BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE Kvantitatív adatfelvétel
Kutatási jelentés
2005. július 31.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 4 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE ............................................ 4 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL ................................................................................................................. 4 BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA ................................................... 5 Zöld kerületek..................................................................................................................... 5 Történelmi kerületek........................................................................................................... 5 Pesti külső kerültek............................................................................................................. 6 BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE..................................................................................... 6 Építészeti korszakok megítélése ......................................................................................... 6 Modernitás ......................................................................................................................... 7 A budapesti épületek imázsa .............................................................................................. 8 Fiatalos, modern épületek .............................................................................................. 9 Történelmi, ’polgári’ épületek........................................................................................ 9 ’Szocreál’ ..................................................................................................................... 10 Modern, újépítésű épületek megítélése............................................................................. 10 MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN? .................................................. 13 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPITÉSZET TERÜLETÉN ................................................... 14 Zöldterületek..................................................................................................................... 14 Leromlott belvárosi házak................................................................................................ 14 Panelházak ....................................................................................................................... 15 Toronyházak ..................................................................................................................... 15
2.
A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI......................................................................... 16
3.
A KUTATÁS MÓDSZERTANA .................................................................................. 17 KVALITATÍV FELTÁRÁS ......................................................................................................... 17 KVANTITATÍV KUTATÁS ........................................................................................................ 17
4.
BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE...... 20
5. BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL............................................................................ 25 IGÉNYES VILÁGVÁROSOK ...................................................................................................... 31 PROBLEMATIKUS VÁROSOK ................................................................................................... 32 6.
BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA ............... 37 ZÖLD KERÜLETEK.................................................................................................................. 40 TÖRTÉNELMI KERÜLETEK ...................................................................................................... 40 PESTI KÜLSŐ KERÜLTEK ........................................................................................................ 41
7.
BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE ........................................................... 45 SPONTÁN TETSZÉS ................................................................................................................. 45 ÉPÍTÉSZETI KORSZAKOK MEGÍTÉLÉSE.................................................................................... 48 MODERNITÁS ........................................................................................................................ 52
2
AZ ÉPÜLETEK FUNKCIONÁLIS CSOPORTJAINAK KIALAKÍTÁSA, A KÉRDÉSFELTEVÉS MÓDJA ÉS AZ ELEMZÉS MÓDSZERE ......................................................................................................... 56 BUDAPEST LAKÓÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE .......................................................................... 58 Fiatalos, modern épületek ................................................................................................ 71 Történelmi, ’polgári’ épületek.......................................................................................... 71 Lakótelep .......................................................................................................................... 72 BUDAPEST IRODAHÁZAINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................. 75 Modern, fiatalos irodaházak ............................................................................................ 86 Történelmi, ’polgári’ irodaházak..................................................................................... 86 BUDAPEST KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE ..................................................... 91 Történelmi épületek ........................................................................................................ 100 Modern, nyugatias épületek ........................................................................................... 100 ’Szocreál’ ....................................................................................................................... 101 BUDAPEST BEVÁSÁRLÓKÖZPONTJAINAK MEGÍTÉLÉSE ......................................................... 105 Klasszikus bevásárlócsarnok.......................................................................................... 116 Modern üzletközpontok .................................................................................................. 116 Áruház ............................................................................................................................ 117 BUDAPEST TEMPLOMAINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................ 120 BUDAPEST SZÁLLODÁINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................. 128 BUDAPEST OKTATÁSI CÉLÚ INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ................................................ 138 BUDAPEST KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ............................................... 146 BUDAPEST SPORTLÉTESÍTMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ............................................................. 154 8.
MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN? ................. 161 SZEMPONTOK FONTOSSÁGA ................................................................................................ 161 A HÁZ ILLESZKEDÉSE A KÖRNYEZETHEZ ............................................................................. 169 ÚJ LAKÓHÁZ KONKRÉT KÖRNYEZETBEN .............................................................................. 173 Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban.................................................................... 174 Zuglói társasházas övezet............................................................................................... 183 Budai hegyvidék ............................................................................................................. 192
9.
AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPÍTÉSZET TERÜLETÉN ............... 201 ZÖLDTERÜLETEK................................................................................................................. 201 LEROMLOTT ÁLLAGÚ BELVÁROSI HÁZAK SORSA ................................................................. 202 PANELLAKÓTELEPEK ........................................................................................................... 205 TORONYHÁZAK ................................................................................................................... 207
3
1. Összefoglalás Budapest építészeti arculatának általános megítélése A fővárosi épített környezet megítélésekor az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak – nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével – együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet.
Budapest építészeti arculata, imázsa összehasonlításban más európai nagyvárosokkal A fővárosiak Rómát és Párizst találták – a vizsgált európai nagyvárosok közül – építészetileg leginkább értékesnek. Az átlagokat tekintve a harmadik helyre Prága került, s a legtöbbek által látogatott Bécs csak a negyedik helyen áll. Budapest (Londonnal együtt) a ’középmezőny’ végén kapott helyet. Építészeti szempontból a budapestiek által legkevésbé értékelt városoknak Varsó, Berlin illetve Isztambul bizonyultak.
4
Budapest egyes városrészeinek építészeti arculata A fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik igazán problematikusnak. A vizsgált városrészek imázsuk alapján három csoportba sorolhatóak.
Zöld kerületek E csoportba tartozik Zugló illetve a Budai hegyvidék. A két városrész alapvető megkülönböztető jellemzője, hogy zöld. A megfelelő mennyiségű zöldterület hiányát jelzi Budapesten az, hogy válaszadóink e területeket tekintik otthonosnak, olyan területnek, ahol az ott élők jól érzik magukat illetve ahol szívesen laknának. A főváros lakói tehát jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben ’zöld’ is. Zugló emellett fiatalos kerületként él a válaszadók gondolkodásában, s osztozik Angyalfölddel illetve a pesti külső kerületekkel az újító szellemű, modern, fejlődő tulajdonságokon. A zuglói új beépítések tehát a válaszadók percepciójában – annak ellenére, hogy ez a zöldterületek csökkenéséhez vezet – egyelőre fejlődésként, lendületként jelenik meg.
Történelmi kerületek E csoporthoz tartozik a Várnegyed illetve a történelmi városrészek (a Nagykörút által határolt terület). Az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá válaszadóink gondolkodásában. A Várnegyed illetve a történelmi városrészek egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. E területek egyszerre világvárosiak illetve magyarosak, monumentális, reprezentatív épületekkel ellátottak. E tulajdonság-együttest tekintve némiképp úgy érezhetjük, mintha a város XIX. századi fénykorát írnák le, amikor a dinamikusan fejlődő, eklektikus Pest és a történelmi Várnegyed valóban egy a kor színvonalán álló világvárost eredményezett. Mint később látni fogjuk, válaszadóink építészeti ízlése, értékstruktúrája is nagyjából ezen időszak által meghatározott. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak.
5
Pesti külső kerültek E szegmensbe tartozik Angyalföld és általánosságban a pesti külső kerületek. E területek közös jellemzője a válaszadók percepciójában a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. Unalmasnak, s egyben zavarosnak látják e kerületeket. Ugyanakkor érzékelnek némi újítást, fejlődést, modernizálódást is. Erre utal, hogy e tulajdonságok a térképen Zugló és a pesti külső kerületek között helyezkednek el. A pesti külső kerületek alaphangulata azonban – egyelőre – az elmaradottság, lepusztultság.
Budapest épületeinek megítélése Építészeti korszakok megítélése Válaszadóink számára a XVIII-XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább. A fővárosiak a XIX. század után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot az 1950-es, 1960-as illetve 1970-es évek építészete jelenti. A fókuszcsoportokon a válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét – tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre – ’szocreálként’ aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek a tényleges ’szocreálhoz’ képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy hajszállal kedvezőbb értékelést kapott a korábbi három évtized építményeiénél, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése pedig már lényegesen kedvezőbb, bár napjaink építményének tetszése még mindig meg sem közelíti a XVIII-XIX. századi épületek tetszését.
6
Modernitás A modernitás a hétköznapi szóhasználatban nem egy jól behatárolt, egyértelmű fogalom. A modernitásban, a modernben a hétköznapi szóhasználatban mind az építészet terén, mind pedig más területeken nagyon sok jelentésárnyalat vegyül, s a válaszadók ezek különböző kombinációiként használják a kifejezést. A modernitás jelentésárnyalatainak illetve a kombinációk szociológiai vetületének felderítése mindenképpen önálló kutatást igényelne, jelen kutatásunk kvalitatív szakaszának volumene csak azt teszi lehetővé, hogy felvillantsunk néhányat a modernitás jelentéséből illetve ezek összefüggéseiből: o Új, haladó, a kornak megfelelő, jövőbe mutató A modern mindenképpen újat jelent, s ez az új, felülírja a régit. A modernitás – a hétköznapi szóhasználatban – a legújabb trendekhez, a kornak megfelelő építészethez, életmódhoz, stb. kapcsolódik. A fogalom meghatározásában ez okozza a legfőbb nehézséget, hiszen az új, korszerű minden korban illetve a fogalmat használó ember informáltságától, életkorától, világlátásától függően mást és mást jelenthet. o Tudományos, a legújabb technológiát használja A modernitás és a korszerű technológia használata alapvetően összefügg. Haladás, modernitás és tudomány egy – a felvilágosodásban gyökerező – gondolatkört alkot. Problematikus ugyanakkor, hogy posztmodernnek is nevezhető világunkban a tudományba, a haladásba vetett hit már nem annyira erőteljes, a tudományos eredmények, az új technológiák nem megkérdőjelezhetetlen értékek, akár ellenérzéseket, félelmeket is kiválthatnak. A következő – a modernitáshoz kapcsolódó ellentétpárok is erre utalnak. o Magas minőség, praktikum, funkcionalitás – múlandóság, eldobhatóság A korszerű technológiák használata összefügg a magas minőség képzetével, a tárgyak, épületek prakticitásával, funkcionalitásával. Ugyanakkor ez a minőség nem jelent egyben értéket is, nem örök, nem megkérdőjelezhetetlen. A modern épületek (legjobb példát erre a – válaszadók modern építészetről kialakított képét nyilvánvalóan befolyásoló - panelházak jelentik) praktikusak, jól ellátják funkciójukat, de unalmasak, egyformák, nem időtállóak, nem képviselnek értéket.
7
o Mesterségesség – természetesség A tudományhoz, technológiához alapvetően kapcsolódik a mesterségesség, a természet leigázása, a korszerűséget azonban napjainkban az életmód területén a természetesség jelenti. (Ezt az ellentmondást legplasztikusabban az intenzív mezőgazdasági technológiák vagy a génmanipulált termékek iránti viszonyban lehet tetten érni.) Mint látni fogjuk az építészet területén ez a természetes anyagok iránti igényben is megmutatkozik. o Amerikából, ’Nyugatról’, nálunk fejlettebb országokból beáramló A modernitáshoz gyakran kapcsolódik a válaszadók gondolkodásában, hogy idegen, ’nyugatos’, ’máshonnan jött’. Ennek okai nyilvánvalóan a történelemben keresendők. Hozzá kell tenni azonban, hogy a válaszadó világlátásától függően ez mind pozitív, mind negatív felhanggal megjelenhet. A kvantitatív fázisban megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mely korszakok építészetét tekintik modernnek. Eredményeink azt mutatják, hogy nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek.
A budapesti épületek imázsa Kutatásunk során funkcionális csoportosításban ( Lakóépületek, kulturális célú épületek, szállodák, stb.) vizsgáltuk Budapest épületeit. Képpel segített módon hetvenegy épületről kérdeztük válaszadóinkat, s négy épületcsoportban részletes imázsvizsgálatot is végeztünk. Összefoglalónkban nem térünk ki az egyes épületek, épületcsoportok megítélésére, arra törekszünk, hogy az általánosságban levonható tendenciákat, következtetéseket azonosítsuk. Az imázsvizsgálatok alapján Budapest épületei – szinte funkciótól függetlenül – három csoportba oszthatók.
8
Fiatalos, modern épületek Ezeket az épületeket újító szellemű, modern, fiatalos épületekként érzékelik a fővárosiak. Mint arról a modernitás jelentésárnyalatainak taglalásakor már szóltunk, a modernnel asszociálják egyrészt a nyugatiasságot, másrészt pedig – lakóépületek esetében - a praktikumot, azt, hogy az épületek, lakások jól használhatóak. A középületeknél jellemzően a monumentalitás, világvárosiasság is e szegmens jellemzője. Mindennek ellenére a fővárosiak – legalábbis a történelmi épületekkel összehasonlítva – nem kedvelik ezeket az épületeket, nem azonosulnak velük. Leginkább a fiatalok hajlamosak a modern építészet elfogadására, de nagyon gyakran a történelmi épületek körükben is népszerűbbek. E csoportba tartoznak korunk építészetének jellemző épületei (pl. Alkotás Point, a Beregszászi úti New Bauhaus lakóház, az új Nemzeti Színház, stb.), de néha kevéssé jellegzetes épületek (pl. alsórákosi beépített tetőterű ház) is ide sorolódnak. 1 Történelmi, ’polgári’ épületek Az e szegmensbe tartozó épületek közös megkülönböztető jellemzője a válaszadók percepciójában, hogy történelmiek, ’polgáriak’, s szemben a modernként megélt házakkal magyarosak. Válaszadóink e házakat, épületeket tartják minden szempontból szépnek, esztétikusnak, a történelmi épületek értéket képviselnek, kifinomultak, kimunkáltak, s mindenképpen jó anyagokból vannak (szemben a modern épületekkel). Elsősorban az épületek e csoportjához kötődik az otthonosság, válaszadóink leginkább a történelmi házakról gondolják azt, hogy jó bennük élni, dolgozni.. E csoport jellemző épületei a belvárosi eklektikus házak, a történelmi épületek a Nemzeti Múzeumtól egészen a Postatakarékpénztárig vagy a Wekerle telepi házakig., sőt a pasaréti Bauhaus-villáig.
1
A vizsgált házak, épületek képeit a tanulmány megfelelő fejezetében közüljük.
9
’Szocreál’ Az 1960-as, 1970-es, sőt némely esetben az 1980-as évek a modern stílusjegyeit magukon hordozó épületei taszítóak a válaszadók számára. Sok esetben úgy érzik, hogy már eljárt felettük az idő, mind stílusukat, mind pedig állagukat tekintve. Ezek a házak alapozzák meg a válaszadókban a modern épületek értéktelenségéről, silányságáról, múlandóságáról szóló elképzelést. Tipikus példái ennek a lakótelepi panelházak, de említhetjük akár a SOTE, akár a Pataky Művelődési Központ épületét is.
Modern, újépítésű épületek megítélése A válaszadók építészeti ízlését tehát az eklektikus környezet alakította, a történelmi épületek preferenciája megkerülhetetlen. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megvizsgálni, hogy melyek voltak a leginkább elfogadott modern vagy legalábbis újépítésű épületek, s melyeket utasítottak el szélsőségesen a válaszadók.
A következő képeken olyan épületeket láthatunk, melyek modern, vagy legalábbis újépítésű létükre kedvező tetszési értéket értek el épületcsoportjukon belül:
10
A következő képeken viszont olyan épületeket láthatunk, melyeket modern házakként a válaszadók erőteljesen elutasítottak:
11
Melyek az alapvető különbségek a két épületcsoport között?
Az elutasított épületek közé azok a házak kerültek be, melyek lakótelepeken állnak (panelház) vagy legalábbis lakótelepre emlékeztetnek (Újpesti újépítésű tömb). A fővárosiak jól láthatóan nem szeretik a ’kockaházakat’, az teljesen szögletes üveg/beton konstrukciókat. Emiatt erős a SOTE illetve a kifejezetten nemrégiben épült Kálvin Center elutasítottsága. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy az imázsvizsgálatokkor a letisztultság, egyszerűség lényegében soha nem volt megkülönböztető szempont. Az eklektikus környezetben élő, azt etalonnak tekintő fővárosi válaszadók gondolkodási struktúrájában az egyszerű, szögletes formák nem kaphatnak pozitív jelzőket. Elutasítottak emellett a modern épületek közül azok, melyek jól érzékelhetően divatjamúltak (pl. Pataky Művelődési Központ) illetve azok, amelyek már szintén nem korszerűek, s állaguk láthatóan a múlandóságot sugallja (Petőfi Csarnok).
Nehezebb meghatározni azt, hogy mi a közös az elfogadott és relatíve népszerű modern épületekben. A négy bemutatott ház közül a budai villa illetve a Hattyúház nem tekinthető stílustörténeti értelemben modernnek. A Hattyúház a modernitást elvető hazai organikus építészet teljesítménye, a budai villa stílusa némiképp nehezen meghatározható (a fókuszcsoportok ironikus kedvű tagjai ’parasztbarokk-ként’ aposztrofálták). A budai villa díszítettsége némiképp az eklektikus, ’polgári’ stílust idézi (az imázsvizsgálat során az épület ebbe a szegmensbe is került), s ennek egyfajta leágazása. A Hattyúház különleges struktúrája szintén jól illeszkedik az eklektikus környezetbe.
12
Nehezebb megmagyarázni a Móricz Gimnázium, de különösen a Kempinski Szálló sikerét. Úgy véljük mindkét esetben szerepet játszhat ebben, hogy az épületek nem négyszögletes, tömbszerű formát mutatnak, ívek, kiegészítő elemek enyhítik a modernitás szigorát. Hatása lehet a modernitás elfogadásában az épület rendezett környezetének illetve az épület funkciójának is. Szállodák, bevásárlóközpontok esetében a modernitás elfogadottabb és érthetőbb, mint pl. lakóépületeknél.
Milyen legyen egy újonnan épülő ház Budapesten? Válaszadóink jó anyagokból készülő (ez jellemzően téglát jelent) tartós házat építenének. Fontosnak tartják, hogy a ház praktikus, jól használható, de egyúttal otthonos, harmonikus és szép legyen. Az otthonos kifejezésben, úgy véljük, mindaz benne van, amit a modern épületekből válaszadóink hiányolnak. A fővárosiak fontosnak tartják azt is, hogy a házban épülő lakások olcsón megvásárolhatóak legyenek. (Természetesen annak ellenére, hogy jó anyagokból épülő, igényes házat hoznának létre.) Ez a szempont elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően kedvezőtlenebb jövedelmi, anyagi körülmények között élők számára kiemelkedően fontos. A magas iskolai végzettségű, jobb egzisztenciális helyzetben élő csoportok ehelyett inkább a praktikumot, a jól használhatóságot állítják előtérbe. A megkérdezettek majdnem fele sorolta az öt legfontosabb szempont közé, hogy a ház energiatakarékos legyen, s több mint harmaduk tartotta fontosnak a környezetvédelmet is. (Az energiatakarékosság természetesen nemcsak környezettudatosságra utalhat. Az energiatakarékos lakások csökkentik az ott élők rezsiköltségeit is.) Nem elsődleges fontosságú szempont, de a megkérdezettek harmada sorolta a legfontosabb öt közé, hogy a ház jól illeszkedjen környezetébe. Ez elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők számára jelent releváns szempontot. Nem tűnik fontosnak a fővárosiak szemében, hogy az újonnan épülő épület modern, újító legyen. Válaszadóink inkább a történelmi épületeket kedvelik, voltaképpen nem lenne kifogásuk az ellen, hogy ezek utánzatai szülessenek meg. Ugyanakkor sem a díszességet, díszítettséget, sem pedig a magyaros, csak Magyarországra jellemző stílust nem tartják fontosnak, elengedhetetlennek a megkérdezettek. Nem ragaszkodnak ezekhez a stíluselemekhez tudatosan.
13
Válaszadóinkat megkértük arra, hogy három különböző helyszínre tervezzenek új lakóházat. Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink meglehetősen konzervatívak az új házak tervezése terén. Minden helyszínre lényegében olyan típusú házakat terveztek, melyek egyébként is jellemzőek az adott környéken. A legmodernebb megoldásokat jellemzően elkerülték. A házak anyagának megválasztása is konzervatív volt, minden helyszínen a téglát részesítették előnyben a fővárosiak, melyet fával és üveggel kombinálnának. A házak magasságát a területre jellemzőben, a környező épületekhez illeszkedően állapították meg. Általános tendencia a színek területén a világos színek illetve a pasztell árnyalatok preferálása. A legnépszerűbb színek – területtől függetlenül – a fehér, a sárga és a homok/krém/vajszínű. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a világos árnyalatok a tisztaság, karbantartottság érzetét is keltik szemben az elhanyagolt belvárosi házak sötét- és a panel/betonépületek világosszürkéjével. A zöldterületek/felületek iránti igényt mutatja, hogy ahol csak lehetséges válaszadóink kerttel, parkkal vennék körül a házakat, s még a belvárosi helyszínen is, ahol erre nincsen mód, kertet telepítenének a ház udvarára, belső részére.
Aktuális kérdések a budapesti épitészet területén Zöldterületek Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy inkább a zöldterületek nagyságát kellene-e növelni vagy pedig új házakat építeni. A fővárosiak több mint fele egyértelműen a zöldterületek nagyságának növelése mellett döntött, s mindössze a megkérdezettek alig több mint tizede preferálja az új házakat a zöldterületekkel szemben. A zöldterületek növelése tehát alapvető igény a fővárosban.
Leromlott belvárosi házak A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha a olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. beépíti a régi homlokzatot). A megkérdezettek mindössze 7%-a nem fogalmazott meg fenntartásokat, kikötéseket a lebontással kapcsolatosan.
14
Panelházak Válaszadóink meglehetősen megosztottak a panelházak további sorsának kérdésében. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben vannak azok, akik megtartásokra és felújításukra ’szavaznak’.
Toronyházak Válaszadóink nagy többsége, háromnegyede – a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde - ellenzi a toronyházak építését.
15
2. A kutatás háttere és céljai
Kutatásunk alapvető célja az volt, hogy megismerjük Budapest lakóinak véleményét a város épületeiről, építészeti arculatáról, megvizsgáljuk azt, hogyan élik meg a budapestiek az őket körülvevő épített környezetet. A kutatás főbb témakörei ennek megfelelően a következők voltak •
A város építészeti arculatának, az épített környezet állapotának általános megítélése (más fontos városi problémákkal összehasonlítva)
•
Budapest építészeti arculatának, nagyvárosokkal összehasonlítva
•
Budapest különböző városrészei építészeti arculatának, imázsának megítélése
•
Korszakok, stílusok megítélése
•
A modernitás fogalmának vizsgálata
•
Különböző funkciókat ellátó (lakóépületek, kulturális létesítmények, bevásárlóközpontok, stb.) épületek tetszésének, imázsának mérése
•
Annak vizsgálata, hogy új épületek építésekor milyen szempontokat tartanak fontosnak a válaszadók, különböző fővárosi környezetekbe milyen típusú épületeket képzelnek el a budapestiek
•
Aktuális – Budapesthez kapcsolódó – építészeti problémák lakossági megítélésének vizsgálata (romló állagú belvárosi épületek és panellakótelepek problémája, toronyházak építésének kérdésköre, stb.)
16
imázsának
megítélése
más
3. A kutatás módszertana Kvalitatív feltárás A kvantitatív kutatást kisebb volumenű kvalitatív feltáró fázis előzte meg. A kvalitatív feltárás célja a kérdőív tematikájának illetve a kérdésfeltevés módjának megalapozása volt. A kvalitatív feltárás során két fókuszcsoportot folytattunk le: egyet a 18-29 éves, egyet pedig a 30-50 éves budapesti lakosok körében. A csoportokon 8 fő vett részt, időtartamuk egyenként két óra volt. A fókuszcsoportok 2005. június 20-án zajlottak le. A kvalitatív fázis eredményeit – mint említettük – elsősorban a kérdőív megalapozására használtuk fel, de – egyes témakörökben - a tanulmányban is hivatkozunk e fázis eredményeire egyrészt magyarázó, másrészt illusztratív jelleggel.
Kvantitatív kutatás Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, személyesen, a válaszadók otthonában történt. A teljes, - a fővárosi 18 év feletti lakosságra reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 18 éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A megkérdezett háztartások kiválasztása ún. véletlen sétás eljárással, háztartáson belül Leslie-Kish-kulcs segítségével történt. A minta kisebb eltéréseit a fővárosi lakosságra jellemzőtől – nem, életkor és iskolai végzettség tekintetében – a KSH népszámlálási adatai alapján súlyozással korrigáltuk. A mintanagyságból fakadó statisztikai hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±4,3% A kutatás terepmunkája 2005. július 15-24-én zajlott le.
Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához: Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: •
(Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket.
•
(Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket.
•
A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható.
A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.
A minta összetétele I. Nemek férfi
46%
nő
54%
Életkor 18-34 éves
20%
35-49 éves
25%
50-64 éves
30%
65 éves vagy idősebb
25%
Iskolai v égzettség 8 általános vagy kevesebb
25%
szakmunkásképző
13%
középiskola érettségivel
39%
főiskola, egyetem
23%
N=teljes minta
18
A minta összetétele II. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.
2% 5% 7% 5% 2% 2% 4% 5% 4% 4% 8% 4%
XIII.
6%
XIV.
7%
XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.
5% 4% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 1%
N=teljes minta
19
4. Budapest építészeti arculatának általános megítélése Kérdőíves kutatásunk során először arra kívántunk választ kapni, hogy a főváros lakosai mennyire elégedettek városuk építészeti arculatával valamint az épített környezet állapotával illetve mennyire élik meg problémaként azt. Válaszadóinknak tizenkét különböző – városi jellegű - problémát soroltunk fel, s arra kértük őket, hogy tízfokú, nem verbális skála segítségével mondjanak véleményt e problémák súlyosságáról. A budapestiek – mint azt más kutatásokból is tudjuk – a legsúlyosabb problémának a levegő szennyezettségét illetve a város köztisztasági állapotát tartják – piszkosnak, szemetesnek érzik a város utcáit, tereit. Az épített környezet megítélésekor azt tapasztalhatjuk, hogy az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak – nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. Egy másik összehasonlításban a házak állapotának leromlottsága a parkolási helyzettel azonos szintű problémát jelen válaszadóink percepciójában. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével – együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata – a kulturális élet színvonalával együtt - viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet.
20
Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ 3 22 5 6 piszkos, szemetes a város 22 9 a házak nagy része rossz állapotú 113 3 rossz parkolási helyzet
magas zajszint 4 3 5 3 10
kevés munkalehetõség
6 15
nem megfelelõ tömegközlekedés
8 15
nem megfelelõ egészségügyi ellátás
10
14
15
nem megfelelõ építészeti arculat 10 5 10 nem megfelelõ színvonalú 9 17 kulturális élet 0% 20%
14
18
egyáltalán nem jelent problémát NT
2
3
4
5
7
8
11 60%
8
9
17
5
10
15
1
9
15
1
11
12
40% 6
18 19
13
9
12
16
11 10
16
15
11
10
9
7 3 6
22
12
12
12
9
12
8
19
13
10
8
12
22
12
16 13
6
22 22
19
13
8
kevés a zöldterület 3 2 3 3 10 rossz közbiztonság 22 6
12 12
19
11
9
29
19
16
13
11
5 13 2 7
32
18
20
13
5
18
20
11
6
10
5 5 2
7
5 4 4
80%
100%
nagyon súlyos probléma
N=teljes minta
Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ
8
piszkos, szemetes a város
8
a házak nagy része rossz állapotú
7,4
rossz parkolási helyzet
7,4
magas zajszint
7,1
kevés a zöldterület
7,1
rossz közbiztonság
6,9
kevés munkalehetõség
6,7
nem megfelelõ tömegközlekedés
6,5
nem megfelelõ egészségügyi ellátás
6,2
nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet
5,2 4,4 1
N=teljes minta
3
5
7
9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
21
Problémák Budapesttel kapcsolatban Nemek szerinti eltérések szennyezett a levegõ
7,8 8,2 7,8 8,2 7,4 7,5 7,4 7,4
férfi nõ
piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú rossz parkolási helyzet
7
magas zajszint kevés a zöldterület rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés 6
nem megfelelõ egészségügyi ellátás nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet 1
3
4,4 4,5 5
5,1 5,3
7,2 6,8 7,3 6,6 7,2 6,8 6,6 6,2 6,8 6,4
7
9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
N=teljes minta
Problémák Budapesttel kapcsolatban Életkor szerinti eltérések I. 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
szennyezett a levegõ
piszkos, szemetes a város
a házak nagy része rossz állapotú
rossz parkolási helyzet 6,7 7 magas zajszint 6,6
7,4 7,4
7,1 7,2
kevés a zöldterület
7 1
N=teljes minta
8,1 8,1 8 7,9 8 8,1 8,1 7,9 7,5 7,3 7,3 7,7 7,4 8,1 7,3
3
5
7
7,2 9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
22
Problémák Budapesttel kapcsolatban Életkor szerinti eltérések II. 6,6 6,8 7,2 7,1 6,6 6,4 6,9 7 6,7 7 6,5
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
rossz közbiztonság
kevés munkalehetõség
nem megfelelõ tömegközlekedés
5,9 6,3 6,4 6 6,3
nem megfelelõ egészségügyi ellátás
nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet
3,7 1
5,4 5,3 4,9 5,4 4,9 4,6 4,7
3
5
7
9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
N=teljes minta
Problémák Budapesttel kapcsolatban Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 7,6 8 8,1 8,3 7,9 8 8 8,1 7,2 7,5 7,5 7,5
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
szennyezett a levegõ
piszkos, szemetes a város
a házak nagy része rossz állapotú 6,7 rossz parkolási helyzet
6,7 6,9
magas zajszint
7,4 7,3 7,1 7,2 7,1 7
kevés a zöldterület 1
N=teljes minta
7,9 7,4 7,7
3
5
7
9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
23
Problémák Budapesttel kapcsolatban Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
rossz közbiztonság
kevés munkalehetõség
nem megfelelõ tömegközlekedés
6,2 6,2
6,7
6,5 6,6 6,3 5,9 6,5 5,9
nem megfelelõ egészségügyi ellátás
7,5
7,1
4,9 5,1 5,3 5,4
nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet
3,9 1
N=teljes minta
6,9 7 6,9 6,8 6,8
3
4,4 4,8 4,6 5
7
9
átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma
24
5. Budapest építészeti arculata, imázsa összehasonlításban más európai nagyvárosokkal Miután válaszadóink nyilatkoztak arról, hogy más városi problémákkal, jellemzőkkel összehasonlítva hogyan ítélik meg Budapest építészeti arculatát illetve a város épületeinek, házainak állagát, arról kérdeztük őket, más európai városokkal összehasonlítva milyennek látják – építészeti szempontból - Budapestet. Az európai városok közül azokat választottuk, melyek építészeti, városképi szempontból karakteresek, s emellett a magyar utazók kedvelt célpontjai: o Róma o Párizs o Prága o Bécs o London o Isztambul o Berlin o Varsó. Budapestről értelemszerűen minden válaszadónkat kérdeztük. E kérdést természetesen csak azoknak a válaszadóknak tettük fel, akik a közelmúltban – pontosabban az elmúlt tíz évben – jártak külföldön illetve jártak a vizsgált városokban. Válaszadóink valamivel kevesebb mint fele járt külföldön az elmúlt tíz évben, Körükben felülreprezentáltak természetesen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően az átlagosnál jobb anyagi-jövedelmi viszonyok között élők. A fővárosiak közül legnagyobb arányban a középkorúak (45-59 évesek) jártak a határon túl az utóbbi egy évtizedben. (Ez érthető is, hiszen e korosztály az, mely már megalapozott egzisztenciával bír, aktív, tehát jövedelemmel is rendelkezik, s emellett gyermekei már elérték azt az életkort, hogy akár velük, akár nélkülük a szülők utazhassanak.) A legalacsonyabb arányban a nyugdíjas korosztály utazott külföldre az elmúlt tíz évben, a nyugdíjaskorral mind az utazásra fordítható jövedelem, mind pedig az utazási kedv jellemzően csökken.
25
Járt külföldön az elmúlt tíz évben? járt 47%
nem járt 53%
N=teljes minta
Járt külföldön az elmúlt tíz évben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
40
30-44 éves
60
43
56 járt nem járt
45-59 éves
60 éves vagy idõsebb
0%
54
46
33
20%
67
40%
N=teljes minta
26
60%
80%
100%
Járt külföldön az elmúlt tíz évben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
szakmunkásképzõ
28
72
37
62 járt nem járt
középiskola érettségivel
46
fõiskola, egyetem
0%
54
60
20%
40
40%
60%
80%
100%
N=teljes minta
Azon válaszadóink háromötöde, akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben az általunk vizsgált európai nagyvárosok közül egyiket sem látogatta meg. (Az utazások nagy része a – tengerparti, vízparti esetleg hegyvidéki – nyaralás, üdülés, kikapcsolódás vagy síelés területén zajlik.) A vizsgált városok közül legtöbben - a határokon túl járt válaszadók negyede – Bécsben jártak. A többi város látogatottsága ennél lényegesen alacsonyabb. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak és a magasabb, elsősorban a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban látogattak el a vizsgált európai fővárosokba, ez egyrészt vélhetően eltérő turisztikai szokásaiknak, másrészt pedig a munkahelyhez kapcsolódó, üzleti jellegű utaknak köszönhető. Életkori szempontból vizsgálva az eltéréseket, megállapíthatjuk, hogy a nagyvárosok látogatása terén is a 45-59 évesek bizonyultak a legaktívabbnak az elmúlt tíz évben. Kiemelt célpontok körükben Bécs, Berlin és Prága.
27
Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Bécs
26
Prága
11
London
10
Párizs
10
Róma
8
Berlin
7
Isztambul
5
Varsó
5
Amszterdam
0
egyikben sem
59 0
20
40
60
80
100
N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Nemek szerinti eltérések Bécs
23
Prága
10
London
7
Párizs Róma Berlin
5 5 5
Isztambul Varsó
2
7 8 9 10
30
férfi nõ
13 13 13
8
0
Amszterdam
59 59
egyikben sem 0
20
40
N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
28
60
80
100
Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Életkor szerinti eltérések 23 2831 22
Bécs 9 9 9
Prága 5
London Párizs Róma
16
13 8 12 78 1013 8 8 8 9
45 3 34 57 357 4
Berlin Isztambul Varsó
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
15
0
Amszterdam egyikben sem
6063
49 0
20
40
66
60
80
100
N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 14
Bécs 3
Prága 1
London
1 4
Párizs
23 24
8 10 7 11
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
46
23 19
11
18 45 9 14 3 10 4 16 5 1 5 6 1 5 3 12
Róma Berlin Isztambul Varsó Amszterdam
0
egyikben sem
43 0
20
40
57 60
64
72 80
100
N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
Mint az előzőekben láttuk – Bécs kivételével – meglehetősen kevesen jártak a vizsgált európai nagyvárosokban. A további adatokat ezért tájékoztató jelleggel közöljük. Válaszadóink ötfokú verbális skála segítségével értékelték a vizsgált európai nagyvárosok, köztük Budapest építészeti arculatát. (Minden válaszadó csak azokat a városokat értékelte, ahol járt az elmúlt tíz évben.)
29
A fővárosiak Rómát és Párizst találták – a vizsgált európai nagyvárosok közül – építészetileg leginkább értékesnek. Az átlagokat tekintve a harmadik helyre Prága került, s a legtöbbek által látogatott Bécs csak a negyedik helyen áll. Budapest (Londonnal együtt) a ’középmezőny’ végén kapott helyet. Építészeti szempontból a budapestiek által legkevésbé értékelt városoknak Varsó, Berlin illetve Isztambul bizonyultak.
Európai városok építészeti arculata Róma 2 Párizs
25
73
10
25
65
Prága 1 8 Bécs 1
48
16
42 25
5
Isztambul
Varsó
22 22 21
38 26
22
N=218
23
N=10 16
25
40%
egyáltalán nem tetszik inkább tetszik
N=21
35
34 20%
N=57
44 51
20 0%
N=24 41
29
17
Berlin 2
N=21
42
London 2 Budapest
N=18
14
60%
N=16 7
80%
inkább nem tetszik nagyon tetszik
N=10
100%
tetszik is, meg nem is NT
N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
Európai városok építészeti arculata Róma
4,7
Párizs
N=18
4,6
Prága
N=21
4,4
Bécs
N=24
4,2
London
N=57
4,1
Budapest
N=21
3,9
Isztambul
N=218
3,5
Berlin
N=10
3,4
Varsó
N=16
3,3 1
2
3
N=10 4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő
30
5
Vizsgáltuk a válaszadóink által az elmúlt tíz évben látogatott városok imázsát, vagyis azt, hogy a válaszadók hogyan érzékelik, milyennek látják e városokat. A megkérdezetteknek 27 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, az általuk látogatott városok közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. E kérdést csak azoknak tettük fel, akik az elmúlt tíz évben jártak külföldön, minden válaszadó – Budapest mellett – azokról a városokról mondott véleményt, melyekben járt ezen időszak során. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek a városok között. A lentebb látható térképen a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek a városok között, s itt találhatóak azok a városok, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező városokat a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres városok is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg, Mint említettük, a kis esetszámok miatt adataink csak tájékoztató jellegűek, mégis úgy látjuk, hogy határozott irányok rajzolódnak ki belőlük. A városok alapvetően két csoportra oszlanak:
Igényes világvárosok E csoportba tartozik Párizs, Róma, London, Bécs és Prága. E városok közös jellemzője, hogy világvárosiak, igényesek, ennek megfelelően felújítottak, karbantartottak, s tiszták. Hangulatos, szép, harmonikus, egységes építészeti arculatú települések sok zöldterülettel. Közel állnak a válaszadók szívéhez.
31
Problematikus városok E csoportba tartozik Isztambul, Berlin, Varsó és Budapest is. A csoport közös jellemzője, hogy – bár nem teljesen azonos tulajdonságok mentén, de építészeti arculatukat tekintve válaszadóink problémákat érzékelnek. Isztambul és Budapest fontos közös jellemzője, hogy zavaros, elhanyagolt, elmaradott városokként érzékelik válaszadóink. (Az idegen, távoli tulajdonság itt értelemszerűen Isztambulhoz kötődik.) Korábban – a városi problémák tárgyalásakor – láttuk, hogy Budapest építészeti arculatának megítélésekor elsősorban az épített környezet állapota, leromlottsága problematikus. A térképre tekintve láthatjuk, hogy az elhanyagoltság, elmaradottság nagyon erős megkülönböztető jellemző, egy város építészeti arculatának megítélésében – különösen ha arról a városról van szó, melyben élünk – meghatározó szerepet játszik. Varsót a válaszadók inkább szegényes, unalmas városnak tartják. Mint később látni fogjuk, válaszadóink elsősorban a történelmi városrészek, épületek iránt éreznek vonzódást, Varsó modernebb jellege sem igényességet, sem pedig esztétikumot nem sugároz számukra. A csoporton belül Berlin megítélése a legkevésbé karakteres. Ez nem meglepő, hiszen az egyesítés óta eltelt években a város folyamatosan változik. A nem egységes építészeti arculat, a modernitás erőteljes jelenléte a városban elmozdította Berlin térképünkön az igényes világvárosok csoportjából.
Európai városok imázsa
27%
N=teljes minta
33%
32
EURÓPAI VÁROSOK IMÁZSA (%) BERLIN
PRÁGA
LONDON
PÁRIZS
BUDAPEST
VARSÓ
RÓMA
ISZTAMBUL
BÉCS
szép
25
78
49
90
27
31
78
59
78
modern
55
12
56
47
7
32
17
27
32
történelmi
39
71
50
64
30
40
68
50
66
fiatalos
39
15
31
43
8
8
11
26
14
igényes
16
47
50
66
7
14
33
12
69
elhanyagolt
11
4
10
7
22
3
4
38
5
felújított, karbantartott
51
59
49
45
5
14
28
20
63
különleges
11
33
44
55
13
26
53
51
33
egységes
26
23
14
46
5
3
20
27
29
harmonikus
8
46
41
48
12
26
30
16
55
kifinomult, kimunkált
9
39
26
55
7
3
38
42
48
változatos, sokszínű
44
25
59
63
21
12
50
64
35
zavaros
9
3
2
4
14
8
32
6
szegényes
8
9
2
16
37
6
8
3
újító szellemű
32
28
38
9
24
5
13
25
elmaradott
9
1
13
3
14
3
otthonos
22
38
24
16
17
37
33 12
18
33
28
EURÓPAI VÁROSOK IMÁZSA (%) BERLIN
PRÁGA
LONDON
PÁRIZS
BUDAPEST
nekem való
7
20
16
39
24
idegen, távoli
44
6
30
15
1
hangulatos
23
70
40
74
zsúfolt
26
7
38
monumentális
54
7
világvárosi
52
tiszta
RÓMA
ISZTAMBUL
BÉCS
27
14
22
5
10
45
14
21
18
56
46
68
37
23
3
35
38
19
44
51
6
21
45
25
19
29
82
91
19
23
67
26
58
34
29
32
44
3
8
22
8
65
zöld
15
24
25
39
5
5
16
14
38
unalmas
13
1
5
18
2
fejlődő 47 49 33 39 26 N=akik jártak külföldön illetve az adott városban az elmúlt tíz évben
43
14
34
VARSÓ
5 32
38
Azokat a válaszadókat, akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben természetesen nem kérdeztük az európai nagyvárosok építészeti arculatával kapcsolatban. Ugyanakkor őket is megkértük arra, hogy ötfokú verbális skála segítségével mondjanak véleményt Budapest építészeti arculatáról. Ha összehasonlítjuk azok véleményét, akik jártak illetve nem jártak külföldön az elmúlt egy évtizedben, azt tapasztalhatjuk, hogy azok véleménye, akik megfordultak a határokon túl, ha nem jelentősen, de valamelyest kedvezőbb, mint azoké, akik nem jártak más országokban. Erre magyarázatot jelenthet, hogy azok élethelyzete, akik nem járnak külföldön nyilván eltér azokétól, akik megfordulnak a határon túl. A külföldre nem utazók kevésbé jó anyagi jövedelmi viszonyok között élnek, nagyobb arányban laknak a város elhanyagoltabb házaiban, kevésbé kellemes környékein, s inkább érzik bezártan, a városba ’beszorítottan’ magukat. Ezt támasztja alá az is, hogy – a külföldön nem járt csoporton belül is – leginkább az idősek véleménye kedvezőtlen a város építészeti arculatával kapcsolatban. Ez vélhetően az idősebbek rend iránti fokozottabb igényére vezethető vissza, számukra kevésbé a város házainak, épületeinek építészeti megfogalmazása, sokkal inkább azok állaga, megfelelő karbantartottsága, tisztasága számit.
Budapest építészeti arculata Aszerinti eltérések, hogy járt-e külföldön az elmúlt tíz évben
járt külföldön
3,9
nem járt
3,6
1
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=teljes minta
35
5
Budapest építészeti arculata Azok körében, akik nem jártak külföldön az elmúlt tiz évben tetszik is meg nem is 33%
inkább nem tetszik 7% egyáltalán nem tetszik 3% NT 1%
nagyon tetszik 17%
inkább tetszik 40%
átlag: 3,6 N=akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 276 fő
Budapest építészeti arculata Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
3,7
30-44 éves
3,8
45-59 éves
3,6
60 éves vagy idõsebb
3,4
1
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 276 fő
36
5
6. Budapest egyes városrészeinek építészeti arculata Mielőtt a város építészeti arculatának általános megítéléséről rátértünk volna az egyes épületekről alkotott véleményekre, megvizsgáltuk a ’közbenső’ szintet a városrészeket is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy jelen kutatásunkban nem vizsgáltuk részletesen Budapest összes városrészét, hiszen – a város sokszínűsége miatt - ez maga egy külön kutatás tárgyát képezné. Válaszadóinkat először arra kértük, hogy spontán módon, minden segítség nélkül mondják el, hogy mely területeket tartják építészeti szempontból a legvonzóbbnak illetve a legkevésbé vonzónak. A megkérdezettek mindkét kérdés esetén legfeljebb három különböző területet említhetek. A legvonzóbb városrészeknek Budapesten a Várnegyed illetve az V. kerület bizonyult (a történelmi Belváros illetve a Parlament környéke, vagyis Lipótváros). Ez utóbbin belül relatíve gyakran említették válaszadóink a Váci utca – Vörösmarty tér – Dunakorzó körzetet illetve – mintegy a belváros kiegészítéseképpen – az Andrássy út – Hősök tere területét. Népszerűnek bizonyultak emellett a budai hegyvidék zöld kerületei. Amikor arról kérdeztük válaszadóinkat, hogy melyeket tekintik a legkevésbé vonzó területeknek meglehetősen sokan nem konkrét városrészeket említettek, hanem területtípusokat. Mint korábban már láttuk, Budapest építészeti megítélésében a legproblematikusabb a házak állapota, elhanyagoltsága. A spontán válaszok is ennek megfelelően alakultak, a fővárosiak leggyakrabban az elhanyagolt, leromlott házakból, „sufnikból” álló területeket említették általánosságban illetve kiemelten a VII. és VIII. kerületben. A másik neuralgikus területtípust a főváros építészeti megítélésében a lakótelepek jelentik. Itt is meglehetősen sokan általánosságban a lakótelepeket említették, de emellett a békásmegyeri illetve a Havanna lakótelep külön is előfordult. A többi relatíve gyakori említés jellemzően a pesti külső kerületeket fedte le (pl. Kőbánya, Csepel), ahol nagyon gyakran mind lakótelepeket, mind elhagyott, rossz állagú ipartelepeket, mind pedig romos lakóházakat találhatunk. Budai vidék – Békásmegyertől eltekintve – gyakorlatilag nem fordult elő a legkevésbé vonzó területek között. Összességében a fentiekből is megállapíthatjuk azt, hogy a fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik igazán problematikusnak.
37
Budapest legvonzóbb részei építészeti szempontból
Spontán válaszok - Leggyakrabban említett területek Vár és környéke, Sándor Palota
43
Belváros, Parlament környéke
27
Budai hegyoldal
15
Budai kerületek
8
Zugló
8
Andrássy út
7
Dunakorzó
7
Gellérthegy
6
Városliget
5
Vörösmarty tér, Váci utca
5
Rózsadomb
5
Margitsziget
4
Hõsök tere
4 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Budapest legkevésbé vonzó részei építészeti szempontból Spontán válaszok - Leggyakrabban említett területek
VII., VIII. ker "sufnik" tömege lakótelepek Kõbánya Elhanyagolt romos házak Csepel Illatos út, Gyáli út Külterületek IX. ker Józsefváros Belváros Zugló Újpest Békásmegyer Havanna LTP Angyalföld Pesterzsébet
33 20 11 7 6 5 5 4 4 4 4 4 4 3 3 3 0
20
40
N=teljes minta
38
60
80
100
Részletesen vizsgáltuk néhány városrész imázsát, vagyis azt, hogy a válaszadók hogyan érzékelik, milyennek látják e területeket. Mivel minden budapesti városrészt nem vizsgálhattunk, ezért olyan területeket választottunk ki, melyek – a fókuszcsoportos kvalitatív feltárás alapján – karakteresek és relatíve homogének építészeti szempontból. E területek a következők voltak: o Történelmi városrészek – Pesten a Nagykörút által határolt terület o Középső Ferencváros (az Új Nemzeti Színház környéke) o Várnegyed o Budai hegyvidék o Angyalföld o Zugló o Pesti külső kerületek A megkérdezetteknek 32 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, a budapesti városrészek közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek a városrészek között. A lentebb látható térképen a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek a városrészek között, s itt találhatóak azok a városrészek, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező városrészeket a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres városrészek is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg, A vizsgált városrészek alapvetően három csoportra oszlanak.
39
Zöld kerületek E csoportba tartozik Zugló illetve a Budai hegyvidék. A két városrész alapvető megkülönböztető jellemzője, hogy zöld. A megfelelő mennyiségű zöldterület hiányát jelzi Budapesten az, hogy válaszadóink e területeket tekintik otthonosnak, olyan területnek, ahol az ott élők jól érzik magukat illetve ahol szívesen laknának. A főváros lakói tehát jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben ’zöld’ is. Zugló emellett fiatalos kerületként él a válaszadók gondolkodásában, s osztozik Angyalfölddel illetve a pesti külső kerületekkel az újító szellemű, modern, fejlődő tulajdonságokon. A zuglói új beépítések tehát a válaszadók percepciójában – annak ellenére, hogy ez a zöldterületek csökkenéséhez vezet – egyelőre fejlődésként, lendületként jelenik meg.
Történelmi kerületek E csoporthoz tartozik a Várnegyed illetve a történelmi városrészek (a Nagykörút által határolt terület). Az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá válaszadóink gondolkodásában. A Várnegyed illetve a történelmi városrészek egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. E területek egyszerre világvárosiak illetve magyarosak, monumentális, reprezentatív épületekkel ellátottak. E tulajdonság-együttest tekintve némiképp úgy érezhetjük, mintha a város XIX. századi fénykorát írnák le, amikor a dinamikusan fejlődő, eklektikus Pest és a történelmi Várnegyed valóban egy a kor színvonalán álló világvárost eredményezett. Mint később látni fogjuk, válaszadóink építészeti ízlése, értékstruktúrája is nagyjából ezen időszak által meghatározott. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak.
40
Pesti külső kerültek E szegmensbe tartozik Angyalföld és általánosságban a pesti külső kerületek. E területek közös jellemzője a válaszadók percepciójában a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. Unalmasnak, s egyben zavarosnak látják e kerületeket. Ugyanakkor érzékelnek némi újítást, fejlődést, modernizálódást is. Erre utal, hogy e tulajdonságok a térképen Zugló és a pesti külső kerületek között helyezkednek el. A pesti külső kerületek alaphangulata azonban – egyelőre – az elmaradottság, lepusztultság.
Nem illeszthető be a fenti csoportokba a Középső Ferencváros (az új Nemzeti Színház környéke). Ennek oka úgy véljük egyrészt az, hogy válaszadóink kevésbé rendelkeznek kialakult képpel e területről, másrészt pedig az, hogy a terület maga erőteljes átalakuláson megy át. A Középső Ferencváros a térkép közepén, az origóhoz közel helyezkedik el, valamelyest a pesti külső kerületek illetve a fejlődés, modernizálódás irányába mozdul el. Nagyon közel áll hozzá a ’nyugatias’ jelző. Ez egyrészt lehet az új, reprezentatív épületek (új Nemzeti Színház, Művészetek Palotája) hatása, de mivel a tulajdonság az origóhoz közel áll, lehetséges az is, hogy a nyugatiasság Budapest városrészei esetében most még nem rendelkezik megkülönböztető erővel, nem meghatározó a városrészek meghatározásában. Érdekes kérdés, hogy a Középső Ferencvárosnak sikerül-e magához kötnie ezt a jellemzőt, s ha igen, milyen megítéléssel – a haladás szellemében vagy pedig inkább elitélő jelleggel történik-e ez.
41
Budapesti városrészek imázsa
21%
N=teljes minta
57%
42
BUDAPESTI VÁROSRÉSZEK IMÁZSA (%) TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZEK
KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS
VÁRNEGYED
BUDAI HEGYVIDÉK
ANGYALFÖLD
ZUGLÓ
PESTI KÜLSŐ KERÜLETEK
szép
50
19
74
58
6
27
10
modern
4
41
7
18
16
12
7
történelmi
64
5
77
14
5
4
2
fiatalos
3
25
3
12
16
23
8
igényes
22
14
56
40
3
15
5
elhanyagolt
21
16
3
3
36
11
49
felújított, karbantartott
18
22
47
21
10
14
5
különleges
21
13
58
21
2
4
2
egységes
25
5
43
11
4
4
3
harmonikus
23
7
54
18
1
10
3
kifinomult, kimunkált
21
5
57
13
1
3
1
változatos, sokszínű
24
16
22
30
12
24
14
zavaros
8
19
2
6
27
13
34
szegényes
9
14
1
1
36
9
42
újító szellemű
5
41
5
14
14
16
8
elmaradott
8
9
1
1
32
7
44
43
BUDAPESTI VÁROSRÉSZEK IMÁZSA (%) TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZEK
KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS
VÁRNEGYED
BUDAI HEGYVIDÉK
ANGYALFÖLD
ZUGLÓ
PESTI KÜLSŐ KERÜLETEK
otthonos
16
5
23
30
8
28
17
nekem való
14
7
17
30
7
19
18
idegen, távoli
13
24
8
13
21
6
24
hangulatos
27
8
62
29
6
15
8
zsúfolt
50
19
10
9
28
16
15
monumentális
16
19
16
8
4
2
2
világvárosi
34
25
25
6
4
3
1
a turistákért van
35
7
76
12
3
2
0
az ott lakók jól érzik magukat
17
5
31
48
7
32
17
magyaros
24
8
36
10
7
8
7
nyugatias
13
28
7
9
4
3
3
értékes
39
15
73
45
7
16
8
tiszta
6
6
30
29
2
9
4
zöld
2
3
7
69
3
29
17
unalmas
6
10
2
2
25
10
33
fejlődő N=teljes minta
11
38
8
19
25
27
24
44
7. Budapest épületeinek megítélése Spontán tetszés A budapesti épületekkel kapcsolatban először a spontán tetszést (illetve nem tetszést) mértük. Válaszadóinkat megkértük arra, hogy nevezzék meg azt a – legfeljebb három – budapesti épületet, amelyet építészeti szempontból a legvonzóbbnak illetve a legkevésbé vonzónak tartanak. Már a városrészek vizsgálatakor is láttuk, hogy a fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket tartják nagyra. A spontán tetszés során említett épületek is ebbe a tendenciába illeszkednek bele – válaszadóink szinte csak az I. világháború előtt épült épületeket említettek spontán módon. A legnépszerűbb épületeknek a Parlament, a Budai Vár illetve a Halászbástya bizonyultak. Mindez némiképp rávilágít arra is, hogy az építészet, egy város építészeti arculata a válaszadók számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenti, mindazt, ami egy turista számára lehet fontos. ’Hétköznapi’, a mindennapi élet részeként használt épületek - pl. lakóházak, irodaépületek, bevásárlóközpontok - kis arányban fordultak elő az említések között. Korunk épületei közül konkrétan egyedül az új Nemzeti Színházat, típusként pedig a lakóparkokat említették a válaszadók.
Budapest legvonzóbb épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Parlament
37
Budai Vár
17
Halászbástya
12
Bazilika
7
Opera
6
Mátyás templom
5
Nemzeti Színház
4
Gresham palota
4
Nemzeti Múzeum
4
Szépművészeti Múzeum
4
lakóparkok
3
Citadella
3
Vigadó
3
Wekerle telepi házak
3 0
20
40
N=teljes minta
45
60
80
100
Akárcsak a városrészeknél, a legkevésbé vonzó épületek esetében is válaszadóink egy jó része nem konkrét épületet, hanem épülettípust említett. Mint ahogy a fővárosiak Budapest lakótelepeit illetve lepusztult, elhanyagolt részeit nem kedvelik, az épületek közül elsősorban a panelházak illetve a leromlott bérházak váltanak ki nemtetszést. A konkrétan említett épületek közül legtöbben (a teljes minta 5%-a) az új Nemzeti Színházat tartják kevéssé vonzónak. Mint később is látni fogjuk az új Nemzeti Színház erőteljesen megosztja a válaszadókat. Ebben az esztétikai megítélés, az ízlés eltérései mellett nyilvánvalóan a pártpreferencia is szerepet játszik, hiszen az új Nemzeti Színház épülete, stílusa, helyszíne, stb. erőteljes vitákat váltott ki, s ebben a pártpolitika nem csekély szerepet játszott. A nem tetsző épületek között többen említették a Lehel téri csarnokot, az – immár átalakítás alatt álló – Roosevelt téri Spenótházat illetve a Déli pályaudvart.
Budapest legkevésbé vonzó épületei
Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak
18
lelakott bérházak
10
Nemzeti Színház
5
Lehel csarnok
3
Spenót Ház
3
Déli Pályaudvar
3
Sportaréna
2
régi munkáslakások
2
Mûvészetek Palotája
2
Rendõrpalota
2
gyárépületek
2
lakóparkok
3 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mivel már a fókuszcsoportok során világossá vált, hogy a fővárosiak elsősorban a múlt századi vagy ennél régebbi épületeket tartják építészetileg megkérdőjelezhetetlenül értékesnek, külön kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy milyen modern épületeket találnak építészeti szempontból vonzónak illetve kevéssé vonzónak. E kérdéshez sem adtunk semmilyen támpontot a válaszadóknak, mindkét kérdés esetében 3-3 épületet említhettek. Annak eldöntését, hogy mit tekintenek modernnek a válaszadók megítélésére bíztuk – az eredményekből látható, hogy néhány válaszadó a Parlamentet is modern építményként tartja 46
számon. (Arra, hogy a megkérdezettek valójában mely korszakok építészetét tekintik modernnek még a továbbiakban kitérünk.) Válaszadóink legnagyobb arányban (a megkérdezettek ötöde) az új Nemzeti Színházat találták vonzó modern épületnek. Mint már említettük, ebben az épület ismertségén túl, nem kifejezetten építészeti jellegű szempontok is szerepet játszanak. Emellett a budapestiek a Művészetek Palotáját, a Rendőrpalotát, a Westendet illetve a Duna Plázát említették relatíve nagyobb, de az új Nemzetihez viszonyítva csekély arányban. Legkevésbé kedveltként – a természetesen itt is felbukkanó panelházakon kívül – válaszadóink legnagyobb arányban a Művészetek Palotáját és az új Nemzeti Színházat említették. Mindkét épület – mint azt később látni fogjuk – megosztja a budapestieket.
Budapest legvonzóbb modern épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Nemzeti Színház
21
Művészetek Palotája
6
Rendőrpalota
6
Westend
5
Duna Pláza
5
Sportaréna
4
lakóparkok
4
Mammut
3
Árkád
3
Parlament
3
Hattyúház
2
Hotel Kempinski
2
Hilton - Várban
2
Wekerle telepi házak
2 0
20
40
N=teljes minta
47
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó modern épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak
9
Mûvészetek Palotája
7
Nemzeti Színház
7
Rendõrpalota
4
Lehel csarnok
3
Sportaréna
2
Mammut
2
Kálvin Center
2
ING székház
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Építészeti korszakok megítélése Válaszadóinkat megkértük arra is, mondjanak véleményt a különböző építészeti korszakok épületeiről. A kvalitatív feltárás alapján tudjuk, hogy a fővárosiak többsége nincs pontosan tisztában azzal, hogy az egyes épületek pontosan mikor épültek, de általános benyomásokkal rendelkeznek az egyes korszakok épületeiről. A következő – Budapest építészetében erőteljesen jelenlévő - korszakok építményeit vizsgáltuk: o barokk épületek o XIX. századi épületek o a XX. században az első világháború előtt épült épületek o a két világháború között épült épületek o az 1950-es években épült épületek o az 1960-as években épült épületek o az 1970-es években épült épületek o az 1980-as években épült épületek o az 1990-től napjainkig épült épületek.
48
Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy válaszadóink számára a XVIII-XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább. A fővárosiak a XIX. század után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot az 1950-es, 1960-as illetve 1970-es évek építészete jelenti. A fókuszcsoportokon a válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét – tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre – ’szocreálként’ aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80-as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek a tényleges ’szocreálhoz’ képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy hajszállal kedvezőbb értékelést kapott a korábbi három évtized építményeiénél, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése pedig már lényegesen kedvezőbb, bár napjaink építményének tetszése még mindig meg sem közelíti a XVIII-XIX. századi épületek tetszését. Érdekes eredmény, hogy az iskolai végzettség növekedésével ez a tendencia egyre erősödik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik még az átlagosnál is inkább kedvelik a XVIII-XIX. század illetve a XX. század I. világháborúig tartó szakaszának építészetét, s körükben a legerőteljesebb az 1950-1970-es évek építészetének elutasítottsága. Válaszadóink tehát a történelmi városrészeket, a történelmi épületeket, s ennek megfelelően a barokk és a XIX. századi építészetet tekintik építészeti szempontból értékesnek.
49
Építészeti korszakok megítélése Budapesten barokk épületek
4,1
XIX. századi épületek
4
az elsõ világháború elõtt épült épületek
3,7
a két világháború között épült épületek
3,4
az 1990-tõl napjainkig épült épületek
3,3
az 1980-as években épült épületek
2,7
az 1950-es években épült épületek
2,5
az 1960-as években épült épületek
2,4
az 1970-as években épült épületek
2,3 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Építészeti korszakok megítélése Budapesten Nemek szerinti eltérések barokk épületek
4
férfi nõ
XIX. századi épületek
4,1 3,9 4 3,6 3,8
az elsõ világháború elõtt épült épületek
3,3 3,4 3,2 3,3
a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek az 1980-as években épült épületek
2,5
az 1950-es években épült épületek
2,5 2,5 2,4 2,4 2,2 2,4
az 1960-as években épült épületek az 1970-as években épült épületek 1 N=teljes minta
2
2,8
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
50
5
Építészeti korszakok megítélése Budapesten Életkor szerinti eltérések 3,7
4,2 4,1 4,1 3,8 3,9 4,1 3,9 3,6 3,6 3,9 3,6
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
barokk épületek XIX. századi épületek az elsõ világháború elõtt épült épületek a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek
2,7 2,7 2,6 2,8 2,5 2,5 2,4 2,4 2,5 2,3 2,3 2,4 2,3 2,3 2,1 2,5 2 3
az 1980-as években épült épületek az 1950-es években épült épületek az 1960-as években épült épületek az 1970-as években épült épületek 1
3,3 3,3 3,5 3,3 3,4 3,4 3,2 3,1
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Építészeti korszakok megítélése Budapesten Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
barokk épületek XIX. századi épületek az elsõ világháború elõtt épült épületek a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek az 1980-as években épült épületek az 1950-es években épült épületek
2,1
az 1960-as években épült épületek
2
az 1970-as években épült épületek
2 1
N=teljes minta
2
2,9 2,5 2,7 2,6 2,7 2,6 2,5
2,3 2,3 2,1
3,9 3,9 4,1 4,3 3,7 4 3,9 4,2 3,5 3,3 3,7 4 3,3 3,3 3,4 3,5 3,2 3,4 3,3 3,3
2,8 2,7
2,4 3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
51
5
Modernitás Már a kvalitatív feltáró szakaszban világossá vált, hogy a modernitás a hétköznapi szóhasználatban nem egy jól behatárolt, egyértelmű fogalom. A modernitásban, a modernben a hétköznapi szóhasználatban mind az építészet terén, mind pedig más területeken nagyon sok jelentésárnyalat vegyül, s a válaszadók ezek különböző kombinációiként használják a kifejezést. A modernitás jelentésárnyalatainak illetve a kombinációk szociológiai vetületének felderítése mindenképpen önálló kutatást igényelne, jelen kutatásunk kvalitatív szakaszának volumene csak azt teszi lehetővé, hogy felvillantsunk néhányat a modernitás jelentéséből illetve ezek összefüggéseiből: o Új, haladó, a kornak megfelelő, jövőbe mutató A modern mindenképpen újat jelent, s ez az új, felülírja a régit. A modernitás – a hétköznapi szóhasználatban – a legújabb trendekhez, a kornak megfelelő építészethez, életmódhoz, stb. kapcsolódik. A fogalom meghatározásában ez okozza a legfőbb nehézséget, hiszen az új, korszerű minden korban illetve a fogalmat használó ember informáltságától, életkorától, világlátásától függően mást és mást jelenthet. o Tudományos, a legújabb technológiát használja A modernitás és a korszerű technológia használata alapvetően összefügg, Haladás, modernitás és tudomány egy – a felvilágosodásban gyökerező – gondolatkört alkot. Problematikus ugyanakkor, hogy posztmodernnek is nevezhető világunkban a tudományba, a haladásba vetett hit már nem annyira erőteljes, a tudományos eredmények, az új technológiák nem megkérdőjelezhetetlen értékek, akár ellenérzéseket, félelmeket is kiválthatnak. A következő – a modernitáshoz kapcsolódó ellentétpárok is erre utalnak. o Magas minőség, praktikum, funkcionalitás – múlandóság, eldobhatóság A korszerű technológiák használata összefügg a magas minőség képzetével, a tárgyak, épületek prakticitásával, funkcionalitásával. Ugyanakkor ez a minőség nem jelent egyben értéket is, nem örök, nem megkérdőjelezhetetlen. A modern épületeket (legjobb példát erre a – válaszadók modern építészetről kialakított képét nyilvánvalóan befolyásoló panelházak jelentik) ebből a szempontból leginkább a papírzsebkendőhöz hasonlíthatjuk: praktikusak, jól ellátják funkciójukat, de unalmasak, egyformák, nem időtállóak, nem képviselnek értéket.
52
o Mesterségesség – természetesség A tudományhoz, technológiához alapvetően kapcsolódik a mesterségesség, a természet leigázása, a korszerűséget azonban napjainkban az életmód területén a természetesség jelenti. (Ezt az ellentmondást legplasztikusabban az intenzív mezőgazdasági technológiák vagy a génmanipulált termékek iránti viszonyban lehet tetten érni.) Mint látni fogjuk az építészet területén ez a természetes anyagok iránti igényben is megmutatkozik. o Amerikából, ’Nyugatról’, nálunk fejlettebb országokból beáramló A modernitáshoz gyakran kapcsolódik a válaszadók gondolkodásában, hogy idegen, ’nyugatos’, ’máshonnan jött’. Ennek okai nyilvánvalóan a történelemben keresendők. Hozzá kell tenni azonban, hogy a válaszadó világlátásától függően ez mind pozitív, mind negatív felhanggal megjelenhet. A kvantitatív fázisban megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mely korszakok építészetét tekintik modernnek. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem építészettel foglalkozók számára húzódik-e, s ha igen, hol húzódik cezúra modern és nem modern építészet között. Válaszadóinkat arra kértük, hogy a fentebb már vizsgált építészeti korszakok közül válasszák ki azokat, melyek építészetét modernnek tekinti Mint eredményeinkből jól látható, nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek. (Ugyanakkor még a XIX. századi épületeket is minden tizedik válaszadó modernként érzékeli.)
53
Mely épületek tekinthetők modernnek? Az 1990-tõl napjainkig épült épületek
88
Az 1980-as években épült épület
58
Az 1970-ben épült épületek
45
Az 1960-ben épült épületek
33
Az 1950-es években épült épületek
25
A két világháború között épült épületek
18
Az elsõ világháború elõtt épült épületek
19
XIX. századi épületek
12
Barokk épületek
7 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely épületek tekinthetők modernnek? Nemek szerinti eltérések 87 90
Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 56 60
Az 1980-as években épült épület 45 44
Az 1970-ben épült épületek 35 32
Az 1960-ben épült épületek 26 24
Az 1950-es években épült épületek
23
A két világháború között épült épületek
14 21 17
Az elsõ világháború elõtt épült épületek
13 10
XIX. századi épületek
férfi nõ
10
Barokk épületek
5 0
20
N=teljes minta
54
40
60
80
100
Mely épületek tekinthetők modernnek? Életkor szerinti eltérések 92 87 89 85
Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 52
Az 1980-as években épült épület 39
Az 1970-ben épült épületek Az 1960-ben épült épületek 22 26 24 27
Az 1950-es években épült épületek
35 32 34 33
48 46 46
nincs szignifikáns különbség
14 16 21 20 17 18 19 19 13 11 10 13
A két világháború között épült épületek Az elsõ világháború elõtt épült épületek XIX. századi épületek
59 63 57
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
6 6 8 8
Barokk épületek 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely épületek tekinthetők modernnek? Iskolai végzettség szerinti eltérések 82
Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 47
Az 1980-as években épült épület 34
Az 1970-ben épült épületek 28
Az 1960-ben épült épületek
22 19 24
Az 1950-es években épült épületek
15 17 16
A két világháború között épült épületek Az elsõ világháború elõtt épült épületek XIX. századi épületek
5
Barokk épületek
1 0
22 16 20 13 17 9 13
20
55
61
67
53
33 34 38 33
27 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
9 8 9
N=teljes minta
96
52
41 46
90 87
40
60
80
100
Az épületek funkcionális csoportjainak kialakítása, a kérdésfeltevés módja és az elemzés módszere Budapest épületeit funkcionális csoportokba rendeztük, s kérdőívünkben az egyes csoportokba tartozó épületekről kérdeztük válaszadóinkat. A vizsgált épületcsoportok a következők voltak. o Lakóépületek o Irodaházak o Kulturális célú épületek o Áruházak, bevásárlóközpontok, bevásárlócsarnokok o Templomok o Szállodák o Oktatási intézmények, egyetemek, főiskolák épületei o Közigazgatási intézmények épületei o Sportlétesítmények. Az egyes csoportokba olyan épületeket válogattunk be, melyek építészetileg jelentősek, karakteresen képviselnek valamely stílust. A válogatáskor a fókuszcsoportok eredményeit is felhasználtuk. Minden épületcsoport esetében o először arról kértük válaszadóinkat, hogy spontán módon említsenek olyan, a csoportba tartozó épületeket melyeket a leginkább vonzónak illetve a legkevésbé vonzónak tartanak Budapesten. A válaszadók mindkét kérdés esetében maximum három épületet említhettek. o ezután megmutattuk válaszadóinknak az általunk kiválasztott, a megfelelő csoportba tartozó épületek képeit, arról kérdeztük őket, hogy o ismerik-e, korábban látták-e már a képeken szereplő egyes épületeket o mennyire tetszenek illetve nem tetszenek az egyes képeken látható épületek. Válaszadóink e kérdésre ötfokú verbális skála segítségével válaszoltak.
56
Négy épülettípus, a o Lakóépületek o Irodaházak o Kulturális célú épületek o Áruházak, bevásárlóközpontok, bevásárlócsarnokok esetében a csoportba sorolt épületek részletes imázsvizsgálatát is elvégeztük. (A többi épülettípus esetében a kérdőív terjedelmi korlátai, a válaszadók korlátozott tűrőképessége miatt erre nem volt lehetőség. A fenti négy épületcsoport kiválasztásakor azt tartottuk szem előtt, hogy e típusokból épült a közelmúlt meghatározó budapesti épületeinek többsége.) Az imázsvizsgálatok során a megkérdezetteknek 29 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, az adott csoport épületei közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. A tulajdonságlista összeállítása a fókuszcsoportok tapasztalatai alapján történt meg. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek az épületek között. Az analízis eredményeképpen kapott térképeken a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek az épületek között, s itt találhatóak azok az épületek, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező épületeket a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres épületek is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg,
57
Budapest lakóépületeinek megítélése A spontán említések során válaszadóink egy jó része nem konkrét épületet, épülettípust említett. Már a városrészek vizsgálata során is világossá vált, hogy a fővárosiak vonzónak tartják a régi, ’polgári’ bérházakat illetve zöldövezeti társasházakat villákat (elsősorban a Budán, de Zuglóban vagy Pasaréten is). Amikor azonban kifejezetten lakóépületekről érdeklődtünk, két új épülettípus is nagy arányban említésre került: a lakóparkok illetve a zöldövezeti családi házak. A lakóparkokat válaszadóink majdnem negyede, a családi házakat pedig 16%-a sorolta a legvonzóbb épületek közé. A korábbiak fényében nem okoz meglepetést az, hogy a legkevésbé vonzónak válaszadóink budapesti lakóépületek közül a panelházakat és a lelakott bérházakat tartják.
Budapest legvonzóbb lakóépületei
Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek lakóparkok
23
külterületek, zöldövezetek családi házai
16
régi, polgári házak
13
budai villák
10
Wekerle telepi házak
5
Andrássy úti bérházak
4
zuglói társasházak
3
Andrássy úti villák
3
Várnegyed épületei
3
Pasaréti villák
3
rózsadombi luxusvillák
2
modern épület az Orczy téren
2 0
20
N=teljes minta
58
40
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó lakóépületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak
49
lelakott bérházak
19
Havanna LTP házai
5
régi munkáslakások
4
lakóparkok
3
Békásmegyeri Lakótelep
2
zuglói társasházak
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A lakóépületek köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Andrássy úti bérház o Angyalföldi panelház o Andrássy úti villa o Wekerle telepi ház o Lakópark o Újpesti újépítésű háztömb o Budai villa o Pasaréti Bauhaus villa o Beregszászi úti társasház (New Bauhaus) o Alsórákos társasház o Tábornok utcai ház o Helena-Ház. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
59
LAKÓÉPÜLETEK Pasaréti villa 01.
Andrássy úti bérház 02.
Andrássy úti villa 03.
Wekerle telepi ház 04.
Panelház 05.
Helena-ház 06.
Tábornok utcai ház 07.
Újpesti háztömb 08.
Alsórákos társasház 09.
Lakópark 10.
Budai villa 11.
Beregszászi úti társasház 12.
61
Válaszadóink legnagyobb arányban az Andrássy úti házakra illetve a panelházra emlékeztek vissza. A panelház esetében valószínűleg nem éppen ezt az épületet látták ilyen sokan, hanem a város más pontjain álló, hasonló panelházakat. A legkevésbé ismert épületnek a Belváros egy mellékutcájában álló Helena-Ház, a Tábornok utcai, az alsórákosi illetve a beregszászi úti társasház bizonyultak. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók az átlagosnál lényegesen több épületre emlékeztek vissza. Ez bizonyos mértékig arra enged következtetni, hogy építészeti, esztétikai szempontból jobban megfigyelik a város épületeit.
Mely épületekre emlékszik? Andrássy úti bérház
59
panelház
53
Andrássy úti villa
51
Wekerle telepi ház
42
Lakópark
35
Újpesti háztömb
32
Budai villa
31
Pasaréti villa
30
Beregszászi úti társasház
17
Alsórákos társasház
16
Tábornok utcai ház
13
Helena-Ház
12 0
20
40
N=teljes minta
62
60
80
100
Mely épületekre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 61 58 nincs szignifikáns 56 különbség
Andrássy úti bérház panelház
51 53 49
Andrássy úti villa Wekerle telepi ház
39 36 34 37
Lakópark Újpesti háztömb
29 32 30 33 28
Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház
14 15 16 14 13 12 12
Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház 0
N=teljes minta
45
20
férfi nõ
20
40
60
80
100
Mely épületekre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 52 56
Andrássy úti bérház
50 57 5254 45 49 58 49
panelház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Lakópark Újpesti háztömb Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház N=teljes minta
0
33 39 42 38 44 32 29 3134 29 35 29 37 28 31 21 27 30 40 15 1922 11 13 18 14 18 16 8 11 18 10 16 8 14 20 40
63
64 64
51
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 60
80
100
Mely épületekre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 47
Andrássy úti bérház
45
panelház 35 39
Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Lakópark Újpesti háztömb Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház N=teljes minta
0
48 35 40 44 48 27 33 3841 24 34 32 42 20 30 35 34 23 29 27 42 11 23 14 23 9 12 13 27 13 12 11 19 7 13 14 14 20 40
55 60
75
555760 78
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 60
80
100
A lakóépületek közül válaszadóink tetszését leginkább az Andrássy úti villa váltotta ki, vagyis egy történelmi, ’polgári’ épület. Emellett a történelmi épületek közül népszerűnek mutatkozott az Andrássy úti bérház illetve a Wekerle telepi ház is. A történelmi épületek iránt elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők éreznek az átlagosnál erőteljesebb vonzalmat. Az új építésű házak közül a – stílusában a pesti népnyelv által (stílustörténeti szempontból természetesen helytelenül, ugyanakkor jelentésárnyalatát tekintve meglehetősen találóan) ’parasztbarokk’-ként aposztrofált – budai villa nyerte el a megkérdezettek tetszését. A legkevésbé tetsző lakóépület az angyalföldi panelház volt, de – némiképp meglepő módon - az újpesti gyakorlatilag teljesen újépítésű háztömb értékelése is igen kedvezőtlen. Az általunk bemutatott lakópark megítélése erősen megosztotta a válaszadókat, a fiatalok lényegesen kedvezőbben nyilatkoztak e tekintetben, mint a legidősebb (60 év feletti) korosztály tagjai.
64
Lakóépületek tetszése Andrássy úti villa 12 14 Andrássy úti bérház 1 8
33 19
Budai villa 6 11
Helena Ház 4
19
10
Újpesti háztömb
30
20%
13 1
23
12
25 40%
71
26
29
60%
1
13 2 33
54
0%
20
31
egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT
1
15 1
42 19
1
16
30
37
29
panelház
24
36 25
13
1
40
33
Tábornok utcai ház 5 11 Lakópark
36 35
32
Beregszászi úti társasház 6 8
29
28
28
Alsórákos társasház 3 8
1
42 18
Wekerle telepi ház 4 7
Pasaréti villa 5
50
11 80%
61 7 21 100%
N=teljes minta
Lakóépületek tetszése Andrássy úti villa
4,3
Andrássy úti bérház
3,9
Budai villa
3,8
Wekerle telepi ház
3,7
Alsórákos társasház
3,6
Beregszászi úti társasház
3,5
Pasaréti villa
3,4
Helena Ház
3,4
Tábornok utcai ház
3,3
Lakópark
3,1
Újpesti háztömb
2,4
panelház
1,8 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
65
5
Lakóépületek tetszése Nemek szerinti eltérések Andrássy úti villa
férfi nõ
Andrássy úti bérház
3,8 3,8 3,8 3,7 3,6 3,6 3,6
Budai villa Wekerle telepi ház Alsórákos társasház
Pasaréti villa Helena Ház Tábornok utcai ház Lakópark
1,8 1,7
panelház 1
2,4 2,3
2
4
3,4 3,5 3,5 3,4 3,3 3,4 3,2 3,3 3,2 3,1
Beregszászi úti társasház
Újpesti háztömb
4,3 4,3
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Lakóépületek tetszése Életkor szerinti eltérések I. 4,3 4,2 4,4 4,2
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Andrássy úti villa
Andrássy úti bérház
3,9 3,8 4 3,9
Budai villa
3,6 3,6 3,6 3,6
Wekerle telepi ház
3,6 3,6 3,6 3,7
Alsórákos társasház
4,1
3,9
3,4 3,5 3,6 3,5 3,3
Beregszászi úti társasház 1 N=teljes minta
4
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
66
5
Lakóépületek tetszése Életkor szerinti eltérések II. 3,2
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Pasaréti villa
Helena Ház
3,4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5
3
Tábornok utcai ház
3,1
3,3 3,3 3,3
3,2 3,2
Lakópark
2,8
3,4
2,5
2,3 2,4
Újpesti háztömb
2,2 1,6
panelház 1
2 1,8 1,8 2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Lakóépületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 4,1 4,2
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Andrássy úti villa
Andrássy úti bérház
3,7 3,7
3,9
3,7 3,4 3,6 3,7 3,6 3,5 Alsórákos társasház
Beregszászi úti társasház
3,2 1 N=teljes minta
2
3
3,6 3,6 3,5 3,5 3,5
4
3,8
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
67
4,2
4 4
Budai villa
Wekerle telepi ház
4,4 4,5
5
Lakóépületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 3,2
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Pasaréti villa
Helena Ház
3,1
3,1 Tábornok utcai ház
3 Lakópark
2,3 Újpesti háztömb
2,2 panelház
1,5 1 N=teljes minta
1,8 1,8
3,5 3,4 3,5 3,4 3,5 3,4
3,3 3,4 3,3
3,3 3,2 3,1
2,6 2,5
2
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
A vizsgált budapesti lakóépületekkel kapcsolatban arról is kérdeztük válaszadóinkat, hogy melyik bemutatott épületben élnének szívesen. Válaszadóink negyede a budai ’parasztbarokk’ villát választaná, ötöde az Andrássy úti villába költözne be legszívesebben. A budai villa iránt elsősorban a férfiak és a fiatalok éreznek vonzalmat. Lakóparkban, Wekerle telepi házban illetve Andrássy úti bérházban a megkérdezettek közel tizede helyezné át otthonát. A lakóparkot e kérdésnél is a fiatalok (elsősorban a 18-29 év közöttiek) választották, az idősebbek számára kevésbé jelent vonzó alternatívát. Fontos azonban itt megjegyeznünk azt is, hogy a lakóhely kiválasztásakor értelemszerűen nemcsak az épület stílusa, esztétikuma kerül mérlegelésre, de környezete, elérhetősége, értéke vagy praktikuma is. A budai villát választók vélhetően ’beleszámították’ döntésükbe, a budai hegyvidék kellemes környezetét is és magas presztízsértékét is.
68
Melyik házban lakna legszívesebben? Andrássy úti villa 19% Wekerle telepi ház 8%
Andrássy úti bérház 7%
Helena-ház 4%
Pasaréti villa 4% NT/NV 3%
Tábornok utcai ház 2% 1% Újpesti háztömb Alsórákos társasház 5%
egyik sem 10% Lakópark 9% 4% Beregszászi úti társasház Budai villa 24% N=teljes minta
Melyik házban lakna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések
férfi 4 6
nõ 3
9
0%
22
16
20%
8
8
6 13 7
3 22 7
40%
28
12
4
20
60%
5
80%
N=teljes minta
69
9
2
11 1
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT
Melyik házban lakna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 2 9
30-44 éves
7 5 214
13
6 1323 12
27
8
45-59 éves 7 7
60 éves vagy idõsebb 5 7
0%
9
18
10 221 7 4
40%
5 52
26
16
60%
12 1
6
21
7 36 7
16
20%
23
36
17
19
4
4
80%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT
100%
N=teljes minta
Melyik házban lakna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 3 4 12
szakmunkásképzõ 7
23
8 222 9
középiskola érettségivel 3 5
18
9 512 8
fõiskola, egyetem 8
16
25
20%
40%
0%
5
22
12 7 223 6
16
2 11
34
13
2215 7
60%
N=teljes minta
70
6
22
23
80%
6 61
2 8
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT
A lakóházak imázsával kapcsolatban – mint azt korábban már említettük – részletes mérést végeztünk. A vizsgált lakóházak imázsuk alapján három jól elkülönülő csoportra oszlanak.
Fiatalos, modern épületek Ebbe a csoportba – az építész szemével nézve – olyan eltérő stílusú, bár valóban nem történelmi épületek tartoznak, mint a lakópark, a Beregszászi úti New Bauhaus társasház, a Tábornok utcai ház, az alsórákosi beépített tetőterű társasház illetve a Helena-Ház. Válaszadóink e házakat újító szellemű, modern, fiatalos épületekként érzékelik. Mint arról a modernitás jelentésárnyalatainak taglalásakor már szóltunk, a modernnel asszociálják egyrészt a nyugatiasságot, másrészt pedig a praktikumot, azt, hogy az épületek, lakások jól használhatóak. Mindennek ellenére – mint láttuk – a lakóházak ezen csoportja nem tetszik igazán válaszadóinknak, jellemzően – a legfiatalabb korosztály egy részétől eltekintve – otthonuknak sem ilyen házakat választanának.
Történelmi, ’polgári’ épületek E csoport meghatározó képviselői az Andrássy úti villa illetve az Andrássy úti bérház, vagyis az eklektika. Ide sorolódik emellett a Wekerle telepi ház illetve a pasaréti villa is, melyek még mindig jól beilleszthetők a ’polgári’ építészetbe. Annál meglepőbb, hogy kevésbé határozottan, de e csoportba tartozik – vélhetően nem függetlenül díszítettségétől illetve sajátos reprezentativitástól – a budai ’parasztbarokk’ villa is. (Valószínűnek tartjuk, hogy tudatosan vagy kevéssé reflektáltan a ’parasztbarokk’ villák megrendelőit is a történelmi, ’polgári’ hagyományokhoz kapcsolódás vezérli e sajátos stílus alkalmazásában.) Az e szegmensbe tartozó épületek közös megkülönböztető jellemzője a válaszadók percepciójában, hogy történelmiek, ’polgáriak’, s szemben a modernként megélt házakkal magyarosak. Válaszadóink e házakat tartják minden szempontból szépnek, esztétikusnak, a történelmi épületek értéket képviselnek, kifinomultak, kimunkáltak, s mindenképpen jó anyagokból vannak (szemben a modern épületekkel). Elsősorban az épületek e csoportjához kötődik az otthonosság, válaszadóink leginkább a történelmi házakról gondolják azt, hogy jó bennük élni, dolgozni. Ezek a tulajdonságok azonban – főként a fiatalok lakóparkok iránti vonzalmának köszönhetően – némiképp elmozdulnak a modern, fiatalos épületek szegmense felé.
71
Lakótelep Némiképp eltérő okokból, de egy szegmensbe került a panelház illetve az újpesti háztömb. Mint korábban láttuk e két ház váltott ki erőteljes nemtetszést válaszadóinkból. Úgy véljük ennek oka az, hogy az újpesti háztömböt – némiképp modernebb formában – de szintén lakótelepként érzékelik a megkérdezettek. A csoport közös jellemzője a monumentalitás és a zsúfoltság. A hatalmas, soklakásos házakat idegenként, távoliként éli meg a válaszadók többsége, nem szívesen élnének ilyen típusú épületekben. A panelház sajátos jellemzője, hogy szegényes illetve elmaradott. Ez az újépítésű újpesti tömbre kevésbé vonatkozik.
Lakóházak imázsa
27%
N=teljes minta
60%
72
LAKÓÉPÜLETEK IMÁZSA (%) HELENA -HÁZ
TÁBORN OK UTCAI HÁZ
ÚJPES TI HÁZTÖ MB
ALSÓRÁ KOS TÁRSAS HÁZ
LAKÓP ARK
BUDAI VILLA
2
19
14
5
25
14
39
6
16
26
23
23
30
44
13
59
25
1
2
2
1
1
2
9
3
5
7
5
20
17
12
19
43
8
23
30
50
16
3
17
12
4
20
15
37
magyaros
9
23
24
24
4
5
3
5
3
2
9
nyugatias
5
6
6
4
5
12
7
9
12
28
12
különleges
16
12
24
16
1
15
2
2
5
5
26
értékes
29
34
58
16
2
10
4
2
7
8
44
harmonikus
14
30
37
22
1
10
8
3
12
11
20
kifinomult, kimunkált
12
28
51
10
1
12
3
2
7
5
23
változatos, sokszínű
6
10
10
8
2
12
2
8
9
17
14
zavaros
4
1
1
2
22
9
3
19
2
12
9
szegényes
1
1
1
7
51
1
2
22
2
5
1
újító szellemű
7
1
3
6
3
17
10
9
17
33
7
elmaradott
4
3
1
10
50
1
2
21
1
3
3
PASARÉ TI VILLA
ANDRÁSS Y ÚTI BÉRHÁZ
ANDRÁSS Y ÚTI VILLA
WEKERLE TELEPI HÁZ
PANEL HÁZ
szép
29
41
62
30
modern
6
2
3
történelmi
19
57
fiatalos
3
igényes
73
LAKÓÉPÜLETEK IMÁZSA (%) HELENA -HÁZ
TÁBORN OK UTCAI HÁZ
ÚJPES TI HÁZTÖ MB
ALSÓRÁ KOS TÁRSAS HÁZ
LAKÓP ARK
BUDAI VILLA
1
13
9
3
20
11
27
13
1
8
5
2
13
10
22
11
5
36
12
7
25
6
16
16
21
35
24
1
13
7
2
15
9
23
2
14
3
2
54
3
5
33
2
22
2
monumentális
3
17
8
2
23
2
1
22
2
18
4
világvárosi
3
22
14
4
6
5
4
11
5
25
6
polgári
21
37
27
19
11
6
6
6
9
6
12
jó lehet benne lenni, élni, dolgozni
19
16
27
19
1
13
6
4
18
12
28
praktikus, jól kihasználható
14
11
14
14
4
12
11
6
20
15
20
egyszerű, letisztult
13
11
11
20
5
7
8
9
11
12
5
szép a színe
14
18
19
16
1
13
6
5
15
7
12
jó anyagokból van N=teljes minta
34
40
45
19
1
14
7
3
17
8
31
PASARÉ TI VILLA
ANDRÁSS Y ÚTI BÉRHÁZ
ANDRÁSS Y ÚTI VILLA
WEKERLE TELEPI HÁZ
PANEL HÁZ
otthonos
19
15
25
25
nekem való
13
11
17
idegen, távoli
14
8
hangulatos
20
zsúfolt
74
Budapest irodaházainak megítélése Spontán módon válaszadóink jó része nehezen tudott tetsző illetve nem tetsző irodaházakat felidézni. A megkérdezettek több mint tizede Budapest legvonzóbb irodaépületei közé sorolta a Hattyúházat, emellett a az ING székház illetve az East-West Center említettsége volt e kérdésnél relatíve magas. A legkevésbé vonzó irodaháznak (spontán módon) válaszadóink tizede a Kálvin Centert tartja.
Budapest legvonzóbb irodaházai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Hattyúház
12
ING székház
7
East-West Center
7
Rendõrpalota
5
Hungária székház
5
Alkotás Point
4 0
20
40
N=teljes minta
75
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó irodaházai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Kálvin Center
11
Irodaházak (általában)
4
ING székház
4
Nyugdíj Intézet
2
Spenót Ház
2
East-West Center
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Az irodaháza köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Kálvin Center o Hattyúház o East-West Center o ING székház o Postatakarék o Király utcai irodaház o Alkotás Point o Hungária székház o Graphisoft székház. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
76
IRODAHÁZAK East-West Center 13.
Kálvin Center 14.
Hattyúház 15.
Hungária székház 16.
ING székház 17.
Alkotás Point 18.
Graphisoft székház 19.
Postatakarék 20.
Király utcai irodaház 21.
77
A vizsgált irodaépületek közül a legtöbben a Kálvin Centert ismerik – a megkérdezettek több mint fele emlékezett úgy, hogy már korábban is látta az épületet. A megkérdezettek majdnem fele ismeri a Hattyúházat illetve az East-West Centert is. Úgy véljük, hogy a Hattyúház esetében a magas ismertség sokatmondó, hiszen míg a másik két sokak által ismert irodaház forgalmas csomópontok jól látható részén helyezkedik el, a Hattyúház fekvése e szempontból kedvezőtlenebb. A legalacsonyabb ismertséggel a Graphisoft székház illetve a Hungária székház rendelkezik. Ez utóbbi azért némiképp meglepő, mivel a Bajcsy-Zsilinszky úton álló Hungária-ház igencsak forgalmas, belvárosi területen található. Úgy véljük, az alacsony ismertség bizonyos mértékig a ház építészeti ’álcázásának’ következménye, a nem alapos szemlélő eklektikus bérházat látva halad el az épület előtt.
Mely irodaházakra emlékszik? Kálvin Center
54
Hattyúház
49
East-West Center
47
ING székház
34
Postatakarék
33
Király utcai irodaház
31
Alkotás Point
30
Hungária székház
23
Graphisoft székház
16 0
20
40
N=teljes minta
78
60
80
100
Mely irodaházakra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 57
Kálvin Center
52 49 48
Hattyúház
49
East-West Center
45 37
ING székház
32 33 33
Postatakarék
33
Király utcai irodaház
29 30 29
Alkotás Point
22 23
Hungária székház
férfi nõ
15 16
Graphisoft székház 0
N=teljes minta
nincs szignifikáns különbség
20
40
60
80
100
Mely irodaházakra emlékszik? Életkor szerinti eltérések Kálvin Center
44 45
Hattyúház
41 44 41 43 42
East-West Center
32
ING székház
21
Postatakarék
32 25
Király utcai irodaház
29 27
Alkotás Point
18 21 24 28 15 24 12 18 10
Hungária székház Graphisoft székház N=teljes minta
27
0
20
60 57 57 55 52 50 53
37 37
36 34 39 35
40
79
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 60
80
100
Mely irodaházakra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 40
Kálvin Center
32 31
Hattyúház
20 21
ING székház
16
Postatakarék
9
Alkotás Point Hungária székház
12 11 14
Graphisoft székház 0
20
22
52 41
31 32 17 17
61 53
37 28 31 27
Király utcai irodaház
70 70
48 48 37
23
56 53
31
East-West Center
N=teljes minta
48
47
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
34 27 40
60
80
100
A vizsgált irodaházak közül a legmagasabb tetszést a Hattyúház illetve a Postatakarék szecessziós épülete érte el. Mint az imázsvizsgálatkor látni fogjuk, a Hattyúházat válaszadóink különlegesen szép és harmonikus irodaháznak látják. A Postatakarék tetszésének magas átlaga a fővárosiak – leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők - történelmi épületek iránti vonzódásából következik. Válaszadóink legkevésbé vonzónak a Kálvin Center és az ING székház ’csupaüveg’, modern épületét találták. Mind az ING székház, mind pedig a ’középmezőnyben’ elhelyezkedő Alkotás Point erősen megosztja a válaszadókat: a fiatalabbak véleménye szignifikánsan kedvezőbb, mint az idősebbeké. A legfiatalabb korosztályok (főként a 18-29 év közöttiek) tehát kedvezőbben fogadják a kifejezetten modern képet mutató, üveg/beton irodaházakat, ha azok építészeti megfogalmazása releváns számukra.
80
Az irodaházak tetszése Hattyúház 5 5 Postatakarék 3 10
8
16
30
Király utcai irodaház
7
16
32
East-West Center Graphisoft székház
16
19
27
Alkotás Point
16
19
27
ING székház Kálvin Center 0%
20%
10 1
26
14 1
21
60%
2
14
2
12
21
40%
16
egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT
10 2
16
24 25
36
33
21
23
25
12 1
32
30
17
12
1
25
35
26
Hungária székház
1
35
31
22
80%
41 100%
N=teljes minta
Az irodaházak tetszése Hattyúház
3,9
Postatakarék
3,7
Hungária székház
3,2
Király utcai irodaház
3,2
East-West Center
3,1
Graphisoft székház
3
Alkotás Point
3
ING székház
2,6
Kálvin Center
2,2 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
81
5
Az irodaházak tetszése Nemek szerinti eltérések Hattyúház
3,8 3,9 3,7 3,7
férfi nõ
Postatakarék Hungária székház Király utcai irodaház East-West Center Graphisoft székház
3
Alkotás Point
3,2
2,8 2,7 2,6
ING székház Kálvin Center
2,1 1
3,2 3,3 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1
2,3
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Az irodaházak tetszése Életkor szerinti eltérések Hattyúház
3,9 4,1 3,9
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Postatakarék Hungária székház
3,5 3,6 3,7 3,8 3,7
2,9
Király utcai irodaház East-West Center
2,8 3
Graphisoft székház
2,6
Alkotás Point
2,4
ING székház
2,2
Kálvin Center
2 1
N=teljes minta
2,5
3
3,3 3,3 3,4 3,2 3,1 3,4 3,2 3,4 3,1 3,3 3,2 3,2 3,1
3,5
2,9 2,9
2,4 2,3 2,2
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
82
5
Az irodaházak tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Hattyúház
3,7
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Postatakarék Hungária székház
3,5 3,4 3
Király utcai irodaház East-West Center
3 2,9 3
Graphisoft székház 2,7
Alkotás Point 2,5
ING székház Kálvin Center
2 1
N=teljes minta
3 3
2,4 2,2 2,3
2
3,9 3,9 3,9
3,7
4
3,2 3,3 3,3 3,1 3,3 3,3 3,2 3,1 3,3 3,2 3,3 3,1 3,2
2,8 2,7 2,6
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
Az irodaházak épületcsoport esetében arról is kérdeztük válaszadóinkat, hogy mely irodaházban dolgoznának legszívesebben (amennyiben irodai munkát végeznének). Válaszadóink ötöde egyik irodaházban sem dolgozna szívesen, de úgy véljük, ezért nem elsősorban a házak építészeti megoldásai tehetők felelőssé. Az irodaház mint munkahely elutasítása elsősorban a nyugdíjasokra, s ettől nem függetlenül az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkre jellemző. Ők már nem kívánnak visszatérni a munka világába illetve nem szeretnének irodában dolgozni, s ezért nem érzik relevánsnak kérdésfeltevésünket, A megkérdezettek majdnem harmada a – mint látni fogjuk, otthonos épületként érzékelt – Hattyúházat választaná munkahelyének. A Hattyúház mint munkahely elsősorban a nők illetve a fiatal középkorúak (30-44 évesek) számára jelent vonzó munkahelyetA válaszadók körülbelül tizede adta le voksát a Postatakarékra, a Graphisoft székházra illetve az East-West Centerre. A Postatakarék épületében az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznának szívesen a legidősebb (60 év feletti) korosztály tagjai, a Graphisoft székházat elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanák. Az Alkotás Point és az ING székház szinte csak a fiatalabb, leginkább a 18-29 éves korosztályban jöhet szóba a munkavégzés vonzó helyszíneként.
83
Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Hattyúház 29%
Kálvin Center 2%
Hungária székház 6%
East-West Center 8%
ING székház 5%
Alkotás Point 6%
egyik sem 20%
Graphisoft székház 9% Postatakarék 11% Király utcai irodaház 5%
N=teljes minta
Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések
férfi
8
2
nõ
8
2
0%
24
3 6
35
20%
9
8
40%
9
3 3
11
8
60%
N=teljes minta
84
6
11
22
4
80%
17
1
100%
East-West Center Kálvin Center Hattyúház Hungária székház ING székház Alkotás Point Graphisoft székház Postatakarék Király utcai irodaház egyik sem NT
Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 6
30
1 10
14
30-44 éves
10 1
38
7
45-59 éves
10 5
28
6 15
60 éves vagy idõsebb 41
23
0%
8 13 5
20%
8 4
9 3 7
13
14
40%
10
16
10 5
10 5
6
1
9 1
17
East-West Center Kálvin Center Hattyúház Hungária székház ING székház Alkotás Point Graphisoft székház Postatakarék Király utcai irodaház egyik sem NT
37
60%
80%
100%
N=teljes minta
Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 4
szakmunkásképzõ
24
9 444 8 6
11 2
29
középiskola érettségivel
8 4
32
fõiskola, egyetem
9 1
0%
32
20%
2 10
7
36
8
8 4 6 8
23 7
40%
16
60%
12
1
17
11 6
14 0
13
13
6
80%
East-West Center Kálvin Center Hattyúház Hungária székház ING székház Alkotás Point Graphisoft székház Postatakarék Király utcai irodaház egyik sem NT
100%
N=teljes minta
A részletes imázsvizsgálat alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a budapesti irodaházak két alapvető csoportra oszlanak, de e két csoporton belül egy-egy épület – a Hattyúház illetve a Kálvin Center – önálló, a többi épülettől különböző karakterjegyeket is hordoz.
85
Modern, fiatalos irodaházak E csoportba tartozik az Alkotás Point, az East-West Center, az ING székház illetve – az előzőeknél lényegesen negatívabb megítéléssel – a Kálvin Center is. Az e szegmensbe tartozó irodaházakat modern, fiatalos, újító szellemű épületekként élik meg. Az irodaházakat monumentális, világvárosi és modernitásukkal összefüggően nyugatias épületeknek látják. Szintén az épületek modernitásával, nyugatiasságával függ össze, hogy ezen irodaépületek világát távoliként, idegenként érzékelik. A Kálvin Center – bár magán hordozza a csoport alapvető jegyeit (modernitás, monumentalitás) -, de emellett szegényes, elmaradott épületként tűnik fel a válaszadók percepciójában. A Kálvin Center építészeti megfogalmazása kevésbé különleges, érdekes, jelentéssel teli, mint a másik három modernként érzékelt irodaházé.
Történelmi, ’polgári’ irodaházak Sajátos ötletnek tűnhet történelmi irodaházakról beszélni, hiszen az irodaépület jellemzően modern műfaj. E csoportban lényegében csak egy valóban történelminek nevezhető épületet találhatunk, a Postatakarék jellegzetes szecessziós tömbjét. A Postatakarék épületére találják válaszadóink leginkább jellemzőnek a történelmi, magyaros, polgári jelzőket, de bizonyos mértékig a csoport többi épületére is kivetítik ezeket. Kevésbé határozottan, de azért jól láthatóan a szegmensbe tartozik a Hungária székház illetve a Király utcai irodaépület is. Úgy véljük, mindkettő ’álcázással’ került a válaszadók percepciójában a történelmi épületek közé. Mindkét épület – bár egészen más stílusban teszi ezt – jól beolvad a környező történelmi épületek közé, s ezzel fogyaszthatóvá, elviselhetővé teszi az új épületeket a régies környezetben. Szemben a modern irodaházak csoportjával a ’történelmi’ irodaépületeket igényesnek, kifinomultnak, értékesnek és vonzónak („jó benne lenni, dolgozni”, „otthonos”) találják a megkérdezettek. Különösen igaz ez a csoporton belül különleges minőséget képviselő Hattyúházra. A Hattyúházat különlegessége és esztétikuma, szépsége, harmonikussága különbözteti meg a többi ’történelmi’ irodaháztól. Mint láttuk válaszadóink ebben az épületben dolgoznának szívesen a legnagyobb arányban, s az imázsvizsgálat során is a Hattyúházzal tudtak leginkább azonosulni („nekem való”).
86
Egyik csoportba sem sorolható be határozottan a Graphisoft székház, bár valamelyest inkább a modern épületekhez áll közel. Különállásának oka az eltérő stílusban, anyagokban illetve a kevésbé monumentális léptékben keresendő.
Irodaházak imázsa
16%
N=teljes minta
68%
87
IRODAHÁZAK IMÁZSA (%) EASTWEST CENTER
KÁLVIN CENTER
HATTYÚHÁZ
HUNGÁRIA SZÉKHÁZ
ING SZÉKHÁZ
ALKOTÁS POINT
GRAPHISOFT SZÉKHÁZ
POSTATAKARÉK
KIRÁLY UTCAI IRODAHÁZ
szép
19
5
55
17
12
16
16
34
15
modern
48
34
23
17
44
49
30
3
17
történelmi
2
4
16
10
3
3
1
50
7
fiatalos
23
13
15
7
21
32
24
3
10
igényes
17
6
39
16
13
15
14
31
13
magyaros
1
4
20
14
2
4
2
30
7
nyugatias
38
22
8
10
30
46
21
3
8
különleges
10
5
39
6
18
21
16
11
4
értékes
12
8
40
13
12
12
11
39
11
harmonikus
9
4
34
11
8
11
9
33
10
kifinomult, kimunkált
6
4
41
9
5
8
6
35
10
változatos, sokszínű
10
4
28
12
9
7
9
13
11
zavaros
8
17
7
8
22
9
13
3
9
szegényes
1
20
1
3
6
3
10
4
7
újító szellemű
24
12
20
7
28
34
23
2
7
elmaradott
1
17
1
3
5
1
4
4
6
89
IRODAHÁZAK IMÁZSA (%) EASTWEST CENTER
KÁLVIN CENTER
HATTYÚHÁZ
HUNGÁRIA SZÉKHÁZ
ING SZÉKHÁZ
ALKOTÁS POINT
GRAPHISOFT SZÉKHÁZ
POSTATAKARÉK
KIRÁLY UTCAI IRODAHÁZ
otthonos
4
3
29
9
3
3
6
20
8
nekem való
6
3
26
6
7
7
9
18
5
idegen, távoli
18
30
8
9
35
30
19
4
7
hangulatos
9
3
45
13
7
8
10
25
10
zsúfolt
16
20
4
7
17
10
2
3
8
monumentális
26
14
5
5
34
34
2
5
2
világvárosi
38
17
13
8
27
39
6
8
6
polgári
2
6
23
14
2
3
3
36
18
jó lehet benne lenni, élni, dolgozni
11
5
35
12
8
11
13
21
10
praktikus, jól kihasználható
22
10
23
13
11
13
17
20
15
egyszerű, letisztult
9
8
10
9
8
14
14
16
11
szép a színe
9
3
30
9
5
8
17
18
14
jó anyagokból van N=teljes minta
13
9
37
15
12
14
14
33
16
90
Budapest kulturális célú épületeinek megítélése Spontán módon válaszadóink többsége történelmi, jellemzően XIX. századi épületet sorolt Budapest legvonzóbb kulturális célú épületei közé. A megkérdezettek negyede az Operaházat, ötöde a Vígszínházat, 16%-a a Nemzeti Múzeumot, 10-10%-a a Szépművészeti Múzeumot illetve az Iparművészeti Múzeumot említette. A modern, kortárs épületek közül egyedül az új Nemzeti Színház ért el jelentős tetszést – a megkérdezettek ötöde sorolta a legvonzóbb kulturális célt szolgáló épületek közé. Emellett a válaszadók tizede sorolta ide a Művészetek Palotáját, 6%a a Millenáris Parkot. Az új Nemzeti Színház épülete bizonyos mértékig megosztja a válaszadókat, míg a fővárosiak ötöde a legvonzóbb, több mint tizedük a legkevésbé vonzó kulturális célú épületek között tartja számon. A Művészetek Palotája esetében még erőteljesebb ez a megosztottság a rendkívül pozitív illetve negatív véleményt nyilvánítók aránya gyakorlatilag azonos. E két épület mellett válaszadóink a Petőfi Csarnokot említették még relatíve nagy arányban a kevéssé vonzó kulturális létesítmények között.
Budapest legvonzóbb kulturális célú épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Opera
25
Nemzeti Színház
21
Vígszínház
19
Nemzeti Múzeum
16
Szépmûvészeti Múzeum
11
Iparmûvészeti Múzeum
10
Mûvészetek Palotája
9
Millenáris Park
6
Corvin mozi
5
Vigadó
4
Zeneakadémia
4
Operett Színház
4
Budai Vár
4 0
20
40
N=teljes minta
91
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó kulturális célú épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek
Nemzeti Színház
12
Petőfi Csarnok
10
Művészetek Palotája
8
Millenáris Park
3
Pataky Művelődési Ház
3
József A. Színház
3
Corvin mozi
2
Erkel Színház
2
Terror Háza
2
FMH
2
Madách Színház
2
Katona József Színház
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A kulturális intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Nemzeti Múzeum o Corvin mozi o Vígszínház o (új) Nemzeti Színház o Petőfi Csarnok o Iparművészeti Múzeum o Művészetek Palotája o Millenáris Park o Pataky Művelődési Ház o Közösségi Ház Hajógyári sziget. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
92
Corvin mozi 22.
Nemzeti Múzeum 26.
KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK Művészetek Palotája (új) Nemzeti Színház 23. 24.
Közösségi Ház Hajógyári sziget
27.
Pataky Művelődési Ház 28.
Petőfi Csarnok 30.
Vígszínház 31.
93
Iparművészeti Múzeum 25.
Millenáris Park 29.
A legismertebb kulturális célú intézményeknek a Nemzeti Múzeum és a Corvin mozi bizonyultak, de a Vígszínházat, az új Nemzeti Színházat, a Petőfi Csarnokot és az Iparművészeti Múzeumot is a megkérdezettek körülbelül háromnegyede látta már korábban is. A közelmúltban épült Művészetek Palotáját illetve a Millenáris Parkot a válaszadók háromötöde ismeri. Az inkább csak kőbányai helyi jelentőséggel bíró Pataky Művelődési Központot a válaszadók több mint fele látta már (e relatíve magas ismertségben vélhetően az is szerepet játszhat, hogy hasonló típusú épületek más területeken is fellelhetőek). Az organikus építészet képviselőjét e szegmensben, vagyis a Hajógyári Szigeten található Közösségi Házat a válaszadók ötöde látta már kutatásunkat megelőzően is. Általában azt tapasztalhatjuk, hogy a vizsgált kulturális célú intézmények ismertsége az idősebb, főként a legidősebb (60 év feletti) korosztályban alacsonyabb. Különösen igaz ez az újonnan épült (új Nemzeti Színház, Művészetek Palotája) illetve az elsősorban a fiatalok kulturális igényeit kielégítő (Petőfi Csarnok, Millenáris Park) épületekre. Mint minden épülettípus esetében e szegmensnél is azt tapasztaljuk, hogy a magas iskolai végzettségűek – elsősorban a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők – az átlagosnál jóval több épületet ismernek.
Mely kulturális célú épületre emlékszik? Nemzeti Múzeum
88
Corvin mozi
87
Vígszínház
79
(új) Nemzeti Színház
75
Petõfi Csarnok
72
Iparmûvészeti Múzeum
71
Mûvészetek Palotája
58
Millenáris Park
57
Pataky Mûvelõdési Ház
54
Közösségi Ház Hajógyári sziget
23 0
20
40
N=teljes minta
94
60
80
100
Mely kulturális célú épületre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 83
Nemzeti Múzeum Corvin mozi 75
Vígszínház (új) Nemzeti Színház Petőfi Csarnok
70 67
Iparművészeti Múzeum Művészetek Palotája
55 58 57 56 53
Millenáris Park Pataky Művelődési Ház Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta
92
86 87 82
74 77 74 74
62
férfi nõ
22 23 0
20
40
60
80
100
Mely kulturális célú épületre emlékszik? Életkor szerinti eltérések Nemzeti Múzeum
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Corvin mozi Vígszínház
81 81
(új) Nemzeti Színház 54
67
Iparművészeti Múzeum Művészetek Palotája
44
Millenáris Park
41
Pataky Művelődési Ház Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta
87 91 84 76 84 81 73 72 86 79 83 79 72
63
Petőfi Csarnok
24 25
13 0
41
29
20
40
95
58 59 56 60 60
60
90 89 92
68 67 65
74 73
64 64
80
100
Mely kulturális célú épületre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések Nemzeti Múzeum
81
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Corvin mozi Vígszínház
67 57
(új) Nemzeti Színház
56
Petõfi Csarnok Iparmûvészeti Múzeum 45 44
Millenáris Park
42
Pataky Mûvelõdési Ház 21 16 21
Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta
83 80 71
0
54 57
56
78 74
88 87 88
85
77
57 56 48
81
70
59 62
Mûvészetek Palotája
88 89 92 91 87 90
79
75 70
31
20
40
60
80
100
A kulturális célú épületek közül három történelmi, de eltérő stílusú épületet találtak válaszadóink építészeti szempontból a legvonzóbbnak: a klasszicista Nemzeti Múzeumot, az eklektikus Vígszínházat illetve a szecessziós Iparművészeti Múzeumot. A spontán tetszés során nagy arányban felmerült Operaházzal együtt ezek azok az épületek, melyek meghatározzák a válaszadók gondolkodást, amelyek mintát adnak ahhoz, hogy milyennek kell lennie egy színháznak vagy múzeumnak. Mindennek fényében nem meglepő, hogy az új Nemzeti Színház épülete, a Művészetek Palotája vagy a Millenáris Park erősen megosztja a válaszadókat. (Mint korábban már utaltunk rá, az építészeti szempontokon kívül az új Nemzeti Színház megítélésében vélhetően politikai szempontok, a pártpreferenciával összefüggő nézetkülönbségek is szerepet játszhatnak. 2) Mindhárom épületre jellemző, hogy a fiatalok szignifikánsan vonzóbbnak találják, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség szerint különbségeket tekintve viszont eltérő rétegek szimpátiáját váltják ki ezek az épületek. Míg a Millenáris Park építészeti megfogalmazása elsősorban a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében népszerű, a Művészetek Palotája megítélésében nem találunk e tényező mentén különbséget. Az új Nemzeti Színház épülete iránt viszont éppen a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező válaszadók a legkevésbé fogékonyak. Az organikus építészet képviselője e csoportban a Közösségi Ház (Hajógyári sziget) volt. Az eredmények azt mutatják, hogy ez az épület (a kulturális célú létesítmények 2
Kutatásunk során a válaszadók pártpreferenciáját nem mértük, az építészeti témakörű kérdőívet nem terheltük meg a sokakból ellenszenvet kiváltó politikai kérdéskörrel.
96
között) lényegesen kevésbé bizonyult vonzónak, mint a Hattyúház az irodaházak körében. Válaszadóink tehát nem tekinthetők az organikus építészet iránt egyértelműen elkötelezettnek. A Közösségi Ház az átlagosnál inkább a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek között bizonyult népszerűnek. A legkevésbé tetsző épületek a Pataky Művelődési központ illetve a Petőfi csarnok voltak. Mindkettő a kvalitatív szakasz válaszadói által – stílustörténeti szempontból nem éppen pontosan - ’szocreálként’ aposztrofált (bár ezen belül eltérő stílusú) épület.
Kulturális célú épületek tetszése Nemzeti Múzeum 0 8
32
Vígszínház 02 11
28
Iparművészeti Múzeum 13 10
Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája Millenáris Park
13 14
16
20
Pataky Művelődési Ház
26
Petőfi Csarnok
29 20%
19
38
19
25
30 18
11
0%
50
24
13 9
58
37
Corvin mozi 3 16 (új) Nemzeti Színház
59
22
29 29
19
24
19
32
22
33
40%
N=teljes minta
97
25 60%
12 3 13 41
23
31
1
80%
12 21 100%
egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT
Kulturális célú épületek tetszése Nemzeti Múzeum
4,5
Vígszínház
4,4
Iparművészeti Múzeum
4,3
Corvin mozi
3,5
(új) Nemzeti Színház
3,4
Közösségi Ház Hajógyári sziget
3,4
Művészetek Palotája
3,1
Millenáris Park
3,1
Pataky Művelődési Ház
2,4
Petőfi Csarnok
2,3 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Kulturális célú épületek tetszése Nemek szerinti eltérések Nemzeti Múzeum
4,5 4,5
férfi nõ
Vígszínház
4,3 4,2
Iparművészeti Múzeum
4,4
3,6 3,5 3,5 3,4 3,4 3,4
Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája Millenáris Park
3
3,1 3,1 3,1
2,4 2,3 2,3 2,2
Pataky Művelődési Ház Petőfi Csarnok 1 N=teljes minta
4,5
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
98
5
Kulturális célú épületek tetszése Életkor szerinti eltérések Nemzeti Múzeum
4,4 4,5 4,5 4,6 4,2 4,5 4,5 4,4 4,1 4,3 4,4 4,4
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Vígszínház Iparművészeti Múzeum Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája
2,7
Millenáris Park 2,5 2,2 2,4 2,3 2,4 2,3 2,2 2,2
Pataky Művelődési Ház Petőfi Csarnok 1
2
2,9 2,8
3,6 3,5 3,6 3,4 3,7 3,6 3,4 3,1 3,5 3,5 3,3 3,1 3,5 3,2 3,1 3,2 3,2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Kulturális célú épületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Nemzeti Múzeum
4,4 4,5 4,5 4,6 4,4 4,4 4,4 4,5
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Vígszínház Iparművészeti Múzeum
4,2 4,2 4,3 3,5 3,5 3,5 3,6 3,4 3,6 3,5
Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája 2,9 3
Millenáris Park Pataky Művelődési Ház
2,2 2,2
Petőfi Csarnok 1 N=teljes minta
1,9 2
2,4 2,5 2,4
3,2 3,1 3,3 3,4 3,5 3,1 3,1 3,2 3,1 3,1 3,2
2,5 2,4 3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
99
4,5
5
Az imázsvizsgálat során a kulturális célú létesítmények három csoportra váltak szét.
Történelmi épületek E csoportba a három leginkább tetsző kulturális célokat szolgáló épület – a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház került – illetve kevésbé határozottan, de ide sorolódik a Corvin mozi is. Mint azt már megszokhattuk, a ’polgári’, ’magyaros’, történelmi épületek képviselik válaszadóink percepciójában az építészeti értéket. Kifinomult, kimunkált, harmonikus, szép épületként jelennek meg válaszadóink gondolkodásában. Otthonosnak tartják ezeket az építményeket, olyan intézményeket látnak bennük, melyekben jó lenni, dolgozni. Azonosulnak ezzel az építészeti megfogalmazással.
Modern, nyugatias épületek E szegmensbe tartozik az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája illetve – némileg elkülönülve - a Millenáris Park. Az új Nemzeti Színház és a Millenáris Park modern, ezzel összefüggésben nyugatias, újító szellemű épületek. Monumentálisként, világvárosiként látják őket válaszadóink. (Fontos felfigyelnünk arra, hogy miközben a két épület a valóságban stílusa meglehetősen különböző – a válaszadók percepciójában mennyire közel állnak egymáshoz.) A Millenáris Park szintén modern épületként jelenik meg térképünkön. Csoporton belüli megkülönböztető jellemzője a monumentalitás hiánya illetve fiatalosság, mely vélhetően nemcsak az épület jellegéből, de funkciójából is fakad.
100
’Szocreál’ E csoportba tartozik a Pataky Művelődési Központ illetve a Petőfi Csarnok. Mindkét épület tipikus megtestesítője annak, amit a fókuszcsoportok résztvevői – a stílustörténeti meghatározástól némiképp eltérő módon – ’szocreálként’ aposztrofáltak. A csoportba tartozó épületek fölött már eljárt az idő, szegényesnek, elmaradottnak tűnnek fel a válaszadók szemében. (A lakótelepek mellett éppen ezek az épületek azok, amik a modernitásba a múlandóságot, eldobhatóságot beleláttatják a válaszadókkal. Míg a történelmi épületeket koruk ellenére időtállónak érzik, a ’szocreál’ épületek esetében azt tapasztalják, hogy relatíve új voltuk ellenére már elhaladt felettük az idő.)
A Közösségi Ház (Hajógyári sziget) nem sorolható be egyik csoportba sem – a térkép közepén az origóhoz közel helyezkedik el. A fővárosiak érzékelik az épület originalitást, azt, hogy nem hasonlít egyik csoport épületeire sem, de – mint láttuk – tetszése nem volt kiemelkedő.
Kulturális célú épületek imázsa
31%
N=teljes minta
59%
101
KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%) NEMZETI MÚZEUM
KÖZÖSSÉGI HÁZ HAJÓGYÁRI SZIGET
PATAKY MŰVELŐDÉ SI HÁZ
MILLENÁRI S PARK
PETŐFI CSARNOK
VÍGSZÍNHÁ Z
60
61
16
4
13
3
59
65
3
6
9
13
31
12
2
3
3
56
65
3
2
4
2
50
11
31
38
3
2
17
7
28
22
3
igényes
17
22
30
48
45
9
2
11
3
49
magyaros
12
2
7
31
34
18
2
8
4
23
nyugatias
4
42
47
4
4
2
2
20
2
2
különleges
5
18
35
31
16
13
1
11
1
19
értékes
18
15
24
55
60
8
4
8
3
49
harmonikus
14
9
16
42
47
15
2
7
2
39
kifinomult, kimunkált
8
5
14
51
39
7
0
4
2
40
változatos, sokszínű
8
11
26
34
10
6
3
12
2
16
zavaros
4
12
17
1
0
4
15
19
21
1
szegényes
9
3
4
1
0
9
33
17
36
1
újító szellemű
5
37
48
2
4
7
4
21
7
2
CORVIN MOZI
MŰVÉSZET EK PALOTÁJA
(ÚJ) NEMZETI SZÍNHÁZ
IPARMŰVÉS ZETI MÚZEUM
szép
26
19
33
modern
8
54
történelmi
24
fiatalos
102
KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%) NEMZETI MÚZEUM
KÖZÖSSÉGI HÁZ HAJÓGYÁRI SZIGET
PATAKY MŰVELŐDÉ SI HÁZ
MILLENÁRI S PARK
PETŐFI CSARNOK
VÍGSZÍNHÁ Z
0
1
7
34
10
38
2
9
17
15
17
2
9
3
24
10
15
23
22
13
1
12
3
27
4
28
29
3
1
9
19
16
20
1
hangulatos
22
9
18
34
28
22
3
14
5
41
zsúfolt
7
7
8
4
2
2
8
8
18
2
monumentál is
2
34
39
18
23
2
1
8
2
6
világvárosi
4
38
48
17
19
2
2
13
3
12
polgári
21
5
8
29
27
5
7
11
5
37
jó lehet benne lenni, élni, dolgozni
14
15
20
26
23
14
5
12
4
27
praktikus, jól kihasználha tó
20
25
28
21
19
12
9
19
9
21
egyszerű, letisztult
13
16
13
6
21
13
6
15
8
10
CORVIN MOZI
MŰVÉSZET EK PALOTÁJA
(ÚJ) NEMZETI SZÍNHÁZ
IPARMŰVÉS ZETI MÚZEUM
elmaradott
9
1
3
otthonos
15
6
nekem való
13
idegen, távoli
103
KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%)
szép a színe jó anyagokból van N=teljes minta
NEMZETI MÚZEUM
KÖZÖSSÉGI HÁZ HAJÓGYÁRI SZIGET
PATAKY MŰVELŐDÉ SI HÁZ
MILLENÁRI S PARK
PETŐFI CSARNOK
VÍGSZÍNHÁ Z
33
19
11
1
7
1
33
49
48
13
3
10
4
50
CORVIN MOZI
MŰVÉSZET EK PALOTÁJA
(ÚJ) NEMZETI SZÍNHÁZ
IPARMŰVÉS ZETI MÚZEUM
11
9
20
22
18
25
104
Budapest bevásárlóközpontjainak megítélése Spontán módon válaszadóink legnagyobb arányban – a megkérdezettek harmada – a Westendet említette az építészetileg legvonzóbb bevásárlóhelyek (üzletközpontok, bevásárlócsarnokok, áruházak) között, de népszerűnek bizonyult az Eurocenter, az Árkád, a Mamut és a Duna Pláza is. A legkevésbé vonzó vásárlási célokat szolgáló épületek között válaszadóink több mint tizede említette az erőteljes építészeti vitákat kiváltó Lehel Csarnokot, a Budagyöngye Bevásárlóközpontot illetve a Rákóczi téri csarnokot.
Budapest legvonzóbb bevásárlóközpontjai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Westend
33
Eurocenter
22
Árkád
18
Mammut
16
Duna Pláza
15
Lehel csarnok
8
Budagyöngye bevásárlócsarnok
5
Lurdy Ház
5
Campona
4 0
20
40
N=teljes minta
105
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó bevásárlóközpontjai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Lehel csarnok
12
Budagyöngye bevásárlóközpont
11
Rákóczi téri csarnok
11
Mammut
7
AUCHAN
7
Árkád
7
Westend
7
Duna Pláza
5
Lurdy Ház
4
Europark
4 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Az üzletközpontok, bevásárlócsarnokok, áruházak köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Westend o Vámház téri bevásárlócsarnok o Mammut o Lehel csarnok o Duna Pláza o Árkád o Skála Metro. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
106
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK Westend 32.
Vámház téri bevásárlócsarnok 33.
Árkád 34.
Lehel csarnok 35.
Duna Pláza 36.
Mammut 37.
Skála 38.
107
Lényegében minden általunk vizsgált üzletközpont, bevásárlócsarnok, áruház ismertsége magasnak bizonyult. A budapestiek ismerik, használják ezeket a létesítményeket. Az ismertségben életkor szerinti eltéréseket tapasztalhatunk: az idősebbek, főként a legidősebb korosztály (60 év felettiek) az új üzletközpontokat lényegesen kisebb arányban ismerik, emlékeznek vissza rájuk, mint a fiatalabbak. A Skála Metro ismertsége a középkorúak körében a legmagasabb, mind a fiatalok, mind az idősek körében alacsonyabb az épületet (fel)ismerők aránya. Egyedül a Vámház téri bevásárlócsarnok történelmi épületéről állapíthatjuk meg azt, hogy az idősebbek nagyobb arányban tudták kép alapján emlékezetükbe idézni mint a fiatalabb korosztályok. Az épületek ismertségének összefüggését az életkorral nemcsak az épületek újdonsága/régisége, de a változó – életkori csoportonként eltérő – bevásárlási szokások is okozzák.
Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Westend
84
Vámház téri bevásárlócsarnok
80
Mammut
79
Lehel csarnok
76
Duna Pláza
76
Árkád
75
Skála
71 0
20
40
N=teljes minta
108
60
80
100
Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 86
Westend
82 80
Vámház téri bevásárlócsarnok
79 79
Mammut
78 74
Lehel csarnok
78 76
Duna Pláza
76 77
Árkád
74
nincs szignifikáns Skála különbség
74 0
N=teljes minta
férfi nõ
68 20
40
60
80
100
Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Westend Vámház téri bevásárlócsarnok
86 87
69 73 75
Mammut
85 84 84
79
63 Lehel csarnok 69 Duna Pláza
87 84
77
Árkád
83
53 68 Skála 63 N=teljes minta
0
20
40
109
60
90
77 80 79 76
60
94
74
85
80
80
100
Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 71
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Westend Vámház téri bevásárlócsarnok
91 87 89 76 76 78
86
64 Mammut 69 Lehel csarnok
75
70 Duna Pláza
75
Árkád
79
77 80 55
Skála 0
20
40
60
90
79 81
62
N=teljes minta
86
79
71 74 80
84 84
87 100
A leginkább tetsző bevásárlóközpontnak, bevásárlócsarnoknak ismét egy történelmi épület, a Vámház téri csarnok bizonyult. Mint láttuk a spontán említések között lényegében nem fordult elő ez az épület, bár sokan ismerik. Ez vélhetően annak tulajdonítható, hogy – bár a kérdés szövegében szerepelt a bevásárlócsarnok kifejezés is – a fővárosiak, ha vásárlásról van szó, akkor ma már elsősorban az üzletközpontokra és hipermarketekre gondolnak. Az új üzletközpontok (Westend, Duna Pláza, Mamut, Árkád) megítélése megosztja a válaszadókat, a fiatalok lényegesen kedvezőbben vélekednek róluk, mint az idősebb, főként a 60 év feletti korosztály tagjai. Az üzletközpontok megítélésében iskolai végzettség szerint is találunk eltéréseket. Ezek az épületek leginkább a szakmunkásképzőt végzetteknek tetszenek, s az iskolai végzettség növekedésével a tetszés mértéke csökken. (A 8 általánost vagy kevesebb osztályt végzettek elsősorban a 60 év felettiek között felülreprezentáltak, az életkori sajátosságokból adódik tehát, hogy a legkevésbé iskolázott réteg nem tartja vonzónak ezeket az épületeket.) Hozzá kell tennünk azonban, hogy az épületek megítélése nyilvánvalóan nem független attól, hogy a válaszadók hogyan viszonyulnak a fogyasztás legújabb helyszíneihez, a bevásárlóközpontokhoz. Az idősek és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők relatíve alacsony tetszése valószínűleg a bevásárlóközpontokkal kapcsolatos negatív értékítéletükkel is összefügg. A legkevésbé tetsző bevásárlási célokat szolgáló épületek a Lehel csarnok illetve a Skála Metro áruház voltak. Mindkét épület megítélése erőteljesen megosztja a válaszadókat, s mindkettő – mint a modern épületek általában – a fiatalok, 18-29 évesek körében népszerű. 110
Bevásárlóközpontok tetszése Vámház téri bevásárlócsarnok 24 Westend
10
14
Duna Pláza
9
16
Mamut
9
17
Árkád
11
Lehel csarnok
21
Skála
21
0%
28
27
24
30
20%
18
2
60%
egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT
12 1 9 1 14
28
40%
2
20
30
30
19
25
29 19
1
29
24
23
21
0
42
36
16
80%
61 100%
N=teljes minta
Bevásárlóközpontok tetszése Vámház téri bevásárlócsarnok
4,1
Westend
3,5
Duna Pláza
3,3
Mammut
3,2
Árkád
3,1
Lehel csarnok
2,8
Skála
2,5 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
111
5
Bevásárlóközpontok tetszése Nemek szerinti eltérések 4,1 4,1
férfi nõ
Vámház téri bevásárlócsarnok
3,6
Westend
3,4
Duna Pláza
3,3 3,3
Mammut
3,3 3,2 3,2
Árkád
3 2,8 2,7
Lehel csarnok
2,7
Skála
2,4 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Bevásárlóközpontok tetszése Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Vámház téri bevásárlócsarnok Westend Duna Pláza
3,5
2,8
3,3
2,7
3,7
4,2 4,2
3,9
3,6 3,5 3,4
2,8
Mammut
3,5 3,5
3,2 3 3,1 2,9 3,1
Árkád
2,6 2,7 2,7 2,8 2,3 2,5 2,5
Lehel csarnok Skála 1 N=teljes minta
4 4
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
112
5
Bevásárlóközpontok tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 3,9 3,9
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Vámház téri bevásárlócsarnok Westend
3,3
Duna Pláza
3,1 3
Mammut
3,1 3
Árkád
3,1
2,7 2,7 2,8
Lehel csarnok
3,4
4,4
3,9
3,6
3,5
3
2,5 2,6 2,7 2,5 2,4
Skála 1 N=teljes minta
3,6 3,3 3,3 3,6 3,4
4,1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
Válaszadóinkat arról is megkérdeztük, hogy – ha az elérhetőség, az árszint és a választék azonos lenne – akkor a vizsgált bevásárlócsarnokok, üzletközpontok közül melyikben vásárolnának legszívesebben. A fővárosiak több mint harmada a Vámház téri csarnokot, negyedük a Westendet, tizedük a Duna Plázát választotta volna. A tetszésnél tapasztaltakkal egybehangzóan a Vámház téri csarnokot elsősorban az idősebbek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők választották volna.
113
Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Westend 24%
Vámház téri bevásárlócsarnok 35%
NT 1% egyikben sem 7% Skála 1% Árkád 8%
Mamut 8%
Lehel csarnok 6%
Duna Pláza 10%
N=teljes minta
Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések
férfi
nõ
30
18
0%
30
40
20%
40%
9
8
60%
4
8
11
10
80%
N=teljes minta
114
9 151
7 1 9
100%
Westend Vámház téri bevásárlócsarnok Mamut Lehel csarnok Duna Pláza Árkád Skála egyikben sem NT
Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
29
30-44 éves
23
35
45-59 éves
29
23
37
60 éves vagy idõsebb 10 0%
7 11
13 33
9 1 10 9 6 1
7 8
51 20%
11
14 4 6
Westend Vámház téri bevásárlócsarnok Mamut Lehel csarnok Duna Pláza Árkád Skála egyikben sem NT
9 4 6 6 1 12 1
40%
60%
80%
100%
N=teljes minta
Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
21
32
szakmunkásképzõ
középiskola érettségivel
fõiskola, egyetem 0%
48
22
17
18
40
43 20%
9 6
40%
16 41 9 2
11 2 5 9 1 6
10 5 9 7 1 6
4 10 9 12 6 60%
N=teljes minta
115
80%
100%
Westend Vámház téri bevásárlócsarnok Mamut Lehel csarnok Duna Pláza Árkád Skála egyikben sem NT
Az imázsvizsgálat alapján itt is három csoportba sorolhatjuk a bevásárlóközpontokat, áruházakat, üzletközpontokat.
Klasszikus bevásárlócsarnok A történelmi épületeket ebben az épületcsoportban a Vámház téri csarnok képviseli. Mint már megszokhattuk válaszadóink a történelmi épületekhez társítják a magyaros és a ’polgári’ kifejezéseket is. A történelmi épületeket tartják értékesnek, kifinomultnak, jó anyagokból épültnek, szépnek, harmonikusnak. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a történelmi szegmens itt nincs akkora távolságra a modern épületektől, mint azt korábban már megszokhattuk. Ennek oka ebben az épületcsoportban az, hogy az azonosulásra utaló jelzők (’nekem való’, otthonos) illetve az igényesség, változatosság nem kötődnek annyira egyértelműen a történelmi Nagycsarnokhoz. A modern és a történelmi épületek itt osztoznak ezeken a jelzőkön. Ez vélhetően nem csak az épületek építészeti megfogalmazására, de az eltérő vásárlási környezetre is visszavezethető. A modern üzletközpontok funkciójukból adódóan nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy nagy választékot, igényes, rendbentartott környezetet mutassanak a fogyasztók felé. Az üzletközpontok használata azonosulást vált ki.
Modern üzletközpontok E csoportba tartozik a Westend, a Duna Pláza, a Mamut és az Árkád. Fiatalos, újító szellemű épületekként látják válaszadóink az üzletközpontokat. Modern, világvárosi, monumentális, s ennek megfelelően nyugatias épületekként jelennek meg a válaszadók gondolkodásában. Az épületek tehát pontosan azt a fogyasztói és fogyasztásra ösztönző világot jelenítik meg, amit feladatuk a fogyasztók felé felmutatni.
116
Áruház Talán túlzásnak tűnhet, hogy egyetlen áruház, a Skála Metro építészeti megítéléséből a többi ilyen jellegű létesítmény imázsára következtetni. A Skála Metrot azonban éppen azért választottuk a budapesti áruházak közül, mivel ez az egyik utolsóként épült ’klasszikus’ áruház Budapesten, a korunkhoz legközelebb álló épület ebből a műfajból. Az imázsvizsgálat – és a tetszés szintje is – azt mutatja, hogy az épület megkülönböztető jellemzője a szegényesség, elmaradottság. Úgy vélik eljárt az épület (és vélhetően a klasszikus áruház kategória) felett az idő.
A felvázolt struktúrába ezen épületcsoport esetében a Lehel csarnok nem illeszkedik be. A modern, de játékos épület sem a történelmi csarnokok, sem a modern üzletközpontok világába nem illeszkedik be. Mint láttuk, tetszése nem túl erőteljes, megosztja a válaszadókat.
Bevásárlóközpontok imázsa
41%
N=teljes minta
51%
117
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK IMÁZSA (%) WESTEND
VÁMHÁZ TÉRI BEVÁSÁRLÓCSAR NOK
ÁRKÁD
LEHEL CSARNOK
DUNA PLÁZA
MAMMUT
SKÁLA
szép
33
58
17
9
18
16
4
modern
71
5
42
33
55
49
16
történelmi
3
71
2
6
2
2
3
fiatalos
53
4
29
16
43
35
7
igényes
32
51
13
10
19
21
4
magyaros
4
64
3
6
2
3
5
nyugatias
65
4
29
15
49
42
7
különleges
21
37
7
24
17
11
2
értékes
19
62
6
7
13
13
3
harmonikus
17
53
9
6
12
13
6
kifinomult, kimunkált
11
60
7
6
9
7
2
változatos, sokszínű
27
35
13
20
15
13
2
zavaros
13
3
15
31
9
7
13
szegényes
1
1
10
9
2
1
39
újító szellemű
47
6
20
25
33
25
3
elmaradott
1
2
7
6
1
1
42
118
BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK IMÁZSA (%) WESTEND
VÁMHÁZ TÉRI BEVÁSÁRLÓCSAR NOK
ÁRKÁD
LEHEL CSARNOK
DUNA PLÁZA
MAMMUT
SKÁLA
otthonos
16
39
9
8
11
8
3
nekem való
26
38
11
9
14
11
3
idegen, távoli
27
6
21
25
25
23
23
hangulatos
29
51
11
13
15
14
4
zsúfolt
29
14
21
21
19
20
13
monumentális
47
8
11
4
27
28
9
világvárosi
58
13
23
8
39
35
2
polgári
6
48
6
9
3
4
9
jó lehet benne lenni, élni, dolgozni
23
35
10
11
15
12
6
praktikus, jól használható
34
45
21
14
25
23
12
egyszerű, letisztult
15
24
13
4
12
13
17
szép a színe
19
42
9
8
12
11
4
jó anyagokból van N=teljes minta
23
56
12
11
17
19
3
119
Budapest templomainak megítélése Budapest építészeti szempontból legvonzóbb templomai közé válaszadóink háromötöde sorolja a Mátyás templomot, s több mint fele a Bazilikát. A megkérdezettek majdnem tizede említette e kérdésnél a Dohány utcai zsinagógát is. A többi templom népszerűsége meg sem közelíti a Bazilikáét vagy a Mátyás templomét. Érdemes azonban felfigyelnünk arra, hogy a többek által említett templomok között mindössze egy – a Pasaréti téri – akad, mely modernnek nevezhető. Építészeti szempontból kevéssé vonzó templomokat válaszadóink meglehetősen nehezen tudtak felidézni. Az a néhány templom, melyet többen is említettek elsősorban a modern épületek közül kerülnek ki (Gazdagréti, Városmajori, Pasaréti téri templomok). Emellett néhányan a Dohány utcai zsinagógát is említették, mely esetben lehetséges, hogy nemcsak építészeti szempontok játszottak szerepet az elutasításban.
Budapest legvonzóbb templomai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Mátyás templom
62
Bazilika
54
Dohány utcai zsinagóga
9
Batthyány téri templom
4
Ferences templom
3
Szent László téri templom
3
Rózsák tere-i templom
3
Pasaréti téri templom
3
Bakáts téri templom
2
Belvárosi Plébánia templom
2
Kálvin téri Református templom
2
Deák téri evangélikus templom
2
Horváth M. téri templom
2 0
20
40
N=teljes minta
120
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó templomai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Gazdagréti templom
5
Dohány utcai zsinagóga
4
Pasaréti téri templom
3
Városmajori templom
3
Bazilika
2
Farkasréti templom
1
Csepeli görögkatolikus templom
1
Újpesti katolikus templom
1
Belvárosi Plébánia templom
1
Csepeli Szabadság úti Jehova templom
1
Ecseri úti templom
1
modern templomok
1
Ferences templom
1
Bosnyák téri templom
1
XI. Szt. Gellért templom
1
Kálvin téri Református Templom
1 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A budapesti templomok köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Bazilika o Mátyás templom o Dohány utcai zsinagóga o Batthyány téri templom o Pasaréti téri templom o Városmajori templom o Gazdagréti templom. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
121
TEMPLOMOK Városmajori templom 39.
Gazdagréti templom 40.
Pasaréti téri templom 41.
Bazilika 42.
Batthyány téri templom 43.
Dohány utcai zsinagóga 44.
Mátyás templom 45.
122
A Bazilika és a Mátyás templom ismertsége lényegében teljes körű. A Dohány utcai zsinagógát a válaszadók háromnegyede, a Batthyány téri templomot kétharmaduk ismeri. A három vizsgált modern templomot – a Pasaréti, a Városmajori és a Gazdagréti templomot – a megkérdezettek közel kétötöde látta már korábban is. A Pasaréti templom elsősorban az idősebbek, a Gazdagréti templom pedig a 45-59 éves korosztály körében ismertebb az átlagosnál. (Úgy véljük, ebben a környéken élők sajátos korösszetétele is szerepet játszhat.) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, főként a főiskolát, egyetemet végzettek a templomok közül is az átlagosnál lényegesen többet idéztek fel.
Mely templomokra emlékszik? Bazilika
91
Mátyás templom
89
Dohány utcai zsinagóga
72
Batthyány téri templom
63
Pasaréti téri templom
38
Városmajori templom
38
Gazdagréti templom
35 0
20
40
N=teljes minta
123
60
80
100
Mely templomokra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 87
férfi nõ
Bazilika
94 85
Mátyás templom
93 73 72
Dohány utcai zsinagóga 64 62
Batthyány téri templom Pasaréti téri templom
39 38
Városmajori templom
39 37 37
Gazdagréti templom
33 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely templomokra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 91 90 94 87
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Bazilika Mátyás templom
80 71
Dohány utcai zsinagóga
64 63 61 66 61
Batthyány téri templom 31
Pasaréti téri templom 27
Városmajori templom
30 27
Gazdagréti templom 0
35 35
41
89 93 90
75 77
45
44 42
34
20
46 40
N=teljes minta
124
60
80
100
Mely templomokra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 87
93 93 88 87 95 88 90
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Bazilika Mátyás templom
56
Dohány utcai zsinagóga 47
Batthyány téri templom
36 24
Városmajori templom
21 20
Gazdagréti templom 0
63
86 82
26
17
Pasaréti téri templom
58
76 73
30
69
35
63
32
20
63 40
60
80
100
N=teljes minta
Mint az a spontán tetszés mérésekor is egyértelművé vált az építészeti szempontból leginkább vonzónak tartott templom Budapesten a Mátyás templom és a Bazilika. A segített tetszés-vizsgálatkor lényegében nem akadt olyan válaszadó, akinek e két épület ne tetszett volna. Ezt igazán nem tekinthetjük meglepőnek, hiszen mindkét templom Budapest legfontosabb turisztikai látványosságai, szimbólumai közé tartozik. Megállapíthatjuk emellett, hogy a másik két történelmi egyházi épület, a barokk Batthyány téri templom illetve a Dohány utcai zsinagóga tetszési átlagosztályzata is igen magas. Mindkét épület – de főként a zsinagóga – elsősorban a magas iskolai végzettségűek körében aratott építészeti szempontból elismerést. A modern templomok - a Pasaréti, a Városmajori és a Gazdagréti templom – megítélése lényegesen kedvezőtlenebb, mint a történelmi épületeké. A Városmajori templomot építészeti szempontból a felsőfokú végzettséggel rendelkezők lényegesen kedvezőbben ítélik meg, mint az alacsonyabban iskolázott válaszadók.
125
Templomok tetszése Mátyás templom
4,7
Bazilika
4,6
Batthyany téri templom
4,2
Dohány utcai zsinagóga
4,1
Városmajori templom
3,2
Gazdagréti templom
3,1
Pasaréti téri templom
3 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Templomok tetszése Nemek szerinti eltérések 4,6
férfi nõ
Mátyás templom
4,8 4,5
Bazilika
4,7 4,1
Batthyany téri templom
4,3 3,9
Dohány utcai zsinagóga
4,2 3,2 3,2
Városmajori templom
3,1 3,1
Gazdagréti templom 3
Pasaréti téri templom
3,1 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
126
5
Templomok tetszése Életkor szerinti eltérések 4,5
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Mátyás templom Bazilika
4,5 4,6 4,7 4,6 4,1 4,3 4,2 4,2
Batthyany téri templom 3,8
Dohány utcai zsinagóga Városmajori templom
2,9
Gazdagréti templom
2,9 3 3 2,9
Pasaréti téri templom 1
2
4,7 4,8 4,7
4,1 4,2 4,1
3,2 3,4 3,3 3,3 3,3 3,1 3,1
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Templomok tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,6 4,7 4,7 4,7 4,6 4,5 4,6 4,7
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Mátyás templom Bazilika
4,1 4,3 4,2 4,4
Batthyany téri templom 3,7 3,8
Dohány utcai zsinagóga 3,1 3 3,1
Városmajori templom
3
Gazdagréti templom
4,6
3,6
3,2 3,1 3,2
2,9 3,1 3 3,2
Pasaréti téri templom 1
N=teljes minta
4
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
127
5
Budapest szállodáinak megítélése Spontán módon válaszadóink majdnem fele a Gellért Szállót sorolta Budapest építészetileg legvonzóbb szállodái közé. Emellett a Hotel Kempinskit, a Royal Szállót, a Várnegyedben elhelyezkedő Hilton Szállót épületét illetve a Marriot (korábban Intercontinental) szállót említették nagyobb arányban a válaszadók mint vonzó épületet. Azt láthatjuk tehát, hogy a szállodák esetében – bár a Gellért bizonyult a legkedveltebbnek – nemcsak történelmi épületeket említettek spontán módon a megkérdezettek. Olyan szállodára, mely kevéssé vonzó relatíve kevesen tudtak visszaemlékezni. A válaszadók tizede a Sofitel Átrium épülete, 7%-a a Marriot (korábban Intercontinental) szálló esetében érezte úgy, hogy építészeti szempontból kevéssé vonzóak.
Budapest legvonzóbb szállodái Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Gellért Szálló
45
Hotel Kempinski
16
Royal
15
Hilton - Várban
13
Marriot - Intercontinental
10
Sofitel Átrium
7
Palace Hotel
6
Korona
6
Astoria
5
Gresham
5 0
20
40
N=teljes minta
128
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó szállodái Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sofitel Átrium
9
Marriot - Intercontinental
7
Korona
6
Liget Hotel
5
Hotel Kempinski
4
Royal
4
Novotel
3
Hilton - Várban
3 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A budapesti szállodák köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Gellért Szálló o Hotel Kempinski o Royal o Marriot/Intercontinental 3 o Korona o Palace Hotel o Sofitel Átrium o Liget Hotel. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
3
A kérdezés során a szálloda korábbi nevét (Intercontinental) is használtuk, mivel úgy véltük, hogy a korábbi évtizedek alatt ez a név rögzült – főként az idősebb – válaszadók emlékezetében.
129
SZÁLLODÁK Gellért szálló 46.
Hotel Kempinski 47.
Palace Hotel 48.
Liget Hotel 49.
(Sofitel) Átrium 50.
Marriot/Intercontinental 51.
Korona szálló 52.
Royal szálló 53.
130
A Gellért Szálló ismertsége gyakorlatilag teljes körű. A Gellért mellett a Hotel Kempinski ismertsége a legerőteljesebb – a fővárosiak háromötöde emlékezett úgy, hogy már a korábban is látta ezt a szállodát. A legtöbb általunk vizsgált hotelt a megkérdezett fővárosiak valamivel több mint fele ismeri. A Liget Hotel ismertsége – nyilván kevésbé frekventált elhelyezkedése miatt - ennél valamivel alacsonyabb, a megkérdezettek valamivel kevesebb mint kétötöde emlékezett vissza rá. A szállodák esetében (is) általános tendencia, hogy – a gyakorlatilag teljes körű ismertséggel rendelkező Gellért Szállón kívül – minden vizsgált szállodára a felsőfokú végzettségűek emlékeznek vissza a legmagasabb, s a legidősebb korosztály (60 év felettiek) a legalacsonyabb arányban.
Mely szállodákra emlékszik? Gellért Szálló
92
Hotel Kempinski
62
Royal
52
Marriot/Intercontinental
50
Korona
49
Palace Hotel
49
(Sofitel) Átrium
46
Liget Hotel
37 0
20
40
N=teljes minta
131
60
80
100
Mely szállodákra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 90
Gellért Szálló
94 60
Hotel Kempinski
64 55
Royal
49 52 49
Marriot/Intercontinental
50 48
Korona
48 49
Palace Hotel
44 47
(Sofitel) Átrium
férfi nõ
36 38
Liget Hotel 0
N=teljes minta
nincs szignifikáns különbség
20
40
60
80
100
Mely szállodákra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 89 92 96 89
Gellért Szálló 64
Hotel Kempinski
46 44
51 48
Royal
58 56
41
Korona
52 52
38 46
Palace Hotel
51
37 47 49
(Sofitel) Átrium
32 30
Liget Hotel N=teljes minta
61
47
Marriot/Intercontinental
42
27 0
20
40
132
70 69
57
58 55
47 60
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 80
100
Mely szállodákra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések
Hotel Kempinski Royal
43
46
28
Korona
41
27
(Sofitel) Átrium 23
Liget Hotel 0
41 39 37
20
53
69
40
64
52 52
77 75
51 54
26
Palace Hotel
66 64 50 51
34
Marriot/Intercontinental
N=teljes minta
90 97 92 91
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 33
Gellért Szálló
73 59
51 60
80
100
A tetszési arányokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szállodák ’mezőnyének’ abszolút győztese a Gellért Szálló – gyakorlatilag minden válaszadónknak tetszik, de leginkább nagyon tetszik ez az épület. Második helyre, de a Gellérttől jócskán lemaradva ismét egy történelmi épület, a Royal Szálló került – az épület eredeti jellegét megőrző modernizálás úgy tűnik elnyerte a válaszadók tetszését. A Hotel Kempinski illetve a Palace Hotel egymástól stílusban ugyancsak eltérő épülete végzett a harmadik helyen. Mint láttuk válaszadóink elsősorban a történelmi épületek iránt éreznek vonzódást, ehhez képest a Kempinski teljesítménye a tetszési rangsorban igen jónak mondható. A Kempinski tetszési mutatója elsősorban az idősebb korosztályok körében alacsonyabb az átlagosnál, a 60 évesnél fiatalabbak körében lényegében ugyanannyira kedvelik, mint a Royal Szállót. A Royal és a Palace Hotel kedveltsége elsősorban a magas iskolai végzettséggel, leginkább a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők körében magas. A Kempinskin kívül a többi vizsgált modern budapesti szálloda tetszése jóval alacsonyabb. Ezen belül meglepő, hogy éppen a meglehetősen sajátos stílust képviselő Korona Szálló átlagos tetszési aránya egy hajszállal kedvezőbb.
133
Szállodák tetszése Gellért Szálló
4,7
Royal
4
Hotel Kempinski
3,7
Palace Hotel
3,6
Korona
3,2
Marriot/Intercontinental
3
Liget Hotel
2,9
(Sofitel) Átrium
2,9 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Szállodák tetszése Nemek szerinti eltérések Gellért Szálló
4,6 4,7
férfi nõ
3,9 4
Royal 3,7 3,7
Hotel Kempinski 3,5
Palace Hotel
3,7 3,3 3,2
Korona Marriot/Intercontinental
3 3
Liget Hotel
3 2,9
(Sofitel) Átrium
2,9 2,9 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
134
5
Szállodák tetszése Életkor szerinti eltérések Gellért Szálló
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Royal Hotel Kempinski
3,7
3,2
Palace Hotel Korona Marriot/Intercontinental
2,8 2,9
Liget Hotel
2,8 3 2,8 3 2,7 3 2,8
(Sofitel) Átrium 1
2
3,4 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1 3,1
4,6 4,7 4,7 4,7
3,9 3,9 4,1 3,9 3,9 3,9
3,8 3,6 3,7
3,1
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Szállodák tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Gellért Szálló
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Royal Hotel Kempinski
3,7 3,8 3,9 3,5 3,2
Palace Hotel 3
Korona
2,9
Marriot/Intercontinental
2,6
Liget Hotel
3 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9
(Sofitel) Átrium 1
N=teljes minta
2,8
2
3
3,4
4,6 4,6 4,7 4,7 4,4
3,8 3,7 3,7 3,7
3,9
3,3 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
Válaszadóinkat arról is megkérdeztük, hogy melyik vizsgált hotelben szállnának meg szívesen, ha ezt ingyen megtehetnél. A megkérdezettek majdnem fele a Gellért Szállót választaná, elsősorban az idősebbek, főként a 60 év felettiek laknának szívesen e szállodában hosszabbrövidebb ideig.
135
A Royal Szállót a fővárosiak 15%-a, a Kempinskit 13%-a próbálná ki, ha ezt ingyen tehetné. A Royal Szállót a fiatalok preferálják, a 18-29 éves korosztály mintegy negyede itt szállna meg.
Melyik szállodában lakna legszívesebben?
Gellért Szálló 47%
Hotel Kempinski 13%
Palace Hotel 5% Liget Hotel 1% 2% (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinent 4% Korona 4%
egyikben sem 8%
Royal 15% N=teljes minta
Melyik szállodában lakna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések
férfi
42
nõ
0%
13
51
20%
21 3 6
14
40%
5
18
7 012 4
60%
N=teljes minta
136
80%
10
12
7 1
100%
Gellért Szálló Hotel Kempinski Palace Hotel Liget Hotel (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinental Korona Royal egyikben sem NT
Melyik szállodában lakna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
34
30-44 éves
17
22 6
43
45-59 éves
20
48
60 éves vagy idõsebb
20%
24
10 012 5
16
57
0%
8 2
212 4 4
5
13
15
10
1 5 2 4 5 10
40%
60%
51
Gellért Szálló Hotel Kempinski Palace Hotel Liget Hotel (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinental Korona Royal egyikben sem NT
14 1
80%
100%
N=teljes minta
Melyik szállodában lakna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
szakmunkásképzõ
középiskola érettségivel
fõiskola, egyetem
0%
47
32
12 5 14 2 14
23
13 4 6 5
52
15
15 212 4 6
45
20%
15 1
8 10 4 6 3
40%
N=teljes minta
137
60%
12
13 5
20
80%
5
100%
Gellért Szálló Hotel Kempinski Palace Hotel Liget Hotel (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinental Korona Royal egyikben sem NT
Budapest oktatási célú intézményeinek megítélése Spontán módon válaszadóink majdnem ötöde sorolta a BME új épületeit, további majdnem tizedük az ELTE új lágymányosi részeit az építészeti szempontból legvonzóbb oktatási célú intézmények közé. Az ELTE épületei közül a megkérdezettek tizede említette a Trefort kertet, s további 6% a Szerb utcai épületet, 3% pedig a Jogi Kart. Az ELTE és a BME épületek mellett a ’Közgáz’ (Corvinus Egyetem) bizonyult még népszerűnek, a fővárosiak 15%-a sorolta a legvonzóbb oktatási intézmények közé. A legkevésbé vonzó egyetemi épülete egyértelműen a SOTE – a fővárosiak ötöde vélekedik így spontán módon.
Budapest legvonzóbb oktatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Közgáz (Corvinus) Egyetem
15
BME új épületei
17
Trefort kert
10
Szent Margit Gimnázium
8
ELTE új épületei
7
ELTE - Szerb utca
6
SOTE
6
Waldorf iskola
5
Móricz Zsigmond Gimnázium
4
ELTE Jogi Kar N=teljes minta
3 0
20
40
138
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó oktatási intézményei SOTE
18
BME új épületei
3
BME Tavaszmezõ utca
1
Trefort kert
1
Közgáz Egyetem
1
Testnevelési Egyetem
1
Gyógypedagógiai Fõiskola
1
Gábor Dénes Fõiskola
1
Kandó K. Fõiskola
1
PSZÁF
1 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Az oktatási intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o SOTE o ELTE (új épület) o Szent Margit Gimnázium o Trefort kert o Móricz Zsigmond Gimnázium o Szinyei Gimnázium o Waldorf iskola o Szemere Gimnázium. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
139
OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Szent Margit Gimnázium 54.
Waldorf iskola 55.
ELTE (új épület) 56.
Trefort kert 57.
Móricz Zsigmond Gimnázium 58.
Szinyei Gimnázium 59.
SOTE 60.
Szemere Gimnázium 61.
140
A vizsgált egyetemi illetve iskolaépületek közül a SOTE épülete bizonyult a legismertebbnek, a Budapesten meglehetősen ritka méretű toronyházat a megkérdezettek kétharmada látta már korábban is. Az ELTE új épületét a válaszadók fele, a Szent Margit Gimnáziumot ennél valamivel kevesebben ismerik. Meglepő, hogy az ELTE – meglehetősen frekventált helyen álló - Trefort kerti épületére csak a megkérdezettek alig kétötöde emlékezett vissza. Ebben úgy véljük némiképp ’ludas’ lehet az épület felújítása, mely a komor sötétszínű épület megtisztításával egészen más képet ad most, mint korábban. (A kérdezés során használt fotón a felújított épületet mutattuk, annak érdekében, hogy az építészeti megítélést ne az épület állaga befolyásolja.) A Móricz, a Szinyei, a Szemere Gimnázium és a Waldorf iskola – lévén inkább helyi jelentőségű intézmények – alacsonyabb ismertséggel rendelkeznek. Az oktatási intézmények esetében (is) a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők lényegesen több épületet ismernek, mint a többi válaszadó. Ez a tendencia – érthető módon – talán ezen épületcsoport esetében a legerősebb.
Mely oktatási intézményre emlékszik? SOTE
66
ELTE (új épület)
51
Szent Margit Gimnázium
44
Trefort kert
32
Móricz Zsigmond Gimnázium
28
Szinyei Gimnázium
21
Waldorf iskola
20
Szemere Gimnázium
19 0
20
40
N=teljes minta
141
60
80
100
Mely oktatási intézményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 66 66
SOTE 53 50
ELTE (új épület) 40
Szent Margit Gimnázium
48 36
Trefort kert
30 30
Móricz Zsigmond Gimnázium
26 20 21
Szinyei Gimnázium
18
Waldorf iskola
22 férfi nõ
19 18
Szemere Gimnázium 0
N=teljes minta
nincs szignifikáns különbség
20
40
60
80
100
Mely oktatási intézményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 66
SOTE
52
ELTE (új épület)
40 43 40 39 38 28 35 29 40 22 28 25 25 15 26 17 24 24 20 14 23 12 24 15
Szent Margit Gimnázium Trefort kert Móricz Zsigmond Gimnázium Szinyei Gimnázium Waldorf iskola Szemere Gimnázium N=teljes minta
0
20
40
142
53 54
71 74
59
53
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 60
80
100
Mely oktatási intézményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 56
SOTE 37
ELTE (új épület) 31
Szent Margit Gimnázium 20
Trefort kert
20
Móricz Zsigmond Gimnázium 12
Szinyei Gimnázium
19
15 16 16
Szemere Gimnázium 0
38
42
31
77
67 65
54
26 27
41
23 34
14 17 19
Waldorf iskola
N=teljes minta
24
53 51
66 67
33 28
20
40
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 60
80
100
Az oktatási intézmények körében nem annyira erőteljes a történelmi épületek iránti vonzalom, mint az más épületcsoportokban tapasztalható volt. A leginkább tetszőnek itt is a Szent Margit Gimnázium eklektikus épülete bizonyult, de a Móricz Zsigmond Gimnázium modern épületének átlagértéke – különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében - alig maradt el az ’első helyezettétől’. Úgy véljük, ebben szerepet játszhat az, hogy a Móricz Gimnázium épülete mind anyagában, mind pedig formájában ’emberközelibb’. A nemcsak négyszögletes formák, a téglaburkolat illetve a monumentalitás hiánya ’emészthetőbbé’, sőt kifejezetten szimpatikussá teszik a fővárosiak számára. A Trefort kert illetve a Waldorf iskola az előzőeknél némiképp kedvezőtlenebb értékelést kapott, de átlagpontszámuk még így is figyelemre méltó. A Waldorf iskola organikus épülete elsősorban a fiatal középkorúak (30-44 évesek) körében népszerű. Két történelmi – bár kevésbé ismert épület – a Szemere és a Szinyei Gimnázium értékelése már inkább kedvezőtlen. A Szemere szigorú tömbje illetve a Szinyei némiképp elhanyagolt állapotú épülete nem nyerte meg válaszadóink tetszését. A legkevésbé kedvelt oktatási épületnek – mint azt már a spontán említések során is láthattuk – a SOTE toronyháza bizonyult. Ez az épület – úgy véljük – jó összefoglalása annak, amit a fővárosiak a modern épületekben nem kedvelnek.
143
Oktatási intézmények tetszése Szent Margit Gimnázium
4,2
Móricz Zsigmond Gimnázium
4
Trefort kert
3,8
Waldorf iskola
3,8
ELTE (új épület)
3,5
Szemere Gimnázium
2,9
Szinyei Gimnázium
2,6
SOTE
2,2 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Oktatási intézmények tetszése Nemek szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium
4,1
férfi nõ
4,3
Móricz Zsigmond Gimnázium
3,9 4
Trefort kert
3,8 3,9 3,8 3,8
Waldorf iskola 3,4 3,5
ELTE (új épület) 3
Szemere Gimnázium
2,8 2,7 2,6
Szinyei Gimnázium 2,2 2,1
SOTE 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
144
5
Oktatási intézmények tetszése Életkor szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium
4,1 4,2 4,4 4,1
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Móricz Zsigmond Gimnázium Trefort kert
4 3,9 4,2 3,8 3,8 3,7 3,9 3,8 3,9 4,1 3,8
Waldorf iskola ELTE (új épület) Szemere Gimnázium
2,7
Szinyei Gimnázium
2,7 2,6 2,6 2,7
1,9
SOTE 1
2,3 2,2 2,3
2
3,2 3,1
3,5 3,5 3,5 3,6
2,9 2,9
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Oktatási intézmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium
4
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Móricz Zsigmond Gimnázium Trefort kert
3,8 3,8
3,7 3,8 3,8 3,9
3,2
ELTE (új épület) 2,7 2,8 2,9
Szemere Gimnázium 2,4
Szinyei Gimnázium SOTE
1,9 1
N=teljes minta
2,3 2,2 2,2
2
4
3,8 3,6 3,8
Waldorf iskola
2,7 2,6 2,7
3
3,5 3,5
4,2 4,2
4,3 4,1
3,7
3,2
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
145
4,4
5
Budapest közigazgatási intézményeinek megítélése Budapest legvonzóbb közigazgatási intézménye a spontán említések alapján (is) a Parlament, válaszadóink több mint fele említette. (A többi válaszadónak vélhetően nem jutott eszébe, hogy a Parlament szimbolikus épülete egyben közigazgatási intézmény is.) Spontán módon a megkérdezettek ötöde sorolta az építészetileg leginkább vonzó fővárosi épületek közé a Rendőrpalota, tizedük pedig a Városháza (a Fővárosi Önkormányzat) épületét. A Rendőrpalota építészeti megítélése – mint ezt később is látni fogjuk - igencsak megosztja a közvéleményt, míg spontán módon a válaszadók ötöde a legvonzóbb, tizedük a legkevésbé vonzó közigazgatási épületek közé sorolta.
Budapest legvonzóbb közigazgatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Parlament
54
Rendõrpalota
18
Városháza
10
Külügyminisztérium
7
Sándor Palota
5
Mezõgazdasági Minisztérium
4
Belügyminisztérium
3
Megyeháza
3
Pénzügyminisztérium
2
XIII. ker Önkormányzat
2
Fõvárosi Bíróság
2
II. ker Önkormányzat
2 0
20
40
N=teljes minta
146
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó közigazgatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Rendõrpalota
11
Városháza
4
Külügyminisztérium
3
Ipari Minisztérium
2
Megyeháza
2
Csepeli Önkormányzat
2
Képviselõház
2
XVIII. kerületi Rendõrség
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A közigazgatási intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Parlament o Rendőrpalota o Városháza (Fővárosi Önkormányzat) o Külügyminisztérium o Megyeháza (Pest Megyei Önkormányzat). A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
147
KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Rendőrpalota 62.
Megyeháza 63.
Külügyminisztérium 65.
Városháza 64.
Parlament 66.
148
A Parlament ismertsége természetesen teljes körű. A Rendőrpalotát a megkérdezettek több mint négyötöde, a Városházát háromötöde látta már a kutatást megelőzően is. A Külügyminisztérium épületét a válaszadók fele, a Megyeházáét ennél valamivel kevesebben ismerik.
Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Parlament
99
Rendõrpalota
83
Városháza
61
Külügyminisztérium
50
Megyeháza
46
0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 83 Rendõrpalota 84 59 Városháza 63 51 Külügyminisztérium 49 45 Megyeháza
férfi nõ
46 N=teljes minta
0
20
40
149
60
80
100
Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 85 85 87
Rendõrpalota 76 55 61
Városháza
70 58 38 53
Külügyminisztérium
57 49 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
37 48 51 45
Megyeháza
N=teljes minta
0
20
40
60
80
100
Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 77
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Rendõrpalota
85 83 90 47 53
Városháza
62 82 35 42
Külügyminisztérium
49 72 34 25
Megyeháza
51 62
N=teljes minta
0
20
40
150
60
80
100
A Parlament épületének tetszése természetesen rendkívül magas, de úgy véljük, hogy a Parlament szimbolikus jelentősége miatt lényegében nem tartozik az építészetileg egyáltalán megítélhető épületek kategóriájába. A Parlamentre tekintő fővárosi polgár nem egyszerűen egy esztétikus épületet lát, hanem lényegében a magyar államiság egyik szimbólumát. A Városháza és a Megyeháza történelmi épületeinek illetve a Külügyminisztérium modern, de az eklektikus városképbe jól illeszkedő épületének értékelése nem kimagasló. Ebben azonban, úgy véljük, szerepet játszhat az is, hogy a kérdezés funkcionális épületszegmensekre alapuló struktúrája miatt a velük nem egy ’súlycsoportot’ képviselő Parlamenttel együtt értékelték őket a válaszadók. A Rendőrpalota – mint igazi modern, monumentális, ’csupaüveg’ – alkotás értékelése természetesen erősen megosztja a válaszadókat. A legfiatalabb korosztály – 18-29 évesek - véleménye szignifikánsan kedvezőbb, mint az idősebbeké.
Közigazgatási intézmények tetszése Parlament 113
81
14
Városháza 4 10
Megyeháza 2 9
Külügyminisztérium
Rendõrpalota 0%
18
16 20%
13 1
29
35
40%
23
22
20
60%
N=teljes minta
151
1
14 1
32
41
14
7
16
35
34
80%
1 100%
egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT
Közigazgatási intézmények tetszése Parlament
4,7
Városháza
3,5
Megyeháza
3,5
Külügyminisztérium
3,3
Rendõrpalota
3,1 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Közigazgatási intézmények tetszése Nemek szerinti eltérések 4,7
férfi nõ
Parlament
4,8 3,4
Városháza
3,6 3,4
Megyeháza
3,5 3,2
Külügyminisztérium
3,4 3,2
Rendõrpalota
3,1 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
152
5
Közigazgatási intézmények tetszése Életkor szerinti eltérések 4,7 4,8 4,7 4,8
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Parlament
Városháza
3,5 3,5 3,5 3,5 3,4 3,4 3,5 3,6
Megyeháza 3 Külügyminisztérium
3,3 3,2 3
Rendõrpalota
2,9 1
2
3,5
3,4 3,2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Közigazgatási intézmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,6 4,7 4,8 4,7
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Parlament
Városháza
3,2
3,3 3,2
Megyeháza
3,6 3,7
3,5
3,7
3,2 3,3 3,4 3,2
Külügyminisztérium
3,2 Rendõrpalota 2,9 1
N=teljes minta
3,4
2
3
3,2
3,4
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
153
5
Budapest sportlétesítményeinek megítélése Budapest legvonzóbb sportlétesítményei között a válaszadók majdnem harmada említette a Sportarénát, ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde a legkevésbé vonzó sportcélokat szolgáló építmények közé sorolja. A Sportaréna mellett a Széchenyi Fürdő illetve a Műjégpálya történelmi épülete bizonyult még népszerűnek, mindkét épületet a válaszadók ötöde említette a legvonzóbb budapesti sportlétesítmények között spontán módon.
Budapest legvonzóbb sportlétesítményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sportaréna
31
Széchenyi Fürdő
19
Műjégpálya
18
Népstadion
10
Hajós Alfréd uszoda
10
Komjádi uszoda
7
Gellért fürdő
6
Fradi Pálya
4
Rudas fürdő
4
újpesti stadion
3 0
20
40
N=teljes minta
154
60
80
100
Budapest legkevésbé vonzó sportlétesítményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sportaréna
19
Komjádi uszoda
10
Fradi Pálya
7
Népstadion
6
Rudas fürdő
4
MTK pálya
4
Vasas sportpálya
4
újpesti stadion
3
Kincsem ügető
2
Műjégpálya
2
Kispesti focipálya Bozsik Stadion
2 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
A sportlétesítmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Széchenyi Fürdő o Műjégpálya o Sportaréna o Komjádi uszoda o Rudas Fürdő. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:
155
SPORTLÉTESÍTMÉNYEK Sportaréna 67.
Széchenyi Fürdő 68.
Rudas Fürdő 70.
Műjégpálya 69.
Komjádi uszoda 71.
156
A vizsgált sportlétesítmények mindegyike meglehetősen ismert a válaszadók körében. A Rudas Fürdőt, a Komjádi Uszodát illetve a Sportarénát a megkérdezettek háromnegyede, a Széchenyi Fürdőt és a Műjégpályát a válaszadók több mint négyötöde azonosította. A Sportaréna meglehetősen új épülete az idősek körében kevéssé ismert – a 60 év felettiek mindössze háromötöde látta már korábban is az épületet.
Mely sportlétesítményre emlékszik? Széchenyi Fürdő
84
Műjégpálya
82
Sportaréna
77
Komjádi uszoda
76
Rudas Fürdő
75
0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely sportlétesítményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 80
Széchenyi Fürdő
88 80
Műjégpálya
84 81
Sportaréna
74 76
Komjádi uszoda
75 72
Rudas Fürdő
N=teljes minta
77 0
20
40
157
60
80
férfi nõ 100
Mely sportlétesítményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 78
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Széchenyi Fürdő
84
88 85
79 82
Műjégpálya
81 81 Sportaréna
81
60
70 71 Rudas Fürdő 72 0
20
40
85
79 76 78
Komjádi uszoda
N=teljes minta
86
60
76 78 80
100
Mely sportlétesítményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 82 80 84
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Széchenyi Fürdő
75
86 85 83
Műjégpálya 65 Sportaréna
81 78 62
Komjádi uszoda
75 64
Rudas Fürdő
N=teljes minta
0
20
40
60
89
87
79
78 76 80
90
83 100
A legnépszerűbb épületeknek a vizsgált sportlétesítmények közül a Széchenyi Fürdő illetve a Műjégpálya történelmi épületei bizonyultak. A Rudas Fürdő épülete már kevésbé tetszett válaszadóinknak. Ebben, úgy véljük, az épület leromlott állaga is fontos szerepet játszhat.
158
A Sportaréna megítélése erősen megosztja válaszadóinkat. A férfiak (s ettől nem függetlenül a szakmunkásképzőt végzettek) szignifikánsan kedvezőbb az épülettel kapcsolatban. Vélhetően ebben az épület funkciója is szerepet játszhat. A férfiak fogékonyabbak a sportra, a sporttal kapcsolatos eseményekre, s ennek megfelelően jobban ismerik a sportlétesítményeket, több összehasonlítási alappal rendelkeznek. A Komjádi Uszoda némiképp divatjamúlt ’szocreál’ épületének tetszése kifejezetten alacsony.
Sportlétesítmények tetszése Széchenyi Fürdő
4,5
Műjégpálya
4,3
Rudas fürdő
3,3
Sportaréna
3,2
Komjádi uszoda
2,6 1
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Sportlétesítmények tetszése Nemek szerinti eltérések 4,3
férfi nõ
Széchenyi Fürdő
4,6 4,2
Műjégpálya
4,4 3,3
Rudas fürdő
3,4 3,4
Sportaréna
3 2,7
Komjádi uszoda
2,5 1
N=teljes minta
2
3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
159
5
Sportlétesítmények tetszése Életkor szerinti eltérések 4,3
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
Széchenyi Fürdő
Műjégpálya
4,5 4,6
4,4 4,2
4,4 4,4 4,3
3,3 3,3 3,3
Rudas fürdő
3,5
3,4
Sportaréna 2,9 2,4 2,5
Komjádi uszoda 1
3,2 3,3
2,8 2,9
2
3
4
5
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
N=teljes minta
Sportlétesítmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,4 4,3 4,5 4,5
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
Széchenyi Fürdő
Műjégpálya
4,2 4,2 4,3 3,2
Rudas fürdő
3,4 3,3
3,1 Sportaréna
3,2 3,1
Komjádi uszoda 2,4 1
N=teljes minta
4,5
3,4
2
3,6
2,7 2,7 2,7 3
4
átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik
160
5
8. Milyen legyen egy újonnan épülő ház Budapesten? Szempontok fontossága Miután válaszadóink elmondták véleményüket Budapest különböző funkciókat ellátó régi és új épületeiről, arra kértük őket, képzeljék el, hogy új lakóépületet kell építeniük Budapesten. Válaszadóink figyelmét külön is felhívtuk arra, hogy most ne családi házra, hanem többlakásos városi épületre gondoljanak. A megkérdezett fővárosiak tizenöt különböző, az építés során figyelembe vehető szempontot kaptak kis kártyákon, melyeket fontossági sorrendbe kellett rendezniük. A kapott adatokat többféleképpen is feldolgoztuk, tanulmányunkban a következőket közöljük: o A sorbarendezés megoszlása – minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók milyen arányban sorolták az első, a második, stb. helyre o Az első helyre rangsorolt szempontok megoszlása - minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók hány százaléka sorolta az első helyre. Itt demográfiai jellegű bontásokat is közlünk. o Az első öt hely valamelyikére rangsorolt szempontok megoszlása - minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók hány százaléka sorolta az első öt legfontosabb közé. Itt demográfiai jellegű bontásokat is közlünk.
Mint az eredményekből jól látható, válaszadóink jó anyagokból készülő (mint később látni fogjuk ez jellemzően téglát jelent) tartós házat építenének. Fontosnak tartják, hogy a ház praktikus, jól használható, de egyúttal otthonos, harmonikus és szép legyen. (Az otthonos kifejezésben, úgy véljük, bizonyos mértékig mindaz benne van, amit a modern épületekből válaszadóink hiányolnak. Nem véletlen, hogy ezt a szempontot – megfoghatatlansága ellenére – a fővárosiak 14%-a tette az első helyre, s háromötöde említette az öt legfontosabb szempont között.) A fővárosiak természetesen fontosnak tartják azt is, hogy a házban épülő lakások olcsón megvásárolhatóak legyenek. (Természetesen annak ellenére, hogy jó anyagokból épülő, igényes házat hoznának létre.) Ez a szempont elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően kedvezőtlenebb jövedelmi, anyagi körülmények között élők számára kiemelkedően fontos. A magas
161
iskolai végzettségű, jobb egzisztenciális helyzetben élő csoportok ehelyett inkább a praktikumot, a jól használhatóságot állítják előtérbe. A megkérdezettek majdnem fele sorolta az öt legfontosabb szempont közé, hogy a ház energiatakarékos legyen, s több mint harmaduk tartotta fontosnak a környezetvédelmet is. (Az energiatakarékosság természetesen nemcsak környezettudatosságra utalhat. Az energiatakarékos lakások csökkentik az ott élők rezsiköltségeit is.) Nem elsődleges fontosságú szempont, de a megkérdezettek harmada sorolta a legfontosabb öt közé, hogy a ház jól illeszkedjen környezetébe. Ez elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők számára jelent releváns szempontot.
Nem tűnik fontosnak a fővárosiak szemében, hogy az újonnan épülő épület modern, újító legyen. A megkérdezettek mindössze 15%-a, s a modernre leginkább fogékony fiataloknak is mindössze negyede sorolta az öt legfontosabb tényező közé az épület modernitását. Mint láttuk, válaszadóink inkább a történelmi épületeket kedvelik, voltaképpen nem lenne kifogásuk az ellen, hogy – mint látni fogjuk, különösen történelmi környezetben – ezek utánzatai szülessenek meg. Ugyanakkor sem a díszességet, díszítettséget, sem pedig a magyaros, csak Magyarországra jellemző stílust nem tartják fontosnak a megkérdezettek. Nem ragaszkodnak ezekhez a stíluselemekhez tudatosan.
Mely szempontok fontosak? jó anyagból legyen
25
tartós legyen
14
9
otthonos legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat praktikus, jól használható legyen
9
harmonikus, szép legyen
7
11
12
11
11
11
6
8
11
9
11
7
9 8
11
13
11
12 10
9
12
8
5 6
8
6 5 6
szép színű legyen 1222 3 4 4 7
11 10 17
12
modern legyen 03 3 4 5 4 5 5 8 9 magyar, Magyarországra 8 6 22 2 31 3 4 4 7 jellemző legyen újító legyen 0112 3 3 6 4 4 10 11 díszes, díszített legyen 11102 3 2 4 3 4 reprezentatív, nagyszabású legyen 0201112 3 3 5 0% N=teljes minta
1. legfontosabb 9.
11
8
20% 2. 10.
3. 11.
11 12
15
162
5. 13.
6 4 5 3 222
8
8
6 3 4 5 3131 8 3 22 4 22
10
8
16
9
10
12
16 14
8 3 222
10
8
10
6 5 21012
10
9
9
4 22 3 22
8
10
17 60% 6. 14.
5 6 2 9 2
9 13
12
10
13 24
19
25
40% 4. 12.
8
6 4 2 31011
6 6
6
15 15
11
8
8
9 8
9
8
8
5 2111011
7
8 22221112
8
9
8
7
12 6
6
21
energiatakarékos legyen 2 8 jól illeszkedjen a környezetébe
11
12
16
14
környezetbarát legyen 3 5
13
7
7
6
12 15
80%
7. 15. legfontosabb
3 4 4 3 100% 8. NT
Legfontosabb szempont lakóház építése során jó anyagból legyen
25
kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat
21
otthonos legyen
14
tartós legyen
9
praktikus, jól használható legyen
9
harmonikus, szép legyen
7
jól illeszkedjen a környezetébe
6
környezetbarát legyen
3
energiatakarékos legyen
2
magyar, Magyarországra jellemzõ legyen
2
szép színû legyen
1
díszes, díszített legyen
1
újító legyen 0 modern legyen 0 reprezentatív, nagyszabású legyen 0 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Legfontosabb szempont lakóház építése során Nemek szerinti eltérések jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat otthonos legyen tartós legyen 6
praktikus, jól használható legyen harmonikus, szép legyen jól illeszkedjen a környezetébe környezetbarát legyen energiatakarékos legyen magyar, Magyarországra jellemzõ legyen
10 9 10
6 8 4 7 2 4 2 2 2 1
24 25 22 20 18
11
szép színû legyen
2 1 1 újító legyen 0 0 modern legyen 1
díszes, díszített legyen
reprezentatív, nagyszabású legyen 0 0 N=teljes minta
163
20
40
60
80
100
Legfontosabb szempont lakóház építése során Életkor szerinti eltérések I. 20
27 27 24 22 20 21 20
jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat
12 18 10 14 10 8 10 9 11 8 8 9
otthonos legyen tartós legyen praktikus, jól használható legyen 4
harmonikus, szép legyen
8
5 5 5 6 6
jól illeszkedjen a környezetébe
10
3 5 2 2
környezetbarát legyen N=teljes minta
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
0
20
40
60
80
100
Legfontosabb szempont lakóház építése során Életkor szerinti eltérések II. 1 2 2 2 2 1 3 1 3
energiatakarékos legyen
magyar, Magyarországra jellemzõ legyen
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
szép színû legyen 0 2 3 díszes, díszített legyen 01 újító legyen 01 1 modern legyen 0
reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta
1 0
20
164
40
60
80
100
Legfontosabb szempont lakóház építése során Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 22 24 27 25
jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat
19
31
11 12 22 10 15 11 8 9 8 8 9 11 7
otthonos legyen tartós legyen praktikus, jól használható legyen
5 4 6
harmonikus, szép legyen 2 2
jól illeszkedjen a környezetébe
7
12 10
2
környezetbarát legyen N=teljes minta
25
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
4 5 0
20
40
60
80
100
Legfontosabb szempont lakóház építése során Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 1 1 3 2 1 1 1 4
energiatakarékos legyen
magyar, Magyarországra jellemzõ legyen
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
4 2
szép színû legyen
1 díszes, díszített legyen
2
újító legyen 1 modern legyen
1 1
reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta
0
20
165
40
60
80
100
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett jó anyagokból legyen
66
tartós legyen
61
otthonos legyen
57
praktikus, jól használható legyen
53
kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat
49
energitakarékos legyen
45
harmonikus, szép legyen
42
környezetbarát legyen
34
jól illeszkedjen a környezetébe
31
modern legyen
15
szép színű legyen
10
magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen
10
újító legyen
8
díszes, díszített legyen
6
reprezentatív, nagyszabású legyen
5 0
20
40
60
80
100
80
100
N=teljes minta
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Nemek szerinti eltérések jó anyagokból legyen
68 65 60 62 58 57
tartós legyen
férfi nõ
otthonos legyen praktikus, jól használható legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat energitakarékos legyen 37
harmonikus, szép legyen környezetbarát legyen jól illeszkedjen a környezetébe modern legyen szép színű legyen
8
17 13
13 9 11 7 újító legyen 8 5 díszes, díszített legyen 7 4 reprezentatív, nagyszabású legyen 6 0 20
33 35 29 32
45 45 45
52 54 55
46
magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen
N=teljes minta
166
40
60
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Életkor szerinti eltérések I.
tartós legyen otthonos legyen
72 68 63 65 56 59 64 59 61 65
47 48
53 55 55 51 48 52 46
praktikus, jól használható legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat 38
energitakarékos legyen harmonikus, szép legyen környezetbarát legyen N=teljes minta
59
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
jó anyagokból legyen
0
20
44 49 48
38 38 41 36 38 33 29 40
50
60
80
100
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Életkor szerinti eltérések II. 28 37 29 29
jól illeszkedjen a környezetébe modern legyen
6 9 8
szép színű legyen magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen újító legyen díszes, díszített legyen reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta
1
17 15
23
12 13
9 10 12 8 12 5 10 4 8 5 4 8 8 5 6
0
167
20
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 40
60
80
100
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Iskolai végzettség szerinti eltérések I.
tartós legyen otthonos legyen
40
praktikus, jól használható legyen
61
energitakarékos legyen harmonikus, szép legyen 26
környezetbarát legyen 0
20
68
54 51 50 51 58
kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat
N=teljes minta
69 72 65 62 65 65 62
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel 52 fõiskola, egyetem
jó anyagokból legyen
45 38 42 40 49 45 44 35 40 49 34 39 35 40
68 66
60
80
100
Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 19 19
jól illeszkedjen a környezetébe 8
modern legyen szép színű legyen
újító legyen díszes, díszített legyen
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
1 3 5 5 7
reprezentatív, nagyszabású legyen 0
168
43
16 18 17 18 15
11 9 9 10 11 7 7 6 8 6 7
magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen
N=teljes minta
9
3
34
20
40
60
80
100
A ház illeszkedése a környezethez Mint láttuk, elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják fontosnak azt, hogy egy újonnan épített ház jól illeszkedjen környezetéhez. Kutatásunkban annak is utánajártunk, hogy a válaszadók mit értenek ezalatt, mit jelent az, hogy egy ház illik a környezetbe. Válaszadóinknak kis kártyákon hat állítást mutattunk meg e témakörrel kapcsolatban, s arra kértük őket, hogy válasszák ki belőle a legfontosabb, a második illetve a fontossági sorrendben harmadik szempontot. Az állításokat a kvalitatív feltárás során nyert tapasztalatok alapján fogalmaztuk meg: o A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól. o A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz. o A ház színe harmonizáljon a környező házakéval. o A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak. o A ház homlokzatán hasonló stílusú elemek, díszítések legyenek, mint a környező házakon. o A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak. Az eredményeket háromféleképpen fogjuk bemutatni a lentebb következő ábrákon: o Szempontonként bemutatjuk, hogy a válaszadók milyen arányban helyezték az első, második illetve harmadik helyre az adott állítást. o Szempontonként demográfiai bontásokban mutatjuk be azt, hogy az adott állítást a válaszadók hány százaléka sorolta az első helyre. o Szempontonként demográfiai bontásokban mutatjuk be azt, hogy az adott állítást a válaszadók hány százaléka sorolta az első három hely valamelyikére.
Az adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a fővárosiak nem rendelkeznek igazán kialakult képpel arról, hogy melyek az illeszkedés döntő szempontjai, lényegében mindegyik szempontot fontosnak tartják. Valamelyest kiemelkedik a szempontok közül a magasság (a ház magassága összességében illetve a ház szintjeinek magassága) kérdésköre. A válaszadók fele ezt a két szempontot jelölte meg az első helyen. A magasság szerinti illeszkedés elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára fontos.
169
Legfontosabb szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól
20
20
10
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak
11
15
21
A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
10
14
30
A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
NT
19
18
18
7
19
11
12
18 19
Legfontosabb szempont Második szempont Harmadik szempont
222 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Nemek szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak
16 19
A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól
30 31
A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
11 10 22 21
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz 6
A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
8 13
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak
9
N=teljes minta
férfi nõ
2 3
NT 0
20
170
40
60
80
100
Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Nemek szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak
55 54
A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól
54 54
A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
46 54 44
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz
51 46
A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
42 49
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak
37 férfi nõ
6
NT
8 0
N=teljes minta
20
40
60
80
100
Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Életkor szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak
15 15
21 22 27 28 26
A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
4
18
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz
15
A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
5
7 7
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak
8
NT
N=teljes minta
1 1 0
42
12 9 15 24 26
10 13 12 11
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
6 20
171
40
60
80
100
Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Életkor szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak
49
A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól
49 49
53
A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
44 42
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
38
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak 1
4 4
46 45
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
19
0
N=teljes minta
58 57
48 54 45 44 43 48
41 39
NT
52 51
59 57 62
20
40
60
80
100
Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Iskolai végzettség szerinti eltérések 13 15
A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól A ház színe harmonizáljon a környező házakéval
8 8
21 21 18 6 6
A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével
1
A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak
7 8
34 35
13 15
A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz
26
12 17 18
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
5
NT
N=teljes minta
20 21 24 26
2 1 0
20
172
40
60
80
100
Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Iskolai végzettség szerinti eltérések 49
A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak 44
A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól
50
60 58
53 52 49 51 48 42 45 56 39 49 46 41 51 54 37 36
A ház színe harmonizáljon a környező házakéval A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak NT
15
0 4
N=teljes minta
54 58 54
6
0
20
40
60
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 80
100
Új lakóház konkrét környezetben Válaszadóinkat megkértük arra, hogy - kérdéseinkre válaszolva – mondják el nekünk, hogy különböző budapesti helyszíneken milyen lakóházat építenének. Három különböző helyszint válaszadóink számára:
vizsgáltunk,
melyeket
képpel
is
illusztráltunk
o Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban o Zuglói társasházas övezet o Budai hegyvidék. Az építendő házzal kapcsolatban – mindhárom helyszín esetében - a következő kérdéseket tettük fel: o Hány emeletes lenne a ház? o Milyen stílusú lenne a ház? Válaszadóink e kérdés megválaszolásakor a korábban képpel segítve vizsgált lakóházak közül választhattak. Figyelmüket felhívtuk arra, hogy a ház mérete, struktúrája, stb. most ne befolyásolja őket, csak a stílusok közül válasszanak. o Milyen anyagokból építenék a házat?
173
o Milyen színű lenne a ház? o Ha nem feketét vagy fehéret említettek, akkor azt is megkérdeztük enyhébb vagy erősebb tónust használnának. o Milyen építészeti elemeket tartalmazna a ház? Válaszadóink 26 különböző építészeti elemből választhattak. Nem korlátoztuk a választható elemek számát.
Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban A bemutatott kép a Reáltanoda utca egyik – valóban lebontásra ítélt – házát (nyíllal megjelölve) és annak környezetét ábrázolja:
A válaszadók több mint kétharmada az utca többi házához illeszkedően háromnégyemeletes épületet építene erre a helyszínre. A fővárosiak fele – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétharmada - a Belvárosba eklektikus, az Andrássy úti bérházra hasonlító épületet emelne, s mindössze tizedük választotta a stílus meghatározásához a Belvárosban álló, de újépítésű Helena-házat.
174
A ház mindenképpen világos, enyhe pasztellszínű lenne. A legnépszerűbb árnyalatoknak a homok/krém/vajszín, a fehér és a sárga bizonyultak. Egyetlen sötétebb szint, a barnát említették még válaszadóink relatíve nagyobb arányban. A ház meghatározó anyaga a tégla lenne, emellett üveg illetve faelemeket is használnának a válaszadók. A belvárosi helyszín esetében legnépszerűbb építészeti elemek lényegében egy eklektikus épületet írnak le. A fővárosiak sátoros tetőszerkezetet terveznének, erkélyekkel, gipszstukkókkal, frízekkel esetleg dísztéglaburkolattal, amforákkal díszítenék a ház homlokzatát. A zöldterületek/felületek iránti igényt jelzi, hogy válaszadóink növényeket, kertet, esetleg szökőkutat is telepítenének az épületbe, sőt harmaduk tetőkertet is tervez. Az épület egyetlen modern eleme a mélygarázs lenne, válaszadóink fele ilyen módon enyhítené az épületben élők parkolási gondjait. Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink nem új épületet terveztek erre a helyszínre, hanem lényegében rekonstruáltak egy belvárosi bérházat. Ezt mutatja az is, hogy a fővárosiak fele megtartaná az eredeti homlokzatot vagy annak egy részét. A válaszaikból kirajzolódó kép – bár ezt válaszadóink többsége vélhetően nem tudta – az amforáktól eltekintve szinte pontosan leírja a lebontásra váró épület mellett álló felújított Ybl-palotát. A felújítás során a ház eredeti homlokzatát, s lényegében struktúráját is érintetlenül hagyták, az épület alatt teremgarázst, az udvarán pedig kertet alakítottak ki.
175
Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca
egy-két emeletes 14%
földszintes 2%
három-négy emeletes 68%
nem tudja 6%
öt vagy többemeletes 10%
N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések
férfi
4
13
68
10
5 földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
nõ 1
15
0%
69
20%
40%
9
60%
N=teljes minta
176
80%
6
100%
Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
12
67
30-44 éves 3 12
45-59 éves 4
15
73
17
60 éves vagy idõsebb 1 13
0%
9 4
67
10 3
68
20%
5
40%
60%
80%
nincs szignifikáns különbség
6
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
13
100%
N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 4
16
szakmunkásképzõ 5
15
54
71
középiskola érettségivel 1 11
fõiskola, egyetem
0%
9
72
76
17
9 4
70
20%
40%
N=teljes minta
177
16
12 1
60%
80%
100%
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca 100%
9 2 2 1 4 1 7
80%
NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa
12 2 5
60%
40% 50 20%
4
0% N=teljes minta
Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések
férfi
5
nõ 2
0%
20%
48
6 11
13
7 212 4
52
4 3
12
7 1 6 121 8
40%
60%
80%
N=teljes minta
178
10
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 1
51
41 12
30-44 éves 4
45
7 5 1 12
45-59 éves 6
42
53
60 éves vagy idõsebb 2
20%
8 1313 3 9
40%
4132323
17
8 6 11 15
52 8
52
0%
10 5 12 4 10
60%
80%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
100%
N=teljes minta
Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 3
szakmunkásképzõ 10
20%
9 14022 5
2 13
64
40%
60%
N=teljes minta
179
16
7 444 9
6 4 10
54
fõiskola, egyetem 2
6 7 123
7 1 13
40
középiskola érettségivel 3
0%
5 31 16
38
6 114 6
80%
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Tégla
93
Üveg
47
Fa
38
Beton
27
Fém
16
Műanyag
5 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések 91
Tégla
95 51
Üveg
44 40
Fa
36 33
Beton
21 19
Fém
Műanyag 0 N=teljes minta
14 férfi nõ
5 5 20
40
60
180
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 95 93 94 92
Tégla
47
Üveg 37 38 Fa
22
Beton
Fém 10 1 Műanyag
16 15
50
47
37
29 31
56
32
20 22
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
5 6 5
0 N=teljes minta
20
40
60
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 86 Tégla 41 Üveg
44 28
28 25 24 14 Fém
14 16 4
Műanyag 2 0 N=teljes minta
54 54
42 41 41
Fa
Beton
34
23
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
6 6 20
95 96 96
40
60
181
80
100
Milyen színű lenne a ház? Reáltanoda utca beige, homok, krém, vaj
21
sárga
19
fehér
13
barna
13
zöld
6
narancs, tégla
5
kék
4
piros, vörös
3
szürke
3
rózsaszín, lazac
2
rozsda, vörösesbarna
1
lila
1
türkiz
1
fekete
0
NT
7 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Reáltanoda utca élénk, erõteljes szín 18%
NT 4%
78% enyhe, pasztelszerűbb, tompább árnyalat N=akik nem feketére vagy fehérre festenék a házat, 488 fő
182
Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Reáltanoda utca Növények, kert az épületben Mélygarázs Régi épületek homlokzatai Terasz, erkély Sátoros tetőszerkezet Gipszstukkók Dísztéglaburkolat a homlokzaton Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Tetőkert Boltívek Régi épületre ráépülő modern épületek Szobordíszítés a homlokzaton Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Lapos tetőszerkezet Kovácsoltvas elemek Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Népies, népművészeti elemek Mozaik mintázat Kupolák Tornyok Szokatlan formájú nyílászárók Faburkolat a homlokzaton Kerítés Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta
7
16 16 15 15 14 14 12
0
20
44 41 39 38 37 35 34 31 27 27 26 25 24 24 22
40
54 51 50
60
80
100
Zuglói társasházas övezet A bemutatott kép egy zuglói utcarészletet ábrázol, ahol újépítésű és régebbi társasház is látható, érzékelhető a környezet jellege:
A zuglói helyszín esetében válaszadóink véleménye megoszlik arról, hogy milyen magas ház illene ide. A megkérdezettek kétötöde egy-két, további kétötödük háromnégyemeletes házat emelne erre a területre. Ennél magasabb házat inkább csak a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 18-29 évesek tartanak megfelelőnek.
183
Válaszadóink több mint harmada - főként a nők, az idősebb középkorúak (45-59 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők - az alsórákosi tetőtérbeépitéses házat, 13%-uk a Wekerle-telepi házat, tizedük pedig a pasaréti villát választaná a ház stílusbeli mintaképének.
A ház alapanyaga itt is tégla lenne, melyet üveggel illetve – főként a magasabb iskolai végzettségűek – fával egészítenének ki. A fővárosiak itt is az enyhe pasztellszíneket részesítik előnyben. A legnépszerűbb színek: fehér, sárga, homok/krém/vajszín, esetleg a barna. Az alkalmazott építészeti elemek valóban leginkább az alsórákosi társasház képét adják ki. Válaszadóink sátortetős épületet képzelnek el teraszokkal, erkélyekkel, esetleg nagyobb üvegfelületekkel (kevésbé jellemzően dísztégla vagy faburkolattal). A házat kert és kerítés veszi körül. A megkérdezettek kétötöde mélygarázst, jelen esetben inkább teremgarázst is tervezne.
184
Hány emeletes lenne a ház? Zugló egy-két emeletes 40%
földszintes 4% nem tudja 5%
öt vagy többemeletes 11%
három-négy emeletes 40%
N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Zugló Nemek szerinti eltérések
férfi
4
37
41
12
5
nincs szignifikáns különbség földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
nõ 3
0%
42
20%
39
40%
60%
N=teljes minta
185
11
80%
5
100%
Hány emeletes lenne a ház? Zugló Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 1
37
30-44 éves 2
35
23
45
45-59 éves 6
35
43
60 éves vagy idõsebb 4
33
0%
20%
4
13
45
44
40%
50
7
60%
5
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
11
80%
100%
N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 6
szakmunkásképzõ 3
középiskola érettségivel 4
38
35
38
42
0%
20%
7
48
41
fõiskola, egyetem 2
14
10 1
42
7 6
36
40%
N=teljes minta
186
60%
17
80%
4
100%
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló 100%
9
80%
6 6 1
60%
36
40%
1 7 4 1
NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Panelház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa
13
20%
5 2 9
0% N=teljes minta
Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Nemek szerinti eltérések
férfi
nõ
10 2 7
7 14
0%
14
13
20%
24
8 0
13 5 2
31
41
40%
2 8
5
60%
80%
N=teljes minta
187
4
8
8
9
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 5
30-44 éves
10 3 5
45-59 éves
12 0 10
60 éves vagy idõsebb 7 3 5
0%
2 51
20%
14 7 4
40
11 13 6 1
18
08 5 8
33
12 2 4 8 1
40%
10 7
4 9
37
13 1 6 7 2
33
5 4
60%
80%
15
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
100%
N=teljes minta
Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 10 1 5 10 5 3
szakmunkásképzõ
8 12
középiskola érettségivel 10 2 6
34
16 14 8 2
fõiskola, egyetem 5 2 6 11 2321
0%
33
11 14 1
18
20%
7 8
36
43
40%
60%
N=teljes minta
188
13
1 10 6 4
06 3 8
44 9
80%
7
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
Mely anyagokból építené a házat? Zugló Tégla
87
Üveg
52
Fa
46
Beton
28
Fém
22
Műanyag
6 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Mely anyagokból építené a házat? Zugló Nemek szerinti eltérések 87
Tégla
87 53
Üveg
52 48
Fa
45 31
Beton
25 24
Fém
Műanyag 0 N=teljes minta
21 férfi nõ
5 6 20
40
60
189
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Zugló Életkor szerinti eltérések 86
Tégla 81 54
Üveg 49 48 34 28 26
Beton 22
60
Műanyag
2 3
53
32
29
20 22 18
Fém
18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
10
6 0 N=teljes minta
91
57
36 Fa
90
20
40
60
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 84
90 88 86
Tégla 41 Üveg
53 40
Fa 25 Beton
Fém
Műanyag
19 1
29
48
51
33
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
24
3 6
0 N=teljes minta
22
25 26
45
60 58
8 20
40
60
190
80
100
Milyen színű lenne a ház? Zugló fehér
21
sárga
19
beige, homok, krém, vaj
13
barna
13
zöld
6
kék
5
piros, vörös
4
rózsaszín, lazac
3
narancs, tégla
3
rozsda, vörösesbarna
2
szürke
1
lila
1
fekete
1
NT
6 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Zugló élénk, erõteljes szín 18%
NT 5%
77% enyhe, pasztelszerűbb, tompább árnyalat N=akik nem feketére vagy fehérre festenék a házat, 484 fő
191
Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Zugló Terasz, erkély Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Kerítés Sátoros tetőszerkezet Növények, kert az épületben Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Mélygarázs Kovácsoltvas elemek Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Szokatlan formájú nyílászárók Tetőkert Dísztéglaburkolat a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Faburkolat a homlokzaton Lapos tetőszerkezet Szobordíszítés a homlokzaton Boltívek Mozaik mintázat Gipszstukkók Régi épületek homlokzatai Népies, népművészeti elemek Kupolák Tornyok Régi épületre ráépülő modern épületek Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta
0
16 15 15 14 13 13 12 12 12 10 9 7 20
36 35 33 31 27 25
40
42 41 41
67
51 50
60
Budai hegyvidék A kérdezés során felhasznált kép egy budai hegyoldat mutat:
192
72
77
80
100
A budai hegyoldalra válaszadóink több mint fele egy vagy kétemeletes házat építene. A megkérdezettek 15%-a földszintes, valamivel kevesebb mint ötöde háromnégyemeletes házat tervezne erre a területre. A stílus kérdésében válaszadóink itt megoszlanak. A megkérdezettek több mint negyede – elsősorban a fiatalok (18-29 évesek) - a budai ’parasztbarokk-ként’ aposztrofált villát, további negyede – főként az idősebbek – a pasaréti villát építené fel egy budai hegyoldalban fekvő telken. A válaszadók több mint tizede az alsórákosi társasházat venné mintául.
A ház legjellemzőbb anyaga itt is a tégla lenne, melyet üveg illetve fa elemekkel egészítenének ki. Színekben e helyszínen is a világos árnyalatok, pasztellszínek ’vezetnek’ – a legjellemzőbb színek a fehér, a sárga, a homok/krém/vajszín illetve (vélhetően a pasaréti villa előképének is köszönhetően) a téglaszín. Az építészeti elemek, melyeket a válaszadók használnának a zuglói hasonlóak. Inkább sátortetős, semmint lapos tetős épület erkélyekkel, nagyobb üvegfelületekkel kiegészítve. Az épületet kert, park veszi körül, kerítve. A zuglói villához képest a diszítőelemek némiképp eltérőek. amforák a homlokzaton illetve kovácsoltvas kiegészítők. 193
helyszínhez teraszokkal, mely be van Virágvázák,
Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal
egy-két emeletes 55%
földszintes 15%
nem tudja 7%
öt vagy többemeletes 6% három-négy emeletes 17% N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Nemek szerinti eltérések
férfi
13
52
18
11
5 földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
nõ
17
0%
59
20%
40%
16
60%
N=teljes minta
194
80%
3 5
100%
Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
10
30-44 éves
17
45-59 éves
15
60 éves vagy idõsebb
17
0%
54
19
10
58
60
49
20%
14
4 5
16
6 3
18
40%
60%
7
4
80%
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
12
100%
N=teljes minta
Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
14
45
szakmunkásképzõ 5
középiskola érettségivel
fõiskola, egyetem
0%
22
68
14
7
15
62
24
15
47
20%
40%
N=teljes minta
195
15
60%
80%
12
8 4
44
8 6
100%
földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal 100% 11 NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Panelház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa
4 80% 27 60%
2 12 1 1 4 1 6 6 0
40%
20%
24 0% N=teljes minta
Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
30-44 éves
1412 5 2
19
15
5
12 5 7 1 11 1
23
45-59 éves
26
4 10 1312 14
60 éves vagy idõsebb
29
4 6 3 311 9
0%
20%
40%
3 9
33
6 6
29
23
3
23
60%
N=teljes minta
196
2
80%
5 8
20
100%
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
szakmunkásképzõ
5 4121 14 3
28
11 1 8 32 9 3
középiskola érettségivel
19
0%
1
5 9 14 8 5
20%
40%
2
17
24
1 7 6 15 21 10 2
29
fõiskola, egyetem
22
23
7 10
29
30
60%
35
8
80%
11
Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT
100%
N=teljes minta
Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Tégla
84
Üveg
48
Fa
46
Beton
26
Fém
20
Műanyag
5 0
20
40
60
N=teljes minta
197
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 90 88 86
Tégla 74 49
Üveg
56 57
30 46 Fa
50
32 27 26 28
Beton 21 21
Fém 12 3 Műanyag
5
2
54
24 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb
24
7
0 N=teljes minta
20
40
60
80
100
Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 83 85
Tégla 80 36 Üveg
51 50 41
Fa
Beton
22
Fém
Műanyag
19 19
4 0 N=teljes minta
57
47 48 46
28 30
26 24 22
8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem
6
2
6 20
88
40
60
198
80
100
Milyen színű lenne a ház? Budai hegyoldal fehér
27
sárga
16
narancs, tégla
11
beige, homok, krém, vaj
10
barna
8
zöld
7
kék
4
piros, vörös
3
rózsaszín, lazac
2
rozsda, vörösesbarna
2
szürke
2
türkiz
0
lila
0
fekete
0
NT
7 0
20
40
60
80
100
N=teljes minta
Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Budai hegyoldal élénk, erõteljes szín 23%
NT 5%
72% enyhe, pasztelszerűbb, tompább árnyalat N=akik nem feketére vagy fehérre festenék a házat, 468 fő
199
Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Budai hegyoldal Terasz, erkély Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Kerítés Növények, kert az épületben Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Kovácsoltvas elemek Sátoros tetőszerkezet Tetőkert Szokatlan formájú nyílászárók Mélygarázs Dísztéglaburkolat a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Boltívek Faburkolat a homlokzaton Lapos tetőszerkezet Gipszstukkók Szobordíszítés a homlokzaton Tornyok Mozaik mintázat Kupolák Népies, népművészeti elemek Régi épületek homlokzatai Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Régi épületre ráépülő modern épületek Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta
0
17 17 16 15 15 11 10 10 8 6 20
65
48 46 44 42 39 38 37 36 33 30 26 25 24
40
60
75 74
80
100
Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink meglehetősen konzervatívak az új házak tervezése terén. Minden helyszínre lényegében olyan típusú házakat terveztek, melyek egyébként is jellemzőek az adott környéken. A legmodernebb megoldásokat jellemzően elkerülték. A házak anyagának megválasztása is konzervatív, minden helyszínen a téglát részesítették előnyben a fővárosiak, melyet fával és üveggel kombinálnának. A házak magasságát a területre jellemzőben, a környező épületekhez illeszkedően állapítják meg. Általános tendencia a színek területén a világos színek illetve a pasztell árnyalatok preferálása. A legnépszerűbb színek – területtől függetlenül – a fehér, a sárga és a homok/krém/vajszínű. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a világos árnyalatok a tisztaság, karbantartottság érzetét is keltik szemben az elhanyagolt belvárosi házak sötét- és a panel/betonépületek világosszürkéjével. A zöldterületek/felületek iránti igényt mutatja, hogy ahol csak lehetséges válaszadóink kerttel, parkkal vennék körül a házakat, s még a belvárosi helyszínen, ahol erre nincsen mód is kertet telepítenének a ház udvarára, belső részére.
200
9. Aktuális kérdések a budapesti építészet területén Kérdőívünk végén feltettünk néhány olyan kérdést, mely jelen pillanatban aktuális a fővárossal kapcsolatos építészeti gondolkodásban.
Zöldterületek Miközben rengeteg új ház épül a fővárosban, állandó problémát jelent a zöldterületek hiánya is. Megkérdeztük ezért válaszadóinkat, hogy mit tartanak fontosabbnak: a zöldterületek növelését vagy új házak építését. Bár ezt a válaszlehetőséget nem kínáltuk fel 4, válaszadóink számára, a megkérdezettek harmada ’is-is’-sel válaszolt kérdésünkre, s így elhárította a döntés kényszerét. A fővárosiak több mint fele viszont egyértelműen a zöldterületek nagyságának növelése mellett döntött, s mindössze a megkérdezettek alig több mint tizede preferálja az új házakat a zöldterületekkel szemben. A zöldterületek növelése tehát – mint azt az új házak tervezése során is láthattuk – alapvető igény a fővárosban.
Zöldterületek versus házépités
növelni kellene a zöldterületek nagyságát
több házat kellene építeni Budapesten
54%
12%
NT 1%
ezt is, azt is 33% N=teljes minta
4
De kódolására előrelátóan lehetőséget hagytunk.
201
Leromlott állagú belvárosi házak sorsa Budapest belvárosi területein, történelmi negyedeiben nagy számban találunk leromlott állagú, évtizedeken át nem karbantartott, felújított házakat. E házak egy részét a felújításra fordítandó pénz hiányában a lebontás fenyegeti. Válaszadóinkat ezért megkérdeztük arról is, hogy mit tartanak a legjobb megoldásnak ezekben az esetekben. A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha a olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. beépíti a régi homlokzatot). A megkérdezettek mindössze 7%-a nem fogalmazott meg fenntartásokat, kikötéseket a lebontással kapcsolatosan.
Mi a teendő a rossz állapotú belvárosi házakkal? mindenképpen meg kellene őrizni és fel kellene újítani ezeket 26%
csak akkor lenne szabad lebontani, ha aránytalanul sokba kerülne a felújításuk 30%
NT 2%
7%
le kellene bontani őket, így új házak épülhetnének a helyükön
35% olyan építészeti megoldást kellene találni, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. a homlokzat megtartásával), de lehetőséget ad új építésére is N=teljes minta
202
A rossz állagú belvárosi épületek problémájának egy már létező megoldási módja, ha cégek, bankok, stb. költöznek be az épületbe, s több-kevesebb átalakítással felújítják azt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan ítélik meg ezt a megoldást a fővárosiak. Válaszadóink ötöde mindenképpen rossz megoldásnak tartja, ha cégek, irodák költöznek az épületbe. E válaszadókat megkérdeztük arról is, hogy miért nem szimpatizálnak ezzel a lehetőséggel. (A megkérdezettek spontán módon, saját szavaikkal mondták el véleményüket.) Az ellenzők több mint kétötöde azzal indokolta véleményét, hogy így csökken a lakások száma a belvárosi területeken. Emellett jellemző volt még az érzelmi jellegű megközelítés: ezzel a megoldással értékek emlékek tűnnek el, s így ’halott’ lesz a város. A válaszadók egy része pedig arra hivatkoztak, hogy már így is túl sok irodaház található a történelmi városrészekben. Válaszadóink ötöde csak akkor tartja elfogadható megoldásnak a cégek, irodák beköltözését, ha sem az épület belső felépítésén, sem pedig a külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat. A fővárosiak további kétötöde – különösen a legfiatalabb vizsgált korosztály (18-29 évesek) tagjai - ennél megengedőbbek. Ők akkor is jó megoldásnak tartják ezt, ha az épület külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat, a belső tereket viszont átalakítják. A megkérdezettek több mint tizede vélekedik úgy, hogy az épület külsejét sem kell teljes egészében megőrizni, elegendő, ha valamit megtartanak a régi épületből, még ha legnagyobbrészt át is alakítják. A teljes lebontást is megengedő álláspontot a megkérdezettek alig tizede képvisel.
Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? csak akkor tartom jó megoldásnak, ha sem az épület belső felépítésén, sem pedig a külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat
21%
mindenképpen rossz 19% megoldásnak tartom
NT 2%
csak akkor tartom jó megoldásnak, ha az épület külsején (a felújításon kívül) nem 37% változtatnak sokat, a belső tereket át lehet alakítani
azt is jó megoldásnak 9% tartom, ha a régi épületet teljesen lebontják és egy újat emelnek helyette
12% csak akkor tartom jó megoldásnak, ha valamit megtartanak a régi épületből, még ha legnagyobbrészt át is alakítják
N=teljes minta
203
Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 11 10
30-44 éves
20
45-59 éves
18
60 éves vagy idõsebb
49
25
0%
34
25
24
36
23
20%
13
31
40%
60%
13 3
11 10
15
61
8 7 7 80%
mindenképpen rossz megoldásnak tartom akkor jó, ha az épület kívül és belül is változatlan marad akkor jó, ha az épület külsején nem változtatnak sokat akkor jó, ha valamit megtartanak a régi épületbõl az is jó megoldás, ha a régi épületet teljesen lebontják NT
100%
N=teljes minta
Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb
15
26
39
7 5 7
szakmunkásképzõ
16
28
33
13 9 2
középiskola érettségivel
fõiskola, egyetem 0%
23
18
17
20 20%
33
43 40%
60%
N=teljes minta
204
14
12 1
13 61 80%
100%
mindenképpen rossz megoldásnak tartom akkor jó, ha az épület kívül és belül is változatlan marad akkor jó, ha az épület külsején nem változtatnak sokat akkor jó, ha valamit megtartanak a régi épületbõl az is jó megoldás, ha a régi épületet teljesen lebontják NT
Miért tartja rossz megoldásnak, ha a leromlott állagú belvárosi házból irodaházat építenek? csökkenti a lakások számát 43%
értékek emlékek tűnnek el, halott 18% város lesz NT 16% túl sok az irodaház 15%
8% különüljenek el az irodaházak (banknegyedbe vagy külterületekre)
N=akik rossznak tartják, 93 fő
Panellakótelepek A panelházak állagának romlása egyre sürgetőbb probléma a fővárosban. Ezért kérdeztük meg válaszadóinkat arról, hogy véleményük szerint mi a teendő ezekkel az épületekkel. Válaszadóink meglehetősen megosztottak ebben a kérdésben. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben vannak azok, akik megtartásokra és felújításukra ’szavaznak’. (A válaszadók 6%-a nem tudott nyilatkozni e kérdésről.)
205
Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? NT 6%
lebontani őket 50% 44% felújítani és megtartani a házakat
N=teljes minta
Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? Nemek szerinti eltérések
férfi
39
nõ
56
48
0%
20%
4
44
40%
60%
felújítani és megtartani a házakat N=teljes minta
206
8
80%
lebontani a házakat
NT
100%
Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
30-44 éves
0%
4
45
51
15
40
45 20%
1
58
41
45-59 éves
60 éves vagy idõsebb
6
57
37
40%
felújítani és megtartani a házakat
60%
80%
lebontani a házakat
100% NT
N=teljes minta
Toronyházak Régóta folyik vita arról, hogy legyenek-e toronyházak (10 emeletesnél magasabb) házak Budapesten. Válaszadóink nagy többsége, háromnegyede – a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde - ellenzi a toronyházak építését. Azokat a válaszadókat, akik támogatják a toronyházak építését megkérdeztük arról is, a város mely területén kellene ilyen típusú épületeket emelni. A toronyházakat támogatók több mint fele csak a külső kerületekben tudja elképzelni e létesítményeket, harmaduk mind a külső, mind a belső kerületekben lehetségesnek tartja toronyházak építését.
207
Legyenek-e toronyházak Budapesten? NT 1% legyenek toronyházak 26%
73% ne legyenek toronyházak
N=teljes minta
Ön szerint... Nemek szerinti eltérések
férfi
31
nõ
69
23
0%
75
20%
40%
legyenek toronyházak
60% ne legyenek toronyházak
N=teljes minta
208
2
80% NT
100%
Ön szerint... Életkor szerinti eltérések
18-29 éves
34
30-44 éves
66
31
45-59 éves
69
27
60 éves vagy idõsebb
71
14
0%
1
83
20%
40%
legyenek toronyházak
3
60%
80%
ne legyenek toronyházak
100% NT
N=teljes minta
Ön szerint... Iskolai végzettség szerinti eltérések
8 általános vagy kevesebb
26
szakmunkásképzõ
40
60
középiskola érettségivel
24
75
fõiskola, egyetem
24
76
0%
3
71
20%
40%
legyenek toronyházak N=teljes minta
209
60%
1
80%
ne legyenek toronyházak
100% NT
Hol legyenek toronyházak? NT 1%
csak a belső kerületekben 13%
mindkettõ 33%
53% csak a külső kerületekben N=akik szerint legyenek toronyházak Budapesten, 129 fő
Hol legyenek toronyházak? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves
12
30-44 éves
16
45-59 éves
15
60 éves vagy idõsebb
39
68
16
53
6
0%
49
33
40
46
20%
40%
csak a belsõ kerületekben mindkettõ N=akik szerint legyenek toronyházak Budapesten, 129 fő
210
60%
8 80%
csak a külsõ kerületekben NT
100%