BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA KRE TFK
Pap Erika Klinikai szakpszichológus
[email protected]
SZAKIRODALOM Kötelező: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest (1) Atkinson, R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. (2) Ajánlott: Oláh, A. és Bugán, A.: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. (3) Séra L., Oláh A. és Komlósi A.: Általános pszichológia Óvonői szakközépiskolák 2. osztálya számára Budapest, Tankönyvkiadó (több kiadás) (4) Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris Kiadó, Budapest (5)
PSZICHOLÓGIA
λογ α [logía] „tudomány” ógörög υ
[pszükhé] „lélek” emberi gondolkodással egységben kezeli lélektan az embert viselkedéssel
belső késztetéseink
lelki működés fejlődésével
társas kapcsolataink
lelki jelenségek mibenlétével
ahogyan észleljük a világot
Laikus
és Tudományos pszichológia
Kicsit mindenki pszichológus Ismeretek nem képeznek szabályszerű ismeretrendszert Esetleges ismeretek Mindennapok szintjén mozognak
A hétköznapinál pontosabb, részletesebb és megbízhatóbb tudásra törekszik Magyarázatokat találjon, azokat ismételni tudja
Hétköznapi megismerés
Tudományos megismerés
intuición alapul
empirikus
gyakran nem megfelelően kiválasztottak, pontatlanok
körültekintően kiválasztottak, pontosak
nem megbízható és nem érvényes
megbízható és érvényes
Megfigyelés
alkalomszerű, nem kontrollált
szisztematikus és kontrollált
Eredmények bemutatása
szubjektív, gyakran elfogult
objektív, előítélet-mentes
nem egyértelműek, többjelentésűek
egyértelműen definiáltak, problémacentrikusak
nem tesztelhetők
tesztelhetők
nem kritikus, elfogadó
kritikus, szkeptikus
Megközelítés Eszközök Mérés
Fogalmak Hipotézisek Hozzáállás
(Shaughnessy és Zechmeister, 1994 nyomán)
Pszichológiai alapfogalmak Nehéz a tájékozódás és a fogalmak meghatározása Mert több tudományterületből épült fel Egy egy szó mást jelenthet más értelmezésben Gyakran idegen szavakat használ Sok csak fogalmi és nem tapasztalati úton megismerhető
A PSZICHOLÓGIA MEGKÖZELÍTÉSI IRÁNYAI
A pszichológia nagy iskolái és megközelítési irányai (1)
Behaviorizmus Pszichoanalízis Kognitív pszichológia Humanisztikus pszichológia Biológiai megközelítés Alaklélektan
A tudományos pszichológia legfontosabb területei :
általános lélektan személyiséglélektan fejlődéslélektan szociálpszichológia alkalmazott pszichológia
Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei:
Iskolapszichológia
Sportpszichológia
Börtönpszichológia
Szervezetpszichológia
Kriminálpszichológia
Klinikai pszichológia
Munkapszichológia
Művészetpszichológia
Ökológiaipszichológia
Evolúcióspszichológia
Egészségpszichológia
Kísérleti pszichológia
Szexuálpszichológia
Tanácsadás pszichológiája
Kísérleti (tudományos) pszichológia kezdete Wundt laboratóriuma Lipcsében (1879): észlelés és figyelem vizsgálata
önmegfigyelés módszerével Weber-Fechner törvény (ingerek számunkra érzékelhető változása az inger intenzitásától függ)
A baj csak az volt, h óriási különbségeket találtak a kísérletezők.
(introspekció)
Behaviorizmus (viselkedéslélektan) Viselkedés objektív tanulmányozása: milyen környezeti ingerek milyen válaszokat (megfigyelhető viselkedéseket) váltanak ki -inger-viselkedéses válasz -megerősítés Viselkedés rögzülése-kísérleti módszer kidolgozása, tanulás-elméletek, viselkedésterápia Szigorúan kidolgozott kísérletezés módszertana. Hatalmas tudásmennyiség.
Pszichoanalízis (Freud elmélete) Tudattalan vizsgálata (a feldolgozhatatlan élmények elfojtással kerülnek ide):álomelemzés,szabad asszociáció,projektív tesztek Libidó (szexuális késztetés, élet-ösztön), Halálösztön Személyiségelmélet- Strukturális modell: id(ösztönén),ego(én),szuperego(felettes-én)
- Topografikus modell: tudattalan, tudatelőttes, tudatos
Kognitív pszichológia (megismeréstudomány) Azokkal a jelenségekkel foglalkozik, a amelyek a környezeti ingerek és a viselkedés között találhatóak: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, (mentális folyamatok, információfeldolgozás)
Humanisztikus pszichológia fenomenológiai nézőpont: az ember szubjektív tapasztalatait vizsgálja(hogyan észleli az őt körülvevő világot, hogyan gondolkodik róla) -Rogers: kliensközpontú terápia(feltétel nélküli elfogadás) -Maslow: az ember önmegvalósításra törekszik (humanisztikus emberkép)
MASLOW - SZÜKSÉGLETHIERARCHIA
Biológiai megközelítés A pszichés jelenségek hátterében milyen fiziológiai történések vannak Kutatási módszer és szemléletmód is Pusztán a biológiai magyarázat ritkán elégséges
Alaklélektan (Gestalt-pszichológia)-„Az egész több, mint a részek összege.”-az egyedi tényezők hatásaival szemben az egészlegességet hangsúlyozza (pl. az észlelésben az összetevők egymástól való függését, az ingerek egészként való felfogását) -Lewin mezőelmélete: a személyek viselkedését csak annak a szociális mezőnek az elemzésével tudjuk értelmezni, amely a személyt körülveszi -Asch központi vonás elmélete: egyes kitüntetett tulajdonságok képesek összbenyomást megváltoztatni
A PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MÓDSZEREI
A módszerekkel szembeni követelmények (5) Érvényesség (validitás) (mennyiben méri azt amit mérni szándékozunk)
Megbízhatóság (reliabilitás) (ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük – ugyanazt az eredményt kapjuk a megbízhatóság mértéke = milyen pontossággal kapjuk azt az eredményt (mérési hiba)
Gyakorlati használhatóság (flexibilitás)
Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása
Tudományos megfigyelés Kikérdezés Szóbeli Írásbeli
Esettanulmány Kísérlet
Tudományos megfigyelés
(céltudatos, tervszerű, rendszeres és dokumentált) A megfigyelhető jelenségek pl. viselkedés, érzelmi reakciók, teljesítmény, beszéd A megfigyelés tárgya -önmegfigyelés (introspekció) saját élmények retrospekció (saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük) -mások megfigyelése (extrospekció) (objektívebb, kontrollálhatóbb) A megfigyelés lebonyolítása - a megfigyelő mint tárgyilagos rögzítő - megfigyelő mint bevont elemző A megfigyelt jelenségek rögzítése - kódolás nélkül (feljegyzés, napló, teljes vagy szelektív jegyzőkönyv) - kódolással (becslési skála, jel- vagy kategóriarendszer)
Kikérdezés (kérdések segítségével gyűjtünk információt egyén/csoport ismereteiről, véleményéről, élményeiről, motívumairól stb., összefüggések feltárása, szabályszerűségek igazolására, tendencia kimutatására)
Alapváltozatai: szóbeli/írásbeli
Szóbeli kikérdezés (személyes interakcióra épü A kikérdezettek száma szerint: egyéni - csoportos A kikérdezés sajátosságai szerint: interjú klinikai beszélgetés (a kérdés mindig a válaszra épül) exploráció (az irodalomból ismerhető és a gyakorlatban használt kész kérdéssorok együttesét használják)
Írásbeli kikérdezés
(nem szükséges vagy nem kívánatos a kérdező jelenléte) A kikérdezettek száma szerint: -egyéni - csoportos A kikérdezést szolgáló eszköz jellege szerint: -kérdőívek -skálák -szociometria (közösségi kapcsolatok feltárása)
Esettanulmány tárgya lehet: ember, helyzet, történés stb
Legfőbb jellemzője: idiografikus (egyéni, egyedi vonásokkal rendelkezik)
Típusai: longitudinális és retrospektív
Kísérlet Lényege: a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletvezető teremti meg a kívánt jelenség biztosan előáll, a helyzet megismételhető, kontrollálható.
A módszer szakkifejezései:
hipotézis, változó, mérés, statisztika, kísérleti csoport, kontrollcsoport.
Jellemzői: Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják(független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó).
Formái: laboratóriumi természetes vagy terepkísérlet
Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása
Tudományos megfigyelés (lsd. korábban) Kikérdezés (lsd. korábban) Teszt
Jellemzői: -nemzetközileg szabványosított feladatsor, -feladathelyzeteket tartalmaz, -értékelési útmutatók és ún. standardek (átlagok) alapján minősítik. Fő típusai: -teljesítmény, -személyiség, -klinikai, -speciális képesség – alkalmassági.
Műszeres és egyéb vizsgálatok Hagyományos röntgenkép Képalkotó eljárások számítógépes tomográfia (CT) Ultrahang-technikák (UH)
mágneses rezonancia (MR)
pozitron emissziós tomográfia (PET)
Elektrofiziológiai módszerek Elektroenkefalográfia (EEG)
Magneto-enkefalográfia (MEG) Elektro-miográfia (EMG) Elektro-okulográfia (EOG) Galvános-bőrellenállás (EDA)
KULCSFOGALMAK
BEHAVIORIZMUS PSZICHOANALÍZIS KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS ALAKLÉLEKTAN KUTATÁSI MÓDSZEREK VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
K Ö S Z Ö N Ö M
K Ö S Z Ö N Ö M
A
A
F I G Y E L M E T !
F I G Y E L M E T !
