XXIV. évfolyam.
19l3.
37/1237. szám
MEBJELEN MINDEN VASARNAP.
Szerkesztőség is' kiadóhivatal: BUDAPEST,
Előfizetés! feltételek: Egész évre ... _ kor. 20.— Félévre ..; _ ... _ » : 10;— Negyedévre _ _
»
VIII., Népszinház-utcza 22. sz
P O L I T I K A I ÉS IRODALMI
5 -
SZERKESZTI K I S S
Egyes szám ára 40 fillér.
Telefonszám »József« 527.
SZEMLE.
Hirdetések felvétele ugyanott
JÓZSEF.
— B u d a p e s t , szeptember hó 14.
^^—
a z e m b e r c s a k a k ö r n y e z e t é v e l e g y ü t t vanjhkx
Krónika.
nem igaz,
h o g y a k ö r n y e z e t é b ő l lesz. L e n n i m a g á b ó l lesz a z e m b e r , de a m i v é v á l i k , — és i t t n e a belső f e j l ő d é s t , h a n e m a
Minden
külső karriért tessék érteni — ahhoz m á r hozzátartozik
nélkül. — szept.
Seine H e i l i g k e i t , seiner M a j e s t a e t w i r k l i c h e r
12. Ge-
ezer m i n d e n f é l e r a j t a k i v ü l álló a d a t , m á s e m b e r e k n e k őróla v a l ó t u d o m á s a i . N i n c s a m i n d e n k o r i élő n e m z e d é k b e n ezer
h e i m r a t , ez v o l t b e i r v a róla a v e n d é g k ö n y v b e , s u g y j á r t
olyan
a h e g y e k közt mégis, mint a g a z d á t l a n k u t y a . N e m v á d
n é v s e m , a m e l y m i n d e n ü t t eleget m o n d a n a a h o r d o z ó -
ez a z o k ellen, a k i k h e z B o g d a n o v i e s t a r t o z o t t , m e r t c s a k
járól. A
a túlfűtött ujságir ó-fantázia nem látja, v a g y nem akarja
országra,
látni, hogy a patriárka szegény beteg ember volt, akit
jedő. S ezért v a n n a k olyan emberek, a k i k n e m t u d n a k
d e h o g y is ö l t e k m e g , d e h o g y is t a s z í t o t t a k a h e g y i p a -
elszakadni, még napokra sem, a fészküktől, mert
takba.
á l t a l m i n d e n t ő l e l s z a k a d n á n a k . E z e k a z e m b e r e k , mi-
A cui firodest régi, de m i n d i g b e v á l t b ű n ü g y i j e l s z a vának
a l a p j á n nincs
könnyebb,
mint
megállapítani,
többi névnek
c s a k h e l y i csengése
van,
egy
egy városra, néha csak egy k á v é h á z r a kiterez-
k ö z b e n a z o k k á v á l t a k amik, e g é s z e n k i ü r ü l t e k , b e n n ü k , a m a g u k s z á m á r a , a m a g u k belső f e n t a r t á s á r a , s e m m i -
h o g y a. p á t r i á r k á t , a z e m b e r r o n c s o t , s e n k i n e k s e m v o l t
sem maradt. Emanálták magukat, s voltaképpen
é r d e k e e l p u s z t í t a n i , e l p u s z t u l t v o l n a ú g y i s , igen k u r t a
nek is m á s u t t , c s a k a t ö b b i e m b e r r ó l u k v a l ó é r t e s ü l t -
nincse-
h a t á r i d ő n b e l ü l . D e a z e m b e r e k n e m h a j l a n d ó k bele-
ségében. Viszont az értékes ember-anyag, c s a k n e m ki-
nyugodni
megoldásokba,
vétel nélkül, önmaga keresi ezt a fürdőt a névtelenség-
, a z e m b e r e k , r e g é n y e s e k és k a l a n d o s a k és s e m h o g y el-
ben, a m i n d e n n é l k ü l i s é g á l l a p o t á t , a m e l y b e n a z e m b e r
h i g y j é k azt a szimpla balesetet, hogy egy beteg ember,
c s a k a s a j á t t e s t é v e l és a m a g a l é l e k k é k o m p o n á l ó d o t t
a k i n e m l á t és n e m h a l l , l e c s ú s z i k v a l a m e l y s z i k l á r ó l ,
gondolatkörével
az
egyszerű
és
természetes
inkább kieszelik azt a csacsiságöt, h o g y ' j ö t t a gyilkos, „átádta a névjegyét áldozatának s miután igy gondosko-
rendelkezik.
Ezek a hónapok amelyek
számára
s az elvonulás olyan
senkik v a g y u n k ,
helyekre,
mindig á
legjobb
dott r ó l a / h o g y az ő személyazonosságáról semmi két-
a l k a l m a k arra a ' n a g y befelé való tisztogatásra, a lelki
ség f e n n ne f o r o g j o n , a m é l y s é g b e t a s z i t o t t a a p á t r i á r k á t .
nagytakarításra,
. . Kriminális szempontból
tehát
a
gasteini
rejtély
ami
nélkül
csak
ostobán
és
csak
külsőségekben élhetünk. A z esztendő folyamán hányan
n e m is r e j t é l y , s a m i l y e n f á j d a l m a s , o l y a n l á p o s és ér-
m o n d j á k r ó l a m , h á n y a n i r j á k m e g , h o g y ez
dektelen.
az v a g y o k , milyen ragyogó ember v a g y o k , milyen utolsó
Elgondolkodni csak a kóbor ebség állapotán lehet,
rongy
ami azonban n e m ennek az egy esetnek a specziálitása, h a n e m f u r c s a jelensége a c z i v i l i z á c z i ó s
életberendezés-
vagyok,
vagyok.
Á l l a n d ó a n m á s o k í t é l k e z n e k f e l e t t e m és én m a g a m —
ha m i n i s z t e r v a g y o k , ha s o r v e t ő k u l i
—
rohanok
n e k . A z e m b e r e k , j ó l l a k v a k ö r n y e z e t ü k k é l és m e g c s ö -
a k e n y e r e m u t á n és h o l e g y i k , h o l m á s i k Ítéletet v a g y o k
m ö r ö d v e tőle, e g y - k é t h ó n a p r a e s z t e n d ő n k é n t ö n k é n t e s
h a j l a n d ó aláírni, m e r t n i n c s i d ő m elég, h o g y
száműzetésbe
k o z z a m derék T u d a t t a l a n o m m a l ,
mennek.
A
vendégkönyvbe
ugyan
be-
amelyben
tanács-
állandóan
irjálc, h o g y Seine H e i l i g k e i t , der. P a t r i a r c h , v a g y h o g y
m e g v a n a z i g a z i é r t é k m é r ő m , v a g y l e g a l á b b is a z
Seine E x c é l l é n z , der Minister, a z o n b a n e n é h á n y szó,
m é r t é k , a m i t én \ T ettem m a g a m r ó l , de e T u d a t t a l a n t
a m i o t t h o n m i n d e n t j e l e n t , e g y egész á t d o l g o z o t t , á t -
esztendő közben legföljebb ha álmomban konzultálom.
csatázott
életet, holt b e t ű k
távolságra
E l s z a k a d v a azonban honom talajától, nem talál-
attól a helytől, ahol patriárka, v a g y miniszter az ember.
kozva olyan emberekkel, akiknek v a g y o k valaki, nem
A k i egyedül van,
csüpán-, n é m i
a
a z n e m p a t r i á r k a , és n e m mi-
olvasva
a
lapokat,
amik
hozzám
eljutó
gramofón-
lemezei a z o k n a k a rólam való véleményeknek,
amiket
számozott fürdővendég, a tizennyolczás számú szobának
még
lelkem
a l a k ó j a , s e n k i és s e m m i , m e r t . G a s t e i n b a n a s a l z b u r g i
s a r k a i t , t ö r ü l g e t h e t e m és f é n y e s í t h e t e m nipp.jeit, s ha
érsek a p a t r i á r k a , és a z o s z t r á k k e g y e l m e s ur a minisz-
parancsolják,
ter. A T a i n e - f é l e m i l i ő - e l m é l e t , ;ha m á s b a n n e m , a b b a n
h a z a i f ö l d ö n össze v a n n a k
mindenesetre megfelel a t u d o m á n y o s igazságnak, h o g y
berek;
n i s z t e r , a z c s a k egy e m b e r , G a s t e i n b a n p é l d á u l
meg-
előbb
támasztottam, hajózni .
.
pókhálózhatom
mehetek ..
végtelen
nőve
a
tengerén.
és f o n ó d v a a z
A em-
586Belém
van
nóve
mindenki,
akivel
élek, s ez
s z ö v e t , n o h a é n b e n n e m v a n , ő h o z z á is t a r t o z i k . miniszteri
osztálytanácsosság,
nincs
Nintó
többszörös
tulajdonosság enélkül. Honi viszonyaik közt az
a
ház-
együtt-
é l ő e m b e r e k e g y e t l e n n a g y g o m b ó c z c z á v a n n a k Összegyúrva. A gombóczban mindegyiknek
m e g v a n a sze-
repe, a helye, a m á s i k h o z való kapcsolata, értelme és
És szemei, ez áldott, drága fényélq Mint a kilobbant fáklyaláng szene. »Mi az, barátom ?« — kérdezi a csaplár És hangja, mint hordók szádája zeng. Ő asztalára hájtja sárga arczát És s z ó l : — »A többi néma csend*. Juhász
magyarázata^ Idegen
üdülőhelyek
erdei
utjain azonban
Gyula.
Csupa
egyén jár ) tisztelettel nézek rájuk, mert nem tudom, kicsodák.
Emberek,
embertársaim,
lehet, h o g y
olya-
n o k , m i n t én v a g y o k ; e p i l l a n a t b a n ő k is g a z d á t l a n kutyák,
exiliumban
tisztuló
lelkek,
nullák,
amikhez
olyan számot képzelek, amilyent akarok. Nem
nézem
Buvócska. Irta: F A L U
TAMÁS.
(2)
— Kezdődik — mondta a tekintetük. — Kezdődik — folytatta hangosan gondolataikat h o g y ő Seine H e i l i g k e i t , seiner M a j e s t a e t w i r k l i c h e r . . . B o n i f á c z . — É n D e s c a r t e s e l v e i t v a l l o m . Descarte°s, m i k o r bölcsészeti r e n d s z e r é t m e g a l k o t t a , a z z a l k e z d t e , S a k k o r már csak szomorúan t u d n é k nézni rája, mert l á t n á m , h o g y m i n d a z t , a m i t a z élet r á j a a g g a t o t t , én. h o g y v i s s z a m e n t a s e m m i r e , m i n t k i i n d u l á s i p o n t r a . Elfelejtette, kierőszakolta fejéből, amit tudott s a tudon e m l á t o m , e s e t l e g s e n k i s e m l á t j a , m e r t n i n c s is raj'ta, m á n y férfiujából a tudomány óvodásgyereke lett. tréfa volt, tréfa az egész, csak a h e g y i p a t a k k o m o l y , Mi n e m f o g u n k o d a érni, a h o v á D e s c a r t e s ért el, o n n a n a m e l y hetvenhétezer • év óta zuhog alá, m a g á b a r á n t j a azonban kiindulhatunk, ahonnan ő indult. Mától fogva ö n ö k n e m ö r e g e k t ö b b é , n e m m a t r ó n á k és a g g a s t y á n o k , a z e m b e r t , e z t a rossz v i c z c z e t , e z t a f u r c s a fikcziót. h a n e m l e g f i a t a l a b b n ö v e n d é k e i a z én" i s k o l á m n a k . Gábor Andor. É n v a g y o k a tanítómesterük', a tanitóbácsi, önök a gyerekek, akik nem tudnak semmit, s az a czéljuk, h o g y m i n é l k e v e s e b b e t t u d j a n a k a m i n d e n t feledés á l t a l . A z lesz a j ó d i á k , a k i s o h a s e m t u d felelni, s a z fog megbukni, aki pontosan t u d j a a leczkét. Vissza Shakespeare halála: f o g o m t e h á t ö n ö k e t f e j l e s z t e n i , s lefelé v e z e t n i a z o k o n a lépcsőkön, amelyeken idáig jutottak. Állandóan hátra Az Arany Szarvas zöldes udvarában, arczban- k e l l á l l n i o k a z o t t h o n m a r a d ó t t a k k a l , a v i l á g Hová a gond, bu senkit sem kisér, gal, a z e m l é k e k k e l . V o l t e g y b a r á t o m , a k i s z e r e t e t t n a g y o k a t m o n d a n i . E g y s z e r a z z a l d i c s e k e d e t t el n e k e m , A tiszteletes vig kompániája h o g y f e l t a l á l t e g y l á t c s ö v e t , , m e l y t i z k i l o m é t e r r ő l is N é z i : hogy száll az áprilisi éj. n e m a s z e m e elé, h a n e m a h á t a m ö g é h o z z a a t á r g y a k a t , Előttük az Avon szürke vize ballag s m e g k e l l f o r d u l n i a a l á t c s ő v e l s z e m é n , h a meg, a k a r j a S a parton bókol szürke füzfasor, v i z s g á l n i a z o b j e k t u m o t . I l y e n f é l e l á t c s ö v e t a k a r o k én De szineket lop a szemükbe lassan a z ö n ö k l e l k é r e illeszteni, h o g y a h á t u k m ö g é vetitőd-S tündéri tájat büvölget a bor. j é k m i n d e n , a m i r e g o n d o l n a k , m i n d e n , a m i i r á n t fölS a kora tavasz és a késő mámor . éreznek. S mikor megfordulnak, ne lássanak mást, Olyan, miként ha hárfa pengene csak egy n a g y parkot, ahol zöld fűként sarjadzanak És elfeket elrejtő lenge fátyol a z é v e k , s ahol k é k p a t a k b a n f o l y d o g á l a z idő. M e g A távol Ardenn erdeje. értettek ? Még eddig mindig megvolt az a szerencsém, h o g y megértettek a tanítványaim. Prosit ! V K o c c z i n t o t t a k , s a poharak vig, önfeledt csengést Kilencz az óra. O lép most be éppen, h a l l a t t a k . A z a r c z o k k e z d t e k l a s s a n á t v á l t o z n i , lesikTar homlokán lámpák derűje leng l o t t r ó l u k a v á r á s s ö t é t j e s az e l s z á n t s á g b o h é m d e r ű j e S egy végtelenség mosolyog szemében, fénylett ki r a j t u k . Kék ibolyák, kék ég, kék tengerek. — A c z i m e z é s e k k e l kell m a m é g t i s z t á b a j ö n n ü n k Nyugodt gesztussal, mint aki leinti — mondta Bonifácz. — N e m tituláljuk egymást. Csak A vágyakat már és a gondokat, u g y , m i n t a z i s k o l á b a n . T e h á t . - Ö n báró és ö n b á r ó n é . Leül szelíden s vigan emelinti Ön abbé. Ön doktor, s ön . . . A serleget, mely kedvet és álmot ad. — E n g e m h í v j a n a k özvegynek, — szólt közbe a magányos asszony. Beszélni kezd. Hogy mily békés az este — Helyes — hagyta jóvá Bonifácz. — Engem És mily szelid ez április hava, t a n á r urnák szólitanak, egymást pedig pajtásnak Hamnet fiáról szól, kit nem felejthet nevezik. S fölsir mély gordonkaszava. — Szervusz pajtás ! — n y ú j t o t t a kezét a báróné a z ö z v e g y felé. A tiszteletes elteszi a kártyát, — Szervusz pajtás ! — követte a példát a báró s Az öreg birő fapipára gyújt. pertut ivott az abbéval meg a doktorral. Mind Vilmos mester ajkait csodálják — T i l o s a z é l e t r a j z o t elbeszélni — f i g y e l m e z t e t t e És cseng a szó és visszacseng a mult. Bonifácz a növendékeket. — A z iskola ma született, S a mester egyszer csak a földre réved c s a k m á t ó l k e z d v e él. E l ő b b n e m t ö r t é n t s e m m i , s h a u g y r é m l i k is, a z c s a k á l o m , a z c s a k a g y r é m . És hirtelen szivéhez kap keze meg a v e n d é g k ö n y v e t , mert még kiderülne az egyikről,
587— S z o p j u n k e g y kis bort — i n d í t v á n y o z t a a doktor. — Csak a z t á n be. ne csípjen az ú j s z ü l ö t t — m o n d t a a báró. — A z se lesz b a j . L e g a l á b b n e m kell elringatni. A báróházaspár felment a s z o b á j á b a , a bárónénak migrénje. kezdődött. — E z a hosszú ut, ez a hosszú ut ! — s ó h a j t o z o t t . — H o l n á p k e z d ő d i k a n y u g a l o m , a végtelenség — v i g a s z t a l t a B o n i f á c z . — H o l n a p reggel m i n d n y á j a n frissek leszünk, r u g a n y o s a k leszünk. A z ö z v e g y a s s z o n y is felállt. — T e n t e ? t e n t e ? — kérdezte a doktor. A z ősz asszony igenlőleg bólintott. A h á t á r a teritette meleg s z ö v ö t t k e n d ő j é t , s a professzorra h a g y t a a k é t öreg fiut. B o n i f á c z felhúzta a szemöldökét a homloka közepére, k i v e t t e zsebéből a r a n y ó r á j á t , - s m o s o l y o g v a . mondta : — G y e r e k e k , öt perez m u l y a éjfél. Csak szolidn a k lenni, fiatalok. E g y n e g y e d ó r a gondolkozási időt a d o k a lefekvésre. A d d i g én itt ő r k ö d ö m az erkölcsök fölött. A z a b b é a zsebébe n y ú l t , s e g y v é k o n y ü v e g fiolát v e t t elő. — T e h á t m e g y ü n k . Parancsol e g y a d a g brómot, professzor ? • IV. — Felirom ! — k i á l t o t t a z abbé a báró felé. Ö volt a vigyázó.' Csend is lett a szobában. A n ö v e n d é k e k k a r b a tett kézzel ültek s mosolygós arczczal v á r t á k a professzort. P á r pillanat m ú l v a k i n y í l t a z a j t ó . B o n i f á c z i eld o b t a a c z i g a r e t t á j á t , s helyet foglalt az asztalnál. — Nincs panasz ? — kérdezte a v i g y á z ó t . — Nincs. Jó v o l t mindenki. — A k k o r tessék leülni. D o k t o r k a , j ö j j ö n ki a táblához. T u d irni v a l a m i t ? Megtanult már e g y p á r b e t ű t ? — Semmit sem t u d o k — felelte a doktor. — V a l a mikor t u d t a m , de reczeptirás k ö z b e n mindent elfelejtettem. — A k k o r n a g y szorgalomra lesz szükség* Próbáljon e g y pár függőleges v o n a l a t húzni a táblára. M a j d m e g m u t a t o m . Ilyeneket. I g y . Jól v a n , d o k t o r k a . N e m s z a b a d félni, mert a v o n a l a k rezgősek lesznek, mint az öreg ember keze. H a n e m a t ö b b i e k se l o p j á k á m a n a p o t . E l ő a z o k k a l á z irkákkal'. A -doktor telerajzolta a t á b l á t felülről induló, lefelé csúszó v o n a l a k k a l , egészen pepita lett t ő l ü k a piros k o c z k á k k a l v i d á m í t o t t feketeség. A t ö b b i e k pedig i r k á j u k fölé h a j o l v a , h ú z g á l t á k a kevésbé egyeneseket, a czeruzák v i d á m lehelletét. A z elején még n e v e t g é l t e k , a k ö n y ö k ü k k e l l ö k d ö s t é k e g y m á s t , de mikor a z oldal a l j á r a értek, már lecsúszott arczukról a z ö n g ú n y ráncza, s egész lélekkel ő r k ö d t e k a m u n k a rendessége felett. — N é z d csak — m u t a t t a büszkén a f ü z e t é t a báróné. — A z e n y é m is szép á m — dicsekedett a z ö z v e g y . E g y fél óra m ú l v a már a z i b e t ű t is le t u d t á k irni. Szép, g ö m b ö l y ű , mélyöblü, nagyöblíi f-ket. Csak a doktorral v o l t m é g e g y kis b a j , mert mindig lefelejtette r ó l u k a pontot. — Ma nem is m e g y ü n k t o v á b b — m o n d t a Bonifácz. — A l a p o s a n kell megtanulni, az irást. H á z i fela d a t o t n e m adok. E l v i ellensége v a g y o k a házi dolg o z a t o k n a k . B e f e j e z z ü k a mai leczkét. I m á d k o z z u n k . • A z o s z t á l y felállt és i m á r a kulcsolta a kezét. — T a l á n a z a b b é — g o n d o l t á k a t á r s a k s ösztönszerűleg a p a p r a néztek. •
— Én nem tudok imádkozni — tiltakozott az abbé. — Sohasem i m á d k o z t a m - É n kis g y e r e k .vagyok, engem ne b á n t s a n a k . De m a j d m e g t a n u l o k , mert p a p a k a r o k lenni. B o n i f á c z elmondott e g y r ö v i d k e i m á t , a t ö b b i e k halkan u t á n a m o r m o l t á k . ' A z u t á n k i m e n t e k játszani. A felhők e l v o n u l t a k a h e g y e k mögé, r a g y o g ó k é k ég n e v e t e t t le a villákra. A h a v a s o k biborszinben égtek, s a messze s z a k a d é k o k b ó l fehér h ó n y e l v e k v i l l o g t a k elő. A h e g y e k r e v i v ő szerpentinutak c s a l o g a t v a v i t t é k a lelkeket az örökzöld f e n y ő k közé. V a l a h o l h e g y i forrás z u h o g o t t . L á t n i n e m lehetett, pedig a' közelben b u j dosott. Friss vizet szállított emberemlékezet ó t a . e g y soha n e m l á t o t t földalatti f o l y ó n a k . Mély csatornát ásott m a g á n a k a h e g y h á t á n , s üzeneteket h o z o t t le a t ö l g y e k t ő l ' a földszinti életre k á r h o z t a t o t t f e n y ő k n e k . A mélyből kéken nézett fel a tó. A szélén ingadozó csónakok á l l t a k á l o m r a h a j l o t t e v e z ő k k e l . Most csak a szél ült b e n n ü k s h i n t á z o t t előre-hátra, h a l h a t a t l a n n ó t a dallamára. A csúcsos, villámháritós n y á r i l a k o k csukott szemekkel n é z t e k beléje, s n e m l á t t á k benne magukat. A f ü r d ő telelői lassan m e n t e k lefelé a z esőben f ü r d ö t t "kavicsokon. N e m kellett j o b b r a v a g y balra nézniök, h o g y n e m jön-e valamerről e g y - e g y ismerősük. É s n e m kellett kitérniük senki elől. P ö f ö g ő a u t o m o b i l nem f e n y e g e t t e testi épségüket, s n e m h á n y t a be ruháj u k a t sárral senkinek v á g t a t ó lova. H a l l g a t ó csendet leheltek f e l é j ü k a t á v o l i h e g y e k , s b e s z é d j ü k halk h a n g j á t , a mellük zihálását mint éhes itatóspapir, s z í v t á k be a fák. L e é r t e k a kurszalón elé. Szemben vele csukott bazáros-boltok v á r t á k a tavaszi feltámadást. A n y á r i p o s t a h i v a t a l fölött csak a szél rezgette a d r ó t o k a t , n e m z a k l a t t a r a j t u k keresztül e g y messze állomás kisasszonyának kezehullámzása a siető szókat. A fehér porczellángombokon, a drótok ölelése alatt, v i s s z a r a g y o g o t t a nap. S a f u t ó fényre mint drága b u t o n o k t a p a d t a k az esőcseppek. A z abbé n a g y o t szitt a g y a n t á s levegőből. — O l y a n igaz, mint h o g y elemista v a g y o k , ilyen jó levegőt m é g n e m élveztem. — H á t a z első misén a t ö m j é n illata ? — kérdezte k a j á n u l a doktor. — T a n á r ur,- kérem, — k i á l t o t t előre a p a p — a doktor n e m h a g y békén. Bonifácz hátramaradt. — K é r e m , kérem, k e d v e s doktor, — figyelmeztette a rosszalkodót — legyen j ó m a g a viseletű. — A k i máshoz jó, m a g á n a k jó. A h a n g u l a t o t n e m engedem zavarni. A r r a féltékenyen őrködöm. A k i a mi fiatal ked.vünket z a v a r j a , azt k i c s a p o m a z iskolából. A levegő átmelegedett s b e v o n t a az öreg s é t á l ó k a t , mint v a l a m i l á t h a t a t l a n köntös. — Ü l j ü n k le a p a d r a — i n d í t v á n y o z t a a báró. — A h , a báró m á r elfáradt ! — m o s o l y g o t t az öz-" v e g y . D e talán ő örült legjobban, h o g y leülhetnek. — Már n e m t u d járni — mentegette a báróné. — Még n e m t u d — helyesbítette B o n i f á c z . . — J a , igaz, még n e m tud. De m a j d megtanul. Jár a papa, jár, jár, jár. — T a g a d o m — szólt a báró. — Ü l a p a p a , ül, ül, ül. Leültek. Leveletlen platán terjesztette föléjük l o m b j a v e s z t e t t ágait. A h e g y e k mintha összébb szorult a k volna k ö r ü l ö t t ü k , összébb szorult a r á j ü k t a p a d ó délelőtti meleg. N a g y o n jól érezték m a g u k a t mindn y á j a n , csak éltek most, n e m l á t t a k messze, a h e g y e k e n
588túlra. Csak a z t érezték, h o g y a n a p süt, a vizcseppek f é n y e s e k , a p a d o n ülni jó, s h o g y a z élet e g y n a g y , széles, hullámos n y u g á g y , a m e l y c s a k a k k o r v e t i fel az embert, ha n y u g t a l a n u l fekszik r a j t a , de m a g á h o z szorítja, ha szeretettel simul hozzá. — Milyen j ó is i g y , — érezték belül, g o n d o l a t o k nélkül. — Milyen j ó is i g y , a m i k o r n e m c s a p k o d bennünk e t szivén a mulandóság ökle. A m i k o r o l y a n t ü k ö r b e l á t u n k , a m e l y i k b ő l n e m a s a j á t a r c z u n k tekint r á n k vissza. Milyen j ó is i g y , h o g y m i n d n y á j a n e g y f o r m á k v a g y u n k , s n e m n y ú l h a t k ö z é n k az élet ezerszinü csápja. — Tessék, k é p e s k ö n y v e k , — m o n d t a B o n i f á c z . E g y csomó k é p e s k ö n y v e t v e t t elő a zsebéből. — Szép kis versek v a n n a k benne. K i szeret verset tanulni ? — É n ! É n ! — k i a b á l t a k m i n d n y á j a n , s feltart o t t á k j o b b m u t a t ó és k ö z é p s ő u j j u k a t , mint az iskolásgyerekek. B o n i f á c z d i k t á l t a n e k i k a sorokat — mert még n e m t u d t a k olvasni, csak a z i b e t ű n é l v o l t a k az a-b-c-ben. E g y i k f ü r g é b b eszű volt, mint a másik. E g y s z e r i félolvasás u t á n f ú j t á k a versikét. 1 — Játszani, játszani ! — türelmetlenkedett a verselés u t á n a z abbé. — H á t mit j á t s z u n k ? — Fogócskát. — A z t n e m s z a b a d — szólt k ö z b e B o n i f á c z . — A fogócska e l ő t t ü n k ismeretlen j á t é k . Mi utolnemérőcskét j á t s z u n k . A z utolnemérőcskét u g y kell játszani, hogy felállnak m i n d n y á j a n itt a középen, — tessék csak, p r ó b á l j u k meg — m e g f o g j á k e g y m á s kezét. I g y ni, s a m i k o r tapsolok, elengedik e g y m á s t . E g y , k e t t ő , h á r o m ! Menjenek szépen lassan, c z a m m o g v a , egymásután. L i b a s o r b a n . A k i utoléri az előtte menőt, zálogot fizet. H a e l f á r a d n a k , tessék leülni, pihenni e g y kicsit. — N o hiszen, lehet is ebben e l f á r a d n i ! . — m u l a t o t t az ö z v e g y . D e már meg is k e z d t é k a j á t é k o t , a tó felé t o t y o g t a k lassan, v i s s z a t a r t o t t lépésekkel é s . b o l d o g nevetés tánczolt az a r c z u k o n . V.
.
A társalgó e g y kis k i u g r ó v o l t az első emeleten, a messzibe néző a b l a k o k k a l . K é n y e l m e s bőr támlásszékek t e r p e s z k e d t e k benne, s perzsa h u z a t u d i v á n y o k n y ú l t a k v é g i g a f a l a k mentén. A z a j t ó n nehéz f ü g g ö n y ö k l ó g t a k , s az a b l a k o n f ü g g ő finom m u n k á j u k é z i m u n k á k csak p e t t y e z v e e n g e d t é k át a sötétséget. A falakról n a g y r á m á j u f é n y k é p e k h a t a l m a s tengeri h a j ó k , h e g y csúcsok hírnevét hirdették. A h a j ó k teljes gőzzel sikl o t t a k már hosszú é v e k óta, s száz, meg száz ember emlékezetébe h a s i t o t t a k v á g y h u l l á m o k a t . A z egyiken o t t állt az ő s z h a j u k a p i t á n y a k o r m á n y k e r é k mellett, s szalutált az ismeretlenségbe. U g y a n , a f é n y k é p e z ő gép előtt gondolt-e arra, h o g y ezer meg ezer szálloda faláról százezer m e g százezer e m b e r n e k f o g leszalutálni és sohasem köszön n e k i vissza senki ? A l e g m a g a s a b b hegycsúcs fehér f a g y á n pedig h á r o m ember k u s z o t t t m é g f e l j e b b szöges c s i z m á k b a n , a h ó b a v á g o t t b o t r a kapászkodva. Hátat fordítottak a világnak, nem voltak k i v á n c s i a k a s z e m ü k villogására, n e m n é z t e k a fényképezőgéjj éles lencséjébe. T a l á n féltek, t a l á n meg v o l t dermedve b e n n ü k a lélek, melyre e g y s z a k a d é k b ó l f o g v i c s o r g a t ó arczot v á g o t t a halál. A z asztalokon az olvasószobából behozott e l a v u l t képes lapok h e v e r t e k n a g y összevisszaságban. A n g o l , franczia és n é m e t hetilapok; k é p e k k e l t a r k i t o t t amerikai betülepedők. A z ő s z h a j u pinczér meleg t e á k a t szolgált fel repülő a s z t a l k á k o n . Felsrófolta az összes l á n g o k a t , h o g y felidézze a z e l t ű n t n y á r i esték n a p f é n y e s szellemét.
A szezon u t á n i v e n d é g e k estélyi öltözékben j ö t t e k fel. J ó k e d v ű e n t i p e g t e k a szines szőnyegeken, a z a b b é dúdolt, a d o k t o r tánczolt, a báró pedig c s o n t n y e l ü sétapálczájávai a taktust verte a rögtönzött baletthez. B o n i f á c z a zongorához ült, s e g y régi dalt j á t s z o t t . — E z t a z anyárn énekelte m i n d i g — m u t a t o t t a z ö z v e g y a zongorából l á t h a t a t l a n u l feltörő dal felé. — Mi a n a g y m a m á v a l énekeltük — j e g y e z t e meg a báróné. É s k é t f e h é r h a j ú m a t r ó n á t l á t t a k a tea gőzéből felfelé szállani. A méla ü t e m e k l é p c s ő f o k o k a t r a k t a k a lelkük alá, t u d t á k k ö v e t n i a párából k i a l a k u l t árnyakat. — Még egyszer ! — kérte a báró B o n i f á c z o t . A z ismétlés u t á n B o n i f á c z leült az ő kis asztalához, melyen érintetlen aranyszin tea v á r t a . R á g y ú j t o t t e g y czigarettára, s a- zongora felé f ú j t a a f ü s t ö t . — Először t á r s a s j á t é k , — m o n d t a a z t á n . — Tessék választani. A haragszomrádon kezdték, — H a r a g s z o m rád. — Miért? — Mert m é g nincs h a j a d . — H a r a g s z o m rád. — Miért? • - - Mert m á r elszakadt a p ó l y á d . — H a r a g s z o m rád. • — Miért ? — Mert n e m hátulgombolós a reverendád. — Haragszom rád. — Miért ? . — Mert jól tanulsz. — H a r a g s z o m rád. — Miért? — Mert n e m adsz m e d v e c z u k r o t . • — H a r a g s z o m rád. — Miért ? — Mert veronál nélkül n e m t u d s z elaludni.. Sok z á l o g g y ű l t össze. N a g y nevetéssel t ö r t é n t e k a k i v á l t á s o k . A z a b b é például csak u g y t u d o t t a z a r a n y k e r e s z t j é h e z jutni, h o g y visszafelé m o n d t a el a miatyánkot. — H a n e m most m á r jöhet a t á n c z — sürgetölőzött a doktor. — Négyes ? — N e m . Ötös. Öten v a g y u n k . — A k k o r menüett. A p á r o k felálltak e g y m á s s a l szemben. A z a b b é pár nélkül m a r a d t . D e azért a középre állt, s m é l y e n bókolt e g y képzeletbeli h ö l g y n e k . Lassan, kimérten t i p e g t e k a m ú l t b a h a j l o t t kor h a j l é k o n y , finom ütemeire. K e z t y ü t is h ú z t a k v a l a mennyien, mert szentségtörésnek t a r t o t t á k volna keszt y ü t l e n kézzel n y ú l n i a múlthoz. B ó k o l t a k , f o r o g t a k a sima parketten, melyről félrerugdosták a s z ő n y e g e k e t . Ösz, h a j p o r o s p a r ó k á t éreztek a f e j ü k ö n , a férfiak villogó v a t e r m ö r d e r t a n y a k u k körül, s az asszonyok ringó t u n i k á t a csípőjükön. A fali k é p e k oválisra n y ú l tak, s a villany lángjai mintha g y e r t y á k k á olvadtak volna a f e j ü k fölött. R é g e l s ó h a j t o t t báli é j s z a k á k melege töltötte be a szobát, a testek ringása visszap u m p á z t a a b á l t e r e m a b l a k á n régesrég kiszállott emlékeket. A megyebált, a négynap-négyéjszakás tivornyát, a halálos, p á r b a j t a z erdő mellett, s a sziruppá édesedett csókot a hársfa a l a t t . B o n i f á c z féloldalt ült a zongoránál, a fal felé f o r d u l v a . N e m a k a r t a , h o g y a tekintetén m e g b o t o l j é k v a l a m e l y i k t á n c z o s r ö g t ö n ö z v e megfiatalodott lába. A lelkével csalta k i a zengő h u r o k alól az e g y i k lépéstől a m á s i k i g v e z e t ő h a n g h i d a t , a lelkével
589épített a l á j u k pilléreket, s a lelke k a l a p á c s á v a l v e r t b e l é j ü k összeomlástól m e g v é d ő aranyszöget. A z öregek á t o l v a d t a k a t á n c z b a , a tánczoló dallamokba, m e l y e k r a j t u k keresztül csúsztak v é g i g a szobán. E g y i k ü k sem érezte t ö b b é a lelken csüggő t e s t r u h á t , a f o k o z o t t a t , a f o k o z h a t a t l a n t , letánczolt róluk a suly érzése, v a l a m i ' m e g m a g y a r á z h a t a t l a n , félig álmodott, félig t u d o t t m o z d u l a t o k k a l k a p c s o l ó d t a k bele a merev rám á b a , a k i v i l á g í t o t t m o z d u l a t l a n s á g b a , a m e l y most az életet képviselte. B o n i f á c z u g y érezte, h o g y elég lesz már. Lassan h a l k i t o t t a a j á t é k o t , i g y a k a r t a jelezni, h o g y vége lesz a tánczzenének. G y e n g é d e n lesiklottak u j j a i a billent y ű k r ő l , s e g y utolsó f u t a m sirt fel a h u r o k alól. Oldalt nézett. A t á n c z o s o k az utolsó ütem lépésében álltak. M i n t h a meg l e t t e k volna b ű v ö l v e egy. pillanatra. E g y másra n é z t e k , m a g u k r a néztek, h a j l á s ú k l á g y s á g a meg- merevedett, v o n a l a i k gömbölydedsége szögeket k a p o t t , s most már az ö n t u d a t b a sülyedés k o m o l y s á g á v a l h ú z t á k k i m a g u k a t a z élet t ü k r e előtt. — Jó v o l t — lihegte a báró. — Szép v o l t — m o n d t a az ö z v e g y . — K e d v e s v o l t — á l l a p í t o t t a m e g a doktor. A z a b b é a levegőbe f ű z ö t t k a r j á v a l lépkedett a fotel felé, h o g y helyre vezesse képzelt h ö l g y é t . — Mit szól a tánczosnőjéhez ? — kérdezte a báróné. — B á j o s — felelte az abbé. — H a r m i n c z éve l á t t a m u t o l j á r a . E g y cseppet sem v á l t o z o t t . L e ü l t e k a k e r e k asztal mellé. K ö z e l e b b h ú z t á k a nehéz bőrszékeket, s belesüppedtek a z angol bőr ölébe. — Ma a professzoron v a n - a sor a ' m e s é l é s b e n — ' kiabálták a növendékek. — N e m a k a r o k alóla k i b ú j n i — m o n d t a n e v e t v e B o n i f á c z . — T u d o m kötelességemet. K i is mesélt tegn a p ? J a , igaz, a doktor. H o l n a p a báróné a soros. T e h á t , ha u g y tetszik, k é s z ü l j e n e k a meséhez. A hallgatóság elkezdte a t o r k á t köszörülni, h o g y e g y köhintéssel se z a v a r j á k m a j d a mesét. A férfiak m a g u k alá h ú z t á k a l á b u k a t , h o g y ha v a l a m i s á r k á n y fordulna elő a mesében, le ne haraphassa a czipőjüket. A z asszonyok kellemesen b o r z o n g t a k a langyos, czigarettafüstös, teaillatos levegőben s a jólérzés k é j é v e l f ú r t á k be m a g u k a t a székükbe. A z ősz szakállú szolga megjelent az a j t ó b a n . G y o r s tekintettel felbecsülte a m á r v á n y - k a n d a l l ó tüzének é l e t t a r t a m á t , a czipője h e g y é v e l visszaigazitotta a p a r k e t t r e a széttánczolt szőnyegeket, a z t á n nesztelenül, alig-észrevehető hajlással kilebegett a f ü g g ö n y m ö g ö t t . — Szép mesét k é r ü n k á m ! — szólalt fel a doktor. — Amilyent tudok. Nevetni fognak rajta. B o n i f á c z m e g v á r t a , a m i g e g y f ü s t f e l h ő egészben e l t a k a r t a az arczát, az emlékezés k a n a l á v a l kimeritett e g y adagot a m u l t a k poharából, s mint a higgadt k e z ű patikárius, a hallgatóság figyelmének fehér l a p j á r a pergetni k e z d t e a port. VI. — K e z d ő d i k a mese — m o n d t a B o n i f á c z s az a b l a k r a nézett, melyen fekete p o n t o k b a n nézett be az éjjel. — V o l t egyszer, hol n e m v o l t , az óperencziás tengeren is tul, v o l t egyszer e g y fiu. Á r v a g y e r e k . Se a p j a , se a n y j a . V a l a h o g y iskolássá n ő t t , a rokonok t a r t o t t á k , mert a rokonok g a z d a g o k v o l t a k . A z e g y i k n e k v i l l á j a v o l t K o r f u b a n , a m á s i k l o v a k a t f u t t a t o t t , a- h a r m a d i k egész n a p k u p o n o k a t v a g d a l t . T ö b b ezrese volt, mint h a j a s z á l a , ami persze a z i f j ú k o r i hajaszálaira v o n a t k o z i k , m i n t h o g y a n n a k idején már egész kopasz v a l a .
A fiu k i t a n u l t minden iskolát, k i t a n u l t minden k ö n y v e t , diplomát szerzett, s amint a hóna a l a t t a d i p l o m á v a l megindult v o l n a h a z a felé, egyszerre csak szembe találta m a g á t a h é t f e j ű s á r k á n y n y a l . — A z élettel — súgta a d o k t o r az a b b é n a k . — A hétfejű sárkány ráfujt az ifjúra, az i f j ú haja szétborzolódott, a szive t á j á n l a n g y o s f u v a l m a t érzett. T a v a s z volt. A korzón selyemruhás v i r á g o k illatoztak, s. a k i r a k a t o k b ó l válóra v á l t v á g y a k m o s o l y o g t a k ki. • — Most e g y n a g y hegy_ csúcsán állsz — m o n d t a a s á r k á n y . — E z , a m i t itt látsz, a h e g y e g y i k oldala. A k a r o d látni a m á s i k a t is ? — A k a r o m — felelt az i f j ú elhatározottan. A z i f j ú lenézett a m é l y b e s csak 'akkor l á t t a , h o g y v a l ó b a n a csúcson áll. A z e g y i k oldalon fölfelé n y ü z s ö g tek az emberek; s minél közelebb j u t o t t a k a h e g y t e t ő höz, annál t e l t e b b v o l t a s z i v ü k s rózsaszínűbb a lelkük. Mikor a csúcs kellő közepére értek, e x t á z i s b a estek, s n e m v e t t é k észre, h o g y megcsusszant a l á b u k alatt a föld. ö r ü l t i r a m b a n z u h a n t a k lefelé. A l e l k ü k rózsaszíne m e g f a k u l t , mint a v o n a t a b l a k á t ó l t á v o l o d ó almafa virágé. A messzeségben már e g y szürke g o m o l y l y á o l v a d t a k össze, a n y ü z s g é s ü k m o z d u l a t l a n s á g v o l t , s a. l á t h a t a t l a n semmiségtől n e m v á l a s z t o t t a el őket életszinü vonal. — L á t o d — m o n d t a a s á r k á n y az i f j ú n a k . — E z itt a z élet csúcsa, ahonnan a z ut m á r csak lefelé v e z e t . Válaszsz. T i t e k e t , embereket ez a pokoli szó r a g a d v é g i g a z életen : Tovább.- A k a r s z t o v á b b j u t n i ? A z i f j ú e g y pillanatig hallgatott. L e n é z e t t a rózsásan kúszó á r a d a t b a , s a halálszürkén z u h a n ó k r a . . — A k a r s z itt maradni ? — kérdezte hizelgően a s á r k á n y , s piros lángot f u j t az i f j ú arczába. — E g y i k e t sem — felelte az i f j u . — Ú j r a a k a r o m kezdeni. H o g y a s á r k á n y n a k m i volt a szándéka, n e m tudom.. D e n a g y méregbe j ö t t , a földet t ú r t a a f a r k á v a l s a s z á r n y a i v a l u g y csattogott, h o g y megrengett belé a h e g y . Mikor az i f j u f e l v e t e t t e a szemét, — mert e g y pillanatra elsötétedett a látása" — a s á r k á n y m á r n e m volt előtte. K i v e t t e a zsebéből d i p l o m á j á t , b i z o n y í t v á n y a i t , s v a l a m e n n y i t összetépte. Mint deczemberi h ó p e l y h e k , szálltak a h i m b á l ó d z ó p a p í r d a r a b o k a levegőben. Mire az utolsó d a r a b k a is leért a földre, ő is leszállt a h e g y lábához. : " M i l y e n boldogság v o l t megint feltekintenie a hullámos hegyre, a n a p f é n y e s csúcsra, a visszhangos h e g y oldalra. A z i f j ú n a k már szakáll fedte az állát s b a j u s z k ú n k o r o d o t t az orra alatt. N e m lehetett legelöl kezdeni. Beiratkozott egy vidéki gimnázium ötödik osztályába. I t t már a k a d n a k néha szakállasok. A z t h a z u d t a a z i g a z g a t ó n a k , h o g y betegsége miatt kellett a b b a n h a g y n i a t a n u l m á n y a i t . A n e g y e d i k osztályról szóló b i z o n y í t v á n y a megvolt. A t ö r v é n y n e m t i l t j a meglett férfiak felvételét sem. A mi b a r á t u n k ú j r a ö t ö d i k gimnázista lett. A társait e g y kicsit m e g z a v a r t a a jelenléte. D e a z u t á n összebarátkoztak. A l e g j o b b b a r á t j a a legfiatalabb fiu volt. E g y ü t t t a n u l t a k , e g y ü t t csinálták a z iskolai dolgozatokat, sőt e g y ü t t m e n t e k j á t s z a n i is. A t a n á r o k eleinte f é l t e t t é k tőle a g y e r e k e k e t , de a z u t á n megismerték, s m e g g y ő z ő d t e k , h o g y romlatlan, mint e g y első gimnázista, s tudós, mint e g y tanár. T i s z t a egyessel végezte az o s z t á l y o k a t , bár keveset tanult, mert a t a n t á r g y a k b ó l m é g semmit sem f e l e j t e t t . D e sokat j á r t a barátaihoz, h o g y v e l ü k lehessen, h o g y „részese legyen az örömeiknek, i f j o n t i b á n a t u k n a k , s h o g y j á t é k o s d é l u t á n o k a t tölthessen v e l ü k . B o l d o g volt, mert m á r velük t u d o t t örvendezni, s érezte, h o g y els i m u l t a k lelkének ránczai. De az emberi k a r n e m állit-
690hatja meg az időt. Újra maturált, beiratkozott az egyetemre, tanult, vizsgázott. A barátai, kikhez az ifjúság szerelmének lánczával kötözte magát, lassanként hozzáöregedtek, fiatalok voltak még ugyan, de már komolyak, s nem mentek már ki métázni a rétre. Megint megkapta a diplomát s egy reggel, mikor a tükörbe nézett; egész fehérnek találta a halántékát. Eszébe jutott a sárkány.- Szeretett volna vele találkozni. Most már rábizta volná magát. Újra tavasz volt, hullámzott az élet, s ezer meg ezer ember tolongott a hegyoldalon. • .. Bonifácz szünetet tartott. — És a folytatás ? — kérdezte a báróné. — A folytatását elfelejtettem. A hallgatók ránéztek, s egy befejezetlenül is befejezett tragédiát olvastak ki az elmaradt fináléból.— Ez az ő életének meséje — intették egymásnak a szemek. — De már le is fekhetíink — mondta Bonifácz, az órájára nézve. — Tiz óra mult. Már álmodni kellene. • ' Lassan készülődtek. A felkelés egy kissé nehezükre esett. Az egyik a lábában, a másik a hátában kezdte érezni a tánczot. Az abbé a küszöbre állt, s mintha a paradicsombeli lángpallos lett volna a kezében, gúnyos mosolylyal mutatta az utat a lépcsők felé. (Folytatása következik.)
rolyit, hogy másodszor, harmadszor, sőt most negyedszer is- megüzeni Tiszának, hogy nem békül ki vele. Az avatatlanok ebből a sok üzenetből azt következtethetik, hogy Tiszának leghőbb vágya a békülés. És Károlyi Mihálynak nyilván nincs is más szándéka, mint elhitetni az országgal, hogy ő az, aki Tiszának minduntalan kosarat ad. Hadd • lássa az ország, hogy ő milyen kérlelhetetlenül ellenzéki. Az ország már régen hiszi ezt Károlyinak, de az üzenetek azt bizonyítják, hogy Károlyi Mihály nem hiszi önmagának.
Ö T EGYETEMI TANÁR
megőszült
és
meggazda-
godott. Elérték azt a kort, ahol jól esik a nyugalom, ha az ember komolyan és erősen dolgozott. A kormány a legjobbat hiszi az öt profeszszorról: elhiszi, hogy komolyan és erősen. dol-. goztak, tehát a jól megérdemelt nyugalomba küldi őket. De a tanár uraknak ez nem tetszik. Nem kívánják még a nyugalmat. Ez az ellenkezés kissé gyanús, mert azt a látszatot kelti, hogy az urak nagyon kímélték magukat, ami még a magas . kornál is fontosabb ok, hogy nyugalomba küldessenek.• Mi elhiszszük, hogy még jókarban vannak, de azért nagy veszteségnek mi sem tartjuk, ha nyugalomba küldik őket. Mert ennek is, meg. annak is van gyermeke, aki a katedrát átveszi majd az apjától. No igen, mert a tanár urak gondoskodtak róla, hogy a jövedelemmel együtt a tudomány is a családban maradjon. És ezért találjuk mi éppoly érthetetlennek az ellenkezésüket, mint a tudományukat.
Toll és tőr. — szept. 12. A Z EGYESÜLT FÜGGETLENSÉGI PÁRTBÓL e g y e n -
ként szökdösnek át az emberek Andiássy Gyulához. Akik pár hónap előtt ököllel dolgoztak a parlamentben, azok azt mondják ma, hogy ököllel nem szabad politikát csinálni. Akik leghangosabban hirdették, hogy igaz, becsületes hazafi nem mehet be a képviselőházba, azok ma arról szónokolnak, hogy a parlamenti passzivitás nem üdvös taktika. És miután mindezt belátták, uj pártot csináltak s mint uj párt bevonulnak a parlamentbe, hogy ujrá kezdjék a komoly.ellenzéki muntcát. De hát miért kell uj pártot csinálni, hogy az ember komoly politikusként csélekedhessék ? Fegyházviselt emberek uj nevet vesznek fel, ha azt akarják, hogy tisztességes munkájuk közben ne vessék szemükre multjukat. Az ellenzéki urak talán szintén szégyellik multjukat ? Nem hiszszük. Ezt a multat ők dicsőségessé avatták s- mi maradna belőlük, ha még ezt a dicsőséget is lemosnák magukról. Talán csakugyan komolyan akarnak dolgozni ? Nem. Csak panaszkodni akarnak, hogy nem hagyják őket dolgozni.
A KOLERA b e s z á l l á s o l t a m a g á t a f ő v á r o s b a is. A z u t c z á n okos, s z a k s z e r ű e n f o g a l m a z o t t p l a k á tokon. o k t a t j á k k i a k ö z ö n s é g e t arról, h o g y a z e p i d é m i a ellen h o g y a n v é d e k e z z é k . J ó v i c c z ! M i n t h a b i z o n y a k ö z ö n s é g h i b á j a lenne, hogy a kolerát áteresztették a határon. A z t a szaktudást, melyet p l a k á t o k o n t á l a l n a k fel a k ö z ö n s é g n e k m o s t , j ó l e t t v o l n a pár h é t t e l e z e l ő t t a h a t ó s á g i o r v o s o k n a k beadni, m i v e l h o g y n e m c s a k a k ö z ö n s é g n e k , de a h a t ó s á g i o r v o s o k n a k is illik tudni, h o g y a k o l e r a ellen h o g v a n k e l l v é d e k e z n i , H a h e t e k k e l e z e l ő t t k i o k t a t j á k a z ^orvosokat, m a n e m kellene k i o k t a t n i a közönséget. D e n e m nagy- b a j , h o g y m i n d e n u g y t ö r t é n t , a h o g y a n t ö r t é n t . M a m á r a k o l e r a o l y a n kis v e s z e d e l e m , h o g y m é g a s z a k szerű k i o k t a t á s d a c z á r a sem o k o z h a t n a g y k á r o k a t .
Krónika II. Falusi
idill.
— szept. 12.
Ha komoly, nagy, tudományos essayt kellene irnom a mühlhauseni rémtettről, a-családfotó, tömeggyilkos, gyújtogató tanítóról, Wagnerről, ezt a czimet adnám tanulmányomnak ; az egylcönyvü ember dráK Á R O L Y I MIHÁLY GRÓF n e m b é k ü l k i a m a i mája. Ehhez a czimhez pedig két dolog ad nekem jokormánynyal. A gróf ezt már többször megüzente Tisza Istvánnak, aki kétségkívül na- got, és bátorságot. Az egyik, a tanítónak egyik stuttgyon csodálkozott az üzenetéken. Ha az em- garti laphoz intézett levele, amely ezzel a szerénységgel ber nem akár kibékülni, akkor annak legegykezdődik, hogy: ^Népeimhez . . .« és telve van a legroszszerűbb módja, hogy haragban marad s nem tüntet mindszabb módon megemésztett Nietzsche-olvasmány nyountalan azzal, hogy ő nem békül. De Károlyi egyre-másra küldi, még pedig minden provokálás nélkül küldi Tiszá- • mán fakadható frázisokkal, a másik Wagnernek, a mühlhauseni Cesare Borgiának, saját vallomása, amely szenak az üzeneteket, hogy ő nem békül. Tisza az első üzenet után a vállát vonogatta és ez annyiia felháborította Kárint ő Nietzschének egyik könyvét olvasta.
591V a l l o m á s n a k kell n e v e z n i a t a n í t ó n a k ezt a k i j e -
a k a p u k u l c s o t és v é l e t l e n ü l o t t . h e v e r t az ebédlőasz-
lentését. É s a v a l l o m á s , illetően a n n a k a n y a g a kézen-
t a l o n e g y kölcsönkért k ö n y v . A
f e k v ő v o l t , a n n y i r a k é z e n f e k v ő , h o g y szinte fölösleges
Nietzsche.
volt.
Minek is m o n d t a el ?
A levele u t á n
mindjárt
szerzője : Friedrich
W a g n e r ölvasni k e z d e t t a k ö n y v b ő l . E l ő b b
csak
t u d t u k és m i n d a n n y i a n t u d t u k , h o g y a t a n í t ó Nietz-
k é n y s z e r ű s é g b ő l r á f a n y a l o d v a , türelmetlenül,
schét o l v a s t a v a g y Stirnert, és t u d t u k azt is, h o g y csak
k ö z b e n a l á b á v a l d o b b a n t v a és f o g á v a l a m a g a s o d o r t a
olvasás
e g y e t l e n k ö n y v e t o l v a s o t t . A t ö b b i t már g y e r m e k j á t é k
czigarettának
kitalálni. Olcsó és k ö n n y ű ' szórakozás képzelőerőnkből
j o b b a n b e l e m é l y e d t a z o l v a s m á n y b a . Nini, hiszen ez
rekonstruálni
ő . . . m i n t h a csak ő irta v o l n a . . . A családi élet n y ü - .
mindazt,
ami a tanítóval
és a
tanitó
körül történhetett.
keserű v é g é t r á g i c s á l v a .
Később
mind
gössége . . . . az egyszeri nemi m e g t é v e l y e d é s é r t e g y élet-
É l t a w ü r t t e m b e r g i f a l u b a n e g y tanitó. N e v e W a g • ner. U g y a n a z , a m i a n a g y zeneköltőé; N i e t z s c h e ba-
tel v a l ó fizetség . . . a nő alsóbbrendüsége (»Und w e n n du z u m W e i b e gehst, vergiss die Peitsche nicht,«).. . .
r á t j á é és — F a u s t f a m u l u s á é . W a g n e r e g y s z e r ű életet
az emberek
hitványsága . . .
a családos ember
házi-
él. K ü l ö n ö s e n n a g y a n y a g i b a j o k n e m b á n t h a t t á k és
állat v o l t a . . . a felsőbbrendű e m b e r n e k (ez most m á r
a többire, ami a z életben rettentő, még n e m igen gon-
ő m a g a W a g n e r ) az élethez v a l ó j o g a . . . a z élet s e m -
dolhat,
misége . . .
bár
feltétlenül
értelmes
ember.
Intelligen-
c z i á j a fölötte áll az á t l a g falusi t a n í t ó é n a k , de még fiatal,
j ó szerencséjére elég k ö n n y e l m ű .
Olcsó sör és
. olcsó nő m é g m i n d i g elegendő n a r k o t i k u m
számára fiatal-
s á g á t ó l n e m érezhetett. Azután,
relativ
értéke,
értéktelenmegszűnik
f o g a l o m n a k l e n n i . . . Jenseits v o n G u t u n d B ő s e . . .. Wagner
százszor
o l v a s t a el a k ö n y v e t ,
k ö n y v e t . Megbolondult tőle. H a
filisztrőz
az
egy
természetű
bolond, a z e g y k ö n y v b ő l t i z m á s i k a t ir. D e ő n e m szü-
W a g n e r jól él e k k o r és — ez fontos — m é g n e m olvas.
erkölcsnek
azj|'eddigi morális é r t é k e k átértékelése . . .
az életnek ama mindenféle b a j a ellen, amelyet — mondt u k — e k k o r m é g u g y s e m érezhetett, a s a j á t
az
sége . . . a magaslat, ahol a jó és a rossz
ahogyan
az i f j ú s á g á b a n
előrehalad,
letett'pennarágásra. A m i szellemi k ö v e t k e z é s s e l a k ö n y v elolvasása j á r t , a z nála kimerült a b b a n , h o g y ö n m a g á t ,
v a l a m i n a g y r a v á g y i k . Mi lehet ez a n a g y dolog az ő
a s a j á t rossz e s t v é i t , elégedetlenségét, feleség és csa-
s z á m á r a , a k i n e k a karriérje egyszersmindenkorra v é g e t
l á d g y ü l ö l e t é t i g a z o l v a lássa
ért azon a napon, a m e l y i k e n husz és e g y n é h á n y éves
filozófus
csak azért élt,- h o g y őt, W a g n e r t , a s v á b Király-
k o r á b a n t a n i t ó v á n e v e z t é k ki. Öt ebben a z életben csak
ságnak,
Württembergnek egyik
két n a g y dolog érheti még : sok pénz v a g y finom nő.
igazolja,
És miután a tartományi osztálysorsjátékjegye, amelyet v á s á r o l t , n e m n y e r t , e l c s á b í t o t t a a helybeli
tűzoltó-
parancsnok leányát.
Wagner
előtt
falusi
A nagy költőtanítómesterét
rendbehozza
nem kéziratpapirost
vásárolt,
illatától c s i k l a n d o z o t t a n boldogan
hanem
fejszét és r e v o l v e r t . I s z o n y ú cselekedetére h a t esztendeig
A t a v a s z i est.vének, a m e l y e n M a r g a r é t a a német .orgonabokrok
És
önmaga
benne . . .
készülődött
W a g n e r és ez is a z t b i z o n y l t j a , h o g y soha s e m m i m á s t
dőlt
n e m o l v a s o t t , csak azt a z e g y k ö n y v e t . Csak a z e g y -
a falusi t a n i t ó k a r j á b a , m o n d o m ennek a z estvéiiek
k ö n y v ü e m b e r t ' f ü t h e t i h a t .esztendőn át e g y e t l e n m u n k a .
a leirását szives e n g e d e l m ü k k e l . mellőzöm. Még csak
A falu, a z ital, a családi p e r p a t v a r k ö z b e n k o r l á t o l t
ne is s a j n á l k o z z u n k
ezúttal
rögeszméssé t e t t é k W a g n e r t , a t a n i t ó t , a k i egész n a p ,
n e m F a u s t , h a n e m csak W a g n e r e j t e t t e m e g . . . E g y i k
egész éjjel m á s t n e m t e h e t e t t , m i n t h o g y e g y e t l e n k ö n y -
azon,
hogy
Margarétát
sem járl. jól. Margaréta k é s ő b b (néhány hét m ú l v a . . .)
v é n e k minden m o n d a t á t a s a j á t testéhez s z a b t a , v a r r t a . . .
majd
kisirhatta
gyalázat
miatt,
É s ezt a n n á l bensőségesebb,
pedig, a csábitót, fölöttes h a t ó s á g a
felfüg-
tehette, mert .hiszen senkivel a k ö n y v r ő l n e m beszélt,
gesztette állásától m i n d a d d i g , mig a tűzoltóparancsnok
n e m is beszélhetett. Csak s a j á t m a g á v a l és a gyilkoló-
(lehet, hogji állatorvos volt) l e á n y á t el n e m veszi. W a g -
szerszámaival. H a t é v i g beszélgetett a s z e r s z á m o k k a l ,
ner t e h á t megnősült. Megnősült azért, h o g y
a z u t á n előszedte őket és — g y i l k o l t .
Wagnert
szemét
a
megesett
jusson. E z e n m é g alig v o l n a k i v e t n i v a l ó .
álláshoz Megteszik
mások is, h o g y állás k e d v é é r t megnősülnek és a W a g ner esetében is csak a n n y i v o l t a groteszk, h o g y az állás, a m e l y n e k
kedvéért
megnősült,
valamikor
már
ú g y i s az ö v é volt és a nő, akit az állás k e d v é é r t el kellett vennie
szintén
...
S z ó v a l W a g n e r n é g y g y e r m e k a p j a lett. A k é n y e ellenére k ö t ö t t h á z a s s á g r o h a m o s a n p u s z t í t o t t a a m ú g y is muló i f j ú s á g á t , a t a n i t ó . megösmerkedett az a n y a g i b a j o k k a l is és h o g y minden b u j á t elmulaszsza, visszatrét oda, a h o n n a n elindult, a z olcsó n ő k h ö z . . . Mindebből u j a b b adósság k e l e t k e z e t t és családi p e r p a t v a r . Wagnerné
asszony
(született
Margaréta),
egynémely
est vén hazulról t á v o z n i készülő férje ura elől elrejtette
E z történt
annál dühösebb
erővel
Mühlhausenben.
I t t t u l a j d o n k é p p e n v é g e t is ér az, a m i t irni a k a r tunk.. Szerényen csak a n n y i t j e g y z ü n k meg, h o g y a z é r t nincs teljesen i g a z u k a m a o l v a s ó i n k n a k , a k i k ezt a kis genreképet kultúraellenes Írásnak b é l y e g e z i k , a m e l y i k . a t u d á s és az olvasás ellen irt p a m f l e t . Á m b á r l e h e t , . h o g y a z o k n a k v a n i g a z u k , a k i k ezt i g y ítélik. M i n d e n k i . a s a j á t képére t e r e m t i o l v a s m á n y a i t . A m ü h l h a u s e n i . W a g n e r is i g y t e t t az u t ó b b i ö t v e n esztendő l e g n a g y o b b német stilusmüvészével : Friedrich N i e t z s c h é v e l . L a k a t o s László,
I
592 — L o u i s o n , — felelte. J ó k e d v ű e n m e n t ü n k a z u t á n t o v á b b . L o u i s o n néh á n y s z o r v á l t o g a t t a a l á b a i t , h o g y lépést t u d j o n v e l e m t a r t a n i . A z e m b e r e k k i t é r t e k e l ő l ü n k és m i k i t é r t ü n k a z e m b e r e k elől. M e g p r ó b á l t a m L o u i s o n s z á m á r a k ö n n y e b b é tenni a menetelést.
Far niente. Az életem csak néhány csendülő ririi és néha hajnal is, meg olykor alkony és ezer ember arcza ránczos arczom. Én nevetek az élet z e n d ü l ö m : a lázadások lázát nevetem és pihenek az ős kereveten. Pihenni jó, és szólni: csúnya játék, mit harsognak e furcsa ripacsok; ám néha szép a róna, s pipacsok
i .
imbolygó arczán kedves pirosság é g ; és néha szépek hóval a h e g y e k : feléjük ám én többet nem megyek. Az életemnek fáradt okulását, e lankadt rózsát, lassú éneket hajadba tüzö.m s zümmögöm neked. J ó : nézni véled csillagok hullását, babrálni húrján ócska, nyűtt koboznak, dicsérje sima vállad simulását, amig szivemben régi búk motoznak. Szegedi István.
Louison. Irta: JOHANNES V . JENSEN.
I. — Mademoiselle ! A m a d e m o i s e l l e e g y k u k k o t se felelt, — Pardon, Mademoiselle ! ! • — Monsieur ? — Nem volna kedve velem vacsorázni ? K ö z e l e b b ó d a l o g t a m a fiatal h ö l g y h ö z ; a n ő belekukucskált felhajtott galléromba. E g y ü t t mentünk t o v á b b . . . e g y m á s t f ü r k é s z t ü k . E z . a b o u l e v a r d de Clichyn történt. — H o v á a k a r m e n n i ? — k é r d e z t e m . — Mit v i s z e b b e n az ü v e g b e n ? — S p i r i t u s z t . — A fiatal l e á n y e l n e v e t t e magát.— K e l l a h a j a m a t b o d o r i t a n i . S e h o v a se a k a r o k m e n n i . — M e n j ü n k t a l á n a »Moulin R o u g e « - b a , n e m ? Szeret tánczolni ? — Ige-en. N e m . N e m e n j ü n k a »Moulin R o u g e « - b a . — M i é r t ne ? A l e á n y f ö d e t l e n f e j é r e m u t a t o t t és c s ö n d e s e n nevetett : — Nem látja, hogy hajadonfőtt vagyok ! — H á t a z t á n ? — E l b á m u l v a h a l l g a t t a m el • és csodaszép holló-fekete h a j á n felejtettem a szememet. E g y g á z l á m p a f é n y e r e á n k v e t ő d ö t t - é s én é s z r e v e t t e m , hogy l e á n y k á m n a k a szeme kék. — . H á t akkor mit csináljunk ? — kérdeztem. ,— Vacsorázni még korán van. A l á n y k ö n n y e d é n felelt, m i n t a k i b i z t o s a dolgában. — I g y u n k egy pohárka likőrt. K a r o n f o g t a m a fiatal h ö l g y e t és m e g k é r d e z t e m , mi a neve ?
— Hurráh ! — Prüszköltem örömömben, hogy Louison kegyes meleg karocskáját a karomon tarthatt a m . E g é s z k ü l ö n ö s érzés v o l t — o l y h o s s z ú i d ő u t á n — ismét idegen test melegét tudni m a g a m mellett. — Hát magának ? — kérdezte Louison — tudniillik, h o g y n e k e m m i a n e v e m . — U g y - e , m a g a orosz ? — Igen. Persze. K a z i m i r a nevem ! Festő v a g y o k . — A z t mindjárt gondoltam — jelentette ki Louison. — É n pedig modell v a g y o k . E l m e n t ü n k e g y k á v é h á z b a , a h o l L o u i s o n ismerős v o l t és f e l h a j t o t t u n k n é h á n y p o h á r k a s z i v e r ő s i t ő t . E l ő b b i egymást, f ü r k é s z ő v i s e l k e d é s ü n k l a s s a c s k á n k ö l csönös b i z a l o m m á f e j l ő d ö t t . A p i n c z é r d i s z t i n g v á l t b i z a l m a s s á g g a l s z o l g á l t fel. É s a k á v é h á z k e d é l y e s v o l t , a padló kőporral volt behintve, a tükrök foltosak voltak és a m á r v á n y a s z t a l o k o n r é z s r ó f o k d í s z e l e g t e k . E l h a s z n á l t n a k és k o p o t t n a k l á t s z o t t i d e b e n n t m i n d e n . A z o t t h o n i a s k é n y e l m e t m é g a z z a l is . f o k o z t á k , h o g y a p i n c z é r i n g u j j b a n s z o l g á l t fel. Louison kiitta a poharát : — Most p e d i g m e n j ü n k s é t á l n i — i n d í t v á n y o z t a . Óvatosan vállára tettem a köpenyét. Louison k a r c s ú v o l t és n y ú l á n k , de m é g kissé f e j l e t l e n és e s e t l e n ü l kecses, o l y a n f o r m á n , m i n t v a l a m i fiatal t e h é n k e . Ú j r a az u t c z á n v o l t u n k és k a r o n f o g v á s t b a l l a g t u n k t o v á b b . L o u i s o n kis k ö n y ö k - l ö k é s e k k e l j e l e z t e a z u t a t és én k ö v e t t e m a n é l k ü l , h o g y t u d n á m m e r r e j á r u n k . H o g y is t á j é k o z ó d h a t n é k a M o n t m a r t e z e g z u g o s u t c z á i n ? Amellett folyton járt a szánk. — J ó . . . — m o n d t a L o u i s o n . — D e ne m e n j ü n k most hozzám. Nagyon messze lakom. De sebaj. Elmehetünk együtt a szállodába. — Nagyszerű ! Kitűnő ! — I t t v a g y u n k é p p e n e g y ismerős s z á l l o d a m e l l e t t , ide b e m e h e t ü n k — m a g y a r á z t a L o u i s o n és e g y g ö m b ö l y ű l á m p á s r a m u t a t o t t , a m e l y ugy, f ü g g ö t t a s ü r ü levegőben, mint a hold. — Tetszik ? — kérdezte Louison — Nagyszerű egy hely. Tizenöt sousba kerül kettőnknek. Jöjjön csak. S z ü k és csúf f o l y o s ó n k e l l e t t k e r e s z t ü l m á s z n u n k , a m i g a l é p c s ő i g é r t ü n k . F e l k o c z o g t u n k a z első e m e l e t r e és L o u i s o n k o p o g o t t a z ü v e g a j t ó n , m i r e m e g j e l e n t a g a z d a s s z o n y . A z első s z á m ú s z o b á t k a p t u k — m é g k o r a este v o l t — és a g a z d a s s z o n y v i l á g i t o t t . ' A s z o b a k i c s i n y n e k és s z e r é n y n e k l á t s z o t t . M i n d e n b ú t o r z a t a k é t s z é k , e g y t ü k ö r és e g y á g y v o l t . D e a k á l y h á b a n barátságos tüz pattogott. Louison csengetett • a p i n c z é r n e k , r e n d e l t és a p i n c z é r c s ö n d b e n h o z t a b e a k é r t d o l g o k a t . - A z t á n j ó é j s z a k á t k i v á n t és e l t ű n t . — Itt már bizonyára azelőtt-Js járt ! — szóltam L o u i s o n h o z és k ö r ü l n é z t e m a s z o b á b a n . . — P e r s z e ! — f e l e l t e L o u i s o n és h a j b o d o r i t ó v a s á t s z e d e g e t t e elő. É n teletöltöttem a poharakat. L o u i s o n a t ü k ö r elé á l l t és a r u h á j á t k e z d t e k i k a p csolni. E g y s z e r c s a k m e g f o r d u l t és k ü l ö n ö s , f é l é n k és fürkésző pillantással nézett reám, mintha ezt akarta volna mondani : — R á b i z h a t o m m a g a m erre a z e m b e r r e , a mieink k ö z ü l v a l ó ez a z e m b e r ? Igen, a Louison emberei közül való v o l t a m . D e ez a k i s z a v a r m a g á t ó l e l m ú l t , m i g L o u i s o n levetkőzött. Á m u l t meglepetéssel néztem a kis lányt. — De gyönyörű vagy, Louison — kiáltottam.
593Délelőtt a L o u v r e b a n v o l t a m V é n u s z t imádni, de most e k ö r ü l r a j o n g o t t m á r v á n y s z o b o r felé k e g y e t l e n g o n d o l a t o k a t röpitettem. ö n k é n t e l e n ü l fel tát ottani, a s z á m a t és k i a b á l t a m — mindig h a n g o s a b b a n és hangosabban -— dicshimnuszokat zengtem, o r d i t o t t a m Louison szépségéről . . . — Csitt ! — m o n d t a Louison intőn és n a g y o n elégülten. G y ő z e l m e n y u g o d t a b b á és méltóságossá tette. De én k a r o m b a k a p t a m és boldogan, h i m b á l t a m körül a szobában. A z u t á n ó v a t o s a n az á g y r a f e k t e t t e m , E s elmúlt e g y jó d a r a b idő. — I t t az ideje, h o g y a v a c s o r á r a g o n d o l j u n k — m o n d t a v é g ü l Louison. Kelletlenül á l l t a m fel, de be kellett l á t n o m , h o g y Louisonnak igaza v a n . F e l t á p á s z k o d t u n k és felöltöztünk. B o l d o g a n k e r i n g t ü n k és d i s k u r á l g a t t u n k a kis összevissza szobában. S a j n á l k o z v a v e t t e m észre, h o g y Louison czipellői nemcsak mocskosak v o l t a k , de félre is v o l t a k t a p o s v a . Louison a h a j á t b o d o r i t o t t a és ehhez sók idő kellett. A h o m l o k á n a h a j a rövid és v a s t a g v o l t , akárcsak v a l a m i kefe. M e g t a p o g a t t a m . — E l é g e t t e m — m a g y a r á z t a Louison k ö n n y e d éneklő hangon. R á z o g a t t a a f e j é t és a szeme bogara jobbra:balra czikázott. Mikor czihelődtünk, Louison f o g t a a spirituszégőt, a b o d o r i t ó v a s a t és összecsomagolta. K ö z b e n egészen beesteledett és az u t c z á n a k egészen más képe lett ; k ö n n y e d é b b , emberibb szint öltött. A m u n k a megszűnt. Louison és én aranyos j ó k e d v b e n mendegéltünk. Néha-néha k i v e t ő d ö t t e g y - e g y f é n y s á v az ü z l e t a b l a k o k ból az u t c z á r a , ilyenkor e l ő r e h a j o l t a m , h o g y l e á n y k á m p u h a és g o n d t a l a n arczvonásait, selymes h a j á t , j o b b a n láthassam. V é g r e m e g á l l a p o d t u n k az e g y i k vendéglőnél, ahol a pinczér szolgálatkészen sietett elibénk, h o g y hátrakisérjen. A billiárdjátékosok a b b a h a g y t á k a játéköt, m i g e l v o n u l t u n k e l ő t t ü k és k u t a t ó , u d v a r i a s v a g y kérdő pillantások t ö m e g e z u d u l t felénk. H á t u l e g y poros, zárt szobában Louison a kanapéra v e t e t t e m a g á t és csillogó t e k i n t e t t e l nézett körül. Mintha mindenfelé jó l e v e g ő - p á s z m á k a t - á r a s z t o t t volna, amerre csak . nézett, m i n t h a elöntötte v g l n a meleggel az egész szobát. — Gargon ! A pinczér b e j ö t t és kiment. Louison kezébe v e t t e az ü g y e t és mig u j j a i v a l dobolt az asztal l a p j á n , k i o s z t o t t a parancsait. I m á d a t t a l ü g y e l t e m minden m o z d u l a t á t . Most e g y tál osztrigával v i t o r l á z o t t beleié - a pinczér. L e t e t t e a t á l a t . — zsupsz ! A z u t á n f e l n y i t o t t e g y ü v e g e t — b u m m ! K é s t és v i l l á t t e t t a t á n y é r o k mellé. E l k e z d t ü n k enni és L o u i s o n a tizennyolcz esztendősök é t v á g y á v a l f a l a t o z o t t . A k ö r ü l ö t t ü n k foglalatoskodó pinczérre esett a t e k i n t e t e m , —= boldog Isten, a j á m b o r lélek e g y óriási k a p u k u l c s c s a l n y i t o g a t t a az osztrigákat. A t á l a k a t v á l t o g a t t á k , Louison t u d t a , h o g y mitől döglik a l é g y . A bor szinte z u b o g o t t fiatal s z á j á b a , de ő még mindig többet k i v á n t . Szent csodálatba m e r ü l v e ü l t e m Louisón mellett, pedig n e k e m is u g y a n csak jó v o l t az é t v á g y a m . É s L o u i s o n c s a p k o d t a az asztalt és kunczogott', — h o g y ezt nem s z a b a d mondanom . . . v a g y h o g y az m i l y rémesen tetszik neki . . . Mennél t ö b b e t k a c z a g o t t Louison, annál t i s z t á b b lett a hangja,- szinte a magas C-ig s k á l á z o t t már fölfelé. — H m ! H m ! Mit e g y ü n k még ? Louison parancsolt- és a pinczér engedelmeskedett. G y ü m ö l c s ö t , m a n d u l á t és e g y ü v e g forralt bort k a p t u n k . Miután a z o n b a n mindez eltűnt, Louison mélyet s ó h a j t o t t , k u t a k o d v a nézett m a g a körül és ki-
jelentette, h o g y ő szomjas. É s ezek u t á n m e g i v o t t — akár hiszik, a k á r nem — még e g y kancsó sört. E r r e a z o n b a n már i j e d t e n h o r k a n t a m vissza, m i n t a ló az óriási g ő z m o z d o n y l á t t á r a . K ö z b e n egészen késő lett. A z u t c z á r a értünk, — a kocsik v i g a n g u r u l t a k . Louison szakértői t e k i n t e t t e k ment az e g y i k felé, a m e l y ott állott a sarkon ; • — 109, rue de C l i g n a n c o u r t ! — Igenis, kérem. Miután a h ű v ö s p á r n á k o n h e l y e t f o g l a l t u n k , a kocsi oly erős lendülettel indult neki, h o g y m i n d a k e t t e n oldalt hemperedtünk. Sötétség és világosság v á l t a k o z o t t az a b l a k ü v e g e n át. K i p p , k o p p ! Most a villamos sinek mentén h a l a d u n k . — H ó ! most megint a k ö v e z e t e n z ö t y ö g ü n k . Louison h a l l g a t o t t , b i z o n y á r a elfáradt. • Mire. az ötödik emeletre, Louison l a k á s á h o z felértünk, oly f á r a d t a k v o l t u n k m i n d k e t t e n , h o g y l á m p á t se' g y u j t o t t u n k . . II. H o v á t ü n t Louison ? — m á s n a p reggel m e n y e z e t e s á g y b a n ébredtem és Louison e g y kicsi', lenge pongyolában, k á v é s k a n t á v a l a kezében, t o p o g o t t keresztül a szobán. A k a n t a füle oldalt nem is l á t s z o t t és i g y olyan volt, m i n t e g y b u n k ó . — Louison. — Rögtön, s z e n t e m . . . felébredtél? Louison közelebb j ö t t . — K i s Louison, miért csókolsz oly czuppánósan ? U g y l á t s z i k , nem értesz hozzá ! A z t hiszed, minél hangosabb, annál j o b b ! — Mindenki m á s k é p p csókol — m o n d t a Louison. — T e t a l á n nem igy szoktad, mert orosz v a g y . N o j o b b igy ? — N e m , Louison . . . a l e g j o b b ! . . . E s e l b á m u l t a m , h o g y ez a p a r á n y i , t a p a s z t a l t lélek mindenhez ért, csak éppen csókolódzni n e m t u d . Száraz, csámcsogó p u s z i k a t osztogatott, mint a h o g y g y e r e k k o r á ban t a n u l t a , h a r s o g ó ' c z u p p o g á s o k a t , a m i l y e n e k e t kis bubi-pofácskákra s z o k t a k rányomni. Sok minden az eszembe j u t o t t . . . . — T u d o d , mit kellene most csinálni ? : — m o n d t a Louison és közelebb j ö t t a k a n n á v a l . — K á v é z n i . D e szén is kellene á m — t e t t e m é g hozzá b ű n t u d a t t a l és lesütötte a szemét. A z arcza sötét v o l t , m i n t - e g y háziasszonyé. — Louison .— szóltam és f e l p a t t a n t a m az á g y a m b ó l — a d d ide a n a d r á g o m a t . I t t a pénz. Nesze. Louison e g y dalt dudorászott és magára k a p o t t v a l a m i r u h a d a r a b o t , a z u t á n csókot d o b o t t felém és elment. K ö r ü l n é z t e m és l á t t a m , h o g y Louison s z o b á j a egész egyszerű hotelszoba. D e a f a l a k o n . s z é n r a j z o k és v á z l a t o k f ü g g n e k és a pohárszéken k é t v i t ő r meg e g y egész csomó füzet hever. F ö l l a p o z t a m n é h á n y a t ; p o n y v a i r o d a l m i t e r m é k e k . E g y kis irkára is a k a d t a m , a m e l y b e Louison g y c n g y b e t ü k k e l d a l o k a t és verseket irt be. Micsoda drága s z a r k a l á b a k a t v e t e t t az édes.. H a l l o t t a m a v á r o s z ú g á s á t — „mintha boldogan e l f o j t o t t "bugyborékolás h a n g z o t t volna fel hozzám. O t t k i n n s ü t ö t t a nap és a szemem előtt k ü r t ő k és házt e t ő k k a v a r o g t a k . E g y e s - helyeken hosszú k é m é n y sorok : — mint P á n sípjai — meredtek az ég felé, m á s u t t megint e g y - e g y v é k o n y k a , h a j l o t t k é m é n y b u j t ki, m i n t meggörbült k a k a s t o l l a béresgyerek k a l a p j á b ó l . A v á ros serényen z ü m m ö g ö t t . . . o l y elevenen h a n g z o t t a m u z s i k á j a , m i n t h a v a l a m i s z á j h a r m o n i k a messziről j ö v ő zenéje lenne. É d e s világos reggel ! Louison boldog sugárzással és c s o m a g o k k a l megr a k o t t a n j ö t t haza. N y o m o n k ö v e t t e őt v a l a m i szeneszsák a l a t t g ö r n y e d ő mocskos l e g é n y .
- 594 Louison kommandirozott : — O d a t e g y e ! Jól v a n , ide, köszönöm, itt v a n , elmehet ! . A szeneslegény n a g y hálálkodással elment. L o u i s o n rendezgetett a szobában. F e l h ú z o t t e g y pár piros p a p u c s o t és m a g á r a k a p o t t v a l a m i lenge és k ö n n y e n n y i l ó r u h a d a r a b o t , m e l y n e k t a r k a és f a k ó k e l m é j e a s z a l a m a n d e r hasára e m l é k e z t e t e t t . Mielőtt k á v é h o z ü l t ü n k v o l n a , Louison e g y fezt szedett elő a számomra. — Isten neki, felteszem. — A török p i p á m k e t t é t ö r ö t t ' — s ó h a j t o t t L o u i son, félig m a g a elé. ... K á v é z á s k ö z b e n k o p o g t a t t a k . A mosóné j ö t t . — Csak j ö j j ö n be ! —: É s mig' az asszony szerén y e n á l l v a m a r a d t az a j t ó b a n , L o u i s o n a szennyesét keresgélte össze. P ö t t ö n m u t a t ó u j j á v a l b e l e n y ú l t a k u l c s l y u k a k b a és b e g ö r b í t e t t u j j a c s k á j á v a l k i h ú z t a a f i ó k o k a t . A z u t á n összeszámlálta a r u h á t és felirta e g y kis czédulára, mindezt r o p p a n t f o n t o s k o d v a . K ö z b e n én az á g y b a n f e k ü d t e m , f e j e m e n a fezzel, m e l y n e k a b o j t j a a h o m l o k o m o n k a l i m p á l t . Mit v o l t mit tennem, n a g y k o m o l y a n f e k ü d t e m ott, mint e g y , családapa. — Köszönöm, madame. A mosónő elment. Louison m é g m i n d i g rendezgetve, r a k o s g a t v a járk á l t a s z o b á b a n és én é s z r e v e t t e m , h o g y t ö b b e k k ö z ö t t az én h o l m i m a t is szépen rendbe r a k t a , és h o g y a z ' ingmellem r á n c z a i t k i s i m í t o t t a . E g y s z e r r e f e l é m , fordult : — K e l j már fel, te á l m o s t á s k a ! . . — Igen, Louison. Mit csinálunk m a ? . — : Sétálni m e g y ü n k , — f e l e l t e Louison, előkereste a czipőit és nézegette. — T ü s t é n t . s z a l a d j le és v é g y m a g a d n a k e g y pár czipőt, Louison ! — m o n d t a m . K ö z e l e b b r ő l megbeszéltük az ü g y e t és Louison elindult. N e m s o k á r a a z u t á n v i s s z a j ö t t e g y pár v a d o n a t ú j czipőv'el és e g y falinaptárral, amit ráadásul a d t a k neki. A czipőt minden oldalról meg kellett v i z s g á l n o m és a s a r k o k a t m e g t a p o g a t n o m . S e m m i h i b á j a se vólt. U t á n a " Louison m e g m u t o g a t t a a r u h á j á t , és a n n a k a szövetét is meg kellett t a p o g a t n o m . Még a k a d t n é h á n y megbeszélni v a l ó és én minden iránt érdeklődtem. K ö z b e n t i z e n e g y óra l e t t . — N e k e m is v a n órám, — m o n d t a Louison. — C s a k h o g y az a Monte-de-Piété-n v a n . — Ugyan. — B i z o n y , k i kellene v á l t a n u n k . Hirtelenül k ö h ö g n i k e z d t e m és t e k i n t e t e m e t szór a k o z o t t a n a t e t ő felé i r á n y í t o t t a m . — Te, i g a z á n k i v á l t h a t n á n k . Louison nem a k a r t a a b b a h a g y n i ezt a t é m á i . É n pedig, jól m e g f o n t o l v a , tanácsosnak t a r t o t t a m hallgatni. Mily h a m a r m a g á h o z szeretné k a p a r i n t a n i a h a t a l m a t a kis m a j ó m ! Azon* m e s t e r k e d e t t , h o g y jó k e d v e m n é l f o g j o n meg. N e m s o k á r a á j ú l d o z n a már, ezzel érné el, a m i t akar. C s a k h o g y ha azt hiszi, h o g y előbbi n a g y l e l k ű s é g e m állandóan megismétlődik, a k k o r n a g y o n t é v e d . . . 'Már t e g n a p este is f e l t ű n t nekem, m i l y g y o r s a n b i r t o k á b a v e t t e a z o k a t a területeket, m e l y e k e t b a r á t s á g o s a n e n g e d t e m át .neki. — N e m ! — s z a k í t o t t a m félbe' a szelid és m i t sem s e j t ő Louisont. — N e m ! ' A l e g h a t á r o z o t t a b b a n n e m ! — . Ó ! : — L o u i s o n h á t r a v e t e t t e a fejecskéjét. Most jön t e h á t az ü t k ö z e t . ' É n n a g y o n jól t u d o m , h o g y most semmi áron sem s z a b a d a közélébe" mennem. E g y i k g o m b o t a másik "után g o m b o l t a m be a k a b á t o m o n és a l e g n a g y o b b . n y u g a l o m m a l s o d o r t a m a c z i g a r é t t á m a t . ' Louison h a l l g a t o t t és én "északsarki hideget s u g á r o z t a t t a m m a g a m b ó l .
D e Louison f e l a d t a a harczot. Mellém j ö t t és mináa két kezét a v á l l a m r a tette. — T e n e m a k a r s z e n g e m megcsókolni ? — L o u i .son s ó h a j t o t t . — E j n y e . .'. — K i m o n d t a ezt ! E j n y e . — N e m mennénk most sétálni és r e g g e l i z n i ? — D e igen, fiam, m e n j ü n k . L o u i s o n m e g i n t s ó h a j t o t t , türelmes és b á t o r t a l a n arczczal. A z u t á n l e v e r t e g y porszemet a k a b á t o m kihajtójáról.' Meglehetős csendben és t a r t ó z k o d v a m e n t ü n k lefelé. B e ü l t ü n k e g y k á v é h á z b a és n y o m o t t h a n g u l a t b a n edegéltünk. E z a z o n b a n nem t a r t h a t o t t i g y tov á b b . G o n d o s k o d t a m i z g a t ó szerekről (ugyanis én rendeltem m a az ennivalót). E z h a s z n á l t ; mire ú j b ó l az u t c z á r a é r t ü n k , L o u i s o n rózsásan és megszelídülve n e v e t e t t bele a n a p b a . Magasra emelte a s z o k n y á c s k á j á t , h o g y az ü j c z i p ő j é t láthassa. E b b e n a pillanatb a n c s a k n e m cserben h a g y o t t az ö n u r a l m a m . D e büszkén m o n d h a t o m , h o g y mégis á l l h a t a t o s t u d t a m maradni. — N á l a m k á v é z u n k ? — kérdezte L o u i s o n engedelmesen. — A h o g y akarod. Mikor f e l é r t ü n k a s z o b á j á b a , f o g t a m a z e g y i k v i t ő r t és j á t s z a n i k e z d t e m vele. P u f f neki, a m á s i k máris Louison kezében v o l t . L o u i s o n a n n y i t sem é r t e t t a vív á s h o z , mint a b o r j ú az ábéczéhez, .ugy, h o g y csak ü g y g y e l - b a j j a l v é d h e t t e m a t á m a d á s a i t . A z t á n alig birt a j ó k e d v é v e l , r o h a m o t i n t é z e t t ellenem és nevetett hozzá, az a r c z a é g e t t . . . — V i g y á z z , en garde ! — k i á l t o t t a m v é g ü l és • hirtelenül e l d o b t a m a v i t ő r t , a z u t á n p u s z t a kézzel l e f e g y v e r e z t e m Louisont, föléje kerekedtem. A h o g y illik. Igy azután helyreállítottuk a békét. III. Már délutánra j á r t az idő, a m i k o r L o u i s o n m e g én, a. Gare d u nord-nál e g y o m n i b u s z r a f e l k a p a s z k o d t u n k . M i n d k e t t e n e m e l k e d e t t h a n g u l a t b a n v o l t u n k és e l h a t á r o z t u k , h o g y most a z u t á n i s t e n i g a z á b a n nekil á t u n k a kódorgásnak. A z a b l a k ü v e g e k n e v e t t e k a tiszta, téli napsütésben. E s a kocsi nekilódult a h á r o m h a t a l m a s l ó v a l . Mi •ketten o t t á l l o t t u n k a kocsi előrészében és a k o r l á t h o z d ő l t ü n k . L e l á t h a t t u n k a z e m b e r e k r e és a siető hintókra. Louison p o m p á s h a j a s z i k r á z o t t a n a p f é n y b e n , feketén, m i n t a szén. L o u i s o n szeme k é k és t i s z t a . . . L o u i s o n erősen f o g t a a k a r f á t — és én t u d t a m ; h o g y a f e l c z i c z o m á z o t t r u h a a l a t t minden h a m i s í t a t l a n és minden rendben v a n . — Louison ! L o u i s o n friss a j k a i t kicsípte a szél. Oh, ezt m á r ismertem, i l y e t már l á t t a m egyszer. V a l a m i k o r régen, m e g f i g y e l t e m e g y fiatal l á n y a j k a i t a n y á r i szélben — v a g y őszi- v i h a r b a n v o l t — hol és m i k o r ? V é g i g z ö r ö g t ü n k lefelé a rue L a f a y e t t e n . A h á n y m e l l é k u t c z a t á t o n g o t t e l ő t t ü n k , m i n d uj örömet h o z o t t . Mikor a kocsink a rue de F a u b o u r g Poissonniernél befordult, egészen m e g v á l t o z o t t a v á r o s jellege. A z u t c z a ferde és régimódi. E g y szintben v o l t u n k a c z i m t á b l á k k a l és l e l á t h a t t u n k a b o l t o k b a . K á v é h á z a k , irodák, p a r ó k a k é s z i t ő k v á l t a k o z t a k — és Louison k a r c s ú a l a k j a m i n d e g y i k a b l a k ü v e g b ő l visszatükröződ ö t t . Mi az, a m i ennyire leköti L o u i s o n figyelmét? A g y a l o g j á r ó nők és a n ő k t o a l e t t j e i . • :'<"- Most b e k a n y a r o d t u n k a b o u l e v a r d ó k r a és ez o l y a n v o l t , m i n t h a e g y szirtfok szerencsés megkerülése u t á n , ú j r a n y i l t tengerre j u t o t t u n k v o l n a .
595H á n y s z o r j á r t a m már erre és h á n y s z o r néztem, a m i n t ez az egész értelmetlen t ö m e g e g y b e k a v a r o d o t t és a v é g é n mégis szépen rendesen eloszlott, éppen akkor, amikor l e g j o b b a n össze v o l t g a b a l y i t v a ; h á n y szor k o c s i z t a m már, i g y el, a m a r q u i s e k és» a t ö m e g foje fölött, és m i n d i g mást éreztem. Ma megint egészen m á s n a k l á t s z o t t minden. A z az érzésem vdlt, h o g y minden eltűnik és s e m m i v é lesz, ha röptiben el nem fogom. A fok, a m i n t f e k e t é n és k o p á r a n merednek az oszlop o k mellett, az az ember, aki most e g y k a p u n befordul, az a csoport, a m e l y éppen most oszlik szét. O t t m e g y n é g y g y á r i l á n y , hosszú b é b é k ö t é n y b e n mind a n é g y . . E g y piros ruha — r e k l á m b e t ü k fehér i z z ó l á m p á k b ó l . E g y ló elcsúszott a k o c s i ú t o n és most kétségbeesve c s a p k o d a p a t á j á v a l , h o g y v i s s z a n y e r j e az e g y e n s ú l y t , — bent a k a p u k a l a t t l á t o m röptiben azokat^ a megk ö v ü l t lelkeket, a k i k s z á m á r a e g y n a p száz é v e t és az egész élet e g y e t l e n napot jelent, a k o l d u s o k a t ; és odalenn a j á r d á n ténferegnek a z o k , a k i k csak k é t f é l e embert ismernek — o l y a n t , a k i m e g y v e l ü k és o l y a n t , a k i . nem m e g y v e l ü k . E s a z u t á n a k u f á r o k , a k i k n e k sóvárgó pillantásait már ismerem. Minden ember, a k i e l m e g y e szerencsétlenek mellett, f e l g y ú j t , v a g y elolt egy l á n g o t a s z e m ü k b e n . „ O m n i b u s z o k r o h a n t a k el m e l l e t t ü n k , mint a czeth a l a k , h i n t ó k loholtak c z i k k - c z a k k b a n , m i n t a delfinek. É s k e r é k p á r o k v i l l o g t a k , m i n t a p o t y k á k . E g y teherkocsi v a s á r u v a l m e g r a k v a , lassan döcögött a m a g a u t j á n , a k á r c s a k v a l a m i á t u t a z ó , idegenszerű • lény. A z óriási kerekek egyenletes lassúsággal igyekeztek' előre a k ö v e z e t e n , a k e r é k a g y a k a t e n g e l y h e z ü t ő d t e k és zörögtek, m i n t h a m o n d a n á k : — Gu, g u , b u m ! — ha j ó k v a g y t o k és keresztül engedtek, senkit sem b á n t o k ! É s az á r a m l ó ut minden o l d a l á n az élet t o v á b b f o l y t a t ó d o t t , a k a p u k o n át, ü z l e t e k b e á g a z o t t el, és s z é t t a g o l ó d o t t a földszinten és e g y m á s b a a k a s z k o d o t t a h a t emeleten. A z egész felül e g y k é m é n y b e n v é g z ő d ö t t , a m e l y e n át a füst v i g a n s z ö k k e n t a levegőbe. A z u t c z a és a sok j á r ó k e l ő a l a t t a z o n b a n k ö v e z e t t m e d r ü k b e n á r a d t a k a k l o á k á k , a c s ö v e k b e n g á z és v i z f o l y t és a villamos v e z e t é k e k k i g y ó z t a k görbe görc s ö k b e n a fekete földben. E g y csomó ember állott félkörben az e g y i k plak á t előtt — mig e l m e n t ü n k m e l l e t t ü k , m e g f o r d u l t a m és egyetlen t e k i n t e t t e l b e f o g t a m az egész b o u l e v a r d o t : — olyan v o l t az egész,- mint v a l a m i b a r n á s k é k , n y u g t a l a n forrás. A m o r m o g ó zsibaj ezerféle l á r m á j a han T g o k k á k r i s t á l y o s o d o t t zümmögésében. . E n n y i ember ! É s e g y e t l e n g o n d o l a t u k sincs, amit n e m t e h e t n é k m a g a m é v á , b á r m i l y magasztos v a g y ördögi is ez a gondolat ! A kocsink b a l r a f o r d u l t és á t v á g o t t n é h á n y kesk e n y u t c z á n . A z u t á n k i é r t ü n k a tőzsde előtt v a l ó n y i l t térre. A f é k k o r d u l ! a keréken és m e g á l l o t t u n k a rács előtt. . Csak e g y pillanatig. F e k e t é b e öltözött férfiak tömege k á v a r g o t t a lépcsőkön az előcsarnok k u p o l á j a a l a t t és fényes, fekete k a l a p o k tengere h u l l á m z o t t a h a t a l m a s oszlopok k ö z ö t t . H a l l j átok, mit orditoznak a z o k o t t a z ű r z a v a r b a n ? — s z á m o k a t , á r f o l y a m o k a t , — rikoltó k i a b á l á s o k á t -az oszlopcsarnok k u p o l á j a s z a b á l y o s ü t e m e k b e n veri vissza, a rendetlenséget a visszhang ritmussá k o v á c s o l j a . U g y h a n g z i k , m i n t a b e f a g y o t t t ó rianása téli é j s z a k a , mint a v i z b e f u l ó kétségbeesett segélysikoltása : — Segitség, segítség,-segitség-, segitség ! A z a j g á s t e r j e d és felel : — H a , ha, ha, ha !
H a l l j á t o k , m i n t h a e g y rémes, s z ö r n y ű n a g y komondor u g a t n a k i e b b ő l a k ő t o r o k b ó l . — Vau, vau, vau, vau ! — Vau, vau. Hogy zugi . . —
Vau,
vau,
vau
!
(Folytatása következik.) -
Saison. Az
autogrammgyüjtők.
N e m t e h e t e k róla,- de m o s t a n á b a n már h a n y a g u l s z o k t a m végigterülni a k á v é h á z l e g t á g a s a b b karosszékében, szép b á g y a d t k e z e m pedig b a l g a k a c z é r k o dássál h a n y a t l i k k é z c s ó k r a a z o k s z á m á r a , a k i k t ő l e m a u t o g r a m m o t kérnek. Öt év óta n e m irok s e m m i t : színdarabot sem, verset sem, "novellát sem, v á l t ó t s e m ; — csak a u t o g r a m m o t irok „különböző irói á l n e v e m felhasználásával, h o g y e g y s z o m j a s g y ü j t ő l é l e k n e k t i k kadtságát enyhítsem. A z a u t o g r a m m g y ü j t ő k n e m z e t k ö z i m a m á j á n a k mag y a r o s z t á l y a törhetlen b i z a l o m m a l viseltetik i r á n y o m ban. Mihelyest u j t a g a v a t á s t t a r t o t t a k , a fiatal n ö v e n déket elsősorban h o z z á m u t a s i t j á k , mint akinél a felkentség v é g s ő kellékét megszerezheti. Rendesen a k á v é h á z l e g t á g a s a b b karosszékében szokott megpillantani, ahol b á g y a d t k e z e m b a l g a k a c z é r k o d á s s a l satöbbi. — Fenséges ur ! —
mondja.
Rendszerint n e m hallóm, h o g y m o n d j a , mert rendszerint alszom. — Fenséges ur ! — m o n d j a még egyszer és e k k o r már észreveszi, h o g y alszom. : K ö r ü l n é z a ' t e r e m b e n , v á j j o n nem-e l á t j a senki, m e g f o g j a b á g y a d t kezemet, előbb m e g c s ó k o l j a , m a j d a m a g á v a l h o z o t t g y ü j t ő f ü z e t b e , v a g y fehér n é v j e g y papirosra k a n y a r í t j a az a u t o g r a m m o t — a s a j á t b á g y a d t kezemmel. V o l t a k é p p e n már rég meg kellett v o l n a halnom, sőt irodalmi m ű k ö d é s e m e t illetőleg már több esztendővel ezelőtt meg is h a l t a m , de a z a u t o g r a m m g y ü j t ő k óvatosari t i t k o l j á k h a l á l o m a t és miként S z i g e t v á r ostrománál a t ö r ö k ö k S z u l e j m á n t ; ők e n g e m ' m u t o g a t n a k k i t ö m ö t t á l l a p o t b a n a népnek, h a z u d j á k életben marad á s o m a t , c s a k h o g y el ne veszszek s z e n v e d é l y ü k számára . . . . | ' • U g y v o l t , h o g y épp a z t a hirés n o v e l l á m a t i r t a m öt esztendővel ezelőtt, a m e l y e t t u d v a l e v ő l e g sohjasem f e j e z h e t t e m be. P e d i g még csak e g y e t l e n e g y mCndat hiáriyzott belőle. E k k o r csengetett be h o z z á m a pbstás és h o z t a az első levelet, mely i l y k é p p h a n g z o t t ; I >>Autogrammgyüj t e m é n y e m tökéletességéhez j még csak. a z ön neve h i á n y z i k . N e t e g y e n szerencsétlenné és i r j a alá a mellékelt c z é d u l á r a becses n e v é t . ' Maradok -hü !«• • ' j V é g r e is senki sem h i v a t o t t arra, h o g y e m b e r t á r s á t szerencsétlenné t e g y e ; a z o n k i v ü l mit csinálj orj. az ember a mellékelt v á l a s z b é l y e g g e l , m e l y mint véres folt
1 1
•
596 hogy
a szegény g y ű j t ő v e l , esetleg k i p a r a n c s o l j a a l a k á s á b ó l ;
kísérlet t ö r t é n j é k a. kérés m e g t a g a d á s á r a . Mert a bélye-
lebeg a lelkiismeret előtt, ú t j á t á l l v á n a n n a k ,
persze azért mi n e m t á g í t u n k ; k i p a r a n c s o l h a t n é g y s z e r ,
get vissza kell küldeni jogos t u l a j d o n o s á n a k ,
ötször,, tízszer, —
nehogy
de e g y s z e r mégis csak
megkapjuk
s i k k a s z t á s g y a n ú j a m e r ü l j ö n fel. H a p e d i g már a bélye-
az a u t o g r a m m o t . H i g y j e el, u r a m , rettenetes á l l a p o t o k
get v i s s z a k ü l d i az ember, e g y s z e r s m i n d mellékeli h o z z á
ezek ; n e m e g y s z e r a sirás fog el m i a t t u k !
az a u t o g r a m m j á t is.
— Mért n e m h a g y j a a b b a ?
A z t á n ú j b ó l csengetett a postás és ú j b ó l csengetett a postás és a z ó t a f o l y t o n csenget. V é g ü l
lemondtam
— H j a ! I l y e n a z élet ! É s a z o n k i v ü l egyszer m á r m e g k é r d e z t e tőlem.
arról, h o g y a p o s t á s o k a t o d a h a z a f o g a d j a m , e g y s z e r ű e n
. — T u d o m ; csupán azért
kérdeztem
másodszor,
b e ü l t e m a k á v é h á z b a és a z ó t a o t t ü l ö k , b á g y a d t k e z e m
h o g y m é g e g y kis k i k e z d é s l e g y e n . D e h á t t é r j ü n k a
pedig
tárgyhoz.
gépiesen
Írogatja
az
autogrammokat
gyüjtőlelkek tikkadtságának
szomjas
enyhítésére.
— T é r j ü n k ! A s z a k o s z t á l y m e g b í z o t t azzal, h o g y
S o k a t g o n d o l k o z o m a dolgok fölött. N é h a eszembe j u t n a k a z o k a z idegizomkisérletek, a m e l y e k e t
fiziológiai
- i n t é z e t e k l a b o r a t ó r i u m á b a n v o l t a l k a l m a m végignézni.
negyvenhárom uj tagunk számára.egyszerre tani.
Mi v o l n a a k k o r , ha . . . ? D e n e m ! E z volna p o i n t j e
—
c z i k k e m n e k és m i n t h o g y a m ú g y is állandó a p a n a s z a
nyomdában,
szabom,
hogy
szélesebbre k e r í t e m - k i
megvalósításának Az
czikkeimet
B e h u n y t a m s z e m e m és n y o m b a n aludni k e z d t e m ;
rövidre
ezalatt a
fantasztikus
ötletem
t o t t v e l e m . É s most már épp ideje, h o g y b e f e j e z z e m a
nemzetközi
szövetségének
b u d a p e s t i s z a k o s z t á l y a elküldte h o z z á m a az emberét, h o g y
I t t a k e z e m ; vezesse szeretettel, a papiroson.
túlságosan
történetét.
autogrammgyüjtők
kasziroz-
z a m be becses n é v a l á í r á s á t . P a r a n c s o l j o n őket á t n y ú j -
fent
velem.
F i a t a l e m b e r k e v o l t , kezében perselylyel a g y ű j t é s számára. R é g e b b e n hosszú s z a k á l l t viselt, csupán azért, h o g y a b b a n is g y ű j t ö g e s s e a n é v a l á í r á s o k a t ,
n e g y v e n b á r o m a u t o g r a m m o t Íra-
félbeszakított
kérdést,
mely
igy
kezdődik :
»Mi v o l n a a k k o r , ha . . . ?«
napokban
folyó ügyekben tárgyaljon
fiatalember
Mi v o l n a a k k o r , ha e g y s z e r ű e n l é k a p c s o l t a t n á m a k a r o m a t és e l k ü l d e n é m a z a u t o g r a m m g y ü j t ő k n e m z e t közi
társaságának
központi
vezetőségéhez
egyszerűsítése v é g e t t ?
az
ügyek
Maitre J a c q u e s .
melyekre
állandóan oly égető szüksége v o l t . M i u t á n felébresztett
HETI
évtizedes á l m o m b ó l , igy szólt h o z z á m : — Hogy
— Mért kérdi, u r a m ? — k é r d e z t e m tőle. — Hogy
több
Mivelhogy
k i k e z d é s legyen
ezt
okos
a
Hangulat.
czikkében.
gondolatnak
tartottam,
én
is m e g k é r d e z t e m tőle : — Hogy van ? —. K ö s z ö n ö m , jól. D e most t é r j ü n k a t á r g y r a ! —
I l y e n hamar.?
— Bocsásson
meg,
de sürgős
dolgom
van.
Ma
m é g v a g y k é t s z á z ö t v e n a u t o g r a m m o t kell g y ü j t e n e m . H i g y j e el, uram,
nagyon
fáradságos
a
mi
életünk.
M e n n y i vesződés, m e n n y i g o n d és keserűség hárul r á n k egy-egy —
RIGMUSOK.
van?
autógramm
megszerzése
közben!
Mért n e m h a g y j a a b b a ?
• b
— H j a ! — felelte. — I l y e n az élet ! Sok b a j v a n a tisztelt m ű v é s z és iró u r a k k a l . N a p o k i g , sőt h e t e k i g f u t k o s u t á n u k a z ember, mig v é g ü l o t t h o n t a l á l j a őket. A z t hiszi a z o n b a n , h o g y ezzel rendben v a n a dolog ? Dehogy ! Nem
mindenki
olyan,
mint
kegyed,
aki
f ü n e k - f á n a k örömmel á t n y ú j t j a kezeirását, ezzel, óriási szolgálatot t e l j e s í t v e n a g y és-közös ü g y ü n k n e k ! V a n n a k a m ű v é s z és iró u r a k k ö z ü l többen, a k i k már a n n y i r a i r t ó z n a k a m a g u k írásától, h o g y még a z a u t o g r a m m j u k a t s e m a k a r j á k leirni. Ösmerek t ö b b -művész és iró urat, a k i k p é l d á n a k o k á é r t e g y á l t a l á n n e m t u d n a k irni. — O l y a n k o r mit c s i n á l n a k ? — Keresztet
pingálnak
autógramm
helyett.
Az
én g y ű j t e m é n y e m b e n is v a n ilyen legalább huszonöt ; n a g y o b b á r a hires k ö l t ő k t ő l és k r i t i k u s o k t ó l . N a , a z t á n sok o l y a n neves e m b e r ü n k is v a n , a k i g o r o m b á n b á n i k
H o g y i t t az ősz, ez l á t h a t ó A z utczálc m e g v á l t o z o t t képén. T ö b b száz ember nyüzsög-mozog. Mind-mind az én lábamraMépvón. H o g y i t t a z ősz, ez l á t h a t ó , A k a s z i n ó k b a n és k l u b o k b a n , Mivelhogy kártyázás folyik A l e g r e j t e t t e b b kis z u g o k b a n . H o g y i t t az ősz, ez l á t h a t ó •A költészeti irodalmon. Zenél a vers, h o g y őszi szél Söpör v é g i g v ö l g y ö n és halmon. H o g y i t t az ősz, ez l á t h a t ó A j ó l s z a b o t t meleg felöltőn, Mely r a j t v a n az ü g y v é d uron, S nincs r a j t a z éhenkórász költőn. H o g y i t t az ősz . . . nos, ugyebár, N e m is kell már t ö b b bizonyiték, U g y i t t v a n , h o g y még ennyire T a l á n nem is v o l t soha i t t még. S h o g y i t t a z ősz,' ez látható, Minden kételkedést k i z á r v á n , Azon, h o g y már megérkezett S z á m u n k r a a kis őszi j á r v á n y . • Franczia ősz : aranyeső, A n g o l ősz : tejszinü köd árja, M a g y a r ősz : j ö n a dus H á l á l S az ő mezeit lekaszálja . . .
Pikk.
597INNEN-ONNAN. © . A t r ó n t a l a n k i r á l y . A Hét czimlapjáról egy fiatal házaspár tekint az olvasóra. A férfi király, s a hölgy herczegnő . . mégis, ki irigyli őket ? A fejedelmi nászok hallatán távol városokban, idegen határokon is megállnak a szivek, s a varróleányok épp ugy ábrándoznak a bíboros esküvőről, mint a polgári bakfisok s a diplomás intellectuelle-ek. De most ? E g y tróntalan király a legszomorúbb dolog a világon. A szilencziumos ügyvédből lehet borügynök, az elitélt orvosból lehet bérlő, az eretnek papból lehet trubadur . . . de a király, ha nincs többé trónja, csak operett-téma lehet, semmi más. E z a házasság szomorú volt és reménytelen, bus és rideg, mint egy üzletkötés, hiszen az uj férjnek semmi más foglalkozása nincs, mint hogy a feleségét szeresse . . . és igy ápolja a viszonyt a ' hatalmas Hohenzollernekkel. És az egész életükön á t ábrándozni fognak a trónról, a baldachinról, mely alatt most egy kövér öreg demokrata szivarozik, a bíborról, a sasokról s a népről, mely az övék lehetett volna . . . És néha, szomorú és unalmas délutánokon, a király m a j d elismétli magában az életét, czézárkodásának néhány ragyogó hetét és a palotájára gondol, mely csupa m á r v á n y volt, hogy is h i v t á k ? Las Necessitades. A k k o r ez a zengzetes portugál szó azt jelentette : Szenvedés. És ma ezt : Boldogság.
2J. A k i n e t o f o n . Ma még egy kicsit akadozik az uj szó-az emberek nyelvén, nemsokára már szürkére kopik s három esztendő múlva már beczéző nevet kap, mint a mozi; akarom mondani kinematográf. És az uj szóval újra fölmerül a kérdés, ami olyan izgalmat keltett a mozgófénykép megszületésével : mi lesz a színházból ? És most nem is olyan könnyű rá a felelet, mint a közelmúltban. A beszélő színházat nem birta le a hallgató mozi, de a kinetofon maga a beszélő szinház annyi kiadásban,- ahány filmre átkopirozzák, ahány hangtölcsérrel meghallgattatják. Es ezen mitsem v á l t o z t a t az, hogy ma még tökéletlen a kinetofon. A szines fényképezés már nagyon közel van s általában a tökéletesítés csak idő kérdése. A színházban csak premiérek lesznek, első és egyetlen előadások, amiket a kinetofon hallgat és néz végig. A z u t á n akár a leeresztett vasfüggönyre lehet feszíteni a fehér lepedőt, a kinetofon mindent elvégez. Maga a drámaírás, a színjátszás nem veszít vele, ezentúl is kell jó darab és jó szinész, de a színpad aligha kerüli el a változást. Á m b á r van valami, ami ezt kissé, kétségessé teszi. A mozi s igy a kinetofon is nem ismeri a távlatot, amit a valóság megad. Ezért látjuk a vásznon egymásba futni az alakokat, amik pedig a valóságban nem egy síkban mozognak. És ez megállítja a legvérmesebb fantáziát is, amely a színházak alkonyáról álmodik. Szóval megint beigazolódik a régi közhely : a fák nem nőnek az égbe.
hogy i-886-ban és 1892-ben mily ambiczióval és buzgalommal dolgozott a kolera elfojtása körül s igy dolgozott egyhuzamban a mai napig, amikor a főváros legelőkelőbb orvősi r a n g j á t tölti be a kórház igazgatói székben. A keze alatt anlnyi emberélet volt, mint egy hadvezér keze alatt és senki njila jobban nem gazdálkodott a rábizott értékkel. A klasszikus orvos ő, aki esztendőkig dolgozott és búvárkodott, mig a nyilvánosság elé lépett s azóta, ahol megfordult, egy nemes és tjiszta lélek emlékét hintette el maga körül. E g y csendes szoczi^.lis jótétemény volt az egész eddigi munkássága, amely egyforma lelkiismeretességgel értette meg a fővárosi élet minden jszegényét és gazdagját, tudást és jóságot terjesztve mindenütt. Ma az ő kezében torkolik össze a főváros balparti kórházainak minden 'érdeke : ezrekre menő beteganyag, egy fiatal'orvosi generáczió továbbképzése s a fővárosi kórházak kifejlesztése. E z é r t van, hogy ma is dolgozik ; fiatal k e d v v e l és ambiczióval s c^zért van, hogy e m u n k á j á b a n az egész főváros .szimpátiája es szeretete kiséri. , I
• K o n s t a n t i n beszél. A görög király beszédet m o n d o t t Vilmos német császár tiszteletére és a beszédben kijelentette, hogy amit a görög hadsereg tud, a z t a németektől jtanulta. E b b ő l n a g y külpolitikai bonyodalom kerekedik, mert a király, aki alig néhány hónapja király, rosszul inforri^álódott . ebben az ügyben. A görög hadsereg ugyan sokat t a n u l h a t o t t a némettől, azonban a görög hadsereget a francziák tanították. És a francziák most megsértődnek és hálátlanságót emiégetnek. A z ü g y pedig nem maradhat ennyiben, nem mintha a görögök sokat törődnének a franczia érzékenységgel, érzelmi alapon ; hanem, mert Görögországot pénzzel Páris l á t j a el, ha a ' franczia lapok elkezdenek kiabálni arról, hogy a görögök jmilyen csirkefogók,, akkor a pénz Párisban marad és vége a diadal• mas Görögországnak. Ezért kell szép csendesen végignéznie Konstantin k i r á l y n a k / h o g y a s a j á t miniszterelnöke ugy| dezavuálja, mint a pinty, és, más s z a v a k k a l ugyan, de éítelmileg : személyes csacsiságnak bélyegzi azt, amit Konstantin, a király, mondott. Mert a királyok- nagy urak, azonba/i még náluk is n a g y o b b ur a pénz, s ebben az esetben Venizelosz baraczkot nyom a - k i r á l y a fejére és kezet csókol a pénznek.
• Z e p p e l i n . Tiznél több halott- bizonyítja ismét, -hogy az energia szobra, a nagyszerű Zeppelin gróf, csak a pihenő levegőt hódította meg. ' A viharral nem birnak gyönyörű alkotásai, a légbenuszó selyem-dudák, amik olyan tökéletesek, hogy még á g y ú is van r a j t u k . Nem. Ha a levegő megmcjzdul és elkezd szabálytalan és iránytalan sebességekkel ide-oda nyomulni, akkor kiderül,- hogy a selyem nem aczél és a gáz jiem sziklakő. E z t fizikai t u d o m á n y nélkül is meg. t u d j a mondani éjiőre minden gyerek. A hadseregek azonban ha elkezdenek komolyan venni valamit, akkor nem hajlandók visszafelé tánczcjlni. A német hadsereg bevezette levegői használatra a Zeppelineket s nem tesz különbséget levegő és levegő között. Sőt. Éppen a z t próbálgatja, hogy hátha mégis legyőzik e selyemraktáj'ak — Á n g y á n Béla, egy hosszú és eredményekben gazdag élet alatt, alig szerepelt a nyilvánosság eiőtt, csak most hull • az orkánt is.. Világos, hogy ebbe a kísérletezésbe még néhány német katona belehal, s egy-két éven belül m e g á l l a p o d j a k rá a reflektor fénye, hogy a király udvari tanácsossá nevezte ki. abban a tudományos alaptételben, hogy ami könnyebb, mj.nt P e d i g minden m u n k á j a a publiczitással állott kapcsolatban : a levegő, azzal a levegő el is bánik, mihelyt rossz kedve kerehosszú, hosszú esztendőkön keresztül, mig a régi Wagnerkedik. Zeppelin hiába élt tehát P . E z t ne mondjuk. A lehetetklinika asszistense és professzora g y a n á n t fungált, ezer és ezer lenség ösvényén elindulva' igen messze j u t o t t el, s az emb<:ri számban fordultak meg keze alatt a betegek és sürüri jelentek kitalálásnak, akarásnak és szívósságnak pompás példáit adta. meg tollából a legkiválóbb orvosi értekezések. Később, mikor v Blondin kitűnően tánczolt a kötélen, még a Niagara fölött |isa fővároshoz lépett át, még szorosabb nexusba került a közelment, de sohasem j u t o t t eszébe senkinek, h o g y - a z t mondjá : élettel : el lehet róla mondani, hogy évtizedek óta. f o l y t a t o t t a kötél a legbiztosabb közlekedési eszköz, tessék mindenkindk kórházi munkássága jelentékenyen felemelte a főváros közkötélén sétálni. A gázzal töltött seíyemhajó nem egyéb ilyen egészségügyi nivóját. Ma már csak kevesen emlékeznek rá,
598levegőben lengő kötélnél, de h o g y e z t most m á r h á n y emberélet b i z o n y g a t j a , az rettenetes. É s pedig azért, mert az eredm é n y o l y a n biztos, m i n t a kétszer-kettőé. A repülőgép halottj a i v é r t a n u k , a léghajóé cSak áldozatok.
rí- Külügyminiszter a czirkuszban. Az Egyesült-Államokkülügyminisztere u g y látszik, k o m o l y a b b ember, m i n t európai kollegái.' A k i t ű n ő B r y a n legalább erről t e t t tanúságot, mikor, estéről estére m e g j e l e n t a czirkuszban, anélkül, h o g y k o m o l y s á g á t és t e k i n t é l y é t v e s z é l y e z t e t v e l á t t a volna, jóllehet n e m a nézőtéren jelent meg, hanem — végre is Amerikáról v a n szó — a porondon. Persze azért nem ugrált tüzes k a r i k á k a t , s ú l y o k a t sem emelgetett, egyszerűen b i r k ó z o t t a publikummal, amelynek legyőzése az elnökválasztáson n e m sikerült. B r y a n az erejét, a t a l e n t u m á t , az eszét r a g y o g t a t t a a czirkusz közepén, megm u t a t t a m a g á t egész zseniálitásában a derék polgároknak,hadd f á j j o n a szivük, h a d d lássák, h o g y k i t v é s z i t e t t e k , mikor m á s t e m e l t e k az elnöki székbe. Dicsérni m e n t magát, n e m temetni és az amerikai p u b l i k u m romlatlan kedélye elbírta a tréf á t . É p p ú g y t a p s o l t a k neki-, mint a bátor kardnyelőnek és ügyes kötéltánczosnák és senkinek sem j u t o t t eszébe, h o g y miért kellett ezt a m u t a t v á n y t a czirkuszban b e m u t a t n i . E u r ó p á b a n a t o j á s t á n c z o t és e g y é b zsonglőrködést a h i v a t a l u k b a n v é g z i k a külügyminiszterek, a czirkusz, az s o k k a l k o m o l y a b b dolog.A m e r i k á b a n azonban minden m e g f o r d í t v a igaz.
SZÍNHÁZ. Viola, az alföldi haramia. Szombaton reggel az ország hivatalosan ünnepli Eötvöst, a politikust, szombaton estére idekerül hozzánk, a szinházi rovatba, a százéves magyar romantikus. A Nemzeti Szinház estéje ünnepli a regényírót s alitteratura csak ugy övezheti babérral finom, melankolikus homlokát, hogy egy halovány népszínművet tapsol meg. A regények meghalnak, a drámák örökké élnek. A Viola nem az ő darabja. E z t az alakot leghíresebb regényéből vágta ki a népszínműíró ; és a regényben is alig él, mert sok benne a tendenczia. Ezt a rablót nem a romantikus iró mintázta, hanem Eötvös, a politikus . . . a miniszter. Végzetes sokoldalúság volt ez,, és az irodalomtörténetnek hálás ánvag, mert a katedrákon gyorsan és vidáman bonthatják két részre Eötvös köteteit : a) politikai motívumok, b) külföldi hatások -. . . Istenem, mi marad, ami minket érdekel és megfog ? A szentimentalitás meleg levegője'- és egy nagy szeretet. Violát szeretni,- róla • regényt irni, s a pártjára állni nehéz és hálátlan feladat volt, s több : politikai tett. Abban a korban az írónak talán kellett egyszersmind politikusnak is lennie, amit ma nem szabad, hogy az legyen. A Nemzeti Színházban a politikust tapsoljuk meg s nem a drámaírót, a szeretetet és nem a színpadi technikát, a szabadelvüséget és nem a jó jeleneteket. S az ő enyhe, államférfiúi pátosza győzzön meg minket és koszoruzzuk meg -komoly, lamartinei fejét. -
Az uj földesúr. Fele a közönségnek minden este leányokból és fiukból telik ki. Piros arczczal és ragyogó szemmel néznek-föl a. szinpadra és mindent előre tudnak, aminek á színpadon történnie kell. Tudják, hogy Ankerschmidt, hegy Grisák, hogy Straff mit fognak mondani. S ez a Hevesi Sándor nagy érdeme, hogy a színpadon mindig és pontosan azt mondják el, amit Jókai a regényben mondat. És Jókai népszerűsége — csa"k ilyenkor derül ki — ' hihe-
tetlen. Bejön Vak Miska a szinpadra. Harsogó nevetés, mert a közönség a regényből tudja, hogy ez a Vak Miska az a Szemes Mihály, aki ellopta az uj földesúr yorkshirei, vagyis jó zsírból való sertéseit. Érdekes egy ilyen szinházi ést, mikor a darab magá csak kontúrokat ad a publikum számára, s a. publikum abból, amit magával hozott, pompásan kiegészíti a vázlatot, jól érzi rnagát, örül és sikert csinál. Majdnem azt lehet mondani, hogy a színpad, a szinészek mellékesek, Jókai találkozik az olvasóival s néhány kedves és törekvő tolmácson keresztül mesét mond nekik, s az olvasók lelkesen hallgatják a mesemondójukat, sőt még azt is hallják, amit a tolmácsok nem mondanak el. Hogy helyes szinpadi mü-e az Uj földesúr, annak a megítélésére nem kerül sor. Hosszú ? Nem baj. A gyerek néha a hajnali órákig olvassa Jókait és nem unatkozik egy pillanatra sem. Nem minden színész játszsza Jókai figuráit ügy, ahogy a gyerek (vagy én is) elképzelte ? Sebaj. A gyerek fantáziája kiegészíti a produkeziót s minden a legszebb rendben bonyolódik le. Jókai élőbb még az összes eleveneknél, s ugy látszik, mindennap élőbbé frissesedik.
ZENE. Kerpely 'Jenő. Popper Dávid, mint csodálatos tünemény, utólérhetlen virtuóz kezdte pályáját, ősei ős ösztönü érzésfnüvész volt, fékezhetetlen és rajongó temperamentum, ifjúkorában lángbaboritotta Európát és midőn élete delén elért a kamaramuzsikáig, akkor is, mindig egyedüljáró, egyedülálló ember; született szólista maradt. Kerpely Jenő a kamaramuzsikálásban tünt fel, egyéniségének egyik jellemző vonása a szocziabilitás, a vonósnégyesben pedig csak azért volt ő a legidősebb,.mert társai még innen voltak a husz esztendőn. Ö maga, miként a művészete előkelő és zárkózott jelenség, a nagyközönség tetszése meglehetősen közönyös számára, az ismeretlen ezrek tapsai alig lelkesítik és nem kívánkozik a nagy virtuózok babérjai után sem. Ábrándos és végsőkig érzékeny, halk rezdülésekben csodálatosan gazdag, meleg és férfias kedély, inkább kontemplativ, mint eruptív természet, amelyet egy mindent átfogó intellektus ural. Nagy szoliditás jellemzi késültségét, hiva-tását ritka komolyan .veszi, alig van hangszerének méltóbb magyar képviselője, mint ő. A Zeneakadémia tanári kara véle ismét gazdagabb lett "egy professzorral, aki művész.
Művészet. Nemzeti
Szalon.
Nagyon időszerű lenne és mindennél inkább a magyar művészet érdekében való, ha egyszer arra hivatott emberek összeülnének és tisztáznák az alább következő két kérdést. E g y elméletét, amely megmondaná, hogy ki nevezhető egyáltalában művésznek és másodszor ugyanennek a kérdésnek gyakorlati formáját : kik azok a Magyarországon élő, festészettel foglalkozó emberek, akik művészeknek nevezhetők. Nagyon természetesen ennek is, mint minden hasznos és czélszerü kérdésnek végleges eldöntése kivül esik a lehetőségek határain és az akadémikus osztályozás inkább csak holmi jámbor vágy marad, ami elég szomorú. Számosan lesznek ugyan olyanok, akik a szigorú klasszifikáczió lehetőségéről egészen másképpen gondolkoznak és a szellemi szabadság legnagyobb vívmányának tartják annak nem létezését, ám én azt hiszem, hogy mégis vajmi jó
699volna, ha a művészi pályát csak éppen olyan diplomák tartanák lakat alatt, mint az orvosit vagy mérnökit. Tudom, hogy ez lehetetlenség, mert hiszen, ha a kvalitásoknak talán lenne ilyen fóruma, akkor is azokat ütnék müvészszé, akik nem művészek és a tehetségesek kivül rekednének a művészet sánczain. De viszont semmi sem bo-' szantóbb és kellemetlenebb,, mint azok a visszaélések, amelyek ma a művészet körül történnek. Semmi sem boszantóbb, mint amikor hölgyek és urak, akiknek á legtávolabbról sincsen semmi közük ahhoz a szent és nagy dologhoz, amelyet köznyelven művészetnek neveznek, isteni önbizalommal és naivitással ajándékozzák meg magukat a művészi jelleggel és nem óvakodnak "attól, hogy nyüvános kiállításokon, mint művészek és művésznők szerepeljenek. Illetve van valami, ami még ennél is boszantóbb : az, hogy akadnak a művészet adminisztrálásával hivatásszerűen foglalkozó egyesülétek, amelyek ehhez a teljesen és jogosulatlan szerepléshez alkalmat nyújtanak.
Sőt.! Ma már nem elégesznek meg ezeknek a tekintélyeknek az utánzásával, hanem leutánozzák az összes kezdőket, akiknek tavaly némi sikerük volt. Nem tudom, miért nern fordulnak a forráshoz és miért nem utánozzák Rembrandtot, ami egészen becsületes dolog volna ? De utánozni azt a'kis piktort, akinek tavaly valamelyik képéről azt irta a sajtó, hogy : a tehetség jeleit mutatja ? Mi ez ? Művészet ? Nemzeti Szalon ? Ez semmi. Jean Preux.
IRODALOM. Centennáriumok.
Minden esztendőnek minden napja százéves évforduló, Érzékeny és humánus lelkek erre talán azt fogják fede mig eddig ezeket a múltba mutató dátumokat alig vetlelni, hogy a valódi tehetség sem nő meg a véka alatt s ték észre, pár év óta piros betűk jelzik az irodalom kalenhogy mindenkinek joga van az alkalomhoz, amelyen az dáriumában. Különösen az irók jöttek divatba, régi, haérvényesülés módjai rendelkezésére állanak. Az érzékeny és lott magyar irók, részint mert . már úgyis halottak és igy humánus lelkeknek azonban, egyáltalában nincsen igazuk. minden különösebb veszély nélkül ünnepelhetők, részint Mert igenis a tehetségét nem lehet véka alá rejteni, a tamert a máról-holnapra kilobbanó uj oltárok tüzeiből való lentum világit és teljességgel lehetetlen, hogy ma Magyarkiábrándulás valami nyugodtabb, biztosabb és állandóbb országon ne tudjon érvényesülni és az ismeretlenség kövilágosság és melegség után ébresztett vágyakat. Ma'Eötdébe fulladjon egy piktor, aki tényleg'értékes és talentuvös, holnap Kemény, holnapután Jókai emlékére gyullad mos. Éppen az ellenkező véglet az, amelyet fel kell panaki a fáklya és a rohanó huszadik század magyarja megszolni : túlságosan bő érvényesüléshez jutnak azok, akikilletődve fordul hátra, hogy elmerengjen és újra higyjen nek ehhez semmi joguk nincsen s akiknek ilyen nem-érdeazokban, akik izt, szint és formát adtak az előző századmes szereplése az igazi művészetnek kárára van. Mert egénak s akiket egy hamar csődbe jutptt forradalom első lászen kétségtelenül kárára van. Éppen ezért nem lehet azt zában elfelejtett vagy -éppen megtagadott. A megbukott mondani, h o g y : hadd éljenek. Mert a közönség — bocsa-- forradalom, amelynek eredményei — bevallhatjuk —, alig nat az őszinteségért! — tudatlan s azonkívül a közönség hozták be a reklamirozás költségeit, most számol föl és a között annak a nagyszámú nem-miivész kiállítónak ott -sivár kép felől a múltba menekül a tekintet, a múltba, van a háziura, valaki,. akivel a kávéházban egy asztalnál amelyben érczbeöntve áll, hallgatagon és mozdulatlanul ül, továbbá valaki, akinél a nagybátyja közbenjárt. Ezek minden grandiózitás, aminek álmát a századelej i harczok vesznek egy képet, annál is inkább, mert ezek a képek olapró finomságokba, irótollal csipkézett kézimunkákba ölcsók s akkor, ugy gondolják,- már eleget tettek a művéték bele. Mert csak a vésők éle lett keskenyebb az uj munszettel szemben fennálló kötelezettségüknek. Soha többé' kában ; a márványtömbön csak az apró kanellurák sokaezek égy tisztességes művésztől képet nem vesznek. A műsodtak, a nagy, ujformáju, uj konstrukczióju szobor kivészet piaczán, amelynek kereslete nálunk amúgy. is igen bontásához egy kar sem bizonyult elég erősnek. A huszagyér, a kínálat nagy része azok részéről történik, akiknek dik század szobra még elrejtve pihen a kőben és a kiábránehhez a szerephez nincsen semmi joguk s ezek mindenesetre • dult szemek és szivek most szégyenkező megilletődéssel feleszik a jogosultak elől a kereslet jó részét. Ebből az egynéznek a régi nagyság durvább, de kész- emlékjeleire. És szerű és rideg üzleti okból nem lehet azt' mondani, hogy : talán több tisztelettel is. A korszak ráeszmélése ez a maga hadd éljenek. Igenis ne éljenek, menjenek más pályára, erőtlenségére, a maga elhibázott nagyotakar.ására. Nem a menjenek sétálni vagy ha ugy tetszik, pingáljanak, de csak büszke, erős korok örvendő himnuszai és ujjongó tüzei névnapi ajándékot a nagynénjüknek. De ne akarjanak mű- ' szállnak és lobognak föl ezeken a sürü centennáriumokon, vészek lenni és ne állítsanak ki a Nemzeti Szalonban. de a megbántott régi-istenek kiengesztelő áldozati énekei és busuló mécslángjai. Nem öntudatos és jóleső büszkéi A Nemzeti Szalon pedig ne állítsa ki őket. Nem lehet kedés ez a múlttal, inkább bocsánatkérés, inkább kibéküeléggé rossz néven venni tőle, hogy vállalkozik a névtelen lés. És ezért van valami kesernyés, mellékizük a jubileumi és érdemetlen senkik lanszirozására, hogy ezeknek a kis lakomára töltött poharaknak. ál-festőknek odakölcsönzi a nevét. Ám csináljon művészi politikát, válaszszon.a világon létező művészeti irányzatok De a sok mesterkélt édesség után szinte üditő ez az közül és álljon valamelyik mellé. Mondja, hogy a legfekeegészséges fanyarság. Ezek a centennáriumok, ezek az tébb konzervatizmus barátja, mondja, hogy az ultraegyre gyakoribb multbafelejtkezések egyre tisztábban mumodernség rajongója, mondja, hogy teljesen objektív, tatják a nagy folyam szükségszerűen irányuló, jövendő csak azt ne mondja, hogy ezek a hölgyek és urak, akik jobb ágyát, amit a fölgyülemlett habozó, kereső hullámok apró sorsra érdemes termeiben most kiállítottak, művészek. ágakra szétömölve hagytak el. Égy erőszakos szakadék Azok közül, akikkel most dolga volt, választott volna ki kitöltésének vágya nyilatkozik meg ebben a jubileumokat négyet-ötöt és csinált volná kiállítást két teremben: De őszintén átérző csendes rezignáczióban, vágy a folytatásra,ne töltse meg az. összes termekét ilyen rangtalanokkal, a természetes, múltba kapcsolódó és nem attól elszakadni, akiknek a kiállítók névsorában való szerepléshez egyálazt megtagadni akaró továbbfejlődésre. A nagy és biztos talában nincsen joguk.' Akik kezükbe veszik az ecsetet alapok a múltban állnak s a levegőbe épített czifra tornyocsés megpróbálnak valamit lefesteni ismert művészek re-, kák alig pár év alatt összeomlottak, nincs hát miért sokat czeptje szerint. Ez talán a legjellemzőbb reájuk nézve. •tépelődni. Ami értéket fölszedtünk, az hasznos, életképes Ezen a kiállításon talál az ember utánzatokat á la Rippl gazdagság marad a tévedések beismerése után is, azzal és á la Nagy Sándor, á la Benczúr és á la Vadász Miklós. csak erősebbek lettünk. A centennáriumokra gyűjtött
.600 tüzek fényénél pedig öntudatlanul is arra keressük a régi, hatalmas folyó medrét, amerre az a jövendőbe teli harsogással, diadalmasan ömölhet. É s ha igy próbáljuk megfejteni a százéves évfordulók d i v a t j á t , talán nem csalódunk, ha többre tartjuk azt egyszerű és érthetetlen szeszélynél és egy hatalmasabb és egészségesebb korszakra való sóvárgás zenéjét halljuk fölcsendülni benne. C.
KÖZGAZDASÁG. A Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság igazgatósága megállapította az intézetnek 1913 junius 30-ra lezárt félévi mérlegét, mely a mult évben elért 1,458.275-24 K tiszta nyereséggel szemben 1,504.223-24 K tiszta nyereséggel zárul, a nyereségáthozat figyelembevétele nélkül. A nyereség- és veszteségszámla a következő tételekből áll: Nyereségáthozat az 1912. évről 350.570*64 K (338.777-79 K) ; kamatszámla 1,617.983-74 K (1,553.564*20 K) ; jutalékok és különféle nyereségek 397.381*12 K (390.509-05 K) ; házbérjövedelmi számla 57.376*68 (10.759*26) k ; költségszámla 436.971' 16 K (399.940*91 K ) ; adó- és illetékszámla 125.487*14 k (96.616-36 k ) ; házadó 6.060.— K. Első félévi nyereség 1913. évben 1,854.793-88 K . A kamatjövedelem, beleértve az intézeti házból eredő jövedelmet, a mult évivel szemben 111.036*96 K-val, a jutalékok és különféle nyereségek czimén elért eredmény 6.872*07 K-val nagyobb. A költségek, adók és illetékek pedig 71.961-03 K-val magasabb összeggel szerepelnek. Az elért tiszta nyereség, a mult évről áthozott nyereség-egyenleg tekintetbe vétele nélkül, az alaptőke 9*40% kamatozásának felel meg pro rata temporis, a mult év első felére eső 9*1 i % - k a l szemben, ami mellett figyelembe veendő, hogy a kitüntetett nyereségben társas üzletekből származó nyereség elszámolva nincsen és a bank tárczájában, valamint a biztosítéki alapokban levő czimletek árfolyamcsökkenése leíratott a nyilt és rejtett tartalékok igénybe vétele nélkül.
HETI POSTA. Baross-utcza 3. A prózában irt költeményekről nem sok jót mondhatunk. Nietzsche őrültsége látszik rajtuk, Nietzsche zseniálitása nélkül. Különben pedig vannak költemények, melyeket még versben se lehet megírni, nem hogy prózában. Mindez azonban nem zárja ki azt, hogy ön nagyon kiválót produkálhasson, mint újságíró. Egy előfizető. Kéziratot mindenki beküldhet, tehát ön is. Elolvassuk és véleményt mondunk róla. Győr. I. Nem emlékezünk régebbi verseire s az üzenetre sem, melyre hivatkozik. Talán másnak szólt az üzenet és ön magára vonatkoztatta. A küldött verseket nem használhatjuk. Gyöngéljük. Küldje ama napilapok valamelyikének, amelyek hátul az apróhirdetések előtt verseket is közölnek. Ott szívesen veszik majd. Szeged. Dr. P. Az egyiket közöljük. Budapest i f j . I. A kéziratot átveheti a szerkesztőségben. M. J. A versírás nem kenyérszerző pálya. Látszik, hogy csak első éves filozopter. Tanuljon és fogjon valami másba, ha kenyérre valót akar szerezni. Sorvezető. Csak ezen a héten vehettük át a verseket. Köszönet és üdvözlet. Nem közölhető. A vonat. Esős délutánok. Egyedül. Kis tragédiák. A húgom alszik. Elsárgult lapok" közt. Ulysszes csügged. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : KISS JÓZSEF.
^ f
* ÁLaLUs, . 1 levél :30 fillér 1 doboz 1 korona Pattanást, mitesszert,börvorosseget elmulaszt. B á r s o n y s i m a , r ó z s á s , ü d e , b a j o s a r e z s z i n t ad.— EGO p i p e r e b o r a x s z a p p a r t . . . . K 1.— o EGO p i p e r e b o r a x e r é m . K 1.50 U
A Leszámítoló Bank félévi mérlege. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igazgatósága báró Madarassy-Beck Miksa elnöklete alatt megtartott ülésében megállapította a folyó üzleti év első felére vonatkozó mérlegét. Az első félesztencjő, a nyereségáthozatot is beleértve, 2,941.707-05 korona nyerességgcl zárul a megelőző üzletév első felének 2,783.553*63 korona eredményével szemben és igy a nyereség az idén a tavalyi esztendő hasonló időszakával elért eredménynyel szemben 158.154-58 korona többletet mutat fel. A nyereség- és veszteségszámla áttekintéséből az is kitűnik, hogy az ez idén kimutatott nyereség csaknem kizárólag a folvó üzletből ered. A Jelzálogbank félévi mérlege. A Magyar Jelzálogbank most teszi közzé folyó első félévi mérlegét, mely 3,623.887-56 K tiszta nyereséggel zárul. Az intézet első félévi mérlege a jelzálogüzlet közismert nehézségei darczára tavalyi nívóját nemcsak megtartotta, de valamivel meg is haladta, ami mindenesetre elismejésrcméltó eredmény. E mellett figyelemreméltó, hogy közel hét millió korona jelzálog- és községi kölcsönt folj'ósitott s tiz millió korona intézeti czimletet sikerült eladnia. »Unio« élet- és gyermekbiztositó intézet mint szövetkezet (ezelőtt : Első Leánykiházasitó Egylet) Budapest, VI., Terézkörut 40—42. Alapíttatott 1863. Folyó év augusztus havában 1,307.000'— K értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 1 .IOO.OOO'— K értékű uj biztosítási kötvénv állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében 177.623-89 K fizettetett ki. 1913 január i-től augusztus 31-ikéig bezárólag 10,111.400'— K értékű biztosítási ajánlat nyújtatott be és 8,682.000-— K értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosítási összegek fejében a folyó évben 1,305.138-99 K és az intézet fennállása óta 21,730.433-01 K fizettetett ki. Ezen intézet az élet- és gyermekbiztositás minden nemével foglalkozik, a legolcsóbb díjtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett.
—
KISS LflSZLO i ? Z
Budanest,Baross-utca 81. U J
Dupla élvezetté válik szabadsága, ha czipőire elutazása előtt oBersom gummisarkokat tétet. Az U j Berson gummisarok aranydobozban : kényelmes, elegáns, ruganyos, tartós. Czipészétől kifejezetten »Berson«-t kérjen, ha jól akar járni.
ezipoK
EtsBvangn
anya!
vamot!
Zsuffa
utóda
f V „ Egyetem-utcza Híagy
ftápes
ávfegyxáH
távit
ás
nBt.
EgyságáwaH
t K
FÜREDI ADMM 3.
SZ.
ingyen
16.SO,
20.S0.
Budapest
tflfcnriftpíniMnraí sicmfcen)
fa
Hazat
ás
bávwnentve.
Budapest, 1913. — Nyomatott az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-társ. betűivel.
Tele
fan
94 — O 7.