'/uccun
50487
zerkeszxj
ÍSJÓapJA V
XIY. évfolyam.
j^iss
J o x S E p
ÉT NOVENPÉK SZÍNÉSZNŐ
BERLLTH
SZENTGY ÖRGYI LENKE (MAGYAR SZÍNHÁZ)
HARMATH HEDVIG
FORPITÁSOK t
i Szerkesztőség és kiadóhivatal 4 VIII., Rökk Szilárd-utcza 18,
(VIG SZÍNHÁZ)
pénzkölcsön
mindennemű kisebb, nagyobb sorsjegyekre olcsóbban mint bárhol. Vidéki megbízások nagy pontossággal teljesíttetnek. levő sorsjegyeket saját pénzünkkel váltjuk ki és azokra nagyobb és olcsóbb kölcsönt adunk, vagy megvesszük
gyeket^ teljes n a p i á r o n ^ u T u g y a n a z o k a t csekély havi részletfizetésre, a különbözetet pedig készpénzben kifizetjük. • Kérjük a zálogjegy beküldését.
fleissig sándor bankháza ' Budapest, VII., Erzsébet-k6rut 2. sz.
R E U M Á N LÁSZLÓ CZÉG Budapest, IV., Kalvintér 2—3 tisztelettél tudatja a »HÉT« előfizetőivel, hogy öszszes nyári újdonságai, u. m. hímzett linón, nagyvirágu franczia batist, selyem batist, levantin, kamgarn, selymes és vastag szövésű, bordürös és bordürnélküli ruhavászon, továbbá fehérésecrüszinü himzett batist minőségek remekszép választékban raktárra érkeztek, melyek mintagyüjteménye az érdeklődőknek rendelkezésükre áll. A felsorolt czikkek csoportonkint, vagy együttesen is megmintázhatok,
melyek
mindig
ingyen és bérmentve küldetnek. A teljes mintagyüjtemény egy postacsomagot képez, melyet oly helyekre ajánlatos meghozatni, ahol a szükséglet nagyobb, vagy ahol több család együttesen óhajt rendelést tenni.
A czég nyári divatértesitője már elkészült, melyből egy példányt
ingyen és
bárkinek
f W E I N E R és G R Ü N B A Ü M
udvari szállítók egyenruhái áruházában mindennemű k a t o n a i felszerelés beszerezhető. Legfinomabb minőség, tökéletes kivitel, feltétlen megbízhatóság, jutányos árak, félszázados üzleti elvek. Budapest, IV.,"Kristóf-tér 8. sz.
IRANOS
KEK r
1
Ruhamosáshoz a legjobb kékltő-szer!
MindenOtt kapható I
Hochsinger Testvérek végy. gyára
Budapest, VI., Rózsa-L. 85.
bérmentve
szivesen megküld.
1903.
XIY. évfolyam.
T
, IEBJEIEI IIIBEB lASÁRItr. Előfizetési feltételek: Egész évre _ ... kor. '20.— Feiévre... ... ..! _ Negyedévre
» »
Egyes szám á r a 40
10—
POLITIKÁI
5.— fillér.
ÉS
IRODALMI
SZERKESZTI K I S S
•
18/695. szám.
JÓZSEF.
SZEMLE.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
BUDAPEST, VIII., Röck Szllárd-utcza 18. s i ;
H i r d e t é s e.k felvétele
ugyanott.
Kéziratok nem adatnak
vissza.
Budapest, .május hő 3.
Krónika. E x 1 e x. ....
— ápr. 30.
Most, miután benne vagyunk, s rémes következéseivel jobbról balra s balról jobbra nem kell fenyegetnünk egymást, nyugodtan bevallhatjuk, hogy az az exlex nem is oly rettentő dolog, — s ha négy esztendő előtt borsódzott belé a hátunk, az csak azért volt, mert az akkori exlex mindenféle egyéb hátborzogtató dolgokkal volt összekötve. Valójában, ha, mint most, a közönség megmarad egykedvűnek, a kormány s a többség . türelmesnek, s az ellenzék ily rossz lelkiismeretüen a saját bátorságától' huzódozónak: az exlex igen kevés változással fog járni a mi polgári életünkben. Nem szólva arról, hogy a miniszteri felelősség, amily nagyszerű fogalom, olyan tartalmatlan — mert ugyan mit lehet még tenni egy felnőtt és magándolgaiban tisztességes emberrel, ha már egyszer megbukott ? — a huszadik században, mikor a rend s a szervezettség fogalma még a forradalomnak is jelszavává lett, nem képzelhetni esetet, melyben valóban rossz néven vehetik kormánytól, ha, bár , meghatalmazás nélkül is, a tisztviselőket fizette s az állampapírok szelvényeit beváltotta; egyéb jogtalanságot vagy törvénytelenséget pedig hosszú ideig nem kell a mi kormányunknak elkövetnie, még ha nem egypár hétig, de egypár hónapig tart is az obstrukczió. Igaz, őszre ujonczozni kéne, azonfelül adót is kéne szedni. De az ujonczokat, addig ameddig, pótolni lehet a régebbi felajánlások tartalékosainak behívásával, adóból pedig két évre is elég, ha a régebben megszavazott költségvetések adóhátralékait behajtjuk.
ilyenformán nincs az a közmunka, közdolog vagy közkiadás, melynek az • exlex miatt komolyan meg kéne akadni. Igaz, volnának mégis kiegyezési ügyeink Ausztriával, s meg kellene kezdenünk a szerződési tárgyalásokat a velünk gazdasági összeköttetésben álló külső országokkal. De végre-is: ha a kiegyezés már hetedik éve- stagnálhat, elstagnálhat még egy fél esztendeig, s bármily jó volna a külfölddel szerződnünk, ezek a szerződések csak ugy volnának - jók, ha a külföldnek is szüksége volna rájuk — ekkor pedig -a - külföld is méltóztatik kiböjtölni az időt, amikor rend lesz nálunk, csakúgy, mint ahogy mi is alkalmazkodtunk például a német birodalmi vámtarifa változatos hányattatásaihoz. Egyszóval: nem mondom, 1 h o g y az exlex valami paradicsomi állapotokat igér — de viszont amúgy sincsenek oly paradicsomi állapotaink, hogy az exlex valami nagyot ronthatna rajtuk. " ••••.."
• . . -. Nyájas olvasó, veheted észre, hogy ez a gondolatmenet homlokegyenest ellenkezik a móddal, ahogy most a kormány felől szokás az obstruáló ellenzék -lelkiismeretére hatni, hogy az ő mókázó politikáját megváltoztassa. A kormány s az ő támogatói, tudhatod,- azzal akarják az ellenzéket megszorítani, hogy lefestik a rettentő veszedelmeket, melybe viselkedése az országot belesodorhatja. Ismerjük el, hogy ez a hangnem becsületes kötelessége a kormánynak, becsületes kötelessége minden kormánynak, s általában minden aktiv és felelős politikának. De a nem aktiv s a nem felelős politika nem tartozik e taktikát követni — nem különösen akkor, mikor a többség mai becsületes álláspontjának a végül való győzelemre éppen abban látja a biztosítékokat, hogy az exlex, hála istennek, nem jár majd semmi nagyobb megrázkódtatással, ami azt jelenti,' hogy az ellenzéknek nem lesz mivel-revolvereznie a kormányt s a többséget, s ezek, ha külömben állják türelemmel, még igen hosszú ideig követhetik azt Mindehhez joga .van a kormánynak — egyéb- az egyszerű, s mindenek felett semmi következéssel s koczként pedig? Egyébként a dolog ugy áll, hogy vagy más- kázattal nem járó taktikát, hogy megvárják, mikor unja fél évtizede minálunk az állam amúgy sem tesz semmit az meg az ellenzék a bolondozást, s mikor mászik ki valami országért; amúgy is csak abból élünk, amit a korruptsá- ürügygyei a helyzetből, amelybe belemászott. E z a taktika gáról s könnyelműségéről nevezetes Deák-korszak az annál helyesebb;-mert ez az egyetlen, • mely kormány és országba beépitett és befektetett; azt az állítólag néhány többség elől nem zárja el az utat, hogy annak idején milliós beruházást, melyet a legutóbbi expozé ígért (s ami, maga is odanyújthassa a kezét,. hogy az ellenzéket partra mellesleg mondva, csak igen csekély részében u j beruhá- segithesse. '• • zás, javarészt rendes budgetáris kiadás, csak kiszorítva az ! E Türelemre a hatalom annál inkább köteles, mert ő budgetbeli helyéből) — ezt a - néhány • milliót úgyis meg kell értenie a pszihológiai okokat, -melyeknél-fogva harapófogóval kellett kiszedni a mi egyensuly-őrző és az ellenzék az ő mai helyzetébe - belesodródott; Meg kell adósságtól irtózó szatócs-finánczpolitikánktól, amely titok- értenie, hogy először is, minálunk az ellenzéknek bizonyos ban boldog lesz, ha e kiadásokkal nem lesz kénytelen; fokig- - mindig • igaza- van,-' még -dualista' és • hatvanhetes
•282 szempontból is, azokon az áldozatokon és viszásságokon fölül, melyekkel egy más állammal való unió jár, a mi közös ügyeinkben és vonatkozásainkban s mindabban, ami lemondás és engedmény ezek következtében a szivünket sajgatja, jó kilenczven százalék az olyan, ami nem folyik szorosan a törvényből, nem következik szorosan az unióból, ami nélkül, egyszóval, igen jól el lehetne képzelni egységes nagyhatalomnak vagy akár államszövetségnek is Ausztria-Magyarországot, s csak azért van meg nálunk, mert másoknak úgy tetszik. Másodszor pedig minden magyar ellenzéknek hagyományosan igaza van, éppen a négyszáz éves osztrák nevelés következtében, mely hozzászoktatta a magyart ahhoz, hogy a kormányt idegennek tekintse, a többséget árulónak, s amit az ellenzék meg tudott szerezni, azt nyereségnek tekintse, akármilyen uton jutottak is ehhez. Persze, hogy ez a felfogás nem állhat meg a magunk husa-vére kormányzattal és többséggel szemben; persze, hogy ez a rakonczátlansági hagyomány egyik legfőbb megakasztója annak, hogy a magyar állami és kormányhatalom megerősülésével maga a magyar államiság is megerősödjék. De mit tegyünk, mikor becsületes és eléggé nem tisztelhető hazafias megfontolásból maga a többség s a kormány riad mindig vissza, az utolsó pillanatban attól, hogy a kormányzati és többségi hatalmat az ellenzék korlátlansága rovására erősítse, mert nem lehet tudni, mikor eshetik megint ugy, hogy ez a hatalom megint idején lesz, a támogatói megint — árulók lesznek, s az ellenzék küzdelme nemzeti védekezés lesz ? Persze, hogy nagy baj, hogy a magyar ellenzéki gondolat a Lengyel Zoltánok monopóliuma lett, — de Széli Kálmán igen becsületesen és igen okosan jár el, ha a türelem legvégsőbb- határáig elkülönbözteti a magyar ellenzékiségét annak mai bérlőitől, meggondolván, hogy volt idő, mikor Deák Ferencz és Andrássy Gyula is ellenzék volt. Van erre még egy oka is, éppen a mai kormánynak és kormányzatnak. Összefügg avval az okkal, mely, ha, mint fennebb kifejtettük, egyfelől lehetségessé teszi az ellenzék egyszerű és erőszakosság nélkül való kibőjtölését, másfelől szinte illedelmi parancscsá teszi. Ez az ok megint csak az, hogy Magyarországon az állam -— háztartásának egyensúlyát féltvén — már jó ideje igen keveset tesz csak az ország összeségeért, amit az ujabb regime azzal tetéz, hogy, a tiszta kéz politikáját emelvén kormánypolitikává, az egyes embereknek sem juttat sokat. F z bizonyára dicső, fenséges és szükséges dolog; bizonyára első föltétele annak, hogy Magyarország erős jog- és kulturállam legyen; bizonyára nem frázis a Berzsenyi szava, hogy az állam talpköve a tiszta erkölcs — d e , ne tagadjuk, a tisztátalan erkölcsből a tisztába való átmenet igen-igen keserves, különösen a mi szomorú nincsetlenségünkben, melyben az egyéni korruptságot s megvásárolhatóságot nem lehet oly szigorú mértékkel mérni, mint a boldog nyugati országokban, ahol az emberek részint gazdagabbak, részint ezer és egy módjuk van a rendes megélhetésre, állami koncz nélkül is. Valljuk meg, • hogy közéletünk megtisztulásán aránytalanul gyengébben lelkesedünk, amióta megindult, mint amily indulatosan köve-
teltük ; s a nép az ő választó szabadságának pénzzel való kijátszatásán aránytalanul kevésbbé volt elkeseredve, mint van most, mikor a szavazatáért nem kap semmit. Akik a régi hatalomtól pénzt, befolyást vagy szabad' lopást kaptak, még megtehették, hogy ugy tegyenek, mintha lelkesednének a dualizmusért s akár a Hentzi-szoborért is; most igazán nincs okuk igy tenni, de sokkal szontyolodottabbak is, hogysem e komédiához kedvük volna. Innen a hirtelen támadt kurucz-szimpátia az ellenzék nemzeti követelései iránt, melyekért ugyan nagy könnyelműség az országot alkotmányos veszedelmekbe vinni vagy legalább is életműködésében megakasztani, de melyeknek jó kilenczven százalékában az ellenzéknek alapjában igaza van. Ezért parancsolja nemcsak az okosság, de a méltányosság is a türelmet s a békés kiböjtölést, s Széli Kálmántól ezért erő és tudatosság az a várakozó taktika, melyet a belecsördítők s a kraftmájerek oly rossz néven vesznek tőle. Censor..
Harag. — Antiié Vivanti. — Oly szőke mint a nap, és b ü s z k e / b á t o r . Én térdet hajtok, úgy imádom. Megreszketek fölzendülő szavától, S legyőz, ha kék szemét mosolygni látom. Nem Mily Mily Mily
tudhatom még, lelkünket mi v á r j a : új, édes gyönyör varázsa ? meg sem álmodott mámornak árja ? őrült csókok perzselő parázsa ?
Hogy még a vészes végzetek mit adnak, Kitudni ezt meg sem kísérlem, De fájó, engesztelhetlen haragnak Emlékét őrizem szivembe' mélyen. Egy este egymagunk voltunk a. házban . . . — Arczán a tűz sugára bolygott, Az ajka reszketett szerelmi lázban, Gyöngédén, szenvedélyesen m o s o l y g o t t . . . Ugy érzém : meghalok e pillanatba' A vágy végig vonaglott rajtam Kiszáradt torkom' marva, fojtogatva, S csak néztem őt, de nem nyilt szóra ajkam . . . Fölkelt helyéről, elszánt volt, de sápadt S arczát elfordítá előlem . . . . — Nem bírtuk már az izzótűzü vágyat És első csókom elrabolta tőlem. Midőn bágyadtan karjában pihentem A végtelen csókok hevére Lágy, édes lankadás zsongott szivemben S fehér arczom lehajtottam szivére. „Még nem bocsátok néked" igy susogtam, S lelkem küzd fájó g y ö t r e l e m m e l : Oh mert a sok, forró, lángízü csókban Azt a legelsőt többé nem lelem fel 1
Gábor Andor.
283 Szép ajkára czifra szók. Mint a tükör, csillanok, Mert nem érzi a szivében.
Makai Emil hagyatékából. A Nemzeti Színház könyvtárában előadásra vár a nagy Calderon egy bájos vígjátéka, melynek magyar czime :• Két szék közt a pad alatt. Ezt a darabot a Makai Emil ragyogó verseiben fogja megismerni a közönség, amelynek 'itt- mutatóval szolgálunk az elhunyt költő e pompás- munkájából. — Ez a részlet •az I. felvonásból való szerelmi párbeszéd.
BEATA:
Elhiszem, de csak, ha szépen Mosolyog . . . Egy kevés Boldogtalan epedés Még mulattat. De ha sok, Ah, maguk unalmasok 1
FÉLIX : FÉLIX :
Nem szeret, de mondja, mért nem ? Mi lehet az ok, nem értem 1 BEATA :
Még kicsúfol! Hát nem érdemel Más jutalmat ennyi h ű s é g ?
. BEATA :
Kell a. szerelemhez o k ? Ha szeretném, azt hiszi Lenne okom rája s o k ? •
Az, hogy hű még, érdekel. De hogy érdem ? — Együgyűség Hinni, hogy a szerelem, Mint a kalmár, mérlegel Serpenyőjén jót, gonosszat, S jutalomként kegyet oszthat. Hála, részvét, kegyelem Legyen-é a szerelem ? Nemde nem ? Hiszen ha érdem, Hogy ön annyit küzdött értem, Hogy naponta könnyet öntöz-: Rég vonzódnom kéne önhöz. Nem, a szerelem bolondos Könnyű pille, mely a gondos Kézzel ápolt rózsatő helyett Ott röpül a pipacsok felett. Száll, ahogy a szellő lengeti, Ezt imádja, amazt megveti.
FÉLIX :
Sok talán nem. Egy piczi. . . BEATA :
Nincs a szerelembe' józan Akarat vagy értelem. Egy szeszélyes, végtelen Tenger az . . . FÉLIX :
Mibe fogózzam, Én szegény hajótörött, Álmok romjai fölött ? Sűrű, lombos tölgyfa volt Egykor a szerelmem. Óh de mért hatolt Büszke fővel a magasba, Hogy a villám csapja, nyesse, Hogy a szélvész hányja, vesse Vissza lombjait a gazba! . Most' silányabb még talán, Mint a csípős, csúf csalán.
FÉLIX :
Ön a szív mélyére lát. Nem leszek terhére hát. Isten önnél . . .
BEATA : •
Mért olyan követelő ? Tenne inkább, mint a sas, Kinek égig szökelő Szirt se volt elég magas És büszkén ott bontja széjjel Szárnyait, ahol a nap A tolakodóra csap, S mint a pelyhet perzselé el. Úgy zuhant le a magasból. Törpe semmi lett a sasból. Óh, de nem rí, nem jajong, Haldokolva is r a j o n g : Lezuhantam, elenyésztem — De a nap szemébe néztem. FÉLIX :
• Győzni szóval könnyebb önnek, Mini nekem. Sietve jönnek
Ugyancsak az első felvonásból való a következő jelenet melyben négy lovag egy szép leány feladta kérdés megoldás val verseng. :
i ,
!
BEATA:
Megnyitom a megkezdett vitát. Tárgya: mi a szerető szivek, Legnagyobb gyötrelme ? E virág Lesz a pálma. Nos, ki győzi meg Úgy a társait, hogy minden érve Mint gyümölcs a naptól, meg van é r v e ? LEONELLO:
Gyötrelemnek legnagyobb Szeretőd ha elhagyott. S mint napfényre néz a rab, Nézed azt, ki boldogabb.
1*
•284 FÉLIX :
Annyi könnyet ,vajh' ki, ont Mint akit a kedvese
Tj
Sajna — nem szeret v i s z o n t ? Minden gyötrelem mese Üdv az átok — mérve e h h e z : Nem viszonzott szerelemhez. DIEGO :
Gyötrelem — én úgy találom, Minden megvalósult álom, Minden, ami véget ér, Vágy, amely a révbe tér S éli aranykorszakát! Ami nem változhat át Se kaczajjá már, se könynyé, Csak szokássá, csak közönynyé, Gyötrelem, ha nincs gyönyör, Mely nem u n o t t ; gyötrelem Az, ha s e m m i sem gyötör, Ha bukás meg győzelem Jóbarátok. Gyötrelem : Élni egy elégedett Nyárspolgári életet, Mely derűs, felhőtelen. Mint az álom megzavarva É d e s e b b ; vagy mint a lég Zivatartól felkavarva Pazarabbul ontja még Balzsamát — úgy minden élet Szép gyümölcse akkor érett, Ha van f é r g e : egy kevés Kín, lemondás, szenvedés.
BEATA:
Mind igen nagy gyötrelem, Igy nehéz lesz döntenem. RODRICO :
Semmi mindez. Még a vénség Az se szörnyűbb gyötrelem, Mint a nyomorult szegénység, Rongy, czafat — mily förtelem ! Zseb, amely mindig üres — Akkor inkább ne szüless. Mert a koldus-szerelem Csont az ebnek, mag verébnek, Gályarabnak kegyelem. Húszszor gazdagodj elébb meg, Ha szeretsz, mert sok, nagyon sok Pénz kell ahhoz. Nincs vagyontok: Nincs leánytok! A szerint, Mennyi a tőkéd kamatja, Más a női csők zamatja. Mert a pénz körül kering Rang és érdem* hír, szerencse, Minden akörül tolong, Épp a nő legyen bolond S a szegényeket szeresse ?
A százados köpönyege. I r t a : MOLNÁR FERENGZ.
Egy éjjel arra riadtunk fel, . hogy tűzoltók mennek el a ház előtt. Trombitájuk szava fölverte.. az utcza éjszakai csöndjét. Az ablakhoz ugrottunk és .még láttuk őket, ahogy lekanyarodtak a ' körútra, vad vágtatással, izgató trombitálással, fáklyájukat • lefelé fordítva., Az ilyen látvány kissé mindig felizgat. A rohanó szekereken álló fekete alakok, a trombita, a lobogó fáklya, a g a l o p p . . . Nem tudom, más is igy van-e vele, de én mindig hátraszegem ilyenkor a fejemet, nagyon elkomolyodom s ugy érzem, hogy tele vagyok daczos bátorsággal. Akkoriban nálunk lakott a családom egy jóbarátja, Hoffenreich százados, most csöndes, vidékre temetkezett katona, akkor még élettel teli fiatal ember. Átmentem hozzá a másik szobába és láttam, hogy ő is az ablaknál áll. — Nagyon szépek a pesti tűzoltók — mondta, s én észrevettem, hogy ő reá is hatással volt ez a hirtelen jött, hirtelen elmúlt fantasztikus látomás. Aztán leült az ágya szélére. — Van nekem egy emlékem — mondta — amely mindig eszembe jut ilyenkor. Akkor történt, amikor itt állomásoztam Pesten, az üllői-uti kaszárnyában. Egy este megszólal a telefon és jelentik, hogy a külső soroksárimon kigyulladt egy kis gyár. Valami Beiml-féle petroleumgyár volt, kisebbrangu telep, amelynek az igazgatóját ismertem. Egy famíliánál szoktunk volt összejönni, ott ismerkedtem meg előbb a feleségével, aztán vele. Az asszony nagyon szép volt, olyan csöndes, mindig egy kicsit szomorú szép asszony, s én nagyon érdeklődtem iránta. Ő éppen csak ugy bánt velem, ahogy a nagyon értelmes asszonyok szoktak csinos, fiatal tisztekkel bánni, mindig mutatta egy kicsit, hogy- ő nem olyan, akinek legkevésbbé is imponál az egyenruha. Elég az hozzá, szép asszony volt, én meg fiatal voltam, nagyon megtetszett nekem. De mondom, bosszantóan kevésre mentem nála. Képzelheted, milyen érzéssel fogadtam tehát a parancsot, hogy szedjem össze a századot és szaladjak ki vele a külső soroksári-utra, kordont állani az égő gyár körül. Miközben kifelé mentünk, egyik romantikus terv a másik után buzdult fel bennem. Már láttam magamat, ahogy bemászom az égő házba és karjaimon hozom ki az ájult szép asszonyt. Valóban, szerelmes katonaembernek gyönyörű szituáczió volt. E g y fordulónál aztán megláttuk a tüzet. Egészen vörösre festette az eget, oly magasra csapkodtak az égő petróleum lángjai; a gúlába rakott hordók ugy égtek, mint valami rettenetes nagy máglya. Erre a látványra még izgatottabb lettem. Gyorsabb lépéssel mentem a csapat élén, körülöttünk szaladtak a külvárosi kiváncsiak, trombitáltak a tűzoltók és én ugy mentem oda, mint aki valamely hőstett véghezvitelére indul. Hogy a gyár elé értünk, a tűrhetetlen hőségben felállítottam a kordont. Magam pedig bementem a telepre, ahol egy kis dombféle emelkedésen állott a tűzoltóparancsnok, kis táborkarával. Bemutatkoztunk egymásnak és én megtudtam a következőket. A tüz onnan származott, hogy az egyik nagy benzintartó felrobbant. Ez meggyújtotta a másikat, aztán meggyuladtak a hordók, aztán a desztilláló műhely és most már minden égett. Az árkokban fel-felcsapó, nagy vörös lánggal égett a petróleum, s a hordók nagy pukkanással egymásután robbantak fel. Megtudtam, hogy a parancsnok már lemondott a gyárról és csak az igazgatósági épületet akarja megmenteni. Ebben az épületben voltak csak emberek,. . mert a munkások már rég hazamentek a gyárból. Az igazgatóság kis földszintes házában lakott az igazgató és a
•285 porosz vegyész, még ennek a nővére.' Maga, az igazgató nem volt itthon. Budán volt a részvénytársaság elnökénél, konferenczián. Már érte mentek és most. várták. A tűzoltók ennek a kis háznak fordították valamennyi csövüket. Ropogva szakadt ki a csövek torkán a viz. és meglepetten láttam, hogy ezek a tűzoltók oly jól czélöznak; mint a tüzérek. De nem lehetett segíteni a kis házon. A parancsnok a "vállát vonogatta és lemondó mozdulatot tett a kezével. Azt •mondta: • • .— Isten, irgalmazzon szegényeknek, akik-ott benn vannak, .." . . - •,. s -.<• . . Végigfutott a hátamon a hideg. Ebben a pillanatban nagyon, tele -vpltam elszántsággal s képes lettem volna az égő hordókon át berohanni a házba, hogy kihozzam az asszonyt. Lehetőleg nyugodt hangon kérdeztem:. , ,. — Ki van a házban? : , — Azt m o n d j á k - ^ - felelt a parancsnok — hogy az igazgatónak a ' felesége,, meg a cselédei, aztán' a másik szárnyon a • vegyész, meg a nővére. Megint mondta: — Az Isten'irgálmazzon nekik. Tehetetlenül álltunk ott s én sirni tudtam volna ettől a tehetetlenségtől. Közben erősen dolgoztak a csövek, ujabb tűzoltók jöttek, megérkezett. a nagy gőzfecskendő és a budai őrség. Az. igazgató m é g ' mindig nem jött. Körülbelül egy negyedóráig tartott ez a -rettentő állapot, amikor aztán a parancsnok igy szólt:. ,,'. — Azt hiszem; innen oldalról meg lehetne kerülni a. házat. • -.: : ' E g y lépést tettem előre. '.....; — É n m e g y e k . — mondtam. .: . -•••-. A parancsnok rám nézett, .elmosolyodott, aztán, .vigan • mondta: J — Hát jó,, menjünk^ Adjátok ide az asbest-köpenyemet. , Ráadták a hófehér asbestköpenyt, kiadott "néhány parancsot, amelyek nyomán különböző sípjelek hangzottak félj s aztán megindult, oldalt. kerülve, a , h á z felé. -Olyan volt a hosszú, fehér lepelben, mint valami középkori keresztes lovag. Én utána indultam, én utánam meg néhány. . tűzoltó jött. Izzó fadarabokon lépkedtünk, s. a föld oly forró volt, hogy égette a talpamat. Nagy vízsugarak kisértek utunkon, jobbról-balról két tűzoltó vágott utat fecskendőjével a zsarátnok közt. Aztán odaértünk a házhoz, de már ekkor vizes kendő volt az arczunkra kötve. Nehéz, fojtó, füst terjengett a forró levegőben, s időről-időre minket is leöntöztek a tűzoltók. A kis háznak azonban már vége volt. A teteje bedőlt, • izzó, kis lángokkal égő gerendák meredtek ki belőle, nem jött • belőle más hang, mint a tüz sziszegése, meg később az a sustorgás, amit a parázsra csapódó vizsugár hallatott. Bementünk a kapun. Legnagyobb meglepetésemre egy élő ember jött velünk szembe. A porosz vegyész nővére volt, öreg, csontos lány. Azt hittük, hogy őrült. Dadogott, folyton a fejéhez kapdosott s valahogy meg tudta velünk értetni, hogy u g y menekült meg, hogy a pinczébe rohant s ott volt' mostanáig. Sirt, nevetett és az öcscsét kereste. Magunkkal vittük, s az egyik- tűzoltónak kellett fognia a. karját,. hogy be ne rohanjon mindenik ajtón az égő bútorok közé. Nagy munkával tudtunk csak előrehaladni s valóságos istencsudája volt, hogy az egyre hulló tüzes fadarabok, meglazult forró téglák nem bántottak. A tűzoltók az igazgató lakását vették munkába, s néhány perez múlva bemehettünk. Az első szobában semmi emberi nyom. Csak tönkreégett bútorok, félig beszakadt mennyezet. — Meirr Gott, mein lieber Gott! — sikoltozott az öreg lány.
A következő szobát is megnéztük a fáklya fényénél. De itt se volt senki. Éppen át akartunk menni a harmadikba, amikor az egyik:tűzoltó felkiáltott: — Parancsnok ur, kérem! . . . Odafordultunk. A tűzoltó a földre világított, ahol valami fekete tömeg feküdt. Jobban megnéztük és akkor lehetett látni ennek a megszenesedett tömegnek az emberi formáját. . — E z e g y . ember — mondta a parancsnok. . . Aztán közelebb hajolt hozzá és meglepett hangon mondtá: .... Két ember. • Valóban, két ember volt: Ráismertem a szép asszonyra, •aki itt a-'halálban is rémületes erővel szorított magához egy férfialakot. — Viktor, Viktor! — kiáltott az öreg lány és a földre vetette magát. A vegyész volt. Ugy feküdtek ott a földön szénné égve mind 'a ketten, görcsösen összeölelkezve. Még igy, a halálban; is • csupa szerelem volt az ölelésük. Látszott, hogy az. utolsó pillanatban összeölelkeztek, csókolták egy1 mást és ugy égtek meg. Könny futotta el a szememet. Szótlanul néztük ezt a csudás titkot, amelynek ily nagyszerű módon kaptuk meg á megoldását. Csak a szegény öreg német lány sirt kesér'vesen, a fekete emberre borulva. A hátunk mögött kiáltozás hallatszott az udvarról. Most érkezett meg Budáról az igazgató a részvénytársaság elnökével. Állati ordítással kereste a feleségét, nem bánta a gyárát, a házat, a munkásokat, nem bánt semmit, csak a feleségét akarta látni-. Az öreg lány megismerte a hangját. — Az igazgató jön — kiáltott — az istenért, ezt meg ne lássa valahogy . . . Most jutott csak - eszünkbe, hogy ezt nem . szabad látni az igazgatónak. A parancsnok elvesztette a hideg' vérét, és izgatottan szólt: — Ezt nem szabad látnia . . . De borzadtunk a gondolattól, hogy valaki kézzel érintse a két megégett szerelmest. Az igazgató hangja már a kapu alól hangzott, ahogy siró orditással egyre a . felesége nevét kiáltotta. . . — Csináljanak- valamit — könyörgött térdenállva az öreg léány. — Ezt nem szabad látnia . . . ezt nem szabad mégtudnia ."V :' • ' Lassan levetettem a köpönyegemet. E pillanatban azokra az estékre gondoltam, amikor a szép asszony mellett ültem a . szalonban és vállának. finom domborulását néztem, meg a szemét, meg a száját . . . Nagyon meg voltam hatva. Alig jött ki a szó a számon, ahogy mondtam: — Talán ez jó lesz. É s gyöngéden rájuk teritettem a köpönyegemet. ,Az,egyik tűzoltó meggyújtotta a fáklyával, s egy perez múlva magasan lobogó lánggal égett. U g y éreztem, hogy most gavallér voltam. Annyival csak tartoztam ennek a szép asszonynak, hogy' az utolsó titkát a katonaruhám lovagi diskréciójára bizzam. Különb, dolgot akartam érte cselekedni, de ha nem lehetett, hát legalább én adtam neki szemfedőt, hogy tisztán maradjon meg az emléke az ura előtt. A szemfedő már nagy lánggal égett, amikor szakadt ruhában, halálsápadtan megjelent köztünk a férj. A többi úriember hátul húzta, hogy baja ne essék. É n aztán félrevonultam és a csoport mögött kimentem a századomhoz. De nagyon, nagyon büszke voltam, amint a tűzoltók közt elhaladtam. Tele volt a szivem. Ezt mondta Hoffenreich százados és egy kicsit elnézett az ablakon át, a túlsó házak fölött. — No és aztán? — kérdeztem. Vállat vont. — Aztán nincs tovább — mondta egyszerűen.
•286
Krónika II. Tavaszi hullámok. — május 1.
ifi
Idem mester, aki most szárnyaszegett ambiczióval regényírásra adta magát, a minap igy szólott hozzám: ;— Ifjú barátom, az interview. és a report. velem fognak sirba szállni. Hiába köpi a markát, olyan hitelés informácziókat és nyilatkozatokat mint én, sohasem fog szerezni. Idem mester az én mesterem és szavát illő csüggedéssel fogadtam. De aztán föllobbant bennem a becsvágy: nem, próba nélkül nem adom meg magamat! És nyakamba •vettemaz univerzumot s összeállitottam az alábbi intervievvt, melynek értékét vagy értéktelenségét a regényírásra sülyedt Idem mester Ítélete alá bocsátom. 1 A kérdés, melyet tisztázandónak véltem, a következő: — Mit tart Exczellencziád május elsejéről ? A feleletek pedig a következők: A májusi retek: Meg fogja engedni, hogy némiképpen rezervált álláspontot foglaljak el, ugy is mint névrokon, ugy is, mint agrárius. Elfogult vagyok, beismerem. De ha a húsvéti tojást kérdezné, az is elfogult feleletet adna, csak nem ismerné el. ő ugyanis- merkantilista. A fölvetett kérdésbén csak egyetlen erintkező pontja van a két. közgazdasági irányzatnak s ez abban a viszonkérdésben fejezhető ki: mi közünk nekünk május elsejéhez? Neki niiícs köze hozzá, mert húsvéti, nekem nincs közöm hozzá, mert májusi vagyok. Ez már magyar sors. A tengeri nyul nem tengeri, az ivó pohár nem iszik és a májusi retek már áprilisban élte le tavaszát. Mindazonáltal nekem szilárd .meggyőződésem, hogy ez igy jól van, mert az ellentétes törekvések épp ottan egyenlítődnek ki, ahol.egyiknek sincs keresni valója. Május elseje szerintem az a nap, amelyen valamikor boldog .lesz a magyar.
ne mulaszsza el nevemben üdvözölni az én istenemet és uramat: a közönséget. A szemetes ló: Május elseje ? Nyehehe, dupla munkanap — szemét a kocsin, szemét a fülem tövében. Minden szemét, ebből élünk és ezen halunk meg. A barometer: Egyetlen biztos pihenő napom. Akkor mindenesetre leszállhatok. Az ex-lex: Kissé idegenül érzem magamat ezen a napon. Az én rendes, megszokott napom január elseje szokott lenni. Tisztelem, becsülöm május elsejét, de újév napja nekem kedvesebb. Akkor gr'atulácziók között foglalok helyet, ilyenkor legfölebb vezérczikkeznek rólam. A vezérczikkek pedig igen igazságtalanok, mert isten csapásakép panaszkodnak fölöttem, holott soha az országban annyi boldog ember, mint az én kormányzásom alatt. Nincs adó, nincs exekuczió, az idén nincs sorozás. Most látom csak, hogy igazi május gyermeké vágyok mégis, mert amig én vagyok, addig az élet nem más, mint állandó majális. Az ellenzéki: Reszketek haragomtól." A kormánypárti: Félek bátorságomtól. A varróleány: Vajas kenyér reggel hat órakór — ó, ez költészet! A vénleány: Minden évben reméltem, hogy jövőre más véleményem lesz május elsejéről, most is ezt remélem. A szoczialista: Ez a nap a mienk, mint a zsidóké a hosszú nap. Az évet meg nem reformálhatjuk, de május elsejét magunknak hóditottuk. Ön-' kicsinyli ezt? Éppen háromszázhatvanötödrésze az egész életnek. Ma egy napunk van, ha isten éltet, lassacskán kezünkbe keritjük a többieket is. A nyári vendéglős: Hagyjon nekem békét — május elsejére szerzem be a legtöbb hust és mérem ki a legkevesebb porcziókat. Május elseje: Az ördög vitte' volna a kötelező örök ifjúságot! Van ma tavasz? Nincs. Van ma vidámság? Nincs! Van ma poézis ? Nincs. Ellenben hurczolkodás van. Miért nem mehetek már penzióba? Simplex.
Az ibolya: Ne is kérdezze. Valamikor nemcsak az "első, hanem az .egyetlen voltam. Akkor tettem szert a szerény ibolya czimére. De persze olyan bolond már nem •vagyok, hogy csupa szerénységből hagyjam a nyakamra A tudósok a természettel szemben olyanok, mint a gyermekek nőni a másikat. A másik mindig tolakodó és gyűlöletes. •a tengerrel szemben, akik a tengerből egy csöpp vizet merítenek Nekem ugyan nem árthat, a világ tudja, hogy ki vagyok kagylóikba. Newton. * én, de világ hálátlan is. Ő voltaképpen most csak divát, a publikum szeszélye. É n azonban a szerelme, az izlése Ha politizálni akarsz, olvasd a mai újságot, ha filozofálni, vagyok. Mivel is szoríthatna ki pozicziómból. Se nem olvasd a tavalyi lapokat. Sarccy. szép, sem illatos, hogy azt gondolja, hogy van illata? * Hahaha, ez nagyon jó viccz volna. Hallóm különben, hogy Nagy művész az, ki eltudja rejteni gondolatait mikor beszél, mostanában lópassziói is vannak. Ezt igazán nem irigyés feltudja tárni őket, mikor hallgat. .lem tőle — különösen május elsején nem. Arscne Houssaye. * Vagy ugy, hiszen május elsejéről kell nyilatkoznom. Valamikor azt hittem, hogy ez a tavasz isten gyönyörű Több gondolatolvasó van, mint. gondolatiró. napja, ma már tudom, hogy- olyan elseje, mint bármelyik Lavcdan. * más. Gázsinap s legfölebb még házbér napja. -Mégis megünneplem. Ilyenkor kirándulok Tahira és fogadom ?a . Nem a nők hűtlensége tesz bizalmatlanná irántuk, hanem tavasz hódolatát. Ött nemcsak az első, ott még az egyet-a miénk. Bourget. len is vagyok. Ha ezt a véleményemet kiirja az újságba,
•287
» Szivem.«
M á j u s elsején.
I r t a : JEAN VIOLLIS-
Emlékezés, téged köszöntlek, Mikor e megszokott helyen A szerelem legszebb havának Legelső napját verselem. Szívemben újra föllobog ma Az elfelejtett, drága múlt, A nagy idő, mikor szeretni Szivem először megtanult. Vagy még előbb . . . gyerekkoromban, Mi szép volt május elsején, Mennyi virág volt a világon, Szívemben mennyi volt a fény! Az ördög tudta, mi áz élet, Zöld volt a föld; kék volt az ég, Mily csodaszép volt ez a nagy nap, Mikor tízesztendős valék! Utóbb, a sejtés szent korában, Első szerelmem, hogy kitört, Az ifjú május első napján Kettesben ittuk a gyönyört. Csókok tüzében majd elégtünk , S a jóbul sohsem volt elég . Mily gyönyörű volt ez á nagy nap, Mikor húszesztendős valék! Ma, istenem, de más a helyzet S nem is nyugszom sehogy belé, Lassan, de bizton közeledvén A tisztes harminczöt felé. A láng, igaz, még nem aludt ki, Szivem bohém-szív. Még mulat. De már erőt vesz rajta olykor A bús filiszter-hangulat. A napsugár bárhogy ragyogjon, Bárhogy nevessen rám az é g : A május első napja többé Nem az, mi v o l t . . . tiz éve . . \ rég ! Tán a virág sem oly szines már S a dal szivembül kifogyott, Mily közönyös lett ez a.nagy nap, Mióta vén fiú vagyok,-
(2) A vásári zaj már messziről kivehető volt. Az - utcza végén fekete és kék tömeg hullámzott és zsibongott a nap verőfényében. Belevegyültek á tömegbe. E z a rész volt a sertésvásár, hol az állatok nagyjából összetákolt s szalmával, ugy ahogy behintett rekeszek mögött szorongtak. Az árusok'pedig kívül gyülekeztek,, különféle vidékek viseletében. A korlátokon tuf rózsás bőrű, rengő háju kövér disznók aludtak a földön s süldő malaczok tolakodtak egy rakásba, hogy helyet szorítsanak maguknak. E szines és illatos sokadalom közt egy rettentő sovány, bélpoklos koldus furakodott elő a kordájával,. érdes hangon könyörögve alamizsnáért. A lárma és ' tolongás mind nagyobb lett s az árusok és vevők olcsó szivart rágva igyekeztek rábeszélni egymást. • — Százkettő! — Még az ördög öregányjának sem. —- Majd ha f a g y ! — No akarja húszért? — Tizenhatért! .— ,Tizennyolczért. — Isten neki, de csakis magának. S. hatalmas, kérges tenyerekkel kezeltek s előránczigálták a blúz alól a nyakon függő bőrzacskókat. ' , Arra jött egy ember, kinek rézcsöbör volt-a fején, e g y ' k e n y é r "az egyik kezében, egy. dinnye és két nyárs a másikban, nadrágjának zsebeiből pedig zeller-kötegek kandikáltak ki. No meg egy vasas végű botja is volt. Beleütközött egy másikba, ki egy makacskodó' borjúval viaskodott. Ennek is botja yolt. Mindaketten elestek. Lárma, disputa, káromkodás . . . Azután felálltak egymással- szemben, l s egymás fejét kezdték püfölni, szépen fölváltva, mintha csépeltek volna. Az elsői suhintásra lerepültek a kalapok, a másodikra már vér .folyt. A huszadiknáJ a dinnyés.ember két Jépést hátratántorodott s közönyösen konstatálta: — . ' E z a kutya belyükasztotta a kobakomat. Azután nyugodtan felszedte a csöbröt, a dinnyét, a kenyeret, a zellert s eltávozott, a. másik pedig nagy elégtétellel törülgette zsebkendőjével véres haját. j Séverin végre megunta a zsivajt. Kezdetben kíváncsian vegyült ugyan a tömegbe, de most, már fáradtságot kezdett érezni. Nehéz volt a feje. Elkezdett álmodozni, s ismét' átélte emlékezetében a tegnapi édes perczeket. Szerette volna titkát bizalmasan közölni Olivier : vel, de ehhez csendesebb helyet kellett volna keresnie. — Nem mennénk? ajánlottá Oliviernek. „Ez a kedves fiu, akinek nem volt akarata,- nyom-' ban beleegyezett. Ott hagyták a vásárt. Az utcza-tele volt néppel, a korcsmák pedig zsúfolva parasztokkal, akik elvégezvén dolgaikat, hatalmasan faltak s már részegek -voltak. Egyik-másik rekedt hangon dalolni is kezdett. Szépen eldalolgatnak és iszogatnak igy estig. •
Már szinte látom, még tiz évet A végzetem, ha ad nekem, Lesz nékem is már feleségem S öt neveletlen gyermekem. •S mindent feledvén, a dadával A feleség, az ifjak, én : Égy komfortáblin a ligetbe Megyünk majd május elsején !
Heltai Jenő.
*
.
^Séverin és Olivier odaértek a hidhoz,' a vásári mérleghez, melyen mindenki ellenőrizhette • az állatok és a gabona súlyát. Séverin megrántotta Olivier kabátját. ^— Ne nézzük meg, hogy mint dolgozik Lacaze apó? — Nem bánom . . . de vásárkor is dolgozik? r— Bizony! dolgozik . . . fütyül ő a vásárra. Lacaze valamikor szépirás-tanár volt a kollégiumban. Szegény ördög volt, de sokat, tartott a rangjára. Volt egy kis -szőkéje, két kilométernyire az országúttól, melyet vedlett ruhájában; szinét vesztett nagy kalapjában maga munkált meg. Séverin és Olivier sétájának nem egyszer- az volt az egyedüli czélja, hogy Lacaze apót bámulják. a dolgában.
•288 Elindultak. Séverin a pajtására nézett, aki gondtalanul fütyörészett. — Tegnap este, .mondá . zavarodottan, a parkban voltam. Csönd. — T e sohasem jársz oda? — Soha, mondá Olivier. — Miért nem? : — Hát csak. — Sohasem kérted a mamádtól? . . — De kértem. . ' — S mit mondott? .„ ,'.' .,.;. . : — Azt mondta, hogy ne járjunk , oda, m e r t . . . . — Miért mert? — Hát semmiért. Mert csak .; — É s te ebbe b e l e n y u g o d t á l ? ' . . . , . t .. . . — Bele. Este úgysem szoktam unatkozni ...,. Lefekszem, a mamám kiviszi a gyertyát, én meg. azzal, mulatok, hogy kinyitom az ablakot, s elnézem, hogy mint járják a szúnyogok a bolondját a gázlámpa körül. . — No mert én mindennap elmegyek • a parkba, mondá Séverin. -Csönd. • , '-!.- ' — Esküdj meg, hogy nem árulod el, amit mondok. — Esküszöm, mondá Olivier elcsodálkozva.. Ha jnem tudom mi lesz, nem adom tovább. ,'V.' — Hát . . . szerelmes vagyok. .' — Ne mond . . . Mint Romeo és Júlia ? • ,• — Ugy. Szeretek egy kis lányt. . — No, no, szivem. . .j " — Mindig ott. van a kertben,, .rózsaszín ruhában, buzavirágos kalapban'. Szőke hajá van. — Hogy hivják? -! : — Nem tudom. • . • • . . . \V .' — Nem biczeg egy kicsit ? •' . .; ! Séverin szemréhányólag. nézett rá-. ;" • / . : — Lehet. . ... J . . .''Tjf : : — Akkor Barrau Bernadetté lesz. Ügyre; bajusza van a bonne-jának? . '. i — Azt hiszem, az.. '. •);; — Ismerem. Ott lakik a mi . utczánkban; Sohasem kisérted még hazáig, hogy megtudd ? v . j; — Nem jutott eszembe. . : . . ' ; . . ; ' , — Akarsz eljönni hozzájuk? ; — Hát lehet? kérdezte Séverin pirulva. ' .. — Hogy lehet-e? Majd megmondom neki,,1 hogy hivjon meg. Meglátogatod a .vidéken. Két hét múlva nagy uzsonna lesz a birtokukon... . • L —i — Ha kieszközölhetnéd.. • ,• . . . ; — Hát persze, hogy. ki. Sok fiu és leány -leáz ott'. Leduc biztosan ott lesz. . , • ; — Leduc ? ' ., — Az, aki velünk tanul. Vagy nem szereted?, _ '. — Utálom, mondá Séverin. El volt ragadtatva attól a gondolattól, hogy nemsokára bizton érintkezhetik kis barátnéjával. De roppantul bántotta, hogy Leduc is ott lesz. • ' — Az az utálatos Leduc . ; . Azután sokat jár oda? ... — Ugy lászik. De nem hiszem, hogy a ' leány szeretné. — B e r n a d e t t e ? . . . Annak hivják? De szép neve v a n ! De szeretnék vele megismerkedni. Azután nem szóltak többet, s némán ballagtak egymás mellett, legfeljebb el-elmosolyodtak, ha..egymáshoz ért a kezük. Az ut kihalt volt.. Ilyenkor . m i n d e r i p a r a s z t •a városban van. Nem járt arra más,- csak e g y . asszony, aki lapulevelet tett .a fejére a nap heve ellen, meg egy kerékpáros, aki nagy, vörös kezeivel igazgatta gépét.
A nap roppant forrón kezdett tűzni. — Gyerünk haza, mondá Séverin. S a két fiu lassan visszaballagott, anélkül, látták volna Lacaze apót.
hogy
III. Séverin pár napig jóleső izgatottságban élt. Reggel rendesen hétkor távozott hazulról, táskájával a hóna alatt, zsebredugott kézzel. A kert kis rácsos kapuja édesen csukódott be, a füveken szelid harmat rezgett, a kakas bizalmasan kukorékolt, s csőréből alig észrevehető párázat áradt ki a hüvöses őszi levegőben. A fiúnak minden édes, bizalmas, megható volt. A könyveit szelesen lóbálta, neki-nekiiramodott, tele tüdővel szivta be az üde levegőt, s jóleső érzéssel töltötte el,' hogy oly egészséges. Minden reggel elment kis barátnéja háza előtt, mely komoran, szinte fekete külsővel s erősen bemohosodott tetővel vonult meg egyik mellékutczában. Az ablakok még zárva voltak. Sehol senki. Ahogy a fiu elhaladt mellette, többször visszanézett, azután ugyancsak loholt a kollégiumba, mely a városnak éppen a túlsó végén volt.' Persze hogy elkésett, s a fölvigyázó büntetést rótt r á : — Séverin Joncidal, ötven, sor pensum az elkésésért. Szó nélkül ment a helyére, mert hiszen a barátnéjáért büntették meg, s szinte szánakozva nézte a fölvigyázót. Oly édes vólt érte szenvedni, s oly boldogan zárta magába a szive-titkát. E z volt az első gyönyörűség életében, mely lelkét erősebb izgalomba hozta. Ezekben a- napokban rendesen, jókedvvel dolgozott, mert alig várta, hogy Bernadettenél uzsonnáihasson. Azt mondta neki Olivier: — Hiába is mégy a parkba, nem fogod többet látni, mert. náthát kapott. Séverin elhalványodott. .— N á t h á t ? . . . Te, ne hazudj! Csak nem súlyos a Baj? — T e bolond. .Czukrozott kátránypirulát szed, s attól elmúlik, mire itt lesz az uzsonna napja, mondá Olivier, megveregetve barátja,-vállát, mint a nagyok szokták. Séverin otthon komolyan akart foglalkozni valamivel. Akármivel. De nem ment, mert ha boldogságára gondolt, mindig fölragyogott a- szeme. Ilyenkor átfogta a térdeit, s tekintete czéltalanul révedezett a nagy ingaórán, vagy a kék égen. Különösen a vasárnap és a csütörtök volt rettenetesen hosszú. Hogy üsse agyon ? Csak nem szórakozhatik az utczán, melynek semmitmondó arczai csak untatták. .Otthon m a r a d t ' tehát, s ' mig az anyja szomszédolt, ő a konyhában lábatlankodott Eulália szakácsné körül. — Látom, hogy unod magad. No majd én adok dolgot, szemelj lencsét, mondá a vén hölgy. S Séverin nagy komolyan végezte ezt a fontos föladatot. A szakácsné ezt' azzal hálálta meg, hogy gesztenyét sütött neki. A csöndes együttlétet néha egérczinczogás zavarta meg. — Hol az ördögbe lehet az a Minet'te? Tudniillik a macska. De az kint tekergett valahol. Séverin lencseszemelgetés közben elábrándozott. Mit csinálhat most Bernadette? Kire gondol? Náthás-e még? Mikor küldi a meghivót? Mikor ebbe a sok kérdésbe belefáradt, akkor Eulália ránczos arczára nézett, s konstatálta, hogy sohasem lehetett oly szép, mint Bernadette. Pedig mennyit köszönhetett a vén cselédnek. Mintha most is látná kis vaságyának a csipkéin keresztül, hogy mint virrasztott mellette a hű dajka. Mintha most is látná, hogy mint köti meg főzelékszagú kezével a nyakkendőjét s
'289 azután a füstölgő lámpa mellett rákezdett a régi-régi mesére: »A Nyomorúság és a Könyörületesség összeházasodtak, oszt' akkor lett egy fiuk. Oszt' ugy hivták a gyereket, hogy Pécaire . . .«
rekkel szemben tehát, akiket nem ismer, tartsa magát s ne beszéljen sokat. Séverin amúgy is el volt fogulva s ezek az intelmek még jobban azzá tették. — Mindenekfölött pedig arra figyelmeztetlek, hogy ne edd ugy tele magad créme-mel, mint múltkor a nagybácsinál. Joachim Laplace, a kertész is barátja volt Séverin— Bizd csak rám mama. nek. Rövidre nyirt szürke szakálla befödte az egész arczát. Bántotta, hogy az anyja oly kis gyereknek tartja, Az volt a szokása, hogy sohasem felelt az embernek, hanem De bántotta az is, hogy rövid térdnadrágban kellett hosszadalmas monologokba kezdett, s ebből kellett kihá- Bernadettehez mennie, holott a többiek valószínűleg panmozni a feleletet. Csütörtök délután négy órakor Séverin tallóban lesznek. ott lábatlankodott a kertben. Joachim éppen uzsonnáit, Szinte kedvetlenül indult neki; ez a nap, melyet — kenyeret és vöröshagyannyira várt, nagyobb csamát, — mikor megszólalt lódással járt, mint gona rács csengetyüje, s bedolta. Sokkal boldogabb lépett rajta a levélhordó. volt, mikor még türelmetSéverinnek megdobbant a lenkedett s lázas sóvárszive, mikor a kék borigással festette ki magának téku levelet átvette s ola jövőt. vasni kezdte: Az uton minden ürü»Bernadette Barrau gyül szolgált neki arra, kisasszony nagyon örülne, hogy lassan menjen. Nem ha Séverin Joncidal ur akarta magát beporolni, jövő csütörtökön megtisznem akart kiizzadni, voltatelné látogatásával uzsonképpen pedig rettegett atnára, a Martinét-majortól a helytől, hova azelőtt ban, a bourdon - blanc-i ugy vágyott. Néha meg uton.« is állt, elbámult az országSéverin rohant ki a utat szegélyző fákon, a sziklás utakon lefutó vadkonyhába, bezárkózott s szőlőkön, a másik oldalon tízszer is átolvasta a szálelterülő végtelen lapályon, kás kis betűket s összemelyet itt-ott, a messze csókolta. távolban facsoportok tar»... nagyon örülne, kítottak, jelezvén, hogy ha megtisztelné...* Végott tanya, vagy kisebb telen meghatottság fogta falu van. el a lelkét, mintha valami misztérium, titokzatosság, Szive megdobbant, a fogadalom, vagy ígéret mikor a Martinet-major áradt volna a sorokból. első házait megpillantotta. Az ajtón zörögtek. Olivier leírásai után nyomEulália volt. ban ráismert Bernadetteék — Mi bajod van? házára, mely egy park közepén terült el s két Semmi válasz. torony díszítette. — Csak nem vagy rosszul ? Miért reteszelted A nagy kapu tárvabe az ajtót ? Eltörtél valanyitva volt. mit? No majd ad neked Séverin félénken ina mamád, ha hazajön. dult neki a gipszszobrokS elcsoszogott. Sékal szegélyzett fasornak, M A K A I EMIL S Í R E M L É K E melynek végén, a ház előtt verin vagy huszszor ela makói temetőben. olvasván a levelet, leveegy csoport ifjú és leány gőre vágyott. A levelet zsibongott, mellényzsebébe rejtve átment a kerten, ki a városba, melyre Egy kutya mérges csaholással ugrott neki valaéppen rá kezdett borulni az alkonyat. A szive túláradt hónnan. megmagyarázhatatlan gyönyörűségtől s félénk lelkese— Jösz ide Pitou? déssel ismételgette magában: »szerelem . . . szerelem ...» Séverin már-már visszaindult, de erre a hangra nekiAzután elszégyelte magát, mert voltaképpen maga bátorodott, kivált mikor megfordult s látta, hogy egy sem tudta, hogy mi az a szerelem. ember bátorítja, aki ott babrált valamit a fákon. — Menjen csak, ne féljen, nem harap. Ahogy a házhoz közelebb ment, a társaság abbahagyta a társalgást, s mindenki őt nézte. Az egyik csoportbán a fiuk és a leányok, a másikban pedig a már nagyobb Derült hangulatban, gyorsan telt el a hét. De mikor fiatalemberkék és hölgyikék. Valaki megszólalt közülök. a villásreggeli után a Martinet-majorba készülődött, nagyon — Ez bizonyosan a kis Joncidal. elkedvetlenedett. Azt mondta neki a mamája, mikor a Azután újra megeredt a társalgás. kalapját kikefélte s egy kis illatszert öntött a zsebkendőSéverin közelebb ment hozzájuk, kalapját kezében jére, hogy kissé még ügyetlen a társalgásban; oly embe- tartva, s ügyetlenül köszöngetve. Olivier, aki már előbb
•290 érkezett, észrevevén zavarát, elébe futott s kezénél fogya vezette a csoport felé: — .Bernadette, bemutatom barátomat, Séverin Joncidalt, kiről annyit beszéltem, s aki nagyon boldog, Hogy önnel megismerkedhetik. Séverine fülig pirult, majd elsülyedt zavarában,- s alig hallotta, amit a leány modott: ; — Monsieur Séverin, enyém a szerencse, s nagyon örülök, hogy eljött a Martinet-majorba. Azután azt érezte, hogy egy édes puha kezecske szoritja meg az övét. Alig tudott egyebet hebegni néhány érthetetlen szónál. — Séverin Joncidal ur, mondá Bernadette nem mim den ünnepélyesség nélkül, ime barátnőim: Ezilda Perez, Juliette Alabert, Denise Cousinet, Félicia Nollet és Émilie Fontange; továbbá Roger Leduc ur, akit ismer, azt hiszem. (Folytatjuk.)
i:
Krónika III. Középkor.
, — májas 1. c
A Középkor újraéledéséről, avagy halhatatlanságáról suttogunk egymásnak hátborzongató meséket s á napi krónika, mint valami kísérteties kinematogramm, szolgáltatja hozzá az ilusztrácziókat. S valóban, mikor a karthauziakat látom klastromuk kápolnájában térdelni és imákat mormolni, rá sem hederitve a rájuk törő katónákra, akik egyenként fogják és rántják el az oltár mellől: a Középkor mered reám sápadt, fanatikus arcz^val. Amikor Csehországban reverendás tisztelendő urak egy ujságczikk miatt és egy távirattal kezükben rátörnek reverendás testvérükre és testvérüket, az érsek nevében, megragadják és börtönbe vetik: a Középkor lobog felém autokrata violencziájával. S ha e képektől elfordulok s belenézek a történelmi Középkorba, akkor az ismétlődő képekből látom, mennyire meg van halva a Középkor és mennyire nem igaz, hogy a holtak föltámadnak, vagy az élők nem halnak meg. A Középkor szép. Fölcsillanó mása csakugyan <5tt mutatkozott a grenoblei klastromban. Ahogy ott összekerült szerzetes és modern államhatalom: a szimpátia, );a részvét és tisztelet egészben' a Középkor kreatúrái felé hajlik. A sápadt barátnak a hideg kőhöz való ragaszkodása, a brutális államraison, mely betöri kapujukat,% lemondás és a nélkülözése kapuját, valóban középköri kép. A szerzetesek megtestesítik a rajongást és a halálig való kitartást hitük mellett, az államhatalom képviseli;.a gondolaton és szabadságon való kérlelhetetlen keresztül gázolást — ad majorem hominis glóriám. ".> És az érsek, aki börtönbe veti a ' plébánost! Egy hamis irás alapján egy ' ártatlan embert. Hogy van az érseknek manapság börtöne s egy polgárt, aki foglalkpzására nézve pap, nem hazája, hanem foglalkozása törvényeivel és hatalmi eszközeivel lehet üldözni: ez is: valódi! Középkor. Hogy ilyesmi van, arról én nem' tudtam és nem tud felőle ezer ember közül egy sem! És konstatálván e visszatérő jelenségeket, én, aki
azt hiszem és vallom, hogy a Középkor váltotta ki az emberből a' legszebb tulajdonságokat, az' igazi nőiességet és az igazi férfiasságot, a sötétség uralma alatt látom legdicsőbben dolgozni és érvényesülni az emberi észt, csalódottan és megnyugodva gondolom: biz ez csak huszadik század és nem Középkor. Szinház és nem világtörténelem, disznóság és nem fanatizmus. Azok a karthauziak olyan szelid, békés és nyájas háziiparosok, akiktől megvonják a liczencziát, azok a kapujukat zuzó műszaki katonák olyan jól nevelt világpolgárok s az a zord állam .tele van humanitással, joggal, törvénynyel és igazsággal, hogy aki a Középkorra gondol, csak olyan hasonlatosságot találhat közte és a mi korunk között, mint az ember és a majom között. Micsoda martalóczok és micsoda mártirok ezek! Ej, a Középkorban láng csap ki a kolostor minden ablakából, a katonák körülállják a komor épületet és visszavetik a kifelé menekülő macskát is. A szerzetesek zsolozsmája kibúg a lángtengerből, tüz nyaldossa körül az oltár és szenesedett holttestekből röppen fel az égbe a hivő, az elkinzott, a megváltott lélek. Ilyen olcsón a középkor nem adott vértanu-koszorut! A mai emberek a huszadik század gyermekei, nem tudnak ölni, mert félnek a haláltól. Ma minden megszelídült, az erőszakosság is, az igazság is, az igazságtalanság is. Minden korban az emberek csak akkora kegyetlenséget követtek el, a mennyit maguk is elbirtak. Ez az enervált kor nem tür el semmit, csak olyat, ami el is múlik. Szabadságvesztést, koplalást, lelki kint, mert a lelke erősödött, de testi nyomorúságot, halált soha. A kerékbetörés nem azért szűnt meg, mert győzött a humanitás, hanem mert ilyen látványt a mai ember nem bir végig nézni. Még az akasztásnak is azért támadnak ellenségei, mert ezt a proczedurát sem birják már el a mai idegek. Középkor az, amikor az emberek meg tudnak halni és tudnak ölni az igazságukért, vagy az érdekeikért. Ma? A karthauziakat ünneplik és kergetik helyről-helyre, mig valahova vetődnek, ahol uj kápolnát és uj pinczét építhetnek maguknak. És Kohn érsek, ó Kohn érsek! A papi börtön és az inkvizicziója 1 A Dreyfus-pör -revíziója idején milyen gyerekes, apróságos kis daczoskodás az egész. A Középkorban az az ártatlan plébános nem szabadulna ki, a kakas sem kukorékolná utáiina. És a derék Hoffer plébános, aki igazi bűnösnek jelentkezett az ártatlanul vádolt helyett, sem vólna személyi hir a helyi újságban. Bujdokolna vadon rengetegekben, vagy szintén penészednék a föld alatt, az ártatlan testvér és visongó patkányok társaságában. Nem derülne, ki semmi, nem kutatnának semmit. Ma rossz, igen rossz dolga van a középkori csendőrökkel dolgozó papoknak és ugyan könnyű és ugyan olcsó a penitenczia. Az ember játszik a Középkor formáival, de nem játszik az életével, az ember ma sokkal inkább a földé és a föld is sokkal inkább az emberé, semhogy a Középkor, ez a komor, merész ostroma az égi birodalomnak egyébképen, mint halvány és primitiv emlékreflexekné! egyebet produkálhatna a mi korunkban. S-r.
•291
SOLUS ERIS. Regény. Irta:
AMBRUS
•• ZOLTÁN. (19)
Hiába, nem tudtam elfelejteni, mennyire hatalmában volt a ^szőkének, ha csak egy pillanatra is! És ha a szőke eredményeket érhetett el, hát én miért ne ? 1 . . . E z bizonynyal közönséges lélekre valló gondolkozás, mert ha egy kicsit kényesebb vagyok, — s a barátság, melylyel Kata megtisztelt, bizvást kényessé tehetett, — ama vasúti emléknek el kellett volna vennie a kedvemet minden léhaságtól. Aki barátságot tud fakasztani egy rend-: kivüli lélekben, csak lealacsonyítja magát, ha olyan kegyek után futkos, a melyekben a gyorsvonat első osztályú utasai közül talán akármelyik részesülhet, föltéve, hogy a pasasér szemrevaló legény, ügyes és vakmerő. De, azt hiszem, bizonyos helyzetekben ez a gondolkozás menthető. Ha valaki huszonnyolcz éve ellenére, sok cseresznye-ajku kisértés közepett, az anakoréták életmódjára van kárhoztatva: megtörténik, hogy el-elcsuszamlik s tévelygésében megkoczkáztat olyan lépést is, amelyre nem a lelke, nem a jobbik énje unszolja. Aztán nem ez az egyetlen mentségem. E g y másik mentségem, amely okvetetlenül javamra szól, a z : hogy a fürdőn csak megerősödtem a gyanúmban és kételkedésemben, s hogy mindaz, amit a szép aszonytól hallottam, csak bátorított a kalandra, s nem hogy észre téritett volna, ellenkezőleg, szárnyat adott a képzeletemnek. Történni nem történt semmi. De majdnem kezdettől fogva a legkényesebb témákról beszélgettünk, s é beszélgetések során a . szép Valéria olyan különös nézeteknek adott kifejezést, amelyek, azután, hogy eleinte nagyon megleptek, lassankint -ugyancsak aláfütötték a reményeimnek. Mindjárt a legelső alkalommal mondott egyet-mást, amire nagyot néztem. A fedett sétaúton találtam; egy padon ült és olvasgatott, szokása szerint meglehetősen szórakozottan. Mialatt hamarosan letárgyaltuk a kastélyban legutóbb történt apró eseményeket, rápillantottam a könyvére. Egy ujabb franczia regény volt, a'melyet véletlenül én is olvastam. • Akkoriban mindenki olvasta ezt a könyvet. A meséje az, hogy egy asszony, férjének a távollétében, átkutat egy nyitva felejtett fiókot, s az ott lelt irományokból megtudja férje titkait, többek között azt, hogy hitvestársa tizenhárom év óta számtalanszor megcsalta. Természetesen felháborodik, de a férj messze jár, s az asszony mágánosságában, önkéntelenül vizsgálgatni kezdi a lelkiismeretét, emlékezetébe idézi a multat minden részletével, s lassankint rájön, hogy noha. ő nem követett el házasságtörést, mégis sokat vétkezett a férje ellen; rájön, hogy neki'is vannak titkai, amelyeket elrejtett a férje elől, amelyeket sohase vallána. be senkinek. Ez végül arra az elhatározásra birja, hogy nem fogja szétbontani a házassági köteléket, s férjének sohase fogja elárulni, hogy titkait megtudta. Már nem emlékszem, melyikünk volt az, aki a beszélgetést ráterelte a könyvre és a könyv Írójára; talán én. De arra határozottan emlékszem, hogy a szép Valéria, miután tüzetesen megvitattuk a regény álapeszméjét, áttérve a nagy általánosságokra, a következőket jelentette ki előttem, akit még alig ismert, akivel akkor mindössze harmadszor beszélgetett:. — Minden Intézmény közül a házasság a legerkölcstelenebb. Mert hazugságra kényszeríti azokat, akiket öszszefüz, s mert megöli, vagy gyűlöletté változtatja át az egyetlen isteni eredetű valamit: a szerelmet. Az emberek
igén sók gonoszat eszeltek ki a czélból, hogy megrövidíthessék a többieket, de a házasság az erpberi találmányok leggönoszabbjai közül is kimagaslik. —' Talán nem is emberi találmány —• vitatkoztam a szép asszonynyal. — Az állatok életében sok jelenséget látni, mely erősen emlékeztet a házaséletre. A vaddisznó ur az egynejüség hive; a rozmár hölgy, miután fölnevelté kicsinyét, tavaszszal fölkeresi a rozmár urat, azt a bizonyost, akire hálával és szeretettel emlékszik. — Nem vitatkozom, és megengedem, hogy az állatok beérhetik a házasság intézményével is. De az emberek, már tudniilik azok számára, akik méltók az »ember* névre, a1 gondolkozó, az érző, az erkölcsös lény számára valami okosabbat kellett volna kitalálni. ' Megkérdezhettem volna, hogy: ' — A bárónénak talán a »szabad szerelem« az ideálja? És ha igen, el tudja képzelni ezt a formát a jelen másnemű társadalmi viszonyai között ? . . .' stb. " De nem az volt a czélom, hogy meggyőzzem, hanem hogy tűrhetőnek találjon. S azért igy feleltem: — Sajnos, ez mindeddig nem sikerült. S a repülőgép bizonyára hamarabb meglesz, mint ennek a kérdésnek a megoldása. — Elég nagy szerencsétlenség minden nőre nézve. Mert neki csak akkor szabad rendeltetése szerint élnie, ha aláveti magát ennek az erkölcstelen nyűgnek. A férfi persze. segit magán. Ha van esze, nem házasodik meg. . — Megtörténik biz az a legeszesebb emberekkel is. Lehet, hogy ideiglenesen az ilyen is elveszti az eszét, de aztán visszanyeri. — Igen, vannak eszes emberek is, akik megházasodnak. A gazemberek. Ezek elmennek a vásárra, s megkötik az alkut azzal a nyugodt elhatározással, hogy a másik szerződő felet, ha kell, erőszakkal is rá fogják kehyszeriteni kötelessége teljesítésére, viszont ők soha se?rimi szin alatt nem fogják teljesíteni az elvállalt kötelezettséget. ' :k — De azt csak megengedi a báróné, hogy vannak jóhiszemű vőlegények is? ;i "— A szamarak. Akik mások, a józan- nőtlenek szamára házasodnak meg. Ezek között akad egy pár jóhiszemű. f — Az ördög nem olyan fekete, mint a. milyennek a báróné mondja. £ — Ön nem hiszi, amit mondok? Nézzen szét az ismerősei között és mutasson nekem egy férjet, aki nem gazember, vagy nem ostoba. Természetesen az ostobák vannak többségben, mert az ő táborukat jelentékenyen erősíti az, hogy vannak ' gazemberek, ákik egyszersmind ostobák is. - ' — Én azt hiszem, hogy van olyan férj is, aki szerelemből vagy szeretetből házasodott meg, becsületesen teljesiti minden kötelességét, és végül nem bánja meg, mert nem kell megbánnia, hogy megházasodott. .. — Édes istenem, én nem mondom, hogy nem akad egy-egy kivétel, valahol a Spitzbergákon. Vagy az aranykorban, mint Philemon és Baucis, ámbár nem hiszek az öreg Philemonnak . . . különben Baucis asszonyságban se bizom. De lássa, több ezer esztendővel kell visszasétálnia a rpultba, hogy egy általánosan ismert, elfogadható példát idézhessen. Csakhogy én nem a csodaállatokról beszélek; nerfi szólok most a szárnyas lóról, a főnixről, az egyszarvúról ; arról beszélek, amit magunk körül látni. £ — És nem lát egyebet, csak mankón járó • betegeket . . . meg gonosz betegeket, akik mankóikkal agyonverik a feleségöket ? . . . . . — Olyanformán. De nem csoda. Mert azt ön is elismeri, ugy-e . . . vagy azt se ismeri el, hogy megházasodni ostobaság?
•292 — Sok esetben mindenesetre. De elképzelek eseteket . . . — Ám vegye ki a kivételeit és maradjunk a szabálynál. Megházasodni ostobaság, vagy mondjuk szelídebben: megházasodni nagyon koczkázatos, nem eszélyes, nem tanácsos dolog, mert ebben a sorsjátékban igen nagy betétet kell fizetni egy olyan ígérvényért, a mely a legtöbb esetben nem nyer, minthogy a temérdek szám közül csak igen keveset húznak ki. Néha az ostobaságnak is szerencsés a következése; vannak burokban születettek, akik rendesen nem érdemlik meg a szerencséjüket. De hagyjuk ezeket; azt ön is elismeri, hogy: a sokaság vészit. Nos, aki vészit, megérdemelte, hogy veszítsen. Ugy kell neki; mért koczkáztatott olyan sokat a kétes, vagy helyesebben mondva: a joggal nem is remélhető szerencséért ?! Csak egy vonást emelek ki a sok közül; az egyik .legfontosabbat. Miért házasodik meg a legtöbb ember, már tudniillik a tisztességesebbek ? A mellékes czélokat nem tekintve, azért, ugy-e, hogy asszonya legyen, aki az övé és senkié másé? No, és mit mutat a tapasztalás? Azt, hogy száz asszony közül kilenczvenkilencz megcsalja az urát. — Teringettét! — kiáltottam fel, nem annyira meghökkenve, mint inkább felvidulva — kilenczvenkilencz ! : — Mondjunk csak nyolczvanat. Adok önnek még tizenkilencz ártatlant, bár a számítást optimisztikusnak tartom. De a szám nem fontos. Szóval a legtöbb asszony még ezt a legelső követelést, a házasság' alap-föltételét se teljesiti. Ezt mindenkinek látnia kell, aki egy kicsit szétnézett a világban.' Már most azt kérdem öntől: micsoda szemtelen önbizalom, vagy más szóval: mekkora ostobaság kell ahhoz, hogy a többször emiitett jóhiszemű vőlegény boldogan mosolyogjon és azt mondja magában: »Én :az a századik leszek, akit nem csalnak meg!« — Bocsánat, csak azt mondja, hogy; »En a hiisz közé fogok kerülni; a nyolczvanhoz semmi közöm.'« : Es ez már nagy különbség. Áma számítás szerint, amelyben megalkudtunk, minden ötödik legény kiszabadul a veszedelemből ; miért ne remélhetné egy jóképű, derék, fiatal és nem ostoba legény, hogy az öt közül ő lesz az ötödik, mikor a többi négy bőven kikerülhet azok sorából, akik rászolgáltak, akik nem törődnek vele, akik megöregedtek, akik utaznak és csak két év múlva jönnek haza és igy tovább ? — Ön tréfál, én pedig komolyan beszélek, s az ön fiatal legényének azt mondom, hogy neki se sokkal több a jó esélye, mint például azoknak, akik rászolgáltak. Mert az egész világ segítségére van annak az asszonynak, aki a férjét ki akarja játszani; s az egész világ rajta van, hogy az ön fiatal Bartoloja észbe ne kapjon. (Folytatjuk.)
Egy sir. O szüleim, kik itt nyugosztok, Ó - j a j , az élet fáj n a g y o n ! Mellettetek pihenni lágyan, Egyetlen vágyam, óhajom 1
Ezt a verset szerető, óvó kéz kitépte a poéta könyvéből és rávéste a sirja kövére.- Sokan olvassák a könyvből, a kőről, igen kevesen. Néhány rokon, a k i . n é m tud felejteni,, néhány idegen, aki talán már nem tud emlékezni, Megható, a holt poéta hogy megóvta egyéniségét még a
siron tul is. Szinte elrejtőzött az enyészetben, ne lássa senki, ne verje föl semmi lármás dicséret, ünneplés. Makai Emil egy ország poétája, de a mult héten hárman, négyen testvérek, rokonok állták csak körül a sirját, mikor kőjellel látták azt el. Egyszerű, szerény, szomorú és művészi emlékoszlop, csonkán, bevégzetlenül, mint az élet, mint a munka, melyre emlékeztet. Szomszédjában az édes anya, mögötte az édes apja alszik, az ékesszóló pap és. mikor fia sírkövét felállították, jámbor zsidók — tizen valának — az ő sirján imádkoztak a fia emlékeért. Igy óhajtotta ő — legyen halálában az övéké és önmagáé. Sirja ne legyen ürügy a czéczóra, emlékezete ne váljék czerimóniává. Az ilyen kivánság minálunk könnyen teljesül. Aki elhagyatva akar lenni, azt könnyen elhagyják. A Kisfaludy-társaságnak, az Akadémiának sem került fáradságába, vagy szomorúságába, föl nem keresni a holt költő sirját. A halál — ez az ő privatissimuma. És költészete soká fog. élni és a fiatal leányok sirva és szorongó szívvel mormolják azokat a csudalágy, iróniába fuló szerelmes verseket, de azért fű. nő a holt költő emlékén, aki letűnt az újságok hasábjairól, aki kiveszett az emlékezetből. Pedig Makai Emilt mindenki szerette, csak senki sem törődött vele. A kis makói paplakból indult világgá és nem terhetett be más házba. Otthonán kivül csak két stácziója volt:-a hónapos szoba és a temető. Magános ember volt, rengeteg barát és jóakaró közepette. Voltaképpen igy váh jól: a sir számára született, hát korán került oda. . Sirja fölött ott lebeg a csöndes élet harmóniája. Nem hagyott el senkit, nem hagyta el senki. Álmodott és dolgozott és munkája is álom volt. Ez túlélté őt, belopja magát az ifjú szivekbe s táplálja bennök a boldogságot, ő, aki soha boldog nem volt és boldog, lenni voltaképen nem is akart. Szeliden és szerényen félrevonult még a tulajdon aspirácziója és vágyakozása elől is. Az ilyen embernek meg kell halnia és legjobb helye egy kis város elhagyott temetője. Ott van, ahova rendeltetett. Menjünk tovább. Az újságokban más poéták, más versekkel, a színpadon más operettek, másoknak a rímeivel. A primadonna elcsicsergi őket és nem gondol a másikra, aki még két évvel azelőtt faragta neki a rímeket. Mi magunk uj tehetségekre vadászunk s örülünk ha rábukkanunk valamélyikre. Szomorú ez a kimúlás az élet aktualitásából, annak, aki látja, de nem annak, akivel megesik. Az a makói sirkő ismét fölvetette az emlékét. Könycseppel -a szemében áll meg előtte egy pillanatra a magyar közélet. Nem mellőztek téged, szegény, barátom, igy kell annak lenni. Nem sokára ismét foglalkozunk veled, kegyeletes kezek összegyűjtik a verseidet és csinálnak belőle összes müveket. Akkor az élet megint kegyeibe fogad és mikor tiszta lesz az emlékezeted ép a nagyságod s ha iskolás az gyerekeknek is meg kell tanulniok a versedet, akkor emléked igazán. meg lesz örökítve. —r.
•293
'INNEN-ONNAN.
Mert irne, hogy minden eltűnt, amit husz cvi lázas hallgatással szerezni lehetett, megkerült, ami addig feltűnt . vala, á .szó; 's ami a szónak szárnyat á d : a frázis, még pedig, fájdalom, á hazafias frázis. Mióta nincs se ház, se ló, se viczinális, se pezsgő, azótá Csávolszky Lajos fölfedezte újra a hazafiúi aggodalmat s mi több: a hazafiúi becsületet. Mert tudd meg, jó magyarom, Csávolszky most a legultrább hazafiak és a legrigorózusabb Catók szerepét játsza a parlamentben. Istenem, ha ezen a réven még egyszer hozzá lehetne jutni az elveszett álomhoz: házakhoz, viczinálisokhoz, négyes fogathoz, pezsgős vacsorákhoz ! . . . S miért' volna ez kizárva a mi szép hazánkban ?
Parlamentária. Önök, akik jelen voltak a fcnyes dunamenti házban, amidőn Széli Kálmán és • Darányi Ignácz elmondották beszédüket; az eseményekről' bizonyára hamis képet alkottak • maguknak,, az újságok révén.-- Az újságok országgyűlési tudósításai ugy közölték ezeket a beszédeket, hogy teljesen logikus és folyamatos volt-bennük a tartalom. Ez hamis kép; mert szem- és fültanu létemre, elmondhatom némi túlzással, hogy ennek a két nagyfontosságú miniszteri fejtegetésnek egy * * * értelme volt. Nem lehetett ott hallani mást, csak zajt és közbe.1 szólást. Nincs az az öklömnyi ember, aki nem tartotta fontosabbA városligeti tó. Egy ujabb elhagyott étappe. Egykor nak,- hogy a neve belekerüljön az újságba, mint megtudni, hogy romantikus helynek tartották, a város népe körülözönlöttc és a kormány tulajdonképpen mit gondol, hogyan vélekedik és galacsinokkal etette a hattyúkat. A bodrozódó habokat csónakok mit szándékozik ebben a nehéz és bonyolult helyzetben. szeldelték, a ladikokban Budapest sporthajlamu mesteremberci A miniszterelnöknek minden mondatát kerékbetörték az ellenzék .ültek. A hajókázás népszerű mulatság volt s igy esett, hogy ifjú óriásai; a földmivelési miniszter mondatait pedig gulyássá a bérlő 6.000 koronát fizetett a pocsolyáért. Azonban semmise aprították. S ha valaki olyan jámbor és jóhiszemű s azt gontart örökké, a tó javarészét ' betömték s igy ez a szórakozás dolja, hogy a kormány tagjainak beszéde talán felbőszítette 'divatját, multa,. akár a kivágott mellény vagy a bő pántallon. az • ellenzéki hazafiak nemzeti önérzetét: az a tisztelt valaki Az emberek nem eveztek s a hattyúk senkit se érdékeltek, a — kérve kérjük — ne olvasson politikát, inkább forgassa bérlő pedig leszállította a bérösszeget, s ma csak 1000 koronát Beniczkyné Bajza Lenke regényeit. Széli Kálmán és Darányi igér a. tóért. Nincsenek többé vidám péklegények és nincsenek Ignácz beszéde olyan volt mint a gyöngéd fuvola, amely szerelmes párok, akik barcarollákat énekelnek. Ma-holnáp a mindjárt a kezdet kezdetén elenyészett és megsemmisült az hattyúk/ fognak dalolni helyettök s akkor mindennek vége lesz. ellenzéki harsonák förgetegében. Mondom: mindjárt a kezdet •A régi mulatságokból rövidesen semmise marad meg: elpusztul kezdetén. Mert a tiszteletreméltó és félelmetes ellenzéki urak a Gellérthegy, a Normafa kidől, a városligetet beépítik és mindjárt nagyon haragudtak, sőt már az előtte való nap bizhovatovább vigadó népet csak a színházak kulisszái között tosan tudták, hogy a miniszterek beszéde közben ők nagyon, -lehet látni. A nép ábrázata komorul, ma vig danák helyett de nagyon mérgesek lesznek. A mi ellenzékünk mostanában szocziálisták beszélnek. a rügyező fák alatt, s a Trieszti nőben rendkívül előrelátó; azt is kiszámítja, hogy mikor fog haraitánezolók helyett sztrájkolok- tanyáznak. Vig nép minden város gudni s nevezetes jelenség: az események e tekintetben mindig legfőbb ékessége: azért s'zub venczionálj'a Velencze a maga igazat adnak neki. A miniszterelnök a katonai kérdés jogtör.énekeseit és álarezosait, ad nekik Páris csillogó ligetet, London téneti adatait fejtegette s a helyzet .súlyát magyarázta. Az ellenszabad színházat és Spanyolország bikaviadalt. A vigadó népnek zék zajjal, gorombasággal és enyhén szólva: közönséges nevenincs, ideje egyéb gondolátokkal foglalkozni s a mibe a nép letlenséggel felelt. Mit beszél itten ? Hallgasson! A Gotterhaltéról • ; szórakozása kerül, igy bőven megtérül más oldalról. A Kruppok beszéljen! Menjen haza a teheneihöz (Sic!) No-no! Ugyanmeg a Maple-ek ezt régen tudják s azért saját költségükön ugyan ! Muszáj maradni!- Muszáj menni! S a többi s a többi, • -szórakoztatják a munkásaikat. Nálunk ezt a momentumot szem ilyen közbeszólások hallatszottak, nagyrészt válogatott együgyüelől tévesztik, mert pénzbe kerül, s mert közvetlenül nem hoz ségekkél. Azok az urak, akik egyenesen Széli Kálmánnak köszönhe-ihasznot. Ebben van igazság, de abban is, hogy ha majd egytik, hogy bejöhettek a képviselőházba, azok zajongtak a legszer a most-'csak szónokló és sztrájkoló népnek igazán kedve hevesebben s lehurrogták a miniszterelnököt. A miniszterelnök (kerekedik vigadni, akkor sokkal drágább lesz ez a mulatság, u.Peel, Fox és Pitt példájára hivatkozott — kinevették. Darányi •inintsem gondolnók és szeretnők. / az ex-lex : gazdasági kárát és anyagi és nemzetközi veszedelmeit * világította még — kinevették. Évekkel ezelőtt a néhai'" meg* * boldogult Csanády bácsi, amikór a jobboldalon valaki Bluntschlira hivatkozott* azt kiáltotta- oda: Keresztanyád térde Bluntschli! } 5 Csongrád napidíja. Csongrád varosat tudvalévőleg a A niai ellenzéknek a keresztanyja térde Peel, Fox, Pitt, nem- tiszta választások díszében megkényesedett parlament méltatzetközi károk és veszedelmek, a kormány, a többség s az Jan'nak mondotta ki arra, hogy a képét az országházában egész magyar parlamentárizmus; bárkivel is viseltesse. Igy nemes Csongrád ábrázata kiszorult . a törvényhozás galériájából. Csongrád nem szavaz, Csongrád . . . * nem obstruál, Csongrád nem interpellál, nem tiltakozik és nem támogat. E bus sorba, hasztalan appellálván ellene, már csak Csávolszky. Ez .a név husz éven át az életrevalóságnak "beletörődött volna a nemes város: de van egy dolog, a mibe beletörődni nem hajlandó és ez az, hogy Csongrád nem kap és az ügyes üzleti szellemnek inkarnáczióját jelentette. Jelentett diurnumut sem. Kérvény érkezett a tisztelt Házhoz — ezt számos házat, sok viczinálist, tömérdek vállalatot. Meg egy politikai napilapot, mindennémü érdek fegyveréül, s termé- nem hozta zászlós deputáczió — amelyben Csongrád városa magának követeli azt a napidijat, amely a képviselőjének járna, szetesen mandátumot és mentelmi kiváltságot. Sok szó esett akkor Csávolszkyról, szédítő karrierjéről, hallatlan emelkedé- ha volna neki képviselője. Igaz, hogy képviselője nincsen neki, de igaz az is, hogy ez nem Csongrádon múlik. Csak szólni séről, vakmerő spekuláczióiról, porppás négyes fogatáról, Lukullust kell és Csongrád küld akár kettőt is és drágábbat, mint az megszégyenítő pezsgős lakomáiról. Minderről nagyon sokat ország akármelyik más kerülete. Ennek ellenében viszont áll beszéltek, csak éppen magának a hősnek nem igen lehetett szavait hallani, a legkevésbbé - közdolgokban, még kevésbbé az is,, hogy a napidij a képviselőnek jár, ha tehát nincsen képa parlament nyilt szinterén. De -a szerencse kereke fordult-. Cviselő; nincs kinek követelni a napidijat. Ez is világos volna, A husz kövér esztendőre, két-három sovány következett s. a negyáltalában nem világos azonban az, vájjon megéri-é a képsovány esztendő megette a kövéret, meg a házakat, a vas- viselő urak munkája a napidijat meg a lakáspénzt, amit kapunak érte?.És ez a kérdés ma kiválóan aktuális. Ha ma megutakat, a lovakat, a fényt,' a pompát, a vagyonnak minden szavaztatnák a többséget, ..vájjon melyik ..képviselő. ér .-többet; .tündöklő látszatát.. Gsakl egyet hém emésztett meg: a spekulácziótl
•294 •az-e, aki van, vagy az-é, aki nincsen, az eredmény tippelése még ott a Házban is kétes volna. A miniszterek szavazata legalább is kérdéses. Ha az országot szavaztatnák • meg, az eredmény kevésbbé volna kétes és ennek alapján a képviselőház pénztárából alkalmasint dupla napidijat kellene Csongrádra küldeni.
ó John Hampton. John llampton egy amerikai milliomos. Amolyan eredendő milliomos, aki már az édesapjától örökölte ezt a szép és kívánatos mesterséget, tehát már kora ifjúságától kezdve volt módja gondolkozni azon: micsoda élet legyen az, amely a milliomosság állapotának leginkább megfelel. És John Hampton, amióta harmincz esztendős lett, egyebet se csinál, mint hogy — friss földiepret eszik. Nagyszerűen osztotta azt be a természet, hogy ami e földön van, mindig van, valahol 6 Lóvágóhid. Az idén fölépül Budapesten az első lóvágó- mindig van tél és mindig van nyár' és valahol mindig terem hid. A ló, amelyet a kocsi elől kifogott a gőz, meg a villám" •friss földieper. Ha Európában nem, akkor Afrikában, ha Afribevonul az élelmi czikkek közé és a husa a maga valóságá- kában nem, akkor Ausztráliában. És John Hampton mindig ott van, ahol földieper van. A passziója kijelöli az útját a nak őszinte bevallásával jelenik meg ott, ahol eddig álnév térképen és megcsinálja az élete programmját. Az újságok a alá kényszeritette az előítélet. A halálon tul nem kell többé komédiáznia, se tehenet, se disznót játszania a mészárszékek1 bolondok rovatában irnak róla és megmosolyogják az emberek, ben és a hentesboltokban. A lónak elvégre mindegy. Ha egy-' akik földiepret csak akkor ehetnek, mikor nálunk nagyon szer fejbeütötték vagy elvágták a nyakát, a ló se kényeS olcsó. És okosan teszik, ha mosolyognak, mert különben többé. Hogy elássák-é vagy rostélyost csinálnak belőle: az sírniuk kellene és még okosabban teszik, hogy bolondnak tartegyre megy. Bizonyos, hogy rostélyost csinálnak belőle. Az első' ják, mert különben nagyon szerencsétleneknek kellene magukat lóvágóhid, azt mondja a fővárosi határozat, csak kísérlet.1 tartaniuk. Mert ha nem hitetnék el magukkal, hogy ez az amerikai milliomos bolond és beteg, akkor be kellene ismerA kísérlet be fog válni. A lóhúst meg fogják szokni azok, akifí a tchénhustól, meg a sertéshústól már elszoktak, mert ez a niük, hogy csak ő boldog, okos és egészséges. Földieper-é hus drága és a pecsenyéjét nagyon Ízletesnek fogják találni' vagy tánezosnő, vágy automobil vagy versenyistálló: ez egészen azok, akik egyáltalában nem szoktak pecsenyét enni. A gőzt egyre megy, a boldogság az, ha az ember megtalálta a maga élete gyönyörűségét és az életét megtöltheti ezzel. Az elsőhöz meg a villamosságot nem véletlenül találták föl és a lovat egészség kell és karakter, a másodikhoz millió és még egy nem a fölöslegesség hajtja a vágóhidra, hanem • a szükség) Minden uj erő, amit a természet a maga titkaiból az embér Vagy több millió. Mert minden van a világon mindig, az rendelkezésére bocsát, nemcsak egy uj gazdagodás, hanem egy illúzió nem hazugság, csak bus megszerezhetetlensége a létező uj hiány pótlása is. Az emberiség háztartásának fölöslege nem' valóságnak, nincs' elérhetetlen vágy, csak eléretlen vágy van. szaporodik, sőt inkább mintha fogyna. íme, a ló munkájának' John Hampton im egy ember, aki a maga teljes életét éli és a maguk vigasztalására elnevezik bolondnak azok, akik megegy részét magára vállalta a gép, de azért az esett ló husá se kerül gödörbe többé, mint régente. Folyvást uj • területekéd" alkuvásokból kovácsolják az ő szegény csorba és szenvedésekfödöznek föl és a föld mégis egyre kisebb lesz. Ezer találmány től rozsdás életük filozófiáját. takarítja meg az ember idejét és a dolgunk mindig sietősebbá; a pihenésünk ideje mindig kurtábbá lesz. Mindent, amit kapunk, megfizetünk vagy már megfizettünk valamivel az életünk öntii*' datlan tékozlásából. Ma mindennapi kenyerünket adja a bűzét- • és eldobjuk a virágot, ha illatát már elszedte tőle a hervadá^'' eljön egy kor, amelynek fia bánatos irigységgel szól az együgyű-
Művészet.
és boldog ősök e pazarlásáról.
>í .
r. A behunyt szemek. A behunyt szemek miatt jelentet^. be semmiségi panaszt e héten egy fiskális. Esküdtszéki tárgyalás volt, szándékos emberöléssel vádoltak valakit, a kinél annyira nyilvánvaló volt a jogos önvédelem esete, hogy az ügyész elejtette a vádat. A pót-magánvádló azonban tovább^ folytatta a harezot, non sine glória militavit, s végül a jelzetÉ semmiségi panaszt adta bé azon a czímen, hogy az esküdtek, közül többen behunyták a szemöket, s igy nem tudták a} tárgyalás menetét figyelemmel kisérni. A védő komolyan hitt, ez érv erejében, s meg volt lepődve, mikor a törvényszékj elvetette a fölebbezésnek ez uj módját. Az eset oly eredeti, hogy nem engedhetjük nyomtalanul az irattárba siklani. Tehát: a nyitott szem a tudás, az igazmondás, a jog, a csukott a^ hazugság, az igaztalanság és a következetlenség. Vagyis nem-, csak Milton nem tudott Ítélkezni, hanem Justitia sem, akinek) a szeme szallaggal volt lekötve. A jogi érzék a szemben vari" elrejtve, következésképpen a messzelátó az uj Justinianus, á rövidlátó pedig zugirász, folytatólag Hatschek az uj Szilágyi1 Dezső, a sólyom pedig az elárvult országbírói szék hivatott! örököse. Mindezt az olcsó tréfát csak azért mondjuk el, hogy. megmutassuk, miszerint nincs az az ügyvédi logika, a melyen még egyet esavarintani ne lehetne és rabulisztikával megtoldani^! nehéz • volna. Hiszszük azonban, hogy a fiskális ur csak buz- ! galomból vetette fel a szem-jogot, s nem kívánja, hogy tételes" törvény legyen belőle, mert különben a bíróságot a tengerészek^, mintájára kellene rekrutálni. Hiszszük, hogy csak túlzott jóakarat ! vetette föl az eszmét, s azért, ha az ügyvéd ur nem vészig rossz néven: szemet hunyunk fölötte. . . .
Szárnovszky. Maga a név mellékes, ma megtörténik egyikünkkel, holnap a másikkal s m é g csak kétségbeesni sem lehet a z eset fölött, mert végre is a legbecsesebb t é n y e z ő t : a z ambicziót revelálja. S z e g é n y S z á r n o v s z k y t a megbántott önérzet kergette halálba: m u n k á j á t kétszer visszautasították ; becsületes unüvész .nem cselekedhetett másként. Igy hát elméje beborult s vele e g y ü t t sorvadt a teste. A halál; a legnagyobb m a g y a r meczenás, v é g r e is m e g k ö n y ö r ü l t r a j t a s magával vitte a z Elysiumba, ahol nincsenek • szobrok és m ű v é s z e t ü g y i tanácsok. Ezzel tulajdoképpen be is volna fejezve a z eset, mégis, u g y érezzük, nem szabad m é g letenni a pennát s tovább kell fürkészni a s z ö m o r u vég okait. Szárnovszky, annyi bizonyos, nem volt elsőrangú művész, ezt m é g ravatalánál sem m o n d h a t j u k el róla. Ü g y e s , szorgalmas, törekvő szobrász volt, de hiányzott belőle a z isteni láng, a z örök erő és a diadalmas ötlet. . Itt is, ott is láttuk egy-egy szobrát v a g y reliefjét, méltányoltuk a kidolgozását, de mikor elhaladtunk mellette, azt éreztük, h o g y mi v a g y u n k ur a szobrász fölött, nem pedig ő rajtunk. E z pedig hiba, mert a néző csak akkor lesz tisztelő, h a leigázottnak érzi m a g á t s meghajolván a m u n k a előtt, ezzel megalázkodást is fejez ki. Szóval S z á r n o v s z k y nem állott a z átlag fölött, a lelke a z o n b a n csupa önérzet és büszkeség volt. E z szükségképpen összeütközésre vezetett, amelynek tragikus következményei lettek. Művész-ember nálunk nem él, akinek a z önérzete nem volna legalább olyan nagy, mint a haja. A m a g y a r r á z a t elég sajátos, mert ott gyökerezik, h o g y olyan m ű v é s z
•295 sincs, aki ne tartaná'szamárnak az egész tisztelt látogató közönséget. Ha a publikum kevés : Rokonszenvvel van az • irók, piktorok és képfaragók iránt, azok meg épen gyűlölik a profanum vulgust, a mely ilyenformán messze szakad tőlük. Ez a kölcsönös ellenszenv nem teremhet gyümölcsöket, hacsak mérgeseket nem. Természetes, hogy mindkét pártnak. igaza van, meg nincs igaza. A közönség sorában sok a művészeti dolgokban járatlan elem, a czigányok közt a tehetségtelen. De ebből a konjunktúrából nem lehet az ártisztika épületét megcsinálni s nem lehet következtetéseket vonni. Sajnos, az utóbbit mind a két párt megcselekszi s igy esik meg, hogy a néző és alkotó között szüntelen csata dul, a mely végre is szertezuzza az egész templomot. A czigánybecsület: ez az, ami ellen irni szeretnénk. Bohémek nálunk voltaképen nincsenek, nem tartunk még ott, hogy a művészet állam legyen áz államban s a szorgalmas méhecskék mellett heréket is eltarthasson. De a bohémség magában véve sem az ecsettel, sem a tollal nem függ össze, s épen nem következés az, hogy a ki reggel hatkor fekszik le és nem tisztogatja a körmeit, egyúttal maradandót is alkosson. ' A francziák megtehetik azt, egyrészt, mert művészeti életük nagy vonásai. megadják a szentesítést a különczködésre, másodszor, mert a gallus amúgy is könnyelmű és czigányabb a czigánynál.,A franczia díjnok, a franczia fűszeres és a franczia segédtanár ép ugy bohém, mint a festő; az angol piktor ép olyan komoly, mint az angol pair. Latolgatva nemzeti és társadalmi vonásainkat, nem lehet eltagadni, hogy az ország bureaukratikus alapon áll, és a hol munkálkodik, ott meghiggadt eszü.. A bohémség csinált virág, a mely olyan idegen nekünk, mint a spanyol táncz, vagy a török nargileh. Nagy iróink és művészeink nem kedvelik a hosszú hajat és bársonykabátot: Jókai, Mikszáth, Fadrusz, Herczeg, Kemény Zsigmond, Eötvös József idegenkedtek ettől a formától és egyébben keresték az egyéni vonásokat. Maga az önérzet még nem jelent művészetet s ezért a tanács határozata könyörtelen, de helyes volt, mikor Szárnovszky terveit elvetette. Ám viszonylagosan ítélve, az areopágnak nem volt igaza. .Miért kellett épen nála a reformácziót megkezdeni? Ahol annyi rossz szobor van, még egy elférhetett, s akkor .talán egy emberélettel is több maradt volna. Ez az érvelés, sajnos, helyes, legalább ami a képfaragást illeti. Az iró helyzete sokkal szigorúbb volt mindenha. A pályázatok többnyire meddők s az újságok különösen fiatal tálentummal szemben szigorúak. Az eredmény mégis mindakét helyen egyforma, ugyanannyi, vagy helyesebben mondva ép olyan kevés jó festőnk, mint irónk van. S ez természetes is, mert nem a kritika teremti a művészetet; akár szigorú, akár elnéző az ellenőrzés, a tehetséget csak az Isten, adhatja meg. Ha tehát a kettő között választani kell, akkor inkább hunyjunk szemet a hibák előtt s ne gondoljuk, hogy bírálni magasztosabb, mint alkotni. • Ezek a teóriák körülbelül azt jelentik, hogy mindén mindegy. Még sincs egészen ugy, mert valamit cselekedni szükséges. Hajdan az emberek az ilyen esetről azt mondották : Művésztragédia — és napirendre tértek fölötte. De ez nem művésztragédia, aminthogy nem szomorújáték az, ha a szorozni nem tudó pénztárost élmozditják hivatalától és a levelezésben járatlan kereskedő 4 pórul 'jár. A kérdés csak az, hogy mikor lépjen közbe az a bizonyos faktor, melyet ma még elképzelni sem igen tudunk. Bizonyos, hogy nem akkor kell akadékoskodni, mikor a pénztárosból már főpénztáros, a kereskedőből tőzsdebiró lesz. Le kell vonni a szomorú dolog konzekvencziáit és megmondani, hogy a művészeti pálya ép olyan lelket ölő, bureaukratikus és immáron gépies munka, mint az utolsó
telekkönyvvezetőé. A piktor portrait-t készít, a szobrász megrendelésből és pályázatból él, az iró az újság rabja. A fantázia szárnyai meg vannak nyirbálva, utai kiczirkalmazva. Aki haladni akar, annak nemcsak lángészre, hanem a hangya szorgalmára és a kigyó bölcseségére van szüksége. Napja minden óráját be kell osztania, szükség, hogy helyesen is adminisztrálja magát és nemhogy czigány legyen, hanem higgadt nyárspolgár, aki minden garas rendeltetését megfontolja. Ez bizony nem a Múzsa, de szegény ember vajjal főz, szegény országnak a művészete is szegény. o Ha valaki azzal a szózattal ajkán hirdetné az ars-t, bizonyára mindenki megvetné vagy legalább is kikaczagná. És mégis, igazságnak nem egy igazság van e szavakba rejtve. A művészet az évszázadok folyamán át megkomolyodott, megöregedett s megcsinálta a maga törvényeit s hierarchiáját csak ugy, mint a társadalom. Ai művésznek bizonyos fokig mesterembernek kell lennie, alkalmazkodnia az' élethez, a konjunktúrák rideg mértékeihez, tálentuma alá van vetve a divatnak, megnyilatkozásának módjában technika érvenyesül. Hajdan a templomfestők voltak nagyok, ma a paysage-isták, holnap talán aj.portrait-isták, de ki tagadhatná azért, hogy a tehetség nem tud megnyilatkozni? Az irodalom is alá van vetve arkülsőségeknek: a regényt legyőzte a tárcza, a hexametert a rim. A zenész együtt halad a hangszerek tökéletesedésével, a szinész a pathologiával. Aki nem alkalmazkodik e merőben bureaukratikus rendhez, az elmarad, olykor el is bukik. Bohémkedéssel nem lehet magunkat túltenni azokon a sokoldalú feladatokon, melyeket a művészet az egyesre ráró. Ide hideg tekintet, világos fej, olykor kézi ügyesség és routine kell. Ez a pálya tehát ép,: ugy tele van köznapi rögökkel, mint akármelyik más hivatalnoki karrier, ezenfölül pedig feltételezi az isteni szikrát. Mentől előbbre halad a művészet, annál kevesebben lesznek, akik hivatva vannak rá, hogy művelői legyenek. Kk meri vallani, hogy ezek közé tartozik, s kiben van felelősség, hogy ide vezessen valakit? Akik azt hirdetik, hogy czigányság a művészet, tévedésbe ejtik magukat és a világot. Nehéz, keserves pálya ez s a hosszú haj csak arra jó, hogy a sors annál könyörtelenebbül tépázhassa meg. i
Illo.
A Vörösmarty-szobor. A sok függő szoborkérdés közül legalább az egyik véglegesen meg van oldva: a Vörösmartyszobor megalkotásával véglegesen megbízták Kallóst, aki alatt Teles és Márkus Géza is értendő. Mert az első pályázatra a kéf szobrász két szobormintát dolgozott .közösen, (mindegyiknél Márkus közreműködésével), de a szabályzat értelmében különkülön név alatt kellett benyújtaniuk.. Akármelyik is tehát a győztes,, a triász együtt marad. Soha pályázat még ily közmegelégedésre nem dőlt el, és soha emlékszobrot ily érdeklődéssel nem vártunk, mint ezt. Annak idején éktelen nyugalommal fogadtuk, mikór a köztereinket diszitő ezt vagy amazt a szobrot ennek vagy annak a hivatalos nagyságnak kiadták, mert előre is tudtuk, hogy mit kapunk s a fölállítandó alkotás bizony nem előlegezett nekünk semmi nagyobb lelki emócziót. De a mostani megbízásnak hirét rokonszenvvel s meleg szeretettel fogadjuk, mert a három fiatal művész zsenialitása záloga annak, hogy többet fogunk kapni, mint amennyit Ígérnek. Hiszen oly harmonikusan kiegészítik egymást. Kallós mély, nagy talentum és tartalom; Teles zseni és forma, Márkus Géza pedig, az építész, aki ezt a két nagy művészi egyéniséget egy talapzaton összesíti, csupa erő, szellemesség és ötlet, ez utóbbit a szónak kevésbé szokásos értelmében véve. Akárki meglássa, hogy voltaképpen mi lesz majd' abból a kis mintából, melynek alapján a megbízatást k a p t á k ; akárki meglássa, hogy mennyi tehetség lesz pazarolva erre az
•296 alkotásra, s mekkora disze lesz ez annak a térnek, ahova szánva van. Disze ?• Nagyon elcsépelt kifejezés. Nem tudjuk, örüljünk-e • vagy szomorkodjunk azon, hogy ez az alkotás étappe-ot fog jelezni monumentális szobrászatunkban, amennyiben ez lesz az első — ugy egészében mint részleteiben —: igazán művészi emlékszobrunk. Ha szomorkodunk, akkor szobrászatunk §ivár múltján rágódunk, melyet pedig legjobb ugy tekinteni, mint kezdetet, mint próbálkozó korszakot, mint száraz magyar műtörténelmi adatot. Örüljünk tehát, mert a három, fiatal művész alkotása a remény és a jövő. Ha pedig majdan a helyén áll ez az alkotás a teljes pompájában, akkor egyszersmind expiatió is.lesz a köztereinket »diszitő« eddigi szobrokért.
SZÍNHÁZ. Az Opera szökőéve.
és dilettánsokat nevelnek. Annál nagyobb az örömünk tehát, hqgy két vérbeli szinészlányt mutathatunk be: Harmath Hedviget; akit a Vígszínház szerződtetett és Szenlgyörgyi Lenkét, aki ezidőszerint a Magyar Színházban játszik. Harmath -Hedvig igen bájos és 1 friss tehetségű vígjátéki színésznő, akinek páratlanul édes beszédjéről és nevetéséről még sok $zó fog esni. Szentgyörgyi Lenke, aki Rákosi Szidi avatott keze alól került ki, a könnyebb énekes múzsának esküdött fel. Akik ismerik őket, sokat várnak tőlük. Mi pedig szívesen előlegeztük nekik a nyilvánosságot — hisz két-- szép fiatal lányról van szó, és május elseje-van :— s - k i tudja, talán már legelésznek valahol azok a csikók, melyeket egy napon az ő kocsijukból fognak kifogni. ,
IRODALOM. j
— Jelenet: —
i Az igazgató: Csináljon valamit, öregem, igy nem megy tovább. Négy-öt este Bonci, egy-két este Davidoff, de hát,-, a többi este ? , 1 Az ügynök: Ebben van valami. ' ' : Az igazgató; Tenorista kell, ez egyszer szent. Csak nem mondhatok le végleg a magas hangokról! Az ügynök •' Hát az uj kombináczió ? A drezdai Anthes ? Az igazgató: Az megszökött. ' Az ügynök: Tőlünk?, y Az igazgató: Nem. Drezdából. Mikor Burrián megszökött Drezdából, akkor Anthes vetélytárs nélkül maradt, aminek nagyon örült. Mikor Burrián megszökött Pestről és visszaszökött Drezdába, akkor Anthes megharagudott és megszökött Amerikába. Most szerettem volna, ha Pestre szökött vo]na, de nem lehetett. Az ügynök: Miért ? Az igazgató: Máshová szökött. '. Az ügynök: És Burrián ? j' Az igazgató: Az tavaszszal nem szökik. Ismerem a természetét. Oszszel jön rá. » Az ügynök: Hát majd szétnézek másvalahol, Az igazgató: Ezt akarom. Fizetem a szökési költségeijet és ha az uj tenorista nem tür riválist, intézkedni fogok, hogy Bochnicsck szökjék. Ha maga nem tud megegyezni, táviratozzék és én odaszököm. Az ügynök: Hallom, hogy Stuttgartban lejár a szerző-, dése egy . . . Az igazgató: Erről ne is beszéljen. Nekem csak szökött tenorista kell. Menjen, öregem, siessen és ne merjen visszajönni olyan tcnoristával, aki tisztességes uton hagyta el az eddigi állását. Az ügynök : De . .". Az igazgató: Nincs de. Az olyan tenorista, aki nVás' közlekedési formát is ismer, mint a szökést, nem ér semrjut, Az igazi tenorista nem megy, jön, utazik, távozik, érkezjk,. indul, gyalogol, kocsizik, lovagol stb., az igazi tenorista előtt a helyváltoztatásnak csak egy módja van : a szökés. Az olyan tenoristának, aki nem szökik, vagy nincs hangja, vagy van hangja, de nem tud énekelni. Mehet. Két növendék. Arról a két szép leányról, akinek arczképével virágos ma a Hét boritéka, a hozzáértők azt morjdjiík,.' hogy ez a - k é t legkülönb növendék, aki - az utóbbi időbenVa sziniiskolák pódiumáról elkerült. Érthető a színházak érdeklődése,, mclylyel feléjük fordultak, hisz mialatt irodalom és képzőművészet hemzseg a tehetséges fiataloktól, addig szinészcsemete, akit komoly tehetségszámba lehetne vennj, néni .tünt fel a láthatáron évek óta. A színházak a vidékről és a diletanttizijius köréből szerzik uj erőiket, az iskolák pedig vidéki' színészeket
A F r a n k l i n - f é l e Magyar Remekírók gyűjteményéből megint megjelent öt kötet: Kazinczy, Kölcsey, Vörösmarty, Czuczor és Vajda János munkáiból összeválogatva. Az egyes kötetekhez a bevezetéseket Váczy János, Angyal Dávid, Zoltvanyi és Endrődy Sándor irták. Szemmel látható, mennyire törekszik a frissességre ez az irodalom-történeti izü gyűjtemény, amikor majd minden sorozatába beilleszt egy-egy nem régen meghalt költőt, akinek a Magyar Remekírók szerkesztő-bizottsága adja kezébe először a halhatatlanság csarnokaiba szóló belépő-jegyet. Eddig Reviczky Gyulát és Vajda Jánost érte ez a ritka tisztesség. A kiadó-társulat egy kissé elébe vágott az utókor Ítéletének, amikor a maga felelősségére állította ki utlevelöket az örökkévalóságba, de életrevaló - és irodalmilag is okos gondolat volt, hogy erre rászánták magukat. Nem elég, hogy a középiskolai professzorok megrekednek a XIX. század elején, s az ifjúság az iskolapadok közt éppen azoknak a nevét nem hallja, akik neki irnak, s akiknek könyveit a pad alatt suttyomban böngészgeti: mért kelljen a kiadónak is bevárni, mig az iró nevét elfeledik, s akkor halászni elő az elfeledettségből, mikor a nyomda a gyászjelentésüket szedi ? A Franklin-társulat bölcsen cselekszik, amikor remekíróit nem chronologiai rendben adja az előfizetői kezébe, hanem siet az ujabb írókkal, akiket nem csak kegyeletből s nem csak curiosum kedvéért olvasunk. " : ' Olasz földön. I r t a : Jánossy Gábor. Szombathely, 19Ö2. A r a : 3 korona. Útleírás, különösen pedig olaszországi útleírás két szempontból lehet érdekes: vagy. a szubjektív tulajdonságok, révén vagy tartalmának az ereje folytán; vagy azért, mert valami sajátos, eredeti személyiség megnyilatkozása az impresz-. sziók beszédében, vagy pedig mert valami olyan penetráns látás munkája, mely eddig észrevétlenül maradt vonásokat fedez fel a dolgokon. Jánossy Gábor könyve egyik szempontból sem köti le: a figyelmet. Ami a személyes tulajdonságokat illeti, az átlagos olasz-. rajongás szól belőle, ami pedig a tárgyi dolgokat illeti, amit mond annyira szokványos, mintha nem is a saját észrevevése, hanem az utazási-litterat'ura. közhelyeinek visszhangja volna. Könyve csak azokat érdekelheti, akik még egyáltalában nem olvastak Olaszországról; de hát van-e ma ilyen olvasó ? Es ha. van, akkor is alkalmasint —- és helyesen — yalamely jobb könyvhöz fog fordulni, informácziókért. ; A tavaszi divat legizlésesebb kiállítású művirág czikkeit a vevő. közönség legolcsóbban a Szekules.z ,R. czégnél (IV., Károly utcza 4 —5.) .szerezheti be, ahol egyszersmind az e nemű alkalmi-tárgyak : csokrok, koszorúk,-tollak, a legnagyobbválasztékban állanak a t. vevők rendelkezésére. Exotikus növények, élő és impregnált'-pálmák ugyancsakitt szerezhetők be a legjobb állápotban. • ,' , Ha őszül a haja, ne használjon mást,;mint á Stella vizel;-ez; nem hajfestő,-hanem oly vegyi hatású szer, .mely a ,haj, eredeti színét adja vissza.. Használata egyszerű, hatása páratlan l'Üvegje 2 kqroiia, Zoltán Béla gyógyszertárában, Budapest,- V-.;" Szabadságtér' (Sétatér-, utcza sarkán.)
'297 KÖZGAZDASÁG. A Budapesti K ö z ú t i V a s p á l y a T á r s a s á g szombaton délután tartotta 38-ik rendes évi közgyűlését haraszti Jetiinek Henrik elnökvezérigazgató elnöklete alatt. A napirendnek első tárgyát a z igazgatósági jelentés képezte, amely h ü Képét nyújtja a társaság mult évi működésének és elért üzleti eredményeinek. A mult évi összes bevétel 8,642.323 korona 98 fillér, összes kiadás 5,654.855 korona 40 fillér. A tiszta nyereség az 1901. évi nyereményáthozatallal együtt 3,304.255 korona 08 fillér. Az igazgatóság javasolja, hogy a jutalékok levonása után osztalékokra 101.119 részvény után darabonként 28 koronával 2,831.332 korona, 5958 darab élvezeti jegy után darabonként 18 koronával 107.244 korona kifizettessék s nyereménymaradványul 96.764 K 08 fii. uj számlára átvitessék. Haraszti Jetiinek Henrik a most lefolyt bérmozgalomra vonatkozólag fényes beszédben kifejtette, hogy az alkalmazottaknak egy része a törvény és fennálló szabályzat ellenére megtagadta a szolgálatot. Az igazgatóságnak sikerült a forgalom folytonosságát oly mértékben fentartani, hogy ugy a közönség igényeinek, mint a hatósági követelményeknek teljesen eleget lehetett tenni. Kiemeli, hogy a társaság életében eddig még elő nem fordult nehéz viszonyok között is sikerült a forgalom biztonságát megóvni, mert csak begyakorolt és a szakvizsgát letett embereket állították a kocsikra. Hogy ez mit jelent, csak azok méltányol hatják kellően, akik tudják, mily nehéz egy forgalmat szervezni. Ehhez a szervezéshez csak néhány éjjeli óra állott rendelkezésre és a kellő eredményt csak az igazgatóságnak, tisztviselőknek és a vissza-maradt alkalmazottaknak önfeláldozó buzgalmával lehetett elérni. A szolgálatban megmaradt alkalmazottakat az igazgatóság jutalmul soron kivül előléptette és majdnem valamennyit véglegesítette. Sietteti a nyugdij-kérdés végleges rendezését is, amit az alkalmazottakkal a legközelebbi időben tudatni fognak. Az igazgatóság az alkalmazottaknak lakáskérdésével is foglalkozott, de 1889. óta e kérdésben kénytelen volt szünetet tartani, mert a társasági hálózat fejlődésének irányai bizonytalanok voltak s a lakáskérdés ezekkel szoros összefüggésben áll. Most már meg vannak állapítva a fejlődés körvonalai s most e kérdéssel az igazgatóság ismét foglalkozik, hogy ezzel is megjutalmazza a hü alkalmazottak ragaszkodását. Az elnök ezután az egyes fölszólalók részleges kifogásaira válaszolt s mint alaptalant utasitotta vissza Lukács József részvényesnek azt a megjegyzését, hogy Lánczy Leó igazgatónak a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál és a közúti vasútnál elfoglalt állásai összeférhetlenek. A z állóhelyek kérdésében az elnök kijelenti, hogy az igazgatóság mindent megtett, amit jogosnak és czélszerünek látott. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közgyűlés 741 szóval 17 ellenében a jelentést tudomásul vette, a mérleget jóváhagyta, a nyereség felosztására vonatkozó indítványt elfogadta és az igazgatóságnak a fölmentvényt megadta. Steiner József részvényes indítványára az igazgatóságnak köszönetet szavaztak. Az alapszabályok néhány pontjának módosítása és a felügyelő-bizottság megválasztása után a közgyűlés véget ért. A »Nemzeti« baleset-biztosító r é s z v é n y t á r s a s á g Budapesten f. évi április hó 30-án tartotta meg tizedik rendes évi közgyűlését ormódi Ormódy Vilmos elnöklete alatt. A felolvasott évi jelentés konstatálja, hogy a mult év kielégítő üzleteredménynyel záródott. A dij- és illetékbevétel a balesetbiztosítási ágazatban 1,885.710 kor. 24 fillér a mult évi 1,716.569'16 koronával szemben; a tüzviszontbiztositási ágazatban 497.644.18 korona; életbiztosítási ágazatban 136.648-43 korona; a népbiztositási ágazatban 246.838'46 K, mind a négy ágazatba tehát 2,766,841'31 koronát tett ki. Az élet- és népbiztositási üzlet teljes egészében viszontbiztosításba adatott. Véglegesen rendezett károkért a viszontbiztosítási rész levonása után 759.114-35 korona fizettetett, mig függőben maradt károkra 206.099 K 96 fillér helyeztetett tartalékba. A későbbi években esedékessé váló dijkötelezvény-tárcza 10,845.327.93 koronára emelkedett. Az igazgatóság és felügyelőbizottság együttes inditványa, hogy az 1902. évi 58.781*09 koronát tevő össznyereségből, illetve az alapszabályszerü levonások után mutatkozó 54.763.19 korona nyereségből osztalékul minden részvény 10. számú szelvénye után 9 korona = 4 1 / 9 0 / 0 , azaz
Részletfizetés. Árjegyzék
ingyen
összesen 45.000 korona fizettessék ki, a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott és elhatároztatott, hogy a fenmaradó 9763*19 koronából a tőketartalék rendkívüli dotácziójára 8392'84 korona fordittassék és az 1370*35 korona maradvány az 1903. évre vezettessék át. A felmentvény megadása után a fel ügyelőbizottságba dr. Havass Rezső, Róna Márk és csáfordi Tóth Pál egyhangúlag beválasztattak. A M a g y a r á l t a l á n o s t a k a r é k p é n z t á r rt. madarasi Beck Miksa elnöklete alatt április 28-án tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta az alaptőke felemelését, a jelzálog- és záloglevél-üzlet felvétele és a kibocsátandó záloglevelek adómentességének megszerzése végett. A közgyűlés az alaptőkét 4 millió koronával emelte fel, de ezen összegből egyelőre 3 millió koronát bocsátanak ki, a további 1 millió korona kibocsátását pedig későbbre halasztották. Az igazgatóságnak sikerült az alaptőkefelemelést olykép biztosítani, hogy a jelenleg kibocsátandó 3 millió k. 6000 drb 500 kor. uj részvényből 2000 drbot fix számlára már eladott. A többi 4000 darab átvételét pedig — amennyiben a régi részvényesek a nekik két-két régi részvény ellenében egy-egy uj részvény átvételére felajánlandó előjoggal esetleg nem élnének — egy garantáló szindikátus magára vállalta. A 6000 drb uj részvény kibocsátási árfolyama 550 korona. E részvények 1904. jan. 1-től részesednek a nyereségben és addig 5°/o-os kamatot kapnak. A felpénznek a költségek levonása után fenmaradó részét a tartalékalapra forditják. Az A g r á r b a n k u j üzletei. A magyar agrár- és járadékbank részvénytársaság utóbbi időben vétel utján megszerezte a sopron— pozsonyi helyiérdekű vasút elsőbbségi részvényeit és elővételi j o g alapján további jelentékeny helyiérdekű vasutak elsőbbségi részvényeinek megszerzését biztosította magának. — Ugyanez a bank az 1897. évi X X X I I . t.-cz. értelmében kiadandó 25,000.000 korona 4 százalékos vasúti járadékkötvény kibocsátását határozta el és az Union-bankkal Bécsben megállapodásra jutott, melynek értelmében az Úniön-bank az emiitett czimlet-összeg felét végleg, felét pedig elővételi j o g alapján veszi át. A »Fonciére Pesti biztosító intézet* életbiztosítási osztál y á n á l folyó év első negyedében 1078 ajánlat 4,305.686'— korona biztosítási tőkére nyújtatott b e ; 917 kötvény 3,586.386*— korona tőkéről állíttatott ki. A dijbevétel 834.857 koronára rug. Haláleset 38 jelentetett 146.655 kor. összegről. Egyszersmind utalunk ama különös kedvezményekre, melyeket ezen hazai intézet (alapítva 1864-ben 3 millió korona részvénytőkével, nyereség és díjtartalékai és évi bevételei körülbelül 29 millió korona) az életbiztosításnál n y ú j t : 1. Hadbiztositást dijpótlék nélkül 20.000 korona határáig a biztosított tőke feléről a közös hadsereg és honvédség; 30.000 korona erejéig a népfölkelők védkötelezetteire nézve. (Hivatásszerű katonáknak mérsékelt dijpótlék mellett.) 2. A föltételek értelmében a biztosítás érvényének megtámadhatatlansaga még az esetben is, ha a biztosított párbaj vagy öngyilkosság folytán halt volna el, vagy ha utólag kitűnnék, hogy a biztosított a biztosítás alapjául szolgáló ajánlatban lényeges körülményre nézve tévedett. 3. 1, 3, vagy 5 évi nyereségfelosztással egybekötött biztosításokat eszközöl. 4. A biztositásnak 3 évi fennállása után a biztosításra jutányos föltételek mellett a ) kölcsönt ad, vagy azt b) visszavásárolja, vagy c) minden további díjfizetés nélkül kiházasitási biztosításoknál tőkésítést eszközöl anélkül, hogy a félnek utóbbiért folyamodnia kellene.
Városligeti fasor 22. Tanár Karlov-
Női festő iskola,
szky Bertalan. Beiratkozhatni bármikor.
H E T I POSTA. K a s s a l e l ő f i z e t ő i n k n e k , akik a lapot ápr.hs elsejétől félévre rendelték meg, kedvezményképpen megküldtük a karácsonyi számtól kezdve máig mindazokat a számokat, melyekben Ambrus Zoltán regénye foglaltatik. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : K I S S
Van sok beszélőkészülék, de csak egy
Grammophon
Grammophon énekel
és beszél
kerestetnek.
magyarul,
németül, angolul, francziául, olaszul, oroszul, csehül
Kellemes szórakoztatás a vidéken való alatt. — A lemezekben választani lehet. —
Grammophon
Képviselők
JÓZSEF.
stb.
tartózkodás Lemezcsere.
WEISS H. és TÁRSA Budapest,iv.,Károiy-körut2/R.
(Kossuth Lajos-ntcza sarkán)
•J
298-
A magyar királyi államvasutak 1903. évi május Utó 1-íől érvényes nyári menetrendje. A magyar királyi" államvasutak és- az általuk kezelt magánvasutakon folyó évi május hó >l-én a nyári' menetrend lép életbe, melynek lényegesebb eltérései a jelenlegi menetrendtől a következőkben közöltetnek , A. Budapest-brucki vonalon. Bicskéről Budapestre naponta este, 1 óra 10 perczkor ismét egy helyi vonat indíttatik.' • i Azonkívül május 17-től bezárólag szeptember 13-ig vasár- és ünnepnapokon Budapest-keleti p. u.-ról délelőtt 8 óra 20 perczkor Bicskére, — onnan e s t e ' 9 óra 10 perczkor Budapest-keleti p. u.-ra induló helyi személyvonat helyeztetik forgalomba.
Budapest nyugati p. u. és Afagy-Maros közölt. Nagy-Marosról este 9. órakor és reggel 6 óra 55 perczkor Budapestre egy-egy helyi személyvonat — ez utóbbi junius hó 1-től naponta indíttatik. A Budapestről este 7 óra 50 perczkor Váczra induló helyi vonat junius 1-től folytatólag Nagy-Marosig közlekedik. Továbbá május 17-től bezárólag szeptember 27-ig vasár- és ünnepnapokon Budapestről délelőtt 8 óra 55 perczkor Nagy-Marosra és Nagy-Marosról délután 4 óra 20 perczkor Bitdapestre, végül május 17-től bezárólag szeptember 13-ig ugyancsak vasár- és ünnepnapokon Budapestről délelőtt 11 óra 35 perczkor Nagy-Mai;osra és onnét délelőtt 11 óra 40 perczkor Budapestre egy-egy helyi személj'vor.at Ez utóbbi két vonat közlekedésének tartama alatt Budapest-, indíttatik. keleti p. u. és Bicske között vasár- és ünnepnapokon a Budapest-! Budapest és Vácz között május 17-től bezárólag szeptember keleti p. u.-ról reggel 6 óra 50 perczkor Bruck felé menő személy-' 13-ig vasár- és ünnepnapokon mindkét iránj'ban az esti órákban 2 —2 vonatnál a szomszédos forgalmú menet- és a rendes áru menettérti; helyi személyvonat helj'eztetik forgalomba. jegyek használata, a Bruck felől Budapest-keleti p. u.-ra este 9 óra; Budapest és Dunakeszi—Alag között délelőtt 8 óra 5 perczkor 25 perczkor érkező személyvonatnál pedig Budapest-Kelenföld állo-i Budapestről Dunakeszi—Alagra és onnan délelőtt 8 óra 43 perczkor mást kivéve, az utasok, felszállása kizáratik. j vissza Budapestre 1 — 1 uj helyi vonat naponta indíttatik. Budaörs megálló-helynél a mult nyáron megállott vonatok ai Budapest és Palota—Újpest között a mult nyáron forgalomban folyó évi nyári cvad alatt is megállíttatnak. : volt helyi vonatok ismét közlekednek. , yl bitdapest-eszlergomés buda-csdszárfürdö-kitérö ó-budai Palota—Újpesten a fel-, illetve leszállás nemcsak a Budapestvonalakon. Május 17-től vasár- és ünnepnapokon Budapest nyugati nj'ugati p. u. és Bécs között közlekedő átmeneti személyvonatoknál, p. u.-ról délután 2 óra 5 perczkor Piliscsabára, Piliscsabáról pedig hanem még a következő helyi vonatoknál és pedig a Budapest-nyu.este 8 óra 55 perczkor Budapest nyugati p. u.-ra ismét egy-egy' gati p.-u.-ról: helyi személyvonat indíttatik. d. e. 11 óra 35 perczkor, d. u. 12 óra 25 perczkor, d. u. ;E .vonatokhoz Ó-Budán csatlakozólag egy-egy .vonat Buda2 óra 35 perczkor, d. u. 4 óra 25 perczkor és este 7 óra 50 perczkor Császárfürdő-kitérő és Ó-Buda között is forgalomba, helyeztetik. induló vonatoknál a leszállás, az ellenirányban pedig a BudapestA z ' összes személyvonatok Piliscsaba tábor megállóhelynél nj'ugati pálj'audvarra ismét megállnnak. reggel 6 óra 25 perczkor, este 8 óra 45 perczkor és éjjel A györ-fehringi vonalon. A jelenleg Győrből délután 5 óra 10 óra 30 perczkor érkező vonatoknál a felszállás kizáratik. 6 .perczkor Szombathelj're induló illetve az onnan délelőtt 11 órakor Pozsony—Marehegg, illetve Bécs között a mult nyáron is közGyőrbe érkező gyorsvonat forgalma folytatólagosan a szombathelylekedett vasár- és ünnepnapi vonatok május 3-tól bezárólag szepfehringi vonalrészre is kiterjesztetik. tember 13-ig ismét forgalomba helj'eztetnek. • A mult nyáron Szemeréről Győrbe közlekedett esti vonat az A Zsolnáról jelenleg reggel 6 óra 25 perczkor Galántára induló idén is junius 1-től bezárólag szeptember 27-ig vasár- és ünnepszemélyvonat Zsolnán csatlakozást nj'er az Oderberg felől érkező napokon forgalomba helyeztetik. személyvonathoz. A felsö-eör-j'elsö-lövöi vonalon, Mindkét irányban egy-egy uj A párkdnyndna — léva—garamberzenczei vonalon: Léva és Garainesti vonat, csatlakozással Budapest felől, illetve felé helyeztetik Berzencze között junius 1-től bezárólag augusztus 31-ig mindkét forgalomba. :i iránj'ban egy-egy fürdővonat helj'eztetik ismét naponta forgalomba, A széhesfehérvdr- kis-czelli és julas - veszprémi • vonalakon. A pozsony-.uj város—dunaszerdahely—uj-komáromi vonalon. A mult nyáron Veszprémből .Székesfehérvárra közlekedett, személyA Dunaszérdahelytől Pozsony-Ujvárosig forgalomban lévő reggeli szállító VQnat az idén junius 1-től bezárólag szeptember 15-ig vasárvonat már Felistál-Nyárasd állomástól kiindulólag közlekedik. és ünnepnapokon, valamint csütörtökön ismét forgalomba helj'eztetik'. A nagyszombat—kutlii és kutti—lundenbitrgi vonalakon. A NagyJulius 15-től bezárólag szeptember 30-ig Jutásról délelőtt 8 óra szombatból jelenleg reggel 5 óra 12 perczkor induló vonat a Pozsony és 59 perczkor Hajmáskérre, valamint Hajmáskérről délután 12 óra 34 Szered felől érkező reggeli vonatokhoz való csatlakozás felvétele után, perczkor és este 6 óra 40 perczkor Veszprémbe ismét 1 — 1 • vonat csak reggel 7 óra 40 perczkor indul. naponta indíttatik. A Nagj'szombatból jelenleg délután 12 óra 25 perczkor induló A kis-czell-csáktornyai, ukk-lapolczai és iürje-bálaion-szenivonat Kuttln csatlakozást nyer Szakolcza felé. györgyi vonalakon. Az előző évek nyarán Kis-Czell és Zala-Egerszeg Kutti—Lundenburg között mindkét irányban egy-egy uj vonat között mindkét irányban közlekedett és Kis-Czellen a gyorsvonatokhoz helyeztetik forgalomba. Budapest felé, illetve felől csatlakozással birt személyvonat ismét E vonat Kuttin —Nagyszombat felé, illetve felől bir csatlaforgalomba helyeztetik. kozással. E vonat Ukkon Tapolcza felől és felé, Türjén pedig BalatonA budapest-keleti p. u.-liatvan — ruttkai vonalon. A BudapestSzent-György felől és felé fog csatlakozást találni. keleti p. u.-ról jelenleg reggel 7 óra 30 perczkor (május 1-től 7 óra Ükk és Tapolcza között az Ukkról jelenleg délelőtt 11 óra 10 perczkor) Ruttkára induló, valamint a Ruttkáról jelenleg reggel 38 perczkor Tapolczára induló s az onnét délután 1 óra 40 perczkor 5 óra 35 perczkor (május 1-től 5 óra 52 perczkor) Budapestre induló Ukkra induló vegvesyonat megszüntettetik.' gj'ors-vonatoknál a megállás Somos-Ujfalu állomáson megszűnik. A zala-cgerszeg-kisfalud-szt-iván-'zala-szt.-iváni vonalon. A Ruttkáról jelenleg reggel 7 óra 30 perczkor és este 8 óra A Zala-Egerszegről jelenleg délelőtt 11 óra 54 perczkor Zaki-Szt.35 perczkor Budapest felé induló vonatok Ruttkán a kassa-oderbergi Ivánra és az onnét jelenleg délután 12 óra 48 perczkor Zala-Egervasút Oderberg felől reggel, illetve este érkező vonataihoz csatlako-, szegre induló vonat Zala-Szt.-Ivánon csatlakozást nyer a déli vasút zást nyernek. gyorsvonatához Szombathely felé, illetve Nagy-Kanizsa felől. • • Jánoshegj'től Ruttkáig egj' uj reggeli személj'szállitö tehervonat A budapest-marcheggi és galánla-zsolnai vonalakon. Budahelj'eztetik forgalomba. pest nyugati p. ti. és Érsekújvár között, Párkány-Nánán, BalassaMájus 17-től bezárólag szeptember 13-ig vasár- és ünnepGyarmat és-Léva felé, illetve felől való csatlakozással, a mult-nyáron napokon Budapest keleti p. u.-ról reggel 6 óra 15 perczkor Hatvanba is közlekedett reggeli, illetve esti személyvonat ismét naponta forés Hatvanból este 8 óra 40 perczkor Budapest k. p. u.-ra, valamint galomba helyeztetik. Budapest keleti p.-udvarról délután 2 óra 45 perczkor Gödöllőre és E vonatok közlekedése folytán a Budapest nj'ugati p. u.-ról Gödöllőről este 6 óra 45 perczkor Budapest keleti p.-udvarra egj'-egj r reggel 7 óra 20 perczkor induló és ide este 9 óra 45 perczkor érkező helyi személyvonat indíttatik. zsolnai gyorsvona't." Perbetén csak feltételesen fog megállani. Ezen utóbbi vonat közlekedésének tartama alatt vasár- és' Budapest' jnyugati p. u.-Párkány-Nána közölt. A Budapest' ünnepnapokon az előtte Ru.ttka felől közlekedő személyvonatnál Gönyugati p. u.-ról Pájkany-Nánára a mult nyáron közlekedett délutáni döllő és Budapest között az utasok felszállása kizáratik. gyorsított helyi sz'emllyvönat ismét naponta forgalomba helyeztetik. Továbbá Budapest keleti p.-udvarról délután 5 óra 55 péfezE vonat közlekedése folytán a Budapest nyugati p. u.-ról kor Gödöllőre és Gödöllőről reggel 6 óra 15 perczkor Budapest' délután 1 óra 45 perczkor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz, Nagykeleti p. udvarra egj'-egy uj helyi személyvonat indíttatik naponta, Marps-Visegrád és Párkány-Nánán csupán felszállás czéljából | állítA Budapest—Józsefváros és Péczel között jelenleg naponta tatik meg. • • közlekedő munkásvonatok csak hétköznapokon helyeztetnek forgalomba. v A"Nagy-Marosról Öudapest nyugati p. u.-ra jelenleg este j8 óra Az aszód—balassargyarmat—losonczi vonalon. A jelenleg Aszód45 perczkor érkező személyvonat ismét Párkány-Nánáról kiindulólag rój Losonczra és Losonczról Aszódra közlekedő délutáni vegyes vonat,' fog közlekedni. • 1 helj'ett egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba. A
0
'299 A z a s z ó d — l o s o n c z i i r á n y b a n közlekedő s z e m é l y v o n a t A s z ó d o n c s a t l a k o z i k a Budapestről d é l u t á n 3 óra 30 perczkor i n d u l ó gyorsvonathoz.
Z O N G O R Á K ÉS P I Á N I N Ó K a v i l á g első gyáraiból, v a l a m i n t a párizsi világkiállításon kitüntetett
A zólyom—zólyom-brezói vonalon. J ú n i u s 1-től b e z á r ó l a g a u g u s z t u s 30-ig vasár- és ü n n e p n a p o k o n Z ó l y o m és Szliács k ö z ö t t , t o v á b b á Zólyom-Brezótól Z ó l y o m i g egy-egy tehervonat ez idén is s z e m é l y s z á l l í t á s r a rendeztetik be.
saját készítmények
A jelenleg Z ó l y o m b ó l este 8 ó r a 4 0 perczkor Beszterczebányára i n d u l ó s z e m é l y v o n a t j u l i u s 5-től b e z á r ó l a g a u g u s z t u s 30-ig minden vasár- és ü n n e p n a p o t m e g e l ő z ő h é t k ö z n a p o n f o l y t a t ó l a g ZólyomB r e z ó i g fog közlekedni,
k ö z ö t t ü k t ö b b jókarban lévő á t j á t s z o t t is, ez i d ő b e n legolcsóbban vásárolhatók és bérelhetők
A zólyom-brezó—erdőköz —tiszolczi vonalon. M á j u s 3-tól bezár ó l a g szeptember 27-ig vasár- és ü n n e p n a p o k o n Zólyom-Brezótól c s a t l a k o z á s s a l Z ó l y o m felől B r e z n ó b á n y á i g a z esti helyi vegyesvonat ismét f o r g a l o m b a helyeztetik.
KERESZTÉLY hirnev. zongoratermében
BUDAPESTEN Váczi-körut 21. udvar ***•
A budapesl-keleli p. u.-miskolcz-lavocznei és miskolcz-kassai vonalakon. A f ü r d ő é v a d t a r t a m a alatt, v a g y i s j u n i u s h ó 15-től bezár ó l a g szeptember h ó 15-ig Budapest és Kassa k ö z ö t t a m u l t évi u g y a n a z o n i d ő s z a k á b a n közlekedett éjjeli g y o r s v o n a t o k ez idén is f o r g a l o m b a helyeztetnek, mi á l t a l Budapest és C s a b a k ö z ö t t a közvetlen éjjeli g y o r s v o n a t i összeköttetés ismét létesül. A M i s k o l c z r ó l jelenleg reggel 7 ó r a 23 perczkor F ü z e s a b o n y b a i n d u l ó , v a l a m i n t a F ü z e s a b o n y b ó l este 6 ó r a 29 perczkor Miskolczra i n d u l ó tehervonatoknál a személyszállítás f o l y t a t ó l a g a füzesabonyh a t v a n i vonalrészre is kiterjesztetik. E személyszállító tehervonat H a t v a n b a n csatlakozik a Budapestre d é l u t á n 3 ó r a 10 perczkor érkező, illetve az onnét d é l u t á n 12 ó r a 35 perczkor H a t v a n b a i n d u l ó helyi személyvonatokhoz. A M i s k o l c z r ó l éjjel 1 ó r a k o r Budapestre i n d u l ó személyvonatn á l Miskolcz és H a t v a n k ö z ö t t a s z o m s z é d o s f o r g a l m ú menet- és a rendes á r u menettérti j e g y e k h a s z n á l a t a k i z á r a t i k A fürdőév t a r t a m á r a , vagyis j u n i u s 15-től b e z á r ó l a g a u g u s z t u s 31-ig M u n k á c s és Szolyva-Hársl'alva k ö z ö t t m i n d k é t i r á n y b a n n a p o n t a egy-egy tehervonat ismét s z e m é l y s z á l l í t á s s a l fog közlekedni.
A kis-lerenne-hisuiszálhisi vonalon. Kál-Kápolna és Heves állom á s o k k ö z ö t t egy-egy uj vegyesvonat helyeztetik n a p o n t a forgalomba. E z e n uj v o n a t egyike csatlakozással Budapest felől a gyors-, és Miskolcz felől a s z e m é l y v o n a t h o z , K á l - K á p o l n á r ó l d é l u t á n 5 óra 47 perczkor i n d u l , inig a m á s i k v o n a t c s a t l a k o z á s b a n az esti g y o r s v o n a t h o z B u d a p e s t félé, K á l - K á p o l n á r a este 7 óra 15 perczkor érkezik. A miskolcz-fiileki vonalon. A F ü l e k r ő l jelenleg délelőtt 10 óra 3 5 perczkor ( m á j u s 1-től 10 ó r a 14 perczkor) M i s k o l c z r a i n d u l ó szem é l y v o n a t ez u t ó b b i á l l o m á s o n csatlakozást nyer K a s s a felé. Feled és Balogfala k ö z ö t t a f ü r d ő v o n a t o k j u n i u s 1-től bezár ó l a g szeptember 15-ig ismét n a p o n t a f o r g a l o m b a helyeztetnek. (Folyt,
•pnRisi^iALürfísö^^iTüMTETcrr
se E
Csodás hatása azonnal n y i l v á n u l : szeplő, májfolt, bőrtisztátlanság nincs többé. Kisimítja a r á n e z o k a t s a b ő r t a l e g k é s ő b b k o r i g s i m á n és ü d é n t a r t j a . 1 tégely K . 1.40. — K i r á l y n ő - h ö l g y p o r , egész világon mint legjobb hölgypor használva, 3 s z i n b e n . 1 d o b o z K . 1.40. — K i r á l y n ő - s z a p p a n , 1 d b 1 kor. — F ő r a k t . : T e m e s v á r y J. g y ó g y s z . Z o m b o r és T ö r ö k J. B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 12.
Mattoni -féle
Erzsébet sósfürdő
BUDAPEST - (BUDÁN). ( V i l l a m o s v a s ú t i M e g l e p ő g y ó g y h a t á s s a l bir k ü l ö n ö s e n női
köv.)
stb. — Idény száz
kiváló
bajokban,
t o v á b b á : a l h a s i és á l t a l á n o s v é r b ő s é g b e n ,
pangások esetén, máj- és lépbajokban,
Több
állomás.)
orvos
ajánlja
április
verőczéri
aranyérben,
15-től szeptember
65 f ü r d ő s z o b a . S z á m o s , kellően
berendezett,
végéig. kényelmes
v e n d é g s z o b a . V e n d é g l ő mérsékelt á r u ételek- és italokkal.
K R áIs vSá nT y vÁ í zL Y LEGYEN
MINDENNAPI
ITALODI
n
Vidékre pontosan szállit a Lukácsfürdö-kutvállalat igazgatósága.
Borprések. c
>a £ -G cd cd
H ed 43 :3
TJ e o 1* »o (0 W
Járgány
ELSŐ
kisebb
MAGYAR
RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
B U D A P E S T , VI., Váczi-ut 19. Malomberendezésekre k ü l ö n
szakosztály.
A g a z d á l k o d á s h o z s z ü k s e g e s összes g a z d a s á g i gepek elismert kitűnő m i n ő s é g b e n . — S z a k b a v á g ó kérdésekkel k é r j ü k h o z z á n k fordulni. Részletes felvilágosítással és á r j e g y z é k k e l szívesen szolgálunk díjmentesen.
Szecskavágók.
Ekék.
Vetőgépek.
EMIL.
táilrá-, távbeszélő-, villámhárító- és vlllamvilágításl berendezők 0 "i N 01 o o-
GAZDASÁGI GÉPGYÁR i
Dr. P O L G Á R
D e c k e r í és H o m o l k a
cséplőkészletek.
2 5 0 0 g ő z c s é p l ő k é s z l e t és 100.000 különféle g a z d a s á g i g é p üzemben.
Rendelő orvos:
tc w S <> S>Crq O?r ö! Ss o7T
VI., Izaballa-utcza IS.
BUDAPESTEN V., Dorsttya-utaaa 1.
A magyar királyi államvasutak
szállítói.
A hangosan sióló = = grafit-mikrofon feltalálói és szabadalom tulajdonosai. Kéazlt: telefonberendezésekat köz ponttal v. körkapcsolással, elvállalja régi berendezéseknek s egyes készüléke nek alapos áátalakítását, talak továbbá: vlll á m h á r i t ó k , básl sürgönyök, ttlx- él vizjclzó berendezések készítését lsg jutányosabb árakon.
"pltskVll' ;- és
Tslsfon
automatákkal
kombinált váltó-
áramú önműködő bersndszés jsliásadásrn vasutak számára. Árjegyzékek, költségvetések ingyen és bérmentve.
'300
f i i Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy miután a M a g y a r K i r á l y i P é n z ü g y m i n i s z t é r i u m ellenőrző közegei a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték ( X I I . s o r s j á t é k ) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitóknak árusitás végett kiadattak. — A M a g y a r K i r á l y i Pénzügym i n i s z t é r i u m által* jóváhagyott sorsolási terv itt következik:
Á Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték Sorsolási Terve. 7izenkettedik
Sorsjáték.
110,000
sorsjegy,
55,000
nyeremény.
Hatodik osztály Betét 24 korona
Első osztály Betét 12 korona
Második osztály Betét 2tí korona
Harmadik osztály Betét J2 korona
H ú z á s : 1903. niájus 22. és 23.
H ú z á s : 1903. j u n . 17. és 18.
H ú z á s : 1903. j u l . 14., 15. és 16.
Nyeremény
Korona
Nyeremény
Korona
Nyeremény
Korona
Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben
1
a
<>0000
1 k
70000
1
á
SOOOO
Korona
1
a
20000
1
á
25000
I
á
30000
1
á
10000
1
a
10000
1
á
20000
1
á
5000
1
á
50000
1
á
15000
6000 5000 4000 9009 10000 134000
3 .•> 8 20 110 4350
á á á a á á
9000 101)00 8090 10000 33000 348000
3 5 8 10 120 4.850
a a á á a á
8 5 8 80 Kio 8350
á a á . á á á
2000 1000 500 300 100 40
3500 nyer. Korona 2 6 8 0 0 0
3000 2000 1009 500 300 80
4500 nyer. Korona 528000
Negyedik osztály Betét 40 korona Húzás;
1 á la 1 á 1 a :t 5 8 10 120 4850
á a á á a A,
íoooo .">000 2000 1000 500 170
5000 nyeremény
10000 5000 2000 1000 500 130
80000 25000 16000 101:00 60000 680500
5000 nyer. Korona 916500
Húzás : 1903. szeptember 3. és 4.
Korona
Nyeremény
90000 30000 20000 15000
1
á
1 1 1
á á
;{oooo 25000 16000 10000 ooooo 824500
3 .1 8 10 120 3850
á a á á á á
Korona 1.120 500
Korona
100000 30000 20000 15000
á 10000 5000 2000 1000 500 200
30000 25000 16009 10000 00000 770000 Korona 1.076,000
4000 nyeremény
1903. szept. 24-től október 21-ig.
1 . 0 0 0 , 0 0 0 millió)
(Egy
lJJtal-000000 1 nyer. 400000 1 á 200000 1 á 100000 3 I á SOOOO 1 á 60000 1 á 50000 13 1 á 40000 9 á 30000 9 a 26000 4 á 20000 5 á 15000 1=1 25 á 10000 e=> 50 á 5000 as a§ 405 á 2000 'P. 700 á 1000 500 -21140 á 200 30600 á 03
MII.
cd
' 3 cd
ö
=3 J=3
Ötödik osztály Betét 32 korona
1903. augusztus 11., 12. és 13.
Nyeremény
{
Húzás:
S=4 e/a <=> P3
:p=* ISI : o
s OS
33,000
nyer. és
000000 400000 200000 100000 SOOOO ooooo 50000 40000 ooooo 50000 SOOOO 75000 250000 250000 810000 700000 570000 6120000
jutal. K 10.555,000
Az I. osztály húzása 1903. m á j u s h ó 22. és 23-án tartatik meg. A húzások a M a g y a r k i r á l y i á l l a m i ellenőrző h a t ó s á g és kir. közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek a Huzási teremben (IV., Eskü-tér, bejárat a Duna-utcza felől). — Sorsjegyek a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. Budapest, 1903. évi április hó 26-án.
Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték Igazgatósága Lónyay.
Budapest, 1903. A z A t h e n a e u m
Hanay.
irodalmi és nyomdai r.-társulat betűivel.
Igen nagy volt az öröme
600.000
k o r o n a ? j u t a l m a t
5.000
k o r o n á s
fönyere-
ménynyel
605.000
os&esen
nagyrabecsült négy vevőnknek, akiknek április hó 22-én = a nálunk nyert -
e g y ü t t
k o r o n a
ö s s z e g b e n
a z J i T O S f r ^
k i f i z e t t ü k .
Hivatkozással e rendkívüli szerencsés eredményre az I. osztályú sorsjátékhoz a sorsjegyeket a tervszerűen megállapított árakon ajánljuk, és pedig:
Vl sorsjegy 12.— korona • sorsjegy 3.— korona /2 j> 6.— „ 78 » 1.50 „
TOROK A. és TARSA
RANKtiAZA
a legnagyobb és kiváló szerencsétől kegyelt osztálysorsjáték-üzlet
BUDAPEST, KÖZPONT: TERÉZ^KÖRUT 46/a. SZÁM. ?ió/{ot{:
V á c j i - ^ ö r u t
U.,
^u^eum-f^örut
11.
cy
Karcsú
lesz és egészségét ezáltal csak megerősíti, ha PILULES APOLLO-t használ. Ennek hatása a növényből nyert »Vesiculosine*-ben rejlik. Ezek, az orvosok által jónak talált pilufák karcsúvá teszik a termetet és nem hatnak kedvezőtlenül az egészségre, mint sok más készítmény. Nem hajlanak, hanem közvetetlenűl hatnak a táplálkozásra és a zsiranyagsejtekre. A tulnagy elkővéredés gyógyításán kivül e PILULES APOLLO-k szabályozzák a test funkczióit, megiíjitják az arczvonásokat és a testnek visszaadják a rugékonysagot és az erőt. Ez minden nő titka, ki karcsú és fiatal testalkatot akar. A PILULES APOLLO-k maguk mindkét nem számára, még a legkényesebb természetüeknek is, kellemesek és nem árthatnak az egészségre. A körülbelül két havi kezelést könnyen lehet követni és a lényleges eredmény állandóan megmarad. (Törvéiyr védi.) Üvegje utasítással 6 korona 45 fillér, bérmentesen, utánvéttel 6 korona 75 fillér. J. Ratié gyógy sz. 5. Pas. Werdeau, Páris IX. — Egyedüli raktár Magyarország és Ausztria részére: TÖRÖK J . gyógyszerésznél Budapest, Király-utcza 12.
Kérjenek
dobozokat
az „UNION
DES FABRICANTS"
Ischias, köszvény, rheuma, csonttörések utóbajai ellen biztos gyógyulást, nyújtanak
és ezek
HERKULES-FÜRDŐ világhírű kéndus és sós melegforrásai. Felséges tartózkodás a délmagyarországi Kárpátok ozondus hegyi levegőjében. Legnagyobb kényelem. Mersékelt árak. Igen érdekes fürdőközönség. — Kitűnő vasúti összeköttetés. P r o s p e k t u s t i n g y e n k ü l d a z igazgatóság.
Hirdetések felvétetnek „A H É T " kiadóhivatalában Budapest, VIII. ker., Rökk Szilárd-utcza 18. szám.
Er^ébet-^örut
j Í H A
5U.
ŐSZÜL
ádHi
A
H A J A , k
HASZNÁLJA A
Ara 2 korona
I
mely nem fest, hanem a h a j eredeti szinet
Kapható egyedül
adja
vissza.
gyógyszertárában.
Zoltán Béla |
kereső művelt és megbízható egyének, ugy hely-
SÉTATÉR-UTCZA SARKÁN.
Páratlan női
KÉZIMUNKA
képes á r j e g y z é k e m e t , m e l y 270 o l d a l o n 2600 eredeti rajz o k a t tartalmaz,'kívánatra ingyen és bérmentve küldöm.
ben, valamint a vidéken
tisztességes jövedelmező
Bérezi D . Sándor kézimunka
és jöl
£
nagyiparos
Budapest, Király-utcza 4.
„KOHHIHNOOR"
nyerhetnek;
ajánlkozások 151. „Posta-
r
szállítója.
BUDAPEST, V., SZABADSÁG-TÉR,
ÁLLÁST vagy MELLÉKFOGLALKOZÁST
elsőrendű, mosást és fényttartó g é p h l m z ő s e l y e m Singer, Wheeler & Wilson stb. gépekhez egyedüli gyári raktára.
fiók, Budapest" kéretnek.
r
Chicht-Szappan *****
Mindenütt
kapható!
*****
SZARVAS
B
Ara 2 korona
| Stella^vizet
Ő csász. és kir. fensége József föherczeg udvari
pecsétjével.
foglalkozást
53ám.
vagy
KULCS
jegygyei
legjobb, legkiadósabb s ennélfogva a legolcsóbb szappan. Minden káros alkatrészektől mentes! Bevásárlásnál különösen arra ügyeljünk, hogy minden darab a „Schicht" névvel és a fenti védjegyek egyikével legyen ellátva.
seeeeeeeeeeeeeet
GMEHLING
B TAVASZI ÉS NYÁRI DIVAT LEGÚJABB TERMÉKEI
HERMANN
császári és királyi udvari szállító
bőr- és bőrbutor-gyára. ALAPÍTTATOTT 1860.
sjörsyékek,
p a p í r k o s a r a k ,
t á m l á n y o k , z ő k .
R é g i
bőrrel
/IV /IV
ds (IS ds (Is vl/
dús választékban és a legjutányosabb gyári árakban kaphatók
SZEKULESZ R .
kályha-ellen-
m a p p á d
i
.1/ vl/
(IS ds ds
művirág- és dísztollgyárában
ds
BUDAPESTEN, IV., KÁROLY-UTCZA 4-5.
nád-
bevonatnak-
vl/
BUDAPEST, VII., DAMJANICH-U. 6.
ds
/IV 'IV
Kalapvirágok, tolldíszek, kócsagtollak, virágkalapok, valódi strucz-, marabu- és utánzott tollboák. — Exotikus növények, mű- és impregnált pálmák s fák. — Alkalmi ajándékok finom dísztárgyakban. — Menyasszonyi koszorúk és díszek a legújabb divat 9zerint. Szinházi, alkalmi és sir-koszoruk szalag és nyomattal bármily kivitelben.
ds ds ds ds ds
(IS ds
Sürgönyczim : SZEKULESZ, IV., KÁROLY-UTCZA. E l a d á s n a g y b a n és k i c s i n y b e n .
Meglepd I
BAUMANN-féle IDEÁL" I) Pipere-Mosdópor a legkitűnőbb a bőr
Teljesen ártalmatlan I
A VIZVEZETEK.
ápolására,
udert s arczfestéket feleslegessé teszi. A bőr puha, rózsás, bársonypuha és üde esz, meggátolja időelőtti öreg kinézést, eltávolit arczránczokat, pörzsölyt, bőratkát, foltokat, vérpirosságot stb. Egy kitűnő szer, télen durva, vörös, felpattant bör ellen „Baumann Ideál'-ját a legfinomabb hölgyek és művésznők meglepő
eredménynyel h a s z n á l j á k . E g y p r ó b a elég, h o g y a n n a k
(IS $
kittlnö h a t á s á r ó l
Már a régi rómaiak
építet-
tek vízvezetéket és fel tudták
meggyő-
használni az egyhelyben össze-
ződhessen. Kérjen „Baumann ldeál"-t és Ön meg lesz lepve. Kapható minden jobb patikában, droguertában és parfümériában. Ara ira egy csomagnak '* l ( fillér. ° 2 'korona ... beküldése mellett 10 csomag bérmentve. Próba! baküldeménv 50 fillér levélbélyegben, Szétküldés az egyedüli feltalálónál és gyárosnál árosnál: BAUMANN JENŐ, Zimony. Budapesti főraktar: Irgang Kálmán, drogueria a sárkányhoz, IV., Egyetemutcza 11., továbbá: Török-féle gyógyszertár, Király-utcza 13., Lux Mihály, Muzeum-körut 7., Dr. Egger patika, Váczi-körut 17., Molnár és Moser, koronahcrczeg-utcza 9., Neruda Nándor, Kossuth Lajos-utcza 7., Detsinyi Frigyes, Marokkoi-utcza 2., »Ideal« illatszertár, VI., Teréz-körut 6., Detsinyi Karoly, Fürdő-utcza 10., Hartl János, VIII., Üllől-ut 52/b., Haumholzer Ede, II., Corvin^ ^ tér 7., Petrovics Miklós, IV., Bécsi-utcza 12., Lányi és Drauth, IV., Korona^ ^ ' llerczeg-utcza 10., Kraver E. és Társa, V., Váczi-ut 6., Lengyel .Medve" drog. VII., Baross-tér 22., Bayer Antal, VI., Andrássy-ut 84., Spitzer G. Kálmán, IX., Kerencz-körut 41., Waltersdorfer Pál, VII., Kerepesi-ut 8.
gyűjtött víztömeget arra, hogy a messze fekvő világvárosokat üditő Az
tiszta
vízzel lássák el.
egyhelyütt
összegyülemlő
szerencsét is, a mely a Hecht bankháznál torlódik össze évek óta, ép ily elmésen vezette szét a szerencsés Hecht bankház az egész
országban
főnyeremé-
nyek alakjában, u g y hogy min-
y[egrendelhetö
kiadóhivatalunkban
den
\ HÉT S Z A K Á C S K Ö N Y V E / ^ r a
5
helyütt
állitják,
ha fő-
nyereményt akar nyerni, vásároljon osztálysorsjegyet a Hecht bankházánál, Budapest, Ferencziek-tere 6. és Erzsébet-körut
f ^ o r o n a .
32. Húzás \ 23-dikán.
május 22-dikén és Egész
sorsjegy 12
korona, fél sorsjegy 6 korona,
QSZTÁLYSORS JEGYEKET
negyed nyolczad
sorsjegy sorsjegy
3
korona,
1
korona
. - 50 fillér.
a XII. sorsjátókhoz
eredeti
föltételek
mellett
adunk.
S o r s j e g y e i n k eddig a
600.000,
400.000,
200.000
és
főnyereményeken kiviil
100.000
B R O C K
koronás
körülbelül
fényképészeti
tiz milliót nyertek. Pontos kiszolgálás. S o r s j e g y á r a k : Egész
Gróf Andrássy-palota.
sorsjegy 3 k o r . , n y o l c z a d sorsjegy 1.50 k o r .
Sötétkamara rendelkezésre áll.
é s
Az amateur
Váltóüzlet í y m t t l ; U l i D A 1 N JY Részvény-Társaság Budapest,
Mercurpalota,
I V . kerület,
Váczi-utcza
A L A P Í T T A T O T T 1876.
37. szám.
urak fölvételei kirakatomban díjtalanul kiállíttatnak.
BEKÖTÉSI
/IV /IV /IV
(IS (IS (IS (IS
® ds ds
Ajánlja dús raktárát a szakfényképész és amateur urak becses figyelmébe. Elfogad javításokat és minden szakmába v á g ó munkát.
12 k o r . , fél sorsjegy 6 k o r . , negyed
MT7DPTTODAATir
szaküzlet
Budapest, IV. ker,, Egyetem-tér 5.
Nyerés esetén diszkréezló. sorsjegy
O S Z K Á R
•
14 napig
(IS (IS /IV
9
(IS (IS (IS
TÁBLÁK
a „ H É T " eddig megjelent összes évfolyamaihoz kaphatók a kiadóban
=
B u d a p e s t , R ö k k S z i l á r d - u t c z a 18. s z á m .
Miként lehet szép idomokhoz jutni? A szép mell egyike a női szépség legelőkelőbb kellékeinek s azzal a természet nem igen pazarkodik. A hölgyek örömmel fognak tudomást venni arról, hogy létezik egy teljesen ártalmatlan szer, mely a termeszetet nyősen
LES alkalmazása, mely a legelőkelőbb párisi orvosoktól ajánlva s ten; nyleg birják azon tulajdonságot, hogy a mellet fejlesztik, i l gát el egitik, a szöveteket erősbii csontok kiszögelését eltüntetik az által, hogy a mell idomainak általában teltséget kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy az ételek hizó alkatrészelt elősegítik s azok a mell környékén ülepednek le. Az egyszer elért eredmény minden külön kezelés nélküf megmarad. A Kati.-félő P I L U L E S OHIENTALES eltelő hatása folytán szép, üde arezbőrt és fiatal
kinézést kölcsönöznek és az egész testet fiatalítják. - Minden természethez alkalmazkodnak, a fiatal, fejlődő leány épugy használhatja, mint a kifejlett asszony és semmi körülmény között nem ártalmas. Törvényileg védett védjegy. A körUlbelül 2 hónapig tartó gyógymódhoz könnyen lehet alkalmazkodni a nélkül, hogy a megszokott életmódot a legcsekélyebben meg kellene változtatni. Ára egy doboznak, használati utasítással, 6 kor. 46 fill. (Szétküldés bérmentve, titoktartás mellett.) Utánvétellel 6 kor. 76 fillér. Ne fogadjunk el oly dobozt, a melyen nincsen az UNIO-védjegy s a mely a czimkén következő feliratot nem tartalmaz : J . P a r t i é Pharmacien, 6., F a s s a g o Verdoau, Paris. Főjak'ár Magyarország és Ausztria részére: TOF O K J . g y ó g y s z . , Budapest, Királyutcza i2.
=
AHET ELŐFIZETÉSI Á R A egy évre 2 0 korona, fél évre 1 0 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal:
—
BUDAPEST
™
VIII., Rökk Szilárd-utcza 18. sz.