Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak szakdolgozati témaajánlásai pedagógia BA szakon a tanévben

Az ELTE PPK Neveléstudományi Intézet kutatócsoportjainak szakdolgozati témaajánlásai pedagógia BA szakon a 2016-2017. tanévben Felsőoktatás- és Innovációkutató Csoport oktató Kálmán Orsolya

téma/cím Tanulási kompetencia fejlesztése

Kálmán Orsolya Kálmán Orsolya Kálmán Orsolya

Tanári és tanulói nézetek az együttműködő tanulásról Tanulói/hallgatói tanulástörténetek Tanári/oktatói tanulástörténetek

Kálmán Orsolya

Oktatási programok eredményei az iskola világában

Kálmán Orsolya Kálmán Orsolya

Innovatív tanulási formák a közoktatásban/felsőoktatásban M-learning lehetőségei, tapasztalatai az iskolában, felsőoktatásban

Kálmán Orsolya

Fejlődésem története – hallgatói portfólió

Kálmán Orsolya

Differenciálás – személyre szabottság – adaptivitás: elméletek és gyakorlatok

Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport oktató Takács Zsófia Katalin

Takács Zsófia Katalin

téma/cím A digitális és papír-alapú mesekönyvek hatékonysága a kisgyermekek nyelvi és írás-olvasás készségeinek fejlesztésében. Az iskolérettség fontos része a gyerekek nyelvi és írás-olvasás készségei, amelyek egyik legfontosabb forrása a mesekönyvolvasás. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a multimédiás meséket jobban értik a gyerekek, mint a papíralapú mesekönyveket, és így több szót is tanulnak ezekből (Takacs, Swart, & Bus, 2015). Ez azért lehet, mert a multimédiás elemek extra nemverbális információt hordoznak, amik lefestik a mese absztrakt szövegét. A multimédiás elemekben rejlő potenciál további kutatása, és végeredményben a narratív mesék legideálisabb otthoni és óvodai bemutatásának irányelveinek kirajzolása a cél. A tabletre tervezett, nyelvi és írás-olvasás készségeket fejlesztő applikációk magyar piaca. Egyre több gyereknek van hozzáférése olyan mobileszközökhöz, mint a tabletek és mobiltelefonok. A gyerekeknek szánt tabletes applikációk egy fontos része a piacnak. Érdekes kérdés, hogy milyen appokat választanak a szülők és pedagógusok a gyermekek számára. A

Takács Zsófia Katalin

Magyarországon legkelendőbb oktató applikációk tartalmi vizsgálata során azt értékeljük, hogy milyen minőségű applikációkat töltenek le a szülők és pedagógusok a gyerekek számára. A kisgyermekkori kognitív kontroll fejlesztése. Az iskolaérettség fontos feltétele az írás-olvasáshoz és a matematikai készségekhez kötött készségek mellett az olyan általános kognitív készségek fejlettsége, mint a figyelem, a koncentráció, az inhibíciós kontroll, a kognitív flexibilitás és a dolgozó memória. Ezen végrehajtó funkciók nagy szerepet játszanak abban, hogy a gyermek hogyan tud alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz. Kifejezetten a figyelemzavarokkal és hiperaktivitással küzdő gyerekek számára fontos, hogy bizonyítékokkal alátámasztott módszereket dolgozzunk ki a végrehajtó funkciók fejlesztésére. Több ilyen módszer hatékonyságáról beszámoló kutatást találunk, de még nem eldöntött, hogy melyek a leghatékonyabb megközelítések.

Pedagógiai Innovációk és Társadalmi Esélyek Kutatócsoport oktató Fehérvári Anikó Fehérvári Anikó

Lénárd Sándor

Lénárd Sándor

Paksi Borbála

Czető Krisztina

téma/cím Iskolai közösségi szolgálat Oktatási esélyek: a szakellátás egyenlőtlenségei az oktatásban Hátrányos helyzetű diákok eredményes támogatásának lehetőségei. A köznevelési rendszerben számos ok miatt rengeteg hátrányos helyzetű diák tanul, akiket az adaptív nevelési szemléleten nyugvó módszerekkel segíteni lehetne az eredményesebb iskolai teljesítmény elérésében. Ezen „jó gyakorlatok” megismerése, feltárása, kutatása a feladat. A tanulást támogató értékelés módszerei és intézményi gyakorlat. A hazai iskolarendszerben még nem eléggé elterjedtek a fejlesztő értékelés módszerei, eszközei. Vizsgálni lehet e módszerek alkalmazási lehetőségeit, gyakorlati hasznát, megvalósítását, eredményességének hatásait. Különböző társadalmi és viselkedési problémák és azok megelőzése az iskolában. A téma keretében a hallgatók az iskolák prevenciós tapasztalataival, és nyitottságával kapcsolatos önálló kvalitatív kutatás végeznek. A jövő iskolái: példák, kezdeményezések, az iskoláztatás jövője. A téma keretei között lehetőség nyílhat annak feltárására, hogy melyek azok a gazdasági, kulturális és társadalmi folyamatok, melyek az iskoláztatás jövőjét alakítják. Milyen törekvések vannak arra vonatkozóan, hogy az iskola válaszokat kínáljon az iskoláztatás világát érő kihívásokra: a gyermekkor értelmezésének megváltozására, az iskolával szemben megfogalmazódó társadalmi igényekre. Vajon milyen

Czető Krisztina

Rausch Attila

Dóczi-Vámos Gabriella Dóczi-Vámos Gabriella Dóczi-Vámos Gabriella

lesz a jövő iskolája? Mi jellemzi ezeket a kezdeményezéseket? Gyermekek hangja: gyermekek és fiatalok nézetei az iskola világáról, a nézetek szerepe. A téma kapcsán lehetőség nyílik empirikus kutatások keretében annak vizsgálatéra, hogy hogyan gondolkodnak az iskola belső világáról a gyermekek és fiatalok, mi a jelentőségük és hogyan ismerhetőek meg a tanulói nézetek. Az iskolaérettség kognitív feltételei. A fizikai és szociális jellemzők mellett a számolási készségek, az olvasás előkészségei, gondolkodási képességek fejlettsége is meghatározó iskolakezdéskor. Több vizsgálat is igazolta, hogy az iskolába lépő gyermekek között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak, és a kisiskoláskorban felhalmozott lemaradás később tartóssá válhat. Az elmúlt évek kutatási eredményeinek összegzése, a probléma megoldási lehetőségeinek felvázolása. Iskolai agresszió, erőszak. Fegyelem-fegyelmezetlenség az iskolában. Diszlexia, hiperaktivitás, figyelemzavar és tanulás-tanítás.

Szervezet-, Pedagógus- és Pedagógusképzést Kutatócsoport oktató

Rapos Nóra

Rapos Nóra

téma/cím A pedagógiai asszisztens szerepe a szervezetben. A pedagógiai asszisztens szervezeti szerepértelmezése értelmezés és megvalósítása igen sokszínű képet mutat mind a hazai, mind a nemzetközi gyakorlatban. Ennek feltárása, összehasonlító vizsgálat és/vagy estelemzése a dolgozat tárgya. Adaptív-elfogadó iskola. Az iskolát körülvevő környezet változása sok tekintetben az iskola funkciójának újragondolásra késztetnek. Az adaptivitás, elfogadás olyan hívószavak, amelyek ebben az újraértelmezésben igen gyakran felmerülnek. A problémakört többféle szinten, több megközelítésben is feldolgozható. Pl: Adaptivitás fogalma; Intézményi gyakorlatok és okai és eredményeik; Az iskola mint közösségi tér stb.

Köz-és felsőoktatási marketing. Az oktatási piac fogalmának megjelenése, a szabad iskolaválasztás, az iskolák közötti versenyhelyzetet az utóbbi Misley Helga két évtizedben mind a köz- és felsőoktatás szintjén előtérbe Supervisor: Vámos került. A téma a marketing köznevelési és felsőoktatási Ágnes intézményekben betölthető/folyó szerepét vizsgálja, a hallgató érdeklődésének megfelelő kontextusból megközelítve. A dolgozat empirikus egysége egy vagy több konkrét, választott intézmény vizsgálatát foglalhatja magában.

Misley Helga Supervisor: Vámos Ágnes

Misley Helga Supervisor: Vámos Ágnes

Vámos Ágnes

Csík Orsolya Supervisor: Vámos Ágnes

Kovács Ivett Supervisor: Vámos Ágnes

Iskolai weboldalak vizsgálata. Az iskolák weboldala nem csak információforrás; az önreprezentáció és marketingkommunikáció eszköze is. Mindezek felépítése, hangulata határozza meg azt, hogy a felhasználók mit gondolnak egy intézményről. A dolgozat empirikus egysége állhat a témával foglalkozó szakirodalmak szisztematikus feldolgozásából, választott weboldalak összehasonlító elemzéséből vagy adott intézmény weboldalának mélyebb – releváns szakirodalmon alapuló – kidolgozott elemzési szempontok alapján történő elemzéséből. IKT az oktatásban. Az információs-kommunikációs eszközök oktatásban történő használatára a pedagógusoknak napról napra több lehetősége nyílik. A pedagógusok és a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztése nemzeti és EU-s szinten egyaránt az egyik legfontosabb célkitűzéssé vált. A téma feldolgozása sokrétű: fókuszálhat a tanári és/vagy tanulói eszközhasználatra, egyes eszközökre, online alkalmazásokra és azok hatékonyságának vizsgálatára, a digitális kompetenciára, online tanulási környezetekre. Mit kutat a kutató tanár? A Mester és Kutatótanári pályázatot beadott pedagógusok dokumentumaiból készülő adatbázis összeállításban közreműködés és egy – a hallgató számára izgalmasnak tartott – kutatási téma elemzése. Alkalmazható statisztikai módszer vagy tartalomelemzés. Iskolai szervezet. A DÖK és más platformok (akár tanórák) feltérképezése az iskolában, azok, mint a demokratikus nevelési színterek értelmezése, elemzése a szervezet és a működés szintjén is. Az iskolai közösségi szolgálat szerepe a demokratikus nevelésben. Nemzetközi óvodák Magyarországon. Esettanulmány készítése nemzetközi óvodáról. Mitől nemzetközi az intézmény, miben más, mint egy magyar óvoda, milyen sajátosságok jellemzik? A hallgató érdeklődésétől függően vizsgálhatja az intézményt általánosan vagy valamely elemére koncentrálva – például tantervére, pedagógiai módszereire, szervezeti felépítésére. A dolgozat fókuszálhat egyetlen intézményre vagy összehasonlítva vizsgálhat több óvodát.

Kreativitás és IKT az oktatásban. A téma fókuszában a kreativitás és IKT-eszközök oktatási Bereczki Enikő összefüggéseinek feltérképezése áll. A kutatás irányulhat a Supervisor: Vámos kreativitás és oktatásinformatika kapcsolatáról vallott tanári Ágnes vagy tanulói nézetek feltárására, az IKT-eszközökkel támogatott tanulás és kreativitásfejlesztés osztálytermi gyakorlatának vizsgálatára különböző tantárgyakban és oktatási szinteken, valamint az ezekre ható oktatáspolitikai

tényezők azonosítására. Az elméleti megalapozáshoz elengedhetetlen a nemzetközi (angol nyelvű) szakirodalom megismerése.

Történeti, Elméleti és Összehasonlító Pedagógiai Kutatócsoport oktató Németh András

Németh András

Németh András

Németh András

Baska Gabriella Baska Gabriella

téma A pedagógus szakmai professzió konstrukciós folyamatai a 19-21. században. A téma keretében a tanítói szakma és a középiskolai tanári szakmai professzió különböző korszakainak makro(intézményrendszer szintű) vagy mikroszintű (pedagógus tudáskonstrukció) folyamatainak valamely időbeni vagy tematikus részterülete. Az érdeklődő hallgatók számára lehetőség nyílik arra is, hogy bekapcsolódjanak a témában folyó kutatásokba is. Az iskolai reformok, a reformpedagógia és az iskolai alternativitás elméleti és történeti kérdései. A kerettémán belül az alábbi résztémák kidolgozására nyílik lehetőség: A) A reformpedagógia és életreform törekvések Magyarországon a 20. század első felében, b) A különböző reformpedagógiai koncepciók gyermek- és tanárképe, C) A magyar reformpedagógia jelentős személyiségeinek munkássága, D) A magyar iskolareformok és reformideológiák a 18-21. században E) Az iskolai tantervek és oktatási ideológiák, tankönyvek és tudáskánonok változásai. A reformpedagógia és életreform témák iránt az érdeklődő hallgatók bekapcsolódhatnak a témában folyó OTKA kutatásba is. A magyar neveléstudomány fejlődésének fő szakaszai, jelentős képviselői, magyar ,,szocialista" neveléstudomány sajátos vonásai 1948-1989 között A téma lehetőséget biztosít arra is, hogy a témában folyó OTKA kutatáshoz kapcsolódva az érdeklődő hallgatók szakdolgozatként foglalják össze az általuk végzett részkutatásokat. Bevezetés az iskola történeti antropológiai nézőpontú vizsgálatába. Ennek keretében a hallgatók lehetőséget kapnak az iskolaantropológiai kurzusukhoz kapcsolódó további elmélyültebb kutatómunkához az alábbi témákban: a) iskolai tér és idődimenziók, b) diákélet-tanárélet változó performatív jegyeinek c) az iskolai mimetikus tanulás d) az iskolai fegyelem és önállóság, e) az iskolai rituálék és ünnepek főbb antropológiai elemei. A tanítói, tanári pálya professzionalizációjának története. A 19-20. századi magyar néptanítók kultúrtörténete.

Baska Gabriella Baska Gabriella Baska Gabriella Baska Gabriella Vincze Beatrix Vincze Beatrix Vincze Beatrix Vincze Beatrix Hegedűs Judit

Hegedűs Judit

Garai Imre

Garai Imre

Garai Imre

Metaforák a nevelés történetében. Történeti ikonográfiai-ikolnológiai vizsgálatok a 20. századi magyar pedagógia valóságának megismerésében. Gyermek/iskola a filmművészetben. Gyermek/iskola ás tanár a szépirodalomban. Pedagógus portrék (szakmai életútjának bemutatása ismertetése kortörténeti beágyazottsággal); iskolatörténetek Reformpedagógia és életreform törekvések nemzetközi és hazai pedagógiai gyakorlata (a 19. század végétől napjainkig) A magyar reformpedagógiai és életreform filozófiai gyökerei, recepciós törekvései Kvázi pedagógusok reformpedagógiai és életreform törekvései (pl. Németh László, Szabó Dezső, Lesznai Anna) Gyermekvédelem a nevelési-oktatási intézményben. A nevelési-oktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi munka jellemzőinek feltárása empirikus kutatás segítségével; a gyermekvédelmi kapcsolatrendszer jellemzőinek elemzése; tipikus esetek elemzése a gyermekvédelem területéről; prevenciós programok kidolgozása és esetlegesen kipróbálásának eredményei. A gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok munkájának bemutatása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működésének komplex elemzése; a gyermek- és lakásotthonok működésének és a benne élő gyermekek életének feltárása empirikus kutatás segítségével; javítóintézetek, büntetés-végrehajtási intézetek pedagógiai munkájának, az ott élők és dolgozók tevékenységének komplex elemzése. Professziótörténet. A hallgató szakdolgozatának keretei között a pedagógusi foglalkozások (tanító, középiskolai tanár) modern szakmákká fejlődésének, intézményesülésének történetét vizsgálhatja a 19–20. században magyar és nemzetközi vonatkozásban. A modern szakértelmiségi csoportok megszerveződése lehetőséget ad társadalomtörténeti vizsgálatokra is, a tanítóság és/vagy középiskolai tanárság társadalmi szerepének, megítélésének feltárására. Önéletírások, memoárok. A hallgatónak e téma választásakor szakdolgozatukban pedagógusok visszaemlékezéseit, memoárjait vizsgálhatják abból a szempontból, hogy a visszaemlékezések milyen szerepet játszanak identitásuk megkonstruálásában. E folyamatok vizsgálatára az elméleti kereteket Pierre Nora, Jan Assmann, Philippe Lejeune és Maurice Halbwachs munkái biztosíthatják. A szakdolgozónak a memoárok vizsgálatakor nem csupán egy egyéni élettörténet és bizonyos korok pedagógiai felfogásának, nézőpontjának megismerésére van lehetősége, hanem társadalomtörténeti vizsgálatok elvégzésére is lehetősége nyílik. Iskolatörténet, intézménytörténet.

A neveléstörténeti kutatások hagyományos irányvonalának választásakor a hallgató szakdolgozatának keretei között az iskolarendszer különböző szintjein levő intézmények (alsó fokú iskoláktól felsőfokú intézményekig) történetének megismerésére vállalkozhat. E vizsgálathoz különböző forráscsoportok (levéltári források, visszaemlékezések) feltárása és az elemzésbe való bevonása szükséges. Az adott intézmény belső világának, pedagógiai hitvallásának feltárására mellett lehetőség nyílik akár a tanári kar, vagy épp a diákság, hallgatóság társadalmi összetételének vizsgálatára, esetleg a felsőbb hatóságok és az adott intézmény kapcsolatának elemzésére.

Kutatócsoporton kívüli oktatók szakdolgozati témaajánlásai oktató Trencsényi László Trencsényi László Trencsényi László Trencsényi László Trencsényi László Réthy Endréné Réthy Endréné Dömsödy Andrea Dömsödy Andrea Dömsödy Andrea Seres-Busi Etelka

téma Összehasonlító esettanulmány egy iskola autonómia- és államosított korszakából. Civil mód: egy serdülőszervezet története és élete. Gyerekkultúra: egy alkotó vagy egy műhely esettanulmánya. Diákjogok, házirendelemzés. Egy diákönkormányzat döntéseinek elemzése. Tanulási motiváció fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a tanórákon. Az önszabályozó tanulás kialakítása a tanítási-tanulási folyamatban. Iskolai könyvtár és olvasóvá nevelés Az iskolai könyvtár, mint a tanulás támogatója Az iskolai könyvtár, mint a tanítás támogatója  Diákok értékelése a pedagógusok kommunikációjáról  Diákok hangja a tanárképzésben részt vevő hallgatókról  „Változások és ami mögöttük van”- spontán folyamatok, tervezett hatások rendszere a diákok, illetve a pedagógusok szemszögéből  Csoportok az iskolában (kiscsoport, osztályok) – csoportdinamikai jelenségek, a kommunikáció jellegzetességei  Kooperatív módszerek, reflektív technikák és a fejlesztő értékelés múzeumpedagógiai környezetben  Kooperatív módszerek, reflektív technikák, fejlesztő értékelés és hatásaik  A szülők és a gyermekek nézetei a kutatásokban való részvételről  Serdülők énfeltárása  A bizalom kérdései (közösségekben, diákok között,

illetve pedagógus- diák viszonyban)  Pedagógusok mentálhigiénés lehetőségei  Pedagógusok nézetei a mentálhigiénéről  Közösségek építése- jógyakorlatok, nehézségek, konfliktusok stb.  „Mire van szemünk?”- avagy mire figyel a tanár és mire a diák?  „Illeszkedések”: diákok nézetei nevelési módszerekről  „Mindenki másképp egyforma” – egymás elfogadásának nehézségei, konfliktusai és a fejlesztések jógyakorlatai serdülőkorban  Szimbólumok és jelentéseik pedagógusok és diákok körében  Egy tanári csoport vagy egy nevelőtestület tevékenységének/nézeteinek vizsgálata, elemzése releváns pedagógiai kérdésekről  Pedagógusok nézetei saját gyermekeik óvodai/iskolai neveléséről  Pedagógus szülők együttműködése/kommunikációja gyermekeik pedagógusaival  Pedagógus szülők értékelései gyermekük pedagógusairól  Pedagógusnézetek a szülőkkel való együttműködés lehetőségeiről  Internetes fórumokban megjelenő nevelési nézetek elemzése  Blogok pedagógiai vonatkozásainak elemzése  A mentorálás (diákok támogatásának) hatása a tanárképzésben részt vevő hallgatók pedagógiai nézeteire  Egyéb, közösen egyeztetett téma „Tehetség” témakörrel összefüggő témák:  Tehetséges diákok reflexiói magukról  Tehetséges diákoknál alkalmazott fejlesztő értékelés  Jó képességek és tehetség  Kompetenciahatárok és együttműködés a tehetséggel foglalkozó különböző szakemberek között  Jógyakorlatok a tehetséges és a kevésbé tehetséges gyerekek együttes tevékenységeire  Külföldi tehetséggondozó jógyakorlatok elemzése (programok vagy tanórai lehetőségek, tevékenységek)  Tehetséggondozással foglalkozó szakemberek nézeteinek/hiedelmeinek elemzése a tehetségről (vagy valamely specifikus vonatkozásáról)  Tehetséggel foglalkozó szakemberek reflexiói  Szülőkkel való kommunikáció a tehetséggondozás folyamatában

              

Kommunikáció szülőkkel a tehetségről, a tehetségígéretről Kommunikáció tehetséges gyerekekkel Gyermekek/diákok társas támaszai Tehetség, vágyak, álmok Szülők nézetei a tehetségről Tehetségazonosítás SNI-s gyerekeknél Pedagógushallgatók nézetei a tehetség azonosításról, a gondozásról Kommunikáció a tehetségről Tehetséggondozás a múzeumokban (jógyakorlatok elemzése vagy kérdőíves/interjús kutatás) Tanulói „teljesítmény” összefüggései más mutatókkal pl. motivációk, tanulási attitűd stb. Az alkotás pedagógiai támogatásának lehetőségei Kreativitásfejlesztés „Visszaemlékezések”- a pedagógusok szerepe a tehetség kibontakozásában Az alulteljesítés okai, leküzdésének lehetőségei Egyéb, közösen egyeztetett téma