BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁSI SZAK Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás angol nyelven szakirány
AZ eUCP – VAN-E JÖVŐJE AZ OKMÁNYOS MEGHITELEZÉSNEK?
Készítette: Nyári Judit
Budapest, 2011.
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 3 AZ ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS ...........................................................................................................................5 AZ AKKREDITÍV, VAGYIS AZ OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS ...................................................... 8 AZ AKKREDITÍV ELŐNYEI ................................................................................................................................8 AZ AKKREDITÍV ALAPVETŐ TULAJDONSÁGAI ..................................................................................................9 AZ AKKREDITÍV SZEREPLŐI ÉS FELADATUK ..................................................................................................10 AZ AKKREDITÍV FOLYAMATA........................................................................................................................11 AZ AKKREDITÍV ALAKI ÉS TARTALMI ELŐÍRÁSAI ..........................................................................................12 AZ AKKREDITÍV KÜLÖNBÖZŐ FAJTÁI ............................................................................................................13 AZ AKKREDITÍVEK A FIZETÉS MÓDJÁT TEKINTVE ..........................................................................................14 KÜLÖNLEGES AKKREDITÍVEK .......................................................................................................................15 AZ AKKREDITÍV KIFIZETÉSE ÉS AZ OKMÁNYOK VIZSGÁLATA ........................................................................17 A BANKOK FELADATA ...................................................................................................................................18 A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI KAMARA ................................................................................. 19 AZ eUCP .................................................................................................................................................. 21 BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................21 AZ EUCP ÁLTALÁNOSSÁGBAN .....................................................................................................................22 AZ EUCP TARTALMA ....................................................................................................................................23 AZ EUCP ÉRTELMEZÉSE ÉS HASZNÁLATA.....................................................................................................24 VÉLEMÉNYEK, FOGADTATÁS ........................................................................................................................40 JOGI KÉRDÉS .................................................................................................................................................42 AZ EUCP-É A JÖVŐ? .....................................................................................................................................43 ONLINE MULTI-BANK RENDSZEREK ............................................................................................. 44 BOLERO INTERNATIONAL LIMITED ...............................................................................................................46 A Bolero International Limited története.................................................................................................47 A Bolero által nyújtott előnyök ................................................................................................................48 A Bolero rendszer működése és szolgáltatásai ........................................................................................49 Az okmányolás folyamata a Bolero rendszerben .....................................................................................51 A Bolero.net jövője ..................................................................................................................................51 @GLOBALTRADE CORPORATION .................................................................................................................54 TRADECARD INCORPORTION ........................................................................................................................56 ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................................ 58 IRODALOMJEGYZÉK.......................................................................................................................... 60
2
Bevezetés
Szakdolgozatom témájának azért választottam a jelenleg hatályos eUCP-t, mert úgy gondolom, hogy ez egy nagyon aktuális és friss téma, ráadásul Magyarországon még elég ismeretlen a létezése és a használata is. Mindenképpen aktuális, mivel első megjelenése óta még 10 év sem telt el és a jelenleg létező legmodernebb technológiát használja fel az okmányos meghitelezés elektronikus benyújtásához. Számos előnnyel rendelkezik, melyek ismerete és használata a vállalatokat hatalmas előnyhöz juttatja a nemzetközi kereskedelemben. A mai világban már szinte minden nemzetközi kereskedelmi vállalatnak rendelkeznie kell a legmodernebb technológia nyújtotta előnyökkel, úgy, mint a fax, telefon, internet és ez által az email. A jelenlegi felgyorsult világban azonban a postai levélküldés, még ha expressz is, akkor sem tudja felvenni a versenyt az internet nyújtotta lehetőségekkel. Lényegében az akkreditívnél szükséges okmányok továbbításának gyorsasága nem változott az elmúlt 20-30 évben, mivel a postai szállítást a technológia nem befolyásolta jelentős mértékben. Mindezek miatt merülhetett fel a cégek részéről az igény egy gyorsabb, ugyanakkor biztonságos okmánybenyújtási forma felé. Ennek először a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara az 1990-ben megjelent INCOTERMS kiadvány keretén belül az Electronic Data Interchange bevezetésével próbált meg eleget tenni. Az EDI által tehát már 20 évvel ezelőtt is lehetett interneten keresztül okmányokat továbbítani, de akkor még csak elvétve éltek ezzel a lehetőséggel a cégek. 12 év elteltével döntött úgy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, hogy megjelenteti az okmányos meghitelezésnek az elektronikus okmánybenyújtásra vonatkozó szabálykönyvét. Ezzel egy nagyfokú előrelépést tettek, habár a szükséges technológia részleteiben már akkor is létezett, mégis az összeillesztett, egészében működő rendszer csak 2002-ben került kialakításra. A bankokat felkészületlenül érte a kiadvány, mondhatjuk, hogy a vállalatok „kényszerítették” ki az eUCP megalkotását. Véleményem szerint ugyanakkor jó időben jelent meg, mert így a bankok egyszerre vághattak bele a saját rendszerük átalakításába, mindegyik hasonló helyzetből indult. Idejekorán belevághattak az átállásba, hogy mire a vállalatok jelentős többségénél fellép ez a fajta igény, addigra már zökkenőmentesen működjön a jól bejáratott rendszer. Úgy vélem, hogy az eUCP-nek számos előnyös tulajdonsága van a már régóta bevált papíralapú okmányolással szemben, melyek mind gazdasági, mind pedig akár környezeti
3
szempontból sem elhanyagolhatóak. Melyik cégnek ne érné meg anyagilag, de akár az átláthatóság szempontjából is áttérni a papír nélküli ügyintézésre. Ezzel nem csak kereskedelmi részről nyer, és mondhatja el magáról, hogy a legmodernebb technológiát alkalmazva veszi fel a versenyt a konkurenciával, hanem mindeközben zöld céggé is válik, ami a mai világban elég fontos szemponttá vált. A vállalatoknak számos előnyt jelent az eUCP, mely ma már bármelyik fejlett ország banki hálózatának szolgáltatásai között megtalálható. A szolgáltatás több féleképpen is elérhető, akár közvetlenül a bankon keresztül, de több bankot csoportosító, úgynevezett multi-bank rendszerek körében is. Szakdolgozatomban szeretném ismertetni alapvetően az eUCP tulajdonságait és eltéréseit a már több mint 70 éve működő hagyományos benyújtáshoz képest, illetve fontosnak tartom ismertetni az eUCP-re épülő lehetőségeket is. Mindezt azért tartom kiemelkedően nélkülözhetetlennek, mert a mai magyar piacon a cégek nincsenek tisztában a lehetőségeikkel, kevesen ismerik az eUCP adta előnyöket. Ennek az ismeretnek a hiánya számottevő mértékben a bankok tájékozatlanságának tudható be, ugyanis Magyarországon még kevés akkreditívvel foglalkozó banki szakember találkozott elektronikus benyújtással. A vállalatok azzal sincsenek tisztában, hogy ma már nem kell egy bankhoz láncolniuk magukat, vagy akár kettőhöz, lehetőségük van több bankkal is kapcsolatban lenni, mindezt ráadásul egy rendszeren keresztül, a multi-bank rendszerek segítségével. Lehet, hogy ez a tájékozatlanság abból is adódik, hogy egyes vállalatok úgy gondolják, hogy ezek a rendszerek csak a legnagyobb nemzetközi kereskedelmi cégeknek vannak kitalálva, nem pedig az ő szerényebb bevételükhöz, ezért nem is érdeklődnek a lehetőségek felöl. Pedig a később ismertetésre kerülő multi-bank rendszerek között van olyan, melynél csak tranzakciós díjat kell fizetni, tagsági díjat pedig nem. Dolgozatommal tehát szeretném bemutatni az okmányos meghitelezés legújabb fajtáját és ismertetni a benne rejlő lehetőséget, mellyel úgy gondolom, hogy minden, a piacon a jövőben is szerepelni vágyó vállalatnak tisztában kell lennie, sőt, élnie kell vele.
4
Az elektronikus aláírás Elsőként az elektronikus okmánybenyújtást lehetővé tevő technológiai háttérről szeretnék pár szót szólni, ebből is a kiemelkedő fontosságú elektronikus aláírásról. Az elektronikus aláírást azért vezették be, hogy az elektronikusan továbbított üzeneteket és iratokat egyértelműen azonosítani lehessen, és biztonságot nyújtson mind az üzenet fogadójának, mind pedig a továbbítójának. Az elektronikus aláírással elérhető, hogy annak fogadója biztos lehet abban, hogy az üzenetet csak és kizárólag attól a féltől kaphatta, akinek az aláírása megtalálható benne. Továbbá azt is biztosítja, hogy semmilyen módosítás nem történt menet közben az üzenettel, azt pont olyan formában és tartalommal kapja meg a fogadó fél, mint ahogy azt a küldő akarta. Ezen felül a küldőnek is lehetővé teszi, hogy ne kerüljön illetéktelen kezekbe az üzenete és azt csak az olvassa, akinek szánta. Az elektronikus aláírás tehát nagyfokú biztonságot nyújt az online támadásokkal szemben. Azonban nem elég megalkotni az aláírást lehetővé tevő számítástechnikai infrastruktúrát, hanem létre kell hozni a jogi légkört is, aminek a keretein belül a digitális aláírás működhet. Ezt alkotta meg az Európai Unió Aláírás Direktívája (Directive 1999/93/EC on a Community Framework for Electronic Signature),1 amit ennek alapján a hazai joggyakorlatba is átültettek. A Direktíva kimondja, hogy a tagállamoknak létre kell hozniuk a saját törvényeiket, melyek szabályozzák és rögzítik a digitális aláírás rendszerét. A tagállamoknak létre kell hozniuk egy rendszert, mely a hitelesítő szervezeteket felügyeli. A hitelesítő szervezetek feladata, hogy az aláírás-kulcsokat hitelesítsék, így azok egy az egyben beazonosíthatóak lesznek a feladó személyével, cégével. A magyar Parlament 2001-ben fogadta el az EU Aláírás Direktívához teljes mértékben alkalmazkodó törvényt.2 A törvény szerint az elektronikus aláírás teljes mértékben megfelel a magánokirati aláírásnak. Emellett azt is kimondja, hogy az elektronikus aláírás nem utasítható el csak azon az alapon, hogy elektronikus, illetve mert nem biztonságos aláíró eszközzel készült. A hazai törvény 3 különböző elektronikus aláírást különböztet meg.3 Az első az egyszerű elektronikus aláírás, melynél nem bocsátkozik a törvény részletekbe, egyszerűen egy email végére irt név is megfelel ennek a kategóriának. Ennél egy fokkal nagyobb biztonságot 1
Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001 Dr. Csabai Marianna, Dr. Kovács Zsófi – Vélemény az elektronikus aláírás jogi szabályozásáról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám 3 Sütő Georgina – Az elektronikus aláírásról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám 2
5
nyújt, amire már a nevéből is következtethetünk, a fokozott biztonságú aláírás, mely esetén egyértelműen megállapítható, hogy ki az aláíró fél. Az aláíráshoz szükséges magánykulcs az aláíró birtokában van, és kétséget kizáróan megállapítható, ha az aláírás után a dokumentumon bármilyen módosítást végrehajtottak. Erre a fajta aláírásra épül a dolgozat fő témája, az eUCP, az elektronikus okmánybenyújtás szabályozása is, ennek a típusú aláírásnak a biztonságát és megbízhatóságát veszi alapul az egész. Azonban létezik egy ennél biztonságosabb elektronikus aláírás, a minősített elektronikus aláírás, mely nem csak a fokozott biztonságú aláírás tulajdonságaival bír, hanem azon túlmenően azt csak és kizárólag minősített tanúsítványban minősített szolgáltató adhatja ki.4 A törvény az aláírás fajták mellett különböző elektronikus okmányokat is megkülönböztet. A
legnagyobb
elektronikus
halmazt
az
dokumentumok
teszik ki, mely tulajdonképpen bármilyen fájl, üzenet lehet. Ezen belül van az elektronikus irat,
ami
elektronikus
minden
olyan
Elektronikus dokumentum Elektronikus irat
dokumentumot
jelent, ami szöveg kifejezésére szolgál. Ezen belül pedig az elektronikus okirat található, ami
Elektronikus okirat
az elektronikus irat egy olyan részhalmaza, biztonságú
amit
fokozott
elektronikus
Az elektronikus okmányok a törvény szerint
aláírással láttak el. Az eUCP-n belül küldött iratok tehát magyar jogi nyelven elektronikus okiratoknak minősülnek. Természetesen a legbiztonságosabb, ha ezeket minősített elektronikus aláírással látják el, de ez nem feltétele az eUCP-nek.5 Az aláírások nyilvántartását és hitelesítését a hitelesítési szolgáltatók végzik, az ő felügyeleti szervük a Hírközlési Főfelügyelet (HIF). A hitelesítési szolgáltatók piaci alapon működnek, szabad verseny van közöttük és piacra lépésüket az állam nem korlátozhatja.6 4
Sütő Georgina – Az elektronikus aláírásról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám 5 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 6 Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001
6
A HIF-nél ugyanakkor be kell jelenteni tevékenységüket, de nem engedély beszerzése miatt, hanem a nyilvántartásba vétel miatt. Az egyszerű, azaz nem minősített hitelesítési szolgáltatók csak az egyszerű és a fokozott biztonságú elektronikus aláírásokról állíthatnak ki tanúsítványt. Ez a tanúsítvány igazolja és kapcsolja össze egyértelműen az aláírást és az aláírás tulajdonosát. Minősített elektronikus aláírást minősített tanúsítvány kibocsátásával engedélyezhet a minősített hitelesítési szolgáltató. Minősített hitelesítési szolgáltatóvá úgy válhat a szolgáltató, hogy a HIF felé bejelenti igényét és aláveti magát a szükséges vizsgálatoknak. Ha mindent rendben találtak, akkor megkaphatja a minősítést. A törvény igazából csak a keretrendelkezéseket adta meg, melyekkel maga az EU Direktíva is rendelkezik. Azokkal a hazai jogszabály teljes mértékben összhangban van, de azon nem mutat túl. A bírói gyakorlatra hagyta a jogszabály részleteinek kidolgozását, ami a peres eljárások szempontjából nem előnyös. Célszerű lett volna ebből kifolyólag olyan országok törvénykezését áttekinteni, melyek már korábban is rendelkeztek ilyen jogszabályokkal és gyakorlatban is lehetőség lett volna látni azok működését, és azokból a tapasztalatokból kiindulva továbbfejleszteni az EU Direktíva által kijelölt utat.7
7
Dr. Csabai Marianna, Dr. Kovács Zsófi – Vélemény az elektronikus aláírás jogi szabályozásáról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám
7
Az akkreditív, vagyis az okmányos meghitelezés Az okmányos meghitelezés a legbiztonságosabb fizetési mód a jelenleg használatban levők között.8 Nemcsak a vevőnek, hanem az eladónak is megfelelő biztonságot nyújt, ellentétben az okmányos inkasszóval, mely többnyire a vevőnek kedvez. Az akkreditív azért jöhetett létre, mert a nemzetközi kereskedelem világában nagyon sokszor olyan üzletfelek kötik az adásvételeket, akik nem ismerik egymást. Ebben az esetben sokszor az eladónak nincs információja a vevő fizetési készségéről vagy képességéről. Ezért az eladó számára megnyugtató, ha mindezt megerősíti egy bank is, és fizetést ígér, hogy teljesítés ellenében az eladó megkapja a szerződésben megkötött összeget. Ha az eladó ennél kedvezőtlenebb feltételek mellett szerződik, akkor megeshet, hogy nem kapja meg a szerződésben lefektetett összeget, sőt még plusz költségei is keletkezhetnek az áru visszaszállításából, raktározásából adódóan. Ha pedig speciális rendelésre készült a termék, akkor megtörténhet, hogy nem talál új vevőt. Ugyanakkor az okmányos meghitelezés a vevőnek is biztosítékot jelent, mivel csak akkor kerül fizetésre a sor, ha az eladó úgy teljesít, ahogy az a szerződésben benne foglaltatik. Ezt a vevő az akkreditívben megkövetelt okmányokkal érheti el, amik bizonyosságot adnak az áru szerződésben foglaltak szerinti szállításáról. Mindazon követelményeket tehát egy vagy akár több bank is vállalhatja, hogy a fizetés csak akkor történik meg a kedvezményezett részére, ha azok az akkreditívben foglalt feltételeknek megfelelnek. Ha ugyanis azok nem megfelelőek, akkor a bank nem köteles fizetést teljesíteni. Az akkreditív előnyei Fentiek alapján tehát mind a vevőnek, mind pedig az eladónak előnyösebb, ha az okmányos meghitelezést választják fizetési módozatul, mintha a többi lehetséges fizetési mód mellett döntenének, úgy, mint a nyitvaszállítás vagy az okmányos beszedvény. Ennél kicsit részletesebben a vevő előnyeiről: A vevő biztosabb fizetési pozícióba kerül az akkreditív megnyitása által, így az eladó nagyobb hajlandóságot mutathat a vele való szerződésre.
8
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
8
A vevő a szükséges dokumentumokat időben kapja készhez, mivel az eladónak az a célja, hogy időben teljesítsen, ami a szükséges papírok időben történő rendelkezésre bocsátásával lehetséges. Valamint a bank csak akkor fizet, ha a beérkezett dokumentumok megegyeznek az akkreditívben előírtakkal. Ezzel egyszerre ugyanakkor az eladó is jól jár, ha okmányos meghitelezés keretében szerződik. Ezek az előnyök az alábbiak: Egy bank visszavonhatatlan fizetést ígér, így tehát a fizetés nem a vevőn múlik. A vevő nem állhat el fizetési szándékától semmilyen kifogással. Az árura vonatkozó reklamáció elválik az akkreditív jogkörétől, azt az akkreditív alapjául szolgáló adásvételi szerződésre való hivatkozással teheti meg a vevő. Természetesen ezek az előnyök csak abban az esetben érvényesülnek, ha mindkét fél időben és pontosan teljesíti az okmányos meghitelezésben foglaltakat. Az előnyök mellett érdemes megemlíteni a hátrányait is, hogy teljes képet kaphassunk. A kedvezményezett félnek az akkreditív kétséges eredetisége, a nagyon szigorú feltételekhez kötött okmányok és a nyitó bank megbízhatósága okozhat hátrányt. A vevőnek ezzel szemben az akkreditív költséges nyitásával kell számolnia, és azzal, hogy a kedvezményezett hitelesnek látszó, de a valóságot nem tükröző okmányokat nyújt be a bankhoz.9 És mivel a banknak nem feladata az okmányok valóságtartalmának ellenőrzése, ezért megtörténhet a kifizetés, csak mert az okmányok külsőre megfelelnek az akkreditívnek. Az akkreditív alapvető tulajdonságai Az akkreditív teljes mértékben független az alapszerződéstől. Ennek értelmében a bank csak az akkreditívet veszi figyelembe és nem törődik az adásvételi szerződéssel.10 Azonban az alapszerződés konstrukciója adja az akkreditív feltételeit, így ha abban bármilyen módosítás történik az akkreditív megnyitása után, akkor az akkreditívet is módosítani kell annak megfelelően, amit a vevőnek kell kezdeményeznie a bankjánál.
9
Mikolay Lászlóné – Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005 10 Tóth Zsuzsanna – Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődése, különös tekintettel a UCP jelenlegi revíziójára, Magyar Jog, 2006. 9. szám
9
Ebből következik továbbá, hogy a bankok csak az akkreditív teljesítésével foglalkoznak, azzal nem, hogy a szerződésben foglalt áru vagy szolgáltatás megfelel-e az alapszerződésben foglaltaknak. Csak az árura vonatkozó okmányokat vizsgálják, és ha azok megfelelnek az akkreditívben támasztott követelményeknek, akkor megtörténik a fizetés. Mindezek mellett az akkreditív csak bizonyos lejárati időn belül érvényes, ha a kedvezményezett nem nyújtja be a szükséges dokumentumokat ezen idő alatt, akkor e jogával később csak a vevő külön engedélyével élhet. Az akkreditív szereplői és feladatuk Az akkreditívnek alapvetően 4 szereplője van, az akkreditív nyitója, azaz a vevő, a kedvezményezett, azaz az eladó, banki oldalról pedig a nyitó bank és az értesítő bank. Ezek mellett más bankok is bekapcsolhatók az akkreditív folyamatába, úgy, mint az igazoló és a teljesítő bank. A megbízó, más néven a vevő elsődleges feladata, hogy az adásvételi szerződésnél megbeszéltek alapján megnyittassa az akkreditívet a bankjánál. A megbízó adja meg a feltételeket, melyeket az eladónak teljesítenie kell az igénybevételhez. A megbízó kötelessége az akkreditívbe bekapcsolt valamennyi bank költségének és jutalékának fizetése. Ez fedezhető a nyitó banknál nyilván tartott számláról, de akár hitel keretében is hozzájuthat a szükséges összeghez. A nyitó bank feladata ennek értelmében a megbízó feltételei által megnyitni az akkreditívet és fizetési ígéretet tenni a kedvezményezett részére. Ehhez az akkreditív feltételei szerint bevonhat más bankokat is a különböző feladatok ellátásába, de a felelősséget a nyitó banknak kell vállalnia a bekapcsolt bankok eljárásáért. Az értesítő bank, más néven avizáló bank feladata, hogy a nyitó banktól kapott akkreditív hitelességét ellenőrizze, és annak megnyitásáról tájékoztassa az eladót. A kedvezményezett, vagyis az eladó számára lényegében nincs az akkreditív során semmilyen kötelezettség, ez csak egy lehetőség számára, egy kedvező fizetési lehetőség. Más kérdés, hogy az adásvételi szerződés során milyen feltételekben állapodtak meg a felek. A bekapcsolt bankok leginkább az eladónak kedveznek, mindegyik az ő érdekét szolgálja. Az igazoló, azaz megerősítő bank feladata, hogy a nyitó bank ígéretét a sajátjával is megerősítse. Minderre azért van szükség, mert a kedvezményezett nem ismeri a nyitó
10
bankot, ami fiktív is lehet. Az igazoló bank bekapcsolását szintén az akkreditív feltételeiben kell rögzíteni, és csak a nyitó bank kérheti fel arra a bankot. Az avizáló és az igazoló szerepét nagyon gyakran ugyanaz a bank tölti be, hogy így ötvözzék a két feladatot. Ezek mellett még a nyitó bank kijelölhet egy teljesítő bankot is, ami azért előnyös, mert akkor az eladó előbb jut a pénzéhez. Célszerű ebben az esetben is az eladó bankját megbízni ezzel a feladattal. A teljesítő bank kötelessége ezek alapján az akkreditívtől függően az akkreditív kifizetése azonnali vagy halasztott hatállyal (ebben az esetben ez lesz a fizető bank), a váltó elfogadása (váltóelfogadó bank), vagy pedig negociálás során (negociáló bank) kifizetni a kedvezményezett által kibocsátott intézvényt. Az akkreditív folyamata Az akkreditívet minden esetben egy kereskedelmi ügylet előzi meg, az akkreditívet ennek alapján nyitja az ügylet vevője. A szerződés feltételei alapján kerülnek kialakításra az akkreditív feltételei. Az akkreditívet a vevő nyitja a saját bankjánál, feltételeit tehát a vevő alakítja ki. A nyitás időpontja az alapszerződésben kerül lefektetésre. A vevő bankja ezeknek a feltételeknek megfelelően megnyitja az akkreditívet, és vagy saját maga értesíti a kedvezményezettet a nyitásról, vagy felkér erre egy másik bankot. Ez a bank sok esetben megegyezik az eladó bankjával.11 Ez a bank lesz az értesítő, vagy más néven avizáló bank, de a nyitó bank akár igazoló banknak is felkérheti. Az értesítés után az eladó leellenőrzi, hogy az akkreditív a szerződésben foglaltak alapján lett-e megnyitva. Amennyiben bármilyen eltérést észlel, úgy a vevőt kéri fel, hogy módosíttassa azt a nyitóbanknál.12 Ha mindent rendben talál a nyitás során, úgy a vevő elkezdi a gyártást vagy a szállítást. Ha kész az áru és feladásra kerül, vagy a raktárból megtörténik a szállítás, akkor az eladó az akkreditívben meghatározott okmányokat összeszedi és a teljesítő bankhoz benyújtja. Benyújtás után, amennyiben nem az igazoló vagy a nyitó bank, hanem valamelyik kijelölt bank kapja kézhez az okmányokat, akkor 3 dolog eshet meg. Vagy rendben vannak az okmányok és megtörténik a kifizetés, vagy elutasításra kerülnek az okmányok valamilyen okmányhiba miatt, melyet az elutasításkor a banknak meg kell neveznie. Ha visszautasítás 11
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 12 Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
11
történik, akkor a banknak az okmányokat vagy vissza kell adnia, vagy pedig rendelkezésre kell őket tartania. Harmadik esetben a kijelölt bank valamilyen fenntartással, de végül kifizeti az akkreditívet. Ez az eladónak kedvez, mert a hibás okmányok miatt a kijelölt bank az, aki a későbbiekben esetleg nem kaphatja meg az összeget a nyitó banktól. A kijelölt bank ezek után továbbítja az okmányokat az igazoló vagy a nyitó bank felé. Ha a nyitó bank mindent rendben talált az okmányokkal, akkor kifizeti az eladó bankjának. Ezek után a nyitó bank a vevő rendelkezésére bocsájtja az okmányokat, aki így átveheti az árut, illetve elszámolja a vevővel az akkreditív összegét.
Az akkreditív alaki és tartalmi előírásai Bár külalakilag a bankok eltérő akkreditíveket használnak, az alábbi tartalmi részeket mindenképpen tartalmazniuk kell: A nyitó bank neve és székhelye. A megbízó (exportőr) neve és telephelye. A kedvezményezett neve és telephelye.
12
A lejárati dátum, ezen időpontig az okmányoknak a nyitásban megjelölt helyre kell érkezniük. Szállítási határidő. Ha nincs külön feltüntetve, akkor az akkreditív lejárati napja felel meg a szállítás határidejének is. Áru mennyiségének meghatározása, maximum ±10% eltéréssel, ha ez az akkreditív összegének is megfelel. Meghitelezés összegétől való eltérés. Az egységár megjelölése. Részszállítás lehetősége. Ha külön nincs jelölve, hogy nem lehetséges, úgy azt kell feltételezni, hogy van lehetőség a részszállításra.13 Fizetés pénzneme. Benyújtandó dokumentumok száma, fajtája, tartalma. Ezek közül a leggyakoribbak: ◦ a kereskedelmi számla, ◦ fuvarozási okmányok, mint például a tengeri fuvarozásnál a hajóraklevél, azaz a Bill of Lading, a légi árufuvarozásnál a légi fuvarlevél, azaz az Air Way Bill, ◦ biztosítási kötvény, ◦ egyéb, például származási bizonyítvány. Igazolt vagy igazolatlan akkreditív, Átruházhatóság, azaz a kedvezményezetett kérheti a bankot, hogy helyette egy vagy akár több más kedvezményezettnek fizesse ki részben vagy egészben az akkreditív összegét, Negociálás lehetősége, azaz a vevő engedélyezi, hogy az eladónak az eredeti nyitó bank helyett egy másik bank fizesse ki az akkreditívet. Az akkreditív különböző fajtái Visszavonható akkreditív Meg kell jegyezni, hogy a 2007-ben kiadott akkreditívekre vonatkozó szabályozás, a UCP 600 megszűntette a visszavonható akkreditívet.14
13
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 14 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
13
A visszavonható akkreditív nevéből sejthető, hogy olyan akkreditívet rejt, amit a vevő bármikor megszüntethet, visszavonhat, vagy módosíthat. Ez az eladók részére nagyon kedvezőtlen, hiszen a beleegyezése nélkül kerül erre sor. Ezért csak nagyon ritkán használták az akkreditívnek ezt a fajtáját. Visszavonhatatlan akkreditív A visszavonhatatlan akkreditív a visszavonhatóval szemben nem szüntethető meg, így az eladónak teljes biztonságot nyújt. Amennyiben a kedvezményezett az akkreditívben meghatározottak szerint teljesít, úgy az ott meghatározott összeget a bank kifizeti neki. A visszavonhatatlan akkreditív lehet igazolatlan vagy igazolt. E szerint az előbbit nem erősíti meg az avizáló bank, hanem csak a nyitó bank megkeresésére továbbítja az üzeneteket. A fizetésért semmilyen garanciát nem vállal. Ezzel szemben az igazolt akkreditív esetén az értesítő bank megerősíti a nyitó bank fizetési ígéretét, melyet a benyújtott okmányokért cserébe saját felelősségére és kockázatára teljesít. Ilyen helyzetben az értesítő bank igazoló, illetve fizető bank is lesz egyben. Az akkreditívek a fizetés módját tekintve A látra szóló akkreditív Ezen akkreditív esetén az értesítő bank amint megkapja a szükséges dokumentumokat és azokat megfelelőnek tekinti a fizetés teljesítéséhez, úgy a meghatározott összeget a kedvezményezett számlájára átutalja. Pár nap késedelem csak a nem igazolt akkreditív esetén fordul elő, mert ekkor az értesítő bank előbb egyeztet a nyitó bankkal és csak a jóváhagyása után ejti meg az átutalást. Halasztott fizetésű akkreditív Halasztott fizetésű akkreditív esetén a fizetés nem azonnal, hanem az okmányok benyújtása után az akkreditívben előre meghatározott későbbi időpontban történik. Ez az időpont 30 naptól, 60, 90, de akár egy évig is terjedhet.15 Tehát az akkreditívvel az eladó rövid lejáratú kvázi hitelt is biztosít a vevőnek. Ilyen esetben az eladó gyakran belekalkulálja az eladási árba az akkreditív keretén belül nyújtott hitel kamatát.
15
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
14
A határidős váltó elfogadására vonatkozó akkreditív Az akkreditíven felül ebben az esetben a vevő még egy váltót is nyittat a nyitó, avizáló vagy egy harmadik banknál a kedvezményezett javára. Ha a bank az okmányokat rendben találja, úgy a váltót aláírja és a váltó lejáratának napján kifizeti a kedvezményezettnek. Negociálás Negociálás során a kedvezményezett nem csak a nyitó vagy az avizáló banknál kérheti a fizetést, hanem bármelyik banknál, amelyik megvásárolja az akkreditívet és a kedvezményezett által kibocsájtott intézvényt. Ilyenkor a negociáló bank saját felelősségére és kockázatára fog fizetni, nem pedig a nyitó bank megbízásából.16 Különleges akkreditívek Az automatikusan feltöltődő akkreditív (revolving credit) Amennyiben a vevőnek hitelkerete van a nyitó banknál, úgy nyittathat feltöltődő akkreditívet. Ilyenkor az eladónak lehetősége van részletben szállítani, és a fizetés is részletekben történik. Ezt legtöbbször abban az esetben használják, ha az eladó és a vevő folyamatos üzleti kapcsolatban állnak egymással. Feltöltődő akkreditívnél a kifizetés szólhat úgy, hogy a lejárat napjáig négyszer 15.000 euróra vehető igénybe. Két fajtája van ennek a típusnak. Az egyik a cummulativ, azaz ha a korábbi részösszeget nem veszik igénybe, az a következőnél lehívható, illetve a nem cummulativ, mely esetén, nem adódnak össze a részösszegek.17 Az átruházható hitellevél (transferable credit) Ilyen akkreditív esetén a kedvezményezett a fizető bankot felkérheti, hogy számára csak részben vagy egyáltalán ne fizessen, hanem az általa megjelölt egy vagy több harmadik félnek utalja át az összeget. Az eredeti kedvezményezett ebben a helyzetben viszonteladói szerepet tölt be, és az átruházható akkreditívvel a viszonteladó tud fizetni az eredeti eladónak.
16
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 17 Mikolay Lászlóné – Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005
15
Természetesen átruházás csak akkor történhet meg, ha az akkreditív átruházhatónak van megjelölve, és ebben az esetben is csak egyszer élhetnek vele. Az átruházott akkreditív is ugyanazokkal a feltételekkel érvényes, kivétel az egységár és az akkreditív összege, illetve a szállítási és okmánybenyújtási határidőt.18 Back-to-back meghitelezés Re-export alkalmával szokás back-to-back akkreditívet nyitni, hasonlóan az átruházható akkreditívhez. Ilyenkor az exportőrnek vélt fél nyitja a második akkreditívet, a back-tobacket, melynek alapjául szolgál az eredeti akkreditív. Tehát ebben az esetben az első akkreditív szolgál fedezetül a második akkreditívnek. Sok esetben előfordul, hogy a vevő nem is tud róla, hogy az exportőr, akivel szerződött, maga is importálja az árut. 19 Fontos, hogy a két akkreditív feltételei megegyezzenek, ugyanis minél több a különbség, annál bonyolultabb a back-to-back akkreditív lefolytatása. Természetesen itt is lesznek különbségek a két akkreditív között, a back-to-back akkreditívnél az egységár és a végösszeg kisebb, mint az első akkreditívnél, illetve a szállítási és okmánybenyújtási idő is rövidebb. Célszerű a két akkreditív között annyi időt hagyni, hogy az okmányokat a bank ellenőrizni tudja. Fontos még megjegyezni, hogy az első akkreditívnek igazolt akkreditívnek kell lennie, máskülönben a bankok nem nyitják meg a back-to-back akkreditívet.20 Red clause meghitelezés Eredete az angol banki szokásból származik, amikor piros tintával írta rá az akkreditívre a nyitó bank, hogy az értesítő vagy fizető bank fizessen előleget a kedvezményezettnek. 21 Ezt a megbízó kérésére teszi a nyitó bank, felelősséget is ő vállal az előleg kifizetéséért. Tehát, ha a kedvezményezett nem teljesít, de az előleget igénybe veszi, és nem téríti vissza a banknak, akkor a bank a nyitó bank felé élhet követelésével, ami az előlegre és kamatára vonatkozik. A nyitó bank később a vevőre terheli tovább az összeget.
18
Mikolay Lászlóné – Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005 19 Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 20 Mikolay Lászlóné – Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005 21 Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
16
Két fajtája létezik, a tiszta red clause és az okmányos red clause. Előbbiben a kedvezményezettnek írásban kell nyilatkoznia, hogy az előleget az akkreditívben szereplő áru előállítására költi. Míg utóbbi esetén az előlegfizetéshez az eladónak át kell adnia banknak az áru feletti tulajdonjogát igazoló okmányt.22 Az akkreditív kifizetése és az okmányok vizsgálata Miután a kedvezményezett benyújtotta a szükséges okmányokat, a bank megvizsgálja azokat. Okmányvizsgálat alatt szó szerinti vizsgálatot értjük, a dokumentumokat betűrőlbetűre átnézi a bank. A nyitó, a fizető és az igazoló bankok kötelezettek, hogy átnézzek a benyújtott papírokat, míg a negociáló bank saját pénzügyi érdeke miatt nézi át, az értesítő bank pedig a kedvezményezett iránti szívélyességből.23 Ha dokumentumok mindennek megfelelnek az akkreditívben előírtaknak, akkor fizetést teljesítenek, még pedig az alábbiak alapján. Igazolt akkreditívnél a bank kifizeti az akkreditívben rögzített fizetési mód szerint az egyeztetett összeget, vagy fizetést ígér. Ha nem igazolt az akkreditív, akkor az értesítő bank, mivel fizetési kötelezettsége nincs, eldöntheti, hogy fizetést eszközöl-e vagy sem. Ha a kifizetés mellett dönt, akkor ezt teheti azért, mert olyan kapcsolatban áll a kedvezményezettel, és fizetés után továbbítja az okmányokat a nyitó banknak, hogy utalja át a fedezetet a számára. Más esetben is fizethet a fedezet előzetes rendelkezésre állása nélkül. Ha így tesz, akkor a „salvo buen fin” megjegyzést teszi hozzá, amely szerint, ha végül a nyitó bank visszautasítja az okmányokat, az avizáló bank akkor is megkapja az átutalt összeget a felmerült egyéb költségekkel együtt, mint például a kezelési költség, a kamat és az esetleges árfolyamkülönbözet.24 Ha a benyújtott dokumentumok nem felelnek meg az akkreditívben előírtaknak, akkor a bank nem köteles fizetni a kedvezményezettnek. Ilyen esetben azonban a bank lépéseket tesz az irányban, hogy mégis fizetésre kerüljön a sor, hiszen az akkreditív célja nem a fizetés megtagadása. Ilyen lépésként a bank visszaadhatja a kedvezményezettnek a 22
Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 23 Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 24 Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993
17
papírokat javítás céljából még az akkreditív érvényességi idején belül, vagy felkeresheti a nyitó bankot, hogy fogadja el az okmányokat. Ha a nyitó bank sem tekinti az okmányokat megfelelőnek, akkor kapcsolatba lép a megbízóval, hogy eltekint-e a felmerült különbségektől és engedélyezi-e a fizetést.25 A leggyakoribb eltérések és hibák a benyújtott okmányokban: Az okmányok az akkreditív lejárta utáni benyújtása. Kései teljesítés, azaz fuvarozás. Eltérő mennyiségű áru szállítása. Túlszámlázás. Nem megfelelő biztosítás, alulbiztosítás. Az akkreditívben szereplő INCOTERMS-től eltérő alkalmazása. Az okmányokon más-más adatok szerepelnek. Nem megfelelő, megnevezésű áru szállítása. Záradékolt Bill of Lading. Nem megfelelő mennyiségű és minőségű okmány csatolása, okmány hiánya.
A bankok feladata Fentiekből látható, hogy a bankoknak rengeteg feladatuk van egy akkreditív folyamán a megnyitástól egészen a kifizetésig. A legfontosabb feladatuk azonban az okmányok vizsgálata, hiszen csak ha azokkal minden rendben találtatik, akkor kerülhet sor a jogos kifizetésre. Hogy ez a legfőbb feladat a világ minden táján egységesen történjen és a vállalatokat mindenhol egyformán vegyék figyelembe, és hogy se az eladó, se a vevő ne részesüljön pozitív vagy negatív megkülönböztetésben, ezért a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara létrehozta szabályzatát az akkreditívvel kapcsolatos szokásokról és gyakorlatról. A kiadvány először 1933-ban jelent meg, jelenleg a 2007-ben megjelent, hivatalos nevén Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok című 600-as számú kiadvány van érvényben – eredeti nevén Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, rövidítése UCP 600.
25
Tóth Zsuzsanna – Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődése, különös tekintettel a UCP jelenlegi revíziójára, Magyar Jog, 2006. 9. szám
18
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara A párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamarát (International Chamber of Commerce – ICC) 1919-ben alapították,26 azzal az alapvető céllal, hogy elősegítse a szabadpiaci kereskedelmet és a külföldi befektetéseket az egész világon, határok nélkül és hogy támogassa az üzleti vállalkozásokat a globalizáció lehetőségeivel és kihívásaival szemben. Az ICC jelenlegi több ezer tagja megközelítőleg 130 országból származik, melyek között az üzleti szféra minden ága képviselteti magát.27 Az ICC feladata a vállalati szereplők képviselete a nemzetközi szervezetek, valamint a nemzeti kormányok előtt nemzeti bizottságai révén. Az ICC 1946 óta az ENSZ-szel karöltve vesz részt a fejlődő országok gazdaságának fejlesztésében és támogatásában az ENSZ egyik legfőbb konzultáló partnereként.28 A XXI. században tovább szeretnék növelni jelenlétüket Afrikában, Ázsiában és a kelet-európai régióban, ezzel biztosítva a fejlődő gazdaságok vállalatainak a lehetőséget és támogatást, hogy a szabad piacon érvényesüljenek. Az ICC továbbá fontos célkitűzésének tartja a béke fenntartását mind az országokon belül, mint a nemzetközi színtéren, hiszen ez a gazdasági fejlődés és a külföldi tőke beáramlásának alapfeltétele. Ezért az ENSZ partnereként jelentős erőfeszítéseket tesz, hogy a kormányközi párbeszédet elősegítse és ott az üzleti élet résztvevőit képviselje szaktudásával és tapasztalatával. Az üzleti szféra képviseletén és a fejlődő országok szabadpiaci kereskedelemének támogatásán túlmenően, az ICC szabályozza a nemzetközi kereskedelem gyakorlatát. Számos kiadványa teszi lehetővé, hogy a nemzetközi adásvételek teljesítése az egész világon ugyanazokkal a feltételekkel és szabályokkal történjenek. Az ICC kiadványai közül talán a legfontosabb, legutoljára tavaly módosított INCOTERMS 2010, mely a áruk adásvétele során felmerülő további költségek és kockázatok megoszlását szabályozza a vevő és az eladó között. Egyértelművé teszi a klauzulák használatával, hogy a két fél közül kit és mely földrajzi pontig terhel a fuvarozás költsége, a biztosítás és a csomagolás díja, illetve, hogy hol száll át egyik félről a másikra a kockázatviselés. Ennek megfelelően az eladó számára legegyszerűbb forma, ha a saját raktárában bocsájtja a vevő részére a becsomagolt árut, míg ezzel szemben az eladótól legtöbbet követelő klauzula szerint akár egészen a vevő telephelyéig is eljuttathatja az árut. Természetesen a használni kívánatos 26
Dan Taylor – The Complete UCP, ICC Publication No. 683, 2008 Edition Dan Taylor – The Complete UCP, ICC Publication No. 683, 2008 Edition 28 www.iccwbo.org 27
19
klauzulát a szerződésben rögzíteni kell, még pedig az alkalmazandó INCOTERMS számával együtt. Ugyanis az INCOTERMS 2010 és a többi korábbi verzió is használatban marad 2011 után, viszont a szerződésben egyértelműen meg kell adni, hogy melyik INCOTERMS feltételei szerint teljesítenek a felek.29 A legfontosabb kiadványon kívül még érdemes megemlíteni néhány fontosabb kiadványt. Útmutató az INCOTERMS-hez, mely az INCOTERMS használatához ad segítséget, A beszedésre vonatkozó egységes szabályok, A szerződésgaranciák egységes szabályai, valamint a későbbiekben részletesebb bemutatásra kerülő Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok elnevezésű kiadvány – a korábbi UCP 500-at és a 2007-től érvényben levő UCP 600-at, továbbá ennek elektronikus kiegészítései, az eUCP 1.0 és 1.1 verziók.
29
www.iccwbo.org/incoterms
20
Az eUCP Bevezetés Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó egységes szabályok és szokványok című kiadványt (hivatalos angol nevén Uniform Customs and Practice for Documentary Credits - UCP) először 1933-ban adta ki az ICC. A jelenlegi kiadvány a hatodik felül bírálat az eredeti óta, utoljára 2007-ben adtak ki revíziót UCP 600 néven. Előtte 1951-ben, 1962-ben, 1974-ben, 1983-ban majd pedig 1993-ban volt revíziója a teljes UCP-nek.30 Ezek mellett 2002-ben újra kiadták a UCP 500-at, maga a UCP változatlan maradt, de tartalmazott egy az okmányos meghitelezés jövőjére vonatkozó fontos kiegészítést, név szerint 'Az okmányos meghitelezésekre vonatkozó Egységes Szabályok és Szokványok elektronikus benyújtásra vonatkozó kiegészítése (1.0 Verzió)' című kiadványt, melynek rövidítése eUCP.31 A 2002-es kiadást követő évben már elkezdtek arról beszélni, hogy szükség lenne egy teljes revízióra, mert a benyújtott akkreditívek 70%-a visszautasításra kerül első benyújtáskor a nem megfelelően kitöltött okmányok miatt.32 Ugyanakkor az is kiderült a felmérésekből, hogy különböző bankok többféleképpen értelmezik a szabályokat. Ez számos félreértésre és összetűzésre adott okot, melyek nem egy esetben végződtek peres eljárással.33 Mindezek tisztázása és egyértelműsítése végett volt feltétlen szükség a revízióra. Ezek alapján ugyanis az akkreditív pont azt a tulajdonságát veszíti el, amire hivatott. Hiába nyújt biztonságot a kereskedőknek, ha a szabályok nem egyértelműek és a szükséges dokumentumokat többször is be kell nyújtani, hogy megfeleljenek a szabályoknak. Ezért 2003. májusában az ICC kérésére a Banktechnikai Szakbizottság létrehozott egy munkacsoportot (Drafting Group), melynek feladata a korábbi UCP felülvizsgálata volt, illetve egy tanácsadó bizottságot (Consulting Group), melynek
30
Dr Alan Davidson – Electronic records in letters of credit ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits and Supplement to UCP 500 for electronic presentation (eUCP) Version 1.0, ICC Publication No. 500/2, 2002 Edition 32 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 33 Tóth Zsuzsanna – Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődése, különös tekintettel a UCP jelenlegi revíziójára, Magyar Jog, 2006. 9. szám 31
21
feladata a Drafting Group tervezeteinek felülvizsgálata és véleményezése volt.34 A Consulting Group több mint 40 banki és fuvarozási szakértőt tömörített magába. A Drafting Group 11 banki szakemberből állt. A Drafting Group 3 év kemény munkája alatt hozta létre a 2007. július 1-jén hatályba lépő UCP 600-at.35 A legfontosabb változás talán a visszavonható akkreditív megszüntetése volt. Emellett bevezettek két új cikket, az egyik a Fogalmi meghatározások (2. Cikk), a másik pedig az Értelmezések (3. Cikk).36 Az eUCP-ről általánosságban Először 2002-ben jelent meg az akkor érvényben levő UCP 500 kiegészítő határozataként. Habár az eredeti ICC 500-as kiadvány 1994. január 1-jétől érvényes, kiegészítése csak 8 évvel később lépett hatályba, pontosan 2002. április 1-jén. 2000-ben nevezett ki egy munkacsoportot az ICC, hogy kezdjenek el foglalkozni az elektronikusan benyújtható akkreditív szabályain, melyet 18 hónap áldozatos munkával töltött idő alatt sikerült létrehozni. A UCP kiegészítésére a technika előrehaladása miatt volt feltétlen szükség, ez az első lépés a teljesen papírmentes kereskedelemhez. Bár egyesek úgy vélték, hogy még nem jött el az ideje az elektronikus formátumban benyújtható dokumentumoknak,37 néhányan már az 1980-as évektől szorgalmazták a bevezetését.38 A bankok számára nem volt újdonság, ők már a telex, telefax és SWIFT rendszer kapcsán már találkoztak a papír nélküli, elektronikus okmányokkal. Fontos kiemelni, hogy az eUCP nem revíziója, hanem csak kiegészítése a UCP-nek. Ugyanakkor amennyiben a fejlődő technológia miatt szükséges, úgy revíziója a UCP változtatása nélkül is végbemehet. Ennek érdekében saját számozással látták el, a 2002-ben megjelent az 1.0-ás verzió, míg a 2007-ben megjelent az 1.1-es verzió. Mivel jelenleg még nincs nagy arányban a teljesen elektronikus okmányolás, ezért az eUCP hatáskörébe tartozik a részlegesen elektronikus formában benyújtott okmányok kezelése is, azaz ha az 34
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 35 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 36 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 37 eUCP Watch – Are the banks ready?, L/C Monitor, 2002. április 38 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
22
okmányok közül akár egy is tradicionális papírformátumban kerül benyújtásra, akkor az eUCP rendelkezik felette, ha viszont minden okmány papírformátumban lett beadva, akkor továbbra is a UCP van érvényben.39 A melléklet mindenfajta technológiára való utalás nélkül jelent meg, az okmányok benyújtásával kapcsolatosan semmilyen formátumot, programot vagy rendszert nem említenek, nem részesítenek előnyben. Ezt részben azért teszik, mert rengetegféle program van, amit erre a célra fel lehet használni, illetve a technológia fejlődése a mai korban nagyon gyors, szinte minden egyes nap megjelenik egy program újabb verziója vagy pedig új programok jelennek meg. Ezért inkább a semlegesség mellett maradtak. Az eUCP, lévén csak kiegészítése a UCP kiadványnak, ezért a kettőt mindig együttesen szükséges olvasni és értelmezni. Természetesen vannak olyan részei az eUCP-nek, melyek önállóan is értelmezhetőek, azonban az akkreditív teljes folyamata csak a UCP-vel együtt értelmezhető, az eUCP alapjául is a már papírformában kialakított okmányolás a mérvadó.40 Ezért a melléklet kifejezetten a tradicionálisan papír alapon benyújtott dokumentumokhoz képesti különbséget, eltérő folyamatot, kifejezéseket tartalmazza. Új fogalmakat ad meg, illetve a már meglévőket értelmezi újra, az elektronikus okmányok szemszögéből. Továbbá a UCP-hez képest kibővül az elektronikus okmányok speciális tulajdonságából adódó cikkekkel és azok vizsgálatával. Az 1.0-ás verzió felül bírálatát csak a UCP 500 revíziójából adódó változtatások tették szükségszerűvé, maguk a cikkek nem változtak, csak a hatályos UCP600 lett módosítva a megfelelő helyeken. Az eUCP tartalma41 Az eUCP 12 cikkből áll és hogy jól megkülönböztethető legyen a UCP cikkektől ezért egy e betű tesznek a számok mellé. A 12 cikk a megfelelő sorrendben: e1. Cikk
Az eUCP célja
e2. Cikk
Az eUCP és az UCP kapcsolata
e3. Cikk
Meghatározások
39
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 40 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 41 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
23
e4. Cikk
Formátum
e5. Cikk
Benyújtás
e6. Cikk
Okmányvizsgálat
e7. Cikk
Értesítés elutasításról
e8. Cikk
Eredetik és másolatok
e9. Cikk
Kibocsátás kelte
e10. Cikk
Szállítás
e11. Cikk
Az elektronikus okmány benyújtás utáni sérülése
e12. Cikk
További
felelősség
kizárás
az
eUCP
keretében
benyújtott
elektronikus okmányok tekintetében Az eUCP értelmezése és használata e1. Cikk - Az eUCP célja Az e1. Cikk szerint az akkreditívnek külön meg kell jelölnie, ha az eUCP érvényes rá, illetve azt is, hogy melyik verziója. Amennyiben nem jelölik a verzió számát, úgy minden esetben a nyitás időpontjában hatályos eUCP-t kell alkalmazni.42 e2. Cikk - Az eUCP és a UCP kapcsolata Az e2. Cikk alapján ahol az eUCP érvényes, ott minden esetben érvényes a UCP is. Amennyiben az akkreditív lehetővé teszi, hogy csak papíralapú okmánybenyújtás történjen, úgy akkor csak a UCP szabályai az érvényesek. Ha a szabályok alkalmazása eltér a UCP és az eUCP között, viszont elektronikus okmánybenyújtás történik, akkor minden alkalommal az eUCP szabályai az irányadóak.43
e3. Cikk – Meghatározások
42
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 43 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
24
Az e3. Cikk a UCP-ből már ismert fogalmaknak ad új jelentést az eUCP alkalmazásában, illetve új fogalmakat vezet be, melyek a UCP-ben nem szerepeltek. Ilyen, már meglévő, de új értelmet nyert fogalmak: Külső megjelenése szerint: a UCP fogalma szerint a bank a benyújtott okmányoknál csak a papíron megjelenő adatokat vizsgálja, nem pedig a mögöttes tartalmat. Az eUCP-nél, mivel nincsen papír, ezért az elektronikus adatot vizsgálja ebben az esetben. Mivel sok program úgy működik, hogy ami a képernyőn megjelenik az bizonyos adatok összessége, ezért ilyen esetben a teljes adathalmazt kell vizsgálni, nem pedig csak a képernyőn megjelenőt.44 Okmány: A UCP használatában nincs külön megfogalmazva, hogy mit is takar az okmány szó, azonban ez használatos magára az akkreditívre, a fuvarokmányokra és egyéb akkreditívvel kapcsolatosan beadandó papírokra, azonban minden esetben papír formátumra vonatkozik.45 A UCP megkülönböztet eredetit és másolatot, az eUCP-vel kapcsolatban erről később lesz szó. Az eUCP használatában elektronikus okmányokról van már szó, lényegében a papíron megjelenő adatokat kell elektronikusan megjeleníteni. Megemlítendő azonban, hogy a UCP sem elsősorban az adatok megjelenési formátumát helyezi előtérbe, hanem magukat az adatokat. Benyújtás helye: eUCP keretein belül elektronikus címre kell elküldenie a kedvezményezettnek az elektronikus okmányokat, míg UCP-nél egy fizikai helyen kell őket benyújtani. Továbbá eUCP esetén a kedvezményezett a nyitó banknak vagy az igazoló banknak is elküldheti az elektronikus okmányokat.46 Ha CD-n kell benyújtani az okmányokat, akkor azokat egy fizikai helyen kell megtenni. A technológia sokfélesége miatt nincs külön meghatározva, hogy mit is kell pontosan elektronikus cím alatt érteni, lehet egy URL-cím, egy email cím, de akár egy rendszeren megjelölt címre is fel lehet tölteni az okmányokat. Azonban a benyújtás nem teljes mindaddig, amíg a kedvezményezett be nem nyújtja a benyújtás
44
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 45 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 46 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
25
teljesítésére vonatkozó értesítést, amit megtehet elektronikus formátum, de akár hagyományos papír alakban is.47 Felülírt, utólag bejegyzett vagy felülbélyegzett: Az eUCP keretein belül azt jelenti, hogy az elektronikus okmány adattartalmát utólagosan módosították. A UCP-ben külön nem adnak definíciót ezekhez a fogalmakhoz, de a felülírt azt jelenti, hogy utólagosan módosítottak a feltételeken és ezeket rávezették a benyújtott
okmányokra.
Az
utólagos
bejegyzésről
többnyire
időpontok
megadásánál beszélhetünk, mondjuk, ha szállítás esetén a kiállítás dátuma későbbi, mint az áru kihajózásának a dátuma. A felülbélyegzés pedig olyan utólagos fizikai információ-hozzátételt jelent, amikor azt valamilyen mechanikai eszközzel teszik, vagy pedig egyszerűen egy kézzel írt papírt illesztenek a többihez. Ugyanakkor a fenti különbségek nem szabnak teljesen egyértelmű határt a UCP-n belül, azokat egymás szinonimájaként használják. Tulajdonképpen csak az adathozzáadás módját jelölik, ami a UCP történelmi fejlődése miatt más és más. 48 Az eUCP környezetében tehát ez a pont azokra az adatokra vonatkozik, ahol egyértelműen megállapítható azok kiegészítő volta. Amennyiben szállítási okmányokra vonatkozik, úgy azt az e10. Cikk szabályozza. A következő új fogalmak kerültek bevezetésre az eUCP-ben: Elektronikus okmány: olyan adatot jelent, amit elektronikus úton hoztak létre, tároltak vagy küldtek és mindemellett küldőjét egyértelműen azonosítani lehet és biztosak lehetünk benne, hogy a küldés folyamán az adat nem sérült, tartalmát nem változtatták meg, és az eUCP feltételeinek és szabályainak megfelelően vizsgálható állapotban van.49 Az eUCP nem tér ki arra, hogy ennek üzenetnek vagy fájlnak kell-e lennie, egyszerűen csak elektronikus okmánynak nevezi az egy csoportba tartozó adatokat, ami lehet egy üzenet, egy fájl vagy egy dokumentum. Továbbá egyértelmű különbséget tesz az elektronikus úton előállított okmány illetve a hagyományosan, papíron megjelenő okmány között, utóbbira bevezeti a papíralapú okmány kifejezést. Az eUCP-t abban az esetben lehet alkalmazni, ha akár egy 47
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 48 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 49 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
26
elektronikusan kiállított okmány is található a benyújtott okmányok között. Habár egyértelműen nem adják meg, hogy mi minősül elektronikusnak, a papír okmányokat kizárják ebből a körből. Mindezt azért teszik, hogy biztosítsák a technológiai semlegességet. Mindazonáltal a telefax kérdése felmerült már a kiadvány készítése során, mivel részben mindkét fajtának megfelel, értelmezhető papíralapú okmányként, de elektronikus okmányként is.50 A mai világban faxot akár kép formájában is lehet továbbítani. Az effajta kétértelműséget elkerülendő javasolt az akkreditívben meghatározni, hogy milyen formátumban kívánják a szükséges dokumentumokat megkapni, így ez a félreértés mindenképpen elkerülhető. A beérkezett elektronikus okmányokat a banknak hitelesíteni kell, mind a feladó személyével kapcsolatosan, mind az adatok forrását illetően, mind pedig a hitellevéllel kapcsolatos vizsgálhatóság szempontjából. A hitelesítés mértékét az akkreditív résztvevőinek kell eldönteni, erre számos nemzetközi és helyi törvény van hatályban.51 A vizsgálhatóság teljesülése nagymértékben függ attól, hogy az elektronikus okmányt milyen formátumban nyújtották be. Ha az akkreditívben előre egyeztették a formátum típusát, akkor ez a vizsgálat során nem okozhat problémát. Azonban ha mindez elmaradt, akkor a kedvezményezett bármilyen formátumot választhat a benyújtásra. Amennyiben nem olvasható a benyújtott okmány, mert sérült, akkor nem is vizsgálható, tehát a kedvezményezett nem teljesítette a benyújtást. Elektronikus
aláírás:
az
okmány
hitelesítésére,
illetve
a
küldő
személyazonosságának azonosítására szolgál, és az elektronikus okmányhoz kapcsolt vagy ahhoz logikailag hozzárendelt adattovábbítást takar.52 Az aláírásnak 2 jelentősége van az akkreditív gyakorlatában. Először is azonosítja az aláíró személyt, másodszor pedig hitelesíti az okmányt és annak adattartalmát. A UCP tartalmazza azoknak az okmányoknak a listáját, melyeket aláírással kell ellátni. Habár a UCP nem definiálja az aláírást, arról példát hozva aláírásnak tekintendő a kézzel írt aláírás, a pecsét, a szimbólum vagy bármilyen mechanikus vagy 50
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 51 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 52 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
27
elektronikus úton előállított hitelesítés.53 Elektronikus aláírásnak az aláíró neve, egy kód, egy kulcs vagy elfogadott digitális aláírás vagy más hitelesítésre szánt nyilvános kulcsú titkosírás megfelel. A bankok számára ez a fajta aláírás nem új keletű, a mai technológia pedig számos lehetőséget kínál fel az elektronikus aláírásra, továbbá számos nemzetközi és helyi törvény szabályozza mindezt. Elektronikus aláírásnak minősül az elektronikus okmány végén az aláíró neve, mellyel saját magát azonosítja, és az okmányt hitelesíti. Ugyanakkor legtöbb esetben az elektronikus aláírás az okmányhoz van csatolva, olyan formában, hogy az egyértelműen azonosítsa az aláírót. Az eUCP keretein belül fontos megjegyezni, hogy az elektronikus aláírás nem ugyanaz, mint a digitális aláírás. A digitális aláírás egy minősített elektronikus aláírás, és maga az eUCP szabályozás nem mondja ki, hogy digitális aláírást kell használni az okmányok hitelesítéséhez. Azonban ha a helyi jogszabályok ezt megkövetelik, akkor természetesen a magasabb biztonsági fokozatú digitális aláírást kell használni.54 Formátum: ez alatt azt az adatrendszert értjük, melyben az elektronikus okmányt létrehozták, vagy amelyre utal. A korábban már többször említett technológiai semlegességet kell itt is figyelembe venni. Az eUCP semmilyen rendszert vagy programot nem részesít előnyben, nem említ, így tehát az elektronikus okmányok minden olyan formátumban előállíthatók, melyek a másik fél számára olvashatóak. Ezért nagyon fontos, hogy pontosan megjelölje az akkreditív nyitója, hogy milyen programban, rendszerben és annak melyik változatában szeretné, ha az okmányok elkészülnének. Fontos kritérium a program verziója is, mivel a technológia fejlődése szinte mindennapos és sokszor megesik, hogy bár az újabb verzió olvassa a korábbi verziókat, sajnos a korábbi verzió már nem feltétlenül boldogul a későbbi verziókkal.55 Ezért teljes mértékben a nyitó felelőssége, hogy az akkreditív nyitásakor a program nevét, vagy rövidítését és verziószámát megadja. Ha a kedvezményezett a benyújtáskor nem ebben a verzióban küldi el az okmányokat, akkor nem teljesítette az akkreditív feltételeit.
53
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 54 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 55 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
28
Papíralapú okmány: az eUCP keretein belül feltétlenül szükséges volt bevezetni egy új fogalmat a tradicionális okmányokra, melyekre a UCP feltételei az érvényesek, így egyszerűen megkülönböztethető a kétféle okmány. Papír alatt azt kell érteni, hogy az okmány olvasható az emberi szem számára mindenfajta számítástechnikai eszköz vagy gépezet segítsége nélkül.56 Beérkezés: azt az időpontot jelenti, amikor az elektronikus okmány beérkezik a megadott elektronikus címre olyan formában, melyet az képes elolvasni. A beérkezés igazolása nem jelenti se az elektronikus okmány elfogadását, se az elutasítását. Ellentétben a tradicionális papíralapú okmányok benyújtásával, az elektronikus okmányoknál a beérkezés és a bemutatás két eltérő időpont. Míg papírok benyújtásánál a két időpont egybeesik, tehát amikor a bankban egy alkalmazott átveszi a papírokat, akkor az okmányok beérkeztek és be is mutatták őket, és innentől a bank felelőssége, ha az okmányok elvesznek. Ezzel szemben elektronikus okmányoknál beérkezés után az okmányokat még hitelesíteni is kell. Csak a hitelesítés után tekinthetőek az okmányok bemutatottnak is. Ha az elektronikus okmányok nem hitelesíthetőek, úgy azokat nem bemutatottnak kell tekinteni.57 A benyújtott elektronikus okmányok mellett a kedvezményezettnek egy a benyújtás teljesítésére vonatkozó igazolást is be kell nyújtania, ekkor tekinthető teljesítettnek az akkreditív.58 e4. Cikk - Formátum Az e4. Cikk szerint az akkreditíven meg kell jelölni, hogy az elektronikus okmányokat milyen formátumban kell benyújtani. Ha ez elmarad, akkor a kedvezményezett bármilyen formátumot választhat a benyújtásra. Mint már korábban említésre került ez egy sarkalatos pontja az elektronikus okmányoknak. A formátum megadásának módját nem szabályozza az eUCP, a lényeg, hogy az érthető legyen mind a kedvezményezettnek, mind pedig az értesítő banknak, de leginkább a rövidítés és a verziószám megjelölése a célszerű. Ha a verziószámot nem adják meg, akkor az is lehet bármelyik, viszont, ha valamelyik verzió nem használható, akkor azt külön meg kell jelölni. Mindezek mellett az akkreditív nyitója 56
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 57 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 58 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
29
a benyújtandó elektronikus okmányoknál darabonként megjelölheti, hogy milyen formátumban szeretné azokat.59 Ha az akkreditívben nincs külön megjelölve a formátum, tehát
a
kedvezményezett
bármilyen
formátumban
benyújthatja
az
elektronikus
okmányokat, akkor az, hogy az akkreditív nyitója vagy igazolója nem tudja olvasni az okmányokat, nem lehet az akkreditív elutasításának alapja. A telefaxról, mint formátumról nem nyilatkozik egyértelműen az eUCP, mivel történelmileg papírról van szó, azonban a technológia fejlődésével ma már az is lehetséges, hogy a küldő képként továbbítja a telefaxot, ami a másik fél technikai felszereltségétől függően megérkezhet papíron, de akár a küldőhöz hasonlóan kép alakban is. Ezért a nyitóra bízza, hogy a formátum megadásánál engedélyezi-e a telefax formátumot.60 e5. Cikk - Benyújtás Az e5. Cikk a benyújtás módját és lehetőségeit fejti ki. Eszerint az akkreditívben fel kell tüntetni az elektronikus okmányok benyújtásának a helyét, amennyiben vegyes benyújtás történik, akkor külön meg kell jelölni a papíralapú okmányok benyújtásának a helyét is. Az elektronikus okmányoknál engedélyezik, hogy külön-külön nyújtsák be, ellentétben a UCP szabályozással, ahol egyben kell azokat benyújtani.61 Ezen okmányok mellett elektronikus benyújtás esetén a kedvezményezett kötelessége, hogy a banknak eljuttasson egy igazolást, hogy a benyújtás hiánytalanul megtörtént. Ezt megteheti elektronikus és papírformátumban is és jelölnie kell, hogy melyik akkreditívhez tartozik. Ha a kedvezményezett ezt nem küldi el a banknak, akkor a benyújtás nem tekinthető teljesítettnek, illetve ha az elektronikus okmányok nem tartalmazzák, hogy melyik akkreditívhez tartoznak, akkor sem tekinthetőek beérkezettnek. Arról is rendelkezik a cikk, hogy ha a bank a benyújtási idő utolsó napján nem képes fogadni az elektronikus okmányt, akkor zárva tartónak kell tekinteni, és ebben az esetben a benyújtás határideje meghosszabbítható addig a napig, amikor a bank képes azokat fogadni. Ha a hiányzó dokumentum a teljesítést igazoló értesítés, akkor azt papír
59
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 60 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 61 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
30
alakban is be lehet nyújtani a banknak. Továbbá, ha a bank nem tudja a beérkezett dokumentumot hitelesíteni, akkor azt nem bemutatottnak kell tekinteni.62 Értelmezése szerint, ha egy elektronikus okmányt CD-n kérnek bemutatásra, akkor természetesen egy fizikai helyet kell megjelölni. A UCP-vel ellentétben az eUCP a papíralapú okmányoknak is megengedi, hogy külön-külön kerüljenek benyújtásra. A kedvezményezettet sem sürgeti olyan mértékben az idő, mint a hagyományos módnál, mert az okmányok vizsgálatának kezdete a teljesítést igazoló értesítés benyújtása után kezdődik.63 Ha ezt az igazolást a lejárati idő után nyújtják be, akkor az akkreditív nyitójának a kötelezettsége lejárt. Különböző időzónák esetén a fogadó időzónáját kell figyelembe venni, nem pedig a feladóét. A UCP szabályai alatt is érvényes banki nyitva tartást kell figyelembe venni annak ellenére, hogy az elektronikus okmányok fogadása 24 órában lehetséges a hét mindegyik napján.64 Azonban a félreértések elkerülése végett célszerű az akkreditíven megjelölni, hogy pontosan melyik időzóna szerint hány óra előtt szükséges az okmányokat benyújtani. Ha az akkreditív csak bizonyos okmányok benyújtását kéri elektronikus úton, viszont a többit nem említi, akkor azokat a hagyományos papír alakban kell benyújtani. Az eUCP a teljesítést igazoló értesítéssel a bankokról a kedvezményezettre rója a beérkezett okmányok számontartásának feladatát, ezzel megkönnyítve azok munkáját. A UCP ezért sem engedi, hogy a papíralapú okmányokat külön-külön adják be. Habár ezt az eUCP engedélyezi, azok számontartását a kedvezményezett kötelességeként tünteti fel és mindaddig nem tekinti bemutatottnak az okmányokat, amíg ez az értesítés be nem érkezik. Habár az eUCP nem említi az értesítés formai követelményt, annyi elmondható róla, hogy elektronikus formában és papíron is benyújtható, ahogy az akkreditívben szerepel, viszont, ha már csak az értesítés hiányzik és a bank nem tudja fogadni elektronikus úton, úgy az eUCP engedélyezi, hogy papír alakban nyújtsák be.65 Mindenképpen tartalmaznia kell az akkreditívet, melyre hivatkozik, illetve a címnek a teljesítésre kell utalnia. Tartalmilag a benyújtott okmányokat kell benne felsorolni, hogy milyen formában és mikor kerültek benyújtásra. Ha nincs benyújtva, akkor azt jelenti, hogy van még olyan dokumentum, 62
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 63 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 64 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 65 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
31
amely benyújtásra vár.66 Fentiekből és a UCP-eUCP kapcsolatából adódik, hogy amennyiben a kedvezményezett választhat a papíralapú és az elektronikus benyújtás között, és a kedvezményezett a papíralapút választja, de erről nem tájékoztatja a nyitó bankot, akkor továbbra is az eUCP van érvényben, és a kedvezményezettnek be kell nyújtania a teljesítést igazoló értesítést.67 Természetesen, ha a nyitó bankot időben értesíti, akkor az efféle félreértés is elkerülhető és a bank rögtön elkezdi vizsgálni az okmányokat a benyújtáskor és nem vár az értesítés beérkezésére. Az e5. Cikk azt is kimondja, hogy az okmányoknak, illetve az értesítésnek meg kell jelölnie az akkreditívet, mellyel kapcsolatban áll. Ha több okmány kerül egyidejűleg benyújtásra, akkor azt elég egyszer jelezni a mellékelt levélben, üzenetben. Ehhez a legcélszerűbb megadni az akkreditív számát, ha azonban ezt nem tudja a kedvezményezett, akkor az akkreditív nyitójának a nevét, a nyitás dátumát és az összeget kell megadni. Ha a bank ezek alapján nem tudja azonosítani az akkreditívet, vagy a kedvezményezett nem adott meg az azonosításhoz elégséges adatot, akkor a bank a cikk szerint az okmányokat nem beérkezettként kezelheti. Gyakorlatban azonban rengetegszer előfordul, hogy a bank megkéri a kedvezményezettet, hogy mindezt pótolja.68 A cikk utolsó pontjaként hozzáteszi, hogy amennyiben az okmányt nem hitelesítik, akkor azt nem bemutatottnak tekintik. Ellentétben a papíralapú benyújtással az elektronikusnál nem ember végzi a hitelesítést, hanem a bank automatizált rendszere. Így ha a rendszerben az okmány fennakad, és azt nem hitelesíti, abban azt esetben a banki dolgozók nem is fognak találkozni a benyújtott okmánnyal. e6. Cikk - Okmányvizsgálat Az e6. Cikk tartalmazza az okmányok vizsgálatával kapcsolatos szabályokat. Eszerint ha a benyújtott elektronikus okmányok egy külső oldalra mutatnak vagy hyperlinket tartalmaznak, akkor azokat kell vizsgálni. Ha azok nem működnek a vizsgálat pillanatában, akkor azt eltérésnek kell tekinteni.69 Ha a kijelölt bank továbbítja az okmányokat, akkor azokat az okmányokat hitelesnek kell tekinteni, melyről a kijelölt bank gondoskodott. A 66
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 67 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 68 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 69 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
32
már korábban említett esetben, ha a nyitóbank vagy a kijelölt bank nem képes az elektronikus okmányokat a megadott formátumban vizsgálni, pedig azok az akkreditívnek megfelelőek, akkor csak ez a tény nem lehet az elutasítás alapja. Fentiekből adódik tehát, hogy az eUCP engedélyezi külső link megadását elektronikus okmány esetében, és azt a banknak minden esetben vizsgálnia kell. Ez ellentétben áll a UCP szabályaival, ahol kifejezetten tilos bármilyen külső forrást vizsgálni.70 Az eUCP keretén belül azonban mindez lehetséges, ha a külső forrás nem áll ellentétben az akkreditív szabályzatával. Mindez azért lehetséges az elektronikus okmányoknál, mivel csak az adatok a fontosak, nem pedig az, hogy azok hol találhatóak. A külső forrásra való utalás helyett akár direktben is el lehetett volna küldeni az adatokat, de vannak, akik e helyett inkább a külső forrás megjelölését részesítik előnyben. Ez a UCP-hez szokott szakértőknek valószínűleg elsőre gondot fog okozni, de fontos, hogy elvonatkoztassanak a megjelenési formától és csak az adatokra koncentráljanak. Ez a cikk is a technológiai semlegességet tükrözi, ugyanis nem ad példát vagy említést arra, hogy milyen külső forrást is adhat meg a kedvezményezett. Továbbá, ha külső forrást ad meg a kedvezményezett, akkor ez a forrás válik az elektronikus okmánnyá, így tehát az arra való utalás történhet elektronikus vagy papírformában is.71 Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a Cikk második mondatáról, mely szerint, ha a külső forrást a bank nem éri el, akkor azt eltérésnek tekinti. Ez lehet azért, mert maga a külső forrás nem működik, vagy azért, mert esetleg a bank részére rossz vagy egyáltalán nem lett biztosítva hozzáférési kulcs. Mindez nem lehet a bank rendszerének a hibájából. Ha az oldal nem elérhető, mert például rosszul van megadva a címe, akkor a nyitó banknak nem kötelessége azt vizsgálni, hogy vajon hol lehet a hiba. Megeshet, hogy egyes bankok nem szeretnének külső forrást vizsgálni, ezt megtehetik, bár javasolt nem teljes körű kizárásként kezelni a külső forrásokat, hanem inkább megadni, melyek azok, amik nem jöhetnek számításba.72 Az eUCP keretein benyújtott okmányoknál kétféle benyújtási út lehetséges. Vagy a kedvezményezett közvetlenül továbbítja azokat az akkreditív nyitója felé és ő pedig a banknak. Ebben az esetben a bank a nyitó személyazonosságáról kell, hogy meggyőződjön, 70
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 71 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 72 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
33
míg ha a kedvezményezett egy kijelölt banknak küldi először az okmányokat, majd az a nyitó felé, akkor a nyitó bank fél nem biztos, hogy tudja hitelesíteni az okmányokat. Ezért ebben az esetben az okmányokat először kézhez kapó bank feladata meggyőződni azok hitelességéről. Ez ellentétben áll a UCP-vel, ahol az értesítő banknak semmilyen más felelőssége nincs a benyújtott okmányokkal kapcsolatban, mint, hogy azokat továbbítsa.73 Ezzel szemben az eUCP-nél ellenőriznie kell azok hitelességét. Az eUCP nem szabja meg pontosan, hogy a bankoknak mennyi idejük van az okmányok vizsgálatára a beérkezés után. A UCP szabályozásból adódóan 5 banki munkanapban határozzák meg a maximális idejét a vizsgálatnak, és ha úgy találtatik, akkor ebben az 5 napban kell értesíteni a kedvezményezettet az elutasításról. Bár azt gondolnánk, hogy az elektronikus okmányok használata lerövidíti a vizsgálat idejét, ez nem feltétlenül van így, sőt vegyes benyújtás esetén akár meg is hosszabbodhat ez az idő.74 A UCP szabályozása szerint az eUCP esetében is hasonlóan kell eljárni, ha egyértelmű félregépelésről van szó és az nem okoz az akkreditívben eltérést. Ez alól kivételt képez az elektronikus cím. e7. Cikk - Értesítés elutasításról Az e7. Cikk kimondja, hogy az okmányok vizsgálatának kezdete a teljesítés igazolásáról szóló értesítés beérkezését követő banki nap, amennyiben hosszabbítás történik, akkor pedig az a banki nap, ami előtt a bank képes az értesítést átvenni, vagy fogadni. Ha a bankok közül bármelyik elutasítja a benyújtott okmányokat és az elutasítást követő 30 napon belül nem kap utasítást attól a féltől, akinek az elutasítást küldte, akkor a benyújtó felé vissza kell küldenie a papíralapú okmányokat, ha van ilyen, az elektronikus okmányok felett pedig szabadon rendelkezhet.75 A UCP gyakorlattal ellentétben, ahol az okmányok vizsgálatának ideje az első benyújtott okmánytól kezdődik, hiszen ott egyben kell benyújtani azokat, az eUCP-nél a teljesítés igazolásáról szóló értesítés beérkeztéig nem kezdik el az okmányok vizsgálatát. Teszik ezt azért, mivel az elektronikus okmányok külön-külön is benyújthatóak, és ha azt egyenként kezdenék el a bankok vizsgálni, az rengeteg plusz költséget és időt jelentene. A 73
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 74 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 75 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
34
hosszabbításra vonatkozó kitételre nincs feltétlenül szükség, mivel az okmányvizsgálat egyébként is a teljesítésről szóló igazolás beérkeztét követő banki nap.76 Az elutasítás közlési módját nem változtatja meg az eUCP, arról továbbra is a UCP rendelkezik. Ugyanakkor a UCP-ben megadott visszautasítás okai kibővülnek a speciálisan az elektronikus okmányok voltából adódó eltérésekkel. Ilyen indok lehet:77 Rossz formátum: Az elektronikus okmányt nem az akkreditívben meghatározott formátumban mutatták be. Nem hitelesített elektronikus okmány: Az elektronikus okmányt a bank rendszere nem hitelesítette, azaz be sem lépett a bank rendszerébe, így a banki dolgozók nem is találkoztak az okmánnyal. Külső hivatkozás nem elérhető: A benyújtott dokumentumban található külső hivatkozás nem volt elérhető. Teljesítés igazolásának hiánya: Ebben az esetben nem is kifejezetten beszélhetünk elutasításról, mert ha ezt nem nyújtják be, akkor a bemutatás sem történt meg. Amíg nem nyújtják be, addig a bank nem kezdi el vizsgálni az okmányokat. Amennyiben a benyújtó érdeklődik az okmányok vizsgálatának állapotáról és azt az értesítést kapja, hogy a teljesítés igazolása hiányzik, akkor azt nem lehet az elutasításról szóló értesítésnek tekinteni. Az akkreditív azonosításának a hiánya: Ha a bank nem tudja azonosítani a beérkezett okmányt, és azt egyértelműen egy akkreditívhez illeszteni, akkor az elektronikus okmány olyan, mintha nem is került volna bemutatásra. Az elektronikus okmányok esetében azok visszaküldése szükségtelen, mivel azzal rendelkezik a kedvezményezett is, ellentétben az papíralapú okmányokkal, amikből csak egy eredeti példány van. Az eUCP rendelkezése szerint ezért elutasítás esetén a papíralapúakat vissza kell küldeni, ha egyéb utasítás nem érkezik, míg az elektronikus okmányok esetén azok felett a bank rendelkezik. Egyes formátumoknál ez lehetetlen is lenne, például hogyan lehetne visszaküldeni egy külső hivatkozást. A bank a papíralapú okmányok esetén, mivel többnyire azoknak csak egy benyújtója lesz, ezért azt annak a félnek kell visszaküldenie. Az elektronikus okmányok esetén, ahol több benyújtó is lehet, mivel nem kell egyszerre benyújtani az összes elektronikus okmányt, a teljesítést igazoló 76
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 77 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
35
értesítésben lehet rendelkezni arról, hogy elutasítás esetén kinek küldje vissza a bank az elektronikus okmányokat, ha arra szükség van.78 Elutasítás esetén a bankok szabadon rendelkezhetnek az elektronikus okmányokkal. Akár ki is törölhetik, meg is semmisíthetik, habár mindez nem javasolt, mivel egy vitás kérdés esetén szükséges bizonyítékkal alátámasztaniuk az elutasítás alapját. Ezért, ahogy a hagyományos
papíralapú
okmányoknál
a
bankok
fénymásolatot
készítenek
az
okmányokról, úgy javasolt a bankoknak archiválni az elektronikus okmányokat. e8. Cikk - Eredetik és másolatok Az eUCP alatt kibocsátott akkreditívek esetén, ha az okmányból több eredetit vagy másolatot kérnek, és azt elektronikus okmányként nyújtják be, akkor egyetlen elektronikus okmány eleget tesz a feltételeknek.79 Ellentétben a papíralapú benyújtással, ahol hatalmas jelentősége van az eredetiség vizsgálatának, mindez értelmét veszti az elektronikus okmányok világában. Itt nem beszélhetünk eredetiről vagy másolatról. Ebből következik, hogy a teljes készlet is értelmetlen, hiszen egy példány eleget tesz mindennek.80
e9. Cikk - Kibocsátás kelte A cikk szerint a kibocsátás dátuma megfelel az elküldés dátumának, hacsak más erre specifikusan nincs feltüntetve, illetve az átvétel dátuma szintén az elküldés dátuma, ha nincs erre más megjelölve.81 A dátumoknak számos szerepük van az akkreditívnél, fontosak a vám, a biztosítás, a szállítás, az adózás, illetve a tulajdonjog és a felelősség szempontjából. Fontos, hogy a benyújtott okmányok az akkreditívnek megfelelő dátumot tartalmazzák. Legfőképpen a szállítási okmányoknál elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk, mikor történt meg az áru 78
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 79 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 80 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 81
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
36
átvétele, mikor hajózott ki az áruval a hajó, vagy mikor került sor a légi szállításra. Előfordulhat azonban, hogy az okmányon több mint egy dátum, vagy akár egyetlen dátum sem szerepel. Ha több mint egy dátum található az okmányon, és azok ugyanarra a dologra vonatkoznak, akkor a későbbit kell figyelembe venni. Ha egyáltalán nem szerepel dátum az okmányon, abban az esetben először is tekinthetjük azt nem megfelelőnek. Vagy, ahogy az e9. Cikk is tartalmazza, a megfelelő dátumnak tekinthetjük a beérkezés vagy az elküldés dátumát. Következtethetünk más dátumból is a szükségesre, például „a fedélzeten” dátumból a kihajózás dátumára. Negyedik megoldásként pedig használhatjuk a törvény szerinti meghatározást. Az eUCP alkalmazásában az alábbi hierarchia szerint kell eljárni.82 Először is az okmányban szereplő dátum lesz a kiállítás dátuma. Ha nincs az okmányban dátum, akkor az elküldésének a dátuma lesz a kiállítás dátuma abban az esetben, ha az valamilyen formában megjelenik az okmányon. Ennek hiányában az okmány beérkezése a kiállítás dátuma. Ugyanakkor az eUCP nem követeli meg, hogy bármilyen dátum fel legyen tüntetve az okmányon, ezt a UCP, maga az akkreditív, illetve az egységes nemzetközi okmányos meghitelezés gyakorlata szabályozza. Ez alapján tehát az elektronikus okmányt nem lehet elutasítani csak a dátum hiánya miatt, mivel annak megadására az eUCP kínál lehetőséget.
e10. Cikk – Szállítás A szállítás dátuma, amennyiben az nincs külön megnevezve az elektronikus okmányban, az elektronikus okmány kiállításának a dátuma.83 A szállítás dátuma nagyon fontos az okmányok elbírálásának a szempontjából. Ennek alapján dönthető el, hogy a kedvezményezett az akkreditívben előírtaknak megfelelő időben adta-e fel az árut, illetve nyújtotta be az okmányokat. Maga a UCP szabályozza, hogy melyik szállítási okmánynál mi a dátuma az áru feladásának, elhajózásának.
82
James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 83 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007
37
e11. Cikk - Az elektronikus okmány benyújtás utáni sérülése Bármelyik bank, amelyik sérült elektronikus okmányt kap, kérheti az okmány újbóli benyújtását. Amennyiben ez történik, akkor az okmányok vizsgálatának ideje szünetel, mindaddig, amíg az okmányt újból be nem nyújtják. Ha ez nem történik meg 30 napon belül, akkor az okmányt be nem nyújtottnak kell tekinteni és a benyújtás nem hosszabbodik meg. Ha az értesítő bank kéri az okmányok ismételt benyújtását, akkor arról értesítenie kell az igazoló bankot, ha van ilyen, és a nyitó bankot.84 A UCP nem szabályozza hasonló esemény bekövetkeztét a papíralapú okmányok esetében. Ha az okmányok megsérülnek vagy elvesznek, akkor az a bank felelőssége és erre már van egy kialakult informális szokásjoguk. Ez a cikk igyekszik gyors és ésszerű megoldást kínálni arra a nem kívánatos esetre, ha bármi történik az elektronikus okmányokkal a benyújtásuk után. Először is meg kell vizsgálni, hogy az elektronikus okmány a bemutatás előtt is sérült volt-e, vagy csak utána vált azzá. Meg kell jegyezni, ha a bank hitelesítő rendszere megfelelően működik, akkor a sérült okmányt már a beérkezéskor kiszűri, így az nem kerül hitelesítésre. Ha a bank tehát azt szeretné bebizonyítani, hogy a sérülés a benyújtás előtt történt, akkor az teljes mértékben a bank dolga. Habár az eUCP nem fogalmazza meg, hogy milyen okmányt is kell sérültnek tekinteni, úgy kell azt értelmezni, hogy sérültnek tekintendő az az okmány, melynél adatvesztés áll fenn, olvashatatlan részben vagy egészben visszafordíthatatlanul.85 Az értesítő, sőt az igazoló banknak is javasolt, hogy tájékoztassa a nyitó bankot, hogy bizonyos elektronikus okmányok ismételt bemutatását kéri. Emellett a bemutatót és a kedvezményezettet is tájékoztatni kell erről, ha a kedvezményezett személye nem egyezik a bemutatóéval. Ebben az esetben a kedvezményezett is benyújthatja a szükséges okmányt, illetve ha harmadik személy nyújtja be az okmányokat, akkor a kedvezményezettnek javasolt, hogy a teljesítést igazoló értesítésen kérje a bankot, hogy tájékoztassa abban az esetben, ha az okmányok vizsgálata felfüggesztésre kerül.86 Mivel ez a cikk nem szabályozza, hogy mikor és hogyan kell az ismételt bemutatást megtenni, arra való szabályozást a UCP-ben találhatunk. Lehetőleg minél gyorsabb módon és minél hamarabb
84
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 85 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition 86 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
38
történjen meg a kicserélt okmány eljuttatása a bankhoz. A banknak szintén ilyen módon kell a benyújtó felé kommunikálnia, ha sérült okmány kerül tudomására. e12. Cikk - További felelősség kizárás az eUCP keretében benyújtott elektronikus okmányok tekintetében Az utolsó cikk szerint a bankokat semmilyen felelősség nem terheli a küldő személy azonosságáért, az információ forrásáért vagy a hiánytalanul és változatlanul továbbküldött okmányokért, mint ami nyilvánvalóan megállapítható az elektronikus okmányok továbbküldésére, „hitelesítésekre és azonosításra használt módon kapott elektronikus okmányokból.” (eUCP 1.1 verzió e12. Cikk)87 A cikk címéből adódóan ez a felelősség kizárás hozzáadódik a UCP-ben találhatóakhoz. Erre azért volt szükség, mert a UCP alatt beadott okmányokat nem kell külön hitelesíteni, ez a Cikk pedig a bankok felelősségét szünteti meg ezzel kapcsolatban. Ugyanis a hitelesítés során a bank rendszere nem győződik meg arról, hogy tényleg az az ember küldte el az okmányt, akinek az aláírása szerepel, mint feladó. Illetve azt sem vizsgálja, hogy ahhoz képest, ahogy az okmányt a feladó gépén átalakították-e, csak azt vizsgálja, hogy az elküldéstől a beérkezésig megváltoztattak-e bármit az adatokon.88 Ezért tehát a bankoknak megfelelően működő rendszerrel kell rendelkezniük, melyek képesek kiszűrni a hibás, sérült adatokat. Ennek a rendszernek nem kell a legmodernebbnek lennie, de természetesen, ha a bank ragaszkodik hozzá, akkor befektethet egy ilyenbe is, mint egy hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatásba. Az eUCP szabályzata szerint a legfontosabb, hogy ne legyen idejétmúlt. Vélemények, fogadtatás Az eUCP első megjelenés óta lassan 10 év telt el, de a kiadás előtti várakozásokat még nem igazolta. Habár a nemzetközi kereskedelem minden területén pozitív fogadtatásban részesült, mind a szakemberek, mind pedig annak közvetlen nyertesei, az exportőrök és az importőrök is lelkesedtek a kiadvány megjelenésért, azóta sem tapasztalható nagymértékű átállás. Ezt nagyon sok minden befolyásolja. Elsősorban az, hogy az átállás, a papíralapú 87
ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 88 James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition
39
okmányok elhagyása nem fog megtörténni egyik napról a másikra. Ez főként azért van, mert az emberek, legyen szó akár egy új termék kipróbálásáról, nehezen veszik rá magukat, hogy a már régóta bevált, megbízható papíralapú okmányukat, ami ráadásul kézzel fogható, elhagyják egy új, ismeretlen működésű rendszerért. 89 Hiába kínál számos előnyt a használóknak, úgy, mint gyorsaságot, rugalmasságot, kiszámíthatóságot, költségmegtakarítást, a jól bevált és sok évtizede használatos papíralapú okmányok egyelőre nem látszanak csökkenni a nemzetközi kereskedelemben. Ezt mutatja az is, hogy a @GlobalTrade vállalat, mely egy a multi-bankolásra szakosodott pénzügyi szolgáltató cég az elektronikus okmányolás mellett továbbra is fenntartja a hagyományos okmányolás lehetőségét, amire úgy látszik továbbra is nagy szükség van, mivel az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások csak 1%-át teszik ki a teljes piacnak.90 Magyarázható ez továbbá azzal is, az újdonságtól való félelmen kívül, hogy a világ számos országában még nincs megteremtve az infrastruktúra mindazokhoz a követelményekhez, melyeket az eUCP állít. Ez egyrészt adódhat abból, hogy a fuvarozó cég nem tud kiállítani elektronikus okmányt, vagy a legegyszerűbben nincs olyan intézmény az országban, mely az elektronikus aláírást lenne hivatott hitelesíteni.91 Mindezek mellett nem csak a kereskedők, a fuvarozók vagy a biztosítók nem voltak felkészülve az elektronikus okmányok bevezetésére, de számos bank sem állt készen. Ráadásul nem a fejlődő országok bankjairól van szó ebben az esetben, hanem olyan országok bankjairól, mint Kanada vagy Németország.92 Sajnos számos bank rendszere nem felelt meg az eUCP által támasztott követelményeknek és feltételeknek. Egyrészt az eUCP csak direktívákat adott, technológiailag semleges maradt, így tehát a szükséges programok, hitelesítő rendszerek, elektronikus aláírások még a kifejlesztésre vártak a kiadvány megjelenésének pillanatában. Először is egy megfelelő email címet kellett létrehozniuk, ahol az okmányok benyújthatóak, aztán egy hitelesítő rendszert, melynek kompatibilisnek kellett lennie a különféle kódolási rendszerekkel (SWIFT, DTA, XML) és ezek mellé még a saját elektronikus aláírásukat is meg kellett alkotniuk. Ez magas költségbe verte a bankok többségét, van, akinek egyszerűen nem éri meg befektetni ilyen rendszerbe, vagy csak
89
Following The Paper Trail - Trade & Forfaiting, 2003. február A Time For Realism In Electronic Trade - Documentary Credits Insight, 2002. november 91 Following The Paper Trail - Trade & Forfaiting, 2003. február 92 eUCP Watch – Are the banks ready?, L/C Monitor, 2002. április 90
40
lépésről-lépésre halad ezek kialakításával.93 Sok bank kialakította a saját rendszerét, mellyel a saját ügyfeleinek nyújt elérhetőséget az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások felé. Ebben az esetben viszont azzal szembesülnek az ügyfelek, hogy egy bankhoz vannak kötve és a rendszerbe csak a bank ügyfelei léphetnek be, de például a fuvarozó cégek vagy a biztosító vállalatok vagy az állami szférának nincs hozzáférhetősége. Ami viszont szerencsés lenne a folyamatok gyors és zökkenőmentes véghezviteléhez. Erre is szolgálnak megoldást a későbbiekben bemutatásra kerülő online multi-bank rendszerek. Ugyanakkor nem csak maguk a bankok, hanem a bankárok is ismeretlen környezetbe kerültek. Új fogalmakkal kellett megismerkedniük, új technológiával, új vizsgálati szempontokkal, szabályokkal és feltételekkel. Illetve az eUCP számos új kérdést vetett fel, melyekre csak a gyakorlat, a jogi döntések és maga az ICC adhat választ. Mostanra számos kérdés merült fel az
elektronikus okmánybenyújtással foglalkozók körében
a
legegyszerűbb kérdésektől a legkörmönfontabbakig. Pár példát szeretnék felhozni a felmerült kérdésekre. Az e5. Cikk értelmezésénél merült fel kérdésként, hogy ha a bank tegyük fel 2011. április 29-én, bár banki nap, nem tudja elektronikusan fogadni a teljesítésről szóló értesítést, de faxon még aznap megkapja, azaz 29-én, de mivel a rendszere május 2án újra üzemel, ami szintén banki nap, és beérkezik elektronikusan az igazolás, akkor hányadikától kell számolni az okmányok vizsgálatának kezdetét.94 Felmerült kérdés az e11. Cikkel kapcsolatosan is, hogy vajon amennyiben szünetel az okmányok vizsgálata, mert a bank sérültnek talált egy vagy több okmányt, akkor az a nap, amikor a sérülést észrevették vajon beleszámítolódik-e a vizsgálatra adott 5 napba.95 A
szkennelt
okmány
vajon
elektronikus
okmánynak
minősül-e,
azaz
érvényesíthető-e rá az eUCP. Ugyanez a kérdés felmerült a faxolt okmányok esetén is. Az e.4 Cikk Formátumot taglaló résszel kapcsolatban is számos kérdés merült fel, többek között, hogy pontosan milyen formátumban kell az okmányokat benyújtani, és például az email csatolmányban küldött okmány megfelel-e.96 93
Jacob Katsman – What has changed in the last ten years, DCInsight, 2009. októberdecember 94 http://www.besttradesolution.com/forum/viewtopic.php?f=2&t=1807&p=7625&hilit=eU CP+eUCP#p7625 95 http://besttradesolution.com/forum/viewtopic.php?f=2&t=581 96 www.formaweb.an.camcom.it/iniziativearchivio/corsi/001/eucp%20faqs_abnamro.pdf
41
Jogi kérdés De nem csak kereskedelmi részről, hanem jogi részről is merültek fel kérdések. Egyik legfőbb kérdés ebben az esetben, hogy vajon az elektronikus okmány megfelel-e a kinyomtatott változatnak, mi történik akkor, ha az eredeti elektronikus okmány törlésre kerül. Ez a kérdés merül fel elsőként jogi szempontból az e7. Cikk alapján, mely azt mondja ki, hogy ha a elutasításra kerül az akkreditív, akkor a banknak a papíralapú okmányokat vissza kell küldenie a benyújtónak, míg az elektronikus okmányokkal szabad belátása szerint rendelkezhet. Valószínűsíthető, hogy számos esetben fog előfordulni, hogy a bank ilyenkor vagy egyszerűen törli az elektronikus okmányt vagy esetleg az eredeti törlése mellett kinyomtatott formában megőrzi azt.97 Megállapítható ugyanakkor, hogy az eredeti elektronikus okmány egyáltalán nem egyenlő annak a kinyomtatott változatával. Ugyanis az elektronikus okmány sokkal több információt tartalmaz, mint a kinyomtatott változat, ami egy peres ügy esetében hatalmas szerepet játszhat. Míg adott esetben a nyomtatott változat csak az okmányban feltüntetett adatokat tartalmazza, addig ha emailben lett elküldve, akkor a küldés dátumát és a beérkezés dátumát is mutatja, illetve a további címzetteket, a levél tárgyát, és a levél előzményeit, ha volt ilyen. Illetve számos programban nem csak a végeredményben megadott adathalmaz látható, mint nyomtatás esetében, hanem nyomon követhetők a változások, hányszor lett elmentve, mikor lett megnyitva. Ez a későbbi peres eljárás során döntő szerepet játszhat, főleg elutasítás esetén, vagy sérült okmányok felmerülésénél. Ilyenkor nem elég, ha a feladó megőrzi az elküldött elektronikus okmányt, mert annak a fogadója más okmányt fog látni, vagyis nem 100%ban ugyanazt. Mindemellett felmerülhet az a kérdés is, hogy a bank milyen okkal törli a beérkezett elektronikus okmányt. Javasolt tehát ebben az esetben, ha kifizetésre, ha elutasításra kerül az akkreditív mindenképpen archiválni a hozzá tartozó elektronikus okmányokat legalább 7 évig, hogy mindenképpen elkerüljük az adott esetben szükséges bizonyítékok hiányát.98 Az eUCP-é a jövő?
97 98
Dr Alan Davidson – Electronic records in letters of credit Dr Alan Davidson – Electronic records in letters of credit
42
Meglehet, hogy eddig nem váltotta fel a papíralapú okmányolást az elektronikus változat, és az is hogy rengeteg akkreditívvel foglalkozó banki szakember a mai napig nem látott egyetlen akkreditívet sem, ami az eUCP szabályzata alá tartozik,99 mégis ki merem jelenteni, hogy a következő 5-10 évben a mostanihoz képest jelentősen meg fog nőni az elektronikusan benyújtható akkreditívek száma. Mindezt azért, mert látható rajta a jelenkor és talán a jövő technológiájának való megfelelés, és az a számos előny, mellyel a hagyományos benyújtású akkreditívvel szemben rendelkezik. Ha most még nincsenek is erre felkészülve a bankok, mindenesetre vállalati oldalról már mindenképpen jelentős kereslet van rá, hiszen az ICC is ezért fejlesztette ki. A mai világban szükség van az ilyen és ehhez hasonló újító megoldásokra, melyekből hosszútávon minden résztvevőnek csak előnyei származnak. Előnyt jelent, mert lerövidíti az okmányok benyújtásának idejét, biztonságosabbá teszi az okmányolást, nem kell többet az eredeti-másolat ellentmondással foglalkozni, csökkenti az adminisztrációs költségeket, redukálja az eltérő adatokat az okmányon belül és ezzel csökken a visszautasított akkreditívek száma is. A kérdésre tehát mindenképpen igen a válaszom, sőt, nem csak a jövő az eUCP-é, hanem már a jelen is, hiszen mindez akár már ma igénybe vehető, a következő fejezetben pedig bemutatom, hogy hogyan is.
99
http://besttradesolution.com/forum/viewtopic.php?f=2&t=592
43
Online multi-bank rendszerek Jelenleg az online multi-bank kereskedelmi szolgáltatási rendszerek virágkorukat élik. Az elmúlt 10-15 évben az internet szinte az egész világon elterjedt, amelyik cég nincs rajta a világhálón, az nem létezik, amelyik nem elérhető emailben, az egyáltalán nem elérhető. Mindennapos a különböző formátumú adatrendszerek használata, úgy, mint a PDF, Word, Excel. Ezek mellett megnőtt a kereslet az internet alapú bankolásra is elsősorban vállalati oldalról. Egy kisebb cégnek általában egy, vagy maximum két bankkal van kapcsolata, ezzel szemben egy nagyobb vállalatnak már 4-5 bankkal, sőt akár annál is többel. Azért hogy a bankok kielégítsék ügyfeleik igényét szinte kivétel nélkül létrehozták saját online felületüket, melyek segítségével a cégek egyszerűen kezelhetik nemzetközi kereskedelmi ügyleteik finanszírozását. Bár ez valóban jó megoldásnak tűnik, mégis a nagyobb vállalatok igényeinek nem a legmegfelelőbb és a bankoknak sem kifizetődő létrehozni saját rendszerüket. Gondoljunk csak bele, hogy annak a vállalatnak, amelyiknek 5 bankkal van kapcsolata, annak mind az 5 banknak az online felületét telepítenie kell, meg kell jegyezni a hozzá tartozó jelszót, és tisztában kell lennie a kezelésével. Illetve ha szükséges, akkor azokat frissíteni is kell. Minél több bankkal van a cég kapcsolatban, ez annál megterhelőbb. Ezért kialakultak az úgynevezett multi-bank szolgáltatással rendelkező cégek. Az ilyen cégek nem csak egy bankkal vannak kapcsolatban, így a vállalati ügyfelek
A Vállalat
C Bank Bolero @GT TradeCard
B Bank
A Bank
B Vállalat C Vállalat
A multi-bank rendszerek felépítése
44
egy rendszeren keresztül akár az összes bankjukkal kapcsolatban lehetnek. Ezek a cégek ráadásul nem igénylik semmilyen program telepítését, hanem online rendszeren keresztül, a cég honlapjáról elérhetőek. Számos szolgáltatásuk létezik, melyek közül az ügyfeleik saját igényeiknek megfelelően válogathatnak. Egyezőségük, hogy mindegyik tartalmaz egy magas fokú biztonságot nyújtó levelezőrendszert és a nemzetközi kereskedelemben használt fizetési feltételek elektronikus változatát. A multi-bank rendszerek ügyfélköre a banki szektorból és a vállalati szférából is származik. A rendszerbe való belépéshez esetenként egy saját szabálykönyv elfogadása szükséges és az eUCP-é (Bolero) vagy adott esetben csak a saját szabálykönyvé (TradeCard).100 A regisztrált tagok ezek után a rendszer nyújtotta biztonságban levelezhetnek egymással és saját bankjaikkal, amennyiben azok is tagok. Számos előnye származik mind a banknak, mind pedig a vállalatnak, ha csatlakozik egy ilyen szolgáltatóhoz. Ugyanis nem csak az eUCP adta előnyökkel élhet, hanem annál sokkal többel. Az ilyen multi-bank rendszerek azt is lehetővé teszik, hogy a cégek számon tartsák a kintlévőségeiket és a követeléseiket, nyomon kövessék a benyújtott okmányok útját, a teendőket, a számlákat, egy helyen lesz az összes banki kontakt, ezáltal egyszerűen áttekinthetővé válnak a vállalat pénzügyei. Ugyanakkor a bankok is nyernek belőle, hiszen egy ilyen rendszerhez való csatlakozással eleget tehetnek a nagyobb vállalatok igényeinek, így azokat nem elveszítik, hanem lojális ügyfeleket teremtenek belőlük. A bankok is nyomon tudják követni a rendszer által az összes ügyfelük akkreditívjét, okmányos beszedvényét és ha szükséges, akkor az okmányokat biztonságosan tudják továbbítani. Mindezek mellett teljesíteni tudják az eUCP által előírt technológiai feltételeket is, anélkül, hogy ehhez bármilyen újabb programot kéne fejleszteniük.
100
Urs Peter Kern - Documentary Business in the Foreign Trade after the eUCP Takes Effect, L/C Monitor, 2002. június
45
I. Bolero International Limited A Bolero rendszert tekinthetjük a nemzetközi kereskedelem jövőjének. Megalapítása óta elismert és ismert rendszer a bankok, nemzetközi fuvarozók és szállítmányozók, biztosítók és a nemzetközi kereskedelemben résztvevő mindegyik fél körében. A rendszer biztosítja a jövő kereskedelméhez szükséges feltételeket, melyek nélkülözhetetlenek a jelen és az jövő vállalatainak és bankjainak, ha azok szeretnének megfelelni a globalizált világ kihívásainak.
Ezeknek
a
kihívásoknak
a
teljesítése
pedig
elengedhetetlen
a
világkereskedelem fejlődéséhez. Nem másról van itt szó, mint a gyorsaságról, biztonságról, megbízhatóságról, kiszámíthatóságról és pontosságról. Ezeknek nem elég külön-külön megfelelni, egyszerre kell mindegyiknek eleget tenni. Ez nem könnyű feladat, de a Bolero ebben segít a nemzetközi kereskedelem résztvevőinek, hogy mindezeket egyszerre érjék el. A Bolero kihasználva az internet fejlődését és terjedését lehetővé tette, hogy a nemzetközi kereskedelemben szükséges okmányokat a felek gyorsan és biztonságosan kapják meg online rendszerükben, ezzel elhagyva a papír formátumot és a hosszas postai utat. A gyorsaság így tehát nem kérdés, hiszen mindenki tudja, hogy egy email továbbítása a világ egyik feléről pont ugyanolyan gyors, mintha a két fél egymás mellett ülne a tárgyalóasztalnál. Így tehát nem kell többet a légipostára várni a papírok beérkezéséhez, vagy a természet viszontagságaitól tartani, hogy a hóvihar miatt nem közlekednek a járatok. Ezzel a pontosság fogalmát is kimerítettük, hiszen ha az okmányok továbbításának ideje lecsökken, akkor azzal a késéseket is drasztikus mértékben csökkenteni lehet. Ez pedig nagyon fontos jelen helyzetben, mert a benyújtott okmányok jelentős százalékában találni hibákat, körül-belül 60-70%-át visszautasítják az első benyújtás alkalmával,101 vagy késve érkeznek meg, ami mindkét félnek kellemetlenségeket okoz. Továbbá a rendszer nagyobb biztonságot nyújt, mint a papíralapú nyomtatványok, hiszen azokat egyszerű sokszorosítani, hamisítani. A Bolero létjogosultságát és szükségességét nemcsak a bankok és vállalatok igazolják, hanem maga a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara is. A korábban már említett 1990-es kiadású INCOTERMS kiadványuk keretein vezették be az elektronikus adatcserét (Electronic Data Interchange - EDI). Ekkor még csak az ICC előrelátását lehetett dicsérni, de kifejezetten ezzel foglalkozó cég akkoriban nem létezett. Erre még kellett pár évet várni, hogy a valóságban és ne csak elméletben létezzen az elektronikus okmányolás. 101
James D. Rosener – Recent developments: Letters of credit transactions
46
Azonban a Bolero olyan nagyfokú sikert és elismertséget szerzett magának az évek alatt, hogy a 2000-es INCOTERMS kiadványban az ICC név szerint megemlíti, mint olyan harmadik felet, aki az elektronikus okmányok továbbításával foglalkozik és a többi ilyen rendszert a Bolerohoz hasonlítja.102
A Bolero International Limited története A Bolero megalakulásának gyökere 1995-ig nyúlik vissza, ötlete pedig egy EU által finanszírozott kutatási kezdeményezés, aminek a célja a nemzetközi kereskedelem papíralapú létezését átalakítani elektronikussá.103 Ezért 1995-ben létrehozták a Bolero Társaságot (Bolero Association),104 melynek feladata volt, hogy az összes papíralapú, nemzetközi kereskedelemben használatos okmányt átalakítsa elektronikus formátummá és egyenértékűvé tegye őket a Bolero rendszerben küldött online üzenetekkel. Ehhez a társaság megalkotta a szükséges jogi formulákat. 1996-ban a SWIFT és a TT Club lehetőséget láttak az ötletben és elhatározták, hogy megalapítják a Bolerot, mint céget egy vegyesvállalat keretein belül, mely támogatja, reklámozza és felépíti a Bolero teljes rendszerét.105 A
SWIFT
(teljes
nevén
The
Society
for
Worldwide
Interbank
Financial
Telecommunication) a bankok számára biztosít biztonságos üzenetközvetítő rendszert, valamint interfész szoftvert. Tagjai a világ 209 országából származnak, számuk meghaladja az 9500-at.106 A belga központú SWIFT célja, hogy a pénzügyi tranzakciókat automatizálja és standardizálja, ezáltal csökkentve ügyfelei költségeit, ugyanakkor pontosságot és biztonságot nyújtva. A 2011. február havi átlagos napi elküldött üzenetek száma megközelíti a 17 millió darabot, míg a napi átlagos pénzforgalom több milliárd amerikai dollár.107 A SWIFT nemcsak tulajdonosa, hanem 2009-ig, 10 éven keresztül, a
102
Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001 103 www.bolero.net 104 www.bolero.net 105 www.bolero.net 106 www.swift.com 107 www.swift.com
47
Bolero rendszer működtetője is volt.108 Saját ügyfelei részére pedig külön hozzáférést fejlesztett ki a Bolero rendszerhez. A másik tulajdonos a TT Club (teljes nevén Through Transport Mutual Insurance Association Ltd.) a nemzetközi szállítmányozók és fuvarozók vezető biztosítója, valamint kapcsolódó szolgáltatásként kockázatkezelést is végeznek. Ügyfeleik között találhatók a legnagyobb hajózási cégek, kikötők és szállítmány rakodó terminálok. A világ 20 országában található irodájuk, ügyfelei száma meghaladja a 800-at, akik 150 országból képviseltetik magukat. A világ konténerállományának 70%-át ők biztosítják több mint 2000 kikötőben és terminálon.109 A két tulajdonos 50-50%-ban birtokolja a Bolero International Ltd.-t, amit 1998-ban alapítottak és 1999. szeptember 27-én kezdte meg működését.110 A Bolero által nyújtott előnyök A rendszer a nemzetközi kereskedelem minden résztvevője számára hordoz valamilyen előnyt. A Bolero rendszerbe belépett bankok megtehetik, hogy a nemzetközi ügyletekkel foglalkozó teljes fizetési rendszerüket átszabják. Ezzel egyszerre tudják növelni likviditásukat és csökkenteni a költségeiket, a kettő együtt pedig növeli
a
nyereségességüket. Az importőröknek segít csökkenteni a raktározásra és az adminisztrációra fordított időt, valamint az adminisztrációs költségeket, úgy, mint a faxolás, postázás, telefonálás. Ezzel egyidejűleg hatékonyabbá teszi a logisztikát és kiszámíthatóvá az ezzel kapcsolatos folyamatokat. Az exportőrnek hasonlóan az importőrökhöz csökkenti a raktározás idejét, az adminisztrációs költségeket illetve az áru fuvarozásával, vámolásával kapcsolatos időt. Pontosabbá és kiszámíthatóbbá teszi az áruk szállításának idejét és menetét. A fuvarozóknak és szállítmányozóknak segít a jobb versenyképességben, és hogy jobban el tudják osztani kapacitásukat, minimalizálják a holt munkát és takarékoskodjanak az üzemanyaggal. 108
www.bolero.net www.ttclub.com 110 Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001 109
48
Továbbá a vámhivataloknak is származik előnyük, időt szabadít fel, mivel a korábbi hosszas várakozás helyett a szükséges okmányokat pár óra alatt elérhetővé teszi számukra. Összefoglalva tehát látható, hogy a külkereskedelem minden résztvevője előnyökhöz jut a Bolero rendszerhez való csatlakozással. Elsősorban mindannyian költséget takarítanak meg, továbbá gyorsabb működést eredményez. Részesülnek a rendszer nyújtotta biztonságból, mely nagyon fontos a csalások kiszűrése miatt. Mindemellett a rendszer használatával kiszámíthatóbbá, megbízhatóbbá és átláthatóbbá tehetik saját működésüket is. Jogbiztonságot is nyújt a rendszer, valamint személyre szabhatóságot. Így minden tag, aki csatlakozik, szabadon alakíthatja a rendszert a saját igényeinek megfelelően. Csatlakozni pedig bárki csatlakozhat, aki kifizeti az éves díjat és elfogadja a Rule Bookban foglalt feltételeket.111 Az éves díj mértéke a bevételtől függ, ehhez adódik még hozzá a tranzakciónkénti díj. A Bolero rendszer működése és szolgáltatásai A Bolero egy szoftver és egy szolgáltatás egybekötve -SaaS (Software as a Service). A rendszer jelentősen megkönnyíti a tagok egymás közötti kommunikációját. Azért is van ekkora sikere a rendszernek, mert ez egy internet alapú szoftver, aminek használatához nem szükséges semmilyen software-t megvásárolni vagy telepíteni, hanem azt az interneten keresztül el lehet érni. A világon tehát a Bolero rendszernek bármelyik tagja, legyen az egy bank vagy egy cég, ugyanazt a felületet látja és annak ugyanazt a verzióját. Nincs szükség újabb verziók megjelenése esetén azt frissíteni, hanem az automatikusan megtörténik. Ez azért nagyon fontos főként a vállaltok szempontjából, mert így sokkal egyszerűbben tudják kezelni a banki kapcsolataikat. Nem szükséges minden egyes bankhoz, akivel kapcsolatban állnak telepíteni annak a felhasználói szoftverét, hanem egy rendszeren belül, egységes felülettel elérhető bármelyik bank. Magyar bankoknál ilyen saját felület például a K&H Banknak a Flexims nevű rendszere.112 Ha a cég több bankkal is kapcsolatban van, akkor ezeket a programokat minden egyes bank esetén fel kell telepíteni. Ezek további költségeket okozhatnak, bár a K&H Flexims szolgáltatása ingyenes, illetve mindegyik másképp működik. Továbbá mivel külön-külön rendszer, ha cég szeretné 111
Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001 112
https://www.kh.hu/publish/kh/hu/vallalat/termekek_szolgaltatasok/kereskedelem_finanszir ozas/flexims.html
49
összesíteni a kintlévőségeit, akkor azt egyesével meg kell nézni a rendszerekben, és mire áttekinti, lehet, hogy kezdheti elölről. A Bolero ezekre is megoldást kínál. Nemcsak egyszerű, biztonságos és standardizált kapcsolatot teremt bankok és ügyfeleik között, hanem a cégeknek és kereskedőnek olyan lehetőséget nyújt, mellyel naprakészen és pontosan tudják figyelemmel követni kintlévőségeiket.
Mindemellett
természetesen
a
multi-bankolás
teljes
menetét
papírmentessé alakítja át, mellyel csökken a félregépelések és a hiányosan kitöltött dokumentumok száma. Illetve az egységesített okmányoknak köszönhetően már nem szükséges alkalmazkodni a különböző bankok eltérő nyomtatványaihoz, hanem elég a kitöltést egyféleképpen megtanulni. Ez lényegesen csökkenti a hibalehetőségek számát, ami benyújtott akkreditívek 50-60%-ának visszautasítását okozza.113 A Bolero eltérő rendszert kínál a banki szektornak és a vállalati szektornak. Mindkettőnek az alapja a Bolero Open4Trade, mely a központi magja a Bolero által nyújtott szolgáltatásoknak. Magában foglalja a központi üzenetküldő platformot (Core Messaging Platform), a teljes körű multi-bank szokványokat (akkreditívek, garanciák, beszedvények) és a törvényes szabálykönyvet (Rule Book). Amennyiben egy vállalat nem tart igényt további szolgáltatásokra, akkor igénybe veheti csak ezt az egyet is. Így a kis-, és középvállalatok számára is elérhető és a megfizethető Bolero rendszer. Természetesen, akinek ennél többre van szüksége, azoknak a Bolero 4Business kiegészítő szolgáltatást kínálja a cég a vállalati szektorban. Itt találhatók meg a multi-bank szolgáltatások, mint az export vagy import akkreditívek, standby hitellevelek. Mindemellett más szolgáltatók ágazat specifikus termékeit is továbbítja, mint a Viveo Trade Finance, ami az árukereskedők számára hasznos. Harmadik kiegészítő szolgáltatásként pedig az úgynevezett in-house, azaz vállalaton belüli, egyéni igényeket hivatott kielégíteni. Bankok és pénzintézetek számára az Open4Trade mellett a Bolero 4Banks elnevezésű szolgáltatást hozta létre, mely hozzáférést nyújt az összes kereskedelmi-pénzügyi folyamathoz, dokumentum megtekintéshez, üzenetkezeléshez. Ennek egy egyszerűbb változata a Bolero Webgateway, ami csak az üzenetközvetítő rendszert nyújtja. Továbbá azoknak a nagy ügyfélkörrel rendelkező bankoknak, amik globálisan is a Bolerot használják az Embedded Bolero Connector elnevezésű automatizált üzenetküldő rendszert fejlesztette ki.
113
www.bolero.net
50
Fentiekből látható, hogy a legfontosabb tevékenysége a cégnek az üzenetek közvetítése, melyet teljes mértékben a digitális aláírás megvalósításával értek el, ezzel biztosítva ügyfeleik számára az aláírás nyújtotta teljes biztonságot. Az akkreditíves felület kialakítása során az ICC által kiadott UCP-t és eUCP-t vették alapul, teljes összhangban azokkal készültek.
Az okmányolás folyamata a Bolero rendszerben A Bolero rendszerben megtalálhatók a legfontosabb okmányok, melyek a külkereskedelmi ügyletekhez elengedhetetlenek. Az okmányok XML formátumba vannak átkonvertálva. Ilyen okmányok többek között, de nem csak a beszedvényekkel és akkreditívvel kapcsolatos okmányok, a fuvarozási okmányok, mint a hajóraklevél és a légi fuvarlevél, a biztosítási kötvény, a származási és minőségi bizonyítvány, kereskedelmi számla és vámszámla. Az okmányokat a Bolero zárt rendszerében tudja közvetíteni a tagjai számára, természetesen mindkét félnek, a fogadónak és a küldőnek is tagnak kell lennie. Így viszont az
ügyletben
résztvevő
összes
felet
egyszerre
tudja
megkeresni.
Okmányos
meghitelezésnél tehát ahelyett, hogy az exportőr a bankot személyesen keresné fel az okmányok átadása miatt, elektronikusan továbbítja azokat. Az okmányok ellenőrzése természetesen ugyanúgy zajlik jelen esetben is, viszont azoknak a továbbküldése már nem postai úton, hanem szintén digitális formátumban történik. Ez pedig jelentősen lerövidíti az okmányolás idejét. A korábbi egy hónapról akár 24 óra alá tudja szorítani az okmányáramlás idejét, ami nagyon tekintélyes összeg megtakarítását eredményez. Gondoljunk csak bele, hogy egy több millió eurós akkreditív esetén az okmányok továbbítása során ''elvesztett'' egy havi kamatveszteség mekkora összeget is tesz ki. Amennyiben azonban mindezt pár nap alatt kézhez kaphatjuk, úgy igen megfontolandó, hogy éljünk-e a Bolero.net nyújtotta szolgáltatásokkal. A Bolero.net jövője A Bolero szolgáltatásait jelenleg Európában (Észak- és Nyugat-Európa), Ázsiában (Japán, Dél-Korea, Katar, Szingapúr és Hong Kong), Ausztráliában és Új-Zélandon, valamint az
51
Egyesült Államokban használják. Banki szektorban az alábbi bankok, de nem kizárólagosan, élnek a Bolero nyújtotta előnyökkel:114 Németország: Deutsche Bank és West LB Finnország: Pohjola és Nordea Spanyolország: Santander Egyesült Államok: Bank of America Japán: Bank of Tokyo – Mitsubishi UFJ Svájc: Credit Suisse, USB, Zürcher Kantonalbank
A Bolero banki ügyfelei országok szerint Forrás: bolero.net
Vállalati szektorban is leginkább a fent említett országokban található cégek képviseltetik magukat. Legfontosabb vállalati ügyfelei a teljesség igénye nélkül a német ThyssenKrupp és a MAN, a finn Nokia, a Konecranes és a StoraEnso. Ebből a listából is látható, hogy kiterjedt hálózattal rendelkező nemzetközi cégek tartoznak ide, akik minden nap több ezer euró értékű árut szállítanak saját leányvállalatuknak vagy partnereiknek. Számukra nagy összegű megtakarítást jelent a Bolero rendszer használata, illetve kinnlevőségeik nyilvántartásában is nagy segítséget nyújt. A Bolerora nagy lehetőségek várnak a jövőben mind a jelenlegi szolgáltatások megtartásával, mind pedig azok más irányú továbbfejlesztésével. Hiszen a mai felgyorsult 114
www.bolero.net
52
világban melyik nemzetközi cég ne élne a Bolero adta lehetőségekkel, vagy melyik bank szeretné elveszíteni ügyfeleit csak azért, mert nem tudja felvenni a lépést a versenytársaival. A Boleronak számos lehetősége van bővíteni ügyfélkörét, mivel jelenleg csak a legfejlettebb országokban használják. Terjeszkedési lehetőségük van a többi EU tagállamban, a fejlettebb ázsiai országokban, Kanadában és Dél-Amerikában. Mindezek mellett hasonló szolgáltatás bevezetésére a belföldi kereskedelemben, minisztériumokban, önkormányzatokban, közigazgatásban is szükség lehet. Hiszen itt is fontos a gyorsaság és pontosság, illetve az adminisztráció tetemes része áll hivatalos dokumentumok továbbításából, kitöltéséből. Ezeket egyszerűen nyomon lehetne követni, illetve biztonsággal küldhetné egyik fél a másiknak a digitális aláírás használatával. Illetve megkönnyítené a benyújtott okmányok nyomon követését, nem lenne szükség a továbbiakban a papírok közötti keresgéléssel, hanem számítógépes rendszerben lehetne tárolni az összes formanyomtatványt, illetve üzenetet. Nagy segítség lenne mind költségmegtakarítási szempontból, mind pedig a folyamatok felgyorsítása szempontjából. Számos területen vehetnék hasznát a Bolero.net-hez hasonló szolgáltatásoknak, amiből a rendszer ügyfelei, illetve azoknak ügyfelei is csak nyertesen kerülhetnek ki.
53
II. @GlobalTrade Corporation A kanadai @GlobalTrade céget 2002-ben alapították115 hasonló céllal, mint a Bolerot. Szinte ugyanolyan szolgáltatásokat kínál és hasonló rendszerrel is működik. A @GlobalTrade importőr, exportőr cégeknek, valamint bankoknak nyújt szolgáltatást az okmányos meghitelezés, standby hitellevél, valamint okmányos beszedés területén. A rendszerhez való hozzáférés szintén internet alapú, telepíteni nem szükséges semmilyen programot, a Bolerohoz hasonlóan szoftver alapú szolgáltatást biztosítanak (SaaS – Sofware as a Service). Az ügyfeleinek az eUCP szabályait kell betartaniuk és a céggel aláírt szerződést, ahhoz, hogy tagok legyenek.116 Míg a Boleronál belépési díjat számolnak fel, ami a vállalat bevételétől függ, illetve amihez még tranzakciónkénti díj is hozzájön, addig a @GlobalTrade-nél csak tranzakciós díj létezik.117 Ügyfelei között tudhatja a finn Metsäliittot, az űrkutatással foglalkozó EADS-t, valamint banki oldalról a HVB bankot, az UniCredit csoport tagját.118 Szolgáltatások Szolgáltatási körébe tehát a fent említett fizetési módok online rendszerét nyújtja, valamint az eUCP alkalmazásával, használatával kapcsolatos konzultációt és a Bolero mintájára a tagok közötti üzenetküldő rendszert tesz lehetővé. Továbbá a vállalatok nyilvántarthatják kintlévőségeiket és követeléseiket, ezáltal naprakészek lehetnek a pénzügyi helyzetükkel. Mindezek által a @GlobalTrade ugyanazokat az előnyöket nyújtja, mint amiket a Bolero a saját ügyfeleinek, sőt a Bolerohoz képest nem csak elektronikus okmányolással foglalkozik, hanem a hagyományos papíralapúval is.119 A vállalatok először is biztonságosan kezelhetik pénzügyiket, mely a @GlobalTrade Ucon elnevezésű üzenetközvetítő rendszerrel válik lehetővé, a bankok pedig emellett a Dynamic Message Converter (DMC) nevű rendszert is használhatják. A DMC rugalmasan használható a már meglévő üzenetrendszerrel kombinálva, vagy pedig azt egymagában 115
www.globaltradecorp.com Urs Peter Kern - Documentary Business in the Foreign Trade after the eUCP Takes Effect, L/C Monitor, 2002. június 117 Urs Peter Kern - Documentary Business in the Foreign Trade after the eUCP Takes Effect, L/C Monitor, 2002. június 118 www.globaltradecorp.com 119 Urs Peter Kern - Documentary Business in the Foreign Trade after the eUCP Takes Effect, L/C Monitor, 2002. június 116
54
használva. Kombinálja, és egyszerre lehetővé teszi többféle biztonságos üzenetkódoló rendszer használatát, mint a SWIFT, a DTA és az XML. Ezáltal az ilyen típusú üzenteket egyszerűen tudja kódolni, valamint azokat hitelesíteni is tudja, mivel megvan hozzá a megfelelő hozzáférési kulcsa. Ezek mellett kifejezetten a Bolero által kifejlesztett XML üzeneteket is tudja kezelni. A DMC rendszerrel az üzenetek nyomon követhetők, megkönnyíti azok számontartását. További előnye, hogy csökkenti a hibás dokumentumok számát, csökkenti a működési kockázatot és a kintlévőségeket gyorsabban készpénzre lehet váltani.120 A
DMC
egy
funkcionál,
úgynevezett
amihez
„csillag
Master
Recordként
alakzatban”
(Star
Architecture) kapcsolódnak más üzenetrendszerek. A Master Record alapja szintén XML, de megkönnyíti más típusú üzenetek kezelését, küldését és fogadását. Ezáltal csökkenti a hibásan benyújtott okmányok számát, biztonságot nyújt a használóknak és csökkenti Star Architecture Forrás: globaltradecorp.com
a költségeket. Az üzenetküldés mellett elérhetőek az export-import akkreditívek, okmányos beszedvények és standby
hitellevelek is. Az akkreditívek az eUCP-vel és a UCP 600-zal teljes összhangban készültek. Lényegében ugyanazokat az előnyöket nyújtják, mint amit a Bolero. Az okmányok benyújtásának rövidebb idejét, az akkreditívben történt változtatások gyorsabb kivitelezését, kevesebb hibásan kitöltött okmányt, illetve az akkreditívek nyomon követését a teljes folyamaton keresztül.
120
www.globaltradecorp.com
55
III. TradeCard Incorportion A TradeCardot 1994-ben alapították,121 de a két előző céggel ellentétben nem elsősorban a multi-bankolásra van szakosodva. Sokkal inkább alternatív megoldást nyújt az ellátási lánc olajozott működéséhez. Összekapcsolja az áru elkészítésében és terjesztésében részt vevő összes felet, egészen az alapanyagok beszerzésétől az eladásig. Automatizálja az egész folyamatot és annak minden egyes részletéről tájékoztatást küld azoknak, akiknek tudniuk kell róla. Ha kész van egy munkafolyamat, akkor arról is tájékoztatást küld, ha pedig az áru kihajózik, akkor arról is, így időben értesülhetünk róla, hogy az áru időben elindult-e vagy sem, kell-e késéssel számolni. Ezek alapján optimalizálhatjuk a termelést és akár az is kiderülhet, hogy mely munkafolyamatok miatt csúszik el a termelés, hol kell nagyobb hangsúlyt fektetni a fejlesztésre, hol lehet időt nyerni. Hatalmas segítség ez egy világméretű vállalatnak, hogy pontosan tudja, hogy áll a beszerzés, merre tart a szállítmány, kipakolták-e vagy még csak most fog indulni. Így egyszerűen lehet számolni azzal is, ha B-tervet kell készíteni, mert esetleg kifogy az áru – bár a rendszer pont az ilyen eseteket igyekszik kiszűrni és megszüntetni. A cég célja, hogy a kereskedelmi láncolatban résztvevő összes szereplő a rendszer tagja legyen, ezáltal pedig a teljes logisztikai folyamatot olajozottan működtesse egyetlen rendszeren keresztül. 122 Az előző 2 céghez hasonlóan tartozik hozzá egy levelezőrendszer, mellyel a faxolás, a külön emailezés, a telefonálás is megszűnik, ahogy minden egyéb papíralapú dokumentum léte is. A rendszer ugyanakkor kalendáriumként is működik, mindig a megfelelő időben értesíti a megfelelő személyt vagy csoportot a teendőkről, ezzel is kiküszöbölve az akadozott működést. Idő előtt szól, ha az árunak ki kell hajóznia, vagy meg kell érkeznie, hogy a következő lépéseket időben meg lehessen tenni. Ezek mellett a rendszer a fuvarozás során összegyűjti az összes szükséges papírt a megfelelő szervektől, és azokat összegyűjtve tárolja, és amikor szükséges a rendszer automatikusan összehasonlítja az egy megrendelésre vonatkozó összes okmányt.123 Ezzel ellenőrzi, hogy a szállítás rendben zajlott-e, minden az adásvételi szerződésnek megfelelően zajlott-e. Ha hibát észlel, akkor visszaküldi az okmányt a megfelelő szervnek javítás céljából, illetve a felek között lehetőségét biztosít az eltérések tisztázására email formájában. A kifizetésre ezek után kerül csak sor, ha az okmányokkal minden rendben találtatott, akkor a rendszer üzenetet 121
www.tradecard.com www.tradecard.com 123 www.tradecard.com 122
56
küld a megfelelő banknak, hogy a kifizetés megtörténjen, megadja a kedvezményezett adatait és számlaszámát, valamint a kifizetésre kerülő összeget. Ez a rendszer tehát, bár nagyon hasonlít az előző kettőre, mégsem teljesen ugyanaz. Jelentős eltérés, hogy nem okmányos meghitelezés keretén belül történik meg a kifizetés, habár arra eléggé hasonlít. De ebben az esetben nem nyitnak a banknál akkreditívet, ez sokkal inkább hasonlít a nyitvaszállításra. Habár a folyamat állandó ellenőrzés alatt áll, kevesebb biztonságot ad az eladónak. Ugyanakkor a már jól bevált beszállítókkal való kapcsolatot nagyban javítja, ami nem csak a kommunikációban mutatkozik meg, hanem annak révén a cég teljesítménye is javulni fog. Csökkenni fognak a beszerzési árak, gyorsabb lesz a logisztikai folyamat, a cég különböző részei összehangoltabban és egy cél által vezérelve fognak együtt dolgozni. Mindezen előnyöket pedig a cég a saját vásárlói felé is tudja közvetíteni, így csökkentve az árakat és a termékáramlást folyamatossá téve, úgy mond egy nem Just-in-time rendszerben működő cégnek is lehetősége van egy ahhoz hasonló rendszer kialakításához.
Ügynökök Helyi irodák
Nyersanyag
Fuvarozók
Globális elosztási hálózat
Bankok
Vizsgálók
Kiskereskedő
Gyártó
Vámhivatal
Globális elosztási hálózat Forrás: tradecard.com
57
Összefoglalás Úgy gondolom, hogy a bemutatott cégnek és módszereknek tekintélyes szerepük van a jövő
külkereskedelmében.
Sokan
vitatják,
hogy
van-e
jövője
az
okmányos
meghitelezésnek, mivel jelenleg a nemzetközi kereskedelmi ügyletek mintegy alig 15%-át bonyolítják akkreditíves fizetés keretében.124 Én úgy vélem, hogy a jelenlegi fejlesztések mellett mindenképpen van jövője az akkreditívnek. Ezt egyrészt maga az akkreditív alaptulajdonsága okozza, azaz, hogy a legbiztonságosabb fizetési mód. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a hagyományos, papíralapú benyújtás már nem juttatja akkora előnyhöz a kereskedelmi feleket. Túl lassú az ügyintézése, az okmányok megfelelési követelménye nagyon magas, emiatt a hibaszázalék is jelentős. A cégek nem engedhetik meg maguknak, hogy ilyen hibák miatt ne kerüljön kifizetésre az összeg, illetve azt sem, hogy adott esetben egy hónapot kelljen várniuk a kifizetésre a szállítás után. Mindezek miatt szerintem az eUCP-nek hatalmas jövő van, rengeteg lehetőség nyílik általa a résztvevők számára, melyekkel szerintem mindenképpen élniük kell. Most már adott a technológiai infrastruktúra, mely az elmúlt évek alatt került kialakításra. Bár továbbra is új és ismeretlen még az ezzel foglalkozók körében is, az elkövetkező 10-15 évben véleményem szerint jelentős növekedés várható az elektronikusan benyújtható akkreditívek számában. Mindezt azért gondolom így, mert az erre szakosodott multi-bank rendszerek nagy számban kezdenek megjelenni a piacon és egyre több vállalat kezdi felismerni a lehetőséget mind az eUCP-ben, mind pedig a multi-bank rendszerekben. Az eUCP még rengeteg változáson mehet keresztül az elkövetkező években, igazodva felhasználóinak igényeihez. Rengeteg lehetőség van benne, leginkább a technológiai semlegessége miatt, mely szerint bármilyen formátumú okmány eleget tehet az akkreditívnek. Sokkal időtakarékosabb az irodából intézni az okmányos meghitelezést pár kattintással, mellyel pár perc alatt akár egyszerre több akkreditívhez szükséges okmányt is elküldhetünk. Ezzel nem csak időt és pénzt lehet megtakarítani, de a multi-bank rendszereknek köszönhetően a cég pénzügyei átláthatóakká válnak, és minden szükséges információt egy helyen meg is lehet találni, naprakészen. Azt hiszem, hogy ilyen lehetőséget egyetlen nemzetközi kereskedelmi vállalat sem hagyhat ki, mert azzal lemarad a versenytársaihoz képest, és megeshet, hogy szerződéstől esik el, mert nem tudja használni az elektronikus okmánybenyújtást. 124
www.misys.com/cds-portlets/digitalAssets/5/3075_2009_06_26_-_baft_news__Olivier_Berthier_opinion_article.pdf
58
Mindezeket összefoglalva én úgy vélem, hogy az eUCP a jövő okmányos meghitelezése, mely felváltja a hagyományos, papíralapú akkreditívet. Amelyik cég a jövőben is szeretne a piacon szerepelni, annak kötelessége ismernie és használnia az elektronikus okmánybenyújtást legyen szó akár a legkisebb exportcégről vagy a legnagyobb nemzetközi vállalatig. Aki kimarad, az lemarad.
59
Irodalomjegyzék Magyar forrás: Gellért Andor – Digitális pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 2001 Gellért Andor – Elektronika a pénzvilágban - Az eUCP, Bank & Tőzsde, 2002. augusztus 2. Gellért Andor – Külgazdasági pénzügyek, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993 Mikolay Lászlóné – Gyakorlati külkereskedelem, Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest, 2005 Tóth Zsuzsanna – Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szabályozás fejlődése, különös tekintettel a UCP jelenlegi revíziórája, Magyar Jog, 2006. 9. szám ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 500, 1994 ICC Kiadvány – Az okmányos meghitelezésre vonatkozó egységes szabályok és szokványok - UCP 600, 2007 Digitális aláírás – Ugrásra készen, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 1. szám Sütő Georgina – Az elektronikus aláírásról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám Dr. Csabai Marianna, Dr. Kovács Zsófi – Vélemény az elektronikus aláírás jogi szabályozásáról, Pénz a hálón, Bank & Tőzsde kiadvány, 2001. 2. szám Külföldi forrás: ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits and Supplement to UCP 500 for electronic presentation (eUCP) Version 1.0, ICC Publication No. 500/2, 2002 Edition ICC Uniform Customs and Practice for Documentary Credits, ICC Publication No. 600, 2007 Edition Insights into UCP 600 Collected Articles from DCI 2003 to 2008 Edited by Ron Katz ICC Publication No. 682, 2008 Edition Dan Taylor – The Complete UCP, ICC Publication No. 683, 2008 Edition
60
Unpublished Opinions of the ICC Banking Commission, 1995-2004 ICC Publication No. 660, 2005 Edition James E. Byrne, Dan Taylor – ICC Guide to the eUCP – Understanding the electronic supplement to the UCP 500, ICC Publication No. 639, 2002 Edition Walter Baker, John F. Dolan – Users’ Handbook for Documentary Credits under UCP 600, ICC Publication No. 694, 2008 Edition Jacob Katsman – What has changed in the last ten years, DCInsight, 2009. októberdecember Peter Tseng – LCs issued subject to the eUCP are not a day to day business process yet..., Documentary Credit World, 2005. július-augusztus Dr Alan Davidson – Electronic records in letters of credit Olivier Berthier – Bank-to-Corporate relationships – Can technology offer a clearer perspective?, Bankers' Assosiation for Finance and Trade, 2009. nyár Legal Issues – Entering the digital age with eUCP Urs Peter Kern - Documentary Business in the Foreign Trade after the eUCP Takes Effect, L/C Monitor, 2002. június eUCP Watch – Are the banks ready?, L/C Monitor, 2002. április eUCP Watch – HVB, Bolero, CGE&Y, eUCP Q&A, L/C Monitor, 2002. május HVB to offer electronic pre-checking of documents, L/C Monitor, 2004. november/december A Time For Realism In Electronic Trade - Documentary Credits Insight, 2002. november Following The Paper Trail - Trade & Forfaiting, 2003. február James D. Rosener – Recent developments: Letters of credit transactions, 2005. július 14. Internetes forrás: www.iccwbo.org – 2011. április 02. www.bolero.net www.iccbooks.com www.icc.co.hu – Az üzleti világ budapesti nyilatkozata, Budapest, 2000. május 3-5. www.swift.com www.ttclub.com
61
www.szakdolgozat.hu/documents/nyelv2.pdf
–
Nyelvhelyességi
útmutató
(nemcsak) diplomázóknak www.globaltradecorp.com www.globaltradecorp.com/DCinsight_Jacob.pdf www.kh.hu www.misys.com/cds-portlets/digitalAssets/5/3075_2009_06_26_-_baft_news__Olivier_Berthier_opinion_article.pdf eximbills-technologies.com/images/Draft%20DCW%20ChinaSystems.pdf www.uncitral.org/pdf/english/colloquia/EC/UNCITRAL-paper_Feb2011-AlanDavidson.pdf www.tfreview.com/xq/asp/txtSearch.Legal+Issues/exactphrase.1/sid.0/articleid.A0 577578-E94C-41E6-B791-71CF912AC0FA/qx/display.htm www.besttradesolution.com/forum www.globaltradecorp.com/archives/media_urs.htm www.globaltradecorp.com/archives/media_eucp1.htm www.globaltradecorp.com/archives/media_eucp2.htm www.globaltradecorp.com/archives/lcm04hvb.pdf www.globaltradecorp.com/archives/dci_interview.pdf www.globaltradecorp.com/archives/ptrade_high.pdf www.formaweb.an.camcom.it/iniziativearchivio/corsi/001/eucp%20faqs_abnamro. pdf www.misys.com/cds-portlets/digitalAssets/5/3075_2009_06_26_-_baft_news__Olivier_Berthier_opinion_article.pdf http://www.pepperlaw.com/pdfs/RosenerJ_071505.pdf www.tradecard.com
62