Bart István
n
A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE
OSIRIS KÉZIKÖNYVEK
Bart István
A KÖNYVKIADÁS MESTERSÉGE
OSIRIS KIADÓ
n
BUDAPEST, 2005
A könyv az Oktatási Minisztérium támogatásával, a Felsõoktatási Pályázatok Irodája által lebonyolított Felsõoktatási tankönyv- és szakkönyv-támogatási pályázat keretében jelent meg.
Szerkesztette GYURGYÁK JÁNOS
© Bart István, 2005
TARTALOM
ELÕSZÓ
9
BEVEZETÉS
11
MIT CSINÁL A KÖNYVKIADÓ? AZ ELÕZMÉNYEK A KÖNYVKIADÁS MA
11 11 15
ALAPFOGALMAK
21
A KÖNYVKIADÁS ÁGAZATAI Tudományos könyvkiadás Szakkönyvkiadás Kézikönyvkiadás Felsõoktatási tankönyvkiadás Tankönyvkiadás Szépirodalom és tényirodalom, ismeretterjesztõ mûvek Nagy példányszámú tömegkiadványok Gyermekkönyvek A KÖNYV (MEGJELENÉSI) FORMÁI A kötött, azaz keménytáblás könyv A puhafedelû, azaz fûzött könyv Képes, színes kiadványok Tudományos folyóiratok Elektronikus médiumok A KÖNYVKIADÓ FELÉPÍTÉSE A szerepek A kiadói munkafolyamat elemei
21 22 22 23 24 25 26 27 28 29 30 30 31 32 32 33 33 36
6 |
TARTALOM
A KÖNYVKIADÓ SZERVEZETE
43
A VEZETÕ SZEREPE A KÖNYVKIADÓBAN A vezetõ A vezetõi döntések A tervezés A KIADÁSPOLITIKA MEGHATÁROZÁSA A kiadó céljai A kiadáspolitika meghatározásának elemei A piac ismerete és a tervezés Stratégiai tervezés Taktikai tervezés Az információk rendszere a könyvkiadóban Az információk felhasználása SZERVEZÉS ÉS SZERVEZET A munka megszervezése A szervezet A szervezet megalkotásának elvei A szervezeti egységek A vezetõ a szervezetben A vezetõi modellek (stílus) és a szervezet IRÁNYÍTÁS ÉS ELLENÕRZÉS Az ellenõrzés mint az irányítás eszköze Kommunikáció a könyvkiadóban Az értekezlet A vezetõi ellenõrzés eszközei a könyvkiadóban
43 43 44 49 51 51 53 54 58 58 60 61 63 63 65 66 69 71 72 75 75 77 79 81
STRATÉGIAI DÖNTÉSEK
83
A KIADÓ FILOZÓFIÁJA A (KIADVÁNY)LISTA FELÉPÍTÉSE Az elõkészületek A gyakorlati munka Új címek kifejlesztése Az új címek, az utánnyomások és a backlist Milyen szerepe van az új címnek, és hány új címre van szüksége egy kiadónak? A CÍMEK KIVÁLASZTÁSÁNAK STRATÉGIAI ELEMEI Piacismeret és piaci stratégia
83 86 86 92 94 97 98 101 102
TARTALOM
| 7
A DÖNTÉS ELEMEI Példányszám és fogyasztói ár A példányszám, az ár és hatásuk a profitra Az ár megállapításának lépései A példányszám meghatározása A haszon megállapítása Az optimális példányszám Címenkénti kalkuláció A bevétel A szerkesztõség éves tervjavaslatának elbírálása A BESTSELLER A KIADÓBAN ÉS A PIACON
107 107 110 113 114 115 117 119 122 123 125
PÉNZÜGYEK (MÉRLEG, EREDMÉNYKIMUTATÁS, KÉSZPÉNZFORGALOM)
130
A KÖNYVKIADÁS SZÁMVITELI JELLEGZETESSÉGEI Cím szerinti könyvelés A készletnyilvántartás módja Az elismert teljesítés elve A számvitel és a vezetõ (1) A mérleg Eredménykimutatás A mérleg szerkezete Pénzforgalmi jelentés A számvitel és a vezetõ (2) A MÛKÖDÉS MEGSZERVEZÉSE Pénzügyi célok A készpénz Hatáselemzés Az aktívák (át)értékelése Elõrejelzés Az éves gazdálkodási terv A fedezeti pont kiszámítása
130 130 132 133 134 135 137 142 145 145 148 148 150 151 154 155 156 160
8 |
TARTALOM
A SZERZÕ
162
A SZERKESZTÕSÉG ÉS A SZERZÕ A SZERZÕ DÍJAZÁSA HONORÁRIUM ÉS JOGDÍJ
162 163 166
EPILÓGUS
169
AJÁNLOTT IRODALOM
173
FÜGGELÉK
175
KÖNYVKERESKEDELEM A MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVKERESKEDELEM VERSENYSZABÁLYAI
175 183
ELÕSZÓ
Mi a könyvkiadói siker titka? Tehetség és szimat, valamint a szövetséges véletlen? Avagy az üzemszerû szervezettség, szorgalom és rendszer? Melyikük volt a sikeresebb, az a kis lipcsei kiadó, amely 1911-ben, nyolcszáz példányban megjelentette egy ismeretlen prágai kishivatalnok, Franz Kafka elbeszéléseit, hogy aztán egy-két év múlva tönkre is menjen, és csak a nevét meg a szerzõi jogait hagyja maga után örökül, vagy az a nagy, amerikai könyvgyár, amelynek révén aztán máig jövedelmezõ világsiker lett a mûbõl? A válaszhoz mindenekelõtt azt kellene tudnunk, hogy mit is értsünk sikeren. A gyors növekedést és a nagy hasznot, nagy jövedelmet? Avagy inkább az emlékezetes könyveket, az elkötelezett olvasók ragaszkodását? Nos, van példa a siker mindkét nemére, akár csak a magyar könyvkiadás legutóbbi korszakában is, hát még a távolabbi múltjában. Az igazság azonban az, hogy a tartós sikerhez a tehetség éppúgy nélkülözhetetlen, mint a módszeresség. Továbbá az a kiadó, amely nem jövedelmezõ, nem is fog sok, büszkélkedni való, emlékezetes könyvet megjelentetni, mert egyhamar tönkremegy. Amelyiknek viszont mindegy, hogy mit ad ki, csak keresni lehessen vele, az kiszolgáltatja magát a véletlennek, holott nem fog mindig hatost dobni. Hatost dobni persze mindenki szeret – de józan ész, belátás, körültekintõ számítás és a vevõ óhajainak a kipuhatolása nélkül nagyon ritkán fordul csak hatosra a kocka. Az igazi siker az, amit a kiadó tudatosan és saját maga szervez meg magának. Ez a siker ugyanis megismételhetõ – sokszorosítható, hogy a könyvkiadás kulcsszavával éljünk. Ezt – a biztos (vagy inkább csak vélhetõ) siker kikovácsolását – megkönnyítendõ réges-régen kialakultak már bizonyos, világszerte követett kiadói eljárások, melyek a termék és a tevékenység természetébõl következnek, és olyan iparági szokások, melyek az infrastruktúra által megszabott jellegzetességekbõl adódnak, és amelyek együttvéve a
10 |
ELÕSZÓ
könyvkiadás mesterségét teszik. Könyvünk ezeket ismerteti, a fontosabbakra többször is visszatérve más-más vonatkozásban. Mindenesetre olyasmirõl nemigen írtam, amit magam ne próbáltam volna ki, vagy aminek az igazságáról, helyességérõl ne gyõzõdtem volna meg – olykor a magam kárán – a gyakorlatban. Márpedig a gyakorlat a legjobb mester. Annak, aki könyvkiadót akar vezetni, végsõ soron az a legfontosabb tudnivalója, hogy a könyvkiadás üzlet és termelõüzem is egyben. Eszerint kell vezetni – akárcsak egy öntödét vagy egy szûcsmûhelyt, ahol a mester egyszemélyben a gazda és a munkás is. Az is igaz azonban, hogy józan ész, belátás és körültekintõ számítás még nem elég a könyvkiadáshoz. Éppen, mert minden terméke egyedi darab, és egyetlen könyv se helyettesíthetõ egyetlen másikkal sem – de csak abban az esetben, ha rajta van a mester keze nyoma. 2005. február 21.
Bart István
