BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE. Kvantitatív adatfelvétel

BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE Kvantitatív adatfelvétel

Kutatási jelentés

2005. július 31.

TARTALOMJEGYZÉK 1.

ÖSSZEFOGLALÁS ......................................................................................................... 4 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE ............................................ 4 BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL ................................................................................................................. 4 BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA ................................................... 5 Zöld kerületek..................................................................................................................... 5 Történelmi kerületek........................................................................................................... 5 Pesti külső kerültek............................................................................................................. 6 BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE..................................................................................... 6 Építészeti korszakok megítélése ......................................................................................... 6 Modernitás ......................................................................................................................... 7 A budapesti épületek imázsa .............................................................................................. 8 Fiatalos, modern épületek .............................................................................................. 9 Történelmi, ’polgári’ épületek........................................................................................ 9 ’Szocreál’ ..................................................................................................................... 10 Modern, újépítésű épületek megítélése............................................................................. 10 MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN? .................................................. 13 AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPITÉSZET TERÜLETÉN ................................................... 14 Zöldterületek..................................................................................................................... 14 Leromlott belvárosi házak................................................................................................ 14 Panelházak ....................................................................................................................... 15 Toronyházak ..................................................................................................................... 15

2.

A KUTATÁS HÁTTERE ÉS CÉLJAI......................................................................... 16

3.

A KUTATÁS MÓDSZERTANA .................................................................................. 17 KVALITATÍV FELTÁRÁS ......................................................................................................... 17 KVANTITATÍV KUTATÁS ........................................................................................................ 17

4.

BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE...... 20

5. BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATA, IMÁZSA ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN MÁS EURÓPAI NAGYVÁROSOKKAL............................................................................ 25 IGÉNYES VILÁGVÁROSOK ...................................................................................................... 31 PROBLEMATIKUS VÁROSOK ................................................................................................... 32 6.

BUDAPEST EGYES VÁROSRÉSZEINEK ÉPÍTÉSZETI ARCULATA ............... 37 ZÖLD KERÜLETEK.................................................................................................................. 40 TÖRTÉNELMI KERÜLETEK ...................................................................................................... 40 PESTI KÜLSŐ KERÜLTEK ........................................................................................................ 41

7.

BUDAPEST ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE ........................................................... 45 SPONTÁN TETSZÉS ................................................................................................................. 45 ÉPÍTÉSZETI KORSZAKOK MEGÍTÉLÉSE.................................................................................... 48 MODERNITÁS ........................................................................................................................ 52

2

AZ ÉPÜLETEK FUNKCIONÁLIS CSOPORTJAINAK KIALAKÍTÁSA, A KÉRDÉSFELTEVÉS MÓDJA ÉS AZ ELEMZÉS MÓDSZERE ......................................................................................................... 56 BUDAPEST LAKÓÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE .......................................................................... 58 Fiatalos, modern épületek ................................................................................................ 71 Történelmi, ’polgári’ épületek.......................................................................................... 71 Lakótelep .......................................................................................................................... 72 BUDAPEST IRODAHÁZAINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................. 75 Modern, fiatalos irodaházak ............................................................................................ 86 Történelmi, ’polgári’ irodaházak..................................................................................... 86 BUDAPEST KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEINEK MEGÍTÉLÉSE ..................................................... 91 Történelmi épületek ........................................................................................................ 100 Modern, nyugatias épületek ........................................................................................... 100 ’Szocreál’ ....................................................................................................................... 101 BUDAPEST BEVÁSÁRLÓKÖZPONTJAINAK MEGÍTÉLÉSE ......................................................... 105 Klasszikus bevásárlócsarnok.......................................................................................... 116 Modern üzletközpontok .................................................................................................. 116 Áruház ............................................................................................................................ 117 BUDAPEST TEMPLOMAINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................ 120 BUDAPEST SZÁLLODÁINAK MEGÍTÉLÉSE ............................................................................. 128 BUDAPEST OKTATÁSI CÉLÚ INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ................................................ 138 BUDAPEST KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ............................................... 146 BUDAPEST SPORTLÉTESÍTMÉNYEINEK MEGÍTÉLÉSE ............................................................. 154 8.

MILYEN LEGYEN EGY ÚJONNAN ÉPÜLŐ HÁZ BUDAPESTEN? ................. 161 SZEMPONTOK FONTOSSÁGA ................................................................................................ 161 A HÁZ ILLESZKEDÉSE A KÖRNYEZETHEZ ............................................................................. 169 ÚJ LAKÓHÁZ KONKRÉT KÖRNYEZETBEN .............................................................................. 173 Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban.................................................................... 174 Zuglói társasházas övezet............................................................................................... 183 Budai hegyvidék ............................................................................................................. 192

9.

AKTUÁLIS KÉRDÉSEK A BUDAPESTI ÉPÍTÉSZET TERÜLETÉN ............... 201 ZÖLDTERÜLETEK................................................................................................................. 201 LEROMLOTT ÁLLAGÚ BELVÁROSI HÁZAK SORSA ................................................................. 202 PANELLAKÓTELEPEK ........................................................................................................... 205 TORONYHÁZAK ................................................................................................................... 207

3

1. Összefoglalás Budapest építészeti arculatának általános megítélése A fővárosi épített környezet megítélésekor az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak – nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével – együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet.

Budapest építészeti arculata, imázsa összehasonlításban más európai nagyvárosokkal A fővárosiak Rómát és Párizst találták – a vizsgált európai nagyvárosok közül – építészetileg leginkább értékesnek. Az átlagokat tekintve a harmadik helyre Prága került, s a legtöbbek által látogatott Bécs csak a negyedik helyen áll. Budapest (Londonnal együtt) a ’középmezőny’ végén kapott helyet. Építészeti szempontból a budapestiek által legkevésbé értékelt városoknak Varsó, Berlin illetve Isztambul bizonyultak.

4

Budapest egyes városrészeinek építészeti arculata A fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik igazán problematikusnak. A vizsgált városrészek imázsuk alapján három csoportba sorolhatóak.

Zöld kerületek E csoportba tartozik Zugló illetve a Budai hegyvidék. A két városrész alapvető megkülönböztető jellemzője, hogy zöld. A megfelelő mennyiségű zöldterület hiányát jelzi Budapesten az, hogy válaszadóink e területeket tekintik otthonosnak, olyan területnek, ahol az ott élők jól érzik magukat illetve ahol szívesen laknának. A főváros lakói tehát jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben ’zöld’ is. Zugló emellett fiatalos kerületként él a válaszadók gondolkodásában, s osztozik Angyalfölddel illetve a pesti külső kerületekkel az újító szellemű, modern, fejlődő tulajdonságokon. A zuglói új beépítések tehát a válaszadók percepciójában – annak ellenére, hogy ez a zöldterületek csökkenéséhez vezet – egyelőre fejlődésként, lendületként jelenik meg.

Történelmi kerületek E csoporthoz tartozik a Várnegyed illetve a történelmi városrészek (a Nagykörút által határolt terület). Az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá válaszadóink gondolkodásában. A Várnegyed illetve a történelmi városrészek egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. E területek egyszerre világvárosiak illetve magyarosak, monumentális, reprezentatív épületekkel ellátottak. E tulajdonság-együttest tekintve némiképp úgy érezhetjük, mintha a város XIX. századi fénykorát írnák le, amikor a dinamikusan fejlődő, eklektikus Pest és a történelmi Várnegyed valóban egy a kor színvonalán álló világvárost eredményezett. Mint később látni fogjuk, válaszadóink építészeti ízlése, értékstruktúrája is nagyjából ezen időszak által meghatározott. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak.

5

Pesti külső kerültek E szegmensbe tartozik Angyalföld és általánosságban a pesti külső kerületek. E területek közös jellemzője a válaszadók percepciójában a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. Unalmasnak, s egyben zavarosnak látják e kerületeket. Ugyanakkor érzékelnek némi újítást, fejlődést, modernizálódást is. Erre utal, hogy e tulajdonságok a térképen Zugló és a pesti külső kerületek között helyezkednek el. A pesti külső kerületek alaphangulata azonban – egyelőre – az elmaradottság, lepusztultság.

Budapest épületeinek megítélése Építészeti korszakok megítélése Válaszadóink számára a XVIII-XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább. A fővárosiak a XIX. század után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot az 1950-es, 1960-as illetve 1970-es évek építészete jelenti. A fókuszcsoportokon a válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét – tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre – ’szocreálként’ aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek a tényleges ’szocreálhoz’ képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy hajszállal kedvezőbb értékelést kapott a korábbi három évtized építményeiénél, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése pedig már lényegesen kedvezőbb, bár napjaink építményének tetszése még mindig meg sem közelíti a XVIII-XIX. századi épületek tetszését.

6

Modernitás A modernitás a hétköznapi szóhasználatban nem egy jól behatárolt, egyértelmű fogalom. A modernitásban, a modernben a hétköznapi szóhasználatban mind az építészet terén, mind pedig más területeken nagyon sok jelentésárnyalat vegyül, s a válaszadók ezek különböző kombinációiként használják a kifejezést. A modernitás jelentésárnyalatainak illetve a kombinációk szociológiai vetületének felderítése mindenképpen önálló kutatást igényelne, jelen kutatásunk kvalitatív szakaszának volumene csak azt teszi lehetővé, hogy felvillantsunk néhányat a modernitás jelentéséből illetve ezek összefüggéseiből: o Új, haladó, a kornak megfelelő, jövőbe mutató A modern mindenképpen újat jelent, s ez az új, felülírja a régit. A modernitás – a hétköznapi szóhasználatban – a legújabb trendekhez, a kornak megfelelő építészethez, életmódhoz, stb. kapcsolódik. A fogalom meghatározásában ez okozza a legfőbb nehézséget, hiszen az új, korszerű minden korban illetve a fogalmat használó ember informáltságától, életkorától, világlátásától függően mást és mást jelenthet. o Tudományos, a legújabb technológiát használja A modernitás és a korszerű technológia használata alapvetően összefügg. Haladás, modernitás és tudomány egy – a felvilágosodásban gyökerező – gondolatkört alkot. Problematikus ugyanakkor, hogy posztmodernnek is nevezhető világunkban a tudományba, a haladásba vetett hit már nem annyira erőteljes, a tudományos eredmények, az új technológiák nem megkérdőjelezhetetlen értékek, akár ellenérzéseket, félelmeket is kiválthatnak. A következő – a modernitáshoz kapcsolódó ellentétpárok is erre utalnak. o Magas minőség, praktikum, funkcionalitás – múlandóság, eldobhatóság A korszerű technológiák használata összefügg a magas minőség képzetével, a tárgyak, épületek prakticitásával, funkcionalitásával. Ugyanakkor ez a minőség nem jelent egyben értéket is, nem örök, nem megkérdőjelezhetetlen. A modern épületek (legjobb példát erre a – válaszadók modern építészetről kialakított képét nyilvánvalóan befolyásoló - panelházak jelentik) praktikusak, jól ellátják funkciójukat, de unalmasak, egyformák, nem időtállóak, nem képviselnek értéket.

7

o Mesterségesség – természetesség A tudományhoz, technológiához alapvetően kapcsolódik a mesterségesség, a természet leigázása, a korszerűséget azonban napjainkban az életmód területén a természetesség jelenti. (Ezt az ellentmondást legplasztikusabban az intenzív mezőgazdasági technológiák vagy a génmanipulált termékek iránti viszonyban lehet tetten érni.) Mint látni fogjuk az építészet területén ez a természetes anyagok iránti igényben is megmutatkozik. o Amerikából, ’Nyugatról’, nálunk fejlettebb országokból beáramló A modernitáshoz gyakran kapcsolódik a válaszadók gondolkodásában, hogy idegen, ’nyugatos’, ’máshonnan jött’. Ennek okai nyilvánvalóan a történelemben keresendők. Hozzá kell tenni azonban, hogy a válaszadó világlátásától függően ez mind pozitív, mind negatív felhanggal megjelenhet. A kvantitatív fázisban megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mely korszakok építészetét tekintik modernnek. Eredményeink azt mutatják, hogy nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek.

A budapesti épületek imázsa Kutatásunk során funkcionális csoportosításban ( Lakóépületek, kulturális célú épületek, szállodák, stb.) vizsgáltuk Budapest épületeit. Képpel segített módon hetvenegy épületről kérdeztük válaszadóinkat, s négy épületcsoportban részletes imázsvizsgálatot is végeztünk. Összefoglalónkban nem térünk ki az egyes épületek, épületcsoportok megítélésére, arra törekszünk, hogy az általánosságban levonható tendenciákat, következtetéseket azonosítsuk. Az imázsvizsgálatok alapján Budapest épületei – szinte funkciótól függetlenül – három csoportba oszthatók.

8

Fiatalos, modern épületek Ezeket az épületeket újító szellemű, modern, fiatalos épületekként érzékelik a fővárosiak. Mint arról a modernitás jelentésárnyalatainak taglalásakor már szóltunk, a modernnel asszociálják egyrészt a nyugatiasságot, másrészt pedig – lakóépületek esetében - a praktikumot, azt, hogy az épületek, lakások jól használhatóak. A középületeknél jellemzően a monumentalitás, világvárosiasság is e szegmens jellemzője. Mindennek ellenére a fővárosiak – legalábbis a történelmi épületekkel összehasonlítva – nem kedvelik ezeket az épületeket, nem azonosulnak velük. Leginkább a fiatalok hajlamosak a modern építészet elfogadására, de nagyon gyakran a történelmi épületek körükben is népszerűbbek. E csoportba tartoznak korunk építészetének jellemző épületei (pl. Alkotás Point, a Beregszászi úti New Bauhaus lakóház, az új Nemzeti Színház, stb.), de néha kevéssé jellegzetes épületek (pl. alsórákosi beépített tetőterű ház) is ide sorolódnak. 1 Történelmi, ’polgári’ épületek Az e szegmensbe tartozó épületek közös megkülönböztető jellemzője a válaszadók percepciójában, hogy történelmiek, ’polgáriak’, s szemben a modernként megélt házakkal magyarosak. Válaszadóink e házakat, épületeket tartják minden szempontból szépnek, esztétikusnak, a történelmi épületek értéket képviselnek, kifinomultak, kimunkáltak, s mindenképpen jó anyagokból vannak (szemben a modern épületekkel). Elsősorban az épületek e csoportjához kötődik az otthonosság, válaszadóink leginkább a történelmi házakról gondolják azt, hogy jó bennük élni, dolgozni.. E csoport jellemző épületei a belvárosi eklektikus házak, a történelmi épületek a Nemzeti Múzeumtól egészen a Postatakarékpénztárig vagy a Wekerle telepi házakig., sőt a pasaréti Bauhaus-villáig.

1

A vizsgált házak, épületek képeit a tanulmány megfelelő fejezetében közüljük.

9

’Szocreál’ Az 1960-as, 1970-es, sőt némely esetben az 1980-as évek a modern stílusjegyeit magukon hordozó épületei taszítóak a válaszadók számára. Sok esetben úgy érzik, hogy már eljárt felettük az idő, mind stílusukat, mind pedig állagukat tekintve. Ezek a házak alapozzák meg a válaszadókban a modern épületek értéktelenségéről, silányságáról, múlandóságáról szóló elképzelést. Tipikus példái ennek a lakótelepi panelházak, de említhetjük akár a SOTE, akár a Pataky Művelődési Központ épületét is.

Modern, újépítésű épületek megítélése A válaszadók építészeti ízlését tehát az eklektikus környezet alakította, a történelmi épületek preferenciája megkerülhetetlen. Fontosnak tartjuk ugyanakkor megvizsgálni, hogy melyek voltak a leginkább elfogadott modern vagy legalábbis újépítésű épületek, s melyeket utasítottak el szélsőségesen a válaszadók.

A következő képeken olyan épületeket láthatunk, melyek modern, vagy legalábbis újépítésű létükre kedvező tetszési értéket értek el épületcsoportjukon belül:

10

A következő képeken viszont olyan épületeket láthatunk, melyeket modern házakként a válaszadók erőteljesen elutasítottak:

11

Melyek az alapvető különbségek a két épületcsoport között?

Az elutasított épületek közé azok a házak kerültek be, melyek lakótelepeken állnak (panelház) vagy legalábbis lakótelepre emlékeztetnek (Újpesti újépítésű tömb). A fővárosiak jól láthatóan nem szeretik a ’kockaházakat’, az teljesen szögletes üveg/beton konstrukciókat. Emiatt erős a SOTE illetve a kifejezetten nemrégiben épült Kálvin Center elutasítottsága. Hozzá kell tennünk ehhez, hogy az imázsvizsgálatokkor a letisztultság, egyszerűség lényegében soha nem volt megkülönböztető szempont. Az eklektikus környezetben élő, azt etalonnak tekintő fővárosi válaszadók gondolkodási struktúrájában az egyszerű, szögletes formák nem kaphatnak pozitív jelzőket. Elutasítottak emellett a modern épületek közül azok, melyek jól érzékelhetően divatjamúltak (pl. Pataky Művelődési Központ) illetve azok, amelyek már szintén nem korszerűek, s állaguk láthatóan a múlandóságot sugallja (Petőfi Csarnok).

Nehezebb meghatározni azt, hogy mi a közös az elfogadott és relatíve népszerű modern épületekben. A négy bemutatott ház közül a budai villa illetve a Hattyúház nem tekinthető stílustörténeti értelemben modernnek. A Hattyúház a modernitást elvető hazai organikus építészet teljesítménye, a budai villa stílusa némiképp nehezen meghatározható (a fókuszcsoportok ironikus kedvű tagjai ’parasztbarokk-ként’ aposztrofálták). A budai villa díszítettsége némiképp az eklektikus, ’polgári’ stílust idézi (az imázsvizsgálat során az épület ebbe a szegmensbe is került), s ennek egyfajta leágazása. A Hattyúház különleges struktúrája szintén jól illeszkedik az eklektikus környezetbe.

12

Nehezebb megmagyarázni a Móricz Gimnázium, de különösen a Kempinski Szálló sikerét. Úgy véljük mindkét esetben szerepet játszhat ebben, hogy az épületek nem négyszögletes, tömbszerű formát mutatnak, ívek, kiegészítő elemek enyhítik a modernitás szigorát. Hatása lehet a modernitás elfogadásában az épület rendezett környezetének illetve az épület funkciójának is. Szállodák, bevásárlóközpontok esetében a modernitás elfogadottabb és érthetőbb, mint pl. lakóépületeknél.

Milyen legyen egy újonnan épülő ház Budapesten? Válaszadóink jó anyagokból készülő (ez jellemzően téglát jelent) tartós házat építenének. Fontosnak tartják, hogy a ház praktikus, jól használható, de egyúttal otthonos, harmonikus és szép legyen. Az otthonos kifejezésben, úgy véljük, mindaz benne van, amit a modern épületekből válaszadóink hiányolnak. A fővárosiak fontosnak tartják azt is, hogy a házban épülő lakások olcsón megvásárolhatóak legyenek. (Természetesen annak ellenére, hogy jó anyagokból épülő, igényes házat hoznának létre.) Ez a szempont elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően kedvezőtlenebb jövedelmi, anyagi körülmények között élők számára kiemelkedően fontos. A magas iskolai végzettségű, jobb egzisztenciális helyzetben élő csoportok ehelyett inkább a praktikumot, a jól használhatóságot állítják előtérbe. A megkérdezettek majdnem fele sorolta az öt legfontosabb szempont közé, hogy a ház energiatakarékos legyen, s több mint harmaduk tartotta fontosnak a környezetvédelmet is. (Az energiatakarékosság természetesen nemcsak környezettudatosságra utalhat. Az energiatakarékos lakások csökkentik az ott élők rezsiköltségeit is.) Nem elsődleges fontosságú szempont, de a megkérdezettek harmada sorolta a legfontosabb öt közé, hogy a ház jól illeszkedjen környezetébe. Ez elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők számára jelent releváns szempontot. Nem tűnik fontosnak a fővárosiak szemében, hogy az újonnan épülő épület modern, újító legyen. Válaszadóink inkább a történelmi épületeket kedvelik, voltaképpen nem lenne kifogásuk az ellen, hogy ezek utánzatai szülessenek meg. Ugyanakkor sem a díszességet, díszítettséget, sem pedig a magyaros, csak Magyarországra jellemző stílust nem tartják fontosnak, elengedhetetlennek a megkérdezettek. Nem ragaszkodnak ezekhez a stíluselemekhez tudatosan.

13

Válaszadóinkat megkértük arra, hogy három különböző helyszínre tervezzenek új lakóházat. Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink meglehetősen konzervatívak az új házak tervezése terén. Minden helyszínre lényegében olyan típusú házakat terveztek, melyek egyébként is jellemzőek az adott környéken. A legmodernebb megoldásokat jellemzően elkerülték. A házak anyagának megválasztása is konzervatív volt, minden helyszínen a téglát részesítették előnyben a fővárosiak, melyet fával és üveggel kombinálnának. A házak magasságát a területre jellemzőben, a környező épületekhez illeszkedően állapították meg. Általános tendencia a színek területén a világos színek illetve a pasztell árnyalatok preferálása. A legnépszerűbb színek – területtől függetlenül – a fehér, a sárga és a homok/krém/vajszínű. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a világos árnyalatok a tisztaság, karbantartottság érzetét is keltik szemben az elhanyagolt belvárosi házak sötét- és a panel/betonépületek világosszürkéjével. A zöldterületek/felületek iránti igényt mutatja, hogy ahol csak lehetséges válaszadóink kerttel, parkkal vennék körül a házakat, s még a belvárosi helyszínen is, ahol erre nincsen mód, kertet telepítenének a ház udvarára, belső részére.

Aktuális kérdések a budapesti épitészet területén Zöldterületek Válaszadóinkat megkérdeztük arról, hogy inkább a zöldterületek nagyságát kellene-e növelni vagy pedig új házakat építeni. A fővárosiak több mint fele egyértelműen a zöldterületek nagyságának növelése mellett döntött, s mindössze a megkérdezettek alig több mint tizede preferálja az új házakat a zöldterületekkel szemben. A zöldterületek növelése tehát alapvető igény a fővárosban.

Leromlott belvárosi házak A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha a olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. beépíti a régi homlokzatot). A megkérdezettek mindössze 7%-a nem fogalmazott meg fenntartásokat, kikötéseket a lebontással kapcsolatosan.

14

Panelházak Válaszadóink meglehetősen megosztottak a panelházak további sorsának kérdésében. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben vannak azok, akik megtartásokra és felújításukra ’szavaznak’.

Toronyházak Válaszadóink nagy többsége, háromnegyede – a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde - ellenzi a toronyházak építését.

15

2. A kutatás háttere és céljai

Kutatásunk alapvető célja az volt, hogy megismerjük Budapest lakóinak véleményét a város épületeiről, építészeti arculatáról, megvizsgáljuk azt, hogyan élik meg a budapestiek az őket körülvevő épített környezetet. A kutatás főbb témakörei ennek megfelelően a következők voltak •

A város építészeti arculatának, az épített környezet állapotának általános megítélése (más fontos városi problémákkal összehasonlítva)

•

Budapest építészeti arculatának, nagyvárosokkal összehasonlítva

•

Budapest különböző városrészei építészeti arculatának, imázsának megítélése

•

Korszakok, stílusok megítélése

•

A modernitás fogalmának vizsgálata

•

Különböző funkciókat ellátó (lakóépületek, kulturális létesítmények, bevásárlóközpontok, stb.) épületek tetszésének, imázsának mérése

•

Annak vizsgálata, hogy új épületek építésekor milyen szempontokat tartanak fontosnak a válaszadók, különböző fővárosi környezetekbe milyen típusú épületeket képzelnek el a budapestiek

•

Aktuális – Budapesthez kapcsolódó – építészeti problémák lakossági megítélésének vizsgálata (romló állagú belvárosi épületek és panellakótelepek problémája, toronyházak építésének kérdésköre, stb.)

16

imázsának

megítélése

más

3. A kutatás módszertana Kvalitatív feltárás A kvantitatív kutatást kisebb volumenű kvalitatív feltáró fázis előzte meg. A kvalitatív feltárás célja a kérdőív tematikájának illetve a kérdésfeltevés módjának megalapozása volt. A kvalitatív feltárás során két fókuszcsoportot folytattunk le: egyet a 18-29 éves, egyet pedig a 30-50 éves budapesti lakosok körében. A csoportokon 8 fő vett részt, időtartamuk egyenként két óra volt. A fókuszcsoportok 2005. június 20-án zajlottak le. A kvalitatív fázis eredményeit – mint említettük – elsősorban a kérdőív megalapozására használtuk fel, de – egyes témakörökben - a tanulmányban is hivatkozunk e fázis eredményeire egyrészt magyarázó, másrészt illusztratív jelleggel.

Kvantitatív kutatás Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, személyesen, a válaszadók otthonában történt. A teljes, - a fővárosi 18 év feletti lakosságra reprezentatív minta 500 főt tett ki. A mintába a 18 éves vagy ennél idősebb budapesti lakosok kerülhettek be. A megkérdezett háztartások kiválasztása ún. véletlen sétás eljárással, háztartáson belül Leslie-Kish-kulcs segítségével történt. A minta kisebb eltéréseit a fővárosi lakosságra jellemzőtől – nem, életkor és iskolai végzettség tekintetében – a KSH népszámlálási adatai alapján súlyozással korrigáltuk. A mintanagyságból fakadó statisztikai hibahatár a teljes mintára vonatkozóan ±4,3% A kutatás terepmunkája 2005. július 15-24-én zajlott le.

Útmutató a tanulmányban szereplő ábrák olvasásához: Ábráinkon leggyakrabban a megkérdezettek válaszainak megoszlását (%) illetve a – jellemzően ötfokú – skálák átlagait mutatjuk. Az ábrákon feltüntettük az egyes csoportok (pl. nők és férfiak) válaszai között mutatkozó statisztikailag szignifikáns különbségeket: •

(Az ábra típusától függően) az adat pirosra színezésével vagy fehér körrel jelöljük az átlagosnál magasabb értékeket.

•

(Az ábra típusától függően) az adat kékre színezésével vagy fekete körrel jelöljük az átlagosnál alacsonyabb értékeket.

•

A piros nyilak azt mutatják, ha egy-egy változó mentén tendenciaszerű növekedés vagy csökkenés tapasztalható.

A tanulmányban szereplő táblázatok és diagramok celláinak összértéke egyes esetekben a 100%-ot ±1% eltéréssel adhatják ki, ami a kerekítés szabályainak természetes velejárója.

A minta összetétele I. Nemek férfi

46%

nő

54%

Életkor 18-34 éves

20%

35-49 éves

25%

50-64 éves

30%

65 éves vagy idősebb

25%

Iskolai v égzettség 8 általános vagy kevesebb

25%

szakmunkásképző

13%

középiskola érettségivel

39%

főiskola, egyetem

23%

N=teljes minta

18

A minta összetétele II. Kerület I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII.

2% 5% 7% 5% 2% 2% 4% 5% 4% 4% 8% 4%

XIII.

6%

XIV.

7%

XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. XXIII.

5% 4% 5% 5% 4% 4% 4% 3% 1%

N=teljes minta

19

4. Budapest építészeti arculatának általános megítélése Kérdőíves kutatásunk során először arra kívántunk választ kapni, hogy a főváros lakosai mennyire elégedettek városuk építészeti arculatával valamint az épített környezet állapotával illetve mennyire élik meg problémaként azt. Válaszadóinknak tizenkét különböző – városi jellegű - problémát soroltunk fel, s arra kértük őket, hogy tízfokú, nem verbális skála segítségével mondjanak véleményt e problémák súlyosságáról. A budapestiek – mint azt más kutatásokból is tudjuk – a legsúlyosabb problémának a levegő szennyezettségét illetve a város köztisztasági állapotát tartják – piszkosnak, szemetesnek érzik a város utcáit, tereit. Az épített környezet megítélésekor azt tapasztalhatjuk, hogy az elsődleges problémát a házak, épületek állapota, leromlottsága jelenti. E problémát a fővárosiak – nemtől, kortól, iskolai végzettségtől függetlenül - majdnem ugyanolyan súlyosnak érzékelik, mint a levegő szennyezettségét illetve a város tisztaságának hiányát. Egy másik összehasonlításban a házak állapotának leromlottsága a parkolási helyzettel azonos szintű problémát jelen válaszadóink percepciójában. A házak, épületek rossz állapota erősíti, együtt hat a város piszkosságának, szemetességének érzetével – együttesen azt eredményezik, hogy a fővárosiak rendetlen, leromlott város lakóinak érzik magukat. A város építészeti arculata – a kulturális élet színvonalával együtt - viszont relatíve kedvező értékelést kapott, a válaszadók nem tekintik igazán problematikusnak ezt a területet.

20

Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ 3 22 5 6 piszkos, szemetes a város 22 9 a házak nagy része rossz állapotú 113 3 rossz parkolási helyzet

magas zajszint 4 3 5 3 10

kevés munkalehetõség

6 15

nem megfelelõ tömegközlekedés

8 15

nem megfelelõ egészségügyi ellátás

10

14

15

nem megfelelõ építészeti arculat 10 5 10 nem megfelelõ színvonalú 9 17 kulturális élet 0% 20%

14

18

egyáltalán nem jelent problémát NT

2

3

4

5

7

8

11 60%

8

9

17

5

10

15

1

9

15

1

11

12

40% 6

18 19

13

9

12

16

11 10

16

15

11

10

9

7 3 6

22

12

12

12

9

12

8

19

13

10

8

12

22

12

16 13

6

22 22

19

13

8

kevés a zöldterület 3 2 3 3 10 rossz közbiztonság 22 6

12 12

19

11

9

29

19

16

13

11

5 13 2 7

32

18

20

13

5

18

20

11

6

10

5 5 2

7

5 4 4

80%

100%

nagyon súlyos probléma

N=teljes minta

Problémák Budapesttel kapcsolatban szennyezett a levegõ

8

piszkos, szemetes a város

8

a házak nagy része rossz állapotú

7,4

rossz parkolási helyzet

7,4

magas zajszint

7,1

kevés a zöldterület

7,1

rossz közbiztonság

6,9


6,7


6,5


6,2

nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet

5,2 4,4 1

N=teljes minta

3

5

7

9

átlagok tízfokú skálán: 1 - egyáltalán nem jelent problémát 10 - nagyon súlyos probléma

21

Problémák Budapesttel kapcsolatban Nemek szerinti eltérések szennyezett a levegõ

7,8 8,2 7,8 8,2 7,4 7,5 7,4 7,4

férfi nõ

piszkos, szemetes a város a házak nagy része rossz állapotú rossz parkolási helyzet

7

magas zajszint kevés a zöldterület rossz közbiztonság kevés munkalehetõség nem megfelelõ tömegközlekedés 6

nem megfelelõ egészségügyi ellátás nem megfelelõ építészeti arculat nem megfelelõ színvonalú kulturális élet 1

3

4,4 4,5 5

5,1 5,3

7,2 6,8 7,3 6,6 7,2 6,8 6,6 6,2 6,8 6,4

7

9


N=teljes minta

Problémák Budapesttel kapcsolatban Életkor szerinti eltérések I. 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

szennyezett a levegõ


a házak nagy része rossz állapotú

rossz parkolási helyzet 6,7 7 magas zajszint 6,6

7,4 7,4

7,1 7,2

kevés a zöldterület

7 1

N=teljes minta

8,1 8,1 8 7,9 8 8,1 8,1 7,9 7,5 7,3 7,3 7,7 7,4 8,1 7,3

3

5

7

7,2 9


22

Problémák Budapesttel kapcsolatban Életkor szerinti eltérések II. 6,6 6,8 7,2 7,1 6,6 6,4 6,9 7 6,7 7 6,5

18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb




5,9 6,3 6,4 6 6,3



3,7 1

5,4 5,3 4,9 5,4 4,9 4,6 4,7

3

5

7

9


N=teljes minta

Problémák Budapesttel kapcsolatban Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 7,6 8 8,1 8,3 7,9 8 8 8,1 7,2 7,5 7,5 7,5

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem

szennyezett a levegõ


a házak nagy része rossz állapotú 6,7 rossz parkolási helyzet

6,7 6,9

magas zajszint

7,4 7,3 7,1 7,2 7,1 7

kevés a zöldterület 1

N=teljes minta

7,9 7,4 7,7

3

5

7

9


23

Problémák Budapesttel kapcsolatban Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem




6,2 6,2

6,7

6,5 6,6 6,3 5,9 6,5 5,9


7,5

7,1

4,9 5,1 5,3 5,4


3,9 1

N=teljes minta

6,9 7 6,9 6,8 6,8

3

4,4 4,8 4,6 5

7

9


24

5. Budapest építészeti arculata, imázsa összehasonlításban más európai nagyvárosokkal Miután válaszadóink nyilatkoztak arról, hogy más városi problémákkal, jellemzőkkel összehasonlítva hogyan ítélik meg Budapest építészeti arculatát illetve a város épületeinek, házainak állagát, arról kérdeztük őket, más európai városokkal összehasonlítva milyennek látják – építészeti szempontból - Budapestet. Az európai városok közül azokat választottuk, melyek építészeti, városképi szempontból karakteresek, s emellett a magyar utazók kedvelt célpontjai: o Róma o Párizs o Prága o Bécs o London o Isztambul o Berlin o Varsó. Budapestről értelemszerűen minden válaszadónkat kérdeztük. E kérdést természetesen csak azoknak a válaszadóknak tettük fel, akik a közelmúltban – pontosabban az elmúlt tíz évben – jártak külföldön illetve jártak a vizsgált városokban. Válaszadóink valamivel kevesebb mint fele járt külföldön az elmúlt tíz évben, Körükben felülreprezentáltak természetesen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően az átlagosnál jobb anyagi-jövedelmi viszonyok között élők. A fővárosiak közül legnagyobb arányban a középkorúak (45-59 évesek) jártak a határon túl az utóbbi egy évtizedben. (Ez érthető is, hiszen e korosztály az, mely már megalapozott egzisztenciával bír, aktív, tehát jövedelemmel is rendelkezik, s emellett gyermekei már elérték azt az életkort, hogy akár velük, akár nélkülük a szülők utazhassanak.) A legalacsonyabb arányban a nyugdíjas korosztály utazott külföldre az elmúlt tíz évben, a nyugdíjaskorral mind az utazásra fordítható jövedelem, mind pedig az utazási kedv jellemzően csökken.

25

Járt külföldön az elmúlt tíz évben? járt 47%

nem járt 53%

N=teljes minta

Járt külföldön az elmúlt tíz évben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

40

30-44 éves

60

43

56 járt nem járt

45-59 éves

60 éves vagy idõsebb

0%

54

46

33

20%

67

40%

N=teljes minta

26

60%

80%

100%

Járt külföldön az elmúlt tíz évben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképzõ

28

72

37

62 járt nem járt


46

fõiskola, egyetem

0%

54

60

20%

40

40%

60%

80%

100%

N=teljes minta

Azon válaszadóink háromötöde, akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben az általunk vizsgált európai nagyvárosok közül egyiket sem látogatta meg. (Az utazások nagy része a – tengerparti, vízparti esetleg hegyvidéki – nyaralás, üdülés, kikapcsolódás vagy síelés területén zajlik.) A vizsgált városok közül legtöbben - a határokon túl járt válaszadók negyede – Bécsben jártak. A többi város látogatottsága ennél lényegesen alacsonyabb. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a férfiak és a magasabb, elsősorban a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők nagyobb arányban látogattak el a vizsgált európai fővárosokba, ez egyrészt vélhetően eltérő turisztikai szokásaiknak, másrészt pedig a munkahelyhez kapcsolódó, üzleti jellegű utaknak köszönhető. Életkori szempontból vizsgálva az eltéréseket, megállapíthatjuk, hogy a nagyvárosok látogatása terén is a 45-59 évesek bizonyultak a legaktívabbnak az elmúlt tíz évben. Kiemelt célpontok körükben Bécs, Berlin és Prága.

27

Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Bécs

26

Prága

11

London

10

Párizs

10

Róma

8

Berlin

7

Isztambul

5

Varsó

5

Amszterdam

0

egyikben sem

59 0

20

40

60

80

100

N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő

Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Nemek szerinti eltérések Bécs

23

Prága

10

London

7

Párizs Róma Berlin

5 5 5

Isztambul Varsó

2

7 8 9 10

30

férfi nõ

13 13 13

8

0

Amszterdam

59 59

egyikben sem 0

20

40


28

60

80

100

Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Életkor szerinti eltérések 23 2831 22

Bécs 9 9 9

Prága 5

London Párizs Róma

16

13 8 12 78 1013 8 8 8 9

45 3 34 57 357 4

Berlin Isztambul Varsó


15

0

Amszterdam egyikben sem

6063

49 0

20

40

66

60

80

100


Az alábbiak közül melyik európai nagyvárosban járt az elmúlt tíz évben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 14

Bécs 3

Prága 1

London

1 4

Párizs

23 24

8 10 7 11


46

23 19

11

18 45 9 14 3 10 4 16 5 1 5 6 1 5 3 12

Róma Berlin Isztambul Varsó Amszterdam

0

egyikben sem

43 0

20

40

57 60

64

72 80

100


Mint az előzőekben láttuk – Bécs kivételével – meglehetősen kevesen jártak a vizsgált európai nagyvárosokban. A további adatokat ezért tájékoztató jelleggel közöljük. Válaszadóink ötfokú verbális skála segítségével értékelték a vizsgált európai nagyvárosok, köztük Budapest építészeti arculatát. (Minden válaszadó csak azokat a városokat értékelte, ahol járt az elmúlt tíz évben.)

29

A fővárosiak Rómát és Párizst találták – a vizsgált európai nagyvárosok közül – építészetileg leginkább értékesnek. Az átlagokat tekintve a harmadik helyre Prága került, s a legtöbbek által látogatott Bécs csak a negyedik helyen áll. Budapest (Londonnal együtt) a ’középmezőny’ végén kapott helyet. Építészeti szempontból a budapestiek által legkevésbé értékelt városoknak Varsó, Berlin illetve Isztambul bizonyultak.

Európai városok építészeti arculata Róma 2 Párizs

25

73

10

25

65

Prága 1 8 Bécs 1

48

16

42 25

5

Isztambul

Varsó

22 22 21

38 26

22

N=218

23

N=10 16

25

40%

egyáltalán nem tetszik inkább tetszik

N=21

35

34 20%

N=57

44 51

20 0%

N=24 41

29

17

Berlin 2

N=21

42

London 2 Budapest

N=18

14

60%

N=16 7

80%

inkább nem tetszik nagyon tetszik

N=10

100%

tetszik is, meg nem is NT


Európai városok építészeti arculata Róma

4,7

Párizs

N=18

4,6

Prága

N=21

4,4

Bécs

N=24

4,2

London

N=57

4,1

Budapest

N=21

3,9

Isztambul

N=218

3,5

Berlin

N=10

3,4

Varsó

N=16

3,3 1

2

3

N=10 4

átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=akik jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 218 fő

30

5

Vizsgáltuk a válaszadóink által az elmúlt tíz évben látogatott városok imázsát, vagyis azt, hogy a válaszadók hogyan érzékelik, milyennek látják e városokat. A megkérdezetteknek 27 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, az általuk látogatott városok közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. E kérdést csak azoknak tettük fel, akik az elmúlt tíz évben jártak külföldön, minden válaszadó – Budapest mellett – azokról a városokról mondott véleményt, melyekben járt ezen időszak során. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek a városok között. A lentebb látható térképen a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek a városok között, s itt találhatóak azok a városok, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező városokat a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres városok is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg, Mint említettük, a kis esetszámok miatt adataink csak tájékoztató jellegűek, mégis úgy látjuk, hogy határozott irányok rajzolódnak ki belőlük. A városok alapvetően két csoportra oszlanak:

Igényes világvárosok E csoportba tartozik Párizs, Róma, London, Bécs és Prága. E városok közös jellemzője, hogy világvárosiak, igényesek, ennek megfelelően felújítottak, karbantartottak, s tiszták. Hangulatos, szép, harmonikus, egységes építészeti arculatú települések sok zöldterülettel. Közel állnak a válaszadók szívéhez.

31

Problematikus városok E csoportba tartozik Isztambul, Berlin, Varsó és Budapest is. A csoport közös jellemzője, hogy – bár nem teljesen azonos tulajdonságok mentén, de építészeti arculatukat tekintve válaszadóink problémákat érzékelnek. Isztambul és Budapest fontos közös jellemzője, hogy zavaros, elhanyagolt, elmaradott városokként érzékelik válaszadóink. (Az idegen, távoli tulajdonság itt értelemszerűen Isztambulhoz kötődik.) Korábban – a városi problémák tárgyalásakor – láttuk, hogy Budapest építészeti arculatának megítélésekor elsősorban az épített környezet állapota, leromlottsága problematikus. A térképre tekintve láthatjuk, hogy az elhanyagoltság, elmaradottság nagyon erős megkülönböztető jellemző, egy város építészeti arculatának megítélésében – különösen ha arról a városról van szó, melyben élünk – meghatározó szerepet játszik. Varsót a válaszadók inkább szegényes, unalmas városnak tartják. Mint később látni fogjuk, válaszadóink elsősorban a történelmi városrészek, épületek iránt éreznek vonzódást, Varsó modernebb jellege sem igényességet, sem pedig esztétikumot nem sugároz számukra. A csoporton belül Berlin megítélése a legkevésbé karakteres. Ez nem meglepő, hiszen az egyesítés óta eltelt években a város folyamatosan változik. A nem egységes építészeti arculat, a modernitás erőteljes jelenléte a városban elmozdította Berlin térképünkön az igényes világvárosok csoportjából.

Európai városok imázsa

27%

N=teljes minta

33%

32

EURÓPAI VÁROSOK IMÁZSA (%) BERLIN

PRÁGA

LONDON

PÁRIZS

BUDAPEST

VARSÓ

RÓMA

ISZTAMBUL

BÉCS

szép

25

78

49

90

27

31

78

59

78

modern

55

12

56

47

7

32

17

27

32

történelmi

39

71

50

64

30

40

68

50

66

fiatalos

39

15

31

43

8

8

11

26

14

igényes

16

47

50

66

7

14

33

12

69

elhanyagolt

11

4

10

7

22

3

4

38

5

felújított, karbantartott

51

59

49

45

5

14

28

20

63

különleges

11

33

44

55

13

26

53

51

33

egységes

26

23

14

46

5

3

20

27

29

harmonikus

8

46

41

48

12

26

30

16

55

kifinomult, kimunkált

9

39

26

55

7

3

38

42

48

változatos, sokszínű

44

25

59

63

21

12

50

64

35

zavaros

9

3

2

4

14

8

32

6

szegényes

8

9

2

16

37

6

8

3

újító szellemű

32

28

38

9

24

5

13

25

elmaradott

9

1

13

3

14

3

otthonos

22

38

24

16

17

37

33 12

18

33

28

EURÓPAI VÁROSOK IMÁZSA (%) BERLIN

PRÁGA

LONDON

PÁRIZS

BUDAPEST

nekem való

7

20

16

39

24

idegen, távoli

44

6

30

15

1

hangulatos

23

70

40

74

zsúfolt

26

7

38

monumentális

54

7

világvárosi

52

tiszta

RÓMA

ISZTAMBUL

BÉCS

27

14

22

5

10

45

14

21

18

56

46

68

37

23

3

35

38

19

44

51

6

21

45

25

19

29

82

91

19

23

67

26

58

34

29

32

44

3

8

22

8

65

zöld

15

24

25

39

5

5

16

14

38

unalmas

13

1

5

18

2

fejlődő 47 49 33 39 26 N=akik jártak külföldön illetve az adott városban az elmúlt tíz évben

43

14

34

VARSÓ

5 32

38

Azokat a válaszadókat, akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben természetesen nem kérdeztük az európai nagyvárosok építészeti arculatával kapcsolatban. Ugyanakkor őket is megkértük arra, hogy ötfokú verbális skála segítségével mondjanak véleményt Budapest építészeti arculatáról. Ha összehasonlítjuk azok véleményét, akik jártak illetve nem jártak külföldön az elmúlt egy évtizedben, azt tapasztalhatjuk, hogy azok véleménye, akik megfordultak a határokon túl, ha nem jelentősen, de valamelyest kedvezőbb, mint azoké, akik nem jártak más országokban. Erre magyarázatot jelenthet, hogy azok élethelyzete, akik nem járnak külföldön nyilván eltér azokétól, akik megfordulnak a határon túl. A külföldre nem utazók kevésbé jó anyagi jövedelmi viszonyok között élnek, nagyobb arányban laknak a város elhanyagoltabb házaiban, kevésbé kellemes környékein, s inkább érzik bezártan, a városba ’beszorítottan’ magukat. Ezt támasztja alá az is, hogy – a külföldön nem járt csoporton belül is – leginkább az idősek véleménye kedvezőtlen a város építészeti arculatával kapcsolatban. Ez vélhetően az idősebbek rend iránti fokozottabb igényére vezethető vissza, számukra kevésbé a város házainak, épületeinek építészeti megfogalmazása, sokkal inkább azok állaga, megfelelő karbantartottsága, tisztasága számit.

Budapest építészeti arculata Aszerinti eltérések, hogy járt-e külföldön az elmúlt tíz évben

járt külföldön

3,9

nem járt

3,6

1

2

3

4

átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=teljes minta

35

5

Budapest építészeti arculata Azok körében, akik nem jártak külföldön az elmúlt tiz évben tetszik is meg nem is 33%

inkább nem tetszik 7% egyáltalán nem tetszik 3% NT 1%

nagyon tetszik 17%

inkább tetszik 40%

átlag: 3,6 N=akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 276 fő

Budapest építészeti arculata Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

3,7

30-44 éves

3,8

45-59 éves

3,6


3,4

1

2

3

4

átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik N=akik nem jártak külföldön az elmúlt tíz évben, 276 fő

36

5

6. Budapest egyes városrészeinek építészeti arculata Mielőtt a város építészeti arculatának általános megítéléséről rátértünk volna az egyes épületekről alkotott véleményekre, megvizsgáltuk a ’közbenső’ szintet a városrészeket is. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy jelen kutatásunkban nem vizsgáltuk részletesen Budapest összes városrészét, hiszen – a város sokszínűsége miatt - ez maga egy külön kutatás tárgyát képezné. Válaszadóinkat először arra kértük, hogy spontán módon, minden segítség nélkül mondják el, hogy mely területeket tartják építészeti szempontból a legvonzóbbnak illetve a legkevésbé vonzónak. A megkérdezettek mindkét kérdés esetén legfeljebb három különböző területet említhetek. A legvonzóbb városrészeknek Budapesten a Várnegyed illetve az V. kerület bizonyult (a történelmi Belváros illetve a Parlament környéke, vagyis Lipótváros). Ez utóbbin belül relatíve gyakran említették válaszadóink a Váci utca – Vörösmarty tér – Dunakorzó körzetet illetve – mintegy a belváros kiegészítéseképpen – az Andrássy út – Hősök tere területét. Népszerűnek bizonyultak emellett a budai hegyvidék zöld kerületei. Amikor arról kérdeztük válaszadóinkat, hogy melyeket tekintik a legkevésbé vonzó területeknek meglehetősen sokan nem konkrét városrészeket említettek, hanem területtípusokat. Mint korábban már láttuk, Budapest építészeti megítélésében a legproblematikusabb a házak állapota, elhanyagoltsága. A spontán válaszok is ennek megfelelően alakultak, a fővárosiak leggyakrabban az elhanyagolt, leromlott házakból, „sufnikból” álló területeket említették általánosságban illetve kiemelten a VII. és VIII. kerületben. A másik neuralgikus területtípust a főváros építészeti megítélésében a lakótelepek jelentik. Itt is meglehetősen sokan általánosságban a lakótelepeket említették, de emellett a békásmegyeri illetve a Havanna lakótelep külön is előfordult. A többi relatíve gyakori említés jellemzően a pesti külső kerületeket fedte le (pl. Kőbánya, Csepel), ahol nagyon gyakran mind lakótelepeket, mind elhagyott, rossz állagú ipartelepeket, mind pedig romos lakóházakat találhatunk. Budai vidék – Békásmegyertől eltekintve – gyakorlatilag nem fordult elő a legkevésbé vonzó területek között. Összességében a fentiekből is megállapíthatjuk azt, hogy a fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket kedvelik (Várnegyed, Belváros, stb.), és a leromlott állagú területeket, házakat valamint a lakótelepeket tekintik igazán problematikusnak.

37

Budapest legvonzóbb részei építészeti szempontból

Spontán válaszok - Leggyakrabban említett területek Vár és környéke, Sándor Palota

43

Belváros, Parlament környéke

27

Budai hegyoldal

15

Budai kerületek

8

Zugló

8

Andrássy út

7

Dunakorzó

7

Gellérthegy

6

Városliget

5

Vörösmarty tér, Váci utca

5

Rózsadomb

5

Margitsziget

4

Hõsök tere

4 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Budapest legkevésbé vonzó részei építészeti szempontból Spontán válaszok - Leggyakrabban említett területek

VII., VIII. ker "sufnik" tömege lakótelepek Kõbánya Elhanyagolt romos házak Csepel Illatos út, Gyáli út Külterületek IX. ker Józsefváros Belváros Zugló Újpest Békásmegyer Havanna LTP Angyalföld Pesterzsébet

33 20 11 7 6 5 5 4 4 4 4 4 4 3 3 3 0

20

40

N=teljes minta

38

60

80

100

Részletesen vizsgáltuk néhány városrész imázsát, vagyis azt, hogy a válaszadók hogyan érzékelik, milyennek látják e területeket. Mivel minden budapesti városrészt nem vizsgálhattunk, ezért olyan területeket választottunk ki, melyek – a fókuszcsoportos kvalitatív feltárás alapján – karakteresek és relatíve homogének építészeti szempontból. E területek a következők voltak: o Történelmi városrészek – Pesten a Nagykörút által határolt terület o Középső Ferencváros (az Új Nemzeti Színház környéke) o Várnegyed o Budai hegyvidék o Angyalföld o Zugló o Pesti külső kerületek A megkérdezetteknek 32 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, a budapesti városrészek közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek a városrészek között. A lentebb látható térképen a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek a városrészek között, s itt találhatóak azok a városrészek, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező városrészeket a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres városrészek is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg, A vizsgált városrészek alapvetően három csoportra oszlanak.

39

Zöld kerületek E csoportba tartozik Zugló illetve a Budai hegyvidék. A két városrész alapvető megkülönböztető jellemzője, hogy zöld. A megfelelő mennyiségű zöldterület hiányát jelzi Budapesten az, hogy válaszadóink e területeket tekintik otthonosnak, olyan területnek, ahol az ott élők jól érzik magukat illetve ahol szívesen laknának. A főváros lakói tehát jellemzően olyan környezetbe vágynak, mely városias jellegű, de egyben ’zöld’ is. Zugló emellett fiatalos kerületként él a válaszadók gondolkodásában, s osztozik Angyalfölddel illetve a pesti külső kerületekkel az újító szellemű, modern, fejlődő tulajdonságokon. A zuglói új beépítések tehát a válaszadók percepciójában – annak ellenére, hogy ez a zöldterületek csökkenéséhez vezet – egyelőre fejlődésként, lendületként jelenik meg.

Történelmi kerületek E csoporthoz tartozik a Várnegyed illetve a történelmi városrészek (a Nagykörút által határolt terület). Az építészet esztétikumát leíró szinte összes tulajdonság e területekhez rendelődik hozzá válaszadóink gondolkodásában. A Várnegyed illetve a történelmi városrészek egységesek, harmonikusak, különlegesek, kifinomultak, kimunkáltak. E területek egyszerre világvárosiak illetve magyarosak, monumentális, reprezentatív épületekkel ellátottak. E tulajdonság-együttest tekintve némiképp úgy érezhetjük, mintha a város XIX. századi fénykorát írnák le, amikor a dinamikusan fejlődő, eklektikus Pest és a történelmi Várnegyed valóban egy a kor színvonalán álló világvárost eredményezett. Mint később látni fogjuk, válaszadóink építészeti ízlése, értékstruktúrája is nagyjából ezen időszak által meghatározott. Az igényesség, értékesség, szépség, hangulatosság értékein a történelmi kerületek a zöld kerületekkel osztoznak.

40

Pesti külső kerültek E szegmensbe tartozik Angyalföld és általánosságban a pesti külső kerületek. E területek közös jellemzője a válaszadók percepciójában a szegényesség, elmaradottság, elhanyagoltság. Unalmasnak, s egyben zavarosnak látják e kerületeket. Ugyanakkor érzékelnek némi újítást, fejlődést, modernizálódást is. Erre utal, hogy e tulajdonságok a térképen Zugló és a pesti külső kerületek között helyezkednek el. A pesti külső kerületek alaphangulata azonban – egyelőre – az elmaradottság, lepusztultság.

Nem illeszthető be a fenti csoportokba a Középső Ferencváros (az új Nemzeti Színház környéke). Ennek oka úgy véljük egyrészt az, hogy válaszadóink kevésbé rendelkeznek kialakult képpel e területről, másrészt pedig az, hogy a terület maga erőteljes átalakuláson megy át. A Középső Ferencváros a térkép közepén, az origóhoz közel helyezkedik el, valamelyest a pesti külső kerületek illetve a fejlődés, modernizálódás irányába mozdul el. Nagyon közel áll hozzá a ’nyugatias’ jelző. Ez egyrészt lehet az új, reprezentatív épületek (új Nemzeti Színház, Művészetek Palotája) hatása, de mivel a tulajdonság az origóhoz közel áll, lehetséges az is, hogy a nyugatiasság Budapest városrészei esetében most még nem rendelkezik megkülönböztető erővel, nem meghatározó a városrészek meghatározásában. Érdekes kérdés, hogy a Középső Ferencvárosnak sikerül-e magához kötnie ezt a jellemzőt, s ha igen, milyen megítéléssel – a haladás szellemében vagy pedig inkább elitélő jelleggel történik-e ez.

41

Budapesti városrészek imázsa

21%

N=teljes minta

57%

42

BUDAPESTI VÁROSRÉSZEK IMÁZSA (%) TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZEK

KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS

VÁRNEGYED

BUDAI HEGYVIDÉK

ANGYALFÖLD

ZUGLÓ

PESTI KÜLSŐ KERÜLETEK

szép

50

19

74

58

6

27

10

modern

4

41

7

18

16

12

7

történelmi

64

5

77

14

5

4

2

fiatalos

3

25

3

12

16

23

8

igényes

22

14

56

40

3

15

5

elhanyagolt

21

16

3

3

36

11

49

felújított, karbantartott

18

22

47

21

10

14

5

különleges

21

13

58

21

2

4

2

egységes

25

5

43

11

4

4

3

harmonikus

23

7

54

18

1

10

3


21

5

57

13

1

3

1


24

16

22

30

12

24

14

zavaros

8

19

2

6

27

13

34

szegényes

9

14

1

1

36

9

42

újító szellemű

5

41

5

14

14

16

8

elmaradott

8

9

1

1

32

7

44

43

BUDAPESTI VÁROSRÉSZEK IMÁZSA (%) TÖRTÉNELMI VÁROSRÉSZEK

KÖZÉPSŐ FERENCVÁROS

VÁRNEGYED

BUDAI HEGYVIDÉK

ANGYALFÖLD

ZUGLÓ

PESTI KÜLSŐ KERÜLETEK

otthonos

16

5

23

30

8

28

17

nekem való

14

7

17

30

7

19

18

idegen, távoli

13

24

8

13

21

6

24

hangulatos

27

8

62

29

6

15

8

zsúfolt

50

19

10

9

28

16

15

monumentális

16

19

16

8

4

2

2

világvárosi

34

25

25

6

4

3

1

a turistákért van

35

7

76

12

3

2

0

az ott lakók jól érzik magukat

17

5

31

48

7

32

17

magyaros

24

8

36

10

7

8

7

nyugatias

13

28

7

9

4

3

3

értékes

39

15

73

45

7

16

8

tiszta

6

6

30

29

2

9

4

zöld

2

3

7

69

3

29

17

unalmas

6

10

2

2

25

10

33

fejlődő N=teljes minta

11

38

8

19

25

27

24

44

7. Budapest épületeinek megítélése Spontán tetszés A budapesti épületekkel kapcsolatban először a spontán tetszést (illetve nem tetszést) mértük. Válaszadóinkat megkértük arra, hogy nevezzék meg azt a – legfeljebb három – budapesti épületet, amelyet építészeti szempontból a legvonzóbbnak illetve a legkevésbé vonzónak tartanak. Már a városrészek vizsgálatakor is láttuk, hogy a fővárosiak építészeti szempontból elsősorban a történelmi városrészeket tartják nagyra. A spontán tetszés során említett épületek is ebbe a tendenciába illeszkednek bele – válaszadóink szinte csak az I. világháború előtt épült épületeket említettek spontán módon. A legnépszerűbb épületeknek a Parlament, a Budai Vár illetve a Halászbástya bizonyultak. Mindez némiképp rávilágít arra is, hogy az építészet, egy város építészeti arculata a válaszadók számára elsősorban a reprezentatív, szimbolikus épületeket jelenti, mindazt, ami egy turista számára lehet fontos. ’Hétköznapi’, a mindennapi élet részeként használt épületek - pl. lakóházak, irodaépületek, bevásárlóközpontok - kis arányban fordultak elő az említések között. Korunk épületei közül konkrétan egyedül az új Nemzeti Színházat, típusként pedig a lakóparkokat említették a válaszadók.

Budapest legvonzóbb épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Parlament

37

Budai Vár

17

Halászbástya

12

Bazilika

7

Opera

6

Mátyás templom

5

Nemzeti Színház

4

Gresham palota

4

Nemzeti Múzeum

4

Szépművészeti Múzeum

4

lakóparkok

3

Citadella

3

Vigadó

3

Wekerle telepi házak

3 0

20

40

N=teljes minta

45

60

80

100

Akárcsak a városrészeknél, a legkevésbé vonzó épületek esetében is válaszadóink egy jó része nem konkrét épületet, hanem épülettípust említett. Mint ahogy a fővárosiak Budapest lakótelepeit illetve lepusztult, elhanyagolt részeit nem kedvelik, az épületek közül elsősorban a panelházak illetve a leromlott bérházak váltanak ki nemtetszést. A konkrétan említett épületek közül legtöbben (a teljes minta 5%-a) az új Nemzeti Színházat tartják kevéssé vonzónak. Mint később is látni fogjuk az új Nemzeti Színház erőteljesen megosztja a válaszadókat. Ebben az esztétikai megítélés, az ízlés eltérései mellett nyilvánvalóan a pártpreferencia is szerepet játszik, hiszen az új Nemzeti Színház épülete, stílusa, helyszíne, stb. erőteljes vitákat váltott ki, s ebben a pártpolitika nem csekély szerepet játszott. A nem tetsző épületek között többen említették a Lehel téri csarnokot, az – immár átalakítás alatt álló – Roosevelt téri Spenótházat illetve a Déli pályaudvart.

Budapest legkevésbé vonzó épületei

Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak

18

lelakott bérházak

10

Nemzeti Színház

5

Lehel csarnok

3

Spenót Ház

3

Déli Pályaudvar

3

Sportaréna

2

régi munkáslakások

2

Mûvészetek Palotája

2

Rendõrpalota

2

gyárépületek

2

lakóparkok

3 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mivel már a fókuszcsoportok során világossá vált, hogy a fővárosiak elsősorban a múlt századi vagy ennél régebbi épületeket tartják építészetileg megkérdőjelezhetetlenül értékesnek, külön kérdést tettünk fel arra vonatkozóan, hogy milyen modern épületeket találnak építészeti szempontból vonzónak illetve kevéssé vonzónak. E kérdéshez sem adtunk semmilyen támpontot a válaszadóknak, mindkét kérdés esetében 3-3 épületet említhettek. Annak eldöntését, hogy mit tekintenek modernnek a válaszadók megítélésére bíztuk – az eredményekből látható, hogy néhány válaszadó a Parlamentet is modern építményként tartja 46

számon. (Arra, hogy a megkérdezettek valójában mely korszakok építészetét tekintik modernnek még a továbbiakban kitérünk.) Válaszadóink legnagyobb arányban (a megkérdezettek ötöde) az új Nemzeti Színházat találták vonzó modern épületnek. Mint már említettük, ebben az épület ismertségén túl, nem kifejezetten építészeti jellegű szempontok is szerepet játszanak. Emellett a budapestiek a Művészetek Palotáját, a Rendőrpalotát, a Westendet illetve a Duna Plázát említették relatíve nagyobb, de az új Nemzetihez viszonyítva csekély arányban. Legkevésbé kedveltként – a természetesen itt is felbukkanó panelházakon kívül – válaszadóink legnagyobb arányban a Művészetek Palotáját és az új Nemzeti Színházat említették. Mindkét épület – mint azt később látni fogjuk – megosztja a budapestieket.

Budapest legvonzóbb modern épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Nemzeti Színház

21

Művészetek Palotája

6

Rendőrpalota

6

Westend

5

Duna Pláza

5

Sportaréna

4

lakóparkok

4

Mammut

3

Árkád

3

Parlament

3

Hattyúház

2

Hotel Kempinski

2

Hilton - Várban

2


2 0

20

40

N=teljes minta

47

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó modern épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak

9


7

Nemzeti Színház

7

Rendõrpalota

4

Lehel csarnok

3

Sportaréna

2

Mammut

2

Kálvin Center

2

ING székház

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Építészeti korszakok megítélése Válaszadóinkat megkértük arra is, mondjanak véleményt a különböző építészeti korszakok épületeiről. A kvalitatív feltárás alapján tudjuk, hogy a fővárosiak többsége nincs pontosan tisztában azzal, hogy az egyes épületek pontosan mikor épültek, de általános benyomásokkal rendelkeznek az egyes korszakok épületeiről. A következő – Budapest építészetében erőteljesen jelenlévő - korszakok építményeit vizsgáltuk: o barokk épületek o XIX. századi épületek o a XX. században az első világháború előtt épült épületek o a két világháború között épült épületek o az 1950-es években épült épületek o az 1960-as években épült épületek o az 1970-es években épült épületek o az 1980-as években épült épületek o az 1990-től napjainkig épült épületek.

48

Eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy válaszadóink számára a XVIII-XIX. századi épületek jelentik az etalont, e korok építményei tetszenek leginkább. A fővárosiak a XIX. század után folyamatos hanyatlást érzékelnek, a mélypontot az 1950-es, 1960-as illetve 1970-es évek építészete jelenti. A fókuszcsoportokon a válaszadók (főként a fiatalabb korosztályok) e három évtized építészetét – tekintet nélkül a valójában erőteljes stílusbeli különbségekre – ’szocreálként’ aposztrofálták, s lényegében az igénytelenséggel, a rossz minőséggel, az unalommal és szürkeséggel asszociálták. Az idősebb korosztályok az átlagosnál valamivel kedvezőbben ítélik meg a 70-es, 80-as évek építészetét, az ő életükben építészeti szempontból a 70-es évek nyilván fordulatot jelentettek a tényleges ’szocreálhoz’ képest, kortársként differenciáltabban látják e kort, mint a náluk fiatalabbak. Az 1980-as évek építészete már egy hajszállal kedvezőbb értékelést kapott a korábbi három évtized építményeiénél, az 1990-től napjainkig tartó korszak megítélése pedig már lényegesen kedvezőbb, bár napjaink építményének tetszése még mindig meg sem közelíti a XVIII-XIX. századi épületek tetszését. Érdekes eredmény, hogy az iskolai végzettség növekedésével ez a tendencia egyre erősödik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők azok, akik még az átlagosnál is inkább kedvelik a XVIII-XIX. század illetve a XX. század I. világháborúig tartó szakaszának építészetét, s körükben a legerőteljesebb az 1950-1970-es évek építészetének elutasítottsága. Válaszadóink tehát a történelmi városrészeket, a történelmi épületeket, s ennek megfelelően a barokk és a XIX. századi építészetet tekintik építészeti szempontból értékesnek.

49

Építészeti korszakok megítélése Budapesten barokk épületek

4,1

XIX. századi épületek

4

az elsõ világháború elõtt épült épületek

3,7

a két világháború között épült épületek

3,4

az 1990-tõl napjainkig épült épületek

3,3

az 1980-as években épült épületek

2,7

az 1950-es években épült épületek

2,5


2,4


2,3 1

2

3

4

5

átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem tetszik 5 - nagyon tetszik

N=teljes minta

Építészeti korszakok megítélése Budapesten Nemek szerinti eltérések barokk épületek

4

férfi nõ


4,1 3,9 4 3,6 3,8

az elsõ világháború elõtt épült épületek

3,3 3,4 3,2 3,3

a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek az 1980-as években épült épületek

2,5

az 1950-es években épült épületek

2,5 2,5 2,4 2,4 2,2 2,4

az 1960-as években épült épületek az 1970-as években épült épületek 1 N=teljes minta

2

2,8

3

4


50

5

Építészeti korszakok megítélése Budapesten Életkor szerinti eltérések 3,7

4,2 4,1 4,1 3,8 3,9 4,1 3,9 3,6 3,6 3,9 3,6


barokk épületek XIX. századi épületek az elsõ világháború elõtt épült épületek a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek

2,7 2,7 2,6 2,8 2,5 2,5 2,4 2,4 2,5 2,3 2,3 2,4 2,3 2,3 2,1 2,5 2 3

az 1980-as években épült épületek az 1950-es években épült épületek az 1960-as években épült épületek az 1970-as években épült épületek 1

3,3 3,3 3,5 3,3 3,4 3,4 3,2 3,1

4

5


N=teljes minta

Építészeti korszakok megítélése Budapesten Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem

barokk épületek XIX. századi épületek az elsõ világháború elõtt épült épületek a két világháború között épült épületek az 1990-tõl napjainkig épült épületek az 1980-as években épült épületek az 1950-es években épült épületek

2,1


2


2 1

N=teljes minta

2

2,9 2,5 2,7 2,6 2,7 2,6 2,5

2,3 2,3 2,1

3,9 3,9 4,1 4,3 3,7 4 3,9 4,2 3,5 3,3 3,7 4 3,3 3,3 3,4 3,5 3,2 3,4 3,3 3,3

2,8 2,7

2,4 3

4


51

5

Modernitás Már a kvalitatív feltáró szakaszban világossá vált, hogy a modernitás a hétköznapi szóhasználatban nem egy jól behatárolt, egyértelmű fogalom. A modernitásban, a modernben a hétköznapi szóhasználatban mind az építészet terén, mind pedig más területeken nagyon sok jelentésárnyalat vegyül, s a válaszadók ezek különböző kombinációiként használják a kifejezést. A modernitás jelentésárnyalatainak illetve a kombinációk szociológiai vetületének felderítése mindenképpen önálló kutatást igényelne, jelen kutatásunk kvalitatív szakaszának volumene csak azt teszi lehetővé, hogy felvillantsunk néhányat a modernitás jelentéséből illetve ezek összefüggéseiből: o Új, haladó, a kornak megfelelő, jövőbe mutató A modern mindenképpen újat jelent, s ez az új, felülírja a régit. A modernitás – a hétköznapi szóhasználatban – a legújabb trendekhez, a kornak megfelelő építészethez, életmódhoz, stb. kapcsolódik. A fogalom meghatározásában ez okozza a legfőbb nehézséget, hiszen az új, korszerű minden korban illetve a fogalmat használó ember informáltságától, életkorától, világlátásától függően mást és mást jelenthet. o Tudományos, a legújabb technológiát használja A modernitás és a korszerű technológia használata alapvetően összefügg, Haladás, modernitás és tudomány egy – a felvilágosodásban gyökerező – gondolatkört alkot. Problematikus ugyanakkor, hogy posztmodernnek is nevezhető világunkban a tudományba, a haladásba vetett hit már nem annyira erőteljes, a tudományos eredmények, az új technológiák nem megkérdőjelezhetetlen értékek, akár ellenérzéseket, félelmeket is kiválthatnak. A következő – a modernitáshoz kapcsolódó ellentétpárok is erre utalnak. o Magas minőség, praktikum, funkcionalitás – múlandóság, eldobhatóság A korszerű technológiák használata összefügg a magas minőség képzetével, a tárgyak, épületek prakticitásával, funkcionalitásával. Ugyanakkor ez a minőség nem jelent egyben értéket is, nem örök, nem megkérdőjelezhetetlen. A modern épületeket (legjobb példát erre a – válaszadók modern építészetről kialakított képét nyilvánvalóan befolyásoló panelházak jelentik) ebből a szempontból leginkább a papírzsebkendőhöz hasonlíthatjuk: praktikusak, jól ellátják funkciójukat, de unalmasak, egyformák, nem időtállóak, nem képviselnek értéket.

52

o Mesterségesség – természetesség A tudományhoz, technológiához alapvetően kapcsolódik a mesterségesség, a természet leigázása, a korszerűséget azonban napjainkban az életmód területén a természetesség jelenti. (Ezt az ellentmondást legplasztikusabban az intenzív mezőgazdasági technológiák vagy a génmanipulált termékek iránti viszonyban lehet tetten érni.) Mint látni fogjuk az építészet területén ez a természetes anyagok iránti igényben is megmutatkozik. o Amerikából, ’Nyugatról’, nálunk fejlettebb országokból beáramló A modernitáshoz gyakran kapcsolódik a válaszadók gondolkodásában, hogy idegen, ’nyugatos’, ’máshonnan jött’. Ennek okai nyilvánvalóan a történelemben keresendők. Hozzá kell tenni azonban, hogy a válaszadó világlátásától függően ez mind pozitív, mind negatív felhanggal megjelenhet. A kvantitatív fázisban megkérdeztük válaszadóinkat, hogy mely korszakok építészetét tekintik modernnek. Alapvetően arra voltunk kíváncsiak, hogy a nem építészettel foglalkozók számára húzódik-e, s ha igen, hol húzódik cezúra modern és nem modern építészet között. Válaszadóinkat arra kértük, hogy a fentebb már vizsgált építészeti korszakok közül válasszák ki azokat, melyek építészetét modernnek tekinti Mint eredményeinkből jól látható, nincs határozott választóvonal, lényegében minél régebbi egy épület, annál kevesebben tekintik modernnek. (Ugyanakkor még a XIX. századi épületeket is minden tizedik válaszadó modernként érzékeli.)

53

Mely épületek tekinthetők modernnek? Az 1990-tõl napjainkig épült épületek

88

Az 1980-as években épült épület

58

Az 1970-ben épült épületek

45


33

Az 1950-es években épült épületek

25

A két világháború között épült épületek

18

Az elsõ világháború elõtt épült épületek

19


12

Barokk épületek

7 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely épületek tekinthetők modernnek? Nemek szerinti eltérések 87 90

Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 56 60

Az 1980-as években épült épület 45 44

Az 1970-ben épült épületek 35 32

Az 1960-ben épült épületek 26 24


23

A két világháború között épült épületek

14 21 17

Az elsõ világháború elõtt épült épületek

13 10


férfi nõ

10

Barokk épületek

5 0

20

N=teljes minta

54

40

60

80

100

Mely épületek tekinthetők modernnek? Életkor szerinti eltérések 92 87 89 85

Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 52

Az 1980-as években épült épület 39

Az 1970-ben épült épületek Az 1960-ben épült épületek 22 26 24 27


35 32 34 33

48 46 46

nincs szignifikáns különbség

14 16 21 20 17 18 19 19 13 11 10 13

A két világháború között épült épületek Az elsõ világháború elõtt épült épületek XIX. századi épületek

59 63 57


6 6 8 8

Barokk épületek 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely épületek tekinthetők modernnek? Iskolai végzettség szerinti eltérések 82

Az 1990-tõl napjainkig épült épületek 47

Az 1980-as években épült épület 34

Az 1970-ben épült épületek 28


22 19 24


15 17 16

A két világháború között épült épületek Az elsõ világháború elõtt épült épületek XIX. századi épületek

5

Barokk épületek

1 0

22 16 20 13 17 9 13

20

55

61

67

53

33 34 38 33

27 8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem

9 8 9

N=teljes minta

96

52

41 46

90 87

40

60

80

100

Az épületek funkcionális csoportjainak kialakítása, a kérdésfeltevés módja és az elemzés módszere Budapest épületeit funkcionális csoportokba rendeztük, s kérdőívünkben az egyes csoportokba tartozó épületekről kérdeztük válaszadóinkat. A vizsgált épületcsoportok a következők voltak. o Lakóépületek o Irodaházak o Kulturális célú épületek o Áruházak, bevásárlóközpontok, bevásárlócsarnokok o Templomok o Szállodák o Oktatási intézmények, egyetemek, főiskolák épületei o Közigazgatási intézmények épületei o Sportlétesítmények. Az egyes csoportokba olyan épületeket válogattunk be, melyek építészetileg jelentősek, karakteresen képviselnek valamely stílust. A válogatáskor a fókuszcsoportok eredményeit is felhasználtuk. Minden épületcsoport esetében o először arról kértük válaszadóinkat, hogy spontán módon említsenek olyan, a csoportba tartozó épületeket melyeket a leginkább vonzónak illetve a legkevésbé vonzónak tartanak Budapesten. A válaszadók mindkét kérdés esetében maximum három épületet említhettek. o ezután megmutattuk válaszadóinknak az általunk kiválasztott, a megfelelő csoportba tartozó épületek képeit, arról kérdeztük őket, hogy o ismerik-e, korábban látták-e már a képeken szereplő egyes épületeket o mennyire tetszenek illetve nem tetszenek az egyes képeken látható épületek. Válaszadóink e kérdésre ötfokú verbális skála segítségével válaszoltak.

56

Négy épülettípus, a o Lakóépületek o Irodaházak o Kulturális célú épületek o Áruházak, bevásárlóközpontok, bevásárlócsarnokok esetében a csoportba sorolt épületek részletes imázsvizsgálatát is elvégeztük. (A többi épülettípus esetében a kérdőív terjedelmi korlátai, a válaszadók korlátozott tűrőképessége miatt erre nem volt lehetőség. A fenti négy épületcsoport kiválasztásakor azt tartottuk szem előtt, hogy e típusokból épült a közelmúlt meghatározó budapesti épületeinek többsége.) Az imázsvizsgálatok során a megkérdezetteknek 29 különböző tulajdonságot, jellemzőt soroltunk fel, s arra kértük őket, mondják meg, az adott csoport épületei közül melyikre, melyekre jellemzőek e tulajdonságok. A tulajdonságlista összeállítása a fókuszcsoportok tapasztalatai alapján történt meg. A kapott adatokat többváltozós eljárás, ún. korrespondencia-analízis segítségével dolgoztuk fel. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy az ismertségtől függetlenül mutassa meg azokat a megkülönböztető jellemzőket, melyek mentén a válaszadók különbséget tesznek az épületek között. Az analízis eredményeképpen kapott térképeken a szélekhez közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek mentén a megkérdezettek különbséget tesznek az épületek között, s itt találhatóak azok az épületek, melyek – e tulajdonságok mentén - karakteresen eltérnek a többitől. A megkülönböztető jellemzők mintegy ’húzzák’ maguk után az e tulajdonságokkal rendelkező épületeket a térkép szélei felé. Az origóhoz közel helyezkednek el azok a tulajdonságok, melyek nem rendelkeznek megkülönböztető erővel, s itt találhatóak a kevésbé karakteres épületek is. A térkép két szélén látható számok azt mutatják, hogy a horizontális illetve vertikális távolságok a teljes szórás mekkora hányadát magyarázzák meg,

57

Budapest lakóépületeinek megítélése A spontán említések során válaszadóink egy jó része nem konkrét épületet, épülettípust említett. Már a városrészek vizsgálata során is világossá vált, hogy a fővárosiak vonzónak tartják a régi, ’polgári’ bérházakat illetve zöldövezeti társasházakat villákat (elsősorban a Budán, de Zuglóban vagy Pasaréten is). Amikor azonban kifejezetten lakóépületekről érdeklődtünk, két új épülettípus is nagy arányban említésre került: a lakóparkok illetve a zöldövezeti családi házak. A lakóparkokat válaszadóink majdnem negyede, a családi házakat pedig 16%-a sorolta a legvonzóbb épületek közé. A korábbiak fényében nem okoz meglepetést az, hogy a legkevésbé vonzónak válaszadóink budapesti lakóépületek közül a panelházakat és a lelakott bérházakat tartják.

Budapest legvonzóbb lakóépületei

Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek lakóparkok

23

külterületek, zöldövezetek családi házai

16

régi, polgári házak

13

budai villák

10


5

Andrássy úti bérházak

4

zuglói társasházak

3

Andrássy úti villák

3

Várnegyed épületei

3

Pasaréti villák

3

rózsadombi luxusvillák

2

modern épület az Orczy téren

2 0

20

N=teljes minta

58

40

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó lakóépületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek panelházak

49

lelakott bérházak

19

Havanna LTP házai

5

régi munkáslakások

4

lakóparkok

3

Békásmegyeri Lakótelep

2

zuglói társasházak

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A lakóépületek köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Andrássy úti bérház o Angyalföldi panelház o Andrássy úti villa o Wekerle telepi ház o Lakópark o Újpesti újépítésű háztömb o Budai villa o Pasaréti Bauhaus villa o Beregszászi úti társasház (New Bauhaus) o Alsórákos társasház o Tábornok utcai ház o Helena-Ház. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

59

LAKÓÉPÜLETEK Pasaréti villa 01.

Andrássy úti bérház 02.

Andrássy úti villa 03.

Wekerle telepi ház 04.

Panelház 05.

Helena-ház 06.

Tábornok utcai ház 07.

Újpesti háztömb 08.

Alsórákos társasház 09.

Lakópark 10.

Budai villa 11.

Beregszászi úti társasház 12.

61

Válaszadóink legnagyobb arányban az Andrássy úti házakra illetve a panelházra emlékeztek vissza. A panelház esetében valószínűleg nem éppen ezt az épületet látták ilyen sokan, hanem a város más pontjain álló, hasonló panelházakat. A legkevésbé ismert épületnek a Belváros egy mellékutcájában álló Helena-Ház, a Tábornok utcai, az alsórákosi illetve a beregszászi úti társasház bizonyultak. A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók az átlagosnál lényegesen több épületre emlékeztek vissza. Ez bizonyos mértékig arra enged következtetni, hogy építészeti, esztétikai szempontból jobban megfigyelik a város épületeit.

Mely épületekre emlékszik? Andrássy úti bérház

59

panelház

53

Andrássy úti villa

51

Wekerle telepi ház

42

Lakópark

35

Újpesti háztömb

32

Budai villa

31

Pasaréti villa

30

Beregszászi úti társasház

17

Alsórákos társasház

16

Tábornok utcai ház

13

Helena-Ház

12 0

20

40

N=teljes minta

62

60

80

100

Mely épületekre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 61 58 nincs szignifikáns 56 különbség

Andrássy úti bérház panelház

51 53 49

Andrássy úti villa Wekerle telepi ház

39 36 34 37

Lakópark Újpesti háztömb

29 32 30 33 28

Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház

14 15 16 14 13 12 12

Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház 0

N=teljes minta

45

20

férfi nõ

20

40

60

80

100

Mely épületekre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 52 56

Andrássy úti bérház

50 57 5254 45 49 58 49

panelház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Lakópark Újpesti háztömb Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház N=teljes minta

0

33 39 42 38 44 32 29 3134 29 35 29 37 28 31 21 27 30 40 15 1922 11 13 18 14 18 16 8 11 18 10 16 8 14 20 40

63

64 64

51

18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb 60

80

100

Mely épületekre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 47


45

panelház 35 39

Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Lakópark Újpesti háztömb Budai villa Pasaréti villa Beregszászi úti társasház Alsórákos társasház Tábornok utcai ház Helena-Ház N=teljes minta

0

48 35 40 44 48 27 33 3841 24 34 32 42 20 30 35 34 23 29 27 42 11 23 14 23 9 12 13 27 13 12 11 19 7 13 14 14 20 40

55 60

75

555760 78

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel fõiskola, egyetem 60

80

100

A lakóépületek közül válaszadóink tetszését leginkább az Andrássy úti villa váltotta ki, vagyis egy történelmi, ’polgári’ épület. Emellett a történelmi épületek közül népszerűnek mutatkozott az Andrássy úti bérház illetve a Wekerle telepi ház is. A történelmi épületek iránt elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők éreznek az átlagosnál erőteljesebb vonzalmat. Az új építésű házak közül a – stílusában a pesti népnyelv által (stílustörténeti szempontból természetesen helytelenül, ugyanakkor jelentésárnyalatát tekintve meglehetősen találóan) ’parasztbarokk’-ként aposztrofált – budai villa nyerte el a megkérdezettek tetszését. A legkevésbé tetsző lakóépület az angyalföldi panelház volt, de – némiképp meglepő módon - az újpesti gyakorlatilag teljesen újépítésű háztömb értékelése is igen kedvezőtlen. Az általunk bemutatott lakópark megítélése erősen megosztotta a válaszadókat, a fiatalok lényegesen kedvezőbben nyilatkoztak e tekintetben, mint a legidősebb (60 év feletti) korosztály tagjai.

64

Lakóépületek tetszése Andrássy úti villa 12 14 Andrássy úti bérház 1 8

33 19

Budai villa 6 11

Helena Ház 4

19

10

Újpesti háztömb

30

20%

13 1

23

12

25 40%

71

26

29

60%

1

13 2 33

54

0%

20

31

egyáltalán nem tetszik inkább nem tetszik tetszik is, meg nem is inkább tetszik nagyon tetszik NT

1

15 1

42 19

1

16

30

37

29

panelház

24

36 25

13

1

40

33

Tábornok utcai ház 5 11 Lakópark

36 35

32

Beregszászi úti társasház 6 8

29

28

28

Alsórákos társasház 3 8

1

42 18

Wekerle telepi ház 4 7

Pasaréti villa 5

50

11 80%

61 7 21 100%

N=teljes minta

Lakóépületek tetszése Andrássy úti villa

4,3


3,9

Budai villa

3,8

Wekerle telepi ház

3,7


3,6


3,5

Pasaréti villa

3,4

Helena Ház

3,4


3,3

Lakópark

3,1

Újpesti háztömb

2,4

panelház

1,8 1

N=teljes minta

2

3

4


65

5

Lakóépületek tetszése Nemek szerinti eltérések Andrássy úti villa

férfi nõ


3,8 3,8 3,8 3,7 3,6 3,6 3,6

Budai villa Wekerle telepi ház Alsórákos társasház

Pasaréti villa Helena Ház Tábornok utcai ház Lakópark

1,8 1,7

panelház 1

2,4 2,3

2

4

3,4 3,5 3,5 3,4 3,3 3,4 3,2 3,3 3,2 3,1


Újpesti háztömb

4,3 4,3

3

4

5


N=teljes minta

Lakóépületek tetszése Életkor szerinti eltérések I. 4,3 4,2 4,4 4,2




3,9 3,8 4 3,9

Budai villa

3,6 3,6 3,6 3,6

Wekerle telepi ház

3,6 3,6 3,6 3,7


4,1

3,9

3,4 3,5 3,6 3,5 3,3

Beregszászi úti társasház 1 N=teljes minta

4

2

3

4


66

5

Lakóépületek tetszése Életkor szerinti eltérések II. 3,2


Pasaréti villa

Helena Ház

3,4 3,5 3,5 3,5 3,5 3,5

3


3,1

3,3 3,3 3,3

3,2 3,2

Lakópark

2,8

3,4

2,5

2,3 2,4

Újpesti háztömb

2,2 1,6

panelház 1

2 1,8 1,8 2

3

4

5


N=teljes minta

Lakóépületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 4,1 4,2




3,7 3,7

3,9

3,7 3,4 3,6 3,7 3,6 3,5 Alsórákos társasház


3,2 1 N=teljes minta

2

3

3,6 3,6 3,5 3,5 3,5

4

3,8

4


67

4,2

4 4

Budai villa

Wekerle telepi ház

4,4 4,5

5

Lakóépületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 3,2


Pasaréti villa

Helena Ház

3,1

3,1 Tábornok utcai ház

3 Lakópark

2,3 Újpesti háztömb

2,2 panelház

1,5 1 N=teljes minta

1,8 1,8

3,5 3,4 3,5 3,4 3,5 3,4

3,3 3,4 3,3

3,3 3,2 3,1

2,6 2,5

2

2

3

4

5


A vizsgált budapesti lakóépületekkel kapcsolatban arról is kérdeztük válaszadóinkat, hogy melyik bemutatott épületben élnének szívesen. Válaszadóink negyede a budai ’parasztbarokk’ villát választaná, ötöde az Andrássy úti villába költözne be legszívesebben. A budai villa iránt elsősorban a férfiak és a fiatalok éreznek vonzalmat. Lakóparkban, Wekerle telepi házban illetve Andrássy úti bérházban a megkérdezettek közel tizede helyezné át otthonát. A lakóparkot e kérdésnél is a fiatalok (elsősorban a 18-29 év közöttiek) választották, az idősebbek számára kevésbé jelent vonzó alternatívát. Fontos azonban itt megjegyeznünk azt is, hogy a lakóhely kiválasztásakor értelemszerűen nemcsak az épület stílusa, esztétikuma kerül mérlegelésre, de környezete, elérhetősége, értéke vagy praktikuma is. A budai villát választók vélhetően ’beleszámították’ döntésükbe, a budai hegyvidék kellemes környezetét is és magas presztízsértékét is.

68

Melyik házban lakna legszívesebben? Andrássy úti villa 19% Wekerle telepi ház 8%

Andrássy úti bérház 7%

Helena-ház 4%

Pasaréti villa 4% NT/NV 3%

Tábornok utcai ház 2% 1% Újpesti háztömb Alsórákos társasház 5%

egyik sem 10% Lakópark 9% 4% Beregszászi úti társasház Budai villa 24% N=teljes minta

Melyik házban lakna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések

férfi 4 6

nõ 3

9

0%

22

16

20%

8

8

6 13 7

3 22 7

40%

28

12

4

20

60%

5

80%

N=teljes minta

69

9

2

11 1

100%

Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT

Melyik házban lakna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 2 9

30-44 éves

7 5 214

13

6 1323 12

27

8

45-59 éves 7 7

60 éves vagy idõsebb 5 7

0%

9

18

10 221 7 4

40%

5 52

26

16

60%

12 1

6

21

7 36 7

16

20%

23

36

17

19

4

4

80%

Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT

100%

N=teljes minta

Melyik házban lakna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 3 4 12

szakmunkásképzõ 7

23

8 222 9

középiskola érettségivel 3 5

18

9 512 8

fõiskola, egyetem 8

16

25

20%

40%

0%

5

22

12 7 223 6

16

2 11

34

13

2215 7

60%

N=teljes minta

70

6

22

23

80%

6 61

2 8

100%

Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház egyik sem NT

A lakóházak imázsával kapcsolatban – mint azt korábban már említettük – részletes mérést végeztünk. A vizsgált lakóházak imázsuk alapján három jól elkülönülő csoportra oszlanak.

Fiatalos, modern épületek Ebbe a csoportba – az építész szemével nézve – olyan eltérő stílusú, bár valóban nem történelmi épületek tartoznak, mint a lakópark, a Beregszászi úti New Bauhaus társasház, a Tábornok utcai ház, az alsórákosi beépített tetőterű társasház illetve a Helena-Ház. Válaszadóink e házakat újító szellemű, modern, fiatalos épületekként érzékelik. Mint arról a modernitás jelentésárnyalatainak taglalásakor már szóltunk, a modernnel asszociálják egyrészt a nyugatiasságot, másrészt pedig a praktikumot, azt, hogy az épületek, lakások jól használhatóak. Mindennek ellenére – mint láttuk – a lakóházak ezen csoportja nem tetszik igazán válaszadóinknak, jellemzően – a legfiatalabb korosztály egy részétől eltekintve – otthonuknak sem ilyen házakat választanának.

Történelmi, ’polgári’ épületek E csoport meghatározó képviselői az Andrássy úti villa illetve az Andrássy úti bérház, vagyis az eklektika. Ide sorolódik emellett a Wekerle telepi ház illetve a pasaréti villa is, melyek még mindig jól beilleszthetők a ’polgári’ építészetbe. Annál meglepőbb, hogy kevésbé határozottan, de e csoportba tartozik – vélhetően nem függetlenül díszítettségétől illetve sajátos reprezentativitástól – a budai ’parasztbarokk’ villa is. (Valószínűnek tartjuk, hogy tudatosan vagy kevéssé reflektáltan a ’parasztbarokk’ villák megrendelőit is a történelmi, ’polgári’ hagyományokhoz kapcsolódás vezérli e sajátos stílus alkalmazásában.) Az e szegmensbe tartozó épületek közös megkülönböztető jellemzője a válaszadók percepciójában, hogy történelmiek, ’polgáriak’, s szemben a modernként megélt házakkal magyarosak. Válaszadóink e házakat tartják minden szempontból szépnek, esztétikusnak, a történelmi épületek értéket képviselnek, kifinomultak, kimunkáltak, s mindenképpen jó anyagokból vannak (szemben a modern épületekkel). Elsősorban az épületek e csoportjához kötődik az otthonosság, válaszadóink leginkább a történelmi házakról gondolják azt, hogy jó bennük élni, dolgozni. Ezek a tulajdonságok azonban – főként a fiatalok lakóparkok iránti vonzalmának köszönhetően – némiképp elmozdulnak a modern, fiatalos épületek szegmense felé.

71

Lakótelep Némiképp eltérő okokból, de egy szegmensbe került a panelház illetve az újpesti háztömb. Mint korábban láttuk e két ház váltott ki erőteljes nemtetszést válaszadóinkból. Úgy véljük ennek oka az, hogy az újpesti háztömböt – némiképp modernebb formában – de szintén lakótelepként érzékelik a megkérdezettek. A csoport közös jellemzője a monumentalitás és a zsúfoltság. A hatalmas, soklakásos házakat idegenként, távoliként éli meg a válaszadók többsége, nem szívesen élnének ilyen típusú épületekben. A panelház sajátos jellemzője, hogy szegényes illetve elmaradott. Ez az újépítésű újpesti tömbre kevésbé vonatkozik.

Lakóházak imázsa

27%

N=teljes minta

60%

72

LAKÓÉPÜLETEK IMÁZSA (%) HELENA -HÁZ

TÁBORN OK UTCAI HÁZ

ÚJPES TI HÁZTÖ MB

ALSÓRÁ KOS TÁRSAS HÁZ

LAKÓP ARK

BUDAI VILLA

2

19

14

5

25

14

39

6

16

26

23

23

30

44

13

59

25

1

2

2

1

1

2

9

3

5

7

5

20

17

12

19

43

8

23

30

50

16

3

17

12

4

20

15

37

magyaros

9

23

24

24

4

5

3

5

3

2

9

nyugatias

5

6

6

4

5

12

7

9

12

28

12

különleges

16

12

24

16

1

15

2

2

5

5

26

értékes

29

34

58

16

2

10

4

2

7

8

44

harmonikus

14

30

37

22

1

10

8

3

12

11

20


12

28

51

10

1

12

3

2

7

5

23


6

10

10

8

2

12

2

8

9

17

14

zavaros

4

1

1

2

22

9

3

19

2

12

9

szegényes

1

1

1

7

51

1

2

22

2

5

1

újító szellemű

7

1

3

6

3

17

10

9

17

33

7

elmaradott

4

3

1

10

50

1

2

21

1

3

3

PASARÉ TI VILLA

ANDRÁSS Y ÚTI BÉRHÁZ

ANDRÁSS Y ÚTI VILLA

WEKERLE TELEPI HÁZ

PANEL HÁZ

szép

29

41

62

30

modern

6

2

3

történelmi

19

57

fiatalos

3

igényes

73

LAKÓÉPÜLETEK IMÁZSA (%) HELENA -HÁZ

TÁBORN OK UTCAI HÁZ

ÚJPES TI HÁZTÖ MB

ALSÓRÁ KOS TÁRSAS HÁZ

LAKÓP ARK

BUDAI VILLA

1

13

9

3

20

11

27

13

1

8

5

2

13

10

22

11

5

36

12

7

25

6

16

16

21

35

24

1

13

7

2

15

9

23

2

14

3

2

54

3

5

33

2

22

2

monumentális

3

17

8

2

23

2

1

22

2

18

4

világvárosi

3

22

14

4

6

5

4

11

5

25

6

polgári

21

37

27

19

11

6

6

6

9

6

12

jó lehet benne lenni, élni, dolgozni

19

16

27

19

1

13

6

4

18

12

28

praktikus, jól kihasználható

14

11

14

14

4

12

11

6

20

15

20

egyszerű, letisztult

13

11

11

20

5

7

8

9

11

12

5

szép a színe

14

18

19

16

1

13

6

5

15

7

12

jó anyagokból van N=teljes minta

34

40

45

19

1

14

7

3

17

8

31

PASARÉ TI VILLA

ANDRÁSS Y ÚTI BÉRHÁZ

ANDRÁSS Y ÚTI VILLA

WEKERLE TELEPI HÁZ

PANEL HÁZ

otthonos

19

15

25

25

nekem való

13

11

17

idegen, távoli

14

8

hangulatos

20

zsúfolt

74

Budapest irodaházainak megítélése Spontán módon válaszadóink jó része nehezen tudott tetsző illetve nem tetsző irodaházakat felidézni. A megkérdezettek több mint tizede Budapest legvonzóbb irodaépületei közé sorolta a Hattyúházat, emellett a az ING székház illetve az East-West Center említettsége volt e kérdésnél relatíve magas. A legkevésbé vonzó irodaháznak (spontán módon) válaszadóink tizede a Kálvin Centert tartja.

Budapest legvonzóbb irodaházai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Hattyúház

12

ING székház

7

East-West Center

7

Rendõrpalota

5

Hungária székház

5

Alkotás Point

4 0

20

40

N=teljes minta

75

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó irodaházai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Kálvin Center

11

Irodaházak (általában)

4

ING székház

4

Nyugdíj Intézet

2

Spenót Ház

2

East-West Center

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Az irodaháza köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Kálvin Center o Hattyúház o East-West Center o ING székház o Postatakarék o Király utcai irodaház o Alkotás Point o Hungária székház o Graphisoft székház. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

76

IRODAHÁZAK East-West Center 13.

Kálvin Center 14.

Hattyúház 15.

Hungária székház 16.

ING székház 17.

Alkotás Point 18.

Graphisoft székház 19.

Postatakarék 20.

Király utcai irodaház 21.

77

A vizsgált irodaépületek közül a legtöbben a Kálvin Centert ismerik – a megkérdezettek több mint fele emlékezett úgy, hogy már korábban is látta az épületet. A megkérdezettek majdnem fele ismeri a Hattyúházat illetve az East-West Centert is. Úgy véljük, hogy a Hattyúház esetében a magas ismertség sokatmondó, hiszen míg a másik két sokak által ismert irodaház forgalmas csomópontok jól látható részén helyezkedik el, a Hattyúház fekvése e szempontból kedvezőtlenebb. A legalacsonyabb ismertséggel a Graphisoft székház illetve a Hungária székház rendelkezik. Ez utóbbi azért némiképp meglepő, mivel a Bajcsy-Zsilinszky úton álló Hungária-ház igencsak forgalmas, belvárosi területen található. Úgy véljük, az alacsony ismertség bizonyos mértékig a ház építészeti ’álcázásának’ következménye, a nem alapos szemlélő eklektikus bérházat látva halad el az épület előtt.

Mely irodaházakra emlékszik? Kálvin Center

54

Hattyúház

49

East-West Center

47

ING székház

34

Postatakarék

33

Király utcai irodaház

31

Alkotás Point

30

Hungária székház

23

Graphisoft székház

16 0

20

40

N=teljes minta

78

60

80

100

Mely irodaházakra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 57

Kálvin Center

52 49 48

Hattyúház

49

East-West Center

45 37

ING székház

32 33 33

Postatakarék

33


29 30 29

Alkotás Point

22 23

Hungária székház

férfi nõ

15 16

Graphisoft székház 0

N=teljes minta


20

40

60

80

100

Mely irodaházakra emlékszik? Életkor szerinti eltérések Kálvin Center

44 45

Hattyúház

41 44 41 43 42

East-West Center

32

ING székház

21

Postatakarék

32 25


29 27

Alkotás Point

18 21 24 28 15 24 12 18 10

Hungária székház Graphisoft székház N=teljes minta

27

0

20

60 57 57 55 52 50 53

37 37

36 34 39 35

40

79


80

100

Mely irodaházakra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 40

Kálvin Center

32 31

Hattyúház

20 21

ING székház

16

Postatakarék

9

Alkotás Point Hungária székház

12 11 14

Graphisoft székház 0

20

22

52 41

31 32 17 17

61 53

37 28 31 27


70 70

48 48 37

23

56 53

31

East-West Center

N=teljes minta

48

47


34 27 40

60

80

100

A vizsgált irodaházak közül a legmagasabb tetszést a Hattyúház illetve a Postatakarék szecessziós épülete érte el. Mint az imázsvizsgálatkor látni fogjuk, a Hattyúházat válaszadóink különlegesen szép és harmonikus irodaháznak látják. A Postatakarék tetszésének magas átlaga a fővárosiak – leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők - történelmi épületek iránti vonzódásából következik. Válaszadóink legkevésbé vonzónak a Kálvin Center és az ING székház ’csupaüveg’, modern épületét találták. Mind az ING székház, mind pedig a ’középmezőnyben’ elhelyezkedő Alkotás Point erősen megosztja a válaszadókat: a fiatalabbak véleménye szignifikánsan kedvezőbb, mint az idősebbeké. A legfiatalabb korosztályok (főként a 18-29 év közöttiek) tehát kedvezőbben fogadják a kifejezetten modern képet mutató, üveg/beton irodaházakat, ha azok építészeti megfogalmazása releváns számukra.

80

Az irodaházak tetszése Hattyúház 5 5 Postatakarék 3 10

8

16

30


7

16

32

East-West Center Graphisoft székház

16

19

27

Alkotás Point

16

19

27

ING székház Kálvin Center 0%

20%

10 1

26

14 1

21

60%

2

14

2

12

21

40%

16


10 2

16

24 25

36

33

21

23

25

12 1

32

30

17

12

1

25

35

26

Hungária székház

1

35

31

22

80%

41 100%

N=teljes minta

Az irodaházak tetszése Hattyúház

3,9

Postatakarék

3,7

Hungária székház

3,2


3,2

East-West Center

3,1


3

Alkotás Point

3

ING székház

2,6

Kálvin Center

2,2 1

N=teljes minta

2

3

4


81

5

Az irodaházak tetszése Nemek szerinti eltérések Hattyúház

3,8 3,9 3,7 3,7

férfi nõ

Postatakarék Hungária székház Király utcai irodaház East-West Center Graphisoft székház

3

Alkotás Point

3,2

2,8 2,7 2,6

ING székház Kálvin Center

2,1 1

3,2 3,3 3,2 3,2 3,1 3,1 3,1

2,3

2

3

4

5


N=teljes minta

Az irodaházak tetszése Életkor szerinti eltérések Hattyúház

3,9 4,1 3,9


Postatakarék Hungária székház

3,5 3,6 3,7 3,8 3,7

2,9

Király utcai irodaház East-West Center

2,8 3


2,6

Alkotás Point

2,4

ING székház

2,2

Kálvin Center

2 1

N=teljes minta

2,5

3

3,3 3,3 3,4 3,2 3,1 3,4 3,2 3,4 3,1 3,3 3,2 3,2 3,1

3,5

2,9 2,9

2,4 2,3 2,2

2

3

4


82

5

Az irodaházak tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Hattyúház

3,7


Postatakarék Hungária székház

3,5 3,4 3

Király utcai irodaház East-West Center

3 2,9 3

Graphisoft székház 2,7

Alkotás Point 2,5

ING székház Kálvin Center

2 1

N=teljes minta

3 3

2,4 2,2 2,3

2

3,9 3,9 3,9

3,7

4

3,2 3,3 3,3 3,1 3,3 3,3 3,2 3,1 3,3 3,2 3,3 3,1 3,2

2,8 2,7 2,6

3

4

5


Az irodaházak épületcsoport esetében arról is kérdeztük válaszadóinkat, hogy mely irodaházban dolgoznának legszívesebben (amennyiben irodai munkát végeznének). Válaszadóink ötöde egyik irodaházban sem dolgozna szívesen, de úgy véljük, ezért nem elsősorban a házak építészeti megoldásai tehetők felelőssé. Az irodaház mint munkahely elutasítása elsősorban a nyugdíjasokra, s ettől nem függetlenül az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőkre jellemző. Ők már nem kívánnak visszatérni a munka világába illetve nem szeretnének irodában dolgozni, s ezért nem érzik relevánsnak kérdésfeltevésünket, A megkérdezettek majdnem harmada a – mint látni fogjuk, otthonos épületként érzékelt – Hattyúházat választaná munkahelyének. A Hattyúház mint munkahely elsősorban a nők illetve a fiatal középkorúak (30-44 évesek) számára jelent vonzó munkahelyetA válaszadók körülbelül tizede adta le voksát a Postatakarékra, a Graphisoft székházra illetve az East-West Centerre. A Postatakarék épületében az átlagosnál nagyobb arányban dolgoznának szívesen a legidősebb (60 év feletti) korosztály tagjai, a Graphisoft székházat elsősorban a felsőfokú végzettséggel rendelkezők választanák. Az Alkotás Point és az ING székház szinte csak a fiatalabb, leginkább a 18-29 éves korosztályban jöhet szóba a munkavégzés vonzó helyszíneként.

83

Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Hattyúház 29%

Kálvin Center 2%

Hungária székház 6%

East-West Center 8%

ING székház 5%

Alkotás Point 6%

egyik sem 20%

Graphisoft székház 9% Postatakarék 11% Király utcai irodaház 5%

N=teljes minta

Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések

férfi

8

2

nõ

8

2

0%

24

3 6

35

20%

9

8

40%

9

3 3

11

8

60%

N=teljes minta

84

6

11

22

4

80%

17

1

100%

East-West Center Kálvin Center Hattyúház Hungária székház ING székház Alkotás Point Graphisoft székház Postatakarék Király utcai irodaház egyik sem NT

Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 6

30

1 10

14

30-44 éves

10 1

38

7

45-59 éves

10 5

28

6 15

60 éves vagy idõsebb 41

23

0%

8 13 5

20%

8 4

9 3 7

13

14

40%

10

16

10 5

10 5

6

1

9 1

17


37

60%

80%

100%

N=teljes minta

Melyik irodaházban dolgozna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 4

szakmunkásképzõ

24

9 444 8 6

11 2

29


8 4

32

fõiskola, egyetem

9 1

0%

32

20%

2 10

7

36

8

8 4 6 8

23 7

40%

16

60%

12

1

17

11 6

14 0

13

13

6

80%


100%

N=teljes minta

A részletes imázsvizsgálat alapján azt tapasztalhatjuk, hogy a budapesti irodaházak két alapvető csoportra oszlanak, de e két csoporton belül egy-egy épület – a Hattyúház illetve a Kálvin Center – önálló, a többi épülettől különböző karakterjegyeket is hordoz.

85

Modern, fiatalos irodaházak E csoportba tartozik az Alkotás Point, az East-West Center, az ING székház illetve – az előzőeknél lényegesen negatívabb megítéléssel – a Kálvin Center is. Az e szegmensbe tartozó irodaházakat modern, fiatalos, újító szellemű épületekként élik meg. Az irodaházakat monumentális, világvárosi és modernitásukkal összefüggően nyugatias épületeknek látják. Szintén az épületek modernitásával, nyugatiasságával függ össze, hogy ezen irodaépületek világát távoliként, idegenként érzékelik. A Kálvin Center – bár magán hordozza a csoport alapvető jegyeit (modernitás, monumentalitás) -, de emellett szegényes, elmaradott épületként tűnik fel a válaszadók percepciójában. A Kálvin Center építészeti megfogalmazása kevésbé különleges, érdekes, jelentéssel teli, mint a másik három modernként érzékelt irodaházé.

Történelmi, ’polgári’ irodaházak Sajátos ötletnek tűnhet történelmi irodaházakról beszélni, hiszen az irodaépület jellemzően modern műfaj. E csoportban lényegében csak egy valóban történelminek nevezhető épületet találhatunk, a Postatakarék jellegzetes szecessziós tömbjét. A Postatakarék épületére találják válaszadóink leginkább jellemzőnek a történelmi, magyaros, polgári jelzőket, de bizonyos mértékig a csoport többi épületére is kivetítik ezeket. Kevésbé határozottan, de azért jól láthatóan a szegmensbe tartozik a Hungária székház illetve a Király utcai irodaépület is. Úgy véljük, mindkettő ’álcázással’ került a válaszadók percepciójában a történelmi épületek közé. Mindkét épület – bár egészen más stílusban teszi ezt – jól beolvad a környező történelmi épületek közé, s ezzel fogyaszthatóvá, elviselhetővé teszi az új épületeket a régies környezetben. Szemben a modern irodaházak csoportjával a ’történelmi’ irodaépületeket igényesnek, kifinomultnak, értékesnek és vonzónak („jó benne lenni, dolgozni”, „otthonos”) találják a megkérdezettek. Különösen igaz ez a csoporton belül különleges minőséget képviselő Hattyúházra. A Hattyúházat különlegessége és esztétikuma, szépsége, harmonikussága különbözteti meg a többi ’történelmi’ irodaháztól. Mint láttuk válaszadóink ebben az épületben dolgoznának szívesen a legnagyobb arányban, s az imázsvizsgálat során is a Hattyúházzal tudtak leginkább azonosulni („nekem való”).

86

Egyik csoportba sem sorolható be határozottan a Graphisoft székház, bár valamelyest inkább a modern épületekhez áll közel. Különállásának oka az eltérő stílusban, anyagokban illetve a kevésbé monumentális léptékben keresendő.

Irodaházak imázsa

16%

N=teljes minta

68%

87

IRODAHÁZAK IMÁZSA (%) EASTWEST CENTER

KÁLVIN CENTER

HATTYÚHÁZ

HUNGÁRIA SZÉKHÁZ

ING SZÉKHÁZ

ALKOTÁS POINT

GRAPHISOFT SZÉKHÁZ

POSTATAKARÉK

KIRÁLY UTCAI IRODAHÁZ

szép

19

5

55

17

12

16

16

34

15

modern

48

34

23

17

44

49

30

3

17

történelmi

2

4

16

10

3

3

1

50

7

fiatalos

23

13

15

7

21

32

24

3

10

igényes

17

6

39

16

13

15

14

31

13

magyaros

1

4

20

14

2

4

2

30

7

nyugatias

38

22

8

10

30

46

21

3

8

különleges

10

5

39

6

18

21

16

11

4

értékes

12

8

40

13

12

12

11

39

11

harmonikus

9

4

34

11

8

11

9

33

10


6

4

41

9

5

8

6

35

10


10

4

28

12

9

7

9

13

11

zavaros

8

17

7

8

22

9

13

3

9

szegényes

1

20

1

3

6

3

10

4

7

újító szellemű

24

12

20

7

28

34

23

2

7

elmaradott

1

17

1

3

5

1

4

4

6

89

IRODAHÁZAK IMÁZSA (%) EASTWEST CENTER

KÁLVIN CENTER

HATTYÚHÁZ

HUNGÁRIA SZÉKHÁZ

ING SZÉKHÁZ

ALKOTÁS POINT

GRAPHISOFT SZÉKHÁZ

POSTATAKARÉK

KIRÁLY UTCAI IRODAHÁZ

otthonos

4

3

29

9

3

3

6

20

8

nekem való

6

3

26

6

7

7

9

18

5

idegen, távoli

18

30

8

9

35

30

19

4

7

hangulatos

9

3

45

13

7

8

10

25

10

zsúfolt

16

20

4

7

17

10

2

3

8

monumentális

26

14

5

5

34

34

2

5

2

világvárosi

38

17

13

8

27

39

6

8

6

polgári

2

6

23

14

2

3

3

36

18


11

5

35

12

8

11

13

21

10

praktikus, jól kihasználható

22

10

23

13

11

13

17

20

15


9

8

10

9

8

14

14

16

11

szép a színe

9

3

30

9

5

8

17

18

14


13

9

37

15

12

14

14

33

16

90

Budapest kulturális célú épületeinek megítélése Spontán módon válaszadóink többsége történelmi, jellemzően XIX. századi épületet sorolt Budapest legvonzóbb kulturális célú épületei közé. A megkérdezettek negyede az Operaházat, ötöde a Vígszínházat, 16%-a a Nemzeti Múzeumot, 10-10%-a a Szépművészeti Múzeumot illetve az Iparművészeti Múzeumot említette. A modern, kortárs épületek közül egyedül az új Nemzeti Színház ért el jelentős tetszést – a megkérdezettek ötöde sorolta a legvonzóbb kulturális célt szolgáló épületek közé. Emellett a válaszadók tizede sorolta ide a Művészetek Palotáját, 6%a a Millenáris Parkot. Az új Nemzeti Színház épülete bizonyos mértékig megosztja a válaszadókat, míg a fővárosiak ötöde a legvonzóbb, több mint tizedük a legkevésbé vonzó kulturális célú épületek között tartja számon. A Művészetek Palotája esetében még erőteljesebb ez a megosztottság a rendkívül pozitív illetve negatív véleményt nyilvánítók aránya gyakorlatilag azonos. E két épület mellett válaszadóink a Petőfi Csarnokot említették még relatíve nagy arányban a kevéssé vonzó kulturális létesítmények között.

Budapest legvonzóbb kulturális célú épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Opera

25

Nemzeti Színház

21

Vígszínház

19

Nemzeti Múzeum

16

Szépmûvészeti Múzeum

11

Iparmûvészeti Múzeum

10


9

Millenáris Park

6

Corvin mozi

5

Vigadó

4

Zeneakadémia

4

Operett Színház

4

Budai Vár

4 0

20

40

N=teljes minta

91

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó kulturális célú épületei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek

Nemzeti Színház

12

Petőfi Csarnok

10


8

Millenáris Park

3

Pataky Művelődési Ház

3

József A. Színház

3

Corvin mozi

2

Erkel Színház

2

Terror Háza

2

FMH

2

Madách Színház

2

Katona József Színház

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A kulturális intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Nemzeti Múzeum o Corvin mozi o Vígszínház o (új) Nemzeti Színház o Petőfi Csarnok o Iparművészeti Múzeum o Művészetek Palotája o Millenáris Park o Pataky Művelődési Ház o Közösségi Ház Hajógyári sziget. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

92

Corvin mozi 22.

Nemzeti Múzeum 26.

KULTURÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK Művészetek Palotája (új) Nemzeti Színház 23. 24.

Közösségi Ház Hajógyári sziget

27.

Pataky Művelődési Ház 28.

Petőfi Csarnok 30.

Vígszínház 31.

93

Iparművészeti Múzeum 25.

Millenáris Park 29.

A legismertebb kulturális célú intézményeknek a Nemzeti Múzeum és a Corvin mozi bizonyultak, de a Vígszínházat, az új Nemzeti Színházat, a Petőfi Csarnokot és az Iparművészeti Múzeumot is a megkérdezettek körülbelül háromnegyede látta már korábban is. A közelmúltban épült Művészetek Palotáját illetve a Millenáris Parkot a válaszadók háromötöde ismeri. Az inkább csak kőbányai helyi jelentőséggel bíró Pataky Művelődési Központot a válaszadók több mint fele látta már (e relatíve magas ismertségben vélhetően az is szerepet játszhat, hogy hasonló típusú épületek más területeken is fellelhetőek). Az organikus építészet képviselőjét e szegmensben, vagyis a Hajógyári Szigeten található Közösségi Házat a válaszadók ötöde látta már kutatásunkat megelőzően is. Általában azt tapasztalhatjuk, hogy a vizsgált kulturális célú intézmények ismertsége az idősebb, főként a legidősebb (60 év feletti) korosztályban alacsonyabb. Különösen igaz ez az újonnan épült (új Nemzeti Színház, Művészetek Palotája) illetve az elsősorban a fiatalok kulturális igényeit kielégítő (Petőfi Csarnok, Millenáris Park) épületekre. Mint minden épülettípus esetében e szegmensnél is azt tapasztaljuk, hogy a magas iskolai végzettségűek – elsősorban a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők – az átlagosnál jóval több épületet ismernek.

Mely kulturális célú épületre emlékszik? Nemzeti Múzeum

88

Corvin mozi

87

Vígszínház

79

(új) Nemzeti Színház

75

Petõfi Csarnok

72

Iparmûvészeti Múzeum

71


58

Millenáris Park

57

Pataky Mûvelõdési Ház

54


23 0

20

40

N=teljes minta

94

60

80

100

Mely kulturális célú épületre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 83

Nemzeti Múzeum Corvin mozi 75

Vígszínház (új) Nemzeti Színház Petőfi Csarnok

70 67

Iparművészeti Múzeum Művészetek Palotája

55 58 57 56 53

Millenáris Park Pataky Művelődési Ház Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta

92

86 87 82

74 77 74 74

62

férfi nõ

22 23 0

20

40

60

80

100

Mely kulturális célú épületre emlékszik? Életkor szerinti eltérések Nemzeti Múzeum


Corvin mozi Vígszínház

81 81

(új) Nemzeti Színház 54

67

Iparművészeti Múzeum Művészetek Palotája

44

Millenáris Park

41

Pataky Művelődési Ház Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta

87 91 84 76 84 81 73 72 86 79 83 79 72

63

Petőfi Csarnok

24 25

13 0

41

29

20

40

95

58 59 56 60 60

60

90 89 92

68 67 65

74 73

64 64

80

100

Mely kulturális célú épületre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések Nemzeti Múzeum

81


Corvin mozi Vígszínház

67 57


56

Petõfi Csarnok Iparmûvészeti Múzeum 45 44

Millenáris Park

42

Pataky Mûvelõdési Ház 21 16 21

Közösségi Ház Hajógyári sziget N=teljes minta

83 80 71

0

54 57

56

78 74

88 87 88

85

77

57 56 48

81

70

59 62


88 89 92 91 87 90

79

75 70

31

20

40

60

80

100

A kulturális célú épületek közül három történelmi, de eltérő stílusú épületet találtak válaszadóink építészeti szempontból a legvonzóbbnak: a klasszicista Nemzeti Múzeumot, az eklektikus Vígszínházat illetve a szecessziós Iparművészeti Múzeumot. A spontán tetszés során nagy arányban felmerült Operaházzal együtt ezek azok az épületek, melyek meghatározzák a válaszadók gondolkodást, amelyek mintát adnak ahhoz, hogy milyennek kell lennie egy színháznak vagy múzeumnak. Mindennek fényében nem meglepő, hogy az új Nemzeti Színház épülete, a Művészetek Palotája vagy a Millenáris Park erősen megosztja a válaszadókat. (Mint korábban már utaltunk rá, az építészeti szempontokon kívül az új Nemzeti Színház megítélésében vélhetően politikai szempontok, a pártpreferenciával összefüggő nézetkülönbségek is szerepet játszhatnak. 2) Mindhárom épületre jellemző, hogy a fiatalok szignifikánsan vonzóbbnak találják, mint az idősebbek. Az iskolai végzettség szerint különbségeket tekintve viszont eltérő rétegek szimpátiáját váltják ki ezek az épületek. Míg a Millenáris Park építészeti megfogalmazása elsősorban a magas iskolai végzettséggel rendelkezők körében népszerű, a Művészetek Palotája megítélésében nem találunk e tényező mentén különbséget. Az új Nemzeti Színház épülete iránt viszont éppen a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkező válaszadók a legkevésbé fogékonyak. Az organikus építészet képviselője e csoportban a Közösségi Ház (Hajógyári sziget) volt. Az eredmények azt mutatják, hogy ez az épület (a kulturális célú létesítmények 2

Kutatásunk során a válaszadók pártpreferenciáját nem mértük, az építészeti témakörű kérdőívet nem terheltük meg a sokakból ellenszenvet kiváltó politikai kérdéskörrel.

96

között) lényegesen kevésbé bizonyult vonzónak, mint a Hattyúház az irodaházak körében. Válaszadóink tehát nem tekinthetők az organikus építészet iránt egyértelműen elkötelezettnek. A Közösségi Ház az átlagosnál inkább a fiatalok és a magas iskolai végzettségűek között bizonyult népszerűnek. A legkevésbé tetsző épületek a Pataky Művelődési központ illetve a Petőfi csarnok voltak. Mindkettő a kvalitatív szakasz válaszadói által – stílustörténeti szempontból nem éppen pontosan - ’szocreálként’ aposztrofált (bár ezen belül eltérő stílusú) épület.

Kulturális célú épületek tetszése Nemzeti Múzeum 0 8

32

Vígszínház 02 11

28

Iparművészeti Múzeum 13 10

Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája Millenáris Park

13 14

16

20


26

Petőfi Csarnok

29 20%

19

38

19

25

30 18

11

0%

50

24

13 9

58

37

Corvin mozi 3 16 (új) Nemzeti Színház

59

22

29 29

19

24

19

32

22

33

40%

N=teljes minta

97

25 60%

12 3 13 41

23

31

1

80%

12 21 100%


Kulturális célú épületek tetszése Nemzeti Múzeum

4,5

Vígszínház

4,4

Iparművészeti Múzeum

4,3

Corvin mozi

3,5


3,4


3,4


3,1

Millenáris Park

3,1


2,4

Petőfi Csarnok

2,3 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Kulturális célú épületek tetszése Nemek szerinti eltérések Nemzeti Múzeum

4,5 4,5

férfi nõ

Vígszínház

4,3 4,2

Iparművészeti Múzeum

4,4

3,6 3,5 3,5 3,4 3,4 3,4

Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája Millenáris Park

3

3,1 3,1 3,1

2,4 2,3 2,3 2,2

Pataky Művelődési Ház Petőfi Csarnok 1 N=teljes minta

4,5

2

3

4


98

5

Kulturális célú épületek tetszése Életkor szerinti eltérések Nemzeti Múzeum

4,4 4,5 4,5 4,6 4,2 4,5 4,5 4,4 4,1 4,3 4,4 4,4


Vígszínház Iparművészeti Múzeum Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája

2,7

Millenáris Park 2,5 2,2 2,4 2,3 2,4 2,3 2,2 2,2

Pataky Művelődési Ház Petőfi Csarnok 1

2

2,9 2,8

3,6 3,5 3,6 3,4 3,7 3,6 3,4 3,1 3,5 3,5 3,3 3,1 3,5 3,2 3,1 3,2 3,2

3

4

5


N=teljes minta

Kulturális célú épületek tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Nemzeti Múzeum

4,4 4,5 4,5 4,6 4,4 4,4 4,4 4,5


Vígszínház Iparművészeti Múzeum

4,2 4,2 4,3 3,5 3,5 3,5 3,6 3,4 3,6 3,5

Corvin mozi (új) Nemzeti Színház Közösségi Ház Hajógyári sziget Művészetek Palotája 2,9 3

Millenáris Park Pataky Művelődési Ház

2,2 2,2

Petőfi Csarnok 1 N=teljes minta

1,9 2

2,4 2,5 2,4

3,2 3,1 3,3 3,4 3,5 3,1 3,1 3,2 3,1 3,1 3,2

2,5 2,4 3

4


99

4,5

5

Az imázsvizsgálat során a kulturális célú létesítmények három csoportra váltak szét.

Történelmi épületek E csoportba a három leginkább tetsző kulturális célokat szolgáló épület – a Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Vígszínház került – illetve kevésbé határozottan, de ide sorolódik a Corvin mozi is. Mint azt már megszokhattuk, a ’polgári’, ’magyaros’, történelmi épületek képviselik válaszadóink percepciójában az építészeti értéket. Kifinomult, kimunkált, harmonikus, szép épületként jelennek meg válaszadóink gondolkodásában. Otthonosnak tartják ezeket az építményeket, olyan intézményeket látnak bennük, melyekben jó lenni, dolgozni. Azonosulnak ezzel az építészeti megfogalmazással.

Modern, nyugatias épületek E szegmensbe tartozik az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája illetve – némileg elkülönülve - a Millenáris Park. Az új Nemzeti Színház és a Millenáris Park modern, ezzel összefüggésben nyugatias, újító szellemű épületek. Monumentálisként, világvárosiként látják őket válaszadóink. (Fontos felfigyelnünk arra, hogy miközben a két épület a valóságban stílusa meglehetősen különböző – a válaszadók percepciójában mennyire közel állnak egymáshoz.) A Millenáris Park szintén modern épületként jelenik meg térképünkön. Csoporton belüli megkülönböztető jellemzője a monumentalitás hiánya illetve fiatalosság, mely vélhetően nemcsak az épület jellegéből, de funkciójából is fakad.

100

’Szocreál’ E csoportba tartozik a Pataky Művelődési Központ illetve a Petőfi Csarnok. Mindkét épület tipikus megtestesítője annak, amit a fókuszcsoportok résztvevői – a stílustörténeti meghatározástól némiképp eltérő módon – ’szocreálként’ aposztrofáltak. A csoportba tartozó épületek fölött már eljárt az idő, szegényesnek, elmaradottnak tűnnek fel a válaszadók szemében. (A lakótelepek mellett éppen ezek az épületek azok, amik a modernitásba a múlandóságot, eldobhatóságot beleláttatják a válaszadókkal. Míg a történelmi épületeket koruk ellenére időtállónak érzik, a ’szocreál’ épületek esetében azt tapasztalják, hogy relatíve új voltuk ellenére már elhaladt felettük az idő.)

A Közösségi Ház (Hajógyári sziget) nem sorolható be egyik csoportba sem – a térkép közepén az origóhoz közel helyezkedik el. A fővárosiak érzékelik az épület originalitást, azt, hogy nem hasonlít egyik csoport épületeire sem, de – mint láttuk – tetszése nem volt kiemelkedő.

Kulturális célú épületek imázsa

31%

N=teljes minta

59%

101

KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%) NEMZETI MÚZEUM

KÖZÖSSÉGI HÁZ HAJÓGYÁRI SZIGET

PATAKY MŰVELŐDÉ SI HÁZ

MILLENÁRI S PARK

PETŐFI CSARNOK

VÍGSZÍNHÁ Z

60

61

16

4

13

3

59

65

3

6

9

13

31

12

2

3

3

56

65

3

2

4

2

50

11

31

38

3

2

17

7

28

22

3

igényes

17

22

30

48

45

9

2

11

3

49

magyaros

12

2

7

31

34

18

2

8

4

23

nyugatias

4

42

47

4

4

2

2

20

2

2

különleges

5

18

35

31

16

13

1

11

1

19

értékes

18

15

24

55

60

8

4

8

3

49

harmonikus

14

9

16

42

47

15

2

7

2

39


8

5

14

51

39

7

0

4

2

40


8

11

26

34

10

6

3

12

2

16

zavaros

4

12

17

1

0

4

15

19

21

1

szegényes

9

3

4

1

0

9

33

17

36

1

újító szellemű

5

37

48

2

4

7

4

21

7

2

CORVIN MOZI

MŰVÉSZET EK PALOTÁJA

(ÚJ) NEMZETI SZÍNHÁZ

IPARMŰVÉS ZETI MÚZEUM

szép

26

19

33

modern

8

54

történelmi

24

fiatalos

102

KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%) NEMZETI MÚZEUM



MILLENÁRI S PARK

PETŐFI CSARNOK

VÍGSZÍNHÁ Z

0

1

7

34

10

38

2

9

17

15

17

2

9

3

24

10

15

23

22

13

1

12

3

27

4

28

29

3

1

9

19

16

20

1

hangulatos

22

9

18

34

28

22

3

14

5

41

zsúfolt

7

7

8

4

2

2

8

8

18

2

monumentál is

2

34

39

18

23

2

1

8

2

6

világvárosi

4

38

48

17

19

2

2

13

3

12

polgári

21

5

8

29

27

5

7

11

5

37


14

15

20

26

23

14

5

12

4

27

praktikus, jól kihasználha tó

20

25

28

21

19

12

9

19

9

21


13

16

13

6

21

13

6

15

8

10

CORVIN MOZI




elmaradott

9

1

3

otthonos

15

6

nekem való

13

idegen, távoli

103

KULTURÁLIS CÉLÚ ÉPÜLETEK IMÁZSA (%)

szép a színe jó anyagokból van N=teljes minta

NEMZETI MÚZEUM



MILLENÁRI S PARK

PETŐFI CSARNOK

VÍGSZÍNHÁ Z

33

19

11

1

7

1

33

49

48

13

3

10

4

50

CORVIN MOZI




11

9

20

22

18

25

104

Budapest bevásárlóközpontjainak megítélése Spontán módon válaszadóink legnagyobb arányban – a megkérdezettek harmada – a Westendet említette az építészetileg legvonzóbb bevásárlóhelyek (üzletközpontok, bevásárlócsarnokok, áruházak) között, de népszerűnek bizonyult az Eurocenter, az Árkád, a Mamut és a Duna Pláza is. A legkevésbé vonzó vásárlási célokat szolgáló épületek között válaszadóink több mint tizede említette az erőteljes építészeti vitákat kiváltó Lehel Csarnokot, a Budagyöngye Bevásárlóközpontot illetve a Rákóczi téri csarnokot.

Budapest legvonzóbb bevásárlóközpontjai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Westend

33

Eurocenter

22

Árkád

18

Mammut

16

Duna Pláza

15

Lehel csarnok

8

Budagyöngye bevásárlócsarnok

5

Lurdy Ház

5

Campona

4 0

20

40

N=teljes minta

105

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó bevásárlóközpontjai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Lehel csarnok

12

Budagyöngye bevásárlóközpont

11

Rákóczi téri csarnok

11

Mammut

7

AUCHAN

7

Árkád

7

Westend

7

Duna Pláza

5

Lurdy Ház

4

Europark

4 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Az üzletközpontok, bevásárlócsarnokok, áruházak köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Westend o Vámház téri bevásárlócsarnok o Mammut o Lehel csarnok o Duna Pláza o Árkád o Skála Metro. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

106

BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK Westend 32.

Vámház téri bevásárlócsarnok 33.

Árkád 34.

Lehel csarnok 35.

Duna Pláza 36.

Mammut 37.

Skála 38.

107

Lényegében minden általunk vizsgált üzletközpont, bevásárlócsarnok, áruház ismertsége magasnak bizonyult. A budapestiek ismerik, használják ezeket a létesítményeket. Az ismertségben életkor szerinti eltéréseket tapasztalhatunk: az idősebbek, főként a legidősebb korosztály (60 év felettiek) az új üzletközpontokat lényegesen kisebb arányban ismerik, emlékeznek vissza rájuk, mint a fiatalabbak. A Skála Metro ismertsége a középkorúak körében a legmagasabb, mind a fiatalok, mind az idősek körében alacsonyabb az épületet (fel)ismerők aránya. Egyedül a Vámház téri bevásárlócsarnok történelmi épületéről állapíthatjuk meg azt, hogy az idősebbek nagyobb arányban tudták kép alapján emlékezetükbe idézni mint a fiatalabb korosztályok. Az épületek ismertségének összefüggését az életkorral nemcsak az épületek újdonsága/régisége, de a változó – életkori csoportonként eltérő – bevásárlási szokások is okozzák.

Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Westend

84

Vámház téri bevásárlócsarnok

80

Mammut

79

Lehel csarnok

76

Duna Pláza

76

Árkád

75

Skála

71 0

20

40

N=teljes minta

108

60

80

100

Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 86

Westend

82 80


79 79

Mammut

78 74

Lehel csarnok

78 76

Duna Pláza

76 77

Árkád

74

nincs szignifikáns Skála különbség

74 0

N=teljes minta

férfi nõ

68 20

40

60

80

100

Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

Westend Vámház téri bevásárlócsarnok

86 87

69 73 75

Mammut

85 84 84

79

63 Lehel csarnok 69 Duna Pláza

87 84

77

Árkád

83

53 68 Skála 63 N=teljes minta

0

20

40

109

60

90

77 80 79 76

60

94

74

85

80

80

100

Mely bevásárlóközpontra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 71


Westend Vámház téri bevásárlócsarnok

91 87 89 76 76 78

86

64 Mammut 69 Lehel csarnok

75

70 Duna Pláza

75

Árkád

79

77 80 55

Skála 0

20

40

60

90

79 81

62

N=teljes minta

86

79

71 74 80

84 84

87 100

A leginkább tetsző bevásárlóközpontnak, bevásárlócsarnoknak ismét egy történelmi épület, a Vámház téri csarnok bizonyult. Mint láttuk a spontán említések között lényegében nem fordult elő ez az épület, bár sokan ismerik. Ez vélhetően annak tulajdonítható, hogy – bár a kérdés szövegében szerepelt a bevásárlócsarnok kifejezés is – a fővárosiak, ha vásárlásról van szó, akkor ma már elsősorban az üzletközpontokra és hipermarketekre gondolnak. Az új üzletközpontok (Westend, Duna Pláza, Mamut, Árkád) megítélése megosztja a válaszadókat, a fiatalok lényegesen kedvezőbben vélekednek róluk, mint az idősebb, főként a 60 év feletti korosztály tagjai. Az üzletközpontok megítélésében iskolai végzettség szerint is találunk eltéréseket. Ezek az épületek leginkább a szakmunkásképzőt végzetteknek tetszenek, s az iskolai végzettség növekedésével a tetszés mértéke csökken. (A 8 általánost vagy kevesebb osztályt végzettek elsősorban a 60 év felettiek között felülreprezentáltak, az életkori sajátosságokból adódik tehát, hogy a legkevésbé iskolázott réteg nem tartja vonzónak ezeket az épületeket.) Hozzá kell tennünk azonban, hogy az épületek megítélése nyilvánvalóan nem független attól, hogy a válaszadók hogyan viszonyulnak a fogyasztás legújabb helyszíneihez, a bevásárlóközpontokhoz. Az idősek és a magas iskolai végzettséggel rendelkezők relatíve alacsony tetszése valószínűleg a bevásárlóközpontokkal kapcsolatos negatív értékítéletükkel is összefügg. A legkevésbé tetsző bevásárlási célokat szolgáló épületek a Lehel csarnok illetve a Skála Metro áruház voltak. Mindkét épület megítélése erőteljesen megosztja a válaszadókat, s mindkettő – mint a modern épületek általában – a fiatalok, 18-29 évesek körében népszerű. 110

Bevásárlóközpontok tetszése Vámház téri bevásárlócsarnok 24 Westend

10

14

Duna Pláza

9

16

Mamut

9

17

Árkád

11

Lehel csarnok

21

Skála

21

0%

28

27

24

30

20%

18

2

60%


12 1 9 1 14

28

40%

2

20

30

30

19

25

29 19

1

29

24

23

21

0

42

36

16

80%

61 100%

N=teljes minta

Bevásárlóközpontok tetszése Vámház téri bevásárlócsarnok

4,1

Westend

3,5

Duna Pláza

3,3

Mammut

3,2

Árkád

3,1

Lehel csarnok

2,8

Skála

2,5 1

N=teljes minta

2

3

4


111

5

Bevásárlóközpontok tetszése Nemek szerinti eltérések 4,1 4,1

férfi nõ


3,6

Westend

3,4

Duna Pláza

3,3 3,3

Mammut

3,3 3,2 3,2

Árkád

3 2,8 2,7

Lehel csarnok

2,7

Skála

2,4 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Bevásárlóközpontok tetszése Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

Vámház téri bevásárlócsarnok Westend Duna Pláza

3,5

2,8

3,3

2,7

3,7

4,2 4,2

3,9

3,6 3,5 3,4

2,8

Mammut

3,5 3,5

3,2 3 3,1 2,9 3,1

Árkád

2,6 2,7 2,7 2,8 2,3 2,5 2,5

Lehel csarnok Skála 1 N=teljes minta

4 4

2

3

4


112

5

Bevásárlóközpontok tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 3,9 3,9


Vámház téri bevásárlócsarnok Westend

3,3

Duna Pláza

3,1 3

Mammut

3,1 3

Árkád

3,1

2,7 2,7 2,8

Lehel csarnok

3,4

4,4

3,9

3,6

3,5

3

2,5 2,6 2,7 2,5 2,4

Skála 1 N=teljes minta

3,6 3,3 3,3 3,6 3,4

4,1

2

3

4

5


Válaszadóinkat arról is megkérdeztük, hogy – ha az elérhetőség, az árszint és a választék azonos lenne – akkor a vizsgált bevásárlócsarnokok, üzletközpontok közül melyikben vásárolnának legszívesebben. A fővárosiak több mint harmada a Vámház téri csarnokot, negyedük a Westendet, tizedük a Duna Plázát választotta volna. A tetszésnél tapasztaltakkal egybehangzóan a Vámház téri csarnokot elsősorban az idősebbek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők választották volna.

113

Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Westend 24%

Vámház téri bevásárlócsarnok 35%

NT 1% egyikben sem 7% Skála 1% Árkád 8%

Mamut 8%

Lehel csarnok 6%

Duna Pláza 10%

N=teljes minta

Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések

férfi

nõ

30

18

0%

30

40

20%

40%

9

8

60%

4

8

11

10

80%

N=teljes minta

114

9 151

7 1 9

100%

Westend Vámház téri bevásárlócsarnok Mamut Lehel csarnok Duna Pláza Árkád Skála egyikben sem NT

Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

29

30-44 éves

23

35

45-59 éves

29

23

37

60 éves vagy idõsebb 10 0%

7 11

13 33

9 1 10 9 6 1

7 8

51 20%

11

14 4 6


9 4 6 6 1 12 1

40%

60%

80%

100%

N=teljes minta

Melyik bevásárlóközpontban vásárolna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

21

32

szakmunkásképzõ


fõiskola, egyetem 0%

48

22

17

18

40

43 20%

9 6

40%

16 41 9 2

11 2 5 9 1 6

10 5 9 7 1 6

4 10 9 12 6 60%

N=teljes minta

115

80%

100%


Az imázsvizsgálat alapján itt is három csoportba sorolhatjuk a bevásárlóközpontokat, áruházakat, üzletközpontokat.

Klasszikus bevásárlócsarnok A történelmi épületeket ebben az épületcsoportban a Vámház téri csarnok képviseli. Mint már megszokhattuk válaszadóink a történelmi épületekhez társítják a magyaros és a ’polgári’ kifejezéseket is. A történelmi épületeket tartják értékesnek, kifinomultnak, jó anyagokból épültnek, szépnek, harmonikusnak. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a történelmi szegmens itt nincs akkora távolságra a modern épületektől, mint azt korábban már megszokhattuk. Ennek oka ebben az épületcsoportban az, hogy az azonosulásra utaló jelzők (’nekem való’, otthonos) illetve az igényesség, változatosság nem kötődnek annyira egyértelműen a történelmi Nagycsarnokhoz. A modern és a történelmi épületek itt osztoznak ezeken a jelzőkön. Ez vélhetően nem csak az épületek építészeti megfogalmazására, de az eltérő vásárlási környezetre is visszavezethető. A modern üzletközpontok funkciójukból adódóan nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy nagy választékot, igényes, rendbentartott környezetet mutassanak a fogyasztók felé. Az üzletközpontok használata azonosulást vált ki.

Modern üzletközpontok E csoportba tartozik a Westend, a Duna Pláza, a Mamut és az Árkád. Fiatalos, újító szellemű épületekként látják válaszadóink az üzletközpontokat. Modern, világvárosi, monumentális, s ennek megfelelően nyugatias épületekként jelennek meg a válaszadók gondolkodásában. Az épületek tehát pontosan azt a fogyasztói és fogyasztásra ösztönző világot jelenítik meg, amit feladatuk a fogyasztók felé felmutatni.

116

Áruház Talán túlzásnak tűnhet, hogy egyetlen áruház, a Skála Metro építészeti megítéléséből a többi ilyen jellegű létesítmény imázsára következtetni. A Skála Metrot azonban éppen azért választottuk a budapesti áruházak közül, mivel ez az egyik utolsóként épült ’klasszikus’ áruház Budapesten, a korunkhoz legközelebb álló épület ebből a műfajból. Az imázsvizsgálat – és a tetszés szintje is – azt mutatja, hogy az épület megkülönböztető jellemzője a szegényesség, elmaradottság. Úgy vélik eljárt az épület (és vélhetően a klasszikus áruház kategória) felett az idő.

A felvázolt struktúrába ezen épületcsoport esetében a Lehel csarnok nem illeszkedik be. A modern, de játékos épület sem a történelmi csarnokok, sem a modern üzletközpontok világába nem illeszkedik be. Mint láttuk, tetszése nem túl erőteljes, megosztja a válaszadókat.

Bevásárlóközpontok imázsa

41%

N=teljes minta

51%

117

BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK IMÁZSA (%) WESTEND

VÁMHÁZ TÉRI BEVÁSÁRLÓCSAR NOK

ÁRKÁD

LEHEL CSARNOK

DUNA PLÁZA

MAMMUT

SKÁLA

szép

33

58

17

9

18

16

4

modern

71

5

42

33

55

49

16

történelmi

3

71

2

6

2

2

3

fiatalos

53

4

29

16

43

35

7

igényes

32

51

13

10

19

21

4

magyaros

4

64

3

6

2

3

5

nyugatias

65

4

29

15

49

42

7

különleges

21

37

7

24

17

11

2

értékes

19

62

6

7

13

13

3

harmonikus

17

53

9

6

12

13

6


11

60

7

6

9

7

2


27

35

13

20

15

13

2

zavaros

13

3

15

31

9

7

13

szegényes

1

1

10

9

2

1

39

újító szellemű

47

6

20

25

33

25

3

elmaradott

1

2

7

6

1

1

42

118

BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK IMÁZSA (%) WESTEND

VÁMHÁZ TÉRI BEVÁSÁRLÓCSAR NOK

ÁRKÁD

LEHEL CSARNOK

DUNA PLÁZA

MAMMUT

SKÁLA

otthonos

16

39

9

8

11

8

3

nekem való

26

38

11

9

14

11

3

idegen, távoli

27

6

21

25

25

23

23

hangulatos

29

51

11

13

15

14

4

zsúfolt

29

14

21

21

19

20

13

monumentális

47

8

11

4

27

28

9

világvárosi

58

13

23

8

39

35

2

polgári

6

48

6

9

3

4

9


23

35

10

11

15

12

6

praktikus, jól használható

34

45

21

14

25

23

12


15

24

13

4

12

13

17

szép a színe

19

42

9

8

12

11

4


23

56

12

11

17

19

3

119

Budapest templomainak megítélése Budapest építészeti szempontból legvonzóbb templomai közé válaszadóink háromötöde sorolja a Mátyás templomot, s több mint fele a Bazilikát. A megkérdezettek majdnem tizede említette e kérdésnél a Dohány utcai zsinagógát is. A többi templom népszerűsége meg sem közelíti a Bazilikáét vagy a Mátyás templomét. Érdemes azonban felfigyelnünk arra, hogy a többek által említett templomok között mindössze egy – a Pasaréti téri – akad, mely modernnek nevezhető. Építészeti szempontból kevéssé vonzó templomokat válaszadóink meglehetősen nehezen tudtak felidézni. Az a néhány templom, melyet többen is említettek elsősorban a modern épületek közül kerülnek ki (Gazdagréti, Városmajori, Pasaréti téri templomok). Emellett néhányan a Dohány utcai zsinagógát is említették, mely esetben lehetséges, hogy nemcsak építészeti szempontok játszottak szerepet az elutasításban.

Budapest legvonzóbb templomai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Mátyás templom

62

Bazilika

54

Dohány utcai zsinagóga

9

Batthyány téri templom

4

Ferences templom

3

Szent László téri templom

3

Rózsák tere-i templom

3

Pasaréti téri templom

3

Bakáts téri templom

2

Belvárosi Plébánia templom

2

Kálvin téri Református templom

2

Deák téri evangélikus templom

2

Horváth M. téri templom

2 0

20

40

N=teljes minta

120

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó templomai Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Gazdagréti templom

5


4


3

Városmajori templom

3

Bazilika

2

Farkasréti templom

1

Csepeli görögkatolikus templom

1

Újpesti katolikus templom

1

Belvárosi Plébánia templom

1

Csepeli Szabadság úti Jehova templom

1

Ecseri úti templom

1

modern templomok

1

Ferences templom

1

Bosnyák téri templom

1

XI. Szt. Gellért templom

1

Kálvin téri Református Templom

1 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A budapesti templomok köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Bazilika o Mátyás templom o Dohány utcai zsinagóga o Batthyány téri templom o Pasaréti téri templom o Városmajori templom o Gazdagréti templom. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

121

TEMPLOMOK Városmajori templom 39.

Gazdagréti templom 40.

Pasaréti téri templom 41.

Bazilika 42.

Batthyány téri templom 43.

Dohány utcai zsinagóga 44.

Mátyás templom 45.

122

A Bazilika és a Mátyás templom ismertsége lényegében teljes körű. A Dohány utcai zsinagógát a válaszadók háromnegyede, a Batthyány téri templomot kétharmaduk ismeri. A három vizsgált modern templomot – a Pasaréti, a Városmajori és a Gazdagréti templomot – a megkérdezettek közel kétötöde látta már korábban is. A Pasaréti templom elsősorban az idősebbek, a Gazdagréti templom pedig a 45-59 éves korosztály körében ismertebb az átlagosnál. (Úgy véljük, ebben a környéken élők sajátos korösszetétele is szerepet játszhat.) A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők, főként a főiskolát, egyetemet végzettek a templomok közül is az átlagosnál lényegesen többet idéztek fel.

Mely templomokra emlékszik? Bazilika

91

Mátyás templom

89


72


63


38


38

Gazdagréti templom

35 0

20

40

N=teljes minta

123

60

80

100

Mely templomokra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 87

férfi nõ

Bazilika

94 85

Mátyás templom

93 73 72

Dohány utcai zsinagóga 64 62

Batthyány téri templom Pasaréti téri templom

39 38


39 37 37

Gazdagréti templom

33 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely templomokra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 91 90 94 87


Bazilika Mátyás templom

80 71


64 63 61 66 61

Batthyány téri templom 31

Pasaréti téri templom 27


30 27

Gazdagréti templom 0

35 35

41

89 93 90

75 77

45

44 42

34

20

46 40

N=teljes minta

124

60

80

100

Mely templomokra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 87

93 93 88 87 95 88 90


Bazilika Mátyás templom

56

Dohány utcai zsinagóga 47


36 24


21 20


63

86 82

26

17


58

76 73

30

69

35

63

32

20

63 40

60

80

100

N=teljes minta

Mint az a spontán tetszés mérésekor is egyértelművé vált az építészeti szempontból leginkább vonzónak tartott templom Budapesten a Mátyás templom és a Bazilika. A segített tetszés-vizsgálatkor lényegében nem akadt olyan válaszadó, akinek e két épület ne tetszett volna. Ezt igazán nem tekinthetjük meglepőnek, hiszen mindkét templom Budapest legfontosabb turisztikai látványosságai, szimbólumai közé tartozik. Megállapíthatjuk emellett, hogy a másik két történelmi egyházi épület, a barokk Batthyány téri templom illetve a Dohány utcai zsinagóga tetszési átlagosztályzata is igen magas. Mindkét épület – de főként a zsinagóga – elsősorban a magas iskolai végzettségűek körében aratott építészeti szempontból elismerést. A modern templomok - a Pasaréti, a Városmajori és a Gazdagréti templom – megítélése lényegesen kedvezőtlenebb, mint a történelmi épületeké. A Városmajori templomot építészeti szempontból a felsőfokú végzettséggel rendelkezők lényegesen kedvezőbben ítélik meg, mint az alacsonyabban iskolázott válaszadók.

125

Templomok tetszése Mátyás templom

4,7

Bazilika

4,6

Batthyany téri templom

4,2


4,1


3,2

Gazdagréti templom

3,1


3 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Templomok tetszése Nemek szerinti eltérések 4,6

férfi nõ

Mátyás templom

4,8 4,5

Bazilika

4,7 4,1

Batthyany téri templom

4,3 3,9


4,2 3,2 3,2


3,1 3,1



3,1 1

N=teljes minta

2

3

4


126

5

Templomok tetszése Életkor szerinti eltérések 4,5


Mátyás templom Bazilika

4,5 4,6 4,7 4,6 4,1 4,3 4,2 4,2

Batthyany téri templom 3,8

Dohány utcai zsinagóga Városmajori templom

2,9

Gazdagréti templom

2,9 3 3 2,9


2

4,7 4,8 4,7

4,1 4,2 4,1

3,2 3,4 3,3 3,3 3,3 3,1 3,1

3

4

5


N=teljes minta

Templomok tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,6 4,7 4,7 4,7 4,6 4,5 4,6 4,7


Mátyás templom Bazilika

4,1 4,3 4,2 4,4

Batthyany téri templom 3,7 3,8

Dohány utcai zsinagóga 3,1 3 3,1


3

Gazdagréti templom

4,6

3,6

3,2 3,1 3,2

2,9 3,1 3 3,2


N=teljes minta

4

2

3

4


127

5

Budapest szállodáinak megítélése Spontán módon válaszadóink majdnem fele a Gellért Szállót sorolta Budapest építészetileg legvonzóbb szállodái közé. Emellett a Hotel Kempinskit, a Royal Szállót, a Várnegyedben elhelyezkedő Hilton Szállót épületét illetve a Marriot (korábban Intercontinental) szállót említették nagyobb arányban a válaszadók mint vonzó épületet. Azt láthatjuk tehát, hogy a szállodák esetében – bár a Gellért bizonyult a legkedveltebbnek – nemcsak történelmi épületeket említettek spontán módon a megkérdezettek. Olyan szállodára, mely kevéssé vonzó relatíve kevesen tudtak visszaemlékezni. A válaszadók tizede a Sofitel Átrium épülete, 7%-a a Marriot (korábban Intercontinental) szálló esetében érezte úgy, hogy építészeti szempontból kevéssé vonzóak.

Budapest legvonzóbb szállodái Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Gellért Szálló

45

Hotel Kempinski

16

Royal

15

Hilton - Várban

13

Marriot - Intercontinental

10

Sofitel Átrium

7

Palace Hotel

6

Korona

6

Astoria

5

Gresham

5 0

20

40

N=teljes minta

128

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó szállodái Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sofitel Átrium

9

Marriot - Intercontinental

7

Korona

6

Liget Hotel

5

Hotel Kempinski

4

Royal

4

Novotel

3

Hilton - Várban

3 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A budapesti szállodák köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Gellért Szálló o Hotel Kempinski o Royal o Marriot/Intercontinental 3 o Korona o Palace Hotel o Sofitel Átrium o Liget Hotel. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

3

A kérdezés során a szálloda korábbi nevét (Intercontinental) is használtuk, mivel úgy véltük, hogy a korábbi évtizedek alatt ez a név rögzült – főként az idősebb – válaszadók emlékezetében.

129

SZÁLLODÁK Gellért szálló 46.

Hotel Kempinski 47.

Palace Hotel 48.

Liget Hotel 49.

(Sofitel) Átrium 50.

Marriot/Intercontinental 51.

Korona szálló 52.

Royal szálló 53.

130

A Gellért Szálló ismertsége gyakorlatilag teljes körű. A Gellért mellett a Hotel Kempinski ismertsége a legerőteljesebb – a fővárosiak háromötöde emlékezett úgy, hogy már a korábban is látta ezt a szállodát. A legtöbb általunk vizsgált hotelt a megkérdezett fővárosiak valamivel több mint fele ismeri. A Liget Hotel ismertsége – nyilván kevésbé frekventált elhelyezkedése miatt - ennél valamivel alacsonyabb, a megkérdezettek valamivel kevesebb mint kétötöde emlékezett vissza rá. A szállodák esetében (is) általános tendencia, hogy – a gyakorlatilag teljes körű ismertséggel rendelkező Gellért Szállón kívül – minden vizsgált szállodára a felsőfokú végzettségűek emlékeznek vissza a legmagasabb, s a legidősebb korosztály (60 év felettiek) a legalacsonyabb arányban.

Mely szállodákra emlékszik? Gellért Szálló

92

Hotel Kempinski

62

Royal

52

Marriot/Intercontinental

50

Korona

49

Palace Hotel

49

(Sofitel) Átrium

46

Liget Hotel

37 0

20

40

N=teljes minta

131

60

80

100

Mely szállodákra emlékszik? Nemek szerinti eltérések 90

Gellért Szálló

94 60

Hotel Kempinski

64 55

Royal

49 52 49


50 48

Korona

48 49

Palace Hotel

44 47

(Sofitel) Átrium

férfi nõ

36 38

Liget Hotel 0

N=teljes minta


20

40

60

80

100

Mely szállodákra emlékszik? Életkor szerinti eltérések 89 92 96 89

Gellért Szálló 64

Hotel Kempinski

46 44

51 48

Royal

58 56

41

Korona

52 52

38 46

Palace Hotel

51

37 47 49

(Sofitel) Átrium

32 30

Liget Hotel N=teljes minta

61

47


42

27 0

20

40

132

70 69

57

58 55

47 60


100

Mely szállodákra emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések

Hotel Kempinski Royal

43

46

28

Korona

41

27

(Sofitel) Átrium 23

Liget Hotel 0

41 39 37

20

53

69

40

64

52 52

77 75

51 54

26

Palace Hotel

66 64 50 51

34


N=teljes minta

90 97 92 91


Gellért Szálló

73 59

51 60

80

100

A tetszési arányokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szállodák ’mezőnyének’ abszolút győztese a Gellért Szálló – gyakorlatilag minden válaszadónknak tetszik, de leginkább nagyon tetszik ez az épület. Második helyre, de a Gellérttől jócskán lemaradva ismét egy történelmi épület, a Royal Szálló került – az épület eredeti jellegét megőrző modernizálás úgy tűnik elnyerte a válaszadók tetszését. A Hotel Kempinski illetve a Palace Hotel egymástól stílusban ugyancsak eltérő épülete végzett a harmadik helyen. Mint láttuk válaszadóink elsősorban a történelmi épületek iránt éreznek vonzódást, ehhez képest a Kempinski teljesítménye a tetszési rangsorban igen jónak mondható. A Kempinski tetszési mutatója elsősorban az idősebb korosztályok körében alacsonyabb az átlagosnál, a 60 évesnél fiatalabbak körében lényegében ugyanannyira kedvelik, mint a Royal Szállót. A Royal és a Palace Hotel kedveltsége elsősorban a magas iskolai végzettséggel, leginkább a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők körében magas. A Kempinskin kívül a többi vizsgált modern budapesti szálloda tetszése jóval alacsonyabb. Ezen belül meglepő, hogy éppen a meglehetősen sajátos stílust képviselő Korona Szálló átlagos tetszési aránya egy hajszállal kedvezőbb.

133

Szállodák tetszése Gellért Szálló

4,7

Royal

4

Hotel Kempinski

3,7

Palace Hotel

3,6

Korona

3,2


3

Liget Hotel

2,9

(Sofitel) Átrium

2,9 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Szállodák tetszése Nemek szerinti eltérések Gellért Szálló

4,6 4,7

férfi nõ

3,9 4

Royal 3,7 3,7

Hotel Kempinski 3,5

Palace Hotel

3,7 3,3 3,2

Korona Marriot/Intercontinental

3 3

Liget Hotel

3 2,9

(Sofitel) Átrium

2,9 2,9 1

N=teljes minta

2

3

4


134

5

Szállodák tetszése Életkor szerinti eltérések Gellért Szálló


Royal Hotel Kempinski

3,7

3,2

Palace Hotel Korona Marriot/Intercontinental

2,8 2,9

Liget Hotel

2,8 3 2,8 3 2,7 3 2,8

(Sofitel) Átrium 1

2

3,4 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1 3,1

4,6 4,7 4,7 4,7

3,9 3,9 4,1 3,9 3,9 3,9

3,8 3,6 3,7

3,1

3

4

5


N=teljes minta

Szállodák tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Gellért Szálló


Royal Hotel Kempinski

3,7 3,8 3,9 3,5 3,2

Palace Hotel 3

Korona

2,9


2,6

Liget Hotel

3 2,8 2,8 2,9 2,9 2,9

(Sofitel) Átrium 1

N=teljes minta

2,8

2

3

3,4

4,6 4,6 4,7 4,7 4,4

3,8 3,7 3,7 3,7

3,9

3,3 3,4 3,3 3,2 3,2 3,1

4

5


Válaszadóinkat arról is megkérdeztük, hogy melyik vizsgált hotelben szállnának meg szívesen, ha ezt ingyen megtehetnél. A megkérdezettek majdnem fele a Gellért Szállót választaná, elsősorban az idősebbek, főként a 60 év felettiek laknának szívesen e szállodában hosszabbrövidebb ideig.

135

A Royal Szállót a fővárosiak 15%-a, a Kempinskit 13%-a próbálná ki, ha ezt ingyen tehetné. A Royal Szállót a fiatalok preferálják, a 18-29 éves korosztály mintegy negyede itt szállna meg.

Melyik szállodában lakna legszívesebben?

Gellért Szálló 47%

Hotel Kempinski 13%

Palace Hotel 5% Liget Hotel 1% 2% (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinent 4% Korona 4%

egyikben sem 8%

Royal 15% N=teljes minta

Melyik szállodában lakna legszívesebben? Nemek szerinti eltérések

férfi

42

nõ

0%

13

51

20%

21 3 6

14

40%

5

18

7 012 4

60%

N=teljes minta

136

80%

10

12

7 1

100%

Gellért Szálló Hotel Kempinski Palace Hotel Liget Hotel (Sofitel) Átrium Marriot/Intercontinental Korona Royal egyikben sem NT

Melyik szállodában lakna legszívesebben? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

34

30-44 éves

17

22 6

43

45-59 éves

20

48


20%

24

10 012 5

16

57

0%

8 2

212 4 4

5

13

15

10

1 5 2 4 5 10

40%

60%

51


14 1

80%

100%

N=teljes minta

Melyik szállodában lakna legszívesebben? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképzõ


fõiskola, egyetem

0%

47

32

12 5 14 2 14

23

13 4 6 5

52

15

15 212 4 6

45

20%

15 1

8 10 4 6 3

40%

N=teljes minta

137

60%

12

13 5

20

80%

5

100%


Budapest oktatási célú intézményeinek megítélése Spontán módon válaszadóink majdnem ötöde sorolta a BME új épületeit, további majdnem tizedük az ELTE új lágymányosi részeit az építészeti szempontból legvonzóbb oktatási célú intézmények közé. Az ELTE épületei közül a megkérdezettek tizede említette a Trefort kertet, s további 6% a Szerb utcai épületet, 3% pedig a Jogi Kart. Az ELTE és a BME épületek mellett a ’Közgáz’ (Corvinus Egyetem) bizonyult még népszerűnek, a fővárosiak 15%-a sorolta a legvonzóbb oktatási intézmények közé. A legkevésbé vonzó egyetemi épülete egyértelműen a SOTE – a fővárosiak ötöde vélekedik így spontán módon.

Budapest legvonzóbb oktatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Közgáz (Corvinus) Egyetem

15

BME új épületei

17

Trefort kert

10

Szent Margit Gimnázium

8

ELTE új épületei

7

ELTE - Szerb utca

6

SOTE

6

Waldorf iskola

5

Móricz Zsigmond Gimnázium

4

ELTE Jogi Kar N=teljes minta

3 0

20

40

138

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó oktatási intézményei SOTE

18

BME új épületei

3

BME Tavaszmezõ utca

1

Trefort kert

1

Közgáz Egyetem

1

Testnevelési Egyetem

1

Gyógypedagógiai Fõiskola

1

Gábor Dénes Fõiskola

1

Kandó K. Fõiskola

1

PSZÁF

1 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Az oktatási intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o SOTE o ELTE (új épület) o Szent Margit Gimnázium o Trefort kert o Móricz Zsigmond Gimnázium o Szinyei Gimnázium o Waldorf iskola o Szemere Gimnázium. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

139

OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK Szent Margit Gimnázium 54.

Waldorf iskola 55.

ELTE (új épület) 56.

Trefort kert 57.

Móricz Zsigmond Gimnázium 58.

Szinyei Gimnázium 59.

SOTE 60.

Szemere Gimnázium 61.

140

A vizsgált egyetemi illetve iskolaépületek közül a SOTE épülete bizonyult a legismertebbnek, a Budapesten meglehetősen ritka méretű toronyházat a megkérdezettek kétharmada látta már korábban is. Az ELTE új épületét a válaszadók fele, a Szent Margit Gimnáziumot ennél valamivel kevesebben ismerik. Meglepő, hogy az ELTE – meglehetősen frekventált helyen álló - Trefort kerti épületére csak a megkérdezettek alig kétötöde emlékezett vissza. Ebben úgy véljük némiképp ’ludas’ lehet az épület felújítása, mely a komor sötétszínű épület megtisztításával egészen más képet ad most, mint korábban. (A kérdezés során használt fotón a felújított épületet mutattuk, annak érdekében, hogy az építészeti megítélést ne az épület állaga befolyásolja.) A Móricz, a Szinyei, a Szemere Gimnázium és a Waldorf iskola – lévén inkább helyi jelentőségű intézmények – alacsonyabb ismertséggel rendelkeznek. Az oktatási intézmények esetében (is) a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők lényegesen több épületet ismernek, mint a többi válaszadó. Ez a tendencia – érthető módon – talán ezen épületcsoport esetében a legerősebb.

Mely oktatási intézményre emlékszik? SOTE

66

ELTE (új épület)

51


44

Trefort kert

32


28

Szinyei Gimnázium

21

Waldorf iskola

20

Szemere Gimnázium

19 0

20

40

N=teljes minta

141

60

80

100

Mely oktatási intézményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 66 66

SOTE 53 50

ELTE (új épület) 40


48 36

Trefort kert

30 30


26 20 21

Szinyei Gimnázium

18

Waldorf iskola

22 férfi nõ

19 18

Szemere Gimnázium 0

N=teljes minta


20

40

60

80

100

Mely oktatási intézményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 66

SOTE

52

ELTE (új épület)

40 43 40 39 38 28 35 29 40 22 28 25 25 15 26 17 24 24 20 14 23 12 24 15

Szent Margit Gimnázium Trefort kert Móricz Zsigmond Gimnázium Szinyei Gimnázium Waldorf iskola Szemere Gimnázium N=teljes minta

0

20

40

142

53 54

71 74

59

53


80

100

Mely oktatási intézményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 56

SOTE 37


Szent Margit Gimnázium 20

Trefort kert

20

Móricz Zsigmond Gimnázium 12

Szinyei Gimnázium

19

15 16 16

Szemere Gimnázium 0

38

42

31

77

67 65

54

26 27

41

23 34

14 17 19

Waldorf iskola

N=teljes minta

24

53 51

66 67

33 28

20

40


80

100

Az oktatási intézmények körében nem annyira erőteljes a történelmi épületek iránti vonzalom, mint az más épületcsoportokban tapasztalható volt. A leginkább tetszőnek itt is a Szent Margit Gimnázium eklektikus épülete bizonyult, de a Móricz Zsigmond Gimnázium modern épületének átlagértéke – különösen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében - alig maradt el az ’első helyezettétől’. Úgy véljük, ebben szerepet játszhat az, hogy a Móricz Gimnázium épülete mind anyagában, mind pedig formájában ’emberközelibb’. A nemcsak négyszögletes formák, a téglaburkolat illetve a monumentalitás hiánya ’emészthetőbbé’, sőt kifejezetten szimpatikussá teszik a fővárosiak számára. A Trefort kert illetve a Waldorf iskola az előzőeknél némiképp kedvezőtlenebb értékelést kapott, de átlagpontszámuk még így is figyelemre méltó. A Waldorf iskola organikus épülete elsősorban a fiatal középkorúak (30-44 évesek) körében népszerű. Két történelmi – bár kevésbé ismert épület – a Szemere és a Szinyei Gimnázium értékelése már inkább kedvezőtlen. A Szemere szigorú tömbje illetve a Szinyei némiképp elhanyagolt állapotú épülete nem nyerte meg válaszadóink tetszését. A legkevésbé kedvelt oktatási épületnek – mint azt már a spontán említések során is láthattuk – a SOTE toronyháza bizonyult. Ez az épület – úgy véljük – jó összefoglalása annak, amit a fővárosiak a modern épületekben nem kedvelnek.

143

Oktatási intézmények tetszése Szent Margit Gimnázium

4,2


4

Trefort kert

3,8

Waldorf iskola

3,8

ELTE (új épület)

3,5

Szemere Gimnázium

2,9

Szinyei Gimnázium

2,6

SOTE

2,2 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Oktatási intézmények tetszése Nemek szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium

4,1

férfi nõ

4,3


3,9 4

Trefort kert

3,8 3,9 3,8 3,8

Waldorf iskola 3,4 3,5


Szemere Gimnázium

2,8 2,7 2,6

Szinyei Gimnázium 2,2 2,1

SOTE 1

N=teljes minta

2

3

4


144

5

Oktatási intézmények tetszése Életkor szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium

4,1 4,2 4,4 4,1


Móricz Zsigmond Gimnázium Trefort kert

4 3,9 4,2 3,8 3,8 3,7 3,9 3,8 3,9 4,1 3,8

Waldorf iskola ELTE (új épület) Szemere Gimnázium

2,7

Szinyei Gimnázium

2,7 2,6 2,6 2,7

1,9

SOTE 1

2,3 2,2 2,3

2

3,2 3,1

3,5 3,5 3,5 3,6

2,9 2,9

3

4

5


N=teljes minta

Oktatási intézmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések Szent Margit Gimnázium

4


Móricz Zsigmond Gimnázium Trefort kert

3,8 3,8

3,7 3,8 3,8 3,9

3,2

ELTE (új épület) 2,7 2,8 2,9

Szemere Gimnázium 2,4

Szinyei Gimnázium SOTE

1,9 1

N=teljes minta

2,3 2,2 2,2

2

4

3,8 3,6 3,8

Waldorf iskola

2,7 2,6 2,7

3

3,5 3,5

4,2 4,2

4,3 4,1

3,7

3,2

4


145

4,4

5

Budapest közigazgatási intézményeinek megítélése Budapest legvonzóbb közigazgatási intézménye a spontán említések alapján (is) a Parlament, válaszadóink több mint fele említette. (A többi válaszadónak vélhetően nem jutott eszébe, hogy a Parlament szimbolikus épülete egyben közigazgatási intézmény is.) Spontán módon a megkérdezettek ötöde sorolta az építészetileg leginkább vonzó fővárosi épületek közé a Rendőrpalota, tizedük pedig a Városháza (a Fővárosi Önkormányzat) épületét. A Rendőrpalota építészeti megítélése – mint ezt később is látni fogjuk - igencsak megosztja a közvéleményt, míg spontán módon a válaszadók ötöde a legvonzóbb, tizedük a legkevésbé vonzó közigazgatási épületek közé sorolta.

Budapest legvonzóbb közigazgatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Parlament

54

Rendõrpalota

18

Városháza

10

Külügyminisztérium

7

Sándor Palota

5

Mezõgazdasági Minisztérium

4

Belügyminisztérium

3

Megyeháza

3

Pénzügyminisztérium

2

XIII. ker Önkormányzat

2

Fõvárosi Bíróság

2

II. ker Önkormányzat

2 0

20

40

N=teljes minta

146

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó közigazgatási intézményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Rendõrpalota

11

Városháza

4


3

Ipari Minisztérium

2

Megyeháza

2

Csepeli Önkormányzat

2

Képviselõház

2

XVIII. kerületi Rendõrség

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A közigazgatási intézmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Parlament o Rendőrpalota o Városháza (Fővárosi Önkormányzat) o Külügyminisztérium o Megyeháza (Pest Megyei Önkormányzat). A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

147

KÖZIGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Rendőrpalota 62.

Megyeháza 63.

Külügyminisztérium 65.

Városháza 64.

Parlament 66.

148

A Parlament ismertsége természetesen teljes körű. A Rendőrpalotát a megkérdezettek több mint négyötöde, a Városházát háromötöde látta már a kutatást megelőzően is. A Külügyminisztérium épületét a válaszadók fele, a Megyeházáét ennél valamivel kevesebben ismerik.

Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Parlament

99

Rendõrpalota

83

Városháza

61


50

Megyeháza

46

0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 83 Rendõrpalota 84 59 Városháza 63 51 Külügyminisztérium 49 45 Megyeháza

férfi nõ

46 N=teljes minta

0

20

40

149

60

80

100

Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 85 85 87

Rendõrpalota 76 55 61

Városháza

70 58 38 53


57 49 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

37 48 51 45

Megyeháza

N=teljes minta

0

20

40

60

80

100

Mely közigazgatási intézményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 77


Rendõrpalota

85 83 90 47 53

Városháza

62 82 35 42


49 72 34 25

Megyeháza

51 62

N=teljes minta

0

20

40

150

60

80

100

A Parlament épületének tetszése természetesen rendkívül magas, de úgy véljük, hogy a Parlament szimbolikus jelentősége miatt lényegében nem tartozik az építészetileg egyáltalán megítélhető épületek kategóriájába. A Parlamentre tekintő fővárosi polgár nem egyszerűen egy esztétikus épületet lát, hanem lényegében a magyar államiság egyik szimbólumát. A Városháza és a Megyeháza történelmi épületeinek illetve a Külügyminisztérium modern, de az eklektikus városképbe jól illeszkedő épületének értékelése nem kimagasló. Ebben azonban, úgy véljük, szerepet játszhat az is, hogy a kérdezés funkcionális épületszegmensekre alapuló struktúrája miatt a velük nem egy ’súlycsoportot’ képviselő Parlamenttel együtt értékelték őket a válaszadók. A Rendőrpalota – mint igazi modern, monumentális, ’csupaüveg’ – alkotás értékelése természetesen erősen megosztja a válaszadókat. A legfiatalabb korosztály – 18-29 évesek - véleménye szignifikánsan kedvezőbb, mint az idősebbeké.

Közigazgatási intézmények tetszése Parlament 113

81

14

Városháza 4 10

Megyeháza 2 9


Rendõrpalota 0%

18

16 20%

13 1

29

35

40%

23

22

20

60%

N=teljes minta

151

1

14 1

32

41

14

7

16

35

34

80%

1 100%


Közigazgatási intézmények tetszése Parlament

4,7

Városháza

3,5

Megyeháza

3,5


3,3

Rendõrpalota

3,1 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Közigazgatási intézmények tetszése Nemek szerinti eltérések 4,7

férfi nõ

Parlament

4,8 3,4

Városháza

3,6 3,4

Megyeháza

3,5 3,2


3,4 3,2

Rendõrpalota

3,1 1

N=teljes minta

2

3

4


152

5

Közigazgatási intézmények tetszése Életkor szerinti eltérések 4,7 4,8 4,7 4,8


Parlament

Városháza

3,5 3,5 3,5 3,5 3,4 3,4 3,5 3,6

Megyeháza 3 Külügyminisztérium

3,3 3,2 3

Rendõrpalota

2,9 1

2

3,5

3,4 3,2

3

4

5


N=teljes minta

Közigazgatási intézmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,6 4,7 4,8 4,7


Parlament

Városháza

3,2

3,3 3,2

Megyeháza

3,6 3,7

3,5

3,7

3,2 3,3 3,4 3,2


3,2 Rendõrpalota 2,9 1

N=teljes minta

3,4

2

3

3,2

3,4

4


153

5

Budapest sportlétesítményeinek megítélése Budapest legvonzóbb sportlétesítményei között a válaszadók majdnem harmada említette a Sportarénát, ugyanakkor a megkérdezettek közel ötöde a legkevésbé vonzó sportcélokat szolgáló építmények közé sorolja. A Sportaréna mellett a Széchenyi Fürdő illetve a Műjégpálya történelmi épülete bizonyult még népszerűnek, mindkét épületet a válaszadók ötöde említette a legvonzóbb budapesti sportlétesítmények között spontán módon.

Budapest legvonzóbb sportlétesítményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sportaréna

31

Széchenyi Fürdő

19

Műjégpálya

18

Népstadion

10

Hajós Alfréd uszoda

10

Komjádi uszoda

7

Gellért fürdő

6

Fradi Pálya

4

Rudas fürdő

4

újpesti stadion

3 0

20

40

N=teljes minta

154

60

80

100

Budapest legkevésbé vonzó sportlétesítményei Spontán válaszok - Leggyakrabban említett épületek Sportaréna

19

Komjádi uszoda

10

Fradi Pálya

7

Népstadion

6

Rudas fürdő

4

MTK pálya

4

Vasas sportpálya

4

újpesti stadion

3

Kincsem ügető

2

Műjégpálya

2

Kispesti focipálya Bozsik Stadion

2 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

A sportlétesítmények köréből – fényképpel segített módon – a következőket vizsgáltuk: o Széchenyi Fürdő o Műjégpálya o Sportaréna o Komjádi uszoda o Rudas Fürdő. A kutatás során segédanyagként felhasznált képek a következő oldalon láthatóak:

155

SPORTLÉTESÍTMÉNYEK Sportaréna 67.

Széchenyi Fürdő 68.

Rudas Fürdő 70.

Műjégpálya 69.

Komjádi uszoda 71.

156

A vizsgált sportlétesítmények mindegyike meglehetősen ismert a válaszadók körében. A Rudas Fürdőt, a Komjádi Uszodát illetve a Sportarénát a megkérdezettek háromnegyede, a Széchenyi Fürdőt és a Műjégpályát a válaszadók több mint négyötöde azonosította. A Sportaréna meglehetősen új épülete az idősek körében kevéssé ismert – a 60 év felettiek mindössze háromötöde látta már korábban is az épületet.

Mely sportlétesítményre emlékszik? Széchenyi Fürdő

84

Műjégpálya

82

Sportaréna

77

Komjádi uszoda

76

Rudas Fürdő

75

0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely sportlétesítményre emlékszik? Nemek szerinti eltérések 80

Széchenyi Fürdő

88 80

Műjégpálya

84 81

Sportaréna

74 76

Komjádi uszoda

75 72

Rudas Fürdő

N=teljes minta

77 0

20

40

157

60

80

férfi nõ 100

Mely sportlétesítményre emlékszik? Életkor szerinti eltérések 78


Széchenyi Fürdő

84

88 85

79 82

Műjégpálya

81 81 Sportaréna

81

60

70 71 Rudas Fürdő 72 0

20

40

85

79 76 78

Komjádi uszoda

N=teljes minta

86

60

76 78 80

100

Mely sportlétesítményre emlékszik? Iskolai végzettség szerinti eltérések 82 80 84


Széchenyi Fürdő

75

86 85 83

Műjégpálya 65 Sportaréna

81 78 62

Komjádi uszoda

75 64

Rudas Fürdő

N=teljes minta

0

20

40

60

89

87

79

78 76 80

90

83 100

A legnépszerűbb épületeknek a vizsgált sportlétesítmények közül a Széchenyi Fürdő illetve a Műjégpálya történelmi épületei bizonyultak. A Rudas Fürdő épülete már kevésbé tetszett válaszadóinknak. Ebben, úgy véljük, az épület leromlott állaga is fontos szerepet játszhat.

158

A Sportaréna megítélése erősen megosztja válaszadóinkat. A férfiak (s ettől nem függetlenül a szakmunkásképzőt végzettek) szignifikánsan kedvezőbb az épülettel kapcsolatban. Vélhetően ebben az épület funkciója is szerepet játszhat. A férfiak fogékonyabbak a sportra, a sporttal kapcsolatos eseményekre, s ennek megfelelően jobban ismerik a sportlétesítményeket, több összehasonlítási alappal rendelkeznek. A Komjádi Uszoda némiképp divatjamúlt ’szocreál’ épületének tetszése kifejezetten alacsony.

Sportlétesítmények tetszése Széchenyi Fürdő

4,5

Műjégpálya

4,3

Rudas fürdő

3,3

Sportaréna

3,2

Komjádi uszoda

2,6 1

2

3

4

5


N=teljes minta

Sportlétesítmények tetszése Nemek szerinti eltérések 4,3

férfi nõ

Széchenyi Fürdő

4,6 4,2

Műjégpálya

4,4 3,3

Rudas fürdő

3,4 3,4

Sportaréna

3 2,7

Komjádi uszoda

2,5 1

N=teljes minta

2

3

4


159

5

Sportlétesítmények tetszése Életkor szerinti eltérések 4,3


Széchenyi Fürdő

Műjégpálya

4,5 4,6

4,4 4,2

4,4 4,4 4,3

3,3 3,3 3,3

Rudas fürdő

3,5

3,4

Sportaréna 2,9 2,4 2,5

Komjádi uszoda 1

3,2 3,3

2,8 2,9

2

3

4

5


N=teljes minta

Sportlétesítmények tetszése Iskolai végzettség szerinti eltérések 4,4 4,3 4,5 4,5


Széchenyi Fürdő

Műjégpálya

4,2 4,2 4,3 3,2

Rudas fürdő

3,4 3,3

3,1 Sportaréna

3,2 3,1

Komjádi uszoda 2,4 1

N=teljes minta

4,5

3,4

2

3,6

2,7 2,7 2,7 3

4


160

5

8. Milyen legyen egy újonnan épülő ház Budapesten? Szempontok fontossága Miután válaszadóink elmondták véleményüket Budapest különböző funkciókat ellátó régi és új épületeiről, arra kértük őket, képzeljék el, hogy új lakóépületet kell építeniük Budapesten. Válaszadóink figyelmét külön is felhívtuk arra, hogy most ne családi házra, hanem többlakásos városi épületre gondoljanak. A megkérdezett fővárosiak tizenöt különböző, az építés során figyelembe vehető szempontot kaptak kis kártyákon, melyeket fontossági sorrendbe kellett rendezniük. A kapott adatokat többféleképpen is feldolgoztuk, tanulmányunkban a következőket közöljük: o A sorbarendezés megoszlása – minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók milyen arányban sorolták az első, a második, stb. helyre o Az első helyre rangsorolt szempontok megoszlása - minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók hány százaléka sorolta az első helyre. Itt demográfiai jellegű bontásokat is közlünk. o Az első öt hely valamelyikére rangsorolt szempontok megoszlása - minden szempont esetében megmutatjuk azt, hogy a válaszadók hány százaléka sorolta az első öt legfontosabb közé. Itt demográfiai jellegű bontásokat is közlünk.

Mint az eredményekből jól látható, válaszadóink jó anyagokból készülő (mint később látni fogjuk ez jellemzően téglát jelent) tartós házat építenének. Fontosnak tartják, hogy a ház praktikus, jól használható, de egyúttal otthonos, harmonikus és szép legyen. (Az otthonos kifejezésben, úgy véljük, bizonyos mértékig mindaz benne van, amit a modern épületekből válaszadóink hiányolnak. Nem véletlen, hogy ezt a szempontot – megfoghatatlansága ellenére – a fővárosiak 14%-a tette az első helyre, s háromötöde említette az öt legfontosabb szempont között.) A fővárosiak természetesen fontosnak tartják azt is, hogy a házban épülő lakások olcsón megvásárolhatóak legyenek. (Természetesen annak ellenére, hogy jó anyagokból épülő, igényes házat hoznának létre.) Ez a szempont elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, s ennek megfelelően kedvezőtlenebb jövedelmi, anyagi körülmények között élők számára kiemelkedően fontos. A magas

161

iskolai végzettségű, jobb egzisztenciális helyzetben élő csoportok ehelyett inkább a praktikumot, a jól használhatóságot állítják előtérbe. A megkérdezettek majdnem fele sorolta az öt legfontosabb szempont közé, hogy a ház energiatakarékos legyen, s több mint harmaduk tartotta fontosnak a környezetvédelmet is. (Az energiatakarékosság természetesen nemcsak környezettudatosságra utalhat. Az energiatakarékos lakások csökkentik az ott élők rezsiköltségeit is.) Nem elsődleges fontosságú szempont, de a megkérdezettek harmada sorolta a legfontosabb öt közé, hogy a ház jól illeszkedjen környezetébe. Ez elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel, főként a főiskolai, egyetemi diplomával rendelkezők számára jelent releváns szempontot.

Nem tűnik fontosnak a fővárosiak szemében, hogy az újonnan épülő épület modern, újító legyen. A megkérdezettek mindössze 15%-a, s a modernre leginkább fogékony fiataloknak is mindössze negyede sorolta az öt legfontosabb tényező közé az épület modernitását. Mint láttuk, válaszadóink inkább a történelmi épületeket kedvelik, voltaképpen nem lenne kifogásuk az ellen, hogy – mint látni fogjuk, különösen történelmi környezetben – ezek utánzatai szülessenek meg. Ugyanakkor sem a díszességet, díszítettséget, sem pedig a magyaros, csak Magyarországra jellemző stílust nem tartják fontosnak a megkérdezettek. Nem ragaszkodnak ezekhez a stíluselemekhez tudatosan.

Mely szempontok fontosak? jó anyagból legyen

25

tartós legyen

14

9

otthonos legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat praktikus, jól használható legyen

9

harmonikus, szép legyen

7

11

12

11

11

11

6

8

11

9

11

7

9 8

11

13

11

12 10

9

12

8

5 6

8

6 5 6

szép színű legyen 1222 3 4 4 7

11 10 17

12

modern legyen 03 3 4 5 4 5 5 8 9 magyar, Magyarországra 8 6 22 2 31 3 4 4 7 jellemző legyen újító legyen 0112 3 3 6 4 4 10 11 díszes, díszített legyen 11102 3 2 4 3 4 reprezentatív, nagyszabású legyen 0201112 3 3 5 0% N=teljes minta

1. legfontosabb 9.

11

8

20% 2. 10.

3. 11.

11 12

15

162

5. 13.

6 4 5 3 222

8

8

6 3 4 5 3131 8 3 22 4 22

10

8

16

9

10

12

16 14

8 3 222

10

8

10

6 5 21012

10

9

9

4 22 3 22

8

10

17 60% 6. 14.

5 6 2 9 2

9 13

12

10

13 24

19

25

40% 4. 12.

8

6 4 2 31011

6 6

6

15 15

11

8

8

9 8

9

8

8

5 2111011

7

8 22221112

8

9

8

7

12 6

6

21

energiatakarékos legyen 2 8 jól illeszkedjen a környezetébe

11

12

16

14

környezetbarát legyen 3 5

13

7

7

6

12 15

80%

7. 15. legfontosabb

3 4 4 3 100% 8. NT

Legfontosabb szempont lakóház építése során jó anyagból legyen

25

kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat

21

otthonos legyen

14

tartós legyen

9

praktikus, jól használható legyen

9


7

jól illeszkedjen a környezetébe

6

környezetbarát legyen

3

energiatakarékos legyen

2

magyar, Magyarországra jellemzõ legyen

2

szép színû legyen

1

díszes, díszített legyen

1

újító legyen 0 modern legyen 0 reprezentatív, nagyszabású legyen 0 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Legfontosabb szempont lakóház építése során Nemek szerinti eltérések jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat otthonos legyen tartós legyen 6

praktikus, jól használható legyen harmonikus, szép legyen jól illeszkedjen a környezetébe környezetbarát legyen energiatakarékos legyen magyar, Magyarországra jellemzõ legyen

10 9 10

6 8 4 7 2 4 2 2 2 1

24 25 22 20 18

11


2 1 1 újító legyen 0 0 modern legyen 1


reprezentatív, nagyszabású legyen 0 0 N=teljes minta

163

20

40

60

80

100

Legfontosabb szempont lakóház építése során Életkor szerinti eltérések I. 20

27 27 24 22 20 21 20

jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat

12 18 10 14 10 8 10 9 11 8 8 9

otthonos legyen tartós legyen praktikus, jól használható legyen 4


8

5 5 5 6 6


10

3 5 2 2

környezetbarát legyen N=teljes minta


0

20

40

60

80

100

Legfontosabb szempont lakóház építése során Életkor szerinti eltérések II. 1 2 2 2 2 1 3 1 3




szép színû legyen 0 2 3 díszes, díszített legyen 01 újító legyen 01 1 modern legyen 0

reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta

1 0

20

164

40

60

80

100

Legfontosabb szempont lakóház építése során Iskolai végzettség szerinti eltérések I. 22 24 27 25

jó anyagból legyen kedvezõ áron lehessen megvenni a lakásokat

19

31

11 12 22 10 15 11 8 9 8 8 9 11 7

otthonos legyen tartós legyen praktikus, jól használható legyen

5 4 6

harmonikus, szép legyen 2 2


7

12 10

2

környezetbarát legyen N=teljes minta

25


4 5 0

20

40

60

80

100

Legfontosabb szempont lakóház építése során Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 1 1 3 2 1 1 1 4




4 2


1 díszes, díszített legyen

2

újító legyen 1 modern legyen

1 1

reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta

0

20

165

40

60

80

100

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett jó anyagokból legyen

66

tartós legyen

61

otthonos legyen

57


53

kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat

49

energitakarékos legyen

45


42

környezetbarát legyen

34


31

modern legyen

15

szép színű legyen

10

magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen

10

újító legyen

8


6

reprezentatív, nagyszabású legyen

5 0

20

40

60

80

100

80

100

N=teljes minta

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Nemek szerinti eltérések jó anyagokból legyen

68 65 60 62 58 57

tartós legyen

férfi nõ

otthonos legyen praktikus, jól használható legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat energitakarékos legyen 37

harmonikus, szép legyen környezetbarát legyen jól illeszkedjen a környezetébe modern legyen szép színű legyen

8

17 13

13 9 11 7 újító legyen 8 5 díszes, díszített legyen 7 4 reprezentatív, nagyszabású legyen 6 0 20

33 35 29 32

45 45 45

52 54 55

46


N=teljes minta

166

40

60

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Életkor szerinti eltérések I.

tartós legyen otthonos legyen

72 68 63 65 56 59 64 59 61 65

47 48

53 55 55 51 48 52 46

praktikus, jól használható legyen kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat 38

energitakarékos legyen harmonikus, szép legyen környezetbarát legyen N=teljes minta

59


jó anyagokból legyen

0

20

44 49 48

38 38 41 36 38 33 29 40

50

60

80

100

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Életkor szerinti eltérések II. 28 37 29 29

jól illeszkedjen a környezetébe modern legyen

6 9 8

szép színű legyen magyaros, csak Magyarországra jellemző legyen újító legyen díszes, díszített legyen reprezentatív, nagyszabású legyen N=teljes minta

1

17 15

23

12 13

9 10 12 8 12 5 10 4 8 5 4 8 8 5 6

0

167

20


60

80

100

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Iskolai végzettség szerinti eltérések I.

tartós legyen otthonos legyen

40


61

energitakarékos legyen harmonikus, szép legyen 26

környezetbarát legyen 0

20

68

54 51 50 51 58

kedvező áron lehessen megvenni a lakásokat

N=teljes minta

69 72 65 62 65 65 62

8 általános vagy kevesebb szakmunkásképzõ középiskola érettségivel 52 fõiskola, egyetem

jó anyagokból legyen

45 38 42 40 49 45 44 35 40 49 34 39 35 40

68 66

60

80

100

Szempontok lakóház építése során Öt legfontosabb közt említett Iskolai végzettség szerinti eltérések II. 19 19

jól illeszkedjen a környezetébe 8

modern legyen szép színű legyen

újító legyen díszes, díszített legyen


1 3 5 5 7

reprezentatív, nagyszabású legyen 0

168

43

16 18 17 18 15

11 9 9 10 11 7 7 6 8 6 7


N=teljes minta

9

3

34

20

40

60

80

100

A ház illeszkedése a környezethez Mint láttuk, elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők tartják fontosnak azt, hogy egy újonnan épített ház jól illeszkedjen környezetéhez. Kutatásunkban annak is utánajártunk, hogy a válaszadók mit értenek ezalatt, mit jelent az, hogy egy ház illik a környezetbe. Válaszadóinknak kis kártyákon hat állítást mutattunk meg e témakörrel kapcsolatban, s arra kértük őket, hogy válasszák ki belőle a legfontosabb, a második illetve a fontossági sorrendben harmadik szempontot. Az állításokat a kvalitatív feltárás során nyert tapasztalatok alapján fogalmaztuk meg: o A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól. o A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz. o A ház színe harmonizáljon a környező házakéval. o A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak. o A ház homlokzatán hasonló stílusú elemek, díszítések legyenek, mint a környező házakon. o A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak. Az eredményeket háromféleképpen fogjuk bemutatni a lentebb következő ábrákon: o Szempontonként bemutatjuk, hogy a válaszadók milyen arányban helyezték az első, második illetve harmadik helyre az adott állítást. o Szempontonként demográfiai bontásokban mutatjuk be azt, hogy az adott állítást a válaszadók hány százaléka sorolta az első helyre. o Szempontonként demográfiai bontásokban mutatjuk be azt, hogy az adott állítást a válaszadók hány százaléka sorolta az első három hely valamelyikére.

Az adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a fővárosiak nem rendelkeznek igazán kialakult képpel arról, hogy melyek az illeszkedés döntő szempontjai, lényegében mindegyik szempontot fontosnak tartják. Valamelyest kiemelkedik a szempontok közül a magasság (a ház magassága összességében illetve a ház szintjeinek magassága) kérdésköre. A válaszadók fele ezt a két szempontot jelölte meg az első helyen. A magasság szerinti illeszkedés elsősorban a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők számára fontos.

169

Legfontosabb szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól

20

20

10

A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz

A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak

11

15

21

A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével

10

14

30

A ház színe harmonizáljon a környező házakéval

NT

19

18

18

7

19

11

12

18 19

Legfontosabb szempont Második szempont Harmadik szempont

222 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Nemek szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak

16 19

A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól

30 31


11 10 22 21

A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz 6


8 13


9

N=teljes minta

férfi nõ

2 3

NT 0

20

170

40

60

80

100

Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Nemek szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak

55 54


54 54


46 54 44


51 46


42 49


37 férfi nõ

6

NT

8 0

N=teljes minta

20

40

60

80

100

Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Életkor szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak

15 15

21 22 27 28 26

A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól A ház színe harmonizáljon a környező házakéval

4

18


15


5

7 7


8

NT

N=teljes minta

1 1 0

42

12 9 15 24 26

10 13 12 11


6 20

171

40

60

80

100

Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Életkor szerinti eltérések A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak

49


49 49

53


44 42

A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével

38

A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak 1

4 4

46 45


19

0

N=teljes minta

58 57

48 54 45 44 43 48

41 39

NT

52 51

59 57 62

20

40

60

80

100

Legfontosabb szempont, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Iskolai végzettség szerinti eltérések 13 15

A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak A ház magassága ne térjen el lényegesen a környező házakétól A ház színe harmonizáljon a környező házakéval

8 8

21 21 18 6 6


1


7 8

34 35

13 15


26

12 17 18


5

NT

N=teljes minta

20 21 24 26

2 1 0

20

172

40

60

80

100

Három legfontosabbként említett szempontok, hogy egy ház jól illeszkedjen környezetéhez Iskolai végzettség szerinti eltérések 49

A ház azonos stílusú legyen mint a környező házak 44


50

60 58

53 52 49 51 48 42 45 56 39 49 46 41 51 54 37 36

A ház színe harmonizáljon a környező házakéval A ház szintjeinek magassága illeszkedjen a környező házakéhoz A ház homlokzatának stílusa hasonló legyen a környezőkével A ház hasonló anyagból készüljön, mint a környező házak NT

15

0 4

N=teljes minta

54 58 54

6

0

20

40

60


100

Új lakóház konkrét környezetben Válaszadóinkat megkértük arra, hogy - kérdéseinkre válaszolva – mondják el nekünk, hogy különböző budapesti helyszíneken milyen lakóházat építenének. Három különböző helyszint válaszadóink számára:

vizsgáltunk,

melyeket

képpel

is

illusztráltunk

o Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban o Zuglói társasházas övezet o Budai hegyvidék. Az építendő házzal kapcsolatban – mindhárom helyszín esetében - a következő kérdéseket tettük fel: o Hány emeletes lenne a ház? o Milyen stílusú lenne a ház? Válaszadóink e kérdés megválaszolásakor a korábban képpel segítve vizsgált lakóházak közül választhattak. Figyelmüket felhívtuk arra, hogy a ház mérete, struktúrája, stb. most ne befolyásolja őket, csak a stílusok közül válasszanak. o Milyen anyagokból építenék a házat?

173

o Milyen színű lenne a ház? o Ha nem feketét vagy fehéret említettek, akkor azt is megkérdeztük enyhébb vagy erősebb tónust használnának. o Milyen építészeti elemeket tartalmazna a ház? Válaszadóink 26 különböző építészeti elemből választhattak. Nem korlátoztuk a választható elemek számát.

Pesti mellékutca a történelmi Belvárosban A bemutatott kép a Reáltanoda utca egyik – valóban lebontásra ítélt – házát (nyíllal megjelölve) és annak környezetét ábrázolja:

A válaszadók több mint kétharmada az utca többi házához illeszkedően háromnégyemeletes épületet építene erre a helyszínre. A fővárosiak fele – a felsőfokú végzettséggel rendelkezők kétharmada - a Belvárosba eklektikus, az Andrássy úti bérházra hasonlító épületet emelne, s mindössze tizedük választotta a stílus meghatározásához a Belvárosban álló, de újépítésű Helena-házat.

174

A ház mindenképpen világos, enyhe pasztellszínű lenne. A legnépszerűbb árnyalatoknak a homok/krém/vajszín, a fehér és a sárga bizonyultak. Egyetlen sötétebb szint, a barnát említették még válaszadóink relatíve nagyobb arányban. A ház meghatározó anyaga a tégla lenne, emellett üveg illetve faelemeket is használnának a válaszadók. A belvárosi helyszín esetében legnépszerűbb építészeti elemek lényegében egy eklektikus épületet írnak le. A fővárosiak sátoros tetőszerkezetet terveznének, erkélyekkel, gipszstukkókkal, frízekkel esetleg dísztéglaburkolattal, amforákkal díszítenék a ház homlokzatát. A zöldterületek/felületek iránti igényt jelzi, hogy válaszadóink növényeket, kertet, esetleg szökőkutat is telepítenének az épületbe, sőt harmaduk tetőkertet is tervez. Az épület egyetlen modern eleme a mélygarázs lenne, válaszadóink fele ilyen módon enyhítené az épületben élők parkolási gondjait. Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink nem új épületet terveztek erre a helyszínre, hanem lényegében rekonstruáltak egy belvárosi bérházat. Ezt mutatja az is, hogy a fővárosiak fele megtartaná az eredeti homlokzatot vagy annak egy részét. A válaszaikból kirajzolódó kép – bár ezt válaszadóink többsége vélhetően nem tudta – az amforáktól eltekintve szinte pontosan leírja a lebontásra váró épület mellett álló felújított Ybl-palotát. A felújítás során a ház eredeti homlokzatát, s lényegében struktúráját is érintetlenül hagyták, az épület alatt teremgarázst, az udvarán pedig kertet alakítottak ki.

175

Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca

egy-két emeletes 14%

földszintes 2%

három-négy emeletes 68%

nem tudja 6%

öt vagy többemeletes 10%

N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések

férfi

4

13

68

10

5 földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT

nõ 1

15

0%

69

20%

40%

9

60%

N=teljes minta

176

80%

6

100%

Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

12

67

30-44 éves 3 12

45-59 éves 4

15

73

17

60 éves vagy idõsebb 1 13

0%

9 4

67

10 3

68

20%

5

40%

60%

80%


6

földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT

13

100%

N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 4

16


15

54

71

középiskola érettségivel 1 11

fõiskola, egyetem

0%

9

72

76

17

9 4

70

20%

40%

N=teljes minta

177

16

12 1

60%

80%

100%


Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca 100%

9 2 2 1 4 1 7

80%

NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa

12 2 5

60%

40% 50 20%

4

0% N=teljes minta

Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések

férfi

5

nõ 2

0%

20%

48

6 11

13

7 212 4

52

4 3

12

7 1 6 121 8

40%

60%

80%

N=teljes minta

178

10

100%

Pasaréti villa Andrássy úti bérház Andrássy úti villa Wekerle telepi ház Panelház Helena-ház Tábornok utcai ház Újpesti háztömb Alsórákos társasház Lakópark Budai villa Beregszászi úti társasház NT

Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 1

51

41 12

30-44 éves 4

45

7 5 1 12

45-59 éves 6

42

53


20%

8 1313 3 9

40%

4132323

17

8 6 11 15

52 8

52

0%

10 5 12 4 10

60%

80%


100%

N=teljes minta

Stílusában melyik házra hasonlítana? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 3


20%

9 14022 5

2 13

64

40%

60%

N=teljes minta

179

16

7 444 9

6 4 10

54


6 7 123

7 1 13

40

középiskola érettségivel 3

0%

5 31 16

38

6 114 6

80%

100%


Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Tégla

93

Üveg

47

Fa

38

Beton

27

Fém

16

Műanyag

5 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Nemek szerinti eltérések 91

Tégla

95 51

Üveg

44 40

Fa

36 33

Beton

21 19

Fém

Műanyag 0 N=teljes minta

14 férfi nõ

5 5 20

40

60

180

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Életkor szerinti eltérések 95 93 94 92

Tégla

47

Üveg 37 38 Fa

22

Beton

Fém 10 1 Műanyag

16 15

50

47

37

29 31

56

32

20 22


5 6 5

0 N=teljes minta

20

40

60

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Reáltanoda utca Iskolai végzettség szerinti eltérések 86 Tégla 41 Üveg

44 28

28 25 24 14 Fém

14 16 4

Műanyag 2 0 N=teljes minta

54 54

42 41 41

Fa

Beton

34

23


6 6 20

95 96 96

40

60

181

80

100

Milyen színű lenne a ház? Reáltanoda utca beige, homok, krém, vaj

21

sárga

19

fehér

13

barna

13

zöld

6

narancs, tégla

5

kék

4

piros, vörös

3

szürke

3

rózsaszín, lazac

2

rozsda, vörösesbarna

1

lila

1

türkiz

1

fekete

0

NT

7 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Reáltanoda utca élénk, erõteljes szín 18%

NT 4%

78% enyhe, pasztelszerűbb, tompább árnyalat N=akik nem feketére vagy fehérre festenék a házat, 488 fő

182

Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Reáltanoda utca Növények, kert az épületben Mélygarázs Régi épületek homlokzatai Terasz, erkély Sátoros tetőszerkezet Gipszstukkók Dísztéglaburkolat a homlokzaton Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Tetőkert Boltívek Régi épületre ráépülő modern épületek Szobordíszítés a homlokzaton Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Lapos tetőszerkezet Kovácsoltvas elemek Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Népies, népművészeti elemek Mozaik mintázat Kupolák Tornyok Szokatlan formájú nyílászárók Faburkolat a homlokzaton Kerítés Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta

7

16 16 15 15 14 14 12

0

20

44 41 39 38 37 35 34 31 27 27 26 25 24 24 22

40

54 51 50

60

80

100

Zuglói társasházas övezet A bemutatott kép egy zuglói utcarészletet ábrázol, ahol újépítésű és régebbi társasház is látható, érzékelhető a környezet jellege:

A zuglói helyszín esetében válaszadóink véleménye megoszlik arról, hogy milyen magas ház illene ide. A megkérdezettek kétötöde egy-két, további kétötödük háromnégyemeletes házat emelne erre a területre. Ennél magasabb házat inkább csak a legfiatalabb vizsgált korosztály, a 18-29 évesek tartanak megfelelőnek.

183

Válaszadóink több mint harmada - főként a nők, az idősebb középkorúak (45-59 évesek) és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők - az alsórákosi tetőtérbeépitéses házat, 13%-uk a Wekerle-telepi házat, tizedük pedig a pasaréti villát választaná a ház stílusbeli mintaképének.

A ház alapanyaga itt is tégla lenne, melyet üveggel illetve – főként a magasabb iskolai végzettségűek – fával egészítenének ki. A fővárosiak itt is az enyhe pasztellszíneket részesítik előnyben. A legnépszerűbb színek: fehér, sárga, homok/krém/vajszín, esetleg a barna. Az alkalmazott építészeti elemek valóban leginkább az alsórákosi társasház képét adják ki. Válaszadóink sátortetős épületet képzelnek el teraszokkal, erkélyekkel, esetleg nagyobb üvegfelületekkel (kevésbé jellemzően dísztégla vagy faburkolattal). A házat kert és kerítés veszi körül. A megkérdezettek kétötöde mélygarázst, jelen esetben inkább teremgarázst is tervezne.

184

Hány emeletes lenne a ház? Zugló egy-két emeletes 40%

földszintes 4% nem tudja 5%

öt vagy többemeletes 11%

három-négy emeletes 40%

N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Zugló Nemek szerinti eltérések

férfi

4

37

41

12

5

nincs szignifikáns különbség földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT

nõ 3

0%

42

20%

39

40%

60%

N=teljes minta

185

11

80%

5

100%

Hány emeletes lenne a ház? Zugló Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 1

37

30-44 éves 2

35

23

45

45-59 éves 6

35

43


33

0%

20%

4

13

45

44

40%

50

7

60%

5


11

80%

100%

N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 6


középiskola érettségivel 4

38

35

38

42

0%

20%

7

48

41


14

10 1

42

7 6

36

40%

N=teljes minta

186

60%

17

80%

4

100%


Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló 100%

9

80%

6 6 1

60%

36

40%

1 7 4 1

NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Panelház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa

13

20%

5 2 9

0% N=teljes minta

Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Nemek szerinti eltérések

férfi

nõ

10 2 7

7 14

0%

14

13

20%

24

8 0

13 5 2

31

41

40%

2 8

5

60%

80%

N=teljes minta

187

4

8

8

9

100%


Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 5

30-44 éves

10 3 5

45-59 éves

12 0 10

60 éves vagy idõsebb 7 3 5

0%

2 51

20%

14 7 4

40

11 13 6 1

18

08 5 8

33

12 2 4 8 1

40%

10 7

4 9

37

13 1 6 7 2

33

5 4

60%

80%

15


100%

N=teljes minta

Stílusában melyik házra hasonlítana? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb 10 1 5 10 5 3

szakmunkásképzõ

8 12

középiskola érettségivel 10 2 6

34

16 14 8 2

fõiskola, egyetem 5 2 6 11 2321

0%

33

11 14 1

18

20%

7 8

36

43

40%

60%

N=teljes minta

188

13

1 10 6 4

06 3 8

44 9

80%

7

100%


Mely anyagokból építené a házat? Zugló Tégla

87

Üveg

52

Fa

46

Beton

28

Fém

22

Műanyag

6 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Mely anyagokból építené a házat? Zugló Nemek szerinti eltérések 87

Tégla

87 53

Üveg

52 48

Fa

45 31

Beton

25 24

Fém

Műanyag 0 N=teljes minta

21 férfi nõ

5 6 20

40

60

189

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Zugló Életkor szerinti eltérések 86

Tégla 81 54

Üveg 49 48 34 28 26

Beton 22

60

Műanyag

2 3

53

32

29

20 22 18

Fém


10

6 0 N=teljes minta

91

57

36 Fa

90

20

40

60

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Zugló Iskolai végzettség szerinti eltérések 84

90 88 86

Tégla 41 Üveg

53 40

Fa 25 Beton

Fém

Műanyag

19 1

29

48

51

33


24

3 6

0 N=teljes minta

22

25 26

45

60 58

8 20

40

60

190

80

100

Milyen színű lenne a ház? Zugló fehér

21

sárga

19

beige, homok, krém, vaj

13

barna

13

zöld

6

kék

5

piros, vörös

4

rózsaszín, lazac

3

narancs, tégla

3


2

szürke

1

lila

1

fekete

1

NT

6 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Zugló élénk, erõteljes szín 18%

NT 5%


191

Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Zugló Terasz, erkély Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Kerítés Sátoros tetőszerkezet Növények, kert az épületben Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Mélygarázs Kovácsoltvas elemek Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Szokatlan formájú nyílászárók Tetőkert Dísztéglaburkolat a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Faburkolat a homlokzaton Lapos tetőszerkezet Szobordíszítés a homlokzaton Boltívek Mozaik mintázat Gipszstukkók Régi épületek homlokzatai Népies, népművészeti elemek Kupolák Tornyok Régi épületre ráépülő modern épületek Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta

0

16 15 15 14 13 13 12 12 12 10 9 7 20

36 35 33 31 27 25

40

42 41 41

67

51 50

60

Budai hegyvidék A kérdezés során felhasznált kép egy budai hegyoldat mutat:

192

72

77

80

100

A budai hegyoldalra válaszadóink több mint fele egy vagy kétemeletes házat építene. A megkérdezettek 15%-a földszintes, valamivel kevesebb mint ötöde háromnégyemeletes házat tervezne erre a területre. A stílus kérdésében válaszadóink itt megoszlanak. A megkérdezettek több mint negyede – elsősorban a fiatalok (18-29 évesek) - a budai ’parasztbarokk-ként’ aposztrofált villát, további negyede – főként az idősebbek – a pasaréti villát építené fel egy budai hegyoldalban fekvő telken. A válaszadók több mint tizede az alsórákosi társasházat venné mintául.

A ház legjellemzőbb anyaga itt is a tégla lenne, melyet üveg illetve fa elemekkel egészítenének ki. Színekben e helyszínen is a világos árnyalatok, pasztellszínek ’vezetnek’ – a legjellemzőbb színek a fehér, a sárga, a homok/krém/vajszín illetve (vélhetően a pasaréti villa előképének is köszönhetően) a téglaszín. Az építészeti elemek, melyeket a válaszadók használnának a zuglói hasonlóak. Inkább sátortetős, semmint lapos tetős épület erkélyekkel, nagyobb üvegfelületekkel kiegészítve. Az épületet kert, park veszi körül, kerítve. A zuglói villához képest a diszítőelemek némiképp eltérőek. amforák a homlokzaton illetve kovácsoltvas kiegészítők. 193

helyszínhez teraszokkal, mely be van Virágvázák,

Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal

egy-két emeletes 55%

földszintes 15%

nem tudja 7%

öt vagy többemeletes 6% három-négy emeletes 17% N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Nemek szerinti eltérések

férfi

13

52

18

11

5 földszintes egy-két emeletes három-négy emeletes öt vagy többemeletes NT

nõ

17

0%

59

20%

40%

16

60%

N=teljes minta

194

80%

3 5

100%

Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

10

30-44 éves

17

45-59 éves

15


17

0%

54

19

10

58

60

49

20%

14

4 5

16

6 3

18

40%

60%

7

4

80%


12

100%

N=teljes minta

Hány emeletes lenne a ház? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

14

45



fõiskola, egyetem

0%

22

68

14

7

15

62

24

15

47

20%

40%

N=teljes minta

195

15

60%

80%

12

8 4

44

8 6

100%


Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal 100% 11 NT Beregszászi úti társasház Budai villa Lakópark Alsórákos társasház Újpesti háztömb Tábornok utcai ház Helena-ház Panelház Wekerle telepi ház Andrássy úti villa Andrássy úti bérház Pasaréti villa

4 80% 27 60%

2 12 1 1 4 1 6 6 0

40%

20%

24 0% N=teljes minta

Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

30-44 éves

1412 5 2

19

15

5

12 5 7 1 11 1

23

45-59 éves

26

4 10 1312 14


29

4 6 3 311 9

0%

20%

40%

3 9

33

6 6

29

23

3

23

60%

N=teljes minta

196

2

80%

5 8

20

100%


Stílusában melyik házra hasonlítana? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

szakmunkásképzõ

5 4121 14 3

28

11 1 8 32 9 3


19

0%

1

5 9 14 8 5

20%

40%

2

17

24

1 7 6 15 21 10 2

29

fõiskola, egyetem

22

23

7 10

29

30

60%

35

8

80%

11


100%

N=teljes minta

Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Tégla

84

Üveg

48

Fa

46

Beton

26

Fém

20

Műanyag

5 0

20

40

60

N=teljes minta

197

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Életkor szerinti eltérések 90 88 86

Tégla 74 49

Üveg

56 57

30 46 Fa

50

32 27 26 28

Beton 21 21

Fém 12 3 Műanyag

5

2

54

24 18-29 éves 30-44 éves 45-59 éves 60 éves vagy idõsebb

24

7

0 N=teljes minta

20

40

60

80

100

Mely anyagokból építené a házat? Budai hegyoldal Iskolai végzettség szerinti eltérések 83 85

Tégla 80 36 Üveg

51 50 41

Fa

Beton

22

Fém

Műanyag

19 19

4 0 N=teljes minta

57

47 48 46

28 30

26 24 22


6

2

6 20

88

40

60

198

80

100

Milyen színű lenne a ház? Budai hegyoldal fehér

27

sárga

16

narancs, tégla

11

beige, homok, krém, vaj

10

barna

8

zöld

7

kék

4

piros, vörös

3

rózsaszín, lazac

2


2

szürke

2

türkiz

0

lila

0

fekete

0

NT

7 0

20

40

60

80

100

N=teljes minta

Élénk színűre vagy enyhébbre festené a házat? Budai hegyoldal élénk, erõteljes szín 23%

NT 5%


199

Mely építészeti elemeket alkalmazná az épületen? Budai hegyoldal Terasz, erkély Park, kert, sziklakert (az épület előtt, körül) Kerítés Növények, kert az épületben Nagyobb üvegfelületek a homlokzaton Virágvázák, amforák belül a homlokzaton Kovácsoltvas elemek Sátoros tetőszerkezet Tetőkert Szokatlan formájú nyílászárók Mélygarázs Dísztéglaburkolat a homlokzaton Szökőkút az épületen belül Boltívek Faburkolat a homlokzaton Lapos tetőszerkezet Gipszstukkók Szobordíszítés a homlokzaton Tornyok Mozaik mintázat Kupolák Népies, népművészeti elemek Régi épületek homlokzatai Frízek, szallagdíszek a homlokzaton Régi épületre ráépülő modern épületek Fémburkolat a homlokzaton N=teljes minta

0

17 17 16 15 15 11 10 10 8 6 20

65

48 46 44 42 39 38 37 36 33 30 26 25 24

40

60

75 74

80

100

Összességében azt mondhatjuk, hogy válaszadóink meglehetősen konzervatívak az új házak tervezése terén. Minden helyszínre lényegében olyan típusú házakat terveztek, melyek egyébként is jellemzőek az adott környéken. A legmodernebb megoldásokat jellemzően elkerülték. A házak anyagának megválasztása is konzervatív, minden helyszínen a téglát részesítették előnyben a fővárosiak, melyet fával és üveggel kombinálnának. A házak magasságát a területre jellemzőben, a környező épületekhez illeszkedően állapítják meg. Általános tendencia a színek területén a világos színek illetve a pasztell árnyalatok preferálása. A legnépszerűbb színek – területtől függetlenül – a fehér, a sárga és a homok/krém/vajszínű. Ebben vélhetően szerepet játszik az is, hogy a világos árnyalatok a tisztaság, karbantartottság érzetét is keltik szemben az elhanyagolt belvárosi házak sötét- és a panel/betonépületek világosszürkéjével. A zöldterületek/felületek iránti igényt mutatja, hogy ahol csak lehetséges válaszadóink kerttel, parkkal vennék körül a házakat, s még a belvárosi helyszínen, ahol erre nincsen mód is kertet telepítenének a ház udvarára, belső részére.

200

9. Aktuális kérdések a budapesti építészet területén Kérdőívünk végén feltettünk néhány olyan kérdést, mely jelen pillanatban aktuális a fővárossal kapcsolatos építészeti gondolkodásban.

Zöldterületek Miközben rengeteg új ház épül a fővárosban, állandó problémát jelent a zöldterületek hiánya is. Megkérdeztük ezért válaszadóinkat, hogy mit tartanak fontosabbnak: a zöldterületek növelését vagy új házak építését. Bár ezt a válaszlehetőséget nem kínáltuk fel 4, válaszadóink számára, a megkérdezettek harmada ’is-is’-sel válaszolt kérdésünkre, s így elhárította a döntés kényszerét. A fővárosiak több mint fele viszont egyértelműen a zöldterületek nagyságának növelése mellett döntött, s mindössze a megkérdezettek alig több mint tizede preferálja az új házakat a zöldterületekkel szemben. A zöldterületek növelése tehát – mint azt az új házak tervezése során is láthattuk – alapvető igény a fővárosban.

Zöldterületek versus házépités

növelni kellene a zöldterületek nagyságát

több házat kellene építeni Budapesten

54%

12%

NT 1%

ezt is, azt is 33% N=teljes minta

4

De kódolására előrelátóan lehetőséget hagytunk.

201

Leromlott állagú belvárosi házak sorsa Budapest belvárosi területein, történelmi negyedeiben nagy számban találunk leromlott állagú, évtizedeken át nem karbantartott, felújított házakat. E házak egy részét a felújításra fordítandó pénz hiányában a lebontás fenyegeti. Válaszadóinkat ezért megkérdeztük arról is, hogy mit tartanak a legjobb megoldásnak ezekben az esetekben. A fővárosiak több mint negyede teljes mértékben elzárkózik a leromlott állagú belvárosi házak lebontásától, további majdnem harmaduk pedig csak akkor tartja ezt elfogadhatónak, ha az épület felújítása aránytalanul sokba kerülne. Válaszadóink további harmada ebben az esetben úgy véli, hogy a lebontás elfogadható, de csak akkor, ha a olyan építészeti megoldást találnak, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. beépíti a régi homlokzatot). A megkérdezettek mindössze 7%-a nem fogalmazott meg fenntartásokat, kikötéseket a lebontással kapcsolatosan.

Mi a teendő a rossz állapotú belvárosi házakkal? mindenképpen meg kellene őrizni és fel kellene újítani ezeket 26%

csak akkor lenne szabad lebontani, ha aránytalanul sokba kerülne a felújításuk 30%

NT 2%

7%

le kellene bontani őket, így új házak épülhetnének a helyükön

35% olyan építészeti megoldást kellene találni, amely valamennyire megőrzi a régi házat (pl. a homlokzat megtartásával), de lehetőséget ad új építésére is N=teljes minta

202

A rossz állagú belvárosi épületek problémájának egy már létező megoldási módja, ha cégek, bankok, stb. költöznek be az épületbe, s több-kevesebb átalakítással felújítják azt. Kíváncsiak voltunk arra is, hogyan ítélik meg ezt a megoldást a fővárosiak. Válaszadóink ötöde mindenképpen rossz megoldásnak tartja, ha cégek, irodák költöznek az épületbe. E válaszadókat megkérdeztük arról is, hogy miért nem szimpatizálnak ezzel a lehetőséggel. (A megkérdezettek spontán módon, saját szavaikkal mondták el véleményüket.) Az ellenzők több mint kétötöde azzal indokolta véleményét, hogy így csökken a lakások száma a belvárosi területeken. Emellett jellemző volt még az érzelmi jellegű megközelítés: ezzel a megoldással értékek emlékek tűnnek el, s így ’halott’ lesz a város. A válaszadók egy része pedig arra hivatkoztak, hogy már így is túl sok irodaház található a történelmi városrészekben. Válaszadóink ötöde csak akkor tartja elfogadható megoldásnak a cégek, irodák beköltözését, ha sem az épület belső felépítésén, sem pedig a külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat. A fővárosiak további kétötöde – különösen a legfiatalabb vizsgált korosztály (18-29 évesek) tagjai - ennél megengedőbbek. Ők akkor is jó megoldásnak tartják ezt, ha az épület külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat, a belső tereket viszont átalakítják. A megkérdezettek több mint tizede vélekedik úgy, hogy az épület külsejét sem kell teljes egészében megőrizni, elegendő, ha valamit megtartanak a régi épületből, még ha legnagyobbrészt át is alakítják. A teljes lebontást is megengedő álláspontot a megkérdezettek alig tizede képvisel.

Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? csak akkor tartom jó megoldásnak, ha sem az épület belső felépítésén, sem pedig a külsején (a felújításon kívül) nem változtatnak sokat

21%

mindenképpen rossz 19% megoldásnak tartom

NT 2%

csak akkor tartom jó megoldásnak, ha az épület külsején (a felújításon kívül) nem 37% változtatnak sokat, a belső tereket át lehet alakítani

azt is jó megoldásnak 9% tartom, ha a régi épületet teljesen lebontják és egy újat emelnek helyette

12% csak akkor tartom jó megoldásnak, ha valamit megtartanak a régi épületből, még ha legnagyobbrészt át is alakítják

N=teljes minta

203

Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves 11 10

30-44 éves

20

45-59 éves

18


49

25

0%

34

25

24

36

23

20%

13

31

40%

60%

13 3

11 10

15

61

8 7 7 80%

mindenképpen rossz megoldásnak tartom akkor jó, ha az épület kívül és belül is változatlan marad akkor jó, ha az épület külsején nem változtatnak sokat akkor jó, ha valamit megtartanak a régi épületbõl az is jó megoldás, ha a régi épületet teljesen lebontják NT

100%

N=teljes minta

Ön jó vagy rossz megoldásnak tartja, hogy a leromlott állagú belvárosi házak helyére irodaházak épülnek? Iskolai végzettség szerinti eltérések 8 általános vagy kevesebb

15

26

39

7 5 7

szakmunkásképzõ

16

28

33

13 9 2


fõiskola, egyetem 0%

23

18

17

20 20%

33

43 40%

60%

N=teljes minta

204

14

12 1

13 61 80%

100%

mindenképpen rossz megoldásnak tartom akkor jó, ha az épület kívül és belül is változatlan marad akkor jó, ha az épület külsején nem változtatnak sokat akkor jó, ha valamit megtartanak a régi épületbõl az is jó megoldás, ha a régi épületet teljesen lebontják NT

Miért tartja rossz megoldásnak, ha a leromlott állagú belvárosi házból irodaházat építenek? csökkenti a lakások számát 43%

értékek emlékek tűnnek el, halott 18% város lesz NT 16% túl sok az irodaház 15%

8% különüljenek el az irodaházak (banknegyedbe vagy külterületekre)

N=akik rossznak tartják, 93 fő

Panellakótelepek A panelházak állagának romlása egyre sürgetőbb probléma a fővárosban. Ezért kérdeztük meg válaszadóinkat arról, hogy véleményük szerint mi a teendő ezekkel az épületekkel. Válaszadóink meglehetősen megosztottak ebben a kérdésben. A megkérdezettek fele szerint le kellene bontani e házakat. Valamivel kevesebben vannak azok, akik megtartásokra és felújításukra ’szavaznak’. (A válaszadók 6%-a nem tudott nyilatkozni e kérdésről.)

205

Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? NT 6%

lebontani őket 50% 44% felújítani és megtartani a házakat

N=teljes minta

Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? Nemek szerinti eltérések

férfi

39

nõ

56

48

0%

20%

4

44

40%

60%

felújítani és megtartani a házakat N=teljes minta

206

8

80%

lebontani a házakat

NT

100%

Ön szerint mit kellene tenni a romló állagú panellakótelepekkel? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

30-44 éves

0%

4

45

51

15

40

45 20%

1

58

41

45-59 éves


6

57

37

40%

felújítani és megtartani a házakat

60%

80%

lebontani a házakat

100% NT

N=teljes minta

Toronyházak Régóta folyik vita arról, hogy legyenek-e toronyházak (10 emeletesnél magasabb) házak Budapesten. Válaszadóink nagy többsége, háromnegyede – a 60 év feletti korosztályban több mint négyötöde - ellenzi a toronyházak építését. Azokat a válaszadókat, akik támogatják a toronyházak építését megkérdeztük arról is, a város mely területén kellene ilyen típusú épületeket emelni. A toronyházakat támogatók több mint fele csak a külső kerületekben tudja elképzelni e létesítményeket, harmaduk mind a külső, mind a belső kerületekben lehetségesnek tartja toronyházak építését.

207

Legyenek-e toronyházak Budapesten? NT 1% legyenek toronyházak 26%

73% ne legyenek toronyházak

N=teljes minta

Ön szerint... Nemek szerinti eltérések

férfi

31

nõ

69

23

0%

75

20%

40%

legyenek toronyházak

60% ne legyenek toronyházak

N=teljes minta

208

2

80% NT

100%

Ön szerint... Életkor szerinti eltérések

18-29 éves

34

30-44 éves

66

31

45-59 éves

69

27


71

14

0%

1

83

20%

40%

legyenek toronyházak

3

60%

80%

ne legyenek toronyházak

100% NT

N=teljes minta

Ön szerint... Iskolai végzettség szerinti eltérések

8 általános vagy kevesebb

26

szakmunkásképzõ

40

60


24

75

fõiskola, egyetem

24

76

0%

3

71

20%

40%

legyenek toronyházak N=teljes minta

209

60%

1

80%

ne legyenek toronyházak

100% NT

Hol legyenek toronyházak? NT 1%

csak a belső kerületekben 13%

mindkettõ 33%

53% csak a külső kerületekben N=akik szerint legyenek toronyházak Budapesten, 129 fő

Hol legyenek toronyházak? Életkor szerinti eltérések 18-29 éves

12

30-44 éves

16

45-59 éves

15


39

68

16

53

6

0%

49

33

40

46

20%

40%

csak a belsõ kerületekben mindkettõ N=akik szerint legyenek toronyházak Budapesten, 129 fő

210

60%

8 80%

csak a külsõ kerületekben NT

100%

BUDAPEST ÉPÍTÉSZETI ARCULATÁNAK LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE. Kvantitatív adatfelvétel

Recommend Documents