AzAz ezerarcú ezerarcú Pécs Pécs A
A mediterrán hangulatok városa, egyetemi város, fesztiválok városa, múzeumok városa – lehet folytatni a sort és válogatni a jelzôk között, amelyeket találónak tartanak Baranya megye székhelyére. A város neve számos változatban fordult elô és minden elnevezéshez fûzôdik narráció: Péts, Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen, Peuthe, Peca, Pec, a török idôben Pecsuj. A latin és a német nevek arra vonatkozhattak, hogy akkoriban öt templom állt a városban. A szlovén— horvát eredetû Pec kemencét, kályhát, magányos sziklát jelent, a peca sziklabarlangot. Vannak, akik az „öt” számnévbôl származtatják. Egy másik elmélet szerint a késô római Sopianae-t a Diocletianus császár idejében kivégzett öt kôfaragó mártírról nevezték el „Öt szent egyházá”-nak. A nevek tarkasága is jelzi, hogy a soknemzetiségû város változatos, nagyszerû „kalandozások” színhelye lehetett.
Az ezerarcú Pécs
2
A város, ahová hívjuk
AAváros, hívjuk város,ahová ahová hívjuk E
Egy pécsi orvosprofesszor mesélte egyszer, hogy amikor háromhetes dél-európai körút után hazafelé tartottak, s dél felôl érkezve egy emelkedô után egyszercsak feltûnt a Mecsek oldalába bújó, a nyáresti alkonyatban már lámpafüzérekkel ékesített város, a felesége felsóhajtott: „Nem is értem, miért utaztunk ennyit, amikor itt van Európa egyik legszebb panorámája”. Polgármesterként engedtessék meg annyi elfogultság, hogy magam is osszam ezt a véleményt. Pécs valóban gyönyörû, igazából csak önmagához hasonlítható. Egy pályázaton nyertes hivatalos szlogen szerint „Pécs a mediterrán hangulatok városa”,
s ha Ön is ellátogat hozzánk, megtapasztalja, mennyire valóságos ennek a mondatnak a tartalma. Ha valaki nyári délidôben végigtekint a Dzsámi fehéren izzó kövein, vagy estefelé végigsétál a Király utca kávézó-teraszai között, netán körbetekint a város legújabb gyöngyszemén, a felújított Jókai téren, akár Itáliában érezheti magát. A Mecsekre kúszó utcácskákban a kôkerítések mögött megterem a füge, s bizonyára az sem véletlen, hogy az itáliai reneszánszon nevelkedett humanista költô, Janus Pannonius ezt a püspöki székhelyet választotta lakóhelyéül, s itt énekelte meg a télben virágzó mandulafácskát.
3 Pécs mai lakói is mediterrán lelkû emberek, akik szívesen látják a vendéget, s örömmel mutatják meg a város értékeit, kincseit, amelyeket Ön is megtalál ebben a kiadványban. Kedves Olvasó! Lapozza át ezt a füzetet, s ha megtetszik a város, jöjjön el, vagy ha járt már itt, tudja, hogy szívesen látjuk.
Dr. Toller László polgármester
Napsütötte régió Napsütötte régió Évente átlagosan 2060 óra napsütés
A
A pécsi kistérség a megyei, és az országos vizsgálatok, értékelések szerint a legfejlettebbek közé tartozik. Dinamikus, urbanizált jellegû, agglomerálódó térség. A körzet, a megye centrális helyzetû és – elsôsorban Pécsnek köszönhetôen — majdhogy minden tekintetben meghatározó térsége. Népessége némileg meghaladja a megye népességének ötven százalékát, de a társadalmi-gazdasági fejlôdés legtöbb területén ennél nagyobb súllyal van jelen. A 160 000 lakosú és 163 km2 közigazgatási területû Pécs Magyarország ötödik, a Dunántúl legnagyobb városa, Budapesttôl délre 198 km-re fekszik. Megyei jogú város, közigazgatási centrum. Jelenlegi térszerkezetében elfoglalt helyét a 6-os számú fôút határozza meg, mely az ország Budapest-központú, sugaras hálójába kapcsolja a várost. A településhez jelenleg legközelebb lévô
autópálya 100 km-rel északabbra, Siófoknál húzódik. Budapesttôl Pécsig villamosított vasúti fôvonal biztosítja a közlekedést, ugyanakkor a város kiemelt központja az országos távolsági autóbusz-közlekedési hálózatnak; menetrend szerinti nemzetközi járatokat fogad és indít. A Pécstôl 41 km-re levô Mohács és a 88 km-re levô Baja városa folyami kikötési lehetôséget biztosít a Dunán a régióban mûködô vállalkozások számára.
A Mecsek, a Pécsi-síkság és a Baranyaidombsághoz tartozó Hegyföld találkozásánál épült Pécs elválaszthatatlan a Mecsek-hegységtôl. Már kora tavasszal különleges, mediterrán és számtalan védett növény feszíti a hegyoldalt és a kerteket. A város és a környék éghajlata szubmetiterrán. A Mecsek-hegység felfogja az északról érkezô hideg levegôt; az Adria és a távolabbi Földközi-tenger is érezteti hatását. 1950. július 5-én itt mérték Magyarországon a legmagasabb értéket: 41,3 ≠ª˚C-t. Az évi átlaghômérséklet 10,0 ˚C, a fagymentes napok száma 200 körüli, a csapadékmennyiség 700 mm. A Nap átlagosan 2060 órát süt évente.
Napsütötte régió
4
Zsolnay-múzeum a város legrégebbi épületében
Állandóság és változás/Nemzetiségek
Állandóság és változás Állandóság és változás
P
Pécs lakóinak száma mintegy 160 000, az aktív korú népesség körülbelül 59 000 fô. A megyében viszonylag jó a munkanélküliségi mutató. Az iskolai végzettség kedvezôen változott a legutóbbi idôszakokban. Az alacsonyabb végzettségûek hányada csökkent, egyidejûleg emelkedett a közép- és felsôfokúak aránya. A KSH adatai szerint legalább középiskolai érettségivel több, mint hatvanhatezren, egyetemi, fôiskolai oklevéllel közel huszonkétezren rendelkeznek. Az országos átlagnál magasabb a szakképzett aktív keresôk aránya.
5
Az országos átlagnál magasabb a szakképzett aktív keresôk aránya
A
Az idegennyelv-ismeret az országos átlagnak közel a duplája, ami a kedvezô képzettségi szerkezetnek és a nemzetiségek jelentôs számának köszönhetô. Mind a magyarországi német anyanyelvûeknek, mind a horvát anyanyelvûeknek több mint harminc százaléka Pécsett, illetve Baranya megyében él. A 2002-es választásokon a városban kilenc kisebbségi önkormányzat alakult: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, szerb, ukrán, ruszin. Rajtuk kívül Pécsett élnek még szlovákok, oroszok, szlovének, bosnyákok, románok is. A nemzetiségi önkormányzatok mûködésükhöz állami és városi támogatást kapnak. Kisebbségi egyesületek, klubok, civil szervezetek, mûvészeti egyesületek alakultak; rend-
Nemzetiségek Nemzetiségek szeres és sokszínû a rádió- és a televízióadás. Pécsett található az elsô, Horvátországon kívül megnyitott Horvát Színház és felépült a megyei németség kulturális központja, a Lenau-ház. Létrejöttek kisebbségi oktatási intézmények: német és horvát nyelvû óvodák, a Leôwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozata, a Tiborc utcai Német—≠Magyar Nyelvû Iskolaközpont, a Miroslav Krlezπ±ˇa Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. A Pécsi Tudományegyetemen horvát és német nemzetiségi tanszékek mûködnek. Alapítványi gimnázium a cigány anyanyelvû Gandhi Gimnázium, és megalakult – romák számára – a Rácz Aladár Közösségi Ház.
P
Letûnt korok Letûnt korok, megôrzött értékek
Pécs az „öt templom városa”. Mintegy 7000 éve itt húzódott a Közel-Keletrôl bevándorló, élelemtermelô neolitikus, valamint a Nyugat- és Észak-Európát benépesítô mezolitikus kultúrák határvonala. Az európai ôskor bronzkori és vaskori népességmozgások mindegyike érintette a tájat; a közeli Jakab-hegyen épült a koravaskori Hallstadt-kultúra legnagyobb közép-európai földvára a Kr. e. VIII. század táján. A kelták voltak az elsôk, akik a Kárpátmedencében – görög mintára – pénzt vertek. A római korban ez volt a birodalom határa. A római kori provincia, Pannónia, nagyobb területet ölelt fel, mint a mai magyarországi Dunántúl. A Drávától északra a római hódítás több lépcsôben, nagyjából a Kr. u. I. század közepére vált teljessé az egész Dunántúl területén. Akkoriban alakult ki a mai Pécs ôsének tekinthetô, római kori Sopianae városa is. A barbár betörések ellenére Sopianae egyre fontosabb szerepet játszott mind tartományi, mind
megôrzött értékek birodalmi szinten; erre húzódott ugyanis a Római Birodalom egyik fontos, a Keletet a Nyugattal összekötô fôútvonala, az úgynevezett „Mediterrán út”. A IV. századtól a város a valamikori Pannónia északkeleti negyedébôl kialakított Valeria tartomány közigazgatási székhelye lett, így ez a század vált Sopianae római kori virágzásának utolsó nagy korszakává. Akkor készültek a festett, ókeresztény sírkamrák, melyeket az UNESCO felvett a Világörökség listájára. A népvándorlás után, 1009 körül Szent István püspökséget alapított Pécsett. Itt létesítette Nagy Lajos király az ország elsô egyetemét 1367-ben és itt tevékenykedett a magyarországi humanizmus nagy egyénisége, Janus Pannonius vagy a mecénás Szathmáry György püspök. Pécsett a XIV. században jött létre a város ipari negyede, a Malomszeg. A negyed a Tettye-forrásra épült, a patak vize különbözô malmokat hajtott. Megerôsödött az iparos réteg. Zsigmond
király többször járt Pécsett, 1416-ban ide hívta az országgyûlést. Törvénynapokat tartott itt Garai nádor, és Mátyás király szintúgy a várost választotta az 1476-os országgyûlés színhelyéül. A fokozatos fejlôdésnek a 143 éves török uralom vetett véget, és ez egy más típusú kultúrát és gazdaságot hozott a városba. Pécsett ma is láthatóak a török emlékek, sôt, közülük a Jakovali Hasszán pasa dzsámi muzulmán istentiszteleteknek is otthont ad. Az 1710-es évektôl egyre élénkülô fejlôdés kezdôdött. Iskolák sora létesült, köztük a Jézus Társaság Gimnáziuma (a Ciszterci Rend mai Nagy Lajos Gimnáziumának az elôdje). Klimó György püspök 1774-ben alapította meg az ország elsô nyilvános könyvtárát. Mária Terézia 1780-ban adományozott szabad királyi városi rangot a városnak. Az ezt követô évtizedek és a reformkor újabb fejlôdést hozott. 1805–1831 között Pollack Mihály tervei alapján átformálták a székesegyházat neoromán stílusban.
6
Letûnt korok, megôrzött értékek
Szent István püspökséget alapított Pécsett
Megújult a püspöki palota, és elkészült a püspöki könyvtár épülete. Vendégfogadók, kávéházak nyíltak, különbözô társaságok alakultak. 1839-ben nyílt meg a város kôszínháza. 1845-ben készült el a Nádor kávéház és szálloda. 1846-ban Liszt Ferenc második hangversenyét tartotta Pécsett, a „Fehér Hattyú” nagytermében. Akkoriban alapították azokat a nemzetközi hírû üzemeket és gyárakat, melyek némelyike a mai napig a város büszkesége: a Zsolnay-gyárat, a Littke Pezsgôgyárat, a sörgyárat, a bôrgyárat. Ugyancsak a XIX. század második fele volt a szén-
Nemzetközi hírû üzemeket és gyárakat alapított
Zsolnay-majolika
épületének falán emléktábla, a 48-as téren emlékmû ôrzi az 1956-os forradalom emlékét. Bár születtek a késôbbiekben látványos gazdasági eredmények – a szénbányászat további fejlesztése, az uránbányászat és a gépgyártás beindulása –, az így eltelt negyven esztendô bebizonyította, hogy az erôltetett iparosítás nem járható út. A politikai rendszerváltás után, az 1990es évektôl a gazdasági szerkezetváltás igényei szerint megszûnt a mecseki szénés uránbányászat és több nem gazdaságos, fôként a nehézipari szektorban mûködô nagyüzem. A szerkezetváltás viszont olyan új, magas technológiai igényû iparágakat hozott a városba, mint például a mikroelektronika.
Letûnt korok, megôrzött értékek
bányászat nagyarányú fellendülésének idôszaka, mivel a Duna Gôzhajózási Társaság a mecseki szénre kívánta alapozni a mûködését. Az I. világháború befejezése után Pécset szerb csapatok szállták meg, és megalapították a „Baranyai Szerb Köztársaságot”, amely 1921. augusztus 21-éig állt fenn. Akkoriban került Pécsre Pozsonyból az Erzsébet Tudományegyetem, amely a mai Pécsi Tudományegyetemnek a jogelôdje. A II. világháború a város épületeit szinte teljesen épen hagyta. Az államosítások után fejlesztették a szénbányászatot és az ötvenes évek közepén elkezdték az uránbányászatot. Az 1956-os forradalomban pécsi egyetemi hallgatók és oktatók is részt vettek. Ma a Pécsi Tudományegyetem 48-as téri
7
AAvilágörökség városa világörökség városa P
8
Pécs országszerte ismert kulturális, mûvészeti hagyományairól, rendezvényeirôl, de a város neve külföldön sem cseng ismeretlenül. A mûemléki látnivalók, kulturális események, zenei programok mellett újabb vonzerôt jelent, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 2000-ben felvette a sopianae-i késô római temetôegyüttest az egyetemes kultúrtörténeti értékeinek listájára. A sopianae-i késô római temetôegyüttes – az eddig feltárt, több száz egyedi sír mellett – több tucatnyi, kisebb nagyobb temetôi épülettel; kápolnákkal, emléktemplomokkal, sírkamrákkal büszkélkedik. Az épületek – ilyen egyedülálló alaprajzi változatosságban – kizárólag Sopianae városából ismertek a Római Birodalomban. A sírkamrák némelyikét olyan mûvészi kivitelezésû falfestmények borítják, melyekhez foghatót a korból csak Róma város ókeresztény katakombáiból ismerünk. Az Apáca utca 8. szám alatt, a Megyei Könyvtár udvarán két helyszín áll a látogatók rendelkezésére. Az Apáca u. 14.
szám alatt a pezsgôgyár 1960-as évekbeli bôvítése során feltárt és alapjaiban rekonstruált XIII. számú temetôkápolnát tekinthetjük meg. A leglátogatottabb az Ókeresztény Mauzóleum, melyet az 1970es években tártak föl, és a sopianae-i festett sírkamrák nagystílû példája. A sírkamra falfestményein Ádámot és Évát látjuk a bûnbeesés jelenetében, majd Dániel prófétát az oroszlánok vermében, az életfa motívumát, végül az üdvözült elhunytat, a Krisztust jelképezô úgynevezett krisztogram jobbján, a Paradicsomban. A II. számú, „Korsós” sírkamra az 1980-as években nyílt meg a nagyközönség számára. Ábrázolásai
A világörökség városa
A sopianae-i késô római temetôegyüttes
közül elsôsorban a szarkofág fölötti fülkében megfestett korsó és pohár motívuma az érdekes. Az I. számú, „Péter-Pál” sírkamra egyrészt a legrégibb ismert ókeresztény építmény Pécsett, melyet már az 1782-es felfedezése után is megóvtak. Másrészt ez a sírkamra a „legfiatalabb” azok között, melyek nyitva állnak a látogatók elôtt: 2003. április 4-én adták át. A sírkamra talán legértékesebb festménye Mária ábrázolása a kis Jézussal, mely a legelsô ismert Mária-ábrázolások egyike.
Múzeumok városa
Múzeumok városa Múzeumok városa 9
A Csontváry Múzeum
N
Nem véletlen, hogy Pécset a múzeumok városának nevezik. Csak a Káptalan utcában, melyet „Múzeum utcának” is hívnak, tizenegy gyûjtemény és kiállítás látható: a Zsolnay Múzeum, a Reneszánsz Kôtár, az Amerigo Tot-kiállítás, a Bányászati Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Pierre Székely Kôkert szobrai, a Modern Magyar Képtár, az Endre Nemes Múzeum, Schaár Erzsébet „Utca” címû szoborkompozíciója, a Martyn Ferenc Gyûjtemény, a Román kori Kôtár. Nem a Múzeum utca része, de a közelében, a Janus Pannonius utca 11. számú épületben található a Csontváry Múzeum, melyben megtekinthetô Csontváry Kosztka Tivadar alkotá-
sainak többsége. A múzeummal szemközti oldalon állították fel Kerényi Jenônek Csontváryról készített szobrát. A Káptalan utcán kívül is találhatók még múzeumok, például a Várostörténeti Múzeum, a Régészeti Kiállítás, a Néprajzi Kiállítás, a Természettudományi Kiállítás, a Szerecsen Patikamúzeum.
Mûemlékek városa Mûemlékek városa
A Zsolnay-kerámia díszítésû Nagyposta homlokzata
A városháza
A
Mûemlékek városa
10
A pécsi belváros legismertebb pontjai, a Széchenyi tér, illetve a Dóm tér és a Szent István tér, közkeletû nevén a Felsô és az Alsó Séta tér. A Széchenyi téren áll a Belvárosi plébániatemplom, védôszentje Gyertyaszentelô Boldogasszony. A középkorban a gótikus Szent Bertalan plébániatemplom állott a helyén. A török uralom alatt Gázi Kászim pasa ledöntötte a templomot, s a köveibôl dzsámit építtetett ugyanott. A felmentô császári seregek fôvezére, Bádeni Lajos a jezsuitáknak adományozta a templomot. A jezsuiták két kápolnát építettek a templomhoz, oltárokat állítottak. 1712-ben a régi oltárkép felhasználásával új fôoltárt készítettek. Szûz Mária, Szent István, Szent László, Szent Kázmér, Szent Imre szobrait állították fel a fôoltárnál. A minaretet lebontották, majd 1754-ben kezdték el Schlik Prokopius jezsuita testvér tervei szerint a dzsámi barokk templommá alakítását. A templom teljes felújítása 1986-ban történt. A rendszerváltás után a Nagy Lajos Gimnáziumot visszakapta a Ciszterci Rend, s a templomot újra közösen használják a belvárosi plébániával. A téren áll a barokk Szentháromság szobor. Közelében látható Pátzay Pál Hunyadi Jánosról készült monumentális lovas szobra. A bronzszobrot a nándorfehérvári gyôztes halálának 500. évfordulóján avatták fel. A tér jellegzetes
épületei közé tartozik a Zsolnay-kerámiadíszítéses volt Takarékpénztár (ma megyeháza), a Nagy Lajos Gimnázium és kollégium, a felújításra váró Nádor Szálloda. A Dóm és a Szent István tér szép együttese is sok látnivalót nyújt. A székesegyházat valószínûleg 1040-ben kezdték építeni, de 1064-ben leégett. Az új építése Szent László király uralkodásának elsô éveiben kezdôdhetett el. A templom fôhajójának tömbjéhez alacsonyabb mellékhajók simultak, négy sarkához egy-egy torony épült. A fôhajóban a szentélyhez épült a Szent Kereszt oltár, melyet népoltárnak is neveztek. A tatárjárás idején, majd 1299-ben a Püspökvárat tûz pusztította és a dóm tetôzete megsemmisült. Az újabb építkezések 1345-ben fejezôdtek be. A templomban a törökök az emberábrázolásokat tönkretették, a freskókat lemeszelték. A törökök
és a beszállásolt német katonák pusztításait úgy-ahogy rendbe hozták 1703-ig, de késôbb a kurucok, majd a rácok támadásaitól sérült meg a székesegyház. Dorfmeister István 1786-ban festette falképeit a kápolnában. A XIX. század elején Pollack Mihály tervei alapján elkezdték a székesegyház megerôsítését. 1877-ben Dulánszky Nándor püspök Friedrich von Schmidt építészt, restaurátort bízta meg, hogy építse vissza az Árpád-kori székesegyházat román kori stílusban. A székesegyház mai, román formája nagyjából a XIX. század végi állapotokat tükrözi. Tornyainak felújítása napjainkban történik. A Szent Péter, Pál Székesegyház II. János Pál pápa magyarországi látogatásakor Bazilika B. minor rangot kapott. A Dóm téren található a középkorból származó és a XIX. században átépített, barokk és neoreneszánsz stílusú püspöki palota, a káptalani levéltár és plébánia. A térrôl lehet besétálni a Barbakánhoz vezetô parkba. A Szent István tér közepén található a város legszebb parkja. A teret a Bazilika és a Miasszonyunk Nôi Kanonokrend (Zárda-) temploma öleli át. A VIII. században épült klasszicizáló késô barokk stílusban a Zárda és a hozzá csatlakozó, neogótikus elemekben bôvelkedô, romantikus Zárdatemplom.
Fesztiválok városa
Fesztiválok Fesztiválokvárosa városa Bordalfesztivál
P
Pécs bôvelkedik különbözô fesztiválokban, rendezvényekben. A Tavaszi Fesztiválon szimfonikus és kamarakoncertek, irodalmi estek, táncprodukciók, képzômûvészeti kiállítások, filmek várják az érdeklôdôket, míg a Pécsi Frankofon Hét összmûvészeti fesztiváljának célja a francia nyelv és a francia nyelvû kultúra bemutatása és népszerûsítése a frankofónia különbözô kifejezésmódjain keresztül. A Táncház Találkozó, a Pünkösdi Fesztivál és a Pécsi Egyetemi Napok színvonalas bemutatói után a Pécsi Országos Színházi Találkozón tekinthetünk meg értékes elôadásokat. A fesztiválon az ország legjobb produkcióit mutatják be, melyekhez neves sztárok elôadóestjei, szakmai programok, felolvasószínházak, továbbá képzômûvészeti kiállítások is kapcsolódnak. A nyári Zenei Fesztivál, a Mûvészeti és Gasztronómiai Hetek különleges élményeket kínálnak. A Pécsi Folknapok nemzetközi népzenei fesztiválja és a Mediterrán Hangulatok Fesztiválja után szeptemberben kezdôdnek a Pécsi Napok, a város napjához és az ôsi diákváros hagyományaihoz igazodó tudományos konferenciák, hazai és külföldi mûvészeti együttesek programjai. A rendezvények többsége a történelmi belváros utcáin, terein zajlik. A Pécsi Napokhoz kapcsolódik az Európai Bordalfesztivál Villánykövesden, a Villány–Siklós Borút településein, a Pécsi Nemzeti Színházban és a Széchenyi téren. A Szôlô és Bor Ünnepe a Mediterrán Ôsz egyik kiemelt, évrôl évre visszatérô rendezvénye. A Határon túli Magyarok Fesztiválja az 1992-es elsô találkozó után
hagyománnyá vált. A rendezvénysorozatra közel félezer elôadó érkezik a hét szomszédos ország magyarlakta tájegységeirôl, mely egyedülálló összmûvészeti fesztivál Magyarországon. A városban mûködik a Pécsi Nemzeti Színház, a Horvát Színház, a Harmadik Színház, és a Janus Egyetemi Színpad. A Pécsi Nemzeti Színházon belül kamaraszínház, stúdiószínház, szobaszínház is tevékenykedik. A színháznak van operaés balett-tagozata is, és hozzá tartozik az ismert és kedvelt Bóbita Bábszínház. Pécsett 1788 óta folyik szervezett zeneoktatás. A nagy zenei hagyományokkal bíró város ma is büszkélkedhet nemzetközileg ismert zenekarokkal, mint
például a Pécsi Szimfonikus Zenekarral, a Mecsek Fúvósötössel vagy a Pécsi Vasutas Koncert Fúvószenekarral. 2003-ban tizennyolcadik alkalommal rendezték meg Pécsett a nemzetközi kamarakórusfesztivált és versenyt. A legismertebb pécsi kórusok közé tartozik a Pécsi Kamarakórus, a Pécsi Egyetemi Kórus, a Mecsek Kórus, a Bartók Férfi Kar. Más zenei területekrôl is találunk ismert neveket, elég, ha a Szélkiáltó vagy a Kispál és a borz együttesekre gondolunk. A megyeszékhelyen számos képzômûvészeti galéria található. A város kulturális életéhez tartoznak a különbözô feladatra szervezôdött könyvkiadók, mûvészeti folyóiratok, lapszerkesztôségek, a Pécsi Kulturális Központ, a Kolping Ház, a Pannon Magyar Ház, az Ifjúsági Ház, a Szivárvány Gyermekház, a városi, valamint körzeti televízióstúdiók, a Magyar Rádió Körzeti, és Nemzetiségi Rádióstúdiója, több kereskedelmi rádió, a városi és megyei fenntartású könyvtárak, a Mûvészetek Háza, a Baranya Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ.
Az ország legjobb produkcióit mutatják be
11
A
Egyetemi város Egyetemi város
Az elsô magyar egyetemet 1367-ben Pécsett alapította Nagy Lajos király. Megszûnése után Mátyás király Pozsonyban hozott létre új egyetemet. Ennek utódát is Pozsonyban létesítette 1912-ben Ferenc József császár és király. A trianoni döntés után elôször Budapestre, majd 1923-ban Pécsre került az Erzsébet Tudományegyetem. 1948-ban Pécsi Tudományegyetem néven mûködött tovább jogi és orvosi karral. Az orvosi kar 1951-ben önálló egyetemmé alakult, a tudományegyetemen így csak az Állam- és Jogtudományi Kar maradt. 1970-ben költözött ide a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozata, majd 1975-ben az egyetem közgazdaság-tudományi karává vált. 1970-ben alakult meg a Pollack Mihály Mûszaki Fôiskola.
Többszöri átalakulás és a karok számának bôvülése után az integrációk sora 2000. január elsején zárult, amikor a Janus Pannonius Tudományegyetem, a Pécsi Orvostudományi Egyetem és a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Fôiskola egyesülésével létrejött az egységes Pécsi Tudományegyetem, Magyarország egyik legnagyobb, legszerteágazóbb kutatási-oktatási választékot kínáló felsôoktatási intézménye. Az egyetemnek közel 30 000 hallgatója és 6000 dolgozója van. A budapesti Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola tanárképzô intézménye is Pécsett talált otthonra. A Püspöki Hittudományi Fôiskola és Papnevelô Intézet a rendszerváltás után alakult újjá. A Gábor Dénes Informatikai Fôiskolának kihelyezett tagozata is mûködik itt.
12
Egyetemi város
Magyarország egyik legnagyobb kutatási, oktatási intézménye
A tudományok városa
P
AAtudományok tudományokvárosa városa
Pécsett régóta élénk tudományos élet zajlik, az egyetemi kutatóhelyek és az akadémiai kutatóintézetek részt kérnek a magyarországi tudományos kutatásokból, szakembereik gyakran dolgoznak külföldi egyetemeken. Az egyetemi, fôiskolai kutatók ötvennél több országgal tartanak tudományos kapcsolatot. Sokan tagjai a különbözô nemzetközi tudományos szervezeteknek, a felsôoktatási intézmények és kutatóintézetek dolgozói számos kutatási együttmûködésben (például Tempus, Erasmus) vesznek részt. A város kutatási-fejlesztési centrumnak is tekinthetô. 1969-ben jött létre a Pécsi Akadémiai Bizottság. Baranya, Somogy, Tolna, Zala megyékbôl 1500 tagot számlál, köztük több akadémikust. Kiemelt kutatási területeik közé tartozik például a környezet–egészség összefüggéseinek kérdése, a területfejlesztés lehetôségei. Pécsett van a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Országos Hálózatának Központja, pécsi székhelyû kutatóhelye a Dunántúli Tudományos Intézet, melyben fôként az európai és a magyar regionális fejlôdés kérdéseivel
foglalkoznak. Számos más intézményben, munkahelyen is folytatnak tudományos kutatást, mint például a Janus Pannonius Múzeumban, a megyei levéltárban, a KSH Baranya Megyei Igazgatóságán.
13
A Klimó-könyvtár
P
Egyházak, vallások Egyházak, vallások A pécsi zsinagóga
Pécs (Sopianae) a római kor óta keresztény központ. Vannak bizonyítékok arra nézve, hogy a népvándorlás viharai közepette is tovább élt a kereszténység a városban. I. (Szent) István királyunk 1009 körül püspökséget alapított Pécsett, mely 1780-ig, a szabad királyi városi cím elnyeréséig, a püspök joghatósága alá tartozott. A XVI. században – a török elôretörésével egy idôben – a különbözô protestáns felekezetek és a balkáni bevándorlókkal a pravoszláv egyházak, illetve az iszlám is megjelentek. Bár a török alóli felszabadulást követôen is megmaradt Pécsett a római katolikus többség – a XVIII—XIX. századi, haladó rendeleti, illetve törvényi szabályozásnak köszönhetôen folyamatosan jelen voltak és a mai napig is mûködnek a különbözô egyházak. A legjelentôsebbek, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által külön is nevesítettek a következôk: • ∑római katolikus egyház, • református egyház, • evangélikus egyház, • izraelita felekezet, • görög katolikus egyház, • különbözô ortodox egyházak. A fentieken kívül jelen vannak kisebb, Magyarországon történelmi múlttal vagy
anélkül létezô felekezetek is, beleértve a – különösen a délszláv konfliktusok elôl menekülô – muzulmánokat is. A rendszerváltást követôen az egyházak szerepe ismét megnôtt, visszatértek a szerzetesrendek (ciszterciek, ferencesek, karmeliták, pálosok, a Miasszonyunk nôi kanonokrend), újjáalakultak az egyházak kezelésében lévô iskolák, illetve egyéb intézmények. Pécsett az óvodától a középfokú oktatásig mûködnek egyházi iskolák, szeretetotthonok, jótékonysági és segélyszervezetek, sôt újjáalakult a papi hivatásra felkészítô szeminárium is.
14 Egyházak, vallások / Egészségügyi központ
A népvándorlás viharai között is tovább élt a kereszténység a városban
Egészségügyi központ Egészségügyi központ Pécs Dél-Dunántúl egészségügyi központja, nemcsak a városból és a megyébôl, hanem a régióból érkezô betegeket is ellátja. Egyetemi klinikák, dialízisközpont, szívcentrum, diagnosztikai központ, traumatológiai centrum, megyei kórház, megyei gyermekkórház találhatók a városban. A megye lakosságának egészségügyi ellátottsága meghaladja az országos színvonalat. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara
jelenlétének is köszönhetô, hogy a 2000. év végén 10 000 lakosra 47 orvos jutott Baranyában, míg a többi megyében átlagosan mindössze 28. A 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma (94) is meghaladja más megyék átlagát (72). A Pécsi Tudományegyetemhez tartozó klinikákon, valamint a megyei és városi kórházakban összesen mintegy 3700 kórházi ágy mûködik.
A béke városa
15 Pécs városa is elnyerte „Városok a békéért“ UNESCO-dijat
AAbéke békevárosa városa 1966-ban alapított díjat a békekultúra gyakorlati megvalósítása terén eredményesen és kiemelkedôen tevékenykedô városok munkájának elismerésére az UNESCO. A nemzetközi szervezet által meghatározott öt régióból azok a városok pályázhattak, ahol a lakosság száma vagy elérte a százezres lélekszámot, vagy olyan országban vannak, ahol
legfeljebb tíz, százezer fôt meg nem haladó lakosú város található. 1998. március 31-én Stockholmban, ünnepélyes keretek között adták át a díjazott városok – köztük Pécs – képviselôinek a „Városok a békéért” UNESCO-díjat.
Pécs nagyvilág Pécsésés aa nagyvilág P
Pécs városának kiterjedt, széles körû nemzetközi kapcsolatrendszere van, amely sok ponton kapcsolódik az önkormányzathoz. Így a nemzetközi kapcsolatok nem csupán az önkormányzat testvérvárosi, a partnervárosi és a szakirányú partnerkapcsolataira korlátozódnak. Kialakultak és egyre szorosabbá váltak spontán szervezôdött kapcsolatok is. Jelentôsek Pécsett a gazdasági, kamarai, egyetemi, iskolák közötti, diák, mûvészeti, kisebbségi, egyházi, civil, vásárszervezési stb. együttmûködések.
16
Testvérvárosok: Lahti – Finnország, 1956; Eszék/Osijek – Jugoszlávia/Horvátország, 1973; Kütahya – Törökország, 1982; Fellbach – NSZK, 1986; Graz – Ausztria, 1989; Kolozsvár/ClujNapoca – Románia, 1990; Seattle – Washington állam, USA, 1991; Tucson – Arizona állam, USA, 1992; Terracina – Olaszország, 1996; Lyon – Franciaország, 1998,
A pécsi kistérség Baranya megye részeként aktív tagja az Alpok–Adria Munkaközösségnek, a Duna menti tartományok munkaközösségének, az Európai Régiók Gyûlésének, az Európai Bortermelô Vidékek Szövetségének. Pécs tagja a WHO Egészséges Városok Szervezetének, a Közepes Méretû Városok Szövetsége International Business Exchange hálózatának, a Közép-Európai Vásárvárosok Szövetségének. Az országban egyedülállóan Pécsett francia, angol, osztrák, olasz és német tiszteletbeli konzulátus, horvát fôkonzulátus mûködik. A megye és Pécs városa általában részese azoknak az európai regionális fejlesztési szervezeteknek, intézményeknek, amelyek az EU-n belül a regionális politika felértékelôdésével egyre fontosabbá válnak.
Pécs és a nagyvilág
Partnervárosok: Alsó-galileai tartomány – Izrael, 1992; Krakkó – Lengyelország, 1990; Tuzla – Bosznia-Hercegovina, 1999; Szliven – Bulgária, 2001; Újvidék – Szerbia, 2002.
A Ferencesek utcája
A város képviselôi rendszeresen részt vesznek nemzetközi konferenciákon és több nemzetközi találkozó helyszíne Pécs. A közös programok célja az európai tapasztalatok megismerése és elsajátítása, melyek segítségével a város és lakossága társadalmi-gazdasági fejlôdése elômozdítható, és az európai uniós integrációs folyamat felgyorsítható.
Vendégmarasztaló
17 A milleniumi Jókai tér
A
Vendégmarasztaló Vendégmarasztaló
A turizmus fontosságára utal, hogy színvonala nem csupán a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területét befolyásolja, hanem számos más – helyben kínált – szolgáltatás fogyasztását, igénybevételét is jelentôsen meghatározza. Pécs kulturális kínálatának, történelmi emlékeinek, nevezetességeinek sokszínûsége az év minden idôszakában széles körû lehetôségeket nyújt az érdeklôdôknek. A városban a kereskedelmi szállások játsszák a meghatározó szerepet, magánszállásokból kevesebb található itt. Az elmúlt négy esztendôben növekedett a vendégek száma. A helyi lakosság és az ide látogatók ellátását a 2002-es adatok alapján 773 vendéglátóegység és 396 élelmiszerüzlet, áruház, 2883 kiskereskedelmi üzlet biztosította. A turizmus fejlesztése esélyt ad a minôségi váltásra: a minôségi fogadóterület egyben minôségi lakóhelyet is kell, hogy jelentsen.
Pécs egyik vonzereje a sétákra hívogató, tiszta levegôjû Mecsek-hegység. A Mecsek-kaputól fel lehet gyalogolni a Hotel Kikeletig, megtekinteni a közelében található Francia emlékmûvet, illetve továbbmenni az állatkertig. A nem messze lévô vidámparkhoz kisvasúton is megtehetjük az utat. A park mellett található az oszmán-török elnevezést viselô Dömörkapu. Turistautak indulnak innen például a Tv-torony kilátó és étteremhez, a Rotary körsétányhoz, a különbözô kilátókhoz, pihenôkhöz. A városból sokfelôl vonzza a tekintetet a Mecsek-oldalban felállított Niké-szobor, Makrisz Agamemnon alkotása. A szobortól, vagy az állatkerttôl gyorsan el lehet jutni a népszerû Mandulásig, ahol faragott játszótér, tûzrakó helyek várják a kirándulókat. Akinek kedve van, tornázhat és kocoghat is az erdei tornapályán. Elsétálhatunk a város másik részébôl, a Magyarürögi útról az égervölgyi kirándulóközpontba, míg az edzettebbek az erdei utakon elgyalogol-
hatnak a 20 kilométerre található Orfûig. Orfûn két tó várja a strandolni, szörfözni, vitorlázni vágyókat. Szintén közeli kirándulóhely az abaligeti barlang és csónakázótó. A pécsi, kertvárosi lakótelepek szomszédságában húzódik a malomvölgyi parkerdô.
Szabadidô és sport Szabadidô és sport A MIZO PVSK nôi kosárlabdacsapat
Szabadidô és sport
18
A
A városban három nagyobb fedett uszoda található, a Hullámfürdô a belvárosban, az Apáczai Csere János Nevelési Központ sportcentrumában, a Kertvárosban és az egyetem Ifjúság úti parkjában. A Hullámfürdô területén szabadtéri medence, „hullámoztató” medence és egészségmegôrzô központ is mûködik. Nyaranta a PTE Pollack Mihály Mûszaki Fôiskolai Karának uszodája is felfrissülést kínál. Többféle szabadidôsportnak ad otthont a Makár Sportcentrum, ahol lehet például teniszezni, fallabdázni, aerobikozni. Szauna és fitneszterem található a Hotel Kikeletben, valamint a Palatinus
Hotelben, a városi mûjégpályán pedig ôsztôl tavaszig tart a korcsolyaszezon. Több biliárd-, tenisz- és fallabdapálya is felkereshetô Pécsett. A lovak kedvelôi lovagolhatnak a város környékén, például Üszög-pusztán, Pécs-Hirden vagy Orfûn. A gyaloglás, a kirándulás barátainak a Természetjárók Baranyai Szövetsége rendszeresen szervez túrautakat a Mecsekre és környékére. A profi sportban a MiZo-PVSK nôi kosárlabdacsapat évek óta Európa élvonalához tartozik, hétszeres magyar bajnok, hétszeres Magyar Kupa-gyôztes, Euroligarésztvevô.
P
Kereskedelem és infrastruktúra
Kereskedelem Kereskedelem és infrastruktúra és infrastruktúra
Pécs város kereskedelmének szervezeti és méretstruktúrája az utóbbi, közel negyed évszázadban elég határozott és egyértelmû fejlôdési ívet követve alakult át. A többnyire állami tulajdonú és kisebb egységekbe szervezett bolthálózatot tekintve komoly áttörést jelentett 1976-ban a Konzum Áruház megnyitása. A 90-es évek elejétôl egymással párhuzamosan történt a kisméretû kereskedelmi egységek önállósulása és a nagyobb áruházak, üzletközpontok megnyitása. Néhány évvel ezelôtt a város nyugati részén felépült a METRO Áruház és a Praktiker Áruház. Közelükben létesült a TESCO, a vásártérrel szemben a PLAZA, a Siklósi úton az INTERSPAR Áruház. 2004-re épül fel a német ECE cég beruházásában a PÉCS ÁRKÁD bevásárlóközpont, amely 35 000 négyzetméteren 130 kereskedelmi és vendéglátóegységet és 850 parkolóhelyet foglal magában. A belvárosban, a Mecseken és a város más részein sok, köztük nemzeti specialitásokat is kínáló vendéglô és étterem, camping, szálloda, magánpanzió várja a vendégeket. A vendéglátó- és szálláshelyek a nyári idôszakban és különféle rendezvények ideje alatt gyakran telt házzal üzemelnek. Ilyen kiemelkedô jelentôségû esemény a Pécsi Országos Színházi
Találkozó, vagy a Pécs-Expo, amely Közép-Európa egyik jelentôs A-kategóriájú, árubemutató vására. Pécs fontos vidéki pénzügyi központ, harmincegy bank és biztosító intézet fiókja, regionális igazgatósága található itt. A vegyes tüzelésrôl évrôl évre többen térnek át a földgáz használatára. Jelentôs a távfûtés aránya. Vezetékes ivóvízzel a város nagy része rendelkezik, hiányosságokkal csak a mecseki hegyoldalon lehet találkozni. Pécs város önkormányzata 2001 decemberében nyerte el az Európai Unió ISPAtámogatását Pécs sérülékeny vízbázisának védelmére, illetve szennyvízhálózatának bôvítésére. A projekt teljes költségvetése 21 707 000 euro, melybôl
az I. számú részprojekt révén, 2006. december 31-éig, megközelítôleg 122 km szennyvízcsatornát építenek meg. A projekt II. számú részprojektje, mely a volt uránbánya zagytározóinak rekultivációjához kapcsolódó monitoring hálózat bôvítését tûzte ki célul, 22 monitoring kút megépítését, illetve egy földrajzi információs rendszer beszerzését és üzembe helyezését teszi lehetôvé, ugyancsak 2006. december 31-ei határidôvel. A szennyvízcsatorna-fejlesztési ISPA-projekttel párhuzamos, önkormányzati ivóvízhálózat-fejlesztésen belül mintegy 48 km vízvezetéket építenek meg. A beruházás határideje 2006. december 31.
19
A
Kereskedelem Gazdaság: hagyomány, dinamizmus, értékteremtés és infrastruktúra
Az 1980-as évek végéig Pécs bányászvárosnak számított. Fejlôdését elsôsorban a szén, késôbb az uránérc kitermelésére alapozta, a bányászat volt az ipar, a gazdasági élet meghatározója. A közelmúlt ipari fellendülésénél meg kell említeni például a porcelángyár értékes Zsolnay-készleteit, a nagyobb beruházásokkal is büszkélkedhetô bôrgyárat és kesztyûgyárat. Az 1970-es évek második felében fejlôdött a feldolgozóipar, többek között a söripar, a sütôipar, a pezsgôgyártás, a baromfifeldolgozás. Napjainkra a mélymûvelésû szénbányákat bezárták és megszûnt az uránérc kitermelése is. 2004-tôl befejezôdik a külfejtéses szénbányászat is. Elkezdôdött a bányakárok felszámolása, a területek rehabilitációja. A gazdaságszerkezetben a tercier szektor vette át a vezetô szerepet. Ma már az aktív keresôk közel hatvan százaléka ezen a területen tevékenykedik.
20
Gazdaság
A Zsolnay gyár udvara
Mára megváltozott a feldolgozóipari nagy cégek szerkezete. A 2003-ban fennállásának 150. évfordulóját ünneplô Zsolnay Rt. ágazatonként külön társaságok formájában mûködik. Minôségi termékek kerülnek ki az élelmiszeripar különbözô területeirôl is. Többek között a Pécsi Sörfôzde Rt. és a Pannónia Cézár Pezsgôgyártó és Borkereskedelmi Kft. italait, a DÉLHÚS Húsipari Rt. termékeit lényeges megemlíteni. A változó piaci igények, a környezetvédelem figyelembevételének egyik jó példája, hogy a PANNONPOWER Rt. 2004-tôl már nem üzemelteti korszerûtlen széntüzelésû erômûvét, hanem átáll a földgázüzemû, illetve a megújuló energiaforrásokra épülô, környezetkímélô erômûvi üzemeltetésre. A gazdasági szerkezet átalakításában jelentôs szerepet vállalt a modern technológiát alkalmazó nemzetközi tôke. A privatizáció befejezése után (a nagy cégek egy része külföldi társtulajdonossal bír) az elmúlt években már gazdasági növekedés is kimutatható. A régi pécsi gyárak közül a dohánygyárat a BritishAmerican Tobacco Co. 1992-ben vásárolta meg. 1994-ben alakult a Hauni Hungária Kft. A város területén 1997-ben ipari park létesült. 1999 tavaszán adták át a mikroelektronikai termékeket gyártó finn Elcoteq és a precíziós mûanyagtermékeket elôállító, ugyancsak finn Ensto gyárát. Az ipari parkban már több cég található, de még vannak területek, ahova környezetkímélô, korszerû ipar
telepíthetô. Az új cégek nemcsak munkahelyeket teremtenek, hanem többnyire támogatják a város kulturális életét, egészségügyét, felsôoktatását. Az 1990-es évtized, az országos tendenciának megfelelôen, a vállalkozások nagyszámú alakulásának idôszaka volt, de ez a folyamat az évtized végére lelassult. A pécsi székhellyel bejegyzett vállalkozások, illetve azon belül a ténylegesen mûködôk száma meghaladja a tizenkilencezret. A regisztrált, és a mûködô vállalkozások mennyisége szintén gyarapodott az elmúlt négy évben. Gazdasági forma szerint viszonylag kevés a jelentôsebb gazdasági erejû jogi személyiségû vállalkozás. Legnagyobb számban az egyéni vállalkozások mûködnek, elsôsorban az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén. A gazdasági fellendüléshez utat jelenthet az idegenforgalom, a kulturális turizmus, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlesztése, a humán erôforrásban rejlô lehetôségek jobb kiaknázása is.
Pécsett befektetô vállalatok: Austria Beton Kft. UAB Holding, Ausztria BAUMAX, Magyarország Rt. Ausztria BIOKOM Kft. Monyx Kft., Franciaország British American Tobacco Hungary Kft., British American Tobacco, UK DDGÁZ Rt. Ruhrgas AG, Németország (Essen) DÉDÁSZ Rt. E. ON, Németország Délhús Húsipari Rt., Meat Invest (magyar bejegyzésû cég osztrák tulajdonossal) ECE (Bevásárlóközpont Fejlesztô Kft.), Németország eFef Kft., Glatter GmbH, Ausztria EIMO Kft., EIMO GROUP, Finnország ELCOTEQ ELCOTEQ Csoport, Finnország HAUNI Hungária Kft., Körber AG, Németország Komplex Építô Kft. Nürnberg AG, Németország Mercedes Benz Pécs Autó Kft., Németország Metro Kereskedelmi Kft. Metro AG, Németország OK Kesztyû Kft., Otto Kessler Glova GmbH, Németország PANNONPOWER Rt., Crossroads, USA Pécsi Építô Kft. Bau Holding AG Pécsi Sörfôzde Rt. Ottakringer GmbH, Ausztria Pécsi Vízmû Rt., Ondeo Servises S. A. Franciaország Praktiker, Bau und Heimwerkermarkte AG, Németország SIR Kft. Ljungströmsgruppen AB, Svédország SPAR, SPAR Handels-AG, Németország TESCO, TESCO GLOBAL, UK
Ipari park és tudásgyár
P
IpariIpariPark és tudásgyár park és tudásgyár
Pécs város keleti határában helyezkedik el a 90 hektár összterületû ipari park. A létesítmény 1997-ben nyerte el az ipari park címet. A területet átszeli a 6-os fôközlekedési út már megépített, a várost elkerülô szakasza. Négy fôútvonal csomópontja ágazik el a Balaton, a mohácsi Dunakikötô és a horvátországi határátkelôhelyek felé. Saját iparvágánnyal rendelkezik, amely a parkkal határos részen található vasúti rendezô-pályaudvarhoz kapcsolódik. A 6-os és 66-os utak keresztezôdésében városi buszpályaudvar helyezkedik el. Lakóövezetek, kereskedelmi és közlekedési létesítmények, valamint rekonstrukció alatt álló iparterületek veszik körül. A befektetôknek tág lehetôségeik nyílnak a parkban: • A megfelelôen tagolt terület optimális elhelyezést tesz lehetôvé a tervezett kereskedelmi, ipari-gyártó, vagy intézményi jellegû létesítményeknek • Az igényelt alapterület nagysága 4000—200 000 m2 között változhat. • Az ipari park területén lehetôség van irodák, raktárak bérlésére, melyek kínálata folyamatos fejlesztés alatt áll.
További zöldmezôs beruházások megvalósítása érdekében 20 hektárral bôvítik a Pécsi Ipari Parkot, s az egykori vasasi bányaterületen egy újabb ipari területet is kialakítanak. Az iparterületek kialakítása mellett kiemelt szerepe van az igényekhez alkalmazkodó átképzési és továbbképzési rendszereknek. Így mindig rendelkezésre áll magasan képzett, a legújabb technológiákat elsajátított, viszonylag olcsó munkaerô. Az önkormányzat a város közigazgatási területén elhelyezkedô, elsôsorban a termelô, környezetkímélô, illetve munkahelyteremtô beruházásokat ösztönzi, a helyi iparûzési adó csökkentésének és a legkülönbözôbb támogatási formáknak az ötvözésével. A regionális központi funkció, a déli határokhoz közeli földrajzi elhelyezkedés, a hazai és külföldi befektetôk igényeire érzékeny városvezetés mellett Pécs gazdasági vonzerejének fontos pillére, hogy Magyarország egyik legértékesebb „tudásgyára”, a Pécsi Tudományegyetem is a városban mûködik. Az egyetem 9 karán összpontosuló tudás gyakorlatiasságával,
használhatóságával növeli a város és a városkörnyék értékét, annak gazdasági vonzerejét és így jobb lehetôségeket ígér az itt mûködô, ide települô vállalatoknak is. Különleges adottság, hogy miközben a hajdani nehézipari központban nagy létszámban áll rendelkezésre széles körûen képzett kétkezi munkaerô, a felsôfokú végzettséggel rendelkezôk aránya bôven meghaladja az országos átlagot. Ezek a körülmények, kiegészülve az infrastrukturálisan elôkészített iparterületekkel, a környéket az európai nagyvárosokhoz kapcsoló közvetlen légi közlekedéssel, optimális lehetôséget nyújthatnak a gazdaság hosszú távra tervezô szereplôinek.
Jobb lehetôségeket ígér az itt mûködô vállalatoknak
21
Modern Európában Modern város város Európában A
Modern város Európában
22
A város egységes településrendezési tervének elfogadásával a közgyûlés megállapította, hogy a koncepció 1996-ban megfogalmazott jövôképe ma is érvényesnek és általánosan elfogadottnak tekinthetô. Ennek megfelelôen Pécs: ∑ • az európai normáknak megfelelô egészséges, jól lakható, megfelelô ellátást kínáló, jó társadalmi közérzetet és rendezett, igényes települési környezetet nyújtó város, amellyel lakói azonosulhatnak, és amely a befektetôk és a turisták számára egyaránt vonzerôt jelent; ∑ • nagyságát, lélekszámát és kiterjedését tekintve európai léptékkel mérve közepes méretû város (145–165 000 lakosú), amelyik megôrzi, ápolja történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult építészeti stílusát; ∑ • inkább szellemi, kulturális, történelmi értékei, sajátos stílusa által válik vonzóvá, és nem a hagyományos értelemben vett iparváros; ∑ • gazdasága fejlett, de azt inkább a technikai fejlettség és nem a kevésbé igényes, tömegproduktumot nyújtó gazdasági tevékenység jellemzi; ∑ • regionális centrum szerepet tölt be;
Sajátos stílusa által válik vonzóvá
∑ • szellemi, kulturális és oktatási centrum; ∑ • egészségügyi központ; ∑ • szolgáltató- és kereskedôváros; ∑ • technológiai, kutatási és fejlesztési központ;
∑ • idegenforgalmi célpont; ∑ • közigazgatási centrum; ∑ • egyházi központ; ∑ • az európai városhálózat integráns része, a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplôje.
Zárszó
Zárszó Zárszó P
Pécs kivételes adottságokkal rendelkezik. Sokoldalúsága és az elôzôekben felvázolt feltételrendszer egyszerre több stratégiailag fontos fejlesztési cél eléréséhez kínál olyan körülményeket, melyek a modern európai város mûködtetéséhez reális alapokat biztosítanak. A dél-dunántúli régió erôs innovációs, oktatási, kutatási és kulturális központja, a mediterrán hangulatú, emberi léptékû, elérhetô nagyváros víziója Pécsett nem a távoli jövôt, hanem a napi és a holnapi feladatok sorát szabja meg. Olyan
23 feladatokét, melyek eredményeként létrejön egy, a befektetôk számára vonzó lehetôségeket, az itt élôk, vagy idetelepülôk számára pedig igényes környezetet biztosító olyan centrum, amely az európai városhálózat munkamegosztási rendszerébe is szervesen illeszkedik.
Impresszum Kiadja Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Felelôs kiadó: Dr. Toller László polgármester A szerkesztésben közremûködött a Ferling PR & Communications Kft., Pécs Grafika: Intrel Produkció Marketing Kommunikációs Központ Kft., Pécs Nyomda: Molnár Nyomda, Pécs