Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői * Gyógyforrásai. Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1

A TE R M É 5 Z E T

Budapest Székesfőváros

Gyógyfürdői * Gyógyforrásai iJHIIilllilílllil

. ::iÉi!Éi;M

Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1. 47 C°*os, radióaklív hőforrások. Társas íhermál* és íhermal*kádfürdők. Iszapkezelés »Szení Gellért* kolopi rádiumos gyógyiszappal. Hőlégkezelés. Elekíroíherapía. Gépgyógyészaí. Inhalaíóríum és pneumatikus kamra. Fényfherapia. Szénsavas fürdők. Nőgyógyászali osztály: íhermál*, sós*, láp«, vasas* és kénes*ülőíürdőkkel. Ulírarövid elektromos hullámgyógykezelés. — Therapiás és diagnosíikus röntgen, chemiai és bakteriológiai laboratórium. Elsőrangú gyógyszálló, a fürdővel közvetlen kapcsolatban. 240 legmodernebb kényelemmel berendezett szoba és lakosztály. Diaetás konyha. Gyógyvendégeknek a szobaárakból jelentékeny engedmény. Kívánságra pensk>rendszer.

Széchenyi Gyógyfürdő Budapest—Városliget 970 m. mélységből feltörő 74 C°*os hőforrás. Térsas* és kádfürdők. Iszapkezelés. Szénsavas fürdők. Hőlégkezelés. Gépgyógyászaí. Gyönyörű berendezésű nép* gyógyfürdő, külön férfi és női osztállyal. Nagyméretű ivőcsarnokában ivókúrák gyomor* és bélbeíegeknek, hörg* és garaíhurulok ellen.

Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet-híd budai hídfőjénél 43—47 C°*os, erősen radioaktív gyógyforrások. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencéjével a legtökéletesebb fürdést nyújtja. Ivókúrák. Fedett úszócsarnok, a nyári idényben íeíőnapozóval. Modern berendezésű rádiumos kádfürdők. ilíilHlIIiihiiiil

Szent Imre Gyógyfürdő (Rácfurdő)

Budapest, I., Hadnagy-utca 8—10. 437 C. fokú radioaktív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos és köszvényes bántalmakat, az idegzsabákal, az idült izületi izzadmányokal; mindennemű csoníbáníalmakaí.

A TERMÉSZET KIADJA: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE

SZERKESZTI;

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL :

ÉVFOLYAM

LÚCERDŐ

ELŐFIZETÉSI DIJ: EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT TELEFON: 220-400

XXXV.

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN

NADLER HERBERT

EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR

12. S Z Á M

(Picea

excelsa)

A

PLAY-HEG YEN,

1939.

VOLÓC

MELLETT.

Vajda László felvétele. (Rapaics Raymund dr. »A Ruténföld növényvilága* című cikkéhez.)

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: A R u t é n f ö l d n ö v é n y v i l á g a . Borsodi László: Őszeleji b o l y o n g á s o k . Láng Rezső: B i z o n y , n e h é z az élet!

Rövid közlemények. Állatkerti hírek. Reményi Józsefné: A k i s J é z u s , meg a l ó .

DECEMBER

A RUTENFOLD NÖVÉNYVILÁGA. írta :

Rapaics

Az év utolsó hónapjában szokás emlékezni az elmúló esztendő eseményeire. Ennek az esztendő­ nek a természet barátai számára is legnagyobb eseménye volt a Ruténföld visszaszerzése a magyar anyaországhoz. A húsz esztendeig nélkülözött Kárpátok bár keskeny, de értékes darabját szereztük vissza. Ezzel új világ nyilt meg a magyar természetbarátok számára is. A természetjárók a hegyvidékeket, havasokat mindenütt a világ­ háború után szerették meg. Nekünk az elmúlt húsz évben meg kellett elégednünk a MagyarKözéphegységgel és az Alpokaljával, most azonban megnyíltak előttünk a Kárpátok északkeleti darabjának hegyei és völgyei is. A Kárpátoknak ezt a részét hajdan ErdősKárpátoknak nevezték, ezt a helyes elnevezését olvassuk a mult század magyar térképein és föld­ rajzi könyveiben. A Ruténföld felét ma is erdő borítja. Mégpedig nemcsak lomboserdők, hanem hatalmas fenyvesek is. Nemcsak ritka ligetek, hanem sűrű erdőrengetegek, a medve, farkas és hiúz utolsó példányainak élettere. A z erdők felében hatvan-, majdnem negyedrészében száz­ évesnél idősebbek a fák. Őserdőknek ezeket az erdőrengetegeket ugyan nem mondhatjuk, mert csak azt az erdőt nevezhetjük őserdőnek, amelynek fáit nem hordják el, hanem a fák maguk dőlnek ki és az erdőben korhadnak el. De biztos, hogy

Bihari-orgona (Syringa Josikaea) a Vicsavölgyben, Z á n k a Bereg megyében. Vajda László felvétele.

Raymund.

a Ruténföldön vannak olyan erdők, amelyek megközelítik az őserdő fogalmát. Az Alföldről a Ruténföld felé közeledve, a hegyek és erdők alján peremvárosai, Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős köszöntenek. Körülöttük és mögöttük a jól ismert magyar tölgyesek borítják a vidéket. A csertölgy ugyan hiányzik, de a meleg lejtőkön ott is megtaláljuk a molyhostölgyet, más nevén magyalfát. Amint azonban a peremvárosok mögött behatolunk a hegyi erdőkbe és a fokozatosan emelkedő lejtőkön fölfelé igyekezünk, csakhamar meglátjuk a jelleg­ zetes kárpáti bükkösöket, azokat a hatalmas erdőrengetegeket, amelyekről a Kárpátoknak az a része az »erdős« jelzőt kapta. A bükk maga az ismert európai bükkfaj, a bükkös cserjéi és évelői is többnyire olyan fajok, amelyeket más bükköseinkben is megtalálunk. De ezek közé a kevésbbé érdekes növényfajok közé a bükkösök táján számos jellegzetes kárpáti faj vegyül, olyan növények, amelyek csak a Kárpátok területén nőnek vagy legalább ott van terjedésük központja. Ezek alapján külön­ böztetjük meg a kárpáti bükkösöket a többi európai bükkösöktől, például a Magyar-Középhegység bükköseitől is. A Ruténföld bükkország, a ruténföldi erdőknek majdnem nyolc­ van százaléka bükkös. Az országhatár a nagy kárpáti víz­ választó, ettől nyugatra minden víz a Dunába folyik. Amint ehhez a vonal­ hoz közeledünk, egyre több a fenyves. Különösen a Ruténföld déli felében, Máramaros megyében. Feljebb, Ungban és Beregben, csak szigetenként akad fenyves. Máramarosmegyében a kárpáti fenyves a Nagyág felső szakaszától a román határig 720 és 1470 átlagos tengerszintfeletti magasságban össze­ függő széles szegélyt alkot. A ruténföldi fenyvesekben legtöbb a lucfenyő, ez a szép szálfa, amelyet a városi ember mindig bizonyos tisztelettel néz, amióta karácsonykor ellátogat lakásunkba és meghirdeti a természet örök újjá­ születésének és az emberi szeretet­ nek ünnepét. A jegenyefenyő ritkább, de mélyen lehatol a völgyekben a bükkösök közé. A lúc- és jegenye­ fenyőerdő örökzöld és sötét, a sűrű hatalmas koronák elzárják a napsugár­ tól az erdő belsejét. Könnyű tehát köztük megismerni és már messziről megkülönböztetni a vörösfenyőerdőt, mert a vörösfenyő télire lehullatja huszasával-negyvenesével csomókban nőtt tűleveleit, ágai lazán állnak, ezért a vörösfenyőerdő koronaszintje laza, maga az erdő pedig világos. Vörösfenyőkből is nagyon szép erdők vannak a Ruténföldön, különösen a Máramarosi-havasokon. mellett

H a a hegységnek azt a részét nevezzük havas­ nak, amelynek legmaga­ sabb csúcsai az örök hó övébe nyúlnak, akkor a Kárpátokban sehol sin­ csenek havasok. De a kár­ páti ember szerényebb az Alpok lakójánál és már azt a hegységet is gyakran nevezi havasnak, amelynek csúcsai az erdő felső határa fölé maga­ sodnak. Szakember ezt a tájat »havasalji« tájnak nevezi. A Ruténföldön sok olyan hegy van, amely­ nek csúcsa a havasalj i tájig ér, különösen a terü­ let déli részén, ahol két­ ezer méternyi magasságú hegyek is vannak. A ruténföldi hegyek leg­ nagyobb része kárpáti homokkő, olyan kőzet, amely nem hasad szét merész- és regényesalakú sziklákká, hanem simafelületű, egyszerű domb­ hátakban emelkedik az erdőhatár fölé. Csak a terület legdélibb részén, a román határ felé buk­ kan elő a kárpáti kris­ tályos tömegek egy szi­ gete, a Máramarosi-havasok központi tömegének északi része. A havasalj i táj legér­ dekesebb növényei a ha­ vasi cserjék, az erdő felső h a t á r a fölött a fás növények törpe képvise­ lői. Velük kezdődik tehát a Ruténföld havasi világa. A ruténföldi havasokon Vörösfenyőerdő bizony gyakran csak a ha­ vasi-éger (Alnus viridis) képviseli a havasalj i törpe erdőt, amely a legkevésbbé jellegzetes, mert gyak­ ran leszáll a fenyves övbe, sőt még a bükkösök övébe is. Néhol a törpeboróka (Juniperus nana) földre csepült cserjéi szegélyezik az erdőhatárt, a közön­ séges-boróka havasalji alakjának heverőszárú, legfeljebb félméter magas példányai. A Szvidovec csúcsain rátalálunk a legszebb havasi cserjére, a havasi-hangarózsára (Rhododendron Kotschyi), ez onnan kezdve dél felé a Kárpátoknak nagyon jellegzetes havasi cserjéje. A természetjárók méltán rajongnak gyönyörű piros virágaiért. A Ruténföld legmagasabb csticsa a 2057 méter magas Hoverla. A Hoverlán az erdőhatár fölött a havasalji törpe­ cserje a henyefenyő (Pinus montana), ez a leg­ jellegzetesebb havasalji cserje. Hoverlai termő­ helye legészakibb kisugárzása a Máramarosihavasok hatalmas központi tömegének, amely

(Larix decidua) Rahó mellett. Vajda László

felvétele.

azonban a ruténföldi magyar-román határtól m á r délre van. A havasalji cserjék övétől feljebb, a hegy­ csúcsokon, havasi — helyesebben mondva, havas­ alji — mezők vannak. Ezeken legeltetik nyáron a magyarorosz pásztorok a juhot. Tájképileg ezek a hegycsúcsok, miként m á r említettük, egy­ hangúak, csak Rahótól délre változatosabbak, mert ott kezdődik a kárpáti kristályos kőzettömeg máramarosi része. . Miután a Ruténföld növényvilágának tagozó­ dását magassági övek szerint m á r ismerjük, meg­ említhetünk néhány különösebben érdekes fajt. Ilyen elsősorban a bihari-orgona (Syringa Josikaea). A kertekben gyakran ültetett közönséges­ orgona Kisázsiából a Balkánon á t felhatol Hunyadmegyébe és tovább a Bihar-hegység déli részébe,

s ott eléri északi határát. Ö t t a helyet átengedi a bihari-orgonának; ez a Bihar-hegységtől Máramaroson á t Beregés Ung-megyéig terjed. Ennek a szép cserjénknek első felfedezője Gróf Bethlen Katalin, néhány példányt a Sebes-folyó völgyéből hozott kolozsvári kertjébe. Nem közeli rokona a közönséges-orgoná­ nak, testvérfajai Ázsiában élnek. Régi idők maradványa, amikor azon a tájon bizonyára még több orgonafaj élt. Más érdekes növénye a Ruténföld­ nek a tizestárnics (Gentiana pyrenaica). A szép tárnicsvirágot mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy a tárnicsvirág kelyhének öt cimpája van. A tizes­ tárnics arról nevezetes, hogy az öt cimpa között majdnem hasonlónagy­ ságú függelékek vannak, mintha a virágnak tíz cimpája volna. E z a különös tárnics a Ruténföldön szintén régi idők maradványa. A Ruténföld­ ről messze délre kell utaznunk, amíg újra megtaláljuk, mert a tizestárnics csak szigetszerűen terem a Pireneusok­ ban, Kisázsiában, a Kaukázusban és talán a Balkánon. Valamikor Erdély­ ben is honos lehetett, de onnan már régen kipusztult, s most déli hazájá­ tól elszakadva él a Ruténföldön. Tizes-tárnics (Gentiana pyrenaica) a Stoy-hegyen, Volóc mellett, Amikor a Ruténföldet a magyar Bereg megyében. Vajda László felvétele. anyaországhoz visszakaptuk, a ter­ mészetjárók első kérdése az volt, vájjon terem-e ott a havasokon havasi­ gyopár (Leontopodium alpinum) ? Ezért a fehéren országi egyetlen havasigyopárost. A szakemberek gyapjas-molyhos növényért minden természetjáró tudják, hogy kötelességük mindent elkövetni a rajong, és jelvénye. Bizony van a Ruténföldön havasigyopár védelme érdekében, ezért remélhető, egy hely — de csak egyetlen egy — az 1883 hogy mire a jövő évi természetjáró idény meg­ méter magas Bliznica, amelynek palás részén kezdődik, a Bliznica ama része, ahol a havasi­ a havasi gyopár díszlik. Szerencsére elég távol gyopár és t ö b b más szép ruténföldi növény terem, van a természetjárók rendes útjától, ennek már hivatalosan védett hely lesz és nem kell köszönhető, hogy még kevesen ismerik a magyar- tartani kipusztításától.

OSZELEJI BOLYONGÁSOK. í r t a : Borsodi László.

Hová m e n e k ü l h e t e t t , h o l h ú z ó d o t t meg az a n é g y ember, a k i n á l u n k t i z e n k e t t e d m a g á v a l , f e l s ő p a r a n c s r a , a nap, hold és a t e m é r d e k csillag ú t j á t i r á n y í t j a , s egyben a szelek s z á r n y á n j á r ó fellegek m u n k á j a k ö r ü l szorgal­ matoskodik? T a l á n v a l a h o l a K á r p á t o k s z a k a d é k a i b a n h ű s ö l t e k . D e az is meglehet, hogy messze, nagyon messze, f ö l d g o l y ó b i s u n k t ú l s ó g ö m b ö l y ű s é g é n t a n y á z t a k , ahol a fák, vizek, h á z a k — n e k ü n k á l t a l e l l e n b e n helyezkednek el, amit az ö r e g Ivády Dávid Pálya m é g nekem sem akart elhinni, a m i k o r r é g e n , az i s k o l a i f ö l d g ö m b r ő l m a g y a r á z ­ gattam t ö b b e d m a g á n a k . — H a l l o g a t o m , a t a n í t ó ú r o l l y a n p o v é t á s ember, de nekem i l l y e t n é m o n g y é k . H a az o t t é g ú g y v ó n a , a k k o r az emberek m i n d é g t ó t á g a s t á l l a n á n a k , a p a t a k b a m é g sose m a r a n n a v í z , — á l l í t o t t a r e t t e n t ő makacsul, az erkölcsös l ó c s ö k ö n y ö s s é g é v e l . B e s z é l h e t t e m é n a föld f o r g á s á r ó l , v o n z ó e r e j é r ő l , b o r s ó t h á n y t a m a falra. K é t b i v a l y se m o z d í t o t t a v o l n a

k i v á g á s á b ó l az esze k e r e k é t . . . A fiatalabbak, hogy értelmesebbeknek látszódjanak, színlelték m a g y a r á z a ­ t o m h i t é t , de t é t o v a p i l l o g á s u k , bajusz alatt b u j k á l ó m o s o l y u k e l á r u l t a , hogy Pálya bátyót okosabbnak t a r t j á k n á l a m . . . Mégis s z é p i d ő k v o l t a k azok. Kevesebb t u d o m á n n y a l b e é r t ü k , de m i n d n y á j u n k s z í v é b e n o t t l a k o t t az Isten. H á t a n é g y k ö z ü l az első, a legfiatalabb, szeptember m e g é r k e z e t t . É l e t e r ő s e n , k a c k i á s a n k ö s z ö n t ö t t be. F,lülh á t u l meg k é t o l d a l t is m i n d e n j ó v a l teli a t a r i s z n y á j a . A g y e p ű k b e n szinte r o j t o k b a n k é k l i k a s z i l v a , a szőlő­ b a r á z d á k o n ő s z i b a r a c k t ö r d e l i az á g á t , a t ő k é k v e n y i g é i pedig m a l a c n a g y s á g ú f ü r t ö k alatt roskadoznak. K e r t é s z , s z ő l ő s g a z d a p é n z r e k e l , p é n z r e fekszik. A s z á n t ó v e t ő f ü t y ö r é s z v e s o r j á z z a Istennek s z á n t levelét a k ö v e t k e z ő év mindennapi kenyeréért. A magasabban f e k v ő e r d ő k r ő l leszorult magamfajta ö r e g v a d á s z i l y e n k o r a m e z ő s é g t a r l ó i t , r é p a - , here-

lucsokká vált minden g ú n y á m . Ennek m á r fele se t r é f a . . . Igyekeztem a legközelebbi szőlőláb k u n y h ó j a felé. Odafelé haladtomban egy gazos t a r l ó n nagy csapat fogoly zúgott fel l á b a m alól. A h ó n o m alatt v é d e t t puska j o b b k a k a s á t f e l r á n t o t t a m s nagy t á v o l b ó l egy foglyot l e c s í p t e m . I p a r k o d t a m a leesés h e l y é r e , de ott csak n é h á n y s z á l tollat t a l á l t a m . A t o l l k ö r ü l n é h á n y k ö r t tapostam hiába, majd loholtam menedék­ helyemre. A z u t á n t a v a l y i v e n y i g é b ő l t ü z e t i g a z í t o t t a m s m i n t r á é r ő ember szalonnát pirítottam. Falatozásom idején k é t s z e r is felszakadt a keleti é g b o l t o n n é h á n y percre a felhő, de csak a z é r t , hogy u t á n a megújult e r ő v e l zuhogjon a z á p o r . Reggel m é g a v á r o s b a n szokatlan jelenség k a p t a meg figyelmemet. K i s e b b - n a g y o b b rajokban fecskék keringtek u t c á n k b a n . K ü n n a m e z ő ­ H a v a s i - h a n g a r ó z s a (Rhododendron [KotSchyi) a Pop I v á n nevű hegyen ségen is ö t v e n e s - h a t v a n a s csapatok Báró Andreánszky Gábor felvétele. s ú r o l t á k a t a r l ó k gazosait, a nagy f e l h ő s z a k a d á s o k alatt meg k u n y h ó ­ v e r a n d á m h á r o m g e r e n d á j á r a teleszalagjait b ö n g é s z i . H a n e m ezidén nagyon s z e g é n y e s . pedett vagy harminc c s a p z o t t s z á r n y ú m a d á r k a . a m i a r a t á s u n k . Reggel 8-tól d é l i d ő i g n é h á n y m e d d ő E l t ű n ő d t e m sorsukon. K é s ő i fészkelésekből ennyi foglyot vagy ö t ö s - h a t o s c s a p a t k á t ha lelek. A füves nemigen szokott elmaradni, s m é g v a l ó s z í n ű t l e n e b b , t a r l ó k k ö z ü l meg h á r m a t - n é g y e t ö s s z e p i s z k á l u n k a hogy az e l k é s e t t e k i l y nagy s z á m m a l egyhelyen v e r ő d ­ »Betyár«-ral, a m í g egy s ö r é t r e é r e t l e n s ü l d ő r e t a l á l o k . jenek össze. Ú g y v é l e m , ezeket az a p r ó v á n d o r o k a t a Mégis, ha az i d ő engedi vagy halaszthatatlan dolgom lengyel föld r e n g é s e , v a g y a f r a n c i a o r s z á g i r e p ü l ő g é p e k nem akad, m i n d e n s z e r d á n és v a s á r n a p k ü n n vagyok. z ú g á s a , á g y u k p o k o l i d ö r g é s e riasztotta meg. E z e k t ő l D e l e l ő h e l y e m e t m i n d i g magasabb pontokon keresem k i , b ú j t a k v a l a m i csendesebb zugba, o m m a u i n d u l t a k el, m i n t a h o n n é t messze s z é t l á t h a t o k , a h o n n é t szemem az e r d ő s m e n e k ü l t ínségesek. T e h á t m é g ő k is s z e n v e d ő részesei hegyeket is belegelheti. Ilyenkor rendesen k u k o r i c a s z á r ­ az ú j v i l á g b o m l á s n a k , a k á r az á r t a t l a n e m b e r m i l l i ó k . kupac vagy hereboglya á r n y é k a az e b é d l ő m . É s a p o h á r K ö z e l s é g e m e g y á l t a l á n nem z a v a r t a ő k e t . S ő t egyik vizesbor u t á n k i s p i p á m f ü s t k a r i k á i n á t m e r ü l ö k az őszi s z e m f ü l e s e b b t ő l e m arasznyira csapott le egy nagyobb­ t á j g y ö n y ö r ű s é g é b e . K i s k i r á l y vagyok . . . M e r t az ősz fajta s z ú n y o g é r t a k u n y h ó a j t ó r a . A z u t á n t ö b b m á s i k legkedvesebb é v s z a k o m . Á m nemcsak a p u s k a o k á b ó l . is n e k i b á t o r o d o t t , e g y m á s u t á n k a p k o d t á k el a t ű z ­ E r d ő n e k - m e z ő n e k m á s ilyenkor a színe, i l l a t a . M á s helyem k ö r ü l s ü t k é r e z ő legyeket, darazsakat. Csak egy a hangja is. A z ő s z i b o g á r b ú s o n g : :»Prí-prí, odavan a - v a l a m i fenékfészek — gubbasztott m o z d u l a t l a n u l s nyár.« D e a h a l v á n y u l ó levelek t ö v é n fényesen b a r n á l l ó egyszer csak lebukott a gerenda a l á r a k o t t venyige­ r ü g y e c s k é k s a m a g o t p e r g e t ő hervadt v i r á g o k új k i k e ­ k é v é k k ö z é . K e z e m b e vettem, k ö r ü l t a p o g a t t a m . G y o m letről susognak . . . A h e g y e k b ő l a l á z ú g ó s z é l v i h a r í g y r o c s k á j a ü r e s volt, az é h s é g t ő l s z é d ü l t le. B e p ó l y á z t a m ü v ö l t : » F ö l d i n d u l á s ! v a d á l l a t t á s ü l l y e d t az ember! . . .« s e l y e m p a p í r b a s lefektettem a t ű z h e l y e n y h é b e . B á g y a d t A z ég h a l v á n y k é k m e z ő j é n legelésző fehér b á r á n y k á k szeme lassan m e g é l é n k ü l t , a m i k o r meg a negyedik ezt s ó h a j t j á k : »Fölfelé n é z z e t e k , ahonnan mindent l á t , legyet s z á j á b a n y o m t a m , n e m s o k á r a m o z g o l ó d n i kezdett mindeneket m e g m é r az Ö r ö k k é v a l ó . . .« a p ó l y á b a n . A z ö t ö d i k , hatodik legyet m á r ú g y c s í p t e

* De b ó d o r g á s a i m k ö z b e n nemegyszer m e g t r é f á l az idő, v á r a t l a n u l f o n á k j á r a f o r d í t j a k i r á l y s á g o m a t . í g y j á r t a m o k t ó b e r 8-án is. D é l e l ő t t %9-kor a B e t y á r n é l k ü l akasztottam neki a Czigédalja í g é r e t e s t a r l ó k n a k . K u t y á m a t otthon kellett hagynom, m i v e l e l ő b b i utamon a h e r e t a r l ó h á r o m l á b á n a n n y i r a kisebezte t a l p á t , hogy r á á l l n i is csak s z ű k ö l v e t u d . A m i k o r e l i n d u l t a m , egyetlen felhő nem v o l t az égen. 10 ó r a k ö r ü l h ű v ö s é s z a k k e l e t i széllel hirtelen elborult, s n é h á n y perc m u l t á n szemetelni kezdett az eső. A d d i g sem n y u l a t , sem foglyot nem t a l á l t a m . E g y i k d ű l ő ú t o n p u t t o n t e r h é v e l hazafelé t a r t ó ember v i l á g o s í t o t t fel, hogy p i t y m a l l a t t ó l 8 ó r á i g k é t p u l i , meg egy kuvasz a közeli f ö l d e k e t ö s s z e h a j k u r á s z t a . A m i k o r a csepergés z á p o r r a fordult, egy s z á r k u p a c b ó l a l a k í t o t t s á t o r alatt b ú j t a m meg. D e ott is n e m s o k á r a

el k e z e m b ő l . J ó n e g y e d ó r a m u l t á n k i s z a b a d í t o t t a m r a b s á g á b ó l . V i s s z a r ö p p e n t t á r s a i k ö z é a g e r e n d á r a , onnan ragyogott r á m h á l á s a n k é t k i s fekete szeme. H i á b a v á r t a m az eső s z ű n é s é t . 144-kor hazafelé i r á n y í t o t t a m szekerem r ú d j á t . E g y darabig t o r o n y i r á n t cuppogtam a féltérdigérő l a t y a k b a n t a r l ó n , s z á n t á s o n keresztbe. M a j d , hogy í m az é s z a k i szél m e t s z ő hidegre v á l t o z o t t , a l e g r ö v i d e b b egyenes d ű l ő ú t r a t é r t e m . A fecs­ k é k raja m i n d e n ü t t n y o m o n k ö v e t e t t . G ú n y á m gőzölgésében, vagy kilélegzésem k ö d p á r á j á b a n m e l e n g e t t é k elgém­ beredett t e s t e c s k é j ü k e t . E g y pedig— b i z o n y á r a k u n y h ó a l j i k i s v é d e n c e m — b a l fülem m e l l é ü l t k a b á t o m gallérjára.*) *) Kzen a hirtelen-zord napon v á r o s u n k a t is elözönlötték a fecskék. Fészerekben, udvari szobák, ajtók s ablakok szélmentes p á r k á n y a i n szálltak meg, de ahol nyitott ablakra leltek, a lakásokba is b e b á t o r k o d t a k . M á s n a p reggel az u t c á k , udvarok tele voltak halott fecskékkel.

í g y v e r e j t é k e z t e m he l á m p a g y ú j t á s k o r a v á r o s v é g é r e . A k i mellettem elhaladt, azt gondolhatta, hogy s z ü r e t r ő l j ö v ö k , s v a l a h o l a j ó egri bor t a s z í t o t t az á r o k b a . . . Cselédein a k o n y h á b a n alig t u d t a lefejteni r ó l a m a l e g a l á b b n é g y - n é g y k i l ó r a s ú l y o s o d ó t t bakancsot,

meg a csepegő f e l s ő g ú n y á t . K é s ő b b pipaszó mellett kezdtem a P e s t i H i r l a p o l v a s á s á b a , de alig n e g y e d ó r á r a az is kiesett k e z e m b ő l . . . s a z o k r ó l a boldog i d ő k r ő l á l m o d t a m , amikor a g ó l y á k , fecskék nyugodtan j á r ­ h a t t á k őszi és tavaszi v á n d o r ú t j u k e g y e n e s é t .

BIZONY, N E H É Z A Z É L E T ! í r t a : Láng M.ég csak novemberben j á r u n k . E l ő t t ü n k v a n m é g a t é l m i n d e n b o r z a l m á v a l . D e h a az ember j á r j a a h a t á r t , m i n t ahogy én is s z o k t a m , m á r i s a n n y i n y o m o r ú s á g o t l á t h a t , hogy szíve is m e g f á j d u l bele. J ó l v a n , hiszen szenvednek az emberek is. N é m e l y e k , nagyon sokan, nagyon sokat szenvednek. De a l e g t ö b b j é n e k mégis csak v a n egy k i s meleg zuga, ahol m e g h ú z z a m a g á t . V a n egy k i s h a j l é k a , amely m e g v é d i a t e r m é s z e t viszontag­ s á g a i ellen. H a egyebe nincs is, akad i m i t t - a m o t t egy kis h u l l a d é k rőzse, k u k o r i c a c s u t k a , s z á r í t o t t vadgesz­ tenye, amivel k i ű z i l a k á s á b ó l a hideget. M e r t j ó l ég á m a vadgesztenye! Ú g y pattog a k i s v a s k á l y h á b a n , m i n t h a csupa a p r ó g r á n á t volna, s amellett o l y a n t ü z e v a n , hogy m é g a k á l y h a c s ő is kipirosodik tőle, a m i k o r o d a k i n n i g a z á n hidegre fordul m á r az i d ő . Mert é r d e k e s , a s z e g é n y ember e b b ő l is t u d jósolni. Estenden e l ü l d ö g é l a k i s k á l y h a mellett, hallgatja a p a t t o g ó s z i k r á k m e s é j é t , s k ö z b e n arra is r á é r , hogy keresse a kapcsolatot a nem mindennapos jelenségek és a t e r m é s z e t k ö z ö t t . í g y a z t á n sok dologban t u d ó s a b b , m i n t a tanult v á r o s i ember.

Rezső. v a l a m i megnevezhetetlen e r ő ű z i , hajtja, hogy p á r t keressen m a g á n a k , hogy s z e r e t k e z z é k , hogy a v e t é l y ­ társakkal véres párbajokat vívjon. . . Akkorra volt s z á n v a ez a hajacska. É s most el kellett fűteni. M i n d . A z u t o l s ó m o r z s á i g . Mert az élet fontosabb, m i n t a l e g é n y k e d é s . É s most s o v á n y . Szinte zörög a csontja. M i lesz, U r a m Isten, m i lesz, h a m é g t o v á b b is tart ez a nedves i d ő j á r á s ! N e m lehet ezt m á r s o k á i g bírni. L á m , a f á c á n n a k , fogolynak jobb. A n n a k nem ázik á t o l y a n k ö n n y e n a tolla. B á r n e k i k sem fenékig tejfel az élet, de a n e d v e s s é g e t jobban b í r j á k . E l e s é g is akad m é g , h a nem is b ő v e n . A n y á r i b ő s é g n e k m á r v é g e . K e m é n y e n meg k e l l dolgozni minden f a l a t é r t . D e h á t ez m i n d i g í g y volt, így is lesz. H a egyszer b e k ö s z ö n t ö t t az ősz, leszedik az asztalt. Csak a m o r z s á k maradnak. J ó k ezek is annak, a k i meg tudja ő k e t b e c s ü l n i . E l v é g r e a t ö b b i m a d á r n a k sincs j o b b dolga. M i n d azt panaszolja, hogy fogj' az eleség. A z a z , m i t is m o n d o k ! Dehogy is p a n a s z o l j á k ! H a n g j u k sem igen h a l l i k , a n n y i r a lefog­ l a l j a ő k e t az élet gondja. Mert r ö v i d a nap, h o s s z ú az éjszaka, s ugyancsak igyekezni k e l l , hogy m é g világossal összeszedegessenek annyit, amennyi reggelig melegíti ő k e t . A z e r d ő n m é g csak akad v a l a m i , de a m e z ő n b i z o n y m á r nagyon g y é r e n v a n az eleség. M á r a varjak is k ö z e ­ lebb h ú z ó d t a k az emberlakta helyekhez. A pipiske is ott v a n m á r az u t a k k ö z e l é b e n . A cinke m é g k i t a r t az e r d ő b e n . Sok dolga akad m é g ott. H i s z e n b á r v o l n a is m i n d i g ! De a m i k o r m e g j ö n a fagy, az ó l m o s e s ő , a zúz­ mara, a h a v a z á s , a m i k o r legnagyobb szüksége v o l n a bőséges élelemre, egy reggelen arra é b r e d s z e g é n y k e , hogy nincs m u n k a . D o l g o z n é k b i z o n y , e r ő l k ö d i k is, hogy hozzáférjen a fák k é r g é h e z , de gyenge csőre nem bír meg a k e m é n y jéggel. T a l á n l á t j a is az á t l á t s z ó p á n c é l alatt az ízes falatokat ; e l é r h e t ő közelségben vannak e l ő t t e ; de nemhogy k i t u d n á ő k e t b á n y á s z n i , hanem m é g l á b á t sem tudja megvetni, hogy a m ú g y i s t e n i g a z á b a n odakoppintson csőrével. É h e n k e l l itt veszni! L á m , m i l y e n j ó most n y ú l n a k , f á c á n n a k , fogoly­ n a k ! E r ő s l á b u k k a l k i k a p a r j á k az eleséget a h ó alól. H a nagyon s z ű k ö s e n is, de v a l a m i m é g i s csak akad. A z t á n meg az emberek is adnak nekik. I t t is, ott is l á t n i e t e t ő t , k a r ó r a k ö t ö t t l u c e r n a c s o m ó t , egy-egy r é p á t , m i e g y m á s t , a m i t m i n d az ember rak k i n e k i k é l e t m e n t ő ü l . Csak r e á nem gondol s e n k i ? . . . N e m lehet a z ! . . . N i n i ! M á r az ő z i k é k n e k is hozott eleséget. N e m lehet o l y a n gonosz, amilyennek m o n d j á k . O bizony nem fél t ő l e ! Ő bizony bemegy h á z á h o z , oda, ahol a k é m é n y füstöl, h á t h a neki is j u t t a t egy k i s a l a m i z s n á t . A z t nem k í v á n h a t j a tőle az i l y e n kicsiny m a d á r , hogy ide hozza k i u t á n a . E z m á r csak v i l á g o s !

Szó, a m i s z ó , az ember csak t u d m a g á n valahogy segíteni, ha m é g olyan s z e g é n y is. De m i t csináljon a s z e g é n y vad? Ugy-e, h ú z ó d j é k meg jó, meleg v a c k á b a n . H i s z ' annyit hallottunk, olvastunk m á r erről a meleg v a c o k r ó l , hogy annak m á r csakugyan j ó n a k és melegnek k e l l lennie. N e m mondom, van i l y e n is. D e nem á m novemberben! M e r t a m i k o r s z i t á v á k o p n a k m á r o d a f ö n n a v í z t ö m l ő k , s m i n d e n p ó r u s u k o n á t s z i v á r o g a hideg, a d e r m e s z t ő n e d v e s s é g , b i z o n y nincs olyan vacok, amely be nem á z n é k , nincs o l y a n meleg b u n d á c s k a , amely b ő r i g n y i r k o s s á nem v á l n é k . Es m á r hetek ó t a t a r t a n y í r k o s , csepergős, esős i d ő . M á r hetek ó t a ! Es a z ó t a nem volt meleg vacok, s z á r a z b u n d á c s k a , csak sok, sok fázás, d i d e r g é s . B i z o n y . A t é l b e n j ó . A fagyban j ó . A b u n d a s z á r a z marad, a. vacok sem ázik be, a z t á n n é h a a legförgetegesebb i d ő b e n a h ó is ú g y b e b o r í t j a , hogy csak egy k i s k é m é n y k é j e marad, amelyet a meleg p á r a tart n y i t v a . T e t ő v i l á g í t á s o s kis palota. M é g a szélvész is á r t a l m a t l a n u l s z á g u l d el fölötte ; legfeljebb f a l á t v a s t a g í t j a . O t t igen, ott j ó l lehet pihenni, szundi­ k á l n i , á l m o d o z n i , mert a s i l á n y t á p l á l é k is eléggé be tudja fűteni. A s z á r a z , meleg b u n d á c s k a nem engedi elillanni a test m e l e g é t . De m o s t ? . . . A j a j ! V a n m é g t á p l á l é k , az őszi v e t é s e k szinte k í n á l k o z n a k , kelletik magukat, egy-egy kinnfelejtett r é p a is akad, l u c e r n á t is lehet s z á l a z u i , de ezt a sok kincset h i á b a szedegeti b e n d ő c s k é j é b e , b i z o n y nem elég a fűtésre, mert a nedves, b e á z o t t vacok, a csapzott b u n d á c s k a minden meleget felemészt. E l ő k e l l venni a t é l i r e t a r t a l é k o l t h á j a c s k á t is, azt a sokat emlegetett n y ú l h á j a t , a m e l y r ő l a s z e g é n y ember azt tudja, hogy j ó k e l e v é n y t fakasztani. H á t a n y ú l n a k nem erre kellett volna. E g é s z e n m á s r a s z á n t a . N o , a k a c s á k sem o l y a n nagy l e g é n y e k m á r , m i n t E r ő t a r t a l é k n a k . M a j d ha e l k ö v e t k e z i k az az i d ő , a m i k o r n e m r é g i b e n voltak. A m i k o r szegén}' n y u l a t m a j d az — nem t u d n i , m i t ő l — f o r r ó b b a n p e z s d ü l a v é r e , a m i k o r istenhidegje vette meg a sok e s ő b e n , alig lehetett velük

b í r n i , o l y a n nagy volt a m e l l ü k . Persze, a sok e s ő t ő l m i n d e n s z á r a z g ö d ö r pocso­ l y á v á , minden pocsolya t ó c s á v á , minden t ó c s a t ó v á dagadt. B i r o d a l m u k ú g y meg­ n ö v e k e d e t t , hogy a k á r minden este m á s v í z r e s z á l l h a t t a k . A k k o r bezzeg! H a n e m m o s t ? . . . H o v a lettek a h í r e s e k ? Alig a k a d b e l ő l ü k m u t a t ó b a . V a n n a k , vaunak, n é h o l sokan is vannak, de ezek idegenek. K e m é n y e b b l e g é n y e k , a k i k t é l e n j á r n a k le h o z z á n k n y a r a l n i . A m i k o r innen m e n e k ü l , a k i teheti, a k k o r j ö n n e k ide n y a r a l n i ! H á t l á t o t t m á r a v i l á g i l y e n bolondokat? Ott ú s z k á l n a k , b u k d á c s o l n a k az Öreg­ d u n á n , nem egyszer zajló j é g t á b l á k k ö z ö t t , n é h a meg, a m i k o r m e g á l l a j é g , egy-egy m e l e g e b b v í z ű ö b ö l b e n , be nem fagyó ö r v é n y ­ ben, hogy m é g csak n é z n i is i s t e n k í s é r t é s ő k e t . E z e k m á r igen! E z e k l e g é n y e k ! D e o l y a n m e l e g v é r ű l e g é n y e k á m , hogy m é g t é l e n is fagylaltot esznek. T a l á n j é g s z e k ­ r é n y b e n k ö l t ö t t e ő k e t az anyjuk, hogy ú g y szeretik a hideget. í g y k e l l valahogy lennie, mert amikor tavaszodni kezd, s az á l d o t t n a p s u g á r egyre t ö b b zöld foltot v a ­ rázsol elő a h ó alól, amikor m e g s z ű n i k a zaj, elolvad a jég, a m i k o r minden b e c s ü ­ letes i s t e n t e r e m t m é n y e kéjesen, boldogan élvezi az é l e t a d ó meleget, h á t nem fel­ kerekednek, hogy visszamenjenek a hide­ gebb é s z a k r a ?. . . Tessék csak m o n d a n i : nem Csillagos-gerepcsin (Aster amellus) Leányfalun, a kertben. bolondok ezek ?. . . T e s s é k csak i g a z á n meg­ Nadler Ferenc f felvétele. mondani, k e r t e l é s n é l k ü l : nem k ö t ö z n i v a l ó bolondok ezek ?. . . Tavasszal mennek e l ! Tavasszal! A m i k o r ú j r a k e z d ő d i k a j ó meleg/az élet, a b ő ­ gesen n ő . A r a n y s á r g a v i r á g k o r o n g j á t s ö t é t i b o l y a szirmok ség, szerelem, az a n y a s á g , az a sok, sok b o l d o g s á g , a m i é r t k ö r í t i k . í z e erős, k o s z o r ú t k ö t n e k belőle. B o r b a n f ő t t e g y e n k é n t is é r d e m e s volt ezt a n e h é z telet á t s z e n v e d n i ? . . g y ö k e r e beteg m é h e k orvossága.« Vergilius virága, a csillagosgerepcsin (Aster amellus) Ázsia d é l n y u g a t i Jaj, de m i t is beszélek! T a v a s z . . . n a p s u g á r . . . r é s z é b e n , E u r ó p a déli felében honos, M a g y a r o r s z á g o n is meleg. . . H o l vannak ezek! Most november v a u . az e r d ő k szélének, t i s z t á s a i n a k egyik legszebb dísze. K ö d ö s , nyirkos, esős november. Es m á r k e v é s az eleség. Ősszel virágzik, m i k é n t Lippai írja, csaknem Szent Es egyre kevesebb lesz. É s j ö n m a j d a h ó , a fagy, a M á r t o n napig. A fészkesek c s a l á d j á b a tartozik, ú g y n e v e ­ z ú z m a r a . J ö n m a j d az a s z ö r n y ű szél, amely megdermeszt zett v i r á g a t u l a j d o n k é p e n v i r á g z a t , a s á r g á k a csöves mindent. J ö n majd az ínség, a f a g y o s k o d á s , j ö n n e k a k o r o n g v i r á g o k , az i b o l y a s z í u ű e k a nyelves s u g á r - v a g y végevárhatatlan éjszakák. . . szegély v i r á g o k . Szépsége annyira v o n z ó , hogy m á r a Jaj, be n e h é z az é l e t ! k ö z é p k o r b a n k e z d t é k kertbe is ü l t e t n i . A z ó t a is nagyon T a l á n jobb is v o l n a mindezt meg sem v á r n i . E l a l u d n i sok v i r á g k e d v e l ő t e r m é s z e t b a r á t ü l t e t t e el k e r t j é b e n ö r ö k r e a hideg vacokbau. Dermedten leesni a fáról. t ö v é t . S a csillagosgerepcsin m i n d i g m e g h á l á l j a a gondos­ Meghalni. M e g s e m m i s ü l n i . . . s á g o t , a kertben é p p o l y a n szép, amilyen a szabad t e r m é ­ De k i k ö s z ö n t i a k k o r a t a v a s z t ? . . . A tavaszt!. . . szetben ; m i n d e n ősszel megrakodik v i r á g o k k a l , csak A z á l d o t t meleget, é l e t e t , bőséget, szerelmet, a n y a s á g o t a n n y i m u n k á t k í v á n , hogy e l v i r á g z á s a u t á n a j á n l a t o s hozó t a v a s z t ! . . . M e r t b e k ö s z ö n t m a j d ! M i n d i g ís b e k ö s z ö n t ö t t a t é l r e ! Ú j r a meleg lesz! Ú j r a bőség lesz! Újra lesznek butuska k i s n y u l a k ! Ú j r a lesz fészek, t o j á s , csipogó a p r ó s á g ! . . . Istenem! N e m is o l v a u n e h é z az é l e t !

RÖVID KÖZLEMÉNYEK Vergilius v i r á g a . K o r u n k b a n a kertekben nagyon divatosak az évelők, az ősziek k ö z ö t t k ü l ö n ö s e n a gerepcsinek. Most t e r m é s z e t e s e n p o m p á s amerikai és k í n a i fajokat kedvelnek, de a régi e u r ó p a i - g e r e p c s i n is m e g á l l j a h e l y é t . A gerepcsinek szépségét Vergilius fedezte fel. »A m e z ő k ö n áll az amellus-virág — írja — s ű r ű e n , t ö m e -

szárait tőben levágni. Mikor és hol

s z e g ő d ö t t a h á z i p o l o s k a az

Rapaics emberhez ?

Sok tekintetben é r d e k e s és t a n u l s á g o s e l m e f u t t a t á s t olvashattunk »A T e r m é s z e t « novemberi s z á m á b a n egy ú j a b b a n terjedni, azaz v o l t a k é p e n az ember l a k á s á b a betelepedni k e z d ő d é l a m e r i k a i mezei poloskafajról. P o n ­ tos és m e g b í z h a t ó megfigyelések szerint ugyanis a k é t c e n t i m é t e r n é l nagyobb, Conorhinus n e v ű ó r i á s r a b l ó ­ poloska m á r t ö b b útszéli szállóba b e f é s z k e l ő d ö t t s az a l v ó k n a k nemcsak v é r ü k e t szívja, hanem — m i k é n t Szilády Zoltán, a k ö z l e m é n y szerzője megjegyzi — s z ú r á ­ s á v a l k ü l ö n ö s b e t e g s é g e t is terjeszt. N a g y o n helyes t e h á t a cikknek az a k e t t ő s c s a t t a n ó j a , hogy ne gondoljuk m a i é l ő s k ö d ő i n k e t »öröktől fogva« az emberhez t á r s u l t a k n a k .

másfelől pedig kísérjük fokozottabb figyelemmel a n á l u n k honos Reduvius personatus n e v ű r a b l ó p o l o s k á t , mert egyes megfigyelések szerint ú j a b b a n s ű r ű n k e r ü l g e t i az ember h á z a t á j á t s alighanem rosszban s á n t i k á l . A m i k o r ezt az é r d e k e s k ö z l e m é n y t a magam részéről is megszívlelésre a j á n l o m , e n g e d t e s s é k meg nekem, m i n t a t e r m é s z e t r a j z i k o h o l m á n y o k és b a l í t é l e t e k egyik irtog a t ó j á n a k , hogy Szilády cikke k é t p o n t j á t kiegészítsem, illetve h e l y e s b í t s e m . A h á z i p o l o s k á r ó l (Cimex lectularius) szólva, Szilády ú g y vélekedik, hogy elterjedésének egyik oka a faépítkezés, m á s i k oka pedig a görögkeleti kolostorokban s á l t a l á b a n a keleti v i d é k e k e n szokássá v á l t á l l a t k í m é l é s . E z e k szerint a szerző ú g y t ü n t e t i fel a dolgot, m i n t h a a h á z i p o l o s k a ősi á l l a p o t á b a n a b e r k i p o l o s k á k m ó d j á r a fák kérge alatt m e g l a p u l ó é l e t m ó d j a r é v é n , a f a é p í t k e zéssel kapcsolatban k e r ü l t volna az ember l a k ó h e l y é r e . Á m ez a felfogás szöges e l l e n t é t b e n v a n nemcsak annak a világszerte i s m e r t n e v ű és elismert magyar t u d ó s n a k k u t a t á s i e r e d m é n y é v e l , a k i hat é v t i z e d n é l hosszabb i d ő t szentelt a poloskafélék t a n u l m á n y o z á s á n a k , hanem s z e m b e k e r ü l a f ö l d t ö r t é n e t i adatokkal is. A Szilády c i k k é b e n is e m l í t e t t szakember, n é h a i Horváth Géza, egyik k ö z l e m é n y é b e n * ) r á m u t a t arra, hogy a Cimicidá-k c s a l á d j á b a t a r t o z ó h u s z o n k é t poloskafaj közül t i z e n ö t faj csak egyféle g a z d á n é l ő s k ö d i k : m é g p e d i g kilenc faj d e n e v é r e k e n , k é t faj galambokon, egy faj t y ú k o n , k é t faj fecskéken és egy faj emberen. »E fajoknak — írja t o v á b b Horváth — j ó v a l t ö b b , m i n t fele t e h á t k i z á r ó l a g csak d e n e v é r e k r e szorítkozik. E r r e t á m a s z k o d v a jogosan feltehetjük, hogy a Cimicidák eredetileg d e n e v é r - p a r a z i t á k voltak. E z esetben pedig az ember is csak a d e n e v é r e k t ő l k a p t a poloskáit.« E n n e k a felfogásnak helyességét igazol­ hatja az is, hogy az emberi l a k á s o k b a n m a l e g i n k á b b elterjedt k é t faj (C. lectularius és C. hemipterus), amelv nem ragaszkodik egyféle g a z d á h o z , ugyancsak gyakori a denevéreken. Horváth futólag azt is m e g e m l í t i , hogy a h á z i p o l o s k á k »valamikor a t ö r t é n e l e m e l ő t t i i d ő k b e n , az ő s e m b e r kez­ detleges lakásaiban« k e d v e z ő b b viszonyok k ö z é j u t v a , j ó v a l nagyobb s z á m m a l szaporodtak el, m i n t a denevér­ t a n y á k o n . S hogy a t u d ó s k u t a t ó csakugyan j ó n y o m o n j á r t , amikor a h á z i p o l o s k a nem k í v á n a t o s »háziállattá« szegődését r é g i b b i d ő k r e teszi, egyes f ö l d t ö r t é n e t i t é n y e k fényénél világosan l á t h a t j u k . Ilyen t é n y elsősorban az, hogy az ősemberfajok legtöbbje barlangban t a n y á z o t t . I l y e n m ó d o n b á r m i f é l e erőszakos b e l e m a g y a r á z á s nélkül, t e r m é s z e t e s m e g i s m e r é s az, hogy a barlangi ember a p o l o s k á t a t a n y á j á t vele m e g o s z t ó d e n e v é r t ő l k a p t a »örökségül«; m é g p e d i g l e g a l á b b m á r a j é g k o r s z a k k ö z e p e t á j á n , vagyis mintegy négyszáz-ötszázezer e s z t e n d ő v e l ezelőtt! H o g y Szilády m a g y a r á z a t á t nem fogadjuk el, a m á r felhozottakou k í v ü l m á s , h a s o n l ó a n n y o m ó s b i z o n y í t é k o k a l a p j á n tesszük. Való ugyanis, hogy az e r d ő k b e n , fakéreg alatt m a élő poloskafajok e g y i k é t sem a z o n o s í t h a t j u k a h á z i p o l o s k á v a l . Sőt u t ó b b i n a k egyenes ősét sem ismer­ h e t j ü k fel egyikben sem. M á r pedig, h a a Cimex lectularius csak a földtani jelenkorban — t a l á n a cölöp­ é p í t m é n y e k idején! — v á l t volna az ember »háziállatává«, lehetetlen, hogy az a z ó t a eltelt r ö v i d i d ő b e n (mintegy hatezer évben!) a fakéreg alatt élő ősi alak teljesen kihalt volna. Ennek l e g a l á b b olyanféle alakban meg kellett volna maradnia, mint a m i n ő b e n t ö b b f a j t a termesztett *) »Honnan származik a házipoloska?i (Természettudományi Közlöny 45. k ö t . 738-742. old.)

n ö v é n y ü n k v a d alakja m a is megvan és felismerhető. Legfeljebb abban a d h a t n á n k igazat Szilády-nak, ha a d e n e v é r p o l o s k a pliocen-kori (másfélmillió é v előtti!) vagy t a l á n v a l a m i v e l m é g r é g i b b őséről t e s s z ü k fel a fakéreg alatti é l e t m ó d o t . S ezt v a l ó s z í n ű v é teszi az is, hogy egyes denevérfajok m a s z i n t é n szívesen h ú z ó d n a k faodv a k b a és fakéreg alá, e z é r t a v é r s z í v á s r a hajlamos poloska k ö n n y e n b e f é s z k e l ő d h e t e t t a d e n e v é r bun­ dájába. De m é g egy fontos adat szól amellett, hogy az ere­ detileg esetleg csakugyan fakéreg alatt t a n y á z ó ős-házipoloska első g a z d á j a a d e n e v é r volt. Skócia neogénrétegeiben ugyanis olyan őspoloskafaj m a r a d v á n y a i k e r ü l ­ tek n a p f é n y r e , amelyet Waterhouse szerint alig lehet a h á z i p o l o s k á t ó l m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . Eszerint ő s l é n y t a n i t é n y , hogy a h á z i p o l o s k a m á r abban a korban vette fel lényegében m a i a l a k j á t , amikor m é g ő s e m b e r sem volt. T ö b b , mint valószínű t e h á t , hogy a neogén-hen csak d e n e v é r e k voltak a C. lectularius, v a l a m i n t a C. hemipterus g a z d á i . E z z e l az okfejtéssel pedig i s m é t csak odajutot­ tunk, hogy nem a faépítkezés idején, nem is az építkezés­ hez felhasznált faanyag r é v é n v á l t ez a k é t faj az ember élősdijévé. A m á s i k m e g j e g y e z n i v a l ó m a fecskepoloskával kap­ csolatos. Szilády helyesen írja, hogy a h á z i p o l o s k a nem a fecskefészekből jut és szaporodik el a l a k á s b a n , mert, m i k é n t m á r előbb is é r i n t e t t e m , ez a k é t poloskafaj annyira k ü l ö n b ö z i k e g y m á s t ó l , hogy a szakemberek k é t k ü l ö n n e m z e t s é g b e (Cimex és Oeciacus) osztják be ő k e t . Szilády-nak csak az a h o z z á f ű z ö t t megjegyzése téves, hogy »lakószobában ilyen (vagyis fecske-) p o l o s k á t eddig még sehol sem t a l á l t a k « . E z z e l szemben való ugyanis, hogy falun i s m é t e l t e n akadtak a l a k á s b a n fecskepoloskára (Oeciacus hirundinis) s ennek k é t í z b e n magam is tanuja voltam. S ő t az is megesett, hogy az a l v ó t ilyen poloska s z ú r t a meg. E z z e l kapcsolatban t e h á t csak azt k e l l h a n g s ú l y o z n u n k , hogy a fecskepoloska nem telepszik meg, azaz nem á l l a n d ó s u l az ember l a k á s á b a n . N e akarjuk t e h á t a fecskepoloskát a l a k ó h á z a k b a való b e - b e t é v e d é s n e k és alkalmilag az ember vére meg­ c s a p o l á s á n a k v á d j a alól egészen m e n t e s í t e n i , mert k ö n y nyen t ú l l ö v ü n k a célon. H a a falusi ember a s z a k í r ó k a t ilyen — a v a l ó s á g o t nem fedő — állításokon kapja rajt, k ö n n y e n megeshetik, hogy á l t a l á b a n minden felvilágo­ sító, i s m e r e t t e r j e s z t ő k ö z l e m é n y hitelét veszti. E t t ő l pedig ó v a k o d n u n k kell. Q

a

á

l

u

t

v

á

n

A z aszat. H a a v á r o s i ember az erdőszélen v a g y vala­ mely cserjésben m e g l á t j a , g y ö n y ö r k ö d i k benne, m é g f é n y k é p e t is k é s z í t róla. N o h a bizonyos n ö v é n y i szépsége nem t a g a d h a t ó , a m i k o r a gazda a szántóföldön, a v e t é s ­ ben akad r á , m é g i s ellenségesen vizsgálja és kirendeli az a s z a t o l ó k a t , a k i k bot végére szerelt h á r o m s z ö g l e t ű késsel s z u r k á l j á k k i az aszat — vagy, ahogyan n é m e l y v i d é k e n m o n d j á k , acat — t ö v é t . M e r t az aszat a v e t é s b e n veszedelmes gyom, elnyomja a termesztett n ö v é n y t , a g a b o n á t . A h o l nem i r t j á k , hamarosan elszaporodik és ellepi a s z á n t ó f ö l d e t . A fészkesek c s a l á d j á b a tartozik, fészkei kicsinyek, h o s s z ú k á s a k , felálló s á t o r o z ó b u g á b a n helyezkednek el. A f é s z k e k b e n a v i r á g o k pirosak, nagy­ r é s z t k é t l a k i a k , a porzós v i r á g o k a t r e j t e g e t ő fészkek kissé r ö v i d e b b e k és kisebbek. A k é t a l a k ú s á g n a k egyik é r d e k e s esete. A levelek o l y a n v á l t o z é k o n y a k , hogy egységesen nem is j e l l e m e z h e t ő k . Á l t a l á b a n l á n d z s á s k e r ü l e t ű e k . A z egyik véglet, hogy kopaszak és épek, a m á s i k , hogy f o n á k u k o n molyhosak, m é l y e n hasogatottak és tövisesen

fogasak. A k é p ü n k ö n l á t h a t ó p é l d á n y o k is az u t ó b b i alakhoz tartoznak, a szabad ter­ m é s z e t b e n élő p é l d á n y o k á l t a l á b a n t ö b b n y i r e ilyenek. A mezei-aszatnak (Cirsium arvense) sok rokona, t ö b b n a g y f é s z k ű aszat is él az o r s z á g b a n , ezek k ö z ü l a szebbeket kertek­ ben is ü l t e t i k . Rapaics A méz b a k t é r i u m ö l ő h a t á s a . A z orvos­ t u d o m á n y b a n ismeretes, hogy a sebkezelés, illetve g y ó g y u l á s egyik h a t á s o s szere a méz. Régóta használják ilyen célra; ha nem is m a g á b a n , hanem e g y é b szerek k i ­ egészítőjének. E z e k u t á n n e m lehet m e g l e p ő egy élet­ b ú v á r n a k az az ö t l e t e , hogy a m é z k ü l ö n ­ féle f a j t á i n a k (az a k á c - , a h á r s - , a tisztesfű-, v a l a m i n t a vegyes v i r á g m é z n e k ) b a k t é r i u m ö l ő h a t á s á t kísérletileg is igazolja. E r r e a célra vízzel h í g í t o t t m é z o l d a t o k a t k é s z í t e t t . A hígí­ t á s 1 : 1-től 1 : 5-ig a r á n y ú v o l t . A z e k k é n t h í g í t o t t mézzel először b a k t é r i u m t e l e p e ­ ken, m a j d fehér egereken kísérletezett. M i n d e n esetben i g a z o l h a t ó v o l t a b a k t é r i u m ­ ölő h a t á s . A r r a a k é r d é s r e azonban, hogy ezt a h a t á s t a m é z n e k m e l y i k a l k o t ó része fejti k i , a kísérletező n e m t u d m e g n y u g t a t ó a n felelni. E g y e l ő r e csak az biztos, hogy ebben a tekin­ tetben nem a m é z nagyon csekély savtartal­ m á r a , sem pedig a c u k o r t ö m é n y s é g r e , hanem valamely felfedezésre v á r ó , m á i g ismeretlen anyagra k e l l gondolnunk. E z pedig kétféle s z á r m a z á s ú lehet. Benne lehet a m é z e t t e r m ő v i r á g o k b a n , de lehetséges, hogy a m é h e k n y á l - vagy gyomormirigyeinek eddig figye­ lemre nem m é l t a t o t t v á l a d é k a . Gaál

Mezei-aszat (Cirsium arvense) Tahin, a Pilis-hegységben. Nadler Ferenc f felvétele.

István

Csigák az a k v á r i u m b a n . A z a k v á r i u m k e d v e l é s

fejlő­

désével egyre t ö b b cikk, t a n u l m á n y , k é z i k ö n y v jelenik

ÁLLATKERTI HÍREK

meg. S a j n á l a t o s , hogy ezek f ő k é p e n a v í z i n ö v é n y e k k e l és h a l a k k a l foglalkoznak, a

vizicsigáknak

csak

alig

n é h á n y sort s z á n n a k . E n n e k a m e l l ő z é s n e k az a k ö v e t ­ kezménye,

hogy

az

akváriumban

tartott

vizicsigák

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

s z a k é r t e l e m h í j á n r ö v i d i d ő alatt elpusztulnak. H a azt akarjuk,

hogy v i z i c s i g á i n k h o s s z ú é l e t ű e k

legyenek é s

szaporodjanak, e l s ő s o r b a n o l y a n a k v á r i u m b a n k e l l ő k e t tartanunk, amelyben nincsenek halak. A halak ugyanis nemcsak a c s i g á k a t p u s z t í t j á k el, hanem a n ö v é n y e k r e s az a k v á r i u m f a l á r a r a k o t t p e t é i k e t is megeszik. A csigák­ nak az a k v á r i u m o t t i s z t í t ó , a h u l l a d é k a n y a g o k a t e l t á v o ­ l í t ó m u n k á j a n e m o l y a n j e l e n t ő s , hogy é r d e m e s v o l n a c s i g á i n k a t — k ü l ö n ö s e n a r i t k á b b fajokat — a h a l a k n a k k i s z o l g á l t a t n i . A k v á r i u m u n k a t c s i g á k n é l k ü l is t i s z t á n tarthatjuk,

mert

a

halak

táplálékának

helyes

meg­

v á l a s z t á s a m e n n y i s é g és m i n ő s é g s z e m p o n t j á b ó l , t o v á b b á a f e l g y ü l e m l e t t iszap i d ő n k é n t v a l ó e l t á v o l í t á s a , v é g ü l az a k v á r i u m v i z é n e k megfelelő szellőztetése

fontosabb,

m i n t a c s i g á k szerepe. Harcos

(Hesz) Jenő

dr.

A dévér (Abramis brama L.) az e u r ó p a i n a g y o b b folyók és t a v a k e g y i k leggyakoribb hala. N a g y csapa­ t o k b a v e r ő d i k , i d ő n k é n t igen sokat fognak belőle. H ú s a s z á l k á s , e z é r t nem n a g y o n kedvelt. K e d v e z ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t hetven c e n t i m é t e r h o s s z ú r a is m e g n ő és h a t k i l ó s s ú l y t é r el. Teste k é t o l d a l t l a p í t o t t széles k o r o n g a l a k ú . Színe h á t á n sötétebb, oldalán valamivel világosabb ó l o m s z ü r k e , hasa s z e n n y e s f e h é r . Ú s z ó i s ö t é t k é k e s ­ s z ü r k é k . H a z á n k b a n is igen g y a k o r i ; a v á s á r c s a r n o k o k ­ b a n a h a l á r ú s o k n á l m i n d i g v a n belőle. Á p r i l i s t ó l j ú n i u s i g í v i k . A fejlett d é v é r mintegy n e g y e d m i l l i ó i k r á j á t s e k é l y e b b vizekben, n ö v é n y e k k ö z ö t t r a k j a le. í v á s i i d ő b e n a tejes — a h í m — külseje m e g v á l t o z i k . S z í n e s ö t é t e b b lesz, fején, k o p o l t y ú f e d ő i n és m a j d n e m m i n d e n p i k k e l y é n fehér pontok keletkeznek. E z e k a p o n t o k lassan megduzzadnak és g o m b o s t ű f e j n y i g ö b ö k k é alakulnak, m e g k e m é n y e d n e k , k é s ő b b meg is s á r g u l n a k . E z a tejes d é v é r n á s z r u h á j a . í v á s i i d ő u t á n

h á z z a l e g y ü t t a szivacsokat is m a g u k k a l hurcolják. A szivacs lassan m e g n ő , a csigát b e b o r í t j a és n é g y - ö t c e n t i m é t e r á t m é r ő j ű g ö m b a l a k j a lesz. I d ő v e l a szivacs a csiga m é s z h á z á t feloldja s e z é r t a r á k m a g á b a n a szivacsban él. A z egyre n ö v e k e d ő szivacs végül a r á k p u s z t u l á s á t okozza. A r e m e t e r á k o k h á z á n főképen a v ö r ö s - p a r a d i c s o m ­ szivacs (Suberites domuncula Olivi) t a n y á z i k . A hozzá h a s o n l ó alakú, de j ó v a l nagyobbra n ö v e k e d ő narancs­ szivacsot, vagy nagy-paradicsomszivacsot (Suberites massa Nardo) sokszor a g y a p j a s - t a r i s z n y a r á k h á t á n l á t h a t j u k . E z a szivacs a r á k r a nem veszedelmes, mert a r á k s a j á t j ó s z á n t á b ó l — ellenségei ellen v é d e k e z v e veszi h á t á r a és — h a ú g y tetszik neki — le is dobhatja m a g á r ó l . H a egy m e d e n c é b e g y a p j a s r á k o t és paradicsom­ szivacsot t e s z ü n k , a r á k a szivacsot azonnal lefoglalja m a g á n a k . Ollójával h á t á r a emeli és u t o l s ó p á r korcs l á b á v a l ide-oda huzigálja, n y ú j t j a és félnap alatt annyira t e s t é h e z i d o m í t j a , hogy a szép g ö m b ö l y ű szivacsra csak színéről i s m e r h e t ü n k r á .

Dévér

az állatkerti

akváriumban.

Szombath László

felvétele.

a g ö b ö k fokozatosan e l t ű n n e k és n é h á n y h é t m u l t á n m á r nem l á t h a t ó k . A k v á r i u m b a n a d é v é r igen m u t a t ó s hal. Széles, lapos alakja és k o m o r színe k ö v e t k e z t é b e n a t á r s a s á g á b a n lévő. t ö b b i h a l t ó l k ö n n y e n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő . H a kellő m ó d o n gondozzuk, f o g s á g b a n s o k á i g él, de igen lassan n ő . A k v á r i u m u n k b a n a d é v é r e k t i z e n k é t évig is é l t e k . Most is t ö b b kisebb és nagyobb p é l d á n y u n k v a n . A p o n t y f é l e halak nagy m e d e n c é j é b e n l á t h a t ó k . A d é v é r közeli rokonait — az Abramis-nwazeiség tagjait — kisebb m e d e n c é b e n mutatjuk be. A b b a n v a n a d é v é r n é l k a r c s ú b b laposkeszeg (Abramis ballerus L.) a n a g y s z e m ű bagoly keszeg (Abramis sapa Pali.) és az a k v á r i u m b a n r i t k á n l á t h a t ó é v a k e s z e g (Abramis vimba L.). U t ó b b i t hegyes, m e g n y ú l t o r r á r ó l i s m e r h e t j ü k fel. O r r a hegye k é k , e z é r t s z i l v a o r r ú - k e s z e g n e k is m o n d j á k . Szája alsó állású, kissé félkörbe hajló, e z é r t valamennyire a cápák szájához hasonlít. A k v á r i u m u n k é d e s v i z ű m e d e n c é i b e n hazai halainkat k ü l ö n ö s gonddal g y ű j t ö t t ü k egybe és a m a g y a r o r s z á g i halfajoknak t ö b b m i n t felét á l l í t o t t u k k i . E z a hazai halaknak olyan é r d e k e s és é r t é k e s g y ű j t e m é n y e , amilyen ezidőszerint sehol m á s u t t nem l á t h a t ó . Szombath A paradicsomszivacs. A szivacsok l e g t ö b b faja a tengerben él. Színük, alakjuk igen v á l t o z a t o s . A z avatat­ l a n szemlélő nem is gondolja, hogy az a k v á r i u m o k b a n g y a k r a n l á t h a t ó piros g ö m b ö k vagy n a r a n c s s á r g a kis fácskák, esetleg a k ö v e k e t b o r í t ó v é k o n y s z ü r k é s b a r n a foltok élő á l l a t o k és hogy ezek e g y m á s s a l r o k o n s á g b a n vannak. A l e g é l é n k e b b s z í n ű és l e g s z e m b e ö t l ő b b a l a k ú k ö z ü l ü k a paradicsomszivacs. A k v á r i u m o k b a n főképen ezeket m u t a t j á k be. A paradicsomszivacsnak — m i k é n t a szivacsoknak á l t a l á b a n — h e l y h e z k ö t ö t t é l e t m ó d j a v a n . De ha az a k v á r i u m a l j á n lévő g ö m b a l a k ú , c i n ó b e r v ö r ö s paradicsomszivacsokat n é z z ü k , azt l á t j u k , hogy mégis ide-oda m á s z k á l n a k . E n n e k az a m a g y a r á z a t a , hogy a paradicsomszivacs szabadon úszó álcája g y a k r a n élő csigák h á z á r a , de l e g i n k á b b ü r e s c s i g a h á z a k r a telepszik. A z ü r e s c s i g á k a t r e m e t e r á k o k foglalják el és a csiga­

A k v á r i u m u n k b a n nagy-paradicsomszivacs és gyapjas­ t a r i s z n y a r á k (Dromia vulgáris M.-E.) is van, de ezeket e g y m á s t ó l e l k ü l ö n í t v e tartjuk. H a e g y ü v é t e n n ő k őket, a r á k a szivacsot azonnal h á t á r a v e n n é . E m ű v e l e t k ö z b e n a szivacs mindig m e g s é r ü l . A z ilyen sérülés a szabad tengerben hamarosan b e g y ó g y u l , de fogságban a szivacs a s z a k a d á s h e l y é n oszlásnak i n d u l és elpusztul. A szivacsok a v í z b e n lebegő a p r ó szerves anyagokkal t á p l á l k o z n a k . F o g s á g b a n rendszerint nem sokáig élnek. A s z a b á l y alól t e r m é s z e t e s e n k i v é t e l is v a n és egyes fajok a fogságban nemcsak szívósak, hanem szaporodnak is. Ezeknek a szivacsoknak azonban, sajnos, olyan i g é n y t e l e n az alakjuk, hogy csak a h o z z á é r t ő veszi ő k e t észre. Szombath

1

-

' • - ' * »

L__

:

•

' '

• • " * T||

'?M

Gyepkorallra telepedett paradicsomszivacs az állatkerti akváriumban. Szombath László felvétele. Csörgőkígyó az állatkerti t e r r á r i u m b a n . I g a z g a t ó ­ s á g u n k a l e g u t ó b b i á l l a t s z á l l í t m á n n y a l egv csörgőkígyót is hozatott. Augusztus 13-án é r k e z e t t , de k é t h é t m u l t á n elpusztult. N á l u n k egy falatot sem evett. Naphosszait t e r r á r i u m á n a k kaviccsal b o r í t o t t p a d o z a t á n g y ű r ű b e

f é s z e k l y u k a i b a is k ö l t ö z i k . A szabad t e r m é s z e t b e n a p r ó emlősökkel, m a d a r a k k a l , b é k á k k a l t á p l á l k o z i k . P á r z á s i ideje a k o r a t a v a s z i h ó n a p o k b a n van, a t o j á s r a k á s ideje rendszerint augusztus h ó n a p j a . A c s ö r g ő k í g y ó a csövesfogú m é r g e s k í g y ó k c s o p o r t j á b a tartozik. G y o r s a n h a t ó m é r g e a nagyobb á l l a t o k r a , s ő t az emberre is életveszélyes. F e l i s m e r é s é t a szabad t e r m é s z e t b e n m e g k ö n n y í t i csörgő hangja, ezzel m á r legkisebb i n g e r ü l t s é g é b e n is azonnal e l á r u l j a m a g á t . E z t az é r d e k e s hangot farka v é g é n e k s z a r u g y ű r ű i o k o z z á k . E z e k b ő r k é p z ő d m é n y e k és e g y m á s s a l ízes ö s s z e k ö t t e t é s b e n vannak. A g y ű r ű k s z á m a legfeljebb t í z - t i z e n ö t , mert gyors r e z g e t é s ü k k ö z b e n n e k i ü t ő d n e k szilárd t á r g y a k n a k és k ö n n y e n l e t ö r n e k , de ú j r a k i n ő n e k . Halier

Csörgőkígyó az állatkerti t e r r á r i u m h a n . Halier László dr. felvétele.

csavarodva f e k ü d t és csak o l y a n k o r m o z d u l t meg, a m i k o r v a l a k i mellette m e g á l l t ; felemelte fejét, sziszegett é s farka v é g é n e k gyors m o z g a t á s á v a l erősen c s ö r g ö t t . E z a csörgő hang aszerint e r ő s b ö d ö t t vagy g y e n g ü l t , hogy vélt ellensége k ö z e l e b b vagy t á v o l a b b állt meg tőle. K o r a i p u s z t u l á s á n a k o k a v a l a m i m a g á v a l hozott b e t e g s é g e és k o p l a l á s a lehetett. A z á l l a t k e r t b e n szerzett tapasztalatok á l t a l á b a n arra vallanak, hogy a legnagyobb h a l a n d ó s á g az ú j o n n a n beszerzett á l l a t o k k ö z ö t t v a n , mert v a l a m i rejtett beteg­ s é g ü k lehet, esetleg nagyon öregek, h a pedig a vadon­ ból befogottak, m i n d i g k é t s é g e s , hogy g o n d o z ó i n a k leg­ nagyobb elő v i g y á z a t a ellenére meg t u d j á k - e szokni a fogságot, az új k ö r n y e z e t e t és r á lehet-e ő k e t b í r n i a t á p l á l k o z á s r a . K ü l ö n ö s e n a h ü l l ő k k é n y e s e k , mert nem t a r t j á k ő k e t hosszabb ideig g y ű j t ő h e l y e k e n , hanem amint egy s z á l l í t m á n y r a v a l ó t fogtak, r ö g t ö n k ü l d i k e l a d á s r a .

dr.

A s ü n d i s z n ó az á l l a t k e r t e t l á t o g a t ó gyermekek k e d ­ venc á l l a t a i közé tartozik. E z é r t lehetőleg sokat t a r t u n k belőle. A m a j o t n h á z egyik b e j á r a t á v a l szemben, a r á g ­ csálóháznak búboskemencéhez hasonló részében laknak. O t t azonban csak éjjel t a r t ó z k o d n a k , n a p k ö z b e n k i s udvarukon tanyáznak. Reggel, a m i n t kieresztik ő k e t , az u d v a r a p r ó l é k o s v i z s g á l á s á b a fognak ; mindent megszagolnak, m o z g é k o n y o r m á n y u k a t m i n d e n h o v á b e d u g j á k és minden lehullott levelet megforgatnak. A k e r e s g é l é s b e n és a veszedelem felismerésében f ő k é p e n s z a g l á s u k és h a l l á s u k segíti ő k e t . S z e m ü k a r á n y l a g kicsi és gyenge. A m i k o r t ö b b e n vannak e g y ü t t , é s z r e v e h e t ő , hogy alig a k a d k ö z ö t t ü k k é t - h á r o m e g y f o r m a s z í n ű . A s ü n ­ disznó á l t a l á b a n b a r n á s s z ü r k e . T ü s k é i n e k t ö v e a leg­ s ö t é t e b b , hegye pedig majdnem fehér. K e r e s z t m e t s z e t ü k csillagalakú. E z t a t ü s k é t h o s s z á b a n m e r e v í t ő b o r d á k okozzák. A s ü n d i s z n ó is azok közé az á l l a t o k közé tartozik, amelyek m i n d i g a j á n d é k k é p e n k e r ü l n e k az á l l a t k e r t b e . J ú l i u s b a n és augusztusban k a p j u k a l e g t ö b b e t . A z i d é n olyan a n y a s ü n d i s z n ó t is k a p t u n k , amelynek n é g y alig

A budapesti á l l a t k e r t n e k r é g e b b e n is volt csörgő­ kígyója. I g a z g a t ó s á g u n k 1928-ban v á s á r o l t egy p á r t . Egészséges, fiatal á l l a t o k v o l t a k s az egyik ö t , a m á s i k t í z évig volt k í g y ó i i á z u n k lakója. T e r r á r i u m u k b a n b é k é ­ sen é l t e k e g y m á s mellett, csak e t e t é s a l k a l m á v a l zörd ü l t e k össze. A k ö z é j ü k eresztett fehéregerek és p a t k á ­ n y o k ugyanis gyorsan elfogytak, a z u t á n az egyiknek a k á r csak egy v i g y á z a t l a n m o z d u l a t a a m á s i k a t a n n y i r a felingerelte, hogy r ö g t ö n beleharapott t á r s á b a . N é h a o l y a n d ü h ö s e n ö s s z e h a r a p d á l t á k e g y m á s t , hogy k a r c s ú t e s t ü k e t v a g y f e j ü k e t n é h á n y n a p i g hatalmas daganatok é k t e l e n í t e t t é k el. M é r g ü k azonban s a j á t s z e r v e z e t ü k n e k nem igen á r t o t t ; k é t - h á r o m nap m u l t á n a h a r a p á s o k n a k már n y o m a sem l á t s z o t t rajtuk. E z a k é t k í g y ó á l l a t k e r t i hosszú é l e t é b e n t ö b b s z ö r p á r z o t t , de m i n d i g e r e d m é n y t e l e n ü l , t a l á n mert k é t k ü l ö n b ö z ő fajhoz tartoztak. A c s ö r g ő k í g y ó f ő k é p e n M e x i c o és az E g y e s ü l t Á l l a m o k egyes v i d é k e i n él. Szereti az o l y a n helyeket, ahol sziklás s i v á r magaslatok t e r m é k e n y füves patakvölgyekkel v á l t a k o z n a k . T a l á n m é g jobban m e g k í v á n j a a perzselő n a p s ü t é s t , m i n t a t ö b b i kígyófaj. Ó r á k i g l u s t á n hever n a p s ü t ö t t e s z i k l á k o n . L a k ó h e l y e p a t k á n y - és e g é r l y u k a k ­ ban van, egyes megfigyelők szerint m é g p a r t i f e c s k é k

Sündisznók. Stokovszky Iván

felvétele.

n é h á n y n a p o s fia volt. A kis malacok t ü s k é i világos­ s á r g á k , l á g y a k és a r á n y l a g h o s s z ú a k voltak. A z a n y a ­ á l l a t eleinte nagyon f é l t e t t e és b á t r a n v é d e l m e z t e fiait. A m i k o r v a l a k i feléjük k ö z e l e d e t t , harciasan p r ü s z k ö l t és t ü s k é i t felborzolta. N e m g ö m b ö l y ö d ö t t g o m b ó c c á ,

- a m i a s ü n d i s z n ó szokott védekezési m ó d j a — mert i l y e n helyzetben nem figyelhette v o l n a malacait. N e m ­ s o k á r a megszokta az embereket és megnyugodott. F i a i t s o k á i g szoptatta. Még most is megvannak, de m á r nagvra n ő t t e k . F ő k é p e n n y e r s h ú s s a l és k e v é s g y ü m ö l c s ­ csel t á p l á l j u k ő k e t . Télire rendszerint a nagyobbik r á g c s á l ó h á z b a k e r ü l ­ nek, ott belső f é r ő h e l y ü k k é n y e l m e s e b b és jobban f ű t h e t ő . J e l l e m z ő , hogy a megfelelő h ő m é r s é k l e t és bőséges élel­ m e z é s k ö v e t k e z t é b e n nem m e r ü l n e k téli á l o m b a . A szabad t e r m é s z e t b e n élő közönséges-sündisznó (Erinaceus europaeus L.) a dombos v i d é k e t kedveli. Sík v i d é k e n a r i t k á b b n a g y f ü l ű - s ü n d i s z n ó (Erinaceus auritus Pali.) t a n y á z i k . A s ü n d i s z n ó á l t a l á b a n a sűrű, bokros t e r ü l e t e k e t kedveli. V a c k á t is ott építi meg, a föld alatt, k ö r ü l b e l ü l arasznyi m é l y s é g b e n . S z á r a z m o h á ­ v a l bélelt, elég t á g a s kis t a n y á j á n a k rendszerint k é t k i j á r ó j a v a n . V a c k á t csak estefelé hagyja el és t á p l á l é k á t éjjel szerzi meg. O l y a n k o r az ú t j á b a k e r ü l ő rovarokat, g i l i s z t á k a t , egereket, k í g y ó k a t m e g t á m a d j a és felfalja. S z e n v e d é l y e s , ü g y e s kis v a d á s z . K ü l ö n ö s e n az egérrel vagy k í g y ó v a l viaskodva, m e g l e p ő e n b á t o r és gyors. Egyes t e r m é s z e t b ú v á r o k megfigyelése szerint a m é r g e s k í g y ó m é r g e nem hat r á és a h a r a p á s o k k a l semmit sem t ö r ő d v e , falja fel a k í g y ó k a t . Veszedelmes ellensége a k u t v a , a r ó k a és az uhu. A n é p ezt a szerény, hasznos kis á l l a t o t t ü s k é s d i s z n ó n a k is nevezi. Stokovszky

AZ

IFJÚSÁGNAK

A KIS J É Z U S M E G A L Ó . í r t a : Reményi József né.

Karáesonyvárás első vasárnapján történt, hogy az Úr Isten maga elé hívatta a kis Jézus angyalkáit : — Angyalkáim, kis angyalkák, készen vagytok-e a nagy útra? A Földre menni, a Földre szállni, minden házba, palotába, kis kunyhóba b e - b e n é z n i , megtudni, lesni, hogy az emberek apraja-nagyja mit kíván, mi a szívük óhajtása, leiküknek a titkos vágya? Felírjátok, jegyezzétek, nékem tüstént jelentsétek! Es amit lehet, mindent elkövetek, hogy karácsom' szent estjén a Földön csak boldog emberek legyenek. Az angyalok Isten intésére elszéledtek, szerte­ szálltak, vastag irkával, arany ceruzával, kilesni, megtudni, hogy az emberek mit kérnek a Jézuskától. Ekkor az Úr Isten így szólt egy másik angyal­ csoporthoz : - Angyalkák, T i is a Földre szálltok és fel­ kerestek minden állatot, kicsit és nagyot. Senkiről se feledkezzetek meg, sem az ég madaráról vagy a vizek lakójáról, a puszták vándoráról, az erdők bujdosójáról. M a mindenki kérhet egyet, s a kis Jézus, ha eljövendő, teljesít minden kérést, meg­ gyógyít mindent, ami fáj, békét hoz, áldást oszt. Csendes volt a világ, mert angyalok járták, még a szél sem rebbent. Egy kicsi angyalkának, aki hegyről völgybe szállt, erdőn és mezőn járt, már tele volt a könyve, elkopott a ceruzája, mire

a lóhoz ért. Beült a jászolba, lábát lógatta, a ló szép okos fejét két kicsi kezébe fogta : - E n édes lovacskám, ím, lejött az égből Isten kis szolgája, megtudni, van-e valamilyen kívánságod, kis Jézustól kérsz-e ajándékot? Be­ írom a könyvbe, viszem az Úr Isten elé ,s a csodák napján, karácsony éjszakáján, meglásd, beteljesül­ nek a vágyak, valóra válnak az álmok. Mit szeret­ nél, mondd? É s felelt a ló : - Lásd, angyalkám, én az ember barátja, társa a munkában, örömben, bánatban, az Úr Istent még sohasem szolgáltam. E z fáj nekem. Noé bárkájába galamb vitte az olajágat, a prófétát a sivatagban holló táplálta, szamár vitte a kis Jézust Szűz Máriával Egyiptomba, bárányka volt a gyermek Jézus legkedvesebb játszótársa. Mondd, angyalka, h á t engem nem szeret a Teremtő, hogy sohsem rendelt a kis Jézus szolgálatára? í r d be a könyvbe, nagy betűkkel írd be, hogy engem fogjanak a szán elé, amelyen a kis Jézus lejön a Földre, szent karácsony napján. í r t a az angyalka, nagy betűkkel írta, az aranykönyv utolsó lapjára, arany ceruzának maradék végével, aztán sietve szállt, repült a mennyekbe vissza. Ur Istennek előadta a ló leg­ forróbb kívánságát, hogy ő szeretné húzni a kis Jézus karácsonyi szánját. Mosolygott az Úr és parancsot osztott. A ló pedig a Földön remegve várta, hogy teljesedjék nagy kívánsága. Karácsony előtt, sötét éjjel, hóhullás csendjé­ ben, angyalkák jöttek, a lóhoz siettek. G3'émántpatkót vertek lábára, aranyzabiát helyeztek szájába, homlokára tündöklő csillagot tettek és az aranykantárt fogva, az égbe siettek. Az égi kocsiszínben állt az aranyszán, megrakva mindennel, ami jó, ami szép, és még egyre jöttek angyalkák újabb ajándékkal. Már az egész menny­ országot kiürítették, csak azért, hogy az emberek a Földön örömüket leljék. A ló a szán elé fogva, türelemmel várta az indulást. Es íme, j ö t t a kis Jézus. Tenyerén cukor, a lónak adja, másik kezével nyakát veregeti, fejét simogatja. Felül a szánra, a kantárt már fogja, ostor nincs kezében, de minek is volna? A ló indít, repül felhőkön keresztül, mennyből a Földre. Homlokán a csillag ragyog napnál fényesebben. A megrakott szán terhét nem érzi, könnyű az, mint a pehely. A Földön mindenütt megállnak, ahol az emberek a kis Jézust várják. Éjfélre üres a szán és visszatérnek a mennybe, a kis Jézus meg a ló. Angyalkák jönnek, leveszik a lóról az aranyszerszámot, gyémántpatkót, le homlokáról a csillagot. De helye ott maradt. Gyerekek, kicsik és nagyok, ha lovat láttok, csillaggal homlokán, jusson eszetekbe, hogy egy­ szer, karácsony éjjelén, talán ő volt az, aki a kis Jézus szánja elé volt fogva.

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem a d u n k v i s s z a . Felelős nyomdavezető: Kurfürst István vezérigazgató Budapest székesfőváros házinyomdája 1939 — 11125

V

ó

• J K-t " .I Ű ÍR

Á S K. a Rudas Gyógyfürdő parkjában feltörő

Hungária, Alíila és Juvenius gyógyforrások vizével A Hungária és Attila, kénesforrás gyomor*, bélmegbeíegedések, epe=, máj* és vesebáirialmak gyógy* kezelésére kiválóan alkalmas.

A Juvenius rádiumforrás íesíí és szeüemitómerülés,korai elöregedés, magas vérnyomás és véredényelmeszesedés kezelésénél igen jó eredménnyel használható. Részletes felvilágosííásí nyují: Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőinek és GyógyíoiTásainak igazgatósága Budapest XI. kerület, Kelenhegyi-úí 4. szám.

A Budapest S z é k e s f ő v á r o s i

Állat- é s Növénykertben állandóan

sok

a látványosság

é s szórakozás!

Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban,' télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház é s terrarium, lovaglópálya, kocsizás. Két vendéglő, tejcsarnok. A nyári hónapokban szabad nézőtéren elsőrendű hangversenyek, teljes opera- és operettelőadások. Télen jégpálya, melegedő, csatoló, falatozó. Az e g é s z kertben szabad í é n y k é p e z é s . Belépődíj: felnőtteknek 70 fillér, vasárnap 10 éven aluli gyermekeknek

50 fillér, 30 fillér.

Minden hónap első vasárnapján felnőtteknek 10 éven aluli gyermekeknek

40 fillér, 20 fillér.

T

a Székesfővárosi Állat- és Növénykert

•K-

k é p e s

természettudományos

f o l y ó i r a t a

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója minden barátjának és kutatójának.

M

E j^j

Z

E T

Megjelenik

minden

hó

Előfizetési ára egész 6 pengő.

a természet

15.-én.

évre

Egyes szám á r a 60 fillér. Mutatványszámot k í v á n a t r a b á r k i n e k ingyen küld „A Természet" kiadóhivatala Budapest, XIV., Állat- és Növénykert.