ogdányi Híradó B XXII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM
2–5
Aktuális Önkormányzati hírek Dunabogdányi árvizek, következmények, lehetőségek Júliusi adózási határidők 6 Óvoda & Iskola Kammerer Istvánné: Óvodai hírek 7–9 Olvasóink tollából: Pelczerné Knáb Anna: Sitte und Brauchtum Nagy Magda: Nyári reggel a Dunánál... 9–13 Re-Akció Baróti Szabolcs: Áprily-est a Református templomban Varsányi Viola: A mi őseinkről Rokfalusy Balázs: Lángolt kolbászból tűzoltóörs 13–15 Érdemes betérni Kellemes erdei kikapcsolódás... Júniusi programajánló
2011. július
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS AKTUÁLIS
TÁJÉKOZTATÓ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2011 MÁJUS 23-I ÜLÉSÉRŐL Tájékoztatót hallgatott meg a testület Magyar Zoltán úrtól a kárpátaljai (Ukrajna) Tiszabogdány és Dunabogdány kapcsolatáról. A kapcsolatfelvétel a települések nevének azonosságából fakadt. 2006-ban Schuszter József polgármester és a Német Kisebbségi Önkormányzat akkori elnöke látogatott el a településre, amely magyarlakta területen található német település. 2007-ben a zenekar járt Kárpátalján, és fellépett a település ünnepén. 2009-ben Tiszabogdányból járt egy küldöttség Dunabogdányban az augusztusi búcsún. A továbblépésnél egy kötetlenebb iskolai együttműködést, illetve kölcsönös látogatást a települések búcsúján, ünnepein meglehetne szervezni. Nem zárható ki adott esetben gazdasági kapcsolat kialakítása sem, elsősorban a faipar és fafeldolgozás területén. Elfogadta a testület a Dunabogdányi Vízmű Nonprofit Kft. 2010. évi beszámolóját. A kft. tevékenysége alapvetően közszolgáltató tevékenységet foglal magába, a közterület fenntartás, a kommunális hulladékgyűjtés, ill. sportlétesítmények üzemeltetése területén. A 2010. évet szolid nyereséggel zárta a kft., bár kiadásai is növekedtek, de a bevételek is, kiemelendő ezek közül a sportlétesítmény üzemeltetés területén tapasztalható növekmény. Emellett az önkormányzat mint tulajdonos is nagyobb részt vállalt 2010-ben a sportlétesítmények üzemeltetéséből. A nyáron a leromlott állapotú régi helyett új étkezőt és melegítőkonyhát kell építeni a Dunabogdányi Általános TISZTELT INGATLANTULAJDONOSOK! 2011. október 1. és 2011. október 31. között Magyarország területén a természetes személyekről és a lakásokról nép- és lakásszámlálást tartanak. A 2011. évi népszámlálás végrehajtásával kapcsolatos egyes feladatokról szóló 305/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés g) pontja a települési népszámlálási felelősök feladatává írta elő a címállomány teljességének ellenőrzését, a címek beazonosíthatóságát. Ennek érdekében is felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a lakóházakat, illetve ingatlanokat házszámmal, vagy (ahol helyrajzi szám jelöli az ingatlant) helyrajzi számmal kell jelölni. A házszám tábla kihelyezése a tulajdonos feladata. Kérjük a Tisztelt Lakosságot, hogy 2011. augusztus 31-ig a hiányzó házszámokat, helyrajzi számokat szíveskedjenek kihelyezni, ezzel is segítve a népszámlálási kérdezőbiztosok munkáján felül a Mentők, Tűzoltók, Rendőrség, Közszolgáltatók, Posta munkáját is. Dr. Németh József, jegyző
és Zeneiskolában az ún. hosszú épület hegy felőli végében. Az erről szóló tájékoztató szerint a kivitelezés építészeti, konyhatechnológiai, épületgépészeti és villamos munkákra terjed ki, a finanszírozás egy két éve megkötött banki megállapodás szerint hitelből biztosított Meghallgatta a testület a Hegylakók Egyesülete útkarbantartási számlanyitási kérelmét. Ezen különítenénk el az egyesületi tagok által útépítésre befizetendő öszszegeket, illetve az önkormányzat által biztosított összegeket, közösen több karbantartást lehetne elvégezni. A képviselő-testület alapvetően egyetért a kezdeményezéssel, a részletek kidolgozása után hoz végleges döntést az együttműködésről. Újratárgyalta a testület Tahiban egy tűzoltóőrs épületének létesítéséhez szükséges társulás megalapítását, Dunabogdány csatlakozását a programhoz. Korábban a Szentendrei Kistérség Társulási Tanácsán a polgármesterek döntést hoztak arról, hogy a dunabogdányi kistérségi éves tagdíj ¼ részét a beruházás 2011. évi dunabogdányi költségrész fedezésére átadják. Az előterjesztéshez beadott több módosító indítvány megtárgyalása után a testület nagy többséggel megszavazta, hogy Dunabogdány belép a programba, ami egyelőre a tűzoltóőrsre vonatkozik, a mellé tervezett mentőállomás költségfedezetét még tisztázni kell. Az ügyben Tahítótfalu önkormányzata gesztorként jár el, és koordinálja a beruházást. Elő kell készíteni az alapító okiratot, a társulási szerződést, elő kell készíteni az ezzel kapcsolatos közös hitelfelvételt, aminek Dunabogdányra eső éves törlesztése 10 éven keresztül kb. 1,5 m Ft lesz évente. Az alapító okirat aláírásának feltételeként kértük, hogy az OKF (Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) írásban nyilatkozzon arról, hogy az épület átadása után két hónapon belül megkezdik a napi 24 órás folyamatos működést., és garantálják azt is, hogy az őrs működési költségeit teljes egészében fedezik. A két ülés közötti eseményekről szóló polgármesteri beszámolóban elhangzott, a Duna-parti szabadstrand ez évi engedélyezésére az ÁNTSZ helyszíni bejárást tartott, a fürdési szezon június 15-től augusztus 31-ig fog tartani. Május 18-án Szentendrén a védelmi bizottság ülést tartott. Ismertették a szentendrei és visegrádi gátépítéseket, ezen belül mindkét helyen mobil, leszerelhető gátszakaszok telepítését. Május 18-án délután menetrendi egyeztetés volt Szentendrén a kistérségi irodában a Közlekedéstudományi Nonprofit Kft. szervezésében. Megjelentek a Volán és a BKV képviselői, illetve a helyi polgármesterek vagy helyetteseik a menetrendi problémák egyeztetésére. A testület elfogadta a képviselő-testület és szervei új Szervezeti és Működési Szabályzatát, amelyen átvezették a korábbi üléseken beérkezett észrevételeket. Ugyancsak elfogadtuk polgármesteri hivatal új ügyrendjét is. Döntött a testület arról, hogy megrendeli a művelődési ház kertjébe tervezett szabadtéri színpad építési kivi-
HÍRADÓ
3 AKTUÁLIS
teli terveit. Ezek megléte alapfeltétel minden, a megépítéshez benyújtható pályázatnál. Hamarosan sor kerül a kerékpárút árvízben megsérült tartózkodójának visszaépítésére árvízálló beton alapokon. A képviselő-testület tájékoztatást kapott arról, hogy a rendőrségi körzeti megbízotti lakás felújítására eddig egy árajánlat érkezett be. Spanisberger János és neje kérelmezte, hogy az Öregkálvária úton lévő 2723/3 hrsz. telkükön szabadon álló ház helyett oldalhatáron álló létesülhessen, a testület ehhez hozzájárult. Ezt követően a testület zárt ülésen telekértékesítési ajánlatokat tárgyalt meg. A meghozott határozat szerint a dunabogdányi 623. helyrajzi számú telekre beadott vásárlási ajánlatot magasabb négyzetméterárral kellene elfogadni, erről az érintettel tárgyalni kell. Nagy László Fá-
cános úti közterületi ingatlanrész-vásárlása ügyében még nem került sor határozathozatalra A 2010-es árvíz során a Kisoroszi révnél a patak fölötti Duna-parti átjárót a kiöntés elkerülésére el kellett bontani. A környéken lakók kérelmezik a helyreállítást. A polgármester kérte, hogy a pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság vizsgálja meg a kérést. Liebhardt András képviselő úr tájékoztatta a testületet, hogy a művelődési házi könyvtár eszközbeszerzéseire benyújtott pályázat nyert, 1,7 M Ft támogatást nyújt az NKA, melyhez 10% önrészt kell biztosítani. Fehérvári Anna képviselőasszony intézkedést kért az Iskola utcában két ingatlanon az állattartók felé, a kutyatartás szabályainak betartatása érdekében. Pályi Gyula, polgármester
TÁJÉKOZTATÓ A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2011 JÚNIUS 6-I ÜLÉSÉRŐL A képviselő-testület meghallgatta és jóváhagyta a Szentendre Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága 2010. évi beszámolóját. Az ülésen vendégünk volt Jámbor Ferenc tűzoltó százados úr, parancsnok. A kistérségben a tűzesetek száma évek óta átlagosan 120–140, nem növekedett. Az utóbbi két évben a káreseményekhez kivonulások száma megduplázódott, 500 fölé emelkedett. A káresetekben, balesetekben átlagosan 10 fő hal meg évente, a sérülések száma viszont a korábbi átlag 30–40 főről 2010-re 95 főre emelkedett. Tájékoztatást hallgatott meg a testület a méhnyakrák elleni megelőző oltási programról. Valamelyik kora őszi ülésünkön tárgyalni fogjuk, milyen szociális alapú támogatást tudunk adni a programhoz. A polgármesteri beszámolóban elhangzott, hogy a kistérségi keretek között készülő hulladékgazdálkodási terv készítőivel megtörtént az első egyeztetés, a korábban átadott adatszolgáltatások alapján. A kistérségi irodavezető úrral tárgyaltunk az e-önkormányzati program jövőjéről, a program költséghatékonyabb folytatását tudjuk 2012-től támogatni. A Duna-parti strandterület bérleti szerződései ügyében két érintett kivételével megkötöttük az együttműködést szabályozó szerződéseket. A Köplinger Béláné kérelmezi a korábban Erzsébet park céljára adományozott két, Óvoda utcáról nyíló te-
lek visszaadását, mivel eddig nem valósult meg a park. A képviselő-testület további egyeztetéseket tart szükségesnek az ügyben. A Pilis Dunakanyari Hírmondó újság kiadó-szerkesztője havi pénzbeli támogatás megadását kérelmezte. A képviselő-testület ebben az ügyben is további egyeztetéseket tart szükségesnek. Önkormányzatunk nehéz likviditási helyzetbe kerülhet, ha a kultúrház és sportpályaöltöző európai uniós projekt hátralévő 31 mFt-os támogatási összegének tavalyi év óta húzódó folyósítása nem történik meg néhány héten belül. A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, illetve a hivatalt, hogy tárgyaljanak a Dunakanyar Takarékszövetkezettel áthidaló hitel felvételéről. Új szerződést kötöttünk dr. Portik György doktor úr egészségügyi szolgáltató bt.-jével a háziorvosi szolgáltatás ellátására. A doktor úr elfoglaltsága újabb szakvizsgájának letétele miatt megnövekedett, ezért mintegy fél évre a rendelési ideje kb. felében állandó helyettes orvos fogja helyettesíteni. Támogatást szavazott meg a testület két szociálisan rászoruló dunabogdányi gyermeknek a Pest Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány által szervezett üdültetéséhez. Ez Zánkán lesz a Balatonnál, jó üdülést kívánunk. Pályi Gyula, polgármester
TÁJÉKOZTATÁS! Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a júniusi szemétdíjszámlával együtt küldjük meg a 2011. II. félévre érvényes matricát. 2011. július hónapban csak az új matricával felszerelt edényeket üríti a szolgáltató! Három havi szemétdíj tartozás esetén – melyről a folyószámla-kivonatot is megküldjük – nem áll módunkban matricát biztosítani. Amennyiben június hóban nem kapja meg a matricát tartalmazó borítékot, kérjük, jelezze az önkormányzatnál.
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS AKTUÁLIS
DUNABOGDÁNYI ÁRVIZEK, KÖVETKEZMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK A legutóbbi két nagy dunai árvíz során, annak ellenére, hogy a maximális vízhozamok kisebbek voltak, mint az emlékezetes 1965-ös nagy árvíz alatti vízhozamok, az akkorinál magasabb vízállások alakultak ki. A nagy árvizeknél lényegesen kisebb vízállásoknál is jelentős elöntések keletkeznek településünk bel és külterületein, ezt az idén januári, a téli időszakra eddig egyáltalán nem jellemző közepes árvíznél is tapasztalhattuk. Az 1960-as években a mezőgazdasági területek közepes árvizek elleni megvédésére még hivatalosan használatban és karbantartva létezett egy nyári gát a kőrakodótól lefelé kb. 3 km hosszban, a volt római erőd körüli magasabb partszakaszig. Ez a gát a budapesti vízmércén mért 720 cm-es vízállásig megvédte a mai ipartelepi bekötőúttól Tahi irányában fekvő illetve a mai iparterület egy részét jelentő legalacsonyabb területeket. A most januári árvízszint a budapesti vízmérce szerint 686 cm volt. A gátat körülbelül 25 évvel ezelőtt papíron (jogilag) megszüntették, karbantartása is abbamaradt. Mára benőtték a fák, ezekből néhány 10–15 m magas darab az árvizek alatt a felpuhuló töltésből rendszeresen kidől és gátszakadást okoz, a helyi mezőgazdasági termelők ma már hiába tömik el a keletkezett szakadásokat, minden árvíznél újabb nagy fák dőlnek ki, az eredmény pedig az, amit a télen is láthattunk. Az ipartelep jelenleg használatban levő feltöltött részeit a januári 686 cm-es vízállásnál sehol sem öntötte el a víz, 710–720 cm-es vízállás körül viszont már kialakulnak elöntött részek. 750 cm körül a nyári gátkorona legalacsonyabb részein illetve a tahi felőli magasabb part gátnélküli részei felől intenzív vízbeáramlás kezdődik meg, azaz „alulról” úszik el nagy terület. További problémát jelent az, hogy a megsérült nyári gát még mindig elég magas ahhoz, hogy a visszafolyást megakadályozza, eredetileg sem terveztek bele leeresztő műtárgyat, nagyon sokáig víz alatt maradnak jelentős, megművelt mezőgazdasági területek. Az eddigi legmagasabb árvízszint a budapesti vízmércén 860 cm volt, ez 140 cm-rel több, mint a nyári gát által régebben biztosított védelmi érték. Ezt nézve nem lenne tehát lehetetlen műszaki feladat egy a legmagasabb árvízszintre is védelmet nyújtó új gát megépítése, már csak azért is mert a 3 km-ből 1,8 km gátkorona szintje most is magasabb 800 cm-nél. Egy másik ügy az alacsonyan fekvő belterületi lakóövezetek megvédése az árvizektől. Az Árpád tér, a Szent Fábián és Sebestyén kápolna előtti terület fekszik a legmélyebben, ezt már 650 cm körül elönti a víz, idén januárban is víz alá került a terület. Az itt a legmélyebb részeken felépített házakban 860 cm-nél 2 m-es víz áll, de a műemlék kápolnát is csak nagy erőfeszítésekkel lehet megvédeni az elöntéstől. A 860 cm-es maximális árvízszintnél a főút (Kossuth Lajos út) kilométeres hosszúságú szakaszai is akár fél méter mély vízbe kerültek volna, ez ellen több tízezer homokzsák lerakásával kellett védekezni. A főút és
a Dunapart közötti területeken alacsonyabb szintre megépített épületeket a „homokzsákos” módszernél nagyságrendileg nagyobb feladat miatt gyakorlatilag nem lehet megvédeni, azokba bemegy a víz. További probléma, hogy a Dunaparton fut a fő szennyvízvezeték gerinc, ennek aknái sajnos nem vízzáró kivitelben épültek meg, nagy mennyiségű víz kerül bele, ezt a felhígult vízmennyiséget a hajóállomás melletti átemelő szivattyúi már nem tudják Szentendre felé elnyomni, le kell őket állítani. Sajnos az a szintén a buszfordulóban lévő transzformátor, amiről ezek a szivattyúk a villamos áramot kapják, az 1965-ös maximális vízszintre lett egy feltöltésre letelepítve, 820 cm körüli vízállásnál az ELMÜ-nek ezt le kell kapcsolnia, így a szennyvíz továbbszivattyúzása vagy a Duna fősodor felé kidobása emiatt is megszűnik. Ugyancsak a transzformátor lekapcsolás miatt megszűnik a kritikus árvízi helyzetben a főúton a közvilágítás is egy szakaszon. A felgyűlő szennyvíz az Árpád utcában legalacsonyabban fekvő csatornafedeleket felbugyog és kifolyik az utcára, onnan az árvízszintnél jóval mélyebben fekvő patakmederbe, ezt onnan azonnal szivattyúzással kell elvezetni, a főút másik oldalán elárasztott kertekbe, lakóházak közé, ami nagyon járványveszélyes. Itt kaptunk már kétszer is nagy segítséget a Leutenbachból érkezett tűzoltóktól és bogdányi magánszemélyektől, mivel önkormányzatunknak nincsenek megfelelő teljesítményű szivattyúi. Külön védeni kell a posta és a pékség között a mélyebben fekvő telefonközpontot, aminek elárasztásakor megszűnne a faluban a vonalas telefonellátás, a vonalas internetezés. A megoldás a mai pénzszűkös világban nem tűnik gyorsan kivitelezhetőnek, de kisebb lépésekkel is javítható a helyzet. A felhagyott nyári gátat ideiglenesen két-három évre használatba lehetne venni, a gátszakadások betömésével, a nagy fák kivágásával. A kis fák egyfajta gáterősítésként megmaradhatnak. A fakivágás ügyintézését nehezíti, hogy a terület újabban Natura 2000-es természetvédelmi terület is. A gát alig közelíthető meg mivel a mentett oldalon is beerdősülőben van a terület. A mentett oldalon a gát mellett végig egy 3–4 m széles önkormányzati tulajdonú földút van, ez jelenleg a növényzet miatt járhatatlan, meg kell tisztítani. A KÖVIZIG munkatársaival az első helyzetfelmérő bejárást két héttel ezelőtt megtartottuk. 2011. januárban a KÖVIZG-gel megállapodást írtunk alá a dunaparti együttműködésről., ennek keretében rendelkezésünkre bocsátották a nyári gát 1966-ban, az 1965ös nagy árvíz után készült állapot felmérési terveit, ebből származnak például egyes, a jelen cikkben szereplő árvízszint adatok is. A terv alapján az országgyűlési képviselő úr bevonásával is egyfajta lobbizásba kezdtünk a gát újjáépítése ügyében, ami néhány éves viszonylatban nem lehetetlen. Már az ideiglenes gátjavítás is nagyot javítana
HÍRADÓ
5 AKTUÁLIS
a mezőgazdasági termelők gazdálkodási biztonságán, az iparterület elöntési gyakoriságán. A belső lakóterület megvédése már fogasabb feladat. Ha körülnézünk közvetlen szomszédságunkban, akkor azt látjuk, hogy Visegrádon és Szentendrén mobil árvízgátakat fognak idén illetve a jövő évben telepíteni. Ezek alapozása a talajszintig épül meg, kis vízállásnál ez a part megközelíthetőségét, turisztikai értékét szinte semmiben nem zavarja, erre kell az 1–1,5–2 m magas fémszerkezetű védőfalat felszerelni, majd az árvíz után elbontani, elraktározni. Ez a megoldás tőlünk nyugatabbra fekvő dunai országokban már elterjedtnek tekinthető. Ennek megépítése például a Csádri-patak torkolatától
a kőrakodóig, vagy máshol is, egyáltalán nem elképzelhetetlen. Visegrád több éves előkészítő munka és tervezés után, ami több millió forintba került, 100% pályázati támogatottsággal fogja a kilométeres hosszúságú mobil gátat megépíteni. A katasztrófa védelem szentendrei vezetőit is tájékoztattuk többek között az árvízi szennyvíz átemelési és az áramellátási problémákról, a megoldás itt még sok tárgyalást, egyeztetést igényel. Pénzügyi lehetőségeink függvényében a szivattyúparkunkat is rövid időn belül bővíteni kell. Pályi Gyula, polgármester
JÚLIUSI ADÓZÁSI HATÁRIDŐK Július 12., kedd: A kifizető, munkáltató által levont személyi jövedelemadó és a tb-járulékok, START-kártyákhoz kapcsolódó kedvezményes járulékok, a korkedvezmény-biztosítási járulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO), a magánnyugdíjpénztári tagdíjak bevallása és befizetése, valamint a háztartási munka regisztrációs díjának befizetése. A nem nyugdíjas egyéni vállalkozó által benyújtandó 1158-as számú, és a kifizető, munkáltató által benyújtandó 1108-as számú bevallás-adatszolgáltatás, egyszerűsített foglalkoztatás esetén a 1108E, amelyek a magánszemélyek személyi jövedelemadó és járulékkötelezettségeiről, bejelentendő adatairól szólnak. A biztosított őstermelők 1158-ös számú negyedéves elektronikus adóbevallása. Július 15., péntek: Az áfa-törvényben meghatározott új közlekedési eszközt értékesítő adózó adatszolgáltatása. Július 20., szerda: A társasági adó és a környezetvédelmi termékdíj havi és negyedéves adóelőlegének befizetése. A 1101-es számú havi és negyedéves bevallás benyújtása (benne a kulturális járulék, a szakképzési hozzájárulás, az innovációs hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás előlegeivel, valamint a cégautóadóval). A havi és negyedéves ÁFA, a játékadó bevallása és befizetése. A fogyasztói árkiegészítés, a költségvetési támogatások igénylése (1111). Július 30., péntek: A környezetterhelési díj befizetése és bevallása 1150 nyomtatványon. Július 31., szombat helyett augusztus 1., hétfő: A 1053K bevallás benyújtása a magánszemély egyes jövedelmeit terhelő (98%-os) különadó-kötelezettségről országgyűlési képviselőnek, alpolgármesternek, európai parlamenti képviselőnek, valamint a bevalláshoz kapcsolódó befizetések teljesítése. NAV Közép-Magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
TÁJÉKOZTATÁS! Tájékoztatjuk, hogy 2011. június 15-től augusztus 31-ig a különösen meleg (kánikulai) napokon, dolgozóink egészségvédelme szempontjából és a biztonságos munkavégzés érdekében élni kívánunk a korai (hajnali 4 órás) munkakezdéssel. Kaposvári Városgazdálkodási Zrt.
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS ÓVODA & ISKOLA
ÓVODAI HÍREK Ez évben két kolléganőnktől is búcsúztunk, nyugdíjba vonultak. GÁL ISTVÁNNÉ, Mádi néni 42 év, LÁNG ERVINNÉ, Marika néni 45 év becsületes, kemény munka után töltik ezután megérdemelt pihenésüket. Életükben lezárult egy korszak. Nagy-nagy nyüzsgést felváltja most egy csendesebb időszak, melyet reméljük derűs vidámságban, egészségben töltenek el családjuk körében.
„Egy pálya útja véget ér A vonat megáll S a búcsúzó útitárs Más vonatra száll Az idő vonatán lassan döcög tovább S, ha kinéz az ablakán Nem fut el úgy a táj Ahogy elfutott – az ifjúság”
Ezekkel a sorokkal köszönöm meg munkájukat az óvoA jó egészség mellé kívánjuk, minden sikerüljön úgy, dai közösség nevében: ahogy eltervezték. Állítólag a hosszú élet titka, hogy vágyaink, képességeink és lehetőségeink között tudatosan Kammerer Istvánné, megpróbálunk arányos egyensúlyt tartani. óvodavezető
GYEREKSZÁJ „A nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel.” „Amikor a nagyinak fájnak a fogai, egyszerűen pohárba teszi.” „A kislányok azért nem tudnak állva pisilni, mert nincs mibe kapaszkodniuk.” „Nagyon megijedtem, amikor az anya megbetegedett. Azt hittem, apu fog főzni ránk.” „A teheneknek nem szabad gyorsan futniuk, hogy ki ne lötyögjön a tejük.” A Tűzoltóság oktatást tartott az oviban, a bemutató után a tűzoltó megkérdezte a gyerekeket: „Gyerekek mit csináltok, ha ég a kabátotok?” Megszólalt az egyik fiú: „Nem veszem fel.” Forrás: Óvodai Nevelés 2011. 5–6 szám
HÍRADÓ
7 OLVASÓINK TOLLÁBÓL
SITTE UND BRAUCHTUM – AUFGEBEN ODER NEUGESTALTEN? – Niemandem, der Leben und Schicksal der Bevölkerung verfolgt, kann entgehen, dass es Menschen waren und zum Teil noch sind, in deren Leben dem, was als Sitte und Brauchtum bezeichnet wird, eine bedeutende Rolle zukam und bis heute zukommt. In dieser Hinsicht waren auch die reformierten und evangelischen Dörfer nicht anders als die katholischen, obwohl die letzteren im Allgemeinen als konservativer galten. Unter Sitte und Brauchtum versteht man den kostbaren Reigen von Gepflogenheiten, welche die Menschen das Jahr über, also alljährlich immer von Neuem und das ganze Leben hindurch, an dessen wichtigsten Stationen begleiteten. In diesem Beitrag denke ich dabei vor allem an die kirchlich – religiösen Gepflogenheiten, welche das Leben der Menschen geprägt haben. Buchstäblich von der Wiege bis zum Grabe waren alle wichtigen Stationen und Ereignisse des Lebensweges durch zeichenhafte Handlungen und Worte markiert: Geburt, Taufe, Erstkommunion, Firmung, Hochzeit, schwere Erkrankung, heilige Salbung, Tod und Beerdigung. Man lebte in dem Bewusstsein, dass für alles Kommende Vorsorge getroffen war und wusste die wichtigen Ereignisse des Lebenslaufes in von Alters her bedachte Formen eingebettet. Ähnliches galt für die herausragenden Ereignisse das Jahr hindurch, das heißt für die alljährlich wiederkehrenden Festtage. In sie wuchs man von Kindesbeinen an, allmählich hinein. Wir nennen hier nur die bedeutendsten Tage des Kirchenjahres: Maria Lichtmess mit der Kerzenweihe, ja, auch die Faschingszeit mit dem nachfolgenden Aschermittwoch – dem Beginn der Fastenzeit, – der Palmsonntag mit der Matthäuspassion, der Karfreitag mit der Kreuzweg – Andacht am Kalvarienberg, der Karsamstag mit der Auferstehungsprozession, Ostern mit dem feierlichen Hochamt, die Bitttage und der Markustag mit den Flurprozessionen, Pfingsten mit der feierlichen Predigt, Fronleichnam mit der großen Sakramentsprozession, das Kirchweihfest, das Fest Allerheiligen und der mit ihm verbundene Allerseelentag mit dem unvergesslichen Gräberbesuch. Dazu kam das überaus beliebte Weihnachtsfest mit der vorausgehenden Adventszeit und dem nachfolgenden Stephanitag, dem Fest der unschuldigen Kinder, (Unschuldiger Kinzltach) dem Silvestertag mit der Jahresschlussandacht, dem Neujahrstag und dem Dreikönigsfest. Die intensive Mitfeier des Kirchenjahres und der bewusste Vollzug bestimmter Gepflogenheiten an den wichtigsten Lebensstationen waren für die christlichen Menschen so etwas wie eine vorgegebene Prägeform ihres Lebensweges. Sitte und Brauchtum waren keineswegs eine idyllische Ausschmückung eines gedankenlosen Daseins, wie manche heute irrtümlich meinen, sondern ein praktisches Festhalten an liebgewordenen sinnvollen Lebensformen. Trotz dieser Vielfalt an vorgegebenen Verhaltensweisen ist allen klar, dass damit nicht alles getan und vorbe-
stimmt ist und man sich nicht Gedanken – und gefühllos dem Lauf der Dinge überlassen könne. Man muss natürlich sich selbst, seine eigenen Entscheidungen und Empfindungen in die vorgegebenen Lebensformen mit einbringen. Erst so wurden die Ereignisse des Jahres – und Lebenslaufs zu persönlichen Erlebnissen, mit denen sich die Bevölkerung identifizierte. Weil die Menschen der älteren Generation ihre geistige Formung weitgehend diesen Lebensformen verdanken und weil sie wissen, dass man gerade der formenden Kraft dieser Verhaltensweisen und die Erhaltung von Glaube und Volkstum in einer weitgehend andersgearteten Umwelt zu verdanken hat, darum sprechen sie nur mit großer Achtung von Sitte und Brauchtum. Ganz anders die jüngere Generation. Ihr kommen Sitte und Brauchtum veraltet und überholt vor. Sie ist der Meinung, dergleichen passe nicht mehr in unsere fortschrittliche aufgeklärte Zeit. Man kann gerne zugeben, dass viele Formen, die einer ländlichen und bäuerlichen Umgebung gemäß waren, nicht mehr in die heutige Zeit passen. Ebenfalls kann man zugeben, dass man in der heutigen, globalisierten Welt ein anderes Lebensgefühl hat, als es dem bäuerlich – ländlichen Milieu eigen war. Die Gefahr bei einer Veränderung oder Beendigung nicht mehr gemäßer Formen besteht aber darin, dass man gewöhnlich jegliche Form verliert und für überflüssig hält. Dieses Aufgeben und Wegwerfen lässt sich scheinbar damit vernünftig begründen, dass der heutige fortschrittliche und aufgeklärte Mensch ohne festgefügte Lebensformen und Gewohnheiten auskommen kann. Hier ist Vorsicht geboten! Zum Essen gehören Essgewohnheiten, zum Feiern Festgewohnheiten, zum Schlafen Schlafgewohnheiten. Bei allem, was der Mensch wiederholt und immer wieder tut, bilden sich mit der Zeit Gewohnheiten heraus. Und Lebensgewohnheiten, was sind sie denn anderes als von den Vorfahren übernommene Sitten und Gebräuche? Also ohne sichtbare festgefügte Lebensformen geht es auch beim modernen Menschen nicht. Also, so könnte man doch beruhigt und zufrieden sein, dann können die Lebensgewohnheiten nicht aussterben. Auch unsere junge Generation wird zwar nicht Sitte und Brauchtum von ehedem beachten, aber gute Sitten und Gewohnheiten entwickeln und pflegen. Leider ist dem nicht immer so, man kann nicht ohne Sorge sein. Und warum? Einfach aus dem Grunde, weil die religiöse Seite dieser neuentstehenden Gepflogenheiten in Gefahr zu sein scheint. Als nämlich Sitte und Brauchtum bei unseren Vorfahren entstanden, waren der Zug zum Religiösen hin und die Einsicht in die Wichtigkeit von Glaube und Kirche so unangefochten, dass das Religiöse eine dominante Stellung bekam. Man weiß, dass es heute umgekehrt ist. Heute wird Fortschrittlichkeit und Modernsein groß geschrieben und an die erste Stelle gerückt; Gläubigkeit und Frommsein wird von den Mei-
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS OLVASÓINK TOLLÁBÓL
nungsmachern vielfach als rückständig und nicht mehr modern hingestellt. So sind die Jungen, die es mit dem Fortschritt halten und modern sein wollen unsicher, ob sie die Sitten und Gebräuche in ihren Lebensstil einbauen sollen. Nach meiner Auffassung gehören sie ebenso in die Ehe, der Familie und der Kindererziehung hinein. Wir legen doch alles darauf an, der jungen Generation bei der Neugestaltung ihres Lebensstils tatkräftig an die Hand zu gehen Auch unsere Enkel sollen das Leben lebenswert und sinnvoll finden. Es sollte unter den jungen Nachkommen nicht vorkommen, dass jemand sagt: Ich lasse mein Kind nicht taufen; es soll sich später entscheiden, ob es sich taufen lassen will oder nicht. So eine Auffassung klingt scheinbar liberal, ist aber in Wirklichkeit lieblos und grausam. Man begründet es so: ich will nicht vorgreifen,
die Kinder nicht beeinflussen, sondern ihre Entwicklung für alle Möglichkeiten offen lassen. Mögen sie sich, wenn sie erwachsen sind, selbst entscheiden. Was wäre aus uns geworden, wenn unsere Väter so gedacht und gehandelt hätten? Auf Grund diesen historischen Feststellungen und allen diesen Überlegungen heraus gelangt man zu der Überzeugung, dass die von den Eltern und Großeltern erprobten und übernommenen Lebensformen und Gewohnheiten nicht einfach aufgegeben werden dürfen. Mann kann sie neu gestalten! Pelczerné Knáb Anna *Auszűge aus einem Bericht von Prof. Josef Haltmaier
NYÁRI REGGEL A DUNÁNÁL… Egy hosszan elnyúló, nyugodt folyó – ez a mi Dunánk. Hasonló, mint némely szerencsés ember élete, nyugodt és hosszantartó. Csillogó víztükör, selymes homokföveny, friss, zöld fű a partokon. Így mutatkozik be a Duna, így mutatja be a tájat. Igen, ez ő! Egy csodálatos ékszerdoboza a természetnek. De hamarosan felfedezem milyen hangos itt a csend, annak ellenére, hogy se közel, se távol egyetlen ember nem látható, vagy hallható. Először csak egy csobbanást hallok, majd fülsiketítő csend lesz újra. Most egy gyengéd madárdal csivitelése hallatszik, és egyre hangosabban folytatódik. A távolból dudaszó lép közbe, egy hajó szirénája. Amit máshol észre sem vennék, itt most meghallom, hallom, mert minden köröskörül olyan nyugodt és meghitt. A zöldülő folyóparti táj közepén egy egész zenekar főpróbáját hallgatom. Békák kuruttyolása, darvak rikoltozása, gólyák kelepelése, vadkacsák hangos felelgetése, jégmadár tovasurranása, vadlibák gágogása, ők mind együtt adják elő nekem a „Duna-szimfóniát”. Milyen csodálatos melódiái ezek a természetnek, hajladozó füvek zizzenése, madárcsattogás és szárnycsapkodás kíséretében. Rabul estem, a táj dalának hálójába fogva vagyok, és önkéntelenül lélegzetemet visszatartom, semmi áron nem szeretném ezt a pillanatot megzavarni. Némán magamba szívom a reggeli friss, még harmatos illatokat, a fű és a virágok illatát. Sehol egy ember, sehol egy autó. A hajókból a folyamon túl a láthatáron csak a kormányhidat látom. Ezen a Duna menti tájon az ember egyszerűen csak éli világát, és élvezi a táj szépségét, villan át agyamban a kellemes gondolat. Nem kell mást tenni, mint elnyúlni a füvön, letépni egy szál füvet és ízlelni kesernyés ízét, észrevenni, hogyan szúr a fű éle bőrömön, vagy mint nyomja az anyaföld ránehezedő hátamat. Ez az a föld, ami erőt és nyugalmat áraszt magából. Körültekintek és emlékezetembe vésem a táj képét. Hegyes templomtornyok emelkednek ki a tájból a par-
ti fák dús lombjai mögül, mint irányjelző táblák mutatják az utat a falu felé. A parti bokrok szerényen leguggolva bújnak meg alattuk. Szerencsére még az ipartelepek nem értek el ide, semmi sem zavarja a táj nyugalmát. A folyó meglocsolja a nyári partot, és frissülést hoz a melegben. Ilyenkor engedelmesen a medrében nyújtózkodik. A téli olvadások után bezzeg átalakítja a tájat, némely szakaszon hatalmas tóvá szélesedve. Amikor az ár levonult, a mélyedésekben még soká ott marad nyoma, aminek a vízi madarak ugyancsak örülnek. Évezredeken át rendszeresen változtatta a folyó medrét, és ezüstös mellékágakat hagyott ilyenkor maga után. Ma a partokon zizegő hatalmas nyár- és fűzfák foglalták el helyüket. Mint csodálatos vadon kert, olyan a Duna partja. A folyó szívesen osztja meg a tájjal természetes erejét, életet ad és éltet. Ahol a folyó a parttal találkozik, éppen egy hajó veri fel a fövenyt hullámaival. Amott nyaralók állnak a folyónál, és bámészkodva néznek a hajó után. Aki itt él, minden évszakban talál szépséget. Még télen is, amikor némely uszályok csikorogva törnek utat a vékony zajló jégben, és amikor a csípős hideg szél az itt lakók kabátja alá bújva vacogásra készteti tulajdonosát. Avagy ősszel, amikor a táj ködfátyolba burkolódzik és fátyolát a parton át a folyóra is ráveti. De most nyár van, meleg nyári reggel, fent ragyog a nap és Jóisten kerek kék égboltja felettem. Ilyenkor érzi az ember, milyen csodálatos is ez a vízparti világ. És akkor még az sem zavarja, ha a cipője már teljesen átázott. A Duna megengedi nekünk, hogy partján mindvégig a közelében maradjunk, és élvezzük jelenlétét. És aki az új kerékpárúton a tájon át karikázik, találkozhat a szántók szélén némely barátságos földművelő falubelivel, akik a traktoruk nyergéből integetnek a tovakerekező biciklistáknak. A folyó és a táj azok az olyan nagy emberi mértékek, amik Dunabogdányt olyan egyedivé, szeretetreméltóvá teszik az erre járó számára. Ez a táj nem kedveskedés-
HÍRADÓ
9 OLVASÓINK TOLLÁBÓL
sel, hanem erejével hat vendégére. A látogató saját bőrén érzi erejét, amikor a hajnali ködben még a Duna szelétől fagyoskodik. Nem sokkal később már a Nap égető sugarai megint a hátát melegítik. De ő veszi csónakját, és csak evez Visegrád felé, fel északnak, miközben a korai fürdőző falusi lurkók orrától majdhogynem kéznyújtásnyira suhan el. Déltájban azonban ajánlatos valamelyik ezüstnyárfa vagy egy öreg fűzfa aljában a csónakot kikötni és egy kis pihenőt tartani az árnyékban. Ha elaludtál, akkor hamarosan feleszmélsz arra, hogy a napsugarak milyen égetően jelzik: nyár van, forró dunai nyár, minden csodájával ennek a tájnak.
És a Duna folyik tovább csendesen, a széllel dél felé. Amikor az ősz a költöző madarak sikoltásával jöttét jelzi, egy pillanatra hideg fut végig hátadon, utána tekintesz az égen vándorló seregnek és boldog vagy, hogy neked nem kell itt hagynod ezt a kis földi paradicsomot, hanem itt élhetsz tovább. Mert ez a mi kis otthonunk a Duna mellett egy hatalmas szabadtéri színpada a folyónak, ahol még a természet játszhatja a főszerepet. (A Bogdányi Híradóban, 2010. júniusban megjelent német nyelvű írásom fordítása) Nagy Magda, Dunabogdány, 2011.
RE-AKCIÓ
ÁPRILY-EST A REFORMÁTUS TEMPLOMBAN MÁJUSI VIGASZ „Assisi, szólj. Én hallgatok. Űzött és nyugtalan vagyok.” Áprily Lajos: Assisi, jöjj… Mindenekelőtt el kell mondanom valamit. Áprily Lajos Jelentés a völgyből című kötetének, gyémánttiszta öregkori lírájának megjelenésekor – 1965-ben – laktanyában senyvedő honvéd valék. Ebben az „ember alatti” környezetben került hozzám ez a kötet. Azóta állandóan a kezem ügyében van. A bezártság állapotában, az állandó vegzatúrák közepette sokkal intenzívebben értékeljük a szépséget, mint szabadon lélegezve. Így volt ezzel a költő is: „Ámulni még, ameddig még lehet, / amíg a szíved jó ütemre dobban” – írja. Minden évszak pazarul varázsolja és ontja a maga szépségeit, ám ha az ember megvénül, ha egyre több a kín és a korlát, s kezdi érezni a Rém jelenlétét… ez annyira felfokozza az élményeket, hogy ezt csak egy ilyen színvonalú költészet képes kifejezni. Egy nyári éjjel harmatában lenne jó még megfürdeni, mondja, amitől leválna rólam minden heg, és sértetlenül indulhatnék a jó halálba. És ha éjjel hiába altatod zakatoló, rossz szívedet, nyiss ablakot a teliholdra, és hallgasd a fülemülék koncertjét. Legyen minden napod aszúborral telt pohár, melytől öröm pezsdül, hogy ha csendes óra jön, elmondhasd: öregség kincse, végső cseppig kiittalak! Carpe diem… Gyémánttisztaságról beszéltem. Valóban, olyanok ezek a négysorosok, mint tökéletesre csiszolt apró gyémántok. Áprily Lajosnak sikerült az, amit csak a legnagyobbak tudtak: zengő szavakba foglalni a titkos világerőket, tiszta, nemes képekben, emberen túli ragyogásban. Néhány képében ott bolyong a legnagyobb fájdalom, amit költő valaha szavakba tudott önteni. („A hinta”) És most a lényegre. Májusi szombat este a református templomban. A meghitt, ódon kis terem megtöltve. A nagy esti kérdés pedig így hangzik: mit tudnak kezdeni mai fiatalok ezzel a mélységgel és emelkedettséggel, e
távlatokkal a „celebek korában”, az elszabadult indulatok, a mindenre ráterpeszkedő politikai bűz légkörében? A nyitány után gitár és ének zendül, komor, felgyorsult akkordok, a Hollóének rövid strófái kavarognak. A dallamvezetés, a stílus ismerős: Cseh Tamáséra emlékeztet. / Soha rosszabb inspirálót…/ Jó választás volt ezt a verset a műsor elején kiemelni. A hollóhangok érdes, tárgyilagos közlésre emlékeztetnek, s bár nem keltenek zenei asszociációkat, azért mégis… Az Áprily megverselte sötét sereg – a Hunyadiak révén történelmi madaraink – nekünk többet jelentenek, mint bármely ornitológiai ritkaság. Rimbaud hollóit idézik, a „zordon hangú hadnépet”, amely a „jövőtelen vereség” harcmezői felett örvénylik. És jó volt a gitárok érces zengését oldó, lágyító hegedű- és fuvolahangok decrescendója olyan megrázó versek aláfestéséül, mint az Assisi, jöjj, az Intés kutyámnak és a Kérés az öregséghez. A zenei produkciók közben verseket olvastak fel, mélyíteni igyekezvén a költő szellemi arcképének kontúrjait. Az est stílszerű befejezéséről a természet – pontosabban az évszak – gondoskodott. A „Szentgyörgy-pusztai remete” a májust várta minden évben a legmeghatóbb vágyakozással. A májusi viharok felséges dörgései lelkébe – mint írja – mámort lobbantottak, noha e zivatarok „robbanó fiatalsága” vénségének szegénységére figyelmeztették. Mégis… mennyire marasztalta volna a gyönyörű „vátesz”-hónapot: „Marasztalnálak, mert nem tudhatom / találkozunk-e még, tündér hónapom!” Az est végén igazi májusi zápor zúdult le. Gyorsan, frissítőn elsuhogott, üde nyirkosság és a nagy hársak fűszeres illata áradt be a nyitott templomajtón. Az ember behúzott nyakkal osont haza a kertek alatt, és arra gondolt: ennek az irodalmi estnek a legfőbb érdeme az volt, hogy – volt! Ha néhány ember összegyűlik, hogy eltöltsön egy kis időt a hétköznapok szűkössége és a végtelen között, akkor át is alakulnak. Egy kis időre átszellemülnek: a nagy emberi szenvedések és örömök eleven anyagává nemesednek. És az ember az esőcseppeket ízlelgetve arra gondol: valami értelme mégiscsak van az életnek. Baróti Szabolcs
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS RE-AKCIÓ
A MI ŐSEINKRŐL – A FELVIDÉKI MAGYAROKRÓL – „Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, Mint a hajdani Rákóczi-birtokok jobbágyainak leszáraz a saját síremlékét készíti, és az vesztesége az mazottai, századok messzeségével nem törődve fejezték egész emberiségnek.” ki hűségüket, ragaszkodásukat fejedelmük iránt, ünneIpolyi Arnold peken neki is mindig felterítettek. Lukács József ezt a megtörtént esetet 1980-ban mondMindenkor ideje van az emlékezésnek. Hosszú időn át ta el a ferences diákoknak. kellett hallgatnunk sok fájó dologról. A bogdányiaknak Megrendítő, nem? Van ilyen az anyaországban bárhol? a kitelepítésről, a felvidékieknek a betelepítésről. Most Vagy itt inkább vállat rándít, aki hallja, hogy ugyan mi érmár szólhatunk nyíltan – nem a sebek felszaggatásáért, telme már ennek? inkább utódaink tisztánlátásáért. Az a Felvidék. Őseiről írt az előző Bogdányi Híradóban Pelczerné Volt egyszer egy Felvidék… Knáb Anna. Az idejövetelükről, a németországi bevánElraboltatott 1920. június 4-én a végzetes trianoni dorlásról. A falu történetéhez tartozik az ulmi tutajokon döntés által. A cseh diplomácia mesterkedéseit, hazugleereszkedő telepesek sorsfordító vállalkozása. ságait, hamisítványait a nagyhatalmak elfogadták, s a haÉn azokról írnék, akiket 1945–47 közt a történelem tárt úgy húzták meg, hogy az egymilliónyi felvidéki mahánykolódó vizei nem ulmi tutajokon, hanem a kényte- gyar etnikumot nem vették figyelembe. lenség lélekvesztőin sodortak el otthonukból. 1938-ban és 40-ben a két bécsi döntés visszaadott az A mi őseinkről – a Felvidék magyarjairól. elszakított területből valamennyit. Ez volt a visszacsatoFelvidék… Mit tudnak róla azok, akiket a hamis tör- lás. Teleki Pál etnográfiai leírását vette figyelembe a haténelemoktatás megfosztott a Kárpát-medence tájainak, tármódosítás. népének megismerésétől? Mennyire ismeri a fiatalság ezt Visszatért falvak és városok örömmámorban úszó laaz elszakított országrészt? Akiknek szülei, nagyszülei on- kossága fogadta a bevonuló magyar katonákat, Horthy nan kerültek ide, tudnak-e valamit a gyökereikről? A sza- kormányzó vitézeit. kadás fájdalmát már nem érzik – valószínűleg. A szülők, Óvodáskorú kisgyermek voltam akkor, de nagyon emnagyszülők pedig keserűen hallgattak róla. lékszem az eseményre. Az én szülőfalum is visszatért. FőFelvidéki szülőfalum kultúrrendezvényének jelmonda- terén gyűlt össze az ünneplő tömeg. Földbe ásott oszloptát Kodály Zoltántól idézte: ra kúszott fel a magyar zászló… és egy idős hölgy oda„Régi fának ága vagyunk, mély a gyökerünk.” támolygott, leroskadt, és átölelte azt az oszlopot. A jeleRégi fának ága… Amikor 1920-ban a nagyhatalmak el- netet akkor nem értettem, bár a hölgyet ismertem. Ivántépték, letörték fájáról a Felvidéket, a magyar népesség ka Istvánné volt, az utolsó honti főispán özvegye. Férjét ott egymillió fölött volt. 1920-ban a csehek le akarták tartóztatni, a főispán azonA koronázó városunktól, Pozsonytól kelet felé terül el ban főbe lőtte magát. a színmagyar Csallóköz. Lakossága viszonylag zárt tömbEz egyetlen eset a számtalan tragédia közül. ben élt, és századok során is megőrizte külsejében is maA visszacsatolás öröme csak 1945-ig tartott. A vesztes gyar karakterét. Közülük választott modelleket a Hon- háború után a bécsi döntések érvényüket vesztették. A foglalás körképéhez Feszty Árpád. Ő maga is felvidéki lé- magyarság elleni politikai megtorlás félelmetes méretevén – ógyallai –, a csallóközi arcokban találta meg a ma- ket öltött. A felvidéki magyaroktól teljesen meg akartak gyar etnikum jellemző jegyeit. szabadulni, tiszta szláv államot szándékoztak létrehozKomáromtól, Dunaszerdahelytől tovább keletre, a volt ni. Ebben főleg a Szovjetunió támogatta Csehszlovákiát. Bars-Hont vármegye területén éltek – élnek – a palócok. Nyélbe ütötték a lakosságcsere-egyezményt, ennek soSajátos régió, sajátos nyelvjárás, gazdag népművészet. rán több mint százezer magyarnak kellett elhagynia ősei Egyes tudósok szerint a honfoglalókhoz csatlakozott ka- földjét. Nem önkéntesen, hanem a hatalom akaratából. barok az őseik. Mások szerint az avarok leszármazottai. Hát így került ide, Dunabogdányba is 200–250 felviManga János Palócföld c. könyvében viszont arról tesz déki kitaszított. Június 4-én, a trianoni gyásznapon újból és újból „felemlítést, hogy a palócokban erősen él a hun származástudat, ezért magukat „huntyi”-nak nevezik. fakadnak a magyar nemzet sebei”. (Rákóczi szavai) Még tovább keletre, Kassa tájékán még most is sok a zárt faluközösség. Így érthető az, hogy mennyire ragasz„Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet, kodnak hagyományaikhoz. Megható történetet mesélt Versailles-ig lobogjon az üzenet, erről Lukács József kassai régész. Vendégségbe ment egy Hogy megroppant bár karunk ereje: Kassa közeli faluba. A szépen felterített asztalt körbeülNem nyugszunk bele, nem nyugszunk bele!” ték a háziak, a vendégek, de az asztalfőre nem ültettek senkit, pedig ott volt a legdíszesebb teríték. Zavartan kérReményik Sándor dezték a háziakat, hogy oda kit várnak, kinek a helye az? – A nagyságos fejedelemé – válaszolták. Varsányi Viola
HÍRADÓ
11 RE-AKCIÓ
A LÁNGOLT KOLBÁSZTÓL A TŰZOLTÓŐRSIG – HELYZETELEMZÉS – A megszokottól eltérően most nem a helytörténetről, hanem a községünk jelenéről, sőt középtávú jövőjéről osztanám meg a gondolataimat a kedves Olvasóval. Előre jelzem, hogy talán egy kicsit szokatlan, formabontó írás lesz. Az idei Bogdányi Híradókat olvasva két dolog ragadta meg a figyelmemet, amik között talán első látásra nehéz észrevenni az összefüggéseket. Az egyik a Borda-féle húsfeldolgozó ügye különböző nézőpontok alapján (Borda István, Tóth András, Rippel Ferencné, Galántha Márta, Schuszter Gergely, Weidner György). A másik az önkormányzatunk gazdasági helyzetéről szóló írások. Ez utóbbival kezdeném. Közismert, hogy országosan az önkormányzatok általában véve nincsenek túl rózsás helyzetben, azonban eddig úgy tűnt, hogy Bogdányban sokkal jobb a helyzet. Mire alapozom ezt? A faluban terjedő szóbeszédekre, de főleg az előző ciklus zárszámadására, amelyben többek közt a helyzetet nagyon jól sűrítő alábbi mondatok állnak. (A továbbiakban jelzem, hogy az adott idézet a Bogdányi Híradó (BH) melyik számában és hányadik oldalon található): „Egy csoport azt veti fel súlyos hibának, hogy a falu eladósodott. Válasz, hogy a község az országban lévő önkormányzatok azon 10%-a közé tartozik, akiknek nincs működési hitelük (nem forráshiányosak), és fejlesztési hitelük jóval a megengedett határon belül. A környékünkön alig van olyan önkormányzat, aki ezzel büszkélkedhet.” Bonifert Ferenc alpolgármester, BH 2010. szeptember, 8. o., Megnyugtató szavak. Bogdány tehát egy mintatelepülés a környéken. Az elmúlt fél évben azonban községünk gazdasági helyzetével kapcsolatban ennek éppen az ellenkezőjéről szóló mondatok jelentek meg, amelyek már erősen árnyalják a korábbi ragyogó képet. Talán itt, most néhányan felsziszszentek, de nézzünk csak néhány konkrét idézetet arra, hogy mire is gondolok: „Ha községünket vesszük, 2010. december 8-i állapot szerint, 31.319.010 Forint nem folyt be ebben az évben a közös kasszába. Ez a költségvetés több mint 6%-a. Ami egy túlnyomórészt kötött kiadással rendelkező költségvetésnél több mint fájó kiesés. Több mint a „csupán” fejlesztésre szánt összeg. Ebből az összegből a csődöt jelentett cégek hátraléka 14.795.287 Ft. Egyéb iparűzési adóhátralék: 3.238.205 Forint. Gépkocsi után fizetendő adó hátraléka: 6.479.724 Forint. Építményadó: 3.330.424 Forint. Egyéb hátralék: 3.475.370.” BH 2011. január, 4. o., Adózásról sarkosan – Liebhardt András képviselő. Aztán: „Önkormányzatunk 41 MFt helyi adó tartozást kezel, ez erősen veszélyezteti az éves célok teljesítését. A kiadások teljesítéséhez a folyó bevételek mellett 13 MFt értékpapírt kellett az első három negyedévben értékesíteni. Ha a dolgok így haladnak tovább, a tartalékainkat lassan feléljük.” BH 2011. jan., 3. o. Aztán: „Döntött a Képviselő-testület arról, hogy 1
MFt-ot befizet a kistérségi tagdíj elmaradásból, az elmaradás további részét havi részletekben 2011 végéig rendezzük.” BH 2011. febr., 3. o. Aztán: „Első napirendi pontként a Tahiba tervezett tűzoltóőrs projekt megvalósítása érdekében létrehozandó Dunakanyari Tűzvédelmi Társulás alapításáról, a projekthez való csatlakozásról tárgyalt a testület. Tahitótfalu polgármestere megküldte az előző képviselő-testületi ülésen jelzett, mind a hét érintett településhez eljuttatott egységes határozati javaslat tervezetét. Ezt az előző héten a pénzügyi, településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság is megtárgyalta, olyan határozatot hoztak, hogy elsősorban a pénzügyi helyzetre tekintettel nem javasolják a testületnek az elfogadást. A képviselőtestületi ülésen a polgármester úr – ezt a döntést is ismertetve – előterjesztésében ismételten előadta, hogy a tűzoltóőrs létesítését fontosnak tartja, a projekt nettó 100 millió forintos költségvetéséből a dunabogdányi önkormányzatra eső 11,86%-nak megfelelő hitelfelvételt a költségvetés-tervezetbe beállították, a hitel futamideje alatt az önkormányzat költségvetéséből a tőke- és kamattörlesztés kigazdálkodható, kérte a határozat megszavazását. A testület a csatlakozást 1 igen és 6 nem szavazattal elutasította. Egy olyan határozat is született, hogy a tűzoltóőrs létesítését továbbra is fontosnak tartjuk, de 2011-ben nem tudjuk biztosítani a csatlakozás pénzügyi feltételeit.” BH 2011. március, 4. o. „A 2011-es költségvetési koncepció összeállításakor, 2010 őszén, két változatot dolgoztunk ki, egy a működést biztosító takarékosabb, illetve egy optimistább változatot. Azóta megtudtuk, hogy a helyi bevételeink szűkültek, nem feltételezhető gyors javulás. Az előző évi tervekhez képest mintegy 24 MFt-tal kisebb, igen takarékos költségvetést kellett összeállítanunk.” BH 2011. április, 4. o. De az egyik legizgalmasabb most következik: „Jelentős, mintegy 23–24, MFt-os éves terhet jelent a 240–250 MFt körül alakuló hitelállományunk tőke- és kamattörlesztése.” BH 2011. április, 5. o. Majd: „2010-ben a finanszírozás nehézségei a korábbi éveknél jobban érezhetőek voltak, a költségvetési támogatás 10 MFt-tal csökkent, a helyi adóbevételek csökkenő tendenciája is komoly gondot jelent, továbbá a helyi adók tekintetében a kintlévőség is probléma.” BH 2011. május, 2. o. Végezetül: „Az MNV Zrt.-hez beküldtük a kerékpárút szolgalmi jog alapításhoz szükséges KÖVIZIGDunabogdány megállapodás-tervezetet, egyidejűleg kértük a díj elengedését, illetve mérséklését.” Tehát tavaly szeptemberben még arról olvashattunk, hogy Bogdány minta település a környéken, most meg már az is problémát jelent Bogdánynak (és úgy hírlik csak Bogdánynak!), hogy társuljon a többi kistérségi településhez a létrehozandó tahisi tűzoltóállomás céljából.
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS RE-AKCIÓ
Talán ezek után már a kedves Olvasó is kezdi érezni itt az ellentmondást. Szerintem itt valami nagyon nem stimmel, vagy fogalmazhatnék úgy is – Shakespeare után szabadon –, hogy „valami bűzlik Dániában, pontosabban Bogdániában”. Mert, vagy mintatelepülés vagyunk, és akkor nekünk sem okoz gondot a Tűzoltóőrs ránk eső anyagi részének biztosítása, vagy gondot okoz, de akkor hogyan voltunk eddig mintatelepülés? Pár hónapon belül történt volna ekkora változás? Nem hinném. Könnyen belátható, hogy nem „tegnapról-mára” termett 240–250 MFt adósság, ahogy a helyi adók óriási kintlévősége sem. Na ja, de hát válság van! – csapnék a homlokomra, csak hát az sem az utóbbi pár hónapban kezdődött. És most ezt a szálat engedjük el és ugorjunk egy merészet gondolatban. Minden újságolvasó ismerheti a Borda húsfeldolgozó üzemmel kapcsolatos, a közelmúltban megjelent újságcikkeket. Nyugalom, nem a konkrét esettel szeretnék foglalkozni, hanem arról az általános jelenségről írnék, amit ez a konkrét ügy a felszínre hozott, illetve ennek az általam vélt összefüggésiről. Csak emlékezet frissítésként néhány kiemelés a korábbi cikkekből: „Mi mindössze azt szeretnénk, ha Borda István betartaná 2004-ben tett ígéretét, és a húsüzemet elköltöztetné jelenlegi helyéről a falunak egy olyan részére, az ipartelepre, vagy a falu nem lakott területére, ahol a lakosságot tevékenységével nem zavarja. Mostani helyén, a falu közepén, a húsüzem megkeseríti a szomszédok életét.” BH 2011. április, 12. o., Galántha Márta, Rippel Ferencné, Weidner György. „Bizottságunk véleménye szerint a Borda húsüzemre szüksége van a falunak, de nem ott ahol most működik. Szüksége van, mert iparűzési adót fizet, embereket foglalkoztat, Bogdány nevét öregbíti országos piacokon, illetve támogatja rendezvényeinket. Szükségünk van rá továbbá azért is, mert ettől a községünk sokrétűbb. A húsfeldolgozó sikeres, de terjeszkedésére azon a területen már nincs mód. Márpedig ha nincs folyamatos növekedésben, akkor könnyen lehet, hogy mások leszorítják a piacról. Bizottságunk két dologban szeretne segíteni: az érintettekkel megállapodni egy középtávú, a felek részéről elfogadható és reális átmeneti időtartamban, amikor a Borda húsbolt még a jelenlegi helyen működteti az üzemet, miközben a hosszú távú megoldásban is lépéseket tesz.” BH 2011. április, 3. o., Schuszer Gergely. „Jó lenne végre kimondani, hogy Dunabogdány ipartelepe nem alkalmas arra, hogy oda akár élelmiszeripari vagy más üzemet bárki odatelepítsen. Egyrészt hiányoznak a közművek, másrészt évente kétszer elönti a Duna. Más szóba jöhető területtel nem rendelkezik a falu. Ez nem csak a már működő vállalkozások szempontjából szomorú, mert mint Ifj. Tóth András nagyon helyesen megírta, számtalan vállalkozás működik a házak között és ténylegesen sokkal nagyobb zajhatással, mint a Borda húsfeldolgozó, és ha pontosan be akarná tartani az önkormányzat a szabályokat, közülük sokakat kellene az „ipartelepre” kiköltöztetnie. Elkeserítő a fiatal nemzedék számára is ez az állapot, mert ha egy agilis, rátermett fiatal saját vállalkozást szeretne indítani, amit ténylegesen csak falun kívül üzemeltethetne, hová menjen, hol boldoguljon? Úgy gondolom, ilyen
fontos kérdésekkel is kéne foglalkoznia a képviselő-testületnek.” BH 2011. május, 12. o., Borda István tulajdonos, volt képviselő. Mintha látszólag itt mindenki ugyanarról beszélne. Adott egy jól működő vállalkozás a faluban, amely adót fizet és bejelentett alkalmazottakat foglalkoztat, de amelynek a fejlődése már zavarja a falu magjában élők egy részét, és a további fejlődéshez szükséges „iparterület” hiánya akadályozza a fejlődését. Vagyis mennének az ipartelepre, de nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek. Akkor elemezzük egy kicsit az eddigieket, és nézzük meg, hol vannak legalábbis szerintem az összefüggések a két szál között. Egyfelől Bogdánynak van 240–250 millió Forint adóssága, amiről eddig „hogy-hogynem” nem értesült a tisztelt publikum. Hogy ez most másokhoz képest sok vagy kevés, azt hagyjuk. Jó, ha szembesülnünk vele, hogy van, és komoly gondot okoz. A helyi adók tekintetében pedig – amelyet a helyi vállalkozóknak is kell(ene) fizetni – akkora a kintlévőség, hogy az már szintén a falu normális működését veszélyezteti. A képlet egyszerű, csökkentek a bevételek, miközben magasak a kiadások többek között az éves 23–24 MFtnyi adósságtörlesztés miatt is. Ugyanakkor egy – vagy talán több – jól működő, adófizető helyi vállalkozás nem tud fejlődni, mert erre nem alkalmas a meglévő ipartelepünk. De nem csak a helyi vállalkozókról van szó, más komoly „idegen” vállalkozásnak sincs hol megtelepednie. A csökkenő bevételek és a magas kiadások eredményeképpen pedig – a jelek szerint – olyan helyzetbe került a község, hogy egy olyan igazán fontos közügyben, mint a környéket ellátó Tűzoltóőrs felépítése, már képtelen a környékbeli településekkel együttműködni, pontosabban befizetni a Bogdányra eső költségeket. (Megjegyzem, úgy tudom, hogy az önkormányzat folyamatosan tárgyal a kérdésről, és talán, majd a kistérségi tagdíjunkat számítják be ide, amiben amúgy szintén hátralékkal küzd az testület. Így végül talán Bogdány is csatlakozni fog valahogy...) De akárhogy is, ez komoly gondot okoz, és ha csatlakozunk is, azt utolsóként tesszük. Elérkeztünk a lényeghez. Nem szeretnék senkit sem ijesztgetni, de ha nem tudja az (adó)bevételeit növelni a falu, akkor szerintem Bogdány is egyre mélyebb adósságspirálba fog kerülni. Ma már a többség tudhatja mit jelent ez (lásd államadósság, bedőlt lakáshitelek, vagy Görögország példája). A bevételeket pedig szerintem csak úgy lehet növelni, hogy ha először is azok, akiknek hátralékuk van (vállalkozók és magán személyek is) egyenlítik a tartozásaikat. Másodszor, ha a vállalkozások közül legalább néhánynak lehetővé tesszük a fejlődést a meglévő „ipartelepen”. Harmadszor, ha az önkormányzat megvizsgálná egy új ipartelep kialakításának a lehetőségét. A kulcsszavak: vállalkozások és adóbefizetések. Mert ugye a példának okáért, ha a jól vagy rosszul menő vállalkozás nem fizeti be, amit be kell, azzal sem megy túl sokra Bogdány. De hogyan? Szerintem ez az egyik legfontosabb kérdés. Attól tartok, hogy már csak igen szűk mozgástere maradt a jelenlegi és a jövőbeni képviselőtestületeknek is, de azért biztosan nem reménytelen a helyzet. Az újaság júniusi számában megjelent az Önkormányzat 2011–2014 közötti gazdasági programja, aminek
HÍRADÓ
13 RE-AKCIÓ
egyes számú alapcélja „a színvonalas nemzetiségi óvodai, nemzetiségi általános iskolai és zeneiskolai képzés”. Ezzel kapcsolatban is lenne mit mondanom, de most ne kalandozzunk el. Inkább azt emelném ki, hogy nagyon jó, hogy végre az Önkormányzat megosztja a terveit a nyilvánossággal, azaz velünk, és hogy – a pletykák ellenére – nagyon is ambiciózus fejlesztési tervei vannak az új polgármesternek és a tisztelt képviselőtestületnek. Csak hát… Csak hát, úgy tűnik, hogy a további nagy építkezésekhez szükséges a források egy része már előre el lett költve (lásd adósság törlesztés), egy másik része pedig nem folyik be a költségvetésbe! Annak a kevésnek, ami megmarad, annak az elköltését, pedig alaposan meg kellene fontolni. Mielőtt lankadna a figyelmünk, térjünk rá a felvázolt helyzet egyik általam lehetségesnek vélt megoldásra is. A közölt gazdasági program részleteiben (de nem részletesen!), tartalmazza is ezt. Helyesen írják, hogy „Az iparterületen elő kell segíteni a kis -és közepes vállalkozások letelepedését”, és a helyi árvízvédelemről is szó esik. Szerintem a lényeg, hogy ezt a két dolgot szorosan öszsze kellene kötni! Meg kellene oldani a jelenlegi iparte-
rületünk árvízvédelmét és közműproblémáit. Emlékeznek még? Ahová Borda István úr szerint sem lehet letelepedni az árvizek miatt. Sőt, akár egy leendő új iparterület kialakításának a lehetőségein is el kellene gondolkoznunk, de csakis az Önkormányzat irányításával, rendezett módon, nem ám összevissza, mert abból csak probléma lehet. Rögtön hozzáteszem, hogy ugyanakkor nem örülnék, ha emiatt Tahi és Bogdány is teljesen összeérne, és mielőtt bárki a szívéhez kapna, nem is füstölgő gyárkéményekre gondolok. Ez rövidtávon ugyan tovább terhelné a község költségvetését, de közép és hosszútávon már stabilizálhatná azt, mert a tovább fejlődő, vagy az idetelepült új vállalkozások új bevételekhez juttatnák a falut, és nem utolsó sorban új munkahelyeket is teremtenének, amire véleményem szerint szintén nagy szükség lenne. Tudom, hogy könnyű ezt leírni, de nagyon nehéz megcsinálni. Igen, de ettől függetlenül én ezt javasolnám továbbgondolásra a tisztelt képviselőtestületnek, az érdekelt helyi vállalkozóknak, a civileknek és a kedves Olvasónak is. Rokfalusy Balázs
ÉRDEMES BETÉRNI
KELLEMES ERDEI KIKAPCSOLÓDÁS BUDAPESTTŐL MINDÖSSZE 45 KM-RE Talán nincs is Magyarországon erdőjáró, aki ne ismerné a Pilis visegrádi szakaszát, e festői tájat, melynek magaslatairól oly páratlan kilátás nyílik a Dunakanyarra. Nyaranta turisták ezrei fordulnak meg a népszerű útvonalon. Ám tudva levő, hogy Visegrád nem csupán az örökké úton lévő vándorok titka; beavatottnak érezheti magát minden utazó, ki az erdők békéjére testileg, lelkileg, s fejben felkészültnek bizonyul. Örömmel tapasztaljuk, hogy vidékünk egyre több családi kirándulásnak szolgál színhelyéül, s a nagyvárosból érkezők végre a kulturált kikapcsolódás lehetőségét látják a Pilisi Parkerdő könnyebben megközelíthető, csalogató helyszíneiben is, gondoljunk akár csak a Telgárthy-rétre. Érdemes azonban a réten eltöltött kellemes pihenőnap folyamán kicsit feljebb sétálni az úton, hiszen rejtőzve a fák között egy a környéken sokáig letűntnek hitt foglalkozás éli reneszánszát, a pisztrángtartás. A látogatók betekinthetnek e különleges foglalkozás fortélyaiba, tanulhatnak, horgászhatnak (az egészen egyszerű halvásárlási lehetőség is adott bármilyen mennyiségben), etethetnek, s ehetnek is, hiszen háromszáz méterrel lejjebb (a Telgárthy-rét alatt) a halastavak üzemeltetői kis erdei éttermet nyitottak, hogy hal- és vadétel-különlegességeikkel büszkélkedve elkápráztassák az ínyenceket. A vegetáriánusoknak sem feltétlen szükséges hazáig rohanni, hiszen a séf az erdei gombák legkülönfélébb elkészítési módjainak úgyszintén mestere! Az étterem az 1979 óta nyitva tartó Bertényi Miklós Füvészkert bejáratánál működik (otthont adva egyben a barátságos kis Erdészeti Múzeumnak), így az ebéd utá-
ni habos sör elfogyasztását követően érdemes körbejárni a 16 hektáros, egyedülállóan nem csak a Pilisre jellemző növényeket bemutató arborétum területét, s az így megszerzett növénytani ismeretek maradandóvá tételének legjobb módszerét alkalmazva még egy rövid sétát is beiktathatunk sziesztánkba az Ördögmalom-vízeséshez. A vízesés látványos időutazásra kalauzolja a hozzá ellátogatókat, hiszen ahogyan a patak formálja, alakítja a kemény andezit kőzetet, éppen úgy hozta létre az ős-Duna sok millió év alatt a Dunakanyart, lassú, de annál biztosabb munkájával elválasztva a Börzsönytől a Visegrádihegységet. Az Ördögmalom-vízeséstől nem messze lévő Magda-forrás fölött húzódó löszfal pedig azt bizonyítja, hogy a Duna egykoron bizony errefelé hömpölygött. És még hány csalogató látványosságot lehetne felsorolni? Az erdészet által kialakított játszópark biztos állomása a kisgyerekes családoknak, a több napos erdei pihenésre vágyók számára az Apát-kúti-patak szurdokkapuja felett épült Apát-kúti vadászház – egy háromágyas és hat kétágyas, fürdővel felszerelt szobájával – ígérhet kellemes napokat. A Kaán-forrás, mely a Visegrádi-hegység legkedveltebb forrásvizét adja, Szentendréről a Papréten keresztül autóforgalomtól elzárt, erdei útvonalon kerékpárral is megközelíthető. Aki teheti, látogasson hát el családjával a Budapesttől mindössze 45 km-re fekvő páratlan Apát-kúti völgybe, s távol a város zajától legyen részese az erdő nyugtató csendjének és békéjének! Szabó Gábor
BOGDÁNYI
2011. JÚLIUS ÉRDEMES BETÉRNI
JÚLIUSI PROGRAMAJÁNLÓ NÉGYSZÍNVIRÁG GYERMEKÖSSZMŰVÉSZETI FESZTIVÁL – július 22–24. július 22., péntek 17.00: Megnyitó a Művelődési Házban M. Horváth Adrienne kiállítása (múzeum kisterem) „Bogdány gyermekszemmel” gyermekrajzkiállítás - nagyterem 18.00: Farkas kontra Piroska gyermekműsor (Művelődési Ház kertje) 19.00: Nylon revü (Tünet együttes) (Művelődési Ház kertje) 20.00: Gyermek disco (Művelődési Ház kertje) 21.00: Neofolk együttes koncert – vendég: Csőke Renáta (Művelődési Ház kertje) július 23., szombat (Művelődési Ház kertje) 11.00: NRG tánciskola bemutatója 16.00: lengyel, cseh, szlovák modern tánc bemutatók 19.00: Jancsi és Juliska – mesebalett 20.00: Gyermek disco 21.00: Für Anikó koncertje július 24., vasárnap 11.00: Komolyzenei koncert (Római katolikus templom) Közreműködnek: Faragó Laura, Sudár Gyöngyvér, Jekl László, Somogyi Tóth Dániel 15.00: Az aranyhal meséje a Trambulinszínház bemutatója (Művelődési Ház kert) 17.00: Kiss Erzsi Panchan koncert (Római katolikus templom tér) 19.00: Méhes Csaba Kávéautomata (Művelődési Ház színpad) 21.00: Vodku – Cseh Tamás-est (Művelődési Ház kert) Szombaton és vasárnap egész nap kézműves foglalkozások a Művelődési Ház kertben! Gyöngyfűzés, agyagozás, üvegfestés, arcfestés. A programokon a részvétel ingyenes! JOHNNY CASH EMLÉKKONCERT – július 30., szombat (Művelődési Ház) „Hello. I’m Johnny Cash!” Ezzel a köszöntéssel kezdte minden koncertjét, és máris tombolt a közönség. Ki ne hallotta volna a ma már klasszikusnak számító szerzeményeit mint a Folsom Prison Blues-t, a Ring of Fire-t, vagy sorolhatnánk még hosszasan. Őszinte tiszteletünk jeléül állítottuk össze ezt az emlékműsort a teljesség igénye nélkül, hiszen a hatalmas életműből nem könnyű válogatni a bőség zavara miatt, de álljon itt még egy idézet: „We’ll meet again” – Úgy legyen, és akkor talán még tovább is folytathatjuk. Belépő: 800 Ft, diák: 500 Ft. ELŐZETES! BOGDÁNYI NYÁR – 2011. AUGUSZTUS 5–8. (Művelődési Ház kertje) augusztus 5., péntek 18.00: Bogdányi arcok, bogdány arcai – Hidas András fotókiállításának megnyitója a Művelődési Házban 19.00: Kamarazenei és szimfonikus est. Közreműködnek: kamaraelőadók és a Dunabogdányi Szimfonikus Zenekar augusztus 6., szombat 20.00: Dalok egy esthez... – könnyűzenei est ismert előadók válogatott dalaival, bogdányi együttesek előadásában augusztus 7., vasárnap Szent Donát napi búcsú nemzetiségi est és bál 19.00: Svábzenekar, Bogdaner Singkreis, tánccsoport 20.00: Bál. Közreműködik: Dunabogdányi Sramlizenekar augusztus 8., hétfő Zenés hajókirándulás Esztergomba. Közreműködik: Pogdane Puve
HÍRADÓ
15 ÉRDEMES BETÉRNI
TÁJÉKOZTATÓ Ezúton szeretnénk tájékoztatni a Tisztelt Lakosságot, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nyári programjai a következőképpen alakulnak: 2011. július 6. Budakalász – Játszónap 2011. július 13. Pilisszentlászló – Játszónap 2011. július 20. Tahitótfalu – Játszónap 2011. július 27. Visegrád – Játszónap 2011. augusztus 3. Szigetmonostor – Játszónap 2011. augusztus 10. Dunabogdány – Játszónap 2011. augusztus 17. Leányfalu – Játszónap 2011. augusztus 24. Szentendre – Játszónap 2011. augusztus 9–11. Budakalász – Városi napok INGYENES CSALÁDTERÁPIA: Családjában felmerülő nehézségek esetén, ne késlekedjenek segítsé-
get kérni, mielőtt visszafordíthatatlan események történnének életükben! Párjukkal, gyermekükkel kapcsolatos problémáik kezelésére alkalmas lehet a családterápia módszere. Bejelentkezés: TISZÓCZI ENIKŐ pszichológusnál Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (26) 312-605; (26) 400-172 INGYENES SZÜLŐCSOPORT: Olyan szülőpárokat, egyedálló szülőket várunk a csoportba, akiknek nehézségeik vannak gyermekük nevelésében. Bejelentkezés: TISZÓCZI ENIKŐ pszichológusnál Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (26) 312-605; (26) 400-172
Dunabogdányi kertembe, 1100 Ft-os órabérért, fűnyírásra munkást keresek hosszútávra, heti egy alkalomra. Érdeklődni: (20) 808-7179
Hasított tűzifa 2100 Ft/mázsa
Vágott tűzifa 2000 Ft/mázsa
Az ár a házhoz szállítás költségét tartalmazza. Fakivágást is vállalok. Tel.: (20) 599-9399
Vágott, hasított tűzifa eladó!
BALÁZS GYÖRGY (70) 268-4030
Építési telkek eladók az Arany János utcában (720 és 873 m2). Gyümölcsös és virágos kertben kialakított telkek csöndes (a 11-es főúttól kb. 100–150 m-re), belvíz- és árvízmentes helyen. Közel a buszmegálló mindkét irányban. Sportolási lehetőség (foci, tenisz, kerékpárút), jó levegő. 30%-os beépíthetőség. Érdeklődni: 06 (70) 269-1553
Ingyenes látásvizsgálat, szemüvegkészítéssel együtt! Takarékos ajánlat! Komplett szemüveg már 8000 Ft-tól! Fényre sötétedő lencsék 20% kedvezménnyel! Időpont: 2011. július 20, szerda 9–12 óráig Helyszín: Művelődési Ház és Könyvtár Várja Önt a Mobil Optika! Tel.: (20) 554-2759
Weboldal tervezése-üzemeltetése, hardver szaktanácsadás, adat- és egyéb számítógépes feldolgozás Mucsi Attila: Telefon: (30) 969-6197; Web: http://www.mucsia.hu; E-mail:
[email protected]
BOGDÁNYI HÍRADÓ – 2011. JÚLIUS
KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓK Polgármesteri Hivatal Kossuth L. u. 76. (26) 391-025 Fax: (26) 391-070 hétfő 13–18, szerda 8–12 és 13–16, péntek 8–12
[email protected] www.dunabogdany.hu Dunabogdányi Általános és Zeneiskola Hegyalja u. 9-11. (26) 391-055, Fax: 590-021
[email protected] www.dbiskola.ewk.hu Zeneiskola: (26) 391-101 Német Nemzetiségi Óvoda Kindergarten Óvoda u. 2–4. (26) 391-075
[email protected] Művelődési Ház és Könyvtár eMagyarország Pont Kossuth L. u. 93. (26) 391-045, (20) 984-6453
[email protected] Helytörténeti Gyűjtemény Kossuth L. u. 49. Látogatható: pénteken 17–18-ig Postahivatal Kossuth L. u . 57. (26) 590-079 hétfő 8–18, kedd 8–14, szerda–péntek 8–16 Okmányiroda Visegrád, Fő u. 57. (26) 597-072 hétfő 13–16, kedd 8–12, szerda 8–12 és 13–16, csütörtök 8–12 Építéshatóság - Csapó Gyöngyvér Visegrád; hétfő 13–16, szerda 8–12, 13–16, péntek 8–12 (26) 398-255 Kaposvári Hulladékgyűjtő Zrt. Ügyintéző: Hidegné Ruzics Mária; (30) 650-1508 KOMTŰZ Kft. 2500 Esztergom, Kiss János v. u. 41. (33) 411-364; (20) 778-3860 Ügyfélfogadás: hétfő–péntek 8–12
[email protected] Falugazdász - Losonczi Zoltán péntek 9–10-ig a Polgármesteri Hivatalban
Mentők 104 vagy 310-424 Dr. Portik György (26) 391-020, hétfő, kedd, szerda, péntek 8–11, csütörtök 13–16 Dr. Rozsályi Károly (26) 390-209 hétfő 12.30–14.30, kedd 13–15, szerda 14–16, csütörtök 9–11, péntek 13–15 Dr. Kovács Tibor gyermekorvos (26) 390-220; (20) 956-9095 hétfő, szerda, csütörtök 7.30–10.30, kedd, péntek 14–17 Tanácsadás: előjegyzés alapján szerda 10.30–12.30 (Dunabogdány) csütörtök 10.30–12 (egyéb települések) Dr. Weinhold Grit fogorvos hétfő és péntek 8–13, kedd és csütörtök 13.30–18.30, szerda 8-tól gyermekfogászat (26) 950-217 Orvosi ügyelet Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan Gyermekorvosi ügyelet Szentendre, Bükkös part 27. (26) 312-650 Munkaszüneti napokon 9–13 Tahitótfalu (Tahi), Visegrádi út 12. (26) 387-030 Munkanapokon 17 órától reggel 7 óráig, munkaszüneti napokon folyamatosan Rókus Gyógyszertár Kossuth L. u. 96. (26) 391-035 hétfő–péntek 7.30–18, szombat 7.30–12 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2000 Szentendre, Szentlászlói út 89. (26) 312-605; (26) 400-172 Családsegítő: Kapuvári Judit Dunabogdányban keddenként 13–15 óráig Családgondozó: Németh Ádám Dunabogdányban szerdánként 13–14.30-ig
Bogdányi Híradó KIADJA: Polgármesteri Hivatal, Dunabogdány A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI: Nagy Magda, Schilling Tamás ELÉRHETŐSÉGEINK: (26) 391-025; Fax: (26) 391-070;
[email protected] A szerkesztőbizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy a terjedelmes cikkeket rövidített változatban közölje. A cikkeket teljes terjedelemben a honlapunkon olvashatják. A cikkek leadási határideje július 18-ig, Word dokumentum formátumban. TIPOGRÁFIAI TERV, NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: Várady Szabó Bence NYOMÁS: D’sign Kft. Szentendre; fv.: Kádár Péter; www.digitalisnyomda.net
Leschinszky Krisztina védőnő (26) 390-489, (20) 591-3773
[email protected] Tűzoltóság 105 (csak segélykérés) Ügyintézés: 500-017, 500-018 Rendőrség Szentendre, Dózsa Gy. u. 6/A. 107 vagy (26) 310-233 hétfő 10–16, szerda 8–12 és 13–16, péntek 8–12 ELMŰ Hibabejelentés: (1) 238-3838 Szentendre, Dunakorzó 21/A, hétfő 10–20, kedd 8–16, szerda 8–16 Telefonos ügyfélszolgálat (40) 383-838 TIGÁZ Zrt. Gázszivárgás és üzemzavar bejelentése: (80) 300-300; Ügyfélszolgálat: (40) 333-338 DMRV ZRT. Jobbparti Üzemigazgatóság Hibabejelentés 7–24 óráig (26) 398-179 (víz); (26) 501-052 (csatorna) 24 óra után és ünnepnap: (26) 501-666 Szentendre, Kalászi út 2. (26) 501-660; (26) 501-661; (26) 501-662; (26) 501-663 Földhivatal Szentendre, Dunakanyar krt. 1. (26) 312-331; (26) 311-091; (26) 312-413 hétfő 13–16, szerda 8–12 és 13–16, péntek 8–12 Gyámhivatal Visegrád csütörtök: 8–12 (26) 398-255 BFKH Munkaügyi Központ Szentendrei Kirendeltsége (26) 310-300; (26) 302-889
[email protected] Figyelj Rám! Közhasznú Egyesület idősgondozás-betegszállítás (26) 390-297
[email protected] T-Home, Magyar Telekom Nyrt. Hibabejelentő tel. szám: 1412
DUNABOGDÁNY KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA megvételre ajánl panorámás, vegyes beépíthetőségű, építési telkeket. NAGYSÁGUK: 967 m2-től 1071 m2-ig. További információk kaphatók a polgármesteri hivatalban. TELEFON: (26) 391-025