Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI KABINET FŐÉPÍTÉSZI IRODA

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL  1042 Budapest, István út 15.  231-3173, Fax.: 231-3175 [email protected] Tárgy: Ügyintéző: Telefonszám/mellék: Ügyirat száma: Hivatkozási szám: Melléklet:

POLGÁRMESTERI KABINET

FŐÉPÍTÉSZI IRODA

www.tuv.com

ID 9105075801 Management System ISO 9001:2008 valid until: 2016.06.26.

Újpest – Káposztásmegyer, intermodális központ és környezete helyi építési szabályzat és szabályozási terv egyeztetése Berényi +36 1 231-3173 rendelet-tervezet, szabályozási terv

a Budapest Főváros IV. kerület – Újpest

Káposztásmegyer, intermodális központ és környezete helyi építési szabályzata és szabályozási terve államigazgatási egyeztetése során érkezett észrevételekkel kapcsolatban Az Újpesti és a Rákospalotai Önkormányzat együttműködésével – az Újpesti Önkormányzat által koordinált eljárás keretében – a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megbízásából (a MŰ-HELY Zrt. és a Közlekedés Kft. gondozásában) helyi építési szabályzat (és annak mellékleteként szabályozási terv) készül „Káposztásmegyer, intermodális központ és környezete” kialakítására. A településrendezési eszköz koncepcionális alapja az Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt. megbízásából kidolgozott tanulmányterv, melyet megtárgyalt és 409/2011. (X. 27.) Ök. számú határozatával az Újpesti Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint 860/2011. (IX. 28.) Ök. számú határozatával a XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete is elfogadott. A 2013. január 1-től megváltozott jogszabályi előírásoknak megfelelően a készülő helyi építési szabályzat és szabályozási terv készítésének és egyeztetésének metodikáját illetően a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Trk.) 36. §-a szerinti eljárás alkalmazására kerül sor. A jogszabályban előírt előzetes tájékoztatási szakasz lezárását követően kidolgozott rendelet-tervezettel, valamint a szabályozási tervvel kapcsolatban lefolytattuk a Trk. véleményezési eljárását, és a beérkezett észrevételek figyelembe vételével a tervezetet kiegészítettük, illetve korrigáltuk. A Trk.. 39. § (1) bekezdése szerint a beérkezett észrevételekben megfogalmazott eltérő vélemények tisztázása érdekében egyeztető tárgyalást kezdeményezünk, melyhez az egyeztető tárgyalás tartalma szempontjából releváns észrevételeket, illetve az azokkal kapcsolatos – a tervezői válaszokra is figyelemmel kialakított – önkormányzati (megbízói) állásfoglalást az alábbiakban foglalom össze. [Az észrevételek és a válaszok számozása egyezik a véleményezésre felkérő levél számozásával. A „hiányzó” sorszámok szerinti véleményezők az egyeztetési eljárásban nem kívántak részt venni, illetve nem adtak észrevételt.] 1.

Budapest Főváros Kormányhivatala, Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész, (BPD/010/00068-1/2014, 2014.04.14.) Tájékoztatás:

Tárgyi településrendezési eszköz egyeztetésével kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a figyelmet: 1. A Trk. 28. §-ában foglaltak szerint tárgyi településrendezési eszköz: Véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, ennek keretében a polgármesternek egyeztetnie kell a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal, lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetése a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történhet. 2. A partnerségi egyeztetés a Trk. 29. §-ban foglaltak szerint történhet. 3. Az új szabályozás fontos eleme a Trk. 39. §-ban foglalt a véleményezési szakasz lezárást szolgáló képviselőtestületi döntés. A véleményezést követően a beérkezett véleményeket, illetve

ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

2 amennyiben van jegyzőkönyvet ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. 4. Felhívom a figyelmét arra, hogy - az Étv. 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint - a polgármester gondoskodik a településrendezési eszközök nyilvánosságáról, amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, a településrendezési eszközöknek az Önkormányzat honlapján való közzétételéről is.

A tájékoztatást köszönettel vettük, egyben jelezzük, hogy a terv előkészítése és egyeztetési eljárása során minden fázisban eleget tettünk az említett jogszabályi előírásoknak.  Az előzetes tájékoztatási szakaszban közzétett anyagban a KSZT koncepcionális alapját képező tanulmányterv releváns részleteit is bemutattuk.  A véleményezési szakaszban az Önkormányzat partnerségi egyeztetési szabályzata szerint a tervet közszemlére függesztettük és – mint az a mellékelt képen látható – a tervet a www.ujpest.hu honlapunkon is nyilvánosságra hoztuk. Észrevételek:

[Mivel ugyan egy szabályozási tervről van szó, de az két kerület közigazgatási területét érinti, az állami főépítész a két önkormányzat önálló döntési kompetenciájába tartozó rendelet-tervezetekkel kapcsolatban külön észrevételeket tett.] l/A) Budapest lV. kerület Újpest, MÁV vasútvonal - Külső Szilágyi Út - Töltés utca által határolt terület kerületi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló rendelettervezettel (a továbbiakban Rt. IV) kapcsolatosan: 1. Rt. lV. 2. § törlendő. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, Valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (Xl. 8.) Korm. rendelet rendelkezik az építési engedélyezési eljárásról. Magasabb szintű jogszabályt önkormányzati rendelet nem írhat felül.

Az észrevételt köszönettel vettük, a vitatott szakaszt és az ahhoz tartozó címet a rendelettervezetből – a szakaszok számának értelemszerű módosítása mellett – töröltük. 2. Rt. IV. l. fejezet 3. bekezdés címéből az építésügyi hatósági engedélyhez kötött rész törlendő. Lásd előző bekezdésben foglaltakat.

Az észrevétellel nem értünk egyet, mivel a cím nem az építésügyi hatósági tevékenységekre vonatkozik – melyekkel kapcsolatban az eljárási szabályokat a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet valóban tartalmazza –, hanem magukra az építési munkákra. Ezzel együtt is köszönjük az észrevételt és a címet megváltoztattuk, mivel az (1)-(6) bekezdésekben szereplő valamennyi építési munka szerepel az említett Korm. rendelet 1. számú mellékletében, márpedig az éppen az építésügyi hatósági engedély nélkül végezhető építési munkák felsorolását tartalmazza. 3. Rt. 7. § (1) bekezdésből az engedélyezési tervvel kapcsolatos kötelezések törlendők.

Az észrevétellel nem értünk egyet, mivel az nem az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, hanem az engedélyezési tervekkel kapcsolatos sajátos – kifejezetten a városkép védelme érdekét szolgáló – követelményre utal. A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet melléklete ugyanis valóban felsorolja az engedélyezési tervek tartalmi követelményeit, a vitatott bekezdés ugyanakkor arról szól, hogy az említett – mellesleg önmagában nem is építési engedély-köteles építési munkákra vonatkozó megoldásokat az engedélyezési terven akkor is ábrázolni kell, ha azok megvalósítására csak a későbbiekben kerül sor. Ezzel egyúttal a tervező érdekét is „védjük”, mivel elejét kívánjuk venni annak a nem kívánatos helyzetnek, hogy az épület városképi szempontból különösen fontos vizuális sávjában (elsősorban a földszinti és a fölötti homlokzat-felületeken) az épület karakterétől, anyaghasználatától és szerkezeti megoldásaitól idegen „másodlagos” szerkezetek és berendezések jelenjenek meg. 4. Rt. 10. § (1) bekezdés törlendő. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (Xl. 8.) Korm. rende-


3 let rendelkezik az építései engedélyezési eljárásról, a kertépítészetit terv nem része az építései engedélyezési eljárásnak.

Az észrevételt köszönettel vettük, a rendelet-tervezetet ennek megfelelően módosítottuk. II/A) Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota kerületi városépítési szabályzatának módosításáról szóló önkormányzati rendeletmódosító rendelettervezetével (a továbbiakban Rt. XV.) kapcsolatosan: 5. A módosító rendeletben a területi hatályt meg kell határozni. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. torvény 6. § (1) bekezdése szerint: ,,A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az Önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. § (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi Önkormányzatok az 5. § (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselőtestületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki” 6. § (3) bekezdése szerint „A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre,' illetve személyi körre terjed ki.”

A Szabályozási Terv területi hatályát a KVSZ mellékletének átvezetése tartalmazza. Mivel jelenleg nincs hatályos KSZT a területre, így a 2. § (2) és (3) bekezdései rendezik a melléklet jogi státuszát, ezért módosítás sem szükséges. ll. Nyilatkozat

az eljárás további szakaszában való részvételről: Tárgyi településrendezési eszköz egyeztetési eljárásának - mint a Trk. 9. mellékletében meghatározott részvevő államigazgatási szerv - minden eljárási szakaszában részt kívánok venni. A véleményezési szakaszban a véleményem kialakításához az elkészítésre kerülő teljes dokumentáció megküldését kérem az alábbiak szerint: olvasható léptékű, az alátámasztó munkarészeket is maradéktalanul tartalmazó dokumentáció papír alapú és digitális formátumban egyaránt. Kérem, fentiek szíves tudomásul vételét és tárgyi településrendezési eszköz egyeztetése és elfogadása során a Trk.-ban meghatározott eljárási rend maradéktalan betartását.

A nyilatkozatot tudomásul vesszük. 3.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, (2348/1/2014.)

Az észrevételt köszönettel vettük, de az abban foglaltak, illetve a levélhez mellékelt rajzok alapján a rendelet-tervezet, illetve a szabályozási terv módosítását szükségtelennek tartjuk. Az észrevételben felsorolt – nem jogszabályon alapuló – megállapítás szerint ugyanis olyan nagyságú és pozíciójú területet javasolnak védelemre, mely ellehetetlenítené az M3 metró északi irányú meghosszabbítását, valamint az elengedhetetlenül fontos északi járműtelep kialakítását, ami viszont fővárosi szintű, kiemelt közérdek. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a jogszabályok szerint a KSZT megoldásainak összhangban kell lennie a (mindenkori) fővárosi településszerkezeti tervvel, mely jelenleg sem tartalmaz természetvédelmi korlátozást a jelzett területre. Az előzőek miatt a terv módosítása szükségtelen. 4.

Budapest Főváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, (BPR/021/03328-5/2014, 2014.04.25.) A mellékelt dokumentáció alapján az építési szabályzat módosítására vonatkozó javaslatot elfogadom közegészségügyi szempontból észrevételt nem teszek.

11. Országos Vízügyi Főigazgatóság, Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, (00423011/2014, 2014.04.22.) A korábban kiadott szakvéleményünkben foglaltakat továbbra is fenntartjuk. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az eddigi eljárások során hivatkozott „a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról" szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet hatályát vesztette. Helyette „a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és fakadó által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról'' szóló 83/2074. (III. 14.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. Tájékoztatjuk, hogy a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2014. február 25-től hatályos módosítása szerint a kormányrendelet 9. melléklete alapján vízgazdálkodási szempontból már nem az Országos Vízügyi Főigazgatóság, hanem a területileg illetékes vízügyi igazgatóság a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásaiban résztvevő államigazgatási szerv.


4 Mivel az Igazgatóság a rendelet-tervezettel, valamint a szabályozási tervvel kapcsolatban nem tett észrevételt, további intézkedést és módosítást nem igényel. 13. Nemzeti Közlekedési Hatóság, Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, (UVH/UH/191/10/2014., 2014.04.14.) A levele mellékleteként elektronikus adathordozón megküldött - a PESTTERV Kft. és a MŰ-HELY Tervező és Tanácsadó Zrt. által 2014. márciusában készített - dokumentáció alapján és a korábbi véleményezési szakasz során Hivatalunk UVH/UH/451/5/2013. számú, 2013. április 26-án kelt véleménye figyelembevételével, a IV. és XV. kerület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításával kapcsolatban észrevételt nem teszek, annak elfogadását támogatom.

A nyilatkozatot köszönettel vettük, intézkedés, módosítás nem szükséges. 17. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hatósági osztály, (OH/10534-4/2014, 2014.04.23.) 1. észrevétel:

A KSZT műleírásban az elektronikus hírközlés fejezetében szereplő Szolgáltatók közül a Magyar Telekom megnevezése helytelen, a Digitel szolgáltatónak már csak a jogutódja létezik. Kérem a fejezet szolgáltatókra vonatkozó adatainak frissítését.

A dokumentáció a korábban kidolgozott tanulmányterven alapul. A cégek megnevezésének, tulajdoni szerkezetének időközben bekövetkezett változása lényegében nem változtatja meg a dokumentáció műszaki megállapításait. A változást a műleírásban átvezettük, egyéb intézkedés, módosítás nem szükséges. 2. észrevétel:

A vezeték nélküli távközlés tekintetében az új technológiák elterjedése kapcsán lehetőséget kell biztosítani új bázisállomások és antennák telepítésére különös tekintettel arra, hogy a cca. 83000100000 m2 irodaterület építését tervezik. Az, hogy mindhárom szolgáltató hálózatára fel tudnak jelentkezni, nem elegendő alátámasztás arra, hogy nincs szükség fejlesztésre illetve nem számolnak további telepítéssel.

A terv nem korlátozza az elektronikus hírközléssel foglalkozó szolgáltatók fejlesztési lehetőségeit, azokat a vonatkozó ágazati előírások szabályozzák. A rendelet-tervezet külön korlátozást nem tartalmaz, módosítás, kiegészítés nem szükséges. 3. észrevétel:

Kérem a hírközlési fejezetben térjenek ki arra, hogy a kerületre vonatkozó egyéb előírások hogyan befolyásolják az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges hálózatok és eszközök elhelyezésének lehetőségét. A Hatóság végleges véleményét a kiegészítés és javítás ismeretében tudja megadni.

Lásd a 2. észrevételre adott választ. 18. Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály, (FPH059/577-5/2014, 2014.04.25.) Általános észrevétel:

A megkeresésben szereplő javaslatokkal, főbb célkitűzésekkel egyetértek. A jelentős átszálló csomópont létesítése a kijelölt helyen városszerkezeti és közlekedéshálózati szempontok alapján indokolt. Ezzel megvalósulhat a térségben az a törekvés, miszerint a meglévő vasútvonal a városon belüli, az elővárosok és a központ közötti közlekedésbe is bekapcsolódhasson. A központ megvalósulása kedvező fejlesztési lehetőségeket teremt a városközpont irányába, valamint a főváros és az agglomeráció közlekedésében is.

Az általános észrevételt köszönettel vettük, intézkedést, módosítást nem igényel. 1. észrevétel:

A tervezési területre esik két P+R parkoló kialakításának kötelezettsége, amit az FSZKT az Óceánárok térségében minimum 300, a Megyeri útnál minimum 250 férőhellyel ír elő. A terv csak az alátámasztó munkarészben szövegesen foglalkozik e problémakörrel. Az FSZKT tervlapon meghatározott minimálisan biztosítandó P+R parkoló kapacitások feliratai nem a parkolók tényleges helyét, hanem a közösségi közlekedési eszközök erre kijelölt megállójának térségét jelölik. A Szabályozási Tervlapon ezért a parkolási javaslatnak megfelelően a P+R parkolók elhelyezését biztosító területeket ábrázolni kell.

A terv koncepcionális alapját jelentő – a két érintett kerületi önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott – tanulmányterv képezi. Ez a káposztásmegyeri oldalon 77, a rákospalotai oldaÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

5 lon 150 férőhelyes kapacitású P+R parkoló elhelyezését biztosítja (műleírás 78., illetve 91 oldal). A tanulmányterven szereplő megoldás mindazonáltal – a terv léptékéből is fakadóan – nem tekinthető egzakt műszaki megoldásnak, vagyis az intermodális központ kialakítására vonatkozó további tervek feladata lesz az FSZKT (illetve az aktuális fővárosi településrendezési eszköz) tartalmával való összhang biztosítása. A szükséges parkoló-kapacitás meghatározása amúgy is további vizsgálatokat igényel, mivel egyelőre nem született döntés azzal kapcsolatban, hogy az intermodális csomópontban gondoskodni kell-e, és ha igen, akkor milyen paraméterek mellett a helyközi autóbusz járatok fogadásáról, ami ugyancsak befolyásolja a P+R igényt. Az Újpesti Önkormányzat – részben éppen a felvetett kérdéssel összefüggésben – a KSZT készítésével párhuzamosan, annak tervezett tartalmára építve készíttetett egy koncepciótervet, mely részletesen bemutatja a tervezett létesítmény „intermodalitását”, valamint a lehetséges ütemezés közbenső fázisaiban kialakuló állapot működési sajátosságait.

a koncepcióterv földszinti alaprajza

a koncepcióterv emeleti alaprajza

A koncepcióterv (mely hangsúlyozottan nem része, még csak nem is alátámasztó melléklete a KSZT-nek) mindkét kerületi oldalon 250 férőhelyes P+R parkolóval, valamint a rákospalotai oldalon egy zárt, őrzött B+R parkolóval számol úgy, hogy az újpesti oldalon a P+R parkoló az autóbusz végállomás fölött kialakítandó parkolólemezen létesül. Az észrevétel módosítást nem igényel. [Lásd még az 1. mellékletben a közlekedési szaktervező részletes válaszait.] 2. észrevétel:

Ugyancsak jelölni kell az autóbusz pályaudvart a kétszintes terület-felhasználás építési övezeteinek területén.

Az észrevételt köszönettel vettük, az autóbuszpályaudvar jelölésével a szabályozási tervet kiegészítettük. 3. észrevétel:

Javaslom a tájékoztató elemek között a B+R tárolók helyét és nagyságrendjét is feltüntetni.

Az észrevétellel nem értünk egyet, ugyanis a szükséges számú B+R parkoló csekély helyigénye miatt az intermodális csomóponton belül lényegében bárhol elhelyezhető. Mivel a jogszabályok a kerékpártárolók kialakítására vonatkozó normatív szabályokat tartalmazzák, a terv kiegészítése, módosítása nem szükséges. ÚJPEST, POLGÁRMESTERI HIVATAL  FŐÉPÍTÉSZI IRODA   1042 BUDAPEST, ISTVÁN ÚT 15.   231-3173

6 4. észrevétel:

A „Környezetalakítási javaslat" című tervlapon, kérem a 14-es villamos kétvágányos kialakítását szerepeltetni a Megyeri út és a villamos végállomása közötti szakaszon.

A dokumentáció a korábban kidolgozott tanulmányterven és az egyeztetett műszaki tartalommal kidolgozott közlekedési munkarészeken alapul. Az abban alkalmazott megoldások módosítása is megfelel a KSZT szabályozási tervének, abba beilleszthető. Nyomatékkal jelezzük, hogy a környezetalakítási javaslat nem jóváhagyandó munkarész, annak jogi relevanciája nincs, de az észrevétel a végső dokumentációban átvezethető. (Lásd még: 1. melléklet) 5. észrevétel:

A tervezési terület dél-nyugati része átfedésben van a 14/2007. (V. 30.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, jelenleg is hatályos kerületi szabályozási terv területével. Javasom tárgyi szabályozási terv jóváhagyó rendeletének záró rendelkezésében az átfedéssel érintett területére a vonatkozó korábbi szabályozást hatályon kívül helyezni.

Az észrevételt köszönettel vettük, a rendelet-tervezet záró rendelkezéseiben az észrevételezett kerületi szabályozási terv területi hatályának módosítását átvezettük. (Lásd még: 1. melléklet) 6. észrevétel:

Az ingatlanok funkcionális használata szerinti, vertikális megosztásának módját, paramétereit a közlekedési területek felülépíthetősége miatt a rendelet tervezetben rögzíteni szükséges (Pl.: P+R alsó szinteken felette irodák, vállalkozások telephelyei).

A szabályzat nem kíván normatív módon élni a többszintes területfelhasználás lehetőségével, jóllehet azt a rendelet-tervezet magától értetődően lehetővé teszi (nem zárja ki). Az ingatlannyilvántartásban a hagyományos jogi eszközökkel átvezethető megoldás biztosítja a szükséges szabályozási kereteket. Változtatás nem szükséges. (Lásd még: 1. melléklet) 7. észrevétel:

A továbbtervezés során, a szakági tervek elkészítésekor kérem az alább forgalomtechnikai észrevételek figyelembe vételét, a közlekedési alátámasztó munkarészek ezeknek megfelelő javítását: ● A Külső Szilágyi út - Megyeri út kereszteződésének terv szerinti kialakítása nem kapacitív. Javaslom a csomópontban olyan forgalomtechnikai megoldás alkalmazását, amely - akár ütemezett módon - lehetővé teszi a csomópontban jelentkező forgalom veszteségi időmentes és biztonságos áthaladását. ● Külső-Szilágyi út 100. előtti gyalogos-átkelőhelynél középsziget építése javasolt. ● A jelzőlámpás kereszteződésekben a villamosok veszteség idő-mentes áthaladását biztosítani kell. ● JárműteIep utcai kereszteződésben kanyarodó és gyorsító sáv kialakítását és ennek megfelelő szabályozási szélesség biztosítását kérem. ● Galopp utcai kereszteződésben a mellékirányt is jelzőlámpával kell szabályozni. Főirányból a balra kanyarodók részére külön sávot kell kialakítani. ● Székes utcai kereszteződésben az egyenes irány elhúzása nagyon meredek. ● A szegélyeket úgy kell tervezni, hogy az egyenes irányoknak ne legyen hirtelen iránytörése. A közlekedési javasatokat mintakeresztszelvényekkel kérem alátámasztani.

A továbbtervezés során alkalmazandó szempontok érvényesítését a KSZT lehetővé teszi. A tervek a megrendelői egyeztetéseken megfogalmazott szempontok alapján készültek. A tervek javasolt módosításai ugyan átvezethetők, de lényegében nem befolyásolják a KSZT szabályozási tartalmát, azok a részletesebb továbbtervezés során is érvényesíthetők. változtatás nem szükséges. (Lásd még: 1. melléklet) 8. észrevétel:

A közlekedési tervlapokon a tervezési terület lehatárolása eltér a szabályozási és a többi alátámasztó terveken jelöltektől, kérem ezt javítani.

Az észrevételt köszönettel vettük, a közlekedési alátámasztó munkarészben a tervezési terület határát átvezetettük. (Lásd még: 1. melléklet) 9. észrevétel:

A TSZT kivágaton a vízbázis területe még egy korábbi állapotot rögzített, ami a környezetvédelmi vizsgálatban már a mai állapotoknak megfelelően van meghatározva.

A TSZT kivágat a hatályos TSZT kivonata, a szakági munkarész a tényleges állapotot rögzíti, ezért változtatás nem szükséges. (Lásd még: 1. melléklet) 10. észrevétel:

Mindkét kerület rendelettervezetében a jelentős intézményfejlesztés működőképességének biztosításához szükséges infrastrukturális fejlesztéseket a beépítés feltételeként kell meghatározni.


7 A KSZT rögzíti a szabályozási kereteket, a műleírás pedig egy, a jelenlegi információk alapján lehetséges beépítést, funkcionális összetételt tüntet fel. A KSZT egyik feladata – a hatályos szabályozások szerint – a létesíthető legnagyobb szintterületi mutató meghatározása, ugyanakkor ugyanaz a létesíthető szintterület a tényleges funkciók alapján akár többszörös infrastruktúra igényt is generálhat, ami jelenleg – konkrét fejlesztési célok hiányában – nem határozható meg. Ennek eredményeként az észrevételezett kapacitásigények csak és kizárólag a konkrét beruházások megvalósításának előkészítése során határozhatók meg. Változtatás nem szükséges. (Lásd még: 1. melléklet) 11. észrevétel:

Kérem az egész fejlesztésre vonatkozóan az FCSM Zrt. és FVM Zrt. nyilatkozatait beszerezni.

A műleírás az igényelt iratokat (műleírás 165., illetve 169. oldal) tartalmazza. A terv az FSZKT és a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X.15.) Főv. Kgy. számú rendelet (BVKSZ) előírásainak az előzőekben rögzítettek figyelembe vétele mellett megfelel. A terv jóváhagyását a fentiekben foglaltak figyelembe vétele esetén támogatom.

Az általános észrevételt köszönettel vettük, intézkedést, módosítást nem igényel. 19. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, Településfejlesztési, Értékvédelmi és Főépítészi Iroda (3/22622-5/2014, 2014.04.25.) Tájékoztatom, hogy a XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a 241/2014.(IIl.26.) ök. határozata értelmében egyetértett a KSZT tervezetében foglaltakkal és annak a Korm. rendelet szerinti államigazgatási véleményezésre való megküldésével. Mellékelten megküldöm a döntésről született határozat hiteles kivonatát. Tájékoztató a partnerségi egyeztetésről.

Intézkedést, módosítást nem igényel. 20. Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala (XVIII-60/2/2014, 2014.04.18.) Önkormányzatunk kifogásolja, hogy a szabályozási terv műszaki leírása az Önkormányzatunk többszöri kérésének és az egyeztetések ellenére a Dunakeszi-Alsót Káposztásmegyerrel összekötő vasúti aluljáró közúti forgalmának megszüntetését javasolja. A Budapest Főváros IV. kerület önkormányzat Külső-Szilágyi út és Megyeri út torkolatában kialakítandó intermodális csomópont megvalósítását támogatja, azonban a rendezési tervet addig nem tudja elfogadni amíg az a szóban forgó vasúti aluljáró közúti forgalmának megszüntetésével jár. Az aluljáró fontos összeköttetést teremt a vasút által elválasztott városi területeink között. Annak megléte Városunk számára létkérdés. Dunakeszi közlekedésének neuralgikus pontja a vasutat keresztező kevés számú kapcsolat, ezek számát nem csökkenteni, hanem növelni szükséges. A déli kapcsolat városhatárunktól való áthelyezése komoly érdeksérelmet és visszalépést jelent a meglévő közlekedési lehetőségekhez képest, továbbá a másik két jelenleg is túlterhelt csomópont további terhelését vonja m aga után. A tanulmány kimutatta, hogy a meglévő napi 5000 jármű/nap/irány méretű forgalom 25%-a az M0-ás irányába közlekedik. Ennek a forgalomnak a megtartása egyrészt méreténél fogva csökkenti a balesetveszélyt, másrészt nem terheli fölöslegesen a tervezett új csomópontot. A 2X2 sávos Külső-Szilágyi út a szóban forgó kereszteződés helyén a jövőben is 2X1 sávosra szűkül, vagyis továbbra is akadályozza a forgalom lendületét. Dunakeszi Város önkormányzata a szóban forgó kapcsolat fejlesztését és biztonságosabbá tételét tervezi, így a balesetveszély tovább csökkenthető.

Az észrevétellel nem értünk egyet, mivel az részben félreértésen alapul, részben szakmailag elfogadhatatlan elvárást támaszt. Természetesen tisztában vagyunk a Dunakeszi-Alsót Káposztásmegyerrel összekötő vasúti aluljáró közúti forgalmának jelentőségével, ezért – szemben az észrevételben foglaltakkal – a terv nem javasolja az aluljáró megszűntetését, ugyanakkor aligha vitatható, hogy a jelenlegi kialakítás nem csak forgalomtechnikai szempontból rendkívül kedvezőtlen, hanem kifejezetten balesetveszélyes is. A terv mindazonáltal azzal számol, hogy a meglévő aluljáró – további fejlesztés, illetve a Külső-Szilágyi úti csomópont átépítése nélkül – mindaddig fennmaradhat és a jelenlegivel azonos módon használható, amíg a Megyeri út és a XV. kerület közötti közvetlen – különszintű – összeköttetés meg nem valósul. Amennyiben azonban az aluljáró és az összekötő út (a XV. kerületi körforgalmú csomóponttal együtt) megépül, a közúti forgalmat mindenképpen erre a nyomvonalra kell áthelyezni, a jelenlegi aluljáró pedig – kizárólag gyalogos és kerékpáros forgalom számára – továbbra is megmaradhat. Mindezek miatt az észrevétel alapján módosítás nem szükséges.


8 23. Fővárosi Vízművek Zrt., Mérnökszolgálati Osztály (Fv/5910/201 4/704-2, 2014.04.25.) Vízellátás: A jelen dokumentáció közműfejlesztési javaslat, vízellátási munkarészében megfogalmazottak, a fent hivatkozott nyilatkozatainknak megfelelnek, ezért azt a tovább tervezéshez elfogadjuk. Vízbázisvédelem: A jelen dokumentáció környezetvédelmi munkarésze tartalmazza a fenti információkat, így azt elfogadjuk.

Intézkedést, módosítást nem igényel. 25. FŐGÁZ Földgázelosztási Kft., Hálózatberuházási Osztály (1-212140-009532, 2014.04.07.) A szabályozási terv szerint a fejlesztési terület becsült maximális gázigénye összesen 600m 3/h. Az érintett területen és környezetében nagynyomású, nagyközényomású és növelt kisnyomású vezetékeink üzemelnek. Társaságunk a térségben saját forrásból fejlesztést nem kíván végezni. Fenti gázteljesítmény a Megyeri úton üzemelő DN 400 acél nagyközényomású vezetéktől, vagy annak továbbépítésével biztosítható. Ha a gázigények, beépítési tervek, vételezési pontok ismertté válnak, kérjük Hálózati Értékesítési Osztályunk megkeresését a hálózati csatlakozással kapcsolatban. Amennyiben a szabályozás keretében gázelosztó Vezeték áthelyezése válik szükségessé, kérjük a Műszaki Osztály újbóli megkeresését. Á fentiek figyelembe vételével a szabályozási terv elfogadása ellen észrevételt nem teszünk.

Intézkedést, módosítást nem igényel. Nem adott választ: 2. 5. 8.

Nemzeti Környezetügyi Intézet, Közép-Duna-Völgyi Kirendeltség Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Örökségvédelmi Osztály Pest Megyei Kormányhivatal, Növény és Talajvédelmi Igazgatóság

Újpest, 2014. május 15.

Berényi András főépítész


9 1. melléklet: szaktervezői válasz a BFFH Városfejlesztési Főpolgármester-helyettes észrevételeire A forgalomtechnikai észrevételek egyike sem érinti a szabályozást, a tervezett és meglevő szabályozási vonalak által határolt közterületen belül a csomóponti kialakítások a továbbtervezés során változhatnak.  A Külső Szilágyi út – Megyeri út kereszteződésére a közlekedési javaslatban adott jelzőlámpás szabályozású kialakítás:  a megvalósíthatósági tanulmány alapján a távlatra becsült forgalmaknak is megfelelő kapacitású,  az első ütemben a szélső fekvésű villamos átvezetése csak jelzőlámpás szabályozással biztosítható,  a mellékelt turbó körforgalmú csomóponti kialakítás a II. ütemben megvalósítható, de a jelentős gyalogos forgalom a körforgalom kapacitását csökkenti,  különszintű csomópont építésének gazdaságossága nem igazolható.  A Külső Szilágyi út 100 előtti gyalogos átkelőhely középszigetes kialakítását mellékeljük  A villamosok előnyben részesítése a jelzőlámpás csomópontoknál nem szabályozási tervi feladat.  A Járműtelep utcai és Galopp utcai keresztezésben a kanyarodó sávok kialakítását mellékeljük.  Az egyenes irányok átvezetésének kialakítása a csomópontokban engedélyezési terv szinten pontosítható.  A szabályozás igazolásához szükséges mintakeresztszelvények a tervdokumentációban szerepelnek (Megyeri út, Szilágyi út).


10

Helyszínrajz 1. Megyeri úti csomópont


11

Helyszínrajz 2. Villamos végállomás


12

Helyszínrajz 3. Járműtelep utcai csomópont


Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERI HIVATAL POLGÁRMESTERI KABINET FŐÉPÍTÉSZI IRODA

Recommend Documents