AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Iromány: T/9369 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Hadházy Sándor miniszter Benyújtás dátuma: 2016. 02. 26. Hatálybalépés: Kihirdetést követő 8. nap (néhány eltéréssel) Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy pontosítsa a már korábban egyszerűsített építési szabályokat. A Javaslat értelmében új lakóépület létesítésekor is figyelembe kellene venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat, így nem kell attól tartani, hogy szabályozatlan körülmények között kezdenek majd többen építkezésbe. A jogszabály az építészeti-műszaki tervezői tevékenység megkezdéséhez és folytatásához is felelősségbiztosítást ír elő, az építtető köteles lenne tervezőt megbízni a művezetésre. Jogszerűtlen építési tevékenység esetén a hatóság leállíttathatná a kivitelezést. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység sem lenne folytatható bejelentés nélkül. A módosítás a szakszerűtlen építési tevékenység eseteit is rendezné, és újraszabályozná a fennmaradási engedélyt, amelyet kizárólag objektív alapon lehetne megadni.
Parlamenti események: Általános vita (2016.03.17.): Az MSZP a törvényjavaslat egyes elemeit szakmai szempontból bírálta, illetve megemlítették a Városliget fejlesztésével kapcsolatos aggályaikat is. A Jobbik szintén több szempontból bírálta a törvényjavaslatot, az LMP szerint pedig jobb, mint a tavaly decemberben elfogadott változat, de még mindig jobb volt a december előtt hatályos szabályozás. Jelentősebb képviselői módosítók: Kósa Lajos által benyújtott módosító javaslat egyrészt pontosító jellegű javaslatokat tartalmaz (szóhasználat, kiegészítés), másrészt meghatározza a fennmaradási engedély kiadásának lehetőségeit, így kizárólag akkor adható ki fennmaradási engedély, amennyiben a fennmaradás az nem eredményez életet, egészséget veszélyeztető használatot, vagy állapotot. Részletesvita-szakasz (2016.03.21.): Említést érdemlő esemény nem történt.
TAB-szakasz (dátuma):A TAB április 7-i ülésén sem tárgyalta, várva a kormány módosító javaslatára.
Szavazás (dátuma):
1
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Iromány: H/9425 A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról Előterjesztő: Varga Szimeon (bolgár Témafelelős: Németh Zsolt nemzetiségi szószóló), Vágó Sebestyén (Jobbik), Kucsák László (Fidesz), Ander Balázs (Jobbik), Dunai Mónika (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), Gyopáros Alpár (Fidesz), Szabó Sándor (MSZP) Benyújtás dátuma: 2016. 03. 01. Hatálybalépés: közzététel napján Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A határozati javaslat elfogadását indokolja a két ország közötti baráti kapcsolat elmélyítése, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építése. Továbbá, a bolgár közösség 2016-ban ünnepli a Bolgár Ortodox Egyház magyarországi működésének 100 éves évfordulóját. Így október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánítanák. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/9634 Egyes migrációs tárgyú és ezekkel összefüggésben más törvények módosításáról Előterjesztő: belügyminiszter Témafelelős: Dr. Simon Miklós 2
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Benyújtás ideje: 2016. 03. 10.
Hatálybalépés: 2016. június 1-jén, néhány eltéréssel
Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A javaslat elsődleges célja, hogy a Magyarországra érkezett bevándorlók nem kaphatnak nagyobb támogatást, mint egy magyar állampolgár. Ennek érdekében a szociális ellátások körét csökkenti a jelenlegi javaslat, megszűnik az integrációs szerződés intézménye, valamint több juttatás. A javaslat szerint a jövőben a menekültügyi elismerést követően két hónap helyett csak egy hónapig tartózkodhatnak a befogadó állomáson. A javaslat szerint a jövőben minden visszaadás esetén lehet alkalmazni a menekültügyi őrizet elrendelését, hogy ezáltal biztosított legyen a dublini eljárás keretében átvett menedékkérő jelenléte a menekültügyi eljárás alatt. Az idegenrendészeti jogszabályok módosítását a gyakorlati tapasztalatok indokolják, részben a gazdasági érdekek érvényesülése, továbbá a bürokrácia csökkentés és az eljárások egyszerűsítése. A törvényjavaslat emellett az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinkből fakadó jogszabály módosításokat kezeli: Szezonális-irányelv, ICT-irányelv, az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv nemzeti szabályozásának pontosítása (EU Pilot eljárás miatt). Parlamenti események: Általános vita (2016. március 30.): Egyik ellenzéki frakció sem támogatja. MSZP, LMP, Jobbik közösen érvelt a törvényjavaslat ellen a parlamenti vita során. Minden ellenzéki frakció kiemelte, hogy a törvényjavaslatban benne van a letelepítési kötvények általi letelepedési engedélyek egyszerűsítése, ami az offshore hátterű cégeknek fog nyereséget hozni és nem a magyar államnak. A letelepedési kötvényekkel kapcsolatban felhozták azt a kifogást is, hogy terrorizmushoz köthető személyek is vásárolhatnak ilyet. A törvényjavaslat tartalmazza azt a részt, hogy vállalatokon belüli áthelyezési mechanizmus során a Magyarországra hozhatnak harmadik országbeli munkavállalókat, itt az LMP és a Jobbik is azzal érvelt, hogy olcsó munkaerő behozását engedélyezik Magyarországra, ami által a magyar munkavállalókat éri hátrány. Az LMP még azt is kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány „összeszerelő országot” csinál Magyarországból. A Jobbik erre reagálva, kiemeli, hogy remélik, hogy az eddig megkötött stratégiai szerződésekben ilyen lehetőség nincs, hogy külföldi országok magyarországi leányvállalatai harmadik országbeli munkavállalókat hozhatnak Magyarország területére. A BM államtitkára később ezt az eljárást pontosította, de ettől függetlenül van ellenállás. A Jobbik kiemeli, hogy az Európai Uniós irányelveket ebben a törvényjavaslatban is „szolgalelkűen” veszi át a kormány. Továbbá, hogy a bevándorlók után munkavállalói kedvezményeket biztosítana a javaslat és családok, házastársak tartózkodását is engedélyezné, vagyis a családegyesítést, amit minden tekintetben elvetnek. 3
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Kifogásolja az ellenzék a törvényjavaslatban szereplő „befogadottak státusz” kategóriát, ami egy megtűrt kategória, de ha Magyarország már egyszer kinyilvánította, hogy senki sem fogad be akkor őket miért. Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):
4
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Iromány: T/9782 Az igazságügyi szakértőkről Előterjesztő: kormány (igazságügyi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Benyújtás ideje: 2016.03.23. Hatálybalépés: két lépcsőben valósul meg Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: Az igazságügyi miniszter szakpolitikai programjában kiemelten szerepel az igazságügyi szakértői rendszer reformja. Ennek keretében kerül sor az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Szaktörvény) és az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Kamarai törvény) egyetlen, az egész igazságügyi szakértői tevékenységet és szervezetrendszert átfogó törvényben való szabályozására. A Tervezetben pontosan, külön szakaszban, egyértelműen meghatározásra került a törvény hatálya, amely kiterjed az igazságügyi szakértői tevékenységre, az igazságügyi szakértőkre, és a szakértőjelöltekre, az eseti szakértőkre, a szakkonzultánsokra, a segédszemélyzetre, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságokra, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra, az e célra létesített igazságügyi szakértői intézményekre, igazságügyi szakértői intézetekre, és igazságügyi szakértői testületekre, külön jogszabályban szakvélemény adására feljogosított állami szervekre, intézményekre, továbbá intézetekre és a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarára.
Parlamenti események: Általános vita (2016.03.30.): Az MSZP szerint a törvényjavaslat nem meggyőző, a szakértői tevékenység függetlensége kerül veszélybe meglátásuk szerint. A magyar igazságszolgáltatásba való, durva beavatkozásnak vélik, ezért nem fogják támogatni a javaslatot. A Jobbik egyetért azzal, hogy jelenleg gyenge szabályok vonatkoznak az igazságügyi szakértőkre, amelyeket a forráshiányos kamarák próbálnak igazgatni. A Jobbik képviselőcsoportjának álláspontja szerint is szabályozni kell a területet. A törvényjavaslat kapcsán rengeteg kérdés merül fel, erre tekintettel módosító javaslatokat fognak benyújtani. Számíthatunk a támogatásukra. Az LPM szerint hatékonyság tekintetében hiányosságai vannak a törvényjavaslatnak, de támogatni fogják azt.
5
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: T/9782/2 Dr. Rubovszky György és Dr. Latorcai János beadványa: Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét javasolják féléves időszakokban meghatározni. A területi kamarák jelenlegi nagy számának csökkentése mellett, egy regionális igazságügyi kamarai rendszer kialakítását indítványozzák. A kamara elnökének megválasztásánál nagyobb arányú támogatottságot szorgalmaznak. Nem javasolják kizárni a küldöttállítás folyamatából a területi kamarák elnökét, elnökhelyettesét. T/9782/17-18 Dr. Staudt Gábor: Abban az esetben, amennyiben a Kamara elnöke az etikai bizottság és fegyelmi bizottság elnökétől tájékoztatást kér, akkor a javaslatban szereplő 15 napos határidőt indokoltnak tartják 8 napra csökkenteni. Részletes vita: (2016. 04. 04.): Az Igazságügyi bizottság megvitatta a módosító javaslatokat, melyek közül a fent említett képviselő módosítói javaslatokat fogadták el. Tab szakasz: Szavazás (dátum):
6
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Iromány: T/9784 A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról Előterjesztő: külgazdasági és Témafelelős: Németh Zsolt külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Hatálybalépés: 2017. augusztus 1. Megjegyzés: normál eljárásban A szabályozás célja: A külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagáló képességének fokozása; átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer megteremtése. A törvényjavaslat korábban részben törvényben, részben kormányrendeletben szabályozott területeket szabályoz egységesen törvényi szinten. Alapvetően átalakítja a kihelyezettek juttatási rendszerét. Külszolgálatuk ideje alatt a jövőben nem lesznek jogosultak belföldi illetményükre, ami – tekintettel arra, hogy belföldön ténylegesen munkát nem végeznek – jobban megfelel a társadalmi igazságosság követelményének. A korábbi természetbeni juttatások helyébe szabadon elszámolható költségtérítés lép, ami növeli a kihelyezett mozgásterét, egyúttal az adminisztratív teher jelentős csökkentésével jár.
7
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.30.): A Fidesz vezérszónoka (Németh Zsolt) jelezte, hogy négy módosító javaslatot fog benyújtani, amit az előterjesztő (Magyar Levente) üdvözölt. Az MSZP (Mesterházy Attila) szerint a kezdeményezés helyes, de a megoldás nem, lehet toldozni-foldozni, de összességében nem támogatják. A Jobbik és az LMP felszólalói kitöltették ugyan az időkeretüket, de érdemi véleményt, javaslatot nem fogalmaztak meg. Jelentősebb képviselői módosítók: Négy kormánypárti módosító javaslat került benyújtásra. -T/9784/2-5, mind Csenger-Zalán Zsolt és Németh Zsolt beadványai: a 14., 16. és 34-35.§okhoz fogalmaz meg módosítást, amely egyeztetésre került az előterjesztővel. /2: A rangadományozás általános szabályaitól való eltérést a külszolgálat idejére korlátozza (14. §). /3: A kihelyezettekkel szemben támasztott általános szabályok alóli kivételt a képviseletvezetőre szűkíti (16. §). /4: A külképviseletek által folytatott vállalkozási tevékenység szabályait pontosítja (34. §). /5: A támogatásokra, adományokra vonatkozó szabályokat pontosítja (35. §). Öt ellenzéki módosító (T/9784/6-10), mind MSZP (Mesterházy Attila és Demeter Márta). Részletesvita-szakasz (2016.04.05.): 9784/11 – Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: A korábbi módosítások mellet, javasolja a szakminiszter bevonását a szakmai felkészítésbe, illetve a jelenlegi javaslat az egyetértési jogot kizárólag a szakdiplomaták esetében nevesíti, míg ez szükséges lenne kulturális intézet vezetőinek kinevezésénél is. TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):
8
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Iromány: T/9785. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Németh Szilárd István (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.03.23. Hatálybalépés: kihirdetést követő 30. napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A javaslat szerint a Magyar Posta szolgáltatási díj fejében pénzügyi intézményeknek is átadhatná a postai feladatok ellátását olyan településeken, ahol nagyon alacsony a működő postahivatalok kihasználtsága. A lépés a már hosszú ideje működő Posta Partner Program minőségi folytatásának is tekinthető, a nemzetközi gyakorlat figyelembevételével. Előnyös adottság, hogy az érintett kistelepüléseken leginkább a takarékszövetkezetek vannak jelen, nem pedig a kereskedelmi bankok fiókjai. A takarékszövetkezeteknek egyébként sok más feladata is van ezeken a településeken, egyebek mellett közvetítik a nagyvárosokban már megszokott pénzügyi szolgáltatásokat az ott lakóknak. Nem ésszerű olyan postahivatalok fenntartása, ahol napi szinten mindösszesen 4-5 fogyasztó megy be. Ehelyett inkább a működési költsége csökkentésével olyan modell kialakítása szükséges, ahol a postai és pénzügyi szolgáltatások száma nem csökken, hanem akár még bővülni is tud. Fontos kiemelni, hogy a világtrend alakulásához hasonlóan Magyarországon is évi 5%-kal csökken a postai levélforgalom száma, illetve a korszerű fizetési technológiák megjelenése miatt a csekkbefizetések száma is. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 13.): Az öt párti egyeztetést követően sor került a törvényjavaslat általános vitájára, amelyen az ellenzéki képviselők inkább politikai szempontok szerint bírálták a törvényjavaslatot, mintsem szakmai szempontok szerint. Ilyen volt többek között a postai felső- és középvezetők „kimagasló fizetése”, a Posta és az FHB csoport szoros kapcsolata, vagy éppen az ezres nagyságrendű postabezárásokkal és még annál is nagyobb számú elbocsátásokkal való riogatás a kistelepülési posták átszervezése miatt. Jelentősebb módosítók: Tóth Bertalan (MSZP) T/9785/3. számú módosító javaslatában a kistelepülési posták pénzintézetbe történő áthelyezését tiltaná meg, T/9785/4. számú módosító javaslata pedig azt akadályozná meg, hogy a Magyar Posta és az FHB-csoport, illetve a hozzá köthető takarékszövetkezetek az ügyfelek azonosítása céljából közös informatikai rendszert használjanak. Részletesvita-szakasz (dátum): TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum):
9
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Iromány: T/9786 A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről Előterjesztő: kormány (honvédelmi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.03.23. Hatálybalépés: 2016. augusztus 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a védelmi és biztonsági célú beszerzések szabályozását törvényi szintre utalta, figyelemmel arra, hogy a honvédelem és a biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolása miatt volt szükséges. Továbbá a 2004/17/EK és 2044/18/EK irányelv módosításáról szóló 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az úgynevezett védelmi irányelv, a „klasszikus” közbeszerzésektől elválasztva, azok irányelvi szabályozásától függetlenül határozza meg a védelmi és biztonsági terület beszerzéseinek szabályozását, így szükséges a védelmi irányelvet is egy, a Közbeszerzési törvénnyel azonos szintű jogszabályban átültetni. A védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló, jelenlegi törvényjavaslat hatálya alá a védelmi beszerzések, a biztonsági beszerzések, valamint szolgáltatások tartoznak, ha azok kifejezetten katonai célt szolgálnak, vagy biztonsági célt szolgálnak és egyben minősített adatot érintenek, tartalmaznak vagy követelnek meg. Parlamenti események: Általános vita (2016. március 30.): Az MSZP nem támogatja, mert bár szakmailag nem kifogásolható a javaslat, de szerintük a Kormánynak nincs erkölcsi alapja az ellenzék támogatását kérni közbeszerzéssel összefüggő szabályozás megalkotásakor (ld. helikopter beszerzések). Jobbik: Nem támogatják, mert EU-s irányelvet ültet át. Az ajánlattételi eljárás során ők taxatív felsorolást akarnak. Az elmúlt időszak túlárazott beszerzéseit és a kerítésépítési visszaéléseket hozzák fel további indokként. Jelentősebb módosítók: T/9786/3. Apáti István (Jobbik): A módosító javaslat szerint a védelmi beszerzések kapcsán nem vehetne részt az eljárásban az a személy, akit korábban felelősségre vontak minősített adattal visszaélés bűncselekménye miatt. A HM támogatja, de kodifikációs okok miatt ebben a formában NEM támogatják, viszont bekerül a HRB - módosítóba. Részletesvita-szakasz (2016. április 6.): A részletes vita lezajlott., Demeter Márta és Vadai Ágnes nem támogatja a törvényjavaslatot. Bizottsági módosítót elfogadta a Honvédelmi bizottság, amibe a HM beépítette a Jobbik T/9786/3 számú módosító javaslatát. TAB-szakasz (dátum):
10
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Szavazás (dátum.):
Iromány: T/9802 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról Előterjesztő: Korm. Belügyminiszter Témafelelős: Farkas Sándor Benyújtás dátuma: 2016. március 25. Hatálybalépés: Kihirdetést követő 15. napon. Az EU-s irányelveknek való megfelelést szolgáló, a vízkészlet járulék fizetésére vonatkozó rendelkezések 2016. október 1-től. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: EU-s irányelvi előírás (2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv – röv.: Víz Keretirányelv) teljesítése érdekében megszűnik az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok vízkészlet járulék mentessége. Öntözés esetén évi 50e m3 vízmennyiséget meghaladó (ez kultúrától függően kb. 30-50 ha mezőgazdasági terület öntözési vízigényének felel meg), halgazdálkodás és rizstermesztés esetén évi 150e m3 vízmennyiséget meghaladó vízhasználat már járulékköteles lesz. Ezen kívül a vízgazdálkodási bírsággal, az engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítmények legalizálásával, valamint a víziközmű társulatok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos szabályokat is pontosítja a módosítás. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 12.): A szabályozás fő irányait az ellenzék – az LMP kivételével – támogatja. Jelentősebb képviselői módosítók: 9802/3. – Font Sándor – A vízkészletjárulék fizetésére vonatkozó javaslatot kiveszi a törvénymódosító javaslat szövegéből, így fenntartva az öntözés jelenlegi teljes járulékmentességét. Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz:
11
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Szavazás:
Iromány: T/9894 A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (igazságügyi miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.01.
Témafelelős: Dr. Répássy Róbert Hatálybalépés: kihirdetést követő napon lép hatályba
Megjegyzés: normál tárgyalási mód
Szabályozás célja: A Javaslat a „benyújtási moratórium” jelentős enyhítését célozza. Választópolgári kezdeményezés esetén mindaddig van lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg nem válik jogerőssé a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) másik azonos tárgykörű kérdés kapcsán, a megfelelő számú érvényes aláírás meglétéről hozott határozata. A javaslat értelmében a Kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesítettek népszavazási kezdeményezést. Parlamenti események: Általános vita (2016. 04. 13.): Az MSZP (Dr. Bárándy Gergely) azt kifogásolta, hogy a javaslatba több olyan rendelkezés nem került bele, amelyeket az NVI támogatott. Képviselői módosítók: T/9894/2. számú módosító indítványában Kész Zoltán (független) képviselő az Nsztv.-t úgy módosítaná, hogy a támogató aláírások gyűjtésére használt minden egyes ívet az NVI hitelesítene és 12
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. adna át a szervezőnek. -T/9894/3. számú módosító indítványában dr. Schiffer András (LMP) képviselő arra tesz javaslatot, hogy a köztársasági elnök és a Kormány már aláírásgyűjtés alatt álló választópolgári kérdéseket ne írhasson felül saját kezdeményezéseivel. -T/ 9894/6. dr. Schiffer András (LMP): Nem értek egyet az egyedi azonosítóval ellátott aláírás gyűjtőívekre vonatkozó szabályozással, különösen nem a hozzárendelt szankcióval. -T/9894/8. ésT/9894/9. számú módosító javaslataiban Dúró Dóra (Jobbik) képviselő a az NVI elnökének javaslatát fogalmazza meg újra, valamint javasolja a hatályos szabályozás fenntartását, továbbá indokoltnak tartja a bírsággal kapcsolatos rendelkezések elhagyását is. Részletes-vitaszakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/10091 - A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Czomba Sándor miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.05. Hatálybalépés: A Javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez alól kivételt képest az 1-76. §, amely a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál eljárásban
13
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Szabályozás célja: A Javaslat célja az Európai Unióval összhangban a befektetők és a vállalkozások által közzétett pénzügyi kimutatások megbízhatóságába és valóságába vetett bizalom megerősítése, javítása, a könyvvizsgáló cégek jóváhagyásának és nyilvántartásának harmonizálása, e mellett pedig e cégek függetlenségének és pártatlanságának erősítése. Ezt szolgálta a 2013/34/EU irányelv is, amelyet a 2014/56/EU irányelv módosított. Ez utóbbi módosítás rendelkezéseinek a magyar jogrendbe való átültetését végzi el ez a Javaslat. A módosított irányelv a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban számos kérdésben jelentős változást eredményezett. Így változnak a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások. A Rendelet alkalmazásával a változások a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettséget alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintik. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak. A törvényjavaslat alapján a Magyar Könyvvizsgálói Kamara egyes feladatait a továbbiakban a közfelügyeleti hatósággal megosztva látja el. A módosított irányelvet a hatálybalépést követő két éven belül, 2016. június 17-ig kell a tagállamoknak a nemzeti jogba átültetniük. A Javaslat a személyi jövedelemadóról szóló törvényt is módosítja, amely adó-, és járulékmentessé teszi az ún. elhelyezkedési juttatást. Az elhelyezkedési juttatásban a közfoglalkoztatott személy akkor részesül, ha már a közfoglalkoztatási jogviszonya időtartamának lejártát megelőzően sikerül elhelyezkednie a versenyszférában. Az adómentesség erősítheti a juttatás ösztönző hatását. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.12.): Az MSZP (Józsa István) azt kifogásolta, hogy a törvényavaslatba több olyan rendelkezés nem került bele, amit a könyvvizsgálói kamara már régóta szorgalmaz. 50 millió forint feletti vagyoni hátrány esetén a könyvvizsgáló vagyona is zár alá kerül, ami szerintük alaptörvény-ellenes, de ez nem került a törvényjavaslatban korrigálásra. A magas közfelügyeleti hozzájárulást is kifogásolta a kamara. A képviselő felvetette, hogy a közérdeklődésre számot tartó vállalkozásokat az ÁSZ is ellenőrizhetné az MNB helyett, illetve sérelmezte, hogy ezen a területen enyhülnek a könyvvizsgálati előírások. A képviselő „támogató tartózkodást” helyezett kilátásba az MSZP részéről. Gúr Nándor hozzászólásában felhívta a figyelmet, hogy az öt helyett a tízéves futamidejű megbízások felelnének meg jobban az EU-s trendeknek. A képviselő a kis könyvvizsgáló cégek tönkretételének veszélyét látja a túl magas kiszabható bírságösszegekben. A Jobbik megjegyezte a törvény kapcsán, hogy noha a brókerbotrányok esetén a könyvvizsgálóknak is van felelőssége, a tevékenységükre vonatkozó szigorítás tekintetében a Kormányzat átesett a ló túloldalára. A képviselő kifogásolta, hogy a Javaslatban nincs 14
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. kifejtve, hogy a közbizalomra való érdemtelenség esetében az „életmód és magatartás” pontosan mit jelent, mi kifogásolható ebben az esetben. Elhangzott, hogy a törvényjavaslat továbbra sem biztosítja és határolja el kellőképpen a Magyar Könyvvizsgálói Kamara és a közfelügyeleti hatóság feladatait, valamint a fogalomhasználat pontosságával sem volt megelégedve a képviselő. Ezenkívül felhívta a figyelmet a törvényavaslat 156. § és 157. §-a közötti ellentmondásra, amely abból fakad, hogy előbbiben a vizsgálat a vállalkozó jövőbeni életképességére nem terjed ki, azonban az utóbbi szerint a jövőbeni bizonytalanságokat megalapozó veszélyekre fel kell hívnia a figyelmet a vizsgáló szervnek. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10091/2. Staudt Gábor (Jobbik): A módosító indítvány törli a javaslatból azt a szakaszt, amely kimondja a könyvvizsgálói igazolás kiadásának tiltását azon személyek esetében, akik „életmódjuk vagy magatartásuk miatt a könyvvizsgálói hivatás gyakorlásához szükséges közbizalomra érdemtelenek”.
Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/10092. számú törvényjavaslat az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Németh Zsolt miniszter Benyújtás dátuma: 2016.04.05. Hatálybalépés: a kihirdetését követő napon Megjegyzés: normál eljárás Szabályozás célja: Újjászervezi a Széchenyi 2020 fejlesztési program keretében felhasznált források ellenőrzését. Az elképzelés szerint egy olyan keretrendszer alakul ki, amely garantálja, hogy az értékelés kizárólagosan szakpolitikai szempontok alapján történjen, továbbá biztosítja a bármely külső, piaci szereplő érdekeitől való függetlenséget, 15
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. a fokozott objektivitást és az átláthatóságot. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.12.): A Jobbik elutasítja. Az MSZP támogatja. Jelentősebb képviselői módosítók: Módosító javaslatokat Gyopáros Alpár (Fidesz) országgyűlési képviselő nyújtott be a T/10092/2. és T/10092/3. számon. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavavás (dátuma):
Iromány: T/10093 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: folyamatban miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.05. Hatálybalépés: 2016. július 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A törvényjavaslat elsődleges célja az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat értelmében az állam, a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét. Ennek értelmében állami feladat a hulladékgazdálkodási eszközök, létesítmények optimális 16
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. használata, illetve rendszerének kialakítása. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.13.): Az MSZP sérelmezi a hulladéktörvény sokszori módosítását, a jelenlegi közszolgáltatók veszteséges működését; rezsinövekedéstől tart, szerinte az NHKV csak egy számlagyár lesz. A Jobbik szerint a NHKV létrejötte nem megoldás a veszteséges működésre; rossz a Kormány által képviselt irány, a kidolgozott modell. A Jobbik frakció szerint egy újabb központosításról van szó. Jelentősebb módosítók: Manninger Jenő (Fidesz) T/10093/3. számú módosító javaslata az NHKV részére történő információszolgáltatás biztosítását célozza; továbbá az egyedi hulladékgazdálkodási szolgáltatások esetében lehetővé teszi az azonnali számlázást. Részletesvita-szakasz (2016. . .): TAB-szakasz (2016. . .): Szavazás (2016. . .): -
Iromány: T/10094 A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (emberi Témafelelős: folyamatban erőforrások minisztere) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.05. Hatálybalépés: A törvény a kihirdetését 17
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. követő napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) a jövőben olyan széles körű konzultáció keretében működjön, amely olyan társadalmi egységeket is bevon az egyeztetésekbe, amelyek korábban nem vettek részt ezeken. A művészet hazai és határon túli magyar képviselőinek a Tanács munkájába való bekapcsolódása szélesebb körű konzultációt tesz lehetővé. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.12.): Az MSZP vezérszónoka sérelmezte, hogy a NGTT létrehozásával párhuzamosan megszűnt az OÉT. Szerinte az NGTT csak javaslattételi kompetenciával bír, míg az OÉT-nek döntési hatásköre is volt.. Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz (2016. . .): TAB-szakasz (2016. . .): Szavazás (2016. . .): -
Iromány: T/10095 - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.05. Hatálybalépés: A Javaslat az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Ezen kívül a VET és az Energetikai törvény néhány rendelkezését hatályon kívül helyezi a Javaslat. Megjegyzés: normál eljárásban
18
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Szabályozás célja: A Javaslat célja az, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló
villamos energiatermelést ösztönző működési-támogatási rendszer. Erre azért van szükség, hogy Magyarország megfeleljen annak az Európai Uniós irányelvnek, amely 2020-ra uniós szinten 20%-os megújuló energiaforrás részarányt tűzött ki, és amelyből hazánk részarány vállalása 14,65%. Az új magyar megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés működési támogatási rendszerének (METÁR) keretein belül további maximum 4177 GWh villamosenergia-mennyiség beszerzése szükséges ahhoz, hogy hazánk elérje a kitűzött részarányt. Az új támogatási rendszerbecslések 2020-ban kb. 21 % költségnövekedés megtakarítást eredményezhet az ipari fogyasztóknál. Az új rendszer alapvető jellemzője, hogy a termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként (prémium) kapják, amelynek költségviselői az egyetemes (lakossági) szolgáltatásra nem jogosult villamosenergia-fogyasztók. A javaslat szerint a 0,5 megawattnál kisebb kapacitású erőművek (a szélerőművek kivételével) és a demonstrációs projektek esetében a termelt energiát az átvételi rendszerirányító (MAVIR) veszi át a termelőktől, és értékesíti a magyar áramtőzsdén. A demonstrációs projektek olyan nem kiforrott innovációs technológiát alkalmaznak, ahol nincsenek beruházási, működtetési tapasztalatok, a támogatások mértékének meghatározását segítő referenciák, ezért ezek költsége kiugróan magas is lehet. A demonstrációs és a termelési célú támogatások optimális arányának fenntartása érdekében felső korlátja lesz az éves támogatási keretnek, továbbá a támogatás odaítélésénél csak azok a demonstrációs projektek részesülnek kötelező átvételben, amelyek beruházási támogatást kaptak más forrásból. A beruházási támogatás összegét le kell vonni a működési támogatás összegéből, így az energiatermelés (működés) kisebb támogatást igényel azoknál a projekteknél, amelyek beruházási támogatásban részesültek, és ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló keret optimális felhasználását. Az új támogatási rendszer további fontos eleme, hogy a működési támogatásra a jogosultságokat alapvetően versenyeztetés révén kell kiosztani. Ez egyrészt a költséghatékonyságot, másrészt az új termelőkapacitások rugalmas bevonását szolgálja. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 13.): Az általános vitában az ellenzéki frakciók szakmai érveket felsorakoztatva bírálták a törvényjavaslatot. Jelentősebb módosítók: Németh Szilárd kodifikációs, nyelvtani pontosításokat célzó javaslatot nyújtott be. Bányai Gábor szakmai észrevételeket megfogalmazó módosító javaslatot terjesztett elő. Az LMP frakciója a módosítási javaslatával lehetővé teszi, hogy összhangban legyen a megújuló energia irányelv, a hulladék keretirányelv rendelkezéseivel, valamint a zöldenergia ágazatba befektetők kiszámíthatóság iránti igényével. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma): 19
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15.
Iromány: T/10096 A közigazgatási bürokráciacsökkentés keretében egyes adminisztratív kötelezettségek megszüntetésével összefüggő törvénymódosításokról Előterjesztő: kormány Témafelelős: (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. 04. 05. Hatálybalépés: 2016. július 1-jén léphatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A javaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentés folytatása keretében egyes adminisztratív terheket keletkeztető kötelezettségek megszűntetése, valamint a jogrendszer részét képező, de érdemi, joghatás kiváltására már nem alkalmas rendelkezéseket tartalmazó törvények hatályon kívül helyezése érdekében szükséges törvénymódosításokat célozza. A jogalkotó egyben törekszik a jogi túlszabályozottság szegszüntetésére. Továbbá a bejelentési kötelezettségek csökkentésére tesznek javaslatot.
20
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.12.) Az ellenzéki pártok a törvényjavaslattal egyetértettek. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -T/10096/2. L. Simon László (Fidesz) indítványában j a Kötv. jelenlegi szövegének módosítására úgy, hogy műkereskedelmi értékesítés esetén a kereskedelmi forgalomban történő átruházás esetén a kereskedő és tulajdonost terhelő kettős kötelezettség a tulajdonos esetében megszűnjön. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/10097 Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Gelencsér Attila miniszter) Hatálybalépés 2016. július 1-jén lép Benyújtás 2016.04.06. hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: Az előterjesztésnek kettős célja van: egyrészt a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 61/2014 EU Irányelv hazai átültetésének befejezése, másrészt felmerültek a hírközlést érintő olyan szabályozási igények, amelyek a szabályozás átláthatóságát, a jogalkalmazást hivatottak segíteni.
21
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.13.) MSZP frakciója túlzottan magas összegűnek tartja a bírságokat, véleményük szerint a különadók hátráltatják a rendszer kiépítését, valamint nagyobb transzparenciát várnak el. Jobbik támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Jelentősebb képviselői módosítók: Törő Gábor (Fidesz): Az Eht. új 50/B. § (2) bekezdéséből javasolja elhagyni a 17. pontot, mert a hírközlési nyomvonalas építőipari kivitelezési tevékenység – eltérően pl. egy irodaház felépítésétől – az egész településen több kilométeren keresztül folyik, így a tájékoztató tábla nem képes rendeltetési funkcióját betölteni, ezért kihelyezése értelmetlen, ennek következtében a bírságolás is felesleges. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):
Iromány: T/10098 A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.05. Hatálybalépés: kihirdetést követő 45. napon, kivéve a 29 § (2) bekezdését, amely a kihirdetést követő 120. napon Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A törvényjavaslat legfőbb célja, hogy a több mint 4 éve hatályos és számos alkalommal módosított víziközmű-törvény (Vksztv.) gyakorlati alkalmazása során tapasztalt problémákat, kisebb hiányosságokat és koherencia zavarokkal terhelt részeket megfelelően kezelje. Emellett cél, hogy a 2016-ban záruló víziközműszolgáltatói integráció gyakorlati tapasztalatai alapján is korrigálásra kerüljenek a Vksztv. bizonyos pontjai. Fentiek alapján sor kerül a jogalkalmazási feladatok elősegítésére, a használt fogalomrendszer egységesítésére és pontosítására, valamint a szabályozási célokkal össze nem egyeztethető rendelkezések hatályon kívül helyezésére is. A törvényjavaslat átalakítja továbbá a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit is, mely szerint villamos energiáról szóló törvényben meghatározott eljárási rend helyett a közigazgatási hatósági 22
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényhez igazítja azt. A törvényjavaslat új részei azon célt szolgálják, hogy gördülékenyebb legyen az ellátásért felelősök kapcsolata, továbbá, hogy az eltérő típusú üzemeltetési jogviszonyok egységes irányba változzanak, különösen a nem kizárólagos tulajdonú víziközmű-szolgáltatók esetében. Az elmúlt időszak tapasztalatainak megfelelően a törvényjavaslat átalakítja a víziközműszolgáltatói engedélyezési folyamatokat is, tekintettel arra, hogy a gyakorlatban az meglehetősen rugalmatlannak és nehézkesnek bizonyult. A jövőben két különböző típusú engedély kerülhet majd kiadásra. Végezetül pedig a törvényjavaslat a vonatkozó rendelkezések újraszabályozásával és kiegészítésével kívánja elősegíteni a korábban elmaradt szolgalomalapításokat. A javaslat mindemellett tartalmazza a Vksztv. további, kisebb fogalmi és nyelvhelyességi korrekcióit, pontosításait. A törvényjavaslat keretein belül technikai jelleggel módosításra kerül a fogyasztóvédelmi törvény is, illetve előírásra kerül, hogy a korábba már érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon fogyasztó által tett új információt nem tartalmazó panaszt, valamint névtelen, azonosíthatatlan személy által tett fogyasztói panaszt a vállalkozás nem köteles érdemben vizsgálni, megválaszolni. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 13.): A fogyasztóvédelmi törvény módosítása különösebben nem került megemlítésre a törvényjavaslat általános vitájában. Az ellenzéki képviselők inkább a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényt bírálták. Szóba került többek között a víziközmű-vállalatokat sújtó közműadó, a rezsicsökkentés hibáztatása, illetve a túl magas ÁFA kulcs kérdése is. A törvényjavaslat bírálatában az MSZP frakció volt a legaktívabb, aki a Vksztv. többszöri módosítása miatt átgondolatlannak nevezte a vízpolitikánkat. Jelentősebb módosítók: A törvényjavaslathoz módosító javaslatot Németh Szilárd nyújtott be, amely jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz. Részletesvita-szakasz (2016. . .): TAB-szakasz (2016. . .): Szavazás (2016. . .): Iromány: T/10099. számú törvényjavaslat egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról Előterjesztő: Balog Zoltán emberi Témafelelős: Dr. Bene Ildikó erőforrások minisztere Benyújtás dátuma: Hatálybalépés: Megjegyzés: A törvényjavaslat „saláta törvény”, összesen kilenc egészségügyi törvény és egyéb az egészségüggyel összefüggő törvények módosításokra tesz javaslatot. Szabályozás célja: Pontosításra kerülnek az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének, 23
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. a pénzbeli ellátások és a méltányossági kérelmek benyújtásának szabályai, valamint azáltal, hogy a két szülő együttesen ugyanannyi számú gyermekápolási - táppénzre szerezhet jogosultságot, mint az egyedülálló, a gyermekápolási - táppénz igénybevételének szabályai igazságosabbá válnak. Megteremti azt a jogi eszközt, amely révén lehetővé válik az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetése. A javaslat célozza a dohányzást imitáló elektronikus eszközök forgalomba hozatalának és népszerűsítésük szabályozását. Pontosításra kerül, hogy mely esetekben szükséges, illetve lehetséges az egészségügyi intézmények meghatározott kapacitásainak felszabadítása ezen keresztül a rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges többlet egészségügyi ellátó kapacitás biztosítása. A javaslat lehetőséget teremt a nagy látogatottságú rendezvényeken egy új gyógyszertártípus, a helyszínre ideiglenesen telepített fiókgyógyszertár engedélyezésének és működésének kialakítására. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.12): Az ellenzék a krónikus ágyak átadását, a szövetek be- és kihozatalát (meddőségi kérdések), illetve az e-cigaretta szabályozását emelte ki, amelyek miatt nem tudják támogatni a javaslatot. Az ellenzéki frakciók inkább az egészségügyet érintő általános kérdésekre tértek ki, nem a törvényjavaslatról folytattak vitát. Képviselői módosítók: Az MSZP által megfogalmazott módosító javaslatok közül a legjelentősebb a krónikus ágyak átadása, ami ne rendeleti szinten, hanem törvényben legyen szabályozva, valamint az e-cigarettára vonatkozó rendelkezések kerüljenek ki a törvényből. A Jobbik javasolja, hogy az egészségügyi veszélyhelyzetre illetve a munkaidő-beosztásra vonatkozó szabályok kerüljenek ki a törvényből .
Részletesvita-szakasz (2016.04.20.): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma)
Iromány: T/10267 Az állami tisztviselőkről Előterjesztő: kormány Témafelelős: Dr. Vas Imre (miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.15. Hatálybalépés: A törvény két lépcsőben lép hatályba. A normaszöveg nagyobb része 2016. július 1. napjával, a módosító rendelkezések egy része azonban csak 2017. január 1. napjával lép hatályba.
24
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Megjegyzés: normál tárgyalási rend
Szabályozás célja: Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt cél, hogy a területi közigazgatás tisztviselői számára olyan hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer kerüljön kialakításra, amely megbecsüli a szakmai képzettséget, tapasztalatot és teljesítményt, nem csak Budapesten, hanem vidéken is. Az új rendszer megteremtésének egyik központi eleme az ügyfélbarát ügyintézés kialakítása. Meg kell változtatni azt a szemléletmódot, hogy a hivatali ügyintézésre szükséges rosszként tekintsenek az emberek. Az új karrierút ennek érdekében tisztázza a felelősségi viszonyokat és elvárja a teljesítményt, cserébe viszont megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget kínál. Fontos elem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával megvalósított folyamatos képzés, melynek célja a 21. századi tudással felvértezett, innovatív tisztségviselői kar megteremtése.
25
AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. április 11 – 2016. április 15. Parlamenti események: Általános vita (dátuma):
Képviselői módosítók és részletesvita-szakasz (dátuma):
TAB-szakasz (dátuma):
Szavazás (dátuma):
26