AZ EGRI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUMA ÉS SZAKGIMNÁZIUMA
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2016
A Pedagógia Program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény módosításáról, 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről, 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról, a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet, 202/2007. (VII. 31) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) kormányrendelet módosításáról, a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet, 229/2012 (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatásiintézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról, 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, az intézmény alapító okirata 326/2013.korm rendelet, 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12.évfolyamok számára, 21/2015 (IV.17.) EMMI rendelet a 17/2014.(III.12.) EMMI rendelet módosításáról 2016.évi LXXX tv. szakképzési törvény, 235/2016.(VII.29.) korm. rendelet 326/2013. korm rendelet módosításáról.
1
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ................................................................................................................................................. 2 1.
HELYZETELEMZÉS ............................................................................................................................. 4 1.1.
Az intézmény jogi státusza: önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási hely ....................................4
1.2.
Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai: ...........................................................................4
1.3.
Az intézmény típusa: tagintézmény .....................................................................................................4
1.4.
Működési területe: ...............................................................................................................................4
1.5.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS...................................................................................................5
2.
NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................ 7 2.1.
AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA ............................................................................................7
2.2.
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI ...................8
2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése ..........................................................................................................8 2.3.2. A kiemelt fejlesztési feladatok ......................................................................................................... 14 3.
SIKERKRITÉRIUMUNK ..................................................................................................................... 19
4.
FELADATOK .................................................................................................................................... 19
5.
A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI ................................................................................................ 19 5.1.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...............................................................19
5.2.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................20
5.3.
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .........20
5.4.
A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ..........................................20
5.5.
A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK ..................................................21
5.6.
TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE ...................................23
5.7.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ..........................................................24
REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUM ÉS SZAKGIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA ........................................... 26 1.
Az iskola rövid története ...................................................................................................................26
2.
Az iskola nevelési programja ............................................................................................................27
3.
Készítsen fel a különböző társadalmi szerepekre .............................................................................30
4.
Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:.........................32
5.
Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................32
6.
Az iskola egészségnevelési programja ..............................................................................................33
7.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................36
8.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...............................40
9.
Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ........................................................................42
10.
Környezeti nevelési program .............................................................................................................43
11.
A fogyasztóvédelmi nevelés programja ............................................................................................44
2
12.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................................46
13.
A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók: ..................................................................47
14.
Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................................48
15.
Tanulmányok alatti vizsgák és felvételi vizsga .................................................................................49
16.
A vizsgatárgyak követelményrendszere ...........................................................................................51
17.
A szakképzésbe történő belépés feltételei: ......................................................................................52
18.
Beszámíthatóság: ..............................................................................................................................52
19.
EGRI SZC REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUMA ÉS SZAKGIMNÁZIUMA HELYI TANTERV ...............54
20.
OKJ-s szakképzések:...........................................................................................................................74
SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS ...........................................................................................84 IRODAI TITKÁR ...................................................................................................................................................89 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ ...........................................................................................................94 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜGYVEZETŐJE I. ...............................................................................................98 ZÁRÓ RENDELKEZÉS ........................................................................................................................................100 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................................................................101 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................................102
3
BEVEZETŐ Az Egri Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma HELYZETELEMZÉS
1.
Az intézmény jogi státusza: önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási hely
1.1.
1.2. Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai: Az intézmény hivatalos neve: Egri Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma Címe: 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. Alapító és fenntartó neve és székhelye: alapító szerv neve: Nemzetgazdasági Minisztérium alapító székhelye: 1051 Budapest, József Nándor tér 2-4. fenntartó neve: Egri Szakképzési Centrum fenntartó székhelye: 3300 Eger, Kertész út 128. OM azonosító: 203035 1.3. Az intézmény típusa: tagintézmény 1.4. Működési területe: Gimnázium: Füzesabony város vonzáskörzete Szakközépiskola: Heves megye Köznevelési és egyéb feladata
gimnáziumi nevelés-oktatás: nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás –esti sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakgimnáziumi nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) érettségire épülő OKJ képzések Informatikai rendszergazda Informatikai rendszerüzemeltető Irodai titkár Ügyviteli titkár Szállítmányozási ügyintéző
54 481 04 54 481 06 54 346 03 54 346 01 54 841 04
4
XIII.Informatika XIII.Informatika XXV. Ügyvitel XXV.Ügyvitel XXI.Közlekedés
Iskola maximális létszáma. 435 fő A feladat ellátást biztosító vagyon: Egri SZC Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma Füzesabony, Ifjúság u. 17. szám alatt lévő 2284 hrsz. alatti ingatlan. Az ideiglenes vagyonhasználati jogát a Szakképzési Centrum gyakorolja. A tárgyi eszközöket az Intézmény leltára tartalmazza. 1.4.1. Az intézmény társadalmi környezete Minden intézmény a hosszú távú programját valamilyen igény kielégítésére készíti. Meg kíván felelni bizonyos elvárásoknak, célrendszerét és tevékenységét ehhez kell, hogy alakítsa. Ezért fontos, hogy számba vegyük, mit vár el egy ilyen típusú intézménytől az azt használók tábora. Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy milyen is ezen használók társadalmi, szociális, kulturális összetétele. 1.4.2. Adottságok, sajátosságok Ebben az alfejezetben számba vesszük, hogy melyek azok az anyagi és szellemi, tartalmi lehetőségek és adottságok, amelyek az intézmény egyediségét, speciális voltát adják.. Azon területekről lesz tehát szó, amelyekkel minden egység az alapfeladatának ellátásán túl hozzájárul a rendszer működéséhez, miközben ő maga is élvezi a mások által felkínált lehetőségeket. Ezt tette és teszi a jövőben is lehetővé a nagyság ellenére is racionális és gazdaságos működést. 1.4.3. Eszközök, berendezések, terek Iskolai nevelés alapvető eszközrendszere a rendelkezésünkre áll. Az eszközjegyzék, amely tartalmazza a meglévő, a hiányzó eszközöket, illetve ezek ütemezett beszerzése az intézmény pedagógiai programjaiban található. Ezen túl az alábbi terek és lehetőségek segítik az oktató, nevelő, gondozó munkát: Sportegység - tornaterem (2) - kettő udvari pálya 1.4.4. Az tagintézmény-vezető feladatkörébe tartozik: a nevelőtestületek vezetése a nevezőtestületek jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk és ellenőrzésük megszervezése a személyi és tárgyi feltételek megszervezése az Szülők Közösségével, az SZMK-val, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés. 1.5.
ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS
A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat. Tanár segíti munkájukat, aki részt vesz az iskolavezetésben. Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják.
5
Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai: A DÖK felnőtt segítője, tagja az iskolavezetésnek. Az előbbiekben felsorolt jogaikat elsősorban az iskolavezetés havi rendszerességgel megtartott megbeszélésein gyakorolják. Rendkívüli esetben kezdeményezhetnek külön egyeztetéseket. A nevelőtestület a Nemzeti köznevelési törvényben és a Kjt-ben, SZMSZ-ben megfogalmazott jogosítványokat gyakorolja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 25 %-a ezt írásban kéri. A szülői érdekérvényesítés: a Szülők Tanácsa A szervezeteknek az iskolai életben való részvételét a törvény, illetve saját Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. Az iskola nyilvánossági rendszere: Az osztályok, az iskola és a DÖK rendelkezik faliújsággal. A DÖK havonta, illetve szükség szerint ülésezik. A szülők tájékoztatását az évente 2, illetve 3 alkalommal tartandó szülői értekezletek és a havonta tartott fogadóórák szolgálják. Az iskola dolgozói közötti kommunikációt szolgálja a havi rendszerességgel megtartott vezetői megbeszélés. Tervezett nevelőtestületi értekezletet évente három alkalommal tartunk. Az aktuális feladatok egységes értelmezése érdekében munkaértekezletet szükség szerint tartunk. A lakosság tájékoztatása érdekében kapcsolatot tartunk a városi televízióval. Nyilvánossági rendszerek cím alatt azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy az iskola döntései, közlései az érintettek felé hogyan és milyen formában jutnak el. A „megszólítottak” körét az alábbi közösségek jelentik: egyes tanulók, a tanulók egy nagyobb csoportja, az iskola minden tanulója, egyes szülők, a szülők egy nagyobb csoportja, minden szülő, a fenntartó a fenntartó hivatala, a fenntartó egy-egy hivatali dolgozója, országos hatáskörű szervek, országos hatáskörű szervek munkatársai, módszertani intézetek, módszertani intézetek dolgozói, nevelőtestület egyes tagjai, a nevelőtestület tagjainak egy nagyobb csoportja, a nevelőtestület, az iskola egyes dolgozói, az iskola dolgozóinak nagyobb csoportja, az intézmény minden dolgozója, az intézmény minden polgára. 1.5.1. Az információ továbbadásának módja és formája: Írásos forma: bizonyítvány, ellenőrző, levél,
6
napló, törzslap, jegyzőkönyvek, átiratok, határozatok.
Ezek dokumentum értékű, hivatalosnak minősülő információk. Szóbeli forma: értekezlet (szülői, munkatársi, nevelőtestületi), fogadóóra, családlátogatás, iskolagyűlés, iskolai rendezvény, gyűlés, beszámoló a gyorsan megoldandó feladatok és az időszerű tájékoztatás témakörébe tartozó információk továbbítására szolgáló forma. Képi forma: hirdetőtábla, falújság, fotók. Célja a folyamatos bemutató jellegű dokumentatív célokat szolgáló információk közreadása. 2.
NEVELÉSI PROGRAM
2.1. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA Az Egri Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma Közös pedagógiai felfogásunk lényege, hogy a gyereket segítsük hozzá a képességei és tehetsége kibontakoztatása legoptimálisabb formáinak, a személyiség fejlődése legadekvátabb útjainak megtalálásához. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges fiatalokat kívánunk nevelni. Segítsük a "beleszületett" hátrányok leküzdésében, abban, hogy képessé váljék felnőttként önállóan megtalálni helyét a társadalomban. Oktatásunk során olyan korszerű közismereti, idegen nyelvi, informatikai és szakmai tudást (elméleti alapokat és gyakorlati készségeket) kívánunk tanulóinknak nyújtani, melynek birtokában jó eséllyel tanulhatnak tovább a felsőoktatásban, illetve szakképesítés birtokában keresett szakemberként helyezkedhetnek el a munkaerőpiacon. Sportlétesítményeink a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére, de a város sportolási igényeinek kielégítésére is alkalmasak és lehetőséget nyújtanak.
7
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI
2.2.
2.2.1. Alapelvek -
-
Képzési szerkezetünket valamint a közoktatáson kívüli szolgáltatásainkat folyamatosan közelítjük a partnerek elvárásaihoz. Mindig tudnunk kell tehát, hogy mit várnak el tőlünk az intézmény-használóink. Intézményünk pedagógiai fölfogásának középpontja a gyermek. A tehetségek felismerése és gondozása az intézmény törekvéseiből és szándékaiból adódik. Az önálló ismeretszerzés igényeinek/képességének kialakítása, amely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. A közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek megismerése, védelme. A kommunikációs kultúra, valamint az egymás iránti tolerancia képességének alakítása, fejlesztése. Az egészséges életmód, a testi és lelki egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. A demokratikus magatartásformák kialakítása A szakmánkat nem csak tudnunk, de folyamatosan fejlesztenünk is kell.
2.2.2. Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja az intézmény eredményes működtetése, amely gyermekés ifjúkorban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelő fejlesztési folyamatát, a felnőtteknek korszerű kulturális szolgáltatást nyújt. Olyan gondozási-nevelési – művelődési – szolgáltató rendszer megteremtése a célunk, amely lefedi a lakossági igényeket, másrészt megfelel fejlesztési céljainknak is. Szakmai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki épségének megóvása, egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll, amely ki tudja fejezni, hogy használóinak barátja. A kollektív értékek közül elsősorban azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, megélését teszik lehetővé. Fontos ezért a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartása. Teret kell biztosítani a sajátos egyéni útkereséseknek, amennyiben nem sértik közös törekvéseinket. Módszereinkkel, eszköz-rendszerünkkel lehetővé kell tenni és segítenünk kell, hogy a kultúra, művészet iránt fogékony, azt befogadni kész művelt polgárok formálódjanak nálunk, öntevékeny művelődési szokások kialakításával hozzájáruljunk életminőségük javulásához, életesélyeik növekedéséhez. Célunk, hogy alakuljon ki az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény, és járuljon hozzá a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlesztéséhez is. Fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy a jövőben dinamikusan változó életszituációkban fognak élni, sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helyt állni. Módszertani, innovációs többletünkkel a jövőben saját szervezésű továbbképzésekkel járuljunk hozzá a pedagógus- és közművelődési továbbképzés céljainak megvalósításához. 2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony
8
alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 2.3.1. A KULCSKOMPETENCIÁK a./ Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Képességek: Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
9
b./ Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Képességek: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. c./ Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Képességek: A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Attitűdök: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
10
d./ Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Képességek: Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Attitűd: A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. e./ Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie
11
kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. Képességek: A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Attitűd: Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. f./ A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. Képességek: A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. Attitűd: A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. g./ Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az
12
állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. h./ Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és 13
hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. i./ Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 2.3.2. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. a./ Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről,
14
igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. b./ Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A NAT a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. c./ Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. d./ Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete 15
vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. e./ Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. f./ Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak
16
megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. g./ A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.
17
Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes – képi és elvont – verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola vezetője a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. h./ Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. i./ Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási
18
ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). 3.
SIKERKRITÉRIUMUNK
Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartó körében rendszeresen elvégzett elégedettség-vizsgálat eredményei, a meghatározott mérések ezeket teljesültnek igazolják. 4.
FELADATOK
Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy a megfogalmazott alapelvek szellemében - a belső munkamegosztásnak megfelelően - a feladatvégzés szintjén teljesítsék a felsorolt célokat. Az intézmény egésze rendszeresen, egymással összehangoltan tájékozódik az intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja programját, céljait. 5.
A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI
Biztonságot nyújtó, tiszta, esztétikus környezet belső tartalmi együttműködés - mint eljárási mód - a célok teljesítésében és a feladatok végzésében. A tartalmi, személyi, tárgyi feltételek jobb kihasználása. 5.1. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakozásának a segítése. Az intézmény valamennyi egysége, a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul a nálunk nevelődő gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez.
19
5.1.1. Ennek érdekében feladataink A bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit. A gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése. Sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkenése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése az értelem kiművelése. Az ismeretszerzési, tanulási motívumok fejlesztése, a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása az általános iskolákban, a gimnáziumban, kollégiumban a gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése; önismeret, önértékelés képességének fejlesztése; egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés; egészséges és kulturált életmódra nevelés. 5.2. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Legalapvetőbb feladatunk ezen a téren, hogy a gyermekekben, életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk az intézmény közösségéhez tartozás érzését. Ennek érdekében: Törekednünk kell olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit. A közművelődési egységek csoportjai, szakkörei, programjai valamennyi tanuló számára nyitottak. A tömegsport programok valamennyi tanulóinak részvételét teszik lehetővé. 5.3. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG
NEHÉZSÉGGEL
ÖSSZEFÜGGŐ
A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítségére van a nevelési tanácsadó. A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális szakember háttér biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulnak hozzá az intézmény a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához, a fejlesztéshez. Feladataink: -
diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése, az okok felderítése, a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése, a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel, fejlesztő programok kidolgozása, speciális szakember segítségének biztosítása.
5.4. A TEHETSÉG, TEVÉKENYSÉG
A
KÉPESSÉG
KIBONTAKOZTATÁSÁT
SEGÍTŐ
Platón szerint az emberek természetes igénye, hogy adottságaiknak megfelelően foglalkoztassák őket. Mára ez társadalmi igény lett. A tehetséggondozás első és egyben nagyon
20
fontos fázisa, hogy minél előbb felismerjük a tehetségre utaló tulajdonságokat (testi, fizikai, idegrendszeri, intellektuális, érzelmi, affektív, emocionális, stb.) Ezen feladatot a gyermekeinkkel közvetlen kapcsolatba kerülő pedagógusok végezhetik el. A tehetség gondozásában az Egri SZC Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma tud a pedagógusok és gyermekek segítségére lenni. A versenysport erősítésével hozzá kell járulni a sportban tehetséges tanulók fejlesztéséhez. E tevékenységet segíthetik azok a koordinációs fórumok, szakmai kiscsoportos értekezletek, alkalmi, feladatokra szerveződő közösségek. 5.5. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 5.5.1. Az iskola gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenysége:
Napjainkban, amikor a szülők egy része és a családok is nehezebb helyzetbe kerülnek, s a gyerekek is egyre kiszolgáltatottabbak, az iskola feladata és jelentősége az ifjúságvédelem területén is megnő. Egyre több az olyan hátrányos helyzetű gyerekek száma, akiket eddig nem így tartottunk nyilván, de a megélhetési nehézségek, a család hétköznapi gondjai miatt elhanyagoltakká válnak. Ezek a problémák az iskolánkban is éreztetik hatásukat, mert befolyásolják a gyerekek eredményeit, viselkedését, társaikhoz és a munkához való viszonyukat. a./ A nemzeti köznevelési törvény szerint a gyermekeknek, tanulóknak joga hogy: a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, állapotának, személyes adottságainak megfelelően megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön. Az iskola biztosítja a gyermekek, tanulók jogainak gyakorlását. b./ A gyermek jogai sérülhetnek a családban, ha alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik korlátozottak. Az ilyen esetekben fennálló társadalmi adottságot hátrányos helyzetnek nevezzük. Kialakulásához vezethet az alacsony jövedelmi szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, műveltségi szintje. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Ha a gyermeki jogok jelentősen sérülnek, a hátrányok halmozódnak a gyermek testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő vagy a gondozó környezet nem biztosítja, ez a gyermek veszélyeztetettségéhez vezethet. Ennek kialakulásához vezető tényezők: elhanyagoló nevelés, gondozás, valamint a családban a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következménye lehet: a gyermeknél is megjelenő deviáns magaratási formák kialakulása, negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, alkoholizálás, kábítószer-élvezet. c./ Intézményünkben a tantestület tagjai a mindennapokban találkoznak a gyermekek egy részét sújtó hátrányok következményeivel. Nyitottak tehát az olyan programok, tevékenységek bevezetésére, amelyek segítséget jelenthetnek az érintett tanulók számára. A gyermekvédelmi feladatok ellátásában együttműködünk a családsegítő intézményekkel, a Városi Önkormányzattal.
21
5.5.2. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a./ A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b./ Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében. a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c./ Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére, A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d./ A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e./ Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, 22
az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való fokozott együttműködés 5.6. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE A Nemzeti köznevelési törvény előírja: „A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.” Az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye megerősíti azt a tényt, hogy iskolánknak is fel kell készülnie a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek egyre nagyobb számú fogadására és oktatására. A tanulást nehezítő ok lehet: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, beszédhiba, figyelem- és egyéb képességzavar magatartászavar. Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatását elsősorban integráltan - azaz normál osztályban – kívánjuk megvalósítani. Amennyiben ez nem megvalósítható, az oktatás színvonalának megőrzése miatt törekednünk kell arra, hogy gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus foglalkozhasson a tanulókkal, hiszen a megfelelő szakmai ellátást csak így lehet biztosítani számára. A szakvélemények alapján heti 3,4 vagy 5 órában kötelesek vagyunk részükre, a speciálisan a kudarcok okait enyhítő, megszüntető foglalkozásokat tartani. Szükség esetén egy külön fejlesztő osztály /10-12 fővel/ indítása is indokolt. Intézményünkben az enyhe értelmi fogyatékos, nagyothalló és részképesség-zavar tüneteit mutató tanulókat integráltan oktatjuk, fejlesztést a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői- és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében meghatározott órákban, lehetőség szerint egyéni vagy kiscsoportos (2-3 fős) foglalkozás keretében kapnak. Fontos, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon az ilyen tanulók egyéni fejlesztéséhez, képességeihez. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükség lehet plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat (a tanórán kívüli foglalkozások terhére). A tanulási kudarcnak kitett tanulókat oktató pedagógussal szembeni elvárások: ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét, tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, nem érheti hátrányos megkülönböztetés részéről a tanulót, értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődését,
23
hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.
Elvárások az osztályfőnökkel szemben: a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról. Ezen feladatok ellátásához az ismeretek olyan továbbképzések, tanfolyamok keretében szerezhetők meg, amelyek a különleges bánásmódot, a különböző részképesség-zavar terápiát oktatják. Ezért ösztönözzük a pedagógusok ilyen irányú továbbtanulását, továbbképzését. Amennyiben szükséges igénybe vesszük szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítségét is. 5.7. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Iskolánkban, mint az ország számos oktatási intézményében lassan, fokozatosan csökken a tanulólétszám, de sajnos a munkanélküli illetve egyre nehezebb körülmények között élő családok száma növekszik. Egyre többen vannak, akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak az adottságaikhoz mért optimális fejlődésükben, tehát szociálisan hátrányos helyzetűek. Az iskola csak korlátozott mértékben képes a tanulók helyzetét befolyásolni. A gyerekek adottsága, családi viszonyai csak közvetve befolyásolhatók, szociális helyzetük javítása, hátrányuk leküzdésének segítése folyamatos feladat. Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, a lehetőségek számbavételével, a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja segíteni a szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű tanulók ismeretelsajátítását egyénre szabott fejlődését az iskolai környezetbe való beilleszkedését. Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók, akik: a családi mikrokörnyezetből adódóan hátrányos helyzetűek (nem megfelelő lakásviszonyok, alacsony egy főre eső jövedelem, a szülők alacsony iskolázottsága, a művelődés lebecsülése, családon belüli nevelési, erkölcsi, vallási hagyományok, a gyermek nem megfelelő helyzete a családban) családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek (helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, nem megfelelő erkölcsű gyerek csoporttal, felnőttel) munkanélküli szülők gyermekei iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (a tanuló nem megfelelő helyzete a közösségben, nem megfelelő tanár-diák viszony) Átmenetileg hátrányos helyzetűek, akik: áttelepült, beköltözött (új) tanulók tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.
24
Az iskola nevelési programjában kitűzött céloknak megfelelően feladatunk különböző programokkal segíteni az ilyen tanulókat képességeik minél teljesebb kibontakoztatásában, a hátrányok enyhítésében. A programban kitűzött célokból következnek a végrehajtandó feladatok: a hátrányos helyzetű tanulók felmérése osztályonként a hátrány mibenlétének meghatározása és regisztrálása a tantestület által elfogadott módon (pl.: adatlap, vagy más formában), a szükséges tevékenységi formák megtervezése, és megvalósítása, az eredmények számbavétele, további teendők meghatározása. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek iskolánkban: 1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok Minden évfolyamon szükség szerint korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A tehetséges tanulóknak szakköröket, a továbbtanulóknak középiskolai előkészítőket tartunk. Több tantárgy tanulása csoportbontásban történik. Ezen kívül a választható órák kertében további fontos ismeretekre tehetnek szert a tanulók. 2. Drog és bűnmegelőzési programok A rendőrséggel együttműködve, az osztályfőnöki órákon prevenciós előadásokat hallgathatnak a tanulók (DADA-program). Lehetőség szerint igyekszünk hasznos délutáni elfoglaltságokat biztosítani a gyerekeknek a sportfoglalkozások és választható órák keretében. 3. Mentálhigiénés programok Az osztályfőnökök a biológia tanárokkal együttműködve felvilágosító órákat tartanak. Igény szerint iskolaorvosi, védőnői segítséggel. Az intézmény tanulói rendszeresen részt vesznek a vöröskeresztes, csecsemőápolási, elsősegélynyújtó versenyeken. 4. Pályaorientációs tevékenység Az osztályfőnökök, szaktanárok segítik a tanulókat, szülőket a megfelelő iskolaválasztásban. A 12. osztályos tanulók felső oktatási intézményi látogatáson vehetnek részt. 5. Fesztiválok, bemutatók Lehetőséget biztosítunk a tanulóknak a különböző műsorokban való szereplésre az iskolai ünnepségeken, az iskola által szervezett versenyeken. 6. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről Az osztályfőnökök szülői értekezleteken, fogadó órákon, vagy értesítés útján tájékoztatják a szülőket a lehetőségekről. 7. Reggel fél 8-tól tanári ügyeletet biztosítunk. 8. Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel, áthelyező bizottságokkal. 9. A tanulókat ösztönözzük a tanulmányi- és sportversenyeken való részvételre A különböző versenyeken résztvevő tanulóknak térítjük a nevezési díját, és az utazási költségét. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A pedagógiai-művelődési program érvényességi ideje: Az elfogadástól számított öt év. (2021. augusztus 31.) Hatálybelépés: 2016. szeptember 12.
25
Módosítás: A program a bevezetését követő egy év elteltével módosítható. A program módosításának módja, lehetséges indokai: tantestületi megfontolások, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása. A módosításra a szak – alkalmazotti kör jogosult. A módosítások a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba. A program felülvizsgálatának mechanizmusa: A pedagógiai művelődési program felülvizsgálatát minden év májusában el kell végezni. Nyilvánosság: A pedagógiai művelődési programunk nyilvános, az iránta érdeklődőknek biztosított a betekintés lehetősége. A program megtekinthető, jól látható módon kifüggesztve, a következő helyeken az intézmény fenntartójánál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az intézmény nevelői szobájában az iskola tagintézmény vezetőjénél
REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUM ÉS SZAKGIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskola rövid története 1963 szeptemberében indult az általános gimnázium két párhuzamos osztállyal. Az első osztályoknak az egykori II. sz. Általános Iskola adott otthont. Mai épületébe az intézmény 1966-ban költözött. 1985-ben az iskola 50 férőhelyes kollégiummal bővült. Az oktató-nevelő munka a hagyományos gimnáziumi képzéssel kezdődött, amely folyamatosan szélesedett, gazdagodott. Először különböző gyakorlati foglalkozásokkal (gépszerelő, növénytermesztő, famegmunkáló) majd igényesebb fakultációkkal (gépjárművezetői, államigazgatási, távgépíró-kezelői, könyvtárkezelői, vasútforgalmi, számítógép-kezelői). Ez mind azt bizonyítja, hogy a felsőfokú tanulmányok előkészítése mellett az iskola elősegítette a közvetlen munkába állást is. A kezdetektől egészen a mai napig lehetőséget biztosított munka melletti ismeretbővítésre, érettségi vizsga letételére (felnőttoktatás levelező tagozat). Az 1977/78-as tanévben indult a középfokú szakképzés keretében a postaforgalmi szak, amely kibővítette a beiskolázási körzetet (Heves megye), az intézményi kapcsolatrendszert (Postatagintézmény-vezetőság, Posták). Az iskola 1988-ban vette fel Remenyik Zsigmond író nevét. A tárgyi felszerelés fokozatosan javult, bővült, (1983 számítástechnikai géppark, 1988 korszerű gyakorlóhivatal, 1991 külső sportlétesítmények, 1994 nyelvi labor, 1997 Internet). 1997-ben került sor az első OKJ szakmai vizsgáztatásra (számítástechnikai szoftverüzemeltető). 2001-ben a 8/2001. (III. 9.) OM. rendelet iskolánkat szakképzése alapján a Gazdaságiszolgáltatási szakterület Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportjába sorolta. 2003-ban új szakmai képzés indult (informatikai hálózati rendszertelepítő)
26
2007-ben Füzesabony Város Önkormányzata Füzesabony oktatási és kulturális intézményeit összevonta Városi Intézményi Központ néven, melynek egyik intézményegysége a Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola lett. 2011-ben két új OKJ képzés indult: ügyintéző titkár, IT biztonság technikus 2013.09.01. Az intézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2015.07.01. Az intézmény hivatalos neve: Egri Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Középiskolája 2016.09.01. Az intézmény hivatalos neve: Egri Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Gimnáziuma és Szakgimnáziuma 2. Az iskola nevelési programja Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskolánk nevelő-oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend, valamint az egyetemes kultúra hagyományos és új értékei hatják át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra, a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Munkánkat a demokrácia értékei hatják át, mert: egyrészt a demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, illetve olyan demokratikus magatartásra készítjük fel tanulóinkat, amelyben az egyén és a közösség érdekei egyaránt megfelelő szerephez jutnak, másrészt, mert a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltségnek azokat a szilárd alapjait sajátíttatjuk el, amelyekre biztonságosan építheti ismereteit a későbbiekben valamennyi tanuló. Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, mert fontos szerepet szán a hagyományoknak, valamint a nemzeti identitástudat fejlesztésének (beleértve az ország nemzetiségeihez, etnikumaihoz tartozó azonosságtudatának ápolását). Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási prioritásainkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat erősítik. Programunkban nagy figyelmet fordítottunk az emberiség előtt álló közös problémákra. Az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: az egyén és az állam felelősségét, a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, a földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében. Kiemelkedő jelentőséggel bír programunkban a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megértés. Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.
2.2. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka célja, hogy: Kiterjessze és elmélyítse a tanulók általános műveltségét, a szakközépiskolában alapozza meg a szakmai műveltséget is. Felkészítse a tanulókat az érettségi vizsgára, a felsőfokú tanulmányok megszerzésére, a munkába állásra. Kialakítsa a tanulókban az élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet.
27
Tovább építse a tanulókban a nemzeti és európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra értékeinek megbecsülését. Biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az intellektuális, érzelmi, testi-lelki fejlődés lehetőségét. Biztosítsa, hogy a diákok érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékaiknak megfelelően tanulhassanak. A képzés során részesítse előnyben a képességek és készségek fejlesztését, mozdítsa elő a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. Csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését. Segítse elő a szocializációs készségek kialakulását, fejlessze a diákokban az önmagukért, társas környezetükért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett felelősséget, természetes legyen egymás tisztelete és mások értékeinek megbecsülése, a fegyelmezettség. Nevelje a diákokat nyitottságra a változások iránt, hogy adott esetben tulajdonosi, vállalkozói szemlélettel kreatív módon tudjanak alkalmazkodni az élet változó feltételeihez. Tudatosan készítse fel a különböző társadalmi szerepekre: az állampolgári, az értelmiségi, a munkavállalói, a fogyasztói, a családtag szerepre. Vagyis nevelő-oktató munkánk eredményeképpen az iskolából kikerülő diákok találják meg identitásukat, az önmegvalósítás és képességeik kibontakoztatásának lehetőségeit, dolgozzanak megbízhatóan, pontosan, kitartóan és szorgalmasan, éljenek erkölcsös, felelősségteljes életet.
2.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai „Az iskola feladata, hogy megtanítsa a tanulóknak hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni amit csinálok és segítsen megtalálni amit csinálni szeretnék.” (Szentgyörgyi Albert)
2.4. A tudományos nevelés, az értelmi képességek fejlesztése területén Tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható, korszerű tudást közvetítsen. Alakítsa ki, illetve fejlessze tovább a tanulási képességeket, tanulási technikákat. Kiemelt jelentőségű az önálló ismeretszerzés, a forrásalapú tanulás módszereiben való jártasság megszerzése. Készítsen fel a permanens tanulás szükségességének elfogadására. Törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggyőző összekapcsolására. Követelményeivel és tevékenykedtetésével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Törekedjék a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjék a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan mozdítsa elő mindezek fejlesztését. A képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, ehhez és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, önbizalmat, az alkalmazkodó képességet, a kudarctűrést.
28
A kommunikációs kultúra területén
Neveljen az anyanyelv igényes használatára (értelmes, hangos, tagolt beszéd, stílus, a helyzetnek megfelelő fellépés). Neveljen az idegennyelv-ismeret és ennek megszerzésére teendő erőfeszítések fontosságának felismerésére. Neveljen az információs társadalom új jelenségeinek kezelésére: a diák tudjon élni az új információszerzési lehetőségekkel (pl. internet), tudja megszerezni, szelektálni, feldolgozni az információt, tudjon eligazodni közöttük. A sajtó, a média társadalmi szerepének, működési módjának megismerésével készüljön fel a média tudatos és kritikus használatára, a manipulálhatóság elkerülésére, a média üzeneteinek egyéni ítélőképességen alapuló értelmezése. 2.5. Az erkölcsi, világszemléleti értékek területén Váljék meggyőződéssé, hogy a humanizmus, az emberi élet és tevékenység alapértéke (a durvaság, az agresszió, a kizárólagosságra törekvés negatív jelensége). Hozzánk tartozik a személyi-, a magán- és a közösségi tulajdon tisztelete és védelme, az etikai, az esztétikai, a természeti és az ember által létrehozott értékek megbecsülése. Számoljon a fogyasztói javak jelenlétével, de tudjon szembenézni ezek elérhetetlenségével, az egzisztenciális gondokkal is. Életünkben döntő jelentőséggel bír a másik nemmel kialakított felelősségteljes kapcsolat. Fontos annak belátása, hogy a fegyelem, a tudatos mérlegelés, döntés nyomán önként vállalt szabályok betartása biztosítja a harmonikus életvezetést, a társas kapcsolatok kedvező alakulását. Váljék meggyőződéssé, minél nagyobb az erkölcsi szabadságunk, annál nagyobb a felelősségünk. A problémák felvetésén, megismertetésén túl fontos a részértékek bemutatása, elsajátíttatása, mintaadás (önbecsülés, önismeret, tolerancia, szeretet, bizalom, tisztelet, szolidaritás, tapintat, segítségnyújtás, illemtudó viselkedés). A tanulók alkossanak véleményt a világ égető gondjairól: a kábítószer terjesztése és fogyasztása, a terrorizmus, a kiáltó ellentétek: gazdagság és szegénység, az elszegényedő, éhező népek, a háborúk által megnyomorítottak, a szülőföldjükről elűzöttek szenvedése, a túlnépesedés, népességfogyás. Törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével. Kiemelten fontos a környezettudatos magatartás kialakítása, azaz a világegyetem, a Föld (globális problémalátás és problémakezelés) a közvetlen környezet (lokális cselekvés) értékeinek megőrzéséért, védelméért érzett felelősség és cselekvés. 2.6. Az érzelmi kultúra területén Annak beláttatása, hogy az érzelmek szükségleti természetűek, irányultságuk, intenzitásuk szerint különbözőek. Neveljen a család, a szülők, testvérek, rokonok szeretetére, az osztálytársak, tanárok, a környezetükben élő emberek tiszteletére. Neveljen együttműködésre, kooperációra, arra, hogy a társas kapcsolatokban nélkülözhetetlen a felelősségérzet, kötelességérzet. Neveljen a nemzet-haza, patriotizmus, lokálpatriotizmus, Európa, a világ, azaz szűkebb és tágabb környezetünk ismeretére, megbecsülésére és egységben látására. Fontos a nemzeti hagyományok és a nemzeti azonosságtudat ápolása, fejlesztése. A hazafiság tartalmának szükségszerű módosulását inspirálják korunk tendenciái, az integrációs törekvések, a migráció, stb.
29
Alaposan meg kell ismertetni iskolánk névadója Remenyik Zsigmond életművét, aki követendő példát, mintát ad életművével a patrióta - az Európáért - a világpolgár életminőségek összeegyeztethetőségére. Ismertesse meg a civil társadalom egyre növekvő szerepét, az egyén és az állam felelősségkörének behatároltságát a demokráciában. Az Európához való tartozásunk érzésének erősítése mellett fontos a más népek, kultúrák iránti nyitottság, megbecsülés, megértés igényének kialakítása 2.7. A kulturális művészeti értékek területén Neveljen a kulturált magatartás, kiegyensúlyozott életvitel, megfelelő öltözködési szokások, a szabadidő kulturált, személyiséget gazdagító eltöltése iránti igényre. Szakközépiskolásoknál - mivel szolgáltatói szakmára készülnek - a szolgáltatói magatartás elsajátítására. Az esztétikum világában (természet, társadalom, művészetek) megjelenő esztétikai minőségek észlelésére, felismerésére, az esztétikai élmények igénylésére, a befogadás folyamatában egyre csiszolódó ízlés fejlődésére. Az alkotásra képes tanulók tevékenységének kibontakoztatására, illetve gondoskodás arról, hogy a hozzáértő emberek ezt megtehessék. 2.8. Az egészséges életmód értékei, test és lélek harmóniája Tudatosan óvják testi és lelki egészségüket. Testi erő és kondíció, fittség, teherbíró-, teljesítő-, feszültségtűrő és feszültségoldó képesség fejlesztése. A higiénés szokások továbbépítése, rögzítése. Pszichés összeszedettség, optimális konfliktuskezelő képesség. Pozitív gondolkodás, mentálhigiénés kiegyensúlyozottság. Rendszeres életvezetés, egészséges bioritmus kialakítása. A szenvedélybetegségektől való elhatárolódás, testedzés, sportolás, szabad levegőn való tartózkodás, betegségek megelőzése. Veszély: a D. A. D. A. (A Drog – Alkohol – Dohányzás – AIDS veszélyeire figyelmeztető, a hangsúlyt a prevencióra helyező iskolai egészségvédelmi program jelentősége.) 2.9. A globális értékek területén A demokrácia, a pluralizmus, a béke, mint érték, a másság, saját és mások határainak elfogadása, az emberi szabadságjogok érvényesítéséhez szükséges tudnivalók. Tudatosuljon diákjainkban a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz. Szembesüljenek a kultúraváltozás és a globalizáció jelenségeivel, tudjanak eligazodni a változó világban. Ismerjék az emberiség előtt álló közös problémákat az egyén, az államok és a nemzetközi közösségek felelősségét a földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető veszélyek csökkentésében.
3. Készítsen fel a különböző társadalmi szerepekre 3.1. A tanulói szerep A diák értse meg, hogy az iskoláskori tanulói szerep azért fontos, mert ebben az időszakban alapozzuk meg jövőnket, ekkor szerezzük meg az általános műveltség és a szakmai tudás alapjait. A mai, még inkább a jövő társadalma tudásalapú, amely gyorsan produkálja az új tartalmakat, amit a felnőtt tanuló egy életen át, folyamatosan kell, hogy megszerezzen. Az iskoláskorban kialakított, megszerzett képességek meghatározóak az eredményességben.
30
3.2. Az állampolgári szerep A tanuló ismerje a környezetében zajló eseményeket, készségévé váljék az egyéni, a csoport- és a közösségi érdekek egyeztetése, annak megértése, hogy a szabadság nem azonos a szabadossággal, a demokrácia a rendnélküliséggel. A demokratikus életformában a jogok és a kötelességek összetartoznak. Az állampolgári nevelés feladata a felelős, tudatos (állam) polgárrá nevelés érdekében azon technikák, ismeretek elsajátíttatása, melyek lehetővé teszik a hatékonyabb jog- és érdekérvényesítést. Az elméleti ismeretek átadása mellett (kiemelten történelem, osztályfőnöki óra) igen fontos a gyakorlati felkészülés, melynek fontos színterei az iskolagyűlések, diákönkormányzatok. 3.3. Az értelmiségi szerep A felsőoktatási intézményekbe felvett tanítványok szerepe kibővül azzal, hogy irányító, alkotó, nagyobb felelősséggel bíró polgárként kell részt vállalniuk a társadalom életében. Tudatosítani kell a továbbtanuló növendékekben, hogy az önnevelés, az önkontroll az értelmiségi szereppel fokozottan jár együtt, s hogy ez emberi, társadalmi és életminőséget is jelent. 3.4. A munkavállalói szerep Készüljön fel a munkavállalásra, részese legyen az önkiszolgáló, szervező, szellemi munkának, a tevékenységek gyakorlása, az utasítások elfogadása, az engedelmesség, a folyamokba való beilleszkedés akkor is fontos, ha nagy jelentősége van az önállóságnak, az egyéni döntéseknek, a felelősségtudatnak, a pontosságnak, az igényességnek, az ügyességnek, a kreativitásnak, az önellenőrzésnek. Legyen kész az új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályakorrekcióra. Legyen képes önmaga menedzselésére, érdekei érvényesítésére. A munka, mint alkotás, teremtés ötvözi az etikai, esztétikai, intellektuális értékeket. 3.5. A fogyasztói szerep Igényes, ugyanakkor racionális fogyasztás az anyagi, a kulturális, az információs értékek területén. Felnőttként se legyen pazarló, pusztító, romboló fogyasztója a javaknak. 3.6. A családi szerepek Az egyes generációk egymás mellett élése, az idősebbek, a gyermek és felnőtt családtagok egymáshoz rendezett viszonya az alapja annak, hogy a társadalom egyes csoportjai értéktisztelők, azok funkcióit megértők legyenek. A társadalomba való beilleszkedés elsődlegesen a családon keresztül történik.
3.7. Iskolánk szocializáló, értékközvetítő, fejlesztő munkáját a teljes nevelési folyamatban, a személyiség- és közösségfejlesztés középpontba állításával, a különbségek kezelésére alkotott fejlesztésközpontú speciális programokkal (tehetséggondozás, a lassan tanulók, a korrekcióra és kompenzációra szorulók, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a gyermek- és ifjúságvédelem közreműködése) partnerközpontú működéssel, a különböző nevelési tényezők (tanuló, szülő, tanár, iskolán kívüli szereplők) tudatos, aktív részvételével a helyi tanterv és szakmai program tartalmaival, követelmény- és tevékenység rendszerével, az ezeknek megfelelő módszerekkel, komfortélményt biztosító iskolával kívánjuk megvalósítani.
3.8. Az értékek, célok, tevékenységek megvalósításához a nevelési eszközök (tárgyi- technikai), a nevelési módszerek (követelés, meggyőzés, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés),
31
a nevelési fogások (eszközök és módszerek ötvözése), az objektív felszerelési feltételek (rendszerbe állított szaktantermek, az iskolai könyvtár, stb.) céltudatos és ökonomikus fel- és kihasználásával jutunk közelebb.
3.9. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll. Célunk, hogy tanulóink a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésüket, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk: 4. Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:
A tanulási motívumok fejlesztése: megismerési vágy fejlesztése, tanulási teljesítményvágy (sikervágy, kudarcfélelem) optimalizálása, tanulási kötelességtudat, ambíció, a tanulási életprogram fejlesztésének segítése (a tanulás gyakorlati értéke, továbbtanulási szándék, önfejlesztési igény). A kognitív képességek fejlesztése: a tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása.
4.1. A segítő életmódra nevelés, amely a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés, magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, a kreativitás növekedésének elősegítését jelenti. Feladat a pozitív szociális szokások kialakításának, gyarapításának segítése: értékrend (kötődés, rangsor képzés) érdekérvényesítés (megosztás, osztozkodás, megszerzés); az egészséges versengés képességének fejlesztése, gyakorlása (szabályozottság, esélyesség, segítés alapszabályainak megtartása). 5. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 5.1. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvonalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés, a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növekedését jelenti. Feladatunk a személyes kompetencia fejlődésének segítése: önkiszolgálási, önvédelmi, egészségvédő képességek, önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képességek fejlesztése. A konkrét pedagógiai feladatok végrehajtásában komolyan figyelembe kell venni a megvalósulás alábbi körülményeit, feltételrendszerét. A személyiségfejlesztésben a közvetett ráhatások mellett döntő - az érdeklődést, az egyéni fejlődési ütemet és képességeket figyelembe vevő – „személyre szabottság”, az egyéni bánásmód. Ám ezt a munkát nehezíti, hogy harmonizáltatni szükséges a standardizált követelményekkel (műveltséganyag, normarendszer), vizsgákkal, továbbá figyelembe kell
32
venni, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, (tanórai, tanórán kívüli nevelés), hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Tudatosságot igényel a nevelőktől az életkori sajátosságok állandó szem előtt tartása. A 14-18 éves kor még mindig a biológiai és a pszichológiai serdülés időszaka. A periódus végére befejeződik a nemi érés, kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. Kialakul az autonóm, a felnőttektől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogás. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott vélemények, nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítékok iránti elvárás. A kamaszok gyors és lényeglátó megfigyelők, néha azonban hajlanak a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízható és tartósabb lesz. A serdülő gondolkodása eljut az absztrakt-logikai szintre, az elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel képes műveleteket végezni. Az elvont és a konkrét szinteket össze tudja kapcsolni. A serdülő gondolkodását az érzelmi, motivációs tényező jelentősen befolyásolja. A nevelési légkör és a személyiség-jellemzők fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő (divergens) gondolkodás fejlesztésében. Ez az ábrándozások és túlérzékenység kora. Jövőképüket a fantázia és a realitás együtt jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A kamaszokat fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Tudnunk kell, hogy a biológiai és az érzelmi-fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Az életkori jellemzőket rendkívül széles variációs lehetőségekkel színezik az egyéni sajátosságok. Azt is fontos felismernünk, hogy „a nevelhetőségnek” korlátot állíthat az egyén személyiségstruktúrája, szociális háttere, az őt előzőleg ért hatások minősége, elsősorban a családi szocializáció, a szülők nevelési módszerei (követelő, megengedő, elhanyagoló). A személyiségfejlesztő munkában kulcsfontosságú az aktív tanulói tevékenység. Erre törekszünk tanórán, a felkészülési, művelődési szabadidős programokban. Fontos hogy: o Teret adjunk a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, a játéknak, a munkának. o A tanulók ismereteket szerezzenek a személyiség-fogalom összetettségéről, a személyiség főbb jellemzőiről, alkotóelemeiről (temperamentum, attitűd, érdeklődés, szükséglet, életműködés, testalkat, készségek), a személyiségelméletekről és típustanokról. o Fejlesszük a tanulók önismeretét, segítsük reális önismerethez, hiszen sajátosságainak, reakcióinak ismeretében jobban felkészülhet a tudatos magatartásra, jobban ki tudja alakítani viselkedési stratégiáit, kevésbé lesz kiszolgáltatva a körülmények hatalmának. o Teremtsünk lehetőségeket a különböző társadalmi szerepekre (állampolgári, értelmiségi, munkavállalói, fogyasztói, családtag) való felkészülésre, a felelős társadalmi magatartás kialakítására. o Járuljunk hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kiemelt személyiségfejlesztő munka folyik a különbségek kezelésére kidolgozott programjainkban. 6. Az iskola egészségnevelési programja A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel 33
kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait időben fordul az egészségügyi szolgálathoz az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal Iskolánk elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét a pedagógusok, a diákok, az egészségügyi szakemberek együttműködését iskolánk biztosítja az egészséges környezetet, az iskolai egészségnevelést és az egészségügyi szolgáltatásokat 6.1. Az iskola egészségfejlesztés feladatai Az egészségfejlesztési feladatok, programok megvalósítása a tanítási-, csoport-, osztályfőnöki órákon történik, valamint a szabadidős programok keretében.
egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás, családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése.
Alkalmazott módszereink
Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Tanórák, felvilágosító előadások Rizikócsoport megközelítése Felmérés, szűrés (cukorbetegek, túlsúlyosak, magas vérnyomásban szenvedők, alkoholbetegek) Döntési stratégiák megtanítása Teherbíró személyiség fejlesztése csoport órákon Különböző városi rendezvényeken való részvéte,(egészségnap, vöröskereszt által szervezett programok, pl. véradás 6.2. Elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának célja a. A diákok ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; b. Ismerjék fel a vészhelyzeteket; c. Tudják az egyes sérülések élettani hátterét, várható következményeit; d. Sajátítsák el a legalapvetőbb segélynyújtási módokat; e. Segélynyújtással, élettannal, anatómiával kapcsolatos alapfogalmak megismerése; f. Készség szinten sajátítsák el mikor, és hogyan kell mentőt hívni. A cél nem csupán az elsősegély-nyújtás elméleti és gyakorlati ismereteinek számonkérése szerepel, hanem élettani, egészségvédelmi és számtalan egyéb területtel kapcsolatos kérdések is. Egészségtudatos magatartás kialakítása, felelősségteljes gondolkodásmód, érzékenység embertársaink iránt, holisztikus szemlélet, szociális képességek fejlesztése, internet használat.
34
Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és szakköri foglalkozásokon valósul meg. Formái: elméleti: szakember (védőnő, mentőtiszt, orvos) bevonásával gyakorlati: szimulációk, helyzetgyakorlatok Kompetenciák fejlesztése; Probléma felismerés; Gyors és szakszerű cselekvés; Embertársaink iránti érzékenység; Bajba jutottakkal szembeni együttérzés. 6.3. A mindennapos iskolai testedzés program A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52§ (910), valamint az 53§ (9) bekezdésében foglaltak, Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (CI.17) Korm. rendelet továbbá a Nemzeti köznevelési tv. keretei között. 6.4. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja A gyermek egészséges testi-, lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközével. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a csoportmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Az egészségfejlesztő testmozgás megvalósulása érdekében az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat vesszük figyelembe: minden tanuló lehetőleg minden nap vegyen részt testmozgás programban; minden testnevelési órán és egyéb testmozgási alkalommal történjen meg a keringési és légző rendszer megfelelő terhelése; a testnevelési órán alkalmazott gimnasztikába épüljön be a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlat és légző torna a testnevelési tananyag elsajátítása során figyelmet fordítunk a gerinc és ízületvédelem szabályainak betartására, különös figyelemmel a fizikai képességek mérésénél; úgy kell megszervezni a testnevelési órát és az egyéb programokat is, hogy tanulóinknak örömöt és sikerélményt jelentsen; a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás programban. A 2012/2013. tanévtől a mindennapos testnevelés biztosítása a következő módon történik: Heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti öt óra a délelőtti testnevelés keretein belül, valósul meg. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 27. § (11) c) pontja értelmében: versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki az tagintézmény-vezető engedélyével.
35
7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt egyén és társadalom között. Az iskolai közösségfejlesztési folyamat célja, hogy az iskolából kikerülő fiatalok olyan ismeretekkel, készségekkel, jártasságokkal legyenek felvértezve, melyek segítségével a mindennapok helytállásain keresztül képesek lesznek saját jövőjük tudatos építésére, a társadalmi folyamatok befolyásolására. Mivel az iskola közösségei (elsőrendűen az osztályközösségek) a tanulók fő iskolai tevékenységének összefogó keretei, alapvető élet- és munkaközösségei, ezért célunk, hogy a spontán, véletlenszerűen összekerült csoportból olyan valódi közösséget formáljunk, amely a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. A tevékeny, jól szervezett és jól működő közösség az a közeg, amelyben személyiség formálódik, a közösség, mint tevékenységi keret segíti az egyén fejlődését, képességeinek kibontakozását. Elsőrendűen fontos tehát, értékteremtő, fejlesztési irányultságú iskolai közösségek kialakítása. Legfontosabbak: osztályközösségek, tantárgyi csoport, diákönkormányzati, szakköri, szabadidős közösségek, amelyek minősége meghatározza az iskolai közösségek minőségét. Ennek a célnak a megvalósításához több esztendő, kitartó, türelmes munkájára van szükség. A munka során az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk: Az eredményes középiskolai élethez szükséges munkakultúra kialakítása: a tanulás támogatása, kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével; az eredményes munka alapvető készségeinek (helyes idő- és erőbeosztás, tanulási technikák, akaraterő, következetesség, rendszeresség) elsajátítása; a tanulók kezdeményezéseinek, közvetlen tapasztalatszerzésének segítése; a folyamatosság biztosítása, a már elért eredmények továbbfejlesztése. o Érjük el, hogy természetes igényükké váljon a napi kötelességek pontos teljesítése, a tanulmányi eredmények javítására való törekvés, különös tekintettel a választott életpályáknak megfelelő területekre. o Törekedjenek arra, hogy egyéni teljesítményeik elérjék azt az intellektuális és magatartási színvonalat, amely adottságaik alapján elvárható. A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése, gyakorlása a közösségi kapcsolatokban. A közösségek tagjai ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk értékeit, sajátítsák el azokat az ismereteket és gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, melyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és nemzet megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetne. A tanulók legyenek nyitottak, megértőek az Európában és a világ más részein meglévő különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekednünk kell arra, hogy közvetlenül is részt vehessünk a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (sürgető igény volna külföldi partner iskola találása). A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetünk értékeinek megőrzésébe, gyarapításába (az iskola környezete!). Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és - kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei állnak. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel adott témáról szabatosan kommunikálni. Célunk, hogy az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai
36
módon használó fiatalokat neveljünk, legyenek képesek az új információs környezetet megérteni és azt szelektíven használni. A testi és lelki egészség megőrzésére, a káros hatások megelőzésére való törekvés mellett törekednünk kell a beteg, sérült és fogyatékos ember- és tanulótársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztésére. 7.1. Közösségfejlesztő programunk megvalósítását a következő lépésekben végezzük: A belépő új diákok között helyzetelemzést végzünk. Az eredmények tükrözik a családkörnyezeti tényezőket, a családszerkezet, az anyagi viszonyok, a lakóhely, a személyes fejlettségi, neveltségi szint adatait. A felsőbb osztályokban folyamatosan figyelemmel kísérjük a változásokat. (Természetesen az adatvédelem követelményeit betartjuk). A helyzetelemzés alapján hozzálátunk egy cselekvőképes, tevékeny közösség kereteinek, formáinak kialakításához. Elvi alap: az ésszerű és célszerű munkamegosztás, illetve hogy mindenkit kapcsoljunk be a közös munkába úgy, hogy bizonyos szempontból legyen „vezető, irányító” s ugyanakkor más szempontból – „beosztott”. A közös akaratból, demokratikusan kiépített rugalmas hierarchia, az un. Státus - és feladatrendszer (amely reális jogokon és felelősségeken nyugszik) alapjává válik az önkormányzatnak (ODB, IDB, kiscsoportok vezetősége). Ezzel együtt, illetve az egyéni és közösségi kezdeményezések, döntések folyamatában megindulhat a közösség erőinek kibontakozása, az önigazgatás és önkormányzás, a demokratizmus tanulása, gyakorlása, fejlesztése. A fejlődés mércéjévé a legfontosabb közösségi értékjelzők állapotát tesszük. o Tudatosan fejlesztjük un. nyilvánosság és kommunikáció igényt, a közlési- és vitaszínvonalat; fórumokat teremtünk a szabad véleménynyilvánításnak (ideális ha ez kötelességgé, belső igénnyé válik). Alakuljon ki egy összetett, jól működő információs háló, valósuljon meg egymás közt, tanuló - tanár, tanár - szülő, gyermek - szülő, tanár - tanár között is. o Alakuljon ki az egységes értékelési rendszer kifejlődését szolgáló pozitív osztály-, csoport közvélemény, amely ugyanazokat a tevékenységeket, viselkedéseket tartja értékesnek, illetve értéktelennek. Munkánkat kísérje folyamatos értékelés és önértékelés. o Legyen sok közös akciónk, amelyek mint közös élmények. o Biztosítják az érzelmi összetartozást, a „mi” tudatot és stílust (tanulmányi munka, versenyek, vetélkedők, szakkörök, film- színházélmények, kirándulások, klubdélutánok, diáknapok, névadó megünneplése, sporttevékenységek, a tiszta környezetért végzett munkák, stb.) o Gazdag gyakorlóterepet nyújtanak az egymásért és közösségért viselt felelősségvállalásnak, a pozitív kölcsönhatási formák működésének (együttműködési igény, egészséges versenyszellem). o Létrehozzák, éltetik és formálják a jó hagyományokat, amelyek szerepét nehéz túlbecsülni a közösség formálásában, megtartásában. Kiemelt jelentősége, pedagógiai értéke van a tanulmányi kirándulásoknak a tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad jelentős, híres, érdekes helyekkel, tárgyakkal, esetleg személyekkel való találkozás, élmények megélésére.
37
o
A különböző iskolai közösségek fejlettségének mértéke, belső struktúrájának értékei (benne az egyén helye) a szociometriai színvonal alakulásában (több szempontú szociometriai felmérések) mutatkoznak meg.
Munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha a fenti értéktelített együttműködési formák meggyőződéssé szilárdítják tanulóinkban, hogy az egyéni boldoguláshoz, de a társadalom jobbá tételéhez is az út a jó közösségeken keresztül vezet. 7.2. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai Az iskolai hagyományok a tanulók egymást váltó korosztályainak állandósult szokásai, magatartási, érintkezési formái életük visszatérő eseményei, amelyek a közösségi életének legmaradandóbb formáit foglalják egységbe. A hagyományok tartalmi és formai elemei nem merev szokások, azok megfelelő előkészítéssel változtathatók. A diákélet fontosabb eseményeit mindig egy osztály, évfolyam vagy valamelyik iskolai közösség szervezi. 1. Osztályközösségek Az osztályközösség tevékenységének összehangolását választott diákbizottság szervezi, az DÖK működési rendjében megfogalmazottak szerint. 2. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a közoktatási törvény alapján működik. Működésének alapja a nevelőtestület véleményét is figyelembe vevő önálló szervezeti és működési szabályzat. A diákönkormányzatot választott testület (DÖK) vezeti, munkáját erre a feladatra kijelölt tanár segíti. 3. Diákkörök és szakkörök A házirendben meghatározottak szerint különböző öntevékeny diákkörök alakulhatnak (hagyományos szakkörök: idegen nyelvi, irodalmi, stb.; kulturális: énekkar, filmklub; különböző szintre előkészítő szakkörök: szakmai, tantárgyi). Ezek a diákkörök a DÖK működési rendjéhez igazodnak. 7.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
38
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel tanítás nélküli munkanapon az tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt az tagintézmény-vezetője bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
A mentor feladatai a mentor a saját óráin hospitálási lehetőséget biztosít a gyakornok számára félévenként két gyakornoki óra meglátogatása minden gyakornoki hospitálást és mentori óralátogatást megbeszélés követ a gyakornokkal a megbeszéléseken különös figyelmet fordít a gyakornok reflektivitásának fejlesztésére a fejlődési terv (decembertől júniusig) közös megbeszélése, az addig elért fejlődés értékelése, a további feladatok meghatározása a megbeszélés eredményeit rögzítik
Folyamatos feladatok: A mentor felelősséget vállal azért, hogy a mentorált kellő részletességgel megismerje a minősítő vizsga követelményeit, és tisztában legyen a vizsgán alkalmazott értékelési módokkal Segíti a gyakornokot, hogy portfólióját a portfólió értékelés szempontjainak figyelembe vételével a megadott határidőre elkészítse. Megismeri a portfólió tartalmát és alkalmat 39
teremt a beadást megelőző megbeszélésre
Igény szerinti tevékenységek: Szükség esetén javaslatot tesz iskolai események (pl. versenyek, kulturális rendezvények, szülői értekezlet, fogadóóra) tanulmányozására. Döntését a mentor indokolja, a gyakornok feljegyzéseket készít. Kapcsolattartás a tanárkollégákkal és általuk szervezett iskolai eseményekbe való segédkezésre
8. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 8.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetséggondozó munka sikerének feltétele, hogy a.) a tehetség fogalmán ugyanazt értsük, az átlag fölé emelkedő, manifesztálódott teljesítményt, cselekvést. b.) a tehetség megnyilvánulhat az alábbi területeken
a szellemi képességek, intellektuális teljesítmények (szükséges feltételek: magas IQ, motiváció) kreativitás és alkotókészség (eredeti, új megoldások, problémakeresés) művészetekben (az ábrázoló és zeneművészet terén) szociális területen (vezetői kvalitások)
A tehetség igazi kifejlődése akkor várható, ha a magas intellektus, a megfelelő személyiségjegyek (kreativitás, motiváció) ösztönző szociális háttérrel (családi, iskolai, baráti) párosulnak. c.) a tehetség felismerése minél korábban
felvételi elbeszélgetéseken, szaktanári munka során, közösségi életben
d.) a tehetség gondozása, fejlesztése
tantárgyi fejlesztés szervezett keretek között – a tantárgyi órán a tananyag, illetve a tanítás differenciálása, a haladás gyorsítása, illetve gazdagítása az ismeretek mélyítésével, a terjedelem növelésével. – tanórai csoportbontások – a tananyagon túli képzés igényével: szakkörök, felvételi előkészítők, önművelési körök – helyi, megyei, területi, országos versenyekre való egyéni felkészítés (ahol az igazi cél nem is elsősorban a hatalmas versengés, hanem a hosszú felkészülési folyamat, az a fejlődés, amely végbemegy a gyermekben) – a pályázatokon való részvétel – szeretnénk előrelépni a tanulókísérletek feltételeinek megteremtésében, a diákrádió és diákújság, az énekkar, a sportkör munkájának hatékonyabbá tételében a diákmozgalomban, a diákönkormányzat különböző szintjein kiválasztódnak a szervezői, vezetői tehetséggel bíró diákok A tehetséggondozás egyben természetesen személyiségfejlesztés is (önismeret, tanulásmódszertan, új kulturális szokások), számos eleme bizonyos hátrányok (földrajzi, szociális, kulturális) kompenzálására is irányul. A tehetséggondozás bármily fáradságos munka, mégis vonzó a tanár számára, hiszen komoly pedagógiai sikerélményt jelent.
40
8.2. A tanulási kudarcnak kitett, lemaradó tanulók felzárkóztatását segítő programok A program különösen aktuális a 9. évfolyamon. Az iskolában a kudarc nem elkerülhető mindenki számára, hiszen valós tény a tanulók felkészültségének heterogenitása, az érdemjegyek, osztályzatok eltérő tartalmi vonatkozásai iskolák között és iskolán belül is, betegség vagy egyéb ok miatti hosszabb hiányzás esetén az időleges lemaradás azonos tanuló különböző időpontokban és tárgyakban nyújtott teljesítményei jelentősen különbözhetnek neveltségi hátrány megmutatkozása (kommunikációs, kapcsolatteremtési nehézségek) A felzárkóztatási program célja tehát a felkészültségbeli hiányok pótlása, a szükséges megismerő, munkavégző, alkalmazási képesség fejlesztése, az ehhez szükséges motivációk megteremtése, előre lépés a tanulásmódszertan terén. A szervező munka szakaszai
előkészítő tájékozódás az alaptudásról, erkölcsi normákról (szeptember eleje) tényleges szintfelmérés feladat- mérőlapok segítségével (szeptember vége) felzárkóztató foglalkozások valamelyik formájának megszervezése (leggyakoribb matematika, magyar nyelv, idegen nyelv)
A felzárkóztatás szervezeti keretei
a téma fontosságának tudatosítása osztályfőnöki és szaktárgyi órán tanórai felzárkóztatás differenciált munkáltatással, otthoni feladatok adásával legrászorultabbak esetében tanórán kívüli felzárkóztatás, korrepetálás (jó, ha tanórához kapcsolódik 8-dik órában) ritkán előforduló részképesség zavart figyelembe vesszük, de korrekcióra - a szülőkkel egyeztetve - szakemberhez irányítjuk a gyermeket.
A felzárkóztató munkában különösen fontos:
az értékelés következetessége, a siker, ill. kudarc kiszámíthatósága, ti. így a kudarc tűrése és feldolgozása erősítheti a gyermek pszichés ellenálló képességét, a tanulónak legyen lehetősége, hogy más tárgyban, az iskolai élet egyéb területén elismerést vívjon ki, számolnunk kell azzal is, hogy a tanulmányi munkában sikertelen gyermekek magatartásában is rendellenességek, konfliktusok mutatkozhatnak (csöndes elzárkózás, vádaskodás, agresszivitás), félévi, év végi osztályzatok alkalmával kiderülhet, hogy vannak, akik nem a képességüknek és felkészültségüknek megfelelő iskolát választottak. Ők „lemorzsolódnak”
Az esetek nagy többségében a szisztematikus felmérő, ellenőrző, felzárkóztató munka elősegíti az indulási hátránnyal tanulók hiányainak pótlását. Ez nagy előrelépést jelent az egész személyiségfejlődésében, az esélyegyenlőség lehetőségének megteremtésében. 8.3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Ennek a munkának kiemelt jelentősége van a 9. évfolyamban és minden olyan esetben, amikor új tanuló érkezik. A személyiségfejlődés kettősségéből fakadóan: a. Egyrészt elő kell segítenünk a különböző viselkedési normákkal, szokásokkal érkező gyermekek konfliktusmentes szocializációját, az új közösségbe való beilleszkedést.
41
Döntő, hogy középiskolai életük kezdetén elsajátítsák a társas együttlét szabályait, normáit, a szükségletek kielégítésének megengedett módját, rávezessük diákjainkat a tudatosan helyes viselkedés fontosságára, következményeire. (A fegyelem a munka és az együttélés alapfeltétele.), mindenki tartsa tiszteletben a másik ember méltóságát és integritását. b. Másrészt segítenünk kell az individualizációt, amelynek során kibontakozik az én- tudat, az egyén készségeinek, képességeinek sajátos, csak rá jellemző együttese, működik a személyiség önszervező fejlődése. Ebben a munkában elengedhetetlen
megismertetni, tudatosítani az iskola képzési rendszerének szerepét a képességek kibontakoztatásában, megismertetni az iskolai életet szabályozó dokumentumok tartalmát, lehetőséget teremteni a tanulók bemutatkozására, pozitívumaik, erősségeik felmutatására, arra, hogy bekapcsolódhassanak a meginduló közösségi életbe, támogatni az alsóbb- és felsőbb évesek jó kapcsolatának kialakulását, önismeret fejlesztése azért, hogy önmaga legyen képes elhelyezni pszichikus megnyilvánulásait az ész és érzés, az ösztönös és tudatos rendszerében, bizalommal teli tanár-diák viszony, amely átsegíthet a kamaszkor életkori sajátosságaiból adódó átmeneti viselkedési, érzelmi és szociális zavarokon, de - az öröklött tényezők vagy környezeti ártalmak miatt kialakult - személyiségzavar (hiperaktivitás, hipoaktivitás, autizmus) kezelésében is hatékony. A beilleszkedési nehézségek áthidalásában meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek, de a szaktanárok „tantárgy-bevezető” programjainak is. 8.4. A különbségek kezelésére alkotott fejlesztésközpontú speciális programok Ezek azért szükségesek, mert az oktatás és nevelés hagyományos, standardizált formáinál nagyobb lehetőséget nyújtanak a gyermekközpontúság gyakorlati megvalósítására. 9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A rendelet szerint „A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető,…” Intézményünkbe a sajátos nevelési igényű tanulók közül is azokat fogadjuk, akikről az derül ki, hogy mentális adottságaik és képességeik alapján az iskola helyi tantervében meghatározott követelményeket nagy valószínűséggel teljesíteni tudják majd. Iskolánk tanulóiként – állapotukhoz és egyéni adottságaikhoz igazodva – megilleti őket a jog, hogy ép társaikkal együtt részt vegyenek a tanítási órákon, ellenőrzésben, számonkérésben és értékelésben legyen részük, és hogy a tanórán kívüli tevékenységekből is részesülhessenek. Ahhoz, hogy sajátos nevelési igényű tanulóink beilleszkedése, mindennapi iskolai tevékenysége, előmenetele sikeres lehessen, számos körülményt szükséges tekintetbe venni a felvállalt feladatok teljesítése közben. A legfontosabb tényezők: Az iskolaközösség tagjainak tudati formálása annak érdekében, hogy a közösség (pedagógusok, tanulók, szülők, egyéb alkalmazottak) elfogadó, empatikus és segítőkész legyen.
42
A tanulók egyéni adottságaiknak és állapotuknak megfelelő bánásmódban, számukra és az általuk alkalmazható és eredményeket hozó eljárásokban, módszerekben részesülhetnek. Szakértői vélemény alapján a mentesítés lehetősége egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Egyéni foglalkozás, szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése. A Remenyik Gimnázium alapvetően kétféle sajátos nevelési igényű csoport tagjai számára tud integrált nevelést-oktatást biztosítani. Tudjuk vállalni a funkcionális részképesség-zavarral rendelkező (pl. dislexia, disgráfia, nagyothallás) tanulók osztályainkba történő elhelyezését. A többi tanulóval együtt részt vesznek a tanórákon, az ott tanító pedagógusok ugyanúgy – egyéni adottságaikat figyelembe véve – oktatják, számon kérik, ellenőrzik őket. Az iskola tanárai – az egyéni igényekhez igazodva – a tanítási órán kívül foglalkoznak a tanulókkal (egyénileg vagy kis csoportokban). A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában és elsősorban fejlesztésében részt vesz a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, illetve terapeuta. Szükség esetén segíti és tanácsokkal látja el az iskola pedagógusait például a környezet kialakítását, a speciális segédeszközök és módszerek kiválasztását illetően. 10. Környezeti nevelési program A környezeti nevelés fogalma „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre.” Jogi háttér
Egyesült Nemzetek Szervezete 57. Közgyűlése Az Alkotmány 18. Paragrafusa A környezetvédelmi törvény 54. § 1. Pontja Nemzeti Alaptanterv (243/2003. (12.17.) Kormányrendelet
Alapelvek, célok Olyan értékrendszer megfogalmazása, amely meghatározza az iskolai, környezeti nevelés teljes egészét csak a nevelési-oktatási folyamat egészére építve képzelhető el. Ez magában foglalja a helyzetelemzést, az elérthető célokat és a megvalósítás módjait. Települési és iskolai környezet Az iskola épülete a település központjában található, részben parkosított környezetben. A közvetlen környezet alkalmas arra, hogy gyakorlati környezetvédelmi programokat az iskola megvalósítson. A környezeti nevelés színterei Hagyományos tanórai keretben A környezetvédelmi nevelés fontos színterei a hagyományos értelemben vett tartárgyak és tanórák, illetve a közöttük megvalósítható kapcsolat. Testnevelés
Az egészséges testi fejlődés tudatosítása Szabadtéri foglalkozásokon a környezetszennyezés veszélyeinek feltárása Mozgást igénylő játékok erősítése 43
Magyar nyelv és irodalom
Az irodalmi művekben megjelenő természeti környezet értékelése A témában szükséges hivatalos iratok megszerkesztése (kérvény, javaslat, stb.)
Történelem
A környezeti változások hatása az életmódra, a közösségi normákra a történelem során A globális problémák felismerése és azok megoldása
Idegen nyelvek
Más népek környezetvédelmi tevékenységének megismerése Tájékozódás a szomszédos országok környezetvédelméről
Matematika
Környezeti mérések elvégzése, ezek eredményének értelmezése, a statisztikai módszerek alkalmazása, grafikonok készítése
Fizika
A környezeti változások fizikai okainak megértése A káros fizikai hatások veszélyei (zaj, sugárzás, stb.) A környezeti változások törvényszerűségeinek fizikai okai Földrajz
A közvetlen környezet földrajzi megismerése, az ebben lezajló változások hatása Természeti és ember alkotta táj szépségének megőrzése
Biológia
Az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzői A környezet-egészségügyi problémák okai A testi-lelki egészség megőrzésének életviteli technikái
Kémia
Környezetbiztonsági ismeretek elsajátítása A környezeti elemek egyszerű vizsgálatának képessége A technológiák hatása a természeti környezetre
Nem hagyományos órakeretben
Környezetvédelmi versenyeken való részvétel Rendszeres természetjáró rendezvények elősegítése Különböző akciókban való részvétel (gyűjtési akció – szárazelem, papír, stb.) Alkalmi, a témához kapcsolódó kiállítások megtekintése, illetve szervezése Csatlakozunk a településen indítandó szelektív hulladékgyűjtési akcióhoz Lehetőség szerint környezetvédelmi tábor szervezése.
11. A fogyasztóvédelmi nevelés programja 11.1.
A fogyasztóvédelmi nevelés fogalma
Olyan tudatos fogyasztói kultúra kialakítása, amely a fenntartható fogyasztást jelenti. Jogi háttér
az ENSZ 1985-ös fogyasztóvédelmi irányelvei 44
a CLV. törvény 5. fejezet 17. paragrafusa a fogyasztók oktatásáról az 1993. évi LXXIX. törvény a fogyasztóvédelem oktatásáról 243/2003. (12.17.) Kormányrendelet a fogyasztói kultúra kialakításáról.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja Olyan tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, amelyben a szükségletek mérlegelése meghatározó. Az ökológiai fogyasztóvédelem szükségszerűségének felismertetése, amely a környezeti ártalmakra is figyelemmel van. Környezettudatos fogyasztás megerősítése, amely a környezeti erőforrások végességét is szem előtt tartja. A fenntartható fogyasztás tudatosítása, amelyben a mérgező anyagok használata, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátása minimális. 11.2.
A fogyasztóvédelem oktatásának színterei
Hagyományos tanórai keretben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba az alábbi tartalmak építhetők be: matematika – banki, biztosítási, üzemanyag-fogyasztási számítások, fizika – mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz), földrajz – különböző országok eltérő fogyasztási szokásai, biológia – génmódosított élelmiszerek, az egészséges táplálkozás alapjai, kémia – élelmiszerbiztonság (HACCP), élelmiszeradalékok, tartósítószerek, informatika – az e-kereskedelem veszélyei, médiaismeret – a piac, a marketing és a reklám összefüggése, szakmai alapozó – az áru megismerése, ellenőrzése, rendelése. Nem hagyományos órakeretben
szakmai tanulmányi kirándulások (pénzintézetek, Magyar Nemzeti Bank, stb.), a témában hirdetett vetélkedők, versenyek és rendezvények, az iskolai reklámok elemzése, minősítése.
Ifjúságvédelmi feladatok ellátása A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Nemzeti köznevelési törvény 2011. 20/2012.EMMI rendelet 2005.évi CXXVI. Gyermek és ifjúságvédelmi tv. Cél A gyermekvédelem célja az iskolában, hogy minden tanuló azt érezze, jó helyen van itt. Még akkor is, ha máshol nem jó neki. Itt mindenki meghallgatásra kerül, itt mindenki érezze, hogy ő a legfontosabb, a törvények adta kötelezettségek betartása révén jogai gyakorlásához segítséget kap. Feladatok o „Nemdohányzó munkahely” maradéktalan megvalósítása o hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók is egyéni és csoportos fejlesztési terv szerinti foglalkoztatása, egyéni életutak támogatása o veszélyeztetett gyerekek felkutatása, támogatása a jelzőrendszer segítségével o a drogprevenció.
45
Szociális hátrányok enyhítését segítését tevékenységek Szociális hátrányon olyan anyagi és kulturális életkörülményeket, amelyek a tanulók egy részénél, az átlagnál gyengébb iskolai teljesítményt, vagy a tanulással kapcsolatos motiváció hiányát eredményezhetik. Oka lehet: szűkösebb anyagi életkörülmények, gyengébb kulturális ellátottság, a szülőknek az átlagosnál alacsonyabb szintű iskolázottsága. Az iskolai teljesítmény szempontjából meghatározó készségek és képességek kifejlesztésében a hátrányos családi környezet nem ad lehetőséget. Iskolánk ezt a problémát az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök kompetenciájába utalta. Ők kísérik figyelemmel az érintett tanulót, koordinálják a segítségnyújtás alábbi lehetőségeit: Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadó órákon, drog- és bűnmegelőzési programok, motiválás arra, hogy a gyermek - ha lány - kollégiumi ellátásban részesüljön, kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, pályázatok figyelése, részvétel ösztöndíj pályázatokon (pl. roma program). Az ilyen helyzetben lévő tanulókat igyekszünk fokozottan támogatni. Részükre biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást, a kedvezményes menzai étkeztetést és igény esetén a kollégiumi elhelyezést. 12. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje 12.1. A tanulók jogai és kötelességei A tanulót az általános emberi-állampolgári jogok, a gyermeki jogok és a speciális tanulói jogok gyakorlásának lehetősége egyaránt megilleti. A tanuló személyiségi jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához, a családi élethez és magánélethez való jogát, önrendelkezési jogát és cselekvési szabadságát, valamint emberi méltóságát tiszteletben kell tartani. Ennek megfelelően vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát minden tanuló kifejezésre juttathatja, ha nem ütközik jogszabályba, vagy nem sérti másoknak ezt a jogát. 12.2. A tanulónak joga, hogy: - képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten továbbtanuljon; - részére a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; - hit- és vallásoktatásban részesüljön; - családja anyagi helyzetétől függően, ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön; részben vagy egészben mentesüljön a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre; - válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; - tanári felügyelettel igénybe vegye az iskola eszközeit és létesítményeit (könyvtár, számítástechnikai terem, sportlétesítmények stb.); - rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; - tájékoztassák a tanulmányai folytatásához és jogai gyakorlásához szükséges információkról;
46
-
-
kezdeményezze diákkörök létrehozását, és részt vegyen azok munkájában; az érettségi vizsgaszabályzatban és a pedagógiai programban meghatározott keretek között megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván; az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt mondjon az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról és az őt érintő kérdésekről; személyét és tanulmányait érintő ügyekben az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz kérdést intézzen, s arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemben választ kapjon; kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; kérje az átvételét másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; választó és választható legyen a diákképviseletbe; a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért; a levéltitokhoz való jogát tiszteletben tartsák; kérelmére engedélyezzék egy vagy több évfolyam megismétlését abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne; jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot. Ezen tanulói jogviszonyon alapuló jogok a beíratás napjától megilletik a tanulót, gyakorlásukra azonban csak az első tanév megkezdésétől van lehetőség.
13. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók: 13.1. Jogorvoslati jog gyakorlása Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, illetve bármilyen hátrány éri lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola vezetőjéhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola vezetőjénél, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását a nemzeti köznevelésről szóló törvény 37.§-ban meghatározottak szerint. A törvényességi kérelem esetében a fenntartó képviselője, felülbírálati kérelem esetén pedig az iskolaszék (ennek hiányában a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagúbizottság) jár el,és hoz másodfokú döntéseket. Ezt megelőzendő egyéb intézményen belüli jogorvoslati fórumokat is működtetünk. Ilyenek: a diákönkormányzat folyamatos véleménynyilvánítási lehetőségei, diákközgyűlés. A tanulót az ilyen eljárás megindítása miatt retorzió nem érheti, a közérdekű bejelentőnek kijáró védelem illeti meg. 13.2. Kérdezés-érdemi válasz rendje A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez és pedagógusaihoz, és arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia. Az érdemi válasz fogalmát a Kt. 121.§ (1) bekezdés 8. pontja a következőképpen definiálja: „amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.” A kérdés eljuttatására a címzetthez külön fórumot nem rendszeresítünk, a szabályszerű kérdezést sem alaki, sem tartalmi feltételhez nem rendeljük. Kielégítő módja a kérdezésnek a kérdező és a válaszadásra kötelezett szóbeli megállapodása. A válasz elmaradása vagy nem kielégítő volta esetén a tanuló az tagintézmény-vezetőnek tehet panaszt. A tanuló véleményt nyilváníthat az öt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola működéséről.
47
14. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 14.1.
A tanulók közösséget érintő kapcsolattartási formák
14.2.
A tanulók közösségei
A diákönkormányzat (DÖK) A diákönkormányzat a 20/2012.120.§ alapján működik. Működését külön szervezeti és működési rend szabályozza. Osztályközösségek A tanulók évfolyamonként és képzési területenként osztályközösségben végzik munkájukat. A közösségi és intézményi tevékenység összehangolása és hatékonysága érdekében diákbizottságot választanak a DÖK - szabályzatban megfogalmazottak szerint. Diákkörök, szakkörök, stb. A Házirendben meghatározottak szerint alakulhatnak meg a DÖK szabályzatához igazodva. A 20/2012.EMMI rendelet 120. §. 7-8 pontja alapján évente diákközgyűlést kell összehívni. A közgyűlés időpontja: minden tanév április hó utolsó hete (rendkívüli esetben más időpont). A közgyűlésen az osztályküldöttségek diákképviselőket választanak. A tanulók valamely csoportja, a nevelőtestület vagy az iskolavezetés kezdeményezésére iskolagyűlés hívható össze. Az iskolavezetés a DÖK-kel a tanév elején és nagyobb iskolai rendezvényeket megelőzően egyezteti programját. Az osztályközösségek tetszés szerinti gyakorisággal tarthatnak osztályszintű megbeszélést. A fontosabb kérdéseket az osztályfőnöki órákon kell megbeszélni. 14.3. A szülők közösségét érintő együttműködési formái Arra törekszünk, hogy minden szülő megismerje az iskola céljait, követelményeit, alapvető dokumentumait. Célunk, hogy a szülők aktívan vegyenek részt a nevelő munkában, a szülők és pedagógusok együttműködjenek, az intézmény támogatói legyenek. A kapcsolattartás formái:
nyílt napok szülői értekezletek fogadó órák elektronikus napló ellenőrző levél, telefon A pedagógusok és a tanulók kapcsolata, együttműködése:
A tanév első osztályfőnöki óráin ismertetjük a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket, a tanulók megismerkednek a házi renddel. Megválasztásra kerülnek az ODB tagok. Szeptemberben a tanulók jelentkeznek a felzárkóztató foglalkozásokra, szakkörökre, könyvtár, számítógép használatra. Problémáikkal, ötleteikkel fordulhatnak osztályfőnökükhöz, a Diákönkormányzatot segítő tanárukhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz. Negyedévente iskolagyűlést, évente egyszer Diákparlamentet tartunk.
48
14.4. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Ha az adott osztály létszáma engedi, a szülő kérésére elsősorban a tanév befejezése után biztosítjuk a más iskolába járó tanulók számára az iskolaváltás lehetőségét. Az átvételről az tagintézmény-vezető dönt az érintett osztályfőnök véleményének kikérésével. Az átvétel eljárásrendje: -
-
-
-
-
Ha az tagintézmény-vezető engedélyezi a tanuló átvételét, a két iskola által tanított tantárgyak összehasonlítása alapján dönt arról, hogy a tanuló számára el kell e rendelnie különbözeti vizsgát. Ha a tanulónak nem kell különbözeti vizsgát tennie, az tagintézmény-vezető tanév közben is engedélyezheti az átvételét, ebben az esetben írásbeli befogadó nyilatkozatot küld a tanuló iskolájának. A tanuló akkor iratkozhat be iskolánkba, ha az „Értesítés iskolaváltoztatásról” dokumentumot kézhez kaptuk. Ha a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie, csak annak eredményes teljesítése után iratkozhat be iskolánkba, ezért a tanköteles tanulónak eredeti iskolájában fenn kell tartania a tanulói jogviszonyát. Az évközi átvételnél a különbözeti vizsga előzetes letételétől eltekinthet az tagintézményvezető, ha a tanuló eddigi eredményei, illetve a hiányzó tantárgy nehézségi foka alapján biztosítottnak látja a különbözeti vizsga eredményességét. Évközi vizsgát kizárólag a fenti esetben tartunk, egyébként általában az augusztusi vizsgaidőszakban szervezzük meg. Évközi átvételnél a tanuló érdemjegyeit a volt iskolája által megküldött hiteles dokumentumok alapján az osztályfőnök átvezeti az osztályozási naplóba. Az átvett tanulónak az esetleges tudásbeli hiányosságait a szaktanárok segítségével és útmutatásai szerint pótolnia kell.
Az iskolaváltás elutasítása: -
-
-
Ha a két iskola tantervei között nem nagyok a különbségek, esélyteremtő iskola révén nem zárkózunk el a tanulási kudarccal küzdő, gyengébb eredményű tanulók átvételétől, de az iskolaváltást kizárja kivéve, ha ezt a másik iskola vezetője kéri ha a tanuló magatartásával komoly gondok vannak, vagy ha sokat mulasztott igazolatlanul. Ennek megállapítására a tanulónak az átvétel kérelmezésekor be kell mutatnia az ellenőrzőjét. Ha a két iskola tantervei között jelentősek a különbségek, nem tudjuk átvenni különösen a felsőbb évfolyamokra azt a tanulót, akinél az eddigi teljesítménye alapján nem feltételezhető, hogy eredményes különbözeti vizsgát tesz. Ha a tanuló az augusztusi különbözeti vizsgán bármely tantárgyból nem teljesítette az elégséges szintet, az átvételét elutasítjuk.
15. Tanulmányok alatti vizsgák és felvételi vizsga 15.1. Tanulmányok alatti vizsgák A 21/2012 EMMI rendelet 7.§-a szabályozza a tanulók tanulmányaik alatti vizsgáit. A tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga javítóvizsga különbözeti vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak akkor, ha: 1. felmentették a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített,
49
2. engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 3. a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 4. a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja a megtartott órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Javítóvizsgát tehet a tanuló akkor, ha: A tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, Az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Különbözeti vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van tartalmi vagy tantárgyi területen. A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. szükség szerint, tanulói átvétel miatt ettől el lehet térni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során legalább két alkalommal szervez. Osztályozó vizsgát kell szervezni a félévi és év végi értékeléseket követően. A tanulók félévi és év végi zárását követően minimum három munkanap után el kell kezdeni az osztályozó vizsgák lebonyolítását. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követő egy hónapon belül meg kell szervezni. A javítandó vizsga és a javítóvizsga között legalább két hétnek (14 napnak) el kell telnie. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell időpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos időpontját az adott tanév rendje határozza meg. A vizsgák időpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga időpontját a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A tanulóknak a méltányossági alapon megkért vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az tagintézmény-vezetőnek címezve. A kérelemre írásbeli határozattal kell válaszolni, amelyet a kérelem benyújtása után legkésőbb 15 munkanappal el kell juttatni a kérelmezőhöz, kiskorú tanuló esetén a gondviselőhöz. 15.2. Felvételi és alkalmassági vizsga A felvételi eljárás során a az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból. Magyar nyelv Magyar irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Tantárgyak alapján elérhető maximális pontszám: 50pont. A vizsgák, vizsgabizottságok előtt zajlanak. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért.
50
A vizsgabizottság elnöke: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az tagintézmény-vezető készíti elő. A tagintézményvezető felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. A tagintézmény-vezető dönt. a) minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, c) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az tagintézmény-vezető feladatainak ellátásában közreműködhet az tagintézmény-vezető helyettese vagy más megbízottja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. 16. A vizsgatárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelménye követelményrendszerével.
azonosak
az
adott
évfolyam
tantárgyának
16.1. Az értékelés rendje 16.2. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján a következőként határozandó meg: 0%-24% elégtelen 25%-39% elégséges 40%-59% közepes 60%-79% jó 80%-100%jeles 16.3. A vizsgatárgyak részei Irodalom Magyar nyelv Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika
írásbeli és szóbeli vizsga írásbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga írásbeli vizsga és szóbeli vizsga gyakorlati vizsga
51
Művészeti ismeretek szóbeli vizsga Társadalomismeret és etika szóbeli vizsga Szakmai alapozó tárgyak írásbeli és szóbeli vizsga Szakmai elmélet (szakképző évfolyamokon) írásbeli és szóbeli vizsga 17. A szakképzésbe történő belépés feltételei: 1. Iskolai előképzettség vagy iskolai előképzettség hiányában bemeneti kompetenciák, a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség. 2. Szakmai előképzettség: szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés. 3. Egészségügyi alkalmassági követelmények: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. Az egészségügyi vizsgálatot az iskolaegészségügyben dolgozó szakemberek, az iskolaorvos és a védőnő koordinálják. 4 Pályaalkalmassági követelmények: a szakképzésbe történő bekapcsolódás azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. Szakmánként különböző lehet, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie a szakmára jelentkezőnek. A feltételeket az iskola szakmai programja tartalmazza szakmánként. Szakmunkások szakközépiskolája (2 év) jelentkező tanulók felvételének elvei: Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. Felnőttoktatásba jelentkezés felvételének elvei: 16. életévét betöltötte, a mindenkori vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. Szakiskolát végzettek középiskolája: A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló – közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával – folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A belépés nappali, ill. esti tagozatra a hatályos törvények szerint lehetséges. 18. Beszámíthatóság: A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározottak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell 52
számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható. Érettségi utáni képzésbe jelentkező tanulók felvételének elvei: A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. A szakmai érettségi vizsgát követően a tanuló 1 év alatt szerezhet szakmai végzettséget a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.
53
EGRI SZC REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUMA ÉS SZAKGIMNÁZIUMA
19.
HELYI TANTERV Kerettantervi óratervek (nappali tagozat) 19.1.
Általános alapelvek A tantárgyi óraszámokból adódóan a tantestület féléves órarendi váltást hagyott jóvá.
19.2.
Tantárgyi rendszer és óraszámok
A gimnázium 10 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok (2013 szeptemberétől) kifutó rendszerben, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján Óraszám / hét
31/35
32/36
29/35
27/35
Tantárgy / évfolyam
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4+1
2
2+1
3
3
3+1
3+1
3+1
3+1
3
3
3
3
Matematika
3+1
3+1
3+1
3+1
Informatika
1+1
1+1
0
0
Fizika
2
2
2
0
Biológia és egészségtan
0
2
2
2
Kémia
2
2
0
0
Földrajz
2
2
0
0
Ének-zene
1
1
0
0
Vizuális kultúra
1
1
0
0
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
1
0
0
2
2
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv
Tantervi modulok Etika Tánc és dráma / Mozgókép kultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat Művészetek
54
Szabadon tervezhető
0
0
4
6
Belügyi rendészeti ismeretek
0
0
4
4
Szabadon tervezhető
0
0
0
2
Rendvédelmi pályára előkészítő
A gimnázium 10 – 12. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok (2014 szeptemberétől) kifutó rendszerben, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján Óraszám / hét
31/35
32/36
29/35
27/35
9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom
5+1t
4+1t
4+1t
5+1t
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1. Idegen nyelv
2+1t
3+1t
3+1t
3+1t
4
4
4
4
2. Idegen nyelv
4
4
4
4
Matematika
4
4
4
4
Informatika
2+2t
2+2t
2t
2t
Fizika
2
2
2
0
Biológia és egészségtan
0
2
2
2
Kémia
2
2
0
0
Földrajz
2
2
0
0
Ének-zene
1
1
0
0
Vizuális kultúra
1
1
0
0
Testnevelés és sport
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
0
0
1
0
1
0
0
0
0
0
0
1
Művészetek
0
0
2
2
Szabadon tervezhető
0
0
4
4
Tantárgy / évfolyam
Tantervi modulok Etika Tánc és dráma / Mozgókép kultúra és médiaismeret Életvitel és gyakorlat
55
19.3.
Informatika XIII.
A szakgimnázium 9 – 13. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2016 szeptemberétől, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján Tantárgyak
9. évf.
9–12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek*
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika
2
2
1
1
211
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
–
–
2
2
134
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret / hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
56
19.4.
Ügyvitel XXV.
A szakgimnázium 9 – 13. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2016 szeptemberétől, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján Tantárgyak
9. évf.
9–12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
556
–
–
Idegen nyelvek
3
3
3
3
417
–
–
Szakmai idegen nyelv
1
1
1
1
139
4
124
Matematika
3
3
3
3
417
–
–
Történelem
2
2
3
3
345
–
–
Etika
–
–
–
1
31
–
–
Informatika
1
1
–
–
72
–
–
Művészetek*
–
–
1
–
36
–
–
Testnevelés
5
5
5
5
695
–
–
Osztályfőnöki
1
1
1
1
139
–
–
Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Tanult idegen nyelv
1
1
1
1
139
–
–
Érettségi felkészítésre vagy Idegen nyelvre fordítandó órakeret
1
1
2
2
206
–
–
Érettségire épülő (fő) szakképesítés
8
8
8
8
1112
31
961
Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés
4
5
3
3
525
–
–
Szabadon tervezhető órakeret
1
–
–
–
36
–
–
Vállalkozói ismeretek
–
1
–
–
36
–
–
Rendelkezésre álló órakeret / hét
35
36
35
35
35
Tanítási hetek száma
36
36
36
31
31
Éves összes óraszám
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
57
19.5.
-
-
-
-
-
Felnőttoktatás, esti tagozat
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozza, hogy ki milyen feltételekkel vehet részt a felnőttoktatásban, milyen kerettantervek, és óraszámokat kell alkalmazni. Az Nkt. 60. § alapján: a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén a 17., gimnázium és szakképző iskola elvégzése után a 25. életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén; továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.) A tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni. A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 90%-át el kell érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább 50%-át, levelező oktatás esetében legalább 10%-át el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie; továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik. A tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény és a vele összhangban készült OKJ megszabja az egyes szakképesítések esetén választható munkarendet, meghatározza az itt folyó elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó különleges szabályokat
58
A Szt. 33-34.§ alapján: -
-
-
-
-
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 60%-a; a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám 20%-a. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább 10%-a azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot. A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés köthető. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. A szakképzési centrum saját, heti negyven órás munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottját a napi munkaidőn és a nemzeti köznevelésről szóló törvény 62. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereten túli órákra - kizárólag a felnőttoktatás esti, levelező munkarend szerint megszervezett osztályainak óráira vonatkozóan megbízási jogviszonyban alkalmazhatja óraadóként. Az ilyen további foglalkoztatás keretében foglalkoztatott óraadókra nem kell alkalmazni a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az óraadókra vonatkozóan meghatározott óraszámkorlátot. Az OKJ szabályozza, hogy mely szakképesítés esetén milyen munkarend választható. A hatályos OKJ „J” oszlopa mutatja meg, hogy az adott szakképesítés milyen munkarend szerint oktatható. A levelező, és sajátos munkarend csak néhány szakképesítés esetén választható. Iskolai rendszerű szakképzés esetén nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések indíthatók. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés tanfolyami képzés vagy távoktatás lehet.
59
Jelölések: Nappali Esti Levelező
N E L
Egyéb sajátos munkarend
S
Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú TK képzés (tanfolyami képzés) Távoktatás T 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet a 2015/2016. tanév rendjéről szabályozza, hogy a felnőttoktatás keretében szervezett szakképzés esetén mikor kezdődhet a tanév. 3. § (1) A felnőttoktatásban a tanítási év első és utolsó napját - a tanítási év első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. 2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken - a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben közismereti képzés nem folyik, február első hetében is megkezdhető (keresztféléves oktatásszervezés). A tanítási év első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg a 2. § (3) bekezdésének figyelembevételével úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. Összegezve: A felnőttoktatás iskolarendszerű oktatás esetén a tanév a munkarendtől függetlenül szeptember 1. és 4. között kezdődik, vagy majd keresztfélévben, februárban. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel ellentétben a felnőttoktatás iskola rendszerű oktatás, az Nkt. szerint köznevelési alapfeladat. Ingyenes, (államilag támogatott) szakképzésben a következő feltételekkel lehet részt venni a 2015/16. tanévtől: Nappali képzésre az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése és az adott szakképzés utolsó tanévének kezdete előtt nem tölti be a 25. életévét (azaz 2 éves szakképzés esetén 1992. szeptember 1. után született). Nappali rendszerű felnőtt oktatásra az járhat, akinek még nincs államilag elismert szakképesítése, és elmúlt 16 éves (azaz már nem tanköteles). Fontos leszögezni, hogy itt felső korhatár nincs! Esti vagy levelező munkarend szerinti felnőttoktatásra az járhat, akinek nincs, vagy csak egy államilag elismert szakképesítése van (a ráépülés nem számít második szakképesítésnek) és elmúlt 16 éves. Levelező és sajátos munkarendben csak azok a szakképesítések indíthatók, ahol ezt az OKJ lehetővé teszi.
60
A beiratkozásnál a következőkre kell figyelni: A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 143. § (4) bekezdése értelmében a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. A második szakképesítés ingyenes megszerzéséhez szükséges kritériumok ellenőrzése: Aki még nem szerzett a magyarországi iskolai rendszerben szakképesítést, vagy csak egy szakképesítést szerzett, erről nyilatkoztatni kell a beiratkozási lapon. A felnőttoktatás esti, levelező és más munkarend szerinti képzésben ingyenesen tanuló abban az esetben kaphat kollégiumi ellátást, ha még nem töltötte be a 19. életévét. Árvaellátással összefüggő jogosultságok: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 55. § (1) bekezdése alapján az árvaellátás - a jogosultsági feltételek megléte esetén - legkorábban az 54. §-ban említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti. A második szakképesítés megszerzésére irányuló, ingyenesen folytatott képzés ideje alatt árvaellátásra nem jogosult a tanuló! Családi pótlék (iskoláztatási támogatás) jár annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik - életévét betölti. Hiányzások vonatkozásában az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50%-ról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. A *-gal jelölt tárgyak választás alapján érettségi előkészítést jelentenek. A szakgimnázium 12 – 13. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok 2016 szeptemberétől, a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 22/2016. (VIII.25.) EMMI rendelet alapján
61
Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára I–II. (11–12.) évfolyam Célok és feladatok A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A szakiskolák középiskolájának kerettantervét nappali, esti és levelező munkarend mellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, azokban, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a Köznevelési törvény lehetővé tesz. I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
Magyar nyelv és irodalom
6
6
3
3
Idegen nyelv
6
6
3
3
Matematika
6
6
3
3
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
5
3
3
Természetismeret
2
Évfolyam/ Tantárgyak
I. (11.) II. (12.) Esti tagozat Esti tagozat
1 62
Informatika
2
2
1
1
Testnevelés és sport
5
5
–
–
Osztályközösség-építő program
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
5
4
5
Összesen (közműveltségi óraszámok)
35
36
18
18
A tanulók tantárgyválasztása A tanuló a kötelező tanítási órák mellett kötelező és szabadon választható tanítási órákon vehet részt, így megilleti a tantárgyválasztás joga. A tantárgyválasztás keretei az iskola pedagógiai programja és az érettségi vizsgaszabályzat. Minden év április 15-ig az iskola vezetője elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A választható tantárgyakról a tanuló az osztályfőnökétől kap tájékoztatást. Az iskola május 20-ig az osztályfőnök segítségével felméri az igényeket felméri az igényeket (hány tanuló milyen szabadon választható tanítási órán kíván részt venni). Az igényeket összesítve az iskola 3 héten belül, de legkésőbb június 11-ig az osztályfőnökök révén közzéteszi az igények teljesítésével összefüggő jegyzéket. A tanuló a május 20-i tantárgyválasztását követően a szorgalmi idő végéig megváltoztathatja döntését. A választott tantárgyat a tanuló két évig tanulja. A kiskorú tanuló csak szülői hozzájárulással élhet a tantárgyválasztási jogával. A felvett és az új tanévben elkezdett választható tantárgyak a tanév során nem adhatók le Gimnáziumi osztályokban: matematika, történelem, magyar nyelv-és irodalom,angol nyelv,német nyelv,biológia,, fizika, kémia, földrajz, informatika A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az oktató-nevelő munkánkat elsősorban osztálykeretben szervezzük. A hatékonyabb és eredményesebb munka érdekében az osztályokat bizonyos tantárgyak esetében csoportokra bontjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok kialakításának elveit a tantárgy jellege határozza meg. A kialakított csoport osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra, az igazgató engedélyével változtatható meg. Csoport több osztály, vagy évfolyam tanulóiból is szervezhető. Csoportbontásban tanítjuk minden osztályunkban a következő tantárgyakat: - idegen nyelv, - matematika a 11. gimnáziumi évfolyamon - informatika - gyakorlat 19.6. A kétszintű érettségi A 100/1997. (VI. 13.) korm. rendelet 106/2012.(VI.1) korm. rendelet 40/2002.(V.24.) OM rendelet
63
Kormányrendelet alapján iskolánk biztosítja a 11-12. évfolyamos tanulók felkészítését a középilletve az emelt szintű érettségi vizsgára. Ennek megfelelően a rendeletben előírt határidőre minden tanévben az alábbi tárgyakat hirdeti meg: Kötelező érettségi tárgyak 1. 2. 3. 4. 5.
magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelvek (angol, német) szakmai tárgy 2017-től
Kötelezően választható tárgyak 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
fizika biológia földrajz informatika testnevelés ének rajz és vizuális kultúra szakmai előkészítők
A 10. osztályos tanulók minden év májusában a meghirdetett tárgyak közül közép- vagy emelet szintű érettségire választhatnak tantárgyakat. A választást írásos jelentkezéssel rögzítjük. A felkészítéshez a 11-12. osztályban lehetőség szerint csoportbontást, illetve magasabb óraszámot biztosítunk. A tantervek követelménye megegyezik az érettségi vizsga kétszintű követelményeivel. Az óraszámok különbözőségét az egyes tantervek óraszámainál jelezzük, így az alapóraterv csak a középszintű érettségi óraszámait tartalmazza. A kétszintű érettségi tantervi követelményeinek változásait figyelemmel kísérjük és aktualizáljuk. A középszintű érettségi vizsga témakörei: Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Magyar irodalom Életművek Portrék
64
Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poetika Korszakok, stílustörténet Történelem Írásbeli vizsga Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulása, a nemzetállamok és az imperializmus kora Polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika
65
A valószínűség számítás elemei Idegen nyelv Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Gazdaság Informatika Gyakorlati vizsga Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbázis kezelés Weblap készítés Prezentáció és grafika Szóbeli vizsga Információs társadalom Informatikai alapismeretek – hardver Informatikai alapismeretek – szoftver Kommunikáció az Interneten (gyakorlati kivitelezéssel) Könyvtárhasználat Fizika Mechanika Termikus kölcsönhatások Elektromos és mágneses kölcsönhatás Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Gravitáció, csillagászat Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Biológia Bevezetés a biológiába Egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Az emberi szervezet Egyed feletti szerveződési szint Öröklődés, változékonyság evolúció Földrajz Térképes ismeretke Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A földrajzi övezetesség A népesség és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe
66
A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok Magyarország földrajza Európai regionális földrajz Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásban Testnevelés Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika: futások, ugrások, dobások Torna: talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok: kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásának elvei Az alapvető tankönyvek beszerzését (illetve lehetőségét) az iskola biztosítja. A szükséges eszközökről a szülőket a megelőző tanév végén (9. osztály esetében a beíráskor) ellenőrző útján tájékoztatjuk. Az egyes évfolyamokon az azonos tantárgyakhoz azonos tankönyvet használunk (kivéve a kerettantervből adódó eltéréseket). A tankönyvet az adott tantárgyhoz a szakos tanárok javaslatára a tantestület választja ki az alábbi elveket is szem előtt tartva:
a választott tankönyv a lehető legjobban szolgálja az érettségi vizsgára való felkészülést és a felsőoktatási továbbtanulást
a tankönyv lehetőleg több évfolyamra szóló (tartós) legyen.
a tankönyv kiválasztásakor a szülők anyagi terhelhetőségét is figyelembe kell venni.
Ugyancsak erre fordítjuk a különböző intézményektől és gazdálkodó szervezetektől kapott szakképzési támogatásokat is. A szükséges tankönyvek, eszközök, ismerethordozók jegyzékét és megnevezését az egyes tantárgyak óratervénél szerepeltetjük.
67
A tankönyv megrendelését, tárolását és kiosztását az iskola biztosítja. A tanév végén a tankönyvfelelős írásos felmérés alapján állítja össze a konkrét tankönyvigényeket. Az állami normatív támogatást és a kiegészítő tankönyvtámogatást szülői nyilatkozat alapján biztosítjuk a rászorulók ingyenes tankönyvellátásához. A normatív támogatásból tantestületi döntés alapján 25 %-nyi összeget tartós tankönyvre fordítunk. A tankönyvforgalmazás rendjét a fenntartóval egyeztetve biztosítjuk. A könyvtári példányokból a készlet erejéig kölcsönzéssel is gondoskodunk az ingyenes tankönyvellátásról (ez különösen több évre szóló tartós tankönyvek, földrajzi és történelmi atlaszok, feladatgyűjtemények esetében érvényes). 19.7. A magasabb évfolyamra lépés feltételei Felvételi és továbbhaladási rendszere ezekre épül. A magasabb évfolyamba lépés feltétele az előírt tanulmányi követelmények teljesítése: ez azt jelenti, hogy elégtelen minősítés nem szerepelhet a tanuló bizonyítványában. Ezen kívül a tanuló köteles a jogszabályi feltételeknek eleget tenni: o Ha a tanulónak egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 százalékát, és emiatt a teljesítménye tanítási év közben nem volt értékelhető (érdemjeggyel nem volt osztályozható), a nevelőtestület engedélyezheti, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Az osztályozó vizsga letétele akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát. o Ha az osztályozóvizsga sikertelen, a tanulónak évet kell ismételnie, nem léphet magasabb évfolyamba. o Harminc igazolatlan óra után a nem tanköteles tanulónak megszűnik a tanulói jogviszonya, ha a tanulót, (kiskorú tanuló esetén a szülőt) legalább két alkalommal az iskola írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. 19.8. Felvétel a 9. osztályba, valamint a szakképzési évfolyamokra A felvételi általános eljárás keretében történik, amelyet a tanévre vonatkozó miniszteri rendelet szabályoz. A felvételi tudnivalóit a KIR-ben, az MPI pályaválasztási füzetében, a Füzesabonyi Híradóban, illetve esetenként körlevélben tesszük közzé. 19.9. A tanulói jogviszony létesítése Iskolánk tanulói közösségébe jelentkezés alapján felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola vezetője dönt. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését nem köti felvételi követelmények teljesítéséhez. Az általános iskola eredményeket veszi figyelembe. A tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény házirendje tartalmazza. Az intézmény a felvételhez szükséges követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. Azonos típusú közoktatási intézményből való átvétel esetén meg kell állapítani, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. Az iskola a pedagógiai program alapján a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban - tanulmányi követelmények teljesítéséhez köti. Iskolánk első évfolyamára a tanulók az általános iskola 8. évfolyamának elvégzése után jelentkezhetnek. Az iskola vezetője a jelentkezés előtt “nyílt” napon általános tájékoztatót tart az iskola pedagógiai
68
programjáról, a bekerülés követelményeiről, annak rendjéről. Az iskola részletes felvételi tájékoztatót ad ki, mely tartalmazza a következő tanévben felvehető tanulók számát csoportonként. Az általános iskola által kiadott és kitöltött jelentkezési lapot a megadott határidőig kell eljuttatni iskolánkba. A jelentkezési lapok beküldésének határidejét, a felvételi vizsgák lehetséges időpontját és ütemezését, valamint a beiratkozás időszakát az évente megjelenő miniszteri utasítás szabályozza. 19.10. A beiratkozás feltétele Magasabb évfolyam esetén a diákok iskolaváltoztatási kérelmét - a szülők aláírásával és indoklásával - az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki az átvételről dönt. Az eseti kérelmek kapcsán az átvételt, - ha szükséges, a különbözeti vizsgatantárgyakat és azok időpontját - az tagintézmény-vezetője határozza meg. Ez biztosítja az eltérő iskolából, vagy tagozatról érkező tanulók felzárkózását. Beiratkozni érvényes tagintézmény-vezetői határozat birtokában lehet. A beiratkozás az EMMI rendelete alapján kijelölt munkarend szerint, általában június hónapban történik. A tanulók beírását az osztályfőnökök végzik. A tanulók bemutatják és leadják a bizonyítványukat, a felvételről küldött határozatot. Az osztályfőnök záradékolja a beiratkozás tényét a bizonyítványba, illetve átvétel esetén a törzskönyvbe. A tanuló tájékoztatást kap a tanévnyitó idejéről, a nyári szünetben lévő iskolai ügyelet időpontjairól, a tankönyvek jegyzékéről,a kötelező olvasmányokról, a testnevelés órára szükséges felszerelések beszerzéséről stb. Mentesítés a különféle tantárgyakból Az iskola vezetője bizonyos esetekben mentesítheti a tanulót egyes tantárgyak óralátogatási és értékelési kötelezettsége alól. Nkt.56.§.(1) o Az tagintézmény-vezető felmentheti a tanulót bizonyos órák látogatása, illetve egyes tantárgyak értékelése és minősítése alól. Annak teljesítése előtt szakértői bizottság és nevelési tanácsadó véleményét kell kikérni. o A tanuló tanulmányait magántanulói státuszban is folytathatja, ami azt jelenti, hogy mentesül az órák látogatása alól, és osztályozóvizsgát tesz a különféle tantárgyakból. Ilyen esetben a tanuló vizsgára való felkészüléséért a szülő (eltartó) felelős. A szakképzési évfolyamra lépés feltétele Az Országos Képzési Jegyzékben megfogalmazottak szerint az intézményünkben folytatható szakképzés középfokú végzettséget követel. Átjelentkezés más iskolából Átjelentkezni a törvényben előírtak szerint lehet. Tantárgyi eltérések esetén különbözeti vizsga letételével engedélyezhető az átvétel. A különbözeti vizsga időpontját a tanév munkarendje szabályozza, ugyancsak a törvényi előírásoknak megfelelően. 19.11. A tanuló tantárgyi teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítése A tanuló teljesítményének értékelése és minősítése a hagyományos formában történik (jeles, jó, stb.). Az értékeléshez és minősítéshez szükséges ellenőrzések részben az általános oktató-nevelő folyamatban kialakult módon, illetve az egyes tantárgyak sajátosságaiból adódóan történnek. 1. Valamennyi tantárgyban: Rendszeres szóbeli és írásbeli információ
69
Folyamatos értékelés Témazáró dolgozatok Feladatlapok (központi és egyedi) Iskolai és házi dolgozatok Egyéni kiselőadás vagy beszámoló (ez utóbbi szóban vagy írásban) Önálló gyűjtőmunka megadott szempont szerint Részvétel versenyeken, vetélkedőkön Minden olyan információ, amely a tanuló tanulási feladatokhoz való viszonyát tükrözi A hagyományos formában kialakított kisvizsgák A különböző jogszabályokban meghatározott szintű vizsgák érettségi, OKJ, különbözeti, összevont vizsga, stb.)
2.
Az egyes tantárgyak sajátosságaiból adódóan: Tollbamondás - magyar nyelv Nyelvhelyességi hiba felismerése és javítása - magyar nyelv Memoriter - magyar irodalom Értekezés - magyar irodalom Műelemzés - magyar irodalom, ének-zene, műalkotás Fordítás idegen nyelvről, illetve magyar nyelvről - idegen nyelvek Hangzó szöveg értése - idegen nyelv Kísérlet bemutatása, elemzése - természettudományos tárgyak Példamegoldás - matematika, fizika, kémia Növény- és állattani meghatározások - biológia Topográfiai ismeret - földrajz, történelem Térképvázlatok elemzése - földrajz, történelem Géptermi gyakorlat és tesztek megoldása - számítástechnika A szakmai ismeretek ellenőrzésében díjazási feladatok, szituációs gyakorlatok, szabályos okiratvezetés.
3. A felnőtt tagozat ellenőrzési és értékelési rendszere A tagozat tanulói félévenként, külön vizsgarend szerint tesznek vizsgát. A vizsga formáját (szóbeli és /vagy írásbeli), a vizsga sorrendiségét, a vizsga napjait az iskola hirdetményen teszi közzé. (Az évközi dolgozat időpontját is). 4. A tanuló tantárgyi minősítése A tanuló teljesítményét az 1,2, illetve 3-as pontokban felsorolt formában szerzett szóbeli, írásbeli és egyéb értékelés szerint minősítjük.
Szóbeli értékelés: A kialakult gyakorlat szerint történik, az azonos szakosok egyeztetett és összehangolt minősítése alapján.
Írásbeli: A tantárgy jellegétől függően lehetőleg pontozásos rendszer alapján egységes javítókulcs szerint. Az elégséges legalább 40 %-ot, a jeles legalább 80 %-ot jelent. A tantárgyi sajátosságból adódóan ettől a ponthatártól el lehet térni.
Egyéb információk: Az osztályban (csoportban) és az adott tantárgyban kialakult gyakorlat szerint. Az értékelés a fenti (a, b, c. pontokban megfogalmazottak) minősítési formáknak megfelelően, háromfázisú legyen: előzetes értékelés a tanuló korábbi ismereteiről (diagnosztizáló), közbülső a tanuló szinkronhaladásáról (formatív), és általában nagyobb témát lezáró összegző (szummatív).
70
Értékelő tájékoztatást az ellenőrző füzetben, egyéb írásbeli formában, témazáró dolgozat után szóban a javítási órán, szülői fórumokon szóban, félévi és év végi írásos formában (ellenőrző, bizonyítvány) ad a szaktanár. A szóbeli értékelés kritériumai: 5 (jeles): Önállóan, szabatos nyelvi formában előadott pontos ismeretanyag, kérdésekre adott pontos válaszokkal. 4 (jó): Összefüggő, jól felépített és előadott ismeretanyag több tanári segítség igényével. 3 (közepes): Rendezetlen szerkezetű ismeretanyag, tényszerű felsorolásokkal és lényeget segítő tanári kérdésekkel. 2 (elégséges): Igen hiányosan, nehézkesen előadott ismeretanyag, a tények nagy részét csak irányító kérdésekkel tudja felidézni, de azokat nem tudja rendszerezni, nem látja összefüggésüket. 1 (elégtelen): Igen hiányos, az ismeretanyag felét sem kitevő, segítő kérdésekkel sem boldoguló teljesítmény. A magatartás és a szorgalom értékelése, minősítése A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének alapelveit a nevelőtestület dolgozta ki a hagyományos értékelő forma szerint (példás, jó, változó, stb.). A magatartás és a szorgalom értékelését - a Közoktatási törvénynek megfelelően - az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok végzik. A tanuló megítélésében és értékelésében pszichológiai és pedagógiai alapelvek érvényesülnek: a legszélesebben értelmezett teljesítmény, a teljesítmény elérésének módja, a gondolkodás milyensége, a szociális képességek, az értékrend kiforrottsága - a személyiség fejlődési stádiuma, a különböző viszonyulások, a tanuláshoz való viszony. A gyakorlati megközelítés alapján - az előbbi alapelvek figyelembevételével - a következőket tartjuk szem előtt:
rendszeres iskolalátogatás (hiányzás, késés, szándékos lógás, igazolatlan óra, stb.), rendszeres munkavégzés (házi feladat, felkészülés az órákra, felszerelések, stb.), rendes magaviselet (óra alatt, szünetekben, a délutáni foglalkozásokon, stb.), együttműködési készség, figyelem az órákon, aktivitás, többletmunka, szorgalmi feladat, stb.), megfelelő tanulmányi eredmény elérése. A pszichológiai és a pedagógiai megközelítésen túl, a magatartás megítélésében szociálpszichológiai jellemzőket is figyelembe veszünk.
élménygazdagság tagolt értékrend közösségtudat kapcsolatteremtés készsége konfliktusmegoldó képesség érdeklődés és nyitottság
A magatartás minősítése 5 (példás): A közösség érdekét szem előtt tartó pozitív hatású magatartás, amely az iskola rendjéhez és tanuló társaihoz igazodik, továbbá tartalmazza a segítőkészséget, a példamutatást, stb.
71
4 (jó):
A közösség életében részt vállaló, de alakítását nem befolyásoló tanuló magatartása, nem vét az iskolai rend és a közösség érdekei ellen és igazolatlan hiányzása nincs. 3 (változó): A közösségnek tudatosan nem ártó, de annak munkájától elhúzódó, megbízhatatlan megnyilvánulású magatartás, a követelményeket többé-kevésbé teljesíti, olykor emberi viszonyulásai nem kívánatosak. 2 (rossz): A közösségnek szándékosan ártó, a követelményeket rendszeresen megszegő, durva és goromba viszonyulású, illetve fegyelmi bizottság büntetésével járó magatartás. A szorgalom minősítése 5 (példás): A pontos munkavégzés, a megbízható feladatteljesítés, határozott érdeklődési irányú, többlet feladatot is vállaló, önálló munkabeosztásra és ellenőrzésre képes szorgalom. 4 (jó): A folyamatos figyelmű, házi feladatait pontosan elvégző, rendszeresen készülő, de szigorúan csak a tananyag keretein belül maradó szorgalom. 3 (változó): A munkájában ingadozó, időszakonként dolgozó, olykor figyelmetlen, pontatlan, csak állandó figyelmeztetésre összpontosító szorgalom. 2 (hanyag): Megbízhatatlan, figyelmetlen, a feladatait sorozatosan nem végzi el, folyamatos munkára felszólításra sem hajlandó, a tanulmányi munka iránt közömbös. 19.12. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: a közösségben végzett tanulás az egyéni tanulás A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának fontos szerepe van a tanulás tanulásában, szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között, nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez, segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök. Rendszeresen ellenőrizve legyen. Fontos a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A tanuló jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. a dicséret lehet: a.) osztályfőnöki dicséret: elismerésre méltó tevékenységért adható b.) tagintézmény-vezetői dicséret: kimagasló teljesítményekért adható
72
c.) tantárgyi dicséret: az adott szakterületen kimagasló eredményt nyújtó tanulónak adható 19.13. Tanulók fizikai állapotának mérése, értékelése Felmérés helyszíne: Tornaterem, sportpálya Az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján a 2016/2017. tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A vizsgálatot az iskoláknak – az 1–4. évfolyamán tanulók kivételével – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2016. január 5. és 2016. április 28. között kell megszervezniük. Az egységes mérés a NETFIT® – FITTSÉGMÉRÉS alapján és eszközeivel valósul meg osztályonként. A mérést az iskola testnevelő tanárai végzik el az alábbi tanulásszervezési lehetőségek közül választva: · egyénenkénti pedagógusi felmérés; · felmérés tanulópárokban, együttes formában; · felmérés tanulópárokban, csoportos formában, · felmérés tanulópárokban vagy 3-4 fős csoportokban, önállóan; felmérés “vegyes” tanulásszervezési eljárásokkal; 19.14. A szakgimnázium (2016 előtt szakközépiskola), illetve az arra épülő szakképzés szakmai programja A szakközépiskolai szakmai program fő részei: - a szakközépiskolában folyó szakmai képzés - az érettségire épülő szakképzés - a szakképzés személyi feltételei - óratervek (szakmai orientáció, szakmai alapozó, OKJ-s szakképzés) - szakmai tantárgyi programok A középfokú szakképzés széles szakmai alapozást nyújt a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódáshoz, a gyors munkaerő-piaci irányultságú szakképzéshez, az életpályán szükséges többszöri szakmaváltáshoz. A szakképzésnek ki kell terjednie a tanulni tudás megalapozására, az együttműködéshez szükséges emberi kapcsolatok, viselkedésmódok, a kommunikáció formáinak megismerésére, fejlesztésére, valamint olyan szakmai és praktikus ismeretekre, amelyek a jogi, vállalkozói, idegen nyelvi ismereteket is magukba foglalják. A szakképzési rendszer fő törekvése, olyan tartalmak kiválasztása és közlése, amelyek segítséget jelentenek a tanulóknak az ismeretek megszerzésében, a folyamatos tanulásban, a végzetteknek a gyors munkahelyváltásban. Előtérbe kerül a személyes jártasság, a problémával való megbirkózás képessége. Olyan tudás kialakítása a cél, amellyel a jelen és a közeljövő igényeinek meg lehet felelni, amellyel tudás és ismeret konvertálható, és magában hordozza a továbblépés lehetőségét. A szakközépiskolában folyó szakképzés a közoktatási törvény a szakközépiskola célját és feladatát a következőképpen fogalmazza meg: „A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és felkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra. A szakközépiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – OKJ szerinti- elméleti és gyakorlati szakmai alapozó oktatás folyhat.” A szakmai orientációs és alapozó képzési szakaszok olyan ágazati kultúrát közvetítenek, amely bármilyen specializálódás után is szemléletformáló erő marad. A tanulók alapismereteket szereznek az ágazat egészéről, szélesebb szakmai szemléletformálásra van lehetőség. A szakközépiskolai alapozó képzés befejezése után, az érettségit követően, egy vagy két éves specializáló képzésre van lehetőség. A kerettanterv által meg határozott szakterületek közül 73
iskolánkban kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció, informatikai szakterületen, szakközépiskolai osztályokban folyik képzés. A szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon szakmacsoportos orientáció, 11-12. évfolyamon szakmacsoportos alapozó oktatás folyik. A 9-10. évfolyamon folyó szakmai orientáció célja, hogy folyamat jellegével, egymásra épülő témák rendszerével segítse a tanulók érzelmi azonosulásának, céltudatosságának és önállóságának kialakulását. Tanulási képességeik fejlesztésével megkönnyítse számunkra az iskola eredményes elvégzését. Segítse a tanulókat rendszerezni a munka világáról eddig szerzett ismereteiket, tapasztalataikat. A 11-12. évfolyamon szakmai alapozó képzés folyik. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsgát követően a tanulók OKJ-s szakképzésekre jelentkezhetnek. OKJ-s szakképzések:
20. -
informatikai rendszergazda ügyintéző titkár szállítmányozási ügyintéző irodai titkár informatikai rendszerüzemeltető
20.1. A szakközépiskolában folyó szakképzés alapelvei Szakképzési formák indításánál elsődleges szempont számunkra a végzős tanulók elhelyezkedési esélyeinek növelése, a munkaerő-piacon alkalmazható piacképes tudás és alkalmazkodó képesség kialakításával. A szervezés során figyelembe vettük a helyi önkormányzat rendelkezéseit, szülők, diákok és kollégák, valamint a munkaerő-piac igényeit. 20.2. Szakképzési program 1. Szakképzési évfolyamok Rendszergazda keretében Az érettségi vizsga utáni szakképzés keretében öt képzés szakmában tervezünk képzést: Az OKJ képzések szabályozásának jogi háttere A program – a központi program alapján a komplex szakmai vizsgáztatásról szóló 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet –
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
–
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó – szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről –
az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet. 20.3. Informatikai rendszergazda 54 481 04 Szakképesítés a 2013-2014. tanévtől
74
20.4. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 13. évfolyam: 160 óra. 20.5. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek 20.6. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 1/13. évfolyam Összef. gyakorlat 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
35 óra/hét
Szakképesítés specifikus szakképzés Szakmai követelménymodulok
1/13. heti óraszám Tantárgyak
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció
elm.
Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat
gyak.
0,5
1,5 4 1
2
75
14.febr ö.f. gyak.
heti óraszám elm.
gyak.
10817-12
Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat
4 8
Hálózatok, programozás és Hálózati ismeretek I. adatbázis-kezelés
4
Hálózati ismeretek I. gyakorlat Szakmai idegen nyelv 11498-12 Foglalkoztatás I. 10827 -12
9 1
Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) Hálózati operációs rendszerek
Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások
Hálózati operációs rendszerek gyakorlat
10828 -12
Hálózati ismeretek II.
2 6 7 6
Hálózati ismeretek II. gyakorlat
7
Vállalati hálózatok IT hálózat biztonság üzemeltetése és felügyelete
3
IT hálózat biztonság gyakorlat
3
szakmai idegen nyelv összes óra
1 12
23
160
18
17
összes óra
35
Tanítási hetek száma Összes elmélet/gyakorlat Évi összes óraszám Képzési óraszám: Elméleti képzés aránya Gakorlati képzés aránya Megjegyzések:
36
32
432 828 1260
576 544 1120
35
2540 40% 60%
Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
76
2013.09.01-től 20.7. Szakképzési kerettanterv 2.112. az 54 346 02 ügyviteli titkár szakképesítéshez valamint a XXV. ügyvitelágazathoz A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra , előírt tartalom) a XXV. Ügyvitel ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: – Irodai asszisztens – 54 346 01 – Ügyviteli titkár – 54 346 02 20.8. I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 346 02 Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. 20.9. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 02 Szakképesítés megnevezése: Ügyviteli titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. Ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. Ügyvitel Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra 20.10. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek 20.11. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:
77
Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/év 35 óra/hét Ögy 160 óra 2/14. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2268 óra 20.12.
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés közismeret nélkül Tantárgyak
1/13 heti óraszám e gy
ögy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés
10070-12 Munkahelyi kommunikáció
0,5
Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat
78
7
60
5,5
85
4
15
1
3,5
10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
10073-12 Titkári ügyintézés
10072-12 Rendezvény- és programszervezés
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven összes óra összes óra
Gazdasági alapismeretek
4
Jogi ismeretek
2,5
Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek Szakmai idegen nyelv gyakorlat
3 6 4
3
6
2,5 7 14,5
16,5 31
160
12
19 31
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
79
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként
Szakmai követelménymodul
Tantárgyak, témakörök
Ágazati szakközépiskolai Szakképesítésképzés A specifikus óraszáma a szakképzés szakképzés közismeret összes óraszáma nélkül óraszáma 2/14. 1/13.
10067-12 Gépírás és dokumentumk észítés, iratkezelés
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11499-12 Foglalkoztatás II.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
e Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépírás és iratkezelés gyakorlat Vakírás alapjai Dokumentumok
gy
ögy
e
gy
18
18
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
4
4
80
16
16
4
4
4
4
4 4 64
4 4 64
8
8
8
8
24
24
24
24
252
60
312
144 108
35 25
179 133
10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok
szerkesztése, készítése, szövegszerkesztő programok Levelezési 36 ismeretek Üzleti levelezés 18 sajátosságai Hivatali, üzleti- és 18 magánlevelezés Levelezési ismeretek gyakorlat Üzleti levelek készítése, fogadása, továbbítása A hivatali, üzleti élet levelezésének lebonyolítása Kommunikáció 126 alapjai Kommunikáció folyamata, fajtái, 63 etikett és protokollszabályok Nyelvhelyesség szóbeli és írásbeli elemei, 63 nyelvhasználati szabályok Üzleti kommunikáció gyakorlat Üzleti nyelvi kultúra Üzleti magatartás, társalgási protokoll A viselkedéskultúra szabályai Gazdasági 144 alapismeretek Gazdaság 72 alapelemei A pénz fogalma, funkciói. A magyar 45 bankrendszer Gazdálkodási 27 ismeretek Jogi ismeretek
90
36 18 18 198
85
283
108
50
158
90
35
125 126
63
63
144
15
159
48
5
53
48
5
53
48
5
53 144 72 45 27 90
81
10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés
A jogszabályok érvényessége, 45 hatálya, jogágak Szerződésfajták, szerződéskötés 45 követelményei Vállalkozási 108 ismeretek Vállalkozási 36 alapfogalmak Vállalkozás 36 működtetése Vállalkozás 36 dokumentációja Üzleti adminisztráció gyakorlat Az irodai adminisztráció alapjai Iroda tárgyi feltételei, készletgazdálkodás Ügyviteli ismeretek Ügyviteli alapismeretek Ügyviteli bizonylatok, folyamatok, ügyviteli rend, programcsomag Pénzügyi és számviteli előírások Adózással kapcsolatos kötelezettségek Rendezvény és program dokumentáció alapjai A rendezvényszervezés folyamata, teendői, dokumentumai A PR szerepe a gazdasági életben, célja, feladata Rendezvény és program
82
45
45 108 36 36 36 192
192
96
96
96
96
128
128
32
32
32
32
32
32
32
32
96
96
48
48
48
48 192
192
10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven
dokumentáció a gyakorlatban Rendezvények forgatókönyvének elkészítése Költségkalkuláció készítés, programokhoz, rendezvényekhez Hivatali protokoll ismeretek Üzleti kommunikáció szabályai Verbális és nem verbális jelek a kommunikációban Szakmai idegen nyelv gyakorlat Idegen nyelv használata hivatalban, irodában, rendezvényeken Titkári feladatok elvégzése írásban és szóban az adott idegen nyelven
Összesen Összesen Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya
522 594 1116
160
96
96
96
96
80
80
40
40
40
40
384
224
224
112
112
112
112
608
2268
992
Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.
83
2015.09. 01-től
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző szakképesítéshez valamint a XXI. KÖZLEKEDÉS ÁGAZATHOZ SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra előírt tartalom) a XXI. Közlekedés ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 841 02 54 841 04 54 841 03 54 841 05 54 841 06 54 841 07 54 841 08
Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó Szállítmányozási ügyintéző Légi közlekedésüzemvitel-ellátó Vasútforgalmi szolgálattevő Vasúti árufuvarozási ügyintéző Vasúti személyszállítási ügyintéző Vízi közlekedésüzemvitel-ellátó
I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 841 04 Szállítmányozási ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 841 04 A szakképesítés megnevezése: Szállítmányozási ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 13. Közlekedés Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXI. Közlekedés Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
84
A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség:Előírt gyakorlat:Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:III. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy --
Szakképesítés/Szakképzettség --
IV. Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: A A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék Számítógép Projektor Szoftverek (irodai és ágazati alkalmazások) Hálózati és Internet hozzáférés Szkenner Nyomtató CD- és DVD-lejátszó Fénymásoló Tarifakönyvek Menetrendek1 Jogszabálygyűjtemény1 Fuvarozási szabályzatok1 Okmányminták1 Térképek (közúti, vasúti, vízi útvonalakról, légifolyosókról)1 1 Digitális és/vagy papíralapú formában Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további felszerelésekre: GPS készülék
85
eszközökre és
V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a kétévfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A kétévfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
86
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. 1/13 heti óraszám heti óraszám e gy e gy
0,5
ögy
0,5
Foglalkoztatás II.
0,5
Foglalkoztatás I.
2
Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok
9. heti óraszám e gy
Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy
2
1 30
Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi
1 1
45 1
0,5
1
1
2
1
1 1
60
2
3
50
3
80
4 2,5
2 1
2 87
5
40
1
40
2
6
70 3
5
ismeretek
10501-12 A szállítmányozási ügyintéző feladatai
összes óra összes óra
Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Szállítmányozási ismeretek Külkereskedelmi- és vámismeretek Szállítmányozási földrajz Logisztikai ismeretek Szállítmányozási informatika Szállítmányozási szakmai idegen nyelv Szállítmányozási gyakorlat
30
1
2
30 6,5 5 3 5 1 2 6
5
0 5
70
4
2
105
6
6
1 7
140
9
1 10
23
8 31
160
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
88
22
9 31
SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS 2016. szeptember 1-től XXV. ÜGYVITEL ágazathoz tartozó 54 346 03 IRODAI TITKÁR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és – a(z) 54 346 03 számú, Irodai titkár megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 346 03 Szakképesítés megnevezése: Irodai titkár A szakmacsoport száma és megnevezése: 16. ügyvitel Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXV. ügyvitel Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: – 5 évfolyamos képzés esetén:a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; – 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: nincs Szakmai előképzettség: nincs Előírt gyakorlat: nincs Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek (ép kezek, ép látás, hallás) Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek (kapcsolatteremtési képesség szóban, írásban)
89
IV.A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Ügyfélszolgálati ismeretek
Ügyfélszolgálati kommunikáció
Jogi ismeretek
Szakképesítés/Szakképzettség ügyvitel vagy magyar nyelv és irodalom (vagy ennek megfelelő) szakos tanár vagy legalább 3 éves ügyfélszolgálati kommunikációs tréninggyakorlattal rendelkező oktató ügyvitel vagy magyar nyelv és irodalom (vagy ennek megfelelő) szakos tanár vagy legalább 3 éves ügyfélszolgálati kommunikációs tréninggyakorlattal rendelkező oktató rendelkező oktató Jogász (jogi végzettséggel rendelkező) szakember vagy felsőfokú tanulmányok során – az oktatott témakört magában foglaló – vizsgakurzus eredményes teljesítését igazoló oktató.
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Az Ügyfélszolgálati ismeretek, az Ügyfélszolgálati gyakorlat, valamint az Ügyfélszolgálati kommunikáció, Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat tantárgyakhoz javasolt helyiség: tréningterem. Az Üzleti kommunikáció és protokoll, a Titkári ügyintézés és a Titkári ügyintézés gyakorlata tantárgy oktatásához javasolt helyiség: taniroda. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: a gyakorlati órák tartásához minden tanuló számára – internetkapcsolattal rendelkező számítógépre van szükség. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.
90
Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám 11 óra/hét 12 óra/hét 10 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám 396 óra/év 432 óra/év 140 óra 360 óra/év 140 óra 310 óra/év 961 óra/év 2739 óra
Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám 1116 óra/év 160 óra 961 óra/év 2237 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
91
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
10.
11.
5/13.
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
6
5
6
6
2
8
3
7
12
19
14
17
12
19
140 Összesen
11
ögy
heti óraszám
2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
12.
140
12
ögy
heti óraszám
160
10
10
31,0
31,0
31,0
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
2
11806-16 Gépírás és számítástechnikai alkalmazások 11807-16 Kommunikáció az ügyfélszolgálatban 11808-16 Ügyfélszolgálat a gyakorlatban
Gépírás gyakorlata Számítástechnikai alkalmazások az ügyfélszolgálatban Ügyfélszolgálati kommunikáció Ügyfélszolgálati kommunikációs gyakorlat Ügyfélszolgálati ismeretek Ügyfélszolgálati gyakorlat Levelezési gyakorlat az ügyfélszolgálatban
2
1 1
1
1 1 1 1
1
1
11809-16 Dokumentumkezelés Dokumentum- és az ügyfélszolgálatban adatkezelés az ügyfélszolgálatban
1
92
Komplex ügyfélszolgálati gyakorlat Gazdasági és vállalkozási 10066-16 Gazdálkodási ismeretek alapfeladatok Jogi ismeretek Gépírás és levelezési gyakorlat 12082-16 Gépírás és irodai alkalmazások Irodai alkalmazások gyakorlata 12083-16 Gyorsírás Gyorsírás gyakorlata 12084-16 Üzleti kommunikáció Kommunikáció a titkári és protokoll munkában Rendezvény- és programszervezés 10072-16 Rendezvény- és Rendezvény- és programszervezés programszervezés gyakorlata Titkári ügyintézés 12085-16 Titkári ügyintézési Titkári ügyintézés gyakorlat gyakorlata 11554-16 Irodai szakmai Irodai szakmai idegen idegen nyelv nyelv
1 2
1
1
1 2
1
2
2
1
1
2
2
1
4
1
1,5
1
1,5
2
2
2
3
7
3
2
2
2
4
6
4
2 1
3
1
2
2 5
1
1
2 1
1
5 2
5 3
2 2
2
5 3
A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
93
XIII. INFORMATIKA ágazathoz tartozó 54 481 06 INFORMATIKAI RENDSZERÜZEMELTETŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és – a(z) 54 481 06 számú, Informatikai rendszerüzemeltető megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 06 Szakképesítés megnevezése: Informatikai rendszerüzemeltető A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XIII. Informatika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év Elméleti képzési idő aránya: 40% Gyakorlati képzési idő aránya: 60% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: nincs III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: — Szakmai előképzettség: — Előírt gyakorlat: — Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: — IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy
Szakképesítés/Szakképzettség
-
-
94
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam
heti óraszám 11 óra/hét
éves óraszám 396 óra/év
10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
12 óra/hét 10 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
432 óra/év 360 óra/év 310 óra/év 961 óra/év 2459 óra
Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. évfolyam 1/13. évfolyam Ögy. 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám 1116 óra/év 961 óra/év 2077 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
95
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 9.
10.
heti óraszám
A fő szakképesítésre vonatkozóan:
Összesen
heti óraszám
11.
ögy
heti óraszám
ögy
12.
5/13.
1/13.
heti óraszám
heti óraszám
heti óraszám
2/14.
ögy
heti óraszám
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
e
gy
5
6
6
6
3
7
3
6
10
21
13
18
10
21
0 Összesen
11
0
12
0
10
9
31
31
31
11499-12 Foglalkoztatás II.
Foglalkoztatás II.
0,5
0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
Foglalkoztatás I.
2
2
IT alapok 11996-16 Információtechnológiai alapok IT alapok gyakorlat Hálózatok I. 11997-16 Hálózati ismeretek I. Hálózatok I. gyakorlat 11625-16 Programozás Programozás és adatbázisProgramozás gyakorlat kezelés 11999-16 Informatikai szakmai angol IT szakmai angol nyelv nyelv 12010-16 Linux alapok Nyílt forráskódú rendszerek Linux alapok gyakorlat kezelése 12008-16 Irodai szoftverek Irodai szoftverek haladó szintű Irodai szoftverek használata gyakorlat
1
1 2
2 1
3
1
1 2
1
2
3
1 2
1
1 2
3 2
1 2
7 4
2
2
8 4
1 2 1 3
96
IT szakorientáció 12009-16 Informatikai szakmai orientáció IT szakorientáció gyakorlat Hálózatok II. Hálózatok II. gyakorlat 12003-16 IT hálózatbiztonság Hálózati ismeretek II. IT hálózatbiztonság gyakorlat Szerverek és felhőszolgáltatások 12013-16 Hálózati operációs rendszerek Szerverek és és felhőszolgáltatások felhőszolgáltatások gyakorlat
1
1 2
1 3
3 9
1,5
9 1,5
3 3
3 3
9
A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.
97
9
35 345 01 KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK ÜGYVEZETŐJE I. SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – a(z) 35 345 01 számú,Kis és középvállalkozások ügyvezetője I. megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. II. A szakképesítés-ráépülés alapadatai A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 345 01 Szakképesítés-ráépülés megnevezése: Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. A szakmacsoport száma és megnevezése: 19. Egyéb szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: -. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 év Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség és bármilyen 3-as szintű szakképesítés vagy részszakképesítés. vagy iskolai előképzettség hiányában: ……………… Bemeneti kompetenciák: - Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nem szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: IV.A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
98
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs. Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs. V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra) A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Tantárgyak Szakmai követelménymodulok
Összesen
Elméleti heti óraszám
Gyakorlati heti óraszám
22,5
9
Összesen 11871-16 Idegen nyelv és üzleti szaknyelv I. 11870-16 Informatika vállalatvezetőknek I. 11868-16 A vállalkozások működtetése
31,5
Idegen nyelv
19
Informatikai alapismeretek Irodai programcsomag használata Internetes kommunikáció Vezetői ismeretek
1,5 4,5 3 3,5
A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).
99
ZÁRÓ RENDELKEZÉS
100
LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
101
MELLÉKLETEK
102