhelést jelent. O Az Iskola számára fejlesztési lehetőségek rejlenek a nemzetközi kapcsolatok további bővítésében. A képzési idő növekedésével járhat a doktoranduszok külföldi tapasztalatszerzése, de a külföldi kutatómunka és publikálás a fokozatszerzés feltételeinek teljesítését segítheti. A törzstagi állomány tekintetében 3-4 éven belül a saját végzett doktoranduszokkal való bővülés várható. T Rövid távon veszélyt jelenthet, hogy törzstagjaink száma alacsony, a korfa kedvezőtlen, a középtávú megoldás azonban biztosított.
