NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 33(1986) kötet, 1-4. füzet,
279-283.
BARLANGKUTATÁS KÖZÉPISKOLÁSOKKAL VARGA CSABA
Összefoglalás A dolgozat egy több, mint két évtizedes, középiskolában szerzvezó'dő barlangkutató csoport te vékenységét ismerteti. Részletesen ismerteti a csoport céljait, eredményeit s az iskolai oktatásba való szerves beillesztés lehetó'ségét.
Rendhagyónak tűnik ugyan, de az iskolánkban, az Alföld közepén, a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban több mint két évtizedes múltra tekint vissza a barlangászkodás. Az 1960-as évek elején Dr. Varga Lajos, majd Németh Gyula gimnáziumi tanárok irányításával kezdődött az a tevékenység, melynek eredményeként most elmondhatjuk, hogy az elmúlt két évtizedben mintegy 350-400 alföldi diákkal ismertethettük meg a barlangkutatás nehézségeit, szépségeit. Néhány szóban a múltról: 1963-ban a gimnázium földrajz szakkörének vezetője — Dr. Varga Lajos — s a turisz tikai szakkör vezetője - Németh Gyula - arra az elhatározásra jutottak, hogy az addigi mozgóturák helyett célszerű lenne olyan állandó táborhelyet keresni, ahol 2—3 hétig 10— 12 érdeklődő diáknak hasznos elfoglaltságot lehet biztosítani. így találtak rá a dél-bükki Odor-várra s ennek immáron 22 éve. VARGA CSABA tanár Tiszaföldvár, Hajnóczy József Gimnázium
A kézirat beérkezett: 1985. július 24.
279
Kezdetben sokoldalú táborokat szerveztek, ahol a barlang-kutató csoport mellett bio lógus, néprajzos, meteorológus, régész, sőt egy évben még csülagász csoport is működött. Akkoriban úgy véltük, hogy 4 - 5 évenként újabb helyre vonulunk és diákjainkkal újabb te rületeket ismertetünk meg. Huszonkét éve már, hogy nyaranta rendszeresen ugyanarra a helyre megyünk s úgy érezzük, hogy még jónéhány évre való munka vár ránk Odor-váron. A kezdeti céljaink nem változtak, legfeljebb bővültek. Milyen célok vezérelték, irányí tották a táborszervezőket? 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.)
Hasznos elfoglaltság biztosítása; A pályaválasztás elősegítése; Természetbaráttá nevelés; önállóságra nevelés; Tudományos kutatás; utoljára, de ahogy mondani szokás nem utolsó sorban, egy a mi alföldi lakókör nyezetünktől eltérő táj megismertetése;
Már ez a felsorolás is sejteti - nevelés, pályaválasztás - iskolai táborozásról van szó. Vegyük sorra a célkitűzéseket: Hasznos elfoglaltság biztosítása Úgy gondoljuk, hogy az igen elfáradt - de különben egészséges ember - hamar elun ja a semmittevést. Annak sem látjuk különösebb értelmét, hogy diákjaink, lakóhelyüktől másfélszáz kilométerre süttessék a hasukat a Nappal, ezért ha 2-3 hétre elhozunk gyereke ket azoknak olyan tevékenységet kell biztosítanunk, ami a nap jelentős részét kitölti és hasz nuk válik. Nem tagadtuk, hogy ez inkább munkatábor, mintsem nyaralótábor. Az iskolá nak az életre kell felkészítenie s az élet nem nyaralás. A pályaválasztás elősegítése A táborok irányításában, szervezésében résztvevő pedagógusok zömmel természet tudományos érdeklődésűek s így érthető módon e táborokban az ilyen területek felé tör ténő irányítás dominált. Jónéhány tanítványunk itt kapta az első útmutatásokat ahhoz, hogy jó földrajzos, biológus, vagy geológus legyen. Van olyan diákunk is, aki gyógypedagógusi diplomája mel lé, részben a táborbeli élmények hatására szerezte meg a földrajz tanári oklevelet. Nem esünk kétségbe akkor sem, ha valaki nem az itteni benyomások hatására választ pályát, de ha Tiszaföldváron meglátunk valakit keretes hátizsákkal, biztosak lehetünk ben ne - 10 esetből legalább nyolcszor - , hogy az illető vagy ..öreg" vagy jelenlegi ,,odoros,\ Büszkén mondhatjuk, hogy a természetszeretetre, természetismeretre való oktatás, nevelés terén e táborokban jó eredménnyel dolgoztunk, s az már a harmadik alapvető cél kitűzésünk sikerességét is jelzi.
280
Természetbaráttá nevelés A 70-es években terebélyesedett ki az a mozgalom, amit jelenleg környezetvédelem nek nevezünk, de úgy véljük, hogy korábban sem dijazták azokat, akik letiporták az erdő virágait, csonkították természeti értékeinket. Mi egy olyan barlangban dolgoztunk majd egy évtizedig, ahol érintetlen, töretlen barlangi képződmények szinte nem is voltak. Sajnos ezen keresztül nagyon jól tudtuk szem léltetni, hogy mivé lehet tenni a természet évszázadok, évezredek alatt alkotott csodáit. A célunk az volt és ma is az, hogy tanítványaink értő ember módjára vallassák a ter mészetet és értsék a különbséget egy szobában lévő cseppkőoszlop és egy szűk, vizes, köves, saras barlangi járat végén lévő képződmény között. önállóságra nevelés Mint minden táborban, úgy nálunk is a diákok a tábor időtartama alatt jobbára kül ső segítség nélkül végzik mindennapos tevékenységüket. Egyes kisebb munkacsoportokat vagy egy felsős, vagy egy már végzett ,,öreg" irányit, aki a tábor valamelyik tanárától kap hatja a szükséges útbaigazítást. Az eligazításokra az esti tábortüzeknél kerül sor és másnap a munkacsoport-vezető már egyedül szervezi csapata munkáját. Az mindenki előtt világos, hogy egy barlangi munkacsoport vezetése milyen felelősséget ró a csoportvezetőre. Tudományos kutatás Diákjaink egy-egy témában való komolyabb elmélyülésének elősegítése, részben pe dig a kutatási területünk teljesebb megismerésére való törekvés eredményezte, hogy a 70es évektől egy-egy területen már komolyabb eredményeket tudunk felmutatni. A karsztos felszínről jórészt növénytani témájú munkákat készítettek diákjaink, míg a Hajnóczy-barlangban geomorfológiai, klimatikai, üledékvizsgálati és térképezési munká kat végeztek. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk minél több területen biztosítani diákjainknak a tudományos ill. a tudományos igényű munkavégzést. Az elmúlt évek során több tanítványunk az ,,Odorvári Kutató Táborokban" gyűjtött anyag alapján készített dolgozattal vett részt a különböző színtű középiskolás tanulmányi versenyeken. E területen jelentős előrelépés csak akkor várható, ha olyan műszerparkot tudunk ki alakítani, ill. vásárolni, ami legalább az átlagos igényeket kielégíti méréspontosság és tartós ság szempontjából. Sajnos ez az egyik hátránya a középiskolás csoportnak, hogy nincs mö götte olyan bázis, ami az átlagos anyagi igényeket ki tudná elégíteni. Hatodik célkitűzésűnk volt az alfölditől eltérő táj megismertetése. Ezt a megismerte tést nem csak geográfiailag gondoltuk és gondoljuk, hanem úgy is, hogy ez is hazánk egy darabja, itt is magyarok élnek csak kissé másként, mint mi az Alföldön. Ahhoz, hogy az ember szeresse hazáját, előbb meg kell ismernie s nemcsak a távolabbi tájat, hanem annak lakóit is. 281
Nos, célkitűzéseinkről röviden ennyit s most a közép-iskolásokkal történő barlang kutatás egyéb viszonylatairól szólok. Az előbb már utaltam egy hátrányos helyzetre, ami jobbára anyagi jellegű. Nemcsak a tudományos kutatás színvonalában jelentkezik ez a hátrány, hanem abban is, hogy egy általán a felszereltségünk lényegesen gyengébb, mint egy üzemi, vagy sportegyesületi hát térrel rendelkező csoporté s így ez, közvetve, már a munkavégzésünk eredményességére is hatással van. Ez olyan hátrány, melynek kiegyenlítésére még a hagyományos módszerekkel sem nyílik lehetőségünk, ugyanis a szokásos alpin technikával történő munkavégzésbe — jogi előírások miatt - diákjainkat nem vonhatjuk be. Az a lehetőség, hogy az érettségizett gye rekekkel vállalnánk ilyen munkát, esetleg más csoportokhoz társulnánk - alkalmilag ne hézen oldható meg, mert a gimnáziumot elhagyó gyerekeink 80—90 %-a - ami nekünk kü lönben hízelgő arány - továbbtanul, majd azt követően jórészt másutt telepszik le. Marad tehát az az ősrégi megoldás, hogy „addig nyújtózunk, amig a rövid takarónk ér". így a résztvevők hozzájárulásaiból, a megyei műv. oszt. támogatásából és az eseten ként kapott egyéb támogatásokból tartjuk fenn, ill. működtetjük csoportunkat. Mi azt jó eredménynek tartjuk, hogy évente a nyári táborainkban, átlag 25—30 isko lást és esetenként 10—15 „öreget" tudunk foglalkoztatni. A nyári táborokon kívül az utób bi években rendszeressé vált az áprilisi és a novemberi 2-3 napos túra is, melynek anyagi fedezetére még juta közpénzből. Az sem titok, hogy egy iskolai csoport fenntartása — az előbb említett szűkös anya giak miatt — sok „szervezéssel" jár. Csak példaként: a most nyáron általunk szervezett XXIX. Vándorgyűlés lebonyolításában, rajtunk kívül, valamilyen formában még 7 intéz mény vett részt. Ezek közül mindössze egy kérte a segítség teljes megtérítését, kettő felet te méltányos összegért segített, 4 pedig eltekintett az anyagi ellenszolgáltatástól. Persze a középiskolásokkal való barlangkutatásnak nemcsak ilyen oldalai vannak, ha nem szólni kell arról is, hogy könnyebben lelkesíthetők és inkább vissza kell fogni őket. Nem volt ritka az elmúlt 22 év alatt, hogy csak parancsszóra hagyták abba a munkát, sőt olyan is megtörtént, hogy addig könyörögtek, hogy a parancs „visszavonatott". Külön gondot kell fordítani a biztonságra. Mi nem próbálunk meg mindent kimász ni. Amit úgy ítélünk meg, hogy nincs 100 7-os esély a biztonságos végrehajtásra, abba bele sem kezdünk. Lehet, hogy ezért haladunk olyen mérsékelten mert túl óvatosak vagyunk, de eddig még csak sima kéz-, vagy lábtörés sem fordult elő barlangi munkáink során. A mi céljaink között nem szerepeltek olyanok, melyeknek a megvalósítása ember felettit követelne, avagy olyan befektetést igényelne, ami számunkra eleve irreális. Lehe tőségeinkhez képest törekszünk arra, hogy diákjainknak a maximumot adjuk mind a ter mészetismeretből, mind pedig annak egy kisebb részéből, a barlang megismerésből.
282
CAVE-SEARCHING WITH SECONDARY SCHOOL STUDENTS Cs. VARGA Sum т а г у
The paper reviews the activities of anmore than two decades old cave-searcher group organized from secondary school students. It details the aims of the group, its successes, and the possibilities of adaption into the teaching of school.
HÖHLENFORSCHUNGEN MIT STUDENTEN VON MITTELSCHULEN Cs. VARGA Zusammenfassung
Die Studie informiert über die mehr ais zwanzigjährige Tätigkeit einer Forschungsgruppe, die in Mittelschulen organisiert wurde. Sie macht die Ziele, Ergebnisse bekannt und befaßt sich mit der Möglichkeit der Einführung in den Unterricht.
ОБСЛЕДОВАНИЕ ПЕЩЕР CO ШКОЛЬНИКАМИ СРЕДНИХ ШКОЛ Ч. ВАРГА Резюме Работа знакомит с деятельностью среднешкольной группы, занимающейся обследова нием пещер. Описывает цели группы, их достишения, и возможности включения этой деятель ное™ в школьную программу.
283