BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY
AZ ELEKTRONIKAI HULLADÉKOK KEZELÉSÉNEK LOGISZTIKÁJA
Készítette: Fórizs Judit
Budapest, 2010.
2
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................... 5. 1.Inverz logisztika .................................................................................................. 6. 1.1.Logisztika és környezet védelem- Ember, környezet és gazdaság kapcsolata .. 6. 1.2. Az inverz logisztika definíciója ..................................................................... 9. 1.3. Inverz logisztika, mint a logisztikai rendszer része ...................................... 10. 1.4. Inverz logisztika, mint a hagyományos logisztika ellentéte .......................... 10. 1.5. Hogyan?- Integrált hulladékgazdálkodás ..................................................... 12. 1.5.1. A hulladékos problémák megoldásának eszköze .................................... 12. 1.5.2. Tágan értelmezett hulladéklogisztika- Az 5R környezetvédelmi int. prg. 16. 1.5.3. Szűken értelmezett hulladékkezelés ..................................................... 15. 1.6. Kik?- Az inverz logisztikai folyamat szereplői ............................................ 15. 1.7. Mit?- A folyamat tárgya ............................................................................. 15. 2. A hulladék ........................................................................................................ 16. 2.1. A hulladék fogalma ..................................................................................... 16. 2.2. A hulladékok osztályozása .......................................................................... 17. 2.3. A hulladékkal kapcsolatos problémák ......................................................... 18. 2.4. A hulladék mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezők ....................... 19. 2.5. Elektronikai termékek és hulladékaik .......................................................... 20. 2.5.1. Elektronikai berendezések fogalma és csoportosítása ............................ 20. 2.5.2.A forgalomba hozott elektromos és elektronikai berendezések valamint az ezekből keletkező hulladék mennyiségének alakulása.............................. 22. 2.5.3. Az elektronikai hulladék környezeti hatásai ........................................... 29. 3. Az elektronikai hulladékkezelés jogszabályi háttere .......................................... 31. 3.1. ENSZ környezetpolitikája és jelentése a fenntartható fejlődésről.................. 31. 3.2. OECD környezetpolitikája ........................................................................... 33. 3.3. Az Európai Unió szabályozási rendszere ..................................................... 35. 3.3.1. A közösségi környezetvédelmi politika alapjai ...................................... 35. 3.3.2. Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozása .................................. 38. 3.3.3 Az Unió elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozása.................... 39. 3.4. Magyarországi szabályozás.......................................................................... 42. 3.4.1. Magyar hulladékgazdálkodási alapelvek................................................. 42. 3.4.2. Termékdíj .............................................................................................. 44. 3.4.3. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó hazai szabályozás .................................................................................................. 45. 4. Elektronikai hulladékok logisztikája .................................................................. 48. 4.1. Információ- és anyagáramlás ...................................................................... 48. 4.2. A gyártók szerepe ........................................................................................ 50. 4.2.1. A gyártók szerepe a termékek kialakításában.......................................... 50. 4.2.2. Címkézés ............................................................................................... 53. 4.3. Fogyasztók .................................................................................................. 59. 4.4. A forgalmazók ............................................................................................ 61. 4.4.1. A forgalmazók tevékenysége ................................................................. 61. 3
4.4.2. A Vöröskő Kft. ...................................................................................... 62. 4.5. A helyi önkormányzatok ............................................................................. 72. 4.5.1. Lomtalanítás .......................................................................................... 72. 4.5.2. Hulladékudvarok.................................................................................... 73. 4.6. A koordináló szervezetek............................................................................. 74. 4.6.1. A koordináló szervezetek tevékenysége ................................................. 74. 4.6.2. ELECTRO-COORD Magyarország Háztartási Gép- és Elektronikai Hulladék Hasznosítást Koordináló Nonprofit Kft .............................................. 76. 4.7. Feldolgozók, hasznosítók............................................................................. 81. 4.7.1. HEEB hasznosítási eljárások .................................................................. 81. 4.7.2. A hulladékfeldolgozás logisztikája EL-Szabó Elektronikai Bontó példáján keresztül ........................................................................................ 83. 4.8. Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség ......................................... 85. 5. Összefoglalás .................................................................................................... 86. 6. Irodalomjegyzék .............................................................................................. 106 7. Ábrák és táblázatok jegyzéke........................................................................... 110 8.Mellékletek....................................................................................................... 112
4
„A Föld egy bizonyos mértékig valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a természetben, hogy ezt már nem hagyhatja szó nélkül… Ugye világos miről van szó? A természetnek megvannak a maga határai.” Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma
Bevezetés „Egy angol polgár 3,3 tonna elektronikai hulladékot termel élete folyamán.”1 Ha a Föld teljes lakossága ilyen életmódot folytatna, egy generáció alatt több mint 20 milliárd tonna berendezés halmozódna fel. A Föld népessége és a fogyasztás is rohamosan nő. Ez a két folyamat a hulladék mennyiségének gyorsuló növekedéséhez vezet. Különösen igaz ez az elektronikai cikkekre. Mi lesz ezeknek a sorsa? Meddig bírják a Föld erőforrásai ezt a termelést? A kutatók szerint már nem sokáig. Az 1. ábrán szemléltetett módszerrel, a hulladékok nem, vagy nem megfelelő kezelésével hamar súlyossá válhat a probléma. 1. ábra Elhagyott elektronikai hulladékok egy erdő szélén
Forrás: http://www.cbc.ca/gfx/images/news/photos/2009/10/29/e-waste-dump-nigeria.jpg Dolgozatom célja az volt, bemutassam az inverz logisztikát, azon belül pedig az ehulladéklogisztikai láncot. A folyamat általános ismertetése után sorra veszem az egyes szereplőket, mintegy végigkövetve a hulladék útját. A hulladék termékként való előéletétől, a fogyasztó szerepén át, egészen a feldolgozásig. Az adott szereplőket az általánosságok ismertetése után egy-egy konkrét példán keresztül mutatom be.
1
http://www.biocrawler.com/w/images/3/30/WEEE_Man.gif
5
Ahhoz, hogy a hulladékok kezelésének problémáit vázolni tudjam, be kell mutatnom ennek törvényileg szabályozott keretét. A magyar jogszabályokra az európai irányelvek voltak hatással, az uniós jogforrásokra pedig az ENSZ és az OECD környezetpolitikája. Ezt a folyamatot is be kell mutassam, hogy megfelelően értelmezhetőek legyenek a magyar elektronikai hulladékkal kapcsolatos rendelkezések. Egy fejezetet szentelek annak, hogy ezen hulladékfrakcióval kapcsolatos mennyiségi, környezeti problémákat vázoljam. Dolgozatomban az alábbi kérdésekre keresek választ: Milyen tényezők befolyásolják a keletkező elektronikai hulladék mennyiségét? Milyen lehetséges megoldások léteznek a hulladékkezelésre? Kik a szereplői az általam vizsgált inverz logisztikai láncnak? Mi jellemzi őket? Mi lesz az elektronikai hulladék sorsa?
1.Inverz logisztika 1.1. Logisztika és környezetvédelem - Ember, környezet és gazdaság kapcsolata A logisztikusnak alapvető feladata, hogy pozitív összhangot teremtsen saját szűkebb területe és a környezet kapcsolatában. Aktív közreműködő szerepet kell betöltenie az „emberkörnyezet-gazdaság” közötti feszültségek levezetésében. Ezen a szakterületen különösen kell figyelni, nemcsak a természeti, hanem a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra is. A logisztika és a környezet „találkozhatnak” mikro- illetve makroszinten egyaránt. Mikrokörnyezetnek tekinthető egy üzemen belül zajló folyamat, de az üzemen kívüli terület is, ahol a közlekedés, áruelosztás zajlik. Témánk legtipikusabb makrokörnyezete a terület- és településfejlesztés, főként a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúrák kialakítása. Itt érvényesül a társadalmi hatás, hiszen a környezetvédelem egyik célkitűzése a települések életminőségének védelme. A környezettudatos logisztikus feladata: azonosítani kell a logisztikai folyamatok környezeti hatásait, elemezni kell ezek okait; majd a lehetőségekhez mérten kezelni kell ezeket. Ki kell alakítani azokat a módszereket, amivel a szennyezés csökkenthető (tipikus példa erre a közúti szállítás helyett vasúti választása), illetve a már bekövetkezett károkozás hatása csökkenthető (pl. hulladék-újrafeldolgozás). Mérlegre kell állítani a környezetvédelmi szempontokat (is) figyelembe vevő beruházások ráfordítás oldalát és pozitív hozadékát. Vajon érdemes-e egyáltalán egy cégnek környezettudatosnak lennie? Amikor ezt vizsgáljuk, először a marketing oldal jut eszünkbe. Hiszen tudjuk, hogy ami a vevők hasznosságérzetét növeli, növeli a termék értékét. A marketing oldal mellett legalább még egy pozitív hozadéka lehet a környezettudatosságnak egy vállalat számára. A környezetvédelem egyik legnehezebben kezelhető területe a hulladékgazdálkodás. Az integrált hulladékgazdálkodás (melynek célja, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön ki a gazdaságból, tehát minél kevesebb hulladék váljon szemétté) kínál olyan alternatívát, mely a termelő vállalat szempontjából anyagilag is kedvező lehet. Ugyanis, ha arra törekszik egy cég, hogy a felhasznált alapanyagok mennyiségét csökkentse, valamint a környezeti terhelés érdekében az újrafelhasználási arányt növelje, akkor jelentős megtakarításokat érhet el. Közhelynek számít, hogy a környezettudatosság pénzbe kerül. Ez 6
azonban nem feltétlenül van így. Egy környezetvédelmi tanulmánysorozat, amely az 1980-as évek második felében holland cégeket vizsgált, megállapította, hogy 45 megelőző intézkedésből 20 költségcsökkentő volt, 19 pedig nem növelte a vállalat költségeit.2 (Külön szeretném felhívnia figyelmet az évszámra! ) Amennyiben megvizsgáljuk a vállalati értékláncot, kapcsolódási pontokat találunk a vállalati döntéshozatali folyamat és annak környezeti hatásai között.
2. ábra A vállalati értéklánc és a környezeti hatások kapcsolata
Forrás: Mike Gábor: A logisztika környezetvédelmi kérdései és a reverse logistics, 7.oldal.
Nyersanyagbeszerzés Ha egy vállalat a környezetbarát termékeket illetve szolgáltatásokat szeretne nyújtani a fogyasztóinak, a nyersanyagforrásait is körültekintően kell megválasztania. Amennyiben a vállalat olyan céggel kíván együttműködni, ami kellő mértékű környezettudatossággal rendelkezik, potenciális beszállítói körét szűkítenie kell. Így lehetséges, hogy a megfelelő beszállító csak jelentős földrajzi távolságra van. Elképzelhető, hogy a vele való együttműködéshez kapcsolható környezeti terhelés összességében magasabb, mint egy önmagában kevésbé környezettudatos vállalkozással kötött szerződés esetén. Ezért ebben a vonatkozásban is elengedhetetlen, csak úgy, mint a logisztikai döntéshozatali pontok mindegyikénél, a rendszerszinten való gondolkodás. 2
Mike Gábor (2002): A logisztika környezetvédelmi kérdései és a Reverse Logistics, 6. oldal.
7
Beszállítói logisztika Ez a tevékenység az anyagátvételt, a tárolást és az anyagmozgatást foglalja magába. A szállítmányok konszolidációjával igen jelentős hatékonyságjavulást lehet elérni. Ha úgymond „telepakolt” szállítójárművekkel tud dolgozni a szállítmányozó, akkor a környezeti terhelés nagyobb árumennyiség között oszlik meg, így egységnyi árumennyiségre vetítve kisebb lesz. A fuvareszközválasztás szintén jelentős hatással van az okozott környezeti terhelésre. A kombinált árufuvarozásnak kiemelkedő szerepe van ebben a vonatkozásban. Segítségével összekapcsolhatjuk a közúti fuvarozás mobilitását más „környezetbarátabb” fuvarozási módokkal. Ezen rendszerek terjedése azonban igen időigényes folyamat, hiszen komoly beruházásokat igényelnek. A tendenciákat figyelembe véve kijelenthetjük, hogy mind az állami szabályozás, mind a fogyasztói elvárások ebbe az irányba terelik a gazdasági szféra szereplőit. Amennyiben sikerülne közútról vasútra terelni áruforgalmunk egy részét, jelentős terheléstől szabadíthatnánk meg környezetünket. A vasút károsanyag-kibocsátása, zajszennyezése lényegesen alacsonyabb. Említenem a közúti szállítás infrastruktúrára való hatását is. Egy-egy útszakasz amortizációjának mértékét a kamionforgalom élénksége alapvetően meghatározhatja. Ráadásul a vasút működtetéséhez egyelőre inkább lehet megújuló erőforrásokat felhasználni, mint a közúti szállítmányozás esetén. A csomagolóanyagok, ha nem megfelelően kezelik azokat, vagy ha eleve nehezen lebomló anyagokból készülnek, igen környezetszennyezőek lehetnek. A környezeti terhelést jelentősen csökkentheti a többutas csomagolóanyag használata. A konténerek pedig nem csak a csomagolás hagyományos áruvédelmi funkcióit látják el, hanem az anyagmozgatást is megkönnyítik. Termelés Környezeti szempontból vizsgálva a termeléslogisztikát, megállapíthatjuk, hogy a JIT rendszer terjedése igen negatív folyamat. A készlet (mint a pazarlás egyik formájának) eltűnésével a szállításoknak jóval rugalmasabban és precízebben kell megvalósulnia, ezért leginkább közúton történik, ráadásul a szállító járművek kihasználtsági foka is alacsonyabb. A TQM rendszer bevezetése viszont környezeti szempontból is pozitív hatásokkal jár. Például az időben észlelt selejt segítségével megakadályozhatjuk a további felesleges erőforrás felhasználást, környezetszennyezést. Elosztási logisztika Gyakorlatilag hasonló a beszállítási logisztikához. A különbség leginkább a kezelt anyagokban van, nagyobb értékű anyagokkal foglalkozik. Különösen fontos, hogy a kiszállítási logisztika megfelelően tudjon együttműködni a marketinggel, annak érdekében, hogy megtalálják a hosszútávon tartható optimális kiszolgálási színvonalat. A környezeti szempontok figyelembe vétele itt járművek konszolidációjára, fuvareszközválasztásra és csomagolásra korlátozódik. Marketing A marketing jelentőségét ebben a vonatkozásban a gyorsabb és pontosabb információáramlás miatt emelem ki. Segítségével a bizonytalansági tényező csökken, így a biztonsági készletek is. A szállítások jobban tervezhetőek. Értékesítés utáni szolgáltatások Ide tartoznak az olyan tevékenységek, mint: az installáció, javítás, visszaszállítás, részegység ellátás és az oktatás. A visszaszállítás az elmúlt évtizedek változásainak 8
eredményeképp egyre jelentősebb szerepet kap, az újrafelhasználás igényeinek fokozódása miatt.
1.2. Az inverz logisztika definíciója Az inverz logisztika először az Egyesült Államokban jelent meg, 3 amikor a kereskedők felismerték, hogy bizonyos termékek visszavételével piaci előnyökhöz juthatnak és így növelhetik a bevételeiket. Az elképzelés egészen addig működött, amíg a fogyasztók nem kezdtek el olyan berendezéseket, visszavinni a boltokba, amin a kereskedők nem tudtak keresni. A folyamat teljesen irányíthatatlanná vált, már az üzletek rentabilitását veszélyeztette. A kereskedők felismerték, hogy az inverz logisztika csak akkor lehet sikeresen része a stratégiájuknak, ha megfelelő körülmények között, pontos és folyamatos felügyelet mellett működik. A visszirányú logisztikának első komoly kikényszerítői azok az állami szabályozások, amelyek néhány európai fejlett iparú ország szigorú környezetvédelmi szabályozásaiban öltöttek testet. (Németoszág: German Packaging Order, Dánia: Packaging Convenant, 1991)4 Ezen törvények megadták azt a jogot a vásárlóknak, hogy a kereskedelmi láncok boltjaiban hagyják a vásárolt termék csomagolóanyagát. A bolt tulajdonosának kötelessége volt azt a megfelelő módon feldolgozni. Annak ellenére, hogy az inverz logisztika nem új fogalom a gyakorlatban, elméleti hátterével a külföldi szakirodalom is csak az 1980-as években kezdett el foglalkozni. A szakirodalom hazai forrásai pedig jellemzően az utóbbi tíz évben íródtak. A környezetvédelmi előírások szigorodásával párhuzamosan nőtt a terület jelentősége. Ma már a logisztika legdivatosabb ágai közé tartozik. Létezik önálló inverz logisztika linkgyűjtemény5, és a szaksajtóban6 is népszerű téma. Ennek ellenére nagyobb lélegzetvételű magyar nyelvű forrás még nem született a témában ismereteim szerint 7. Kezdetben a magyar szakirodalom is az angol- reverse logistics- elnevezést használta, majd párhuzamosan használatban volt a visszirányú, az újrahasznosítási, a zöld, a hulladék, a recycling és az inverz logisztika. Én leggyakrabban az inverz logisztika elnevezéssel találkoztam, ezért legtöbbször ezt a megnevezést használom a dolgozatomban. Az utóbbi néhány évben született források már kivétel nélkül ezt használják. Nézzünk néhány definíciót az inverz logisztika értelmezésére! A magyar szakirodalomban legáltalánosabban használt és talán a legpontosabb definíció Déri Andrástól származik. Az inverz logisztika tárgyát „használaton kívülre került áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk” kifejezéssel nevezi meg. Ezen kívül pedig rögzíti a célját. Utal a fogyasztók elvárásainak magasabb szintű teljesítésére, valamint a törvény által előírtak betartására: „Az inverz logisztika olyan tudományos és gyakorlati ismeretek, tapasztalatok és módszerek összessége, amelyek alkalmasak az eredeti használaton kívülre kerülő áruk, termékek, erőforrások és az ezekhez kapcsolódó információk hálózatokon belüli és hálózatok közötti áramlásának koordinálására, a terméket előállítók szolgáltatásainak bővítéséért és a környezetvédelmi előírások betartásáért.” 8
3
Kohut Zsófia-Nagy Adrienn (2004): A visszutas logisztika: Egy fogalmi keret, 4. oldal. Mosonyiné Ádám Gizella: Környezetvédelem és inverz logisztika, 60.oldal. 5 inverzlogisztika.lap.hu 6 Loginfo folyóirat is több cikket közölt a témában. 7 Itt kifejezett en inverz logisztikával foglalkozó szakkönyvre gondolok. 8 Déri András, Vándorfi István (2005): A „ bővített” ellátási lánc, 50. oldal. 4
9
Knoll Imre megfogalmazása gyakorlatközelibb. Általánosan értelmezi nemcsak a hulladékokra, hanem mindenféle visszárura (selejt, kereskedelmi, szerviz). Hangsúlyozza, hogy az inverz logisztika szervesen illeszkedik a logisztikai rendszerbe: „Ehhez az inverz logisztikának elnevezett „logisztikai alrendszerhez” tartoznak mindazok a főbb anyagi-, fizikai műveletek (összegyűjtés, szállítás, tárolás) melyek a termelési, kereskedelmi vagy akár egy szolgáltatási folyamatban, de ugyanígy egy fogyasztó életében, egy társadalmi környezetben, szennyezést, kárt okozó anyag, termékek eltávolítása, megsemmisítése vagy újrafeldolgozása kapcsán szükségesek. Ide sorolhatók a hulladékok, selejtáruk, de a különféle okból visszakerült visszáru, például reklamált vagy szezonális készletek.” 9 Déri András egy másik megfogalmazásában a folyamat tárgyának a hulladékokat nevezi meg. Ez jelentős szűkítés. Elhelyezi az inverz logisztikát a logisztikai rendszerben, annak bővítménye, folytatásaként. Nem integráns részeként, hanem úgymond kereteként: „Az inverz logisztika az ellátási lánc „bővítménye”, ahol a termék életciklusa nem fejeződik be a felhasználással, hanem megtörténik a hulladékká vált eszközök, anyagok begyűjtése és visszaforgatása a termelési folyamat elejére.” 10 A Murphy –Poist szerzőpárostól származó definíció mindössze a folyamat irányát határozza meg: „Az ellátási láncban a javak fogyasztótól a termelőig történő áramlása”11 Az idézett szerzők eltérő szempontokból ragadták meg a folyamat lényegét. Alapvető különbség azonban az inverz logisztika tárgyának meghatározásában van. A hulladéklogisztika természetesen az inverz logisztika legjelentősebb része. Én a dolgozatomban azonban röviden kitérek az egyéb visszárukra is.
1.3 Inverz logisztika, mint a logisztikai rendszer része A logisztikát négy fő területre osztjuk, közülük az egyik az inverz logisztika. A logisztika fő részterületei • Az ellátási (beszerzési) logisztika azért felelős, hogy a vállalat termeléséhez szükséges – külső forrásból származó – alap-, segéd-, üzemanyagok, alkatrészek megfelelően rendelkezésre álljanak. • A termelési (gyártási) logisztika az alapanyag-raktártól – a termelési folyamat egyes fázisain át – a késztermék raktárig történő anyagáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi szoros együttműködésben a termeléstervezéssel és –irányítással. • Az elosztási (értékesítési) logisztika felelőssége, hogy a vállalat által előállított késztermékek általában a felhasználók, a vevők rendelkezésére álljanak. • Az inverz logisztika fordított irányban az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja az elhasznált termékek, csomagolóeszközök, valamint a hulladékok áramlását.
1.4. Inverz logisztika, mint a hagyományos logisztika ellentéte Az ellátási lánc menedzsment (Supply Chain Management- SCM) mellett a hulladék lánc menedzsment (Waste Chain Management- WCM) is része a hagyományosan vett logisztikának, annak egyik alrendszere. Ez derül ki az előző fejezetből. A következőkben megvizsgálom, mennyiben ellentéte az inverz logisztika a hagyományos értelemben vett logisztikának.
9
Knoll Imre (2006): Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában, 77. oldal. Déri András, Vándorfi István (2005): A „ bővített” ellátási lánc, 51. oldal. 11 Idézet forrása: Dobos Imre (2007): Készletmodellek a visszutas logisztikában, 16. oldal. 10
10
Az anyag- és információáramlásokat tekintve a visszutas logisztika beleilleszkedik a rendszerbe, zárttá teszi azt. Megállapítható, hogy míg a „hulladék” lánc menedzsment anyagáramlási iránya ellentétes az ellátási lánc menedzsmentjével, addig az információáramlás iránya megegyezik. Az 1. táblázat összefoglalja a hagyományos és az inverz logisztika közötti különbségeket. 1. táblázat A logisztika és az inverz logisztika összevetése
Forrás: Mosonyiné Ádám Gizella: A környezetvédelem és az inverz logisztika, 61. oldal.
Folyamat: az információáramlást megfigyelve láthatjuk, hogy az SMC esetében az információ forrása a fogyasztó, tehát az elosztásra koncentrál. A WCM esetén az információáramlás szintén a fogyasztótól indul, tehát a begyűjtésre koncentrál. Műveletek12: míg az SCM alapanyagból készterméket állít elő, addig a WCM a hulladék „késztermékből” alapanyagot. Tehát az ellátási lánc szereplői egy termék előállításában, összeszerelésében működnek közre, a hulladéklánc szereplői a termék szétszerelésben, bontásában. Minőség: ez a szempont a minőség mérésére vonatkozik, ami meghatározza a lánc hatékonyságát. Az elosztó jellegű rendszerben a minőséget a termékre vonatkoztatjuk, annak funkcionalitására, megbízhatóságára. A hulladéklogisztikai lánc teljesítményét a kapott másodnyersanyagok újrafelhasználhatósága határozza meg. Értéklánc: kinek az igényei határozzák meg a folyamatot? A hagyományos logisztikai lánc döntő többségében a fogyasztói húzáson13 alapul. A WCM esetén a gyártók, forgalmazók ösztönző szerepe figyelhető meg. Piac: az SCM az elsődlegesen fogyasztói piac igényeit hivatott kielégíteni, a WCM beszállítói a hagyományos értelemben vett fogyasztók, piaca pedig függ a hulladékfeldolgozás módszerétől. Újrahasznosítás esetén fogyasztói, újrafeldolgozás, visszanyerés esetén b2b piacról beszélünk. Ha ez nem megoldható. a hulladékot ártalmatlanítják. Ebben az esetben semmilyen piacról nem beszélünk. Mindenképp érezzük, hogy a hulladéklogisztikai lánc elsődleges „mozgatórugója” nem önmagában a nyereségesség.14 Ha az ellátási lánccal együtt tekintünk a nyereségességre, megállapítható, hogy a kibővített ellátási lánc részeként értéktöbbletet ad a termékhez. Környezettudatos kiegészítő szolgáltatást kapcsol hozzá, ami növeli az eladhatóságot, másodlagos „mozgatórugóként” lép fel a vásárlók növekvő környezettudatossága. Anyagáramlás: a fizikai anyagáramlás iránya ellentétes a két rendszer esetében.
12
A lánc szereplői milyen jellegű értékteremtő műveletet hajtanak végre a terméken. Pull stratégia. 14 Az általam vizsgált hulladékfrakció újrahasznosításának vannak nyereséges és nem nyereséges ágai is. 13
11
1.5. Hogyan?- Integrált hulladékgazdálkodás 1.5.1. A „hulladékos problémák” megoldásának eszköze A hulladékos problémák környezetileg hatásos, gazdaságilag hatékony megoldásának eszköze az integrált hulladékgazdálkodás. Feladata, hogy megtalálja a rendelkezésre álló eszközök olyan kombinációját, mely optimális költséggel küszöböli ki a hulladékkal kapcsolatos problémákat. Az integrált hulladékgazdálkodás tervezésének lépései: a probléma pontos megfogalmazása; adatgyűjtés; jogszabályi és intézményi háttér megismerése; alternatívák összegyűjtése; költség-haszonelemzés; a megfelelő alternatíva kiválasztása. Az inverz logisztika segít az alternatívák összegyűjtésében, ezek közül a megfelelő kiválasztásában, majd a gyakorlati megvalósításban. A visszutas logisztika feladata kétféleképpen értelmezhető a hulladékgazdálkodásban betöltött szerepe alapján. A tágabb értelmezés szerint „feladatot kell vállalnia mind metalogisztikai, mind mikrologisztikai szinten annak érdekében, hogy a fogyasztást követően a hulladékgazdálkodási logisztikai folyamatok racionalizálhatóak legyenek. „15A szűkebb értelmezés pedig a konkrét feladatokra koncentrál. A 3. ábrán, a belső körben konkrét inverz logisztikai folyamatok vannak, míg a tágan értelmezett hulladéklogisztikában (külső kör) már elméletek, modellek, eljárások vannak megfogalmazva. Ennek keretét pedig az integrált hulladékgazdálkodás adja.
15
Mosonyiné Ádám Gizella: A környezetvédelem és az inverz logisztika, 62. oldal.
12
3. ábra Integrált hulladékgazdálkodás
Forrás: Mosonyiné Ádám Gizella: A környezetvédelem és az inverz logisztika, 63. oldal.
1.5.2. Tágan értelmezett hulladéklogisztika - Az 5R környezetvédelmi intézkedési program Mennyiségek csökkentése16 A legjobb megoldás környezetvédelmi szempontból, hiszen így a rendszerbe kerülő, később hulladékként gondot okozó anyag mennyisége is kisebb lesz. Ez a modell a megelőzésre koncentrál, nem megoldja a problémát, hanem eleve nem hagyja kialakulni. Célja, hogy adott mennyiségű és minőségű terméket kevesebb erőforrás felhasználásával állítsunk elő. De hogyan lehetséges ez? Nézzünk néhány példát! Hatékony minőségbiztosítási rendszerrel is elérhetjük célunkat, hiszen kevesebb lesz a selejt, és a keletkezett selejtet előbb kiszűrjük a rendszerből, így nem áldozunk rá feleslegesen erőforrásokat. Ide sorolhatjuk a konszolidált rakományokat is. Ezek használatával egységnyi anyag szállítására kevesebb erőforrást használunk fel. Az elektronikai cikkek estében régóta tart a miniatürizálási tendencia, méretük egyre kisebbé válik. Így természetesen a hulladék mennyisége is csökken, mert azt nem a termékek darabszámában, hanem kg-ban mérjük. Ez nem a logisztikai, hanem a technikai fejlődés érdeme. A nehezen újrahasznosítható, esetleg veszélyes anyagoknak kevésbé problémás anyagokkal való helyettesítése17 Ennél a modellnél nem csökken a kimeneti oldal, mégis csökkentjük a környezetterhelést, azáltal, hogy kevésbé ártalmas lesz a környezetre az általunk kibocsátott anyag. A felhasznált anyagok „környezetbarátabbra” való cserélése is számos módon megoldható. Választhatunk biológiailag lebomló csomagolóanyagot. „Környezetbarátabb” üzemeltetésű járművek üzemeltetése. 16 17
reduction at the source remplacement
13
Az elektronikai cikkek esetében is újabb és újabb szabályok születnek arról, hogy a termékelőállítás során mely anyagok használatát kell kerülni.
Hulladékokból energia visszanyerése18 Ebben a folyamatban a hulladékok bármilyen egyéb, nem az anyagában történő újrahasznosításra kerülnek. Ennek legáltalánosabb módja az égetés. A települési szilárdhulladék – égetőknél a cél az energia visszanyerése mellett a visszamaradó, lerakással ártalmatlanítandó szilárd hulladék térfogatának csökkentése. Hazánkban nem jelentős az energetikai hasznosítás, például a cementgyáraknak (Beremend, Vác) van ilyen jellegű kapacitásuk.19 Ausztriában viszont széles körben elterjedt, 191 helyen létesítettek hulladékégetőket. Évente 4,7 millió tonna hulladékot hasznosítanak energetikailag.20 Újrafeldolgozás21 „A hulladékok anyagait valamely termelési folyamatban azok eredeti rendeltetésére vagy attól eltérő rendeltetésre újra feldolgozzák, kivéve az energiahasznosítást, ami azt jelenti, hogy az éghető hulladékokat közvetlen elégetéssel, más hulladékokkal együtt, vagy anélkül, de a hőenergia kinyerésével energia előállítására használják fel.” 22 A begyűjtött anyagféleségeket kémiai és/vagy fizikai átalakítás után saját anyagában vagy nyersanyagként használják fel újra, és végül az eredeti funkcióval megegyező vagy más termék kerül előállításra. Tehát ebben a folyamatban a hulladékból másodlagos nyersanyagot állítunk elő. Ehhez igen nagy mennyiségű plusz erőforrás igénybevételére van szükség. Ez a folyamat a hulladékhasznosítás teljes menetét magába foglalja, vagyis a begyűjtést, az előkészítést, az alapanyag-előállítást és a feldolgozást. „Az elmúlt évtizedekben piacra került és napjainkban hulladékká váló elektronikai eszközök 40-70% fémet tartalmaznak. A kézi szétszereléssel vagy gépi feldolgozással elkülönített fémek tisztítást és osztályozást követően újrafeldolgozásra kerülnek: az alumínium- és vashulladékot hazai kohókba, a réz, valamint egyéb színes- és nemesfémeket tartalmazó anyagokat külföldi feldolgozóüzemekbe szállítják.”23 Az elektronikai hulladék legkönnyebben legjobban értékesíthető részei a nyomtatott áramköri lapok. Ezekből különböző fémek kerülnek kinyerésre. Újrahasznosítás 24 „Minden olyan művelet, amelynek a révén az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait vagy azok alkatrészeit azok eredeti rendeltetésére használják, beleértve a gyűjtőhelyekre, a forgalmazókhoz, újrafeldolgozókhoz vagy a gyártókhoz visszajuttatott berendezések, illetve azok alkatrészei további használatát” 25 Az előző folyamatba is sorolják, de alapvetően külön művelet. Az újrahasznosítás során a termék megőrzi eredeti formáját, funkcióját. Ebbe a témakörbe tartozik az egyszer 18
recovery Duna- Dráva Cement, Fenntarthatósági jelentés, 23. oldal. 20 http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/trendek-es-szabalyozas-az-osztrak-hulladekgazdalkodasban (2008-as adat.) 21 recycling 22 2002/96/EK irányelv 23 http://www.intermetal.hu/hu/elektronikai-berendezes.html 24 reutilisation 25 2002/96/EK irányelv 19
14
használatos termékek helyett a többször használatosak alkalmazása. Logisztikai vonatkozásban a többutas csomagolóanyagoknak van különös jelentőségük. Igazán, ezek használatával a fennálló logisztikai rendszerek bonyolultabbá válnak, mert a hagyományos egyutas rendszereket kétirányúvá kell tenni. Megnövekszik az átfutási idő is, hiszen a begyűjtés, felpakolás is komoly időráfordítást igényel. Ehhez a témakörhöz tartozik a teljes second hand kereskedelem is. Itt is egy használaton kívülre került termék újra használatba vételéről beszélünk, mindössze egy egyszerű kereskedelmi tranzakció révén. Az elektronikai cikkek közül a mobiltelefonok cserélnek legsűrűbben gazdát, egy termék életciklusa alatt akár többször is. Akárcsak az autók esetében, itt is megfigyelhető a használt cikkek „vándorlása” a fejlettebb országokból a fejletlenebbek felé. A begyűjtött és leadott telefonok egy része olyan fejlődő országok piacain kerül értékesítésre, ahol még kevésbé fejlett a mobiltechnológia.26
1.5.3. Szűken értelmezett hulladékkezelés Az inverz logisztika szűkebben értelmezett feladatai a konkrét anyagáramlással kapcsolatos logisztikai tevékenységek ellátására irányulnak, mint a begyűjtés, szelektálás, tárolás, szállítás (fuvarozás).
1.6. Kik?- Az inverz logisztikai folyamat szereplői Fontos terület a visszutas logisztikában a szereplők azonosítása. Meg kell különböztetnünk a hagyományos értéklánc, illetve az inverz folyamat szereplőit. Nem feltétlenül egyeznek meg a két lánc résztvevői, de amennyiben igen, akkor is más a szerepük, súlyuk. Ahhoz, hogy sikeres legyen a visszirányú értéklánc, elengedhetetlen, hogy meg legyen az összhang a két logisztikai lánc között, folyamatos és megbízható legyen az információáramlás. Vegyük sorra, melyek ezek az információk! (Természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen jelentősen függ a lánc jellegétől, hogy milyen információkra van szükség.) Információ a termék anyagösszetételéről, veszélyességéről, a feldolgozási lehetőségekről. Információ a visszirányú folyamatok volumenéről és bizonytalanságáról. o Garanciavállalás: nehezen tervezhető, a visszagyűjtésre kerülő termékek mennyisége és minősége bizonytalan. o Lejárt lízing és bérleti szerződések: jól tervezhető. o Kereskedelmi visszáru: nehezen jósolható meg előre.
1.7. Mit?- A folyamat tárgya Mi az, amit visszaküldenek, milyen tulajdonságokkal, jellemzőkkel rendelkeznek ezek a „termékek”? Fontos kérdés, hogy milyen anyagokból áll a termék, mennyire homogén, illetve milyen méretekkel (szállítás, kezelés miatt) rendelkezik.
26
http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1791237314
15
A termék felhasználási módja, a használat időtartama, intenzitása és az ennek következtében kialakuló minőségi állapot jelentősen befolyásolja az újrafeldolgozási lehetőségeket. A visszagyűjtendő termékeket érdemes aszerint is csoportosítani, hogy ipari vagy lakossági forrásból származik-e. (Más szállítási, kezelési igények jelentkeznek a mennyiségi okok miatt.) Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy az inverz logisztika legjelentősebb területe az elektronikai hulladékok visszagyűjtése. Ha belenézünk egy inverz logisztikai linkgyűjteménybe, döntő többségben e-hulladékkal foglalkozó értekezések és cégek linkjeivel találkozunk.27 Ezen termékek visszagyűjtésének törvényi kényszerítő ereje által meghatározott volumen, valamint a feldolgozást nehezítő bonyolult termékösszetétel indokolja a kiterjedt szakirodalom létjogosultságát. Megemlíteném még, hogy ennek a rendszernek igen gyorsan kellett kiépülnie, hiszen az Unió igen rövid időt szabott erre.
2. A hulladék 2.1. A hulladék fogalma „A hulladék a gazdaság anyagátalakító tevékenységeinek mellék- és végterméke, szilárd vagy szilárd hordozóba zárt folyékony halmazállapotú anyag, mely tulajdonosa számára értéktelen, ezért meg kíván szabadulni tőle.”28 Különbséget teszünk a hulladék és a szennyeződés között. A hulladék, amennyiben szakszerűen kezelik, ártalmatlan. Akkor válik szennyeződéssé, ha a környezetbe jut, és ott kifejti káros hatását. (Például a gyár udvarában kannákban szabályosan tárolt fáradt olaj hulladék, ha azonban egy gépkocsivezető a patakparton a talajra engedi, már szennyeződésről beszélünk.) A hulladékok tehát a körülményektől, az elhelyezésüktől függően potenciális szennyezők lehetnek. A 4. ábrán a hulladék keletkezésének folyamata látható. Szemlélteti az öko- és a technoszféra érintkezését. A természeti erőforrásokból alapanyagokat állítunk elő. Az alapanyagokból n db termék készül. A termékből t idő alatt elhasznált termék válik. Az elhasznált termékből hulladék keletkezik. Az egyes folyamatok alatt pedig a környezetbe szennyezések jutnak.
27
http://inverzlogisztika.lap.hu/
28
Bartus Gábor (2001): Hulladékgazdálkodás, 1. oldal.
16
4. ábra A hulladék keletkezésének folyamata
Forrás: Papp Gábor (2004): Hulladékgazdálkodás,2. oldal.
2.2. Hulladékok osztályozása A hulladékokat 3 fő szempont alapján különböztethetjük meg. A hulladék halmazállapota szerint lehet szilárd, folyékony illetve gáz halmazállapotú. A keletkezés helye szerint termelési és települési hulladékokat különböztetünk meg. Veszélyességük szerint beszélhetünk veszélyes, illetve nem veszélyes hulladékokról. Az általam vizsgált elektromos és elektronikai berendezések a települési szilárd hulladék körébe tartoznak. Egyes tulajdonságaik tekintetében veszélyesnek minősülnek.29
29
A további információk az elektromos hulladék veszélyességéről a fejezet végén.
17
5. ábra A Magyarországon képződő hulladék mennyisége 2000-ben (millió tonna / év)
Forrás: http://www.freeweb.hu/hulladek-suli/htan/alap.htm
2.3. A hulladékokkal kapcsolatos problémák A hulladékokkal kapcsolatban felmerülő problémákat öt kategóriára oszthatjuk. Természeti környezetre gyakorolt negatív hatások: a hulladék nem megfelelő kezelése károsítja a környezetet, szennyezőként lép fel. Mennyiségi problémák: akkor lép fel, ha nem tudjuk olyan mértékben növelni a hulladékfeldolgozási kapacitásunkat, mint amilyen mértékben a hulladékok mennyisége növekszik. Például az Egyesült Államokban 1960-ban 88 millió tonna háztartási hulladék keletkezett, majd 1990-ben 195 millió tonna. Az amerikaiaknak a hulladékfeldolgozási kapacitásukat 30 év alatt több mint kétszeresére kellett volna növelniük.30 Környezet-egészségügyi problémák: a hulladék nem megfelelő kezeléséből adódnak. A hulladékkezelés hiánya karöltve a nem megfelelő higiénés körülményekkel pusztító járványokat okozott a korábbi évszázadokban. Akkoriban ez a hulladék okozta problémák közül a legsúlyosabbnak számított. Ez azonban nem tekinthető teljesen a múlt árnyékának, hiszen napjaink Magyarországán körültekintve kijelenthetjük, hogy a szennyvízkezelés nagyon sok területen nincs megfelelően megoldva még az olyan kiemelt területeken sem, mint például a Velencei-tó vízgyűjtőterülete. Ez pedig magában hordozza bizonyos megbetegedések kockázatát. Társadalmi problémák: ezek alatt valamely hulladékkal kapcsolatos eseményt értünk, mely a társadalom egyes tagjainak elégedetlenségét váltja ki. Említhetjük a nápolyi hulladék elhelyezési problémák miatt kialakult krízist. 2008-ban civilek csaptak össze rendőrökkel a régióban. A válság oka az volt, hogy illegális szemétlerakások miatt a hatóságok lezártak több szeméttelepet, emiatt hegyekben állt a hulladék. 31
30
Papp Gábor (2004): Hulladékgazdálkodás, 3. oldal. http://recyclingportal.eu/artikel/23971.shtml Bella Italia- Quo vadis Abfallwirtschaft? http://www.hirszerzo.hu/cikk.profitalnak_a_kaoszbol_amit_maguk_ideztek_elo__a_maffia_felel_a_hulladekhegyekert.53524.html 31
18
Gazdasági problémák: a hulladék megfelelő ártalmatlanítása, kezelése, az általa okozott környezetszennyezés felszámolása, vagy megelőzése jelentős költségeket okoz. Például a hulladékégetőkben a melléktermékek tisztítása a hulladékégetés árát a kétszeresére növeli. 32
2.4. A hulladék mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezők Lehet-e a változó népességi és gazdasági feltételekből egyértelmű következtetést levonni a keletkező hulladék mennyiségére? Német kutatók foglalkoztak részletesebben ezzel a kérdéssel. Azt az eredményt kapták, hogy a német járások és városok 75%-ában a hulladék mennyisége a lakosság számával arányosan alakult, ám a szórás igen nagy. A járások mintegy 14%-ánál csökken a hulladék mennyisége a növekvő lakosságszám ellenére. Ezzel ellentétben a járások 12%-ánál nő a hulladékmennyiség, bár a népességszám csökken. Feltételezhető, hogy a hulladék mennyiségét egyéb tényezők is befolyásolják, mint például a háztartások nagysága, a népesség kor szerinti megoszlása vagy a vásárlóereje. Németország lakossága csökken és egyúttal öregszik is. A 60 évesnél idősebb korosztály aránya jelenleg 25%. Ez az arány 2030-ig el fogja érni a 37%-ot. Az idősebb emberek kisebb családokban élnek, ezért a folyamat növeli a háztartások számát, és egyúttal az egy főre jutó hulladék mennyiségét.33 Az ipari hulladék mennyiségének alakulása leginkább a GDP mutatóval áll összefüggésben.34 Napjaink piaci mechanizmusa erősen növekedésorientált. A gazdaság minden szereplője általában előnyösen részesedik a gazdasági növekedés eredményeiből. A növekedés elérésének pedig legkézenfekvőbb módja a megtermelt javak mennyiségének növelése. Természetesen egyéb tényezők is befolyásolják a keletkező ipari hulladék mennyiségét. A gazdasági szerkezet folyamatos változása is döntő. A szolgáltatások előtérbe kerülésével csökken a nagy energia- és vízigényű, sok hulladékot képező termelőágazatok súlya. Az utóbbi száz évben hihetetlen mértékben megnőtt a keletkező hulladék volumene a fejlett országokban. A 6. ábra érzékelteti ennek mértékét. Az 1900. és 1970. között ábrázolja a keletkező szilárd hulladék mennyiségének éves változását az Egyesült Államokban.35
32
Papp Gábor (2004): Hulladékgazdálkodás, 3. oldal. Szabó Ildikó (2009): Hogyan hat a demográfiai változás a keletkező hulladék mennyiségére? 34 Bernd Bilitewski- Georg Härdtle- Klaus Marek (2000): Abfallwirtschaft- Handbuch für Praxis und Lehre, 34. oldal. 35 Kerekényi Attila: Általános környezetvédelem- Globális gondok, lehetséges megoldások 33
19
6. ábra A hulladék mennyiségének alakulása az Egyesült Államokban 6000 millió tonna
5000 4000 3000 2000 1000 0 1900
1910
1920
1930
1940
1950
1960
1970
1980
év
Forrás: Kerekényi (1998): Általános környezetvédelem, 231. oldal.
2.5. Elektronikai termékek és hulladékaik 2.5.1. Elektronikai berendezések fogalma és csoportosítása Az uniós és hazai jogszabályok (2002/96/EK irányelv és a 264/2004 Kormányrendelet a HEEB visszavételéről36) a következőképpen határozzák meg az elektronikai berendezéseket: „Elektromos és elektronikai berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőktől vagy villamos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező, illetve villamos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is.” Az Európai Bizottság ezt a meghatározást úgy pontosította, hogy az elektromos energiának elsődlegesnek kell lennie, illetve elektromos energia kell ahhoz, hogy a termék az elsődleges funkcióját be tudja tölteni. Egy elektromos órával rendelkező tűzhely vagy egy elemes játék baba nem tartozik a rendelet hatálya alá.37 Az uniós irányelv a definíción kívül közelebbről is meghatározza az elektronikai termékeket, 10 csoportba sorolva azokat. A kategóriákat az alábbi táblázat tartalmazza. A példák az irányelv, illetve a hazai rendelet mellékletéből származnak. Az egész Unióban érvényes felosztásnak nagy szerepe van, hiszen a tagországokban 2002-ig nem volt egységes a csoportosítás, ami megnehezítette a statisztikák összehasonlítását. Szakmai berkeken belül ugyanakkor még él egy régebbi típusú osztályozás is, mely az elektronikai termékek egy szűkebb részét fedi le. Barnaárunak nevezik az irodai, távközlési és szórakoztató elektronikai berendezéseket, a fehéráru megnevezés pedig főként háztartási eszközöket takarja. Az elnevezések eredete könnyen kitalálható. A háztartási gépek (pl. hűtők, mosógépek, mosogatógépek) általában fehér színűek. Hogy a barnaáru elnevezést megértsük, elég nagyanyáink rádióira, televízióira gondolni. Manapság ritkán barna színű egy televízió
36 37
Lásd később. Ugyanez vonatkozik a RoHS irányelvre.
20
vagy egy számítógép, de a terminológia megmaradt. A Vöröskő Kft38.-nél például szintén ezt a csoportosítást alkalmazzák, a feladatok is eszerint vannak felosztva. 2. táblázat Elektromos és elektronikai berendezékategóriák példákkal Kategóriák megnevezése
Példák
1.
Háztartási nagygépek
Ventilátor, hűtőszekrény, tűzhely mikrohullámú sütő, mosógép, légkondicionáló berendezés.
2.
Háztartási kisgépek
3. 4.
5.
IT és távközlési berendezések Szórakoztató elektronikai cikkek Világító testek gázkisülő lámpák
Porszívó, mérleg, varrógép, vasaló, hajszárító borotva, órák, kávéfőző. Számítógép és egységei, nyomtató, laptop, mobiltelefon, írógép, számológép. Rádió- és televíziókészülék, mikrofon, erősítő, hangszóró, magnó, kamera, digitális fényképezőgép. Elemlámpa, gázkisülésű lámpa (egyenes csövek, kompakt, energiatakarékos fénycsövek). (Kivéve normálizzók, halogén izzók, háztartásban használt lámpatestek.)
6.
Elektromos és elektronikus szerszámok gépek
Fűrészgép, fűnyíró, fúrógép. (Kivéve a helyhez kötött nagyméretű ipari berendezések.)
7.
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
Távirányítós játékok, villanyvasút, tévéhez kapcsolható videojáték.
8.
Orvosi berendezések
Lélegeztető gép, sugárterápiás készülék. (A beültetett és fertőzött termékek kivételével.)
9. 10.
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök Adagoló automaták
Füstjelző berendezések, fűtésszabályozók. Pénzkiadó automaták (ATM), ital-automaták.
Forrás: 264/2004. Kormányrendelet 1. sz. melléklete Ezeket a berendezéseket a szaknyelv különféle jelzőkkel illeti: elektromos, elektronikus vagy elektronikai. Ezek között nincs éles határvonal sem műszaki, sem jogi értelemben, ezért én is felváltva fogom használni. A kormányrendeletben szereplő „elektromos és elektronikai berendezés” megnevezést gyakran EEB-nek nevezik röviden. Az ezekből származó hulladékok esetében pedig az „elektronikai hulladék” vagy „e-hulladék”, illetve az angol waste electrical and electronic equipement (WEEE) mintájára a „hulladék elektromos és elektronikai berendezés „(HEEB) kifejezés használatos.
38
A Vöröskő Kft.-ről a későbbiekben részletesen írok.
21
2.5.2. A forgalomba hozott elektromos és elektronikai berendezések valamint az ezekből keletkező hulladék mennyiségének alakulása Mind világviszonylatban, mind hazánkban folyamatosan bővül az elektronikai termékek piaca, ez az egyik legdinamikusabban fejlődő kereskedelmi ágazat. Ezt a folyamatot több tényező is elősegíti. A technológiák gyors avulásának is tanúi lehetünk. A technológiai fejlődés eredményeként egyre hamarabb jelennek meg új termékek az EEB-k piacán. Például az új szoftverek csak a legfeljebb két-három éves gépeken futnak megfelelően. Csökken a termékek élettartama. Míg egy 80-as évben gyártott mosógép használható volt majd’ 20 évig, addig napjaink ilyen készülékei már csak néhány évig működőképesek. Az elektronikus készülékek ára folyamatosan csökken. Általában elmondható, hogy az alacsony hardverigényű, de fejlett elektronikát tartalmazó készülékek ára csökken a leggyorsabban. Bizonyos cikkcsoportok esetében szociológiai öngerjesztő folyamatról is beszélhetünk. Aki nem rendelkezik mobiltelefonnal vagy internettel, az kiszorul a megszokottá vált társadalmi kommunikációs rendszerből. Egyre több, új igények kielégítését szolgáló eszközt hoznak forgalomba, korábban nem alkalmazott, funkciójában is új készüléket. A korábbi analóg eszközöknek sorra születik meg az elektronikus változata (elemes fogkefe, digitális konyhai mérleg, elemmel működő cipőtisztító). Néhány igazán magas minőségű elektronikai termék státusszimbólumként is funkcionál. Leginkább a fiatalok körében figyelhető ez meg, például a telefonok vagy az mp4 lejátszók esetében. Az EEB-k értékesítési csatornája is szélesedik39. Egyre több kiskereskedő bővíti a hagyományos kínálatát elektronikai eszközökkel. A hazai háztartási vagy élelmiszeripari termékeket forgalmazó vállalatok közül említhetjük például a Rossmann-t, illetve az Interspart. Nézzünk néhány adatot az egyes termékek forgalmának alakulásáról! Célom, hogy a következő statisztikai adatokkal szemléltessem, mennyire rohamos ütemben terjedtek el egyes elektronikai eszközök. Az, hogy a lakosság mekkora hányada rendelkezik egy-egy eszközzel, alapvető fontosságú a keletkező hulladékmennyiség becslésénél. A Nemzeti Hírközlési Hatóság számára készült statisztika a számítógéppel, illetve internettel rendelkező magyar háztartások arányát mutatja a 2001 és 2007 közötti időszakban. A számítógéppel való ellátottság 5 év alatt több, mint duplájára emelkedett.
39
Az értékesítési csatorna az az út, amin keresztül a termék eljut a termelőtől a fogyasztóig. Szélességét az határozza meg, hogy egy-egy szinten hány viszonteladót kapcsolunk be az adott termék forgalmazásába.
22
7. ábra
Forrás: http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=16023 Nézzük mit is jelent ez a szám nemzetközi összehasonlításban! 40 A felmérés szerint Csehországban van a legtöbb asztali PC: itt a háztartások 53 százaléka használ ilyen gépet. Az internethez való csatlakozás is igényel különféle hardveres eszközöket (modem, router, stb.). A kelet-európai háztartások 44 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel, az Európai Uniós átlag 54 százalék. A számítógéphez hasonlóan „slágertermék” a mobiltelefon. Ezen a területen is látványos a növekedés. Magyarországon például az 1991-ben 0,11 db/fő volt a lakosság átlagos ellátottsága a készülékből. A Központi Statisztikai hivatal adatai alapján a 8. ábra szemlélteti a magyar lakosság mobiltelefonnal való ellátottságának alakulását évenkénti bontásban.
40
Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/69292/
23
8. ábra
41
Forrás: KSH adatai alapján saját készítésű diagram
Az elektronikai termékekből származó hulladékok mennyiségére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre pontos adatok. Becsült számokkal vagyunk kénytelenek dolgozni. Vizsgáljuk meg, hogy milyen információk birtokában lehet a keletkező e-hulladék mennyiségét megbecsülni egy adott termék esetén! A készülék élettartama, a háztartások ellátottsága az adott készülékkel, a háztartások száma, valamint a termék átlagos tömege. Vizsgáljuk meg a keletkező hulladékmennyiséget a mosógépek esetén 2007-ben becsléses módszerrel! A magyarországi háztartások száma 2007-ben: 3,809,947 (KSH adata). A háztartások készülékkel való átlagos ellátottsága 2007-ben: 86% (KSH adata). Átlagos élettartam: 4év42. Átlagos tömeg: 35 kg.43 Az adatok alapján 3809947*0,86=3276554 mosógép volt 2007-ben az országban. Ennek a negyede ment tönkre, tehát 819139 db. Feltételezzük, hogy a tulajdonosok ezeket nem tartották meg, hanem „kidobták”. A kapott mennyiséget a tömeggel beszorozva 288,669 tonnát kapunk. Tehát 288,669 tonna hulladék keletkezett 2007-ben tönkrement mosógépekből Magyarországon, feltételezve, hogy csak valóban tönkrement készüléket cseréltek le a tulajdonosok. A hivatalos statisztikák sem mindig egyeznek. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ)44 adatai szerint 2007-ben 170 ezer tonna e-hulladék keletkezett. Ez az adat 17 kg/fő HEEB-et jelent. A Hulladék Munkaszövetség honlapján 10041
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_02_03ia.html A piacon mosógépek esetén a leghosszabb garancia 3 év. Azzal a feltételezéssel éltem, hogy ez megközelítőleg megfelel az élettartamának, egy évvel megtoldottam. 43 Becsült adat. 44 http://www.kszgysz.hu 42
24
120 ezer tonnára becsüli a mennyiséget, ami évi 8 %-al nő.45 ( Összehasonlításképpen: Magyarországon évi mintegy 70-75 millió tonna hulladék képződik46.) A különböző források szerint az Európai Unióban 8-10 millió tonna körüli e-hulladék keletkezik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség47 adatai szerint a HEEB mennyisége háromszor olyan gyorsan nő, mint a települési szilárd hulladéké. Csak Németországban 2 millió tonna keletkezik.48
3. táblázat Összegyűjtött és feldolgozott HEEB mennyisége 2006-ban (tonna)
Magyarország 2006-ban
1 2 3
4 5 5a
6
7
8
9 10
Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek IT és távközlési berendezések Szórakoztató elektronikai cikkek Világító eszközök Elektromos kisülésű lámpák Elektromos és elektronikai szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelé sek Orvosi berendezések
Forgalomba hozott
Háztartásokból összegyűjtve
Összes begyűjtött
Saját tagországban kezelt
Más tagországban kezelt
EU-n kívül kezelt
73 952,20
13 573,40
0,00
13 573,40
9 763,30
3 800
11
13 482,60
1 290,50
0,00
1 290,50
951,50
330
9
11 044,70
2 377,80
0,00
2 377,80
1 799,90
576
2
23 996,30
6 054,80
0,00
6 054,80
4 669,80
1 382
3
4 985,30
2,30
95,00
97,30
97,30
0
0
1 184,30
254,20
63,60
317,80
133,90
184
0
5 719,90
124,60
0,00
124,60
86,80
37
1
743,80
139,50
0,00
139,50
136,50
3
0
0,00
0,00
0,00
0
0
16,30
16,30
13,10
3
0
56,00
56,00
56,00
0
0
230,90
24 048,00
17 708,10
6 315,60
24,3 0
60,40
Ellenőrző és vezérlő 238,00 készülékek Adagoló 367,00 automaták összesen
Összegyűjtve máshonnan, mint a háztartások
135 774,50
23 817,10
Forrás: a táblázat saját készítésű, az adatok az ecostat49 különböző környezetvédelmi vagy demográfiai statisztikáiból szármáznak.
45
http://humusz.hu/hirek/eu-ellenlepes-az-e-hulladek-ujrahasz-no-sitasat-elha-nya-goloknak/770 Vértes Edit (2003): Reverse Logistic- Elektromos és ektronikus berendezések használata során keletkező hulladék újrahasznosításának szerepe a környezetvédelemben, 128. oldal. 47 Lásd később. 48 http://www.lanuv.nrw.de/abfall/elektro.htm 49 http://epp.eurostat.ec.europa.eu 46
25
4. táblázat Összegyűjtött és feldolgozott HEEB relatív aránya 2006-ban
1
Háztartási nagygépek
18,35%
Begyűjtött áruk Magyarországon való kezelésének aránya 71,93%
2
Háztartási kisgépek
9,57%
73,73%
3
IT és távközlési berendezések
4
Szórakoztató elektronikai cikkek
21,53% 25,23%
75,70% 77,13%
5
Világító eszközök
1,95%
100,00%
26,83%
42,13%
2,18%
69,66%
18,76%
97,85%
0,00% 6,85% 15,26% 17,71%
nincs begyűjtés 80,37% 100,00% 73,64%
Begyűjtési arány50
Magyarország 2006
5a Elektromos kisülésű lámpák 6
Elektromos és elektronikai szerszámok
7
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
8
Orvosi berendezések
9 Ellenőrző és vezérlő készülékek 10 Adagoló automaták Teljes
51
Forrás: a táblázat saját készítésű, az adatok az ecostat demográfiai statisztikáiból szármáznak.
különböző környezetvédelmi vagy
Megjegyzés: az adatok az Európai Unió nyilvános adatbankjából származnak. Sajnos a 2006-os a legfrissebb. 2004-es adatok is szerepelnek az adatbázisban. Igen hiányos is az adatbázis, szerencsére Magyarországra ez nem igaz. Mi eleget tettünk az adatszolgáltatási kötelezettségünknek. A kategóriák felosztása megegyezik a 2002/96/EK irányelv felosztásával. Az egyetlen különbség, hogy az 5. kategóriát két részre osztották. Ennek a felosztásnak a jogosultságát igazolja, hogy jelentős különbség van a két kategória begyűjtési arányai között. Az összes begyűjtést nézve abszolút számokban egyértelműen vezető kategória a háztartási nagygépek. Az összes begyűjtés 56%-át teszi ki. Relatív számok tekintetében ellenben az elektromos kisülésű lámpák illetve a szórakoztató elektronikai cikkek állnak az élen.
50
Begyűjtési arány alatt, a fent említett okok miatt, a forgalomba hozott EEB és a begyűjtött HEEB arányát értem. 51
http://epp.eurostat.ec.europa.eu
26
A táblázat adatait áttekintve megállapítható, hogy a háztartásokat nagyobb arányban sikerült megnyerni, mint az egyéb szervezeteket. A gyógyászati célú berendezések gyűjtése sajnos még egyáltalán nem indult meg. A Magyarországon való kezelés aránya nagyon magas,73,64%. A magyar kapacitások minden típusú berendezés feldolgozását lehetővé teszik, bár egyes részegységek csak külföldön kerülnek feldolgozásra. Az Unió irányelvében a következő fogalmakat használja: kezelés, hasznosítás, újrahasznosítás és újrafelhasználás. Ezekre magyarázatot is ad. Ezek közül a kezelés fogalmának ismertetését a táblázatok megfelelő értelmezése érdekében fontosnak tartom. „Kezelés: valamennyi azt követő tevékenység, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékait átadták valamely szennyezőanyag-mentesítést, szétszerelést, feldarabolást, hasznosítást, illetve ártalmatlanításra történő előkészítést végző létesítménynek, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak hasznosítása, illetve ártalmatlanítása céljából végzett minden egyéb művelet.”52 5. táblázat Begyűjtött HEEB a népesség arányában
Országok Norvégia Svédország Olaszország Dánia Németország Luxemburg Ausztria Hollandia Magyarország Slovákia Görögország Lengyelország Portugália Franciaország Románia
Begyűjtött HEEB tonnában 101 616,9 130 062,0 676 552,0 60 245,0 753 900,0 3 847,9 62 628,5 94 484,0 24 048,0 8 583,4 11 342,0 17 101,2 4 215,5 15 160,0 1 131,6
Népesség ezer főben 4 799,3 9 256,3 60 045,1 5 511,5 82 002,4 493,5 8 355,3 16 485,8 10 031,0 5 412,3 11 260,4 38 135,9 10 627,3 64 350,8 21 498,6
Arány Kg/főben* 21,2 14,1 11,3 10,9 9,2 7,8 7,5 5,7 2,4 1,6 1,0 0,4 0,4 0,2 0,1
Forrás: a táblázat saját készítésű, az adatok az ecostat53 különböző környezetvédelmi vagy demográfiai statisztikái.
Az 5. táblázat szintén 2006-os adatokat mutat. Az Európai Unió 2002/96/EK irányelve a tagállamok számára előírja, hogy legkésőbb 2006. december 31-ig biztosítsák, hogy évente és lakosonként átlagban legalább négy kilogramm magánháztartásból származó elektromos és
52 53
2002/ 96/EK irányelv http://epp.eurostat.ec.europa.eu
27
elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére kerüljön sor. Megállapítható, hogy több tagállam már a jelzett időpont előtt is teljesítette az elvárásokat. Ezek jellemzően olyan országok, ahol már hagyományai vannak a szelektív hulladékgyűjtésnek. Néhány ország esetében teljesen irreálisnak tűnik, hogy egyetlen év alatt 40, 20 vagy 10-szeresére növeljék a begyűjtött HEEB mennyiségét. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Hazánk az előírt 4 kg/fő begyűjtési arány teljesítésére derogációt kért és kapott, így csak 2008. december 31-re kellett teljesítenünk a kezelési előírásokat.
6. táblázat HEEB hasznosítási arányok
Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek IT és távközlési berendezések Szórakoztató elektronikai cikkek Világító eszközök Elektromos kisülésű lámpák Elektromos és elektronikai szerszámok Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Orvosi berendezések Ellenőrző és vezérlő készülékek Adagoló autómaták
Kötelezően Svédország Lengyelország Magyarország előírt úf. és úf. és úf. és úf. és h.a. úh. h.a. úh. h.a. úh. h.a. úh. 92,0% 92,0% 22,2% 3,7% 84,6% 84,5% 80,0% 75,0% 87,0% 87,0% 6,9% 4,3% 79,6% 79,4% 70,0% 50,0% 92,0% 94,0% 9,8% 4,2% 76,7% 76,4% 75,0% 65,0% 109,0% 109,0% 11,1% 5,0% 91,0% 93,0% 42,1% 35,8% n.a. 0,0% 32,4% 32,3%
61,2% 59,2% 58,7% 58,7% n.a. 81,1%
75,0% 65,0% 80,0% 80,0% 70,0% 50,0%
34,0%
38,0%
1,2%
0,4%
71,8% 66,9%
70,0% 50,0%
12,0% 75,0%
12,0% 87,0%
0,3% 0,0%
0,2% 0,0%
91,3% 91,3%
70,0% 50,0%
15,0% 98,0%
16,0% 0,2% 100,0% 0,0%
0,0% 0,0%
77,9% 77,9% 28,6% 28,6%
70,0% 50,0% 80,0% 75,0%
54
Forrás: a táblázat saját készítésű, az adatok az ecostat demográfiai statisztikái.
különböző környezetvédelmi vagy
Magyarázat: h.a.: hasznosítási arány úf. és úh.: újrafeldolgozási és újrahasznosítási arány Kötelezően előírt: a WEEE irányelv kategóriánként külön határozza meg a hasznosítási arány és az újrafeldolgozási és újrahasznosítási arány minimum szintjét A táblázat összeállításánál Svédországot, Lengyelországot és Magyarországot választottam ki. Svédország mintának tekinthető a HEEB hasznosítás terén, ugyanakkor néhány cikkcsoport esetén neki is vannak elmaradásai. De meg kell állapítanunk, hogy ebben a tekintetben mi is igen jól állunk, nem csak Lengyelországhoz képest, de a velünk csatlakozókhoz képest is. Az orvosi berendezések begyűjtése és hasznosítása terén még erős lemaradások vannak. A legtöbb tagállamban egyáltalán nincs begyűjtés ebből a cikkcsoportból.
54
http://epp.eurostat.ec.europa.eu
28
2.5.3. Az elektronikai hulladék környezeti hatásai Vizsgáljuk meg, miért veszélyesek a környezetre a használaton kívülre került, a kommunális hulladékok közé dobott elektromos készülék. Vegyük példának az egyik nagyobb mennyiségben a szemétre kerülő elektronikai cikket, a számítógépet! A rajzról azonnal szembetűnik, hogy az egyik problémát az anyagok sokfélesége fogja jelenteni. Az újrahasznosítás első lépésében a hulladékokat kézi bontással lehet előkészíteni. Ez után jöhet csak az adott anyag újrahasznosítása, illetve a nem újrahasznosítható anyagok esetén az ártalmatlanítás. 9. ábra Veszélyes anyagok a számítógépben
Forrás: http://www.elektrohulladek.hu/elektrohulladek.html
A 7. táblázat bemutatja, hogy a számítógép mely egységei milyen vegyületeket tartalmaznak, és ezek milyen körülmények között válhatnak veszélyessé. Rendeltetésszerű használat mellett ezek az eszközök nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az emberi egészségre. A 2006. július 1. óta érvényben lévő RoHS irányelv korlátozza bizonyos veszélyes anyagok használatát. (higany, kadmium, hat vegyértékű ólom, polibrómozott bifenil (PBB) és polibrómozott difenil-éter (PBDE)) Az itt közölt információ a 2006 júliusa előtt készült gépekre vonatkozik. Egy számítógép fizikai élettartama akár 8 év is lehet. A tényleges élettartamot valójában az avulás határozza meg. Ennek ideje 3-5 év. Leginkább az aktuális 29
pénzügyi helyzet függvénye, hogy pontosan mennyi. Figyelembe véve az utóbbi évek gazdasági helyzetét, megállapítható, hogy még néhány évig egész biztosan kerül leselejtezésre a RoHS irányelvnek nem megfelelő számítógép.
7. táblázat Néhány veszélyes anyag előfordulása és kockázata
Forrás: Fehér Péter, Móricz Péter, Németh Patrícia (2004): Számítástechnikai hulladékok megelőzése és kezelése, 11. oldal.
30
3. Az elektronikai hulladékkezelés jogszabályi háttere 3.1. ENSZ környezetpolitikája és jelentése a fenntartható fejlődésről „ A Földet nem az őseinktől örököltük, hanem a gyerekeinktől kaptuk kölcsön.” Indián közmondás
Dolgozatomban kitérek az Egyesült Nemzetek Szervezetére is, hiszen a szervezet számos nemzetközi környezetvédelmi egyezmény létrejöttében játszott szerepet. Ezek hatással voltak a tagországok környezetpolitikájára, alapelvei érintik a hulladékgazdálkodás, így az elektronikai hulladékkezelés témakörét is. Az ENSZ környezetvédelmi tevékenységének jelentősebb állomásai55 Stockholmi Világkonferencia A 60-as évektől egyre sűrűbben jelentkező, nemzetközi problémákat előidéző környezeti katasztrófák hatására az ENSZ 1972-ben megszervezte „Ember és bioszféra„ címmel a környezetvédelmi világkonferenciát 113 ország részvételével. Az aláíró országok elismerték, hogy minden állam kötelezettsége a környezete védelme és javítása, valamint a Föld természeti erőforrásainak megőrzése. A konferencia javaslatára szervezte meg az ENSZ a környezetvédelmi ügyekre szakosított intézményét56.A konferencia jelentős hatása abban is megnyilvánult, hogy a legtöbb aláíró országban kialakultak állami szintű környezetvédelmi intézmények. Környezet és Fejlődés Világbizottsága A Földet veszélyeztető környezeti válság hatására az ENSZ Közgyűlése 1983-ban Gro Harlem Brundtland asszonyt, az akkori norvég miniszterelnököt kérte föl egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó program kidolgozására. A Brundtland asszony vezette bizottság 1987-ben készítette el jelentését, amelyben rögzíti azokat az elveket és követelményeket, amelyek betartása esetén a Föld megmenthető volna a jövő generációi számára. Ezek az elvek azóta a fenntartható fejlődés (Sustainable Development) elveiként váltak ismertté. A fenntartható fejlődés az a fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek kielégítését, anélkül hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését. A bizottság „Közös Jövőnk” című műve a környezetvédők Bibliájává vált. Ez annak köszönhető, hogy a bizottság fő üzenete szerint a növekedés hajszolása a földi bioszféra összeomlásához vezet, ezért a gazdaság fejlődését a régi módon nem folytathatja. Nem jelent valódi paradigmaváltást, nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb anyag- és energiafelhasználással kielégíteni és minimalizáljuk a termelő tevékenység szennyező hatásait.
55
Buzás- Fabula - Hazayné - Hubai- Kerekes- Kobjakov - Kovács - Medvéné - Mocsy - Vass (2005): A környezetgazdaságtan alapjai és Láng István (2002): Környezetvédelem- fenntartható fejlődés c. művek alapján. 56 United Nations Environment Programme (UNEP)
31
A fenntartható fejlődés követelményei a következőképpen összegezhetőek 1. A megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó képességük mértékénél. 2. A hulladék keletkezésének mértéke kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezésbefogadó képességének mértékénél, amit a környezet asszimilációs kapacitása határoz meg. 3. A kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg. Könnyen belátható, hogy a bizottság jelentése és a hulladéklogisztika között szoros kapcsolat van. Egy táblázat segítségével bemutatom a fenntartható fejlődés követelményei és a tágan értelmezett hulladéklogisztikai modellek közötti kapcsolatot. (Ebben a vonatkozásban az 1. és a 3. követelményt együtt kezelem, mivel a logisztika nem tesz különbséget a megújuló és a nem megújuló erőforrások között.) 8. táblázat Fenntartható fejlődés és az integrált hulladékgazdálkodási modellek
1. és 3. követelmény
2. követelmény
Helyettesítés Mennyiségek környezetbar Visszanyerés csökkentése át anyagokkal Helyettesítés Már egyszer alatt érthetjük felhasznált egy nem nyersanyagot megújuló kinyerünk a Kevesebb erőforrás megújulóval hulladékból és újra alapanyag hasznosítjuk szükséges. helyettesítését, energiaként. Így így a 3. követakarékoskodunk az telménnyel cseng egybe a erőforrással. modell. Kevésbé veszélyes hulladék A visszanyert Így kevesebb keletkezik, ha nyersanyag nem a hulladék is a helyettesítés szemétbe kerül így keletkezik. során csökken a hulladék mennyisége. környezetbarát anyagot alkalmazunk.
Újrafeldolgozás
Újrahasznosítás
A hulladék szelektív összegyűjtse után nyersanyagként hasznosul.
Többször használatos tárgyak általában kevésbé nyersanyagigény esek, mint a több, de egyszer használható.
Így kevesebb hulladék keletkezik.
Tipikus példa a többutas csomagolóanyag esetében kiválóan látszik, hogy a hulladékkeletkez és töredéke az egyutasénak.
Forrás: saját készítésű táblázat. Környezet és Fejlődés Világkonferencia Az ENSZ a bizottság jelentését alapul véve 1992-ben rendezte meg a Rio de Janeiro-i Világkonferenciát. A konferencián elfogadták a a fenntartható fejlődés átfogó programját és intézményrendszerét tartalmazó dokumentumot, az Agenda 21-et, a fenntarthatóság elveit tartalmazó Riói Nyilatkozatot, a Biológiai Sokféleség Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt.
32
Fenntartható Fejlődés Világkonferencia Az ENSZ által 2002-ben Johannesburgban megrendezett konferencián a résztvevő országok kiértékelték a megelőző 10 év eredményeit. Megállapították, hogy az egyezmények ellenére nem sok lépés történt a környezeti és a gazdasági szempontok egyensúlyba kerülése érdekében. A Föld környezeti állapota összességében romlott, és az egyezmények által szabályozott területek egyikén sem sikerült jelentős eredményeket felmutatni. A csúcskonferencián megerősítést nyert, hogy a fenntartható fejlődésnek a nemzetközi szintéren jelentkező feladatok között kiemelt helyen kell szerepelnie, továbbá újabb lökést kapott a szegénység elleni küzdelem és a környezetvédelem ügye. A konferencia szervezői kiemelt figyelmet fordítottak a civil szervezetek döntésbe való bevonására. A Csúcskonferenciának több mint 8000 civil résztvevője volt. A szervezők úgy érezték, hogy a társadalom aktív közreműködése nélkül a konferencia határozatainak végrehajtása elképzelhetetlen. A konferencián résztvevő országok elfogadták a Johannesburgi Nyilatkozatot és a Végrehajtási Tervet. Mindkét dokumentum fő célja a globális, és elsősorban az országhatárokon átnyúló környezeti problémák enyhítése. Olyan iránymutató alapelveket fogalmaztak meg, mint az együttműködés elve, a tájékoztatás és konzultáció kötelezettsége vagy a segítségnyújtás elve. A Johannesburgban elfogadott Végrehajtási Terv már szélesebben értelmezi a fenntartható fejlődés fogalmát. Nagy újdonság, hogy megjelent a fenntartható fejlődés szociális dimenziója. A fenntartható fejlődésnek tehát immár három tartópillére lett: a környezeti, a gazdasági és a szociális tényező, melyek összefonódva és egymást kiegészítve jelennek meg. A Végrehajtási Terv által érintett területek közül a legfontosabbak: a szegénység csökkentése; ivóvíz- és szennyvízkezelés fenntartható termelés és fogyasztás; energia; vegyipar és vegyi anyagok; természeti erőforrások kezelése egészségügy; az oktatás-nevelés, mint a megvalósítás fontos eszköze; a fenntartható fejlődés intézményi keretei. Az általam vizsgált témával több terület is közvetve vagy közvetlenül összefügg, így például a fogyasztás, az erőforrások kezelése vagy az oktatás. 3.2. OECD környezetpolitikája57 Az 1960-ban alakult Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD58 fő célja, hogy ismereteket nyújtson, összehangoljon, terjessze a helyes gyakorlatokat, ezáltal elősegítse a hatékonyabb kormányzati tevékenységet. Fórumot biztosít a tagországok szakembereinek, így segíti azok együttműködését. Az OECD tevékenysége szerteágazó, társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekre is kiterjed.
57
dr. Buzás Kálmánné és dr. Pomázi István: A környezetpolitikai teljesítmény az OECD országokban, Szemelvények az OECD környezetpolitikájából alapján. 58 Organisation for Economic Cooperation and Development
33
Hazánk 1996-ban csatlakozott a szervezethez. A tagfelvétellel kapcsolatos tárgyalások során az OECD a környezetvédelem, az adóelkerülések és a devizapolitika kapcsán állapított meg elmaradásokat. A szervezet környezetpolitikájában 1990-es évek elején következett be paradigmaváltás. Addig a keletkezett szennyezések felszámolására, tehát ex post intézkedésekre korlátozódott a tevékenysége. Ezután pedig előtérbe került a megelőzés fontossága, integrált és hosszú távú célokat is megfogalmaztak.1989-ben a Miniszterek Konferenciáján kijelentették, hogy kívánatos lenne a gazdaságpolitikában alkalmazott ár- és egyéb mechanizmusokat a környezetvédelem szolgálatába állítani. Ez úttörő lépés volt a hatékony környezetvédelem irányába. Az OECD és az Európai Közösség környezetpolitikájának fejlődése erős párhuzamot mutat. Az OECD környezetvédelmi alapelvei59 A szennyező fizet elve, amit a szervezet tagországai 1972-ben fogadtak el, majd két év múlva az Európai Közösségek Tanácsa is elvként fogadta el. Az OECD megfogalmazásában ez az alapelv így hangzik: „a szennyező viselje azon szennyezéscsökkentő intézkedések költségeit, amelyeket a hatóság határoz meg, hogy biztosítsa a környezet egy elfogadható állapotát.„ Ezen elv szerint a szennyezőnél kell elszámoltatni a szennyezés költségeit, ebből viszont nem következik egyértelműen, hogy a szennyező is viseli azokat. Ez a költség részben, vagy egészben megjelenhet az árban is. A megelőzés elve: a passzív és utólagos környezetvédelem helyett egy preventív környezetvédelemre van szükség. A méltányosság elve szerint a különböző környezetpolitikai intézkedések eltérő anyagi terhekkel is járnak. Egyes vállalatok számára néhány intézkedés rövid távon jelentős kiadásokat eredményezhet. Össze kell hangolni a rövid távú problémákat a hosszú távú célkitűzésekkel. Elfogadhatóság: az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy azokat a célcsoportok elfogadják, ugyanis ez jelentősen befolyásolja az intézkedés hatékonyságát. Ennek érdekében az érintetteket informálni kell, konzultálni velük, valamint a lehetséges mértékig bevonni a döntésekbe. Az OECD környezetpolitikai céljai a „Környezetstratégia a XXI. Század első évtizedére” című dokumentum foglalja össze. Ezen célok szoros összefüggést mutatnak az Európai Unió 6. környezetvédelmi cselekvési tervével60. Az OECD szervezésében olyan nagyszabású környezetvédelmi fórumok kerültek megrendezésre, mint a Fenntartható Fejlődés Kerekasztal (1998) vagy a Fenntartható Fejlődés Globális Fórum (2002). A szervezet természetesen foglalkozik hulladékgazdálkodási problémákkal is. 1976ban ajánlást fogadott el az átfogó hulladékgazdálkodási politikáról, 1990-ben pedig az integrált szennyezés megelőzésről és csökkentésről. Az OECD kiemelten foglalkozik a „határokat átlépő” szennyezésekkel. A 116 ország által aláírt Bázeli Egyezmény (1989) a veszélyes hulladékok nemzetközi szállításáról rendelkezik. Az egyezmény által veszélyesnek ítélt hulladékok például a műanyagok és egyes fémek is (ólom, higany, arzén, cink, réz stb.), így az elektronikai hulladékok is az egyezmény hatálya alá tartoznak. Az egyezmény célja pedig az, hogy megakadályozza azt, hogy a hulladékok nem hasznosítási céllal egyik országból a másikba kerüljenek. Gyakorlatilag az
59
Azokat az alapelveket emeltem ki, melyek fontos szerepet játszanak a hulladékgazdálkodás- így az elektronikai hulladékgazdálkodás- jogi szabályozásában. 60 A későbbiekben részletesen bemutatom a cselekvési tervet.
34
egyezmény megpróbálja kiküszöbölni, hogy a fejlett országok által termelt veszélyes hulladék a harmadik világ országaiba kerüljön, ahol ezeket nem megfelelően, vagy egyáltalán nem kezelik. Az egyezmény leszűkíti azon országok körét, ahova hulladékot lehet exportálni, kimondja, hogy nem szállítható ilyen jellegű hulladék olyan országba, mely: nem részese az egyezménynek; a hulladék-importot megtiltotta, vagy nem járult hozzá; valószínűsíthető, hogy nem megfelelően kezeli. A Közösség a 93/98/EGK tanácsi határozattal, Magyarország pedig a 101./1996 Kormányrendelettel ültette át jogrendjébe a Bázeli Egyezményben megfogalmazottakat.
3.3. Az Európai Unió szabályozási rendszere 3.3.1. A közösségi környezetvédelmi politika alapjai61 A Római Szerződés (1957) aláírásakor, az ötvenes években még a tagállamok nem tartották szükségesnek a közösségi szintű környezetvédelmi politika kialakítását. A következő évtizedek intenzív gazdasági fejlődése és a környezeti állapot gyors romlása azonban indokolttá tette a hetvenes évekre a közösségi együttműködés kialakítását ezen a területen. Az 1972-ben tartott párizsi csúcstalálkozón elhatározták az állam- és kormányfők a közösségi környezetvédelmi politika kialakítását. Megkezdték a közös környezetvédelmi szabályok kidolgozását, valamint környezetvédelmi cselekvési programokat indítottak. Az első (1973) és a második (1977) cselekvési program hatása azonban mérsékelt maradt. A harmadik (1983) cselekvési programban látszottak megmutatkozni a közösségi környezetvédelmi politika alapelvei és céljai. Az Egységes Európai Okmány (1986) elfogadásával intézményesült a közösségi környezetvédelmi politika. A Maastrichti Szerződés kiterjesztette a környezetvédelmi politika hatáskörét, új célokkal egészítette ki. Alapelvvé tette a környezeti szempontok figyelembe vételén alapuló fenntartható fejlődés koncepcióját. A Maastrichti, majd az Amszterdami (1997) Szerződés alapján meghatározó elemmé vált, hogy minden területen a szakpolitikák kialakításakor a környezeti szempontokat is figyelembe kell venni. A közösségi környezetvédelmi politika célkitűzései a következők: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása; a nemzeti szintű intézkedések ösztönzése a regionális és globális környezeti problémák leküzdése érdekében. Az EU környezetvédelmi politikája az alábbi alapelvekre épül: megelőzés elve, környezeti károk forrásuknál történő helyreállításának elve, szennyező fizet elve, integrálás elve: minden szakpolitikába integrálni kell a környezeti szempontokat, elővigyázatosság elve: amennyiben egy tevékenységnek káros környezeti hatásai lehetnek, még a kár kialakulása előtt be kell avatkozni. 61
Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 451.-459. oldal alapján.
35
Az Unió közösségi joga másodlagos jogforrásokra - elsősorban irányelvekre - épül. 1972 óta több száz környezetvédelmi irányelv született. Hagyományosan a három legkiemelkedőbb célterület a hulladékkezelés, a vízszennyezés, valamint a légszennyezés. Témám szempontjából az első a leglényegesebb. Hulladékkezelés vonatkozásában az EU három fő célterületet nevez meg: a hulladékok megsemmisítése és csökkentése a gyártás helyén; a hulladékok újrahasznosításának előmozdítása; a hulladékégetés által okozott szennyezés csökkentése. A közösségi jogalkotás egyre nagyobb hangsúlyt helyez a gyártók felelősségére, mint ahogy azt később az elektronikai hulladékok esetén látni fogjuk. A jogalkotás mellett az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a jogalkalmazás, mivel igen kiterjedt közösségi környezetvédelmi jog jött létre, a jogszabályok nemzeti jogba való átültetése és betartása azonban lassan haladt több tagállamban. Ezért a hatodik cselekvési program egyik kulcseleme a joganyag végrehajtásának biztosítása, a tagállamok és a szennyezők hatékonyabb ellenőrzése. Cselekvési programok A cselekvési programok egy adott időszakban megvalósítandó célokat és feladatokat foglalják össze. A következőkben az ötödik és a hatodik cselekvési programról fogok részletesebben szót ejteni, mert ezek a korábbiaknál jóval összetettebbek és átfogó jellegűek, a környezetvédelmet a közösség egyik meghatározó célkitűzésévé formálták. Az ötödik környezetvédelmi cselekvési program Az ötödik környezetvédelmi program az 1992-2000 közötti időszakra vonatkozott, középpontjában a fenntartható fejlődés állt. A program kiemelten foglalkozott többek között a hulladékok újrahasznosítási arányának növelésével, a természeti kincsekkel való fenntartható gazdálkodással, a szennyezés elleni küzdelem integrált módon való megközelítésével valamint a közegészség javításával. A program meghatározó célja volt a környezeti szempontok ágazati politikákba való beintegrálása. Ezek közül az ipart, az energiát, a közlekedést, a mezőgazdaságot és az idegenforgalmat emelte ki, mert ezen szektoroknak nagy hatásuk van a környezetre. A program új módszereket alkalmazott a kívánt célok elérésére. Javasolta az adózási és egyéb ösztönzők nyújtását a környezetvédelmi szempontokat jobban figyelembe vevő termelők számára. A hatodik környezetvédelmi cselekvési program A hatodik környezetvédelmi program a 2001-2010 közötti időszakra vonatkozott. Lényegében az ötödik folytatása, a főbb szempontokat megtartva, de újakat is beemelve ad új lendületet a környezetpolitikának. A program négy prioritási területet határoz meg, melyek közül az egyik a „ természeti erőforrások és hulladék”. A négy fő területen a következő szempontok szerint kíván eredményeket elérni a program: a létező környezetvédelmi joganyag érvényesítése; a környezeti szempontok minden releváns politikába való hatékonyabb beintegrálása; szoros együttműködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal a hatékonyabb megoldások meghatározása érdekében; a polgárok jobb tájékoztatása és a környezeti információkhoz való hozzáférésük biztosítása; 36
környezettudatosabb földhasználati magatartás fejlesztése. A hatodik cselekvési program már az EU által 2001-ben kidolgozott fenntartható fejlődés stratégiájának tükrében készült. Ennek lényege, hogy a Közösség jövőstatégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális előrehaladás összhangjára építi. Az Európai Környezeti Ügynökség A Tanács 1990-es 1210/90/EGK rendelete hozta létre, 1994 óta működik koppenhágai székellyel. Az ügynökség fő feladata a környezeti politikát támogató megfelelő információés adatáramlás biztosítása. Tevékenysége kiterjed a környezetvédelmi szempontból fontos adatok gyűjtésére, értékelésére, továbbítására valamint hatékony előrejelzési technikák kifejlesztésére, melyek segítségével hatékony megelőző intézkedéseket lehet tenni. Finanszírozás A következőkben uniós környezetvédelmi projektek fő finanszírozási forrásairól írok röviden, hogy szemléltessem, ma már milyen jelentős szerepet tölt be az EU-ban a környezetvédelem. A Strukturális Alapok számos olyan projektet finanszíroznak a regionális támogatások keretében, amelyek egy térség környezeti állapotának javításával függenek össze. A Kohéziós Alap költségvetésének mintegy fele kifejezetten ilyen célú beruházásokat finanszíroz. 2007 és 2013 között mintegy 26,5 milliárd euró fordítható ilyen célra 15 jogosult tagállamban. A kutatási keretprogramoknak is egy kulcsterületét képezik a témával kapcsolatos projektek támogatása. Az Európai Beruházási Bank által finanszírozott fejlesztések mintegy 20%-a irányul a erre területre. Az EU 1992-ben felállított egy kifejezetten környezetvédelmi alapot, a LIFE62 programot. A LIFE-nak eddig három lezárult szakasza volt. A negyedik a LIFE+ pedig jelenleg is tart. 9. táblázat A négy LIFE program finanszírozási kerete (100 millió euróban) Évenkénti Időszak Keret keret 1992-1995 400,00 100,00 1996-1999 450,00 112,50 2000-2006 957,20 136,74 2007-2013 2140,00 305,71 Forrás: saját készítésű táblázat, az adatok Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról, 458. oldaláról származnak.
62
L’instrument financier pour l’environnement jelentése: pénzügyi eszköz a környezetért.
37
3.3.2. Európai Unió hulladékgazdálkodási szabályozása Az EU hulladékgazdálkodásának szabályozása a környezetvédelmi szabályozással együtt indult útjára. 1975-ben megszületett az Unió 75/442/EGK63 keretirányelve a hulladékokról. Az irányelv megszületését azzal indokolja a Tanács, hogy néhány tagországban már hatályban vannak hulladék ártalmatlanítására vonatkozó jogszabályok, más tagországokban viszont nem. Ez egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt, ami hátrányosan közös piac működését. A hulladékártalmatlanítás és szabályozás alapvető céljaként az emberi egészség és környezet védelmét nevezi meg. Hangsúlyozza a hulladékhasznosítás természeti erőforrásgazdálkodásban betöltött szerepét. A hulladék fogalmát a következőképpen definiálja: „Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik vagy a hatályban lévő nemzeti jogi szabályozásnak megfelelően megválni köteles.”64 Az irányelv lehetőséget teremtett a tagállamoknak arra, hogy egyes hulladékfajtákra külön előírásokat alkossanak. A „szennyező fizet” elv megjelenik az irányelvben, de fontos kiemelni, hogy a 11. cikk lehetőséget teremt arra, hogy a hulladékkezelés költségeit ne a hulladék birtokosa, hanem a termék korábbi birtokosa vagy gyártója, akitől a hulladék származik, viselje. Ez a később ismertetendő WEEE irányelv fontos eleme lesz. Az irányelv 3. cikkében megjelenik az a gondolat, hogy már a termék előállításakor célszerű figyelembe venni hulladékfeldolgozási szempontokat, mind anyagösszetétel, mind műszaki előállítás tekintetében. Ez a gondolat szintén lényeges eleme az elektronikai hulladékkezelésről szóló irányelveknek. A keretirányelvet módosította a 91/156/EGK irányelv, melyet a Tanács 1991-ben fogadott el. A módosító irányelv elődjénél bővebb és pontosabb. Definiált bizonyos alapfogalmakat (gyűjtés, hasznosítás, termelő stb.), és elődjénél jobban kiemelte a megelőzés és hasznosítás fontosságát. Az utóbbi két irányelvet a Tanács hatályon kívül helyezte 2006-ban, és megalkotta a két irányelv tartalmát egységes keretbe foglaló 2006/12/EGK65 irányelvet. A tanács a mérgező és veszélyes hulladékokról szóló direktívát 78/319/ EGK 1978ban fogadta el. Az irányelv szerint mérgező és veszélyes hulladéknak tekinthető az a hulladék, amely környezetre veszélyt jelentő mennyiségben tartalmazza a direktíva mellékletében szereplő anyagokat. A listán található anyagok közül pedig igen sok megtalálható az elektronikai hulladékokban. Mivel a települési hulladékok nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ezért az elektronikai termékek nagy része sem. A Tanács 1994-ben elfogadta a veszélyes hulladékok listáját. Az elektronikai hulladékok közül több is szerepelt a listán. A Tanács 1990-ben adta ki a közösség Hulladékgazdálkodási Stratégiájáról szóló határozatát. Ebben került megfogalmazásra a hulladékok kezelésének kívánatos sorrendje. 1. A hulladékképződés forrásánál történő megelőzés, illetve csökkentés. 2.A hulladékká vált termékek újrahasználata (reuse) és újrafeldolgozása (recycling). 3. Hulladékégetés, mely során csökken a hulladék térfogata, valamint az égetés során értékes energiát is nyerünk. 4. Lerakás.
63
ccvista.taiex.be/Fulcrum/CCVista/hu/31975L0442-HU.doc keretirányelv http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31975L0442:HU:HTML -A Tanács 75/442/EGK irányelve. 65 Az EU hulladékjogával kapcsolatos szabályok gyűjteménye: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/index_en.htm 64
38
3.3.3. Az Unió elektronikai hulladékokra vonatkozó szabályozása Az ötödik környezetvédelmi cselekvési program említést tesz az elektronikus berendezések hulladékairól, mint szabályozni kívánt célterületről. Elsődlegesen az újrafelhasználást és az anyagok újrahasznosítását ösztönzi, ahol és amennyiben környezetvédelmi szempontból ez bizonyul a legalkalmasabb megoldásnak. A Tanács felkérte a Bizottságot, hogy dolgozza ki az elsőbbségi hulladékáram program keretében végzett projektek, többek között az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak megfelelő nyomon követését. Így született meg a Waste from Electrical and Electronic Equipment (2002/96/EK, röviden: WEEE) irányelv, mely az elektronikai hulladékok visszavételére és újrahasznosítására vonatkozik. Az előbbihez szorosan kapcsolódik a RoHS66 (2002/95/ EK) irányelv, mely egyes veszélyes anyagok elektromos berendezésekben történő használatát korlátozza. A megelőzés elvére épül, hiszen a hulladékkezelést jelentősen megkönnyíti, ha már a termék előállításakor gondolnak a később hulladékként jelentkező eszköz újrahasznosítására. Mindkét irányelv 2003. február 13-tól az uniós jogrend kötelező érvényű eleme, ezeket a tagállamoknak nemzeti jogszabályokba kellett öntenie. A WEEE (2002/96/EK) irányelv Az irányelv rendelkezik az elektromos és elektronikus hulladék kezeléséről, és ennek alapja a gyártói felelősség elve. A gyártói felelősség elvének országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők által viselt pénzügyi terhek vonatkozásában. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelésére vonatkozó nemzeti politikák eltérése gátolja az újrahasznosítási politikák hatékonyságát. Az alapvető kritériumokat ennek megfelelően közösségi szinten kell megállapítani. Az irányelv hatálya: a rendelkezéseket az értékesítés módszerétől függetlenül kell alkalmazni a termékekre és a gyártókra, beleértve a távértékesítést és az elektronikus értékesítést is. Ez az irányelv kiterjed valamennyi magán és szakmai használatra szánt elektromos és elektronikus berendezésre. A gyártói felelősséget úgy állapították meg, hogy ösztönözze olyan elektromos és elektronikus berendezések kialakítását és gyártását, amelyeknél teljes mértékben figyelembe veszik és megkönnyítik a berendezés javíthatóságát, esetleges bővítését, újrafelhasználását, szétszerelését és újrahasznosítását. A szelektív gyűjtés az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak különleges kezelése és újrahasznosítása biztosításának előfeltétele. Lehetőség szerint elsőbbséget kell élveznie az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai és alkatrészei, részegységei és fogyó alkatrészei újrafelhasználásának. Azokban az esetekben, ahol az újrafelhasználás nem javasolható, a szelektíven összegyűjtött valamennyi elektromos és elektronikus berendezés hulladékát hasznosítási folyamatoknak kell alávetni, amelynek során magas fokú újrahasznosítási arányt kell elérni. A gyártókat továbbá arra kell ösztönözni, hogy az újrahasznosított anyagokat építsék be az új berendezésekbe.
66
Restriction of the use certain Hazardous Substances 39
A gyártóknak ennek megfelelően finanszírozniuk kell a gyűjtőhelyekről történő begyűjtést, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelését, hasznosítását és ártalmatlanítását. A korábban keletkezett hulladék kezelése finanszírozásának felelősségét az összes jelenlegi gyártónak közösen kell viselnie A begyűjtésének sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felhasználók tájékoztatást kapjanak, tehát a gyártók tájékoztatást nyújtsanak a felhasznált alkatrészekre és anyagokra vonatkozóan. Ennek az irányelvnek az elsődleges célja, hogy megakadályozza az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak keletkezését, továbbá az említett hulladék újrafelhasználása, újrahasznosítása és egyéb hasznosítása által az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését. Az irányelv további célja, hogy javítsa az elektromos és elektronikus berendezések életciklusában érintett valamennyi piaci szereplő, a gyártók, a forgalmazók és a vásárlók, s különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai kezelésében közvetlenül részt vevő piaci szereplők környezetvédelmi teljesítményét. Új termékek szállításakor a forgalmazók felelősek annak biztosításáért, hogy az ilyen hulladékot legalább költségmentesen vissza lehessen juttatni a forgalmazóhoz, amennyiben a berendezés a szállított berendezéssel azonos jellegű, és ugyanazon feladatokat látta el. A nemzeti és közösségi egészségügyi és biztonsági szabványokra tekintettel meg lehet tagadni a szennyezettsége miatt a személyzet számára egészségügyi és biztonsági kockázatot jelentő elektronikus berendezések hulladékainak visszavételét. A tagállamoknak legkésőbb 2006. december 31-ig biztosítani kellett, hogy évente és lakosonként átlagban legalább négy kilogramm magánháztartásból származó elektromos és elektronikus berendezés hulladékának szelektív összegyűjtésére kerüljön sor. A tagállamok felelősek azért, hogy a gyártók legkésőbb 2005. augusztus 13-tól biztosítsák legalább a magánháztartásokból származó gyűjtőhelyeken elhelyezett elektromos berendezések hulladékainak összegyűjtését, kezelését, hasznosítását és környezetvédelmi szempontból megfelelő ártalmatlanítását. A 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott termékek esetén a gyártó felelős az említett tevékenységek finanszírozásáért a saját termékéből származó hulladék tekintetében. A gyártók választhatnak, hogy ezt a kötelezettséget egyénileg vagy közös rendszerhez csatlakozva teljesítik-e. A 2005. augusztus 13-át megelőzően forgalomba hozott termékekből származó elektromos és elektronikus berendezések hulladékai (hulladékká vált régebbi berendezések)67 esetében az ártalmatlanítási költségek finanszírozását a jelenlegi gyártók közösen biztosítják. A tagállamok választhatják azt a megoldást is, hogy részben vagy teljes mértékben a nem magánháztartásnak minősülő felhasználók legyenek a felelősek ezeknek a tevékenységeknek a finanszírozásáért. A rendszer hatékonysága nagyban függ a fogyasztók tájékozottságától, ezért az Unió erre különösen nagy hangsúlyt fektet. Az irányelv tételesen felsorolja, hogy a fogyasztókhoz milyen információknak kell eljutnia: „a) az az előírás, hogy tilos az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítása, és hogy az ilyen hulladékot szelektíven kell összegyűjteni; b) a rendelkezésükre álló visszavételi és begyűjtési rendszerek;
67
Történelmi hulladékok.
40
c) szerepük az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak újrafelhasználásában, újrahasznosításában és egyéb formában történő hasznosításában; d) a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások az elektromos és elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok miatt; e) a IV. mellékletben szereplő ábra jelentése. Az elektromos és elektronikus berendezések szelektív gyűjtését jelző ábra az alábbiaknak megfelelően áthúzott, kerekes szemétgyűjtő tartályt ábrázol. A nyomtatott ábrának jól láthatónak, felismerhetőnek és letörölhetetlennek kell lennie.” 10. ábra Az elektromos és elektronikus berendezések szelektív gyűjtését jelző ábra
Forrás: WEEE irányelv A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell elfogadniuk annak érdekében, hogy a vásárlók részt vegyenek a HEEB összegyűjtésében. A kormányok azért, hogy az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak szelektálatlan települési hulladékként történő ártalmatlanítását a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék, valamint hogy elősegítsék annak szelektív gyűjtését, a gyártókat kötelezniük kell, hogy a IV. mellékletben szereplő ábrával megfelelően megjelöljék a 2005. augusztus 13át követően forgalomba hozott elektromos és elektronikus berendezéseket. Kivételes esetekben, ha erre a termék mérete vagy funkciója miatt szükség van, az ábrát az elektromos és elektronikus berendezés csomagolására, használati utasítására és garanciajegyére nyomtathatják. A tagállamok előírhatják, hogy az említett információkat vagy azok egy részét a gyártók, illetve a forgalmazók biztosítsák, pl. az értékesítés helyén. Az egyes országok kormányai határozzák meg az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti jogszabályaik megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. A megállapított szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. Az ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések kategóriái: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek IT és távközlési berendezések Szórakoztató elektronikai cikkek Világítótestek Elektromos és elektronikus szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok kivételével) Játékok, szabadidős és sportfelszerelések Orvosi berendezések (a beültetett és fertőzött termékek kivételével) Ellenőrző és vezérlő eszközök Adagoló automaták 41
RoHS (2002/95/EK )irányelv68 Megtiltja a forgalomba hozatalát olyan új elektromos és elektronikus készülékeknek, amelyek olyan anyagokat, mint ólom, higany, kadmium, hat vegyértékű ólom, polibrómozott bifenil (PBB) és polibrómozott difenil-éter (PBDE) tartalmaznak, illetve koncentrációjuk a meghatározott értéket túllépik. Csak néhány „műszaki okok miatt elkerülhetetlen” kivétel fordul elő (pl. higany a fénycsövekben, ólom az üvegben). A berendezések gyártói a felelősek annak biztosításáért, hogy termékeik nem tartalmazzák a hat korlátozott anyagot. Az irányelv nem terjed ki az alkatrészekre és részegységekre, így a berendezések gyártóinak kell lépéseket tenniük annak biztosítására, hogy a termékeikhez használt valamennyi alkatrész és anyag mentes legyen a korlátozott anyagoktól. Bár a RoHS az Európai Unió irányelve, az Európán kívüli elektromos és elektronikai berendezések gyártóinak is be kell tartaniuk ezeket a szabályokat, ha az általuk gyártott berendezést az EU egy tagállamába exportálják. A RoHS irányelv hatálya alá tartozik minden EEB, amely legfeljebb 1000 V váltóárammal vagy legfeljebb 1500 V egyenárammal működik (néhány kivétellel). Az RoHS-irányelvet a következő jogszabállyal vette át a magyar jog: 16/2004. Kormányrendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.
3.4. Magyarországi szabályozás 3.4.1. Magyar hulladékgazdálkodási alapelvek A hazai szabályozás ismertetését is a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási törvény leírásával kezdem, hiszen ezek a törvények szolgáltattak megfelelő keretet ahhoz, hogy az Uniós elvárásoknak megfelelően be tudjuk hazánk jogrendjébe illeszteni a WEEE és a RoHS irányelvekben foglaltakat. Ezen két törvényből csak a legfontosabb alapelveket emelem ki. Az 1995. évi LIII.és a 2000. évi XLIII. Törvényekben foglalt alapelvek A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény a hazai környezetvédelemmel –ezzel együtt természetesen a hulladékgazdálkodással-kapcsolatos jogi, műszaki és gazdasági szabályozórendszerek legszélesebb kereteit határozza meg. A törvény céljai között deklarálja a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítását. Ennek fogalmát a következőképpen definiálja: „a fenntartható fejlődés társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a jelen és a jövő
68
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=DD:13:31:32002L0095:HU:PDF
42
nemzedékek számára, a természeti erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja, ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az életminőség javítását és a sokféleség megőrzését.” A környezetvédelmi törvény ennek jegyében alapelveket fogalmaz meg, melyeket korábban Magyarországon törvény még nem rögzített, ezért úttörő jelentőségű a témám szempontjából. Az 1995. évi LIII. törvény által rögzített alapelvek
Elővigyázatosság elve: a környezethasználatot a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására való törekedéssel kell végezni. Az elővigyázatosság elvének alkalmazása azt jelenti, hogy a veszély, illetve kockázat ismeretének hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. Megelőzés elve: a környezethasználat során az elérhető legkíméletesebb környezetigénybevétellel járó tevékenységet kell alkalmazni. Integrált szennyezésmegelőzés elvét: a legkisebb mértékűre kell szorítani a keletkező hulladék mennyiségét és veszélyességét a környezetterhelés csökkentése érdekében. Gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék technológiai jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvező megválasztásáért, ideértve: o a felhasznált alapanyagok megválasztását; o a termék élettartamát és újrafelhasználhatóságát; o a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből keletkező hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését ideértve a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; o köteles a terméket és csomagolását úgy kialakítani, hogy annak előllítása a lehető leghatékonyabb legyen anyag- és energiafelhasználás szempontjából; o csomagolóeszközök közül a tartósabb, többször felhasználhatóakat kell előnyben részesítenie a gyártónak. Megosztott felelősség elve: a gyártói felelősség elve alapján a fennálló kötelezettségek teljesítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük. Szennyező fizet elv: a szennyezés okozója, illetve előidézője felel a környezetszennyezés megszüntetésért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott kár megtérítéséért, beleértve a helyreállítás költségeit is. Elvárható felelős gondosság: a hulladék mindenkori birtokosa köteles- lehetőségeihez mérten- mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen. Az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között elérhető leghatékonyabb megoldások alkalmazására. o Anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása. o Környezetterhelést csökkentő folyamatirányítás. o A hulladékként nagy kockázatot jelentő anyagok kiváltása. o Környezetkímélő hulladékkezelési technológiák bevezetése.
Öt évre a környezetvédelmi törvény megszületése után hatályba lépett az első átfogó jellegű hulladékgazdálkodási törvény.
43
Az 2000. évi XLIII. Törvény által rögzített alapelvek Közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor. Regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni. Önellátás elve: országos szinten, a területi elv és a közelség elvének figyelembevételével, a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő hálózatot kell kialakítani és üzemeltetni. Fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselő képességének figyelembevételével kell elérni. Példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit. Költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása során kell érvényesíteni, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.
3.4.2. Termékdíj A termékdíj törvény látszólag nem kapcsolódik szorosan a témámhoz, de a későbbiekben hivatkozni szeretnék rá, ezért ismertetését fontosnak tartom. A termékdíj törvényt (1995. évi LVI. törvény69) módosító 2004. évi CIII. törvény70 2005. január 1-én lépett hatályba. Ennek megfelelően az elektronikai berendezések tömegük alapján termékdíjkötelesek. A törvény megengedi a HEEB előírt mértékű hasznosítása után járó termékdíjmentesség megszerzését. A hűtőberendezések termékdíj mentességének feltételeként szabott minimális hasznosítási arány a kormányrendelet értelmében 2005-től a forgalomba hozott mennyiség 30%-a, s további előírás még ezzel együtt a hűtőközeg progresszív mértékű hasznosítása. A mobiltelefonok esetében a termékdíj mentesség feltétele 2005-ben 3,4%-os, 2006ban 12,9-%os, 2007-ben 29,1-%os minimális hasznosítási arány, a tárgyévben forgalomba hozott mennyiségre vetítve. A többi elektromos és elektronikus berendezés esetében a mentesség feltétele a HEEB visszavételi kormányrendeletben előírt begyűjtési, hasznosítási és újrafeldolgozási arányok teljesítése. A mentesség mértéke a minimális arány túlteljesítésének függvényében alakul. A feldolgozóipar rendszeres támogatása (KAC71 illetve KÖVICE72) helyett az állam a szolgáltatás megrendelésével él ebben az esetben. Az elektromos és elektronikus berendezésekre kivetett termékdíj ökoadó jellege a Dániában és Belgiumban alkalmazott rendszerhez hasonló, ám ott csak a HEEB egy kis szegmensében jelentkezik: Dániában a 69
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/0104_1995_56_TORVENY.pdf http://www.complex.hu/kzldat/t0400103.htm/t0400103.htm 71 Környezet- és Természetvédelmi Kommunikáció pályázat 72 Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat pályázat 70
44
világítótesteket, Belgiumban az „eldobható” fényképezőgépeket terhelik különadóval. 73 A díjfizetési kötelezettség hazánkban még a kötelező hasznosítási hálózat kiépülése előtt esedékessé vált. Fajlagosan a legtöbb veszélyes anyagot a mobiltelefon akkumulátorai tartalmazzák, ezért a legmagasabb díjtétellel ezeket a termékeket sújtják. Darabonként azonban már nem tekinthető jelentősnek, a forintban kifejezett ezres nagyságrendű akkumulátorárakhoz képest ez elenyésző többletet jelent, s önmagában nincs hatással a visszagyűjtési kedv fokozására.
3.4.3. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaira vonatkozó hazai szabályozás Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak kezelésében a 2005-ös év több más tagállamhoz hasonlóan hazánkban is fontos előrelépést jelentett. 2005. augusztus 13. ugyanis jelentős változást hozott mind az elektromos EEB gyártók, forgalmazók, mind a berendezéseket használók számára. Ettől az időponttól ugyanis számos előírás, kötelezettség lépett életbe, amelynek értelmében a gyártók többek között kötelesek az elektronikai hulladékok egy bizonyos mennyiségét visszagyűjteni, s azok megfelelő kezeléséről gondoskodni. A 2005. augusztus 13.-i időpont az EU által előírt teljesítési határidőből adódik, ugyanis az EU e-hulladékokra vonatkozó szabályozásának hatályba lépését (2003. 02. 13.) követően másfél év állt rendelkezésre az irányelv hazai szabályozásba való átültetésére (2004. 08. 13.), illetve ezt követően 1 év múlva (2005. 08. 13.) a gyakorlatban is működnie kellett a rendszernek. Az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó Európai Uniós irányelvek magyar jogrendszerbe történő átültetésével a következő jogszabályok születtek meg: 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről. 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól. 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról.
264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet74 az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről A rendelet jogi előzményének a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tekinthető. A magyar joganyag 2002/96 EK uniós irányelvvel való összhang megteremtése céljából született.
73
Lukács Bence: Az a kincs, ami nincs- A hulladékmegelőzés helyzete a gazdaság egyes
Ágazataiban Veszprémi Egyetem Környezetmérnöki és Kémiai Tanszék kiadványa 74
http://www.kvvm.hu/cimg/documents/264_2004_kormrend_16oldal_.pdf
45
A rendelet hatálya: a magyar jogszabály teljes mértékben átvette a WEEE irányelv elektromos és elektronikai eszközök kategóriafelosztását. Hatálya alól kizárja a nemzetbiztonsági célú eszközöket, illetve azokat a berendezéseket, melyek a rendelet hatálya alá nem tartozó dolog alkotórésze vagy tartozéka. A gyártó rendelet szerinti kötelezettségei Visszavételi kötelezettség: a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladékot, az új, azonos vagy hasonló funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási történelmi hulladékot visszavenni. Begyűjtési kötelezettség: a gyártó köteles a háztartási berendezésből származó hulladék begyűjtéséről kategóriánként a rendelet mellékletében meghatározott begyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodni. A HEEB visszavételi, illetőleg begyűjtési helyétől a hulladékkezelési helyhez nem kell veszélyes hulladékként szállítani. A gyártó a visszavételért a kereskedőtől, illetve a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a visszavétel ösztönzése érdekében díjat fizethet. Ha az adott berendezés nem tartalmazza a rá jellemző alapvető alkotórészeket, a gyártó köteles visszavenni a hulladékot, azonban a kezelés költségeivel arányos díjat számíthat fel. Hasznosítási kötelezettség: a gyártó köteles a begyűjtött és visszavett hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - kategóriánként - legalább a rendelet mellékletében meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodni. Ártalmatlanítási kötelezettség: a gyártó köteles a visszavett és begyűjtött, nem hasznosított hulladéknak az ártalmatlanításáról gondoskodni. Biztosítékadási kötelezettség: a gyártónak különböző kötelezettségei ellátásának biztosítására biztosítékot kell képeznie. Ez alól mentesül, ha kötelezettségeit koordináló szervezetre átruházza. A gyártó a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségeinek teljesítését átruházhatja kizárólag erre a célra létrehozott koordináló szervezetre. De átruházhatja a gyártó bárkire, aki rendelkezik az átruházott tevékenység végzéséhez szükséges érvényes hatósági engedéllyel és a külön jogszabályban megjelölt szakképzettséggel, illetve ilyen szakembert a tevékenység végzése során alkalmaz. Tájékoztatási kötelezettség: a gyártó köteles a kereskedőt, illetve a fogyasztót az elektromos berendezésre vonatkozó visszavételi és begyűjtési kötelezettségéről tájékoztatni, és a 2005. augusztus 13. napjától gyártott elektromos berendezésen jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlen módon elhelyezni a szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezés jelölésére szolgáló ábrát.75 A gyártónak a fogyasztót magyar nyelven tájékoztatnia kell arról, hogy az elektromos berendezésből származó hulladékok a környezetre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kezelik; az elektromos berendezés veszélyes hulladéknak minősülő alkatrészt tartalmaz-e. A kereskedő kötelezettségei Új háztartási berendezés értékesítésekor a kereskedő köteles a fogyasztó által felajánlott, az értékesített berendezéssel azonos elsődleges használati célú és mennyiségű használt berendezést a birtokba adás helyén átvenni. 75
A már ismertetett áthúzott kukát.
46
A kereskedő átvételi kötelezettségének teljesítéséért a fogyasztótól díjat nem követelhet, azonban a fogyasztó ösztönzése érdekében díjat fizethet. A gyártó a visszavételi kötelezettsége alapján köteles a kereskedő által átvett háztartási berendezés mennyiségét átvenni, és a kereskedő köteles ezt a mennyiséget a gyártónak átadni. A gyártó az értékesítési szerződésben köteles megállapodni és gondoskodni a kereskedőnél visszagyűjtésre kerülő elektromos berendezések tárolásának, így különösen a gyűjtőkonténerek elhelyezésének, valamint elszállításának megszervezéséről. A visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségek ellátásával kapcsolatos költségek A gyártó viseli az általa gyártott elektromos berendezésből származó hulladék, a háztartási berendezésből származó történelmi hulladék, az új, azonos vagy azonos funkciójú termékkel helyettesített nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék visszavételének, begyűjtésének, hasznosításának és ártalmatlanításának költségeit. A nem háztartási berendezésből származó történelmi hulladék birtokosa, amennyiben nem vásárol új azonos funkciójú készüléket, a hasznosítás, ártalmatlanítás költségeit fizetni köteles. Az elektromos berendezés visszavételével, begyűjtésével, hasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos költség 2011. február 13-ig - a „Háztartási nagygépek” esetén 2013. február 13-ig - tüntethető fel elkülönítetten az elektromos berendezés árában. Például a gyártók által megállapított hulladékkezelési díj a gázkisüléses elven működő fényforrásokra a 2005-ös évben 60 Ft/darab volt egységesen, a fényforrás teljesítményétől függetlenül.76 Tájékoztatás és jelentés az Európai Bizottság felé A 2002/96/EK európai irányelvben meghatározott tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról a környezetvédelemért felelős miniszter gondoskodik. Szankciók Ha a gyártó, illetve a koordináló szervezet a tárgyévi kötelezettségét nem teljesíti, az illetékes főfelügyelőség a biztosíték terhére, vagy a koordináló szervezet költségére gondoskodik a megfelelő mennyiségű HEEB begyűjtéséről és hasznosításáról, valamint hulladékgazdálkodási bírságot állapíthat meg. 15/2004. (X. 8.) KvVM rendelet77 az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól A törvény elsősorban gyakorlati információkkal látja el a gyártókat, kötelezettségük teljesítésének mikéntjét rögzíti. A rendelet mellékletében tételesen felsorolja azokat az anyagokat, melyeket el kell távolítani az e-hulladékból. Említi például az elemeket, a tonereket, mobiltelefonok áramköreit, 100 m2 átmérőnél nagyobb folyadékkristályos kijelzőket, valamint a higany, bróm vagy azbeszt tartalmú elemeket. Az e-hulladékok tárolásáról a rendelet a következőképp rendelkezik:” az elektromos berendezésből származó hulladékok kezelésére szolgáló helyet úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő át nem eresztő felülettel, időjárás- és vízálló burkolattal, valamint a keletkező szennyvizek, illetve csapadékvíz gyűjtésére és kezelésére szolgáló berendezésekkel rendelkezzen.” 76 77
http://www.myi.hu/hulladek.htm http://www.elektrohulladek.hu/15_2004%20kvvm%20rendelet.pdf
47
A rendelet pontosítja a hulladék tömegének meghatározását is. A kezelést megelőzően az elektronikai hulladék tömegét, utána pedig a keletkezett hulladékfajták (frakciók) tömegét kell mérni. A 4. cikk a gyártó Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről rendelkezik. 16/2004. (X. 8.) KvVM rendelet78 az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról Az egyes veszélyes anyagok elektronikai termékekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló rendelet a 2006. július 1. követően forgalomba hozott készülékekben és eszközökben tiltja a polibrómozott bifenilek, polibrómozott difeniléterek79 felhasználását. A rendelet néhány speciális alkalmazási területtől eltekintve korlátozza a higany (bizonyos fénycsövekben), ólom, hatvegyértékű króm és kadmium felhasználását is, ez utóbbinál nincs megállapított határérték. A magyar joganyag adaptálta az unió 2002/95/EK irányelvben foglaltakat, konkretizálta bizonyos termékekre vonatkozó határértékeket. A rendelet hatálya nem terjed ki az orvosi berendezésekre és az ellenőrző és vezérlő eszközökre. A későbbiekben hulladékká váló berendezések veszélyessége a szabályozás eredményeképp folyamatosan csökkenni fog.
4. Elektronikai hulladékok logisztikája 4.1. Információ- és anyagáramlás A HEEB mennyiségének rohamos növekedése és az e-hulladékkezelési jogszabályok megszületése indokolttá tette, hogy a logisztikai szakemberek is alaposabb vizsgálatnak vessék alá az elektronikai berendezések termelési, elosztási majd hulladékként való visszaforgatási folyamatait. Az elosztási lánc szereplőinek megoldást kellett találniuk a hulladék mennyiségének csökkentésére, „környezetbarátabb” gyártási technológiákat kellett kidolgozniuk, valamint javítani az újrafeldolgozási arányokon. A 264/2004 Kormányrendelet igen komoly kihívás elé állította az iparágat. A 11. ábra mutatja, hogyan alakul az értékalkotás lánca a termeléstől a felhasználás felé haladva, valamint az alkatrészek és anyagok ismételt hasznosítása, fordított irányban.
78 79
http://www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/jogszabalyok/16_2004_X8_KvVM.htm Ezek égéskésleltető adalékok.
48
11. ábra Az elektronikai termékek és a HEEB értékalkotási lánca
Forrás: Nádudvari Zoltán (2009): Gyakorlati tapasztalatok az elektronikai hulladékok anyagainak hasznosításában Környezetvédelem c. folyóirat 2009/ 8. 105. o. A következőkben részletesen bemutatom az inverz logisztikai folyamat szereplőit. Itt csak röviden összefoglalom a közöttük fennálló kapcsolatokat. A gyártók sokat tehetnek a hulladékhasznosítási lánc sikeréért, ha termékek kialakításakor már gondolnak a később hulladékként jelentkező áru hasznosítására. Értem ez alatt a környezetbarát anyagösszetételt, a termék könnyen szétszedhető kialakítását, és az anyagfelhasználás ésszerű mértékig való csökkentését (pl. könnyített lemezek). A gyártók szerepe az információáramlásban is jelentős. Megfelelően kell tájékoztatniuk a fogyasztókat a termék környezetbarát használatáról, és hulladékként való kezeléséről. A termékek előállítói részt vehetnek a WEEE begyűjtésében és újrahasznosításában is. Felújíthatják a használt berendezéseket, alkatrészként felhasználhatnak egyes elemeket, valamint másodnyersanyagforrásokat is alkalmazhatnak az új készülékek gyártására. A hulladék a fogyasztóknál keletkezik elsősorban. Természetesen a gyártás során is előfordul selejt, ami ugyancsak HEEB-nek minősül, ám ez nem témája a dolgozatomnak, az így keletkező hulladék nagyságrendekkel kisebb mennyisége és az egyes cégek ilyen jellegű adatainak nehéz hozzáférhetősége miatt. Az ipari fogyasztók szintén nem képezik a dolgozat témájának részét. A logisztikai lánc kulcskérdése az e-hulladék szelektíven való begyűjtésének sikeressége. A fogyasztók az alábbi helyeken illetve módokon adhatják le használt berendezéseiket: kiskereskedőknél új készülék vásárlásakor,80 hulladékudvarokban, önkormányzatok által szervezett lomtalanításkor, rendezvények keretében szervezett gyűjtőakciók alkalmával (pl. Electro-Coord által szervezett rendezvényeken), közvetlenül a feldolgozók telephelyén, esetenként közvetlenül a gyártóknál. 80
Bár közel nem tekinthető a legfontosabb begyűjtési forrásnak a kiskereskedők tevékenységéről részletesen szólok a későbbiekben. Ennek az az oka, hogy a szakmai gyakorlatomat egy elektronikai termékekkel foglalkozó bolthálózat logisztikai osztályán töltöttem, így közelebbi ismereteket szerezhettem a témáról.
49
Az osztályozás, szelektálás már a feldolgozó cégek feladata. Meg kell említenem, hogy a HEEB kezelése, hasznosítása igen sokrétű feladat, ezért leginkább feldolgozó cégek láncolatáról beszélhetünk. Egy tönkrement számítógép bekerül egy feldolgozó céghez, ahol előkezelik, azaz alkatrészeire szedik. Elképzelhető, hogy különböző cégek fogják a monitor, az alaplap, a gépház és billentyűzet hasznosítását végezni. A hulladékok szállítását a feldolgozó cégek végzik (amennyiben rendelkeznek saját járművel81), vagy szállítmányozók, melyek vállalják e-hulladék szállítását (pl. DHL82). A koordináló szervezetekről és az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség tevékenységéről pedig elsősorban az információáramlásban betöltött szerepe miatt fogok írni.
4.2. A gyártók szerepe 4.2.1. A gyártók szerepe a termékek kialakításában A gyártóknak kiemelkedő szerepük van az általuk gyártott elektronikai termékek által okozott környezeti kár csökkentésében. A gyártók és forgalmazók piaci magatartása nagymértékben függ a fogyasztói elvárásoktól és a jogszabályi rendelkezésektől. A gyártók önként is korlátozhatják veszélyes anyag felhasználásukat, ilyen módon elébe mehetnek a szabályozásoknak. A szabályozó testületek akkor lépnek fel, ha azt tapasztalják, hogy a környezetre gyakorolt problémák elérnek egy kritikus határt, és nincs remény a helyzet normalizálódására. Ezért a gyártóknak érdekük, hogy a problémák ne érjék el ezt a kritikus szintet, így a megoldási módokat ők alakíthassák ki, és ne kelljen a rájuk kényszerített szabályokhoz igazodniuk. A RoHS irányelv 2006 júliusától korlátozza bizonyos veszélyes anyagok használatát. Az RoHS által tiltott káros anyagokat az ipar számos területén alkalmazták idáig, mivel az egészségkárosító hatásaikon kívül számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek.
81 82
Pl. Inter- Metál Recycling Kft. http://www.intermetal.hu/hu/kapcsolat.html http://www.dhl.hu/publish/hu/hu/services/log_services/sectors/technology.high.html
50
10. táblázat A RoHS által tiltott anyagok korábbi felhasználási területei
Forrás: Horváth Barbara (2008): A RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel, 10. oldal.
12. ábra Tiltott anyagok használata különböző eszközökben
Forrás: Horváth Barbara (2008): A RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel, 11. oldal.
51
Amint a 10. táblázat és a 12. ábra mutatja igen széles körben alkalmazták ezen nehézfémeket az elektronikai termékek előállításánál. Helyettesítésük általában magasabb költségvonzattal jár, esetleg technikailag sem tökéletes. Érdekes kérdés, hogy egyes esetekben nem csökken-e a termékek élettartama éppen abból kifolyólag, hogy a gyártók környezetvédelmi szempontok miatt nem a legmegfelelőbb anyagokat használják fel a termékeik előállításához. A 11. táblázat néhány helyettesítési alternatívát vázol.
11. táblázat RoHS által tiltott anyagok helyettesítési alternatívái Anyag vagy alkatrész
Alternatíva
Alternatívák határai Teljesen más tulajdonságokkal Ón-ólóm forraszanyag Ólommentes forraszok rendelkezik Alacsony feszültségen jó,magas feszültségen Ezüst-kadmium érintkező Ón-ezüst oxid gyorsabban elhasználódik Króm passziváció
Több féle
Higany kapcsolók
Arany
Ón-ólom kivezetők
Ón ötvözetek
PBDE késleltető
galvanizált
gyulladás Más késleltetők
Legtöbbször kevésbé hatékony korrózió gátló Higany kapcsoló élettartama lényegesen hosszabb Ón whisker veszélye, nedvesíti karakterisztikája különböző Más a karakterisztikája, gyulladás eleget kell tennie a tüzvvédelmi előírásoknak
Horváth Barbara (2008): A RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel, 12. oldal.
Ha egy termék megfelel a RoHS irányelv rendelkezéseinek, hogyan tudja ezt a gyártó a fogyasztók felé kommunikálni? Az irányelv nem határoz meg tanúsítványt erre vonatkozólag. A gyártók azonban saját bevallásuk alapján tehetnek ilyen nyilatkozatot, illetve a termék csomagolásán is feltüntethetik. „A NIVELCO Ipari Elektronika Zrt. ezúton kijelenti, hogy tekintettel a 2003. január 27-én életbe lépett, az elektromos és elektronikai készülékekben alkalmazott egyes veszélyes anyagok korlátozására vonatkozó 2002/95/EC Európai Direktívára (továbbiakban: Direktíva) és annak követelményeire, valamint tekintettel a Direktíva követelményeiből adódó különböző alkalmazási előírásokra elkötelezi magát, hogy tiszteletben tartja ezeket és minden eszközt felhasznál, hogy végrehajtásukat biztosítsa. kijelentjük, hogy a Nivelco a Direktíva által érintett termékeit a Direktívában megfogalmazott követelmények szerint gyártják és azok nem tartalmazzák, vagy csak
52
a megengedett mértékben a Direktíva 4., 5., és 6 cikkelyében felsorolt veszélyes anyagokat.”83 13. ábra Egy EIC márkájú próbapanel csomagolásán a RoHS megfelelőség jelölése
Forrás: saját kép. A gyártók természetesen nem érdekeltek a termékek élettartalmának növelésében. Megfigyelhető azonban egy rendkívül pozitív tendencia. Egyre hosszabb garanciát vállalnak a cégek termékeikre. Ez egyrészt felkelti a fogyasztó figyelmét, másrészt az átlagos élettartam szükségképpen hosszabb a garanciavállalási időnél. Ezen – véleményem szerint- tovább lehetne javítani egy állami szabályozással, ami az elektronikai termékek előállítóinak cikkcsoportonként kötelező garanciavállalási időt ír elő.
4.2.2. Címkézés Ökocímke84 Valamennyi hiteles környezeti megjelölés célja a vásárlók figyelmének felhívása a termék vagy szolgáltatás környezeti előnyeire. Ezáltal a fogyasztó számára lehetővé válik, hogy vásárláskor a környezetet kímélő terméket válassza, választásával hozzájáruljon környezetünk megóvásához. A vevők igénye a gyártókat is a környezetbarát berendezések gyártására, a kevésbé káros megoldások keresésére ösztönzi. A környezetet kevésbé terhelő termékek kifejlesztői, gyártói és forgalmazói a jel feltüntetésével társadalmi elismerést szerezhetnek. A környezeti címkézés része az Európai Unió több környezetvédelmi intézkedési tervének, stratégiájának, így az Integrált Termék Politikának,85 a Fenntartható Fejlődésre irányuló stratégiájának is. Az EMAS86 ajánlásaiban szerepel a lehetőség, hogy a 83
http://www.nivelco.ru/egyeb/ROHS_Declaration_HU_2010.pdf
84
Környezetvédelmi jogszabályok és nyomtatványok gyűjteménye 2010 alapján. Green paper on Integrated Product Policy 86 A közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer, Environmental Management and Auditing Scheme. 85
53
környezetirányítási rendszer céljait az ökocímkézés követelményeit alapul véve határozzák meg. Németországot követve számos nemzet és régió kialakította környezeti címkéző rendszerét. A címkék gyakran nemzeti és környezetvédelemre utaló jelképekre épülnek. Így a német embléma az ENSZ „kék angyal” szimbólumára épül, a cseh címkében hársfalevél dominál, a svédek egy védett madarat, a vándorsólymot választották jelképnek, az osztrák emblémát az ismert művész Friedensreich Hundertwasser tervezte. A magyar környezetbarát termék jel egy Magyarországon őshonos, robosztus, hosszú életű kocsánytalan tölgyet jelképez.
14. ábra Az Európai Unió környezeti címkéje Alapítási éve: 1992. 2008. áprilisi adatok szerint 26 termékcsoportban 600 cég termékeit minősítették. Az elektronikai termékek közül a számítógépek, laptopok és televíziók kaphatnak ilyen minősítést. Megfelelt a címke kritériumainak a Magyarországon forgalomba hozott televíziók közül a Sharp, Lg és a Samsung több készüléke.87
15. ábra Az “Északi Hattyú”
Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország által közösen működtetett környezeti címke. 1989-ben alapította az Északi Miniszterek Tanácsa. 10 témakörbe sorolt 66 termékcsoportban több, mint 1400 vállalat több, mint 10 000 termékét minősítették 2008 júniusáig. Svédországban 792, Dániában 371, Norvégiában 179, Finnországban 108 vállalat nyert el minősítést. Egy tagországban elnyert minősítés érvényes a többi tagországban is.88 16. ábra Csehország ökocímkéje 1994-ben alapították. 32 termékcsoportra dolgoztak ki követelményeket. 89 cég 197 terméke nyerte el a minősítést 2008-as adatok szerint.
17. ábra Magyarország ökocímkéje 1994-ben alapította a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Szabályozza az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, és a 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet. 2008 májusában 53 termékcsoportra volt kidolgozott
87
http://www.eco-label.com/hungarian/
88
http://www.svanen.nu/Eng 54
követelményrendszer, 35 cég 348 terméke rendelkezett a minősítéssel.
18. ábra Németország ökocímkéje Az első államilag elismert környezeti címkerendszer. Alapítva 1978-ben. Közel 200 termékcsoportra van kidolgozott követelmény, 2008 júniusában 152 termékcsoportban több, mint 5000 minősített termék volt.
19. ábra Ausztria ökocímkéje 1990-ben alapította az osztrák Környezetvédelmi Minisztérium. 2008 elején 20 termékcsoportban 99 cég 208 terméke rendelkezett minősítéssel. További sikeres minősítési rendszer vonatkozik iskolákra és kereskedelmi szálláshelyekre is. Újrahasznosítási címkék Az elektronikai termékeken több újrahasznosítási címkével is találkozhatunk. Ezek vonatkozhatnak a termékre vagy a csomagolásra. A hazánkban fogalomba hozott termékeken az alábbi címkék fordulnak elő leggyakrabban. Szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezések jelölése az áthúzott kuka. Az uniós és magyar szabályozás alapján89 elemeken és akkumulátorokon, valamint elektronikai berendezéseken kell feltüntetni. A 2005. augusztus 13-a után vásárolt termékek esetén a termékek visszagyűjtésének és ártalmatlanításának költségeit a gyártónak kell fizetnie. Ezt jelzi a kuka alatti fekete hasáb. A korábban vásárolt termékek visszagyűjtéséért csak csere esetén felelős a gyártó. A 20. ábrán látható Möbius hurok szimbólumot több újrahasznosítással kapcsolatos jelölés használja. Számmal kiegészítve mutathatja az újrahasznosított részek arányát, illetve rövidítéssel és számmal kiegészítve műanyag termékeken az anyag típusát. 90 20. Ábra Möbius hurok
89
2006/66/EK irányelv az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről, a 2002/96/EK irányelv az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól, valamint a 264/2004. (IX. 23.) Kormány rendelet 90
http://www.szelektiv.hu/hir.94.a_mobius_hurok_ujrahasznositasi_szimbolum
55
A 21. ábra a csomagoláson azt jelenti, hogy az adott csomagolásra befizették a megfelelő díjat a nemzeti csomagolás hasznosító szervezetnek az 94/62/EK számú a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvének megfelelően. 24 ország használja a „Zöld Pont” védjegyet.
21. ábra Zöld Pont védjegy91
91
http://www.gruener-punkt.de
56
22. ábra Címkézés megjelenése egy Selecline márkájú gőzvasalón
A csomagoláson
A használati útmutatón
A terméken
Forrás: Saját készítésű fotók.
57
Vállalati gyakorlati példa a hulladékhasznosításra- Printex Bt. Egyes alkatrészek vagy gépek felújítása gazdaságilag is nyereséges folyamat lehet. Remek példa erre a nyomtatóiparból a festékpatronok, tonerek újratöltése. Ennek a tevékenységnek a szakemberek között is megvannak a támogatói és ellenzői is. Az egyik tábor szerint egy gazdaságilag rentábilis jelentős hulladékcsökkentéssel járó folyamatról van szó. A másik tábor szerint pedig csökkentheti az újratöltött patron használata a nyomtató élettartamát, így összességében több hulladék keletkezik92 A Printrex Számítás- és Irodatechnikai Bt. 93 1992. december 15-én alakult. Tevékenysége, missziója: „a korszerű irodai és számítástechnikai berendezésekhez kellékek és eszközök gyártása, melyek az irodatechnikai alkalmazásokban költség- és környezetkímélő üzemeltetést teszik lehetővé.” Fő termékek, szolgáltatások: lézerkazetták és tintapatronok gyártása, felújítása; nyomtatók, fénymásolók, faxok, forgalmazása és szervízelése (HP, Canon, Oki, Xerox); üres kellékanyagok begyűjtése kedvező feltételekkel. Hulladékkal kapcsolatos javítási intézkedések A cég számára az egyik fontos irányvonal a hulladékhasznosítás. Az elhasznált és kiürült kazetták újratöltése a gazdaságosságon túl környezetvédelmi jelentősége miatt is kiemelkedő súllyal esik latba a felhasználóknál a bt. vezetője szerint. Az újrahasznosításhoz a cég rendelkezik környezetvédelmi szakhatósági engedéllyel a hulladékok begyűjtésére, tárolására és megsemmisítésére. Az üres kellékanyagok újrahasznosításakor a keletkező veszélyes hulladékok mennyisége a töredékére csökken. A visszamaradt anyagokat ártalmatlanítják. A zárt technológiás gyártási folyamatnak köszönhetően az általuk újratöltött eszközök az általános irodai felhasználás esetén tökéletesen helyettesítik az eredeti gyártók által készített eszközöket a felhasználóik véleménye szerint. A jetprint márkanév alatt hozzák forgalomba a kezelt patronokat. A gyártás során a munkaegészségügyi szabályokat betartatják. Ezt azért emelem ki, mert a festékanyagok kiemelten veszélyesek lehetnek az emberi egészségre. Környezeti és gazdasági mérleg A lézerkazetták, tintapatronok és mátrix nyomtatókazetták felújításával átlagosan 50%-al kevesebb anyagot használnak fel, az ügyfelek költsége szintén körülbelül fele annyi lesz, mint egy új alkatrész előállításánál illetve vásárlásánál.
92 93
Németh László a Printer Service Kft. igazgatójától kapott információk alapján.. Hajas Tamás (2002): esettanulmánya alapján. Ablakon bedobott pénz c. KÖVET kiadványban jelent meg.
58
4.3. Fogyasztók A fogyasztóknak, az e-hulladék birtokosainak több lehetősége is nyílik a környezettudatos magatartás gyakorlására. Vajon hogyan viselkednek az elektronikai berendezések használói a gyakorlatban? A fogyasztók tájékozottsága és attitűdje alapvető fontosságú a rendszer működése szempontjából. A frakcionálatlan háztartási szemétbe került e-hulladékok soha nem kerülnek bele a recyklikálási folyamatba. A tájékoztatásra már az oktatásban is hangsúly helyeződik. A ábra egy hetedik osztályosoknak szóló biológia tankönyvből származik. A környezetvédelem című fejezet keretében egy oldalt szántak a szerzők arra, hogy felhívják a gyerekek figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Immár a tananyag része a Möbiusz hurok, az európai és a magyar ökocímke! A Székesfehérvári Református Általános Iskolában az adott tananyag ismertetésekor a tanár bácsi kiegészítette a könyvet, és megkérdezte a gyermekeket, hogy mi az, amit nem szabad kidobni a szemétbe. Ennek kapcsán szóba kerültek az elektronikai berendezések is.94 Úgy gondolom a tájékozott fogyasztók „képzése” már nagyon jó úton halad. 23. ábra Részlet egy biológia tankönyvből
Forrás:Asztalos Gyuláné-dr. Paál Tamásné(2008): Biológia, 100. oldal A fogyasztókat egy kérdőíves95 felmérésen keresztül fogom bemutatni. Azt vizsgáltam, mennyire tájékozottak, és vajon következik-e a tájékozottságból, hogy esetleg időt áldoznak arra, hogy megfelelően gondoskodjanak hulladékaikról. A vizsgálat keretében 28, 19 és 32 éves kor közötti személy töltötte ki az általam készített űrlapot. Közülük 16 nő és 12 férfi volt.
94 95
Fórizs Tímea és Fórizs Máté, az órán részt vett tanulók elmondása alapján. Kérdőívet lásd a 9. mellékletben.
59
Az európai ökocímke jelentését a megkérdezettek közül 15-en határozták meg elfogadhatóan. Bár leginkább a virág (környezetvédelem) és az Uniós szimbólumokat kapcsolták össze. Egyetlen egy megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy már látta korábban ezt az ábrát. Az áthúzott kuka szimbólummal már minden kérdőívkitöltő találkozott, és tudott is megfelelő példát írni arra, hogy milyen terméken. Mindössze 12-en tudtak megnevezni elektronikai hulladékgyűjtőhelyet a lakókörnyezetükben. Itt megfigyelhető volt, hogy a fiatalabbak kevésbé tájékozottak a témában. A válaszadók pontosan 75%-a úgy gondolta, hogy csak a szakboltoknak kell visszavenniük a hulladékokat! Számomra ez igen meglepő eredmény volt. Meg kell jegyeznem, hogy a válaszadók között több informatikai, elektronikai területen tanuló hallgató is volt. Az utolsó kérdéssel96 egy konkrét helyzetben való magatartásra voltam kíváncsi. Azért a mobiltelefonra kérdeztem rá, mert ezt találtam a legszélesebb körben elterjedt elektronikai eszköznek97. Itt szándékosan hagytam nyitva azt a gondolatot, hogy működőképes készülékről van-e szó. Lényeg, hogy az egyén már nem kívánja tovább használni. 24. Ábra Kérdőív értékelése
Elajándékozza Eladja Gyűjtőhelyen leadja Új vásárlásakor leadja Háztartási szemétbe dobja Elteszi a fiókba
A tájékozottságon van még javítani való, például a gyűjtőhelyek tekintetében, de mindenképpen pozitív, hogy a 28 ismerősöm közül mindössze hárman dobnák a szemétbe készüléküket. Hogy van-e összefüggés a fogyasztók tájékozottsága és magatartása között, igennel tudok válaszolni, bár nem túlhatározottan. Igen jelentős volt a szórás. Sok kevésbé jól informált fogyasztó jelölte meg, hogy telefonját új vásárlásakor leadja, de ennek ellenkezőjével is találkoztam.
96
Mit tesz használt mobiltelefonjával, ha már nincs rá szüksége? 2007-ben 166% volt a lakosság átlagos ellátottsága a készülékkel. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_02_03ib.html 97
60
4.4. A forgalmazók 4.4.1. A forgalmazók tevékenysége Az Unió 2002/96/EK irányelve szerint forgalmazó az a személy, aki kereskedelmi alapon kínál elektromos és elektronikus berendezéseket annak a félnek a részére, aki azokat használni fogja. A forgalmazók szerepének tisztázása előtt érdemes megemlíteni, hogy a gyártók és forgalmazók nem mindig különülnek el élesen egymástól. Több kiskereskedő van, aki maga is importőr, vagy a saját márkaneve alatt forgalmazza más gyártó termékét. Elképzelhető az is, hogy a kereskedő egyben maga a gyártó. Ezekben az esetekben a kereskedőre mind a gyártóra, mind forgalmazóra vonatkozó jogi rendelkezések érvényesek. A műszaki cikkeket forgalmazó cégeknek a 2005. augusztus 13-tól a 264/2004 számú Kormányrendelet alapján átvételi kötelezettsége van. A fogyasztók által az új termék vásárlásakor leadott régi készüléket köteles térítésmentesen átvenni az üzletben, vagy házhoz szállítás esetén az átadás helyén. Míg az említett kormányrendelet szerint a forgalmazó az átvétel alól bizonyos alapterületnél kisebb bolt esetén mentesül, addig ez a módosító 99/2006 számú Kormányrendelet értelmében már minden kiskereskedésre kiterjed. A forgalmazóknak a fogyasztók tájékoztatásában van jelentős szerepük. Telefonon kerestem fel néhány műszaki cikkeket (is) forgalmazó kereskedőt. A műszaki profilú áruházláncok visszaveszik, általában új készülék vásárlása nélkül is a használt műszaki cikkeket, mindezt közzéteszik a honlapjukon is, illetve rendszeresen szerveznek a visszavételt ösztönző csereakciókat. Emellett gondoskodnak a vásárlók tájékoztatásáról. Az Electro Word honlapján az alábbi szöveg olvasható: „Régi, elhasznált, működésképtelen elektronikai berendezéseidet bármelyik áruházunkban díjmentesen átvesszük és a környezetbarát kezeléséről is mi gondoskodunk.”98 A 23. ábrán szereplő hirdetés a Média Markt elektronikai bolthálózat 2010. márciusi szórólapjában jelent meg.
98
http://www.electroworld.hu/index.php?page=szolgaltatasok
61
25. Ábra Szórólapos hirdetés
Forrás: Média Markt szórólapjáról saját készítésű fotó. A nem elsősorban műszaki cikkel foglalkozó áruházláncoknál már egy kicsit vegyesebb a kép. Az általam felkeresett cégek honlapjukon semmiféle információ nem található az e-hulladék visszavételéről. Telefonos érdeklődéseimre a következő válaszokat kaptam: az Auchan és a Tesco áruházlánc vevőszolgálatán kérdésemre elmondta az ügyintéző, hogy visszaveszik ezeket a hulladékokat, sőt ehhez még új készüléket sem kell vennem. Az Aldi áruházlánc polcain is találhatunk műszaki cikkeket, melyekről a WEEE irányelv rendelkezik, ám a vevőszolgálaton azt a választ kaptam, hogy sajnos nem áll módjukban az e-hulladékot visszavenni új készülék vásárlása esetén sem. A Rossmann áruházlánc boltjaiban kapható mobiltelefon, háztartási kisgép valamint kozmetikai kisgép. Személyesen kerestem fel az áruházlánc egy üzletét. Az eladó hölgytől azt az információt kaptam, hogy bár forgalmaznak műszaki cikkeket, sőt saját márkanévvel rendelkező termékcsaládjuk is van, nem állnak szerződésben feldolgozó cégekkel, így nem veszik be a műszaki hulladékokat. Eddig nem is érkezett ilyen jellegű igény a fogyasztók részéről. A műszaki cikket forgalmazó kisboltok közül két székesfehérvári céget kerestem fel: a számítástechnikai cikkeket forgalmazó Contact Kft.-t, valamint nyomtatókkal foglalkozó Printer Sevice Kft.-t. Mindkét cég visszaveszi az elektronikai hulladékot. A továbbiakban a kiskereskedők vonatkozó tevékenységét részletesen fogom ismertetni a Vöröskő Kft. példáján keresztül.
4.4.2. A Vöröskő Kft. 99 A rendszerváltás után létrehozott első cégek közé tartozó Vöröskő Kft.-t 1989 februárjában Balatonfüred székhellyel alapították. A vezetés a műszaki kereskedelmet választotta, mivel felmérte a piacot, és jól látta, hogy a rendszerváltás előtt is már meglévő
99
A fejezetben szereplő adatokat, információkat Kardos Anita a kft. logisztikai alosztályvezetője, a külső konzulensem bocsátotta rendelkezésemre.
62
cégek nem képesek olyan ütemben fejlődni és átalakulni, ahogy azt a piac diktálná. A vállalat első üzlete a helyi nevezetesség – a Vörös templom - után a Vöröskő nevet kapta, mivel a ’89es társasági törvényben rendelet szabályozta a névválasztást is. A rendelet szerint a társaságoknak olyan nevet kellett választani, amely jól értetődő, magyaros, és más által még nem használt. A társaság folyamatosan fejlődött. Éves forgalma négy esztendő alatt milliárdos nagyságúra növekedett, és 1994-től Veszprém megyéből kilépve további városokban kezdett üzleteket nyitni. Ez alatt az időszak alatt a műszaki cikk-kereskedelem területén gyökeres változások történtek. Eltűntek a nagykereskedelmi vállalatok, és sok nyugati márka már saját képviseletet alapított Magyarországon. A Kft. még 1994 őszén egy másik műszakikereskedelmi vállalkozással összefogva egy egyesülésben kitalálta, és ismertté tette az Elektro Markt nevet, amelyet 1998-ra már 60 üzlet képviselt országszerte. Néhány érv, amely a közös egyesülés mellett szólt: koncentráltabbá vált az árubeszerzés, erősebbé vált a szakmai integráció, a tapasztalatok cseréje nagymértékben hozzájárult a közös fejlődéshez, közös piacvédelem. Ekkor a cég még kizárólag Budapesten kívül, vidéken terjeszkedett, de már felvette a kapcsolatot Európa legnagyobb beszerzési láncait működtető vállalkozásokkal. A vállalkozás fejlődésének következő állomása 2001-ben következett, amikor a Bravotech Kft.-vel közösen létrehozta az Euronics Kft.-t. Az Euronics Kft. alapvető tevékenységi köre a műszakicikk-kereskedelem. Jelenleg az alábbi termékek forgalmazásával foglalkozik. A 12. táblázat bemutatja, hogy WEEE irányelv hatálya alá tartozó termékek 10 kategóriájából 7 megtalálható a kínálatában.
12. táblázat A Vöröskő által forgalmazott termékek Vöröskő által forgalmazott termék Háztartási nagygépek x Háztartási kisgépek x IT és távközlési berendezések x Szórakoztató elektronikai cikkek x Világítótestek x Elektromos és elektronikai szerszámok x Játékok, szabadidős és sportfelszerelések x Orvosi berendezések Ellenőrző és vezérlő készülékek Adagoló autómaták
63
Piaci térhódítása A Kft. 1 millió forintos törzstőkével indult. 70% szövetkezeti és 30% magántulajdonban. A ’89-es év végére az üzlet nem várt sikert hozott. Év végére 27 milliós forgalomra tett szert és ezzel a piac 25%-át uralta. A vezetés jól felismerte, hogy ez a piac rengeteg lehetőséget kínál a fejlődésre. Az év végi zárások azt mutatták, hogy érdemes a már meglévő készleteket bővíteni és a kereslet is alátámasztotta, hogy bővülésre van szükség, ezért a cég először csak Veszprém megyét célozta meg. Ott ’94 első felére már négy üzlettel volt jelen. A menedzsment kihasználta a piac kínálta lehetőségeket és így 1997-ben, öt megyében tizennégy üzlettel rendelkezett a Kft.. A társaság életében a 2003-as év jelentette a nagy kihívást, ekkor nyílott meg az első budapesti üzlete. Majd 2006-ban kezdte fővárosi expanzióját. Ezt a ’89-től tartó intenzív fejlődési szakaszt csak az utóbbi évek gazdasági világválsága tudta megszakítani. 2008-tól nem beszélhetünk egyértelmű fejlődésről. Az alábbi diagram szemlélteti a piaci térhódítást a boltok számának alakulásán keresztül. Jelenleg a cégnek a műszaki cikkek piacán 25%-os részesedése van. 26. ábra A boltok számának alakulása
Forrás: saját készítésű diagram. A cég helye az ellátási láncban Beszerzés A ’90-es évek közepétől a márkaképviseletek (pl. Whirpool Magyarország, Sony Hungária) teljes mértékben átvették a nagykereskedők és importőrök szerepét a műszaki cikkek piacán, így egylépcsős lett a beszerzés útja. A termék közvetlenül a gyártótól jutott a kiskereskedelembe. A kft. importtevékenységet nem folytat, saját márkaneve alatt nem forgalmaz termékeket, tehát a gyártói kötelezettségek nem vonatkoznak rá. Értékesítés A cég országos kiskereskedelmi hálózatot tart fent, valamint nagykereskedő partnereinek is értékesít termékeket, ezenkívül egy webáruházat is üzemeltet. 64
Boltjainak döntő többsége a kft saját tulajdonában van. Mindössze 2 franchise partnere van a cégnek és emellett 60 saját boltja. A franchise boltok nagyobb önállósággal rendelkeznek, nincsenek kikötések a készletük nagyságára, maguk dönthetik el, hogy mit és mennyit rendelnek, nincs rendelési keretük. Saját boltjai közül 30 db áruház minimum 400m2 alapterületű, 25 db nagybolt 200400m2 alapterületű, és 5 db kisbolt 80-200m2 alapterületű üzlethelyiséggel rendelkezik. A 27. ábrán látható, hogy a cég forgalmának 95%-át a kiskereskedelem adja, hiszen mind a web áruház, mind a franchise boltok forgalma a kiskereskedelem körébe sorolható 27. ábra A cég forgalmának értékesítési csatorna szerinti megoszlása
Forrás: saját készítésű diagram.
A Kft. szervezeti felépítése A vállalat legfelső vezetésében az ügyvezető igazgatók állnak. Ők irányítják a szervezeti struktúrában alattuk lévő szinten található felső vezetőket. Gazdasági ügyvezető o Vezetési osztály: feladata a források, a leltárazás, a jogi ügyek, valamint a koordináció irányítása. o Szervezeti osztály: itt a személyzeti, illetve a kommunikáció irányítása történik. o Pénzügyi osztály: a bevétel és a számvitel ellenőrzéséért felelős osztály. Marketing ügyvezető o Promóciós és PR osztály: feladata az ügyfelek tájékoztatásának megszervezése, illetve a partnerekkel történő kapcsolattartás. Kereskedelmi és beszerzési vezető o Kereskedelmi osztály: megfelelő piaci igények felismerése, kereskedelmi stratégia kialakítása. 65
o Logisztikai alosztály: árumozgások koordinációja és figyelemmel kísérése. o Értékesítési osztály: üzlethelyiségek kialakításáért, eredményes eladásokért felelős. Logisztika A logisztikai osztály feladata, hogy a megfelelő termék, a megfelelő időben, megfelelő helyen, megfelelő állapotban, megfelelő mennyiségben, megfelelő felhasználónak a lehető legkisebb logisztikai költségek mellett a rendelkezésére álljon. Meg kell teremtse az összhangot a boltok, a központ, a nagykereskedők, a logisztikai szolgáltató és a beszállítók között. A raktározási, szállítmányozási feladatokat egy külső szállítmányozó cég végzi. Korábban rendelkezett a cég saját raktárral, de később gazdaságossági okok miatt ez a terület kiszervezésre került. A logisztika fogadja a boltok, a nagykerpartnerek és a web áruház rendeléseit. A vevők rendelhetnek a raktárból, illetve külső szállítótól. Ezt a választásukat a logisztikai osztály felülírhatja. Ahhoz hogy a boltok készlete megfelelő legyen, szükség van bizonyos szabályokra, melyek szerint a boltok rendelhetnek. Meg kell határozni a termékek azon körét, melyekből nagyobb mennyiséget adnak el a boltokban, ezekből minden egységben legyen a polcolon. Meg kell határozni a termékek azon körét, melyek jó, ha a boltban megtalálhatóak, de ez csak akkor lehetséges, ha a bolt forgalma megengedi. Ezenkívül van még egy prémiumkategória is. Ebbe a csoportba az exkluzív termékek tartoznak, ezek rendelését csak néhány bolt forgalmi adatai teszik lehetővé, azonban konkrét vásárlói kérésre (megfelelő bizonylatok megléte esetén, amit szintén a logisztika ellenőriz) bármelyik boltba leszállítják. Ebből következik, hogy a web áruház megrendeléseit kategóriától függetlenül leszállítják, hiszen ezek tulajdonképpen vásárlói megrendelések. A boltokra vonatkozó szabályok gyakorlati megvalósulása a rendelési kerettábla. A kerettábla mutatja az egyes boltoknak, hogy mekkora értékű árut rendelhetnek. Ennek kiszámításánál figyelembe veszik a pillanatnyi készletet, a tervezett készletet, az eladott áruk beszerzési értékét, valamint a tranziton lévő árukat. Az árut kaphat a bolt a kecskeméti központi raktárból, illetve a legtöbb szállító bizonyos rendelési limit elérése esetén elviszi közvetlenül a boltba a megrendelt termékeket. A rendelések feldolgozása a logisztikai osztály napi feladata. A készlettervet figyelembe véve felülírásra kerülnek a bolti rendelések. Pl.: a raktárból kapja, és nem külső szállítótól, esetleg hálózaton belülről egy másik bolttól. Külső szállító felé továbbításra kerülnek a rendelések. Értesíteni kell a logisztikai szolgáltatót, hogy megfelelően teljesíteni tudják a kiszállításokat, illetve bevételezéseket. Ezt a feladatkört három logisztikus látja el.
Inverz logisztika Az inverz logisztikai feladatok elkülönülnek az egyéb logisztikai feladatoktól, mégis annak részét képezik. Ellenőrzésüknek boltonként van egy meghatározott felelőse, a központból pedig egy logisztikus irányítja az árumozgásokat, valamint a központi raktárban is külön felelőse van a szervizáruk kezelésének.
66
Visszáruk típusai A visszárukat a Vöröskő Kft. esetében négy csoportra oszthatjuk: pénzügyi és kereskedelmi visszárukra valamint szervizárukra és cserekészülékekre100. Pénzügyi visszáruk Nem jár fizikai árumozgással. Elszámolási egységként jelenik meg. Ennek bemutatása nem képezi a dolgozat témáját. Kereskedelmi visszáruk A kereskedelmi visszáruk esetében hibátlan termék áramoltatása történik az értékesítési csatornán visszafelé, amennyiben készülék sértetlensége, az ellenőrző címke, és az ép csomagolás, valamint minden tartozéka megvan.101 A kereskedelmi visszáruzásnak két oka lehet. Kifuttatás Ha a szállító, vagy a beszerző megszüntet egy terméket, és kivonja a hálózatból a forgalmazást. Elfekvő kezelés A boltvezető által elindított folyamat, hogy a készlet optimalizálódjon, vagy forgási sebessége beálljon a boltjának (pl. ajánlati termék hirdetés után való visszáruja). o Bizonyos szállítók vállalják a termékeik visszáruzását. Ilyenkor a boltvezető közvetlen a szállítót értesíti visszáruzási szándékáról. o Egyéb esetben a boltok visszaküldhetik elfekvő termékeiket a központi raktárba. Ezt az igényt a beszerzők engedélyezzék vagy elutasítják a központi készlet szintjét figyelembe véve.
Szervizáruk Minden olyan áru, mely meghibásodása miatt nem eladható, vagy szállítási sérült, vagy az ügyfélnél az eladást követő 72 órában hibásodott meg, vagy csereutalványként kerül visszavételezésre, vagy 72 órán túl a vásárlónál elromlott, és a bolt átvette garanciális javításra. Nem szervizáru az a termék, amely a bolti munka közben sérül meg, ezt a selejtezésre javasolt áruk közé soroljuk. A kft a szervizáruk tekintetében a következő célt tűzte ki maga elé: „a cégben nincs rendezetlen szervizáru.” Tehát a cél az, hogy ne legyenek elfekvő szervizáruk. A javításra váró termékek esetében a szállítótól függően két eljárás lehetséges. Bizonyos szállítók közvetlenül a boltról szállítják el ezeket a termékeket. Egyéb esetben a bolt beküldi a központi raktárba, ahol elkülönítve tárolják szállítók szerint csoportosítva. Innen viszik el a szállítók, hogy eleget tegyenek garanciális kötelezettségeiknek. A szervizáru elszállítás alapfeltételei: terméket visszáruzni annak eredeti vagy ennek hiányában a termék állagát megfelelően megóvó csomagolásban, összes tartozékával (pl. távirányító, hálózati kábel, stb.) és dokumentációjával (kezelési útmutató, jótállási jegy, stb.) 100
A Vöröskő Kft.-nél a cserekészülék megnevezés használatos a vásárlók által leadott elektronikai cikkekre.
101
A visszáruzás vonatkozik a kiállított mintadarabokra is, ha minden más kritériumnak megfelel.
67
együtt lehet. A visszáruzandó termék csomagolására rögzíteni kell a kitöltött szervizárujegyzőkönyvet, és a beszállító által kiadott engedélyt. A cégen belül, a központban nyilvántartásra kerül az aktuális szervizárukészlet szállítónként és egy diagramban, ami azt mutatja meg, hogy cégenként mennyi a jelenlegi szervizáru érték. Ezenkívül külön kimutatásra kerül a 30 napnál régebbi szervizáru készlet értéke szállítónként. A vevői elégedettség elérésének lényeges elem, hogy a meghibásodott termék mielőbb kezelve legyen, visszakapja a vevő a termékét javítva, vagy csereigazolást kapjon. Ezért a szervizben lévő termékek státuszának nyomon követése kiemelten fontos. Az egyes boltok szervizáru ügyintézőjének feladata, hogy a szervizben lévő termékek státuszáról naprakész információval rendelkezzen, és a vásárlót tájékoztassa és a szervizzel folyamatosan tartsa a kapcsolatot, információt szerezzen a termékek státuszáról, a javítás várható befejezéséről. Bármikor naprakész információkkal kell tudnia a vásárlók rendelkezésére állni.
Cserekészülékek logisztikája Begyűjtés Saját szervezésű csereakcióban visszavett termékek Időről időre találkozhatunk olyan hirdetésekkel műszaki cikkeket árusító áruházak szórólapjain, hogy kedvezményt adnak az új készülék árából, ha visszavisszük régi berendezésünket. A csereakcióban átvett használt termékről a hirdetésükben megadott értéken vevői visszáru számlát kell kiállítani. Az új termékről kiállított számla megjegyzés rovatában pedig feltüntetésre kerül, hogy „használt készülék átvétele csereakcióban.”
Külső szervezetek akciói Ebben az esetben a HEEB-t szerződés szerint egy bizonyos hasznosító társaságnak kell átadni. Ezeket a raktárban is el kell különíteni, valamint a nyilvántartásban is. Pl.: A CECED Magyarország országos energiahatékonysági programja a Forgó Morgó102.
Vásárlás alkalmával behozott használt termék A nem csereakcióban átvett készülékek bizonylatolása megegyezik a csereakcióban hirdetett termékek esetén leadott termékekével, azzal a különbséggel, hogy a számlákon a hivatkozást nem kell feltüntetni.
Az e-hulladék nyilvántartása a cégen belül A boltokból elszállított hulladék bekerül a cég központi nyilvántartásába. A 2009-es adatok már megközelítően pontosnak mondhatóak, ellenben a korábbi évek adatai nem. Ennek az az oka, hogy a nem csereakcióban visszahozott termékek nyilvántartásához a kereskedőknek nem fűződik érdekük. A hulladékokat elszállító cégek adatai minden bizonnyal pontosabbak. Sajnos forgalmi adatokat nem áll módomban közölni, de így is nyilvánvaló, hogy a vásárolt termékek töredéke helyett hoznak be hulladékot. Az arány minden kategória esetében 0% és 3% közötti. 102
http://www.cecedhu.hu/main/kikvagyunk/
68
13. táblázat Cserekészülékek
Kategória
Leadott termék (db) 2009ben 188 4736 368 127 54 558
Csere fagyasztó Csere hűtők Csere háztartási nagygépek Csere háztartási kisgép Csere tűzhely Csere mosógép Csere szórakoztató elektronikai cikkek 398 Csere 37 col alatti LCD plazma 909 Csere 37 col feletti LCD plazma 265 Csere számítógépek, faxgépek, hálózati telefonok 106 Csere informatikai berendezés 23 Csere rádiótelefon 1 Összesen 7733 Forrás: a Vöröskő Kft. adatbázisa.
Az elektronikai hulladék raktározása A boltok raktárában az egyéb áruktól fizikailag elkülönítve történik a HEEB raktározása. A cég által alkalmazott SAP rendszerben is külön raktárhely van létrehozva az elektronikai hulladékoknak. A központi raktárba nem kerülhetnek be hulladékok. Az elektronikai hulladék elszállítása a boltokból Minden átvett csereterméket az Electro-Coord Nonprofit Kft. szerződött partnerei szállítanak el közvetlenül a boltokból. A boltok körlevélben kapják azt a folyamatosan aktualizált kapcsolattartói listát, melyet az Electro-Coord adott ki, s amely megyénként tartalmazza a szervezet területileg illetékes partnerét, akit az egyes kereskedelmi egységeknek értesíteniük kell. Az elszállításról szállítólevelet kell kiállítani. A saját csereakcióban átvett, ill. a ForgóMorgó akcióban átvett cserekészülékek elszállításáról külön-külön szállítólevelet állítanak ki.
69
28. ábra Electro-coord szállítólevél
Vásárlók tájékoztatása A Kft. honlapján a következő szöveg szolgál tájékoztatásul az elektronikai hulladékleadási lehetőségekről. „Ha nem tud mit kezdeni a régi, használt készülékkel esetleg elemmel, műszaki cikkel, új vásárlása esetén, hozza be hozzánk, és mi díjmentesen átvesszük Öntől, és gondoskodunk a termék biztonságos, elhelyezéséről. Promóciós leírás: Cserélje le régi készülékét! Az új terméket a szórólapban, vagy az üzletben megjelölt vételáron vásárolhatja meg, amennyiben azonos funkciójú, régi készülékét üzletünkbe behozza. A szórólapban, vagy az üzletben feltüntetett csereakciós vételár csak abban az esetben érvényes, ha a vásárló magával hozza a cserélni kívánt régi terméket (cserekészüléket), és vásárláskor átadja az üzletben. Egy cserekészülék csak egy termék vásárlásánál használható fel. Figyelem, a csereakció nem folyamatos, hanem külön kiközölt időszakhoz kötött. Részletekről érdeklődjön értékesítő kollégáinknál!”
70
29. Ábra Részlet a 2010. márciusi újságból 1. Ebben a szórólapban hűtőket hirdetnek csereakcióban. A kedvezmények igen jelentősnek mondhatóak. Például a bal oldali hűtő esetében az eredeti vételár 20% -át elengedik a cserekészülék ellenében. 30. ábra Részlet a 2010. márciusi újságból 2. A 30. ábra ikonja jelöli a csereakciókat az Euronics hirdetéseiben.
31. ábra Részlet a 2010. márciusi újságból 3.
Fontos, hogy a kereskedők megfelelően tájékoztassák a vásárlókat, hiszen ők állnak velük kapcsolatban. A Vöröskő Kft. honlapján lévő információk segítségével megfelelően tájékozódhatnak a fogyasztók mind az e-hulladék-leadási lehetőségekről, mind az ezekkel kapcsolatos promóciókról. Nagyon pozitív, hogy a cég szórólapjaiban rendszeresen megtalálhatók a különböző műszaki cikkek cseréjét szorgalmazó promóciók. A 2010-ben megjelent szórólapokban már volt hűtők, televíziók, mosógépek és fényképezőgépek leadását ösztönző promóció. Az ilyen jellegű akciók szép példák arra, hogyan kerülhetnek összhangba környezetvédelmi szempontok a gazdasági megfontolásokkal. A fogyasztó így fokozottan érdekeltté válik abban, hogy leadja az elektronikai hulladékát. 71
Javaslat arra, hogy miként lehetne a vásárlók figyelmét felhívni az elektronikai hulladék megfelelő helyeken való leadására: fontos, hogy a fogyasztók tisztában legyenek azzal, hogy milyen problémák forrása lehet az e-hulladék nem megfelelő helyen való elhelyezése. Ehhez egy kereskedő is hozzá járulhat az eladótérben elhelyezett nyomtatványokkal vagy esetleg rendszeresen megjelenő szórólapban is lehetne egyszeregyszer egy ilyen jellegű tájékoztató. Bár meg kell jegyeznem, elképzelhető, hogy a 264/2004-es kormányrendelet bevezetésekor volt ilyen jellegű akció is, hisz akkor indult hazánkban az e-hulladékra való fokozottabb odafigyelés.
4.5. A helyi önkormányzatok 4.5.1. Lomtalanítás A hulladékgazdálkodási törvény értelmében az önkormányzatoknak hulladékkezelési közszolgáltatást kell szervezniük. Ez a közszolgáltatás kiterjedhet hulladékgyűjtő udvarok vagy lomtalanítási akciók szervezésére. A begyűjtés tárgyát képezheti a gyártói visszavételi felelőssége alá tartozó hulladék is. Nagyon pozitív, hogy a lakosság figyelmét az önkormányzatok felhívják arra, hogy az elektronikai hulladékokat elkülönítve helyezzék ki, melyek szelektíven kerülnek begyűjtésre.103 32. ábra Lomtalanításra szeparáltan kihelyezett elektronikai hulladékok Sárkeresztes községben
Forrás: saját készítésű fotó.
103
Lásd az 5. és 6. mellékletet.
72
4.5.2. Hulladékudvarok A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. üzemeltetésében Budapesten és környékén jelenleg 14104 hulladékgyűjtő udvar működik, ahol a lakosság díjmentesen leadhatja a szelektíven gyűjtött hulladékot. A hulladékudvarokban fogadják a papír, műanyag, üveg mellett az alábbiveszélyes hulladékok ill. veszélyes összetevőket tartalmazó hulladékokat:
elhasználódott háztartási gép: mosógép, hűtőgép; számítástechnikai hulladék ; fénycsövek és világítótestek; szárazelem; használt sütőzsiradék és göngyölege; fáradt olaj és göngyölege; használt akkumulátor.
33. ábra A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Által üzemeltetett hulladékudvar
Forrás: Mészáros Viktória (2007): A Tévé nem virágtartó, a monitor nem akvárium, avagy az elektronikai hulladékok kezelésének problémái, 36. oldal. A hulladékgyűjtő udvar rendezett és tiszta. A zárható tárolóedények szabadon állnak. A terület közepén egy 4x5 méteres fedett terület található. A veszélyes hulladékot elkülönítve tárolják, valamint elhatárolt helye van az e-hulladékoknak is. Mennyiségtől függően időközönként érkezik a gyűjtőjárat és elviszi a hulladékokat a Fe-Group Invest Rt.105 Jászberényi Úti telephelyére, ahol megkezdik a hulladékok kezelését.
104 105
http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/szolg/Lakossag/Hulladek/Szelektiv/Hulladekgy_udvar http://www.fegroup.hu/
73
4.6. A koordináló szervezetek 4.6.1. A koordináló szervezetek tevékenysége A 2004. évi CCLXIV. Kormányrendelet lehetőséget ad a gyártók visszavételi, begyűjtési, hasznosítási, ártalmatlanítási, biztosítékleadási valamint a 1995. évi LVI. törvény által előírt termékdíjfizetési kötelezettségeik átruházására. Ilyen, a hulladékok hasznosításával foglalkozó szervezeteket maguk a gyártók, illetve forgalmazók is létrehozhatnak. A társaság csak közhasznú státuszú lehet. 2005. augusztus 13. után, a rendelet hatályba lépesét követően alapított koordináló szervezetek mindegyike kht.-ként alakult meg. A 2006. évi IV. Törvény106 szerint 2007. július 1-én cégnyilvántartásban állt közhasznú társaságok csak 2009. június 30.-áig működhettek tovább. Ezt követően ezeknek a cégeknek a következő lehetőségek álltak ezen cégek előtt: társasági szerződés módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhetnek tovább, más nonprofit gazdasági társasággá alakulhat át, jogutód nélküli megszűnését határozhatja el. Ennek ellenére a legtöbb koordináló szervezet honlapján még mindig a Kht. megnevezéssel találkoztam. A cégjegyzékben107 már Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságként szerepelnek. A nonprofit gazdasági társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. Közhasznú tevékenység a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereségés vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység. A közhasznú társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat; a társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható a tagok között, tehát az törzstőke feletti vagyont képez. A koordináló szervezetek nyitottak, azaz bárki csatlakozhat, bizonyos feltételek esetén. A koordináló szervezetek tevékenységüket hasznosítási vagy licencdíj ellenében végzik. Sokszor egyszeri csatlakozási díjat is kérnek. A kötelezetteknek két lehetőségük van: közvetlenül maguk végzik el a hulladékkezeléssel kapcsolatos teendőket - a vele járó biztosítékadási kötelezettségekkel és termékdíj fizetéssel együtt - vagy csatlakozniuk kell valamilyen koordinációs szervezethez, amely leveszi a vállukról ezt a terhet. Emellett a gyártók adatszolgáltatási feladatai is egyszerűsödnek. A hazai gyakorlat azt mutatja, hogy a kötelezettek élnek a törvény adta lehetőséggel, és csatlakoznak egy koordináló szervezethez. A koordináló cégek a kötelezetteken kívül szerződést kötnek a feldolgozó, begyűjtő vállalatokkal, települési önkormányzatokkal és logisztikai szolgáltatókkal.
106 107
http://www.complex.hu/kzldat/t0600004.htm/t0600004.htm http://cegtalalo.hu/cegdokumentum.asp
74
14. táblázat Koordináló szervezetek Koordináló szervezet Székhely Átvállalás ÖKOMAT Elektronikai Hulladék Hasznosítást Koordináló Közhasznú 1238 Budapest, minden tipusú Nonprofit Korlátolt Felelosségu Grassalkovics út 40. HEEB Társaság E-Hulladék Megváltozott Munkaképességueket Foglalkoztató Elektronikai Hulladékhasznosítást Koordináló Közhasznú Társaság ELECTRO-COORD Magyarország Háztartási Gép- és Elektronikai Hulladék Hasznosítást Koordináló Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
Honlap
www. okomat.hu
1071 Budapest, Damjanich utca 1115. 1. em. 128.
minden tipusú HEEB
----
1027 Budapest, Horvát u. 14.-24.
minden tipusú HEEB
www.electrocoord.hu
minden tipusú HEEB
www.elektrowaste.hu
minden tipusú HEEB
www.re-elektro.hu
csak informatikai HEEB
-----
ELEKTRO-WASTE Nonprofit 1055 Budapest, Közhasznú Kft Szalay u. 4. Re-Elektro Elektromos és Elektronikai 9028 Győr, Régi Hulladékok Hasznosítását Koordináló Veszprémi út 14-16. Közhasznú Társaságot COMP-CORD Elektromos 1033 Budapest, Hulladékkezelő Koordinációs Vörösvári út 103Közhasznú Társaság 105.
Forrás: http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/index.php?akt_menu=250&details=431
75
4.6.2. ELECTRO-COORD Magyarország Háztartási Gép- és Elektronikai Hulladék Hasznosítást Koordináló Nonprofit Kft.108 34. ábra Az Electro-Coord logója A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi főfelügyelőség 1/2005/EK sorszámon vette nyilvántartásba az Electro-Coord Magyarország Kht-t. Az Electro-Coord az első Magyarországon bejegyzett e-hulladék hasznosítást koordináló szervezet, mely 2005. január 1-től hivatalosan is megkezdte működését.
Az Electro-Coord Magyarország Kht.-t, mely később nonprofit kft.-vé alakult át, a hazai háztartásigép-gyártók és forgalmazók egyesülése, a CECED Magyarország 109tagjai alapították. A CECED110, a Háztartási Gép Gyártók Európai Tanácsa 1958-ban alakult, székhelye Brüsszel. 2004. szeptember 21-én CECED Magyarország Háztartásigép-gyártó és -forgalmazó Érdekérvényesítő és –képviselő Egyesülés néven alapított szervezetet tizenegy háztartási készülékeket gyártó és forgalmazó cég. Az alapító tagok a BSH Kft., a DOMETIC Rt., az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., a Fagor Hungária Kft., a Gorenje Budapest Kft., a Groupe SEB Central Europe Kft, a HTM Nemzetközi Kereskedelmi Kft., az Indesit Company Magyarország Kft., a Miele Kft., a Philips Magyarország Kft. és a Whirlpool Magyarország Kft. A Candy Hoover Hungary Kft. 2005 elején csatlakozott az egyesüléshez. A CECED Magyarországnak fontos szerepe volt az e-hulladékgyűjtés visszagyűjtéséről szóló jogszabályok alapján felállt rendszer beindításában és az ehhez kapcsolódó gyakorlati problémák megoldásában. A begyűjtési és feldolgozási feladatokat a CECED Magyarország tagjai által alapított ELECTRO-COORD Magyarország Kht. remekül oldotta meg. A CECED tevékenységi körébe tartozik az iparágat érintő jogszabályokkal kapcsolatos lobbitevékenység is, így például a hulladékkezelési díj bevezetésével összefüggő kérdések megoldásában vállalt aktív szerepet. Együttműködik az Országos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel, és integrálódik a nemzetközi CECED szervezetébe. Megszervezte a „Forgó Morgó” energiahatékonysági kampányt, melynek célja a háztartásokban levő régi és energiafaló nagyháztartási gépek lecserélése energiahatékony, környezetkímélő készülékekre.
108
Az electro-coord.hu honlapról és a társaságnál tett látogatásom során Kovács Péter által a rendelkezésemre bocsátott ismeretek alapján írtam a fejezetet. 109 110
http://www.cecedhu.hu/main/kikvagyunk/ Conseil Européen de la Construction d’Appareils Ménagèrs
76
35. ábra Az alapító tagok után Electro-Coordhoz csatlakozott partnerek logói a teljesség igénye nélkül
Forrás: http://www.electro-coord.hu/partnereink.php A felsorolás is mutatja, hogy „piacvezető” koordináló szervezetről beszélünk. A 2006ban a kezelt HEEB 80%-a az Electro-Coord nevéhez fűződött111. Ez az egyik oka annak, hogy
111
További statisztikai adatokat lásd a 10. és 11. mellékletben.
77
a hazai hat koordináló szervezet közül ezt kft.-t szándékozom bemutatni. A másik pedig, hogy a forgalmazók tevékenységét az Euronics-on keresztül ismertettem, és amint a felsorolás is mutatja az utóbbi társaság szintén az Electro-Coord-dal áll szerződésben. A szervezetnek az alapító tagok révén a háztartási gépek hulladékainak kezelésében van nagy múltja, de a csatlakozott tagok révén az elektronikai eszközök teljes skáláját felöleli. Az Electro-Coord működése A hulladékkezelési díj és adatszolgáltatás A szolgáltatást igénybe vevők minden évben kötelesek adatot szolgáltatni az előző évi kibocsátásuk mértékéről tömegben és darabszámban meghatározva. Az adott év április 30ig a Társaság a hulladékkezelési díj összegét a szolgáltatást igénybe vevők előző évi nyilatkozata alapján számlázza ki havonta. A társaság költségvetése A Társaság költségvetését a taggyűlés a társasági szerződés szabályainak megfelelően hagyja jóvá. Bevételként többek között a szolgáltatást igénybe vevők által számla alapján befizetett hulladékkezelési díj, valamint a szerződéses partnerek által befizetett csatlakozási díj szerepel, kiadásként pedig többek között a kifizetendő hulladékkezelői szolgáltatások költségei, a működési költségek, a kutatás és fejlesztés költségei, az oktatás és ismeretterjesztés költségei, valamint a fogyasztók tájékoztatása, és a társaság közhasznú céljának és feladatainak teljesítéséhez szükséges költségek és kiadások fedezése szerepelnek. Csatlakozás A szervezet nyitott, az alábbi feltételek teljesülése esetén bármely kötelezett csatlakozhat: a leendő partner csatlakozási szándékát a társaság felé csatlakozási szándéknyilatkozattal, és ennek alapján a csatlakozási díj összegének a Társaság bankszámlájára történő átutalással igazolja, a csatlakozó partnernek csatlakozási díja a csatlakozást megelőző naptári évben termelt összes elektromos és elektronikus termék kibocsátásának tömege 1Ft/kilogrammal felszorozva, de legalább 300,000.- Ft.
A hulladékkezelési megállapodásban a társaság által átvállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése A társaságnál háromtagú felügyelő bizottság működik. A hulladékkezelési megállapodásokban a társaság által átvállalt kötelezettségek ellenőrzésére a felügyelő bizottság jogosult és köteles. Ezen kötelezettségét a felügyelő bizottság egy éves ellenőrzési terv alapján köteles ellátni.
Kereskedők részvétele a rendszerben A kiskereskedők, kiskereskedelmi hálózatok szabadon csatlakozhatnak a rendszerhez, nem kell sem a csatlakozásért, sem a kereskedelmi egységből való hulladékelszállításért díjat fizetnie. Az Electro-Coord kérésükre a 36. ábrán lévő tanúsítványt állítja ki. 78
36. ábra Tanúsítvány
Forrás: http://www.electro-coord.hu/documents/%282%29_ECM_eves_jelentes_vegleges.pdf Hulladékbegyűjtők és hasznosítók A társaság, mint kezelést koordináló szervezet, feladatait szerződéses kapcsolatok révén teljesíti. Ennek keretében szerződéseket köt hulladékbegyűjtőkkel és hasznosítókkal. A szervezet egyedi begyűjtési szerződéseket köt a lent felsorolt beszállítói csoportokkal. Kereskedelmi hálózati gyűjtők régiós beosztásban a körzetben elhelyezkedő kiskereskedelmi egységeket, valamint a felhasználókat látogatják és az összegyűlt elektronikai hulladékot elszállítják, szelektálják, majd a kezelő-feldolgozóhoz továbbítják. Nagykereskedelmi hálózati gyűjtők a saját kiskereskedelmi láncukból gyűjtik vissza a vevők által leadott e hulladékot. Ezt a feladatot általában visszfuvarral oldják meg, és a begyűjtött HEEB-t a megfelelő feldolgozókhoz továbbítják. Közszolgáltatók az önkormányzatokkal együttműködve végzik a lakosság ehulladékának begyűjtését. Ezeket a gyűjtőket az Electro-Coord felkeresi és a a kommunális lomtalanítástól elkülönítve „e-hulladékgyűjtő akciókat” szervez közösen a közszolgáltatókkal. Az ECM által szerződtetett feldolgozók területi régiós gyűjtést is végeznek, kereskedelmi egységek, a lakosság és a felhasználók körében. A begyűjtött anyagot maguk szelektálják és dolgozzák fel, majd hasznosításra továbbítják. Minden gyűjtői csoport havi begyűjtési jelentést készít a gyűjtött anyag kategóriák szerint, és dokumentálja a megfelelő feldolgozóhoz való leadást.
79
Az Electro-Coord logisztikai rendszere 37. ábra Az Electro-Coord logisztikai rendszere
Forrás: http://www.electro-coord.hu/logisztika.php A 37. ábra mutatja az ECM által kontrolált anyag-, információ-, és pénzáramlásokat. A beszállítói csoportok által összegyűjtött hulladékokat a logisztikai szolgáltatók szállítják a területileg illetékes a szervezettel szerződésben álló hulladék-feldolgozókhoz. A begyűjtött hulladék mennyiségéről tájékoztatják a beszállítói csoportok az ECM-et. A feldolgozás mikéntjéről a feldolgozók kötelesek tájékoztatni a szervezetet. A gyártók a kibocsátásukról, tehát az általuk forgalomba hozott elektronikai termékekről adnak információkat. Az Elektro–Coord tájékoztatja a gyártókat és az importőröket (Az ábrán szereplő „Gyártók és forgalmazók” megnevezés alatt a gyártók mellett importőröket értünk, hiszen a forgalmazók közül csak rájuk vonatkoznak a gyártói kötelezettségek.) a hulladékkezelési díjról valamint folyamatosan tájékoztatja őket az általuk igénybe vett szolgáltatásról. ( Begyűjtött hulladék mennyisége, újrahasznosítási arányok.) Az ECM pedig köteles informálni tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságokat, akik a megfelelő begyűjtési és hasznosítási arányok teljesítése esetén egy kérvényre megadják a termékdíj-mentességet a koordináló szervezetnek.
80
4.7. Feldolgozók, hasznosítók 4.7.1. HEEB hasznosítási eljárások A WEEE egyes részeit működőképes állapotban ki lehet emelni, és felújított formában újra forgalomba hozni. 112 Vannak olyan alkatrészek, melyek további hasznosítása gazdaságos. Ezeket ipari minőségvizsgálatnak vetik alá, és eredeti funkciójuknak megfelelően felhasználásra kerülnek.113 Ha az előbbi két lehetőség nem áll fenn, a hulladék anyagait hasznosítják.114 Azon anyagok, pedig, amiket nem lehet, azok hasznosítani lerakásra kerülnek. 38. ábra Az elektronikai hulladék hasznosítása
Forrás: Nádudvari Zoltán (2009): Gyakorlati tapasztalatok az elektronikai hulladékok anyagainak hasznosításában. Környezetvédelem című folyóirat 2009/8 95. oldal. A hulladékok hasznosítására alkalmazott fontosabb eljárások: a termék részeire bontása; méretcsökkentés, aprítás; szétválasztás; kezelések termikus eljárásokkal; anyagok kinyerése; érzékelős azonosítás; a visszanyert anyag ismételt hasznosításának, az értékalkotás folyamatának megtervezése. A különböző elektronikai hulladékok hasznosítási technológiája is különböző. A mosogatógép, a hajszárító vagy a porszívó hulladékait egymástól eltérő lépésekkel
112
Reuse Recovery 114 Recycling 113
81
hasznosítják, és teljesen más feladatokat ad egy képcsöves televízió vagy egy mobiltelefon. Egységnyi anyagtömegre vetítve megbecsülhető, hogy egy adott cikkcsoport hasznosításától milyen eredmény várható. De nem minden cikkcsoport esetében lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a különböző gyártóktól származó termékek anyagi összetétele hasonló. Lényeges kérdés, hogy a HEEB hasznosítás költségvonzata pozitív vagy negatív. A nyereséges esetek alapja rendszerint a hulladék magas fémtartalma (pl. mosógép). Rendszerint veszteséges a sokféle műanyagot és ártalmatlanítást igénylő veszélyes anyagot tartalmazó e-hulladék kezelése (pl. mobiltelefon). A HEEB hasznosítás igen munkaerő igényes. Gyorsan bővül az e-hulladék exportja, a kínai, indiai, pakisztáni és más ázsiai kezelések olcsóbbak. Ennek oka az olcsóbb munkaerő és a kevésbé szigorú környezeti követelmények. A Bázeli Egyezmény ellenére még mindig jelentős az illegális hulladékexport is. Németországból évente több, mint 155.000 tonna115 elektronikai hulladékot exportálnak Európán kívülre. A tönkrement gépeket „még működőképesnek” deklarálják és Ázsiába vagy Afrikába szállítják. Ott pedig nem megfelelően vagy egyáltalán nem kezelik. Az elektronikai hulladék átlagos anyagösszetétele: 40% vas és alumínium, 25% egyéb fémek, az aranyat és a platinát is beleértve, 30% műanyag, 5% üveg, fa és egyéb anyag. 116 Az elektronikai eszközöket jellemzi a komplex összetétel. Ezért kezelésük igen körülményes. Visszanyerhető értékes anyagok (polimerek, vas, réz, alumínium és nemesfémek: arany, ezüst, palládium) mellett releváns koncentrációban tartalmaznak egészséget károsító anyagokat (pl. nehézfémeket), amelyeket a szakszerűtlen hulladékkezelés szabaddá tesz. Németországban az ElektroG117 2006-os hatálybalépése után az elektronikai hulladékok hasznosítási arányát kategóriától függően 60-80%-ra kellett emelni. A Berlini Műszaki Egyetem kísérlete nyomán meghatározták a kisméretű készülékek átlagos összetételét. A táblázat az egyes készülékekben megtalálható értékes és ártalmas anyagokat foglalja össze.
115
www.umwelbundesamt.de
116
http://de.titech.com/metal-recycling/elektronikschrott-10698
117
Elektro- und Elektronikgerätegesetz- Németország elektronikai hulladék törvénye
82
15. táblázat Kisméretű készülékek figyelmet érdemlő anyagai
Forrás: Boros Tiborné (2009): Elektromos és elektronikai készülékek és kisgépek hulladékainak kezelése és hasznosítása. Környezetvédelem c. folyóirat 2009/4 97. oldal.
4.7.2. A hulladékfeldolgozás logisztikája EL-Szabó Elektronikai Bontó példáján keresztül Alapvető feltétel a megfelelő begyűjtési hálózat működése, az e-hulladék frakcionált módon való gyűjtése. A jelentős fejlődés ellenére Németországban a nem frakcionált módon gyűjtött háztartási hulladéknak még mindig 0,8%-a118 leselejtezett elektromos és elektronikai készülék vagy alkatrész. A megfelelő újrahasznosítás előfeltétele a készülékek sérülés nélküli begyűjtése és szállítása. A sérülések vagy szennyeződések igen megnehezítik az osztályozást, és az egész kezelési folyamatot. A sérülés nélküli szállítás pedig jóval nehezebb, mint a forgalomba
118
Boros Tiborné (2009): Elektromos és elektronikai készülékek és kisgépek hulladékainak kezelése és hasznosítása Környezetvédelem c. folyóirat 2009/4 99.oldal.
83
hozandó termékek esetén, hiszen ezek a hulladékok nincsenek gyári csomagolásban, igen változatos méretűek és alakúak lehetnek. A hulladékfeldolgozás logisztikáját az EL-Szabó Elektronikai Bontó, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság119 példáján keresztül fogom bemutatni. A cég 2005. év második felében jött létre Hetényegyházán. Elsősorban megváltozott munkaképességűeket alkalmaznak. Fő tevékenységük a hulladékok előkezelése, hasznosítása. Kövessük végig a hulladék útját a kezelés során! Az elektronikai hulladék átvétele A hulladék birtokosától átvételre kerül a használt elektronikai eszköz a cég telephelyén. Lemérik, majd kilogramm mértékegységben nyilvántartásba kerül. 39. ábra Az e-hulladék átvétele
Forrás: http://el-szabokft.hu/index.php?menu=4EL-Szabó Kft. © 2009 Osztályozás A beérkező e-hulladék a nyersáru raktárban osztályozzák. A veszélyesnek nyilvánított hulladékot külön szeparálják, amíg a bontó csarnokba be nem kerül. 40. ábra Osztályozott elektronikai hulladék
Forrás: http://el-szabokft.hu/index.php?menu=4EL-Szabó Kft. © 2009 119
http://el-szabokft.hu/
84
Raktározás A társaság raktárát két szekcióra, nyersáru raktárra és készáru raktárra tagolja. A nyersáru raktár a veszélyes és nem veszélyes e-hulladékok befogadására szolgál, a készáru raktár pedig a keletkezett másodlagos hulladékok tárolására alkalmas, fajtánként szétválogatva konténerekben. A hulladék bontása, a másodlagos hulladékfrakciók kialakítása Egy adott hulladékmennyiség kezelésének első lépése az esetleges csomagolóanyagok eltávolítása. Ez követően a külső borítás eltávolítása történik meg, majd kisebb nagyobb alkatrészekre való szétbontás a cél, fajtánként csoportosítva. Ezek a folyamatok manuális úton mennek végbe. Ezután újabb mérlegelés következik, de már másodlagos hulladékfrakciók szerint különválogatva. Azon csoportokat, melyeket már nem gazdaságos kézi erővel tovább bontani, a cég töretésre átadja egy shredderrel120 rendelkező partnernek, ahol további feldolgozás történik. A különböző kézi erővel hasznosítandó anyagfajták külön-külön konténerekben tárolják a készáru raktárban, míg további feldolgozásra nem kerülnek a szerződött hulladékkezelő partnerek által. 41. ábra Shredder működés közben
Forrás: www.extecmachinery.com
4.8. Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium121 a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy központi közigazgatási szerve. A hulladékgazdálkodás, így az elektronikai hulladékkezelés is a környezetvédelem alrendszere. A szakterületi politikák kialakítása, a kormányzati munkához kapcsolódó tennivalók és az egyre szerteágazóbb nemzetközi együttműködés folytatása a tárca feladata. A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség122 tölti be. A felügyelőség tevékenységi körébe tartozik többek között: hulladék behozatalának, kivitelének és az ország területén való átszállításának engedélyezése, 120
Hatalmas aprító gép. http://www.ktm.hu/ 122 http://www.orszagoszoldhatosag.gov.hu/ 121
85
a gyártó és forgalmazó, illetve az általuk létrehozott szervezet és az önkormányzatok közötti visszavételre vonatkozó megállapodás jóváhagyása, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély kiadása, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet alapján nyilvántartás vezetése. A szervezet hangsúlyt helyez a tájékoztatásra is. Az évente öt alkalommal megjelenő Környezetvédelem Ökológiai, Környezettechnikai és Környezetvédelmi Szaklap mellékletében jelenik meg a Főfelügyelőség tájékoztatója.
5. Összefoglalás A hulladék problematikájával a 20. század második felében kezdtek el foglalkozni nemzetközi és állami szervezetek. Korábban miért nem került erre sor? A válasz igen egyszerű, amint már a dolgozatomban kifejtettem, ekkor ért el egy kritikus szintet a keletkező hulladék mennyisége. A téma az emberiséggel egyidős, ennek ellenére, ha belegondolunk, még száz évvel ezelőtt is egy paraszti háztartás gyakorlatilag alig termelt szemetet. Minimális mennyiségű csomagolóanyag általában papíralapú volt, az organikus hulladék hagyományosan komposztálás, állati takarmányozás során került felhasználásra. HEEB pedig még szóba sem került. Ma már pedig 170 ezer tonna WEEE keletkezik Magyarországon évente. A hulladék szelektív gyűjtésével nagymértékben elő lehet segíteni az újrahasznosítást. Nyugat-Európában ez már régóta bevett gyakorlat. Ennek egyszerű magyarázata, hogy ott jóval korábban megkezdődött a fogyasztói szokások átalakulása, így a hulladékos problémák megjelenése. A dédnagymamám még a ’90-es évek elején megsajnálta a németeket, hiszen micsoda szegénység lehet ott, ahol palackban veszik a vizet az emberek! A probléma tehát mintegy 50 éves múltra tekint vissza. Megjósolhatatlan, hogy a jelenlegi tendenciák mellett mi lesz a helyzet 2-3 száz év múlva. A fent említett okok indokolják a WEEE begyűjtésére, kezelésére vonatkozó szabályozás szükségességét. A nemzetközi és hazai környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási alapelvek ismertetése után részletesen foglalkoztam a HEEB-k kezelésére vonatkozó uniós és magyar szabályozással. Az EU 4 kg/fő HEEB begyűjtését irányozta elő a tagállamoknak. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a lakosság egyes elektronikai berendezésekkel való ellátottsága mennyivel tér el egymástól országonként, mivel kevesebb keletkező WEEE esetén nehezebb teljesíteni ezt a számot. A visszagyűjtés hatalmas feladatot ró a gyártókra, számos megoldandó kiegészítő feladat jelentkezik az inverz logisztikával kapcsolatban. Dolgozatomat ezért egy általános, a visszutas logisztika elméleti hátterét összefoglaló fejezettel kezdtem. A hatékony begyűjtési rendszer kiépülése mellett a rendszer működésében nagy szerepük van a fogyasztóknak. Elengedhetetlennek tartom a lakosság megfelelő tájékoztatását, mellyel a környezettudatos gondolkodást formálni lehet. Kérdőíves felmérést végeztem a fogyasztók körében. Ennek során szembesültem azzal, hogy az emberek még mennyire tájékozatlanok. Ennek leküzdése hosszadalmas, de nemes feladat. A kommunikációban a teljes láncnak együtt kell működnie. Véleményem szerint az elsődleges 86
az, hogy a lakosság tudja, hogy hol találhatóak gyűjtőhelyek a környezetében. Hiszem, hogy az emberekben meg van a szándék arra, hogy tegyenek a környezetükért. Ezt bizonyítja a hagyományos szelektív gyűjtő szigetek sikere. A környezetvédelemre történő nevelést már a gyermekeknél el kell kezdeni, ezt már a magyar közoktatás is felismerte, a tananyag részét képezi a szelektív hulladékgyűjtés. Dolgozatomban sorra vettem az e-hulladékok inverz logisztikájának egyes állomásait jelentő szereplőket. Ezen lánc végén másodnyersanyagokat kapunk, melyek egy másik termelési folyamat során kerülnek felhasználásra. Ezen anyagoknak is meg van a maga piaca, kereslete és kínálata. Az „előállítási költségek” pedig sokszor igen tetemesek lehetnek. Az elektronikai hulladékok igen kis szegmensét lehet nyereségesen hasznosítani. Magyarországon gomba módra szaporodtak a feldolgozó cégek a 264/2004 Kormányrendelet bevezetése után. Ezek jellemzően kisvállalkozások mindössze egyetlen telephellyel, néhány munkással kézi bontást végeznek. A visszamaradó hulladékot megfelelően ártalmatlanítani kell. Az iparág felaprózódása természetesen nehezíti az ellenőrzést is. A gyártók felelősek a termék könnyen szétszerelhetőségéért, anyagösszetételéért, a fogyasztók tájékoztatásáért és az előírt begyűjtési és hasznosítási arányok teljesítéséért. Ez utóbbi két kötelezettség teljesítése érdekében a gyártók többsége koordináló szervezethez csatlakozik. A gyártók természetesen nem érdekeltek a termékek élettartalmának növelésében. Megfigyelhető azonban egy rendkívül pozitív tendencia. Egyre hosszabb garanciát vállalnak a cégek termékeikre. Ez egyrészt felkelti a fogyasztó figyelmét, másrészt az átlagos élettartam szükségképpen hosszabb a garanciavállalási időnél. Ezen – véleményem szerint- tovább lehetne javítani egy állami szabályozással, ami az elektronikai termékek előállítóinak cikkcsoportonként kötelező garanciavállalási időt ír elő. A forgalmazókra a dolgozatom írása során, mint potenciális kiaknázatlan lehetőségre tekintettem. Bár egyelőre messze nem tekinthető a leghatékonyabb begyűjtési alternatívának, mégis kiemelnék két pozitívumot. Rendkívül széles hálózat, közel a fogyasztókhoz.123 A kereskedők magatartása is indokolja az optimizmusomat, hiszen több forgalmazó akkor is átveszi a vevőtől a hulladékot, ha nem vásárol helyette új terméket. Erre törvényileg nincs kötelezve. A sok szereplő (gyártók, különböző begyűjtők, fogyasztók, koordinátorok, állami szervek) céljai és érdekei különbözőek. Dolgozatomban vázoltam a fő motivációkat és ezek összehangolását. Az érintettek hatékony együttműködésének megszervezésében nagy szerep jut a koordináló szervezeteknek. Folyamatorientált szemlélettel segítik az információáramlást, kontrolálják a folyamatokat.
123
Ez alatt azt értem, hogy a fogyasztók által könnyen elérhető helyeken.
87
6. Irodalomjegyzék Ismert szerzőjű források Asztalos Gyuláné-dr. Paál Tamásné (2008): Biológia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bartus Gábor (2001): Hulladékgazdálkodás. Előadásvázlat. bmegepesz.extra.hu/hulladekgazd.doc Letöltés időpontja: 2010. 01.10. 21:30. Bernd Bilitewski- Georg Härdtle- Klaus Marek (2000): Abfallwirtschaft- Handbuch für Praxis und Lehre. Institut für Abfallwirtschaft, Berlin. Boros Tiborné (2009): Elektromos és elektronikai készülékek és kisgépek hulladékainak kezelése és hasznosítása. Környezetvédelem c. folyóirat, 2009./4. 96.99. oldal. Dr. Buzás Gizella- Fabula László- Hazayné dr. Ladányi Éva- dr. Hubai József- dr. Kerekes Sándor- dr. Kobjakov Zsuzsa- dr. Kovács Katalin- Medvéné dr. Szabad Katalin- dr. Mocsy Ferenc- dr. Vass Nándor (2005): A környezetgazdaságtan alapjai. Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság, Budapest. dr. Buzás Kálmánné és dr. Pomázi István: A környezetpolitikai teljesítmény az OECD országokban, Szemelvények az OECD környezetpolitikájából, Környezetvédelmi Minisztérium kiadása, Budapest, 1998. Déri András, Vándorffy István (2005): A „bővített” ellátási lánc. MLE kiadvány, Budapest, Logisztikai évkönyv 2005. Dobos Imre (2007): Készletmodellek a visszutas logisztikában. Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodási Kar, Ph. D. értekezés. http://phd.lib.unicorvinus.hu/9/1/dobos_imre.pdf Letöltés időpontja: 2010. 02. 23. 20:00. Fehér Péter- Móricz Péter- Németh Patrícia (2004): Számítástechnikai hulladékok megelőzése és kezelése. Megjelent: Környezetpolitikánk európei dimenziói (szerk: Kerekes Sándor, Kiss Károly ) MTA Társadalomkutató központ, Budapest, 295.-302. oldal. Gádár László-Himer Ádám-Lukács Bence- Somlai Péter (2003): Elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak vizsgálata, Tervezési feladat, Veszprémi Egyetem. Horváth Barbara (2008): A RoHS direktívái és a tiltott anyagok vizsgálata XRF berendezéssel http://diploma.egyetemiblog.hu/files/horvath_barbara_diploma.pdf Letöltés időpontja: 2010. 01.10. 21:00. Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest. Kelemen Lajos (2007): Az inverz logisztika jelentősége. Loginfo folyóirat, 2007/ ősz. 17. évfolyam 5. szám, 18. oldal. Kerekényi Attila (1998): Általános környezetvédelem- Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged. Knoll Imre (2006): Interdiszciplináris logisztika a gazdaságpolitikában. Kovásznai Kiadó, Budapest. Prof. Dr. Knoll Imre (1999): Logisztika a 21. században- Profitnövekedés logisztikai eszközökkel KIT Képzőművészeti Kiadó és Nyomda. Kohut Zsófia-Nagy Adrienn (2004): A visszutas logisztika: Egy fogalmi keret. Budapesti Corvinus Egyetem, Vállalatgazdaságtan Tanszék, műhelytanulmány. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/81/1/KohutNagy54.pdf Letöltés időpontja: 2010.01.12. 09:30. 88
Mészáros Viktória (2007): A Tévé nem virágtartó, a monitor nem akvárium, avagy az elektronikai hulladékok kezelésének problémái Magyarországon. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, szakdolgozat. http://elib.kkf.hu/edip/D_13383.pdf Letöltés időpontja: 2010. 01. 10. 20:45. Dr. Michel B. Montei (2000): Abfall - Wegleitung zur Verordnung über die Rückgabe, sie Rücknahme und die Entsogung von elektronischen Geräten. lBundesamt für Umwelt, Wald und Landschaft. http://www.bafu.admin.ch/publikationen/publikation/00448/index.html?lang=de Letöltés ideje: 2010. 04. 02. 21:30. Mike Gábor (2002): A logisztika környezetvédelmi kérdései és a Reverse Logistics. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, műhelytanulmány. http://edok.lib.uni-corvinus.hu/43/1/Mike19.pdf Letöltés időpontja: 2010. 02. 02. 12: 45. Mosonyiné Ádám Gizella: A környezetvédelem és az inverz logisztika. Eu working papers 4/2006. http://elib.kkf.hu/ewp_06/0604_07.pdf Letöltés időpontja: 2010. 01.02. 12:20-kor. Nádudvari Zoltán (2009): Gyakorlati tapasztalatok az elektronikai hulladékok anyagainak hasznosításában. Környezetvédelmi folyóirat, 2009./8. 91.-108. oldal. Papp Gábor (2004): Hulladékgazdálkodás. Budapesti Műszaki Egyetem, Műszaki informatika szak, műhelytanulmány. Prém Krisztina, Szekér Klára, Dr. Illés Zoltán (2003): Hulladékkezeléssel, hulladékgazdálkodással kapcsolatos jog és gyakorlat az Európai Unióban Tetria Kiadó, Budapest. Szabó Ildikó (2009): Hogyan hat a demográfiai változás a keletkező hulladék mennyiségére? Környezetvédelmi folyóirat, 2009/ 04, p. 92-95. Titz Tímea (2005): A visszutas logisztika jelentősége és gyakorlati megvalósítása, Különös tekintettel a hulladék elektromos és elektronikai berendezésekre és a hulladékká vált gépjárművekre. Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Főiskolai Kar, szakdolgozat. http://elib.kkf.hu/edip/D_12267.pdf Letöltés időpontja: 2010. 01. 10. 20:30. Vértes Edit (2003): Reverse Logistic- Elektromos és ektronikus berendezések használata során keletkező hulladék újrahasznosításának szerepe a környezetvédelemben. Logisztikai évkönyv 2003, Magyar Logisztikai Egyesület, 128134. oldal. Vityi Andrea: Elektromos és elektronikai berendezések szelektív gyűjtésére és hasznosítására vonatkozó uniós előírások Nyugat-magyarországi Egyetem, Energetikai Tanszék. www.recycling.hu/source/articles/heeb.rtf
Anonim források
Környezetvédelmi jogtár 2010. DVD Ablakon bedobott pénz, KÖVET, Budapest, 2002. http://www.cbc.ca/gfx/images/news/photos/2009/10/29/e-waste-dump-nigeria.jpg Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://www.freeweb.hu/hulladek-suli/htan/alap.htmLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00.
89
http://www.hirszerzo.hu/cikk.profitalnak_a_kaoszbol_amit_maguk_ideztek_elo__a_maffia_felel_a_hulladekhegyekert.53524.html Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00 http://www.nhh.hu/dokumentum.php?cid=16023Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. KSH adatbázisa: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_02_03ia.html Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://www.myi.hu/hulladek.htmLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://www.elektrohulladek.hu/elektrohulladek.htmlLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://www.electroworld.hu/index.php?page=szolgaltatasokLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://cegtalalo.hu/cegdokumentum.aspLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://el-szabokft.hu/ Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/waste/dataLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/tabl2_02_03ib.htmlLetöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. Duna- Dráva Cement, Fenntarthatósági jelentés. http://www.heidelbergcement.com/NR/rdonlyres/86AB1689-414F-48D8-907D4F46261DFC30/0/2009fenntarth.pdf Letöltés időpontja: 2010. 03. 20. 21:00. Inverz logisztikai linkgyűjtemény: http://inverzlogisztika.lap.hu/ Letöltés időpontja: 2010. 01. 02. 20:00 Műszaki Szaklapok honlapja, Trendek és szabályozás az osztrák hulladékgazdálkodásban. http://www.muszakilapok.hu/kornyezetvedelem/trendek-esszabalyozas-az-osztrak-hulladekgazdalkodasban Letöltés időpontja: 2010. 04. 10. 19:00. www.elektrohulladek.hu Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:00. www.electro-coord.hu Letöltés időpontja: 2010. 02.20. 18:20. www.okomat.hu Letöltés időpontja: 2010. 03.20. 19:00. www.ceced.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.20. 18:00. www.kvvm.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.20. 19:00. www.kszgysz.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.20. 19:30. www.szelektiv.hu Letöltés időpontja: 2010. 02.22. 10:00. http://www.intermetal.hu/ Letöltés időpontja: 2010. 02.23. 18:00. http://www.dhl.hu/hu.html Letöltés időpontja: 2010. 02.23. 18:10. www.epp.eurostat.ec.europa.eu Letöltés időpontja: 2010. 01.22. 18:00. www.gruener-punkt.de Letöltés időpontja: 2010. 03.20. 18:30. www.euronics.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.03. 18:00. www.e-hulladek.lap.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.20. 11:00. www.humusz.hu Letöltés időpontja: 2010. 01.20. 11:30. www.umwelbundesamt.de Letöltés időpontja: 2010. 02.10. 19:00 90
http://de.titech.com/metal-recycling/elektronikschrott-10698 Letöltés időpontja: 2010. 02. 10. 18:00. http://www.nivelco.ru/egyeb/ROHS_Declaration_HU_2010.pdf Letöltés időpontja: 2010. 03.10. 19:00. Hulladékgazdálkodás http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_kornyezetvedelem&id=158 Letöltés időpontja: 2010. 01.10. 11:10. Mi a veszélyes hulladék? http://www.fokusz.info/index.php?cid=1409458913&sid=1791237314 Letöltés időpontja: 2010.02.10. 10:10. EU ellenlépés az e-hulladék újrahasznosítását elhanyagolóknak http://humusz.hu/hirek/eu-ellenlepes-az-e-hulladek-ujrahasz-no-sitasat-elha-nyagoloknak/770 Letöltés időpontja: 2010. 02.01. 18:00. Elektro- und elektronikgeräte http://www.lanuv.nrw.de/abfall/elektro.htm Letöltés időpontja: 2010. 04. 02. 11:00. http://www.fegroup.hu/ Letöltés időpontja: 2010. 04. 04. 12:00.
Uniós irányelvek 75/442/EGK 91/156/EGK 2006/12/EGK 2006/12/EGK 2002/95/EK 2002/96/EK Az EU hulladékjogával kapcsolatos szabályok gyűjteménye: http://europa.eu/legislation_summaries/environment/waste_management/index_en.htm Letöltés időpontja: 2010.02. 21. 21:00. Hazai szabályozások 1995. évi LIII. Törvény 2000. évi XLIII. Törvény 1995. évi LVI. Törvény 2004. évi CIII. Törvény 2004. évi CCLXIV. Kormányrendelet 2004. évi XV. KvVM Rendelet 2004. évi XVI. KvVM Rendelet A magyar környezetvédelmi joganyag gyűjteménye: www.kvvm.hu Letöltés ideje: 2010. 03. 06. 12:30.
91
7. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Elhagyott elektronikai hulladékok egy erdő szélén..................... 5. 2. ábra: A vállalati értéklánc és a környezeti hatások kapcsolata .............7. 3. ábra: Integrált hulladékgazdálkodás.................................................. 13. 4... ábra: A hulladék keletkezésének folyamata........................................17. 5. ábra: A Magyarországon képződő hulladék mennyisége 2000-ben ....18. 6. ábra: A hulladék mennyiségének alakulása az Egyesült Államokban .......... 20. 7. ábra: Számítógép, illetve internet hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya ............................................................................23. 8. ábra: Mobiltelefonnal ellátottság aránya ...........................................24. 9. ábra: Veszélyes anyagok a számítógépben ........................................29. 10. ábra: Az elektromos és elektronikus berendezések szelektív gyűjtését jelző ..................................................................................49. 11. ábra: Az elektronikai termékek és a HEEB értékalkotási lánca...........50. 12. ábra: Tiltott anyagok használata különböző eszközökben.................. 51. 13. ábra: Egy EIC márkájú próbapanel csomagolásán a RoHS megfelelőség jelölése ........................................................................53. 14. ábra: Az Európai Unió környezeti címkéje ........................................54. 15. ábra: Az “Északi Hattyú” .......................................................................... 54. 16. ábra: Csehország ökocímkéje ............................................................54. 17. ábra: Magyarország ökocímkéje .......................................................54. 18. ábra: Németország ökocímkéje ..........................................................55. 19. ábra: Ausztria ökocímkéje ................................................................55. 20. ábra: Möbius hurok ..........................................................................55. 21. ábra: Zöld Pont védjegy ....................................................................56. 22. ábra: Címkézés megjelenése egy Selecline márkájú gőzvasalón ........57. 23. ábra: Részlet egy biológia tankönyvből .............................................59. 24. ábra: Kérdőív értékelése ...................................................................60. 25. ábra: Szórólapos hirdetés.................................................................. 62. 26. ábra: A boltok számának alakulása ...................................................64. 27. ábra: A cég forgalmának értékesítési csatorna szerinti megoszlása ....65. 28. ábra: Electro-coord szállítólevél .......................................................70. 29. ábra részlet a 2010 márciusi újságból 1. ............................................71. 30. ábra részlet a 2010 márciusi újságból 2. ............................................71. 31. ábra részlet a 2010 márciusi újságból 3. ............................................71. 32. ábra: Lomtalanításra szeparáltan kihelyezett elektronikai hulladékok Sárkeresztes községben ....................................................................72. 33. ábra: A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Által üzemeltetett hulladékudvar ....................................................................................73. 34. ábra: Az Electro-Coord logója .......................................................... 76. 35. ábra: Az alapító tagok után Electro-Coordhoz csatlakozott partnerek logói a teljesség igénye nélkül ............................................77. 36. ábra: Tanúsítvány .............................................................................79. 37. ábra: Az Electro-Coord logisztikai rendszere .................................... 80. 38. ábra: Az elektronikai hulladék hasznosítása ......................................81. 39. ábra: Az e-hulladék átvétele ..............................................................84. 40. ábra: Osztályozott elektronikai hulladék ...........................................84. 41. ábra: Shredder működés közben .......................................................85. 92
táblázat: A logisztika és az inverz logisztika összevetése ............... 11. táblázat: Elektromos és elektronikai berendezékategóriák pl .......... 21. táblázat: Összegyűjtött és feldolgozott HEEB mennyisége.............. 25. táblázat: Összegyűjtött és feldolgozott HEEB relatív aránya 2006-ban ........................................................................... 26. 5. táblázat: Begyűjtött HEEB a népesség arányában .......................... 27. 6. táblázat: HEEB hasznosítási arányok............................................. 28. 7. táblázat: Néhány veszélyes anyag előfordulása és kockázata .......... 30. 8. táblázat: Fenntartható fejlődés és az integrált hulladékgazdálkodási modellek ....................................................................................... 32. 9. táblázat: A négy LIFE program finanszírozási kerete ..................... 37. 10. táblázat: A RoHS által tiltott anyagok korábbi felhasználási területei ......................................................................................... 51. 11. táblázat: RoHS által tiltott anyagok helyettesítési alternatívái ........ 52. 12. táblázat: A Vöröskő által forgalmazott termékek ........................... 63. 13. táblázat: Cserekészülékek .............................................................. 69. 14. táblázat: Koordináló szervezetek ................................................... 75. 15. táblázat: Kisméretű készülékek figyelmet érdemlő anyagai ............ 83. 1. 2. 3. 4.
93
Mellékletek 1. melléklet Egy CRT monitorral ellátott 27 kg tömegű személyi számítógép összetétele124
Forrás: Gádár -Himer-Lukács- Somlai( 2003): Elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak vizsgálata, Tervezési feladat, Veszprémi Egyetem, 129. oldal
124
Az elektronikai termékekben található anyagok környezeti ártalmasságát a potenciális toxicitás mutatójával jellemezhetjük. A TPI mutató az anyagok környezeti kockázatát fejezi ki egy 0-tól 100-ig terjedő skálán milligrammonként.
94
2. melléklet Az elektronikai hulladék egyes összetevőinek hatása az emberi szervezetre
„Ólom: vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis). Berillium: pora rákkeltő, izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító. Higany: Rendkívül kis töménységben is gátolja a fitoplanktonban végbemenő fotoszintézist. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamatabetegség). A higany és gőze, valamint vegyületei mind heveny, mind idült mérgezést is okozhatnak. Az előbbi tünetei a fémes szájíz, a nyelőcső-, gyomor- és bélfájdalom, a hasmenés és az ájulás, az utóbbi esetben szájnyálkahártya-gyulladás, ingerlékenység, fáradékonyság, foghullás, kézremegés, ideggyulladás, emlékezetkihagyás lép fel. Kadmium: pora, gőze rákot okoz és okozója volt a japán itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő és többnyire halálos kimenetelű volt. Belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szomjúságot. majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. PBDE: műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület: zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben. Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, tetraklór-származéka a dibenzo-dioxinnak. Emellett mutagén, teratogén és rákkeltő hatású anyag. A vietnami háborúban lombtalanításra használt Agent Orange nehezen bomló szennyezőanyagaként súlyos egészségi károsodásokat okozott. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700-800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. (Ezért kell a veszélyes vegyi hulladékokat 1200 Celsius-fok felett elégetni.) Miért veszélyes a dioxin? Nem csak és nem elsősorban, azért, mert erős méreg. Sokkal inkább azért, mert természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.” Forrás: http://www.elektrohulladek.hu/elektrohulladek.html
95
3. melléklet Lomtalanítási felhívás 1.
Forrás: a Sárkeresztesi Önkormányzat szórólapja.
96
4. melléklet Lomtalanítási felhívás 2.
Forrás: http://www.zsambek.hu/common/fileservlet/document/719/default/doc_url/Lomtalanitas.pdf Zsámbék Polgármesteri Hivatalának felhívásából részlet.
97
5. melléklet Lomtalanításra kitett elektronikai hulladékok
Forrás: saját készítésű fotó. 6. melléklet „Előlomtalanítók”, akik előszeretettel gyűjtik be az elektronikai hulladékot
Forrás: saját készítésű fotó.
98
7. melléklet A WEEE feldolgozás
Forrás: Nádudvari Zoltán (2009): Gyakorlati tapasztalatok az elektronikai hulladékok anyagainak hasznosításában. Környezetvédelmi folyóirat, 2009./8. 100. oldal. 8. melléklet A begyűjtési és a hasznosítási arány mértéke A) táblázat A begyűjtési arány mértéke Elektromos és elektronikai 2005. 2006. 2007. 2008. berendezéskategória évben évben évben évben 1. Háztartási nagygépek 9% 18% 28% 36% 2. Háztartási kisgépek 5% 10% 15% 19% 3. Információs (IT) és távközlési 9% 17% 26% 35% berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek 9% 17% 25% 33% 5. Világítótestek 1% 2% 4% 5% 5. a) Gázkisüléses elven működő 0% 0% 1% 1% lámpák 6. Elektromos és elektronikus 1% 2% 4% 5% barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidős és 0% 0% 1% 1% sportfelszerelések A begyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: B=FxK ahol: B: a tárgyévben begyűjtendő hulladékká vált háztartási berendezés mennyisége, tonna 99
F: a gyártó által az előző évben a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyisége, tonna K: az A) táblázatban az adott kategóriához, a tárgyévre vonatkozó begyűjtési arány mértéke, százalék A magyar jogszabály különbözik abban az uniós irányelvtől, hogy a begyűjtési arányok mértékét kategóriánként határozza meg. Ennek az az oka, hogy egyes termékeket érthető módon nehezebb begyűjteni mint másokat. Ez leginkább a berendezés méretétől függ. ( Egy tönkrement fagyasztóládát problémás elhelyezni a kommunális szemétgyűjtőbe.) A rendelet alkotóinak pedig az volt a célja, hogy a HEEB begyűjtése elektromos és elektronikai eszközök teljes körét érintse. A táblázatból jól nyomon követhető, hogy a rendelet folyamatosan növekvő követelményeket állít a folyamat szereplői elé, annak érdekében, hogy 2008-ra elérjék az Unió által előirányzott begyűjtési arányt. B) táblázat A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke 2005. 2006. évben évben Elektromos és újraújraelektronikai haszn feldolgo haszn feldolgo berendezéskategór ooia sítási zási sítási zási arány arány arány arány (R) (A) (R) (A) 1. Háztartási 20% 19% 40% 38% nagygépek 2. Háztartási 18% 13% 35% 25% kisgépek 3. Információs 19% 16% 38% 33% (IT) és távközlési berendezések 4. Szórakoztató 19% 16% 38% 33% elektronikai cikkek 5. Világítótestek 18% 13% 35% 25% 5. a) Gázkisüléses 20% 20% 40% 40% elven működő lámpák 6. Elektromos és 18% 13% 35% 25% elektronikus barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, 18% 13% 35% 25% 100
2007. évben
2008. évben
újrahaszn feldolgo osítási zási arány arány (R) (A) 60% 56%
újrahasznos feldolgo ítási zási arány arány (R) (A) 80% 75%
53%
38%
70%
50%
56%
49%
75%
65%
56%
49%
75%
65%
53% 60%
38% 60%
70% 80%
50% 80%
53%
38%
70%
50%
53%
38%
70%
50%
szabadidős és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések 9. Ellenőrző, 18% 13% 35% 25% 53% 38% 70% 50% vezérlő és megfigyelő eszközök 10. Adagoló 20% 19% 40% 38% 60% 56% 80% 75% automaták A hasznosítási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: H=TxR ahol: H: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna R: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó hasznosítási arány mértéke, százalék A újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni: U=TxA ahol: U: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyiségéből kötelezően újrafeldolgozandó mennyiség, tonna T: a gyártó által a tárgyévben ténylegesen begyűjtött és visszavett hulladékká vált elektromos berendezés mennyisége, tonna A: a B) táblázatban az adott kategóriához, a hivatkozott évre vonatkozó újrafeldolgozási arány mértéke, százalék Forrás: a 264/2004 Kormányrendelet melléklete.
101
9. melléklet Kérdőív 1. Ön szerint mit jelent az alábbi logó? ………………………………………. Látta már valahol? ……………………………………….
2. Az alábbi címkét látta már? …………………………………. Ha igen, emlékszik, hogy milyen terméken? ………………………………….
3. Ismer olyan gyűjtőhelyet a lakókörnyezetében, ahol le lehet adni a tönkrement elektronikai hulladékokat? ………………………………………………………………………………………………… 4. Ön szerint bármely üzletnek, ami elektronikai terméket árul be kell vennie az azonos funkciójú hulladékot, vagy csak szakboltoknak? ………………………………………………………………………………………………….. 5. Mit tesz használt mobiltelefonjával, ha már nincs rá szüksége? □ □ □ □ □
Elajándékozza, családtagjának vagy barátjának. Háztartási szemétbe dobja. Gyűjtőhelyen leadja. Elteszi, nem dobja ki. Eladja.
Köszönöm a segítséget!
102
10. melléklet Az ECM által visszavett, illetve begyűjtött HEEB mennyisége
Forrás: az ECM-nél tett látogatásom során rendelkezésemre bocsátott 2008-as évi jelentés. 11. melléklet Az ECM kezelési, ártalmatlanítási tevékenysége 2008-ban
Forrás: az ECM-nél tett látogatásom során rendelkezésemre bocsátott 2008-as évi jelentés
103
104
