Budapest, március 11. Összeállította: dr. Homoki Péter ügyvéd. Részletes verzió

B U D A P E S T I

Ü G Y V É D I

K A M A R A

GYAKORLATI TANÁCSOK A polgári perben 2013. január 1-jétıl lehetıvé vált elektronikus kommunikációval összefüggésben ("E-PER") Budapest, 2013. március 11. Összeállította: dr. Homoki Péter ügyvéd „Részletes verzió”

TARTALOMJEGYZÉK 1. 2.

Bevezetı – ügyvédi szakpolitikai céljaink .......................................................................... 2 A használat megkezdése, tanácsok és megoldható gyakori problémák .............................. 3 2.1 ÁNYK telepítése .......................................................................................................... 4 2.2 Az ÁNYK használata................................................................................................... 5 2.3 Az ügyfélkapu és a kész nyomtatvány továbbítása kézbesítés végett ....................... 10 2.4 Az irat kézbesítése a bírósághoz, a bírósági érkeztetés és lajstromozás .................... 10 2.5 Illetékfizetés ............................................................................................................... 13 2.6 Válasziratok fogadása ................................................................................................ 13 3. Az E-PER használatának fı kockázatairól – ügyvédi szemmel ........................................ 14 3.1 Helyettesítés ............................................................................................................... 14 3.2 A beadott iratok és válasziratok kezelhetısége ......................................................... 14 3.3 A kézbesítési információk gyakorlati felhasználása .................................................. 14 3.4 Pp. 394/G. § (5) bekezdésének tévedése.................................................................... 15 3.5 Titkosítás a gyakorlatban ........................................................................................... 17 4. Az E-PER továbbfejlesztésének elvi lehetıségei .............................................................. 17 5. Együttmőködés az Országos Bírósági Hivatallal .............................................................. 18 1. Függelék: Az ÁNYK telepítése ........................................................................................ 19

MÜK e-Per reszletes ismerteto 130311

1

1.

Bevezető – ügyvédi szakpolitikai céljaink

Idén január 1-jétıl, hogy újabb bírósági területen szerezhetünk tapasztalatokat az elektronikus ügyintézésben. Ez a rendszer azonban jelentısen eltér a cégbíróságnál megszokottól. Míg a 2003. évi LXXXI. törvény által elindított (és 2005 óta elérhetı) elektronikus cégeljárási ügyintézés minden szempontból saját informatikai rendszerre épült, addig a polgári perben megnyílt új, elektronikus kommunikáció (nevezzük az egyszerőség kedvéért "e-pernek") nagyon sok mindenben épít meglévı, össz-kormányzati eszközökre. A megoldás gyökereit a 2003-tól elérhetı internetes okmányirodai rendszer, az XR-ben (Internetes Közigazgatási Szolgáltató Rendszer) alkotja. Itt jelent meg elıször az ügyfélazonosítás mági használt módja, mely a Ket.-ben „Ügyfélkapu” nevet kapta, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer egy elemeként. E rendszer egyeduralma alatt született meg az a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérıl és az elektronikus tértivevényrıl szóló 2009. évi LII. törvény is, amely jelentıs fejezettel bıvítette a polgári perrendtartást. Ezzel a már mőködı központi elektronikus szolgáltató rendszer révén kívánták gyorsítani az ügyintézést, és kívánták elérni, hogy a vállalkozások 2011. július elsejétıl kötelezıen csak ezt használhassák minden polgári perben. Az ambíciózus célokat az idı megtépázta. A 2011. évi CLXXIV. törvénynek köszönhetıen maga a központi rendszer 2012. év elejétıl még nem kizárólagos. A nagyközönség számára leginkább látható, már létezı szolgáltatások szinte változatlanul továbbéltek. Így lett a korábbi ügyfélkapu-BEDSZ-hivatali kapu-értesítési tárhely szolgáltatások összességébıl a 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet szerinti "ÁNYK őrlap benyújtás támogatási szolgáltatás", ami lefedi a most is bemutatni kívánt rendszert is. Másrészrıl az e-per kötelezıbıl választhatóvá szelídült, ám a lényeg, hogy két és fél év halasztás után, 2013. január 1-jétıl ténylegesen elérhetıvé vált. Elsıdleges célunk, hogy a kollégák esetleges félelmét eloszlassuk, és kedvet csináljunk ahhoz, hogy mindenki megpróbálja polgári peres ügyeinek ilyen módon való intézését. Ez nem csak a postaköltségben jelenthet megtakarítást, de ha ügyesen meg tudjuk szervezni, egyszerősíti a saját iratkezelésünket, és segíthet az ügyvitelünk átláthatóbbá tételében. Indítsunk el egy diskurzust az ügyvédek között, és az e-perrel kapcsolatos elektronikus ügyintézési tapasztalatainkat, tudásunkat is kollektíven győjtsük. A január 1-jétıl elérhetıvé vált új ügyintézési ma egy „éles üzemő próba” az igazságszolgáltatás egésze számára: bíróságok, ügyvédek, igazságügyi szakértık, és más ügyfeleink részére is. A büntetıeljárásról szóló törvény legutóbbi módosításaiból kitőnıen ez a kapcsolattartási lehetıség a polgári ügyszakon is túlnıtt (lásd a 2012. évi CCXXI. törvénnyel módosított 1998. évi XIX. törvény 69/A. §), elıbb-utóbb óhatatlanul eléri a védıket is.1 Ezért most foglalkozni kell a nekünk, ügyvédeknek legégetıbb problémákkal, és ki kell tapasztalnunk a további fejlesztések lehetıségeit. Nem várhatunk minden bajunkra megoldást 1

Lásd a 2012. évi CCXXI. törvény általi felülírást megelızı 69/A. §-t, amit a 2012. évi CXVII. törvény vezetett be a Be-be.


2

az államtól, a bíróságoktól, hiszen ezen éles üzemi próba éppen elég kihívást jelent az ı számukra a saját házuk táján, van mivel elfoglalni magukat. Az e-per folyamata is tud rugalmas és felhasználóbarát tud lenni. Ehhez azonban az kell, hogy elıször a saját felhasználói igényeinket pontosan megismerjük, felmérjük, majd amit tudunk, a saját, ügyvédi és kamarai hatáskörben maradó eszközökön valósítsunk meg, és az állami infrastruktúrát annyiban használjuk, amennyiben ez informatikai vagy jogszabályi okból elkerülhetetlen. Ez nem csak az ügyvédbarát megoldások hosszú távú fenntarthatósága miatt fontos, hanem azért is, mert az ügyfeleink is ezt kívánják tılünk.

2.

A használat megkezdése, tanácsok és megoldható gyakori problémák

Az e-per lényegében az alábbi állami elektronikus szolgáltatások összességébıl áll: a) elektronikus nyomtatványok kitöltése, kitöltött nyomtatványok tartalmának értelmezése; b) a folyamat résztvevıit jelszó-felhasználó párossal azonosító szolgáltatás (hivatali kapu és ügyfélkapu); c) az e-per résztvevıi közötti kommunikációhoz szükséges tárhelyek (értesítési tárhely, hivatali tárhely) és dokumentum továbbítási szolgáltatások; d) a bírósági hivatali tárhely és a bírósági felhasználók közötti folyamatok összessége. A d) pont szerinti tartalomról egyelıre nem sokat tudni a Pp. 394/G-394/H. § és a BÜSZ (14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet 23/A. §, 75/C-75/E. §) tartalmán kívül, errıl legfeljebb majd a gyakorlatból szerezhetünk tapasztalatot. Ebbıl is következıen számos, az alábbiakban leírt információ inkább az általános központi rendszeres megoldásokból eredı tapasztalatokra és az azokkal kapcsolatosan közzétett információra épül, mintsem konkrétan a bírósági megoldásra, ezért néhány kérdésben óhatatlanul még meglepetések fognak minket érni. A bírákhoz a kitöltött nyomtatványunk egységesen PDF formátumban fog eljutni (azaz nem a nyomtatványkitöltı programhoz hasonló felületen fogják a nyomtatványokat olvasni.) Érdemes figyelemmel lenni arra is, hogy milyen ügyekben lehet ezt használni, és milyen ügyekben nem. Ezt a Pp. 394/A. §-ból és a Pp. 23. §-ból egyértelmően megismerhetjük – ha nem olyan ügyben indítjuk el az ügyünket, ahol erre lehetıségünk volt, a beadványunkat a bíróság kinyomtatja és a Pp. 129. § szerint átteszi (feltéve, hogy a beadványban foglalt adatokból a helyes fórum megállapítható.) Szintén kiolvasható a Pp. 394/A. §-ából, hogy elektronikus kapcsolattartásra a 2013. január 1-je után indult ügyekben van csak lehetıség, azaz ezen idıpont elıtt már benyújtott és lajstromszámot kapott ügyben nem lehet elektronikusan kapcsolatot tartani. (A jogszabály pontos elıírásait nem ismételjük, a további kivételekre sem térünk ki, a Pp. és a BÜSZ elıírásait sem fogjuk bemutatni.)


3

2.1 ÁNYK telepítése Elıször is telepítsük a nyomtatványkitöltı alkalmazást, majd ezután le kell töltenünk a bíróság (OBH) által rendszeresített speciális nyomtatványfajtákat (sablonokat, jelenleg 16 fajta). Indokolt letölteni a sablonokhoz tartozó útmutatókat is. A nyomtatványsablonokat az elektronikus adóbevallás körében már ismert módon használhatjuk: e nyomtatványok tervezésére és kitöltésére használt rendszer ıse a már régóta ismerıs Abev, amelyet 2009-ben Általános Nyomtatványkitöltı ("ÁNYK") és Általános Nyomtatványtervezı (ÁNYT) néven teljesen újrafejlesztettek, újjáalakítottak (noha a többségi felhasználás továbbra is a NAV-hoz kötıdik.) Lehet, hogy az ÁNYK nevő program a számítógépünkön "AbevJava" néven fog szerepelni, mindenesetre mi a továbbiakban csak ÁNYK-ként utalunk rá. Ha minden adó- és járulékbevallást eddig a könyvelı vagy munkavállaló végzett, gépünkön nincs ÁNYK, így érdemes lehet a jelen dokumentumhoz csatolt 1. függeléket átfutni. Ha az ÁNYK telepítve van, és sikeresen el tudjuk indítani, akkor az OBH által közzétett nyomtatványsablonok közül töltsük le azt, amit használni fogunk (vagy akár mindegyiket, sok helyet nem foglal). A http://www.birosag.hu oldalról célszerően a bal oldalon elérhetı "Ügyfélkapcsolati információk" alatti "E-bíróság nyomtatványok"-ra kell kattintani, azon belül a nyomtatványkeresıre (ez jelenleg: http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolatiportal/formanyomtatvanyok címen érhetı el). (Az ügyfél tájékoztató nevő PDF-ek az ügyleírásokhoz hasonlóan egyelıre még erısen korlátozott gyakorlati értékkel bírnak, de az útmutatók letöltésétıl ez ne tántorítson el senkit.) (Az "Állampolgároknak" ponton elérhetı "nyomtatványok-őrlapok" nem az, amit keresünk.) Ha minden jól van beállítva, elég a nyomtatványsablonokra kattintani az internetes oldalon, és az ÁNYK rögtön megfelelı helyre lesznek telepít. Ha nem, mentsük le a felajánlott JARkiterjesztéső állományokat a saját számítógépünkre, és rákattintva települnek a megfelelı nyomtatványok az ÁNYK-ba is. Ha ez utóbbi sem mőködik, akkor az 1. függelékben hivatkozott NAV útmutató segítségét kérjük. Megfelelı nyomtatvány telepítés esetén, az ÁNYK-t elindítva "Új nyomtatvány"-nál láthatjuk is a telepített nyomtatványsablonokat. Ha túl sok van, akkor a szőrési feltételek között válasszuk a "Szervezet" sorban az OBHGEPI-t (ez a bíróságok központi rendszerbeli rövid kódja). (Ha egy sem látható, a szőrési feltételek törlésére kattintás segít. További tájékoztatás: http://www.nav.gov.hu/nav/ebevallas/ugyfelkapu/kereso_felulet_2.html oldalon.) A kívánt sablonra kattintás után egy új nyomtatványt nyitunk meg. Aki ismeri az ÁNYK mőködését, felmerülhet benne, hogy az ott megadott Törzsadatok (Szerviz, Törzsadatok) segítségével ki lehet-e tölteni elıre pl. a saját adatainkkal az őrlapot - a válasz az, hogy egyelıre nem (nem veszi át azokat az adatokat.) A bíróság idıközönként nem csak újfajta őrlapokat tölt fel, hanem a már korábban elérhetı őrlapokból is újabb és újabb változatokat, verziókat tesz közzé, a NAV gyakorlatánál már megszokott módon. Ezért nagyon fontos, hogy be legyen állítva a nyomtatványok frissítésével kapcsolatos tájékoztató üzenet és a frissítések automatikus alkalmazása, és az ÁNYK


4

használatakor (elindításakor) is legyen internet elérés, ne csak pl. kiküldéskor. (Az új ÁNYK verziókban ezek már telepítéskor automatikusan be lesznek állítva.) Ha figyelmeztet minket arra az ÁNYK, hogy új verzió érhetı el egy nyomtatványból, mindenképpen frissítsünk. A lejárt nyomtatvánnyal beküldött iratot a bíróság nem fogja tudni értelmezni! Ez pedig komoly anyagi és eljárásjogi következményekkel is járhat. Éppen azért fontos arra odafigyelni, hogy az ÁNYK a nyomtatvány verziószámát "új nyomtatvány" kitöltésekor ellenırzi, azaz beleütközhetünk e problémába, ha a nyomtatvány kitöltését megkezdjük pl. január 1jén, a kész nyomtatványt január 15-én küldjük el, és az OBH a használandó nyomtatványok körében január 10-én frissítést hajtott végre. Ennek elkerülése végett ha a nyomtatvány kitöltésének megkezdése és beküldése között több, mint egy nap eltelik, ellenırizzük, hogy mi az elérhetı legfrissebb nyomtatvány változat abból, amit be szeretnénk küldeni. (Szerencsére a frissítések azért várhatóan nem történnek olyan gyorsan az OBH esetén is, mint pl. ami tapasztalható a NAV esetén.)

2.2 Az ÁNYK használata Ez egy intelligens nyomtatványkitöltı tehát bizonyos adatok kitöltésének megfelelıségét ellenırzi, egyrészrıl az adat típusa és értékkészlete szempontjából (pl. születési év esetén csak 1900 és 2100 közötti számokat engedélyez, illetékes bíróságnál listából kell választani, nem "szabad kézzel" írjuk be), másrészrıl az egyes adatok közötti összefüggés szempontjából (alperesnél természetes személy adatait akkor lehet csak kitölteni, ha beikszeltük, hogy az alperes természetes személy stb., jogi képviselıre vonatkozó adatokat csak akkor rögzíthetünk, ha elıtte megadtuk, hogy jogi képviselıvel jár el a beadvány benyújtója.) Ezt a fajta intelligenciát fıleg a nyomtatvány tervezésekor kell, hogy a nyomtatvány közzétevıje rögzítse, és az ezzel kapcsolatos információkban segíthet sokat a kitöltési útmutató, amit az F1-gyel érhetünk el (ha telepítettük elıtte). A kitöltési útmutatóknál ha nem ütünk F1-et, csak egy négy soros szöveg jelenik meg, ami csak a kitöltési útmutató eleje (ám önmagában nem segít), de az F1 leütése esetén mindig megjelenik a teljes (hasznos) tartalom is. Látható, hogy a leginkább összetett a keresetlevél nyomtatványa. A beküldı azonosítási adatainál azon személy adatait kell megadni, aki az ügyfélkapun keresztül be fogja küldeni a kitöltött nyomtatványt (aki feltölti a tárhelyére), ezért fontos, hogy az itt szereplı adatok egyezzenek meg az Ügyfélkapuba belépés után elérhetı "Saját


5

adatok" tartalmával (lásd az ábrán alább). Elıfordulhat ugyanis, hogy a bíróság viszontazonosítani fogja a beküldıt, azaz az Ügyfélkapu szolgáltatója útján megkérdezi a KEKKH-t, jelezzen vissza, vajon az őrlap "Beküldı azonosítási adatok" sorában szereplı adatok megegyeznek-e az Ügyfélkapu rendelkezésére álló adatokkal (amelyet a személyiadat- és lakcímnyilvántartóból kaptak, az ügyfélkapu regisztráció során.) (A nyomtatványon szereplı beküldıi adatok köre esetleg gondot okozhat, ha az ügyvéd megosztaná az ügyfelével a beadott elektronikus nyomtatványt, de nem szeretné megosztani vele pl. a születési idıpontját vagy édesanyja nevét.) Nem kereset esetén a beküldı perbeli szerepét is meg kell jelölni (ilyen nyomtatványok esetén a jogi képviselı adatait csak akkor kell megadni, ha korábban még nem került bejelentésre, és ezt jelöljük a "Van már bejelentett jogi képviselı?" mezıben "Nem" válasszal. Mind a keresetlevél, mind más iratok esetén látható, hogy a "számunkra" igazán érdemi tartalom nem szerepel az őrlapon, pontosabban ún. nem strukturált módon kerül megadásra pl. a kereseti kérelem maga vagy a fellebbezés indoka, hanem csatolmányként. Pontosabban technikailag van lehetıség a nyomtatványon arra, hogy a kereseti kérelmet beírjuk az utolsó lapra, de ez formázási szempontból nem túl jó ötlet, így csak a legegyszerőbb esetekben javasoljuk. Célszerő inkább a kereseti kérelmet a megszokott szövegszerkesztınkkel elkészíteni, majd azt PDF-be konvertálás után ES3/Dosszié aktába töltve csatolmányként csatolni az őrlaphoz (lehetıség van közvetlenül a PDF aláírására is, ún. PAdES aláírásra, de ezt az OBH egyelıre technikai okokból javasolja kerülni). Ha ezt a megközelítést alkalmazzuk, akkor az ÁNYK csak egy szők adatkör rögzítésére szolgál, lényegében a felzetet (külzetet) rögzítjük vele, és a legtöbb peres iratunk érdemi tartalmat nem ez, hanem egy vagy több csatolmány fogja tartalmazni. Néhány dologra itt érdemes felhívni a figyelmet: a Pp. 121. § szabályai a keresetlevélre lettek megfogalmazva, és nem egyértelmő, hogy a nyomtatvány is a keresetlevél részét képezi vagy az "csak egy őrlap", amely esetbe a csatolmánynak tartalmaznia kell a felzetet is. A


6

nyomtatványnál azt olvashatjuk, hogy a keresetlevelet csatoljuk a nyomtatványhoz (és nem csak a kereseti kérelmet). Ugyanakkor a csatolmányok kezelése körében ugyanezt már nem keresetlevélnek, hanem egyszerően "indokolásnak" nevezi ugyanezen ÁNYK a szóba jöhetı csatolmány típusát (lásd az alábbi ábra utáni ábrát). Az OBH-val való egyeztetés szerint a keresetlevél tartalmát a nyomtatványnak és a csatolmánynak együtt kell teljesíteni, azaz a csatolt iratban nem kell a nyomtatványon is szereplı kötelezı adatot megismételnünk, hogy teljesítsük a Pp. 121. § elıírásait (ez abból is következik, hogy a bírák elıtt a beadványunk egésze PDF-ként fog megjelenni, nem látja olyan élesen a különbséget a nyomtatvány és a csatolmány között, mint mi.) Minél több adatot írunk le kétszer, annál nagyobb az esélye, hogy a kettı véletlenül eltér egymástól, ami nem kívánatos helyzethez vezet. Figyeljünk arra, hogy azért mert egy adat szerepel a nyomtatványon, az nem jelenti azt, hogy kötelezı – nem kell minden adatot kitölteni ahhoz, hogy a nyomtatványt el tudjuk küldeni –ami kötelezı, azt a nyomtatvány úgyis számonkéri rajtunk, és addig nem küldhetjük be a nyomtatványt, amíg ki nem javítjuk a hibákat vagy nem pótoljuk a hiányzó adatokat. őrlap Csatolmányt a kitöltött elmentése után tudunk kezelni, az "Adatok/Csatolmányok kezelése" menüpont szerint. Elméletileg bármilyen PDF-et csatolhatunk vagy a Microsec és Netlock által használt elektronikus aláírás létrehozó programok (Mokka, E-szigno) által kezelt e-aktát (ES3, DOSSIER stb.). Egyéb kiterjesztéső melléklet csatolását az ÁNYK nem engedélyezi – fontos azonban, hogy az ÁNYK nem ellenırzi, hogy a csatolmány alá lett-e írva elektronikusan. Ha beadványt nem az ÁNYK, hanem közvetlenül az ügyfélkapu (az értesítési tárhely) útján töltünk fel, akkor ilyen ellenırzést nincsen, aki elvégezze, és elıfordulhat, hogy nem megengedett formátumot töltünk fel, amit a bíróság úgy fog tekinteni, hogy nem is terjesztettük be a beadványunkat. Ez azért is fontos, mert a birosag.hu-n jelenleg olyan – téves – tájékoztatás is elérhetı, miszerint a bíróság ODT és DOC formátumot is elfogad.2

2

http://www.birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/33-az-elektronikus-urlaphoz-mellekletkent-csatolhato-elektronikus


7

Annak nincs technikai akadálya, hogy a keresetlevéllel együtt, egyetlen fájl tartalmazza a keresetlevelet és annak összes mellékleteit is (akár ES3, akár PDF formában), azonban az OBH kérése szerint a késıbbi hivatkozásokat az fogja segíteni, ha az automatikusan generált (és a BÜSZ-ben is használt) csatolmány sorszám és az iratunkban használt számozási sorszámok nem térnek el egymástól, amit egyedül az tudja biztosítani, ha a keresetünk minden melléklete önálló csatolmányként kerül a nyomtatványban rögzítésre (önállóan elektronikusan aláírva). (Az ÁNYK alább is látható csatolmány típusok megnevezése miatt a meghatalmazást egyébként se vonjuk össze egy csatolmányba az indokolással.) Persze a gyakorlatban még így is elı fog fordulni, hogy bizonyos PDF vagy e-akta formákat a bíróság majd nem tud értelmezni, ezért idıvel óhatatlanul pontosítani kell az elfogadható formátum specifikációját. Addig is figyeljünk a cégeljárásból már ismerıs problémára, amikor nem megfelelı paraméterek szerinti szkennelés miatt kezelhetetlenül nagyra nınek a PDF-ek. Ez közvetlenül PDF-be nyomtatott szövegszerkesztıs iratoknál nem lesz probléma, de szkennelt mellékleteknél annál inkább. Szkennelés esetén érdemes figyelni arra, hogy a kívülállónak egységesnek tőnı PDF formátum is többfajta módon tárolja a képeket, nem csak eltérı felbontásban, hanem eltérı képformátum szerint is, ezért nem mindegy, hogy a fekete fehér képeket színes képként szkenneljük-e be, illetve a szkennerünk (vagy meghajtóprogramja számítógépes beállítása) különbséget tesz-e fekete-fehér, fıleg szöveget tartalmazó szkennelés, fénykép szkennelése stb. között.3 Az ÁNYK kezelésénél érdemes még arra felhívni a figyelmet, hogy ahol pl. több felperes van, ott a nyomtatványkitöltı is lehetıvé teszi, hogy újabb és újabb lapokra rögzítsünk adatot (adatmásolással vagy a plusz gombbal kérhetünk új lapot, utána a "Választ" gombbal válogathatunk közöttük.) A nyomtatvány mentése esetén lementi az ÁNYK-AbevJava kitöltött nyomtatványok közé az iratunkat, azonban ahhoz, hogy a késıbbiekben is könnyen megtalálhassuk az iratainkat, mentés elıtt célszerő kitölteni a "Megjegyzés" rovatot, és/vagy mentés helyett elsı alkalommal a "Mentés másként" névvel adni valami olyan nevet, amivel utólag is könnyen megtalálhatjuk a nyomtatványt. (Így is elég nehéz feladat lesz nagyobb számú nyomtatványokat megtalálni.)

3

Például egy fıleg szöveget tartalmazó, fekete-fehér raszter kép Group 4 CCITT (CCITTFaxDecode szőrı) vagy JBIG2 képként való tárolása a PDF-ben akár nyolcszor-tízszer kisebb méretet is eredményezhet, mint a gyakran alapértelmezett JPEG-típusú, színes (ráadásul veszteséggel tömörítı) képként való PDF-ben tárolása (az ún. DCTDecode szőrı). Lásd még http://www.guyrutenberg.com/2012/10/08/scanning-lecture-notes-compression/


8

Ha egyik géprıl egy másikra át kell vinnünk a kész vagy félkész nyomtatványokat (és mindkét gépen telepítve van minden nyomtatványsablon), akkor ezt elviekben megtehetjük kétféle módon is. Az egyik, hogy az elmentett állományt kézzel megkeressük a Szerviz/Névjegy menüpont választása esetén felugró "Mentett bevallások helye" könyvtárban (ENYK kiterjesztéső), ezt kimásoljuk és átmásoljuk a célgépre telepített ÁNYK által mutatott "Mentett bevallások helyé"-re. A másik, hogy a nyitott nyomtatványt XML-ként elmentjük (Adatok/XML állomány mentése), majd a célgépre ezt az XML-t átmásoljuk a szokott módokon, és az ottani ÁNYK "Adatok/XML állomány megnyitása szerkesztésre" paranccsal nyitjuk meg (vagy beküldjük stb.) A gyakorlatban azonban figyelni kell arra, hogy ha csatolmány is mentve van, akkor nem elég az XML-t (ENYK-t) másolni, hanem az ENYK fálnevével azonos nevő .ATC kiterjesztéső állományt is át kell másolni (ami behivatkozza a csatolmányt), plusz a csatolmányt is ugyanoda át kell másolnunk az ÁNYK csatolmányok könyvtárából (ha nem azonos a két könyvtár elérési útja, mert pl. munkahelyi gépen és otthoni gépen ez eltérı, akkor kézzel javítanunk kell az ATC-beli hivatkozást javítanunk). Szóval ez megoldható, de nem felhasználóbarát. A csatolmányokat a Pp. 394/G. § (5) bekezdése szerint elektronikusan aláírva kell megküldeni. Noha a Pp. azt is elıírja, hogy a nyomtatványt magát is (az egész beadványt) elektronikusan alá kellene írnunk, erre technikailag egyszerően nincsen lehetıség (lásd részletesebben a 3.4. pontot.) Az OBH-val való egyeztetés során egyértelmő megerısítést kaptunk arról, hogy a bíróság is csak a csatolmányok elektronikus aláírását várja el. Ha minden csatolmány rendelkezésre áll, és elmentettük a nyomtatványt, akkor jelöljük meg beküldésre ("Kapcsolat az ügyfélkapuval" alatt). Ekkor az ÁNYK az OBH által közzétett titkosító kulccsal titkosítja a küldeményünket, rögzíti az ún. boríték adatokat, és az eddigi ENYK állományunkból és csatolmányból csinál egy egységes (titkosított) .KR kiterjesztéső állományt. Ezt a titkosítás miatt a központi rendszer üzemeltetıi (és a kézbesítési folyamat egyéb résztvevıi) nem olvashatják, csak az OBH. A beküldendı iratot feltölthetjük közvetlenül az ÁNYK-val (ha megadjuk az ÁNYK-ban a jelszót és felhasználónevet, lásd közvetlen beküldés menüpont), vagy magunk feltölthetjük a magyarorszag.hu-ba elıbb ügyfélkapus azonosítónkkal belépve az Értesítési tárhely szolgáltatásnál (mivel az ÁNYK miatt a Java telepítve van, így az "Általános dokumentfeltöltés"-sel, az ÁNYK által megadott alapértelmezett könyvtárból a megfelelı fájlnevet kiválasztva.)


9

2.3 Az ügyfélkapu és a kész nyomtatvány továbbítása kézbesítés végett Az e-per használatához elızetesen ügyfékapus azonosítóval kell rendelkeznünk, azaz vagy okmányirodában kell regisztrálnunk, vagy minısített aláírásunkkal kell ezt a magyarorszag.hu oldalon kérni. Most láthatjuk elıször annak hátrányát, ha megosztottuk felhasználónév és jelszó párosunkat pl. a könyvelıvel vagy munkavállalóval, hiszen ezúttal már nem csak a nevünkben küldhetnek be elektronikus iratot, hanem a beküldött iratokat és a beérkezı válaszokat is megnézhetik, ami már ügyvédi titkot is sérthet. A nevünkben való beküldésre nincsen más megoldás, mintsem az, hogy más ne használja a felhasználónév-jelszavunkat. Az ügyvédi titok védelmére az is elegendı, ha új ügyfélkaput kérünk (plusz pénz fizetéséért, hiszen ez már nem ingyenes), és az elektronikus peres iratokat ezen ügyfélkapu hozzáférés értesítési tárhelyérıl küldjük és ide várjuk a válaszokat -- és ezt már tényleg nem osztjuk meg a könyvelınkkel. Sajnos az ügyvédek egymás közötti és jelölt általi helyettesítése azonban még nincsen megoldva, hiszen míg pl. elektronikus adóbevallásnál már találhatunk erre megoldást, az eperben nem (az újabb perbeli meghatalmazás nem megoldás arra, hogy pl. a helyettesítı ügyvéd hozzáférhessen az eredeti ügyvédnek küldött irathoz stb.). Noha néhány szervezet már korábban is csatlakozhatott hivatali kapu útján a központi rendszerhez (pl. közüzemi szolgáltatók, önkormányzatok), ennek lehetısége egyelıre még nem áll nyitva mindenki elıtt. A hivatali kapu megoldásnak az lenne a nagy elınye, hogy igazából a szervezetre bízzák, hogy ki jogosult a nevében iratokat átvenni vagy beküldeni (az ügyintézık ügyfélkapus autentikációja mellett egy sajátos hivatali felhasználónév-jelszó párost is használnak), ami sokat segítene a helyettesítés vagy szervezeti képviselet tárgykörében.

2.4 Az irat kézbesítése a bírósághoz, a bírósági érkeztetés és lajstromozás A beadványunk további sorsát illetıen három igazolást kell megkülönböztetni. (1) Elsıként van egy, a központi rendszer által kiállított, tisztán a kézbesíthetıség szempontjából jelentıséggel bíró "KR-érkeztetés", amit a Pp. 394/H. § a bírósági érkeztetéstıl megkülönböztetendı "befogadás-visszaigazolásnak" nevez (a BÜSZ pedig "kézbesítési rendszer útján kapott érkeztetési számnak). Az ügyfélkapus értesítéseknél ezt egyszerően "Visszaigazolás" néven jelölik. Ezt onnan ismerjük meg, hogy az igazolást is maga a "központi rendszer" írja alá (ami valójában annak üzemeltetıjét, jelenleg a NISZ Zrt.-t jelenti). Feltételezzük, hogy ez a


10

vizsgálat a beadvány verziószámát még nem tudja ellenırizni, mert ekkor még csak a boríték adatok megfelelıségét ellenırzik, az irat maga még a központi rendszer üzemeltetıje számára titkosított. (2) A következı érkeztetés már az OBH rendszerébıl érkezik, ezt nevezi a Pp. egyedül "érkeztetési igazolásnak" (és ez a szám az ÜKM számmal kezdıdı "érkeztetési azonosító"). Az illeték fizetési kötelezettségünknek innentıl számítva kell eleget tenni (lásd a következı pontot.) Ez ugyan utal a befogadás-visszaigazolás számára, de önálló idıbélyegzıt már nem fog tartalmazni. (3) Csak ezután kapunk lajstromozási igazolást, és ezen lesz rajta a lajstromszám is. A befogadás-visszaigazolás alá van írva elektronikusan, az azt kiállító szervezethez tartozó szervezeti aláírással, a másik két igazolás kapcsán is beszerzés alatt vannak a szervezeti aláíráshoz szükséges tanúsítványok. A befogadás-visszaigazolás tartalmazza a befogadott beadvány és az arról kiállított idıbélyeg elektronikus lenyomatát. A lenyomatot elviekben mi is különösebb nehézség nélkül ellenırizni tudjuk, 4 az idıpecsét lenyomata azonban számunkra nem helyettesíti magát az idıpecsétet, és magát az idıpecsétet a befogadásvisszaigazolás nem tartalmazza, azt külön kell letöltenünk, mivel maga az idıpecsét ebbıl a lenyomatból nem állítható helyre. A befogadás visszaigazolás letöltésekor elérhetıvé tett idıpecsét magának a visszaigazolásnak az idıpecsétje, nem a beadványunké! Az értesítési tárhelyen elérhetı beadványaink idıpecsétje is, de csak akkor, ha beadás elıtt kértük az ügyfélkapu adott felületén, hogy az elküldött iratokból tegyen el egy másolatot a "tartós tárba". A tartós tárból az egyes "saját dokumentumunk" aláhúzott, érkeztetési számára kattintva letölthetjük bead-ványunkat és ezen oldalon érhetı el külön kattintással maga az idıpecsét is, amit egyelıre csak célszerő arra használni, hogy a megadott tartalmát kimásolva (pl. Windows esetén jobb egérgomb és "Copy" vagy Ctrl+C parancs) egyszerő szövegfáljban eltároljuk úgy, hogy a beadványunkkal együtt megtaláljuk.5

4

Például Windows esetén letöltjük az ingyenes, Microsoft "File Checksum Integrity Verifier"-t (jelenleg http://www.microsoft.com/en-us/download/details.aspx?id=11533), és a visszaigazolásban szereplı dokumentumon lefuttatjuk. Ha az így kapott végeredmény (40 db kétjegyő hexadecimális számot, azaz 80 karaktert) összehasonlítjuk a befogadás visszaigazolás "a befogadott dokumentum elektronikus lenyomata" sorával. Ha a kettı azonos, akkor lényegében van egy "igazolásunk" a KR üzemeltetıjétıl, hogy ı a beadványunkat befogadta. 5 A kattintással kimásolhatjuk az idıbélyeg base64 kódolását, a base64-et dekódolóval [pl. http://www.base64decode.org/] dekódolt bináris információt elmentjük Windows alatt P7B kiterjesztéssel –azonban ez csak egy tanúsítványt ad, ezzel még nem megyünk semmire, hiszen nincsen szoftver eszközünk, ami megmondaná, hogy az idıbélyegzett lenyomat a letöltött


11

Mivel a tartós tár kapacitása igen szőkös (30 MB), a csatolmányok miatt hamar be fog telni. A fentiek miatt fontos, hogy lehetıleg magunk gondoskodjunk a beküldött iratok és az arról a központi rendszer által tárolt "idıpecsétek", valamint a visszaigazolás hosszú távú megırzésérıl is, annak ellenére, hogy ez elképesztıen nehézkes.6 A bíróságtól nem fogunk olyan elektronikus tértivevényt kapni, amely egy idıpecsét módjára egyértelmően beazonosítja beadványunk tartalmát, de a lajstromozásról szóló az ügyszámot és/vagy az ügyszám alatti irat sorszámot is tartalmazó értesítés is tartalmazni fogja a dokumentumból képezhetı-e. Ez utóbbit nem tudjuk a megszokott aláírás létrehozó és ellenırzı alkalmazásainkkal sem elvégezni (MOKKA, E-szignó) – az openSSL megfelelı konfigurálása és elvi használata pedig jelenleg többségünk számára nem jelent valós ellenırzési lehetıséget. 6 Ennél a megoldásnál a jelenleg elviekben elérhetı legnagyobb biztonság az, hogy egyrészrıl eltároljuk a befogadás visszaigazolást (ez még egyszerő), valamint a tartós tárból kiválasztva a beküldött dokumentumunkat, letöltjük annak idıpecsétjét (ez nehézkes). Ezt követıen össze kellene vetnünk a beküldött beadványunkat a visszaigazolás szerinti lenyomat értékével és a tényleges idıpecsétet a visszaigazolás szerinti idıpecsét lenyomat értékével (megvalósítható, de idıigényes). A hosszú távú megbízhatóság érdekében pedig a beadványunkon kívül archiválni kellene a visszaigazolást és az idıpecsétet egyaránt. Egyelıre nem próbáltam, hogy a PaDES formátumú visszaigazolásokat lehet-e archiválni, és ha igen, miként, mennyire bonyolult. A Copy-Paste módon rendelkezésre bocsátott idıpecsét valódi tartalmáról, bizonyítóerejérıl, és az idıforrás megbízhatóságáról jelenleg a 5. lábjegyeztben leírtak szerint nem áll rendelkezésemre megfelelı információ.


12

befogadási visszaigazolás azonosítóját. A hosszú távú megırzés és a teljeskörő védelem szempontjából a saját beadványaink és a bírósági érdemi iratok megırzésén túl indokolt lehet tehát a lajstromozási visszaigazolás és a befogadási visszaigazolás megırzése is, valamint a beadott iratunkról közölt idıpecsét tárolása. Látható, hogy a kézbesítéssel kapcsolatos igazolások megfelelı kezelése idıben jelentıs informatikai terhet ró az ügyvédekre, ezen a területen még van mit javítani. Sajnos azonban ez nem az OBH hatásköre, hanem a központi rendszeré.7 A Pp. 394/H. § szerint az iratot a befogadás-visszaigazolás szerinti idıpontban kell a bírósághoz megérkezettnek tekinteni, noha akkor a bíróság informatikailag még ténylegesen nem fér hozzá az irathoz, csak a központi rendszer üzemeltetıje (és mivel az irat titkosítva van az OBH kulcsával, a központi rendszer üzemeltetıje sem tudja ekkor az iratot olvasni.)

2.5 Illetékfizetés A 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet legújabb módosítása szerint (6/A. § (4) bekezdés) az illetéket átutalással kell fizetni "az illetékes törvényszék Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számlájára; az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát és a fél nevét". Mivel elektronikus érkeztetési azonosító számot csak a beadás után fogunk kapni, ebbıl nekünk az következik, hogy az illetéket az irat benyújtása után tudjuk csak fizetni, ezt azonban a bírósági érkeztetést követı három munkanapon belül meg kell tennünk (ez a Pp. 394/H. § (5) bekezdésébıl következik).

2.6 Válasziratok fogadása Sajnos e téren még gyakorlati tapasztalatunk nincsen, ettıl függetlenül érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a bíróság válasziratát ugyanúgy az ügyfélkapun belépve, az értesítési tárhelyünkön kapjuk meg.

7

A központi rendszer üzemeltetıje pedig lehet, hogy nem kíván majd ennek továbbfejlesztésével foglalkozni, hiszen a jelenlegi tervek szerint 2014. január 1-jétıl az ügyfélkapu megszőnik (83/2012. (IV.21.) Korm. rendelet 176. § (1) bekezdés) – azt nem tudni, hogy az ügyfélkapu megszőnése a fentiek szerint inkább problematikus értesítési tárhely szolgáltatását hogyan érinti majd, de jó okkal feltételezhetjük, hogy érinteni fogja.


13

Ha új iratunk érkezne a tárhelyre, errıl az ügyfélkapu "Saját adatok" menüpontjában (lásd az 5. oldalon) megadott email címen kapunk értesítést (de ez nem kézbesítés, csak hivatkozást tartalmaz a beérkezett iratra). A Pp. 394/H. § (8) bekezdése miatt az irat akkor is kézbesítettnek minısül, ha öt munkanapon belül nem nyitjuk meg, azaz nem kell papír alapú kézbesítéssel is próbálkozni a vélelem beálltához (természetesen alperesi vagy alperesi képviselıi minıségben ez csak azt követıen él, hogy az adott ügyben a bíróságnak már elektronikusan benyújtottunk legalább egy válasziratot, így jelezvén az elektronikus kapcsolattartás választását.) A központi rendszer jelenlegi mőködésébıl következıen a kézbesítési vélelem beálltával az értesítési tárhelyrıl is törlik a meg nem nyitott hivatalos iratokat. Megnyitott iratot a rendszer 30 napon belül törli, ha azt az értesítési tárhelyrıl nem mozgatjuk át a tartós tárba. Befogadásvisszaigazolásainkat pedig 30 napon belül mindenképpen törlik az értesítési tárhelyrıl, ha nem mozgatjuk át a tartós tárba.

3.

Az E-PER használatának fő kockázatairól – ügyvédi szemmel

3.1 Helyettesítés A legégetıbb problémának talán a fent már említett helyettesítés és meghatalmazás kérdését tekinthetjük, figyelemmel az elektronikus kézbesítés szigorú vélelmi szabályaira is, a Pp. 394/H. § (8) bekezdése szerint "Ha a fél a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus kézbesítési tárhelyén történı elhelyezését követı ötödik munkanapon sem veszi át, akkor a bírósági iratot az ezt követı munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem)".

3.2 A beadott iratok és válasziratok kezelhetősége A második számú problémának a beadott iratok és válaszok kezelhetıségét tekintjük – bár mindaddig. Kis gyakorlattal, az ÁNYK megfelelı könyvtárait megtalálva persze megtalálunk minden beküldött nyomtatványt (lásd ÁNYK Szerviz/Névjegy menüponton belül a "Mentett bevallások helye", azon belül az "elkuldott" nevő alkönyvtár) stb, de ez nem nevezhetı felhasználóbarát megoldásnak. Az ÁNYK egyáltalán nem alkalmas dokumentumok megosztására (közös munkára), keresésére, sem azok hosszú távú tárolására (ún. dokumentum menedzsmentre, kezelésre), és nem is erre a célra készült. Nem megoldás például, hogy megjegyzések mezıkben rögzítsük pl. az ügyfél neveket és ügyszámokat, hogy egy-egy korábbi iratot vissza tudjunk keresni.

3.3 A kézbesítési információk gyakorlati felhasználása Ugyanígy nem tudjuk a kézbesítéssel kapcsolatosan rendelkezésünkre bocsátott információkat érdemben használni. Nehézkes egyenként letölteni és a beadott beadvány állományával kézzel összerendelni a háromféle igazolást és a saját beadványunk idıpecsétjét, és nem tudjuk az idıpecsétet magunk ellenırizni.


14

3.4 Pp. 394/G. § (5) bekezdésének tévedése A Pp. 394/G. § (5) bekezdése szerint a "félnek a beadványt és mellékletét legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva kell a kézbesítési rendszer útján megküldenie a bíróság részére". Ezzel az a probléma, hogy erre technikailag nincsen lehetıség, egyszerően azért, mert a terminológiát igen rosszul használták a törvényben, ami egyébként az (5) bekezdés szövegébıl több ponton is nyilvánvaló. Mint láttuk a fentiek szerint, a csatolmányokat ha ES3/DOSSZIE formában csatoljuk (és az eaktákat elıtte aláírtuk), azokat elláttuk fokozott biztonságú aláírással. (Ha nem aláírva terjesztjük be az ES3/DOSSZIE csatolmányt, a bíróság a dokumentumot nem fogja írásbelinek tekinteni, és ugyanúgy "írásban elı nem terjesztettnek" minısülhet az iratunk, mintha rossz formátumban nyújtanánk be elektronikusan.) A Pp.-bıl kitőnıen azonban elviekben a kitöltött ÁNYK nyomtatványt is alá kellene írni. Az ÁNYK azonban erre nem alkalmas. Ha megjelöljük beküldésre a kitöltött nyomtatványt, akkor az ÁNYK a létrehozott .KR végő állományt mindössze titkosítja a bíróság (PGP és nem X.509 típusú) titkosító (rejtjelezı) kulcspárának nyilvános kulcsával. Ez a titkosítás azonban a hatályos jogszabályok és irányadó szabványok szerint nem elektronikus aláírás, akkor sem, ha egyébként technikailag hasonló megoldásról van szó. A használt PGP technológia elviekben teljesíthetné is az irányelv és az Eat. fokozott biztonságú aláírással kapcsolatos feltételeit, jogi oldalról nem is ez a baj. A baj az, hogy a felhasználási cél itt nem aláírás, hiszen nem azt nyilatkoztatjuk ki, hogy az aláírt tartalmat elfogadjuk, nem rendelünk hozzá egy azonosságot egy adathoz – a cél egyszerően csak a tartalom titkosítása. Sehol-senki nem tájékoztatja az ÁNYK felhasználóit sem arról, hogy ık itt bármit jóváhagynának elektronikusan –azt, hogy itt a Pp. 394/G. § (5) bekezdésében a titkosítást értették aláírásként csak a törvény második és harmadik mondatának téves szóhasználatából és a beadási folyamat részletes megfigyelésébıl (és a technikailag kizárt alternatív megoldásokból) lehet kikövetkeztetni. Másrészrıl a fokozott biztonságú aláírás irányelvi feltételeit értelemszerően nem teljesítheti az OBH-hoz tartozó, az OBH által létrehozott titkosító kulcspár nyilvános része, hiszen ezzel nem azonosítjuk a beküldıt, csak a címzettet (nem alkalmas azonosításra és nem kizárólag az aláíróhoz köthetı). Ez a fajta aláírás akkor sem mőködik, ha a kitöltött nyomtatvány beküldésre megjelölése helyett a "Kapcsolat az Ügyfélkapuval" pont alatt kiválasztjuk, hogy "Átadás digitális aláírásra", mivel a végeredmény itt is az, hogy csak a KRTITOK alkalmazással8 létrehozott saját PGP titkosító kulcspárommal titkosíthatom a nyomtatványt és a csatolmányát (ennek mőködtetéséhez a nyilvános kulcsrészt egyébként fel kell elıtte tölteni a központi rendszer tárhelyére) – tehát az ÁNYK e menüpontjának szóhasználata téves és félrevezetı. Az "Átadás digitális aláírásra" esetén az ÁNYK kiír egy megadott könyvtárba 9 egy XML és MF (manifest) állományt, de ezt az XML-t technikailag nem tudjuk bármivel aláírni úgy, hogy a

8 9

Lásd http://www.nav.gov.hu/data/cms108445/KrTitokTelep.exe Például \eKuldes\KR\digitalis_alairas\.


15

létrejövı XML-t továbbra is kézbesíteni is lehessen a bíróság számára.10 "Aláírni" itt is csak a KRTITOK alkalmazás tudna, de az a fentiek szerint akkor sem aláírás, ha saját titkosító kulcspárunk van (és nem az OBH-ét használjuk), mert akkor is csak titkosít.

Pedig az e-aláírást akkor is javasolnánk, ha a Pp. nem írná ezt elı. Nem azért, mintha bármilyen kockázat felmerült volna a rendszer megbízhatósága szempontjából, hanem azért mert ilyen esetben az ügyvédtıl elvárható gondosság része, hogy az ügyfele érdekében minden létezı óvintézkedést megtegyen. Attól ugyanis, hogy a központi rendszer idıbélyegzi a beadványunkat és így egy igazolást ad arról, hogy mikor-milyen tartalommal nyújtottunk be dokumentumot ("tértivevény"), ez még nem lesz közokirat. A 2009. évi LII. törvény korábbi rendelkezéseivel ellentétben ugyanis a Pp. 394/G. § (4) bekezdése szerint a bíróság által kiállított tértivevény közokirat, maga a központi rendszer üzemeltetıje (NISZ Zrt.) által kiállított idıbélyeg nem az (még akkor sem volna az, ha nem lenne a fentiek szerint gyakorlati akadálya az idıbélyegük rövid és hosszú távú, ügyfélkapus felületen történı használatának, archiválhatóságának.) Ha az ellenérdekő fél nem írja alá elektronikusan a beadványát, a bíróság pedig valamiért nem ad tértivevényt a Pp. 394/G. § (4) bekezdés szerint, akkor nincsen a kezünkben semmilyen elektronikus bizonyíték, ami az irat késıbbi letagadhatatlanságát bizonyítaná. Minden lehetıségünk azon múlik, hogy a bíróság segít-e, és hogy miként archiválta az iratait. Fokozott óvatosság indokolt akkor, ha egy nagy értékő ügyben az ellenérdekő fél egy állami szerv vagy maga a NISZ Zrt. – függetlenül attól, hogy eddig semmilyen ilyen probléma a gyakorlatban nem merült fel. Ilyen esetekben akkor jár el gondosan az ügyvéd, ha a saját és az ellenérdekő fél iratait is elektronikus archiválás követelményei szerint hosszú távon megırzi, sıt, ha a saját iratait saját maga is idıbélyegzi (és nem csak elektronikusan aláírja). Itt leginkább a Pp. 394/G. § (5) bekezdésének helyes kodifikációjára lenne szükség, nem az ÁNYK módosítására. A tisztán elméleti kockázat az, hogy egy bíró megpróbál a törvény elıírása szerint eljárni, és elutasítja az elektronikus úton benyújtott iratot, mondván, hogy a nyomtatványt érti beadvány alatt, és az nincsen elektronikusan aláírva – noha az ügyvédnek erre valódi technikai lehetısége nincsen, a nyomtatványt az állam által biztosított és kötelezıen használni rendelt eszközök miatt nem tudjuk a gyakorlatban aláírni.

10

Például nem lehet a MOKKA/E-szignóval létrehozott ún. külön, XAdES aláírással ellátni, mert a kézbesítésre elıkészítı KRTITOK alkalmazás csak egy XML-t fog titkosítani (az MF-ben szereplı csatolmányokon túl). Ha ez a megadott XML egy XAdES aláírás olyan módon, ami magában foglalja az aláírt objektumot, ezt nem fogja tudni értelmezni a KRTITOK. Az egyetlen mőködıképes módja a nyomtatvány elektronikus aláírásának jelenleg az volna, hogy miután elkészítettük a nyomtatványt, és csatoltuk hozzá a keresetlevelet és minden más strukturálatlan mellékletet ES3/DOSSZIE-ként (de még nem e-aláírva!), majd az ÁNYK mentés könyvtárából fogjuk az ENYK állományt (csatolmányok nélkül), és azt beillesztjük az ÁNYK csatolmányi könyvtárában lévı ES3/DOSSZIE aktába, majd az így teljessé vált e-aktát írjuk csak alá elektronikusan. A formai megfelelésen kívül ennek nincsen értelme, de elmondhatjuk, hogy a csatolmány aláírásával együtt a nyomtatványt magát is aláírtuk. (A megoldás azért nem tökéletes, mert a beadvány elektronikus borítékára a "KR-esítés" során kerülı adatokat így sem írhattuk alá – de ez egyelıre papír alapon sem elvárás.)


16

3.5 Titkosítás a gyakorlatban Az ÁNYK és a központi rendszer lehetıséget biztosít arra is, hogy nem csak az OBH nyilvános kulcsával titkosítjuk a beadott iratokat (hogy azt csak az OBH és a bíróságok olvashassák), hanem arra is, hogy kérjük a nekünk küldendı iratok titkosítását úgy, hogy azt csak mi olvashassuk. Elviekben bármilyen titkosító nyilvános kulcsot fel lehet tölteni, de a gyakorlatban ez biztosan szőkebb kört jelent, viszont nincsen dokumentálva, hogy a KRTITOK által létrehozott kulcspár nyilvános kulcsán kívül még mivel mőködik együtt.

A KRTITOK használata esetén problematikus, hogy az elmentett PGP kulcsokat egyszerő jelszóval védhetjük – ám ha ezeket elfelejtjük, akkor azt jónéhány éven át senki nem fogja nekünk visszafejteni (nincsen pl. megbízható kulcsletét szolgáltatás, mint például az iSave archiválási megoldásnál). A KRTITOK-kal titkosított állományok hosszú távú megırzése (elektronikus archiválása) így se nem életszerő, se nem biztonságos, nem javasoljuk a használatát.

4.

Az E-PER továbbfejlesztésének elvi lehetőségei

A fı kockázatok körében olvasható módon számos irányban lehetne még fejleszteni az e-per ügyvédi oldalát. Egyes fejlesztési irányok megoldhatóak saját, azaz piaci hatáskörben, hiszen az ÁNYK által létrehozott XML formátumot nagyon könnyő más eszközökkel is létrehozni, azaz a beküldés elıtti összecsomagolás kivételével nem is kell az ÁNYK-t használni (és maga az összecsomagolás is megoldható ÁNYK nélkül.)


17

E fejlesztési irány megoldást jelentene az életszerő, használható dokumentum menedzsment képesség igényére, így pl. az ügyvédi ügykezelı rendszerekben rögzített adatokat (pl. ügyfél adatokat, ügyvédi törzsadatokat) is be tudja tölteni a nyomtatványokba, de ugyanez megoldást jelentene arra is, hogy egy adatot lehetıleg az ügyvédnek csak egyszer kelljen rögzítenie (pl. a beküldı adatait nem kell az alperesi jogi képviselınél is ugyanúgy megadni stb.), az elızmény adatokat szélesebb körben újra lehessen hasznosítani. Ha valaki már használ egy dokumentum menedzsment rendszert (pl. ELOÜgyvéd, Justitia/egyszeru-ugyvitel.com), az tudja, hogy mit is jelent ez. Kérdés persze, hogy e rendszerek fejlesztıi úgy látják-e, hogy megéri nekik ebbe befektetniük. Természetesen akár a cégeljárásban már megszokott, az ügyvédek számára saját telepített felületet biztosító nyomtatványkitöltı alkalmazások fejlesztıi is hasznát láthatják annak, ha életképesebb alternatívát nyújtanak az ÁNYK helyett. Ebbıl a szempontból bíztató a helyzet, hiszen az ÁNYK-t is úgy készítették, hogy a külsıs XML befogadására rugalmas lehetıségeket biztosít, ez a része viszonylag jól dokumentált, hiszen a nagyszámú adó- és járulékbevallások miatt ez korábban is komoly felhasználói igény volt. Ez takarékos megoldást jelenthetne az olyan tömeges pervitelekre is, ahol nagy számú alperessel kell dolgozni, így közüzemi cégek, követeléskezelık biztos, hogy elıbb-utóbb kifejlesztenek egy ilyen megoldást, nekik ez óriási megtakarításokat jelenthet. Kérdés, hogy ennek elınyei a kis felhasználók számára is elérhetıvé válnak-e. E fejlesztéseket tehát a piac is megoldhatja az állam és az OBH érdemi közremőködése nélkül is. Az igazi fejlesztési problémát azonban azok a területek jelentik, amelyek függetlenek az ÁNYK-ban használt formátumtól, ahol muszáj lesz az állami szervekkel a változásokhoz egyeztetni. Ilyen a helyettesítés, a piaci "hivatali kapu", és a valóban használható titkosítás, elektronikus aláírás és idıbélyegzés kérdése. Mindazonáltal láthatjuk, hogy már most is van egy mőködıképes megoldás a kezünkben, amivel érdemes próbálkozni, hiszen minél több tapasztalatot szerzünk, annál hamarabb tudni lehet majd a fejlesztések helyes irányát.

5.

Együttműködés az Országos Bírósági Hivatallal

A Magyar Ügyvédi Kamara és az Országos Bírósági Hivatal 2013. január 23-ától kezdıdıen egyeztetést folytat az új rendszer gyakorlati tapasztalatainak összegyőjtése végett. Az együttmőködés végsı célja az, hogy minél hamarabb, már a választható elektronikus kapcsolattartás idıszakában megismerjük a tipikus problémákat és ha lehetıségünk van rá, közösen dolgozzunk ki megoldásokat, közösen optimalizáljuk a rendszer mőködését. Ennek részeként a Magyar Ügyvédi Kamara segítséget nyújt az Országos Bírósági Hivatalnak abban, hogy a rendszer használatával kapcsolatos panaszokat emészthetı, strukturált formában összegyőjti és továbbítja, valamint közremőködik az ügyvédeknek a rendszer használatával kapcsolatos képzésében. Az együttmőködésre is tekintettel kérjük a Kollégákat, hogy a rendszer használatával kapcsolatos véleményüket (esetleges panaszaikat, észlelt hibákat és észrevételeiket) a https://www.survs.com/survey/CT39WM48ML címen elérhetı őrlapon ("Véleménygyőjtı Oldal") jelezzék a Magyar Ügyvédi Kamara számára is. Figyelem! Ez a megadott cím nem


18

ügyfélszolgálat, nem azért mőködik, hogy biztosítsuk a bejelentett problémák megoldását, és az itt feltett kérdésekre sem fogunk tudni mindig válaszolni, de azt tudjuk biztosítani, hogy a bejelentésekrıl összesítve tájékoztatjuk az OBH-t. Ezen felül ha egy probléma vagy hiba általános érdeklıdésre tart számot, azt valamely ügyvédi kamarai fórumon vagy ezen "gyakorlati tanácsok" újabb változatában megjelenítjük. Természetesen bármennyire is támogatja egymást az OBH és a MÜK, mindig lesznek olyan problémák, amelyek megoldása kívül esik mindkét szerv hatáskörén (ilyen például a központi rendszer által biztosított kézbesítés módja, a nyomtatványkitöltés keretrendszere stb.) 1. Függelék: Az ÁNYK telepítése

Maga az ÁNYK-aBevJava a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról tölthetı le, jól látható helyen, a "Nyomtatványkitöltı programok" alól.11 Az ÁNYK telepítésének elıfeltétele a Java Standard Edition legalább 6.0 verziójú futtatási környzetének telepítése (amit Java SE 6.0 vagy JRE 6.0 vagy 1.6.x verziónak is szoktak jelölni, régió verziószámozás továbbéléseként). A telepítésrıl kiváló információt olvashatunk a NAV honlapján is ("E-bevallás, Java", azon belül "ÁNYK-AbevJava kitöltıprogram", azon belül "Tudnivalók internetkapcsolattal rendelkezı számítógépekhez" cím alatt). A Java ezen verzióját minden, Windows ME-nél újabb Windows-os operációs rendszerre, számos Linux disztribúcióra és Mac OS X 10.6 fölötti változatra lehet telepíteni. iOS-en, azaz iPad-en nem fut, de androidos tablet használók se számítsanak érdemben semmire. A Java szükséges verziójának telepítésével kapcsolatos további információt a http://www.oracle.com/technetwork/java/javase/system-configurations-135212.html oldalon olvashatunk, de ez az információ igen technikai részletességő. Mos egyedül arra a gyakori hibára hívjuk fel a figyelmet, amikor valaki egy új, 64-bites géphez vásárolt 64-bites Windows 7 operációs rendszerére telepít egy 32-bites böngészıt, akkor Java-ból is 32 bites változatot kell telepítenie. Ez egyáltalán nem ritka összeállítás – ha valaki Internet Explorert használ, és megnézi az Internet Explorer névjegyét [About] és abban

11

Jelenleg http://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.h tml


19

nem szerepel kifejezetten, hogy 64 bites, akkor 32 bitest használ! Ha itt rosszat (32 bites Java környezet helyet 64 bitest) telepítünk, akkor azt el kell távolítani ahhoz, hogy mőködjön. Ha a Java már sikeresen települt, akkor az ÁNYK valószínőleg gond nélkül fog települni a NAV oldaláról is, de az ezzel kapcsolatos esetleges problémára is megoldást találhatunk a NAV oldalán (pl. fel nem ismert .JAR állományok kezelése), lásd http://www.nav.gov.hu/data/cms126071/telepitesi_leiras.pdf, de a NAV és az Ügyfélkapu telefonos helpdesk szolgáltatot is nyújt -- ne feledjük, ha az ÁNYK sikeresenm települt és mőködik, akkor már minimális a valószínősége, hogy a bírósági nyomtatványoknál egyedi, technikai jellegő probléma keletkezne (http://www.nav.gov.hu/nav/nav_kapcsolat és http://www.nav.gov.hu/nav/ebevallas/ugyfelkapu alatt a "Segítségnyújtás" pont.) Gyakori probléma, hogy Windows esetén az Asztalra [Desktop] települt az ÁNYK ikonja, de arra kattintva nem indul el. Ennek oka a Java telepítésekor keresendı, amikor nem az alapértelmezett (telepítéskor javasolt) könyvtárba telepítjük a Java környezetet. Ilyen esetben érdemes megnézni, hogy a Java telepítés során a Java futtatási könyvtára megfelelıen rögzítésre került-e az ún. PATH környezeti változóban. Ezt az Asztalon (vagy Start menüben) található Számítógép [My computer] ikonra jobb gombbal kattintva elérhetı Tulajdonságok [Properties]-on belül Speciális beállítások [Advanced], ezen belül Környezeti változók [Environment Variables], Rendszerváltozók [System variables] listában találhatjuk, a Szerkesztés [Edit] gombra kattintva a szöveg végére írjuk be azt az útvonalat, amit a Java telepítésekor megadtunk; lásd a képen (ha nem tudjuk ezt az útvonalat, távolítsuk el a Java-t, majd telepítsük újra, és jegyezzük meg.

2. Függelék: Tapasztalatok a Véleménygyőjtı Oldalon megadott információk alapján

[Jelen változat készítésekor üres.]


20

Budapest, március 11. Összeállította: dr. Homoki Péter ügyvéd. Részletes verzió

Recommend Documents