BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA

BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2015-2016.

BEVEZETÉS Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Balassagyarmati Tankerülete. Működtető: Balassagyarmat Város Önkormányzata. Iskolánkban bevezettük a kompetencia alapú oktatást és az integrációs pedagógiai rendszert. Ezekre a stabilizálódó és folyamatos fejlesztés alatt álló tevékenységcsomagokra építjük a kompetencia alapú fejlesztés tanulását és megvalósítását. A fejlesztési stratégia hatással van iskolánk egészének működésére. Ez azt jelenti, hogy elsősorban tantestületünk és tanulóink jelentős szakmai / módszertani fejlődés közepette élik mindennapjaikat. A komplex intézményfejlesztés kifejti hatását az iskolahasználók teljes körére is. Tudjuk, hogy egy hosszú távú megújulási folyamat – pedagógiai kultúránk fejlődésének – elején járunk, de a tantestület nyitott az új út végigjárására. A pedagógiai program részei: 1. Nevelési programban célokat, feladatokat fogalmaztunk meg, majd ezekhez hozzárendeltük az általunk jónak tartott eszközöket, eljárásokat. 2. Helyi tanterv Mellékletei: - 1-4. évfolyam tantárgyi tanterve - 5-8. évfolyam tantárgyi tanterve - speciális tantervek:

- enyhe fokban értelmi fogyatékosok tanterve - IPR - kompetencia alapú programcsomag- tantervek

Intézményi adatok az alapító okirat szerint: 

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-8. évfolyam)



Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nevelése, oktatása (1-8. évfolyam)



Általános iskolai és sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése



Egész napos iskola



Fejlesztő felkészítés



Szakmai továbbképzések

Az intézmény által az alaptevékenység körében ellátott alapfokú nevelési-oktatási feladatok: 

Nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás 1-8. évfolyamokon, ezen belül: - Emelt óraszámú oktatás matematikából - Élő német nyelvoktatás

2



Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.



Integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szervezése a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: MKM rendelet) 39./D. és 39/E. §-aiban foglaltak szerint



Egész napos iskola



Fejlesztő foglalkozás

3

NEVELÉSI PROGRAM

4

1. HELYZETELEMZÉS BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA A Szabó Lőrinc Általános Iskolát 1996. január 30-án alapította Balassagyarmat Város Önkormányzata. Három, profiljában eltérő intézményt vontak össze egy igazgatás alá két telephelyen működve. A város déli részén, kertvárosi környezetben felépült korszerű épületben a volt Petőfi és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola kapott helyet, míg a hatvanas években épült Ifjúság úti épületben a Szabó Lőrinc Iskola diákjai megszokott környezetükben folytathatták tanulmányaikat. Az „új” iskola névadására 1998-ban, az új tornaterem átadásakor került sor. Az egyesítés után az eggyé vált közösségben megőriztük a jogelőd iskolák profilját: emelt szintű matematika – informatika, „élő” német nyelvoktatás, környezeti nevelés. Az összevonás után ezek kiszélesítésére volt lehetőség, a hagyományok megtartásával, új célok is megjelenhettek. Nevelő-oktató munka Két párhuzamos osztállyal működik intézményünk, de továbbra is megtartjuk a hagyományosan kialakított profilokat, melyek eredményeként az eltelt évek alatt, lelkiismeretes szakmai munkával számtalan sikert értünk el a tanulmányi, kulturális és sportversenyeken. Matematika-informatika képzésünk megalapozása alsó tagozaton megkezdődik, de emelt óraszámot ötödik évfolyamtól biztosítunk tanulóinknak. Ebben a képzésben olyan tudásra tehetnek szert a gyermekek, amellyel középfokú tanulmányaik során a más iskolákból érkezők ismereteit magasan túlszárnyalják. A tanulmányi versenyeken, középiskolai felvételiken, és a kompetencia-mérésben bizonyítás nyer többlet ismeretük. A „jó gyakorlatként” elfogadott „élő” német nyelv oktatását a jogelőd iskolában kialakított nevelési program szerint végezzük. Saját összeállítású, a bevezető és kezdő szakaszok életkori sajátosságainak megfelelő oktató füzetekkel, mindennapos gyakorlással folyik a képzés. Az alapfokú nyelvvizsga megszerzését az alapozó szakasztól bevezetett többlet nyelvóra biztosításán túl a nyelvvizsga felkészítővel segíti az iskola. A természettudományos felfedezések, ismeretek bővülése, a környezeti kultúra fejlesztése érdekében sokrétű ismereteket nyújtunk ezen tudományok alapjaiból. Az elért megyei és országos tanulmányi verseny eredmények, a továbbtanulási irányok igazolják a képzés sikerességét. Tárgyi feltételek Az iskola épületét 2006-ban négy tanteremmel bővítették, így 16 tanulócsoport befogadására alkalmas korszerű intézmény. Tetszetős, modern külsővel rendelkezik és berendezései is (kis kivétellel) újak, a kor követelményeinek megfelelőek. Szaktantermi oktatás megvalósítására természettudományi, biológia, földrajz, rajz, matematika szaktanterem került kialakításra, melyek szemléltető és oktató eszközökkel jól felszereltek. Interaktív tábla, színes televízió, projektor, CD lejátszó, minden tanulócsoport rendelkezésére áll. A nyelvi labor kiépítése érdekében a tetőtér kialakítása, az elkészült terveknek megfelelően, a következő évek feladata. Három számítógép terem, technikaterem, könyvtár, zeneterem,

5

logopédiai foglalkoztató és kisméretű csoportszobák biztosítják a széleskörű nevelést-oktatást. Internet hozzáférés minden teremben biztosított, valamint zártláncú videó rendszerrel rendelkezik. A sportcsarnok elősegíti a testi nevelés és a mindennapi sportolás lehetőségét. Szabadtéri testnevelésre egy sportpálya szolgál, a teljes sportudvar kialakítása csak pályázattal valósulhat meg. A szabadidő hasznos eltöltését a saját erőből létesített udvari játszótér és az iskolával szemben lévő modern játszópark biztosítja. Az iskola környékét az iskola dolgozói, a gyerekek és szülők bevonásával pályázati pénzekből tettük szebbé, hangulatosabbá. A fák, bokrok gondozása folyamatos feladatot jelent az iskolának, hasonlóan a közeli városi játszótér fenntartása is. Humán erőforrás Az iskola alapítása után, a tanulólétszám emelkedésével párhuzamosan növekedett a pedagógusok száma. Az utóbbi öt évben ez a tendencia megfordult, előbb a tantestület stabillá vált, míg jelenleg létszám csökkenés várható. Az összetételét tekintve középkorúnak mondható, a nevelők közösségének közel kétharmad része 40 év feletti, és egyharmada 50. évét betöltötte. A munkaközösségi foglalkozások, munkaértekezletek, az egységes pedagógiai és szakmai elvek kialakításával közelebb hozták egymáshoz a nevelőket. Felkészültségét, hivatástudatát tekintve stabil és mégis fejlődésképes testület alakult ki. A nevelő-oktató munkához szükséges lelkiismeretesség, szakmai fejlődni vágyás jellemzi a nevelőket. A továbbképzésre és önképzésre megfelelően motivált pedagógusok előtérbe helyezik azon tanfolyamokat, ahol a korszerű informatikai és módszertani ismeretekhez juthatnak, vagy az iskola és saját érdekeiket figyelembe véve új szakot vesznek fel. Bizonyítja ezt, hogy a tantestület 80 %- a rendelkezik alap- vagy középfokú informatikai végzettséggel és kooperatív tanulási technikák alkalmazásához szükséges továbbképzésekkel. Minden nevelőnk részt vett az Integráció Pedagógiai Rendszer bevezetéséhez és alkalmazásához szükséges tanfolyamokon. Az iskola technikai személyzete létszámában csökkent, de feladatukat szakmai ismereteik és felelősségtudatuk birtokában teljes mértékben ellátják, bár munkáltatójuk nem az iskola fenntartója. Megfelelő segítői és partnerei a pedagógusoknak az iskola céljainak elérésében.

2. A NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA

PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FEL

ADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI 2.1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK 2.1.1. A tanulási folyamatot megkönnyítő alapképességek és –készségek fejlesztése 2.1.2. A tanítási-tanulási valamint nevelési folyamatok lehetőség szerint mind nagyobb mértékben szerveződjenek 

a demokratizmus



a humanizmus



az egyén tisztelete



a lelkiismereti szabadság

6



a személyiség fejlődése



az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása



nemzedékek közötti párbeszéd



a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége



az esélyegyenlőség érvényesítése



a szolidaritás és a tolerancia értékei alapján.

2.1.3 Olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. 2.1.4. Versenyképesség megőrzése, javítása 2.1.5. Az a tudás és a tudás megszerzéséért kifejtett erőfeszítés, valamint azok a viselkedésbeli jellemzők kiemelt értéknek tekintendők, amelyek nélkülözhetetlenek a magyar gazdaság pozíciójának erősítéséhez a világméretűvé vált gazdasági versenyben, valamint szerepet játszanak annak fenntartható növekedésében. 2.1.6. Kiemelt érték az iskolai tanítási-tanulási folyamatok hatékonysága és az elsajátított tudás és kompetenciák használhatósága, hasznossága. 2.1.7. Fontos az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence megismerése, a nemzeti hagyományok, a nemzeti öntudat fejlesztése.

7

2.2. CÉLJAINK, FELADATAINK, ESZKÖZEINK, ELJÁRÁSAINK Céljaink -

A

tanulók

képességeinek

- hatékony, új tanulási módszerek bevezetése

és Kompetencia

kulcskompetenciái

alapú

oktatás - tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés

kiterjesztése

- projektoktatás, témahét

- felkészítés az életen át történő

nak egyénre

Eszközeink, eljárásaink

Feladataink

szabott

fejlesztése

tanulásra -

- az infokommunikációs technológia, mint

alkalmazásképes

tudás

kialakítása, -

az

esélyegyenlőség érvényesítése,

eszköz és taneszköz alkalmazása - a hagyományos tanulásszervezés (frontális

kulcskompetenciák

osztálymunka, önálló munka stb.) mellett

fejlesztése, úgymint:

kooperatív,

a - anyanyelvi

együttműködésre

tanulásszervezési

eljárások

leszakadás

- idegen nyelvi

csoportmunka,

megakadályozása,

- matematikai

kooperatív tanulás)

tehetséggondozás

- természettudományos - digitális

figyelembe vesszük

- szociális és állampolgári kezdeményezőképesség

és

vállalkozói -

esztétikai tudatosság

(pl.

drámapedagógia,

- a belső és külső mérések eredményeit

- a hatékony, önálló tanulás

-

vita,

épülő

-

művészeti

és

kifejező-

képesség -

sokszínű

tevékenységrendszerének,

a

játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása - új tanulásszervezési módok alkalmazása - a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése,

8

- A sajátos nevelési igényű

- az egyéni teljesítményre, - speciális foglalkozások

tanulók egyéni

képességszintre - tanórai és tanórán kívüli alkalmakat

integrált nevelése, támaszkodó tanulási technikák - a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően oktatása, a tanulási felismerése, esélyek

elfogadása,

el-

szervezzük a képesség-kibontakoztató és

sajátítása és fejlesztése.

egyenlőségének

integrációs felkészítést

- Egyéni, személyre és a - gyógypedagógus szakembereket vonunk be

biztosítása

sajátos

nevelési

igénynek

a munkába

-

megfelelő értékelés biztosítása, -

Szegregációmentes

egyéni fejlesztés

egyéni

fejlesztési

terveket

készítünk,

alkalmazunk

együttnevelési környezet kialakítása biztonságos, -

alkotó

tanulóink

személyiségnek - személyes példaadásunkkal segítjük a

légkör tiszteletben tartása

teremtése

gyermekeket

- a gyerekek bevonása saját iskolai

- tanulóink nevelésére az adott közösségekben nagy gondot fordítunk: a közösségi lét

mentességének biztosítása a

pedagógusok

segítségének tanulmányi

önmagukat,

tisztelni tudják

- az iskolai légkör feszültség-

-

hogy

társaikat és a felnőtteket is becsülni és

életük

megszervezésébe

abban,

szabályait szituációs játékok, szerepjátékok

jóindulatú

biztosítása munkájában

segítségével, stb. gyakoroltatjuk

a - lehetőséget teremtünk diákjainknak arra, és

hogy

életének egyéb problémáiban

problémáikkal

felkereshessék

az

iskola dolgozóit

tárgyi - élet közeli tanulási környezet - a tanulócsoportok számának megfelelő

-

feltételrendszer

kialakítása

biztosítása

- az épület és eszközállomány

diákjaink

állapotának

színvonalas

figyelemmel

oktatáshoz

és

és

folyamatos kísérése,

karbantartások,

neveléshez

a

megismertetése

erkölcsi nevelés

felekkel

s

számú

tantermet

és

egyéb

helyiséget

biztosítunk. -

folyamatosan

modernizáljuk

eszközállományunkat: a fenntartó, a szülői felajánlások

valamint

a

pályázatok

segítségével

kapcsolati

kialakítása,

- a család életében

beszerzések

megvalósítása

emberi kapcsolatok -

- az iskola életében

megóvása

lehetőségek - rendszeres kapcsolatot tartunk tanulóink az

azok

érintett lehetőség

szerinti bővítése a partnerek,

szüleivel, a családokkal, ennek formái: fogadóóra, fórumok,

szülői közös

értekezlet, programok,

szülői kulturális

- tanuló és tanuló,

bemutatók, partneri igény és elégedettség

- tanuló és pedagógus,

felmérése, írásos és szóbeli közlések,

- tanuló és szülő,

beszélgetések

9

- szülő és pedagógus, -

pedagógus

és

pedagógus - az iskolai létet irányító szabályzatok

között

követelményeinek szegregációmentes

-

együttnevelési

betartását

szorgalmazzuk, az íratlan „etikai kódex”

környezet

elvárásait magunkra és társainkra nézve

kialakítása a közösségi érdekek

betartani igyekszünk

és értékek alapján -

a

iskolánk megszervezése

lakóhelyünk

életében

részvételének - a város által szervezett nemzeti és helyi a

különféle

városi rendezvényeken, ill. a

iskolában

tanulók

tanulóinkkal részt veszünk

számára

szervezett

városi

szintű -

megmozdulásokon nemzeti

öntudat,

hazafias nevelés

-

ünnepségek nemzeti

kialakított

bekapcsolódunk

a

rend helyi

szerint, programok

szervezésébe szervezése,

azokon való részvétel -

ünnepségeken, egyéb rendezvényeken az

- nemzeti ünnepeink méltó megünneplése iskolai szinten

értékeink

megismerése,

- osztályfőnöki órák, kirándulások - nemzeti lovas kultúra eseményeinek, képviselőinek, értékeinek megismerése

-

fizikai

állapot

javítása

-

Mindennapos

testmozgás

biztosítása

- mindennapos testnevelés, testedzés - úszás szabadidős foglalkozásként

- a testi és lelki egészségre nevelés

10

3. SAJÁTOS CÉL-, FELADAT- ÉS ESZKÖZRENDSZER BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA CÉL

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

FELADAT

fegyelmezett Az

Tanulóink a matematika Rugalmas, tantárgy

ismereteit

a gondolkodásra

használni

tudják,

készségének

továbbtanuláshoz

matematikai

Emelt óraszám biztosítása (5+2) ötödik

fejlesztése,

tudás, intenzívebb fejlesztése.

szervezése,

felkészítés

házi,

megyei és országos megmérettetésekre. Felvételi felkészítők.

Az önismeret fejlesztése.

jussanak.

a differenciált oktatás.

gondolkodás Versenyek

birtokába Az önálló tanulásra nevelés.

ismeret

tananyag

problémamegoldó- Képesség szerinti csoportok létrehozása,

erősödjön,a szintű

felüli

és A matemetika megszerettetése, a évfolyamtól.

gondolkodásuk tanulók

magasabb

tanterven

a nyújtása.

életben kreativitás fejlesztése.

mindennapi

logikus

nevelés,

általános

Zrínyi Ilona Megyei Matematikaverseny

A tudás, a felfedezés örömének szervezése megismertetése. A

kor

követelményeinek Számítástechnikai és információ- Korszerű, informatikai technológiai

megfelelő

technikák elsajátítása.

elsajátítása

Az

önálló

kornak

megfelelő

Bevezető szakasztól informatikai ismeretek

széleskörű Információs-kommunikációs

használatának

modern

eszközök eszközpark és szaktantermek biztosítása.

eszközök használatának megismerése.

ismeretek,

a

nyújtása nem csak tanórai keretben. Alapozó

szakasztól

emelt

óraszám

és

ismeretszerzéshez csoportbontás biztosítása. Házi, városi és

szükséges képességek, készségek megyei versenyek szervezése, azokon való kialakítása.

részvétel. Minden nevelőnk alkalmazza tanításában a IKT eszközöket.

Természettudományi tárgyakban

a

Korszerű

NAT ismeretek helyi tantervbe építése

megfogalmazott elvárásain A túli nyújtsunk.

természettudományi A tanulók

természettudományos

ismeretek bővülése, fejlesztése érdekében

önálló sokrétű

ismeretelsajátítást ismeretszerzésének fejlesztése. Természettudományok való továbbtanulás.

felfedezések,

ismereteket

nyújtunk

ezen

tudományok alapjaiból.

területén Kooperatív tanulási módszerek alkalmazása, bővítése Önálló növelése. előadások

megfigyelések, Tanulói

„Kistermészettudós”

tartása

(alkalmanként).

gyűjtőmunka

Megyei

tanórán és

kívül országos

tanulmányi versenyekre való felkészítés és részvétel.

11

A közvetlen és tágabb Olyan

tevékenységrendszer Esztétikus nevelő környezet kialakítása.

természetes és mesterséges kialakítása, mely képessé teszi a „Madárbarát kert” cím elérése. tanulóink tanulókat

környezetünket megismerjék

és

a

azzal megismerésére, együtt észrevételére,

harmonikusan

környezetük Tantermek, közös terek dekorálása, rendben a

változások tartása.

elemi

szintű Év

értékelésére.

éljenek.

eleji

papírgyűjtés,

szárazelemgyűjtés

folyamatosan.

A természet és ember alkotta Környezeti nevelés modul bevezetése. környezet értékeinek felismerése, Világnapok megőrzése, védelmével

a

környezet (Föld

kapcsolatos

rendezvényeinek

Napja,

Állatok

szervezése.

Világnapja,

Víz

jogok, Világnapja, stb.)

kötelességek gyakorlása.

Természetjárások, kirándulások, erdei iskola szervezése. ÖKO

iskolák

tapasztalatainak

és

saját

elképzeléseink ötvözése. Az

Unió A tanulók a választott idegen „Jó gyakorlat”: Első osztálytól a német

Európai

megfelelő nyelvet a bevezető szakasztól nyelvet

elvárásainak idegen

tudást megismerhessék

nyelvi nyelvvizsga

szerzésének

Saját oktató eszközünk használata a be-

meg- Felsőbb évfolyamokon többlet óra vezető szakaszban.

lehetőségét biztosításával segítjük a nyelv Többlet

biztosítsuk.

foglalkozások

játékos alkalmával oktatjuk.

nyújtsunk, és az alapfokú formában. német

mindennapos

minél jobb elsajátítását. Igényeknek

nyelvóra

biztosítása

csoportbontásban. megfelelő Kommunikatív, a továbbtanuláshoz és a

nyelvvizsga felkészítés.

nyelvvizsgához

szükséges

tananyaggal

rendelkező tankönyvek és ismerethordozók használata. Nyelvvizsga felkészítő foglalkozások, nyelvi versenyeken való részvétel. Jogelőd

iskoláink Jogelőd

iskolánk

névadóihoz

Hagyományőrző

Napok

rendezvényei

hagyományainak

kötődő hagyományaink ápolása, (rajz pályázat, szavalóverseny, matematika

megtartása

az

eddig

folytatott olimpia).

tevékenységeink

tovább

fejlesztése.

Iskolatörténet megismerése Elődeink témahét rendezése

12

4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS CÉLOK, FELADATOK, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK CÉLOK Az

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

FELADATOK értelmi -

A

tanulók

tanulás

képesség

motivációjának fejlesztése

fejlesztése,

-

gyarapítása

kialakítása

érdeklődésük

-A

felkeltése

határrendszer

Helyes

tanulási

iránti

- tanórák és más foglalkozások, szabadidős tevékenységek

szokások

- egyénre szabott megismerési folyamat az érdeklődés felkeltése, szinten tartása, új célok,

tantárgyak

közti

merev

csökkentésével

a

lehetőségek kijelölése tudományos

-

diákmunkák,

komplex fejlesztés megvalósítása,

vetélkedők

oktatás,

- audiovizuális eszközök használata

nevelés

egységes

feladatellátása

tanulmányi

- interaktív tanulás önállóan a számítógép segítségével - korszerű tanulási tevékenységek: csoportmunka, projektek, kooperatív technika

Szociális

-

A

személyiség

komplex

- szociális szokások, minták elsajátítása

kompetencia, élet- fejlesztése: az értelem kiművelése

tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon

ill. mellett a gyermek önmagához, a

- önkiszolgálás, segítés, felelősök szerepe

vitel, életpályaépítés

különböző

közösségekhez

kompetencia

viszonyának fejlesztése

való

- szokásrend kialakítása a tanteremben, tanítási órákon, az eszközök kezelésében, udvaron,

fejlesztésével sok- - Olyan iskolai légkör kialakítása,

ebédlőben, társakkal, felnőttekkel szemben

oldalú személyiség amely elősegíti, hogy a tanulók

- viselkedés alapvető szabályainak megismerése,

kialakítása

folyamatosan megtapasztal-hassák

gyakorlása szituációs játékokban

az

- egyéni „érzékenység” elfogadása, csoportok,

egyének,

megértésének, előnyeit,

csoportok

segítőkészségének hiányuk

káros

közösségek, barátságok kialakulása - egymás mellett élés alapvető szabályainak

következményeit.

alkalmazása

- Egyértelmű magatartási szabályok

- választékos, közérthető kommunikáció

megismertetése és betartatása. tanulók

személyiségének-

- a

reális

„ÉN

kép”,

és

környezeti

kép

Önismeret,

-A

önértékelés,

széleskörű fejlesztése

kialakítása, játékos önismereti beszélgetések,

önszabályozás

- Az önismeret, a tanulók saját

szociometriai felmérések

önbecsülés

személyiségének kibontakoztatására

fejlesztése

vonatkozó igény felébresztése

különböző

- A kitartás,

figyelembe vételével

céltudatosság,

a szorgalom, a az

elkötelezettség

13

- pozitív visszacsatolások, önbizalom erősítés a

- segítség,

képességek pozitív

és

és negatív

készségek élmények

kialakítása

feldolgozásában

- Reális teljesítményértékelés

- nevelői korrekciók, a tanulók véleményének tisztelete

A tanulás tanítása

- A

tanulók

életkorának, - szemléltetés, szemléltető tanítás, tanulás

egyéniségének megfelelő tanulási - a tanulás értelmének megmutatása a tanulók módok ajánlása, tanítása Az

egyéni

tanulási

fejlődésén keresztül útvonal, - fokozatos

differenciált fejlesztés biztosítása

önállóságra

nevelés

tanórai

differenciálással

- Fokozatos önállóságra nevelés, - önálló munkák, feladatok, versenyfeladatok lényegkiemelés

képességének

fejlesztése -

együttműködés,

tanulók

egyéni

fejleszteni

kialakítását,

illetve

feladatvállalás

és

vitakultúráját,

közös vélemény

és

más

- fejtsék ki saját elfogadását,

és

a

saját

véleményének az

azzal

kialakítása,

meggyőző

érvelés

technikájának, módszereinek elsajátítása fórumok keretében

való - versenyfeladatok

megoldása

tanulmányi

versenyeken, órai munka során készség - az „önkéntesség” díjazása a jutalmi rend-

kialakítása, legyenek képesek a

dolgok iránt

feladatok,

érvelést, - a kompromisszumkészség fejlesztése vitakörök,

témák, Együttműködési

felmerülő

a - vélemény

azonosulást.

véleményüket

szövegértési

emlékezetfejlesztés alkalmazása

Kialakítani

Vitakultúra,

alkalmazása,

szerben

tanulók munka- és feladat meg- - az egyén és csoport közötti különbségek osztásra a közös cél eléréséért Az

bemutatása gyakorlati példákon keresztül

információ- Az információszerzés és információ - az információhoz jutás folyamatainak beés feldolgozás, felhasználás módjainak

szerzés

elsajátítása

feldolgozás

mutatása, (nyomtatott és elektronikus média, internet, könyvtár, stb.) - az információ feldolgozásának szükségessége

képességének

(újságírás, cikkek, közlemények írása) az

fejlesztése

információtovábbítás lehetőségeinek vizsgálata Problémamegoldó

Az alkotó és problémamegoldó

és alkotó-képesség gondolkodásmód kialakítása

a felismeréstől a feldolgozásig

előtérbe

állítása, Kognitív

alkotó

képzelet intellektuális készségek fejlesztése,

fejlesztése

logikus

képességek, gondolkodásra

valamennyi

- a probléma megoldás folyamatainak bemutatása

illetve nevelés

tanórán

és

foglalkozáson.

- szituációk, szerepjátékok alkalmazása - alkotóképesség új dimenzióinak megnyitása, festés, rajzolás, szobrászat, digitális művészet - a tanuló motiváltságának megőrzése, az általa készített alkotások kiállításával

Alkotó jellegű feladatok biztosítása A

Kialakítani a tanulókban, hogy - elméleti és gyakorlati tanácsok, módszerek az

tanulásszervezésbe

képesek legyenek megszervezni az

14

időbeosztás megszervezésére

n

tanulók önálló tanulásukat, figyelembe véve - széleskörű elérés, illetve hozzáférés biztosítása

a

aktivitásának

saját

optimális

elsajátítandó,

kibontakoztatása

tananyagot

A

DÖK,

kezdeményezőkészs

szervezetek,

munkaközösségek

a munkájának

segítése,

ég

és

korlátaikat,

ill.

az

ismétlendő

a

tananyagok,

dokumentációk,

háttér

információkhoz, törzsanyaghoz - a könyvtár, számítástechnikai terem

osztályközösségek,

szülői

szervezőkészség

lehetőségteremtés a tanulók együtt-

erősítése

működésére

- testnevelés, versengések - közművelődési és tanulmányi versenyek - DÖK által szervezett, támogatott programok

- a szülőföld, lakó- - tanulóink megismertetése nemzeti - a nemzeti, helyi és iskolai ünnepségeket a DÖK hely iránti szeretet, -

a

népünk

kultúránk és történelmünk főbb eseményeivel,

múltjának,

személyiségeivel

néphagyományána

hagyományaival

segítségével rendezzük meg

kiemelkedő - a helyi vonatkozások kiemelésével tápláljuk a és

gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, a Palócföldhöz való kötődést

k feltárása

- a lakóhely megismertetése

diákjaink

- olyan ismeretek közlése, melyek - a tanulók alapkészségeit fejlesztjük, és számukra a

- nemzeti lovas kultúra megismerése

megalapozott

megalapozzák

tanulók

műveltséggel,

műveltségét,

egészséges

világképük formálódását és el-

formálódását, a világban való eligazodásukat

világszemlélettel

igazodásukat szűkebb és tágabb

segítő információkat nyújtunk

reális világ-képpel

környezetükben

világszemléletét,

rendelkezzenek

15

korszerű, a mindennapi életben hasznosítható alapműveltséget,

valamint

a

világképük

5. A NEVELÉS – OKTATÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 5. 1. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS A programfejlesztés egyik célja a kompetencia alapú oktatás továbbvitele közoktatásunkban. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek:  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás.  habilitációs és rehabilitációs tevékenység  multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére.

5.2. CSOPORTBONTÁS, KÉPESSÉGCSOPORTOK A tantermek mérete és az osztálylétszámok függvényében kiscsoportos bontást alkalmazunk a technika és informatika tantárgyban. Az idegen nyelv kiscsoportos bontására is törekszünk, hogy a tanítás hatékonysága érdekében a lassabban és gyorsabban haladó tanulók az egyéni sajátosságaiknak megfelelő bánásmódhoz hozzájussanak.

16

5. 3. NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FOGLALKOZÁSOK A közoktatási törvénynek megfelelően a tanulóknak délutáni időben napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervezünk. A napközis csoportok szervezésénél az egy osztályba járók közösségét tekintjük egységnek. Összevont napközis vagy tanulószobai csoportokat akkor szervezünk, ha a csoportlétszám egy osztályból nem tevődik ki. A napközi otthon igyekszik egészséges napirendet kialakítani a gyermekben. Az adott gyermekcsoport életkorának megfelelő időtartamú és minőségű szabadidőt biztosítunk, hogy feltöltődhessen az önálló tanulásra. Igyekszünk elsajátíttatni az önálló tanulmányi munka módszereit és feltételeinek megteremtését. Fejleszteni kívánjuk felelősség és kötelesség tudatát munkájával, társaival szemben. Kihasználjuk a közösség személyiségformáló hatását. Differenciálást és változatos tanulásszervezési munkaformákat alkalmazunk.

5. 4. EGÉSZ NAPOS ISKOLAI NEVELÉS - OKTATÁS Olyan iskolaszervezési forma, amelyben a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve 16 óráig szervezzük meg. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. Az 1-2. osztályban folyó iskolaotthonos oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét 16.30-ig.

5. 5. DIÁKÉTKEZTETÉS A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek vagy menzát igényelhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni.

17

5.6.

A

TÁMOP

3.1.4.-12/2-2012.

PÁLYÁZAT

ÁLTAL

BIZTOSÍTOTT

FOGLALKOZÁSOK: -

idegen nyelvek tanításának fejlesztése (nyelvi témahetek)

-

környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek támogatása (erdei iskolák)

-

informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatása (informatikai szakkör)

-

Egészségfejlesztő – szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében

-

iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében - egészségnap (félévente) mindennapos testnevelés részét képező mozgásprogramok

-

nemzetiségi, népismereti programok

-

nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység

-

iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében - elsősegély-nyújtási tanfolyam

-

konfliktus- és iskolai agresszió-kezelési program

-

családi életre nevelést célzó programok

-

szabadtéri jellegű – mozgásos tevékenységek

-

komplex közlekedési ismeretek oktatása

18

6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓK 6.1.

KÜLÖNLEGES

BÁNÁSMÓDOT

IGÉNYLŐ

TANULÓKKAL

KAPCSOLATOS

FELADATOK

A

KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEK, TANULÓ KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

ESZKÖZ, ELJÁRÁS

FELADAT

képzés, Fakultatív képzés tanórán kívül

Sokoldalú változatos

Szakkörök

indítása

(számtás-technika,

énekkar, tánc, kézműves, néptánc, stb.)

szabadidő

biztosítása Egységes

Minőségbiztosítás,

nevelési

eljárások, Tudatos,

szakszerű

ismeretátadás.

színvonalas oktató-nevelő sokoldalú szemléltetés, koncentráció Tanulásirányítás,

tanulásszervezés,

csoportmunka,

munka Kompetencia

Infokommunikációs

eszközök használata

alapú

oktatás megvalósítása a Tanulók

Tehetségkutatás,

tanulók Önképzés

tehetséges

munkáinak

meg- A

figyelése órán és órán kívül

tehetségek azonosítása A

és

fejlődésének figyelemmel tanulói

elsajátítása, munkákból.

figyelmet

kísérése, ösztönzése

tanulási

adottságok,

képességek felfedezése a tanulókban

A

kiemelt teljesítmény növelése, egyéni feladatok, tanulók kutatói

munkára

nevelés,

tanulmányi

kibontakoztatását versenyek (helyi, országos és megyei

segítő tevékenységek biztosítása és Könyvtárhasználati

Ismeretszerzési

nyújtó

kiállítás Érdeklődés felkeltése a tanulókban, tanulói

igénylő

képességeinek

sikerélményt

kiírású versenyek)

órák, A

tanuló

számára

a

legmegfelelőbb

technikák könyvtárlátogatások, kölcsönzések, tanulási technikák elsajátítása. Az értő

alkalmazására szoktatás

tanulmányi kirándulások, színház, olvasási múzeumlátogatások,

készség

kiállítások Ismeretszerzésre,

megtekintése

elsajátítása.

nyitottságra

való

törekvés a tudomány és a művészetek körében.

Esélyegyenlőség

A kiemelt figyelmet igénylő (a A

biztosítása

tehetséges, a hátrányos helyzetű leküzdése tanulók motiválása, közösségi

és

szociális

és

kulturális

hátrányok

bevonása a Alapítvány támogatása

a

képesség- Együttműködési kompetencia erősítése.

kibontakoztató programokba Csoportbontás, képességcsoportok tanórai foglalkozásokon

Osztálybontások, tanulóra szabott A a egyéni

plusz

tanuló

feladatok. csoportban

Csoportmunka. Nívócsoportok

felismerése,

képességeinek tanuljon.

A

alkalmazkodás

sajátosságokhoz Tudatos

Mértéktartás!

TV,

számítógép A médián keresztül kísérjék

19

megfelelő képességek a

tanulói

médiahasználatra nevelés helyes, mértéktartó használata. A figyelemmel a napi eseményeket, műsorok szabadidő

helyes

eltöltése, és sajtó-termékek szelektálása

egészséges életvitel Iskolarádió, iskolaújság továbbtanulás, Középiskolai előkészítők, szándék Minden tanuló a képességeinek megfelelő

Sikeres

pályaválasztás

felmérések, pályaválasztási szülői középiskolát válassza értekezlet, iskolalátogatások.

Együttműködés szülőkkel Kapcsolattartás a szülőkkel

Fogadóórák,

szülői

értekezletek.

Találkozások,

beszélgetések

iskolai

rendezvényeken, programokon

Sajátos nevelési igényű tanulók ESZKÖZ, ELJÁRÁS

V. FELADAT

1. Viselkedési zavarok felismerése

Megfigyelés

tanórán,

óraközi

Pszichés tünetek:

szünetekben, napközi otthonban.

- kritikátlan (ép gyerek, de nem tudja kivel, milyen hangot Magatartási zavarral küzdő tanulók üthet -

meg) felderítése befolyásolhatóság,

ingerlékenység

(alacsonyabb Probléma esetén az osztályfőnök a

ingerküszöb), rossz hangulat, indulatkitörések, indítékzavar, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kiegyensúlyozatlanság, koncentrációgyengeség,

agresszivitás,

fáradékonyság, segítségét kérve elindítja a tanuló

figyelemzavar,

ingadozó problémájának megfelelő szűrést.

teljesítmény, túlmozgékonyság

konzultáció

-

Organikus tünetek: - a motorikum érési zavara (mozgás-összerendezettséggel van baj) - vizio-percepciós gyengeség (látás útján való felismerés hibás) - viziomotoros zavar - alkalmazkodási nehézség a szülőkkel, tanárokkal szemben - a tanulmányi sikertelenség nehezíti a beilleszkedést. 2. Figyelemzavarban szenvedők:

- Speciális módszerrel tanítsuk meg,

- a figyelem rövid ideig köthető le ( könnyen elterelhető)

hogy

- nincs kitartás

tetteiért.

- nála fiatalabb gyerek szintjén működik

-

- impulzív (nem tűri a késleltetést, hanem azonnal cselekszik) - gyors felindulás (tör-zúz, verekszik)

vállalja Próbálja

a

felelősséget befolyásolni

temperamentumát - Megtervezzük a jutalmazás és a

20

- rendszertelen, ösztönös

büntetés módját.

- alacsony toleranciaszint - dühkitörések - kiszámíthatatlan magatartás 3. Az okok megszüntetésére

Sokszínű tevékenységformák biztosítása

irányuló tevékenységek



differenciált tanulásszervezés

tanulók fejlesztése érdekében



kooperatív technikák alkalmazása

az együttműködés kiterjed:



projektmódszer

sérülés-specifikus



tevékenységközpontú pedagógiák

fejlesztő



fejlesztő értékelés alkalmazása

kidolgozására;



individuális tanulás előtérbe helyezése

azok



az alapozó időszak elnyújtása



IKT eszközhasználattal a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása





programok

gyakorlati

megvalósítására; 

a

munka

- Kapcsolatfelvétel, együttműködés a Gyermekjóléti Szolgálattal,

eredményességének

Nevelési Tanácsadóval, Szakértői Szakszolgálattal, pszichológussal.

vizsgálatára

-

Javaslat

a

napközi

otthonba

való

felvételre

- Délutáni szabadidős programokon való részvétel 

sérülés-specifikus tanórán kívüli foglalkozások



gyógypedagógusok,

fejlesztőpedagógusok

segítségével

foglalkozások 4. A sikerterületek felfedezése



önismereti és konfliktuskezelő tréningek



- Az órai munka, a teljesítmény megfigyelése. - Egyéni beszélgetés. Gyermekek részvétele érdeklődés szerint szakkörökön, sportfoglalkozásokon, énekkaron, versenyeken.

5.

A

szenvedélybetegségek

megelőzése

Felvilágosítás: drog, aids, dohányzás, alkoholizmus, számítástechnika, TV., …

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, gyermek Figyelmet fordítunk az átlagtól lemaradó, tanulási kudarccal vagy magatartászavarral küzdő gyerekek kiszűrésére. Fejlesztő pedagógusok illetve pszicho-pedagógiát, gyógypedagógiát végzett nevelőink tudják segíteni beilleszkedésüket. Azok a gyerekek, akik nem tudják teljesíteni és elérni az iskolában megkövetelt vagy elvárt szintet, a tanulásban kudarcot vallanak. A gyermek kudarcának gyakran külső okai vannak, amelyeket szociális intézkedésekkel vagy pedagógiai eszközökkel orvosolni lehet. A pedagógus számára a problémák, azaz a tanulási korlátok (tanulási nehézségek, tanulási zavarok, tanulási akadályozottság) kialakulásának a megelőzése a legfontosabb, hogy a tanulók az elvárt ütemben haladhassanak a tananyag elsajátításakor. A prevenció (megelőzés) kiterjed minden olyan beavatkozásra, 21

amelynek célja a tanulási korlátok elkerülése, felismerése, megszüntetése, csökkentése, valamint a már kialakult akadályozottság speciális kezelése. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok C

CÉL, FELADAT

ESZKÖZ, ELJÁRÁS, MÓDSZER

A speciális tanulási nehézség

- Észlelési funkciók megfigyelése: látás, hallás, tapintás, téri tájékozódás

felismerésének kritériumai az

- Mozgás, figyelem, emlékezet, verbalitás, munkatempó megfigyelése

iskolába lépés időszakában

- Megfelelő ülésrend 2. Tanulási kudarc (zavar) esetén a tünet együttes szűrése

- Interjú, kérdőív segítségével környezettanulmány készítése Pedagógiai-pszichológiai

-

tesztek

elvégzése

(szorongás,

koncentrálási nehézségek) - Viselkedés megfigyelése 3.

Viselkedési (magatartászavar)

zavar

szünetekben, a napközi otthonos foglalkozásokon.

tünet

együtteseinek feltárása

A magatartás folyamatos megfigyelése tanórán, az óraközi

-

- Pszicho-pedagógus bevonása - Családlátogatás

Az

elmaradt

részképességek,

pszichikus területek fejlesztése. Hallásgyengeség kiszűrése

Speciális, egyénre, ill.

-

kiscsoportra szabott fejlesztőprogram

összeállítása. Prevenció illetve korrekció alkalmazása. - A tanulók hallási képességeinek megfigyelése.

A nyelvi fejlődés zavara miatt



egyéni haladási ütem biztosítása

sajátos nevelési igényű tanulók



egyénre szabott felzárkóztató program készítése

tanulási nehézségének enyhítése



egyénre szabott követelmények megállapítása



tanórai differenciált foglalkoztatás



segédeszközök használatának lehetősége (pl.: helyesírási szótár, számológép, számítógép)



hosszabb idő biztosítása (felkészülés, feladat megoldás, számonkérés, stb.)

Mozgásproblémák, testi hibák

- Gyógytestnevelés, konduktív nevelés

kiszűrése

22

A

tanulók

rendszerszerű

állandó

és

- A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében- a felzárkóztatás segítése

felzárkóztatása

tanórai foglalkozások keretében,

-

Motiválást

segítő

differenciált

tanulásszervezés,

kooperatív

technikák, tevékenységközpontú pedagógiák

illetve a tanítási órákon kívül

- Napközi otthonos foglalkozások, egyéni fejlesztő órák szervezése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; - egyéni felzárkóztató foglalkozások; - speciális szakember által végzett fejlesztés, - külső szervezetek által szervezett foglalkozások A gyermekeket érő kudarcok

- Pszicho-pedagógus segítségének igénybe vétele

megszüntetése, a sikertelenség megelőzése A

helyes

tanulási

technikák

elsajátítása, a megfelelő tanulási

- Rendszeres tanulásra szoktatás. - A gyermekekkel együtt felépíteni a számukra megfelelőbb tanulási stratégiát.

stratégiák kiépítése A tanulás megszerettetése

- Tanulópárok, tanulócsoportok létrehozása

Szabadidő

- Érdeklődési területeknek megfelelően szakkörök beindítása.

helyes

eltöltésének

megszervezése

- Sportversenyek szervezése. - Drámajáték, tánc, mozgásos, ritmikus tevékenységek beépítése a tananyagba

A

tanulók

következő

felkészítése

a

iskolafokozatba

A

tanulási

nehézségekkel

küzdő

gyermekek

megfelelő

középiskolába jutása

kerülésre, pályaválasztás A

felzárkóztatást,

fejlesztést

segítő programok finanszírozása

- Pályázatok írása - Önkormányzati támogatás - Állami normatíva

Szakmai kapcsolatok kialakítása az iskola keretein túl

- Állandó ill. időszerű kapcsolattartás a nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti

szolgálattal,

szakszolgálattal, gyermekorvossal.

23

önkormányzattal,

pedagógiai

6.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló A veszélyeztető körülmények, amelyekből egy-egy gyermek szociális hátránya adódik, összefoglalva a következők: 1.

Szülők deviáns viselkedése (pl. alkoholizmus, kriminalitás)

2.

Kedvezőtlen családi szerkezet (gyermekét egyedül nevelő szülő, nevelőszülő)

3.

Alacsony iskolai végzettség

4.

Kedvezőtlen lakásviszonyok

5.

Alacsony vagy létminimum alatti jövedelmi viszonyok

6.

Szülők tartós betegsége

7.

Etnikai kisebbségből fakadó problémák

Az iskolában a szociális hátrányok enyhítését szolgálhatják a következő tevékenységi formák: CCÉLOK A

FFELADATOK

szociális

hátrányok

A

EESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

szociális

Környezettanulmány

hátrányokkal küzdők

enyhítése

készítése

és

kapcsolat

szociális

juttatások

felvétele:

felderítése.

-

családdal,

Helyi,

-

védőnővel,

országos

-

iskolaorvossal,

támogatások

-

óvodával,

megszerzése

-

gyermekjóléti szolgálattal

regionális,

Felvilágosító

munka

a

lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások alkalmával. Pályázatok figyelése, készítése, ösztöndíjak .A szociális hátrányokkal -

a

tanulmányi - ingyenes tankönyv

eredmények

küzdők segítése

javítása,

- Felvilágosító munka a szociális juttatások bukások

lehetőségeiről

csökkentése

a

szülői

értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon - Szociális segélyezésüket - Napközis csoport működése -

Kedvezményes

étkeztetés

a

szociálisan

rászorulóknak - IPR működtetése, differenciálás Választható csoportok: napközi, énekkar,

A szociális és kulturális hátrányokkal gyerekek

Beiratkozás a könyvtárba, könyvtári órák

induló

Egyéni foglalkozások segítik a gyenge képességű

művelődési

tanulók felzárkózását.

esélyeinek növelése

Tehetséggondozás

24

Pályaorientációs tevékenység A

tanulók

egészségi

állapotának javítása

-

A

kompetenciaalapú -

oktatás

segítse

hátrányos halmozottan helyzetű

a és

hátrányos tanulók -

állapotának

orvossal, védőnővel

figyelemmel

Tanári kíséret az egészségügyi szűrővizsgálatokra

kísérése

Drog-és bűnmegelőzési program

biztosítjuk

- diákjaink szociokulturális -

kapcsolat

fenntartása

az

iskola-

a - a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinknál

képességfejlesztést,

oktatásuk, nevelésük során, egyéni képességeiket

fel-zárkóztatást,

figyelembe vesszük: felmérésekkel, kérdőívek

tehetséggondozást

kitöltésével,

meghatározzuk okait,

ill.

megvalósulását különbsége enyhüljön

Folyamatos

tanulási

esélyegyenlőségének biztosítását,

A tanulók egészségi

a

egyéni

elbeszélgetéssel,

tanulási

szokásaik megfigyelésével

hátrány - integrációs pedagógiai rendszert működtetünk kijelöljük

a - együttműködve a családokkal, a gyerekek és

fejlesztendő

családjaik megismerése után fogunk hozzá a

területeket

különbségek csökkentéséhez

a

diákjaink

szocializációját segítjük

25

7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

IPR, egyenlő esélyek biztosítása



a felzárkóztató foglalkozások,



a különleges bánásmódot igénylő gyermekek tanulmányainak figyelemmel kísérése, a szakértői felülvizsgálatok, egyéb vizsgálatok megtörténtében a szülőknek való segítségnyújtás



a tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök



az indulási hátrányok csökkentése,



a differenciált oktatás és képességfejlesztés,



a pályaválasztás segítése,



a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),



egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,



a családi életre történő nevelés,



a napközis foglalkozások,



az iskolai étkezési lehetőségek,



az egészségügyi szűrővizsgálatok,



a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),



a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),



a szülőkkel való együttműködés,



tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

26

8.

A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

8. 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetői és az osztályfőnökök tájékoztatják: 

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,



a diákönkormányzat vezetői havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

8.2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a tanítók és tanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók szüleivel speciális formában kell együttműködni. 8. 3.

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:



az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői közösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten



az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein



nyilvánosság biztosítása a kompetencia alapú oktatásról



az SNI tanulókkal és szüleikkel történő folyamatos kapcsolattartás

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás (indokolt esetben) Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet feladata az együttműködés növelése érdekében   

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők megnyerése, szemléletformálása kooperatív technikák alkalmazásával a szülők tájékoztatása -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

27

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémákról,



a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. d) Témahét, projekthét megszervezése, lebonyolítása e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

8. 4 A szülői értekezletek, a fogadóórák és a leendő első osztályos gyermekek és szüleik számára tartott nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. 9. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második –nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A tanulók felvételéről – a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével – az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, és az érintett osztályfőnök véleményét. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módón – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi 28

kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen találhat, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet hely hiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

29

10.A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK CÉLOK

ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK

FELADATOK

Közösségkialakítás,

Kapcsolattartás

a

gyermek

- Szülői értekezletek, szülői munkaközösség,

közösségfejlesztés

környezetével

családlátogatás: feljegyzés készítése

Tanuló-tanuló, tanuló-tanár, tanár-

- Közös osztály, iskolai és iskolán kívüli

szülő kapcsolat alakítása

programok, ahol a szülők is részt vehetnek, kirándulás, túra a rendes munkaidőn belül.

Közösségi

szellem

Egészséges

versenyszellem

kialakítása,

kialakítása,

fejlesztése

szükségességének

Erkölcsi

szemlélet

fejlesztése

az

összefogás felismertetése

- Klubdélutánokon közös játék, ügyességi, szellemi vetélkedő - Gyermeknapi rendezvénye, farsangi bál,

csoportos tevékenységek útján

jelmezverseny

A

- Osztályfőnöki és tanórákon: beszélgetés,

becsületesség,

küzdőszellem,

negatív magatartásformák elítélése,

tesztek,

pozitívak elfogadása

szociometriai felmérés

a

természet

értékeit,

feladatlapok,

szituációs

játékok,

Ismerjék meg a helyi

Óvják

- Természetvédelmi terület, Vadaspark

természeti és emberi

vigyázzanak szűkebb és tágabb

- Túrák:

környezetet.

környezetük értékeire.

akadályverseny, vetélkedők, sportversenyek,

őszi

vagy

tavaszi

túra,

csapatversenyek Nyitottság

Nyitottá

tenni

a

kialakítása,

szokások,

tolerancia a másság

vallások, a másság iránt.

drámapedagógia, osztályfőnöki óra

Szűkebb és tágabb

Környezeti értékek védelme és

- Iskolai munkaeszközök védelme, óvása,

környezet értékeinek

gyarapítása

rendben tartása

életmódok,

különböző

- Helyi hagyományok, népszokások őrzése,

kultúrák,

továbbadása: etnikai folklór – tánc, zene,

elfogadtatására

védelmére

- Ne pazaroljanak fölöslegesen!

való

- Az iskola környékének közös rendben

nevelés

tartása,

rendezése,

parkosítása,

közösen

végzett munka a DÖK vezetésével A

demokrácia

A

demokrácia

fogalmának

- Beszélgetések az osztályfőnöki órákon

megismertetése, jelentősége

- Alkalmazása a tanórákon

iskolai életben való

Jogok és kötelességek megismerése

- Jogorvoslat lehetősége

alkalmazása

és gyakorlása

- Egyeztető

Konfliktus helyzetek kezelésének

működtetése

fejlesztése

Iskolai diákönkormányzat működtetése

mindennapi

és

30

eljárás

és

fegyelmi

tanács

A

Az

kommunikációs

kultúra fejlesztése

önálló

ismeretszerzés,

- Iskolarádió: a zene mellett tudósítson a

véleményformálás és kifejezés, a

mindennapi

vélemények, érvek kifejtésének,

lehetőségeit az információnyújtás, vélemény-

értelmezésének,

formálás terén.

megvédésének

eseményekről,

használja

fel

képessége Az összetartozás, a A

közösség

erejébe

vetett

hit

szolidaritás

érzésének

fejlesztése

érzésének

/osztályközösség fejlesztése is!/

kialakítása

Egymás

sikerének

- Csoportos és egyéni versenyeken való részvétel /tanulmányi, műveltségi/ - Sportversenyek

elismerése,

együtt örülni tudás, az empatikus készség fejlesztése A

pozitív

iránti

értékek

fogékonyság

A beteg, sérült és fogyatékos

- Közösségi rendezvényeken és a mindennapi

embertársak

életben való részvételük segítése

iránti

elfogadó

és

erősítése

segítőkész magatartás kialakítása és

Az integrált nevelés

ennek

során

tanulóinkat, tanulói közösségeinket.

eljutni

az

tanúsítására

inkluzív pedagógiai

SNI

tanulók

szemléletű

sérülésükből

oktatáshoz

csökkentéséhez

neveljük befogadása,

adódó

hátrányaik segítőkészség

kialakítása a közösségben A

hazaszeretet -

érzésének erősítése, a

Legyenek büszkék iskolájukra,

- Ünnepségek rendezése

öregbítsék annak jó hírnevét.

- Iskolai hagyományok őrzése - Részvétel a városi ünnepélyeken

hagyományok

ápolása, ünnepségek értékének megőrzés

31

11. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az egészségmegőrzés fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen. Az ártalmakkal való találkozás előtt, a döntési szituációkat megelőzően kell segítséget nyújtanunk. A harmonikus személyiségektől elválaszthatatlan a konfliktusok kezelésében való jártasság.

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

11.1. 

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;



tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;



a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel

11.1.1. Az

egészséges

táplálkozás

(tanulói

gyümölcsprogram

folytatása,

a

közétkeztetés

befolyásolása a helyes irányba, az iskolai büfék, automaták kínálatának ellenőrzése) 11.1.2. Az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás (megelőző és felvilágosító munka) 11.1.3. Az aktív életmód, a sport, a szabadidő hasznos eltöltése (mindennapos testnevelés, szervezett szabadidős programok) 11.1.4. A személyi higiénia területén (tiszta és egészséges környezet biztosítása, tisztálkodó eszközök biztosítása) 11.1.5 A szexuális fejlődés területén (védőnői előadások, felvilágosító tevékenység osztályfőnöki és biológiaórán) Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

11.2. Az egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: -

a heti öt kötelező testnevelésóra,

-

az iskolai vagy diáksport egyesületi sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai,

-

a tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak.

-

a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás, tánc, úszás, lovaglás, a napközi otthonban játékos, egészségfejlesztő testmozgás

Az osztályfőnöki óra: 

egészségnevelés, mentálhigiénés programok



személyi higiéné

32



életmód és táplálkozás – védőnői előadás



pályaalkalmassági vizsgálat – iskolaorvos, védőnő



szexuális felvilágosítás – védőnői előadás

Egészségtan: az emberi test felépítése és működése Biológia: egészséges táplálkozás, környezetszennyezés hatása az élővilágra Technika, életvitel:



Egészséges táplálkozás



Korszerű ételek készítése



Életmód és veszélyes anyagok – elemgyűjtés, papírgyűjtés

Kémia: A környezet hatása az élővilágra Testnevelés:

Fizikai erőnlét fejlesztése, alap-mozgáskultúra fejlesztése

11.2.1.Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, félévente egészségnap sportnap szervezése 11.2.2.Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: 

félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;



a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.



az egészségnevelés támogatói iskolánkban: -

gyermekorvos, védőnő

-

rendőrség

-

osztályfőnökök

-

szaktanárok

Az iskola-egészségügyi szolgálat kapcsolódása Egészségnevelési programtervéhez Az egészségmegőrzés szorgalmazása, átfogó összefogást igénylő tevékenység. Hatékonyságra akkor számíthatunk, ha folyamatos, következetes, egyeztetett elveken alapul a család és a nevelési intézményen belül tevékenykedők között. Az iskolán belül az egészségmegőrzési-nevelési folyamat hatékonyságát segíti az iskola eü. szolgálat, két tagja az iskolaorvos és a védőnő.

Az iskolaorvos, aki házi gyermekorvos az iskolán belüli fő tevékenysége: 

kampányoltások során az orvosi felelősséget igénylő feladatok



egészségi állapot romlásra utaló tünetek korai felismerése ( másodlagos prevenció ) 1-3, 5-7. évfolyamon



kiszűrt tanulók szakorvoshoz utalása, gondozásuknak irányítása

Az egészségnevelés szempontjából a szolgálat fő pillére a védőnő: 

aki tervezi, szervezi, koordinálja az iskola egészségügy tevékenységet



szorosan együttműködik az iskolaorvossal, pedagógusokkal, szülőkkel

33



munkája során információkat gyűjt az iskolaközösség helyzetéről, szűrővizsgálatai során a tanulók egészségügyi állapotáról, az adatokat dokumentálja, meghatározza a szükségleteknek megfelelő célokat , kiválassza a célok eléréséhez szükséges eszközöket



Az egészségügyi ismeretei, gyakorlatias szaktudásával, tapasztalataival fokozhatja az egészségnevelés erejét, hatékonyságát, segíti a pedagógusok munkáját a következő területeken: -

1-4. évfolyamon: napirend, személyi higiénia,

-

5. évfolyamon: kiemelten az egészséges táplálkozás

-

6. évfolyamon: a serdülőkori változások, védőoltások jelentősége

-

7-8. évfolyamon: serdülőkor problémái, reprodukciós egészségvédelmi ismeretek, szenvedélybetegségek megelőzése, családi életre nevelés

Az egészségnevelés színterei a védőnő számára: a kiscsoportokban zajló védőnői szűrés során egyéni gondozás az önálló védőnői tanácsadásón berendelés és önkéntes megjelenéskor, higiéniai szűrés során, védőoltások idején, egészségnevelési órákon ahol a tanulók aktív részesei a folyamatnak, a mondanivaló életszerű gyakorlati példákkal illusztrált és a hatékonyság érdekében 12-15 fős csoportokban zajlik

34

12. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 12.1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre, megoldások megkeresésére

12.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÁTFOGÓ CÉLJA A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos maga-tartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.

12.3. HOSSZÚ TÁVÚ PEDAGÓGIAI CÉLOK 

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése



rendszerszemléletre nevelés



a környezetetika hatékony fejlesztése



érzelmi és értelmi környezeti nevelés



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés



tolerancia kialakítása



a környezettudatos magatartás és életvitel segítése



az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése



az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása



ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát.



helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések



problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség



globális összefüggések megértése



létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása



a családi életre nevelés fejlesztése



az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

12.4. KONKRÉT CÉLOK ÉS FELADATOK 

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése



helyi értékek és problémák feltérképezése

35



helyi célok megfogalmazása (pl. faültetés, madárvédelem, hulladék , energiatakarékosság, stb.)



lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)



hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken



azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken



a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése



legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése



az egészségre káros szokások biológiai-élettani-pszichés összetevőinek megismert.



mindennapi testnevelésórák, napközis szabadidő, óraközi szünetek, túrák, mint lehetőség

13. AZ

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az EMMI 128.§ (3) a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, köztük az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. 

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját.



A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem a természetismeret, biológia, testnevelés és osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. Osztályfőnöki órán az iskolai védőnő tartson szakmai felkészítést a témáról!



A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.



TÁMOP 3.1.4-12/2. pályázat elsősegély ismereteket nyújtó foglalkozásai, egészségnapjai

36

14.

A

PEDAGÓGUSOK

INTÉZMÉNYI

FELADATAI,

AZ

OSZTÁLYFŐNÖKI

MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 14.1. A NEVELŐTESTÜLET MINDEN TAGJÁNAK FELADATA 

legmagasabb szinten a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát,



a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése,



szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát,



a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

14.2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI 

A pedagógusok általános működési feladatait / ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok ... stb. / az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.



Minden pedagógusi munkamegosztás elvi alapja az arányosság. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét.



Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. A fentiekre a nevelőtestület minden tagját a kiadott törvény, a rendeletek, utasítások és az iskola valamennyi vezetője kötelezheti, illetve utasíthatja.

Tételesen: 

a tantervek végrehajtása



a pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása;



a feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat /pl.: helyettesítés, ügyelet/



a problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval szülővel - kollégával - vezetővel egyaránt;



az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, azok elsajátításáról meggyőződik;



a szükséges intézkedéseket megteszi, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll;



a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységeket megszervezi



a megelőzésével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeinek eleget tesz 37



a tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalókat megteszi;



a védő- óvó előírásokat betartja és betartatja bombariadó esetén.



gondoskodik az illetékes szervek értesítéséről, az intézmény gyors és szakszerű kiürítéséről;



kulturált viselkedés, öltözködés / ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása/; ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

14.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI 

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki.



Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi.



Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti.



Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó

képességük

fejlesztése.

Munkájában

támaszkodik

a

diákönkormányzat

vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. 

Együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel.



Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.



Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.



Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, tanulmányi helyzetét.



Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.



A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelőmunkáját, együttműködik a szülőkkel.



A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.



Családlátogatást a veszélyeztetett tanulóknál tanév elején ajánlott végeznie a gyermekvédelmi felelőssel együtt. Utána csak akkor, ha az igazgató, a szaktanárok és ő maga szükségesnek tartja a tanulmányi munka, szülői- gondviselői munka elmulasztása, valamint magatartási problémák miatt.



Fogadóórát a munkatervben meghatározott rendben tart.



kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit, ennek időpontját a haladási naplóban köteles jelezni



Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.



Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat. Felelős az osztálynapló rendes és folyamatos vezetéséért. Haladási naplóba az 38

órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri. 

A napló "megjegyzés" rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.



A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.



Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.



Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.



A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.

39

15. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 15.1. CÉL: 

Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.



Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében-



A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

15.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES HELYISÉGEK, BÚTORZATOK ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAK, VALAMINT EGÉSZSÉG ÉS MUNKAVÉDELMI

ESZKÖZÖK

FELSOROLÁSÁT

A

NEVELÉSI-OKTATÁSI

INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELET 7. SZÁMÚ MELLÉKLETE TARTALMAZZA. A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben és a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök szolgálják.

40

HELYI TANTERV

41

1.

AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI

Az új NAT a 110/2012. Kormányrendelet alapján

2013. szeptember 1-jén lép hatályba, első

alkalommal a 2013/14. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első és ötödik évfolyamán. Ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az iskola e rendelet melléklete alapján áttekintette pedagógiai programját, és a szükséges változásokat átvezette. A Nemzeti alaptanterv alapján készített tantervek közül választottunk, és azt építettük be helyi tantervként a pedagógiai programba. Intézményünkben hagyományos tantárgyi szerkezetben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás az elkövetkező tanévekben: NAT = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004 szeptemberétől érvényes helyi tanterv. NAT 2013 = A 110/2012. Kormányrendelet alapján

TANÉV

ÉVFOLYAM

1.

2.

3.

4.

2012-2013

NAT

NAT

NAT

NAT

2013-2014

NAT 2013

NAT

NAT

NAT

2014-2015

NAT 2013

NAT 2013

NAT

2015-2016

NAT 2013

2016-2017

NAT 2013

6.

7.

8.

NAT

NAT

NAT

NAT 2013

NAT

NAT

NAT

NAT

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT

NAT 2013 NAT 2013

NAT

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT

NAT 2013 NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

NAT 2013

42

5. NAT

1.1 BALASSAGYARMATI SZABÓ LŐRINC ÁLTALÁNOS ISKOLA Tantárgy

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

Magyar nyelv és irodalom

296

296

259

296

Matematika

185

185

148

185/148

Erkölcstan

37

37

37

37

74

74/111

Idegen nyelv Környezetismeret

37

37

37

37

Ének-zene

74

74

74

74

Rajz és vizuális kultúra

74

74

74

74

Technika és életvitel

37

37

37

37

Testnevelés és sport

185

185

185

185

Összesen

925

925

925

999

Tantárgy

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

Magyar nyelv és irodalom

148

148

111/148 148/185

Idegen nyelv

111/185 111/185 111/185 111/185

Matematika

222/148 222/148 222/148 148/222

Erkölcstan

37

37

37

Történelem

74

74

74

74

Informatika

37

37

37

Természetismeret (egészségtan 6.96. 74

74

Fizika

55,5

55,5

Biológia

55,5

55,5

Kémia

55,5

55,5

Földrajz

55,5

55,5

Informatika

Dráma

37

Ének-zene

37

37

37

37

Rajz

37

37

37

18,5

Mozgóképkultúra és médiaismeret

18,5

Technika és életvitel

37

37

37

37

Testnevelés és sport

185

185

185

185

Osztályfőnöki

37

37

37

37

Összesen

1036

1036

1147

1147

43



Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei megfelelnek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.



Idegen nyelvként az angol vagy a német nyelv tanulását választhatják.



A nem kötelező (választható) tanítási órákból elsősorban az emelt szintű tantárgyak (idegen nyelv, matematika) óraszámait biztosítjuk. A fennmaradó órákat az 52.§(7) és a (11) c pontja alapján csoportbontásra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra fordítjuk.



Az SNI és az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésének, oktatásának tanterve a NAT és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei alapján készült.



A kompetencia-fejlesztések minden műveltségterületen megjelennek, a műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. .A kompetencia-fejlesztés

adott

osztályokban

kompetencia

alapú

programcsomagok

alkalmazásával valósul meg. A kompetencia alapú programcsomagok esetében a részletes tananyagot és a követelményeket a tantárgyi programtervek tartalmazzák tantárgyanként és évfolyamonként.

44

1.2 TANTERVI ÓRÁK RENDSZERE, ÉS A HETI ÓRASZÁMOK A NAT 2013 ALAPJÁN Balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola OSZTÁLY

4. 1.

TANTÁRGY

2.

3.

normá l

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

5.

emelt

l

emelt

normá l

7. emelt

normá l

8. emelt

normá l

emelt

4

4

4

4

3

3

4+1

4

Történelem

2

2

2

2

2

2

2

2

Dráma

1

1

3+2

3

3+2

3

3+2

3

3+2

3

4

4+2

3+1

3+3

3+1

3+3

3

3+3

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2,5

2,5

Fizika

1,5

1,5

1,5

1,5

Biológia

1,5

1,5

1,5

1,5

Kémia

1,5

1,5

1,5

1,5

Földünk és környezetünk

1,5

1,5

1,5

1,5

0+2

Idegen nyelv

6+2

6+2

normá

6.

2+1

2 4+1

Matematika

4+1

4+1

4

4

Erkölcstan

1

1

1

1

1

Informatika Környezetismeret

1

1

1

1

1 2

Term. ism. egtan.6.o

2

Ének–zene.

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz és vizuális kult.

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

0,5

0,5

0,5

0,5

Mozgókép-és médiai Technika és életvitel

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

1

1

1

1

1

1

1

1

28

28

Osztályfőnöki Kötelező tanóra

Szabadon órakeret

25

tervezhető

2

25

2

25

3

27

27

3

3

45

2

2

28

3

28

3

31

3

31

3

31

3

31

3

1.3 ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK 1. 3.1.

Tanulói laptop program

Célja a közoktatási intézmények számítógép állományának korszerűsítése 1.3.2. Interaktív táblák használata 1. 4. TANÓRÁN KÍVÜL VÁLASZTHATÓ TEVÉKENYSÉGEK 

szakköri foglalkozások a TÁMOP 3.1.4-2012 segítségével: elsősegélynyújtó, pénzügyi ismeretek, agresszió-és konfliktuskezelés, családi életre nevelés, úszás



nyelvvizsga és verseny felkészítők



differenciált foglalkozások elsősorban magyar és matematika tantárgyakból



énekkari foglakozások



tanulmányi kirándulások



táborok, erdei iskolák



4-5. osztályban informatika szakkör



6. osztályban fizika tantárgyat előkészítő szakkör

Minden tanórán kívüli foglalkozásra való jelentkezés önkéntes, ez után a részvétel kötelező, szervezésük feltétele a szülők beleegyezése és hozzájárulása. A tanórán kívüli foglalkozások indításáról – a felmerült tanulói és szülői igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév végéig a tagiskola nevelőtestülete dönt.

2. A TANKÖNYVEK, ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak, és szerepelnek az oktatási információs rendszerben. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző tanév májusában tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: 

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a tantervben rögzített követelményeknek.



A kompetencia-fejlesztést szolgáló kiadványok előnyt élveznek.



A tartós tankönyveket részesítjük előnyben.



Az SNI tanulók speciális igényei

46



A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét jobbító esetben vezetünk be.

Az iskola arra törekszik, hogy költségvetési keretből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tankönyveket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Kötelesek azok állapotára ügyelni. A tankönyvek kiválasztásakor a hasonló típusúak közül a kedvezőbb árfekvésűeket választjuk.

47

3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 3. 1. AZ 1. ÉVFOLYAMON: A tanuló az előírt tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül magasabb évfolyamba lép, kivéve, ha az igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudja teljesíteni a követelményeket, és a tantestület évfolyamismétlésre vagy osztályozóvizsgára utasítja. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a szülő kérésére – az igazgató 

mentesítheti az értékelés és minősítés alól



egyéni továbbhaladást engedélyezhet

3. 2. A 2-8. ÉVFOLYAMON: A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előirt minimum tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A 2-8. évfolyamon a tanév végén "elégtelen" osztályzatot kap, kettő tantárgyból, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Bármely tantárgyból való sikertelen javítóvizsga esetén a tanuló az évet megismételheti. A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyam megismétlése. Engedélyezhető abban az esetben is, ha a tanuló különben felsőbb évfolyamba léphetne. A magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele minden évfolyamnál a minimum követelmények teljesítése. A minimum követelmények a helyi tanterv követelményeinél megtalálhatóak.

3. 3. A MAGASABB ÉVFOLYAMBA TÖRTÉNŐ LÉPÉSHEZ A TANÉV VÉGI OSZTÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ A TANULÓNAK OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT TEHET, HA 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



magántanuló volt.



a tanuló igazolt, illetve igazolatlan óráinak száma egy tanévben meghaladja a 250 órát, vagy egy tantárgy tanítási óráinak harminc százalékáról mulasztott, és év végén nem osztályozható.



A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: o

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika

o

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret

48

5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret,

o

idegen nyelv, informatika 7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia,

o

biológia, földrajz, idegen nyelv, informatika

4. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 4.1. Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. 4.2. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: 

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;



az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

4.3. A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója vagy a tagiskola-vezető dönt. 4.4. Az igazgató vagy a tagiskola-vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek, a tagiskola-vezető helyettesek és az érintett osztályfőnökök véleményét. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon – legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt – nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye található. Ha az általános iskola – a megadott sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

49

5. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER AZ ISKOLÁBAN Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Diáknak, tanárnak, szülőnek, fenntartónak tudnia kell, hol tartunk, milyen minőséget képviselünk, min kell változtatnunk, merre tartunk, mit szeretnénk elérni. Mindezekre a kérdésekre a munkaértékelés ad választ. Ennek tehát folyamatosnak kell lennie, szervesen kell illeszkednie minden iskolai folyamatba. Szeretnénk elérni, hogy az értékelés ne stressz, hanem motiváció legyen. Az iskolai munka értékelésének céljai:  minőségbiztosítás az iskolai munka minden szintjén és területén;  eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben;  motiváció;  kontroll (ellenőrzés, korrekció). Az értékelés alapelvei:  terjedjen ki az iskola egész életére;  legyen folyamatba ágyazott, kiszámítható, megalapozott;  törekedjen objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra;  személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen; az elfogadott követelményrendszerre épüljön. Követelményrendszer A tanulók legfontosabb kötelessége a tanulás. Iskolánk valamennyi diákjával szemben támasztott követelmény, hogy képességének megfelelően aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban.

A

továbbhaladáshoz

szükséges

ismereteket,

képességeket,

a

tudás

alapkövetelményeit a NAT és a helyi tanterv együttesen tartalmazza. A magatartással, szorgalommal kapcsolatos elvárások a Házirendben találhatók, mely a Diákönkormányzat és SZMK egyetértésével született meg. Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés lényege abban rejlik, hogy a pedagógus által elindított bármely tanulási folyamatról információkat gyűjtsünk, ezeket feldolgozzuk, s döntsünk a folyamat további folytatásának mikéntjéről. Ez nem jelenik meg minden esetben osztályzat formájában. Ennek formái lehetnek:  szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás  tanórai munka értékelése  projektmunka.

50

Az értékelés minden esetben minősítés is, a tanuló teljesítményének visszacsatolása: megerősítése abban, hogy a tanulási folyamatban hol tart. Az értékelés során mindhárom fajtáját céljától függően alkalmazni kell. Diagnosztikus értékelést év elején, illetve új tanuló belépésekor alkalmazunk. Egy-egy témakör lezárása előtt, a felkészültség felmérésére is alkalmazható, osztályzatra nem fordítjuk le. Formatív értékelést év közben többször végzünk, melynek célja a segítés, hiányokra való rámutatás, a további tanulásra való ösztönzés, motiváció. Lehet érdemjeggyel vagy anélkül kifejezett. Szummatív értékelés, mely egy-egy témakör, tanulási egység végén lezáró, összegző funkciót tölt be. Megjelenhet dolgozatként vagy vizsgaként. A beszámoltatás, számonkérés formáit, az értékelés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket mindenkinek be kell tartania:  Valamilyen módon a tanulók teljesítményére folyamatosan kell reagálni.  Alapelv, hogy azt keresem, mit tud a diák, s nem azt, mit nem tud.  Folyamatos motivációval kell segíteni a jobb eredmény elérését.  Az osztályzat mellett mindig jelenjen meg a szóbeli segítségadás, instrukció a továbbhaladáshoz.  A gyerekeknek s szülőknek ismerniük kell a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket.  A szülőket pontosan tájékoztatni kell gyermekük érdemjegyeiről, továbbhaladásukról, a szülőnek viszont felelőssége gyermekének tanulmányi munkájának nyomon követése. Az írásbeli beszámoltatások formái és szerepe: Külső mérés, értékelés • Külső, standardizált méréseket kötelezően elrendelheti a minisztérium vagy a fenntartó, de egyéb reprezentatív mérésekbe is bekapcsolódhatunk. • A mérések összesítetett eredményeit és szakértői feldolgozását a szaktanárok elemzik, és felhasználják a fejlesztés irányának meghatározásában. • Ha a hatodikosok és nyolcadikosok országos kompetenciamérése nem éri el a kívánt szintet, az iskola intézkedési tervben határozza meg a fejlesztés formáit és követelményeit. Belső mérés, értékelés Írásbeli felelet • Kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra.

51

• A kidolgozásra biztosított időnek arányban kell állnia a kérdések, feladatok mennyiségével és az elvárt minőséggel. Röpdolgozat • Kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratott dolgozat. • Ha olyan ismereteket kér számon, amelyek feltételei a továbbhaladásnak (például definíciók), a szaktanár szigorított pontozási rendszert alkalmazhat. Témazáró dolgozat • Egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk gyakorlás, illetve rendszerező ismétlés után • A dolgozat témáját pontosan körül kell határolni, ki kell emelni a hangsúlyos területeket, szempontokat kell adni a felkészüléshez Házi dolgozat • Témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig gondos előkészítés és a szempontok kijelölése előzi meg. Írásbeli feladatok értékelése Dolgozatokat 2 héten belül értékelni kell, ki kell osztani a diákok számára. Az előforduló típushibákat közösen kell értelmezni, az egyedi problémákat a szaktanár a következő tanórák differenciált foglalkozásaival, korrepetálások alkalmával tudja javítani. Szóbeli beszámoltatás szerepe és formái A szóbeli beszámoltatás szerepe az elmúlt években megnőtt. Fontos tanítványainkat megtanítani az összefüggő szövegalkotásra, érvelésre, ok-okozati összefüggések elemzésére. Ehhez a megfelelő szakszókincs elsajátítása, használata is hozzátartozik. A szóbeli beszámoltatást minden területen érvényesíteni kell, a tanulói teljesítményt pedig értékelni, ami nem jelent feltétlenül osztályozást. Formái: 

felelt tanórán;



felelet előzetese felkészülés alapján;



egy-egy tananyagrész ismertetése előzetese felkészülés alapján;



előadás tartása osztály, évfolyam vagy iskolai szinten egy adott témából, felhasználva az IKT adta lehetőségeket;

Az értékelés rendje: Az 1. évben szöveges értékelést alkalmazunk, melyben a szülő részletes szöveges tájékoztatást kap gyermeke tanulmányi eredményeiről, kiemelve a fejlesztendő, ill. kiemelkedő

52

képességeket. A szöveges értékeléseket minden osztálynál félévkor értékelő lapon, év végén bizonyítvány pótlapon kapják meg a tanulók. Minősítési kategóriák: o kiválóan teljesített o jól teljesített o megfelelően teljesített o felzárkóztatásra szorul A 2. évtől 8. év végéig osztályzattal értékelünk. Ez alól kivétel az Erkölcstan tantárgy, ahol szöveges értékelést kap a tanuló, mely megfelelt, vagy jól megfelelt lehet. Az első évben idegen nyelvet tanulóknál félévkor szöveges minősítést alkalmazunk. Legalább havi egy osztályzat szükséges a félévi, év végi záró jegyhez. A felmérések, témazárók érdemjegyei meghatározóbbak a tanuló félévi és év végi értékelésénél. A naplóban piros színnel jelölve kerülnek ezek az érdemjegyek. Az év végi osztályzat az egész éves munkát tükrözi.

53

Tájékoztató füzet A nevelők és szülők a gyermekekre vonatkozó információit a tájékoztató füzetben közlik. Ebből értesül a szülő gyermeke előmeneteléről, iskolai rendezvényekről, dicséretről és elmarasztalásról. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervben „A fejlesztés várt eredményei” c. fejezetben és a helyi tantervben meghatározott minimum követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;



magántanuló volt.

Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 

1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika,



5-6. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv;



7-8. évfolyamon: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, biológia, kémia, földrajz.

A 250 óránál, illetve egy adott tantárgy óraszámából 30% felett mulasztott tanulók esetében egyedi elbírálásra kerül, hogy mely tárgyakból szükséges osztályozó vizsgát

54

tenniük. Amennyiben egyes tárgyakból az évközi teljesítménye alapján értékelhető, az osztályozásra kerülhet. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák között végzett, tevékenységen alapuló oktatási lehetőség. Az otthoni felkészülés megnövelheti a tanulásra ténylegesen fordított időt, fejleszti az önálló tanulás képességét. Ezek együttesen növelik a tanítás-tanulás hatékonyságát. A házi feladat hatékonyságát meghatározza: A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetve, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki. Figyelembe kell venni az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, s biztosítani kell a tanulók számára a szükséges szabadidőt. A házi feladat megoldható legyen a tanulók számára, élni kell a differenciált házi feladat lehetőségével Fontos elvek:  a házi feladat kapcsolódjon a tanórai munkához, az elsajátítottak begyakorlására, a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon;  használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, munkafüzeteket;  a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, alkalmazva a differenciált házi feladatot (tananyagon túlmutató, felzárkóztatást segítő);  figyelembe kell venni a tanulók napi terhelését, az írásbeli feladatokat ennek megfelelően kell feladni;  tanulókkal közölni kell a házi feladatok elkészítésének (szóbeli és írásbeli is) szabályait, a mulasztás következményeit;  a házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. (gyors, részletes, egyénre szóló visszacsatolás.)  a tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az iskolaotthonos oktatás keretei között házi feladatot hét közben nem adunk, a tanuló délután, iskolai keretek között készül fel a következő tanítási napokra. A tanítási szünetekre házi feladat differenciáltan adható. Elvárás a szülőktől:

55

 az otthoni tanulási feltételek megteremtése;  a gyerekek segítése a tanulásban;  a tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.



A napi otthoni (napközi, tanulószoba) felkészülés ideje rendszeres tanulás esetén nem lehet több 1-1,5 óránál.

Félévkor az 2-8. évfolyamon a tájékoztató füzetben 1-5-ig osztályzattal értékeljük a tanulók előmenetelét. Év végén a 2-8. évfolyamon a bizonyítványban betűvel írjuk az osztályzatot (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). 5.3. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom minősítését a tanulók és a szaktanárok véleményének kikérése után az osztályfőnök végzi. A minősítést a tájékoztató füzetben rögzítik, melyet a szülő aláírásával tudomásul vesz. A tanuló év végi érdemjegye az évközi minősítésekből tevődik össze, attól el nem térhet. Minősítési kategóriák: Magatartás:

példás jó változó rossz

Szorgalom:

példás jó változó hanyag

A minősítést a tanuló az alábbi táblázatban foglalt kritériumok szerint kapja. Mind magatartásból, mind szorgalomból négy területre vonatkozó személyiségi jegyeket vizsgálnak a nevelők. Ezeket az elvárásokat a tanulók megismerik, a házi rendben szövegesen is megkapják, ezáltal a szülők is nyomon követhetik gyermekeik fejlődését.

56

5.3.1

Értékelési szempontok

Magatartás

példás

jót

változó

viszonya a közösséghez

közösségi normák irányítják

a közösségi életben szívesen

tudatosan

tetteit a

házirendet,

annak

követelményeit megtartja és

rossz nem

árt

a

vesz részt, annak kialakítását

közösségének de nem lehet

nem befolyásolja

rá

a

házirend

szabályait

számítani,

megnyilvánulásai

rendszeresen

árt

a

közösségnek, megbízhatatlan a

házirend

szabályait

rendszeresen megszegi

megbízhatatlanok

megtartja

megtartatja társaival

a

házirendet

többé

-

kevésbé megtartja aktív, tudatosan vállalja az

személyisége

iskola követelményeit fejlett,

felelősségérzet

pozitív

passzív,

viselkedésére

tettekben,

nem

kezdeményez,

de

elfogadja a kezdeményezést,

mutatkozik meg, vállalja a vezetését

-

csoportmunkában

a

hajlamos

a

fegyelem

megsértésére

nincs panasz

kezdeményezésekben közösség

bár

közösségi

feladatokat

a

rendszeres

fegyelmezetlenség

sodródik mellett,

jellemzője

a a

közösség közösségi

feladatokat

negatív középpontba

tetteivel

kerül

felelősségérzete

nincs

végrehajtja

társai

érdekeit figyelembe veszi foglalkozik társaival, keresi

segítőkészség a

javítás

gondolkodás

útját,

közös

jellemzi

feladatok megoldásánál

a

együtt érez a problémákkal küzdő

tanulókkal,

foglalkozik

velük,

előmenetele irányítja

57

de

szimpátiája

nem

csoportmunkában

saját

számára

ingadozó, csak

a

elfogadható

tanulókkal dolgozik

társait akadályozza, a közös feladatokat megtagadja

5.3.2

Értékelési szempontok példás

Szorgalom

jó

céltudatos, tanulmányi munka

folyamatos,

igényes

átlagos tanulmányi munka,

rendszeres,

csak a kötelező feladatokat

képességein

végzi el

figyelmetlen

pontos, megbízható magas fokú, minden rábízott kötelességtudás

változó

feladatot elvégez

ösztönzésre

vár,

csak

motiválással tehető aktívvá

hullámzó

hanyag

teljesítményű, alul

teljesít,

figyelmetlen, megbízhatatlan, nem végzi el feladatát

alulmotivált, kevés feladat végzésére ösztönözhető

nem törődik kötelességeivel, a

rábízott

feladatokat

megtagadja széleskörű, tananyagon felül érdeklődés

szétszórt

érdeklődését

is produkál

feladatokat produktumai igényesek

nehéz

felkelteni, közömbös

önálló, önellenőrző, plusz önállóság szintje

tananyagon belül teljesít

vállal,

ösztönözni kell és ez hatásos

önállótlan,

tanulására, csoportban készített

elfogadja,

feladatai megfelelőek

feladatokba bevonható

58

a

nem

segítséget

segítségre nem tart igényt

csoportos

vagy elutasítja a segítséget,

mindig

csoportos és egyéni munkákat nem készít

A jutalmazás iskolai elvei Jutalmazás elvei Azt a tanulók, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki 

kiemelkedő tanulmányi teljesítményt ér el,



tankerületi vagy magasabb szintű versenyeken helyezést ér el,



kimagasló sportteljesítményt ér el,



eredményes kulturális tevékenységet folytat,



a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás szintjei: Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: 

Szaktanári, tanítói



Osztályfőnöki



Igazgatói



Nevelőtestületi A jutalmazás kiemelt formái:



Tantárgyi dicséretet kaphat fél évkor és év végén az, akinek az adott tantárgyból minden jegye jeles.



Igazgatói dicséretben részesülhet az a tanuló, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportversenyen, kulturális versenyen, művészeti versenyen első-tízedik helyezést ért el.



Nevelőtestületi dicséretet kaphat az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el és magatartása is példás.



4. és 8. évfolyamon a tantestület szavazata alapján kaphatják meg az iskola kiváló tanulója oklevelet. Ennek feltétele a jeles tanulmányi eredmény, tanulmányi és/vagy sportversenyeken való eredményes szereplés.

59

6. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI OKTATÁSÁRÓL Az iskola – alapító okiratának megfelelően – vállalja a szakértői vélemény alapján általános iskolában oktatható sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatását. „ Az intézmény ellátja azon sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását, akik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált körülmények között oktathatók és testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékosok, autisták, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosok, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek, illetve akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek.” A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése és oktatása – az enyhe értelmi fogyatékosság kivételével – a normál tantervi tartalmak és követelmények szerint folyik. Az enyhe értelmi fogyatékosok fejlesztése a gyógypedagógus irányítása, koordinálása mellett, a számukra készült kerettanterv alapján történik. Az óraterv szabadon tervezhető óráit egyéni foglalkozásra is fordíthatják. ( Kerettantervük a mellékletben található) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása-nevelése több éve, gyógypedagógusok vezetésével integráltan folyik. Ebbe a körbe tartoznak a testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) beszédfogyatékos tanulók, hallás sérültek és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók.

6.1. A FEJLESZTÉS ALAPELVEI A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése iskolánkban gyógypedagógiai tanár, logopédus és gyógytestnevelő kollégák alkalmazásával történik. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.

6.2. AZ ISKOLAI NEVELÉS OKTATÁS SORÁN KIEMELT FELADAT: 

Az egészséges énkép és önbizalom kialakítása



A kudarctűrő képesség növelése



Az önállóságra nevelés

A speciális célok és feladatok meghatározásában segítséget ad a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve:

6.3. A FEJLESZTÉST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGFORMÁK, MÓDSZEREK: 

egyéni bánásmód, egyéni foglalkoztatás



egyénre szabott feladatok kijelölése

60



hosszabb türelmi idő biztosítása



pozitív megnyilvánulások megerősítése



a tanítási program változatos feldolgozása;



a gyermek/tanuló sokoldalú tevékenykedtetése;



a tananyag differenciált feldolgozása;



folyamatos pozitív megerősítés,



az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vétele;



teljesítményszintek széles sávjának elfogadása;



pármunka, csoportmunka, valamint egyéni feldolgozás váltakozása;

6.4. SPECIÁLIS FEJLESZTÉS CÉLJAI, FELADATAI 6.4.1. Diszlexia, diszgráfia: Ebbe a tanulási zavar fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései organikus eltérései, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok húzódnak meg. Súlyosabb formája irreverzibilis a közép és felsőfokú oktatásra is kiható. A fejlesztés célja az iskolás korban a mindenkori osztályfoknak megfelelő értő olvasás-írás készséget fejleszteni, kifejező készséget emelni, az olvasás és írás eszközzé válását elősegíteni. A fejlesztés feladatai: 

a testséma biztonságos kialakítása



a téri és időrelációk tudatosítása



a vizuomotoros koordináció gyakorlása



a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése



az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű szótagoló módszerrel



az olvasás, írás folyamatos fejlesztése



a kompenzáló technikák alkalmazása



az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel.

6.4.2. Diszkalkulia: Különböző számtani műveletek, matematikai jelek kifejezések, szabályok megértésének a számjegy, számkép felismerésének a számok sorrendiségének nehézsége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg. Nehezítetté válik a megértés folyamata, a műveletek, sor-és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése. Súlyos elmaradásuk a matematikai gondolkodást nehezíti. A fejlesztés feladatai:

61



az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése



a testséma kialakítása



a téri relációk biztonsága



a szerialitás erősítése



a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságok alkalmazása

a fogalmak, szám-és műveletfogalmak kialakítása eszközhasználattal.

6.4.3. A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakult sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Nevelési tanácsadóban logopédus szűrése alapján a diagnózist a Szakértői Bizottság állapítja meg. Együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekkel/tanulóval. Módszere: 

egyéni és csoportos konzultáció;



írásos javaslatok, tematikák egyénre szabott összeállítása, kidolgozása;



egyéni fejlesztési tervek, foglalkozások dokumentálása, a haladás félévenkénti értékelése



beszámolók összeállítása.



ellenőrzés

A beszédfogyatékossága miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező - logopédus tanár/terapeuta az együttműködés során: a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; 6.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI

62

Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányának megállapításánál figyelembe kell venni a tanuló sérülését, társaitól való elmaradását.

6.6. A TANULÓ OPTIMÁLIS HELYÉNEK MEGVÁLASZTÁSA A PEDAGÓGUS OLDALÁRÓL Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében: 

a tanuló viselkedésének megismerése, alkalmazkodó képességének foka



együttműködés a családdal és más szakemberekkel



pozitív visszajelzések, a sikerélmény biztosítása.

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Munkánkat évek óta eredményesen végezzük. Kimenő tanulóink továbbtanulásáról gondoskodunk, elhelyezésük megoldott (a nyírjesi Speciális Szakképző Iskola). A sajátos nevelési igényű gyermekeink száma évről évre nő, szakszerű integrációjukról gondoskodunk, a tantestület érintett tagjait munkánkba bevonjuk, együttműködésünk különösen az osztályfőnökökkel szoros. Az egészségügyi célú rehabilitációt elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor kapott szakértői vélemény határozza meg (szakorvosi). A folyamatos kontroll biztosítja a folyamatos rehabilitációt. A gyógypedagógiai tanár által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képesség-fejlesztő programok külön alkalmazásával a fejlesztések, során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

63

7.

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei

Az alkalmazott program, tevékenység neve, egyéb azonosítója

Mely évfolyamoko

(pl. átvett program esetén a fejlesztő, kiadó)

n? 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1 Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok

kialakulását

megelőző programok az

önálló

képességet

1-8. o.

Tanulás tanítása a tantárgyi tevékenységbe beépítve Módszertani

megújulás

(kooperatív,

projekt,

1-8.o.

tevékenységközpontú, differenciálás)

tanulási kialakító

programok

Könyvtárlátogatás Kulturális kiegészítő program:

.

1-4.o.

Színházlátogatás 1-8.o.

Bábszínház Múzeumlátogatás

a

tanulók

önálló

–

Kézműves foglalkozások

2-8.o.

Iskolaotthon működtetése

1-2.o.

Napközis ellátás

5-8.o

Internet használat (tanórán kívül, heti egy nap)

5-8.o.

életkornak megfelelő – kreatív

tevékenységére

épülő foglalkozások tanulási erősítő

motivációt és

fenntartó

tevékenységek

IKT eszközhasználat a tanítási órákon Tantestületen belüli műhelymunka

1.2

Eszközjellegű

kompetenciák fejlesztése

64

5-8.

tantárgyi

Magyar felzárkóztató, Matematika felzárkóztató

4-6.o

képességfejlesztő

Kémia felzárkóztató, Angol felzárkóztató

7.o.

programok

Tehetséggondozás és felzárkóztatás osztályonként

1-4.o.

Könyvtári információk igénybevétele naponta, az iskolai nyitva 1-8.o. tartás alatt korlátlan (gyűjtőmunka) (önálló könyvtára van az iskolának) kommunikációs képességeket

informatika szakkör

. 5-8.o

fejlesztő nyílt internet a könyvtárban és a számítástechnika teremben 1-8.o. délutánonként

programok

Az iskola és a város közösségi rendezvényein, ünnepségein való 1-8. o. részvétel

1-8.o.

Szaktárgyi versenyek komplex

művészeti

programok 1.3

A

1-2.o Zeneiskola kihelyezett tagozatai: szolfézs, hangszeres oktatás

1-4.o.

Az iskola hagyományápoló és építő programjai (min. 10 )

1-8.o.

szociális

kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő,

közösségépítő programok Kulturális programok (színház, mozi, múzeumlátogatások) DÖK tevékenység

1-8.o. 1-8.o.

Projektmunkák kiállítása mentálhigiénés

Egészséges életmód program:

1-4

programok

atlétika, labdarúgás

5-8.o

Természetjárás

1-8.o

az előítéletek kezelését Az iskola minden közösségfejlesztő programja szolgáló programok

65

1-8.o.

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi,

mentori „ Út a szakmába” ösztöndíjprogram

7-8. o.

vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil Biztosabb Jövőért Közhasznú Egyesület

Feljegyzések

programmal művészeti körök

zeneiskola kihelyezett tagozatai

1-4.o.

3. Az integrációt segítő módszertani elemek kooperativitás

Kooperatív tanulásszervezés, csoportmunka

1-8.o.

projektmódszer

Projektnapok, projekthét

1-8.o.

drámapedagógia

Tantárgyakon belül Az iskolai és városi rendezvényeken való szerepeltetés

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő

Munkaközösségek szakmai munkája (alsós, osztályfőnök, idegen

esetmegbeszélések

nyelvi és természettudományi) Az SNI-s tanulókat fejlesztő pedagógusok és az osztályban tanítók együttműködése Vezetői team munka Együttműködés a DÖK-kel

problémamegoldó

Szakmai team munka (egy osztályban tanítók, versenyeztetők, 1-8.o.

fórumok

iskolaotthonban tanítók, tanító – napközis nevelő)

1-8.o.

Osztályszinten – felelősi rendszer Diákfórum hospitálásra

1-8.o.

épülő Óvoda és az iskola pedagógusai között

együttműködés

óvoda pedagógusok 1-2.o.-os mk.

Munkaközösségeken belül

5. Multikulturális tartalmak

66

1-8.o.

multikulturális tartal-

Magyar nyelv és irodalom, történelem, rajz, ének-zene, technika 1-8.o.

mak megjelenítése a

tantárgyi programokba beépítve

különböző

tantár-

gyakban, ill. projektforma alkalmazása 6. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció

Működik középiskolára felkészítő program magyar, matematika és 8.o. angol nyelvből 8. osztályban Osztályfőnöki munkatervekben

6-8.o.

továbbtanulásra

Nyílt napokon, továbbtanulási börzéken való részvétel biztosítása, 7-8.o.

felkészítő program

szervezése

7. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Az utóbbi években kimutathatóan romlott a gyermekek és fiatalok egészségi állapota, teherbíró képessége. Az egészségtelen életmód, kevés mozgás, nem megfelelő táplálkozás következményeként egyre több a gerincbeteg, túlsúlyos gyermek. Az egészségügyi világszervezet megfogalmazása szerint: az egészség a jó testi, lelki és szociális környezet állapota. Ha megfelelő az egyensúly, -. testi, lelki és szociális értelemben – annál egészségesebb az ember. Az iskolában leginkább a testi egészség fejlesztésére van lehetőség, ezen keresztül érhetünk el megfelelőbb hatást a gyermekek lelki egészségének formálására. A 20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet módosítása szabályozza a NEtFitt rendszerrel történő tanulói fittségi állapot mérések tartalmi keretét. A Testnevelési Munkacsoport által meghatározott, és a NetFitt tesztsora alapján végzik a méréseket a pedagógusok. Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségjavító hatásának növelése, és tudatosítása a tanulók körében. Rendszeres testedzés egészségmegtartó és javító szerepének tudatosítása A fizikai állapot méréséhez önálló, tudatos alkalmazkodás, sportági elméleti ismeretek szükségesek. Ezzel a tanuló sportági ismeretei bővülnek, és készség szintre emelkednek. A testmozgás fejleszti az akaratot, a fegyelmet, önfegyelmet, önismeretet és önbecsülést. Kiemelt feladatunknak tekintjük a tanulók fizikai állapotának, testi adottságainak megfelelő differenciálást.

67

A tanulók aktív közreműködésével, tervezett foglalkozásokon elemzik a rendszeres testedzés hatását. Nyomon követhetővé teszik a változásokat a tanárok, tanulók és szülők számára. Ezzel fejlesztik a fiatalok önismeretét, tárgyilagos önértékelését, akaratát és önbecsülését. A mérések során kiugró teljesítményt nyújtó, sportolni vágyó gyerekeket az élsport felé irányítjuk. Lehetőségeinkhez mérten részt veszünk városi, megyei, országos sportrendezvényeken. Az adatok nyilvántartása Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban elkészítjük. Az iskola által végzett méréseket a melléklet tartalmazza.

68

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések A Pedagógiai Program érvényességi ideje 1. Az iskola 2015. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2015. szeptember 1. napjától 2020. augusztus 31. napjáig – szól. A Pedagógiai Program értékelése, felülvizsgálata, módosítása A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév

végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A 2016/17. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a nevelési program felülvizsgálatát, értékelését, a következő évben a helyi tanterv felülvizsgálatát, értékelését. A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában,

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgató-helyettesénél

-

az iskola honlapján

69

8.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

A NEVELŐTESTÜLET FOGADJA EL ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ HAGYJA JÓVÁ. A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, és elfogadásra javasolta.

A pedagógiai programot a szülői szervezet iskolai vezetősége véleményezte és elfogadásra javasolta.

A pedagógia programot a nevelőtestület elfogadta és az igazgató jóváhagyta.

Balassagyarmat, 2015. 08.29.

70