Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői.. Gyógyforrásai. Szent Gellért Gyógyfürdő és Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1

A TE R M É J Z E T

Budapest Székesfőváros

Gyógyfürdői.. Gyógyforrásai Szent Gellért Gyógyfürdő é s Szálló Budapest, XI., Szent Gellért-tér 1. 47 C°*os, radioaktív hőforrások. Társas íhermál* és íhermál*kádfürdők. Iszapkezelés »Szení Gellérí« kolopi rádiumos gyógyíszappal. Hőlégkezelés. Eleklroíherapia. Gépgyógyászaí. Inhalaíóríum és pneumatikus kamra. Fényíherapía. Szénsavas fürdők. Nőgyógyászai! oszíély: íhermál', sós*, láp*, vasas- és kénes=ülőfürdőkkel. Ultrarövid elektromos hullámgyógykezelés. — Therapiás és diagnosíikus röntgen, chemiai és bakteriológiai laboratórium. Elsőrangú gyógyszálló, a fürdővel közvetlen kapcsolatban. 240 legmodernebb kényelemmel berendezett szoba és lakosztály. Díaeíás konyha. Gyógyvendégeknek a szobaárakból jelentékeny engedmény. Kívánságra pensk>rendszer.

Széchenyi Gyógyfürdő Budapest—Városliget 970 m. mélységből feltörő 74 C°=os hőforrás. Társas* és kádfürdők. Iszapkezelés. Szénsavas fürdők. Hőlégkezelés. Gépgyógyászat. Gyönyörű berendezésű nép* gyógyfürdő, külön férfi és női osztállyal. Nagyméretű ivócsarnokában ivókúrák gyomor* és bélbeíegeknek, hörg* és garaíhurulok ellen.

Rudas Gyógyfürdő az Erzsébet-híd budai hídfőjénél 43—47 C°=os, erősen radioaktív gyógyforrások. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú medencéjével a legtökéletesebb fürdést nyújtja. Ivókúrák. Fedett úszócsarnok, a nyári Idényben tetőnapozóval. Modern berendezésű rádiumos kádfürdők.

Szent Imre Gyógyfürdő (RácfUrdő)

Budapest, L, Hadnagy-utca 8—10. 437 C. fokú radioaktív gyógyforrás a legkiválóbb eredménnyel gyógyítja a csúzos és köszvényes bántalmakat, az idegzsábákat, az idült ízületi ízzadményokat, mindennemű csoníbáníalmakaí.

A TERMÉSZET K I A D J A : BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, XIV., ÁLLATKERT T E L E F O N : 220-400

XXXV.

SZERKESZTI:

NADLER HERBERT

ÉVFOLYAM

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERT IGAZGATÓJA

7. S Z Á M

MEGJELENIK MINDEN HÓ 15-ÉN ELŐFIZETÉSI D I J : EGY ÉVRE 6 PENGŐ FÉLÉVRE 3 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR

1939.

JÚLIUS

SZÚRKEGEMEK ES K A N A L A S G E M E K .GYÜLEKEZETE A Z ÁLLATKERTI N A G Y T A V O N . Halier László dr. felvétele.

TARTALOM: Rapaics Raymund dr.: E g y budai v i r á g o s tájkert. Szilády Zoltán dr.: Kiskertemben. Kittenberger Kálmán: Csimpánzfészek az Állatkertben.

Schveitzer József dr.: A szerves élet ú t t ö r ő i . Beretzk Péter dr.: A h á z i v e r é b telepes fészkelése. Rövid közlemények. Állatkerti hírek.

»«*« s

"«s^«

•^.^

"*s^" ""s^*

1

"^w*"

l

••bí"

1

*>^' "^v^"^w"

1

•*w"

•*s^

1

M^V

••s^"

•^w*"

••s^' «»^«*«_»«

FILLÉRES VASÁRNAPOK AZ ÁLLATKERTBEN! Minden

hónap

első

vasárnapján felnőttek

40

fillér

20

fillér

10 é v e n aluli

gyermekek

beléptidíjat fizetnek a székesfővárosi állat- és növénykertben

A k i tanulni, gyönyörködni és szórakozni akar, ezen a napon okvetlenül látogassa meg az állatkertet. Nappal: az összes állatok a szabad kifutókban láthatók. Akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház, lovaglás, kocsizás, vendéglő,

tejcsarnok.

Részlet Manninger Vilmos kertjéből.

Nadler Ferenc felvétele.

E G Y BUDAI VIRÁGOS TÁJKERT. írta :

Rapaics Raymund.

Sokszor beszélünk az öreg Budáról, pedig nagyon kevés az, ami Budán igazán régi, ami még a középkor maradványa avagy a török meg­ szállás idejéből származik. A z élő Buda bizony csak az utóbbi két század alkotása, sőt legnagyobb része csak a mult századé és korunké. Buda környékének még mult századbeli képét is alig tudjuk ma m á r elképzelni, mert kertészeti fejlő­ désében éles határvonalat húzott a szőlőtetű. Amíg ez az amerikai kis élősködő nálunk ismeret­ len volt, Budán a Várhegy nyugati oldalát és a környező hegyeket szőlők borították, s aki a Vár­ hegyről nyugat felé gyönyörködött a kilátásban, a Gellérthegytől a Hármashatárhegyig csupa szőlőt és kis nyaralót látott. Azután a mult század második felének közepén megjelent a szőlőtetű és a nyolcvanas években a budai szőlők kipusztultak. Új szőlőket nem telepítettek, mert fenntartásuk nagyon költséges lett volna. Közben Buda vagyonosodó polgársága különben is díszesebb kertekre, nyaralókra kez­ dett vágyakozni, s a szőlők helyét hamarosan

kisebb díszkertek foglalták el. E z a kertészeti története a Zugligetnek is. A mult század elején telepedett k i oda, a Disznófő környékére, nyaralni Buda városbírója és több városi tanácsnok. A z első kis nyári házakat szőlők zöld lombja övezte s ebben itt-ott egy-egy gyümölcsfa állt. Ebből az időből maradtak ránk a zugligeti szelíd-gesztenyefák. A szőlőtetű természetesen a zugligeti szőlőket sem kímélte meg, azok is kipusztultak a nyolcvanas években, de helyükön akkor már a nyaralók és kis nyári házakat övező kertek hosszú sora létesült. A budai kertek között ma is sok a régi, a mértani alapon szabályosan elrendezett kert. A mult században még csak a kastélyok nagy kertjeiben hódoltak a természetnek és követték a természetet a vonalvezetésben, telepítésben. A kisebb házikertekben, még a házak körül létesült kis díszkertekben is, ragaszkodtak a megújhodás korának, a X V I . századnak mértani szabályosságú virágtáblás kertjeihez. Sőt volt idő, amikor az egész európai kertészeti áramlat hatása folytán

tanár. Kuruclesi kertje valóságos gyűjteménye mindazoknak a kerté­ szeti elemeknek, amelyek korunk évtizedeiben let­ tek divatosak. Sétára ve­ zetem olvasóinkat ebben a kertben. E z a séta nem­ csak szórakoztat, nem­ csak arra alkalom, hogy a cserjék és virágok szép­ ségében gyönyörködjünk, hanem valóságos tanul­ mány, mert látjuk, hogy a díszkertészet az utóbbi év­ tizedekben milyen irány­ ban fejlődött és milyen lesz nálunk a jövője. Még csak a völgy­ ben állunk a kapu előtt. Ne siessünk a belépés­ sel, mert a kertet először általánosságban, mint­ egy alaprajzát kell néz­ nünk, ha meg akarjuk ismerni. A domboldalon lejtő telek közepén áll a ház, balra és fent a gyümölcsös, jobbra le­ felé a kapuig a díszkert. A vasrácsos kapun át lát­ juk a sziklákkal kirakott támfalakat, pázsitos ré­ zsüket és a lejtőt meg­ törő síkokat. A régi mér­ tani kertben mindez sza­ bályos lejtő, szabályos sík, A lépcsős feljáró Manninger Vilmos kertjében ; jobboldalt japán-szellőrózsa, ebben a kertben a támfal baloldalt baldsuáni-cikszár. Nadler Ferenc felvétele. természetes sziklafalat, a sík rész sziklai fenn­ nálunk is idejétmúltnak mondták a természetes, síkot utánoz, még forrás is fakad rajta. A szikla­ más nevén tájkertet. Különösen a nemrég elhunyt falak és síkok között kanyargó lépcső vezet a kaputól fel a házig. E z a meredekebb út. De Rerrich Béla építész hirdette ezt a felfogást. Ma m á r tudjuk, hogy mindazok, akik a mér­ kényelmesebben is feljuthatunk a házhoz, ha a tani kert megújulását és a táj kert bukását hir­ kapun belül a kertben balra fordulunk, s a kavi­ dették, téves ttton jártak. A kertészeti fejlődés csolt gyalogúira térünk. E z a rész a virágos eredménye éppen ellenkezőleg a táj kert új hódí­ cserjék birodalma. Csengetünk és belépünk az önműködően nyíló tása volt s a nyaralók kisebb díszkertjei is sorra átalakultak tájkertekké. E z t a haladást a kapun. Válasszuk a lépcsős utat. E z a sziklakert virágos táj kert megalapítása és elterjedése tette és az évelők birodalma. A kertészet történetében lehetővé. A nagy fákban és szép facsoportokban a legújabb fejezet, korunk vívmánya és kedves bővelkedő nagyobb terjedelmű, többholdnyi ter­ divatja. A vendéglátó házigazda már lefele tart mészetes kertek nem utánozhatok a kisebb házi­ a lépcsőn s a sok bájos virágnak, amely a szikla­ kertekben, de ez nem akadálya a kert tájszerű szerű támfalakat és síkokat csodásan tarkítja, kiképzésének. V a n a természetben olyan tájrészlet elmondja nevét és történetét. A tájkerti virágok is, amely kis helyen nagy változatossággal és legnagyobb része az évelőkhöz tartozik. A régi, növénygazdagsággal gyönyörködtet, ilyen például mértani virágos kertben a hagymás és gumós, a sziklás hegyoldal. Semmi akadálya, hogy a valamint az egyéves növényeké volt a főszerep, kisebb házikertekben ilyen tájrészleteket utánoz­ valamiképen mértani sorokba ültetve. A tájkerti zunk. Ennek a kertészet annál inkább örvendett, virágok között is akad néhány hagymás, gumós mert a természetes virágoskert különösen illett és egyéves növény, de legnagyobb részük gyökér­ a többnyire lejtős domboldalon települő nyaralók törzzsel telel. Ezeket a gyökértörzses növényeket nevezik egyszerűen évelőknek s ezek korunk leg­ mellé. A budai nyaralók birodalmában egyike azok­ divatosabb, legkedvesebb virágai, a sziklakertek nak, akik a virágos táj kertet mint úttörők honosí­ igazi díszei. A z évelők a szabad természetben is t o t t á k meg, Manninger Vilmos, az ismert sebész­ a növénytársulások, rétek, mocsarak és sziklás

tájak legfontosabb növényei, s az egyes növény­ társulási alakulatokat jellemzik. Az évelőket a nagy kertekben eleinte kisebb csoportokban elszórva, vagy a cserjék alá ültették. Nagy divatjuk a mult század közepén kezdődött, amikor Fortune Róbert Kínából és Japánból a gyönyörű évelőket és virágos cserjéket sorjában küldte Angliába. Csodálatos új bazsarózsák, k r i zantémumok, szellőrózsák és egyebek kerültek akkor az európai kertekbe. Ezek közül látjuk, a lépcsőn fölfelé haladva, a nyár végének és az ősz­ nek egyik legpompásabb díszét, a japán-szellő­ rózsát (Anemone japonica). Nyáron pedig ebben a sziklakertben szép évelő szarkalábak virágzanak, közöttük a kínai-szarkaláb (Delphinium grandiflórum var. chinense). E z a két név csak ízelítő az évelők sorából, nem sorolhatjuk fel mindazt, amit a kertnek ebben a részében látunk. Különben a sziklakertben is egymást válto­ gatják a virágok. A divat és a tulajdonos kedve egyre újakat hoz a régiek közé, azok pedig évrőlévre fogynak. Évelőkért a mult század második felében és korunkban az egész világot végig­ kutatták. Kína és J a p á n után sor került a világ minden tájára, végül még Európa szép évelőit is felfedezték. Ilymódon az Alpok több szép évelője került a kertekbe, majd odakerül­ tek a Kárpátok és a Magyar Középhegység évelői is, miután sokáig csak a tudomány céljá­ ból berendezett füvészkertekben szerénykedtek. Manninger egy időben éppen a hazai évelőkkel is sokat foglalkozott. Most is több magyarföldi évelő díszíti szikla­ kertjét. A k i a kertészet titkai­ ban járatlan, azt hiheti, mi sem könnyebb, mint magyarföldi virágainkat a kertben meghono­ sítani. E z a felfogás azonban téves. A magyarföldi évelők is tudást, lelkiismeretes gondozást kívánnak. E z t azonban azzal hálálják meg, hogy a sziklakert különleges helyi és magyaros ékességei. Amint a lépcsőn fölfelé tar­ tunk, az első sík területen forrásra és kis tóra bukkanunk. A víz körül darvak művészi szobrai fokozzák a bokros kerti táj szép­ ségét, a vízben mocsári és vízi növényzet díszlik. Ezen a helyen hirdeti a moesári-gólyahír szép fényes sárga virága a kikeletet. Fent a ház körül is sík terület van, mellette jobbra négyszögletű oszlopok határolják el a szabad tornácot, erről tovább jobbra a kert félkörben alacsony kőfallal szegélyezett díszterére látunk le. A tornác oszlopait — télen is zöld lombjával — az ázsiai-borostyán (Hedera colchica) öleli körül. Más folyondár is díszíti a tornácot, ez akkor a legszebb, amikor fölötte

a vashuzalokat a glicine (Wistaria) gyönyörű ibolyaszínű fürtjei lepik el. A tornác hátterében a kerti asztalt és körülötte a kerti székeket szép feketefenyők árnyékolják be, törzsükön erdeink ismert borostyánja kapaszkodik fölfelé. ' A ház fala mellett, a tornác szélén van a kert legvédettebb helye, ott vannak sorba ültetve a korunkban annyira divatos, de igen kényes örök­ zöld cserjék, a babérmeggy, mahónia, borbolya és az ostorménfa néhány örökzöld faja. A z örök­ zöld növényeket Európa nyugati részében csak a mult század második felében kezdték a kertekbe telepíteni, nálunk pedig az első örökzöld kertet a század végéi, gróf Ambrózy-Migazzi István Malonyán létesítette. Sokan ma sem akarják elhinni, hogy a szélsőséges magyar éghajlat alatt is lehet örökzöld növényeket szabad ég alá ültetni és ott teleltetni, de Manninger Vilmos kertje is élő cáfolata ennek a kételkedésnek. A feladat megoldásának bizonyos feltételei vannak, az örök­ zöld növényeket nem lehet védtelen helyre ültetni, mert elfagynak, ha ellenben értjük a módját, s a cserjéket a téli és koratavaszi napsugártóí és szárító szelektől védett helyre ültetjük és bőven tápláljuk, fagykár nélkül áttelelnek és egész télen gyönyörködtetik az ember szemét. A kertben

Japán-szellőrózsa (Anemone japonica). Nadler Ferenc felvétele.

K e r t i asztal feketefenyők alatt. Maiininger Vilmos

különben másutt, a ház mögött és a tőle tovább fölfelé vezető út mellett is látunk örök­ zöld növényeket. Ott különösen a tűlevelű piros-hanga (Erica car.nea) törpe cserjéi vonják magukra figyel­ münket. A ház mögött, a kert rejtettebb felső részén virágtáblák vannak. Ezek­ ben azonban csak kétféle virág díszlik, a szarkaláb és a kankalin és mindjárt kiderül a kerttulajdonos különleges titka ; a virágtáblákban ugyanis a virágtenyésztés vagy virágnemesítés feladatának eredményeit látjuk. Manninger Vilmos nemcsak műkedvelő kert­ barát, hanem a virágtenyésztés min­ den t i t k á t ismerő szakember is. Sok hazai virágujdonság látott már kertjé­ ben napvilágot és terjedt el a hazai, majd a külföldi kertekben is. Elsősor­ ban természetesen korunk legdivato­ sabb virágai, az évelők érdeklik. A most divatos évelők egyike a szarkaláb. H a a magkereskedések kirakatait nézzük, minden évben új évelő-szarkalábak töveit kínálják a vevőnek. Ezek a kerti évelő-szarkalábak azonban már régóta nem a szabad természetben élő fajok, hanem több fajnak egy gyűjtőnévbe (Delphinium cultorum) összefoglalt keresztezései. Az új évelő-szarkalábakat különösen Angliából ontották a kertek számára. Manninger megmutatta, hogy egy budai nyaraló kertje is megfelelő hely új évelő-szarkalábak tenyésztésére. Meg­ szerezte a legújabb és legszebb kerti évelő-szarkalábak kínai faját (Delphi­ nium grandiflorum var. chinense) s a forgalomban lévő kerti évelő-szarkaláb

néhány alakját vele keresz­ tezve, ^gyönyörű új alakokat válogatott k i . A legszebb eredményt a kankalinnal érte el. A kankalinnemzetség egyik alakkörével, a tavaszi kankalinokkal, lapunk ezévi márciusi számában fog­ lalkoztunk. Nemcsak a nálunk is honos három tavaszi kankalint, a sudár-, az orvosi- és a törpe-kankalint mutattuk be, hanem azt is elmondtuk, hogy ezeknek keresztezései a kertek­ ben már régóta elterjedtek, sőt hajdan nagyon kedvelt kerti virágok voltak. Amikor a sok kínai viráguj donság az európai kerteket ellepte, a hálátlan közönség sok régi kerti virág­ nak, közöttük a kankalinnak is h á t a t fordított. A régi kertK kankalinokat a mult században bizony majdnem egészen el­ felvétele. feledték. Hog} ez a divat­ áramlat mennyire méltány­ talan és helytelen volt, az utóbbi néhány év 7

Teltvirágú évelő kerti-szarkaláb. Nadler Ferenc felvétele.

mutatta meg, amikor Manninger Vilmos a kerti kankalin szépségét újra felfedezte és új alakokat te­ nyésztve, meghódította velük a ker­ tészek és a közönség érdeklődését. Bajos volna megmondani, mi kelti fel az emberben a szenvedélyt az egyik vagy másik virág iránt. Manninger 193 l-ben a kankalin szépségét fedezte fel. Ekkor nyílt kertjében a sudár-kankalin (Primula elatior) két kerti változatának virága, az egyik fehér, a másik sárga. A következő években nagy kankalinkeresztezés folyt a kertben. A fehér­ virágú sudár-kankalint 1932-ben keresztezte az orvosi-kankalinnal (Primula veris), a törpe-kankalinnal (Primula vulgáris) és utóbbinak a Kaukázuson túl honos, pirosasibolyaszínű faj testvérével (Primula Juliae). Majd 1933-ban a sudárkankalin sárgavirágví alakját keresz­ tezte a törpe-kankalin kékvirágú alakjával (Primula vulgáris f. coerulea) és a már eredetileg is faj keverék sárgaszemű, pirosszegélyű kertikankalinnal. Ilyen módon számtalan új alak keletkezett, ezek közül k i ­ válogatta a legnagyobb virágúakat és 1935-ben ismét azt a kettőt keresztezte, amely piros színével, sárga szemével és nagy virágával tűnt ki.

Manninger-i&e sárgaszemű, pirosszegélyű óriáskankalin. Nadler Ferenc felvétele.

E z az eredete annak a kerti kankalintörzsnek, amelyből az utóbbi évek pompás kankalin-ujdonságai kerülnek elő. A törzs valóságos gyűjteménye összesen hét kankalinnak, s ma már tudjuk, hogy a hét kankalin öröklési szerelvényeinek töredékei keverednek és vándorolnak nemzedékről nemze­ dékre. Egyik példányon valamely ősszülő hatása mutatkozik, mások az eredeti tulajdonságok fel­ ismerhetetlenségig elvegyült keverékei. Új azon­ ban a virág nagysága, ez a kiválogatott példányo­ kon eléri a régi kerti kankalinok virágnagyságának kétszeresét is. Van közöttük olyan sárgaszemű, pirosszegélyű óriás is, amely a régi kerti kankalin legkedveltebb alakjának kétszeresre nagyított utóda. A Manninger-íéle kankalin-sorozat olyan feltűnést keltett, hogy aranyéremmel tüntették k i . Lassan ereszkedünk alá a kert felső részéből. Alkonyodik. A virágos cserjékkel és fákkal szegé­ lyezett kényelmes utat választjuk. A sok szép virágos fa közül kiválik a japán-cseresznye

(Prunus serrulata var. Hisakura) élénkrózsaszínű, telt virágaival; ezek az ágakat olyan gazdagon lepik el, hogy megszégyenítik a virágok királynőjét, a rózsát is. A virágos táj kert sok növényt kapott Kínából és Japánból, a japán-cseresznye talán mindegyiket felülmúlja. Kínában és J a p á n b a n a kisebb házi kertekben is régóta divatos a ter­ mészetes tájkert, ezért az európai virágos t á j kertészet a kínai és japán kertészettől sokat tanul és átvett olyan kerti díszeket is, amilyen a kínai kőmécses ; ennek t ö b b alakját látjuk ebben a budai virágos tájkertben is, ahol a tudós kert­ tulajdonos szívességéből egy séta alkalmával ennyi tapasztalattal gazdagodtunk. Amikor a kapu mögöttünk bezárul és visszagondolunk mindarra, amit láttunk, érezzük, hogy olyan kertben jártunk, amely korunk magyar kerté­ szetének egyik értékes tűzhelye; alkotásai mara­ dandó hatásúak és az egész magyar kertészetet gazdagítják.

KISKERTEMBEN. Irta :

Szilády Zoltán.

A. házépítés iskolája. Amikor ideköltöztünk, a faluvégi régi kúriába, azt hittem, egyedül fogunk lakni. A magányos kis kertben egy hang sem hallatszott. Nem jár erre talán még a madár sem. Egy fecskepár tavasszal bekiváncsiskodott, de meglátta a tavalyi fészket, s mivel az nem tetszett neki, nehánynapi csicsergés, tanakodás

után továbbállt. Csak lassanként ismerkedtem meg kertünk apró vendégeivel, akik azóta házat is építettek és állandó lakók lettek, pedig egyik sem kért hivatalos »lakhatási engedély«-t. Az egyik látogató a legalkalmatlanabb helyen, éppen a sétaút közepén jelent meg. Azon vettem észre, hogy az út közepén kis földrakás van és a

a földalatti építménye. Valamennyi a Halictusnem faja volt. Később aztán észre­ vettem, hogy egy bokor tövében másik lakó is építkezik. Tavasszal csak egyedül kezdte, prém­ bundás, kövér dongómén vagy poszméh (Bombus) volt. Nemsokára lát­ hatóan megszaporodott, a földalatti fészek körül kisebb, satnya népecske, dolgozó poszméhek jelen­ tek meg. Ugyanakkor a kő­ falon egy papirosdarázs (Polistes) kezdte meg az építkezést; vékony kocsányon függő, dió­ nagyságú ernyőcskét és alatta hatszögű kis pa­ piros-sejteket alakított. Csak később tudtam meg, hogy más fajhoz tartozó darazsak (Vespa) a szomszéd ház padlásán emberfejnél nagyobb fész­ ket építettek. Az újságok pedig hírt adtak róla, hogy egyes vidékeken a föld alatt építő darazsak annyira elszaporodtak, hogy már a szántást is megzavarják. E z a csendes épít­ kezés mind itt folyik, körülöttünk, egész nyá­ ron és figyelembe se vesszük, hogy az apró mesterek milyen csodála­ tosan ügyesek. A föld alatt építőkről alig veszünk tudomást, pedig talán azok a legérdekesebbek. Az Osmia papaveris nevű magányos méh tavasszal a pipacs virá­ gait látogatja. Magyarul pipacsméhnek nevezhetnők. E z csak egyetlen egy kamrácskát mélyít a Manninger-féle egyszínű óriáskankalin. Nadler Ferenc felvétele. földbe. E z t a kamrát a méhanya a pipacs piros szirmából vágott kárpi­ halmocska kellős közepében, kis homoktölcsérben, tokkal szépen kibéleli. Aztán megtölti a búza­ méhecske lakik. Amikor hazatér, eleinte keresgeti virágról gyűjtött virágporral és elhelyez benne lakása bejáratát, aztán a föld alatt, vagyis az ú t egy kis petét. Azzal már nem törődik, hogy kavicsrétegei között hirtelen eltűnik. Bizonyára abból a petéből gyermeke fog kikelni. Gond­ ott van a fészke és talán már fiasítás is van benne. talanul sorsára hagyja, hiszen megtette már a E z a mézelőméhhez hasonló, de kisebb és karcsúbb maga kötelességét, annyi táplálékot hordott oda, méhecske, mégpedig magányos méh, sohasem amennyi ivadéka kifejlődéséhez éppen szükséges. alapít államot és párján kívül más társat nem Miután pedig a pipacsméh nem »egykés«-hajlamú, ismer. Azóta a környéken még több ilyen földi- egymásután több ilyen fiókalakást készít a föld méhet találtam és megtanultam, melyiknek milyen alá. De még sohasem akadt olyan pipacsméh,

amely ráeszmélt arra, hogy talán könnyebb lenne társaslakást építeni. Ezt a mesterséget m á r egy másik földiméh, az Andrena fedezte fel. Ennek lakása csöve el­ ágazik és több kamrácskába vezet. Még előbbre haladtak az építőművészetben az említett útiméhek, a Halictus-dk, ezek legszíveseb­ ben úton-útfélen és éppen a letaposott kemény talajban építenek. Eső után, ha a bejárás eltorlaszolódott, kitakarítják, kihordják belőle a földet, így képződnek ezek a kis tölcsérek a kerti utakon. A i/íz^'ctos-darázsnak több nősténye jár ugyanabba az aknába, amelyben az első épít­ kezni kezdett, de nem törődnek egymással. Az építés iskolájában a negyedik osztályt járják a Chalcidomá-k., a kőművesméhek. Ezek már megérdemelték a kőművesmesteri címet, mert kemény sziklakövön építkeznek, a résekbe rakott bölcsők építésén több nőstény dolgozik egymás mellett, s amikor a kis lakótelep elkészült, a közös lakás fölé vakolathoz hasonló kőkemény borító­ falat vonnak és ezt a tetőzést is együttes munkával végzik. Székely szóval azt mondhatnók, hogy »kalákában« dolgoznak, mert az építés társakká szegődtette őket, a fészek kedvéért, legalább egy időre, társas méhekké, államalkotókká lettek. Az építőiskola felső osztályába az államalkotó, társasdarazsak és méhek járnak. A darázsfélék (Vespa) fatörmelékből, legszívesebben a friss deszkáról lesarabolt finom szilánkocskákból épít­

keznek. Mivel pedig a papiros is faanyagból lesz, bátran mondhatjuk, hogy ezek a papirosépítők, sőt valósággal felfedezői a papirosgyártásnak és a papirosházépítésnek, természetesen kicsinyben. A zömök dongóméh tojásdad kamráit a föld alatt viaszból építi, a hozzávaló viaszt pedig a maga testéből izzadja k i , akárcsak a mézelőméh. A dongóméhnek külön találmánya van. Csak a földalábtvjást tanulta, ha ugyan tanulta a földiméhektől, a viaszépítés olyan csodálatos képesség, amelynek kezdeteit nem ismerjük. Ugyanezt a mesterséget folytatják a mézelőméhek is, csakhogy tökéletesebben. Többen dol­ goznak egyszerre és az egymást határoló sejtek közfalai az összeépülés által hatszögüekké ala­ kulnak. E z bizony csodálatos iskola. A tanulók külön­ böző állatfajok, igen távoli rokonok és egyál­ talában nem tartoznak egy családfába. Mindegyik más fokig haladt, külön módon tanult és mégis, mintha mindnyájan egy cél felé igyekeznének. Egymástól nem tanulhattak, hiszen nem is ismerik egymást. A pipacsméh saját gyermekét sem lát­ hatja soha életében. Es ez a csodálatos építőiskola mégis megvan és újra kezdi munkáját körülöttem a következő tavaszon. A z építők ösztönösen tudják, hol kezdjék és mit cselekedjenek. Csak tanítómesterük marad mindnyájunk számára örök rejtély és elérhetetlen, csodálatos titok.

CSIMPÁNZFÉSZEK A Z ÁLLATKERTBEN. írta

: Kittenberger Kálmán.

1914-et írtunk . . . A nagy világégés kitörése előtti hónapokban egy teherhordozó karavánnal — írhatnám bátran »szafári«-val, mert az afrikai vadászkönyvek, útleírások, de még inkább a mozgófelvételek már polgárjogot szereztek ennek a kiszuahili szónak — igyekeztem az akkor még alig á t k u t a t o t t Bugoma-őserdő felé. E z a hatalmas eső-őserdőtömb a kongói nagy erdőöv, az Unyoró védett államba átnyúlt részé­ nek tekinthető, ezért természetrajzi kutatások és gyűjtések céljából a legmegfelelőbb terepnek lát­ szott, mint minden olyan vidék, ahol két állat­ földrajzi határ találkozik. A z értesülések szerint ott már gyakori a feketearcú-csimpánz, a »kitéra«, ahogyan ott nevezik, sok a »cenke«, az óriásdisznó, dús a madárvilág és ott már található a bogarak óriása, a góliátbogár. Azonkívül remélhettem, hogy nagyagyarú elefántbikákat is puskavégre kapok, hiszen alig egy-két évvel azelőtt azon a vidéken lőtte Place kapitány 178—179-fontos agyarú elefánt bika ját. Titkon azt is terveztem, hogy majd azon a vidéken valahol, ha arra alkalmas helyet találok, mint ültetvényes végleg letelepedem. Éppen azért útközben meglátogattam F. C. barátom új kávé­ ültetvényét, hogy lássam, miként változik át egy afrikai vándor helyhezkötött ültetvényessé. F. C. ugyanis, aki azóta Kenya-gyarmat vadászati felügyelője lett, azelőtt hivatásos

elefántvadász volt és néha egy kis barátságos elefánt-orvvadászatra Belga-Kongóba is átrándult. Az elefántvadászat, miként tudjuk, nagyon vesze­ delmes foglalkozás. A belgakongói hatóságok is nagyon kurtán bántak el a kézrekerült elefánt­ vadorzókkal ; az ellenséges bennszülött törzsek­ kel is nagyon gyakoriak voltak a csetepaték. Tehát izgalmasan veszedelmes vállalkozás volt ez, »úri sport«, ahogyan ők mondták, ezért büszkén nevezték magukat »gentleman poacher«eknek. Egy-két napot barátom ültetvényén töltöt­ tem, hogy visszamaradt cókmókomat bevárjam, no meg, hogy a kezdő ültetvényes munkáj át meg­ ismerjem. A z ültetvény hőskora ez, ^ n i k o r az érintetlen elefántfűvadon meg az őserdő Hasanként ültetvénnyé változik. L-áttam, hogy barátom lelke visszasírja a vándoréletet ; szívesebben beszélgetett a kongói átruccanásokról és az elefántokról, mint^az ültetvényesek dolgáról, bajáról. E g y dologban azon­ ban vérbeli ültetvényes volt, szörnyen gyűlölte a fiatal kávécsemetéket kihúzgáló és máskülönben is mindenféle kárt okozó páviánhadat. Engem is nagyon kért, hogy reggeli és esti gyűjtősétáimon ne kíméljem a töltényt, ha egy-egy pávián­ csapattal találkozom.Szívesen teljesítettem vendég­ látó gazdám kérését, mert a páviánokat magam sem szerettem, noha azok lövése is — miként

általában a majmoké — mindig kellemetlen érzéseket kelt az emberben. Barátom ültetvénye na­ gyon megszenvedte a pávián­ veszedelmet, mert a környező patakocskák mentén a magas erdősávok szinte ontották ezt a tolvajhadat. Tartózkodásomnak talán második napján késő délután ilyen erdősávban jártam. Egy helyen feltűnt, hogy a fákon friss, zöld gallyakból rakott fészkek vannak. Volt ott huszonöt-harminc kisebb-na­ gyobb fészek. Nagyon hason­ lítottak a gémtelepek fészkei­ hez, a gémtelepeket jellemző bűz nélkül, azonkívül nem meszelte a fákat fehérre a gém­ guanó. No meg a gémes vizek messze voltak. Egyes ragadozó­ madarak, például az ölyvek, zöld gallyakkal rakják körül fészküket, viszont a ragadozó­ madarak nem fészkelnek tele­ pekben. Baganda teherhordozóimat hiába kérdeztem, nem tudtak felvilágosítani. Másnap már sejtettem, mik azok a zöldgallyas fészkek. Az ültet­ vény öreg őre, egy odavaló nyoró, aki valamikor elefánt­ vadászokkal járt, ugyanis reg­ gel sátramhoz jött és kérdezte, hallottam-e a »kitérá«-k éjjeli >>ngomá«-ját (ngoma tulaj don­ képen táncot, tánczenét jelent), kiáltozásait. Bizony nem hallot­ tam, de homályosan emlékez­ »Maxi«, az á l l a t k e r t tem, hogy álmomban mintha valahonnan messziről a benn­ szülöttek különös ngomáját hallottam volna. Már gyakran megesett velem, hogy mély álmomban a külső jelenség — például a közeli leopárdhörgés vagy oroszlánordítás — álommá alakult át. Nem ébred­ tem fel, de oroszlánordításról, leopárdhörgésről álmodtam. Csimpánzok éjjeli hangversenyét addig nem h a l o t t a m , ezért nem csoda, hogy azt a feketék i r ó n i á j á n a k álmodtam. Azonnal felöltöztem, de bizony hiába, mert a csimpánzok nyomát sem találtam, úgyhogy szinte kételkedtem az éjjeliőr állításában, pedig váltig hangoztatta igazát. Egyebek között azt is megtudtam, tőle, hogy a csimpánzok abban a bizonyos pátakmenti erdőben időnként megjelen­ nek ; a nagy Budongo-őserdőből rándulnak le oda. Meghagytam neki, ha a csimpánzok éjjel megint szólnak, ébresszen fel ; természetesen jó »baksis«-t is ígértem neki. Még k é t napig t a n y á z t a m barátomnál, de az erdő néma maradt, csak a colobus-majmok méla­ bús hajnali kiáltozása hallatszott sátramig . . .

h í m c s i m p á n z a , a p l a t á n f á n lombos g a l l y a k b ó l f é s z k e t Hölzel f e l v é t e l e .

épít.

Megjöttek embereim és elindultam célom, a Bugoma-őserdő felé. Fűházam az őserdő elefántfű-tűz okozta egyik öblében még nem készült el, amikor egyszer haj­ nalban, a colobus-majmok mélabús »ró-ró«-ja után, a közeli őserdőben nagy erővel felhangzott a csimpánzok kara. Sok mindenféle állati hangot hallottam már, sok olyant is, amelyről sohasem tudtam meg, miféle állattól származott, de ilyen hangzavart még soha. Nem hasonlított az semmiféle más állati rikácsoláshoz, inkább olyanféleképen hang­ zott, mintha embereket félve kerülő, egészen ősi, titokzatos, őserdei négertörzs áldozna valami homályos hatalmasságnak ezzel a teljesen idegen­ szerű n g o m á v a l . . . E s ez a nagyon furcsa, szokatlan őserdei állati zene éppolyan váratlanul, ahogyan felhangzott, egyszerre elhallgatott. Mintha kígyóra léptem volna, úgy ugrottam ki sátramból. Meztelen talpak futásának zaja

zokkal. A z őserdőben, már majdnem felépült t a n y á m kö­ zelében, magányos lepkésző sétán voltam. Egyszerre szinte éreztem, hogy valahonnan k i váncsi kémlelő szempár mered rám. Nemsokára észre is vet­ tem a kémlelőt. Egy fa villás elágazásából hatalmas hím csimpánz figyelte minden moz­ dulatomat. Értelmes fekete arcán semmi félelem, semmi megriadás sem látszott, de annál nagyobb kíváncsiság. Sokáig néztünk így farkas­ szemet, majd, hogy mozgását is megfigyeljem, hadonászva feléje indultam. Csak ekkor gondolt menekülésre. Egy-két merész, mondhatnám kecses saslengéssel a földre szökött és a sűrű aljnövényzetben csak­ hamar el is t ű n t . A későbbi hetekben, egészen a háború kitöréséig, sokszor hallottam a csimpánzok riká­ csoló hangversenyét. Némely­ kor valóságos dobolás vegj'ült ebbe az őserdei hang­ versenybe, ilyenkor a csim-"* pánz-kar egy vagy több tagja öklével dobolt valamelyik üres fatörzsön. Legtöbbször hajnalonként és este hallottam őket, de gyakran napközben is, pél­ dául vihar kitörése előtt vagy bizonyára akkor is, amikor valami megzavarta nyugal­ mukat. Minden alkalommal nagy érdeklődéssel figyeltem visel­ »Maxi« a m a g a é p í t e t t e fészekben. Hölzel felvétele. kedésüket, láttam őket gond­ talanul legelészni, gyanútlanul játszadozni és l á t t a m őket rémületükben menekülni. Az angol vadásztörvény — nagyon bölcsen — hallatszott felém és »kirongózim« örömtől sugárzó arccal máris jött jelenteni, hogy a keresett kitérák az emberszabású-majmok elejtését tiltja, csak kivételesen engedik meg a hatóságok. Nekem is »énekeltek«. Hamarosan nekivágtunk az elhallgatott csim- volt ilyen kivételes engedélyem és lőttem is pánzrikoltozás irányának, de bizony eredmény Múzeumunk számára egy-két csimpánzot. Majmot nélkül jártuk az őserdőt. Friss és még frissebi) lőni, halódását látni, sohasem kellemes dolog, de nyomokat ugyan találtunk, ráakadtunk azokra ez a rossz érzés szinte emberölés érzésévé fokozódik, a helyekre is, ahol egy-egy ismeretlen fa ismeretlen amikor a vadász emberszabású-majmot lő. A z gyümölcsével táplálkoztak, meg azokra a helyekre, elejtést ezért nem is részletezem, csak megemlítem, ahol sarj hajtásokat, rügyeket legeltek, ahol gumó­ hogy a fegyver dörrenése után szörnyű zenebona kat kapartak k i a földből, de meglátni belőlük tört k i közöttük. Mintha dühöngő őrültek serege bizony egyet sem sikerült, noha legtöbbször egé­ szabadult volna k i , olyan rettenetesen rikoltozva, törve-zúzva, menekültek és már régen eltűntek, szen »meleg« nyomukat jártuk. Akkor tudtam meg biztosan, amit addig csak amikor még hangos volt az őserdő rikácsolásuktól, sejtettem, hogy a patakmenti erdőben látott fész­ dühöngésüktől. kek a csimpánzok alvófészkei voltak, mert nyomu­ A csimpánzok — akárcsak nagyobb rokonaik, kon járva, itt is, ott is láttunk ilyen fészkeket, a gorillák - - veszély idején mindig lejönnek a s ezeket őserdei kirongózim csimpánzok alvó­ szellős magasságból és a földön menekülnek, nem fészkeinek mondta. úgy, mint a többi majom, amely a fák koronájá­ Nem felejtem el első találkozásomat a csimpán­ ban menekül tova.

Azt is tapasztaltam, hogy alvófészküket leg­ többször alkalomszerűen készítik, ott, ahol csavar­ gásuk közben rájuk esteledik. Fészekrakás közben azonban sohasem l á t t a m őket, sem a háború előtt, sem a háború utáni két afrikai vadászkirándulá­ sunk alkalmával. Végre mégis láttam fészket építő csimpánzot, mégpedig itthon, az újjászületett Állatkertünkben. »Maxi«, a tudós csimpánz-úrfi, mutatta be nekem tudományát. Szép illedelmesen kezet fogott velem, kezet csókolt, bukfencet vetett, kerék­ pározott és végül — ami engem legjobban érde­ kelt — ápolója engedelmével felmászott egy platánfára és nagy buzgalommal hozzálátott a már régebben megkezdett alvófészek kitatarozásához, befejezéséhez. Erős kezével könnyen törte le a fészek építésére alkalmas ágakat, ezeket majommódra alaposan megvizsgálta, minden rügyet megízlelt, azután a fészektartó fa egyik elágazásába fonta olymódon, ahogyan azt a paticskerítéseken látjuk. Bizony, kelletlenül engedel­ meskedett az ápoló parancsának, amikor a fészek­ ről leszólította.

Még valamit kell megemlítenem. Első könyvem­ ben a tshégóról, a feketearcú-csimpánzról ezeket is írtam : »A tshégó bőrét hatalmas bunda borítja, mi nem csoda, mert az őserdei éjszakák, kivált a magas hegyvidéken igen hidegek és vajmi gyakran a fagypont körül süllyed le a hőmérő. Önkénytelenül eszembe jutott Állatkertünknek az emberszabású-majmok számára készült üveges ketrece és a benne levő fojtott, hajtatóházra emlékeztető atmoszféra. Nem csoda, hogy az oda­ került emberszabású-majmokat a tüdővész mi­ hamar elpusztítja, mert ez a ketrec a baktérium­ flóra igazi melegágya.« H á l a ! Állatkertünkben mindez nagyon előnyö­ sen megváltozott. A z emberszabású-majmok el­ helyezése most m á r példás, táplálékuk változatos és a lehető legmegfelelőbb, legjobb. Azonkívül — és ez igen fontos az ilyen fejlettértelmű állatoknál — foglalkoztatják és ezáltal szórakoz­ tatják őket, ezért nem esnek búskomorságba, ami régebben a fogságban tartott emberszabású­ majmok legnagyobb baja volt és életüket meg­ rövidítette.

A SZERVES ÉLET ÚTTÖRŐI. í r t a : Schveitzer József dr. H a a mindennapi n e h é z m u n k á b a b e l e f á r a d t ember t e s t é t és l e l k é t felüdítő m á s k ö r ü l m é n y e k k ö z é v á g y ó d i k , a l ü k t e t ő élet z a j á t ó l t á v o l e s ő o l y a n csendes helyre gondol, ahol a t e r m é s z e t ö r ö k s z é p zenéje a n d a l í t ó a n zsong fülébe és az é l ő l é n y e k n e k a l e g t ö k é l e t e s e b b össz­ h a n g r ó l , de e g y ú t t a l az e g y m á s k ö z ö t t folyó k í m é l e t l e n k ü z d e l e m r ő l is t a n ú s k o d ó sok é r d e k e s j e l e n e t é t l á t j a . E z a hely, ahol az ember megfeledkezve az időről, elveti k e n y é r k e r e s e t i gondjait, az összes t e r m é s z e t i c s o d á k k ö z ö t t a l e g n a g y s z e r ű b b , az e r d ő . Zizegve s u t t o g ó l o m ­ bozata az ö r ö k k é v a l ó s á g r ó l mesél. T i t o k z a t o s h o m á l y a á h í t a t r a hangol. P a t a k j a i n a k h a l k c s o b o g á s a felzaklatott idegeinkre m e g n y u g t a t ó a n hat. M a d á r d a l t ó l h a n g z ó t á j a fokozza az é l e t ö r ö m e t . A s ö t é t h á t t é r t ő l élesen e l v á l ó színes v i r á g a i g y ö n y ö r k ö d t e t n e k . A z e r d ő n e k k e t t ő s — »Janus« — arca v a n . E g y r é s z t é l e t é n e k m i n d e n m e g n y i l v á n u l á s a az egy t e r ü l e t e n élő szervezeteknek c s o d á l a t o s a l k a l m a z k o d á s á t , e g y m á s r a ­ u t a l t s á g á t é s e g y ü t t é l é s é t mutatja. M á s r é s z t azonban sehol sem f i g y e l h e t j ü k meg k ü l ö n ö s e n a n ö v é n y e k n e k azt a hangtalan, de a n n á l k í m é l e t l e n e b b h a r c á t a l é t é r t , m i n t é p p e n az e r d ő b e n . M i n d e g y i k n ö v é n y t ö r t e t , eről­ k ö d i k , hogy a l e g e l ő n y ö s e b b helyzetbe jusson. Ú g y f o r d í t j a leveleit vagy n ö v e k e d é s b e n ú g y igyekszik t á r s a i t és s z o m s z é d j a i t felülmúlni, hogy a l e g k e d v e z ő b b e n elhelyezkedve, faja i g é n y é n e k megfelelően élvezze a nap sugarait fontos m u n k á j á n a k elvégzésére, a szervetlen anyagoknak szerves a n y a g g á v a l ó á t a l a k í t á s á r a . M i n t ennek a k ü z d e l m e s é l e t n e k e l l e n t é t e , v a n n a k az e r d ő b e n o l y a n n ö v é n y e k is, amelyek l á t s z ó l a g a leg­ b é k é s e b b t e r m é s z e t ű l é n y e k és s z e r é n y e n m e g e l é g e d n e k o l y a n helyekkel, amelyekre a t ö b b i n ö v é n y n e k nincs s z ü k s é g e . A f á k k é r g é n megtapadva v a g y az á g a k r ó l szakállhoz hasonlóan aláomolva, sajátságos alakjukkal t ű n n e k fel. H e l y e n k é n t v á l t o z a t o s a l a k ú t e s t ü k k e l , különös színezésükkel és mesés rajzolatukkal a köveket

b o r í t j á k be. A n ö v é n y t a n ezeket az i g é n y t e l e n , de nagyon é r d e k e s n ö v é n y e k e t , ezt a mintegy h ú s z — h u s z o n ­ ö t e z e r fajt, v á l t o z a t o t é s alakot m a g á b a foglaló gazdag n ö v é n y c s o p o r t o t z u z m ó k n a k nevezi. A z igazi fajok s z á m a azonban nem t ö b b n é g y e z e r n é l , ezeknek k ö r ü l b e l ü l a fele él E u r ó p á b a n . M i lehet az o k a annak, hogy a z u z m ó k a n ö v é n y ­ o r s z á g n a k o l y a n gazdag c s o p o r t j á t a l k o t j á k ? V á j j o n m i é r t t u d n a k m i n d e n o l y a n helyen m e g é l n i , ahol m á s n ö v é n y n e m m a r a d meg, s m i é r t tudnak a n n y i r a a l k a l ­ m a z k o d n i m i n d e n é g h a j l a t h o z és m i n d e n h e l y i k ö r ü l ­ m é n y h e z ? Mindezekre a k é r d é s e k r e felel a z u z m ó k t e s t é n e k é r d e k e s szerkezete és é l e t m ó d j a . E l s ő s o r b a n f e l t ű n ő , hogy nincsen rajtuk a l e g t ö b b n ö v é n y e n á l t a l á ­ nosan ismert g y ö k é r r e , s z á r r a és levélre v a l ó t a g o l ó d á s . E z é r t a z u z m ó k a t t a g o l a t l a n t e s t ű vagy t e l e p e s n ö v é n y e k ­ nek, egy-egy z u z m ó t e s t é t pedig telepnek n e v e z z ü k . M á s o d s o r b a n a szakembereken k í v ü l b i z o n y á r a kevesen t u d j á k , hogy a z u z m ó k é t k ü l ö n b ö z ő fajú n ö v é n y t á r s u ­ lásából keletkezett o l y a n harmadik l é n y , amely az ő t a l k o t ó m á s i k k e t t ő t ő l m e r ő b e n eltér. E z a t é n y , k é t l é n y e g y ü t t é l é s e e g y á l t a l á n nem k ü l ö n ö s jelenség, hiszen az élők v i l á g á b a n elég g y a k r a n l á t j u k , hogy ketten t á r s u l v a , kölcsönösen segítik e g y m á s t a m e g é l h e t é s b e n . A z e g y ü t t é l é s n e k — v a g y symbiozis-nak, ahogyan a t u d o m á n y mondja — esetei m i n d a n ö v é n y - , m i n d az á l l a t v i l á g b a n , s ő t n ö v é n y e k és á l l a t o k k ö z ö t t is ismere­ tesek, de hogy k é t élőlény e g y ü t t é l é s e alaktanilag tel­ jesen új alakot e r e d m é n y e z z e n , p á r a t l a n jelenség és csak a z u z m ó k e s e t é b e n észlelhető. A m u l t s z á z a d k ö z e p e t á j á n , a m i k o r Schwendener h a t á r o z o t t a n b e b i z o n y í t o t t a , hogy a z u z m ó telepe s z í n t e l e n g o m b a f o n a l a k b ó l é s n ö v é n y i zölddel teli m o s z a t b ó l é p ü l fel, ez a m e g á l l a p í t á s m é l t á n keltett f e l t ű n é s t . E k é t n ö v é n y t á r s u l á s á b a n és a telep finomabb bonctani m e g h a t á r o z á s á b a n m i n d i g a moszat a fonto-

sabb. E z h a t á r o z z a meg a telep felépítését. H a ugyanis a moszat a z u z m ó t e s t é b e n egyenletesen oszlik el, a k k o r e g y n e m ű , de h a csak bizonyos r é t e g b e n helyezkedik el benne, a k k o r k ü l ö n n e m ű a telep. A z u t ó b b i esetben, mint ahogyan azt a n á l u n k közönséges t á n y é r z u z m ó n (Xanthoria parietina) l á t h a t j u k , rendesen meg lehet k ü l ö n b ö z t e t n i egy alsó és egy felső k é r g e t , m é g p e d i g a moszatot t a r t a l m a z ó ú g y ­ nevezett gonidium-réteget és alatta esetleg m é g egy l a z á b b g o m b a f o n a l s z ö v e d é k alkotta bél is lehet. E g y bizonyos zuzmófajhoz t a r t o z ó telepet mindig ugyanaz a moszatfaj jellemzi. Á m ismeretes o l y a n eset is — a m i azonban nagy r i t k a s á g — hogy azonos­ fajú z u z m ó k b a n különféle v i d é k e n különféle a moszat. P é l d á u l a m i hegységeink­ ben á l t a l á n o s a n m e g t a l á l ­ h a t ó Solorina crocea n e v ű z u z m ó n a k zöld moszatja van, ellenben a H i m a l á j á n ugyan­ ebben k é k moszatot t a l á ­ lunk. M e g t ö r t é n h e t i k azon­ b a n az is, hogy a szél a z u z m ó t e s t é r e idegen mosza­ tot visz, ezt a gomba fonalai­ v a l k ö r ü l v e s z i és a telephez láncolja. E b b e n az esetben a moszat m i n t szemölcs a telep szintje fölé emelkedik, t ő l e s z í n é b e n is e l ü t , de a g o m b á v a l s z a b á l y s z e r ű zuz­ m ó t sohasem alkot. N a g y o n é r d e k e s és t a n u l ­ ságos a gombafonalak és moszatok ö s s z e k a p c s o l ó d á s a is. H a ugyanis a moszat­ sejteket és rajtuk a gomba­ fonalakat a górcső alatt meg­ figyeljük, szembeötlik, hogy a gombafonalak szorosan Tányérzuzmó h o z z á s i m u l n a k a moszathoz (Xanthoria parietina). és ahol vele é r i n t k e z n e k , k i ­ Eredeti rajz. szélesednek vagy pedig t ö b b apró ágacskára oszlanak. vSőt ú j a b b a n azt is megfigyelték, hogy a gombafonal a moszatsejtbe s z í v ó k á k a t ereszt, kiszívja v e l ü k t a r t a l m á t és i l y m ó d o n a moszatot megöli, m i k é n t azt a z u z m ó b a n lévő ü r e s moszatsejtek e l á r u l j á k . N é h a azonban a moszat v é d e k e z n i is t u d és sikerül is megszabadulnia a t á m a d ó fojtásától. Ilyenkor a g o m b á t v a g y azzal győzi le, hogy a moszat sejtjének belső n y o m á s a nagyobb, m i n t a gombafonal szívókájáé, vagy pedig egy k i d u d o r o d á s s a l maga a moszat hatol a g o m b a s z í v ó k á b a . E l s ő esetben összelapítja, a m á s o d i k esetben benyomja. I l y e n t é n y e k a gomba és moszat e g y ü t t é l é s é t bizony m á s s z í n b e n t ü n t e t i k fel, m i n t ahogyan azt e l k é p z e l t ü k . U g y a n i s eddig a k é t l é n y e g y ü t t é l é s é b e n azt az e s z m é n y i v i s z o n y t l á t t u k , amikor a b b ó l a célból t á r s u l n a k , hogy e g y m á s n a k az é l e t e t m e g k ö n n y í t s é k és e g y m á s t segítsék. A gomba — ú g y v é l t é k — a moszatot a külső h a t á s o k ellen m e g v é d i , a vizet és a benne oldott á s v á n y i s ó k a t felveszi és a moszatnak á t a d j a , az viszont á t a l a k í t j a szerves anya-

g o k k á és a g o m b á n a k is j u t t a t belőlük. E z a m a g y a r á z a t azonban t ú l z á s . Igaz ugyan, hogy a gombafonalak oldó savanyagot v á l a s z t a n a k k i és ezzel fellazítják az alzatot. A z ilymódon képződött hézagokba a zuzmó testéből víz k e r ü l h e t . A v í z feloldja a s ó k a t , ezeket a hajszál­ csövesség h a t á s á r a a telep i s m é t felveszi. D e ne feledjük el az esővíz szerepét sem, amelyben — m i k é n t tudjuk — mindig v a n a m m ó n i á k és s z é n d i o x i d és ezért, a m i n t az alzaton végigfolyik, azt oldja, az oldatot pedig a z u z m ó ­ telep s z i n t é n felveszi. E z é r t nem szabad a gomba szerepét a s ó k s z á l l í t á s á b a n túlbecsülni. A gomba t u l a j d o n k é p e n keveset ad, de a n n á l t ö b b e t élvez, illetve vesz el a m o s z a t t ó l . H a a z u z m ó k t e s t é t a l k o t ó k é t l é n y n e k egy­ máshoz való viszonyát a táplálkozás szempontjából így h a s o n l í t j u k össze, bizony m á s v i l á g í t á s b a n l á t j u k . Elősködésről e g y á l t a l á n n e m b e s z é l h e t ü n k , h a b á r a v a l ó s á g szerint m é g nem tudjuk pontosan megmondani, m i k é n t veszi fel a gomba t á p l á l é k á t . Csak azt tudjuk biztosan, hogy t á p l á l ó j á t , a moszatot — a g o m b á t t e r m e s z t ő h a n g y á k h o z h a s o n l ó a n — r ö v i d r e fogja, nem engedi

J) A = szakállzuzmó (Usnea barbata), B -- Kénszarvas-zuzmó (Cladonia rangiferina), C = Izlandizuznió (Cctraria islandica), D = M a n n a z u z m ó (Lecanora esculenta) ; A. és B. = eredeti, C. = Husz Ö., D. = Lindán, u t á n készült rajz.

s z a p o r í t a n i és u g y a n ú g y ö n z ő é n veszi el a moszat t á p ­ l á l é k á n a k j a v a r é s z é t , m i n t ahogyan a h a n g y á k a gom­ b á k a t is csak t á p l á l k o z á s u k céljából termesztik. H a az élőlények i l y e n v i s z o n y á t a h a n g y á k és g o m b á k e s e t é b e n a »rabszolgatartás« vagyis helotizmus szóval jelöljük meg, t a l á n n e m h a s z n á l j u k h e l y t e l e n ü l a z u z m ó e s e t é b e n sem, mert ebben is az egyik, a moszat, az a d ó t á r s , a m á s i k ,

a gomba pedig a v e v ő . Reinke azonban nem fogadja el a de Bary a j á n l o t t a e g y ü t t é l é s t sem, mert a g o m b á n a k és moszatnak a z u z m ó b a n v a l ó t á r s u l á s á b a n m é g az e g y ü t t é l é s n é l is t ö b b e t l á t és a z u z m ó t e s t é t a l k o t ó k é t növénynek egymáshoz való viszonyát a konsortium, vagyis közösség, é r d e k s z ö v e t k e z e t s z ó v a l véli a legjobban kifejezni. E b b e n a k é r d é s b e n m i n d e n k é p e n m é g sok a m e g o l d á s r a v á r ó feladat. De b á r m i l y e n kifejezéssel jelöljük a k é t l é n y e g y m á s h o z v a l ó kölcsönösségét, a v a l ó s á g az, hogy m i n d i g a gomba az u r a l k o d ó , a moszat pedig az a l á r e n d e l t . A z u z m ó k s z a p o r o d á s á b a n is ugyanilyen a k e t t ő szerepe. A moszat élénk o s z t ó d á s á v a l a m á r m e g l é v ő

helyekre szállítja el, csak a k k o r tudnak csírázni, illetve új z u z m ó t alkotni, h a megfelelő moszatra t a l á l n a k . M i v e l azonban ez nem m i n d i g s i k e r ü l , azt az é r d e k e s esetet is m e g f i g y e l h e t j ü k , hogy a t e r m ő t e s t b e n — a m i elég r i t k a jelenség — moszatsejtek is vannak. A t e r m ő t e s t b ő l k i v á l ó s p ó r á k ezeket a moszatsejteket is k ö n n y e n m a g u k k a l r á n t h a t j á k és e z á l t a l b i z t o s í t h a t j á k az új zuzmó keletkezését. A s z a p o r o d á s i m ó d sokfélesége m a g y a r á z z a meg a z u z m ó k roppant nagy elterjedését. A z t pedig, hogy a F ö l d felszínének csaknem minden h e l y é n , az e g y e n l í t ő t ő l a s a r k o k i g és a t e n g e r s z í n t ő l az ö r ö k h ó és jég h ó n á i g honosak, csak a z u z m ó t a l k o t ó k é t l é n y n e k e g y m á s t kiegészítő és e g y m á s t k e d v e z ő t l e n k ö r ü l m é n y e k e n á t ­ segítő képessége m a g y a r á z z a meg. A nedves és nap­ s ü t ö t t e k ö r n y e z e t h e z a moszat t u d a l k a l m a z k o d n i , viszont a s z á r a z t e r ü l e t e k e n és s z é l j á r t a helyeken a gomba segíti a moszatot. E t u l a j d o n s á g o k o n k í v ü l a z u z m ó k n a k a t a l a j t ó l v a l ó a r á n y l a g o s függetlensége is l e h e t ő v é teszi a m e g é l h e t é s t , ahol a k é t n ö v é n y , a moszat és a gomba, k ü l ö n - k ü l ö n nem tudna megélni. A z u z m ó k valóságos v i l á g p o l g á r s á g a csak e k k é n t é r t h e t ő meg. K i s i g é n y ü k k e l , b á m u l a t r a m é l t ó szívóssá­ g u k k a l megvetik l á b u k a t m i n d e n ü t t , s igen g y a k r a n m á s n ö v é n y e k e t , s ő t n é h a m é g e g y m á s t is k i s z o r í t j á k .

A t á n y é r z u z m ó (Xanthoria parietina) telepének keresztmetszete. /. k. '= felső kéreg, g. = gonidium-réteg, b. = bél, a k. = alsó kéreg. Eredeti rajz. (500-szoros nagyitás).

z u z m ó t e l e p e t n a g y o b b í t h a t j a , de ú j a t sohasem t u d l é t r e ­ hozni. A s z a p o r o d á s b a n m i n d i g a gomba a fontos, ez a moszatot m i n t r a b s z o l g á t m a g á v a l v i s z i é l e t t á r s n a k vagy pedig fonalaival l e k ö t i az új telep m e g a l k o t á s á r a . A l e g e g y s z e r ű b b s z a p o r o d á s az, a m i k o r a z u z m ó t e s t é r ő l egy rész ú g y n e v e z e t t soredium leválik és ú j telepet alkot. A l e v á l ó rész o l y m ó d o n keletkezik, hogy a moszat a gyors o s z t ó d á s r é v é n a gombafonalak b i l i n ­ csein lazít, m i n e k f o l y t á n a k é r e g megrepedezik és ezeken a helyeken a gombafonal a moszattal k i d u z z a d , a z u t á n a z u z m ó t e s t é r ő l leválik. A z i l y m ó d o n s z a b a d d á v á l t r é s z e k e t a szél vagy víz felkapja, esetleg az á l l a t o k is elcipelik, és h a alkalmas helyre jutnak, új n ö v é n y keletkezik belőlük. N é h a az egész z u z m ó feloldódik ilyen soredium-ókra.; ekkor a telep a n n y i r a m e g v á l t o z i k , hogy meg sem tudjuk mondani, m i l y e n z u z m ó f a j j a l v a n dolgunk. A s z á r a z z u z m ó t e l e p l é p t e i n k s ú l y a alatt, vagy h a á l l a t o k haladnak á t rajta, vagy pedig k ü l ö n ö s e b b h a t á s n é l k ü l is, r é s z e k r e eshet szét. A soredium-oMioz hason­ lóan a r é s z e k b e n gomba s moszat v a n , e z é r t s z a p o r o d á s r a k i v á l ó a n alkalmasak. A t u n d r á k r a igen j e l l e m z ő r é n z u z m ó n a k óriási t ö m e g e i csakis ilyen bőséges szaporo­ d á s s a l m a g y a r á z h a t ó k meg. A m á s i k s z a p o r o d á s i m ó d a l k a l m á v a l csak a g o m b a termeli a k ü l ö n b ö z ő k é p e n elnevezett t e r m ő t e s t e k b e n a c s í r á k a t , s p ó r á k a t . H a a szél ezeket a c s í r á k a t k e d v e z ő

A t e r m é s z e t h á z t a r t á s á b a n is fontos s z e r e p ü k v a n . M u n k á j u k ugyan nem nagy e r ő n e k gyors h a t á s á b a n m u t a t k o z i k , hanem á l l a n d ó a n m ű k ö d ő k i s t é n y e z ő k b e n rejlik. E z t lebecsülni nem helyes. A földtan is l é p t e n ­ n y o m o n b i z o n y í t j a , hogy k i s e r ő k összegezéséből kelet­ keznek a F ö l d felszínét m e g v á l t o z t a t ó hatalmas erők. A z u z m ó k m u n k á j a a t e r m é s z e t b e n főképen a m á l l a s z t á s és ezzel kapcsolatban a t e r m ő t a l a j előkészítése. A z e l ő b b i abban n y i l v á n u l , hogy a z u z m ó t e l e p alsó k é r g é b ő l e r e d ő g y ö k é r s z á l a k a fa, k ő vagy másféle alzat felső r é t e g e i b e hatolnak és ott rombolnak. E b b e n a m u n k á b a n nagy s e g í t s é g ü k r e v a n savanyaguk is, ennek h a t á s á t m é s z k ö v e k e n l a k ó z u z m ó k o n k ü l ö n ö s e n jól l á t h a t j u k , a m i k o r a gombafonalak n é h á n y m i l l i m é t e r hosszú k i s c s a t o r n á k a t v á j n a k . K e z d e t n e k i l y e n k i s p u s z t í t á s is elég, a t ö b b i t a z u t á n elvégzi a k i s r e p e d é ­ sekbe folyó és b e n n ü k m e g f a g y ó víz. E n n e k a h a t á s n a k m á r a l e g k e m é n y e b b k ő z e t sem t u d ellenállni és biztosan bekövetkezik végzete, szétdarabolása. A z u z m ó k s z i n t é n nem j e l e n t é k t e l e n m á s i k m u n k á j a a szerves élet l e h e t ő s é g é n e k m e g t e r e m t é s e , e z é r t m é l t á n n e v e z h e t j ü k ezeket a n ö v é n y e k e t az élet ú t t ö r ő i n e k vagy u t á s z a i n a k . A z u z m ó k ugyanis minden e l k é p z e l h e t ő helyen letelepednek és az első élőlények. A z először megjelent z u z m ó k p u s z t u l ó telepe fölött új telep ered. A z ilyenmódon e g y m á s u t á n megjelenő zuzmók testének e l k o r h a d á s á b ó l keletkezett t e l e v é n y t a l a j o n m á r m o h á k és esetleg g o m b á k is m e g é l h e t n e k . E z e k p u s z t u l á s á n a k e r e d m é n y e a m é g vastagabb t e l e v é n y t a l a j , ez viszont m é g m a g a s a b b r e n d ű n ö v é n y e k m e g é l h e t é s é t teszi lehe­ t ő v é . A szél k ö n n y e n f ú j h a t i l y e n helyekre fenyő- vagy n y á r f a m a g o t és így, k ü l ö n ö s e n m é l y e b b helyeken zöld k i s ligetek t á m a d n a k . V a l a m i m a d á r esetleg bodza­ magot is vihet oda, a b o r ó k a meg é p p e n kedveli a t á p ­ l á l é k b a n s z e g é n y i l y e n talajt, e z á l t a l a hely n ö v é n y ­ v i l á g a egyre jobban gazdagodik. K é s ő b b egyre t ö b b és nagyobb i g é n y ű n ö v é n y , s v é g r e az e r d ő jelenik meg. D e v é g e r e d m é n y b e n b á r m i l y e n n ö v é n y s z ö v e t k e z e t kelet­ k e z z é k , m e g i n d í t ó j a csak a z u z m ó volt. N a p j a i n k b a n a z u z m ó k az ember é l e t é b e n k ö z v e t l e n ü l nem fontosak. R é g e n t e — k ü l ö n ö s e n éhínség idején —

főképen a r é n s z a r v a s - z u z m ó (Cladonia rangiferina) telepét m e g ő r ö l t é k és a k e n y é r l i s z t h e z k e v e r t é k . E z e n ­ k í v ü l t á p l á l k o z á s r a h a s z n á l j á k m é g A f r i k a északi part­ j a i n és a F ö l d k ö z i - t e n g e r keleti p a r t v i d é k é n lévő siva­ tagokon honos m a n n a z u z m ó (Lecanora esculenta) g ö r ö n g y s z e r ű t e l e p é t ; ezt a szél n é h a t ö m e g e s e n görgeti össze, s ilyenkor a sivatag lakói m a n n a e s ő r ő l beszélnek. Noha nem k ö z v e t l e n ü l , de k ö z v e t v e m é g i s j e l e n t ő s az emberre a r é n s z a r v a s - z u z m ó m é g m a n a p s á g is, mert az északi t á j a k e g y h a n g ú tundra v i d é k é n l a k ó , ide-oda v á n d o r l ó emberek léte csak a r é n s z a r v a s - z u z m ó v a l t á p l á l k o z ó r é n s z a r v a s t ó l függ. A z u z m ó k m é g a g y ó g y á s z a t b a n is szerepeltek és szerepelnek. A z egyiptomi s í r o k b a n a Parmelia furacae és Usnea -plicata n e v ű k é r e g - é s s z a k á l l z u z m ó f a j o k b ó l készült g y ó g y á r u t t a l á l t a k . N a p j a i n k b a n pedig hurutos m e g b e t e g e d é s e k és emésztési zavarok e s e t é b e n az izlandi­ z u z m ó (Cetraria islandica) k e s e r ű z u z m ó s a v á t hasz­ nálják. A f ö l d t ö r t é n e t i fejlődés s o r á n a h a r m a d k o r i r é t e g e k megszenesedett fatörzsein és a b o r o s t y á n k ő b e n jelennek meg először, azonban törzsfejlődésük k é r d é s é t m é g nem s i k e r ü l t megoldani.

galambok és verebek elrabolt t o j á s a i v a l és fiókáival fiaikat k ö n n y ű s z e r r e l t á p l á l h a t j á k . E m l í t e t t kis r a g a d o z ó v e n d é g e i n k télen a v á r o s o k u t c á i n k ö n n y e n fogják el a k e v é s b b é éber, szelíd városi verebeket. E z a p u s z t í t á s a v e r é b s z a p o r a s á g a folytán s z á m u k a t alig apasztja. N e m r i t k a s á g , hogy a v e r é b egy e s z t e n d ő s o r á n négyszer költ. Ö t - h é t - n y o l c fiókája v a n . A m e r i k á b a , A u s z t r á l i á b a és Ú j - Z é l a n d b a a verebet m e s t e r s é g e s e n t e l e p í t e t t é k . S z a p o r a s á g a a b e t e l e p í t e t t földrészeken sok helyen m á r valóságos veszedelmet okozott. V á r o s o k b a n k á r t e v é s é r ő l alig lehet szó, csak kelle­ metlen t o l a k o d á s á v a l , szemtelen viselkedésével h a r a g í t j a m a g á r a az embert. J ó m a g a m v á r o s i h á z u n k szabad t o r n á c á n gyorsan e g y m á s u t á n n é g y s z e r fogtam meg c s a p ó k a l i t k á v a l ugyanazt a verebet. F a l u n és t a n y á k o n a tavaszi k e r t i v e t e m é n y e k lecsipdesésével, a g y ü m ö l c s f á k r ü g y e i n e k p u s z t í t á s á v a l okoz

MADARAKRÓL R o v a t v e z e t ő : Vasvári Miklós dr. a M . Kir- M a d á r t a n i

A

Intézet főadjunktusa.

H Á Z I V E R É B

T E L E P E S

F É S Z K E L É S E .

í r t a : Beretzk Péter dr. Amerre az ember letelepszik, á r n y é k m ó d j á r a kíséri a v e r é b . F e l h a t o l az ember n y o m á n messzire é s z a k r a , k ö v e t i az embert a hegyek közé, az e r d ő k b e . Legfontosabb s z á m á r a , hogy az ember települése h e l y é n meglegyenek a t á p l á l k o z á s á h o z szükséges dolgok, h á z i á l l a t o k , baromfi vagy l e g a l á b b v e t e m é n y e s k e r t és g y ü m ö l c s ö s . Csak ö t t érheti csalódás, ahol olyan erdei lakhoz vagy v i s k ó h o z kerül, amelybe az ember csak aludni j á r . O l y a n helyen nem m a r a d meg, hanem kereket o l d . E z z e l a megálla­ p í t á s s a l látszólagos e l l e n t é t b e n v a n az, hogy nagy­ v á r o s o k b a n , ahol sem á l l a t g a z d a s á g , sem g y ü m ö l c s ö s nincsen s a h u l l a d é k o k a t is hamar e l t a k a r í t j á k , a v e r é b ­ á l l o m á n y nem fogy, hanem szaporodik. A n a g y v á r o s o k ­ ban maga az ember m o z d í t j a elő a v e r é b s z a p o r o d á s á t . M a m á r a l e g t ö b b b é r h á z n a k , ablaknak, e r k é l y n e k meg­ vannak a maga verebei. A v á r o s i közönség m a d á r ­ szeretete abban n y i l v á n u l meg, hogy a v á r o s madarait, a galambokat és verebeket, rendszeresen eteti. Igen sok család g y ű j t i az a s z t a l t e r í t ő m o r z s á i t , a k e n y é r h u l l a d é k o t és k ü l ö n s z ó r a k o z á s a , a m i k o r é t k e z ő i d ő b e n az éhes k i s v e n d é g e k megjelennek és a sokféle j ó falaton marakodnak. Bezzeg őszi és téli e s t é k e n , a m i k o r a verebek v a l a m i forgalmasabb helyen v i l l a n y l á m p a á l t a l jól m e g v i l á g í t o t t »bagolymentes« p l a t á n f á t lepnek el, a h á l á t l a n o k a j á r ó k e l ő j ó s z í v ű embereknek sok b o s s z ú s á g o t és kelle­ m e t l e n s é g e t okoznak. K o r l á t l a n s z a p o r o d á s u k a t a v á r o s o k b a n a csókák, k a r v a l y o k és a k i s s ó l y m o k s z a b á l y o z z á k . * ) A c s ó k á k a n a g y v á r o s o k b a n a z é r t jelennek meg, mert a fészkelő *) Néhol a gyöngybaglyok is. Rovatvezető.

Negyvennyolc verébfészek egy eperfán a szegedi Somogyi-telepen. Beretzk Péter dr. felvétele.

k á r t . Ilyen helyeken az é v j a v a r é s z é b e n a b a r o m f i ó l a k k ö r n y é k é n keresgél t á p l á l é k o t . A r a t á s u t á n seregestől lepi el a b ú z a k e r e s z t e k e t é s az asztagban lévő g a b o n á t . T é l e n s z á z á v a l j á r be a m a g t á r b a — h a a b l a k a i n y i t v a vannak — és a g ó r é b a . H a az ember ilyenkor idejében nem v é d e k e z i k ellene, igen nagy k á r t okozhat. K e r t e k b ő l , g y ü m ö l c s ö s ö k b ő l az é n e k l ő m a d a r a k a t el­ üldözi, házifecskéink fészkét és a f é s z e k o d u k a t elfoglalja. Á m nem lehet s z ó n é l k ü l h a g y n i a v e r é b hasznos m u n k á j á t sem. E l s ő költése idején megnövekedett t á p l á l é k s z ü k s é g l e t e r o v a r p u s z t í t á s r a k é n y s z e r í t i . Ilyen­ kor a v e t e m é n y e s k e r t e k csupasz h e r n y ó i t szívesen szedegeti össze és a cserebogarakat sem kíméli. K é s ő b b i költései idején i n k á b b az é r e t t g y ü m ö l c s ö t s a g a b o n á t fogyasztja. V á r o s o k b a n a verebek ú g y s z ó l v á n csak az é p ü l e t e k e n fészkelnek. A v á r o s i h á z a k n a k sokféle dísze, eresz alatti nyílásai, csatorna m ö g ö t t i üregei, a falak rései, cég­ t á b l á k m ö g ö t t a h é z a g o k , m i n d k e d v e z ő helyek. A z ú j a b b a n divatos s í m a f a l ú é p í t k e z é s azonban a v e r é b fészkelésének é s s z a p o r o d á s á n a k nem kedvez.

F a l u n , tanyahelyen a h á z a k o n nincsen a n n y i alkalmas fészkelési hely, mert ott a h á z a k alacsonyak, k ö n n y e n h o z z á f é r h e t ő k és macskaveszedelem is fenyeget. I l y e n helyen i n k á b b a f á k o n fészkel. A j e g e n y e n y á r f a és a j e g e n y e a k á c s ű r ű oldalágai k ö z é szeret fészkelni, h a pedig ilyen f á k nincsenek, a magasabb l o m b f á k — az Alföldön l e g i n k á b b az a k á c - és eperfa — v é k o n y a b b ágai k ö z é é p í t i szénából, s z a l m á b ó l , r o n g y b ó l z á r t fészkét és csirketollal, szőrrel és m á s h a s o n l ó dologgal hordja tele. I l y e n helyeken a macska nem f é r k ő z h e t h o z z á . A s z a r k á k , hamvasvarjak r a b l á s a i ellen ú g y v é d e k e z i k , hogy fészkelésre a t a n y a é p ü l e t k ö z e l é b e n lévő f á k a t választja. Szívesen fészkel a gólyafészekbe, a faodukba, n é h a a partifecske földüregébe is. A résekbe, ü r e g e k b e é p í t e t t és a fa v é k o n y ágai közé r a k o t t fészek k ö z ö t t olyan nagy a k ü l ö n b s é g , hogy szinte el sem hisszük, hogy a kétféle fészek egy m a d á r f a j m ű v e . A z ü r e g e k b e é p í t e t t fészek csupa h a l o m r a hordott s z á r a z f ű a n y a g , rongy, szalma, s ezt tollal béleli k i . E b b e n a f é s z e k r a k á s b a n semmi m ű v é s z i készség nincsen ; legfeljebb ott l á t h a t u n k v a l a m i k e v é s fészekrakási ügyességet, ahol fenék nélküli t á g ü r e g e t k e l l alkalmas fészkelési hellyé a l a k í t a n i a . Ilyen bajos helyre b á m u l a t o s szorgalmasan hordja a rengeteg f é s z e k a n y a g o t ; ennek n é h a t ö b b m i n t a fele a földre hull, de szívós m u n k á v a l rendszerint s i k e r ü l az ü r e g elzárása. A fára rakott fészek m ű v é s z i fészekrakási k é p e s s é g r e v a l l . A f á k v é k o n y a b b á g a i k ö z é m ű v é s z i m ó d o n kell a fészket megszőnie, hogy a szél és v i h a r le ne sodorja. Ilyen helyen a v e r é b n e k v a l ó b a n s z ö v ő m u n k á t kell végeznie. A k ö r ö s k ö r ü l z á r t fészken egy b e j á r ó n y í l á s t hagy é s az ü r e g e t belül tollal k é n y e l m e s e n kibéleli. K i v á l ó építési t u d o m á n y á t a m a d á r f a j ő s t e h e t s é g é nek kell tartanunk, ezt azonban a folytonosan v á l t o z ó és az emberrel e g y ü t t h a l a d ó »fejlődő é l e t s z í n v o n a l a i m i a t t l a s s a n k é n t n é l k ü l ö z h e t i . A v e r é b a fészeképítésnek k ö n n y e b b f e l a d a t á t v á l a s z t j a , ahol erre az ember neki alkalmat ad. F á r a d s á g o s , m ű v é s z i s z ö v ő m u n k á t csak ott végez, ahol erre k é n y s z e r ü l . A szegedi Somogyi-telepen a csőszház mellett lévő öreg e p e r f á n negyvennyolc fészket lehet megolvasni. Valószínű, hogy m é g t ö b b fészek volt rajta, de a téli h ó v i h a r o k , szelek e g y r é s z ü k e t e l h o r d h a t t á k . A fészkek a fa h e g y é n és szélein vannak. A korona közepefelé egy sincsen. A macska ellen t e h á t v é d e t t e k . A nagy fa mellett v a n egy fiatal kisebb fa, ezen is v a n m á r h á r o m fészek. H a a verebek igen k e d v e z ő k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t é v e n k é n t n é g y s z e r k ö l t e n e k és egy k ö l t é s r e á t l a g csak ö t fiókát s z á m í t u n k , az ezen a telepen lévő ö t v e n e g y fészekben ezerhúsz verébfióka b ú j i k k i a t o j á s b ó l . A város körül megnövekedett verébsereg május végén é j s z a k á r a a v á r o s b a j ö n és a d í s z k e r t e k magasabb lombos fáin, f ő k é p e n a gesztenye- és p l a t á n f á k o n , hangosan l á r m á z v a g y ü l e k e z i k . Őszre t e r m é s z e t e s e n m é g jobban elszaporodnak. A v e r é b t e h á t folyton szaporodik. N e m sok ellensége p u s z t í t j a . Legnagyobb ellensége az i d ő j á r á s . E s ő s , hideg, fagyosra v á l ó téli é j s z a k á k u t á n r e g g e l e n k é n t n é h a száz­ s z á m r a t a l á l j u k a fák alatt az elpusztult madarakat. J e l l e m z ő a v e r é b r e a »Brehm«-nek r á v o n a t k o z ó meg­ jegyzése : »Ha a fejlődő civilisatió f o l y a m á n a t ö b b i m a d á r m á r m i n d a m ú z e u m o k b a k e r ü l , akkor, m i n t u t o l s ó élő m a d á r , m é g m i n d i g i t t lesz a veréb.« 6 ~ \ 9

| RÖVID KÖZLEMÉNYEK | A z Egyesült Á l l a m o k t e r ü l e t é n élő nagyvadfajok s z á m a . T a l á n nem az E g y e s ü l t Á l l a m o k k o r m á n y a é r e z t e l e g k o r á b b a n s z ü k s é g é t a n a g y v a d l e h e t ő pontos s z á m o n t a r t á s á n a k , de alkalmasint legelőször v a l ó s í t o t t a meg. S z á m o n t a r t á s á t s z á m u k g y a r a p o d á s á n a k vagy f o g y á s á n a k , e l t e r j e d é s ü k k ö r ü l m é n y e i n e k , m á s fajokhoz v a l ó viszonyuknak, g a z d a s á g i j e l e n t ő s é g ü k n e k , szük­ s é g l e t e i k n e k legelő és e g y á l t a l á b a n élelem d o l g á b a n és m á s egyebeknek. A l i g s z ü k s é g e s h a n g s ú l y o z n u n k , hogy ez v a l ó b a n az á l l a t o k v é d e l m é t is e r e d m é n y e z i . A z U n i ó n a k i n t ő p é l d a volt legjellegzetesebb á l l a t á n a k , az a m e r i k a i b ö l é n y n e k sorsa és majdnem v é g z e t e . T a n u l t belőle. Á l t a l á n o s a n ismert dolog, hogy a Missisippi m e d e n c é j é n e k r é t s é g e i n milliós g u l y á k b a n élő ezt a hatalmas vadat a t ö r v é n y e s v é d e l e m h i á n y a f o l y t á n a lelketlen k a p z s i s á g alig egy é v t i z e d alatt majdnem az u t o l s ó darabig k i i r t o t t a és csak az i g a z á n u t o l s ó ó r á b a n s i k e r ü l t a k i h a l á s t ó l megmenteni, amikor m á r kevesebb száz p é l d á n y é l t belőle, m i n t a h á n y millió j á r t a a v é g e l á t h a t a t l a n legelőket m é g a 70-es é v e k elején is. A m e r i k a most jóelőre v é d e k e z i k , hogy az eset, b á r kisebb a r á n y b a n , meg ne ismétlődjék. A n a g y k ö z ö n s é g s z e m é b e n a v a d o n élő á l l a t — mondja egyik e l ő a d á s á b a n Shantz, az U n i ó v a d v é d e l m i ü g y e i n e k legfőbb hivatalos i r á n y í t ó j a — m é g mindig »vad állat«, a n a g y t e r m é s z e t a d o m á n y a , j ö n és e l t ű n i k , a k á r a szél vagy a n a p s u g á r , t e h á t ú g y gondolja, hogy nincs h o z z á k ö t v e a t á j h o z , ahol él. A k o r s z e r ű felfogás azonban a föld és a k ö r n y e z e t t e r m é s é n e k t e k i n t i , a föld h o z a d é k á n a k az ember g a z d a s á g i és erkölcsi jólété­ nek j a v á r a . E b b ő l a gyakorlatias amerikai felfogásból k i i n d u l v a , vette k e z é b e az E g y e s ü l t Á l l a m o k föld­ művelésügyi minisztériumának élettudományi állomása — Bureau of Biological Survey — , v a l a m i n t erdészeti o s z t á l y á n a k v a d á s z a t i csoportja — Forest Service : Division of Wildlife Management — a nagyvad felügye­ l e t é t és s o r s á n a k i n t é z é s é t . Most k e z ü n k b e n v a n e k i r e n d e l t s é g írógéppel sok­ s z o r o s í t o t t egyik t á j é k o z t a t ó k i a d v á n y a ; ez az U n i ó legnevezetesebb nagy vadfajainak 1937. é v i á l l o m á n y á r ó l ad nagyon t a n u l s á g o s , s ő t t u d o m á n y o s s z e m p o n t b ó l is fontos k i m u t a t á s t (Big-game inventory of the United States, 1937). A k i r e n d e l t s é g az e r d é s z e t i és m e z ő ­ g a z d a s á g i felügyelet egész hatalmas s z e m é l y z e t é n e k m u n k á b a á l l í t á s á v a l igyekezett m e n n é l m e g b í z h a t ó b b adatokat szerezni. E r d ő - , m e z ő - é s v a d ő r ö k é s m á s alkal­ mazottak gyalog, gépkocsin, l ó h á t o n , c s ó n a k o n , h ó t a l p a kon, s ő t r e p ü l ő g é p e k e n j á r t á k be a t e r ü l e t e k e t és ipar­ k o d t a k biztos adatokat szerezni az állatfajok s z á m á r ó l és lakóhelyeikről. A kapott s z á m o k l e g t ö b b s z ö r t e r m é s z e t e ­ sen csak h o z z á v e t ő l e g e s kerek é r t é k e k , s hogy a k i m u ­ t a t á s b a n és az a l á b b i felsorolásban m é g i s pontos s z á m o k szerepelnek (például füles-amerikaiszarvas, Odocoileus hemionus 1,271.196-tal), ez a z é r t v a n , mert a nagy t ö m e g e k k ö r ü l b e l ü l m e g b e c s ü l t kerek s z á m a i h o z hozzá­ a d t á k a kisebb csoportoknak az u t o l s ó egyénig pontosan megállapítható számát. A j e g y z é k b e n s z á m o n t a r t o t t fajok a k ö v e t k e z ő k : h á r o m amerikai szarvasfaj, a k a r i b u , v a p i t i és j á v o r ­ szarvas, a v i l l á s s z a r v ú - a n t i l o p , a kanadai v a s t a g s z a r v ú j u h , a havasikecske, a pekari, az E u r ó p á b ó l t e l e p í t e t t v a d d i s z n ó , a feketemedve, a grizzli é s a b ö l é n y .

A felsorolt fajok egy r é s z é n e k l é t é t nem fenyegeti veszély, mert a m ú g y i s t e k i n t é l y e s s z á m u k a h a t h a t ó s v é d e l e m e r e d m é n y e k é p e n nagyon m e g n ö v e k e d e t t , m á s o k jövője azonban nem ilyen biztos, azok t e h á t fokozott v é d e l e m r e szorulnak. A z egyes fajokra v o n a t k o z ó adatok r ö v i d e n össze­ foglalva a k ö v e t k e z ő k : 1. A fehérfarkúvagy virginiai-amerikaiszarvas (Odocoileus virginianus) az E g y e s ü l t Á l l a m o k leg­ gyakoribb nagyvadja, s z á m á t 3,181.675-ben állapí­ t o t t á k meg. 2. A f ü l e s - a m e r i k a i s z a r v a s (Odocoileus hemionus) h a s o n l ó k é p e n nagyon g y a k o r i , s z á m á t 1,271.196-nak találták. 3. J ó v a l r i t k á b b az E g y e s ü l t Á l l a m o k egyes n y u g a t i á l l a m a i r a — Californiára, Oregonra, Washingtonra — s z o r í t k o z ó f e k e t e f a r k ú - a m e r i k a i s z a r v a s (Odocoileus columbianus), ennek csak 231.905 p é l d á n y á t v e h e t t é k s z á m o n . 4. Még kevesebb, m i n d ö s s z e 165.764 v a p i t i t (Cervus canadensis) t a l á l t a k az U n i ó t e r ü l e t é n , de a m ú l t h o z k é p e s t ez a s z á m is igen t e k i n t é l y e s szaporulatra vall, mert Nelson 1916-ban csak mintegy 40.000 darabra b e c s ü l t e ő k e t . 5. A v i l l á s s z a r v ú - a n t i l o p (Antüocapra americana) n e m r é g m é g a l é t ü k b e n v e s z é l y e z t e t e t t fajok k ö z é tartozott és v a l a m i h ú s z e s z t e n d ő v e l e z e l ő t t ú g y l á t s z o t t , hogy hamarosan a k i p u s z t u l t á l l a t o k j e g y z é k é r e fog k e r ü l n i , de Nelson 1922—24-ben s z á m á t m á r 26.604-re b e c s ü l t e , 1937-ben pedig m á r 131.555 p é l d á n y á t v e h e t t é k s z á m b a ; ennek a nevezetes fajnak sorsa t e h á t biztosí­ tottnak m o n d h a t ó . 6. A z ö r v ö s p e k a r i n a k vagy javelinának (Pecari angulatus) 43.722 p é l d á n y a szerepel a jegy­ zékben. 7. A z E u r ó p á b ó l telepített v a d d i s z n ó (Sus seroja) 725 darab­ b a l a j e g y z é k n e k csak m e l l é k e s szereplője. 8. A z a m e r i k a i - b ö l é n y n e k (Bison bison) 4101 p é l d á n y a él vadon az E g y e s ü l t Á l l a m o k t e r ü l e t é n . Arról, hogy m e n n y i él K a n a d á ­ ban, nem tudom, van-e m e g b í z ­ h a t ó adat, de biztos, hogy a s z á m j e l e n t ő s . E z é r t ennek a fajnak jövője is b i z t o s í t o t t n a k v e h e t ő , b á r ' a m a élő b ö l é n y e k s z á m a igen kicsi a hajdani t ö m e g h e z k é p e s t , de az az idő, amikor a bölény milliószámra járta az amerikai p u s z t á k a t , v é g k é p e n el­ múlt, mert még Amerikában sincsen a k k o r a szabad terület, a m e k k o r a i l y e n óriási t ö m e g e t el t u d n a tartani.

11. A z a m e r i k a i - j á v o r s z a r v a s (Alces americana) sorsa m e g n y u g t a t ó b b , mert s z á m a 1924-től 1934-ig 170%-kal n ő t t , 1935-ben ugyan h i r t e l e n ü l megcsappant, de a z ó t a i s m é t n ö v e k e d e t t , s az 1937-es j e g y z é k m á r 13.346 p é l d á n y á r ó l t u d , a m i az 1924-i á l l a p o t h o z k é p e s t 138%-os n ö v e k e d é s r ő l t a n ú s k o d i k . 12. Aggasztó a kanadai- vagy vastagszarvúv a d j u h (Ovis canadensis) jövője. Seton 1915-ben a C o l o r a d ó b a n élők s z á m á t 7230-ra b e c s ü l t e , ez a s z á m 1937-ig 2275-re c s ö k k e n t , amihez h o z z á v é v e a t ö b b i á l l a m b a n é l ő k e t is — W y o m i n g b e n t a l á l t á k a l e g t ö b b e t , 3393 darabot — s z á m u k 9933. 13. Alfajai, a sivatagi vadjuhok (Ovis canadensis Nelsoni, O. c. Gaillardi, O. c. texianus) a j e g y z é k b e n 7020 p é l d á n n y a l szerepelnek, az E g y e s ü l t Á l l a m o k t e r ü l e t é n t e h á t a v a d j u h v a l a m e n n y i a l a k j á n a k 16.953 egyede él, vagyis 1913 ó t a nagy az a p a d á s , mert abban az é v b e n s z á m u k a t mintegy 28.000-re b e c s ü l t é k . 14. B i z t a t ó b b a n alakult a havasikecske (Oreamnos americanus) sorsa, mert s z á m a n ö v e k e d ő b e n v a n s az 1922. évi 11.721-ről 13.267-re emelkedett. 15. A grizzli vagy r e t t e n t ő - m e d v e (Ursus horribilis) nagyon v e s z é l y e z t e t e t t v a d . A j e g y z é k 1108 p é l d á n y á ­ ról tud, ebből 552-t M o n t a n a , 460-at W y o m i n g , 78-at Idaho állani t e r ü l e t é n t a l á l t a k ; a m á s i k h á r o m á l l a m b a n csak é p e n m u t a t ó b a a k a d belőle. J ö v ő j e nagyon s ö t é t , mert az u t ó b b i 15 é v b e n nagy t e r ü l e t e k r ő l egészen kiirtották. Soós Lajos

Keleti-ezüstke (Paronychia cephalotes) sziklán, Tihanyban. Rotarides Mihály

9. A nagy r a g a d o z ó k k ö z ü l nagyon g y a k o r i a fekete­ medve vagy b a r i b á l (Euarctos americanus), ennek 81.270 p é l d á n y á t t u d t á k j e g y z é k b e v e n n i . A z eddig e m l í t e t t fajokat a k i p u s z t u l á s veszélye ugyan nem fenyegeti, ellenben a k ö v e t k e z ő k a veszélyez­ tetettek k ö z é tartoznak. 10. I l y e n faj elsősorban a k a r i b ú , az egyik erdeitarándfaj (Rangifer caribou). E n n e k az Egyesült Á l l a m o k t e r ü l e t é n m i n d ö s s z e 24 p é l d á n y a él, de nem szabad f e l e d n ü n k , hogy ennek a fajnak igazi h a z á j a é s z a k a b b r a , K a n a d a és L a b r a d o r t e r ü l e t é n v a n .

felvétele.

E z ü s t k e . A k i f é n y k é p é t nézi, első p i l l a n t á s r a i n k á b b v a l a m i t e r m é s z e t r a j z i r e j t v é n y t vél l á t n i , amilyeneket az u t ó b b i é v e k b e n amerikai m i n t á r a a külföldi n é p ­ s z e r ű s í t ő t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t o k k ö z ö l n e k . N e m ok n é l k ü l gondol ilyesmire, mert a k e l e t i - e z ü s t k e (Parony­ chia cephalotes) bizony v a l ó s á g o s n ö v é n y t a n i r e j t v é n y ; meg k e l l fejteni, h a csak valamennyire meg akarjuk ismerni. A k é p e n e z ü s t ö s , h á r t y á s levélkék c s o m ó i t l á t j u k . H a a n ö v é n y t t e r m ő h e l y é n k e r e s s ü k fel, első tekintetre o t t sem l á t u n k m á s t . A k e l e t i - e z ü s t k e ugyanis k o p á r sziklák lakója, a Magyar-Középhegységben a

B a l a t o n v i d é k é t ő l , K e s z t h e l y t ő l a v á c i N a s z á l i g honos. E g y i k e a magyar n ö v é n y v i l á g o t j e l l e m z ő ama fajoknak, amelyek a Fekete-tenger m e l l é k é n honosak, s a B a l k á n keleti részén és E r d é l y e n á t terjedve, n y u g a t i h a t á r u k a t n á l u n k érik el. A s z i k l á k o n k ü l ö n ö s e n g y a k o r i a szikla­ f ü l k é k b e n , e z e k b ő l csak e z ü s t ö s , h á r t y á s v i r á g c s o m ó i t ü n d ö k ö l n e k elő. H a az e z ü s t k e r e j t v é n y é t pontosabban meg akarjuk fejteni, s z e m ü n k elé n a g y í t ó t k e l l t e n n ü n k , mert a k i s n ö v é n y levelei, v i r á g a i o l y a n a p r ó k , hogy t i t k a i k a t az emberi szemnek csak a n a g y í t ó á r u l j a el. A n ö v é n y s z á r a gyenge, h e v e r ő . A levelek á t e l l e n e s e k , de a pillás levelek t ö v é b e n k é t - k é t h á r t y á s p á l h a v a n , e z é r t az a v a t a t l a n ember azt hiheti, hogy hat-hat levél a l k o t t a l e v é l ö r v e k sorakoznak a s z á r o n . A h á r t y á s p á l h á k f e l t ű n ő b b e k a zöld leveleknél, t e h á t m á r a leveles s z á r szokatlan l á t v á n y . Még i n k á b b szembe ö t l e n e k a h á r t y á s levélképletek a virágzatokban. A z ezüstke v i r á g a i t ugyanis e z ü s t ö s , h á r t y á s m u r v á k fogják k ö r ü l , a k e l e t i - e z ü s t k e m u r v á i nagyok, széles t o j á s d a d o k , hegyes c s ú c s ú a k . M a g u k a t , a v i r á g o k a t a fénylő, fehér m u r v á k k ö z ö t t szinte észre sem lehet venni. Szirmaik nincsenek, csak ö t l e v e l ű csészéjük v a n , ez ö t p o r z ó t és egy fel nem nyíló t o k k á é r ő t e r m ő t rejt. A fővárosi ember ezt a szegfűfélék c s a l á d j á b a t a r t o z ó , s a magyar növényvilágot jellemző érdekes n ö v é n y k é t legkönnyeb­ ben a Sashegyen t a l á l j a m e g ; h á r t y á s levélképleteivel a s z i k l a l a k ó n ö v é n y e k egyik l e g é r d e k e s e b b tagja. Rapaics

R.

A kínai-háromélű-teknős. Mielőtt a kínai-háromélű­ t e k n ő s (Geoclemys Reevesii Gray) i s m e r t e t é s é h e z fognék, meg k e l l e m l í t e n e m azokat az alapfogalmakat, amelyek­ nek ismerete n é l k ü l az egyes t e k n ő s f a j o k r ó l szóló leírá­ sokat nem é r t j ü k meg. A különféle t e k n ő s ö k m e g h a t á r o z á s a alkal­ m á v a l a t e k n ő , vagyis a p á n c é l a legbecsesebb ú t b a i g a z í t á s t adja. A teknősök csontpáncél­ j á n a k k é t része van, a h á t p á n c é l és a has­ p á n c é l ; ezeket k é t o l ­ dalt keskenyebb v a g y szélesebb h í d k ö t i össze e g y m á s s a l . A csont­ p á n c é l t s z a b á l y o s a n el­ rendeződve szarúlemezek, m á s n é v e n pajzsok borítják. A hátpán­ célon egy középső páratlan ideglemez­ sort, k é t oldalsó bor­ dalemezsort, s ezeket körülvevő szegélyle­ A kínai-háromélű-teknős hátpáncélja. mezsort, a haspán­ T. L. tarkólemez; /. L.•= ideglemez ; célon —• n y a k i részé­ B. [,. -•- bordalemez ; t ő l h á t r a f e l é halad­ Sz. L. = szegélylemez. v a — torok-, kar-, mell-, has-, comb­ imedence-) és v é g b é l l e m e z t k ü l ö n b ö z t e t ü n k meg. E z e k ­ nek a s z a r ú l e m e z e k n e k a s z á m a , n a g y s á g a , alakja, színe, m i n t á z a t a , elrendeződése a l a p j á n i s m e r h e t ü n k fel egy t e k n ő s f a j t . A közölt ábrákon a kínai-háromélű-teknős szarúlemezekkel fedett h á t - és h a s p á n c é l j a l á t h a t ó . A h á t -

p á n c é l oldalai e g y m á s s a l valamennyire p á r h u z a m o s a k . A z egyes s z a r ú l e m e z e k k ö z ö t t lévő vonalak élesek. A k ö z é p s ő s z a r ú l e m e z s o r (ideglemezek) első lemeze (I. L,. 1.) ötszögű, elől szélesebb, m i n t h á t u l , e g y é b k é n t ugyanolyan széles, m i n t a 2., 3., 4., 5. ideglemez és az 1., 2., 3. bordalemez. A szegélylemezek k ö z ü l az 7 / \ 1. és a 9. a legszélesebb. A szegély széle a 3.-tól a 8.-ig kissé felhajlik. A hasi p á n c é l kissé b e m é ­ lyedt, elől l e v á g o t t , h á t u l 3. derékszögűén rovátkolt. A hasilemez a leghoszszabb, de alig v a l a m i v e l hosszabb, m i n t a comb­ lemez s hossza kisebb, m i n t a karlemez és a toroklemez e g y ü t t . A fejtető h á t u l s ó része a b ő r r e l e g y ü t t kis me­ z ő k r e osztott. A z orr előreugró. A fej nem t ú l ­ s á g o s a n nagy. A l á g y ­ A kínai-háromélű-teknős haspáneélja. részek olajszínűek, a fej 1. = toroklemez ; és a torok s á r g á n csíkolt. 2. = karlemez ; 3. = mell-lemez ; A h á t p á n c é l barna, a has­ 4. = haslemez ; páncél sárgásbarna és 5. = comblemez ; m i n d e n lemezen .sötét­ 6. = végbél-lemez. barna folt v a n . A h á t ­ p á n c é l o n — m i k é n t az a 3. á b r á n megfigyelhető — h á r o m n y í l i r á n y ú , jól k i e m e l k e d ő él halad végig. E z é r t nevezik »háromélű«-nek. A m i a f o g s á g b a n t a r t o t t h á r o m é l ű - k í n a i - t e k n ő s élet­ k o r á t illeti, Flower m e g á l l a p í t á s a i r a utalok. Szerinte a londoni á l l a t k e r t b e n ö t és fél é v t ő l tizenegy évig, Paris-

5j 6.J

Kínai-háromélű-teknős (Geoclemys Reevesii Gray). Mázor felvétele.

ban a Jardin des Plantes-h&n l e g t o v á b b h u s z o n h á r o m és fél évig éltek. A k í n a i - h á r o m é l ű - t e k n ő s h a z á j a K o r e a , J a p á n déli részei, a Filippi-szigetek k ö z ü l M a n i l a (Luzon), K í n a keleti é s déli részei, T i e n t s i n t ő l K a n t o n i g , K í n a belsejé­ ben H a n k o w i g . Állítólag K o k i n - K í n á b a n is él. 1937 szeptember h a v á b a n K í n á b ó l négy k í n a i ­ h á r o m é l ű - t e k n ő s t k a p t a m . A t e k n ő s ö k a h a j ó n eleinte s a l á t á t , m a j d h ú s t kaptak. A t t ó l kezdve, hogy h ú s t is kaptak, a s a l á t á r a r á sem h e d e r í t e t t e k . N á l a m a t e k n ő s ö k csak h ú s e l e d e l t és férgeket fogyasztanak, valószínű, hogy

a h a j ó n é h e z t e k és csak e z é r t fanyalodtak s a l á t á r a . A t á p l á l é k o t a víz alatt f o g y a s z t j á k el, a nagyobb fala­ tokat k a r m u k k a l a p r ó z z á k fel. S z á r n y a s - , borjú-, disznó-, m a r h a h ú s o n és állati zsigereken k í v ü l szívesen fogyaszt­ j á k a földigilisztát, a h a z á t l a n csigát, a l ó t e t ű t és halat. F a l á n k s á g u k r a jellemző, hogy a t e r r á r i u m b a dobott tíz­ t i z e n ö t földigilisztát percek alatt felfalják. H a éhesek, az ember kezéből is elfogadják a t á p l á l é k o t . O k t ó b e r b e n téli á l o m b a m e r ü l n e k és m á r c i u s végéig, április elejéig alusznak. A téli á l m o t f ű t e t l e n s z o b á b a n lévő terrariumban t ö l t ö t t é k és m é l y e n a földbe á s t á k magukat. Á l t a l á ­ ban m o z g é k o n y á l l a t o k s a téli á l o m b ó l v a l ó é b r e d é s ü k u t á n is élénkek és m e g l e h e t ő s e n m o h ó n t á p l á l k o z n a k . Harcos (Hess) Jenő

dr.

Az eszterházi vigasságok. M i k é n t az i r o d a l o m t ö r t é ­ n e t b ő l tudjuk, Besenyei György t e s t ő r h a d n a g y , irodal­ munk egyik k o r s z a k á n a k ú t t ö r ő j e , ezen a c í m e n é n e k e l t e meg Eszterhdzy Miklós herceg g y ö n y ö r ű a l k o t á s á t , az eszterházi kertet. A z alkalom erre Rohan herceg, francia k ö v e t l á t o g a t á s a volt, a k i — m i k é n t Besenyei írja — 1772 Szent J a k a b h a v á n a k 12. n a p j á n Bécsből Eszterh á z á r a ment mulatni. A g y ö n y ö r ű francia kertben a h ó n a p 16.-áig egyik m u l a t s á g a m á s i k a t k ö v e t t e , a z u t á n a k ö v e t elutazott. A v e n d é g e k első nap este vacsora u t á n hatalmas t ű z i j á t é k b a n , a m á s o d i k napon d é l e l ő t t v a d á s z a t b a n , este színházi e l ő a d á s b a n , a h a r m a d i k napon d é l e l ő t t s é t á b a n , este t á n c m u l a t s á g b a n , a negyedik napon d é l e l ő t t i s m é t s é t á b a n , este á l a r c o s b á l b a n és a parasztok m u l a t s á g á b a n , végül az ö t ö d i k napon d é l e l ő t t i s m é t v a d á s z a t b a n lelték ö r ö m ü k e t . O l v a s ó i n k b i z o n y á r a nem ismerik Besenyei György verses leírását, e z é r t t a l á n nem felesleges, ha a k é t v a d á s z a t költői m e g ö r ö k í t é s é t felújítjuk. A z o n b a n a nap is v i l á g u n k m é l y s é g é t M e g j á r v á n , é r k e z i k , s hozza fényességét, K é k egét b e h ú z z a szökés s u g a r á v a l , S ú g y é r k e z i k o s z t á n piros h a j n a l á v a l . P o m p á j a k ö z t feljő, v o n á s i ragyognak, A z á l m o s emberek fényére mozognak. Felkél E s z t e r h á z a , kacag ö r ö m é v e l , S ú j m u l a t s á g o t kezd n y á j a s seregével. V a d á s z a t r a i n d u l az egész t á r s a s á g , Különös örömöt formált e mulatság. A z e r d ő k k ö z t lévő csendes á r n y é k o k b a J á r t a k a d á m v a d a k , legelve magokba. Rajok t ö r t D i á n a p u s z t í t ó serege, M e g z e n d ü l t az e r d ő , füstölt Fébus ege, K a c a g á s , k i á l t á s szaladt a fák k ö z ö t t , K i k i , a m i n t tetszett, a k é n t l ö v ö l d ö z ö t t . A futó v a d a c s k á k v é r e k b e hullottak, H o l felfelé s z ö k t e k , h o l hasra lapultak, L á r m a , n y a r g a l ó d z á s , p u s k á z á s hallatott, A k i i t t lehetett, k e d v v e l mulathatott. A z u t o l s ó napon a v e n d é g e k szarvasra és s z á r n y a s ­ v a d r a v a d á s z t a k , a s z á r n y a s o k s z á m á r a t ó volt a kert v a d a s k e r t j é b e n , erről lapunk egyik r é g e b b i s z á m á b a n már beszámoltunk. A m u l a t ó sereg reggel v a d á s z a t o t K e z d e t t el, hol sok szép v a d a k a t hullatott. T ü z e l t acél, k o v a , a p u s k á k ropogtak, Ó l o m b o g a r a i k itt-ott s z é j j e l d o n g t a k . Előfákat s z ö k t e k á l t a l a szarvasok,

Ú g y t ű n t e k , h á t a k r a h a j i g á l v á n szarvok, Sok f e l u g r á s á b a n l ö v e t i k k e r e s z t ü l , S a fáknak tövére zuhanással ledül. A reggel e k é p e n m ú l i k v é r e n g e z v e , D é l r e k i k i hazafordul nevetkezve. Asztalhoz ü l n e k le, beszélik dolgokat, D i c s é r i k , g y a l á z z á k tett p u s k á z á s o k a t . É t e l u t á n m i n d j á r t muzsika hallatik, M e l l y e l a szív felkel, s s z á r n y o n ragadtatik. E n n e k vége l e v é n , egy szép t ó h o z mennek, H o l r é c é t s ludakat e z e r e k k é n t lelnek. A p u s k a r o p o g á s ezekre megszólal, S r é t z á p o r a széjjel a v í z n e k színén fal. B e t ö l t ö t t minden r é s z t a s z ö r n y ű g á g o g á s , Z ú g a t t a az e r d ő t sok l á r m á s h á p o g á s . A madarak széjjel e g y m á s r a hullottak, S z á r n y o k a t t ö r d e l v é n , gyalog ú g y maradtak. A víz fejér színe v é r r e l keveredett, H o v á sok l ú d s réce h a l v a telepedett. E s z t e r h á z á n a v e n d é g e k t i s z t e l e t é r e t ö b b s z ö r reudeztek m u l a t s á g o k a t , de egyik sem volt olyan díszes, m i n t amelyet Besenyei ebben a k ö l t e m é n y é b e n meg­ ö r ö k í t e t t . E z ugyan nem l e g k i v á l ó b b költői m ű v e , m é g i s a l e g é r d e k e s e b b magyar irodalmi a l k o t á s o k egyike. Rapaics

R.

ÁLLATKERTI HÍREK BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJÉNEK KÖZLEMÉNYEI

A hortenzia hajtatása. E z a szép v i r á g az u t ó b b i i d ő b e n m i n d külföldön, m i n d hazai k e r t é s z e t e i n k b e n igen elterjedt. L á t s z a t r a nagyon h a s o n ü t a labda­ r ó z s á h o z , de a v a l ó s á g b a n nagyon k ü l ö n b ö z i k tőle és m á s c s a l á d b a , a k ő t ö r ő f é l é k h e z tartozik. A z e l m ú l t é v e k b e n g y ö n y ö r ű új fajták, szebbnél-szebbszínűek k e r ü l t e k forgalomba. N é h á n y évig u g y a n nem foglalkoz­ t u n k a h o r t e n z i á v a l , ezidén azonban i s m é t h o z z á f o g t u n k haj t a t á s á h o z . T a v a l y f e b r u á r b a n k ö r ü l b e l ü l négyszáz t ö v e t d u g v á n y ó z t u n k , ezek a m u l t é v n y a r á n haj t a t á s r a kész, egészséges n ö v é n y e k k é fejlődtek. A hortenzia h a j t a t á s a nem j á r nagyobb anyagi á l d o z a t t a l , k ü l ö n ö s k é p e n a k k o r nem, h a v i r á g z á s á t nem s i e t t e t j ü k . Kezelése igen e g y s z e r ű . A p a l á n t á k a t vagy a r é g e b b i idős n ö v é n y e k e t k i ü l t e t j ü k a félig k i h ű l t m e l e g á g y b a . Lehet ő k e t cserepekbe is ü l t e t n i , de ennek az a h á t r á n y a , hogy sok m u n k á v a l j á r , mert a növényeket nyáron kétszer kell átültetni ; egyébként is b ő v e n k e l l ő k e t ö n t ö z n i és a déli ó r á k b a n az erős nap­ s ü t é s ellen á r n y é k o l n i . A g y e n g é b b napot azonban kedvelik. A fejlődő n ö v é n y e k e t , a m i k o r m á r ö t - h a t h a j t á s u k van, aszerint, hogy e r ő s e b b e k vagy g y e n g é b b e k , visszacsípjük t ö b b vagy kevesebb, n a g y j á b a n h á r o m ­ négy, szemre. A cserepekben nevelt n ö v é n y e k e t a n y á r végéig a földbe s ü l l y e s z t v e hagyjuk, ezzel m e g a k a d á l y o z ­ zuk a cserepek hirtelen k i s z á r a d á s á t és a s z á r a k gyors m e g f á s o d á s á t . O k t ó b e r v é g é n a cserepes n ö v é n y e k e t k i e m e l j ü k a földből és ferdén e g y m á s mellé f e k t e t j ü k . E z z e l a n y á r i kezelés b e f e j e z ő d ö t t . A m i k o r a h ő m é r s é k l e t m é l y e b b e n a fagypont a l á száll, a h o r t e n z i á k a t á t h e l y e z z ü k p á l m a h á z u n k elé a h i d e g á g y a k b a ; o t t falomb k ö z é ferdén fektetett cserepek-

ben telelnek á t . A z é r t f e k t e t j ü k a n ö v é n y e k e t m á r előzőleg is ferdén, hogy az őszi eső ne érje ő k e t t ú l s á g o s a n és a cserepek ilyenkor m á r k i s z á r a d j a n a k . N é h a , nagy hidegben, n é h á n y h é t r e d e s z k á v a l is b e b o r í t j u k ő k e t . F e b r u á r b a n a h o r t e n z i á k a t ú j földbe é s megfelelő n a g y s á g ú cserepekbe ü l t e t j ü k á t . E z z e l m e g k e z d ő d i k a félig k i h ű l t m e l e g á g y b a n a m é r s é k e l t h a j t a t á s . A nagy p i h e n é s u t á n , a z á r t és világos helyen, a n ö v é n y gyorsan bontakozik é s n e m s o k á r a a v i r á g b i m b ó k is n ö v e k e d n i kezdenek. Ilyenkor nagyon kell ügyelni, hogy a hortenzia ellenségei el ne szaporodjanak. É l ő s k ö d ő j e a levél t e t ű és a k o r o m p e n é s z . E z e k ellen nikotinos oldat p e r m e t e z é s é ­ vel védekezhetünk. H a a levéltetvek hiányoznak, a k o r o m p e n é s z is elmarad. A m i k o r az á g a k o n m á r a b i m b ó k bontakoznak, a n ö v é n y t 10—12 C fokos melegben tartjuk. E z z e l ugyan v i r á g z á s á t t i z e n k é t - t i z e n n é g y nappal késleltetjük, de szebb és edzettebb v i r á g o k a t kapunk. A z u t á n h e t e n k é n t k é t s z e r b ő v e n ö n t ö z z ü k t r á g y a l é v e l , á l l a n d ó a n permetez­ z ü k vízzel és g y a k r a n szellőztetjük. A hortenzia p á l m a ­ h á z u n k egyik o l d a l s z á r n y á b a n m á j u s elejétől j ú n i u s i g virágzott. Színárnyalatai változatosak ; természetes színe h a l v á n y r ó z s a s z í n és fehér, de l á t u n k k é k v i r á g ú a k a t is. E z e k e t o l y m ó d o n termelik, hogy a n ö v é n y t lápföldbe vagy h a n g a f ö l d b e ü l t e t i k , avagy rendes f ö l d k e v e r é k é t t i m s ó v a l t r á g y á z z á k . A m i k o r a hortenzia t ö v é t nagyobb c s e r é p b e ü l t e t j ü k , ennek fenekén a nyilast — m i k é n t á l t a l á b a n — c s e r é p d a r a b b a l takarjuk le, majd k e v é s földet é s erre egy g y e r m e k k a n á l r a v a l ó b o r s ó n a g y s á g ú t i m s ó d a r a b o k a t t e s z ü n k a cserépbe. T a v a s s z a l az i l y ­ m ó d o n kezelt hortenzia v i r á g a k é k vagy ibolyaszínű. A hortenzia (Hydrangea hortensia) Lapeante csillagász feleségének t i s z t e l e t é r e viseli n e v é t . A n ö v é n y t Commerson

A z állatkert h a j t a t ó h á z a labdarózsákkal. Halier László dr. felvétele.

angol fű vész fedezte fel. K í n á b a n és J a p á n b a n honos ; ott j ú l i u s t ó l o k t ó b e r i g virágzik. A t e r m é s z e t e s vagy j a p á n - h o r t e n z i a (Hydrangea hortensia var. japonica) azonban k e r t é s z e t i s z e m p o n t b ó l é r t é k t e l e n , mert v i r á g z a t a lapos é s sok benne a kis, t e r m é k e n y v i r á g . A l a b d a r ó z s a ­ hortenziának is nevezett kertészeti hortenziának (Hydrangea hortensia var. mutabilis) félgömbös vagy g ö m b ö s a v i r á g z a t a é s majdnem minden v i r á g a nagy, terméketlen, akár a kerti-labdarózsáé. Király

I,abdarózsa-hortenzia (Hydrangea hortensia var. mutabilis). Halier László dr. íelvétele.

Egy kecskeantilop-suta négy g i d á v a l . E g y i k i n d i a i k e c s k e a n t i l o p s u t á n k az a n y a i szeretet m e g h a t ó p é l d á j á t mutatja. T a v a l y ősszel k e r ü l t h o z z á n k I n d i á b ó l , L. Ruhe n é m e t á l l a t k e r e s k e d ő k ö z v e t í t é s é v e l . Szelíd t e r m é s z e t é t m á r a h a j ó n é s z r e v e t t é k , e z é r t hamarosan a h a j ó l e g é n y s é g é n e k kedvence lett. Szelídségével n á l u n k is kiválik társai közül, mert a t ö b b i félénken elhúzódik m é g á p o l ó j á t ó l is, ez azonban b a r á t s á g o s a n k í s é r g e t i takarítás közben. T a v a s s z a l s z ü l e t e t t s z é p k i s g i d á j á t féltő gonddal neveli. E z e n f e l ü l az á l l a t k e r t b e n m é g h á r o m kecskea n t i l o p g i d a s z ü l e t e t t , de m i v e l t ö b b i s u t á n k gidait m i n d i g m e s t e r s é g e s e n kellett n e v e l n ü n k , m e g k í s é r e l t ü k az idegen g i d á k a t is a szelíd lij suta gondjaira b í z n i . A k í s é r l e t s i k e r ü l t , az a n y a mostoha gyermekeit is n y a l o g a t n i , tisztogatni kezdte. A fiatalok m i n d j á r t szopni kezdtek ; ezt eleinte u g y a n idegenkedve fogadta, de n e m s o k á r a ebbe is b e l e t ö r ő d ö t t . M i v e l egy a n y á n a k a n é g y g i d a s z á m á r a n e m v o l t elég teje, megosztottuk vele a szülői gondokat é s a g i d á k a t m e s t e r s é g e s e n is t á p l á l j u k . I l y m ó d o n s i k e r ü l t e l é r n ü n k , hogy a suta m i n d a n é g y e t neveli, v é d e l m e z i é s az i d ő s e b b e k t á m a ­ d á s á t ó l ó v j a . A fiatalok hamar m e g s z o k t á k a kétféle

t e z t ü k , hogy v é g e r e d m é n y b e n , az ö r ö k l é s t ö r v é n y e i szerint, i s m é t t i s z t a v é r ű e z ü s t r ó k á k a t k a p j u n k . A z i l y m ó d o n k a p o t t u t ó d o k b a a v ö r ö s r ó k á v a l v a l ó egyszeri k e r e s z t e z é s f o l y t á n idegen v é r j u t o t t , t e h á t ellenálló képességük növekedett. A z első k í s é r l e t e t 1 936 t e l é n v é g e z t ü k ; egy n ő s t é n y vörösrókát hím ezüstrókával párosítottunk. A párosítás eredményes volt ; körülbelül ötvenkétnapos vemhesség u t á n négy egyszínű, szürkésfekete kölyök született. E z e k b ő l csak k e t t ő n e v e l ő d ö t t fel. S z í n ü k egyre v i l á ­ gosabb lett, v é g r e az a n y j u k h o z h a s o n l ó a n v ö r ö s e k lettek, azzal a k ü l ö n b s é g g e l , hogy v ö r ö s s z ő r ü k b e n sok v o l t a fekete szőr. A z t á n a k e r e s z t e z é s b ő l s z á r m a z ó v ö r ö s e s á r n y a l a t ú h í m r ó k á v a l p á r o z t a t t u n k egy e z ü s t n ő s t é n y t . A s z u k a k e t t ő t k ö l y k e z e t t , ezek k ö z ü l az egyik v ö r ö s , a m á s i k fekete lett. A derék kecskeantilopsuta a maga gidájával e g y ü t t h á r o m m o s t o h a g i d á t is nevel. Szabó Ferenc dr. felvétele.

g o n d o z á s t és a m i n t m e g l á t j á k á p o l ó j u k k e z é b e n a s z o p t a t ó ü v e g e t , feléje szaladnak. M o s t m á r h a r m a d f é l h ó n a p o s a k és igen s z é p e n fej­ lődnek. Amikor megszülettek, súlyuk átlag negyedfél kiló volt, a z ó t a m á r sokat g y a r a p o d t a k ; a m e s t e r s é g e s nevelés e g y á l t a l á n nem v á l t h á t r á n y u k r a . É l e t e r e j ü k e t bizonyítja elevenségük. Kedves l á t v á n y j á t é k u k és k ö n n y e d m o z g á s u k ; j ó k e d v ü k b e n sokszor ember­ m a g a s s á g i g ugranak. A z indiai-kecskeantilop i g é n y t e l e n á l l a t , az i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a i t is igen j ó l b í r j a . J ó t u l a j d o n s á g a i m i a t t minden á l l a t k e r t b e n m e g t a l á l j u k . F o g s á g b a n csak a b a k o k v e r e k e d ő t e r m é s z e t e okoz n é h a bajt, de h a k i f u t ó j u k elég t á g a s és a g y e n g é b b e k n e k v a n h e l y ü k az e r ő s e b b e k t á m a d á s a elől k i t é r n i , a v e r e k e d é s n e k alig v a n k o m o l y a b b k ö v e t k e z m é n y e . Szabó dr. Ezüst- és vörösróka keresztezése. A h á b o r ú t k ö v e t ő e s z t e n d ő k s o r á n a p r é m e s á l l a t o k a z e l ő t t kezdetleges t e n y é s z t é s e igen f e l l e n d ü l t . K ü l ö n ö s e n az e z ü s t r ó k a t e n y é s z t é s é r e berendezett telepek s z á m a szaporodott meg. Á l l a t k e r t ü n k i g a z g a t ó s á g a csak b e m u t a t á s r a v á s á r o l t n é h á n y e z ü s t r ó k á t , t e n y é s z t é s ü k k e l n e m igen k í v á n t foglalkozni, mert a budapesti é g h a j l a t arra n e m alkalmas. Á l l o m á n y u n k az é v e k s o r á n m é g i s t í z d a r a b r a szaporodott, A b e l t e n y é s z t é s e l k e r ü l é s e v é g e t t olcsó, de kissé hosszadalmas vérfrissítési m ó d o t v á l a s z t o t t u n k , ugyanis e z ü s t - és v ö r ö s r ó k á t p á r o s í t o t t u n k e g y m á s s a l . E z e k n e k u t ó d a i t a z t á n m i n d i g e z ü s t r ó k á v a l keresz-

K í s é r l e t ü n k egyre k ö z e l e b b v i t t c é l u n k h o z . E z t elérni a z é r t is k ö n n y ű volt, mert az e z ü s t r ó k a az Alasz­ k á b a n és K a n a d á b a n élő v ö r ö s r ó k á n a k csak s z í n v á l ­ tozata. A v a d o n b a n is a k a d u g y a n a b b a n az a l o m b a n v ö r ö s - és e z ü s t r ó k a . A z a m e r i k a i telepesek csakhamar f e l i s m e r t é k az e z ü s t r ó k a p r é m j é n e k nagy é r t é k é t és kellő s z a k é r t e l e m -

Vörösróka és ezüstróka j ó b a r á t s á g b a n . Haller László dr. felvétele.

mel s i k e r ü l t is k i t e n y é s z t e n i ö k az e z ü s t r ó k á t ú g y , hogy v a l a m e n n y i u t ó d ö r ö k ö l t e az e z ü s t s z í n t . H o g y az ezüstróka tenyésztésével ilyen szép eredményeket lehetett elérni, annak az a m a g y a r á z a t a , hogy igen nagy az a l k a l m a z k o d ó k é p e s s é g e é s a neki n e m e g é s z e n megfelelő é g h a j l a t i v i s z o n y o k a t is megszokja. A p r é m m i n ő s é g é b e n azonban m é g most is a k a n a d a i és alaszkai e z ü s t r ó k a v a n a legelső helyen. H a z á n k b a n ezen a t é r e n m i n d e z i d e i g nagyobb e r e d m é n y t n e m t u d t a k elérni. A visszacsatolt F e l v i d é k hegyes részei b i z o n y á r a a l k a l m a s a k arra, hogy az e z ü s t r ó k a t e n y é s z t é s é v e l h a s z n o t h a j t ó m ó d o n foglal­ kozhassunk. Szabó dr.

E z ü s t r ó k a és vörösróka párosítása. Haller László dr. felvétele.

A zöld-ormányosféreg (Bonellia viridis Rol.) a tengeri v i z ű a k v á r i u m o k egyik l e g k e v é s b b é ismert á l l a t a . R e j t e t t é l e t m ó d j a az o k a , hogy r i t k á n k e r ü l s z e m ü n k elé, de ha l á t j u k is, i n k á b b v é k o n y , zöld tengeri moszatnak, m i n t á l l a t n a k v é l j ü k . R e j t e k h e l y é r ő l r i t k á n j ö n elő, c s u p á n alig m i l l i m é t e r n y i á t m é r ő j ű h o s s z ú o r m á n y á t n y ú j t j a k i róla. H a j l é k o n y t e s t é v e l igen s z ű k r é s e k e n is á t b ú j i k . O r m á n y a nagyon m o z g é k o n y , t e s t h o s s z á n a k n e g y v e n - ö t v e n s z e r e s é r e is k i n y ú l i k , s a v é g é n s z á r n y ­ alakú k é t nyúlványa van. Ezekkel a környező tárgyak-

hoz vagy az a k v á r i u m ü v e g f a l á h o z tapad. A z o r m á n y k é t s z á r n y a lassan mozogva halad előre. Mennél t á v o l a b b j u t az o r m á n y az állat t e s t é t ő l , a n n á l hosszabb és v é k o ­ nyabb. A b o r s ó s z e m n a g y s á g ú féreg o r m á n y a h a r m i n c ö t ­ negyven c e n t i m é t e r r e is m e g n y ú l i k . A k v á r i u m u n k b a n olyan nagy p é l d á n y is van, amely o r m á n y á t k ö r ü l b e l ü l hetven c e n t i m é t e r r e tudja k i n y ú j t a n i , k é t s z á r n y a pedig t í z c e n t i m é t e r n é l nagyobb t á v o l s á g o t ér á t . A z o r m á n y h o s s z á b a n felhasadt, v é k o n y csövecske. T á p l á l é k á t az állat k é t s z á r n y á v a l a csövecskébe tereli ; az a p r ó c s o m ó lassan o r m á n y a t ö v é b e n lévő s z á j á b a csúszik. H a az á l l a t o t m e g é r i n t j ü k , egy pillanat alatt e l t ű n i k sze­ m ü n k elől. A z o r m á n y o s f é r g e k sziklás partok közelében, a tenger homokos vagy iszapos fenekén, a k ő - és k a g y l ó t ö r m e l é k k ö z ö t t , kisebb m é l y s é g b e n élnek. R o v i g n o közelében,

Zöld-ormányosféreg az a k v á r i u m üvegfalán. Szombath László felvétele.

az osztrigatelepen is t a l á l h a t ó . H a l á s z a t a nagyon egy­ szerű feladat. A k r i s t á l y t i s z t a vízből f é m s z i t a s z ö v e t b ő l készült hosszúnyelű merítőhálóval üres osztrigahéjakat e m e l ü n k k i . E z e k e t ó v a t o s a n e g y e n k é n t megvizsgáljuk. A b e n n ü k lévő b a r n a v ö r ö s isztriai iszapban n é h a egy-egy ö s s z e h ú z ó d o t t élénkzöld o r m á n y o s f é r g e t t a l á l u n k . A h á l ó első kiemelése u t á n a tenger fenekén l e r a k ó d o t t finom iszap felkavarodik, e z é r t a z o n t ú l t a l á l o m r a k e l l az o s z t r i g a h é j a k a t k i m e r e g e t n ü n k . H a s z e r e n c s é n k van, e g y - k é t ó r a alatt n é h á n y p é l d á n y t g y ű j t h e t ü n k . N é h a m e g l e p e t é s is é r h e t b e n n ü n k e t , mert egy-egy k a g y l ó ­ h é j b a n t ö b b férget is t a l á l h a t u n k . A k v á r i u m u n k b a n a tizenkettes s z á m ú m e d e n c é b e n , közel az üvegfalhoz, a homokon n é h á n y osztrigahéj fekszik. M i n d e g y i k b e n o r m á n y o s f é r e g él. T ö b b p é l d á ­ n y u n k v a n , e z é r t csak r i t k á n rejtőzik el v a l a m e n n y i egyszerre ; e g y e t - k e t t ő t m i n d i g l á t h a t u n k belőlük. A z o r m á n y o s f é r e g elég r i t k a állat. A budapesti állat­ kerti a k v á r i u m o n k í v ü l m á s u t t most nem is l á t h a t ó . A n á l u n k gondozott n é h á n y p é l d á n y h á r o m és félórai sikeres h a l á s z a t e r e d m é n y e . Szombath Fogságban élő emlősállatok maguk készítette búvó­ helyei. M i n d e n á l l a t k e r t v e z e t ő s é g é n e k az a t ö r e k v é s e , hogy a f o g s á g b a n t a r t o t t á l l a t o k n a k l e h e t ő l e g t e r m é ­ szetes é l e t k ö r ü l m é n y e i k h e z h a s o n l ó k ö r n y e z e t e t teremt­ sen. A v í z h e z szokott á l l a t o k n a k v í z m e d e n c é t k e l l k é s z í t e n i , a p u h a talajt k e d v e l ő á l l a t o k n a k m ó d o t k e l l adni, hogy k e t r e c ü k b e n is á s s a n a k , t u r k á l h a s s a n a k , az e r d ő l a k ó k n a k pedig m á s z ó f á k a t kell á l l í t a n i . Csak az i l y e n a l k a l m a z k o d ó g o n d o z á s s a l lehet s z a b a d s á g ­ v á g y u k a t c s ö k k e n t e n i , esetleg meg is s z ü n t e t n i és ő k e t

hosszabb ideig egészségesen f o g s á g b a n tartani. Teljes sikert azonban csak a k k o r é r t ü n k el, h a szaporodnak, h a t e r m é s z e t e s s z o k á s a i k szerint élnek. E z e k közül a s z o k á s o k és t e v é k e n y k e d é s e k k ö z ü l azok a legérde­ kesebbek, amelyek a c s a l á d a l a p í t á s s a l kapcsolatosak. A terhes a n y a á l l a t érzi, hogy n e m s o k á r a fiai, k ö l y k e i lesznek, e z é r t az ellésre b ú v ó h e l y e t keres. E n n e k k i v á l a s z t á s á n á l f ő k é p e n arra ü g y e l , hogy v é d v e legyen az i d ő j á r á s v i s z o n t a g s á g a i ellen és jól el legyen rejtve az ember és az á l l a t o k k u t a t ó szeme elől. A z i v a d é k o k n a k ezt az ö s z t ö n ö s féltését m é g a h á z i ­ á l l a t o k o n is tapasztaljuk. E z k é s z t e t i a s z ü l ő k e t arra, hogy f ö l d a l a t t i j á r a t o k a t á s s a n a k , hogy sziklák és fa­ t ö r z s e k o d ú i b a b ú j j a n a k . A b ú v ó h e l y elkészítésében rendszerint a h í m is r é s z t v e s z . Á l l a t k e r t i á l l a t a i n k is s e g í t e n e k magukon, ahogyan tudnak, s ezzel e l v i s e l h e t ő b b é teszik a fogságot. H a el is f o g a d j á k ideiglenesen az ember á l t a l k é s z í t e t t b ú v ó ­ helyeket, az elles idején addig á s n a k , f ú r n a k - f a r a g n a k , a m í g v a l a m i t e r m é s z e t e s fészket k é s z í t e t t e k maguknak. A l e g é r d e k e s e b b és l e g m ű v é s z i e s e b b m u n k á t p é z s m a ­ p a t k á n y a i n k végezték. A rágcsálók h á z á n a k oldalához illesztett, v i z e s á r o k k a l h a t á r o l t f é r ő h e l y ü k r e h á r o m f a t ö r z s e t t e t t ü n k . Csakhamar f e l t ű n t , hogy a legvas­ tagabb t ö n k mellett m i n d e n nap j ó k o r a halom r á g o t t forgács v a n . N é h á n y h é t m u l t á n m e g s z ű n t a forgács­ t e r m e l é s . F e l e m e l t ü k a t ö r z s e t és c s o d á l k o z v a l á t t u k , hogy belsejét, egy s z i l á r d tengely m e g h a g y á s á v a l , ü r e s h e n g e r r é r á g t á k k i . Csak a v é k o n y k é r e g és a k ö z é p e n meghagyott tengely tartja össze ezt a c s o d á ­ latos f a r a g v á n y t . A z á l t a l u k k é s z í t e t t odu a n n y i r a kedvelt l a k á s u k , hogy csak t á p l á l k o z n i j ö n n e k elő, e g y é b k é n t egész nap benn t a r t ó z k o d n a k , m é g k i r á z n i is alig lehet ő k e t belőle. É r d e k e s , hogy igen jól t u d t á k , m i k o r k e l l a r á g á s t abbahagyni, hogy nagy f á r a d s á g g a l k é s z í t e t t o t t h o n u k össze ne d ű l j ö n , mert m u n k á j u k befejezése u t á n a m á s i k k é t f a t ö r z s h ö z j á r t a k á t fogaikat koptatni. E z ü s t r ó k á i n k egész é v b e n a s z á m u k r a fából k é s z í t e t t m e s t e r s é g e s alagutakban l a k n a k . A z ellesi i d ő b e n azonban m i n d e n e s z t e n d ő b e n f o l y o s ó k a t á s n a k a földbe és l e h o r d j á k oda k ö l y k e i k e t . O n n a n vezetik elő, vagy h o z z á k fel ő k e t fogaik k ö z ö t t , hogy megismerkedjenek a külvilággal. K e d v e s l á t v á n y v o l t , a m i k o r egyik m o s ó m e d v é n k hozta v i l á g r a k ö l y k e i t . K e t r e c é n e k talaja cement, e z é r t a s z e g é n y a n y a v é g s z ü k s é g b e n k é n y t e l e n v o l t fészkelési helynek elfogadni azt a l á d á t , amelyet erre a célra t e t t ü n k be h o z z á . A l á d a h e l y z e t é v e l azonban sehogyan sem v o l t m e g e l é g e d v e . B e j á r a t á n a k i r á n y a naponta v á l t o z o t t , mert a l á d á t nagy z a v a r á b a n ide-oda tolo­ gatta, hogy f é l t e t t kincseit a k í v á n c s i l á t o g a t ó k szeme elől elrejtse. E z e k a tapasztalatok és m é g sok m á s h a s o n l ó p é l d a igazolja, hogy az á l l a t m e g v á l t o z o t t é l e t k ö r ü l m é n y e i k ö z ö t t is csak ö s z t ö n é r e hallgat. H a el is fogadja ideig­ lenesen az ember segítségét, é l e t e legfontosabb i d ő ­ s z a k á b a n , a szülés idején, m é g i s csak legbiztosabbnak érzi u t ó d a i n a k é l e t é t abban a fészekben, amelyet ö r ö k l ö t t ö s z t ö n ö s t u d o m á n y á v a l maga k é s z í t e t t . Halier

dr.

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem a d u n k v i s s z a .

APRÓ

HIRDETÉSEK

Az apróhirdetés minden szava 20 f.; előfizetőknek 10 f. A legkisebb hirdetés egyszeri megjelenése 2 pengő ; előfizetőknek 1 pengő.

Előfizetési vagy hirdetési díj Állatkert Budapest, XIV., küldendő. Természettudományi Közlöny. Szerkeszti: Zimmermann Ágoston közreműködésével Gombocz Endre és Szabó-Patay József. S z e r k e s z t ő s é g é s k i a d ó h i v a t a l : Budapest, V I I I . , E s z t e r h á z y - u . 16. Magyar Foxterrier-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n é s c s ü t ö r t ö k ö n d. u . 3—5 ó r a k ö z ö t t . Telefon : 142-474. Magyar Tacskó-Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., I s t v á n - ú t 2. T e l e f o n : 142-474. H i v a t a l o s ó r á k h é t f ő n és c s ü t ö r t ö k ö n d . u . 3—5 ó r a k ö z ö t t .

Magyarfajta Kutyákat Tenyésztők Egyesülete Budapest, V I I . ker., I s t v á n - ú t 2. T e l e f o n : 142-474. H i v a t a l o s ó r á k mindennap d. u . 3—5 ó r a k ö z ö t t . Magyar Dobermannosok t i t k á r i h i v a t a l a V I I I . , Baross-utca 77. T e l e f o n : 141-378

Budapest,

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Vjyr

S K A B A ÉS PLOKL

VILMOS CSÁSZÁR Úl

y

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

33sz.

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magyarországi Telivér Kutyatenyésztő Egyesületek Szö­ vetsége Budapest, V I I . , I s t v á n - ú t 2. Telefon: 142-^74. Eladó egy p á v a p á r , f o g s á g b a n s z a p o r o d ó mókuspár kicsinyeivel, hozzá odu és görgő ; t o v á b b á k é t fütyülő s z a j k ó . Király Zoltán, Vecsés.

HIRSCHLER MIKSA Budapest, VI., Szondy-utca 54. Legolcsóbb

A s z e r k e s z t é s é r t é s k i a d á s é r t felelős : Nadler

„A

Hirdessünk Természet 66

VASUZLETE

Herbert.

bevásárlási

forrás:

Mindennemű kerfészefi és gazdasági eszközök. Házfartási cikkek. Épülef- és búforvasalások.

ben

Telefon: 117-528

Üveg- és porcellánáru.

SZILÁDY ZOLTÁN: Zoológia. Bevezetés a t u d o m á n y o s állattanba. D e b r e c e n b e n t a r t o t t e g y e t e m i előadásainak szövege m e g j e l e n i k a s z e r z ő kiadásában. E l s ő r é s z e : G e r i n c t e l e n e k , 2 6 0 o l d a l o n m á r kapható és a n e m s o k á r a következő két kötettel együtt e l ő f i z e t ő k n e k 1 6 P a z á r a . A m u n k a megjelenése érdekében a s z e r z ő l a p u n k e l ő f i z e t ő i n e k kedvezményes á r o n a j á n l j a a következő m u n k á i t : Bulgária díszes v á s z o n k ö t é s b e n , p l a q u e t f e l U g y a n e z fűzött példány A mi Erdélyünk Környékünk állatvilága ( c s e r k é s z k ö n y v a közönségesebb á l l a t o k m e g i s m e r é s é r e ) . . . Vissza az anyaföldhöz A középeurópai béke útja Postaköltség

beleértve.

—

C í m : Pomáz.

—

Postacsekk

száma:

8'— P 6"— P 1'— P 1'— P —'50P —'50 P 19.817.

LOVAGLÓ- ÉS HAJTÓISKOLA

az ÁLLATKERTBEN! L O V A G L Á S : egyénenként és osztályban, alapgyakorlatok, iskolalovaglás futó­ szárral, kengyellel és kengyel nélkül, haladók tereplovaglása stb. FT1

na

H A J T Á S : gyermekek hajtása egyes-, kettes-, négyesAz állatkerti belépődíjon

és ötösfogatokkal.

vagy évi bérletjegy árán felül :

1. 40 percig tartó lovaglásért, egy, vagy kétlovas kocsi hajtásáért kezdőknek és haladóknak 2 pengő 50 fillér; 2. 20 jegyet tartalmazó jegyfüzet ára 40 pengő ; 3. Tereplovaglás esetenként és személyenként 5 pengő. SZAKSZERŰ TANÍTÁS kezdők és haladók számára csütörtök kivételével naponta reggel 7-től 10-ig és délután 4-től 7-ig.

E L S Ő R E N D Ű

B E T A N Í T O T T

1

L O V A K !

• f l

•H

:

F7IFT1FTJFT1F1F 1F'
71F*]F1FT1F'1F'3FT1FTÍF1F1F'ÍFT]FT1FT1 FT1FJ1F5IF5)

« H ^Sl tf^l IT^I M^Sltf^Mtflitf^itf^liTlitf^MtfVtflitf^i« ^ tf^tf^tf^lf^tf^tf^W^ V ^ t f ^ W ^ l f ^ V ^ W ^

tf^i

k a t t a K a K H K H K UK UHUK HkKh HU UK HH

rik^KHB^^hHk^^kMK^hrfhith^HhrthMhMK^il^Krfhrikdk^liMh^attMII^IiriliilliriliilKJtli

MH HU HH *K HK UK Uh Mk UK UK 1IK H K a K U K a K a K a n a K a n a K aKalKaKafc*
^ « M^tf^tf^tf^lT^tf^itf^lIT^I Itf^l IT^Itf^iwSl ITSÍ W^i ITSI ^Si IT^I

tf^l

tf^tf^

tf^H

W ^ ltflrtf^»Sl

ITSItf«^ M H ^ M I T ^ IT«irWK^ HTki

IC

íí

x a x x a a a a x a a a a a x a a a a a a a

A SZÉKESFŐVÁROSI ÁLLAT- ES NÖVÉNYKERT

pálmaházában

délszaki növények gazdag gyűjteménye,

..... ...

|az akváriumban

tengeri- és édesvízi állatok,

ja k í g y ó h á z b a n Hí|| H|

óriás- és mérgeskígyók, gyíkok, békák, teknősök és díszhalak láthatók,

iaz e g é s z kertben

szabad fényképezés.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

X X X X X X X X X X X X

:iii::tcii:tt:::n:iR

iaiSH!!!!l!;!ll!!=!l!!!!!l!!!!!H!l!!!ü!!i!!l!!!=!!=!!!

BELÉPŐDÍJ: Felnőtteknek 20 fillér, 10 éven aluli gyermekeknek 10 fillér. xxxx::xxx:c::::::;:::::xxxxxxxxxxxx;:;:xx:::»:x::xxxx::xxxxxx;:x::xxxx;:xxx::xxxxx::xxxxx::xx:: Budapest s z é k e s f ő v á r o s h á z i n y o m d á j a 1939 — 6294 — F e l e l ő s n y o m d a v e z e t ő : K u r f ü r s t I s t v á n v e z é r i g a z g a t ó

1

I V o a K. I-IJ Öf; R

Illllli

f

jiiiiiiiiiinijj

í a Rudas Gyógyfürdő parkjában feltörő

Hungária, Attila és Juveníus gyógyforrások v i z é v e l

A Hungária és Atilla kénesforrás gyomor>, bélmegbeíegedések, epe=, máj- és vesebánlalmak gyógykezelésére kiválóan alkalmas.

A Juveníus rádiumforrás íesíi és szellemi kimerülés, korai elöregedés, magas vérnyomás és véredényelmeszesedés kezelésénél igen jó eredménnyel használható.

Részletes felvilágosítási nyují: Budapesí Székesfőváros Gyógyfürdőinek és Gyógyforrásainak igazgatósága Budapest XI. kerület, KelenhegyKií 4. szám.

A Budapest S z é k e s f ő v á r o s i

Állat- é s Növénykertben állandóan

sok a látványosság

é s szórakozás!

Az állatok enyhébb időben a szabad kifutókban/ télen pedig az állatházakban láthatók. A kert területén: akvárium (tengeri és édesvízi állatokkal), kígyóház, pálmaház é s terrarium, lovaglópálya, kocsizás. Két vendéglő, tejcsarnok. A nyári hónapokban szabad nézőtéren elsőrendű hangversenyek, teljes opera- és operettelőadások. Télen jégpálya, melegedő, csatoló, falatozó. A z e g é s z kertben szabad f é n y k é p e z é s . Belépődíj: felnőtteknek 70 fillér, vasárnap 10 éven aluli gyermekeknek

50 fillér. 30 fillér.

Minden hónap első vasárnapján felnőtteknek 10 éven aluli gyermekeknek

40 fillér, 20 fillér.

T E R M É S z

E T

a Székesfővárosi Állat- és Növénykert természettudományos

k é p e s

f o l y ó i r a t a

legjobb tanácsadója, oktatója és szórakoztatója a természet minden barátjának és kutatójának. Megjelenik minden h ó 15.-én. Előfizetési ara egész évre 6 pengő. Egyes

szám

ára

60

fillér.

M u t a t v á n y s z á m o t k í v á n a t r a b á r k i n e k ingyen k ü l d „A Természet" kiadóhivatala Budapest, XIV., Állat- és Növénykert.