Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
BELÜGYMINISZTER BM/12405/2013
A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(7) rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült: 2013. szeptember 6-án
ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Budapest, 2013. szeptember
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
2 E G Y E Z T E T É S I
L A P
1. Az egyeztetés alapadatai honlapon történő közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény
egyetért
nem ért egyet
nem adott észrevételt
észrevétele maradt fenn
KIM HM KüM EMMI NFM NGM VM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
3 V E Z E T Ő I
Ö S S Z E F O G L A L Ó
1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés célja elsősorban a temetőkről és temetkezésről szóló törvény (a továbbiakban: Ttv.) módosításával bevezetett új jogintézmény, a szociális temetés részletszabályainak meghatározása. Ezen túl a Ttv. és a tenetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi LIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rend.) megalkotása, hatálybalépése, valamint a korábbi módosítások óta eltelt időben több olyan probléma mutatkozott a gyakorlatában, mely indokolja a Korm. rendelet módosítását. 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai 1.2.1. A szociális temetés bevezetésével kapcsolatban: Az új szabályozás szerint köztemető fenntartója minden köztemetőben – Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt temetőben – köteles külön parcellát kijelölni a koporsós illetve urnás szociális temetési helyek számára. Települési önkormányzat a köztemető fenntartásáról más tulajdonossal – adott esetben egyházzal – történt megállapodás útján is gondoskodhat. Ennek megfelelően tehát előfordulhat, hogy amennyiben az egyházi tulajdonú temető köztemetőként működik, a szociális parcella létesítése ebben a temetőben is kötelezővé válik. Azokon a településeken, ahol az önkormányzat saját tulajdonú temetővel rendelkezik, az egyházi temetőkre a szociális parcella kialakításának kötelezettsége nem vonatkozik. A szociális parcellákban a sírhely első alkalommal történő megváltása az eltemettető számára ingyenes. Ezekre a parcellákra a temetőszabályzat egységes kialakítást határoz meg. A temetéshez az állam által biztosított kellékeket (koporsó, urna, sírjel) használja fel az eltemettető, ezeket várhatóan a büntetés-végrehajtási intézetek állítják elő és szállítják a helyszínre. A szociális temetést az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzat megkeresését követő 5 napon belül az eltemettetésre kötelezett kérheti az önkormányzattól. A szociális temetés során az eltemettető vállalja azt, hogy ő maga vagy az általa felkért személy a temetés során személyesen közreműködik. Az önkormányzat gondoskodik a temetési hely biztosításáról, a holttest szállításának, – a hozzátartozó igényének megfelelően – hamvasztásának, temetési kellékek biztosításának megszervezéséről. A halottszállítás tekintetében szociális temetés esetén a temetőn belüli szállítás jármű igénybevétele nélkül történik. A temetőn kívüli szállításra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) pályázatot ír ki, és a pályázaton nyertes szolgáltatóval szerződést köt. A hatósági áron történő szállítás költségét az OEP viseli. Az elhunyt egészségügyi intézményben történő hűtésének költségét – a hatósági és igazságügyi boncolás eseteit kivéve – szociális temetéseknél az OEP viseli, a holttest temetőben történő hűtésének költsége a temető tulajdonosát, hamvasztóüzem esetén annak tulajdonosát terheli.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
4 A költségek csökkentése érdekében a tervezet meghatározza a szociális és köztemetés esetén a hamvasztási díj legmagasabb összegét, valamint a hűtés hatósági árát is. 1.2.2. A Korm. rendelet egyéb módosításaival kapcsolatban A módosítás előírja az új temetők területén belül létesítendő fásított terület nagyságát, meghatározza a temetői boncoló-helyiségcsoportokra vonatkozó előírásokat, de kiveszi azokat a kötelezően létesítendő temetői infrastruktúra köréből, pontosítja a sírboltokra (kriptákra), urnafülkékre, urnasírboltokra vonatkozó szabályokat. Kezeli a korai és középidős korban elhalt magzatok temetésének körülményeit. A módosítás kitér a sírhelyekkel, sírjelekkel kapcsolatosan felmerült problémák megoldására: eszközt biztosít a temetőüzemeltetőknek a temetőszabályzatnak nem megfelelő sírjelek megszüntetésére, rendezi a kiürített sírhelyek megváltási díj visszatérítésének szabályait, egyszerűsíti a lezárt temetők, parcellák újbóli használatbavételének szabályait. Pontosítja a temetőszabályzat tartalmát. Megadja a lehetőséget a temetőn belül kialakított, szakmai feltételeknek megfelelő boncolóhelyiség-csoportokban a halottkonzerválás elvégzésére. Pontosítja a közköltségen történő temetés és a hatósági sírnyitás esetén a hozzátartozó értesítésének felelősét, és a temetkezési szolgáltatók számára kötelezővé teszi a hamvasztóüzemek árairól történő átfogó tájékoztatást. A temetkezési tevékenység során csökkenti az egészségügyi kockázatot azzal, hogy a fertőző betegségben elhunytak maradványainak esetében színében megkülönböztetett azonosító űrlap (lábcédula) használatát vezet be, amely fokozottan felhívja a figyelmet a fertőzésveszélyre. A sírnyitás kapcsán egyszerűsödik az eljárás, mivel csak 15 éven belül szükséges a halottvizsgálati bizonyítvány az engedély kiadásához. A jogszabály hatálybalépése óta eltelt időben jelentkezett infláció indokolja, hogy a temetkezési szolgáltatókra vonatkozó vagyoni biztosíték mértéke emelésre kerüljön. A temetőüzemeltetők a gyakorlatban az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltatást is ellátnak. A módosítás erősíti azt a szándékot, hogy a temetőüzemeltetők más szolgáltatókkal egyenlő elbánásban részesüljenek. A jogszabály hatálybalépését követően a temetkezési szolgáltatást ellenőrzése a székhely szerint illetékes megyei kormányhivatalok járási hivatalaitól a telephely szerint illetékes hivatalokhoz kerül át.
1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A Korm. rendelet módosításának elfogadásával közfeladat nem változik, a szociális temetés jogintézményét a Ttv. módosítása vezeti be. 2. Az igénybe vett eszközök
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
5 2.1. Jogalkotás A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása 2.2. Egyéb intézkedés: Egyéb intézkedést nem igényel. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának az állam újraépítésére vonatkozó célkitűzéseivel. („A Nemzeti Ügyek Kormánya ezért helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja. A bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli.”) 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány február 26-ai ülésén elfogadta a halállal kapcsolatosan az állampolgárokat érintő költségekről és azok csökkentéséről szóló jelentést. Az elfogadott jelentésnek megfelelőn előkészített jogszabály-módosítási javaslatokat a Kormány 2013. május 15-én tárgyalta a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról, valamint a szociális temetésről szóló egyes jogszabályok módosításáról és megalkotásáról szóló elterjesztésben. Az előterjesztésben szereplő törvényi szintű szabályozás halottvizsgálathoz és a halottakkal kapcsolatos eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseit az Országgyűlés az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvénnyel fogadta el. A szociális temetés bevezetésével, valamint a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosításával összefüggő rendelkezéseket a T/11212. törvényjavaslat tartalmazza, amelynek zárószavazására várhatóan 2013. szeptember 9-én kerül sor. A közigazgatási államtitkári értekezlet 2013. június 13-án megtárgyalta és elfogadta a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló Korm. rendeletről szóló előterjesztést és elrendelte a Korm. rendelet két ülés közötti kihirdetését. A kihirdetésre még nem került sor. 5. Európai uniós vagy egyéb nemzetközi kapcsolódások A temetkezési szolgáltatás a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: Szolg. irányelv) hatálya alá tartozik. A tervezet két rendelkezése (a szociális és köztemetésekhez kapcsolódóan a hamvasztóüzemeket megillető hamvasztási díj, valamint a szociális temetés igénybevételekor a halotthűtés díjának meghatározása) a Szolg. irányelv 15. cikk (2) bekezdés g) pontja szerinti korlátozó követelménynek (rögzített díjtételek). A Szolg. irányelv 15. cikk (7) bekezdése alapján a tagállamok minden, a 15. cikk (2) bekezdése szerinti új követelményről értesítik az Európai Bizottságot (ún. szolgáltatási notifikáció).
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
6 Az irányelv értelmében a tervezet elfogadása előtt kezdeményezni kell a notifikációs eljárást, és a jogszabály az eljárás kezdeményezésétől számított három hónapnál korábban nem léphet hatályba. A hatósági ár meghatározása miatt a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentési kötelezettségről szóló 341/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján a 3 hónapos várakozási idővel az Európai Bizottságnak történő bejelentésnek a Kormány döntését megelőzően kell megtörténnie. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Országgyűlési tárgyalást nem igényel. 7. Társadalmi egyeztetés: Társadalmi egyeztetése a honlapon történő közzététellel történik. 8. Vitás kérdések
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
7 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató 3. Fő üzenet (4-5 mondat)
igen/nem igen/nem igen/nem
Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv:
Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2013. szeptember „…”
Dr. Pintér Sándor
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
8 H AT Á R O Z AT I
J AVA S L AT
A Kormány megtárgyalta és elfogadta a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1. mellékletét képező tervezetnek a Magyar Közlönyben történő közzétételét.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
9 Melléklet a BM/12405/2013. előterjesztéshez
A Kormány …/2013. (…) Korm. rendelete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdésében, a 11. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § w) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) Új temetőt létesíteni vagy meglévőt bővíteni a helyi építési szabályzatban, - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - kijelölt helyen lehet. (2a) Amennyiben szociális parcella kijelölése miatt szükséges új temető létesítése, vagy meglévő temető bővítése, akkor az annak érdekében történő településrendezési eszköz készítésének vagy módosításának egyeztetése és elfogadása a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tárgyalásos eljárás szerint történhet. (3) A helykijelölés és a fásított terület meghatározása során figyelemmel kell lenni a temetővel, temetési hellyel szomszédos beépített vagy beépítésre szánt terület használóinak méltányolható érdekeire is.” 2. § A Vhr. 2. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Új vagy újra megnyitott temető telekhatárán belül 10 m széles, fásított területet kell kialakítani. E követelményt működő temető bővítési területére, új parcella megnyitására, valamint lezárt parcella temetésre történő újra megnyitása esetén is alkalmazni kell.”
3. §
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
10 A Vhr. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A temető tulajdonosa a lezárt temető vagy temetőrész átalakításával a településrendezési eszközök előírásainak megfelelően kegyeleti parkot hozhat létre.” 4. § A Vhr. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A sírbolt (kripta) koporsó elhelyezését biztosító, terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményrészből álló temetési hely. A sírbolt méretét a befogadott koporsók száma határozza meg. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa (üzemeltetője) jelöli ki. Sírbolt az építésügyi hatósági tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben, az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.” 5. § Vhr. 12. § (1 ) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Hamvasztásos temetés esetén az urnába helyezett hamvak temetési helye lehet urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt. Az urna koporsós temetési helyre is temethető. (2) Az urnafülke föld feletti építményrészből, az urnasírbolt terepszint alatti és feletti, vagy kizárólag terepszint alatti vagy feletti építményrészből álló, hamvakat tartalmazó, urnák elhelyezésére épített temetési hely. Az urnafülke magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja. Urnasírbolt építésügyi hatósági tevékenységekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben, az építésügyi hatóság engedélye nélkül építhető.” 6. § A Vhr. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A sírjel nem foglalhat el a szabályzatban meghatározott temetési helynél nagyobb területet, magasságát a helyi építési szabályzat korlátozhatja.” 7. § A Vhr. a következő alcímmel egészül ki: „A szociális temetés 17/A. §
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
11 (1) A temetőben – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a temető fenntartója külön parcellát, temetési helyet jelöl ki a szociális temetés céljára felhasználható urnás és koporsós temetési helyek számára. (2) Budapest közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzat határozza meg, hogy mely temetőkben kerüljön sor szociális parcella, temetési hely kijelölésére. (3) Hősi temetőben nem kerül sor szociális parcella, temetési hely kijelölésére. (4) A szociális temetési helyek mentesülnek az első sírhelymegváltási díj alól. (5) Földbetemetés esetén szociális temetési helyekre vonatkozóan a temetőszabályzat egységes hantméretet vagy hant nélküli parcellát határoz meg. A szociális parcellákban a sír megjelölésére csak az állam által biztosított sírjel használható. (6) A szociális temetéshez szükséges koporsó, urna, sírjel a temetés helyszínére történő szállításáról az állam gondoskodik.
17/B. § (1) A szociális temetés az eltemettető választása szerint koporsós vagy hamvasztásos temetés lehet. (2) Az önkormányzat a haláleset tényéről és az elhunyt ismert adatairól történt értesítést követően haladéktalanul megkeresi az eltemettetésre kötelezett hozzátartozót. Az eltemettetésre kötelezett az önkormányzat megkeresésétől számított 5 napon belül, írásban benyújtott kérelemmel igényelheti az önkormányzattól a szociális temetést. (3) A szociális temetési hely biztosításáról, a szociális temetés iránti igény bejelentését követően a holttest szállításának, a hamvasztásának, és az urna vagy koporsó szállításának megszervezéséről az önkormányzat a szociális temetés igénylését követő 1 napon belül gondoskodik. (4) A szociális temetéshez kapcsolódó, temetőn kívüli szállítási feladat ellátására az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) pályázatot ír ki és a pályázaton nyertes szolgáltatóval szerződést köt. (5) Szociális és közköltségen történő temetés esetén a haláleset helye, a boncolás helyszíne, a hamvasztóüzem és a temető, temetkezési emlékhely között történő halottszállításért utanként, elhunytanként közigazgatási határon belül legfeljebb 8400 Ft, közigazgatási határon túli esetben legfeljebb 12 600 Ft szállítási díj illeti meg a halottszállítást végző szolgáltatót. A hamvak hamvasztóüzemből temetőbe, temetkezési emlékhelyre történő szállítása esetén legfeljebb 2400 Ft illeti meg a szolgáltatót.
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
12 (6) E rendelet alkalmazásában a halottszállításért felszámítható szállítási díj tartalmazza a szállítójármű telephelyről ki- és visszaállásának, a holttest szállítójárműbe történő behelyezésének- és kivételének, valamint szállítás alatti hűtésének díját is. (7) A szociális temetés igénylését megelőzően történt szállítás esetében a holttest temetőbe vagy hamvasztóüzembe történő szállításának költségét a hatósági ár erejéig az eltemettető részére a OEP megtéríti. (8) A szociális temetéshez kapcsolódó, temetőn kívüli szállítást végző szolgáltató elérhetőségeit az önkormányzat honlapján közzéteszi.” 8. § (1) A Vhr. 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog a (3) bekezdésben foglalt kivétellel meghosszabbítható (újraváltható). A meghosszabbítás legrövidebb időtartama (1) bekezdés a), c) és d) pontja esetében 10 év, az (1) bekezdés b) pontja esetében 60 év. (3) A meghosszabbítás nem tagadható meg, kivéve akkor, ha a) a temető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja, vagy más célra kívánja felhasználni; erről a temetési hely felett rendelkezni jogosult nyilatkozatot kérhet. b) a temetési hely, sírjel nem felel meg a szabályzat előírásainak.” (2) A Vhr. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha a rendelkezési jog azért szűnik meg, mert a jogosult a holttestet más temetési helyen kívánja eltemetni, a jogosult részére a megfizetett megváltási díj időarányos részét vissza kell téríteni.” 9. § A Vhr. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Ha a lezárt temetőt, temetőrészt, sírhelytáblát, temetési helyet kegyeleti park céljára kívánják használatba venni, a használatbavétel előtt a területet legalább 30 cm vastag földréteggel kell feltölteni.” 10. § A Vhr. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
13 „(1) A temetőben történő munkavégzést – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás, a temetési hely növénnyel való beültetése és díszítése kivételével – a temető üzemeltetőjének a munkavégzés megkezdését megelőzően be kell jelenteni. Egy méternél magasabbra növő növények ültetésére a szabályzat az irányadó.” 11. § A Vhr. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A holttest hűtéséért naponta legfeljebb 4500 Ft számítható fel. A hűtés díja tartalmazza a holttest halotthűtőbe történő behelyezésének és kivételének díját is. 12. § A Vhr. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „27. § Az elhalt méltó búcsúztatása céljából az eltemettető kérésére és költségére a holttest konzerválható. A halott konzerválása egészségügyi intézmény patológiai osztályán, igazságügyi orvostani intézetben vagy boncoló-helyiségcsoportban végezhető el. 13. § A Vhr. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A közköltségen történő temetés esetén a temetésre kötelezett személyt a köztemetés helyéről és idejéről a temetést megrendelő illetékes önkormányzat jegyzője értesíti.” 14. § A Vhr. 32.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hamvasztásos temetés felvételekor a szolgáltató az eltemettetőt Magyarország területén található minden hamvasztó üzem hamvasztási és szállítási díjáról kifüggesztett árjegyzékről tájékoztatja. Az eltemettetőt külön tájékoztatni kell a legolcsóbb és legközelebbi hamvasztóüzemek díjairól. A tételes számlában a hamvasztó üzem által számlázott díjat kell érvényesíteni.” 15. § A Vhr. 32. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Szociális és köztemetéshez kapcsolódó hamvasztás esetén bruttó 10 000 forint hamvasztási díj illeti meg a hamvasztóüzemet. A hamvasztási díj tartalmazza a holttest hamvasztóüzemben történő
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
14 hűtésének, hamvasztásának, valamint a hamvasztáshoz szükséges hamvasztókoporsó, urnabetét és műanyag zsák díját.” 16. § A Vhr. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A sírnyitáshoz a temetési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz. A sírnyitásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a nyomozó hatóság értesíti.” 17. § A Vhr. 36. § (1) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitást – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a temetési hely felett rendelkezni jogosult vagy annak örököse kérheti a járási népegészségügyi intézettől. A kérelemhez csatolni kell:] „a) a temetkezési hely nyilvántartókönyv vagy sírboltkönyv-kivonatát, amely tartalmazza az adott sírhelyen koporsóban vagy urnában eltemetettek számát, valamint a temetés időpontját;” 18. § A Vhr. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az eltemetéstől számított tizenöt éven túl a halál okát nem kell vizsgálni, a halottvizsgálati bizonyítványt nem kell csatolni Az eltemetéstől számított huszonöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a járási népegészségügyi intézet engedélyét beszerezni.”
A Vhr. 36. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) Ha az (1) bekezdés szerinti okiratot a kérelmező nem csatolja, a járási népegészségügyi intézet a rátemetés, valamint a holttest újratemetése vagy hamvasztása céljából történő sírnyitáshoz adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az okiratban meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, a nyilvántartókönyvet vagy sírboltkönyvet vezető üzemeltetőhöz, vagy a bírósághoz. A megkeresett temetőüzemeltető az adatszolgáltatási kérelmet egy munkanapon belül köteles teljesíteni.” 19. § A Vhr. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
15 „(1) A koporsós temetésre szolgáló temetési helyre sírnyitási engedéllyel – a sír megfelelő mélyítésével, alapméretenként egymás fölé helyezve – további, legfeljebb egy elhalt vagy a szabályzatban rögzített számú 25 évnél régebbi holttestmaradvány temethető rá. Fertőző betegségben elhunyt sírhelyére csak a járási népegészségügyi intézet engedélye alapján lehet rátemetni. Ez esetben a rátemethető elhaltak számát a járási népegészségügyi intézet korlátozhatja. Rátemetés esetén – a 25 évnél régebben temetett és exhumált maradvány kivételével – biztosítani kell a temetési hely legalább 25 éves használatát. Rátemetés esetén a meghosszabbított sírhelyhasználati időre vonatkozó arányos sírhelyhasználati díjat kell megfizetni." 20. § A Vhr. 41/A. § a következő g) ponttal egészül ki: [A temetőszabályzat tartalmazza:] „g) a szociális temetés ellátásának temetői rendjét.” 21. § A Vhr. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Az elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a halottvizsgálatot végző orvos gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.” 22. § A Vhr. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az elhunyt külföldre szállításához engedély szükséges. Az erre vonatkozó kérelmet a halál megállapításának helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézethez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a szállítandó halott nevét, anyja nevét, utolsó lakhelyét, a halál okának megnevezését, a halál napját, azoknak a helységeknek a megnevezését, ahonnan és ahová a szállítás történik, a szállító jármű, valamint a szállítás módjának megjelölését és a szállítmány kísérőjének megnevezését.” 23. § A Vhr. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A temetkezési szolgáltatás végzéséhez temetkezési szolgáltató szakképesítés szükséges.” 24. §
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
16 A Vhr. 53. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A vagyoni biztosíték mértéke a temetkezési szolgáltatás megkezdésekor ötszázezer Ft. (2) Ha a temetkezési szolgáltatás megkezdésétől számított két év eltelt, a vagyoni biztosíték mértéke a tárgyévet megelőző évben a számviteli törvény szerint elszámolt nettó árbevételhez igazodóan a) ötmillió Ft nettó árbevételig ötszázezer Ft; b) ötmillió Ft és tízmillió Ft nettó árbevétel között egymillió Ft; c) tízmillió Ft nettó árbevétel fölött kétmillió Ft.” 25. § A Vhr. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A temető üzemeltetője is köteles a szabályzatban meghatározott, a temetkezési szolgáltatókat terhelő díjakat megfizetni, és a könyvelésében elkülönítetten szerepeltetni, ha az üzemeltetés mellett temetkezési szolgáltató tevékenységet is végez.” 26. § A Vhr. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A hamvak – az eltemettető írásbeli kívánságára – több, kegyeletet nem sértő urnában, szelencében is elhelyezhetők. A bizonylatot az okmányokhoz csatolva a hamvasztóüzem őrzi meg.” 27. § A Vhr. 59. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A temetkezési szolgáltatásra vonatkozó engedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni:] „c) a Tv. 30. § (2) bekezdés b) és e) pontja szerinti szakképesítéssel rendelkező személyek nevét és azt, hogy tevékenységüket milyen jogviszonyban látják el.” 28. § A Vhr. 59/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [(1) A járási hivatal a döntése előtt köteles meggyőződni arról, hogy] „a) a helyi építési szabályzatban meghatározottak alapján a kérelemben feltüntetett ingatlanon az elhunyt hűtése, illetve az elhunyt temetésre való előkészítése végezhető-e;”
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
17 29. § A Vhr. 61. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Hősi temetőre, hősi temetési helyre, hősi halottak földi maradványaira e rendelet 11. §-a, 42-46. §-a nem alkalmazható.” 30. § A Vhr. 59. § (1) bekezdés a) pontjában a „székhelye” szövegrész helyébe a „telephelye” szöveg lép. 31. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. 32. § Hatályát veszti a a) Vhr. 2. § (3) bekezdése, b) Vhr. 55. § (2) bekezdése, c) Vhr. 58. § (1) bekezdése, és d) Vhr. 59/B. §-a.