BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYFILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET DOKTORI ISKOLA

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR TUDOMÁNYFILOZÓFIA ÉS TUDOMÁNYTÖRTÉNET DOKTORI ISKOLA

DOKTORI ÉRTEKEZÉS

LESZ ÉVA AZ IKERVÁRI VÍZERŐMŰ TÖRTÉNETE 1895-1995 (Az erőmű szerepe a Nyugat-Dunántúl villamosításában)

TÉMAVEZETŐ: DR. NÉMETH JÓZSEF CSc.

BUDAPEST, 2015.

Tartalomjegyzék

Bevezetés, a kutatás előzményei, indoklása ................................... 4 Tézisek ...................................................................................... 7 Theses ....................................................................................... 9 1. A modernizáció gazdasági feltételeinek megteremtődése Magyarországon ....................................................................... 11 2. A villamos-energia alkalmazásának külföldi tapasztalatai......... 15 3. A magyarországi előzmények .................................................. 16 3.1. A malmok ........................................................................ 16 3.2. A malomösszeírások .......................................................... 17 3.4. M agyarorsz ág víz erői ........................................................ 18 3.5. A villamos energia alkalmazása Magyarországon a 19. században ............................................................................................ 20 4. Vasvármegye szerepe és lehetősége az iparfejlesztésben ............ 21 5. Az ikervári vízerőmű ............................................................. 25 5.1. A kezdetek ....................................................................... 25 5.2. Az erőmű felépítése ........................................................... 36 5.3. Szombathely bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba ........... 37 5.4. Sopron bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba ................... 41 5.5. Sárvár bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba .................... 43 5.6. A vill am os -energi a egyéb felhasznál ási l ehetőségei ................ 44 5.7. Az első évek tapasztalatai .................................................. 45 5.8. Munkálatok ez erőműben az I. világháború előtti időszakban ... 47 6. Az erőmű története az I. világháború idején ............................ 48 7. Az erőmű története a két világháború közötti időszakban ......... 52 7.1. Javítások ......................................................................... 52 7.2. A Tanácsköztársaság.......................................................... 53 7.4. Az 1920-as évek: az erőmű első felújítása............................. 55 7.5. Az 1930-as évek gazdasági válságának hatása ........................ 60 8. Az erőmű története a II. világháború idején ............................ 61 8.1. A háború hatása ................................................................ 61 9. Az erőmű története a II. világháborút követő időszakban ......... 63

2

9.1. Az újjáépítés .................................................................... 63 9.2. Az államosított erőmű ........................................................ 67 9.3. Az erőmű második felújítása. Az évfordulók ......................... 68 9.4. Az erőmű harmadik felújítása, a centenárium, kitekintés ......... 69 Összegzés ................................................................................. 72 Függelék .................................................................................. 73 Életrajzok .............................................................................. 73 Felhasznált irodalom ................................................................ 78 1. Levéltári források ............................................................. 78 2. Összefoglaló munkák ......................................................... 82 3. Sajtó ............................................................................... 85 Internet ............................................................................... 88 Képek ................................................................................. 89 Képek j egyz éke .................................................................... 99

3

Bevezetés, a kutatás előzményei, indoklása A technikatörténet és annak tanítása méltatlanul kevés teret kap a haz ai köz- és fel sőokt at ásban, pedi g a m agyar m érnökök és felt al ál ók a világ

élvonalában

dolgoztak,

dolgoznak,

több

t al álm ányuk

hatása

napj ai nki g t art , és al apot n yúj t anak a további fejl ődéshez , az em berek gondolkodásmódjának modernizálódásához. Jelen dolgozat egy nagyformátumú mérnöki munka, az Ikervári Víz erőm ű bem ut at ás ával sz eretne rávilágí t ani ez en hel yz et fonáks ágára. Maga az erőmű technikatörténeti szempontból is érdekességnek számít, azonban a hozzá kapcsolódó munkák inkább a felépítését, a működését, és a termelt áram felhasználási módozatait mutatták be,1 történetével nemigen foglalkoztak. Ezért gondoltam úgy, hogy érdemes vol na il yen s z emszögből i s t anulm án yoz ni az erőművet , m egvizs gálni létrejöttének

körülm én yei t ,

a

korabeli

gazdasági

hátteret,

a

társadalomra gyakorolt hatását, és azokat az embereket, akik ezt a nagy művet megálmodták és megalkották. Tehát a dolgozat újdonsága, hogy a korábbi m érnöki szem pont hel yet t t udom án yt örténeti oldal ról viz s gál ja az erőművet , ezz el i s ös sz ekötve ezt a két t erül et et egym ás s al, jó lehetőség teremtve egy adott kor társadalmának műszaki kultúrájának, t echni kai fejl ett s égének tanulm án yoz ás ára. A

víz

erejével

történő

áramtermelés

a

19.

század

végi

M agyarors z ágon még kevésbé vol t is m ert, ez ért nagy fel adat hárult azokra az innovatív szemléletű emberekre, akik az újdonság bevezetése mellett foglaltak állást, és tudásuk, valamint hitelességük révén meg tudták

n yerni

a

társadalom

egyes

tagjait,

rétegeit

az

újdonság

bevez et és ére. Ahhoz ugyani s, hogy egy korábbi , jól bevált és m ár megszokott dolgot egy másikkal, addig még ismeretlennel lehessen felváltani,

a

társadalom,

az

egyes

emberek

nagy

részének

gondolkodásmódjának is meg kell változnia. Ennek megvalósulását m inden es etben megkönn yí t i, ha ism ert és elis m ert em berek is az 1

Többek között: Dalmady Ödön: Az ikervári villamos művek, Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, 1900. Németh Endre: A Millenium évében született – az ikervári villamos erőmű http://ikervarert.hu/vizeromu/tortenete/tortenete.htm Megtekintés: 2012.február 12.

4

újdonság bevezetése mellett szállnak síkra. Éppen azért, mert ezek az innovatív szemléletű emberek támogatták ezt az újítást, mely alapjaiban befol yás ol t a az emberek mi ndennapi él et ét, font os nak tartott am , hogy név szerint is megemlítsem és legalább egy rövid életrajz segítségével bemutassam őket. A dol goz at először rövi d át t eki nt ést ad M agyarorsz ág gazdasági fejl ődéséről , am el ynek eredm ényeként l ehetővé vál t a moderniz áci ó, és am el ynek második

révén

Észak-Dunántúl

legfejlettebb

villamos-energia m agyarors zági

térsége

területévé

korabeli hel yz et

vált.

külföldi

Budapest Ezt

után

követően

alkalmazását,

elemzésére,

és

rövid

az

ország

bemutatja

majd

rátér

áttekintést

a a ad

Vas vármegyéről , val am int Ikervár t el epül és t ört énet éről . Ez t követi magának az erőműnek a története a kezdetektől, az első lépésektől, kronológiai

sorrendben,

a

nagy

történelmi

események

hatásának

tükrében, egészen az erőmű fennállásának százéves évfordulójáig. A

munka

külön

kitér

az

erőmű

felépítésére,

annak

rövid

bemutatására, valamint az eddig lezajlott három nagy rekonstrukció, teljes

felújítás

és

modernizáció

tárgyalására,

továbbá

a

villamos-

energi a egyéb fel hasz nál ás i, alkal m azás i l ehet ős égeire is . A

dolgozat

megírásakor

elsődleges

és

másodlagos

forrásokat

egyaránt fel hasz nált am : a Berzs en yi Dáni el M egyei és Városi Könyvt ár, valamint a Vas Megyei Levéltár vonatkozó írásos anyagát dolgoztam fel. Mivel azonban az új technológia megjelenése és bevezetése nagy érdeklődésre tartott számot, a korabeli újságok sokat foglalkoztak vele, ezért

a

kutatás

során

elsősorban

ezeket

az

újságcikkeket

tudtam

forrásértékű segítségként felhasználni, bővíteni és pontosítani a már m egl évő adat okat és i sm eret eket. Továbbá nagy s egí t s éget nyúj t ot t az Int ernet is , m el yet azonban kell ő forrás krit ikával kezelt em . Fontosnak

tartom, hogy a téma iránt

érdeklődő szakemberek

mellett az ezen a területen nem jártas olvasók számára is elérhető és megismerhető eredm ényei t

legyen pedig

fel

ez

a

technikatörténeti

lehessen

használni

az

emlék, oktatásban,

a

kutatás az

adott

korszak technikai színvonalának bemutatására, akár történelmi, akár művelődéstörténeti, akár technikatörténeti szempontból. 5

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Alpárné Prof. Dr. Szála Erzsébetnek, Dr. Bodrogi Bencének, Prof. Dr. Jeszenszky Sándornak, Dr. Nemes Józsefnek, Dr. Németh Józsefnek, Prof. Dr. Rosta Istvánnak, val ami nt a szombat hel yi Berz s enyi D áni el M egyei és Városi Kön yvt ár és a Vas M egyei Levél t ár munkat árs ainak a dol goz at el készí t és ében n yúj t ott s egíts égért.

6

Tézisek 1. Az erőmű története jól mutatja az elektrotechnika 19. század végi fejlődését.

Kezdetben

egyenáram ú

rendszert

alkalmaztak,

az

első

hálóz at ok gyakorl at ának megfel el ően. Az erőmű és a fel használási hel yek közötti t ávol s ág mi att cs akis nagyfes zülts égű erőát vit el j öhet ett sz óba. Erre a kor legúj abb vált akoz óáramú, nagyfes zültségű erőátvi t eli rendszerei kizárólagos

mutattak

példát,

alkalmazása,

de

ezért

még

hatott

az

egyenáram

kompromisszumként

az

szinte

egyenáramú,

nagyfes z ült s égű Thur y-rendsz ert vál aszt ott ák, am el yet ké s őbb fel vált ott a váltakozóáramú erőátvitel.

2. Az ikervári erőmű története a feldolgozott források tanúsága szerint bebiz on yí tj a, hogy a vil l amos energia alkal m azás ával m ind az i pari, mind a mezőgazdasági termelés korszerűbbé és biztonságosabbá vált. Ez elsősorban az elektromos szántás, cséplés és a malomipar területén m ut at koz ott m eg. Biz tons ágos abbnak és hat ékon yabbnak bizonyul t a korábbi gőzgépes hajtásokkal szemben.

3. Az ikervári erőmű t ört énet e bizon yí t éka a m agya r m érnökök és feltalálók

kiváló

munkájának,

hiszen

az

erőmű

közel

120

éves

működéséből csak az első három évtizedben működött a svájci eredetű soros

elosztású,

generátorokkal,

ezt

egyenáramú

erőátviteli

azonban

végérvényes en

rendszerrel

és

Zi pernows ky,

svájci Déri

és

Bláthy párhuzamos elosztású váltakozóáramú rendszere váltotta fel. Az erőm ű t ört énet e jól demonst rálj a az egyenáram és a vált akozóáram harcát , am el yből a m agyar fel t al ál ók vált akozóáram ú erőátvi t el e került ki győzt esen. A magyar m űszaki m unka m inős égét mutat ja az is , hogy 120 év alatt mindössze háromszor kellett igazán nagy javításokat elvégezni rajta – azokat is főképp a technikai korszerűsítés és a hat ékon yabb t erm elés biztosít ásának érdekében.

7

4. A történelm i M agyarors z ág különböző t erül et ei nek elt érő j ell egű gazdasági

fejlődését

mutatja

a

részben

svájci

tőkével

és

svájci

technológiával épített Ikervári Erőmű és áramelosztó rendszere. Jó össz ehasonl ít ást kí nál az Erdél yben, Nagys z ebenben az ikervári hoz hasonl ó, ugyanabban az i dőben (1896) épít ett vízerőmű beruházás a. Mí g Nagys z ebenben

a

beruházást

a

város

(zömmel

szász

nemzetiségű)

pol gárs ága kezdemén yez t e és fi nanszírozt a, a Dunántúlon t őkeerővel a nagybi rt okok rendel kezt ek és a kezdem én yez ő az ari szt okráci a volt, amely

gyengébb

tőkeerejét

külföldi

tőkével

egészítette

ki.

Ez

m agyaráz atot ad arra, hogy Nag ys z ebenben mi ért a vált akoz óáramú m agyar

villamos

berendezést

(Ganz),

Ikerváron

miért

a

svájci

egyenáramút (Thury) építették be.

5. Napjainkban, a 21. század elején visszatér az elektrotechnikába az egyenáram ú, nagyf esz ült s égű erőát vi tel , fél vezetős egyenirányí t ókkal. Megállapíthatjuk, nagyfes z ült s égű

hogy

a

erőátvitel

120 a

éve mai

épített

ikervári

egyenáramú,

legkorszerűbb

rendszernek

vil ágvi szonyl at ban i s ri tkaságnak számí tó el ődje, kiem el kedő ért ékű technikatörténeti emlék.

8

Theses 1. The history of the power plant is a good example of the development of el ect ri cal engineeri ng at t he end of t he 19t h centur y. At the begi nni ng t hey appl ied a di rect current s ys t em according t o t he practi ce of the first networks. Because of the big distance between the power plant

and

the

locale

of

consumption

only

high-voltage

power

transformation could be applied. The examples of that were the latest alt ernati ng current hi gh-volt age power t rans form ati on s ys t ems of t he age, but the almost exclusive application of direct current had an effect, s o as a compromi s e the hi gh-volt age Thur y-s ys t em was chos en, which was followed by alternating current power transformation later.

2. The history of the power station of Ikervár proves according to the sources processed that the application of electric energy made both industrial and agricultural production more up-to-date and safer. It could be experienced first of all in the fields of electric ploughing, t hreshing and m ill ing i ndus t ry. It proved t o be s afer and m ore effective opposed to earlier steam-engine drive.

3. The history of the power plant of Ikervár is a good evidence of the excellent work of the Hungarian engineers and inventors because out of t he 120 year l ong operati on of t he power plant , it was operat ed by t he s eri es connection di rect current s ys t em of S wi ss ori gin onl y i n t he fi rst three decades, but it was finally changed for the parallel connection alt ernati ng current t rans form ati on s ys t em of Zipernows ky, Déri and Bl áth y. The hist ory of t he power plant dem onst rat es well t he fi ght between direct current and alternating current, which was won by the alternating current power transformation of the Hungarian inventors. The quality of the Hungarian engineering work is demonstrated by the fact that onl y t hree bi g repai rs had to be m ade duri ng 120 years – and those were made because of technical modernization and more effective production.

9

4. The power plant of Ikervár built partl y from Swiss capital and with S wi ss technol ogy and i ts power dis tri but ion s yt em s how t he di fferent economic

development

of

the

different

regions

of

the

historical

Hungary. A s i m il ar h ydoel ectri c power pl ant i nvestm ent i n Nagys z eben at t he s am e tim e (1896) in Transs yl vani a offers a good compari son. While the project was initiated and financed by the (mainly Saxon) cit iz ens of the town in Nagys z eben, the l arge est at es had capit al in t he Trans danubi an regi on and the initi at ors were the arist ocrac y, whi ch supplemented their weaker capital strength with foreign capital. It explains why the alternating current Hungarian electric equipment (Ganz ) was built in i n Nagys z eben and the Swis s di rect current one (Thur y) i n Ikervár.

5. Nowada ys , at the beginni ng of the 21s t cent ur y, di rect current hi ghvoltage power transformation with semiconductor current control has come back to electrical engineering. We can conclude that the direct current hi gh-volt age power t ransform at ion bui lt in Ik ervár 120 years ago, the predeces sor of t he m ost modern s ys t em of toda y on a world scale as well, is an outstanding memorial of the history of engineering.

10

1. A modernizáció gazdasági feltételeinek megteremtődése Magyarországon N yugat -Európa orsz ágai nak t árs adalmában m egt al ál ható vol t az a réteg, mely az átalakulás, fejlődés motorjának szerepét játszotta az egyes országok újkori történelme során: az erős polgárság. KeletKözép-Európában – és így Magyarországon is – azonban ez a társadalmi rét eg vagy t el j es en hi án yz ott vagy cs ak nagyon ki s lét számú, s í gy gazdaságilag

nem

kifejezetten

számottevő

volt.

Így

ezekben

az

orsz ágokban az a s aj át os hel yz et ál lt elő, hogy a 19. sz áz ad el ső felében, mindenfajta modernizációs törekvést felülről, a felvilágosult gondolkodású uralkodók, illetve a haladó szellemű arisztokrata főurak próbáltak keresztülvinni. A század második felében kibontakozó gazdasági fejlődés és iparosodás következtében azonban a társadalom szerkezete is módosult, megerősödött

az

a

polgári

réteg

(elsősorban

a

nagytőkések

és

a

bankárok), akik ezt a fejlődést tovább vitték. M agyarors z ág esetében ez a moderniz áci ós fol yam at II. J ózs ef rövid, alig tízéves uralmával kezdődött, bár Mária Terézia idején is voltak

m ár i l yen

i rán yba

ható

intézkedések

(pl.:

a

bécsi

m agyar

testőrség felállítása, illetve az 1777-ben kibocsátott Ratio Educationis). Annak

ellenére,

hogy

három

II.

József

a

kivételével2 –,

rendeleteit

–

gazdasági

fol ya m at okat,

m el yek

halálos

ágyán

visszavonta

az

akkor

beindult

a

feudalizmus

a

társadalmi, rendszerének

lebontásában nagy szerepet játszottak, már nem lehetett megállítani. A követ kező l épés ez ekben a fol yam at okban a reformkor idej én következ ett el. A reform orsz ággyűl éseken ugyani s m egszül ett ek azok a döntő

határozatok,

m el yek

elengedhetetlenek

voltak

a

további

fejl ődéshez: a jobbágyfel sz abadí tás, az ős is ég t örvényének elt örl és e és a törvény előtti egyenlőség kimondása. Ekkor születtek meg azok a sz ervez et ek, ill etve rendelkez ések, m el yek a m agyar i part és annak vers en yképess é t étel ét volt ak hi vatva t ám ogatni a s okkal fejl et t ebb cs eh és

osztrák

iparral

szemben:

a

törvén yek

n yom án

lehetővé

vált

a

2

Magyarország története 13.: Gergely András: A nemzeti ébredés kora 1790-1848. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009., 12. p

11

kereskedés mindenki sz ám ára, gyárak at , i ll et ve gaz das ági társ as ágokat lehetett alapítani, és 1844-ben megalakult a Védegylet, valamint a G yáral apít ó Társ aság i s. Az 1849-1867 közötti idősz ak poli tikai es em ényei ál t al okozott bizonyt al ans ág miatt a gazdas ági fej lődés vi ssz afogott volt és cs ak egyes,

a

monarchia

szempontjából

fontosságú

döntő

területeken,

elsősorban az infrastruktúra építésében (út- és vasútépítés, hírközlés) vol t l endül et es. A fejl ődés a ki egyez és t követ ően gyors ul t fel . A belső vámhat árok m egszűnt et és e, majd az egys é ges m ért ékegys é grendsz er bevez et és e kedvezően hatot t a kereskedel em re, a hit elügyl et ekre és a beruházásokra. A l egl át ván yos abb fej lődés a vasút épít és t erén követ kez ett be: míg 1867-ben 2283 km volt a vonalak hossza, 1890-ben már 11.251 km.3 M egal akult a M agyar Áll amvas ut ak (M ÁV), m egindul t a m agyarors z ági gőzm ozdon y-gyárt ás , és fel épült ek a budapes ti nagy pályaudvarok i s: 1861-ben

a

Déli,

pál yaudvar.

1876-ban

Baross

Gábor

kereskedelemügyi

miniszter

vasutakat,

utazás

és

az

a

Nyugati,

közmunkaintézkedései

olcsóbbá

tétele

1884-ben és

pedig

a

közl ekedésügyi ,

nyom án

Keleti majd

államosították

érdekében

bevezették

a a

zónatarifa-rendszert, ami által a vasúti közlekedés az emberek többsége számára is megfizethetővé vált.4

3 4

Kozári Monika: A dualista rendszer (1867-1918) Pannonica Kiadó, 2005., 280. p. Kósa László: Magyar művelődéstörténet Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 392. p.

12

1. A magyarországi vasúthálózat fejlődése

A vasút il yen m érvű fejl ődését nagym ért ékben el ős egí tett e az ország gépiparának dinamikus fejlődése: a beépített hajtóerő-kapacitás az 1885-től 1910-ig terjedő időszakban 19.400 LE-ről 160.000 LE-re emelkedett,5 az 1873 és 1893 között 500 db, 1894 és 1898 között pedig t ovábbi 500 db m ozdon yt gyárt ottak. Mi ndez ek m ell et t fej lődött a hajóépítés,

a

mezőgazdasági

gépgyárt ás ,

a

hadi an yagok

és

hadi fel szerel és ek gyárt ás a, a t raktor- és repülőgép-gyárt ás , t ovábbá az el ekt rot echnika i s.6 M indezek nyom án fejl ődésnek indult a bányás z at és a kohászat, a kereskedelemben pedig lehetővé vált a gyors és olcsó sz ál lít ás, val amint a nemz et közi fol ya m at okba val ó bekapcsolódás is . Ugyanakkor m egkezdődött a hazai fol yó- és víz sz abályoz ás is , mely

a

fol yam i

kereskedelem

fellendülését

és

a

nemzetközi

kereskedelembe való csatlakozást tette lehetővé. Mindezt a fejlődést az állam is pártolta, sorra jelentek meg az i part ámogat ás i t örvények (1881: XLIV., 1890: XIV., 1899: XLIX., 1907: III.), m el yek 15 évre szóló adóm ent es s éget , köl csön fol yós í t ás át

5 6

Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995., 146. p. Frisnyák Sándor: I. m. 147. p.

13

és

vissza

nem

térítendő

érdekképviseletének

tartalmaztak.7

támogatásokat

ellátására

pedig

1902-ben

A

szakma

megalakult

a

G yári paros ok Országos Szövets ége (GYOS Z).8 Az ol yan , m ár korábban m egal akult és nemz et közi szint en i s eli sm ert séget szerző gyár, m i nt a Ganz mell ett fontos és egyre növekvő sz erepet töltött ek be az ol yan vállalatok, Hajógyár

mint Rt.,

a a

Államvasutak

Röck,

a

Schlich-Nicholson

Láng,

a

MÁVAG,

Gépgyára,

a

Kühne,

a

Gép

Fegyver-

valamint

a

–

és Duna

Waggon

és

Gépgyár,

az

Gőzhajózási

Társ as ág óbudai haj ógyára.9 Sz ám os font os , a fej lődést t ovább segítő m agyar t al álm ány sz ül et et t ebben az i dőszakban: a t ransz form átor és a váltakozóáramú energia elosztó hálózat, a porlasztó, a váltakozóáramú, háromfázisú

vasúti

villamos

vontatás,

a

telefonhírmondó,

az

el ekt ronikus m édia ős e, a m erev test ű, korm án yoz ható l éghaj ó t erve és első

kísérleti

megvalósítása,

a

kor

(vi szonyl ag)

energiatakarékos

vill amos fén yforrása, a volfrám sz ál as izzólámpa. A

nagyarán yú

követték:

megindult

gazdasági a

fejlődést

korábbi

társadalmi

rétegek

változások

(nemesség,

is

j obbágys ág)

fokozatos átalakulása, valamint a polgárság fejlődése, erősödése. A

modern

közlekedési

eszközök

használatával

rövidültek

a

t ávol s ágok, í gy az emberek i s köz el ebb került ek egym ás hoz , Budapest pedig ebben az időszakban vált világvárossá. Tehát

az

első

világháborút

megelőző

időszak

a

fejlődés,

a

gyarapodás kora volt , m el ynek során M agyarorsz ág el maradott , főként agrárjellegű országból dinamikusan fejlődő, iparosodó országgá vált, a N yugat -Európában és az Am eri kai Egyes ül t Áll amokban ki fej leszt ett t al álm án yokat , újítás okat , technikai el járásokat sz int e azonnal át vett e, sz ám os es etben pedi g m aga j árult hozzá a fej lődés hez, a m agyar t udós ok, m érnökök és t al ál m án yai k révén. Az áll am mi ndehhez a m aga esz köz ei vel i gyekez ett mi nden t ámogat ást m egadni . Ezt az ígéretes fejlődést törte meg az első világháború kirobbanása.

7

Magyarország története a 19. században Szerkesztette Gergely András Osiris Kiadó, Budapest, 2005., 333. p. U. o.: 332. p. 9 Németh József: A technika és mérnökség magyarországi története Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1999., 101102. p. 8

14

2. A villamos-energia alkalmazásának külföldi tapasztalatai A 19. század közepén jelent meg egy új technológia, egy új erőforrás, a villamos energia, melynek alkalmazása a század utolsó harm adában nagy m éret eket öltött . 1879-ben Edi son t öm eggyárt ás ra alkalmas

izzólámpát

áramszolgáltatás

és

fejlesztett a

ki,

majd

vil lanym ot orok

megindult

alkalmazása

is.

a

közcélú

A

villamos

energi a nagy t ávols ágra, visz on yl ag ki s veszt es éggel tört énő sz állí t ás át pedi g m agyar t al álm ány, a t ranszformát or s egíts égével , nagyfes z ült s égű váltakozóáramú távvezetékekkel oldották meg, így lehetővé vált, az áramtermelő központtól távol lévő felhasználók villamos árammal való ellátása

M egjegyz endő,

is.

született

egyenáram ú

hogy

megoldás

a

is,

nagyt ávols ágú az

a

Thury

energiaátvitelre

rendszer,

am el yet

hazánkban éppen az Ikervári erőműben illetve hálózatában alkalmaztak, de

a

transzformátoros

rendszerrel

szemben

hosszabb

távon

nem

bizonyul t vers enyk épesnek. Ebben az i dősz akban a l egfont os abb energi aforrás ok a sz énbán yák voltak.

A

jobb

felhasználási

lehetőségek,

rövidebb

szállítási

út,

keves ebb költ s ég m iatt a nagyobb felhasznál ók (gyár ak, erőm űvek, áramfejlesztő

telepek)

i gyekezt ek

a

közelükben

megtelepedni,

ez

azonban nem mindenütt vol t l ehets éges . Nem mi ndenhol volt ugyanis sz énbánya, ahol szerett ék volna a vi ll am os energi át használni , a szén szállítása pedig költséges volt. Az ipari forradalom kezdetén (még a gőz gépek kora el őtt ) a gyárak gépeihez a hajtóerőt a víz energi a adt a, erre pedi g m ég inkább vonat kozott a hel yhez kötötts ég. Az elektrotechnika fejlődésével felismerték, hogy a víz erejét áram fej leszt és ére l ehet hasznosít ani, am el yet az ut án távvez et ékekkel l ehet a kívánt hel yr e továbbít ani. Az Am erikai Egye s ült Áll am okban is alkal m azt ák a víz erej ét vill amos energi a el őáll ít ás ára, m el ye k eredm én yei a m agyar m érnökök t anul m án yút j ai révén elj ut ott ak M agyarorsz ágra is . Legj el entős ebb el ső ottani

vízerőmű

a

Niagara

erőmű

volt,

Tesla-féle

többfázisú

15

r e n d s z e r r e l , 1 8 9 5 - b e n , 5 0 . 0 0 0 L E t e l j e s í t m é n n y e l . 10 A G a n z g y á r t ö b b , ekkoriban

létesülő

Amerikába,

erőműhöz

Afrikába

és

szállított

gépeket

Ausztráliába.

szerte

Főleg

Európába,

erőműveket

és

t ransz form át orokat l ét esít et t ek, val am int gyárak, kastél yok, m almok, kikötők,

pál yaudvarok,

kiállítások

villamos

világításához

áram fejl esz tő berendez éseket és ki s ebb, hel yi hálóz at okat .

építettek

11

Ezek a biztató külföldi és hazai tapasztalatok nagymértékben hozzájárultak az új energiahordozó alkalmazásának hazai elterjedéséhez is.

3. A magyarországi előzmények 3.1. A malmok A víz erőművek ős ei a m alm ok vol t ak. Ahol nagyobb vízi malmok működtek, felmerült a villamos erőmű építésének lehetősége, ezért i ndokolt a magyaro rsz ági malm ok és víz ügyek tört énet ének átt eki nt és e. A malm ok az emberi s ég egyi k font os t erm el őeszközei volt ak, különböző

típusaik

szükségleteket

az

évszádok

elégítették

ki.

fol yam án A

a

különböző

legalapvetőbb

emberi

civilizációk

eltérő

erőforrásokat alkalmaztak ezek meghajtására: az emberi és állati erőt, a szelet

és

a

vizet.

Ez

utóbbi

vált

nagyon

jelentőssé

a

gazdag

vízkész l ett el rendel kező M agyarorsz ágon. A vízimalom első részletes leírása Marcus Vitruvius Pollio római építésztől származik, de valószínűsíthető, hogy a vízikereket már a korábbi nagy ci viliz áci ók népei i s al kalm azt ák (Egyi pt om, Föní ci a), m e l y e k t á r s a d a l m á n a k a l a p j á t a z ö n t ö z é s e s g a z d á l k o d á s j e l e n t e t t e . 12 A z el ső m agyarorsz ági m alomhel y a Bal at on-fel vi déki Pécs el y hat árában vol t, m el ynek emlí tés e 1001-ből sz ármazi k. A m alm ok kezdetben főként egyház i és uradalm i t ul aj donban állt ak, a céhes t ermel és cs ak a 16.

10

Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye Felelős szerkesztő: Edvi Illés Aladár XXVIII. Kötet, Budapest, Kiadta a Magyar Mérnök- és Építészegylet, 1894., 227-235. p., 261-263. p. 11 Die Einrichtung von Elektricitätswerken nach dem Fernleitungs-systeme von Ganz & Co. 1. Theil, Czettel&Deutsch Budapest, 1896., 185-192. p. 12 Magyar Néprajz III. Kézművesség Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991., 169. p.

16

századtól

e l . 13

terjedt

1875-ben

jelent

meg

Mechwart

András

t al álm án ya, az acél hengerekkel m űködő hengersz ék, m el yben a m agot két, egym ás s al sz em ben különböző sebess éggel forgó fém henger őrölt e m e g . 14

15

3.2. A malomösszeírások Az

évszázadok

fol yam án

több

alkalommal

is

történtek

m al om ös szeírások M agyarors z ágon, m el ynek keret ei n belül ös sz eí rták az ország területén működő malmok számát és típusát. Az el ső ism ert ilyen j el l egű ös szeírás 1715-ben volt, m el yet követett az 1720-as, később az 1863-as, az 1873-as, az 1885-ös, az 1895-ös és az 1906-os. Az el ső két adat fel vét el nagyon hi ányos , mi vel a földesúri tulajdonban lévő malmokat nem írták össze. Így az akkoriban működött malmok száma a statisztikákban feltüntetett szám többszöröse lehetett.

A

19.

századtól

már

a

statisztikai

hivatal

szervezte

és

bonyol ít ott a l e a m al om ös szeírásokat , í gy ez ek s okkal m egbíz hatóbb eredm ényeket adt ak. Magyarország malmainak száma 1863-1906 Malomtípus Szárazmalom Vízimalom Szélmalom Gőzmalom Gőz- és vízimalom Műmalom Motoros malom Összesen

1863 7.966 13.474 476 147

1873 6.361 176.249 854 492

1894 2.033 15.417 712 1.723

1906 619 13.425 691 1.908

-

-

120

167

70

-

-

-

-

-

-

494

22.133

24.956

20.005

17.304

13

Kádár Péter: A vízimalmoktól a vízerőművekig Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2010., 40. p. Kádár Péter: I. m. 45. p. 15 Németh József: I. m. 132. p. 14

17

A malomtípusok aránya 1906-ban (darabszámra vonatkozóan) Malomtípus Vízimalom Gőzmalom Szélmalom Szárazmalom Motoros malom Gőz- és vízimalom A

technikai

Arány (%) 77.6 11 4 3.65 2.8 1

fejlesztés

eredm ényei t

mutatja,

hogy

a

malmok

energiahordozói megváltoznak, követve a fejlődést. A víz energi a il yen nagym ért ékű alkal maz ás át az t ett e l ehetővé, hogy

Magyarországon

a

malommeghajtásra

alkalmas

fol yókon

és

patakokon sok malom épült, továbbá a Dunántúlon, a Felvidéken és Erdél yben a gabona nagy rés z ét a gőzm al mok el t erj edés e ut án i s a vízimalmokban őrölték meg, mivel ezeken a területeken évszázadok óta a víz szolgáltatta a legolcsóbb energiát, működtetésükhöz pedig nem volt

szükséges

emberi

vagy

állati

hajtóerő

alkalmazása,

mint

a

s z á r a z m a l m o k e s e t é b e n . 16

3.4. Magyarország vízerői A víz erő hasznosítás ának M agyarországon évszáz ados hagyom án ya vol t, nem cs ak őrlés re, hanem egyéb iparágakban, például a Fel vi dék vasiparában is, tehát kézenfekvő volt a gondolat, hogy áramfejlesztésre is felhasználják. Ez történt Ikerváron is. A

vízimalmok

nagy

száma,

továbbá

az

árvízvédelem,

a

fol yós z abál yoz ás és a lecs apol ás kérdés einek m egoldása fel vet et te az ország vízi erejének felmérését, számba vételét. Erre

legelőször

az

1880-as

években

történt

kísérlet,

amikor

Lons zk y Adol f M ÁV-felügyel ő előterjeszt ést nyúj t ott be a korm án yhoz ebben a t árgyban, m el y az onban nem j árt si kerrel.

16

Magyar Néprajz III.: 159. p.

18

A következő próbálkozás Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter nevéhez fűz ődi k, aki 1894 t avaszán tett il yen i rán yú kís érl etet, m el y szintén kudarcot vallott. Még

ugyanabban

az

évben,

1894

végén

Straub

Sándor,

a

Technológiai Iparmúzeum akkori őre (későbbi igazgatója) terjesztett be a korm ányhoz egy i ndítványt a haz ai víz erőkészl et fel mérés e, és ipari célokra történő hasznosíthatósága tárgyában. Ez a javaslat sem érte el a k í v á n t h a t á s t . 17 A millenniumi ünnepségekre való készülődés idején azonban már kedvez ő fogadt at ás ra t al ál t a Kvass a y Is t ván keres kedelemügyi fivére,

Kvassay

Jenő

föl dm űvelés ügyi

minisztertanácsosok

és

által

felkarolt terv. Az egyeztetések után az Országos Vízépítészeti és Tal ajj avít ási Hivatal Vi czi án Ede királ yi s egédm érnököt bízt a m eg a f e l a d a t e l v é g z é s é v e l , m e l y r e 1 8 9 7 é s 1 9 0 3 k ö z ö t t k e r ü l t s o r . 18 E n n e k s orán felt érképezték M agyarorsz ág hegy- és dombvi dékeinek viz eit, több, mint 300 folyót, de a vizsgálódás nem terjedt ki Horvátországra, m ivel ez a kérdés a t erül et aut onóm ügye volt , val amint az al föl dek vizeire,

mivel

ott

nem

találtak

a

vízierő

kihasználására

alkalmas

vízvi szonyokat . A m egviz s gál t t öbb, m int 300 fol yóból m indössz e 190 f e l e l t m e g i p a r i h a s z n o s í t á s c é l j á r a . 19 A f e l m é r é s b ő l k i d e r ü l t , h o g y a hegy- és dom bvi déki t erület eken l évő vízm ennyi s égből mi nt egy 2.7 m illi ó elm él et i LE volna fejl esz thet ő, ebből a gyakorl at ban 1.7 mi llió L E h a s z n o s í t h a t ó . 20

17

Viczián Ede: Magyarország vízerői Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1905., 17. p. Viczián Ede: I. m. 19. p. 19 Viczián Ede: I. m. 21. p. 20 Hajdú Zoltán: A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve Magyar Tudomány CVI. kötet – Új folyam XLIV. kötet, 8. szám, 1999. augusztus, Főszerkesztő: Enyedi György, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999., 946. p. 18

19

3.5. A villamos energia alkalmazása Magyarországon a 19. században Ebben

az

időszakban

M agyarorsz ág

l át ván yos

fejlődésen

ment

keresztül , át vett e és alkal m azt a a külföldi t al álm ányokat , t öbb es et ben pedig

a

m agyar

mérnökök

és

feltalálók

járultak

hozzá

ehhez

a

fejlődéshez. 1884-ben

Temesváron

alkalmazták

a

villamos

izzólámpákkal

t ört énő közvi l ágí t ás t, nagyfes zül ts égű (1400V-os ) egyenáramm al , s orba kapcs olt izz ól ám pákkal . Ez volt a t örténelmi M agyarors zág el ső köz célú villamos

hálózata.

1885-ben

Bláthy

Ottó

Titusz,

Déri

Miksa

és

Zipernowsky Károly feltalálták a transzformátort, és transzformátoros el oszt áss al , nagyfe sz ült s égű prim er hálóz at tal m egépí tett ék az 1885. évi

Országos

Kiállítás

teljes

világítását

a

Városligetben.

Ez

egy

korabeli kisváros villamosításának modellje volt. 1888-ban Mátészalkán a város néhány ut cáj át vill ann yal vil ágít ott ák ki , ezt tekint jük a mai M agyarors z ág els ő köz célú rendsz erének. 1893-t ól kiépült a budapesti el ekt rom os hálóz at, m éghozz á egyi dej űl eg a régebbi egyenáram ú és az új váltakozóáramú fogyasztói hálózattal. A váltakozóáram jövőbeli sz erepét j el ezt e, hogy az egyenáramú hál ózat t ávol abb, kül város ban levő

erőműve

váltakozóáramú

és volt,

távvezetéke am el yet

csak

nagyfes zül ts égű a

fogyas zt ói

hálózat

(1800V-os) közvetlen

köz el ében, a bel városban al akí tot t ak át egyenáramm á. 1887-ben elindult az első budapesti villamos, 1896-ban pedig (szintén Budapesten) a k o n t i n e n s e l s ő f ö l d a l a t t i j a . 21 Szintén

1896-ban

építette

meg

Oskar

von

Miller

mérnök

a

nagys z ebeni erőm űvet, m el yhez a turbinákat és el ekt rom os gépeket a Ganz

gyár

szállította.

A

kiépített,

17

km

hosszú

nagyfes z ült s égű

vez et ék Nagydi sz nód t el epül és t i s bekapcs olt a az áram szol gált atásba, ahol a háziipari jellegű textilipart ilyen módon gépesíteni lehetett. A kedvező fogadtatás következtében tíz évvel később Nagyszebenben már

21

Németh József: I. m. 108.p., 112. p.

20

89, Nagydi sznódon pedi g 29 mot ort működt et t ek az erőmű ált al t erm elt á r a m m a l . 22

4. Vasvármegye szerepe és lehetősége az iparfejlesztésben A

ki egyez ést

követő

gazdasági

fellendülés

következtében

kialakult megfelelő háttér és a kedvező külföldi tapasztalatok révén, M agyarors z ágon i s l ehetővé vált az újdons ág, a víz erej ével t ört énő áramtermelés bevezetése. Az orsz ág ugyan nem rendelkez et t a Ni agara vízes és hez hasonl ó vízi erővel , de N yugat -M agyarorsz ág egyes fol yói , mint például a Rába, a Répce vagy a Pinka, elegendő erőt rejtettek magukban egy vízerőmű működtetéséhez. Az nagys ágú

1890.

évi

népszámlálás

területével és 390.371

alapján

Vasvárm egye

5035

fős lakosságával Csanád

és

km2 Zala

v á r m e g y é k u t á n a h a r m a d i k h e l y e t f o g l a l t a e l a m e g y é k s o r á b a n . 23 A lakosság műveltsége meghaladta az országos átlagot, az írni-olvasni t udók aránya át l agos an 70%-os volt , sz emben az orsz ágos 50%-os á t l a g g a l . 24

A lakosság foglalkozása a következőképpen oszlott meg

Önállók

Eltartottak

Együtt

2.362

7.972

10.334

Értelmiségi Szolgák az értelmiségnél Őstermelés Ipar és kereskedelem Járadékok

426

936

1.362

102.009

150.264

252.263

27.159

39.967

67.126

3.180

1.747

4.927

Napszámos

27.329

24.163

51.492

22

Wilhelm Füßl: Oskar von Miller 1855-1934. Eine Biographie, Verlag C. H. Beck, München, 2005., 157. p., 161. p. 23 Magyarország vármegyéi és városai Vasvármegye Szerkeszti: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu Budapest, „Apollo” irodalmi és nyomdai részvénytársaság MDCCCXCVIII.: 10. p. 24 U. o.: 13. p.

21

Tehát

a

m egyében

megtalálható

volt

az

a

réteg,

az

önálló

ért elm is égi, m el y fogékon ynak m utat koz ott az újdons ágok i ránt és p á r t o l t a a z i p a r t á m o g a t á s t . 25 A m egye korabeli gaz das ágának és i parának fej letts égét az al ábbi táblázat szemlélteti:

Gyár

Felső-

János-

őr*

háza

gőzmalom vashámor

x

Kis-Cell

Szent-

Szombat-

gotthárd

hely

Sárvár

Körmend Kőszeg Pinkafő

x

x

bőr

x

cement

x

„Ella”

x

x

x

x

x

x

elektromos műmalom fűrésztelep

x

gazdasági gép

x

gőzfűrész

x

gőzmalom

x

körke-

x

x

x

x

mencék** légszesz-

x

világítási társulat óra

x

tégla

x

vas-és

x x

fémöntöde szövőgyár

x

x

* ma: Ausztria ** a folyamatos tégla- és mészégetésre szolgáltak

26

25

U. o.. 14. p. Magyarország vármegyéi és városai Vasvármegye Szerkeszti: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu Budapest, „Apollo” irodalmi és nyomdai részvénytársaság MDCCCXCVIII.: 454-462. p. 26

22

Éppen ezért nem volt meglepő, hogy Budapesten kívül éppen itt t ört ént a nagyarán yú fejl ődés és a nagys z abású t ervek m egval ós ul ás a. Maga Ikervár település „nagy magyar falu, 213 házzal és 1633 római katholikus és ágostai evangélikus lakossal”, Sárvártól 6 km-re délre, a Rába bal partján fekszik, ahol a korabeli források szerint körj egyz ős ég, körorvos, t akarék- és s egél yeg yl et m űködöt t. Ikervár „egyike

a

vármegye

legrégebbi

és

történelmileg

legérdekesebb

községeinek.” Első említése egy 1073-ból származó oklevélben történt. Nevét onnan kapt a, hogy a R ába és a Herpen yő köz ti árterül et en, S árvár védelmére két egyforma földhalomvár épült a 11. században. Salamon király – akinek ez a vidék a kedvenc vadászterülete volt – 1073-ban itt töltötte a karácsonyt és békét kötött Géza herceggel. 1532-ben a törökök, 1709-ben pedig a Heister tábornok vezette császári

csapatok foglalták

el

a települést,

majd

D r a s k o v i c h o k é s a B a t t h y á n y i a k v o l t a k a b i r t o k o s a i . 27

a Nádasd yak, 28

a

29

Ez utóbbi család búzát termelt a birtokon, az őrléshez pedig egy 120

LE

( 1 L E = 7 3 5 . 5 W ) 30 t e l j e s í t ő k é p e s s é g ű

vízimalmot

használtak.

Csakhogy az áradások minden évben nagy rongálást végeztek, ami termeléskiesést,

a

javítások

pedig

többletkiadást

jelentettek.

Gróf

Bat th yán y Laj os , a kast él y akkori ura, hogy vál toz tasson a hel yz et en, megbízta

Bánó

László

és

Szüts

Béla

mérnököket

egy

terv

kidol goz ás ával, amell yel ez t a probl ém át sz erett e volna kiküsz öbölni. A két

mérnök

már

korábban,

1892-ben

tanulmányozni

kezdte

M agyarors z ág víz vi szonyai t , és ennek s orán fi gyel t ek fel az ikervári vízim al om ra. Sz ám ít ás ai kból ki derül t, hogy a fol yó „ erej e” azon a sz akaszon sokkal nagyobb, akár ezer lóerő t elj es ítm ényre is alkal m as volt, amit egy vízi erőmű megépítésével és működtetésével ki lehetett

27

Magyarország vármegyéi és városai Vasvármegye Szerkeszti: Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu Budapest, „Apollo” irodalmi és nyomdai részvénytársaság MDCCCXCVIII.: 44. p. 28 Vendégváró – Látnivalók Vas megyében Well-Press Kiadó, Miskolc, 2000., 17. p. 29 Veresegyháziné Kovács Jolán – Veresegyházi Béla: Magyarország történeti – topográfiai kislexikona, Aula, 1996., 107. p. 30 Gimes Györgyné, Lomniciné Varga Ibolya, Michalovszky Csabáné: Négyjegyű függvénytáblázatok Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995., 93. p.

23

használ ni . Ezut án kerest ék fel gróf Batt hyán y Laj os t, aki m egbízt a őket a t e r v k i v i t e l e z é s é v e l . 31

32

E nagys z abás ú t erv m egvalósít ás ához az onban s ok pénz re és tapasztalt szakemberekre volt szükség. A két mérnökön kívül még Dr. Károl yi Ant al al ispán, Gothard S ándor és Gothard J enő, val amint a Sz ombat hel yi Főgi m názium fizi kat anára, Dr. Edel mann S ebő t ámogatt a a javaslatot. Utóbbi már az 1892-ben, Brassóban, a Magyar Orvosok és Termész etvizs gálók XVI. vándorgyűl és én t art ott besz édében ki fejt et te az

elektromos

megemlítette

áram

azt

n yugat -európai

az

eljárást,

m el yben

és

amerikai

külföldön

a

használatát, gyárak

nagy

össz egekkel t ámogatt ák az i l yen j ellegű kí s érl et eket, és részt vett ek elektrotechnikai

tanszékek

egyet emeken

való

létrehozásában

is,

M agyarors z ágon azonban s em mi fél e i l yen i rányú kez dem ényez és nem v o l t . 33 Ennek el l ent mond, hogy ekkorra a Ganz -gyár m ár nemz et közi hírnévnek

örvendett,

az

ipar

fejlődését

és

szerkezeti

átalakulását

követve pedi g a M űegyet em en 1893-ban Erős áramú El ektrot echni kai Tansz éket l ét esít ett ek, mel ynek él ére Zi pernows ky Ká rol yt nevezt ék k i . 34

Ő

a

tanszéket

kísérleti

és

mérőberendezésekkel,

valamint

sz em l élt et ő-an yago kkal l átt a el, l aboratórium ot l ét es ít et t a hall gatók m érés i gyakorl at ai s z ám ára, az okt at ó kol l égái sz ám ára pedi g négyöt fél e n yel vű kötelezővé.

külföldi

fol yói rat

t anul mányoz ás át

tette lehetővé és

35

31

Ország Világ XXXI. évfolyam 14. szám, 1987. április 8., 2-3. p. 100 éves az észak-dunántúli áramszolgáltató részvénytársaság Szerkesztő: Fuli Sándor Dürer Nyomda és Kiadó Kft., Gyula, 16. p. 33 Vasmegyei Lapok 1892. szeptember 11., 3-4. p. 34 Villamosság, 26. évfolyam, 6. szám, 1978. június, 185. p. 35 Műszaki nagyjaink 2. kötet Szerkesztette: Szőke Béla A Gépipari Tudományos Egyesület Kiadása, Budapest, 1983., 328. p. 32

24

5. Az ikervári vízerőmű 5.1. A kezdetek A hel yz et en való vált ozt at ás érdekében a sz akem berek ért ekezl et et t art ott ak 1894. j úli us 8-9-én, amel ye n részl et esen megvit at ták a vízi erőművel

és

az

általa

termelt

villamos

energia

hasznosításával

k a p c s o l a t o s t e e n d ő k e t . 36 A nagys z abású t erv m egval ós ít ás ához szüks ég vol t a l akos ság t áj ékoz tat ás ára is , ehhez – els ő l épésként – a Vasm egye i Lapok 1894. július

15-i

címmel:

számában

terjedelmes

„Szombathely

a

cikk

Rába

jelent

vizének

meg

„Nagy

tervek”

ereje

által

táplált

villanyvilágítással, villanyos vasúttal és az elektromos erőnek a kisipar számára való szétosztása által villanyos munkaerővel láttassék el…”. Az

előzetes

vizsgálatok

keresztül fol yó

Rába

vízm ennyi s éggel

kimutatták,

megbízható

rendelkezett

hogy

fol yó

még

a

az

volt,

egész mivel

legszárazabb

m egyén megfelelő

időben

is,

a

l egnagyobb es és e – körülbel ül n yol c m ét er – Ikervárnál volt , ez ért a javaslat

a

víz

itteni

kihasználását

tartotta

a

legcélszerűbbnek.

A

Rábából kivett vizet pedig nem vezették vissza közvetlenül a mederbe, hanem a víz a R ábánál jóval m él ye bben fekvő Herpenyőbe öml ött . A terv megvalósulása után így nemcsak a Rába természetes esését, de még a Herpen yő és a R ába köz ött i j el entős vízszi nt kül önbs éget is ki l ehetett használ ni ennek a n yol c m éter es és nek a két fel é vágás ával . Az i kervári uradalomnál lévő malomnál egy központi elektromos telepet kellett felépíteni. Ikervárról az áramot Szécseny községhez kellett vezetni, ahonnan

a

G yö ngyös

melléki

tizenkét

településen

keresztül

Sz ombat hel yre j utot t, ahol egy gépházban ezt a nagyfes zülts égű áramot kisfeszültségűvé alakították át és így juttatták el a fogyasztókhoz. Az áramot

pedig

gazdasági

nemcsak

munkák

világításra

végzésére

is

lehetett

(például

felhasználni, cséplés,

hanem

malomhajtás),

val ami nt a sz om bat hel yi város i vasút sz em él y- és t eherforgalm ának

36

Dr. Kalocsai Péter: 100 éve indult meg a villamos közlekedés Szombathelyen In.: Városi Közlekedés 1997/2. Főszerkesztő: Dr. Nagy Rudolf Kiadja a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Kecskemét, 99. p.

25

l ebonyol í tás ára i s. A s z ámí tások szerint m indehhez, m int t erm ész eti f o r r á s , ö s s z e s e n 1 . 2 0 0 L E á l l t r e n d e l k e z é s r e . 37 M e g á l l a p í t h a t ó t e h á t , hogy a t erm ész et i visz on yok kedveztek ennek a nagys zabású t ervnek a megvalósításához.

2. Az ikervári telep elrendezése

A

kivitelezéshez

azonban

meg

kellett

szerezni

a

lakosság

bel eegyez és ét i s, am el yhez részl et es, a l aikus ok sz ámára i s ért hető tájékoztatást kellett tartani. Ezért a beharangozó cikk után – számítva a nagy érdeklődésre – a szakemberek egy értekezletet hívtak össze 1894. j úli us 22-én 10.00. órára a sz ombathel yi várm egyeháza nagyt erm ébe, hogy felkeltsék az emberek érdeklődését az elektromos világítás iránt, és

érdemben

válaszoljanak

az

esetleg

felmerülő

kérdésekre,

kifogásokra. Ezen az értekezleten Szüts Béla bemutatta a Rába kedvező természetrajzi

viszonyai t

és

megbízhatóságát,

Gothard

Jenő

az

el ekt rom os áramm al t ört énő vil ágít ás el őn yei ről , mi ndenek el őtt annak kényel m éről 37

és

kedvezm ényes

voltáról

tartott

előadást,

ezáltal

Vasmegyei Lapok 1894. július 15., 1-3. p.

26

bizonyí t va a vál lal at hasznoss ágát és sz üks égszerűségét , Edelm ann Sebő pedig a megépítendő elektromos mű kedvező hatásait mutatta be, ki em el ve a város és a környékbel i t elepül és ek az el ekt rom os áram ált al biztosított

fejlődési

l e h e t ő s é g e i t . 38

A

szakszerű

tájékoztatásnak

köszönhetően a felmerült kérdések számát sikerült csökkenteni, de a lakosság egy részének körében az újdonságtól való ódzkodás még jó ideig megmaradt. A szakemberek már a tervezési időszakban számoltak azzal, hogy Szombathely mellett Sárváron is létesíteni fognak villamos világítást, és m eg fogj ák építeni a sz ombathel yi vi ll am os vas ut at is . Ez ért 1894. szeptember gyakorlati

7-én

végrehajtó-bizottsági

kivitelezéséről

kez dem én yez t ek,

hogy

tárgyal t ak.

kiderüljön,

ülést Ezt

mekkora

tartottak, követően az

ahol

a

terv

al áí rás gyűj t ést

igény

a

villamos

vil ágít ás l ét esí t és ére: Sz ombathel yen 3.434, S árváron 751 fő al áí rás a szerepelt az íveken. A statisztikai adatok alapján előbbi településen 2 4 . 7 5 1 f ő , 39 a z u t ó b b i n p e d i g 3 . 1 6 5 f ő é l t . 40 M e g á l l a p í t h a t ó , h o g y m i n d a lakosság érdeklődése az újdonság iránt, mind pedig az attól való ódzkodás már a kezdetektől fogva egyaránt érzékelhető volt.

A diagram adatai megtévesztően hatnak, mivel a lakosságszámba egés z cs al ádok t artoz t ak, nem pedi g cs ak az el őfiz et ő szem él ye, í gy az arán yok t orzul nak, m ivel j el ent ős szám ú l akos (cs al ád) érdekl ődött a villamosítás iránt.

38

Vasmegyei Lapok 1894. július 26., 3-6. p. Magyar Statisztikai Közlemények I. kötet A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása Szerkeszti és kiadja: A Magyar Királyi KSH Budapest, Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, 1902., 152. p. 40 U. o.: 146. p. 39

27

Ezek után Batthyány Lajos, Edelmann Sebő és Gothard Jenő megtették

a

szükséges

lépéseket

az

engedél yek

megszerzése

és

a

munkák megkezdése érdekében. A tervek szerint a villamos vezeték Ikervártól kiindulva Pecöl, Kenéz és Lipárt községeken keresztül a rumi vasút mellett haladt volna Szőllősig, onnan pedig az út mellett vezetett v o l n a a v á r o s b a . 41

42

A kedvező fogadtatás után, még ugyanabban a

hónapban, a három sz akem ber kérvén yt n yúj t ot t be a sz om bathel yi képviselő-testülethez „Villamos közúti forgalmi eszköz létesítésére és v i l l a n y v i l á g í t á s a l k a l m a z á s a c é l j á b ó l ” 43 A k é p v i s e l ő k a k é r d é s t a s o r o n következő, október 18-án t art ott köz gyűl és en vit att ák m eg, ahol az indítvány nagy vitát váltott ki a képviselő-testületen belül. Elsőként Ungár Zsigmond szólalt fel, és megemlítette, hogy ő már januárban j avasl at ot t ett a város vi ll annyal t ört énő kivil ágí t ás ra, de „ – mi nt malíciózusan megjegyezte: mert a tisztviselők fizetést nem kapnak, kérvényét elolvasni rá nem értek – még eddig feleletet nem kapott.” Őt követt e Eredi cs Ferenc ki rál yi t anács os , aki azzal érvelt, hogy „ ha vihar vagy egyéb ok miatt az oszlop, melyen a vezeték fut, ledől, a legnagyobb

szerencsétlenség

történik

emberrel,

állattal

egyaránt”.

Ezután azt javasolta, hogy „a város utasítsa az egész ügyet egy bizottsághoz,

mely

egyrészt

tekintetbe

véve

a

gázgyárral

fennálló

szerződést, másrészt a város jól felfogott érdekét, az ügyet vizsgálja meg és tegyen jelentést. Ha ez el nem fogadtatnék, úgy azt kívánja, hogy

a

közgyűlés

mondja

ki,

miszerint

a

kiküldendő

bizottság

beleegyezését csak úgy adja, ha a társulat az egész város területén földalatti

vezetéket

alkalmaz.”

Ezt

követően

Pick

Vilmos

szólt

a

kérvény ellen, mely – szerinte – „semmivel indokolva nincs, semmi melléklete nincs, nem tudni, mi lesz az ára, már pedig ilyen dolognál tisztán kell látni, s nem szabad sötétben tapogatózni.” Válaszában Edelmann Sebő sorra cáfolta a kifogásokat, és rámutatott, hogy a vezetékek nem póznákon lennének rögzítve, hanem a házak ereszei alatt futnának és al i g l át szanának. Végül a köz gyűl és az indít ván yt sz oros , 41

Rábavidék 1894. szeptember 16., 4. p. Mivel a megépítéshez használt Thury-rendszer soros kapcsolású volt, így a vezeték a községeken csak keresztülment, leágazásra nem volt lehetőség. 43 Vasmegyei Lapok 1894. szeptember 23., 4. p. 42

28

29:26

arán yban

e l f o g a d t a . 44

A

szükséges

engedél ye k

beszerzését

követően m egkezdődöt t az egyes eg ys é gek ki al akít ása, továbbá a l eendő központi telep részére megvásárolták a mai Kossuth és Thököly utcában t a l á l h a t ó i n g a t l a n o k a t , 45 a z e l ő b b i b e n á l l ó r é g i h á z a t l e b o n t o t t á k , é s a hel yére eg y új , két em el et es házat épí tett ek R auscher M iks a hel ybeli é p í t é s z t e r v e i a l a p j á n . 46 E z e n k í v ü l e l k é s z í t e t t é k S z o m b a t h e l y r é s z l e t e s t érképét is , m el ye n felt ünt ett ék valam enn yi vált oz ást , am i addi g a v á r o s b a n b e k ö v e t k e z e t t . 47 A nagys z abás ú t erv végrehajt ásához s züks ég volt kül földi t őke bevonására

is,

ezért

1894

végén

meghirdették

a

részvények

el őj egyz és ét , és 1895 februárj ára m ár t öbb mint egym i l li ó forint gyűlt ö s s z e , 48 a m i m á r e l é g b i z t o s í t é k v o l t a r r a n é z v e , h o g y a m u n k á l a t o k valóban el fognak indulni. A szakemberek ezután Budapestre utaztak a rész vényt árs as ág

megalakulására

vonatkozó

utolsó

megbeszélésekre,

m el yeket 1895. február 15-17-e köz ött t artott ak, Batt hyán y Laj os , Bat th yán y Géz a, Károl yi Ant al , Edelm ann Sebő, Gothard J enő, Got hard S ándor, Fel dm ann Bódog ügyvéd, Nagy P ét er ki rál yi köz j egyz ő, Bánó László,

Szüts

részvételével.

Béla,

Sárvár

Elkészítették

képviseletében a

pedig

részvényt árs as ág

Ga yer

tervezetét

József és

az

a l a p s z a b á l y t , í g y l e h e t ő v é v á l t a z a l a k u l ó k ö z g y ű l é s m e g t a r t á s a i s , 49 m el yre 1895. m árci us 28-án kerül t s or Szombat hel yen, a várm egyeház a kist erm ében, Batt hyán y Laj os elnöklet ével. A rész tvevők egyhangúl ag el fogadt ák az al apsz abál y-t ervez et et, ezz el m egal akult a Vas várm egyei Elektromos

Művek

R észvén yt árs aság.

Megválasztották

az

i gaz gat ós ágot : Bat th yán y Laj os (el nök), Károl yi Ant al, Edelm ann S ebő, Gothard

Jenő,

Weiner

Károly

Stubenvoll

Ferenc,

Newman

Rezső,

val ami nt a felügye l ő-biz ott s ágot is: Nagy J enő, Nagy P ét er, Grünwald Ödön, i fj . Deut s ch S am u és Ga yer J óz s ef, pót t agok: Koll er Ernő és Holcz heim Kálm án. A részvényt árs aság j ogász a és egyben ti tkára is Fel dm ann Bódog ügyvéd, a m űsz aki sz akért ő Bánó Lászl ó és Sz üts 44

Vasmegyei Lapok 1894. október 21., 3-4. p. Dr. Kalocsai Péter: I. m.: u. o. 46 Vasvármegye VII. évfolyam 16. szám, 1895. február 14., 3. p. 47 Vasvármegye VII. évfolyam 20. szám, 1895. február 24., 3. p. 48 Szombathelyi Újság 1895. február 24., 7. p. 49 Vasvármegye VII. évfolyam 27. szám, 1895. március 21., 1. p. 45

29

Béla, az építész pedig Rauscher Miksa lett. Rajtuk kívül jelen voltak m ég: dr. Laki Kri stóf kúri ai bí ró, t örvén ys z éki elnök, Köni gm a yer János,

Kárpáti

Kelemen,

dr.

Markovics

Arnold,

Farkas

Ferenc,

Pleszkáts Imre, dr. Berger J ózsef, Ritter József és dr. Patak y J enő rész vényes ek. A társaság megalakulásának céljaként – az eredeti terveknek m egfel elően – az al ábbi akban hat ározt ák m eg: Ikervár, Sz ombathel y, S árvár, val am int a körn yékbeli köz ségek el ektrom os áramm al tört énő ellátása, áram szolgáltatása ipari, (köz)világítási vagy egyéb célokra, sz em él y- és áruszáll ít ás ra egyaránt alkalm as, vill amos áram mal működő vasút ki alakí tás a Sz ombat hel yen. Tervbe vet t ék t ovábbá a Batth yán y grófok ikervári malm ának át hel yez és ét S árvárra, ahol az őrlést az előállítandó elektromos energia segítségével fogják majd végezni. A terv kitért arra az esetre is, ha az erőmű nem tudna megfelelően m űködni (pl.: a nem megfel el ő víz vi szonyok m i att ), ekkor t artal ékként egy

200

LE-s

gőzgépet

állítanak

működésbe

a

hozzá

tartozó

kaz ánt el eppel együtt , í gy biz tos ít va a fol yam at os áram szol gált atást . R ögzí t ett ék továbbá, hogy a Sz ombathel yre érkez ő nagyfes z ült s égű elektromos

áramot

120

voltra

alakítják

át,

és

így

juttatják

el

a

f o g y a s z t ó k h o z . 50 Egy i l yen nagys z abás ú mű l ét rehoz ás ához szüks éges pénzössz eget külföldi

bankok,

biztosítani.

Gróf

pénz ügyi Bat th yán y

csoportok Lajos

1895.

bevonásával augusztus

i gyekezt ek

23-án

Genfben

s ikeres t árgyal ás okat fol yt at ott sváj ci pénz em berekkel , akik az onban a t ám ogat ás fej ében s vájci gyárak t erm ékeinek (t urbi nák, elekt romos b e r e n d e z é s e k ) , v a l a m i n t a T h u r y - r e n d s z e r a l k a l m a z á s á t k é r t é k . 51 Közben megkezdődtek

már

nemcsak

az

építkezések.

papíron, A

mai

hanem Kossuth

a

gyakorl at ban

u.

33.

szám

is

alatti

központi telep létesítése mellett megvásárolták a 35-ös számú telket is, a h o l m e g k e z d t é k a t a r t a l é k n a k s z á n t e l e k t r o m o s t e l e p k i a l a k í t á s á t . 52

50

Vasvármegye VII. évfolyam 31. szám, 1895. március 28., 2-3. p. Szombathely város fejlődése 1895-1910-ig és műszaki létesítményei Írta: Bodányi Ödön Szombathely város főmérnöke, Budapest, „Pátria” Irodalmi Vállalat és Részvénytársaság Nyomása, 1910., 97. p. 52 Dr. Kalocsai Péter: I. m.: u. o. 51

30

Mindeközben megvizsgálták a lakosság, a szomszédok részéről esetleg

felmerülő

kifogásokat,

panaszokat

is:

egyedül

az

egyi k

sz om széd, Horvát h Is t vánné nevében i nt ézkedő Is t ócz y S ándor ügyvéd kért e, hogy a t elep kém ényét m egfel el ő m agass ágúra épít s ék m eg, „nehogy fojtó füsttel árassza el a környéket.” Ha pedig ez mégis bekövetkezne, akkor a telepen álljanak át a koksszal való tüzelésre. Ezen kívül az ügyvéd kérte még, hogy tegyenek óvintézkedéseket Horváth Istvánné háztetejének megrongálása ellen. Egyéb érdemleges k i f o g á s n e m h a n g z o t t e l . 53 Mindezek

után

a

Vasvármegyei

Elektromos

Művek

R észvén yt árs aság 1895. auguszt us 29-én 10.00. órakor a szom bat hel yi várm egyeház kist erm ében új abb al akuló ül ést t artott, ahol ki nevezt ék az i gaz gat ós ági t agokat: dr. Károl yi Ant al ali spán, Burchárd-Bél avár y Konrád főrendiházi tag, dr. Edelmann Sebő főgimnáziumi igazgató, Gothard

Jenő

az

MTA

levelező

tagja,

Weiner

Károly

kereskedő,

Stubenvoll Ferenc birtokos, Rosenthal Bernát bankár. Ezek után titkos sz avazáss al elnökké vál aszt ott ák gróf Bat th yán y Laj os t, m aj d m egbízták a z i g a z g a t ó s á g o t , h o g y a t á r s a s á g o t a c é g b í r ó s á g n á l b e j e g y e z t e s s e . 54 E z 1895.

szeptember

7-én

történt

meg

a

sz ombathel yi

ki rál yi

t ö r v é n y s z é k e n a 9 6 7 1 / 1 8 9 5 . s z á m a l a t t . 55 A z a l a p s z a b á l y b a n r ö g z í t e t t é k a társaság megalakulásának célját, felépítését, működését és az alaptőke n a g y s á g á t i s . 56 A

társaság

ügyei t

a

köz gyűl és

intézte,

mely

a

sz abál yz at

ért elm ében rendes vagy rendkí vül i l ehet ett és M agyarorsz ág t erület én belül bárhol m egtartható volt. A rendes köz gyűl és t m inden évben egys z er, az év első fel ében kel lett m egt art ani, rendkívül i köz gyűl ést pedi g cs ak a rendes köz gyűl és ut asít ására, vagy s aj át el hat ároz ás ból, vagy a fel ügyel ő-bizot ts ág kérés ére, vagy pedi g a részvényt őke eg y

53

Vasvármegye VII. évfolyam 77. szám, 1895. augusztus 11., 4-5. p. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve VAML Szombathelyi Törvényszék Cégbírósági Iratok Társas cégek 198. I. VII-1/d/77. Ct. 198/1915., 1-12. p. 55 Fuli Sándor: I. m.: u. o. 56 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság tervezete VAML Szombathelyi Törvényszék Cégbírósági Iratok Társas cégek 198. I. VII-1/d/77. Ct. 198/1915., 1-3. p. 54

31

t izedét képvi selő rész vén yes ek kérés re, am ennyi ben ők m egadt ák, hogy m i o k b ó l é s c é l b ó l k é r i k a k ö z g y ű l é s ö s s z e h í v á s á t . 57 A rész vén yt árs as ág i gaz gatós ága l egal ább öt és l egfelj ebb n yol c tagból

állhatott,

akik

négy

évig

tölthették

be

t i s z t s é g ü k e t . 58 A z

i gaz gat ós ág a t ársas ág m inden ol ya n ügyét i nt ézt e, am el y nem volt k i f e j e z e t t e n a k ö z g y ű l é s s z á m á r a f e n n t a r t v a . 59 F o n t o s k i t é t e l v o l t m é g , hogy

az

igazgatósági

állampolgárságúnak

kellett

tagok

legalább

l e n n i e . 60 A

kétharmadának

magyar

felügyel ő-bizotts ág

legalább

három és legfeljebb öt rendes és két póttagból állhatott, akiket a köz gyűl és el őször egy, a következ ő al kalomm al három évre vál aszt ott meg. A tagok újraválaszthatók voltak. Ebben az esetben is szerepelt az a kit ét el , hogy a bizot ts ági t agok l egal ább két harmadának m agyar á l l a m p o l g á r n a k k e l l e t t l e n n i e . 61

3. A VEM Rt. alapító okirata A t árs as ág hivatalos elnevezés ét három nyel ven adt ák m eg, és a cégbí rós ágnál i s így kerül t bej egyz és re: „Vas vár megyei El ekt romos 57

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság alapszabályai VAML Nyomtatott Seiler Henrik Utódai Könyvnyomdájában, Szombathely, 1906., IV. pont 15-16.§., 9-10. p. 58 U. o.: 23.§., 13. p. 59 U. o.: 24.§., 13. p. 60 U. o.: 27.§., 14. p. 61 U. o.: 32.§., 15-16. p.

32

Művek

Részvénytársaság”,

„Eisenburger

Elektricitätswerke

Actiengesellschaft”, „Societè anonyme des enterprises electriques de Eisenburg”.

Bánó László elkészítette az építkezés költségvetését

Megnevezés Földmunkák

Összeg (korona) 234.000

Turbinák

97.000

Turbinaház

140.000

Vízm űépí tm én yek

141.000

Három híd

10.000

Sz ombat hel yi gépház feszt rál é

120.000

Lakások

8.000

Elektromos berendezések

570.000

Sz ombat hel yi vi ll am os vas út

120.000

„Ella” malom áthelyezése Sárváron

120.000

Tervezés és művezetés

40.000

Összesen

1.600.000 62

Újabb Edelmann

vezetőségi Sebő

jogtanácsos, A

63

tagokat

ügyvi vő

neveztek

igazgatók,

dr.

ki:

Feldmann

Polgár Bertalan irodafőnök lett.

végleges

megalakulást

és

a

Gothard

Jenő

Bódog

és

dr.

ügyvéd

64

cégbej egyz ést

követően

m egkezdődt ek az épít kez és ek, m el ynek vez etőj e Bánó Lászl ó, ell enőre Kató Mihály mérnök volt, a föld- és betonmunkákat Luigi Melocco és Giovanni

Lenarduzzi

vállalkozók

v é g e z t é k , 65 a

szakemberek

pedig

t árgyal ás okat fol yt att ak a 200 l óerejű rez ervgőz gép (t art al ék gőz gép) elkészítéséről Schönicher budapesti vállalkozóval. A földmunkák és a 3.5 km hosszú főcsatorna még 1895 őszén elkészültek, a kotrást a 62

Péchy Kálmán: Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Kiadja a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Győr-Sopron Megyei Szervezete, Győr, 1971., 8. p. 63 Vasvármegye VII. évfolyam 83. szám, 1895. szeptember 1., 4. p. 64 Vasvármegye VII. évfolyam 87. szám, 1895. szeptember 15., 5. p. 65 Péchy Kálmán: I. m.: 10. p.

33

k ö v e t k e z ő é v t a v a s z á n v é g e z t é k e l , 66 s z e p t e m b e r 1 7 - é n p e d i g 1 . 6 0 0 alföldi

munkás

érkezett

Ikervárra,

a

kubikus-munkák

elvégzésére,

a k i k e t b a r a k k o k b a n s z á l l á s o l t a k e l . 67 1896. m ájus 7-én történt m eg a duzzasz tóm ű ünnepél yes át adás a: a gát

átvágása

és

a

Rába

vizének

az

üzemvízcsatornába

történő

bevezetése. Az ez alkalomból virágokkal és zászlókkal feldíszített duzzasztónál

mindenki

megjelent,

aki

addig

részt

vett

a

munka

t ervez ésében és kivit el ez és ében m ind a vál l al at , mi nd a részvényes ek, m ind pedi g a m unkások rész éről . Miut án m egérkez ett gróf Batt hyán y Laj os , m egkezdődöt t az ünneps ég. A terveknek m egfel elően elhel yez t ék a dinamit töl tén yeket a föl dgát ban, hogy azz al robbantsák fel a gát at, azonban az esős időjárás miatt a föld vizes volt, így a robbantás nem sikerült. A kudarc után a jelen lévő munkások azonnal megkezdték a gát s z é t r o m b o l á s á t , é s í g y n e m s o k á r a m á r ö m l ö t t i s a v í z a c s a t o r n á b a . 68 A munkák

az

év további

rész ében is fol yt at ódt ak:

a n yár fol yam án

e l k é s z ü l t a g é p é s z e k l a k ó h á z a , a z i r o d a é s a t u r b i n a t e l e p é p ü l e t e , 69 a sikeres próbák után pedig megkezdte működését az év végén a nagy t u r b i n a i s . 70 Az Ikervári Vízerőmű 3 db Jonval-típusú turbinával készült el, m el yek m i ndegyi kéhez 2-2 egyenáramú dinam ó kapcs ol ódot t. Ezz el az erőmű 65A állandó áramerősség és a terheléstől függő, maximum 9 . 0 0 0 V f e s z ü l t s é g m e l l e t t 5 8 5 k W m a x i m á l i s t e l j e s í t m é n y t t u d o t t a d n i . 71 M ivel a t erm elt energi am ennyi s éget nagyobb t erül eten is fel l ehet ett használ ni, ez ért m egkezdődtek a t árgyal ás ok Sz ombat hel y és S árvár vez et őivel, hogy a város okat a részvén yt árs aság l áthas s a el el ekt rom os áram m al . M egrendelt ék a Vas vármegyei El ekt romos M űvek R észvén yt árs aság tel epére a nagy gőz gépet, m el yet t art al ék gépként áll ít ott ák üz em be, hogy az el ekt romos áram szol gált atás a fol yam atos l egyen,

mivel

ennek

segítségével

tervezték

a

s zombat hel yi

66

Szombathelyi Újság 1895. szeptember 8., 5. p. Vasmegyei Lapok 1895. szeptember 22., 5. p. 68 Vasvármegye XXIX. évfolyam 39. szám, 1896. május 12., 9. p. 69 Szombathelyi Újság 1896. július 26., 6. p. 70 Szombathelyi Újság 1896. december 6., 6. p. 71 Fuli Sándor: I. m.: 18. p. 67

34

á r a m s z o l g á l t a t á s m e g i n d í t á s á t . 72 U g y a n a k k o r m á r e l k e z d t é k a S á r v á r é s I k e r v á r k ö z ö t t h ú z ó d ó f ő v e z e t é k o s z l o p a i n a k l e r a k á s á t i s . 73 1896.

július

12-én

tartotta

meg

a

rés zvényt árs as ág

első

köz gyűl és ét , m el ye n szó es ett a m ég hát ral évő m unkák befejez éséről, Fel dm ann Bódog tit kár pedi g bejel entett e, hogy a ki bocsát ott köt vén yek é r t é k e t e l j e s m é r t é k b e n b e f o l y t . 74 A könn yebb kapcs ol at t art ás és i nformáció-át adás érdekében a t árs as ág s aj át t el efont , arra pedi g t öbb font os hel yen s aját áll om ás okat szereltetett

fel:

Szombat hel yen,

Sárváron

a

malomnál

és

a

városközpontban, Ikerváron a kastélyban, a turbinaházban, a központi á l l o m á s o n , v a l a m i n t a b e e r e s z t ő z s i l i p n é l . 75 Mindezek alapján megállapítható, hogy az erőmű létrejöttében nagy s z erepe volt a s z erencs és en alakul ó körülm én yeknek, mi ndenek előtt a gazdasági konjunktúrának és az ezzel párosuló ipartámogató politikának, valamint a kedvező földrajzi-természeti adottságoknak. Ugyanakkor azonban szükséges volt a széles látókörrel rendelkező Bat th yán y grófok t ám ogat ás a, akik a kedvező kül földi t apaszt al at ok al apj án, befol yás ukat, kapcsolat aikat és hit el ess égüket felhasznál va, a szükséges birtokaik, tulajdonaik (pl.: a Sárvárra áttelepített „Ella” malom)

felajánlásával

járultak

hozzá

az

erőmű

létrehozásához.

R észvén yek ki bocsát ás ával , il l etve a rész vén yt árs as ág l ét rehoz ás ával sikerült

m egnyern i ük

a

bankárok

támogatását

és

a

külföldi

tőke

beáramlását is, a nemzetközi elismertséggel rendelkező szakemberek részvétele pedig biztosította a szükséges szakértelmet. Értekezletek, tájékoztatók,

újságcikkek

segítségével

informálták

az

embereket

a

bevez et és re sz ánt új dons ág módj áról, el őn yei ről , a kénye l mes ebb él et , a gyorsabb és olcsóbb közlekedés és szállítás, valamint a biztonságosabb munkavégzés lehetőségeiről. Az épít kez és ek m egi ndulás a egyrés zt bizonyí t ott a mi ndazt , ami ről korábban

a tájékoztatókon

már szó

esett,

másrészt

m unkahel yeket

teremtett. 72

Vasvármegye VII. évfolyam 91. szám, 1895. szeptember 29., 4. p. Vasvármegye XXIX. évfolyam 25. szám, 1896. március 22., 5. p. 74 Vasvármegye XXIX. évfolyam 59. szám, 1896. július 16., 1-3. p. 75 Vasvármegye XXIX. évfolyam 61. szám, 1896. július 23., 4. p. 73

35

A

számítások

során

kiderült,

hogy

a

vártnál

nagyobb

a

hasznosí that ó t elj es ítm ény, am i továbbfejl ődést, az erőmű bővít és ét, ez ált al i sm ét új m unkahel yek l ét rehozás át eredm ényez t e. Mivel a termelt energia több volt, mint amit Ikerváron fel tudtak használni,

már

a

kezdet

kezdetén

tervbe

vették

a

környékbeli

települések bevonását a villamos hálózatba.

5.2. Az erőmű felépítése Az erőmű főbb elemeiben a korábban már sikeresen működött vízimalmok felépítését követte, az ott meglévő megoldásokat, ötleteket is felhasználva, de modernebb kivitelben és technikai alkalmazásokkal. A 78.05 m hosszú és 31.1 m széles duzzasztómű a rábakovácsi hídnál épült m eg, a R ába át vágás ában. Ugyani tt, a duzz aszt óm ű fel ett hel yez t ék el a 42.75 m hos szú és 9.6 m szél es, háromn yí l ású t ábl ás beeresztőzsilipet is. Az 5.390 m hos szú üz em víz cs at orna legfel ső sz akasz a a fol yó régi medrében haladt, míg az újonnan létesített átvágásban volt a vízkiviteli mű,

majd

következett,

mintegy

2.2

km

hosszúságban

a

régi

m al om csatorna, m el yet a 3 km hosszú függőm eder követ et t. A 3.550 m hosszú alvízcsatorna egy része az öreg, másik része pedi g az új Herpen yő fol yó m edrét használ t a fel , és Sárvár fel ett ért vissza a Rábába. A

vízerőtelep

eredetileg

öt

turbinából

és

mindegyik

előtt

el hel yez et t egy-egy z s ili pből áll t, m í g a felesl eges viz et az ez en zsilipek elé megépített árapasztó zsilip vezette el. A turbinazsilipek elé egy ri t kagerebet hel yez t ek el, m el y m egakadál yoz t a, hogy a ví z ált al hordott uszadék és szemét bejusson az erőműbe. Ezeket azután az árapasztóba juttatták. A 16 m széles, 30 m hosszú és 6 m magas gépházban helyezték el a

turbinákat

és

a

generátorokat.

A

vízszintes

t engel yel rendez ésű

36

t urbi nák mindegyi k végén egy-eg y dinam ó vol t, mel yeket a Thur yr e n d s z e r s z e r i n t s o r b a k a p c s o l t a k . 76

5.3. Szombathely bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba A város modernizál ás ában dönt ő szerepet j átsz ott Éhen G yul a, akit 1895-ben választottak meg Szombathely polgármesterévé. Számos intézkedéssel járult hozzá a település rohamos fejlődéséhez: épületeket emeltetett,

megszűntette

a

koldulást

a

városban,

kiépíttette

a

vízvezeték- és csatorna-rendszert, megalapította a felsőkereskedelmi iskolát,

parkosíttatásokat

villamos-energiával

hajtatott

történő

végre,

ellátását,

és

valamint

támogatta a

a

város

villamos

vasút

m e g é p í t é s é t i s . 77 A rész vén yt árs as ág munkatárs ai 1895-1896 fol yam án ki épít et ték a 65 km hossz ú sz om bathel yi főáramkört, m el y vörösfen yőből készült oszlopokon, 6 m, útkereszteződéseknél 8 m magasan húzódó, 9 mm átmérőjű, elektrolitikus vörösrézből készült vezeték volt. Ez teljes terhelés

mellett

9

kV

feszültséget

és

65A

állandó

áramerősséget

biztosított. Alatta 1 m-re pedig a 2 mm átmérőjű, szilícium-bronzból készült

üzemi

h a l a d t . 78

telefonvezeték

Vasúti

kereszteződésekben,

telegráf- és telefonvezetékek keresztezésénél acéldróthálók segítségével oldották meg azt, hogy ne lehessen megérinteni az áramvezetőt, a berendezéseket

pedig

ólombiztosítékokkal

védték.

Az

egym ást

keresztező vezetékeknél minden esetben azt a megoldást alkalmazták, hogy

az

áramvezetőt

hel yez t ék

felülre,

a

vékonyab b,

telefon-

és

telegráfvezeték pedig alulra, nehogy esetleges szakadás esetén ráessen a z á r a m v e z e t é k r e . 79 Ebben sz om bathel yi

a

főáramkörben központ,

a

mai

öt

állandó

Nádasdy u.

állomást

alakítottak

(Sz om bathel yen),

ki:

Sárvár

76

Ikervári Vízerőmű 1895-1995. VAML XI-33/1 A Vasvármegyei Villamos Művek Részvénytársaság Iratai XI33/1. Felelős kiadó: ÉDÁSZ Rt. PR Iroda, Kivitelezte: H+H Reklám, 1994., 3-8. p. 77 Bodányi Ödön: I. m.: 22-24. p. 78 Fuli Sándor: I. m.: 185. p. 79 Bodányi Ödön: I. m.: 122. p.

37

(világítás), Ella malom (szintén Sárváron), valamint Ikervár település é s a B a t t h y á n y - k a s t é l y . 80 Közben a részvénytársaság már 1896. november 18-án ajánlatot tett

a

város

vezetőségének

Szombathely

közvilágításának

m oderniz ál ás ára. Esz eri nt az ös szes ol yan ut cában és t éren, ahol addig petról euml ám pa vil ágít ott , egy 25 norm ál gyert yafényű el ekt romos l ám pát sz erelnének fel , mel y árban m egegyez et t az addi g vi l ágí tó, 12 norm ál gyert yafén yű gázl áng árával . A t ársas ág vál l alt a egyút t al azt is, hogy a l ámpák fel sz erel és ét , karbant art ás át, ti sztít ás át, m eggyúj t ás át és eloltását ajánlatot,

saját 82

és

költségén az

végzi

elektromos

e l . 81 A

világítást

templomba és a színházba is bevezettette.

vezetés a

város

elfogadta

ezt

középületeibe:

az a

83

E z a s z o m b a t h e l y i f ő á r a m k ö r 1 9 2 3 - 1 9 2 4 - i g m ű k ö d ö t t . 84

4. A szombathelyi gépház

80

Fuli Sándor: I. m.: 18. p. Vasvármegye XXIX. évfolyam 95. szám, 1896. november 19., 6. p. 82 Szombathelyi Újság Második évfolyam 50. szám, 1896. december 13., 9. p. 83 Vasvármegye XXX. évfolyam 5. szám, 1897. január 17., 5. p. 84 Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Szerkesztő. Péchy Kálmán Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat, Győr, 16. p. 81

38

A

termelt

villamos

energia

további

felhasználása

érdekében

m egépí t ett ék a szom bathel yi vi ll am os vasút vonal ait, val am int a hozzá tartozó épületeket (várócsarnok, szerelőműhely stb.), és 1897. június 4én délut án két órakor eli ndult a közl ekedés a szom bathel yi vil l amos v a s ú t v o n a l a i n . 85 M á r k e z d e t b e n i s n a g y v o l t a z é r d e k l ő d é s a z ú j d o n s á g i ránt: júni us 4-én ugyani s 807-en, júni us 5-én 1.622-en, júni us 6-án 3 . 0 2 7 - e n , j ú n i u s 7 - é n p e d i g 2 . 8 9 2 - e n u t a z t a k r a j t a . 86

3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 18 97 . 18 06. 97 04 . . 18 06. 0 97 5. . 18 06. 97 06 .0 . 6. 07 .

Utasok száma

Az évek során folyamatosan modernizálták a vasutat: a vezető fülkéjét

üvegfallal

vették

körbe,

hogy

védve

legyen

az

időjárás

v i s z o n t a g s á g a i t ó l , 87 a f o r g a l o m n ö v e l é s e é r d e k é b e n a k e z d e t i h á r o m kocs i m el l é 1900-ban egy neg yedi ket is üz em be áll ítot tak, a n yi t ott pótkocsikat átalakították zárt formájúakká, így még több utast tudtak szállítani, később, 1902-től kezdve már fűteni is lehetett őket. 1906-ban pedig bevezettek egy új szolgáltatást: postaládákat szereltek fel a kocs ikra, í gy az egyes m egál lóhel ye ken az em berek bedobálhat ták a l e v e l e i k e t e z e k b e a l á d á k b a , m e l y e k e t a v a s ú t á l l o m á s n á l ü r í t e t t e k k i . 88 A

vasút

évi

forgalmáról

készült

statisztika

szerint

1900-ban

310.364 utas használta a vasutat, ami 850 fő napi átlagnak felelt meg, 1901-ben 326.253 sz em él y ut azot t a szombat hel yi vil lamos vasút on, am i napi átlagban 893 utast jelentett. Tehát 1901-ben 15.889-cel több utas h a s z n á l t a a v a s u t a t . 89

85

Dr. Kalocsai Péter: I. m.: u. o. Dr. Kalocsai Péter: I. m.: 100-101. p. 87 Szombathelyi Újság 1897. június 20., 8. p. 88 Dr. Kalocsai Péter: I. m.: 105-106. p. 89 Vasvármegye 1902. január 5., 2-3. p. 86

39

1940-ben t ört ént m eg a vas út fel újít ása, m el ynek keret én bel ül nem cs ak a s íneket rakt ák rendbe, hanem az al -és felépí tm ényeket i s, í gy ennek követ kezt ében j el entős össz eget tudt ak m egt akarí tani , ugyani s a fennt art ás i köl ts ég nagym ért ékben csökkent. A II. világháború pusztításai azonban itt is megmutatkoztak: a vágán yhos sz 8.8%-a t elj es en, 5.7%-a részl eges en, a munkavez et ék 35%a

teljesen,

33%-a

pedig

részlegesen

pusztult

el.

A

károkat

1947

auguszt us ái g s ikerült hel yreál lít ani , í gy a forgal om l ebon yol ít ás a m ár n e m ü t k ö z ö t t a k a d á l y o k b a . 90

5. Az egyik eredeti beszerzésű villamos A kép a kocsit kevéssel a selejtezés előtt, az 1950-es évek elején ábrázolja. Eredetileg pótkocsinak használták, de 1910-ben átépítették m ot orkocsi vá. A képen jól l át szi k az egykori post aláda hel ye.

90

Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Szerkesztő. Péchy Kálmán Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat, Győr, 24. p.

40

5.4. Sopron bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba Sopronban

a

villamos-energia

megjelenése

előtt

a

város

vil ágít ás ának el l átás át a s oproni gázgyár bi ztosít ott a, m el yet egy hel yi kereskedő,

Flandorffer

Ignác

által,

1866

márciusában

megalapított

S oproni Légs z esz vi lágí tási R ész vényt árs ul at működt et ett . A t ársul at a várostól harminc évre szóló gázvilágítási monopóliumot, a város pedig megváltási és elővásárlási jogot kapott. A Vas várm egyei El ektrom os M űvek R ész vényt árs as ág az onban m ár az al akul ó ül és en kin yi l vání tot t a azt a sz ándékát, hogy az i kervári erőmű

által

termelt

villamos-energiával

szeretnék

ellátni

Sopron

város át és a köz bees ő közs égeket , í gy a rés zvényt árs aság aj ánl atot t ett a város köz gyűl és ének vi ll am os -energi a sz áll ít ás ára és a városi vasút l é t e s í t é s é r e . 91 A t á r s a s á g v e z e t ő i 1 8 9 7 . f e b r u á r 1 5 - é n S o p r o n b a u t a z t a k , ahol m egt árgyal t ák az el ekt romos áram város ba t ört énő bevez et és ét és a közvilágítás árammal történő megoldását, valamint a villamosvasút megépítését. Mind a polgármester, mind pedig a lakosság örömmel f o g a d t a a j a v a s l a t o t . 92 A cél el érés e érdekében Bat th yán y Géz a és Batt hyá n y Laj os felvásárolták

a

Soproni

Légszeszvilágító

R észvén yt árs aság

rész vényei nek t öbbs égét , í gy 1898. február 26-án l ét rej ött a S oproni Világítási és Erőátviteli Vállalat. A

Város

rész vényt árs as ág elosztóhálózat elosztására,

és

a

VEM

jogot

Rt.

n yert

egy

létesítésére,

valamint

10

között

létrejött

áramfejlesztő

villamos-energia

éven

szerződésben

keresztül

arra

központ

a

és

egy

fejlesztésére

és

is,

hogy

az

utcai

vezetékekhez csatlakozásokat építsen, a házakban és a lakásokban szerelési,

javítási

munkákat

végezzen,

szerelési

an yagokat,

izz ól ám pákat és ívl ámpasz enet sz állí tson. R ögz ít ett ék ugyanakkor a fogyas z t ási díj akat, val ami nt az áramsz ol gált at ás szünetel és e es etén a rész vényt árs as ág ál tal fiz et endő bí rságot i s. A város j ogot nyert a vállalat 91 92

a

szerződés

lejárta

előtt

(1950.

december

31.)

történő

Fuli Sándor: I. m.: 20-21. p. Vasvármegye XXX. évfolyam 14. szám, 1897. február 18., 4. p.

41

m egvás árl ás ára, val am int arra i s, hogy a l ej árat ut án a váll al at ingyen k e r ü l á t a v á r o s t u l a j d o n á b a . 93 A

szükséges

engedél yek

beszerzése

után

megindultak

a

munkálatok. 1898-ban üzembe állítottak két – egy 16 LE-s és egy 32 LE-s – gőz gépet , m el yek 2db 50A áram erőss égű dinamót m űködtett ek. Szeptember 20-án a katonai főreáliskolát, szilveszterkor a kaszinót, 1899. m árci us végén a m egyeház át kapcs olt ák be a rendsz erbe, 1899 v é g é r e p e d i g m á r a z e g é s z v á r o s b a n k i é p ü l t a v e z e t é k h á l ó z a t 94 é s 1 9 0 0 ban

megkezdődött

Sopronban

a

villamos

világítás.

A

könnyebb

kapcsolattartás érdekében a részvénytársaság itt is felszereltette az üzemi telefont, melynek vezetékei az áramkör oszlopain, a vezeték alatt 1 m é t e r r e h ú z ó d t a k . 95 Az el lát ás az onban nem vol t zökkenőm ent es . 1905-ben ugyani s nagy szárazság és a kevés víz miatt az erőmű nem tudott megfelelően m űködni . A t erm elt áram a város ell át ására ugyan el egendő lett volna, de közben Kópház án m egkezdődött a cs épl és 10 db motorral, m el yekhez az áramot a soproni fővezetékből nyerték. A kevés villamos-energiát t ehát s okan akarták egys z erre felhasz nálni, ami z avart okoz ott az ellátásban, ezért – nehogy a cséplőmotorok leálljanak – rövidre zárták a fővezet éket , m el yn ek követ kezt ében Sopron város a számára m egszűnt a villamosenergia-szolgáltatás

egészen

addig,

amíg

be

nem

indult

a

tartalék gázmotor. A

további,

i l yen

problémák

elkerülése

érdekében

1906-ban

felsz erelt ek egy 400 LE-s gőz gépet, és m ég ugyanebben az évben m egrendelt ek egy m ásodik, 1909-ben pedi g egy harm adi k gépegys éget i s . 96 E z e k a g é p e k 1 9 2 8 . j ú l i u s 1 5 - i g t e r m e l t é k a v i l l a m o s - e n e r g i á t . 97 A soproni főáramkör 1907-ig üzemelt, akkor elbontották, mivel egyrészt

már

nem

másrészt

1904-ben

tudta

kielégíteni

Sárváron

az

megépült

egyre a

növekvő

műs el yem gyár,

i gényeket, és

ennek

93

Fuli Sándor: I. m.: 21-23. p. Fuli Sándor: I. m.: 23. p. 95 Fuli Sándor: I. m.: 19. p. 96 Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Szerkesztő. Péchy Kálmán Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat, Győr, 67. p. 97 Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Szerkesztő. Péchy Kálmán Győr-Sopron megyei Nyomda Vállalat, Győr, 68. p. 94

42

vill amos -energi ával t ört énő el l át ás a a részvén yt árs as ág sz ám ára s okkal kedvezőbb

v o l t . 98

Így

a

város

ellátása

más

módon,

a

beszerelt

gépegys é gekkel t ört ént. Sz ombat hel yhez has onlóan, Sopronban i s m egépít et ték a vi ll am os energiával

működő

forgalomnak,

99

vasutat,

mel yet

1900.

május

1-én

és amely 1920. január 10-éig működött.

adtak

át

a

100

5.5. Sárvár bekapcsolása a villamosenergia-ellátásba S árvár fén ykorát a 16. száz adban élt e, ami kor Nádas dy Tam ás 1 5 3 4 - b e n f e l e s é g ü l v e t t e a v á r r a i s s z á m o t t a r t ó K a n i z s a i O r s o l y á t . 101

6. A sárvári vár

A település ezután művelődési központtá vált – különösen Buda török kézre kerülését követően –, egyaránt megjelent itt a humanizmus, a reneszánsz, a barokk, a reformáció és az ellenreformáció hatása is. Sz ám os neves orvos és lelkész m ell et t m egfordult ak i tt a m agyar 98

Fuli Sándor: I. m.: 19. p. Vasvármegye 1902. január 5., 2-3. p. 100 Fuli Sándor: I. m.: 25. p. 101 Sárvár monográfiája Szerkesztette: Dr. Horváth Ferenc Sylvester J. Nyomda, Szombathely, 1978., 342. p. 99

43

i rodal om j el ent ős képvi s el ői is : Dévai Bí ró M át yás , Tinódi Lant os S ebest yén és S yl ves t er J ános . Ut óbbi n yom dát i s al apít ott S árváron, és k i n y o m t a t t a a z e l s ő m a g y a r n y e l v ű Ú j t e s t a m e n t u m o t . 102 A 19. században az iparosítás Sárváron is tért hódított: 1896-ban téglaégető

é p í t e t t e k , 103

telepet

mezőgazdasági munkák

során

vaj-

és

s ajt gyárat

működtettek,

a

pedig arató-, marokrakó-, kévekötő-,

cséplő-, daráló-, szecskavágó- és répazúzógépeket alkalmaztak. A fejlődés következt ében egyre i nkább a vil l amos energi át kezdt ék al kalm azni a t el epül és gaz das ágában, am el yhez 1879-t ől kez dve az ikervári erőmű szolgáltatta az áramot. Ezen kívül az erőmű biztosította Sárvár

világításának

cukorgyár,

amely

ellátását 1899-ben

i s . 104

1895-ben

már

kri st ál ycukor

megépült

a

sárvári

előállítását

is

b i z t o s í t o t t a , 105 1 8 9 7 - b e n p e d i g m e g k e z d t e m ű k ö d é s é t a z E l l a E l e k t r o m o s Műmalom, amely azonban néhány év után eladta telepét és épületét a Sárvári

M űs el yem gyár

Rt-nek,

a

gyár

pedig

1905-ben

kezdett

t e r m e l n i . 106

5.6. A villamos-energia egyéb felhasználási lehetőségei Az elektromos energiának azonban nemcsak a világításban és a vasút

működtetésében

volt

nagy

szerepe,

hanem

a

mezőgazdasági

termelésben is, elsősorban a szántásban és a cséplésben. 1897

őszén

az

ikervári

Batt hyán y

birtokon

villamos

energia

felhasználásával hajtottak végre cséplést, majd később szántást is. Mindkét

esetben

megállapítható

volt,

hogy

ez

a

módszer

sokkal

hat ékon yabb és bizt ons ágos abb, m int a korábban alkal mazott gőz gépes m e g o l d á s . 107

102

U. o.: 354. p., 424. p. U. o.: 480. p. 104 U. o.: 482. p. 105 U. o.: 488. p. 106 U. o.: 489. p. 107 Bodányi Ödön: I. m.: 137. p. 103

44

A m unkák s orán a s zom bat hel yi ára m körben húsz, a soproni ban pedig

tíz

cséplőmotor

dolgozott,

am el yek

számára

Sárváron

és

S z o m b a t h e l y e n s z í n t é s m ű h e l y t h o z t a k l é t r e . 108 A villamos energiát azonban nemcsak a mezőgazdaságban, hanem számos

más

területen

is

alkalmazták:

világításra

a

kast él yban,

a

községben, az uradalmi épületekben és a kocsiknál, de volt elektromos vasaló,

szellőztetők,

hajbodorító

készülék

és

szivargyújtó

i s , 109 a

Bat th yán y uradalom ban pedi g sz ecskavágót, darálót, kukori cam orz solót i s m ű k ö d t e t t e k v e l e . 110

5.7. Az első évek tapasztalatai Az erőmű működése tehát sikeresen indult, a később felmerült problém ákat az onban m enet köz ben kell ett m egol dani. A l egels ő il yenre m ár a m űködés m ásodi k évében s or került. Az eredeti t ervekben ugyani s nem szerepelt fűtőház megépítése, így a hideg téli időjárás miatt utólag kell ett az ebből adódó gondokat, m int pél dául az üz em befagyás ának m egakadál yoz ás át ,

megoldani.

Gothard

Jenő

tervezte

meg

a

fűtőberendez és t, m el l yel végül si kerül t új ra bei ndítani a befagyott t urbi nákat . Ezen kí vül m ég egy vas rács szűrőt is felsz erelt ek, mell yel m egakadál yoz t ák

a

nagyobb

szilárd

t árgyak

turbinák

közé

való

b e ú s z á s á t . 111 A

turbinák

befagyásának

meggátolását

a

szívócsőbe

történt

víz gőz-bevez et éss el oldott ák m eg, m el ynek során a víz gőz t egy 50 m2 fűtőfel ül et -nagys ágú gőz kazánból nyert ék. A gerebet sz int én víz gőz befúvat ás ával védték a befagyás t ól . A moderniz ál ódás s orán azonban m á r á t t é r t e k a v i l l a m o s f ű t é s a l k a l m a z á s á r a . 112 Ebben

az

időszakban

nemcsak

hazai,

hanem

nemzetközi

visz on yl at ban is nagy s i kert ért el a Vas várm egyei El ekt rom os M űvek R észvén yt árs aság. 1898 ápri lis a és októbere köz ött rendez ték m eg a 108

Bodányi Ödön: I. m.: 138. p. Bodányi Ödön: I. m.: 133. p. 110 Bodányi Ödön: I. m.: 139. p. 111 Uránia XV. évfolyam 1. szám Felelős szerkesztők: Szász Károly és Mikola Sándor Hornyánszky Viktor Cs. és kir. Udvari Könyvnyomdája, 1914., 6-14. p. 112 Fuli Sándor: I. m.: 232. p. 109

45

t orinói ki áll ít ást , m el ynek nemz et közi vill amos s ági oszt ál yán sz erepelt a társaság is, elektromos készülékek és berendezések bemutatásával. A nemzetközi közönség itt ismerhette meg Gothard Jenő villámhárítóit, m el yeket

addigra

már

a

villamos

művek

val am enn yi

állomásán

a l k a l m a z t a k . 113 Mivel

egyre

hasznosítására,

nagyobb

szükségessé

igény vált

az

volt erőmű

a

villamos-energia bővítése,

ezért

a

rész vényt árs as ág 1899-1900 fol yam án új abb két 300 LE t el j esít m én yű Jonval turbinát állított üzembe, mely 4db 2.500V feszültségű, 40A áram erős s égű egye náram ú áram fejl eszt őt hajt ott . Ennek s egít s égével o l d o t t á k m e g S o p r o n v i l l a m o s - e n e r g i á v a l t ö r t é n ő e l l á t á s á t . 114

7. Az ikervári gépház 1900-ban

113 114

Vasvármegye XXXI. évfolyam 1. szám, 1898. január 1., 6. p. Fuli Sándor: I. m.: 19. p.

46

A rész vényt árs as ág – az al apsz abál yb an fogl alt aknak m egfel elően – évent e megt art ott a rendes köz gyűl és eit. It t hat ároz tak t öbbek között kölcsönfelvételről, illetve a lemondott vagy elhalálozott testületi tagok hel yére t ört énő új tagok kinevez és éről. Az

1901.

született

május egy

16-án

megtartott

2.000.000

VI.

rendes

koronáról

közgyűlésen elsőbbségi

szóló

döntés kölcsön

f e l v é t e l é r ő l . 115

5.8. Munkálatok ez erőműben az I. világháború előtti időszakban Az erőmű működésének szempontjából alapvető fontossággal bírt a Rába mindenkori vízállása. Az ennek ingadozásából adódó problémák megoldására

a

részvén yt árs aság

fol yam at os

bővítéseket,

kapacitásnöveléseket hajtott végre. A századforduló idején lehetővé v á l t a s á r v á r i ü z e m m e g n y i t á s a , 116 m e l y e t 1 9 0 4 - b e n k i b ő v í t e t t e k , é s beépít ett ek egy 300 LE t elj es ítm én yt nyúj t ó t art al ék áramfejl esztőt. 1911-ben

és

1918-ban

további

bővítéseket

hajtottak

végre,

m el ynek s orán elősz ör egy 300, m ajd pedi g egy 500 LE-s díz el motort á l l í t o t t a k ü z e m b e . 117 Sz ombat hel yen, szereltek

fel,

m el yet

az

erőmű

építésekor

1903-1904

egy

fol yam án

200

2x300

LE-s LE-s

gőzgépet dugatt yús

gőz gépre cs erél t ek l e, m el yek ki s fesz ült s égű (2x150V) egyenáram ú g e n e r á t o r o k a t m ű k ö d t e t t e k . 118 Sopronban

1906-ban

felszereltek

egy

400

LE-s

dugatt yús

gőz gépet, és m ég ebben az évben megrendel tek m ég egy gépeg ys éget i s . 119 1907 és 1909 között további modernizációkat hajtottak végre: kibővítették a sárvári telepet is, ahol egy 200 lóerejű gőzgéppel hajtható,

valamint

egy

150

lóerejű

turbógenerátorral

hajtott

gépcsoportot állítottak üzembe, és kibővítették az ikervári központ

115

Az 1901. május 16-án megtartott VI. rendes közgyűlés jegyzőkönyve VAML 6572/901., 3-6. p. Sárvár Vidéki Hírlap 2. évfolyam 18. szám, 1900. május 6., 2. p. 117 Fuli Sándor: I. m.: 20. p. 118 Fuli Sándor: I. m.: 19. p. 119 Fuli Sándor: I. m.: 23. p. 116

47

v i l á g í t á s á r a s z o l g á l ó t e l e p e t i s . 120 1 9 1 3 - b a n p e d i g ú j g é p g a r n i t ú r á t hel yez t ek üz em be, és épít et tek egy új, nagyobb befogadóképes ségű k o c s i s z í n t i s . 121 Megállapítható tehát, hogy a századforduló és a századelő éveiben az erőm ű – ha nem is m indi g könn yű hel yz et ben – fol yam at os an üz emelt , az átm eneti nek biz on yul ó nehézs égeken a rész vén yt árs as ág úrrá tudott lenni, a bevételek növekedtek, így a szükséges bővítéseket és modernizációkat végre tudták hajtani. Ezt a mind az ország, mind a megye, mind pedig az erőmű és a rész vényt árs as ág sz ám ára í géret es fejl ődést hozó idősz akot t ört e m eg az első világháború kirobbanása.

6. Az erőmű története az I. világháború idején A kezdeti időszakban az erőmű működése és a vállalatok fejlődése fol yam at os volt , m ivel az erőmű távol es ett a harcvidékektől , í gy a háború hat ás át főként a működés hez sz üks éges an yagok drágul ás ában, i ll et ve a hadba vonult alkalm azot t ak hel yet t esí t és ében és cs al ádj aik s egél yez és ében

lehetett

é r e z n i . 122 A z e z e k b ő l

a kiadásokból

adódó

t öbbl et költs égeket azonban ell ensúl yozt a a hadianya gokat gyárt ó cégek, val ami nt a háborús i nt ézm ények fogya sz tás ának növekedés e. A m ez őgazdas ági üz em, val am int a s zom bat hel yi és a s oproni vill amos vasut ak kedvező eredm énnye l zártak 1915-ben, és a s zerel ési oszt ál yon is volt el egendő munka, az idei gl enes alkalm az ott ak révén pedig a munkáslétszámot teljesen fel tudták tölteni. Az 1914-es év adat ai val össz ehasonl ítva 1915-ben a fogyas z tók sz ám a 1.824-ről 1.979-re, a bekapcs ol t t elj esít mények s z ám a 2.275 kW ról 2.479 kW -ra, a fejl eszt et t áram m ennyi s ége 4.590.539 kWó-ról

120

Jegyzőkönyv 1909. március 3., VAML 96/21 C, 1-2. p. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1912. évi december hó 31- A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1913. évi március hó 3-án megtartott 18. rendes évi közgyűlése, VAML 3905/913 D, 627. lapsorszám 122 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1914. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1915. évi április hó 30-án megtartott huszadik rendes évi közgyűlése, VAML Ct. 198/915/E, 348. lapsorszám 121

48

5.769.824 kWó-ra, az értékesített áramért számlázott összeg 445.266 koronáról 542.283 koronára emelkedett. A társaság 1915-ben 107.857 korona 74 fillért fizetett ki, mely összeget a föld alatti és a föld feletti vezetékhálózat megnövelésére, további

árammérő

hűt őt ornyok

műszerek

építésére,

vásárlására,

szombathelyi

valamint

további,

hasonlóképpen

telt:

és

Rába-menti

sárvári területek

v á s á r l á s á r a f o r d í t o t t a k . 123 Az

1916-os

munkás-

és

év

anya ghi ánn yal

küzdöttek,

az

ennek

üzemek ellenére

egész

évben

sikerült

az

áramszolgáltatást zökkenőmentesen biztosítani és az egyre növekvő i gén yeket

maradéktalanul

kielégíteni.

A

társaság

költségvetésében

továbbra is jelentős tételként szerepelt a hadba vonult alkalmazottak cs al ádt agj ai nak s egél yez és e. Az előző év hasonló időszakának adataival összevetve, 1916-ban a következőképp alakul t az üz em ek fejl ődése: a fogyas zt ók sz ám a 1.979ről 2.350-re, a bekapcs olt t elj esítm én yek s z ám a 2.479 kW-ról 2.512 kW -ra, a fejl eszt et t áram m enn yi s ége 5.769.824 kWó-ról 5.903.144 kWó-ra, az értékesített áramért számlázott összeg 542.283 koronáról 628.321 koronára emelkedett. A

társaság

49309.22

koronát

fordított

különböző

kiadásokra:

val am ennyi cs épl őm ot ort át alakít ot ták, az i kervári t urbinat el epen új vassz erkez et ű zs ilipeket és felvonószerkez et eket hel yez t ek üz em be és á t é p í t e t t é k a z ö s s z e s t u r b i n á t , 124 m a j d p e d i g a z 1 9 1 7 . o k t ó b e r 1 7 - é n m egt artott rendkí vüli köz gyűl és en az al apt őkét 2 mil lió koronáról 3.5 m i l l i ó k o r o n á r a e m e l t é k . 125 Megállapítható tehát, hogy az I. világháború első felében az i kervári víz erőmű – a kis ebb-nagyobb probl ém ák ell enére i s – működöt t és

termelte

az

áramot.

A

háború

második

felében

azonban

az

123

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1915. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1916. február 26-án megtartott közgyűlése. Budapest, 1916. Farkas Testvérek Kő- és könyvnyomdája V. Nádor u. 19. sz., VAML Ct. 198/914/4., 3. p. 124 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1916. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1917. évi március hó 27-én megtartott huszonkettedik rendes évi közgyűlése. Budapest, 1917. Farkas Testvérek Kő- és könyvnyomdája V. Nádor u. 19. sz., VAML Ct. 198/915/5., E381. lapsorszám 125 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1917. október 17-én megtartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve VAML A/6., 2. p.

49

erővisz on yok m ódosult ak: az antant hat alm ak fölényb e került ek, ami végül

az

javukra

ő

döntötte

el

a

háború

kimenetelét.

Ezzel

párhuzamosan a központi hatalmak főként gazdaságilag kimerültek, m el y t erm észet es en a harcokra is rányomt a a bél yegét : egyre nehez ebb volt

az

utánpótlás,

harckészséget

és

nagym ért ékben

a a

hadsereg háború

csökkentette.

ellátásának

menetének 1917-1918-ra

megoldása,

megfordítási a

központi

ami

a

es él yei t hatalmak

országainak gazdasága, a „hátország” összeomlott. M indehhez hozzájárul t ak a kedvezőt len éghaj lati viszon yok is , ugyani s az ikervári üz emnél befagyot t a víz, í gy a t urbinák nem t udt ak teljes kapacitással működni. A hadügyminisztérium bizottságot küldött Ikervárra,

hogy

megvizsgálják

a

turbinákat,

és

eldöntsék,

a

k ö r ü l m é n y e k e l l e n é r e l e h e t n e - e f o k o z n i a t e r m e l é s t . 126 A v i z s g á l a t é s a t árgyal ás ok eredm én yeként az El ekt rom os M űvek közl emén yben tudatt a a

motortulajdonosokkal,

hogy

„további

rendelkezésig

nem

s zolgált at hat nak ár amot a magánmotor r ész ér e”, ugya nis az ikervári vízvi szonyok

nem

javultak,

a

szén-

és

nyers ol aj-sz ál lítm ányok

elm aradt ak, a katonai hatóság ál t al Szombat hel y s z ám ára engedél yez ett , víz erővel előállít ot t áram m ennyi s ége pedi g cs ak a l egs züks éges ebb v a s ú t i é s v á r o s i v í z m ű i g é n y e i n e k k i e l é g í t é s é t t u d t a f e d e z n i . 127 Az 1917-es évben is erősen éreztette hatását a háború, és a hel yz et et t ovább ront ott ák a kedvezőtl en éghaj lati visz on yok is . A szárazság következtében Szombathely, Sárvár és Ikervár települések villamos

világítási

ellátása

akadozott,

m el yet

nehezített

még

a

hatóságok ált al elrendelt áram fogya sz tási korl átoz ás és a sz üks éges an yagok t ovábbi drágul ás a, val am int a háborús pótl ékok nagym ért ékű emelkedése

is.

Mindezek

következtében

jelentősen

emelkedtek

a

ki adás ok, m el yet a t árs as ág m érs ékelt árem el és s el próbált kompenzálni. Az egyre növekvő áramsz üks égl et ki el égít és ére egy ú j , 550 lóerős díz el -gépgarnitúrát rendelt ek m eg, m el yet – a gőz gépekkel együt t – nagyobb m ért ékben kell ett i génybe venni a nagy s z árazs ág m i att . Annak ell enére azonban, hogy a s z én és a gázol aj besz erz és e el ég körülm én yes 126 127

Vasvármegye 51. évfolyam 6. szám, 1918. január 8., 8. p. Vasvármegye 51. évfolyam 8. szám, 1918. január 10., 8. p.

50

és

nehéz

volt,

mégis

sikerült

az

erőmű

fol yam at os

üzemelését

biztosítani. A részvényt árs as ág t erm ész et es en továbbra i s gondos kodott a hadba vonult dol goz ók cs al ádt agj airól, a sz ám ukra folyós í t ott s egél yt jelentős mértékben felemelték, sőt jóléti intézkedésekkel is próbálták segíteni őket. A

korábbi

év

számadataival

összevetve

1917-ben

a

következőképpen al akul t ak az adat ok: a fogyas z tók szám a 2.350-ről 3.311-re, a bekapcsolt t elj esítm ények sz ám a 2.512 kW -ról 2.633 kW -ra, az értékesített áramért számlázott összeg 628.321 koronáról 704.518 koronára emelkedett , mí g a fejl eszt ett áram m enn yi s ége 5.903.144 kWóról 5.294.645 kWó-ra csökkent. Ezeket az adatokat szemlélteti az alábbi táblázat, illetve a diagramok:

Az A

A bekapcsolt

fogyasztók

teljesítmények

száma (fő)

száma (kW)

A fejlesztett

értékesített

áram

áramért

mennyisége

számlázott

(kWó)

összeg (korona)

1914

1.824

2.275

4.590.539

445.266

1915

1.979

2.479

5.769.824

542.283

1916

2.350

2.512

5.903.144

628.321

1917

3.311

2.633

5.294.645

704.518

51

Az év fol yam án a társ as ág t árgyal ás okat fol yt at ott t öbb köz s éggel, azok hálózatba való bekapcsolásáról, a tervek kivitelezése azonban csak a h á b o r ú u t á n v a l ó s u l h a t o t t m e g . 128

7. Az erőmű története a két világháború közötti időszakban 7.1. Javítások Az I. világháborút követően új politikai-gazdasági helyzet alakult ki

Kelet-Közép-Európa

térségében.

Megszűnt

az

Oszt rák-M agyar

M onarchi a, ki s ebb-nagyobb utódáll amok j öt tek l étre, m elyek el l ens éges körn yez et et j el ent et tek az im m ár ki sebb t erül ett el bí ró M agyarors z ág számára is. A Monarchi a fel bom lás ával m egszűnt a korábbi egys éges bel ső pi ac is,

így

meg

kellett

teremteni

Magyarországon

is

a

gazdasági

önállóságot, a vámhatárokat, az elcsatolt területekkel együtt elkerült 128

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1917. évi december hó 31-én, Budapest, 1917. Farkas Testvérek Kő- és könyvnyomdája V. Nádor u. 19. sz.. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1918. évi március hó 18-án megtartott huszonharmadik rendes évi közgyűlése, VAML Ct. 198/915/7E, 402. lapsorszám

52

ás ván yi

an yagokat

és

energiahordozókat

pedig

pótolni,

illetve

hel yet t esí teni kell et t. M indez fel ért ékelt e és m egerősít ett e az erőm űvek működését. Az Ikervári erőmű esetében most már el lehetett végezni azokat a j avít ásokat, m el ye ket a háború al att – főként anya ghi án y m i att – nem tudtak végrehajtani. Megérkezett a korábban, még a háború előtt megrendelt 550 lóerős dízelgarnitúra,

mel yet

felszereltek

és

elkezdték

a

tervbe

vett

v á l t a k o z ó á r a m ú - r e n d s z e r k i é p í t é s é t i s . 129 Hel yreál l ít ott ák az i kervári vízmű duzz aszt ój át , kics erél ték a beeresztő zsilip faszerkezeteit vas- és vasbeton szerkezetűekre, a felső műcsatornát pedig teljes hosszában kikotorták – ezzel is fokozva az ü z e m b i z t o n s á g á t . 130

7.2. A Tanácsköztársaság 1919. márci us 21-én m egal akult a M agyar Tanácsköz t árs as ág, m el y az élet mi nden t erül et én gyökeres, a m agyar hagyom án yokt ól teljesen eltérő rendszert és változásokat kívánt bevezetni. Megkezdődött

a

szocializálás,

azaz

a

magántulajdon

megszűntetése és az állami tulajdon-monopólium kialakítása. Március 26-án rendel et ben m ondt ák ki a húsz főnél t öbbet fogl alkozt at ó gyárak á l l a m i t u l a j d o n b a v é t e l é t . 131 Ezek a változások természetesen érintették az ikervári erőművet is.

Április

3-án

távirat

érkezett

a

Belügyminisztériumból

Sz ombat hel yre, m el yben felsz ólí tot t ák a j árás i poli ti kai m egbízot t akat, hogy küldjék el – szintén táviratban – a körzetükben lévő, húsz munkásnál több főt foglalkoztató üzemekről szóló listát.

129

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1918. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1919. évi október hó 8-án megtartott huszonnegyedik rendes évi közgyűlése. Farkas Testvérek Kő- és könyvnyomdája Budapest V., Nádor u. 19. VAML Ct. 198/1915/12 E 430. lapsorszám 130 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1921. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1922. évi április hó 10-én megtartott 27. rendes évi közgyűlése. VAML Ct. 198/1915/23 E 697. lapsorszám 131 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században Osiris Kiadó, Budapest, 2004., 124-125. p.

53

A

Tanácskormány

által

végrehajtott

nagym ért ékű

béremelés,

val ami nt az üz em i an yagok j el ent ős drágul ás a m iatt (pl .: a nyers ol aj ára 38 koronáról 100 koronára em el kedet t) a rész vén yt árs as ág kén yt el en vol t árat em elni. Esz erint 1919. február 1-t ől a vil ágí tás egys égára hektowattóránként 12 fillérről 15 fillérre, az erőátviteli áram díja 6 fil l érről 7és fél fi llérre em el kedet t. Em el kedt ek az át al án ydí j ak i s: a 16 gyert yafén yű

lámpa

havidíja

3.60,

a

32

gyert yafén yűé

6,

az

50

gyert yafén yűé pedig 9 korona l ett . Drágult a vill am os vas út m enetdíja is: az egész jegy 22 fillérről 30-ra, a fél jegy pedig 12 fillérről 16-ra emelkedett.

Ezeket a változásokat foglalja össze az alábbi táblázat:

Áremelés előtt (fillér)

Áremelés után (fillér)

A vil ágít ás egys égá ra 12

15 Az erőátviteli áram díja

6

7.5 Vasúti egész jegy

22

30 Vasúti fél jegy

12

16

Ugyanakkor a részvényt árs as ág a város sz ám ára az egész jegyek ut án az addi gi 2 fil lér hel yet t 4 fill ér, a fél j egyek ut án pedi g 3 fi ll ér v á r o s i k ö z l e k e d é s i a d ó t f i z e t e t t . 132 A Tanácsközt árs aság bukás a ut án a Vasvárm egyei Elektrom os M űvek R észvényt árs aság köz gyűl és t t art ott , am el yen m egál l apított ák, hogy a prol et árdikt atúra idej e al at t a t árs ul at ügyei nek i nt éz és ében

132

Vasvármegye 52. évfolyam 25. szám, 1919. január 31., 4. p.

54

l énye ges vál toz ás nem tört ént, a részvényt árs as ág ebben az idősz akban n a g y o b b k á r o s o d á s t n e m s z e n v e d e t t . 133

7.4. Az 1920-as évek: az erőmű első felújítása A szakemberek számára már az I. világháború idején nyilvánvaló volt, hogy az ikervári erőmű felújításra, modernizálásra szorul. A rész vényt árs as ág t árgyal t a i s a kérdést , de a m unkák kivi tel ezés ét cs ak a háború befejezése és a béke megteremtése után tudták elkezdeni. Ehhez mindenek előtt pénz re volt sz üks ég, í gy a köz gyűl és 1920. április 19-én a társaság alaptőkéjét 3.500.000 koronáról 6.000.000. koronára emelte fel. Ezt szükségessé tette az új dízelgarnitúra beszerzésére felvett hitel, az ikervári vízmű folyamatos átalakítása, valamint az ü z e m e k f e j l e s z t é s é v e l k a p c s o l a t o s e g y é b b e r u h á z á s o k i s . 134 Az emelkedő költségek miatt azonban még ez sem volt elég, így a társaság a villamos vasúti díjak felemelése mellett határozott. E szerint 1920. novem ber 1-t ől a vonalj egy ára 2 koronára, a poggyás z j egyé sz int én 2 koronára, a gyerm ekj egy ára 1 koronára, a havi bérl et jegy ára 12 koronára, a vasúti munkásjegy ára 60 koronára, a diákjegy ára pedig 5 0 k o r o n á r a e m e l k e d e t t . 135 Az 1920-as évek az erőmű történetében az építkezések, átépítések, felújítások évtizede volt. Már rögtön az évtized elején, 1920-1921 fol yam án az erőműben és a hozz á t art ozó rész eken kis ebb-nagyobb munkálatokat

végeztek

el:

átalakításokat

hajtottak

végre

a

duzz aszt ógát on, a szombat hel yi és a sárvári hálóz at ot m egerősí t ett ék és a s z o m b a t h e l y i t e l e p e n e g y ú j e g y s é g e t s z e r e l t e k b e . 136 1922-ben fol yt at ódt ak, i ll et ve befej eződt ek az ok a m unkál at ok, m el yek

fokozták

az

erőmű

teljesítőképességét

és

emelték

133

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1919. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1920. évi március hó 22-én megtartott közgyűlése. Farkas Testvérek Könyvnyomdája Budapest V., Nádor u. 19. VAML Ct. 198/1915/13 E 437. lapsorszám 134 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1920. évi április hó 19-én megtartott 25. rendes közgyűlésének jegyzőkönyve VAML Ct. 198/1915/14 A, 4-7. p. 135 Vasvármegye 53. évfolyam 249. szám, 1920. október 30., 1. p. 136 A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1920. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1921. évi április hó 27-én megtartott 26. rendes évi közgyűlése VAML Ct. 198/1915/17 E 672. lapsorszám

55

üzembiztonságát.

A

felső

műcsatorna

partjainak

magasságát

megnövelték, melynek következtében a víz erejét jobban ki tudták használni,

és

egyben

növelni

lehetett

az

átalakítandó

turbinák

vízn yel őképess égét, ezált al bizt os ít ani t udt ák a víz energi a nagyobb erőkifejtését.

Ugyanakkor

határozat

született

a

modernizáció

és

a

nagyobb t el j esí tm én y érdekében az addi gi egyenáram ú generátoroknak v á l t a k o z ó - á r a m ú a k r a t ö r t é n ő k i c s e r é l é s é r ő l i s . 137 Ezekhez

az

elodázhatatlanná

vált

munkálatokhoz

azonban

m indenek előtt pénz re volt szüks ég, ez ért a köz gyűl és i sm ét dönt ést hozott az alaptőke megemeléséről: 6.000.000 koronáról 45.000.000 k o r o n á r a . 138 A

hosszas

előkészítés

és

tervezés

után

1923.

július

25-én

megkezdődtek a munkálatok Zala Pál mérnök vezetésével. A kedvező időjárásnak köszönhetően jól haladtak a felújítással egészen december 8-áig, amikor is az alsó csatornában a víz emelkedni kezdett, estére pedig már a 4 méteres magasságot is meghaladta. Közben elszakadt a sz ivat t yús zíj és a víz beöml ött az új t urbinakamrába, onnan pedi g a gépházba. Az apadás másnap hajnalban kezdődött el és csak éjszakára érte el azt a szintet, mely a gépházat már nem veszélyeztette, így a m unkát december 10-t ől fol yt at ni t udt ák egész en decem ber 22-i g. Ezt követően, az ünnepek miatt, egészen 1924. január 2-ig szüneteltek a m unkál at ok. Az új év el ej én en yhe vol t a t él, í gy j anuár 3-án fol yt att ák az építkezést. A kedvező időjárás egészen február 10-ig tartott, a másnap kezdődött havazás miatt áttértek a belső munkálatokra: belső zsaluzás-bontás,

simítások,

kon yhabet onozás,

vezetékkivezetés

stb.,

m e l y e k e t 1 9 2 4 . f e b r u á r 2 2 - é n f e j e z t é k b e . 139 E n n e k s o r á n a z I . t u r b i n a hel yére az auszt ri ai W el sből származ ó, hasz nált áll apot ú, ócskavas áron v á s á r o l t t u r b i n á t s z e r e l t e k b e . 140

137

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1922. évi december hó 31-én. A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1923. évi április hó 27-én megtartott 28. rendes évi közgyűlése VAML Ct. 198/1915/27 E 722-723. lapsorszám 138 A Vasmegyei Elektromos Művek Részvénytársaság beadványa a Királyi Törvényszékhez 1923. június 23-án. VAML Ct. 198/1915/28., 727., 743. lapsorszám 139 Költségvetés az ikervári duzzasztógát átalakítási, illetve javítási munkálatairól VAML XI. 22/11. doboz 311603. Ikervár duzzasztógát átalakítása 1920. VEM Rt., Szombathely, 31-173. lapsorszám, 1-140. sorszám 140 Ikervári Vízerőmű 1895-1995. I. m.: 10. p.

56

8. Az Ikervári Vízerőmű átépítése Az erőmű modernizálása a következő években tovább folytatódott: üz embe áll t az els ő i kervári 400 lóerős vált akoz ó-áram ú t urbi naegys ég, és

megépült

az

nagyfes z ült s égű

Ikervártól

távvezeték

Sárvárig is.

Ezzel

terjedő,

7

véglegesen

km

hosszú

megszűnt

az

egyenáram ú, nagyf esz ült s égű, soros kapcsol ású erőát vit el , az az a Thury rendsz er, át adva hel yét a vált akoz óáramú, három fázi sú erőátvit elnek. Megtörtént az ikervári turbinatelep teljes rekonstruálása, az ikervársz om bathel yi , 31 km hosszú vált akozó-áram ú t ávvezet ék ki épít ése, két új turbógenerátor, az ikervári , a s árvári és a sz om bathel yi kapcs ol óberendezések

és

távvezetékhez pedig

új

transzformátorházak

szükséges

lakóház

modernizálások

oszlopok,

megépítése.

azonban

A

rengeteg

műszereinek

megrendelése,

a

szigetelők

szerelése,

Ikerváron

fol yam at os

újítások,

bővítések,

pénzbe

kerültek,

m el yet

a

rész vényt árs as ág 1924-ben köz el 8 m illi árd korona kül föl di köl csön f e l v é t e l é v e l t e r e m t e t t e l ő . 141

141

A Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság évi jelentése és zárószámadása 1924. évi december hó 31-én. Krausz J. és Társa, Budapest V., Falk Miksa utca 15. VAML Ct. 198/1915/32 E 760-761. lapsorszám

57

A munkák a követ kező évben t ovább fol yt at ódt ak: az i kervári vízműben felállítottak két új, a korábbiaknál jobb hatásfokkal működő, Ganz gyárt m án yú iker Franci s t urbinát és vál takoz ó-áram ú generát ort, megépült

az

i kervár-sz ombat hel yi

30

km

hosszú,

16.000V-os

távvezeték, elkészültek a váltakozó-áramú átkapcsoló és transzformáló b e r e n d e z é s e k I k e r v á r o n , S z o m b a t h e l y e n é s S á r v á r o n . 142

143

Ezen kívül

felépítettek még egy háromszintes transzformátor- és kapcsolóállomást a gépház m el l ett , 1926-ban pedi g Sz ombat hel y-Sz öl lősön egy 1.000 l óerő t elj es ítm én yű díz elmotoros cent rál ét i s. A munkál atok, m el yek majdnem az egész évtizeden át tartottak, végül 1927-ben fejeződtek be. Még

ugyanebben

az

évben

a

rész vén yt árs as ág

szerződést

kötött

Zalaegerszeggel a város villamos-energiával történő ellátásáról, és ennek következtében 1928-ban megépítették az Ikervár-Sümeg közötti 20kV-os vezetéket, majd Sümegen a 20 kV-os kapcsolóállomást, végül a Sümeg-Zalaegerszeg

közötti

20

kV-os

vezetéket.

A

sümegi

kapcsolóállomás segítségével pedig 1929-től már ezt a várost is az ikervári erőműben termelt árammal látták el. Szintén

1928-ban

kötött

szerződést

a

rész vén yt árs as ág

Celldömölkkel, és 1929-ben megépítették az Ikervár-Celldömölki 20kVo s v e z e t é k e t , v a l a m i n t a s z i n t é n 2 0 k V - o s k a p c s o l ó á l l o m á s t . 144 A

szerződést

rész vén yt árs aság

vezetőségével,

mely

40

évre

szóló

kötött

Szombathely

kizárólagosságot

város

biztosított

a

társaság számára elektromos áram szolgáltatására és villamos vasút m űködtet és ére, a VEM R t. pedi g, ennek fej ében, további rész vén yeket engedett

át

a

szükség,

mely

városnak. meg

is

Mindehhez történt,

és

ismét a

alaptőke-emelésre

társaság

2.250.000

volt

pengős

a l a p t ő k é j é t 2 . 4 0 0 . 0 0 0 p e n g ő r e e m e l t é k f e l . 145 M i n d e z t r ö g z í t e t t é k a z al apsz abál yban is: „Szombathely 1926. évi január hó 1. napjától számitandó 40 egymásután

következő

évre

jogot

ad

a

vállalkozónak

(Vasmegyei

Elektromos Müvek Részvénytársaság) arra, hogy a város mindenkori 142

Felügyelőbizottsági jelentés 1926. április VAML Ct. 198/1915/34 E 772-773. lapsorszám Ikervári Vízerőmű 1895-1995. I. m. 10. p. 144 Fuli Sándor: I. m.: 70-71. p. 145 Felügyelőbizottsági jelentés 1927. március VAML Ct. 198/1915/37/A/ 143

58

határain belül a közutakat, uccákat, tereket és hidakat villamos áram vezetésére szolgáló kábelek, sodronyok elhelyezésére, az e czélból szükséges

oszlopok

felállitására

és

egyéb,

ugyancsak

az

irt

célt

szolgáló szerkezetek és épitmények létesitésére a jelen szerződésben megállapitott

ellenszolgáltatások

f e l h a s z n á l h a s s o n . ” 146 „ A

ellenében

vállalkozó a város két küldöttjét a részvénytársaság igazgatóságába és e g y k ü l d ö t t s é g é t a f e l ü g y e l ő b i z o t t s á g b a b e v á l a s z t a n i k ö t e l e s . ” 147 Az erőm űben történt át al akít ások, m oderniz ál ás ok eredmén ye m ár a

bevezetésüket

követő

évben

e r e d m é n y e z v e , 148

megtakarításokat

megmutatkozott, a

nagyobb

jelentős

t elj esítm énynek

köszönhetően pedig lehetővé vált az energiaellátásba bevont terület bővítése is: megépült az Ikervár-Sümeg közötti 44 km-es, valamint az I k e r v á r - C e l l d ö m ö l k k ö z ö t t i 2 6 k m - e s t á v v e z e t é k . 149 1931-ben a t árs aság engedél yt kapott a duzzaszt ás i m agas s ág megemelésére,

m el l yel

l énye ge s en

javították

az

erőmű

v í z g a z d á l k o d á s á t . 150 1932-ben

400

m

hosszú

töltést

építettek

védekezzenek a Rába áradásaival szemben, befejezték

az

utolsó

Francis-ikerturbina

Ikervárnál,

hogy

a turbinatelepen pedig

terelőlapátjának

szerkezeti

á t a l a k í t á s á t . 151

146

Vasmegyei Elektromos Művek Részvénytársaság alapszabálya, VAML Nyomtatott Seiler Henrik Utódai Könyvnyomdájában, Szombathely, 1906., II. pont, 2.§., 1. p. 147 U. o.: XII. pont 48.§., 13. p. 148 Üzleti jelentés és zárszámadás az 1927. üzletévről. A Vasmegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1928. április 20-án megtartott XXXIII. rendes évi közgyűléséről VAML Ct. 198/1915/39 A/ 149 Felügyelőbizottsági jelentés 1930. április VAML Ct. 198/1915/42/A, 1-3. p. 150 Felügyelőbizottsági jelentés 1932. április VAML Ct. 198/1915/48, 1-2. p. 151 Felügyelőbizottsági jelentés 1933. április VAML Ct. 198/1915/50 C, 654. lapsorszám

59

7.5. Az 1930-as évek gazdasági válságának hatása Az 1930-as évek elején fellépő és elhúzódó gazdasági válság a társaság

üzletmenetében

is

éreztette

hatását.

1934-ben

a

társaság

é r t é k e s í t e t t e n e r g i a m e n n y i s é g b ő l v a l ó b e v é t e l e i 7 5 % - k a l c s ö k k e n t e k , 152 e k k o r a z é v e s t e r h e l é s i c s ú c s m i n d ö s s z e 1 . 5 5 0 k W v o l t . 153 Az évtiz ed végére azonban s ikerült úrrá l enni a vál s ághel yz et en, az

áramfogyas zt ás

növekedett,

emelkedett

a

háztartási

áramot

fogyas z tók sz ám a, a víz vi szon yok kedvezően al akult ak, í gy a t artal ék g é p e k e t c s a k a t é l i h ó n a p o k b a n k e l l e t t i g é n y b e v e n n i . 154

155 156

A váls ág elm últ ával az onban egyre e m el kedett a vil lamos -energia i ránti i gény, m el ye t a részvényt árs as ág rekl ámokkal i gyekez et t tovább fokozni.

Mindez

azonban

kevésnek

biz on yul t.

A

II.

világháború

kit örés ével visz ont az i gények hi rt elen ol yan m ért ékben nőtt ek m eg, m el yeket a t árs aság m ár nem t udott ki el égít eni, ezért t árgyal ás okat kezdett

a

G yőri

Ipartelepek

R észvényt árs as ággal

(GIRT).

Ezek

eredm ényeként 1940-ben al áí rt ák az együt t működési sz erződést , és a VEM Rt. a celldömölki 20 kV-os kapcsolóállomásból rácsatlakozott a Celldömölk

közelében

található

kem enesmi hál yfai

20

kV-os

t á v v e z e t é k r e . 157 A két világháború közötti időszakban tehát az erőmű állandóan m űködött és fol ya m at os an látt a el áramm al a körz et et , a kedvez őtl en vízvi szonyok i dej én pedi g gőzüz emű berendez és eket i s igén ybe vet t ek a zavartalan áramszolgáltatás biztosítására. A korábban jól m űködő t urbi nák és soros üz emű Thur y-rendsz er azonban

ekkorra

már

elavulttá

vált

és

a

termelés

visszaeséséhez

vez et ett, ezért a rész vén yt árs as ág t urbinacs erét és a vált akoz ó-áramú rendsz er bevez et ését hat ározt a el, am el yet – az erőm ű fol yam atos működése mellett – végre is hajtottak. Az új rendszernek és turbináknak kösz önhet ően egyre több t el epül ést tudt ak áramm al ell átni. 152

Felügyelőbizottsági jelentés 1934. VAML Ct. 198/1915/51C/ Fuli Sándor: I. m.: 71. p. 154 Felügyelőbizottsági jelentés 1937. május VAML Ct. 198/1915/56 C 155 Felügyelőbizottsági jelentés 1938. május VAML Ct. 198/1915/58 156 Felügyelőbizottsági jelentés 1939. június VAML Ct. 198/1915/59 C 157 Fuli Sándor: I. m.: 71. p. 153

60

Az 1930-as években kibontakozó gazdasági világválság a társaság üzletmenetében

is

éreztette

nagym ért ékben

csökkent,

hatását.

így

a

Az

évtized

elején

ré sz vén yt árs as ág

a

termelés

működése

sokáig

veszt es éges volt. Az évtiz ed végére azonban a hel yz et m egvál toz ott , a fogyas z tók sz ám a fol yam at os an emel kedet t, ennek követ kezt ében a t erm el és is nőtt, a rész vényt árs as ág pedi g i sm ét nyeres éges en m űködöt t, így sikerült a válságból kilábalnia. A

II.

világháború

kitörése

azonban

ismét

m egakadál yozt a

a

továbbfejlődést és a modernizáció folytatását.

8. Az erőmű története a II. világháború idején 8.1. A háború hatása A háború első felében az erőmű zavartalanul működött, mivel a hadi es em én yek mi nd az orsz ág, mi nd pedi g a víz erőmű terül et étől t ávol zajlottak. A kez deti gyors és l át ván yos s ikerek ut án 1944-re a hadi sz erencs e elpártolt a tengelyhatalmaktól, a háború menete pedig megfordult. A civil

lakosságot

érintő,

is

egyre

növekvő

terhek,

a

fol yam at os

drágulások, majd az ország hadszíntérré változása voltak azok az es em ények, körülm ények, m el yek a l apvet ően befol yás olt ák az erőm ű működését a háború második felében. Az lassítsák

országon a

szovjet

áthaladó,

visszavonuló

előren yom ulást

–

német

i gyekez tek

csapatok a

–

hogy

gazdasági

élet

fontosabb területeit megsemmisíteni vagy legalább megrongálni, ezzel lehetetlenné téve a termelést és az utánpótlások biztosítását. Ebben a tervben az erőművek, valamint a villamos hálózatok lebombázása, leszerelése

és

a

felhasználható

alkatrészek,

anya gok

elszállítása

elsődleges szerepet játszott. Novemberben

egy bombatámadás

következtében találat

érte a

sz om bathel y-g yöngyös s zőllősi cent rálét , a berendez és ol yan s úl yos an megrongálódott,

hogy

nem

lehetett

hel yreál lít ani:

az

ol aj t art ál yok

ki gyul l adtak, a bomba pedi g a gépház tetőszerkezetének főt artóján

61

robbant fel . A dízel gép ugyan üz emképes m aradt , de a gépház il yen mértékű

rongálódása

miatt

már

nem

lehetett

elindítani,

ezért

Báz akeret t yére s z ál lít ott ák, az ot tani ol aj kutak m űködés ét s egít et t e a t o v á b b i a k b a n . 158 A z é p ü l e t e t s i k e r ü l t h e l y r e á l l í t a n i , é s a s z o m b a t h e l yi központi rakt ár, az előszerel ő műhel y, a gépkocsi -sz erelő m űhel y, val ami nt a hozz ájuk kapcs ol ódó hel ys égek kapt ak benne ott hont. M ég ugyanebben az i dőszakban, 1944 ősz én t alál at ért e a s árvári gépház at is és m egs emm is ült a t el ep gáz ol aj t art ál ya. E l őbbit si került hel yreál l ít ani és a további akban a s árvári ki rendelt s ég m űködöt t ott . 1945. március 27-én 20.45. perckor megszűnt a villamosenergiasz ol gált at ás, ugya nis a háború el érte Ikervárt , Szom bat hel yen pedi g bombatámadás

volt.

A

front

átvonulása

után

a

károkat

sikerült

visz on yl ag gyors an hel yreál lí tani , és Sz ombat hel yen ápri lis 4-én 9.40. perckor, Ikerváron április 9-én indult meg az áramszolgáltatás, április 11-én pedi g rendbe hozt ák az i kervár-sz om bathel yi vez etéket i s. A háborút követő kárfelmérés során megállapították, hogy teljesen elpusztult az elosztóhálózat 31%-a, a transzformátor-állomások 22.8%-a és

a

távvezetéki

hálózat

6%-a.

Részlegesen

megrongálódott

az

elosztóhálózat 18.7%-a és a távvezetéki hálózat 5%-a, kisebb mértékben rongál ódot t m eg az előbbi 40, az ut óbbi 49%-a. A rész vén yt árs as ág teljes kára – a háború előtti árakkal számolva – 100.000 pengő volt.

158

Fuli Sándor: I. m.: 104. p.

62

A károkat összefoglalóan az alábbi táblázat szemlélteti

Transzformátor-

Távvezetéki

állomások

hálózat

31

22.8

6

18.7

-

5

40

-

49

Elosztóhálózat Teljesen elpusztult (%) Részlegesen megrongálódott (%) Kisebb mértékben megrongálódott (%)

9. Az erőmű története a II. világháborút követő időszakban 9.1. Az újjáépítés A háború befejezését követően megindult az ország újjáépítése. Az erőműveknek és az általuk termelt villamos-energiának alapvető sz erepük vol t az élet norm aliz ál ás ában, ez ért az újj áépítés fol yam at ában ez ek a berendez és ek ki em el kedő hel ye n sz erepelt ek. Az első ötéves terv (1950-1954) keretén belül megindult az ország villamosítása. A munka ütemét mutatja, hogy 1957-re az ország 3.259 településéből 2.416-ot már elláttak villamos energiával, ami 74.1%-ot jelent,

és

ebből

54.9%-ot

a

II.

világháborút

követő

időszakban

villamosítottak. A megyék köz ül 1955. december 31-ére 100%-ban el ekt romos áramm al t ört énő el lát ás ra kerül t Kom árom megye, de a l egkevésbé v i l l a m o s í t o t t B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n m e g y e i s m á r 5 4 . 4 % - o n á l l t . 159 1 9 5 6 - b a n t o v á b b i 8 0 t e l e p ü l é s k e r ü l t v i l l a m o s í t á s r a , 160 1 9 6 3 . j ú n i u s 2 9 -

159

Magyarország város- és faluvillamosítási kézikönyve (1888-1956) Szerkesztette: Zsidai József, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957., 3. p. 160 U. o. 128-130. p.

63

én Lickóvadamos község elektromos hálózatba való bekapcsolásával v é g e t é r t a z o r s z á g o s f a l u v i l l a m o s í t á s i p r o g r a m . 161 A rész vén yt árs as ág t erül et én kel etkez ett háborús károkat 1945 fol yam án t elj esen hel yreál l ított ák, ism ét működésnek indul t az IkervárSz ombat hel y, a S üm eg-Zal aegerszeg és az Ikervár-Süm eg t ávvez et ék is , mindezekkel párhuzamosan, a politikai döntéseket megelőzően, sor került

további

községek

villamosítására

is

(G yöngyös herm án,

Sz entki rál y, Li párt, P eri nt ). Miután

az

energi ai gények kielégíteni,

egyre

így

legcélszerűbb

élet

új

normalizálódott, növekedtek.

Ezt

energiavételezési

megoldás

az

ajkai

a a

termelés társaság

területet

erőműhöz

elindult,

már

kellett

való

nem

az

tudta

keresnie.

csatlakozás

A

volt,

ugyani s Devecs er-Nagyerdői g m ár ki épül t egy 20 kV-os t ávvez et ék, m e l y h e z a s ü m e g i á l l o m á s c s a k 1 7 k m - r e f e k ü d t . 162 E n n e k a l a p j á n 1 9 4 7 ben

elkezdték

az

építkezést

és

1948-ban

már

meg

is

indult

az

áramsz ol gált at ás az aj kai erőm űből , ahonnan akár 1MW t el jesít m én yt i s l e h e t e t t v é t e l e z n i . 163 A faluvil l amosít ások, m el yeket Lán yi András m érnök vez et ett és szervezett, a térségben már az államosítást megelőzően megindultak. A háború ut án s ok fal usi fi at al – aki nem t udott m ás hol elhel yez kedni – áll t s egédm unkás nak ol yan t erül et eken, m el yek nem nagyobb s z akmai t udást, hanem inkább fizi kai erőt i gén yel t ek, a tervek sz erint az egész országra

kiterjesztendő

faluvillamosítások,

az

ehhez

szükséges

földmunkák, ácsolások, oszlopállítások pedig megfeleltek ennek az i gén ynek. Az i tt el hel yez kedő fi atalokból Lán yi András vál asztott a ki azokat, aki kből kés őbb a t árs as ág hál óz atsz erel és i osztál ya ki al akult. Ez ek a fi at al ok lehetős éget kapt ak a t anul ás ra és a vill anys z erelői k é p e s í t é s m e g s z e r z é s é r e . 164 A II. világháborút követően soha nem látott infláció szabadult el M agyarors z ágon, mel ynek m egfékez ésére a korm ány eg y új pénz nem , a 161

Ferenczi Elek: Egy művezető emlékei a faluvillamosításról 1948-1963., Ziegler-nyomda, Keszthely, 2002., 3.

p. 162

Péchy Kálmán: I. m.: 8-331. p. Fuli Sándor: I. m.: 104. p. 164 Fuli Sándor: I. m.: 160. p. 163

64

fori nt bevezet és ével reagált . Ennek n yom án a VEM Rt . is el készít t ett e mérlegét 1947. január 1-vel, mely szerint a társaság vagyona 9.600.000 F t - o t t e t t k i . 165 E n n e k a l a p j á n m ó d o s í t o t t á k a t á r s a s á g a l a p s z a b á l yá t i s . 166 1947. auguszt us 30-án a rész vén yt árs as ág rendkí vüli köz gyűl és t t art ott , am el yen ezeket a vál toz ás okat elfogadt ák, rögzít et t ék, hogy az al aptőke 2.400.000 pengő hel yet t 6.400.000 fori nt l ett. M egvál asztott ák az i gaz gatós ágot és a felügyel ő-bizott s ágot is , m el yekben – a pol iti kai változ ások n yom án – m ár sz ovj et sz akem berek, Borisz R om anov és B o r i s z S z o g o l e v i s h e l y e t k a p t a k , 167 a s z o m b a t h e l y i t ö r v é n y s z é k , m i n t cégbíróság

intézkedése

igazgatósági

n yom án

tagságát

és

Borisz

Romanov

cégjegyz és i

budapesti

jogosultságát

lakos

pótlólag

b e j e g y e z t é k . 168 Ikervár község képviselőtestülete 1947. november 2-án megtartott rendkí vüli köz gyűl és én dönt ést hozott a közvi lágí tási l ám pák sz ám ának 1 2 - r ő l 1 5 d a r a b r a t ö r t é n ő f e l e m e l é s é r ő l . 169 Két

évvel

később,

1949.

január

17-én

került

sor

az

újabb

rendkí vüli köz gyűl és re Ikerváron, ugyanis a budapesti központi váll al at levélben

értesítette

Vas vármegyei

a

település

Elektromos

elöljáróit,

Művek

hogy

a

R ész vén yt árs as ág

község által,

és

a

1934.

augusztus 17-én megkötött koncessziós szerződést 1948. december 31-i hat áll yal felmondja. A képvi s előt estül et ezen a köz gyű l ésen t udom ásul v e t t e a d ö n t é s t . 170 A k o n c e s s z i ó s s z e r z ő d é s f e l m o n d á s á v a l a z o n b a n m egszűnt a közs ég sz ám ára az ingyene s vil ágít ás, í gy m i nd ennek, mi nd a megnövelt számú közvilágítási lámpák felszerelésének, mind pedig a nagyobb t elj esítm én yű égők besz erelés ének költ s ége, össz es en m int eg y 600-800

Ft,

a község

kiadásait

növelte.

Az

1949.

március

17-én

165

Hites könyvvizsgálói jelentés Vas Megyei Levéltár 1947. augusztus hó 22., 54. lapsorszám D./, 5. p. Alapszabály-függelék VAML 1947. augusztus 30., 43. lapsorszám 167 VAML Vasmegyei Elektromos Művek Részvénytársaság 1947. augusztus 30-i rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve A./ 1-5. p. 168 VAML A szombathelyi törvényszék, mint cégbíróság végzése 1948. március 9. 169 VAML 5. szám 1947. Jegyzőkönyv Ikervár község képviselő-testületének 1947. november 2-án délután két órakor megtartott rendkívüli közgyűléséről, 2. p. 170 VAML V. K. 23. Ikervári Körjegyzőség iratai 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek Ikervár 1930-1950. 1. szám 1949. Jegyzőkönyv Ikervár 1949. január 17-én délután hét órakor megtartott rendkívüli közgyűléséről, 3-4. p. 166

65

megtartott

újabb rendkívüli

ülésen a képviselőtestület

elfogadta a

belügym i niszt er ilyen t art alm ú l evelét , és az össz eget az el árverez ett f á é r t k a p o t t p é n z b ő l f i z e t t e k i . 171 1948-ban m egkezdődt ek az ál l amosít ás ok, m el ynek s orán el őször a központi irányí t ást s zervezt ék m eg. Február 6-án, az 1650/ 48. sz ámú korm án yrendel et al apj án m egal akult az Áll ami Vill am os művek Rt., amely

az

erőműveket,

a

bán yaerőm űveket

és

az

áramszolgáltató

sz ervez et eket i rán yí tot t a. Ezt a részvén yt árs aságot 1949. j anuár 1-ével átalakították Állami Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalattá (ÁVES Z N. V.), mel ynek nevéből kés őbb a „ nemz eti ” jelz őt t örölt ék. Az addi g a rész vén yt árs as ágok hat áskörébe t art ozó üzleti gaz gat ós ágok át került ek az ÁVES Z V. i rányí t ás a al á, ahonnan 1950. j anuár 1-gyel a volt városi és községi erőművek az 1948-ban létrehozott Erőművek Ipari Központja (ERIK) hatáskörébe lettek utalva. Kiderült azonban, hogy az egész ország áramellátását biztosító üz l eti gaz gat ós ágokat nem l ehet egyet l en köz ponti sz ervvel i rányí t ani , ez ért szüks égess é vált egy, a hierarchi ában köz büls ő hel yet el fogl aló lépcsőfok

beiktatása:

megalakítása.

Erre

a

1951.

területi július

áramszolgáltató

12-én

került

s o r , 172

vállalatok amikor

a

N é p g a z d a s á g i T a n á c s 173 f e l o s z l a t t a a z Á V E S Z V - t , é s m e g a l a k í t o t t a a t erül eti áram szol gált ató váll al atokat, m el yek köz ött vol t az Északdunántúli

Áramszolgáltató

felügyel et ét

a

Vállalat

Nehézipari

(ÉDÁSZ)

Minisztérium

i s . 174

A

vállalatok

Villamosenergiaipari

Igaz gat ós ága gyak orolt a egész en 1963. sz ept em ber 1-i g, ami kor is megalakult a Magyar Villamosművek Tröszt. Ez a szervezet nemcsak felügyel et et gyakorolt a váll al atok fel ett , hanem az ok el sz ámol ási, mérlegkészítési

feladatainak

végrehajtását

is

ellenőrizte,

m el ynek

következtében a centralizáltság és az állami kontroll nőtt, a vállalatok ö n á l l ó s á g a p e d i g c s ö k k e n t . 175 171

VAML 4. szám 1949. Jegyzőkönyv Ikervár község képviselő-testületének 1949. március 17-én délután hét órakor megtartott rendkívüli közgyűléséről, 3. p. 172 Fuli Sándor: I. m.: 110. p. 173 1949 és 1952 között a legfőbb gazdasági szerv volt, Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet, Aula Kiadó, Budapest, 2006., 131. p. 174 Fuli Sándor: I. m.: 115. p. 175 Fuli Sándor: I. m.: 117. p.

66

9.2. Az államosított erőmű Az államosítást követően, 1948-ban a VEM Rt-n belül szervezeti változ t at ást hajt ottak végre. A t öbbségi tul ajdonos R ész vén yt árs as ág Villamos

és

Közlekedési

Vállalatok

Számára

(TRUST)

mellett

a

rész vények e gy ki s ebb hányada német tul ajdonban volt , am el y m os t átkerült szovjetek kezelésébe. Ezután a TRUST – már az Állami Villamosművek Rt. alárendeltségében – átalakította a VEM Rt-t az RVKVSZ egy üzletigazgatóságává, amely azután 1950-ben beolvadt az Á V E S Z V - b e , m i u t á n v a l a m e n n y i k ü l f ö l d i é r d e k e l t s é g é t f e l s z á m o l t a . 176 1948 villamossági

márciusában vállalat

a

részvényt árs as ág

üzemi

új

bizottságának

elnöke,

alelnöke,

a a

Phőbus M agyar

Kommuni st a P árt egyi k vi ll am os sági faluj áró cs oportjának vez et őj e, S o m o g y i F e r e n c l e t t . 177 A z ú j o n n a n k i n e v e z e t t e l n ö k e l s ő t e e n d ő i k ö z é tartozott, hogy 1948 áprilisában, Sövér István, az ÜB elnöke és egy újságíró társaságában meglátogatta az üzemeket. Az ikervári telepen Reumann Géza telepvezető, a gátnál pedig Tanka József gátmunkás b i z t o s í t o t t á k ő t t á m o g a t á s u k r ó l a d o l g o z ó k n e v é b e n . 178 A

háborút

követő

újjáépítés

mellett

a

másik

nagy

terv

M agyarors z ág t eljes , val am enn yi t el epül és re kit erj edő vil lamosít ása vol t, m el yben az i kervári erőm ű i s j el ent ős sz erepet j át szott, és a várhatóan növekvő i gények ki el égít és ére dönt és szül etett az üz em ek kibővít és éről i s. M indehhez nagy energi am ennyi s égre vol t sz üks ég, m el yet a Vas m egyei El ekt rom os Művek R észvén yt árs as ágnak kell ett szállítania. Szombathely

Ennek

elősegítésére

távvezetéket,

majd

először

kiépítették

következett

egy

az

másik

Ajkavezeték

m egépí t és e S árvártól Ikerváron át Szombat hel yi g, val am int S árváron egy

nag yt el j esítm ényű

transzformátorállomás

kialakítása,

így

biztosít ot ták Szombathel y és a körn yez ő falvak növekvő vill amosenergi a i gényének ell át ás át. Mindezek m ell ett ki épít et ték a m egyén

176

Fuli Sándor: I. m.: 112. p. Szabad Vasmegye IV. évfolyam 70. szám, 1948. március 27., 2. p. 178 Szabad Vasmegye IV. évfolyam 76. szám, 1948. április 4., 5. p. 177

67

belüli

távvezeték-hálózatot,

mely

megoldotta

a

szombat hel yi ,

a

k ö r m e n d i é s a c s ö r ö t n e k i v i l l a n y t e l e p e k k ö z ö t t i ö s s z e k ö t t e t é s t . 179 1948-1950 között l ez aj lot tak az áll am os ít ás ok, m el ynek s orán a m egyében

minden,

addigi

falusi

vagy

városi

kezelésben

lévő

áram fejl esz tő t el ep és vill amoshál óz at áll am i kézbe került , m el yeket i nt egrál ni kell et t a nagy, ös sz efüggő vi ll am os energi a-rendsz erbe. Ehhez fel kellett számolni a gazdaságtalanul működő telepeket, a többinél pedi g kis ebb-nagyo bb át al akí t ásokat kell ett el végez ni. Az egys éges í t ést követően pedi g az új rendszerben fol yt at ódott az áramsz ol gált at ás, az ipari,

mezőgazdasági

kielégítése.

és

az

egyr e

növekvő

háztartási

i gén yek

180

9.3. Az erőmű második felújítása. Az évfordulók Az erőműben nagyobb átalakítási munkálatokra először csak 19531955 között került sor, amikor is átvágták a Rába duzzasztómű feletti kanyarul at ai t, hogy az árviz ek könn yebben l evonul has s anak. A nagy, egés z erőm űvet éri nt ő át al akí tás azonban az 1950-es évek végére már elodázhatatlanná vált, ugyanis a még 1923-ban, használt állapotban beszerelt Welsi-turbina hatásfoka a felére csökkent, így 1959-ben kicserélték. A

munkát

víztelenítését

azonban

követően

kizárólag

lehetett

szárazon,

elvégezni,

így

a

vízerőtelep a

VIZITERV

teljes által

kidolgozott újjáépítési terv kiterjedt a duzzasztómű, a vízerőtelep és a beeresztőzsilip felújítására is. A munkák során kicserélték a turbinát, a hajtóművet, a generátort, új, hosszabb szívócsövet szereltek be és átalakították a teljes villamos berendezést is. Kicserélték továbbá az uszadékot és hordalékot felfogó gerebet,

valamint

a

turbinazsilipet,

m el ynek

elkorhadt

fatábláit

vasszerkezetűekkel váltották fel.

179 180

Vasmegye II. évfolyam 83. szám, 1949. 04. 10., 3. p. Fuli Sándor: I. m.: 112. p.

68

A

vízerőtelepen

követően

elzárták

megvizsgálták

a

a

fel-

és

alvízcsatornát,

rongálódásokat

és

a

majd

talált

ezt

hibákat,

deformálódásokat, kimosásokat kijavították. Az üzemvízcsatorna függő medrének javítását 1987-ben tervezték el, és 1989. november 30-ára készült el. Ezt a javítást már termeléskiesés n é l k ü l t u d t á k e l v é g e z n i . 181 1971-ben ünnepelte az ikervári vízi erőmű fennállásának 75. évfordulóját. Ebből az alkalomból újságcikk jelent meg, mely röviden váz olt a az erőmű addi gi t ört énet ét, kiem el t e a l eglénye ges ebb el em eket az indulástól, bővítésén,

az erőmű

II.

építésén, az

világháborún

áramellátásba bevont terület

keresztül,

az

újjáépítésben

játszott

szerepéig és a legutóbbi korszerűsítéséig, megemlítette továbbá, hogy a telep

1951.

augusztus

üzletigazgatóságához

1-től

tartozik

és

az

az

ÉDÁSZ

országos

sz ombathel yi

hálózatba

kapcsolva

m ű k ö d i k . 182 1978-ban ismét az ikervári vízerőműről szóló cikkek jelentek meg,

ezúttal

az

erőmű

fennállásának

80.

évfordulója

alkalmából,

m e l y e k b e n s z i n t é n r ö v i d e n v á z o l t á k a z e r ő m ű t ö r t é n e t é t . 183

9.4. Az erőmű harmadik felújítása, a centenárium, kitekintés A rendsz ervált ást követően is fol yt a t ódott az erőmű fel újí tás a, ezúttal az 1925 óta működő iker Francis turbinák és a generátorok cseréje következett, mivel hatásfokuk 55-60%-kal csökkent. A munka 1994

n yarán

kezdődött

és

1995.

augusztus

10-ére,

az

erőmű

fennállásának 100. évfordulójára be is fejeződött. A t ervben alapvető követ el m én yként sz erepelt, hogy a sz áz éves épület

eredeti

formájában

maradjon

meg,

a

gépteremben

található

generátorokat , valam int ol aj sz abál yozókat szint én m eg kell ett őrizni , az V. gépcsoportot pedig továbbra is üzemeltetni kellett. Ez eknek a felt ét eleknek a svéd Fl ygt cég ált al gyárt ott m erülő turbinagenerátor

felelt

meg,

m el yn ek

további

előnye

volt,

hogy

181

Ikervári Vízerőmű 1895-1995. I. m. 15-17. p. Vas Népe XVI. évfolyam 209. szám, 1971. szeptember 5., 1. p. 183 Élet és Tudomány 1978. IV. 07. XXXIII. évfolyam 14. szám, 436-439. p. 182

69

beszerelését

üzem

közben,

az

erőmű

leállítása

nélkül,

minimális

véséssel lehetett elvégezni, így nem történt termeléskiesés.

9. A Flygt-turbina

A rendsz ervál t ást követő idősz ak egyi k l egl én yeges ebb el em e az állami

kezelésben

lévő

tulajdon

csökkentése,

a

privatizáció

volt,

m el ynek felt étel éül sz abták t örvényi s zint en, hogy az addi gi , áll ami tulajdonban lévő vállalatok

alakuljanak

Ennek

novemberében

az

átalakulását,

m el ynek

következtében

rész vényt árs as ággá

1993

történő

át

gazdasági társaságokká. ÉDÁSZ

elhatározta

következtében

l ét rej öt t az ÉDÁS Z R t. Szombat hel y s z ékhell yel . Fel adata a víz energia termelése,

továbbá

a

Rábán

található

további

vízerőművek

korszerűsítése volt. A cégbíróság ezt elismerve, 1994. január 24-én, a

70

1 8 - 0 9 - 1 0 1 5 3 9 - e s s z á m o n n y i l v á n t a r t á s b a v e t t e a r é s z v é n y t á r s a s á g o t . 184 185

Az Ikervári Vízerőmű 1995-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Különböző fol yói ratokban, ci kkekben em lékezt ek m eg az erőm ű t ört énetének főbb es em én yei ről, ki emelve, hogy a bban az évben Kis köre (28 MW), Tisz al ök (12 MW) és Kesznyét e (Hernád, 2.2 MW) után,

Ikervár

t el j esí tm én yű

(1.4

MW)

erőműve

Magyarország

volt,

és

évente

8

negyedi k millió

l egnagyobb

kW/óra

villamos-

e n e r g i á t t e r m e l t . 186 T ö b b m á s i k , u g y a n e b b ő l a z a l k a l o m b ó l m e g j e l e n t cikk pedig az erőmű felépítésével és egyes részeinek feladataival f o g l a l k o z o t t . 187

188

A fol yam at os m odernizál ások következt ében m ára az erőm ű t elj es en automatizálttá

vált.

2011-ben

nagyobb

fejlesztést

hajtott

végre

a

m űködtető Szom bat hel yi Ví z erőm ű Kft: a duzzasztógát el korrodálódott acélzsilipjeit

5m

széles

és

1.6m

magas,

hidraulikus

működtetésű

bill enőtábl ákra cserélt ék. Ugyanakkor az árapasz tó kapu sz abál yozó elemét is 5cm széles, szintén hidraulikus cserélték

ki.

Felszereltek

egy kisebb

működtetésű

táblát

is,

acéltáblára

amely a

nagyobb

uszadékok leengedését segíti elő. Megkezdték, és 2012-re be is fejezték a 113m hosszú, 1.8m fenékszélességű, 80-90cm vízmélységű hallépcső kialakítását

is,

amely

lehetővé

teszi,

hogy

a

halak

felfelé

is

úszhassanak a folyón. A hallépcső minden harmadik lépcsője után pihenőm edencét alakított ak ki, hogy a vízi él ől én yek szám ára elegendő pihenőhel yet

biztosítsanak,

ezáltal

is

javítva

a

terület

ökológiai

állapotát. A teljes létesítmény modern vezérlő- és irányítástechnikával rendelkezi k, a duzzaszt óm ű vízell át ás át autom ati kus víz szi ntsz abál yoz ó i r á n y í t j a . 189

190 191

184

Ikervári Vízerőmű 1895-1995. I. m. 17-20. p. Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága, Cégkivonat, I/1., 1. p. 186 Vasi Kalendárium 1995. Vas Népe Kft., 199-201. p. 187 Honismereti Híradó 13. évfolyam 1. szám, Sárvár, 1995., 36-41. p. 188 Természet Világa 126. évfolyam, 4. szám Főszerkesztő: Staar Gyula Közlöny- és Lapkiadó Kft. Nyomdája, Lajosmizse, 1995. április, XXXV. p. 189 Vas Népe 56. évfolyam 282-es szám, 2011. december 2., 3. p. 190 Vas Népe 57. évfolyam 92-es szám, 2012. április 19., 6. p. 191 Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság adattára, Ikervári Vízerőmű, 2012. május 1-3. p. 185

71

Összegzés A ki egyez ést követő és az I. vil ágháború kit örés éi g t artó i dőszak M agyarors z ág

történetének

egyi k

legsikeresebb

korszaka

volt.

A

„boldog békeidők” évei során, a politikai biztonság megteremtődését követően m egindul t az ország fejlődés e, m oderniz álódás a, m el ynek következtében Magyarország a kor fejlett államainak sorába lépett. A 19. század második felében a műszaki haladást a villamos energi a egyre nagyobb m ért ékű gya korl at i fel hasz nál ás a j ell em ezte, mind

a

villamosenergia-termelés,

mind

pedig

a

különböző

gépek,

berendez és ek gyár t ása terén is , sz ert e a vil ágon, és egyre i nkább M agyarors z ágon i s. Ennek egyi k példáj a az Ikervári Víz erőmű l ét esít ése és működtetése. Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúl yt és s z erepet kap a körn yez etbarát

gondolkodásmód

energiaforrások

használata,

és cselekvés, valamint a megújuló

m ell yel

a

fenntartható

fejlődést

lehet

elősegíteni. Az emberiség energia-ellátásának hosszú távon történő m egol dás át ugyani s a m a használ t fosszil is energi ahordozókkal m ár nem lehet

megoldani,

így

egyre

inkább

előtérbe

kerül

a

megújuló

energiaforrások használata. A

víz

az

egyi k

il yen

fontos

megújuló

energiaforrás,

így

a

víz erőm űvek használ at a a jövőben egyre nag yobb s z erepet kaphat , ami fejlődési lehetőséget jelent az ikervári vízerőmű számára, mely már ma is az országos hálózatba kapcsolva termeli az elektromos áramot. Mindezek alapján elmondható, hogy érdemes ismerni és megismerni a

történelmi

múlt

tapasztalatokat

a

technikatörténettel,

es em én yei t ,

szereplőit

jövőben

és

hasznosítani

ipartörténettel

való

alkotásaikat, tudjuk.

foglalkozás

nem

hogy

Tehát

a a

hiábavaló,

hiszen működőképes a mai világban is. Fontos szerepet játszik az oktatásban,

mérnökképzésben,

szakemberképzésben

és

a

szakmakultúrában, különböző szinteken: a szakmunkástól a mérnökig egyaránt.

Ezért

kellene,

hogy a

hazai

köz-

és

felsőoktatásban

is

nagyobb hangs úl yt kapj on.

72

Függelék Életrajzok Bat th yán y Laj os gróf

Egyeden s zül etett 1860. július 27-én, anyai ágon gr. Bat th yán y Lajos

miniszterelnök

unokája.

Id.

Andrássy

G yul a

gróf

veje.

A

budapes ti egyet em en jogtudom án yi doktori okl evel et sz erz ett , 1881-ben diplom áci ai vizs gát t ett , és 1882-ben t ényl eges di pl om áci ai m egbíz at ás nélkül követs égi at tas évá nevezt ék ki . A diplomáciai pál yát az onban nem kezdte el, hanem megnősült és visszavonult, és ikervár birtokán gaz dálkodot t, s részt vet t a várm egyei közél etben. 1883-1892-ben G yőr várm egye és G yőr város főis pánja l ett , m ajd 1892. m árci us 6-án fium ei és m agyar-horvát tengerparti korm ányzóvá nevezt ék ki , egyút t al ő volt a fiumei tengerészeti hatóság elnöke. Ezeket a tisztségeket 1896. október 2-áig töltötte be. 1896-tól Győr, 1901-től Fiume, 1905-1910ben

a

bodajki

választókerület

orsz ággyűl és i

képviselője

lett,

a

Szabadelvű Párt, 1904 novemberétől az ifj. gróf Andrássy Gyula vezette dis szidens ek, ill etve a 67-es al apon áll ó Al kotm án ypárt nak vol t a t agj a. Az

1910.

évi

választásokon

párton

kívüli

67-esként

szerzett

m andát um ot, de az év végén l em ondot t, és gyakorl ati lag vi ssz avonul t a politikai élettől. Nemcsak a szűkebb hazájában, hanem országos szinten is jelentős pozíciókat töltött be: tagja volt a főrendiháznak (1894-1896; 19101918) és a felsőháznak is (1927-1939), 1893-ban valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki, de ő volt az Országos Tulipánkert Szövetség el nöke i s 1905-1906 fol yam án. 1951 n yarán kit elepít et ték a fővárosból , és nem s okkal később, még

abban

az

évben,

december

27-én

elhun yt

a

Fejér

megyei

P o l g á r d i b a n . 192

192

Új Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet Főszerkesztő: Markó László Magyar Könyvklub, 2001., 524. p.

73

Bat th yán y Géz a gróf

A

Fejér

m egyei

Polgárdiban

született

1838.

június

1-jén.

Arisztokrata, a főrendiház örökös tagja volt. G yőröt t, a bencés főgim náziumban járt a a köz épis kol ás éveket, a j ogot pedi g a pozs on yi j ogakadém ián végezt e el . 1861. m ájus 15november 9. között Sopron vármegye másodalispánja volt, az 1861. j anuár 7-szept em ber 15. köz ött i időszakban pedi g egyi ke vol t a m egyei t örvén ys z éki bí ráknak. Ikervári

uradalmán

mintagazdaságot

rendezett

be.

Az

1860.

február 15-én m egal akul t G yőrvidéki Gaz das ági Egyl et m egvál asztotta el nökének. A több m egye vál lalkozó sz el l emű nemes s égét t ömörítő egyl et az ő vezetés ével az orsz ágban az el sők köz ött hagyot t fel a passzív rezisztenciával. Számtalan gyapjúvásárt

term ény-ki áll ít ást ,

rendezett

Győröt t

és

az

t enyés z áll at -díj az ás okat , észak-dunántúli

városokban.

Vezet és ével eredmén yes en szorgal m azt ák a m ezőgaz das ági gépgyárt ás t. B u d a p e s t e n h u n y t e l 1 9 0 0 . j a n u á r 2 - á n . 193

Gothard Jenő

Herényben Sándor

született

földbirtokos

1867.

öccse.

május

31-én.

1875-1879-ben

Csillagász. a

bécsi

Gothard

m űegyet em

gépészm érnöki oszt ál yán t anult, egyú t tal csi ll agász att al és geodéz i ával i s fogl alkozot t. Konkol y Thege Mi kl ós hat ás ára 1881-ben Herén yben csillagvizsgálót

állított

fel,

mely 1918-ban

szűnt

meg.

Főként

az

üst ökös ök spekt rosz kópj ával és az égi fén yképez éss el fogl alkozot t. 1892-ben elsőként készített jól kimérhető üstökös-színképfelvételt. Munkássága révén a 19. század végén már nemzetközileg elismert szakembernek

számított

a

halvány

diffúz

égitestek

fén yképez ése

t erül et én. 1886-ban fényképész et i úton fedezt e fel a Lyra gyűrűs köd (NGC 6720) központi csillagát, 1901-ben pedig elsőként mutatta ki a

193

http://www.gyel.gyor.hu/tartalom/data/00540.html (2010. április 8-i megtekintés alapján)

74

nova-csillagok

párhuzamos

fényes s égét

és

színkép-ingadozását.

De

felt al ált több csil lagás zati és fén yképész eti műsz ert i s, és 1881-ben ő teremtette meg Magyarországon elsőként a nagy távolságú, 178 km-es telefonösszeköttetést. Közreműködött az Ikervár mellett létesített első m agyarors zági vízi erőm ű t ervez ésében, m el ynek t öbb évi g m űsz aki igazgatója volt. Számos hazai és külföldi rangos tudós társaság választotta be tagjai közé: az MTA (1890), a német Astronomische Gesellschaft (1881),

a

londoni

R oyal

Astronomical

Society

(1883),

a

bécsi

Photographische Gesellschaft. S z ü l ő v á r o s á b a n , H e r é n y b e n h u n y t e l 1 9 0 9 . m á j u s 2 9 - é n . 194

Gothard Sándor

Herényben mezőgazdasági

született szakíró,

1859.

Gothard

február

Jenő

6-án.

csillagász

Gazdálkodó,

bát yj a.

1880-ban

herényi és i szkáz i bi rtokait (400 kat asz teri hol d) i rán yí tott a, a cs aládi birtokokat mintagazdasággá fejlesztette gépesítés, öntözés, szerves- és m űt rágyák

alkalmazása,

t erm ényért ékesít és

munkavédelmi

intenzív

intézkedések

piackutatással

révén.

bevezetése,

Mezőgazdasági

szakírói munkássága is jelentős. S okoldalúságát bizon yí tj a, hogy a gaz dálkodás és sz akí rás m ell ett a herén yi cs ill agvizs gálóban csil lagász at i m egfi gyel és eket is végz ett, de luxusfegyvereket i s t ervez ett , mel yeket angol és bel ga cégekkel kivit el ezt et et t, 1902-ben pedi g Sz om bat hel yen m egal apí tott a a M agyar M ot or- és Gépgyár at . Ő vol t a vasm egyei Gazdas ági Egyes ül eti Ért es ítő sz erkesztőj e, val ami nt a M agyar Gazdák Lapj a al apítója Részt

vett

Függetlenségi

a és

várm egye 48-as

párt

közéletében

is:

programjával

1906-1910-ben a

a

s zom bat hel yi

vál aszt ókerül et orsz ággyűl és i képvis előj e l ett.

194

Új Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet Főszerkesztő: Markó László Magyar Könyvklub, 2001., 1057. p.

75

Tagj a volt a l ondoni Ro yal Ast ronomi cal S oci et y-nek és az Országos Gazdatanácsnak

(1892),

valamint

volt

ő

a

vasmegyei

Gazdasági

Egyes ül et i gaz gatója is (1889-től ). Az első vil ágháború ut án az onban bi rt okai t kén yt el en vol t eladni, m ert az oszt rák állam papí rokba fektetett vagyona elvesz et t. V é g ü l H e r é n y b e n h u n y t e l 1 9 3 9 . j ú l i u s 1 4 - é n . 195

Dr. Edelmann Sebő

1853. június

21-én

született

G yőröt t

Edelmann János

néven.

Tanulm án yai t a győri bencés gimnáziumban végez t e, és 19 éves korában belépett

a

rendbe.

Ekkor

kapta

a

Sebes t yén

(Sebő)

nevet.

Sz ombat hel yen éret ts égizett , m ajd – im már fel szent el t papként – ott is kezdte

meg

tanári

működését.

Közben

t anulm ányokat

fol yt at ot t

a

M agyar Ki rál yi Tudom ánye gyet em en Budapest en és a Műegyet em en is . 1895-ben nevezték ki a szombathelyi premontrei Szent Norbert Gimnázium igazgatójává, vezetésével kezdődött el a mechanikai műhely fejlesztése,

taneszközök

készítése

és

a

tanórákon

való

kísérletek

bemutatása. Részt vett a város közéletében is: 1901-1906 között ő volt a Sz ombat hel yi

Légszeszvilágítási

Rész vén yt árs as ág

elnöke,

1905-ig

pedi g a Vas várm egyei El ekt rom os Művek R észvén yt árs as ág i gaz gat ój a is. Tagj a volt sz ámos haz ai és kül földi t udom ányos t árs as ágnak: Ki rál yi M agyar Term ész et tudom ányi Társ ul at (1824), Ast ronomis che Gesellschaft (1884), de alapító tagja volt az 1891-ben megalakult Mathematikai és Physikai Társulatnak is. 1 9 0 7 - b e n n y u g d í j b a v o n u l t é s 1 9 2 1 . m á j u s 2 9 - é n h u n y t e l . 196

197

195

Új Magyar Életrajzi Lexikon II. kötet Főszerkesztő: Markó László Magyar Könyvklub, 2001., 1058. p. http://kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9612/nevmutató96.html (2010. április 8-i megtekintés alapján) 197 Nemes József: Az elektrotechnika fejlődése Nyugat-Dunántúlon a XIX-XX. század fordulóján – Doktori disszertáció, Budapest, 2006., b-c. p. 196

76

Bánó László 1 8 5 7 - b e n s z ü l e t e t t , 198 g é p é s z m é r n ö k , k o r m á n y f ő t a n á c s o s , k é s ő b b pedi g a Ganz gyá r műhel yfőnöke volt . Ő épí t ett e át a budai Ganz gyárat, és a tervei szerint készült el Közép-Európa első elektromos futódaruja. Az 1890-es években a Szüts Bélával közösen tervezett ikervári

vízmű

alkalmazásában

építését állt,

i rányí t ot t a,

mint

műszaki

majd

hét

igazgató.

évig

a

Röck

Megtervezte

gyár

az

első

hidrauli kus keramit gépet , s a gyár 15 éven át gyárt ott a az ál t ala szabadalmaztatott vízcsöves kazánt. Az ő nevéhez fűződött többek között

a

budapesti

Operaház,

a

Nemzeti

Színház,

a

Beszkárt,

debreceni klinikák fűtési és gépészeti berendezéseinek tervezése is.

a

199

Dr. Károl yi Antal

Ki rál yi

tanácsos,

Vasvárm egye

alispánja.

1843.

július

17-én

sz ül et et t M agyargencs en. J ogot t anult , 1869-ben köz-és vál tóügyvéd l et t. Ez t követően a közi gaz gat ásban hel yez kedett el , és várm egye alj egyz őj e, 1871-ben főügyés z e, 1884-ben főj egyz őj e, 1891-ben pedi g alispánja lett. 1893-ban ki rál yi tanácsos és a porosz koronarend l ovagj a l ett . Nagy s z erepe volt a várm egye árvaház ának, szí nház ának és a Berzs enyi -s zobornak

a

megalapításában,

illetve

létrehozásában,

val ami nt a honvéd-s egél yez ő egyl et és tűz olt ó-szövets ég l ét esít ésében, a m agyar n yel v-t erj esz tő bizot ts ág m űködés ében, a szombat hel y-rumi vasút,

az

első

vasm egyei

cukorgyár

és

az

elektromos

művek

l é t r e j ö t t é b e n i s . 200

198

Kempelen Béla: Magyar nemes családok I. kötet Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1911., 353. p. Bánó Attila: Régi magyar családok – mai sorsok Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000., 35. p. 200 Dr. Sziklay János és Dr. Borovszky Samu: I. m.: 592-593. p. 199

77

Felhasznált irodalom 1. Levéltári források 1. A Vasm egyei Elektrom os M űvek Rész vén yt árs as ág évi j el ent és e és zárószámadása 1912. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1913. évi m árci us hó 3-án m egt artot t 18. rendes évi köz gyűl és e; 3905/ 913 D 627. l apsorsz ám 1914. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1915. évi ápri lis hó 30-án m egt art ott husz adik rendes évi köz gyűlés e; Ct . 198/ 915/ E/ 348. l aps orsz ám 1915. évi decem ber hó 31-én A Vas m egyei El ekt romos M űvek R észvén yt árs aság 1916. február 26-án m egt artott köz gyűlés e. Bp., 1916. Farkas Testvérek Kő- és könyv n yom dáj a V., Nádor-ut ca 19. sz. 3. p. Ct. 198/915/4 1916. évi december hó 31-én A Vasvárm egyei El ektromos M űvek R észvén yt árs aság

1917.

évi

március

27-én

megtartott

husz onkett edik rendes évi köz gyűl ése, Budapest, 1917. Farkas Test vérek Kő- és könyvn yom dáj a V., Nádor-ut ca 19. sz ám , Vas M egyei Levélt ár Ct. 198/915/5., E381.l aps orsz ám 1917. évi december hó 31-én. Budapest, 1917. Farkas Testvérek Kő- és kön yvn yo m dáj a V., Nádor ut ca 19. sz. A Vas megyei El ektrom os M űvek R ész vén yt árs as ág 1918. évi m árci us hó 18-án m egt artott huszonharm adi k rendes évi köz gyűl és e; Vas M egyei Levéltár Ct 198/915/7E 402. lapsorszám 1918. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság husz onnegyedi k

1919. rendes

évi évi

október

hó

közgyűlése.

8-án

megtartott

Farkas

Testvérek

Könyvn yom dáj a Budapest V., Nádor u. 19. Vas M egye i Levélt ár Ct 198/1915/12 E 430. lapsorszám 1919. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság

1920.

évi

március

hó

22-én

megtartott

78

köz gyűl és e. Farkas Test vérek Kön yvnyom dáj a Budapest V., Nádor u. 19. Vas M egyei Levél t ár Ct 198/ 1915/ 13 E 437. l apsorsz ám 1920. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1921. évi áprili s hó 27-én m egt artott 26. rendes évi

köz gyűl és e;

Vas

M egyei

Levéltár Ct

198/915/17

E 672.

lapsorszám 1921. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1922. ápri lis hó 10-én m egt art ott 27. rendes évi köz gyűl és e;

Vas

M egyei

Levéltár

Ct

198/1915/23

E

697.

lapsorszám 1922. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1923. évi áprili s hó 27-én m egt artott 28. rendes évi köz gyűl és e; Vas M egyei Levél t ár Ct 198/1915/ 27 E 722-723. lapsorszám 1924. évi december hó 31-én. A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvén yt árs aság 1925. évi m ájus havában megt art ott 30. rendes évi köz gyűl és e 8926 Krausz J . és Társa, Budapest V. Falk Miks autca

15.

Vas

Megyei

Levéltár

Ct.

198/1915/32

E

760-761.

Elektromos

Művek

lapsorszám 1927.

üzletévről.

A

Vasmegyei

R észvén yt árs aság 1928. áprili s 20-án m egt art ott XXXIII. rendes évi köz gyűl és éről; Ct 198/1915/ 39 A

2. Felügyel őbizot tsági j el ent és 1926. április Ct. 198/1915/34 E 772-773. lapsorszám 1927. március Ct. 198/1915/37/A 1930. április Ct. 198/1915/42/A 1932. április Ct. 198/1915/48 1933. április Ct. 198/1915/50 C 654. lapsorszám 1934. Ct. 198/1915/51C 1937. május Ct. 198/1915/56 C 1938. május Ct. 198/1915/58 1939. június Ct. 198/1915/59. C

79

3. Ikervári Vízerőmű 1895-1995. Felelős Kiadó: ÉDÁSZ Rt. PR Iroda Kivitelezte: H+H Reklám, 1994. A Vas megyei Vil l am os M űvek R észvén yt árs as ág i rat ai XI-33/1.

4. Sz ombathel yi Törvén ys z ék C égbí rós ági Irat ok Társ as cégek 198 I. VII-1/d/77. Ct198/1915. A

Vas várm egyei

Elektromos

Művek

R észvényt árs as ág al akuló

köz gyűl és ének jegyzőkönyve A vas vármegyei el ekt rom os m űvek részvényt árs as ág t ervez et e A Vas m egyei El ekt romos Művek R észvényt árs as ág al apsz abál yai Sz ombat hel y,

1906.

N yom t at ott

Seiler

Henrik

Utódai

Könyvn yom dáj ában J egyz őkön yv

3-6.

p.

6572/901.

1901.

május

16.

VI.

rendes

köz gyűl és J egyz őkön yv 1909. m árcius 3. 96/21 C A Vas megyei El ekt romos Művek R észvényt árs as ág 1917. október 17-én m egt artot t rendkívüli köz gyűl ése J egyz őkönyv 2. p. A/ 6. A

Vasm egyei

Elektromos

Művek

Rész vén yt árs as ág

1920.

évi

ápri lis 19-én m egtartott 25. rendes köz gyűl és ének j egyzőkönyve Ct 198/1915/14 A A Vasm egyei El ekt romos Művek R észvényt árs as ág beadván ya a Ki rál yi Törvénys z ékhez 1923. júni us hó 23-án C t 198/1915/28. 727., 743. lapsorszám Hit es kön yvvizs gálói j el ent és 1947. auguszt us hó 22.

5. p. 54.

lapsorszám D Al apsz abál y-függel ék 1947. augusztus 30. 43. l apszám Vasm egyei El ekt rom os Művek R ész vén yt árs aság 1947. auguszt us 30-i rendkí vül i közgyűl és ének j egyz őkön yve A./ A

szombathely

t örvén ys z ék,

mint

cégbíróság

végzése

1948.

március 9. 5. szám 1947. J egyz őkön yv Ikervár közs ég képvis el őt es tül et ének 1947. november 2-án du. 2 órakor tartott rendkívüli közgyűléséről

80

V.

K.

23.

Ikervári

Körj egyz ős ég

iratai

1.

Képviselőtestületi

j egyz őkön yvek Ike rvár 1930-1950. 1. sz ám 1949. J egyz őkön yv Ikervár 1949. j anuár 17. du. 7 óra – rendkívüli köz gyűl és 4. szám 1949. J egyz őkön yv Ikervár közs ég képvis el őt es tül et ének 1949. március 17-én du. 7 órakor megtartott rendkívüli gyűléséről

5. XI. 22./11. doboz 311-603. Ikervár duzzasztó-gát átalakítása 1920. VEM Rt. Szombathely Költségvetés az ikervári duzzasztó gót átalakítási, illetve javítási munkálatairól

6.Sz ombat hel yi Törvénys z ék C égbí rósága C égki vonat: A C g. 18-09-101539 cégj egyz éksz ámú Szom bathel yi Vízerőmű Korlátolt Felelősségű Társaság cég adatai I. Cégformától független adatok 1. Általános adatok

7. Vas M egyei Kataszt rófavédelmi Igaz gat ós ág adatt ára Ikervári Vízerőmű

81

2. Összefoglaló munkák 1. Bánó Att il a: R égi m agyar cs al ádok – m ai s ors ok Athenaeum Kiadó, Budapest, 2000. 2. Dalmady Ödön: Az ikervári villamos művek P át ri a Irodal mi Vál lal at és N yom dai R észvén yt árs aság, Budapest, 1900. 3.Die

Einrichtung

von

Elektricitätswerken

nach

dem

Fernleitungs-

s ys t em e von Ganz & C o.1. Theil Cz ett el &Deut sch Budapes t, 1896. 4. Ferenczy Elek: Egy művezető emlékei a faluvillamosításról 1948-1963.

Zi egl er-nyom da, Keszt hel y, 2002. 5. Fris nyák S ándor: M agyarorsz ág tört éneti föl drajz a Nemz eti Tankön yvki adó, Budapest, 1995. 6. Wilhelm Füßl: Oskar von Miller 1855-1934. Eine Biographie, Verlag C. H. Beck, München, 2005., 7. Gim es G yörgyné , Lom ni ci né Varga Ibol ya, M i chalovszk y C s abáné: Négyj eg yű

függv én yt ábl áz atok

Matematikai,

fizikai,

kémiai

össz efüggés ek Nemz eti Tankön yvki adó, Budapest , 1995. 8. Hajdú Zoltán: A magyarországi vízi energia hasznosításának száz éve

M agyar Tudom ány C VI. kötet – Új fol yam XLIV. kötet, 8. sz ám , 1999. auguszt us , Fősz erkeszt ő: Enyed i György, Akadém iai Ki adó, Budapest, 1999. 9. Honvári J ános: XX. sz ázadi m agya r gazdas ágt ört énet Aula Kiadó, Budapest, 2006. 10. Kádár Péter: A vízimalmoktól a vízerőművekig Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2010. 11. Dr. Kalocsai Péter: 100 éve indult meg a villamos közlekedés Sz ombat hel yen In: Városi Köz lekedés 1997/ 2. Fősz erkesz tő: Dr. Nagy

Rudolf

Kiadja

a

Petőfi

Lap-

és

Könyvki adó

Vállalat,

Kecskemét 12. Kempelen Bél a: M agyar nem es cs aládok I. köt et Grill Károl y Könyv ki adó Váll alat a, Budapest , 1911. 13. Kozári Monika: A dualista rendszer /1867-1918/ Pannonica Kiadó, 2005.

82

14. Kósa László: Magyar művelődéstörténet Osiris Kiadó, Budapest, 2006. 1 5 . M a g y a r N é p r a j z I I I . Kézművesség Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. 16. M agyarors z ág történet e a 19. sz ázadban Szerkesztette: Gergely András Osiris Kiadó, Budapest, 2005. 17. M agyarors z ág történet e 13.: Gergel y András: A nemzeti ébredés kora 1790-1848. Kossuth Kiadó, Budapest, 2009. 18. M agyarors z ág várm egyéi és város ai Vas várm egye Szerkeszti: Dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu „Apollo” Irodalmi és n yom dai részvényt árs as ág, Budapest , MDCCC XC VIII. 19. M agyarors z ág város- és faluvil lamosít ási kézi könyve (1888-1956) Sz erkeszt ett e: Zs idai J ózs ef Köz gazdas ági és J ogi Kön yvki adó, Budapest, 1957. 20. M agyar S t ati szti kai Közl em én yek I. köt et A M agyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása Sz erkeszti és ki adj a: A M agyar Ki rál yi KS H, Budapes t, P esti Könyvn yom da-R észvényt árs as ág, 1902. 21. M űsz aki nagyj ai nk 2. kötet Szerkesztette:

Szőke

Béla

A Gépipari

Tudom ányos

Egyes ület

Kiadása, Budapest, 1983. 22. Nem es J ózs ef: Az el ekt rotechnika fejl ődése Nyugat -Dunántúl on a XIX-XX. század fordulóján – doktori disszertáció Budapest, 2006. 23. Ném et h J ózs ef: A t echni ka és m érnöks ég m agyarországi t ört énet e M űegyet emi Ki adó, Budapes t, 1999. 24. Péchy Kálmán: Észak-Dunántúl áramszolgáltatásának 75 éve Ki adj a a Műszaki és Term ész ett udomán yi Egyes ül et ek Szövets ége G yőr-S opron M egyei Sz ervez et e, G yőr, 1971. 25. R oms i cs Ignác: M agyarorsz ág t örténete a XX. sz áz adban Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 26. Sárvár monográfiája Szerkesztette:

Dr.

Horváth

Ferenc

S yl vest er

J.

N yom da,

Sz ombat hel y, 1978. 83

27. 100 éves az észak-dunántúli áramszolgáltató részvénytársaság Sz erkesztő: Fuli S ándor Dürer Nyom da és Ki adó Kft., Gyu l a 28. Sz ombathel y város fejl ődés e 1895-1910-i g és m űsz aki l ét es ítm ényei Írta:

Bodán yi

„Pátria”

Ödön

Irodalmi

Szombathely Vállalat

és

város

főmérnöke

N yom dai

Budapest,

R észvén yt árs as ág

N yom ás a, 1910. 29. Új M agyar Él etrajzi Lexikon I- II. köt et Fősz erkesz tő: M arkó Lás zl ó Magyar Kön yvklub, 2001. 30. Vendégváró – Látnivalók Vas megyében Well-Press Kiadó, Miskolc, 2000. 31. Veres egyházi né Kovács J ol án – Veres egyház i Bél a: Magyarorsz ág történeti-topográfiai kislexikona Aula, 1996. 32. Viczián Ede: Magyarország vízerői P al las Irodalm i és N yom dai R észvényt árs as ág, Budapest , 1905.

84

3. Sajtó 1. Élet és Tudomány 1978. IV. 07. XXXIII. évf. 14. szám

2. Honism ereti Hí radó 13. évfol yam 1. sz ám , S árvár, 1995. P at ak y Cecília: Születésnapi üdvözlet: Az ikervári vízerőmű 100 éve

3. M agyar M érnök- és Épít ész egyl et Köz lönye Fel el ős sz erkesztő: Nendtvich Gusztáv XXVIII.

kötet,

Budapest

Kiadta

a

Magyar

Mérnök-

és

Épí t ész egyl et , 1894. El ektrot echni ka a chi cagói vil ágki ál lít áson és

az

éjszakamerikai

Egyes ült

Államokban

Hollós

József

tudósítása

4. Orsz ág Vi lág XXXI. évfol yam 14. sz ám 1987. április 8.

5. Rábavidék 1894. szeptember 16.

6. S árvár Vi déki Hírl ap 1900. m áj us 6. 2. évfol yam 18. szám

7. Szabad Vasmegye IV. évf. 70. sz. 1948. március 27. IV. évf. 76. sz. 1948. április 4.

9. Szom bat hel yi Újs ág 1895. február 24. 1895. szeptember 8. 1896. július 26. 1896. december 6. M ásodi k évfol yam 50. sz ám 1896. decem ber 13. 1897. június 20.

10. Termész et vi lága 126. évfol yam 4. sz ám Fősz erkesz tő: St aar G yul a Közl ön y- és Lapki adó Kft . N yom dáj a,

85

Lajosmizse, 1995. április 11. Uráni a – Népszerű Tudom án yos fol yói rat XV. évf. 1. sz . Felelős szerkesztők: Szász Károly és Mikola Sándor Hornyáns zk y Vi kt or Cs. és Ki r. Udvari Könyvn yom dáj a 1914.

12. Vasi Kalendárium 1995. Vas Népe Kft.

13. Vasm egye II. évf. 83. sz. 1949. 04. 10.

14. Vasm egyei Lapok 1892. szeptember 11. 1894. július 15. 1894. július 26. 1894. szeptember 23. 1894. október 21. 1895. szeptember 22.

15. Vas Népe XVI. évfol yam 209. sz ám 1971. sz ept em ber 5. 56. évfol yam 282-es sz ám , 2011. decem ber 2. 57. évfol yam 92-es sz ám, 2012. április 19.

16. Vas vármegye V II. évfol yam 16. sz ám , 1895. február 14. V II. évfol yam 20. sz ám , 1895. február 24. VII. évf. 27. szám 1895. március 21. V II. évfol yam 31. sz ám 1895. m árcius 28. V II. évfol yam 77. sz ám 1895. augusz tus 11. V II. évfol yam 83. sz ám 1895. sz eptember 1. V II. évfol yam 87. sz ám 1895. sz eptember 15. V II. évfol yam 91. sz ám 1895. sz eptember 29. XXIX. évf. 39. szám 1896. május 12. XXIX. évfol yam 25. sz ám 1896. m árcius 22. XXIX. évfol yam 59. sz ám 1896. j úli us 16. 86

XXIX. évfol yam 61. sz ám 1896. j úli us 23. XXIX. évfol yam 95. sz ám 1896. novem ber 19. XXX. évfol yam 5. sz ám 1897. j anuár 17. XXX. évfol yam 14. sz ám 1897. február 18. XXXI. évfol yam 1. sz ám 1898. j anuár 1. 1902. január 5. 51. évfol yam 6. sz ám 1918. j anuár 8. 51. évfol yam 8. sz ám 1918. j anuár 10. 52. évfol yam 25. sz ám 1919. j anuár 31. 53. évfol yam 249. sz ám 1920. okt óber 30.

17. Vil lamoss ág, 26. évfol yam , 6. sz ám , 1978. június

87

Internet htt p:// www.gyel .gyor.hu

http://kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9612/nevmutato96.html

http://ikervarert.hu/vizeromu/tortenete/tortenete.htm

88

Képek

10. Az ikervárról működtetett főáramkörök

89

11. A duzzasztómű 1920-ban

12. Az erőmű látképe

90

13. Belépőjegy az ikervári múzeumba

14. A múzeum logója

91

15. A múzeum épülete

16. A duzzasztómű

92

17. Az erőmű gerjesztésének kapcsolótáblája

18. Gépcsoportok

93

19. Az erőmű terepasztalon

20. A gépház

94

21. Az I. és a Flygt-generátor

22. Francis-turbina

95

23. Részlet a múzeumi tárlat anyagából

24. A Thury-dinamó 1896-ból

96

25. Részlet az udvari kiállításból I.

26. Részlet az udvari kiállításból II.

97

27. Részlet az udvari kiállításból III.

28. Részlet az udvari kiállításból IV.

98

Képek jegyzéke 1. Romsi cs Ignác: M agyarors z ág tört énet e a XX. sz áz adban Osiris Kiadó, Budapest, 2004., 26. p. 2. Dalmady Ödön: Az ikervári villamos művek P át ri a Irodal mi Vál lal at és N yom dai R észvén yt árs aság, Budapest, 1900. 3. 100 éves az ész ak-dunántúl i áramszol gál t ató részvényt árs as ág Sz erkesztő: Fuli Sándor Dürer Nyom da és Ki adó Kft., G yul a, 16. p. 4. 100 éves az ész ak-dunántúl i áramszol gál t ató részvényt árs as ág Sz erkesztő: Fuli Sándor Dürer Nyom da és Ki adó Kft., G yul a, 19. p. 5. ht tp: //i ho.hu/ hi r/vill amos szombat hel yenuj ra (megtekintés: 2015. december 27.) 6.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source= hp&biw=1280&bih=890&q=s%C3%A1rv%C3%A1r&oq=s%C3%A1rv%C 3%A1r&gs_l=img.1.0.0l10.767.1673.0.5285.6.4.0.0.0.0.328.328.31.1.0....0...1ac.1.64.img..5.1.327.EvfMO85RLqQ#hl=hu&tbm=isch&q=s %C3%A1rv%C3%A1r+v%C3%A1r&imgrc=nY5B-g7m74E8EM%3A (megtekintés: 2015. 12. 27.) 7. 100 éves az ész ak-dunántúl i áramszol gál t ató részvényt árs as ág Sz erkesztő: Fuli Sándor Dürer Nyom da és Ki adó Kft., G yul a, 18. p. 8. 100 éves az ész ak-dunántúl i áramszol gál t ató részvényt árs as ág Sz erkesztő: Fuli Sándor Dürer Nyom da és Ki adó Kft., G yul a, 70. p. 9. 100 éves az ész ak-dunántúl i áramszol gál t ató részvényt árs as ág Sz erkesztő: Fuli S ándor Dürer N yom da és Ki adó Kft., Gyul a, 234. p. 10. El ektrot echni ka 56. évfol yam 5. szám , 1963. május, 222. p. 11. Vas M egyei Le vélt ár XI/ 22. 11. doboz Ikervár duzzasz tógát átalakítása, 3. p.

99

12.http://www.brodyajka.sulinet.hu/erdekessegek/vizieromuvek/ikervar/1.jpg (megtekintés: 2007. 09. 27.) 13. Saját tulajdon 14.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source =hp&biw=1280&bih=890&q=ikerv%C3%A1ri+v%C3%ADzer%C5%91m %C5%B1&oq=ikerv%C3%A1r&gs_l=img.1.3.0l3j0i30l3j0i24l4.6088.72 71.0.10608.7.7.0.0.0.0.215.518.0j2j1.3.0....0...1ac.1.64.img..4.3.515.xg -_j yH3KP 8#i m grc=U-z HG7IAKGkPnM%3A (megtekintés: 2016. 01. 16.) 15. S aj át készít ésű fén ykép a hel ys zí nen 16. S aj át készít ésű fén ykép a hel ys zí nen 17.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source =hp&biw=1280&bih=890&q=ikerv%C3%A1ri+v%C3%ADzer%C5%91m %C5%B1&oq=ikerv%C3%A1r&gs_l=img.1.3.0l3j0i30l3j0i24l4.6088.72 71.0.10608.7.7.0.0.0.0.215.518.0j2j1.3.0....0...1ac.1.64.img..4.3.515.xg -_j yH3KP 8#i m grc=t yi C Ok16aQsQYM%3A (megtekintés: 2016. 01. 16.) 18.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source =hp&biw=1280&bih=890&q=ikerv%C3%A1ri+v%C3%ADzer%C5%91m %C5%B1&oq=ikerv%C3%A1r&gs_l=img.1.3.0l3j0i30l3j0i24l4.6088.72 71.0.10608.7.7.0.0.0.0.215.518.0j2j1.3.0....0...1ac.1.64.img..4.3.515.xg -_j yH3KP 8#i m grc=LbM BuvZJ zHkXOM %3A (megtekintés: 2016. 01. 16.) 19.http://www.brodyajka.sulinet.hu/erdekessegek/vizieromuvek/ikervar/3.jpg (megtekintés: 2007. 09. 27.) 20. 100 éves az észak-dunántúli áramszolgáltató részvénytársaság Sz erkesztő: Fuli S ándor Dürer N yom da és Ki adó Kft., Gyul a, 231. p. 21. 100 éves az észak-dunántúli áramszolgáltató részvénytársaság Sz erkesztő: Fuli S ándor Dürer N yom da és Ki adó Kft., Gyul a, 233. p.

100

22.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source =hp&biw=1280&bih=890&q=ikerv%C3%A1ri+v%C3%ADzer%C5%91m %C5%B1&oq=ikerv%C3%A1r&gs_l=img.1.3.0l3j0i30l3j0i24l4.6088.72 71.0.10608.7.7.0.0.0.0.215.518.0j2j1.3.0....0...1ac.1.64.img..4.3.515.xg -_j yH3KP 8#i m grc=t NenF1aM o7fn-M %3A (megtekintés: 2016. 01. 16.) 23.http://www.brodyajka.sulinet.hu/erdekessegek/vizieromuvek/ikervar/4.jpg (megtekintés: 2007. 09. 27.) 24. 100 éves az észak-dunántúli áramszolgáltató részvénytársaság Sz erkesztő: Fuli S ándor Dürer N yom da és Ki adó Kft., Gyul a, 232. p. 25. S aj át készít ésű fén ykép a hel ys zí nen 26. S aj át készít ésű fén ykép a hel ys zí nen 27. S aj át készít ésű fén ykép a hel ys zí nen 28.https://www.google.hu/search?hl=hu&site=imghp&tbm=isch&source =hp&biw=1280&bih=890&q=ikerv%C3%A1ri+v%C3%ADzer%C5%91m %C5%B1&oq=ikerv%C3%A1r&gs_l=img.1.3.0l3j0i30l3j0i24l4.6088.72 71.0.10608.7.7.0.0.0.0.215.518.0j2j1.3.0....0...1ac.1.64.img..4.3.515.xg -_j yH3KP 8#i m grc=S ELO_3L9UEqlC M%3A (megtekintés: 2016. 01. 16.)

101