IX.
A PANNONOK
A k6stibbi Magyarorszrig l6ldj6re vonatkoz6 tcjri6neti feljcgyz6sck akkor kcriiltek bele a vilSgtcirt6nelembe, amikor a r6maiak a Duna-Sz:iva ktiz6nek ftildj6t megh6ditottrik 6s Pannonia n6ven mint rij tartornSnyt a r6mai birodalomhoz csatoltSk. Augusztus, r6mai cs6sz6r cin6letrajz6ban igy mondja el ezt az esem6nyt: ,,A pannoniai tijrzseket, amelyeket az 6n korminyz6som el6tt a r6rnai n6p sohasem kcizeIitett meg, Tiberius Ner6 r6v6n, aki mostoha fiarn 6s akkor tdbornokom volt, legy6ztem, a r6mai n6p hatalma a15 vetettem 6s Illiricum hat6rait el6bbre t6ltam eg6szen a Duna folyam partjSig." Az a kifejez6s, hogy tj ekjtte a r6mai n6p hadserege a pannoniai trirzseket sohasem ktizelitette meg, fgy is 6rtelmezhetri, hogy meg sem merte kcizeliteni, mert az ii hadserege is csak 44 6vig tart6 harcban Kr. e. 35-161 Kr. u. 9-ig tudta a pannon tiirzseket megttirni. Enn6l hosszabb h5borut csak egyet jegyzett fel az eur6pai tcirt6nelem: a 100 6ves angol r5s francia h6borut 1339 6s 1453 krizcitt. De ebben 6vtizedes sztinetek is voltak. Fontolja meg teh6t az olvas6 azt a t6nyt is, hogy abban az id6ben a vilSg leger6sebb hadserege a r6mai volt. Teh6t a legycizdtt pannon n6p katonai ereje sem volt lebecsrilhetri. Ebb6I pedig a legszigorubb logik5val az kiivetkezik, hogy a pannonok n6pi ereje sem le90
hetett gyenge. S6t amely ndp 44 6vig tudott ellen5llni a vil5g akkori legnagyobb katonai hatalminak, az nem lehetett er6tlen sem fegyveres katonai erej6re, sem l6tsz6m5ra, sem gazdasigi erej6re. A r6maiak tehSt nem iires vagy gy6r lak6ss6gf fiildet h6ditottak meg, hanem egy erds, teh,6t ar6nylag siirti lak6ss 5.9i, vit6z 6s kuttur6lt n6pet. Tehit a BB7 6v mirlva bek6,vetkez6 magyar honfoglal6skor ugyebSr nem lehetett a KSrpStmedence teriilete olyan gy6r lakoss6gri, mint amilyennek a vogulista tcirt6netir6k hirdetik ? De honnan szirmazik a pannon n6v? A latin ir6k 6ltal5ban Pannonia nev6t Pin r6mai isten nev6b6l szSnnaztatj 5k. Egyedril Dio-Cassius ( 1 15-229) irta, hogy kiilcinris n6pvisclctiikriil kaptirk neviiket. A,,pannus" latin szo magyarul ruhasziivctet vagy kolm6t jelent. l)e amilyen gyenge a Phn istentijl val6 sz6rmaztatis, ugyanolyan az ut6bbi is. Emlitettem m6r, hogy a gy6rszentmSrtoni hegyet az rjsid6ben Pannonhegy6nek nevezt6k, a mellette foly6 patakot Pannos6nak hivtik. Pannosf sumir sz6, annyit jelent, mint Panna sumir isten vize. Ez a Panna pedig nem volt m6s, mint a sumirok 6si teremt6 isten6nek, Anunak a bece neve, aki sziilte a vilSgot. Pannon ,sunrirul is, magyarul is Pann6hoz, Anuhoz tartozot$ vagyis Anu n6p6t jelentette, amint a Balaton is BAI isten tavSnak a neve. A mriltba visszar6ved6 szemeimmel mintha l6tnim azt a nag! emberJiimeget ott a hegy derek6b6l kisugfuoz6 bfviz:J- forris kiiri.il iinnepelve Anut, a k6s6bbi Ilan5t, El6anySt vagyis Tiind6r IlonAt. Az egyik r6mai cs6szhrr6l, Marcus Aur6liusr(rl (161-180 Kr. u.) az var: feljegyezve, hogy a pannoniai 91
tartomSnyokat a markomannok, szarmatSk, vandalok kiirt6sa SrAn felszabaditotta a szolgas6gb6l. A r6mai h6ditSs ut6n ezek a n6pek ritelepedtek a pannon n6pre 6s a szolg6ikk6 tett6k, de Marcus cs6sz5r rendet csin6lt, illetve visszavette e tartomAnyt. A leg6rdekesebb esem6ny azonban az volt, amikor a pannon n6p a Dr6va 6s 4 Duna szcigben fellSzadt II. Konstancius r6mai cshszhr cllen 359-ben Kr. u, mert :n6r nem birt.a a sziirnyri tclhckct, ad
Meg is talSltam ennek az esem6nynek bri leir6s6t Ammianus Marcellinus egykori r6mai t6bornok trjrt6netir6 ,,Rerum Gestarum" cimri mriv6nek XIX. krinyv6ben a 11-ik fejezet 10-ik szakasz6ban. 92
Ammianus a cs6sz6r kedvelt, bizalmas embere volt, akit az6rt nevezett ki az akkori leghiresebb r6mai hadvez6r Ursicianus mell6 katonai tan6csad,6nak. nppen ez esem6nyek ut6n hivatta rr'agtlnoz a cs6szAr minkettrijiiket, hogy a kcizben kitiirt perzsahiborri katonai int6zked6seit veliik megbesz6lje. Igy teh6t Ammianus mag6t6l a cs5sz6rt6l hallhatta az esem6ny elbesz6l6s6t, de mint vr5'rbeli historikus bizony|ra kivalatta a szereplci tolm5csot is, mert csak a n6p nyelv6n 6rt6 ember adhatott neki felviligositist arr6l, hogy a ,,marha" sz6 latinul mit jelent 6s hogyan kell helyesen leirni. Csakis igy keriilhetet a ,,marha" sz6 helyesen leirva a kiinyv6be, onnan rneg Gibbon6ba. Itt meg keil jegyeznem, hogy magyar trirt6neti mtivek czt az csem6nyt teljesen agyonhallgattirk. Az egyetemcn ncrn lurllottam sclm a tiirt6nclmct, sem a latin nyelvet cl(iad6 tanirrairnt6l. Uz a konok cgyiintetti hallgatSs tehSt nem iehet v6ietlen. M5r most milyen kcivetkeztet6s vonhato Ie ebb6l a leirt esem6nyb6l? Eldsziir is az, hogy a ,,marha" sz5t egyetlen m6s nvelvbdl som vehetti-ik 6t. hanem csak ijriikiilhettiik, mert ez a sz6 a magyar nyelven kiviil rnis szrikin"n6p cs6ben nincs meg. De hogyan <jriikdltiik? A nyomok MezopotSmiSba, a sumirok nyelv6hez vezetnek. A sumir nyelvben a ,,mar" sz6 annyit jelent, mint valamit megfogni, a mi magyar nyelviinkben, pedig ebb6l a sz6b61 van egy szhrmaz6k sz6 a ,,matok", vagy ,,mar6k", amely testiinknek a fo96 szerszSma. De ebb6l a sumir sz6b6l sz6rmazik a mi marad 6s marasztal szavunk is. A ,,marha" sz6 6rtelme teh6t annyit jelent a mai rryelviinkon, mint megfogott, k6zben tartott, megszeli93
ditett, vagyis lr5.zi |IIat, szemben a szabad.on fut6 vagyis a vad6ilatokkal. A mai ,,vad" szavunknak sumir 6se a, ,,bad,', annyit jeJ.ent mint futni vagy szaladni. Mikor a m6nes elfut a puszt5n, a csik6s mr.inyelven azt mondja, hogy megvadult. Mikor a lovak ad iires kocsival elszaladnak, a magyar falusi ernber ma is azt mondja, hogy a lovak megvadultak, vagyis elszaladtak. T6ny, hogy a ,,ln:lrhil" szri cgycdiil a tni nyelvi.inkben van rnr.g. Mi:g :tz ul{ytrcvcztrtt finn-ugor nvelvek egyih6bcn scm talirlhatir mcg, annfil kcv6sb6 az 6rja 6s s6mi n.yclvcl
k
II.
Konstancius cs6szSrt
Kr. u. Honnan vettiik ezt a szokist mi ma 6tri magyarok? Csak is a minket rnegel6z6 magyar nemzed6kt6l, ez 359-ben
pedig az 5t mege[6z6t6l, az meg a m6g elcibbit6l lgy a nemzed6kek sorozat6n v6gig menve, eljutunk a cs6szSrt lemarh6z6 n6pig, amely ugyancsak ebben az 6rtelernben hasznSlta ezt a sz6t. Ebbftl pedig a legszigorubb logik6vaL az kcivetkezik, ltogy az a cs6szSrt lemarhSz6 n6p nemcsak nyelvi, hanem v6rszerinti 6siink is volt, mert ez a nyelvszokAs a v6rs6gi
Az a n6p, amely Szirmiumot 6s kiirny6k6t a r6mai h6dft6s idej6n lakta, m5.r az dsiddtiil fogva ott lalcott telepes n6p volt s a r6mai hatalorn bukisa utin is ott maradt. Nemcsak a r6mai uralmat kiivetd hrinok, avarok idej6ben maradt ott, hanem Arpfd hadi n6pe is ott talSlta 6s a maga szolgijfv6 tette. Hogy milyen nyelvri volt ez az 6si n6p, arra nemcsak ,,marha" 6s ,,szer6m" sz6b6l kijvetkeztethetiink, hanem IV. B6la kir6lyunknak egy oklevel6b6l is. Ezt a kirSly 1237-ben adta ki az irltala alapftott B6lakuti cisztercita kolostor r6sz6rc (W. VII. 27.). Ebben az oklev6lben a kirily a r6gi Szirmium kcizel6ben levS kiivetkez6 nevti falvakat adom6nvozta eI a kolostornak: Nvirad. Csud& Acs5d, Ined., Lizir, 6ktird, Monoros, Leiem6r, Ltth|z, Erd6el, Viralja, Furni, Perben, Sz6pfalu, Aszszony, Harang, Fokalj, Koml6s 6s ftjfalu. A pannonokat, akik a cs6sz6rt lemarh.Sztik, a 16maiak utSn a hrinok h6ditottSk meg, utSnuk n6h5ny germSn tiirzs: g6t, longobard, gepida lett Stmenetileg rirr5 Pannoniiban. Majd ezeket kcivett6k az avarok, vagyis az avarhrinok. Ezek hatalm6t a germin frankok 6s a trjrrjkfajri bolgSrok tcirt6k meg 6s lettek urak a K6rp6tmedenc6ben. V6giil pedig egy t
96
x. PANNONIA NEPESEDESI VISZONYAI
A R6MAI
KORBAN
A n6pess6g l6tsz6m6ra mindfg lehet kiivetkeztetni a lak6helyek, tehSt a falvak 6s virosok sz6m6b6l. mert az emberek mhr az 6sid6k 6ta falvakban, vagy varo_ sokban laktak. Erue k6nyszeritetie 6ket az 6lelem meg_ szerz6s6nek 6s megv6d6s6nek neh6z feladata. Rendesen a kciztis 6stril lesz6rmazottak maradtak egyitt, cgy h,clycn, hncsak i1 v6delem ncm tette szi.iks6gess6 tcibb nagycsalird cgyiittmaradiisiit. PannoniSnak a r6mai korban mir meglevti telephelyeir6l nem mern6rn azt 5llitani, hogy tribb nem volt, mert a val6sziniisr5g az, hogy a telephelyek sz6ma j6val t
a ma is jelent6ktelen Bakonyszentl6szl6 Crispiana n6ven fel van jegyezve, de Veszpr6m 6si v6rosa, amely a r6mai irtnak igen fontos 6r6llom6sa volt, nem szerepel a r6mai uralom idej6n. De az6rt ktizliim az alSbbi helyneveket, mert ha csak ezek voltak a r6mai h6ditSs idej6n meg, vagyis Kr. u. a 9. esztendciben, akkor a 900 6wel k6s6bbi honfoglal5s idej6n legalibb is megn6gyszerez6dtek volna. Tehit tiirt6netir6inknak az a meg6llapit6sa, hogy a honfoglalSs idej6n csak gy6rszhrnu szL6v 6s avar marad"v5nyok l6zengtek MagyarorszSg teri.ilet6n, mennyire alaptalan m6g ezeknek a telephelyeknek megl6te mel97
lett is. A felkutatott telephelyek n6vjegyz6ke a kiivetkez6:
Sab6ria (Szombathely), Aquincum (Buda), Brigeti6 (6sz6ny), Arrabona (Gyrir), Intercisa (Dunapentele), Salva (Esztergom), Scarbantia (Sopron), Camlrcna (Nagyt6t6ny), Lugio (Dunaszekcsri), Sophianae (P6cs), Altinum (Oroszv5r), Ad Flexum (Magyar6v6r), Calamantia (Leinyv6r), Ad Mures (Acs), Azaum (Dunaalm5s), Lepavista (Stittil), Crumerum (Nyergesirjfalu), Cripi (Dunabogdriny), Ulciscia Castra (Szentendre), Salina (Adony), Pax (Paks), Altaripa (Tolna), Alesca (Szeksz6rd), Antiane (Baranyabin), Limusa (Szigetv6r), Silacaene (Beleg), Valeum (Fen6kpuszta), Mogentianae (Soml6vSs6rhe1y), Mansvetina (6domb6v6r), Herculia (Feh6rv6r risi helye), Floriana (Bicske), Triciana (569v6r), Caesariana (Jutas). A sumir nyelvben nem j6rat6s ir6ink term6szetesen mind azt mondj6k, hogy a latin Pax sz6b6l szhrmazott a mai Paks krizs6ginknek neve. Pedig forditv4, Paks az 6si n6v, mert e sumir sz6b6l szhrmazTk,,p&ksu", annyi mint viztart6. Ugyanaz a sz6 mint Csopak kcizs6giink neve, csak a sumir nyelvben a ,,cso" kisebb vizet jelentett, mint a ,,su" vagy ,,so". Val6ban a csopaki viz csak csordogSl, mig a paksi viz, a Duna folyik, vagy iimlik.
9B
xI. EGYEB NEPEK
E n6ven azokr6l a n6pekrril emltikezem meg, amelyek valamikor a KirpStmedenc6ben laktak, m6g a magyar honfoglalSs el6tt. Term6szetesen nem Allitom, hogy m6s n6pek nem kerriltek oda ezeken kivtil, amikor az 6sid6ben hazSnk fcildje az Atj6r6h6z szerep6t t
Az egyik lcgr6gibb fcljegyz6s az aghatirz nevti n6prcil maradt fcrrn, amclyik Erd6)yben lakott. Herodotos giirrig trjrt6netir6 (484-425 Kr. e.) azL irta r6luk, hogy a Maros (Maris) az aghatirzek orsz6g5b6l jcin 6s a szkit6k kdz6 sorolta 6ket megjegyezv6n, hogy ,,nagyon f6nyiizdk 6s n6kcjziiss6gben 6lnek. 6pp ez6rt mind.ny6jari testv6rek lehetnek, mintha egy csal6d tagjai voln6nak. Nem irigyked6k 6s gyiil
Ugyanaz a fajta volt, mint a k6s6bbi szkita, hrin vagy turk n6ven nevezett n6pek. Nyomaik haz6nk frildj6n is megtal5lh,at6k. Az aghatirzek nrjkciziiss6ge az emberis6gnek egy nagyon risi szok6s6b6l maradt meg mint cscikev6ny, abb6i az idrib6l, amikor minden vagyont5rgy kozcis tulajdont k6pezett s m6g a nd is ilyennek szSmitott. Amikorraz egy6n m6g nem tudta 6lland6an megszerezni vagy biztositani maganak a mindennapi 6lelmet, mert az erej6t feli.ilmulta, akkor sziil<s6g volt t<jbbeknck az iisszefogiisiira, szr5val a ktiz<js gazdhlkodSsra. Ez a sziiks6gess6g fenn6llott, amikor az ember vadSszatb6l, hal6szatb6l 6s Sllatteny6szt6sbril 6It 6s k6b6l volt a fegy-
vere 6s a szersz5ma. De amikor az ember f
kezdett felbomlani elemeire, a kis csalSdokra, mert a szorgalmas 6s munkaszeretci ember nem volt hajland6 a lusta 6s dologkeriilci helyett dolgozni. Az aghatirzek ncikciziiss6'ge is idej6t multa. N6h5ny sziz 6v mulva a tcirt6nelem lapjai mir nem is emlegetik 6ket, hanem orszSgukban egy m6sik n6pr6l, a d6kr61 vannak feljegyz6sek. Ez is szkita lovasn6p volt s val6szinii, hogy tjk h6ditott6k meg az aghatirzeket. Ezek nemcsak az erd6lyi r6szt, hanem a }favasalfcjldet is megszSlltSk eg6szen a Dun6ig. Augusztus csSszSr idej6n m6r vesz6lyeztett6k a 16mai birodalom balkini r6sz6t, de a cs6szSr szem6lyesen vezetett elleniik hadjdratot 6s mint iin6letrajzSban dicsekedve mondja, sikeri.ilt 6ket a Duna baloldalSra iizni 6s veliik a r6mai birodalom tekint6ly6t elismertetni. V6glegesen Trajin csisz6r h6ditotta meg ciket 106-
I
ban Kr. u. s D6cia n6ven orszigukat megsz6llva a 16mai birodalomhoz csatolta. De Gallineus cs5szSr m6r 261-ben kivonta a t6gi6kat Erd6lyb6l, Aurelianus pedig 275-ben az eglsz DiciSt feladta. A dSkok is eltiintek az utSnuk jriv6 germ6n 6s hrin n6pekben. Minket magyarokat a d5kok annyiban is 6rdekelnek, hogy az ol5h agit5torok el6kel6 6siiket keresv6n, a d5kokat is iisszeh5zasitott6k s s2gr'fiti.ik Erd6trvbe - Persze azt - nem vettelepitett r6mai l6gi6nSriusokkal. t6k figyelembe, hogy a n6mai l6gi6k idegen l6gi6k voltak s a leg6nys6g nyelve is idegen 6s nem latin volt, teh6t nem lehettek roo.ir az6rt sem az olShok la'tin dsei. Az Alfcjldcin a Duna-Tisza kozijtt is volt egy lovas nomid n6p Kr. u. azI. sziizadban, de val6sziniileg el6bb is, mert lovas ni'p r6sz6rc ugyiincsak megfclclii terep volt ez a nagy siks6g m:ar az iisi idiiben. Ez a n6p a jazig vagy j6sz n6p volt. A gcirrig ir6k methanasta n6ven emlitik 6ket, ami magyarul v5ndorl6t, koborl6t jelent, de a jazig tiircik sz6 is ugyanezt a fogalmaf tartalmazza. Sokat harcoltak a r6,maiakkal, Nagy Konstantin csSszdr azat|n v6gleg leverte riket. Akkor hriz6dtak a mostani sz5ll5saikra. Ma igen 6rt6kes 6s der6k n6pele me haz6nknak. A r6maiak 400 6vig birtSk haz6nknak dun6ntuli 16sz6t, az akkori PannoniSt 6s 160 6vig Erd61y fcildj6t. A tqirt6netfr6k 5ltal5ban sokat irnak a r6mai kultura
term6kenyit6 hatSsir6l a megh6ditott orszSgokban. Minden fejl6d6st, gyarapod6st a r6rnaiaknak trelaidonitanak, aminek eredet6t nern ismerik. Ebben magyar 6s ktilfrildi ir6k kdzt vajmi kev6,s kiil6nbs6g.van. P61cl5ul: Magyar gazdasigi szakkiinyvekben %lvashat6, hogy a r6mai katon6k erd6t irtottak, mocsarakat csa-
," l
100
101
\r
poltak Ie, utakat, vizvezet6keket csin6ltak 6s 6k honositottSk meg Pann6niSban a szdldtermel6st is stb. M6g ma sem jcittek r5, hogy a r6maiak Sltal megh6dftott Pann6niSnak egyik vSrosit, amelyik k6s6bb Fets6pannonia sz6khelye is lett, Vindoboninak hivtSk, amelynek a jelent6se az akkor ott lak6 kelta n6p nyelv6n Vin de bona volt, ami magyarul j6 bort jelent. Az olaszok, franciSk 6s spanyolok nyelv6n m6q ma is ez a jelent6sc. Tehft a ma Wien-nek magyarul B6csnek nevezett viiros kiirny6k6n a siksigot szcg6lyez6 hegyek trachit nd{ad6kri lcjtiiin mlr viraigz[r sziiliitermel6s volt a r6maiak cliitt. A szSl6termel6st a sumir rokon n6pek 6s a sziriai telepesek honositottSk meg rr'|r az 6sidriben az Srpa 6s bfzatermel6ssel egyiitt, mikor hazSjukat ott kellett hagyni 6s Eur6pa fiildj6n az 6let ki.izdelm6t rijra kel-
lett
kezdeni.
A r6maiak nem az6rt h6ditottak, hogy kultrir5t terjesszenek, hanem, hogy a m5r megvolt 6s
virigz6 kul-
tirra gyiimtilcseit maguknak szerezzlk rneg ad6 6s har6cs alakj6ban. Hogy mily 6ri5si zs6kmSnyt vittek haza egy-egy tartom6ny megh6dit6sa ut5n, azt Augusztus csisz:ir iin6letrajzSban bSmulva olvashatjuk. A ttjbbek I
nyugati fe16n, amely a kiizleked6s megkirnnyit6s6vel el6segitette a szellemi kincsek kicser6l6s6t is. Ez6rt hagyta eI maga miigiitt Nyugateur6pa nemcsak Keleteur6p5t, hanem az egykori tanit6mester6t, az iireg AzsiSt is. Ez a magyar6zata annak is, hogy mi6rt lett Eur6pa a tcibbi fcildr6sz szellemi 6s gazdasigi vezet6j6v6. Term6szetesen az utakat nem a r6mai katonasig 6pitette, ahogyan a naiv historikusok frj6k, hanem az'6s1ak6ss5g. Ez kubikolta a f
103
XII. TELEPES ES H6DIT6 NEPEK
Az eddig eliiadottak alapjSn olvas6im is megtudjSk 5llapitani a kiikjnbs6gct a cimbcn szerepl6 k6tf6le n6p ktiz
A telepes n6p tircs, cmberektiil lakatlan f
A telepes n6pek tehAt mindeniitt az eg6sz vil6gon a termel6 munka megval6sit6i voltak. Nemcsak frjldet miiveltek, hanem ipart is :jztek, s6t rezet, vasat is b6nySsztak s ezekbcil k6szitett6k a munk6hoz alkalmasabb eszkiizciket.
IJazink 6stelepes n6peir6l mir kimerit6en megirtam, hogy honnan szhrmaznak s az 6sid6kt6l fogva mik6nt tett6k virilgz6vh munkAjukkal otthonaikat 6s orsz6gukat s hogy a miivelts6gnek mily magas fok6ra emelkedtek a sajit erejiikb6l, mert sajit 6s nem m5s n6pt6l Stvett risi betriir6suk is volt. Ez letagadhatatlan! De voltak olyan n6pek is m5r az 6skorban, amelyek nem a sajSt termeki munk6b6l akartik magukat fenntartani, hanem a mhsok6b6l akartak mcg6lni. Ezeket nevezem h6dit6 n6peknck, amclyck a fegvver erej6vel tett6k szolgdikki a b6k6s 6s dolgoz6 n6peket. Azut6n mint fegyveres katonan6p eltartattSk magukat. A legnagyobb ilyen h6dit6 n6p Eur6p5ban a r6mai volt. 6si tertiletiik Latium, csak 2350 n6gyzetkil6rn6terre terjedt ki, kcjriilbeliil akkora volt mint Pestvirmegye, amikor 753-ban Kr. e. R6ma nevii vSrosukat fel6pitett6k 6s Kr. u. 110 kiiriil TrajSnus cs6szSrs6ga alatt ebb6l a prittiimnyi orszSgb6l 10 milli6 n6gyzetki16m6teres 6ri6si birodalorn lett. CsodSnak lehetne e t6nyt min6siteni, ha nem lett volna neki a ttirt6nelemben mSsa is. De Dsingiszk6n m6g nagyobb birodalmat vert ijssze. Timurlenk szint6n, a mohamedSn arabok hasonl6k6ppen. Csak meg kellett talSlni a m6dj6t annak hogyan lehetett egy sereg embert katonai fegyelem a15 venni, felfegyverezni, kik6pezni 6s hSboruba elinditani rigy, 105
hogy a katona a re6 v6r,6 sebeket, s6t a hal6lt is megkock6ztathat6nak it6lje a harcb6l szirmaz6 eltinyiik6rt. Julius C6zir 6ta a r6mai hadsereg tiszthra idegen l6gi6kb61 Sllott. Nem a franciSk talSlt6k fel teh6t e katonai alakulatokat. Az ilyen katon6kat a vezrSr a saj6t hazhja ellen is vezethette, amint 6ppen Julius C6zdr meg is tette. Az6rt a r6mai h6dit6 hadjSratok tiszt6n haszonszerzij, gazdasigi veillalkoziisok voltak, mert a vez6r 6pp tigy mint az utolsir kiizkatona az clrabolhat6 javak6rt, a sarc6rt, a zsiikmiiny6rt mcrrt a harcba. Elzbrt a r6mai l6gi6kban ott talirljuk az akkori vilSg minden n6p6nek j6l verekedd 6s rabl6hajlamri embereit. A legjobb verekeddkbril m6g cs6sz6rok is lettek. P6IdSul: Maximifnus !gax, tr6k volt, Philippus Arabs arab. Maximifu a karpi tcirzsb6l szfurmazott, uov*nedig frwt ' y'-<-^ amely sumir eredetii n6p volt 6s a K5rpitok kcirny6k6t lakta, az 6 neviikt6l kapta e hegys6g a nev6t. Dioklecianus telepitette azutSn 5t 6ket Pann6niSba, P6cs k6rny6k6re. I. Konstancius germ5n zsoldos katona volt. A tiszta 6szaki tipus 6s a jellegzetes gerrn5.n testi fel6pi t6s kiiltjnrisen unokatjccs6n, Nagy Konstantin cs6sz5ron l6tszik meg, amint az megSllapithat6 a Palazzo dei Conservatori palot6ban, R6m6ban (irzott mellszobr5r6l. Hogy milyen nagy haszonnal jirtak ezek a hadi v51-* lalkozisok, azzal Julius C6z5t mostohafia, Augusztus dicsekszik el cin6letrajzirban. Ebbiil m5r id6ztem,h.ogy az 5-ik l
ber ktizdiitt egymissal 6s 3.500 afrikai vad5llat
tult
pusz-
eI.
Hogy tengeri csat6t is bernutathesson egy 1.800 l5b i5b sz6less6gri teriileten kiSsatta a foldet oly m6lyre, hogy 30 megvasalt orrri. hadihaj6 6s m6g sok kisebb haj6 belef6rt 6s azokon 3.000 katona krizdcitt. M6g legalSbb 4 oldalra jutna azoknak az 6pitkez6seknek a felsorolSsa, amelyeket Augusztus a kizsarolt tartorn6nyok n6p6nek elrabolt javaib6l emeltetett. Srilyosbftotta a rabl6sokat m6g az irgynevezett testad6n amit minden megh6ditott tartom6ny minden lakos6nak a csecsem6t6l az aggasty6nokig fizetni kellett, hogy magukat a rabszolgas6gt6l megv6lts5k. Azutdn jtitt m6g a fejad6, amelyet minden felnrittnek fizetni kellett a tartominyokban. Betettizte ezcket a vagyonad6, amelynek hat6ra az ad6z6k fizet6sk6pess6ge volt. Sz6val annyit kellett az ad,6alanynak fizetni, amennyit rajta behajthattak. Aki nem fizetett, azt eladtSk rabszolgSnak a piacon. Hogy az ad6kat hogyan hajtott6k be, arr6l Salvianus, r6mai ir6 igy irt: ,,Ttirhetetlen 6s sziirnyii Sllapot, j6zan eszi ember m6g a hallatSra is megborzad,, hogy a frjldhrjz ragadt szeg6ny nyomorult ember vagyonkdiSb6l kifosztva, fiildecsk6j6b6l kiforgatva, mikor rnSr semmije sincs, m6gis k6nytelen ad6t fizetni elvesztett vagyona ut5n. A birtok kicsriszott a l6buk al6l, a fejad6 nem t6gft melletttik, vagyontirgyaik rnSr nincsenek, de az ad6h csak rigy ziporoznak r5juk". Hogy a rabszotrga sorsot elviselni nem tucl6 szeg6ny p6ri6kkal hogyan b5nt el, azzal is dicsekszik Augusztus: ,,Azoknak a rabszolg5knak a lever6se ut6n, akik megszciktek uraikt6l 6s fegyvert ragadtak az 5llam hosszris6gir 6s 1,200
107
ellen, kciriilbehil 30 ezret iisszefogattam 6s visszaadtam riraiknak, hogy kiv6gezhess6k 6ket." Nem csod6latos teh5t, hogy ,,az illirikumi hat6rt6i eg6szen GalliSig valamennyi n6p egyszerre kelt fel,'.
De az sem csod5latos, hogy ez az 6ri5si birodalom olyan krinnyen omlott ijssze. Mi6rt? Mert a kizsarolt lak6ss6g rigy a germin h6dit6kban, mint a hrinokban szabadit6kat 16tott. Sz6szerint id6zem Jordanes idevonatkoz6 irhsit. Ez g5t pi.ispcik volt 6s 551-ben Kr. u. irta Getica cimti tcjrt6nelmi munkirjit, tchirt majdnem kortirsnak sz6mit. 6 igy mondja el a r6mai birodalom bukSs5nak utols6 felvonis6t: ,,Orestes f6vez6r a hadsereg 6l6re Allt, kivonult R6mib6l, hogy az ellens6g ellen induljon. Meg6rkezett RavennSba 6s ott fiSt Augusztulust cs6szirrd tette. Nepos, a t6nyleges cs5sz5r, amint err6l 6rtestilt, DalmSciSba menekiilt 6s ott tr6nfosztottan meghalt". ,,Miut6n Orestes fi6t Augusztulust Ravenn6ban a cs6szSri tr6nra emelte, a rugius tcirzsbril va16 Odoaker a turcilingusok kir5lya scirus, herulus 6s egy6b germSn tcjrzsekbiit toborzott seg6dcsapataival elfoglalta It61i5t, megtilette Orestest, fiSt Augusztulust megfosztotta a tr6nt6l 6s mindcissze azzaL biintette, hogy a campanai Lucullus kast6lyba szhmiizte.,, ,,fgy a nyugati r6mai birodalom, amelynek els6 cs6szSra Octavianus Arrgustus volt, a v6ros alapitfsinak 709. esztendej6ben ezzel az Augustulusszal elpusztult az addigi cs6szirol< 520-ik 6ve ut5n. Ezenl,irl a g6tok kirSl-r'ai uralkodtali R6m:in 6s lt5li5n." (Jordanes Ge-
m6sik germSn tdrzs, a longobardok6 kerekedett feliil Eszakitili5ban 568-ban Kr. u. Ezeknek a neve a ma is meglevci Lombardia nev6ben maradt meg, de nyelvik ezeknek is meg a tcjbbi germ6n trirzsnek is beleolvadt az 6szaklthliai gall nyelvbe, a mai olasz nyelv 6s6be. D6litAliSt Szicilia sziget6vel egyi.itt azoknak a normannoknak egyik |ga szillta meg 6s szeryezte orszigg5, akiknek m5sik csoportja H6dit6 Vilmossal Angli5ba kciltiizott. Teh6t Itrili6t is egy csom6 germ6n t6rzs szSllta meg, mint h6dit6 katonan6p. ov6k lett az orszSg, a hatalom, az uralom, az ad6, a n6p verejt6ke, der a nyelv a n6p6 maradt meg, mert a megh6ditott n6pt61 el lehetett venni a vagyonSt, a p6nz6t, a fiildj6t, a ruhSit, az ennival6jAt, a kincseit, s6t mag6t az embert is rabszolg5v5 lehetett tenni, de a n6p nyclv6t nem lehetett elvenni, mert a besz6d hangokb6l 5Il s azok k6zzel meg nem foghat6k. Nyelvet elvenni csak irgy lehet,hogy heiyette egy m5sikat kell adni m6gpedig tanit6ssal, nyelvtanfolyamok rendez6s6vel, hozz56rt6 tanitani tud6 szakemberekkel. Ilyet pedig a rrSgi id6ben a h6dit6 urak nem rendeztek. A szolgan6pnek pedig ahhoz, hogy a robotot elv6gezze, nem kellett az 1r nyelve, de az irrnak legalSbbis annyiban sztiks6ge volt a dolgoz6 n6p nyelv6re, hogy azoknak parancsolhasson, a munk6t kioszthassa 6s a munka gyiimiilcs6t behajthassa.
tlca 241-243.\ N'lugati id6sz6mit5s szerint ez az esem6ny 476-bam tiirt6nt Kr. u. Persze azt rnhr nem 6rte meg Jordanes, hogy egy
108
109
XIII.
A KOZEPKORI HoDITOK NYELVALAKUI,ASA Az el6bbi
szakaszban,
azt hiszem sikerrel bizonyi-
tottam azt a I6nyt, h,ogy cgy hirdit6 6s megh6ditott n6p nyelvkevercd6sc csct6n mindig a kiscbb sz6mri h6dit6 nyelve veszik cl 6s a k
$ft ffJ'i,l.Hi:: 110
:::,:?*X%lxtlf,lls
i
ge
riu s 16.
A normannok kemriny lr,ajos n6pe j6val k6s6bb 923ban telepedett le a mAr kialakult FranciaorszSg 6szaki r6sz6ben, amelyet r6luk ma is Normandi6nak neveznek. Egytigyti K5roly akkori kirSly. er6 hij6n k6oytelen volt trirni ezt a h6dit6st. Mind a h6rom h6dit{6 n6p elvesztette risi germSn nyelv6t 6s felvette a megh6ditott n6p nyelv6t. 86r e nyelvet a germ6n frankok16l nevezik az orsz|ggal egyi.itt franciSnak, az a nyelv nem germSn, hanem a r6gi gallnak a folytatSsa rrregttj.z-
delve jelent6ktelen mennyis6gti germSn sz6va1. Hogy mennyi id6 alatt v6sz el egy h6dit6 n6pnek a nyelve, arra ezeknek a normannoknak a tiirt6nelrne vilSgit 16. Roll6 vagy RoIf nevri fcjniiktik vez6rlete alatt 923-ban keriiltek 6szak Franciaorszigba Kr. u. M5r e sz|zad v6g6n a Rouen kcirny6k6n lak6 normannok franciSul besz6ltck az6rt a tr6ntrriikiist clkildt6k Bayeuxba, hogy tisei germSn nyelv6t ott megtanulja. Mikor pedig ezek kciziil sz|rmazott hadsereggel H6dit6 Vilmos norrnann herceg, 1066-ban Stment AngliSba 6s azt megh6ditotta, lovagjai m5r tisztSn francia nyelvriek voltak. E korb6l van a bayeuxi d6mban egy nagy fali sz6nyeg H6dit6 Vilmos 6s Harold angol kir5ly csat6j6r6l s azon ez olvash,at6: ,,in proelio ceciderunt simul angli et franci" a csatSban egyiitt estek el angolok 6s frankok. Ez a felir6s teh6t nem is norrnannoknak, hanem mir franciSknak nevezi a h6dit6kat. Ezek vitt6l! 5t a francia nyelvet a Britt szigetre 6s az angol nyelvben tal6lhat6 francia szavak nagyr6sze tcihik szSrmazik. Term6szetes, hogy AngliSban riivid id6 alatt angol nyelvtiek lettek. Anglia 6slak6i a brittek, piktek, irek 6s sk6tok voltak, a d61i r6szen belga gallok is laktak. Kr. e. 54-b9n Julius C6zfu vez6rlete alatt a r6mai l6gi6k h6di$fr#< 111
meg 6ket. Mikor azonban Kr. u. az Y. szhzadban ezek elhagytSk a Britt szigetet, az cislak6k <jsszevesztek. Flzt az alkalmat kihaszn6lva a Ji.itland f6lsziget kriri.il Iak6: jiit, angol 6s sz6sz germ6n tcirzsek BritanniSt elfoglaltSk. K6s6bb m6g dSnok is telepedtek Ie a sziget keleti oldalSn, legv6gtit pedig mint emlitettem H6dit6 Vilmos normannjai telepedtek ott meg. Az 6si britt lak6s5g egy r6sze Walesbe, a hegyek ki.Jlz6 hitz6dott, egyes rajok pedig FranciaorszSg 6szaknyugati sark6ban a r6luk ncvczett Bretagneban tal6ltak otthonra.
A h6dit6 n6met 6s francia nyelvii tcirzsek Angli6ban is elvesztett6k nyelvriket, beolvadtak az angolnak nevezett nyelvbe, amely az 6si britt alapnyelvre 6prilt fel, e16g er6s germ6n hat6ssal. A walesi 6s bretagnei brittek nyelve azonban a f6lrees6 erd6s 6s hegyes vid6ken ma is megvan, b5r 1.500 6v vihara zridult el felettiik, mert cik nem h6dft6k, hanem telepes n6pek voltak. N6metorsz5g germSn tiirzseit m6snyelvti n6p nem h6dftotta meg, errcil tehSt nincs mondanival6nk. OlaszorszSgban azonban m5r m5s a helyzet. fszakolaszorszSg rislak6i gallok voltak. Ide telepedtek el6szijr a herulok, skvrek 6s turcilingok germ5n ttjrzsei. Odoacer a herulok f6niike sziintette meg 4?6-ban a nyugat r6mai csisz5rs6got 6t buktatta meg egy mfsik germ5n tiirzsf6 Theodorich a keleti g6tok kir6lya. A g6tok uralm6t is egy germ6n n6p, a longobard ttirte meg 555-ben Kr. u. Ezek neve Lombardia tartom6nyban ugyan fennmaradt, de nyelviik a tcibbiek6vel. egyi.itt elveszett az risi gall nyelvben, amelyb6l k6s6bb az olasz nyelv alakult ki. A D6lit6li6t megh6dit6 normannok szint6n a fran1t2
cia NormanndiSb6l indultak ftjukra francia nyelvvel, mint fajtestv6reik Angli6ba. Miut6n onnan kiiizt4-k az arabokat 6s a biz6nciakat, rik lettek a megszerzett frild urai, de nyelvtiket 6k is elvesztett6k s az olasszal cser6lt6k fel. OroszorszS,g Sllammi szervez6se a noflnannok egv mAsik 5g5nak a germSn var6goknak a nevlhez fizodik. 6ket maguk a szliv lak6sok hfvtSk hazijukba mondvSn: ,,A mi orsz6gunk nagy, minden b6s6gben van itt, de a rend 6s az igazsig hi|nyoznak, foglaljStok el 6s kormSnyozzatok minket". Ez tiirt6nt 862-ben Kr. u. H6dit6 Rurik harmadik ut6d6nak, Igornak 6s feles6g6nek OlgSnak, m6g germ6n a neve, de gyermekiik
mir
a szlSv Szavasztoszlfv nevet kapta. Ennek az ut6da
Vladimir (972-1015) ncmcsak ncv6bcn, hanem nyelv6ben is orosz lett var6gjaival egyiitt, akil< kcjvetve kirSlyukat 988-ban felvettek a kereszt6nys6get. LengyelorszS.g rnegszervez6s6ben
is r6szik volt a
skandinSviai normannoknak. Miesko vagy MiciszlSv Iengyel kirSty normann szirmazisi volt s vit6zeivel egyiitt 966-ban felvette a kereszt6nys6get 6s nyelv6t is felcser6lte a megh6ditott n6p sztr5v nyelv6vel. A krolgSrok torcikfajri 6s nyelvii n6pe 660-ban Kr. u. foglalta el mai haz6'j5t. SzlSvnyelvri n6p fiil6 telepedtek le s b6r cik adtak az orczhgnak 6s q n6p nyeLv6nek is nevet, de nem az 6 tciriik nyelviik maradt meg, hanem a megh6ditott n6p szlSv nyelve. A csehek, horv6tok r3s szerbek nem h6dit6 n6p voltak. A cseh.ek a kelta bojok hely5re telepedtek az iresen hagyott fcildre, mert lak6ik Olaszorszigba kciltiiztek. Ezekn6l nyelvkevered6s nem tijrt6nt teh6t az 6 nyelviik maradt meg. 113
A horv6tokat 6s szerbeket Herakliosz keletr6mai cs5szSr telepitette le, a lak6sait6l nagyon megritkitott BalkSnra 640-ben Kr. u. Ezek 6pprigy, mint a csehek, nyelviiket megtartottSk mert telepes n6pek voltak, teriiletiikrin 6k k6pviselt6k a lak6ss6g tiibbs6g6t 6s nyelvkevered6s eset6n mindig a tcibbs6g nyelve marad meg. Ime di6h6jban Eur6pa ijsszes olyan nemzet6nek a nyelvalakulisi t
xrv. A HTINOK
il
ii ,l
I
A r6maiaktol a hrinok foglalt6k el a Duna-Tisza t5j5t. Harcedzett, lovas katonan6p volt a hirn, Kr. sztilet6se kririili id6ben m6g Kina szomsz6dsSg6ban 6lt. A hiress6 v6lt kinai falat, amelynek sz6les perem6n egy 1ovasszek6r is elf6rt, a hirnok ellen 6pitett6k. De a kinaiak 6sszeszedve minden katonai erejiiket, kiszoritott6k 6ket szomsz6ds6gukb6l. Ez6rt indultak Nyugat fe16. V6gig verekedve magukat Azsia pusztSin mire 375ben Kr. u. a VolgShoz Eur6pa hatiri*toz 6rtek, - amely m6r olyan f6lelmetes hadsereggel rendelkeztek, ellen h.iSbaval6 volt minden ellen5ll5s. A n6pek vagy ltozzijuk csatlakoztak, vagy szaladtak el6liik, megliikve 6s mozgSsba hozva a miigiittes n6peket. Igy indult meg a nagy n6pv5ndorl5s. Kr.u. a 400-ik 6v el6tt rnhr hazSnk foldi6re 6rkeztek s a Nagyalfiild tett birodalmuk kiizpontja. Attila hrin kirSlv idej6ben (434-453.) birodalmuk hat6ra a Volg6t61 a RajnSig 6rt.
A r6mai birodalom megd6nt6s6re 451-ben vonult fel a hrin sereg. A germ6n n6pek kriziil a herulok, markomannok, keleti g6tok, gepidSk 6s a szAli frankok a hrinokhoz csatlakoztak, mig a nyugati g6tok, a ripuali frankok 6s burgundok a r6maiakkal tartottak. A Marne melletti nagy csata diintetleni.il v6gz6dcitt. 114
115
A hrin lovassSg nem tudta 6ttiirni a r6mai l6gi6k pajzsfal6t 6s l6ndzsaerdej6t. A krivetkez6 6vben magit It6li6t, a r6mai birodalom ktizpontjSt, tdmadta meg Attila s miut6n a fels6itiliai ercidvonalat Sttrirte, R6ma virosa ellen indult. De I. Le6 p6pa el6je ment, t5rgyalSsuk eredm6nyek6ppen Attila hazavonult. Ut6na a burgundi kir6ly le6nyival Brunh.ildhval tartotta meg menyegz6j6t 6s ennek 6jjel6n hirtclcn mcghal1.. Itt csak azt jegyzern meg, hogy az e1(iz6 6vi hlrrcban Brunhil
116
elLenben kitart6, de csirf ki.ilsejii lovaikhoz mintha odanrittek volna, lovaikon adnak, vesznek, esznek-isznak, s6t alusznak." ,,IIa harcra kelnek, 6kalakri rendben f6lelmetes harci kiSltSssal mennek a csat6ba. Minthogy ktinnyen 6s frirg6n mozognak, szcirnyii v6rengz6st okoznak. Rendkivtili gyorsasSguk miatt 6szre sem lehet venni, hogy m6r a s6ncot ostromoljdk, vagy az ellens5ges tSbort fosztogatjSk". . . ,,Bizvilst az elk6pzelhet6 legkem6nyebb harcosoknak lehetne 6ket mondani m6r csak az6rt is, mert a t5volb6l nyilakkal kezdik a csat6t, ezeknek hegy,5re csod6latos iigyess6ggel fent csont van illesztve, azut6n rohamra indulnak s magukkal mitsem tijrcidve karddal harcolnak. az ellens6get, ha akarja v6deni a kardcsapSsokat, a kirripitctt phnyvhval rigy grizsbakiitik, hogy sem lovon, sem gyalog nem tud harcolni." ,,N6luk senki sem sz|nt, Slland6 lakhely n6lkiil barangolnak szekereiken, ezek lak6saik is, asszonyaik itt szcivik nekik ronda ruh5ikat"... ,,Nincs benniik semmif6le vallSsos tisztelet, vagy babon6s f6lelem, szerteleniil v6gy6dnak az aranyra. Ezt a f6kezhetetlen emberfajt6t idegen orsz6gok fosztogat5sfnak izz6 v6gya heviti... 1M5r eljutottak az alSnokhoz, akik majdnem mindenben olyanok mint a hrinok." Ezzel szernben mit mondanak a hrinok sirjaikban ta15lt eszkiizok, amelyek m5r nem tudnak irgy hazudni mint az 6lci emberek A legtcibb eml6ket a szentesi muzeumban talSltam meg r61uk, ahol tiibb mint 500 hrinsir leletei vannak sz6p rendben felsorakoztatva. Itt mindenekel6tt egy csontlemezr6l kell megeml6keznem, mert ezen az 6si hrin rovSsir6s 15that6. Ennek a nyugatiak 6ltal miivetL7
x
letlen, barb6rnak nevezett n6pnek teh6t saj6t irSsa is volt. Azut6n l5ttam n6h6ny sarl6t is. Abban az id6ben m6g a sarl6 volt az aratis eszkijze 6s nem a kasza, az eg6sz vilSgon. Ahol pedig arattak, ott vetettek 6s sz6ntottak is, de nemcsak gabonSt, hanern lent, kendert is, mert ezek sem nrittek vadon a puszt6n s mig a kenderszirb6l gatya 6s rim
Egy-k6t ruhadisz bronzrozsd6ja meg6vta az eny6szett6l a rStapadt ruha foszl5nyait. Ezekb6l megillapitottam, hogy nagyon finoman sz6tt 6s finom min6s6gii fels6ruhiik is voltak. Azonkivtil a n6i sfrokban miiv5szies fiilcinfrigg6ket, karpereceket, gytirtiket 6s iiveggy
,
1
Mily magasan kiemelkedett 6 m6g a mai kirSlyok 6s f6emberek kciziil is a nemes izl6s tekintet6ben, ami-
kor ezeken m6g ma is annyi disz, kitiintet6s medilia csillog, hogy a mellilk is sziik hozz1,, m6g a hasukra is keriil belShik. AzutSn rn6g egyet jegyezziink meg nagyon j61 Atti15161 6s a hrinjair6l azt, hogy ezek nem raboltSk ki R6m6t, pedig az 6szakit|liai errid6vezeten m6r Sttiirt6k magukat, nem volt hadsereg, amely feltartoztathatta volna 6ket. Csak egy tiir6keny dreg ember, a pSpa ment el6jiik kiivetnek irgalom6rt k
Aki nem hisz nekem, olvassa el Sophronius Eus6bius Hi_eronimus magyarul Szent Jeromos egyh6zaty6nak a XXVII. 6s XXVIII. leveleit, amelyekbril sz6szerint id6ze."!; f,,Elfoglalt6k a v6rost, amely az eg6sz vil6got magSbanfoglalta, s6t miel6tt bevett6k volna, 6hen pusz_ tult, csak nagyon kevesen maradtak, akiket fogiyul lehetett ejteni. Istentelen 6terekre vetemedtek drihddt 6hs6gtikben 6s az emberek egym6s hirsit marcangoltik, tn6'g az anya scm ir.galmazott csecsemij gy.rm&6nek 6s visszavcttc tcst6bc azt, aki ncm sokk;ll el6bb szakadt ki tcstcbiil . . . Az. iisi vhros, umely annyi idrin dt uralkodott, most romoktran hever, az utc6kon 6s h,6_ zakban ott hever a rengeteg temeteilen holttest. . . 6s mindeniitt csak halSl 6s hal6l . . nincs tartominv. amely ne volna tele r6mai menekiiltekkel. . . hajdani szentegyhAzak elhamvadtak. . . ki tudn6 megsiratni ezt a sok fijdalmat?" Pedig Szent Jeromos R6mdnak csak az elsri kirabli_ sht, az Alarich vezette nyugati g6tok6t 6rte meg 410ben Kr. u. a vandalok6t 6s a tiibbiek6t m6r nem, mert 42O-ban meghalt. I. Le6 pipSnak azuthn akadt egy ut6da, aki megfes_ tette azt a jelenetet, mikor Szent p6ter 6s Szent p6l villog6 l<ardiaikkal visszakergett6k Attil6t 6s ez a k6p m6g ma is l6that6 a vatik6ni k6pt6rban. Igy maradt meg Attila mindtjrijkre a nyugatiak tudat6ban barb6r rabl6 s Alarich, Genserich, Theodorich pedig germ6n h6scik lettek. A magyar nemzet sok nemes gesztusdt sem 6rtette meg Nyugat, vagy nem akarta, pedig a magyar nemzet v6r6nek bdrs6ges ontSsSval v6dte meg egy 6vezreden 5t a keleti ellens6gek ellen. Attila halSla utin birodalma sz6tesett, r6szben a L20
germ6n ttirzsek egys6ges magatartisa, r6szben a hrinok belviszSlya kiivetkezt6ben. Dengizik Attila egyik fia megpr6bSlta felt5maszt6s6t, de elbukott, 469-ben meghalt. A m6sik fiir Irnik visszahriz6dott a hrinok egy r6sz6vel SzkithiSba, egy r6szi.ik pedig visszamaradt a kcinnyebben v6dhetri helyeken a K6rp6tmedenc6ben 6s ott id6vel nyelvileg iisszeolvadtak az 6slak6ssSggal. 100 6v mulva megjelentek az avarhirnok s ezekkel egyiitt k6s6bb r6szei lettek a kialakul6 msgyar nernzetnek. ,
L2L
