Az ergonómia fejlődésének főbb állomásai. Az ergonómiai szempontú tervezés alapkövetelményei. Dr. Szabó Gyula

Az ergonómia fejlődésének főbb állomásai. Az ergonómiai szempontú tervezés alapkövetelményei Dr. Szabó Gyula

Az ergonómia fejlődése (1945-1960) • „Fogantyúk és skálák” ergonómiája

 klasszikus ergonómia: ember-gép interfész (antropometria, szenzomotoros kompatibilitás)  háborús tapasztalatok alapján kutatás (amerikai légierő, haditengerészet)  kutatás  adatbázis (haditechnika, űrkutatás)  egyéb területek: közlekedés, távközlés, ipar  ergonómiai laboratóriumok

Az ergonómia fejlődése - Hatvanas évek • Rendszerergonómia - az ergonómia kiterjedt ipari alkalmazása  rendszerelméleti megközelítés: ember - gép környezet (EGR) rendszer optimalizálása  munkakörnyezet humanizálása ⇔ termelési rendszerek működési hatékonyságának növelése  erős munkavállalói érdekképviselet, társadalmi „megegyezés”, jogi keretek: az első törvény (The Work Environment Act-1977) Svédország

Fogalmak és meghatározások • Rendszer: a kölcsönható elemek ("rendszerelemek ") olyan kombinációja, mely egy vagy több meghatározott cél elérésére szerveződött. A rendszer olyan termékekből, berendezések, szolgáltatások és személyek állhat (pl. oktatási rendszer). • Munka-rendszer: egy vagy több munkavállalót és munkaeszközt tartalmazó rendszer, melyek együttműködése a munkafeladatok által megkövetelt feltételek szerint, a munkatérben, a munkakörnyezetben valósítja meg a rendszer feladatait. • Környezet: egy vagy több személyt körbevevő fizikai, kémiai, biológiai, szervezeti, társadalmi és kulturális tényezők.

Ember - gép - környezet modell munkatárs

szervezet

csoport Szociális környezet Fizikai környezet

levegőtisztaság megvilágítás zaj, rezgés

higiénés környezet

klíma tényezők létesítményi környezet

Munkakörnyezet

információ felvétel

feldolgozás

cselekvés, kivitelezés

Ember jelzőelem anyag energia információ

kezelő elem gépi

Munkatárgy

termék

műveletek

Munkaeszköz

Ember – Gép - Környezet rendszer modellje KÖRNYEZET Ember-Gép rendszer Társadalom

Emberi alrendszer Motivációs és emocion ális jellemzők

Szervezet

Társas környezet Csoport

Munkatárs

Gépi alrendszer

Épített környezet Zaj

Motivációs és emocionális követelmények

Kognitív jellemzők

Kognitív követelmények

Perceptuális jellemzők

Perceptuális követelmények

Élettani jellemzők

Élettani követelmények

Testméretek

Eszközök méretei, távolságai

Kezelői felület (User interface)

Higiénia

Fizikai környezet

Rezgés

Klíma Világítás

Példa az ember – gép – környezet modellre

Ember

Bemenet

Peccepció (érzékelés)

Információ

Megjelenítők

Központi idegrendszer

Feladat

Működési elemek

Effektorok

Akció

Beavatkozó szervek

Térbeli környezet (pl. munkahely) Fizikai környezet Szervezeti környezet Szociális és kulturális környezet

Gép

Kimenet

A rendszer • A legegyszerűbb formájában a rendszer egy ember és legalább egy másik elem (ember, gép vagy környezet) egy adott környezetben lévő kölcsönhatásából áll. • Összetettebb rendszerek esetében megjelennek további elemek (pl. emberek, gépek vagy berendezések). • A rendszerek különböző kontextusban fordulnak elő, például a munka, a közélet, a szabadidő stb., és ennek megfelelően kapják elnevezésüket, pl. munkarendszer.

Ember-Gép Rendszerek alrendszerei Az EGR-nek mindig van • egy emberi alrendszere, • egy technikai alrendszere, • egy "ember-gép felülete”. Ezek az alrendszerek szükség szerint további elemekre bonthatók.

Az emberi alrendszer • Így az emberi alrendszer például az elemzés céljától függően felbontható  antropometriai,  fiziológiai,  érzékszervi,  kognitív,  emocionális,  stb. • alrendszerekre, amelyeknek tetszés szerinti mélységű és részletezettségű további felbontása végezhető el.

A technikai alrendszer A technikai alrendszer igen sokféle lehet. Egészen más kölcsönhatásrendszere van például a technikai alrendszernek egy  repülőgépet vezető pilóta,  egy atomerőművi operátor,  egy CAD használó tervező mérnök,  egy banki ügyintéző,  egy banki rendszergazda,  egy ATM ügyfél,  vagy egy teniszező esetében.

Ergonómia a munkahelyeken • Az ergonómia munkahelyi alkalmazásának célja:  A dolgozók egészségének és testi épségének védelme.  A munkavégzés hatékonyságának növelése, úgy hogy a dolgozó fiziológiai és pszichés „ráfordítása” megadott határértékek között maradjon.  A dolgozók elégedettségének növelése és közérzetének (munkahelyi komfortjának) javítása.  A munkavégzés keretein belül lehetőség biztosítása a fejlődésre (készségek, személyiség, társas kapcsolatok stb.)

Az ergonómia fejlődése - Hetvenes évek I. • Termékergonómia - Ergonómia „a munka világán kívül”  Réteg-specifikus megoldások - nem az átlagember igényeit veszi alapul  Kiéleződött piaci helyzet  a fogyasztói igények feltárása, befolyásolása (igény teremtés és diktálás)  az azonos műszaki színvonal és hasonló ár miatt a vásárló a termék által (számára!) nyújtott „plusz” alapján dönt (ergonómia&design „hozzáadott érték” (added value) profitnövelés  Az ergonómia alkalmazásának expanziója: lakás, iskola, közlekedés, sport, hobbi, rehabilitáció stb.



A termék-ergonómia főbb területei

Termék ergonómiai minõsége

Különleges felhasználók

Dokumentáció és csomagolás

Szerelhetõség és karbantarthatóság

Kezelhetõség

Termék méretek

Ergonómia alkalmazásának módja

Felhasználói kör Termékbiztonság Termékhasználat