BUDAPEST F Ő V Á R O S XVI. K E R Ü L E T I Ö N K O R M Á N Y Z A T POLGÁRMESTERE Tárgy:
Javaslat a Sashalmi sétányon helytörténeti fasor kialakítására
Tisztelt Képviselő-testület! A „Budapest XVI. kerület, Sashalom városközpont komplex rehabilitációja" KMOP-5.2.2. pályázatnak része a Sashalmi sétány II. ütemének kiépítése is. A sétány első üteme (a Margit utca és a Sasvár utca közötti szakasz) 2007-ben m á r megépült, de m á r akkor is felmerült az igény arra, h o g y a meglévő, erősen elöregedett, csonkolt akácokat kiváltsuk és egységes, új fasort telepítsünk a helyükre. Ezt a tervet a pályázatunkba is beépítettük, és így lehetővé vált, h o g y egy „helytörténeti fasort" alakítsunk ki. A telepítendő fasor egy-egy fájával emléket kívánunk állítani olyan személyeknek, akik munkájukkal a kerület/településrész szellemi, környezeti fejlődésének meghatározó alakjai voltak, illetve olyanoknak, akik a kerületünk lakójaként, vagy a kerület szülötteként országos hírnévre tettek szert. Lantos Antal és Széman Richárd, kerületünk helytörténészei állították össze azoknak a névsorát, akikre ily m ó d o n is emlékezni kívánunk. Ezzel is szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy kerületünk múltjáról az itt lakók minél több ismerettel rendelkezzenek. Terveink szerint az 56 db fából álló, kettős fasort piros virágú gesztenye (Aesculus Carnea 'Briotii') fák alkotják majd. M i n d e n fa törzse elé egy kb. 25 x 15 cm-es táblán tüntetjük fel egy-egy személy nevét és foglalkozását. A fasor átadásával egy időben megjelenő kiadványban ismertetjük majd azoknak a személyeknek az életútját, akiknek emlékét őrzi majd a helytörténeti fasor. K é r e m a Tisztelt Képviselő-testületet, h o g y támogassa elképzelésünket. Határozati javaslat:
Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetért azzal, h o g y az előterjesztés 1. számú mellékletében felsorolt személyek tiszteletére a Budapest XVI. kerület, Sashalmi sétányon helytörténeti fasor létesüljön. Határidő: 2 0 1 1 . július 3 1 . Felelős: Kovács Péter polgármester (Elfogadása egyszerű szótöbbséget igényel)
jegyző Melléklet: 1. sz.: helytörténeti fasor személyeinek felsorolása, életművük rövid ismertetésével
1. sz.
melléklet
Javaslat a Helytörténeti fasor fáinak névadóira Árpádföld 1. K a l e c s i n s z k y Z o l t á n d r . Á l l a m t i t k á r , a z á r p á d f ö l d i e g y h á z t a n á c s elnöke, a függetlenségi m o z g a l o m vezetője. Elnöksége idején csömöri és szentmihályi területek hozzácsatolásával kialakította az önálló árpádföldi egyházközség létrejöttének lehetőségét. Kezdeményezte az önálló Árpádföld kisközség létrehozását, de azt a várható alacsony adóbevételek miatt n e m engedélyezték. 2. S c h n e i d e r A n d o r Á r p á d - és A n n a - t e l e p fejlődésének j e l e n t ő s személyisége. A z Árpád- és Annatelepi H o m o k b á n y a és Építő R T . tulajdonosa. Gyümölcsöst telepített, csaknem száz házat épített fel, a házakat részletre, elérhető áron adta el. Árpádtelep kaszinóját megépíttette. Elintézte, h o g y H É V megállója legyen a telepnek. A villamosítás, iskola postaépítés ügyében is jeleskedett. A kultúrház építője, a telepek megteremtője a kaszinó alelnöki székét kapta m e g a település hálájaként. 3. Szabó Lajos Á r p á d f ö l d első k a t o l i k u s p l é b á n o s a (1929-től 1936-ig). E s p e r e s . A z Árpádföldi Kultúr - és Sportegyesület elnöke, az iskolagondnokság tagja. Az árpádföldi szegények támogatója (ingyen ebédekkel, karácsonyi, húsvéti élelmiszerosztással.) Sugárzó hitének következtében rohamosan fejlődött a település katolikus élete, felvidékről hozatott harangokat a templomba, a kicsi, üres épület oltárát megnagyobbíttatta, szószéket, padokat, székeket hozatott, egyszóval mindent megtett azért, h o g y a hívő emberek Isten házát látogassák. 4. S z ő k e S á n d o r Színész, 1913-tól 1932-ig a N e m z e t i S z í n h á z t a g j a volt. 1901-ben végzett a színiakadémián, majd számos vidéki társulatnál játszott. Mindvégig jellem- és epizódszerepeket formált meg. 1919-ben Farkas-Ratkó-díjat kapott. 1932-től az Országos Színészegyesület Nyugdíjintézetének pénztárosa lett. Árpádföldön kultúregyletet, Mátyásföldön színjátszó társulatot szervezett. Jelentős volt a helyi közéleti szereplése mindkét településen. Cinkota 5. W a l l a s z k y P á l A z első r e n d s z e r e s m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t í r ó j a , C i n k o t a e v a n g é l i k u s lelkésze (178083). Latin műveit a magyar művelődés történetének szentelte. Fő m ű v e a Conspectus reipublicae litterariae in Hungária ab initiis regni usque ad nostra tempóra delineatus. A m ű irodalmunk és művelődésünk történetét összefüggő képben törekszik bemutatni; részleteiben igen sok becses anyagot nyújt és a rendszer fölépítésére tesz kísérletet. 6. P e t é n y i S a l a m o n C i n k o t a i e v a n g é l i k u s lelkész (1826-1833), o r n i t o l ó g u s .
1
Természettudós, zoológus, a magyar madártan Tudományos A k a d é m i a tagja.
és őslénytan megalapítója.
A
Magyar
7. M e l n a M i h á l y 1 8 4 8 - b a n C i n k o t a e v a n g é l i k u s lelkésze, a f o r r a d a l o m lelkes híve A többségében szlovák gyülekezetet is a szabadságharc mellé állította. Közelebbi kapcsolatba került Aulich tábornokkal és az őt felkereső magasabb rangú katonákkal és politikusokkal. N e m csoda, h o g y a szabadságharc elbukása után feketelistán szerepelt a neve. M é g s e m történt semmi baja, mert semmit sem tudtak rábizonyítani. 8. L i n c é n y i J ó z s e f C i n k o t a e v a n g é l i k u s k á n t o r t a n í t ó j a t ö b b m i n t fél é v s z á z a d i g (1809-1861). 1783-ban született, 1865-ben hunyt el. H á r o m cinkotai generáció tanulta tőle a betűvetést. 10. Zselló L a j o s C i n k o t a e v a n g é l i k u s k á n t o r t a n í t ó j a 1875-1915-ig. Általános tanítói munkássága mellett jelentős szerepe volt abban, h o g y Cinkota szlovák nemzetiségű lakói megtanulták a magyar nyelvet is. Többek közt ezért Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye elöljárósága többszörösen is kitüntette. Nyugdíjba vonulása után fia, ifj. Zselló Lajos folytatta tovább a tanítást, 1916államosításig Cinkota tanítója. 11. Id. Huszka Gyula C i n k o t a főjegyzője a X X . s z á z a d elején. A Huszka-telepek, a későbbi Újmátyásföld -Tusculanum, Sashalom északi része parcellázását végezte el. O dolgozta ki az újonnan megalakult nagyközség, Cinkota közigazgatási működési feltételeit. 12. Z á b o r s z k y Z o l t á n C i n k o t a főjegyzője A Cinkotából kiváló új települések (Sashalom, Cinkota) közigazgatásának indította el, hozta létre.
kialakítását
13. B l a t n i c z k y P á l C i n k o t a e v a n g é l i k u s lelkésze 1910-1935-ig, e s p e r e s 1920-1935-ig. Egyházkerületi tanfelügyelő, a kerületi tanügyi bizottság elnöke, az egyetemes vallástanítási bizottság elnöke. Virágzó gyülekezeti életet vezetett, működése alatt fejlődésnek indultak a leány- és fiókegyházak, és a környék elismerten egyik legjobb iskoláját adta át utódjának nyugdíjba menetelekor. (A két és fél évszázados iskolát korszerűsítette, oktatási- nevelési színvonalát példaadóvá emelte fel.) 14. T a b ó d y I d a A c i n k o t a i (1919-ben P o z s o n y b ó l áttelepített) t a n í t ó n ő k é p z ő intézet i g a z g a t ó j a C i n k o t á n 1919-1936-ig. E z e n túl, számos egyházi és oktatási intézmény tagja, elnöke, vagy alelnöke. Elsősorban személyének, fáradhatatlan, akadályt n e m ismerő agilitásának, személyes kapcsolatainak köszönhető, h o g y a háború utáni ínséges időkben az intézet fenn tudott maradni, és a tanítónőképzést a legmagasabb szinten tudta folytatni. 1929-ben Cinkota, ezáltal Magyarország első női díszpolgára lett.
2
15. F r i e d r i c h I s t v á n M é r n ö k , p o l i t i k u s , 1919-ben m i n i s z t e r e l n ö k , a c i n k o t a i s p o r t m e g h a t á r o z ó a l a k j a . 1908-ban felvonógépgyárat nyitott Mátyásföldön, amelyet 1920-ig birtokolt. A 10-es években néhány alkalommal a magyar labdarúgó-válogatottban is szerepelt jobbszélsőként és a későbbiekben játékvezetőként is tevékenykedett. Az 1910-es években a cinkotai képviselőtestület tagja. A z 1911-ben alakult Cinkota-Mátyásföldi Sport Klub elnöke, 192223-ban az M L S Z elnöke volt.
Mátyásföld 14. P a u l h e i m J ó z s e f Ó m á t y á s f ö l d s z á m t a l a n é p ü l e t é n e k m e c é n á s a , tervezője, építtetője. Sok máig fennmaradt villa, az első iskola, a nagyszálló, (ma Corvin Gimnázium) a katolikus templom építtetője. Nevéhez fűződik a Mátyásföldi fürdőegylet megalapítása, víz- és elektromos k ö z m ű v e k létrehozása. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének vezető személyisége. A z ő adományából állították fel Mátyásföldön a Mátyás szobrot. 15. Diósy L a j o s G y ó g y s z e r é s z , a m á t y á s f ö l d i N y a r a l ó t u l a j d o n o s o k E g y e s ü l e t é n e k e l n ö k e 1912-1919 között. Később az egyesület tiszteletbeli elnökének választották. Elnöksége alatt épültek ki Mátyásföldön a közműhálózatok. Gyógyszertára jövedelméből alapítványt hozott létre a község további fejlesztésére. Mátyásföld első iskolájának létrehozásában is segédkezett. 16. K ö r m e n d y - É k e s L a j o s N y u g a l m a z o t t főispán, a M á t y á s f ö l d i n y a r a l ó t u l a j d o n o s o k E g y e s ü l e t é n e k e l n ö k e 1 9 3 1 1938-ig. Tevékenyen vett részt Mátyásföld közéletében. Szorgos munkálkodásának köszönhetően vált önálló községgé Mátyásföld. Megírta Mátyásföld (a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete) ötvenéves fennállásának történetét. Mátyásföld első díszpolgára (1933). 17. Cieleszky I s t v á n A z ö n á l l ó M á t y á s f ö l d utolsó főjegyzője. A z igen nehéz háború alatti és utáni 40-es években irányította sikeresen közigazgatását.
Mátyásföld
18. Bellovics I m r e K a r n a g y , z e n e s z e r z ő és z e n e t a n á r , 1908-1911-ig a M á t y á s f ö l d i N y a r a l ó t u l a j d o n o s o k egyesületének az elnöke. Ő volt az oratóriumi zene első hazai úttörője, a kóruskultúra fejlesztője Magyarországon. 1880-82-ig a Nemzeti Zenedében tanított. 1881-ben a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének karnagya és igazgatója volt, majd az 1885-ben alapított egyházi zeneiskola igazgatója lett.
3
19. T o m c s á n y i n é C z u k r á s z R ó z a A m á t y á s f ö l d i első elemi iskola t a n í t ó n ő j e 1899-1909-ig, a f o n o m i m i k a i m ó d s z e r kifejlesztője. 0 kísérletezte ki és teremtette m e g az olvasás tanításának ezt a módszerét, amely az egész országban elfogadott lett. A z első olvasókönyvét 1903-ban adta ki, módszere 1950-ig központi tantervek által ajánlott volt. Tíz éven át tanított ezzel a módszerrel Mátyásföldön. Munkásságát az M T A 1906-ban Wodiáner-díjjal jutalmazta. 20. R é v a y J ó z s e f író, irodalomtörténész, műfordító, klasszika-filológus, c. e g y e t e m i t a n á r , az irodalomtudományok doktora. írói munkásságának fő területét ismeretterjesztő jellegű történelmi regényei és elbeszélései alkotják. Több rádiójátékot írt. Fordítói munkássága Szophoklész, Arisztophanész, Plautus, Petronius, Seneca, Josephus Flavius, Apuleius, Boccaccio, Goldoni, M a n z o n i , Victor Hugó, T h o m a s M a n n stb. műveire és görög novellákra terjed ki. Baumgarten-díjas (1943). 21. Lacsny Árpád G é p é s z m é r n ö k , Új m á t y á s f ö l d k i e m e l k e d ő közéleti személyisége. A Heller és Herz gépgyár főkonstruktőre is volt. Nevéhez fűződik az első magyar motoros kocsi ü z e m b e helyezése. Alkotásai közül jelentősebbek m é g az első magyar Diesel-motoros útihenger és az első mechanikus erőátvitelű magyar Diesel-mozdony. 22. R a d e Károly Kertész, dendrológus. A Budai Arborétum (1893-94) tervezője. A Kertészeti Tanintézet díszkertészeti részlegének megszervezésében vett részt. 1894-1914 között a Tanintézet vezető főkertésze és oktatója. 1913-tól székesfőváros kertészeti igazgatója. Többek közt a gödöllői Erzsébet királyné park, a budapesti Kossuth Lajos tér, a Gellérthegy kertészeti tervezője. A z Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke. 23. Jobaházi Lajos Köztisztviselő, j o g á s z k é n t j e l e n t ő s m u n k á t végzett a k i a l a k u l ó , m a j d az önállóvá vált Mátyásföld életében. Tagja, titkára majd igazgatója volt a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének ( 1 9 4 1 47-ig), ezen belül tagja az intéző bizottságnak és az Iskolafenntartó Tanácsnak. 1933-1944-ig elnöke volt a Mátyásföldi L a w n Tennis Clubnak. Elnöksége alatt készült el 10 teniszpálya, ekkor épült m e g a klubház és a sportpálya. 1947-ben lett az önálló Mátyásföld utolsó díszpolgára. 24. vitéz u z s o k i b á r ó S z u r m a y S á n d o r M a g y a r k i r á l y i h o n v é d t i s z t , gyalogsági t á b o r n o k , 1917—1918-ig h o n v é d e l m i m i n i s z t e r . 1941-től vezérezredes. Katonai szakíró, hadtörténész. Létrehozója a jótékonysági alapítványnak, a Szurmay Sándor Honvéd Alapnak, amely a m. kir. Honvédség, Népfelkelés, Csendőrség és a horvát-szlavón Csendőrség hadirokkantjait, illetve a hősi halottak és a sebesülés vagy betegség következtében elhunytak hadiözvegyeit és hadiárváit segélyezte. Az „Uzsoki hős". Mátyásföld díszpolgára.
4
2 5 . Székely B e r t a l a n M a g y a r festő, a r o m a n t i k á t és az a k a d é m i z m u s t elegyítő m a g y a r t ö r t é n e l m i festészet egyik l e g n a g y o b b képviselője. Festészete mellett korának kiváló pedagógusa, legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. 1910. augusztus 21-én hunyt el, 75 évesen. Utolsó éveit Mátyásföldön töltötte. 27. F a r k a s I g n á c Építész, a rákosszentmihályi lóvasút létrehozója. A József Főherceg-telepi Egyesület elnökeként kérelmezte a cinkotai mocsár lecsapolását, majd a mai Piros rózsa utca területét feltöltve kijelölték a lóvasút nyomvonalát. 1893-ban kapta m e g az engedélyt a lóvasút megépítésére. A rákosszentmihályi iskolagondnokság első elnöke volt, amely tisztséget haláláig betöltötte. 2 8 . Pálfi ( P a u l u s ) J á n o s F ő s z á m t a n á c s o s , R á k o s s z e n t m i h á l y k i a l a k u l á s á n a k m e g h a t á r o z ó személyisége. Szentmihály újratelepülésének kiemelkedő személyisége. Feloszlásáig az Almássy Pál Telep Egyesület, valamint az iskolagondnokság és az egyháztanács elnökeként tevékenykedett. Több mint negyven évig volt helyi képviselőtestületi tag. Kihúzta a lóvasutat a pénzügyi csődből, tárgyalt a B H É V nyomvonaláról, és általában a vármegyei, vagy magasabb szintű tárgyalásokat is ő vezette a község ügyeiben. 29. W a y a n d K á r o l y és D r u m á r I l o n a R á k o s s z e n t m i h á l y első t a n í t ó i (1884-től, t ö b b m i n t n e g y v e n évig). Wayand Károly hitoktató és kántor, később közel tíz évig Szentmihály három összevont iskolájának az igazgatója, megalakulásától kezdve tagja a képviselő testületnek. Felesége Drumár Ilona, tanító. Tíz gyermekük közül öt a tanítói pályát választotta, közülük néhányan Szentmihályon is tanítottak. 30. K r e n e d i t s S á n d o r R á k o s s z e n t m i h á l y első főjegyzője 1903-1931-ig, a r á k o s s z e n t m i h á l y i k ö z i g a z g a t á s megteremtője. A község kialakulásának jelentős személyisége, működése alatt a község közigazgatásának stabilizálására törekedett, ezt általában el is érte. Pest vármegye törvényhatósági bizottságának tagjává választották, a tagságot egész nyugdíjaztatásáig viselte. Ferenc Szalvátor főherceg a Magyar Vöröskereszt hadiékítményes ezüst díszéremével tüntette ki 1916 januárjában. Rákosszentmihály díszpolgára (1931.) 31. Hauser Gyula K é m é n y s e p r ő m e s t e r , R á k o s s z e n t m i h á l y első b í r ó j a . A z 1890-es évek elejétől Szentmihályt képviselte a csömöri képviselőtestületben, majd 1903b a n a m á r önálló Rákosszentmihály bírájának választották meg. Ezt a tisztséget 1920-ig töltötte be. Jelentős volt a tevékenysége a helyi egyháztanácsban is.
5
32. K e c s k e m é t h y V i n c e R á k o s s z e n t m i h á l y b í r ó j a 1920-1932-ig, R á k o s s z e n t m i h á l y u t c á i n a k fásítását végezte el. M ű k ö d é s e alatt tízezer facsemetét ültetett ki, az elhaltak pótlására faiskolát szervezett. A Rákosi és Csömöri út gyönyörű diófasorából egy két fa túlélte az ínséges (háborús) időket, m a is virágoznak. A községi fogatot saját erőből szerezte m e g , annak fenntartásáról is gondoskodott. A Szilas-patak szabályozása is az ő fáradozásának köszönhető. 33. Pichler István R á k o s s z e n t m i h á l y k a t o l i k u s lelkésze 1921-től, m a j d első t e m p l o m a l a p í t ó p l é b á n o s a 1927-1932-ig. A z ő nevéhez fűződik a leány és fiúkongregáció, a Credo Egyesület, a Jézus Szíve Szövetség, a Szívgárda, az Eucharisztikus Gyermekszövetség és a 929. sz. Szent Mihály Cserkészcsapat megalapítása. Felépíttette a Szent Imre templomot, a plébánia épületét és a kongregációs otthont. Az ő szolgálata alatt nyílt m e g a szervita rend apácáinak óvodája és kápolnája a Csömöri úton. 34. Nagy Géza R á k o s s z e n t m i h á l y e s p e r e s - p l é b á n o s a 1932-43-ig, az egyházi m o z g a l m a k kiépítője. 0 építtette fel a cserkészotthont. Kibővíttette a Szent Mihály plébániatemplomot, így annak befogadóképessége kétszeresére nőtt. A szentély alá kriptát létesített. A templom új üvegablakai és az új oltárkép is az ő lelkészsége alatt készültek el. A közösségi élet érdekében megvásárolt ingatlanokra felvett kölcsönöket visszafizette. 1943-ban Rákosszentmihály díszpolgárává választották. 35. Biberauer Tivadar A R á k o s s z e n t m i h á l y - S a s h a l m i r e f o r m á t u s e g y h á z k ö z s é g első m e g v á l a s z t o t t l e l k i p á s z t o r a 1915-1933-ig. A z ő nevéhez fűződik az A r k a y Aladár tervezte református templom megépíttetése, melyhez jelentős gyűjtési mozgalmat indított. A z építkezésre a saját vagyona is ráment. 36. P r o k o p p E n d r e É p í t é s z , t ö b b r á k o s s z e n t m i h á l y i k ö z é p ü l e t tervezője az 1910-es é v e k b e n . 0 tervezte a vágóhidat, a Béla utcai iskolát, valamint a községházát (ma Kölcsey Ferenc Altalános Iskola). Több tucat szentmihályi családi ház tervezése is az ő nevéhez fűződik. Az 1910-es évek közepétől több mint 20 évig volt a helyi képviselőtestület tagja. 3 7 . S z a b ó József A k i a l a k u l ó R á k o s s z e n t m i h á l y é p í t ő m e s t e r e , t ö b b villa, k ö z é p ü l e t építője, kivitelezője. Épületei közül sok m a is áll, ő építette a református és a katolikus templomot, a vágóhidat (ma Kegyeleti áruház), a községházát, a Csömöri úti iskola új épületét, ezen kívül számos lakóházat is tervezett, épített. A szentmihályi temetőben a község neves személyiségeinek síremlékeinek tervezésével, és építésével is őt bízták meg. Közéleti ember volt, képviselő testületi tagként a helyi iparosság megszervezését, összetartását vállalta, ő volt az Ipartestület elnöke több mint tíz évig.
6
38. Varjú Vilmos A t l é t a , súlylökő. Tokióban olimpiai harmadik helyezett. Kétszeres Európa-bajnok: 1962: Belgrád, 1966: Budapest. Tizennégyszeres magyar bajnok, négyszeres Európa-csúcs tartó. 1971. július 31-én dobott 20 méter 45 centis csúcsát harminc évig n e m tudták megdönteni Magyarországon. 1957-1974-ig volt válogatott. 1966-ban lett az év atlétája. Rákosszentmihályon élt 25 évig. 39. Z o m b o r i Ö d ö n O l i m p i a i b a j n o k b i r k ó z ó . (1932. L o s A n g e l e s : 2. helyezés, 1936: b a j n o k . ) Háromszoros Európa-bajnok (1931: Budapest, 1933: szabadfogásban, Párizs, kötöttfogásban, Helsinki). Többszörös magyar bajnok. 1947-ig lakott Rákosszentmihályon. 40. Gorszky T i v a d a r A M a g y a r l a b d a r ú g á s első é v t i z e d é n e k l e g k i v á l ó b b fedezete. 1910-ig 195 mérkőzésen viselte a Ferencváros mezét. Ötszörös magyar bajnok, az F T C örökös bajnoka. Tizennégy alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Ősrákosszentmihályi család sarja, itt élte le az életét. 41. Móricz Pál í r ó , ú j s á g í r ó , a Petőfi T á r s a s á g tagja. A R á k o s v i d é k e folyóirat p o r t r é s o r o z a t á n a k í r ó j a . A rövid írások, a rajzok álltak közel hozzá, arra törekedett, h o g y egy-egy leírás, jellemzés, beszéltetés hiteles legyen. írásainak maradandó értéke: tárcái m a m á r forrásértékűek a népélet (Rákosszentmihály esetében: a leírt személyiségek) ábrázolásában. A R á k o s vidéke több mint húsz neves személyiségről írt portréját őrzi. 4 2 . Balázsovich Z o l t á n Ú j s á g í r ó , a R á k o s V i d é k e folyóirat főszerkesztője 36 éven át. (1903-1938.) Sokoldalú személyiség volt, cikket, verset írt, színdarabot rendezett, kisebb szerepeket el is vállalt műkedvelő előadásokon. Helyi újságírói karrierjét, mint stílusteremtő főszerkesztő alapozta m e g , helyi lapoknál szokatlan, egységes stílus jellemezte a Rákos Vidéke folyóiratot. Tehetsége abban is megnyilvánult, h o g y n e m csak eladható lapot szerkesztett, h a n e m el is adta azt, állandó előfizetőket tudott gyűjteni. Sashalom 43. E h m a n n Viktor V e n d é g l ő s , a z E h m a n n - t e l e p l é t r e h o z ó j a , a t e l e p fejlődésének j e l e n t ő s személyisége. A Czinkotai Nagy-itze csárda bérlője, majd tulajdonosa. Nászurával, Huszka Gyulával Beniczky Gábortól folyamatosan megvásárolták a Sashalom d o m b körüli mocsaras területeket, h o g y lecsapolva parcellázzák azt. (A parcellázás az 1880-as évektől kezdődött) Ezen a területen kezd fejlődni később Sashalom község. Ő és felesége, E h m a n n Viktorné, Bujk E m m a adományozta az iskolák és az egyházi létesítmények telkeit, valamint jelentős összegekkel támogatták azok felépítését. 44. Tolnay Károly S a s h a l o m község a l a p í t ó p o l g á r a . A település közösségi é l e t é n e k fontos személyisége, az iskola- és t e m p l o m é p í t é s ü g y é n e k felkarolója. A z állatorvosi főiskola Gyógykovács oktatója. Az 1912-ben megalakult helyi Ehmann-telepi (Cinkotán belüli) képviselő testület képviselője és a nyolc esküdt egyik tagja szintén Tolnay
7
Károly volt. 1903-ban ö kezdeményezte az első iskola megnyitását (bérelt házban), majd az új felépítését. Szinte haláláig tagja, először elnöke, majd alelnöke volt az iskola bizottságnak. Zagyva Józseffel kiharcolták az önálló katolikus egyházközség létrejöttét, amelynek egy ideig világi elnöke volt. A z általa alapított Egyenlőségi K ö r volt az 1910-es évek elejétől egészen az önállóság megteremtéséig az Ehmann-telep vezető politikai ereje. 45. Zagyva József S a s h a l o m első t a n í t ó j a , h ú s z éven k e r e s z t ü l az o k t a t á s j e l e n t ő s személyisége, iskolaigazgató. Óriási energiával küzdött a helyi oktatás megszervezéséért. A z ismétlőiskola igazgatója. Élharcosa volt az önálló katolikus egyházközség megteremtésének, és több mint 10 évig a kántori teendőket is ellátta. Mindezek mellett több társadalmi egyesületben, főleg az ifjúságiakban töltött be vezetőségi szerepet. Irányította és segítette a kulturális egyesületek felkészülését az egyes rendezvényekre. A Rákos Vidéke sashalmi rovatvezetője. 46. Deszkáss Gusztáv A K e r e s z t ú r i ú t i á l l a m i elemi n é p i s k o l a i g a z g a t ó j a 1928-48-ig. 1929-től á l l a m i l a k ó t e l e p i gondnok. Kiváló pedagógus és nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző. Az iskolán kívüli népnevelés előmozdítója. Jó szervezőképességének köszönhetően a népművelés központja az állami lakótelepre tevődött át. Sashalom virilis képviselője. Zeneszerzőként egy nemzetközi zenei pályázaton is kitüntetést nyert. 47. Pawlas Gyula N y u g a l m a z o t t e z r e d e s , 1926-tól s a s h a l m i b í r ó , o r s z á g o s a n e l i s m e r t o r n i t o l ó g u s . Sashalmon megalakította az Ornitológus Egyesületet. A sashalmi Nemzeti Nagykaszinó elnöke, ennek később díszelnöke.
Párt,
a
4 8 . h e r n á d s z u r d o k i M i h a l i k József M a g y a r E s z p e r a n t ó Szövetség ( " F ö d e r á c i ó " 1935-1944) ü g y v e z e t ő e l n ö k e és a Hungara Heroldo szerkesztője. 1943-1944-ben üldözött eszperantistákat mentett. 1920-ban rövid ideig a Cinkotai Tanítónőképző Intézet tanára volt. 1929-től haláláig élt Sashalmon. Sashalom közéletének jelentős személyisége lett, elnöke volt a sashalmi Egységes Pártnak (1930), a Polgári Társaskörnek, a Sashalmi Keresztény Községi Pártnak (1936), alelnöke a nagykaszinónak (1930). Sashalom virilis képviselője (1932). 1883-1959-ig élt. 49. Réthey Ferenc E g y e t e m i t a n á r , a g ö r ö g - r ó m a i j o g p r o f e s s z o r a , ref. e g y h á z m e g y e i f ő g o n d n o k , n y u g a l m a z o t t főispán. A sashalmi Nemzeti Szövetség, a Polgári Társaskör, a sashalmi N E P elnöke. Feleségével, Réthey Ferencnével a revizionista mozgalmak vezetői Sashalmon. A Duna-Tisza közi Református Egyház főgondnoka, a Rákosszentmihály-Sashalmi Református Egyház gondnoka.
8
50. K ü l l ő s E d e S a s h a l o m első k a t o l i k u s lelkésze 1926-, p l é b á n o s a 1927-. E s p e r e s 1 9 3 1 . A templom építője. A z iskolagondnokság elnöke. A z Egyháztanács elnöke. A Jézus Szíve Társulat, a Credo Egyesület megalapítója. A barakk ínségakciójának szervezője. A Sashalmi Ház-és Telektulajdonosok Egyesületének díszelnöke. A z Egységespárt társelnöke. A Nemzeti Egység Pártjának elnöke. 1948-ban ment nyugdíjba. 51. Fekete Gerzson S a s h a l o m főjegyzője 1931-től 1946-ig. A z önálló Sashalom három fegyelmileg leváltott jegyzője után tette rendbe, szervezte m e g Sashalom közigazgatását. A Barakk (állami lakótelep) igen nehéz ellátását is megoldotta. A sashalmi tűzoltók és a M O V E elnöke. 52. M ü h l b e c k K á r o l y Festő, grafikus, a Rákos Vidéke illusztrátora. Művészeti tanulmányait Budapesten végezte. Ifjúsági és gyermeklapok, könyvek illusztrálásával, valamint az Új Időkben és a Borsszem Jankóban megjelentetett szatirikus rajzaival igen népszerűvé vált. Zsáner akvarellképekkel szerepelt kiállításokon. Illusztrálta többek közt Pósa Lajos, Benedek Elek meséit, Krúdy Gyula műveit, Gárdonyi Géza Göre Gábor történeteit. Aukciókon újra egyre népszerűbbek a fellelhető művei. A helyi közéletben is jelentős szerepet vállalt. 53. Szacsvay I m r e D r á m a i színész, a m a g y a r színjátszás k l a s s z i k u s s t í l u s á n a k egyik l e g j e l e n t é k e n y e b b képviselője. A színi tanoda elvégzése után, 1874-ben vidékre szerződött. Legtovább Kolozsvárott működött, ahonnan 1884-ben Paulay Ede meghívására a bp.-i Nemzeti Színházhoz került, amelynek 1913-ig, nyugalomba vonulásáig tagja maradt, 1909-ben örökös tagja lett. 1924-ig a Színiakadémia tanára volt. Ösztönös, de szerepeit mélyen átélt színész volt. 1896-1907-ig Rákosszentmihályon élt. A helyi ingatlantulajdonosok egyesületének is tagja volt. 54. P e t r á s s S á r i Színésznő, o p e r e t t p r i m a d o n n a . A Vígszínházban lépett fel először, ezt követően a Népszínházhoz (1905-07) szerződött. 1907-10 között a Király Színházban játszott, ahol első sikereit érte el. 1910-től Bécsben, Berlinben, 1912-ben Londonban, majd amerikai színpadokon aratta legnagyobb sikereit. E g y darabig Rákosszentmihályon élt, egykori házán az őt ábrázoló d o m b o r m ű m a is látható. 55. Szlavkovszky Sándor A z egyházi-, és k u l t u r á l i s élet egyik m o t o r j a R á k o s s z e n t m i h á l y o n . A R á k o s Vidéke újság másodszerkesztője, az Egyháztanács, a Credo Énekkar tagja volt. Kapcsolatban állt majd minden egyesülettel, az Ipartestülettel, az Önkéntes tűzoltósággal, a Katolikus Egylettel, a Kongregációval, a cserkészekkel. Közel ötszáz műkedvelő színielőadás rendezője, színésze. Fényképalbumában megőrizte az utókornak Rákosszentmihály számos híres közéleti személyiségének a fotográfiáját, a község színházi, kulturális eseményeit.
9
56. A m e r i g o T o t Szobrászművész. Eredetileg Tóth Imre, Sashalmon nevelkedett, haláláig hazajárt oda. Az életműve Kassák Munka-körétől a halódó dessaui Bauhauson át a Római Magyar Akadémián át a pápa barátságáig és a párizsi szalonkiállításokig végigjárta a század n a g y európai szellemi műhelyeit. 1933-ban költözött Rómába, ahol élete hátralévő részét töltötte. Első figyelemfölkeltő munkája egy fríz volt, melyet a római Termini pályaudvarra készített. 1969b e n hazatért Magyarországra, a korszak ünnepelt, „világhírű" szobrásza lett.
Feldolgozta: Lantos Antal és Széman Richárd
10
