Az éghajlati modellek eredményeinek felhasználási lehetıségei Szépszó Gabriella (
[email protected]), Kovács Mária, Krüzselyi Ilona, Szabó Péter Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport
Magyar Tudomány Ünnepe Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában 2011. november 8.
TARTALOM 1. Bevezetés 2. Éghajlati rendszer és modellezése 3. Hazai eredmények 4. Összefoglalás, kitekintés
Bevezetés • Ma már mindenki ért az éghajlatváltozáshoz, sok a pontatlan és rossz állítás a médiában és másutt (talán a kettı összefügg) Adott évszak jellemzıi alapján következtetést vonunk le a klímaváltozásról (pl. az idei egyszerre hővös és meleg nyár) • Magyarországon az éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés során még mindig nem foglalkoznak azzal, pontosan milyen irányú és mértékő lesz a változás (ma sem léptünk túl a VAHAVÁ-n) • Az éghajlat jövıbeli viselkedésének becslésére egyedüli út a modellezés (a rendszer bonyolultsága miatt a spekulatív megközelítés nem vezet eredményre) 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
3
Az éghajlati rendszer elemei
Éghajlati rendszer: a légkör és a vele érintkezésben levı négy 2011. november 8. a katasztrófavédelem szolgálatában 4 geoszféraTudomány kölcsönhatásban álló együttese
Éghajlati modellezés • Az éghajlati rendszer, illetve a rendszer összetevıinek tanulmányozására, s az összetevık közötti kölcsönhatások elemzésére • Egyetlen válaszadási lehetıség a kérdésre: miként reagál az éghajlat egy feltételezett kényszerre? • Fizikai törvények minden összetevı és kölcsönhatás esetében • Matematikai egyenletrendszer: nemlineáris parciális differenciálegyenlet-rendszer + kezdeti és peremfeltételek – numerikus megoldás 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
5
A modellek alkalmazása 1. Múltra vonatkozó tesztelés 2. Elvárt pontosság: az éghajlat átlagos jellemzıi több évtizedes (30-éves) skálán (Egy éghajlati szimuláció akkor is lehet „tökéletes”, ha egyetlen idıjárási eseményt sem jelzett elıre.) 3. Modellfejlesztés 4. Jövıre vonatkozó projekciók – feltételes prognózisok
2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
6
Az emberi tevékenységet leíró forgatókönyvek
2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
7
Regionális sajátosságok • Globális modellek: 250-100 km-es rácssőrőség – Magyarország fölött néhány pont
Ma
• A regionális éghajlatváltozás iránya ellentétes lehet a globális tendenciákkal
Forrás: IPCC, AR4
• A globális információ finomítása regionális éghajlati modellekkel: • Kisebb terület – finomabb felbontás: 10-25 km • Fizikai folyamatok és felszíni jellemzık pontosabb leírása 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
8
Bizonytalanságok figyelembevétele • Különbözı forrásból származó bizonytalanságok a szimulációkban: természetes változékonyság, modellhibák, emberi tevékenység bizonytalansága • Számszerősítés: több modellkísérlet együttes kiértékelése • Az OMSZ-ban végzett kutatások két adaptált modellel: Modell
Felbontás
Forgatókönyv
Idıszakok
ALADIN
10 km
A1B
1961–2100
REMO
25 km
A1B
1951–2100
• További vizsgálatok európai modelleredmények felhasználásával (ENSEMBLES projekt, 25 km-es felbontás) 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
9
Magyarországi hımérsékletváltozás [oC] Idıszak: 2021–2050, referencia: 1961–1990
Nyár
1,4–2,6 oC
Tél
1,3 oC
• Szignifikáns melegedés minden évszakban, de nem minden évben • ÉNY-DK (É-D) irányú gradiens • Meleg szélsıségek gyakoriságnövekedése 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
Változás [%] Zord napok
(-59)– 59)–(-45)
Hıségnapok
56– 56–110 10
Csapadékváltozás [%] Idıszak: 2021–2050, referencia: 1961–1990 tavasz -7 – 3
nyár -5
• A magyarországi éves összeg kismértékő (±5%) változása • Szignifikáns nyári csökkenés
ısz 3 – 14
tél -10 – 7 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
• Mi a helyzet a vízgyőjtıkön a tavaszi és téli csapadékkal? 11
5%-ot meghaladó csapadéknövekedés [%] Idıszak: 2021–2050, referencia: 1961–1990 17 modellszimuláció alapján Tavasz
2011. november 8.
Tél
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
12
Összefoglalás • Az éghajlat jövıbeli viselkedésének becslése csak a modellezés segítségével lehetséges és ez lehetséges is! • A modellszimulációkat jellemzı bizonytalanságok valószínőségi információk formájában számszerősíthetık • A bizonytalanságokat be kell építeni a hatásvizsgálatokba és a döntéshozatalba • Új szemlélet szükséges, mely az éghajlatváltozásra való felkészülést objektív alapokra helyezi (Európai Unió példája: adaptációs támogatások sérülékenység alapján) • Ugyanakkor el kell különíteni, mi írható az éghajlatváltozás számlájára és mi nem 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
13
Gyakorlat • A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) felülvizsgálata – újbóli kapcsolatfelvétel a hatásvizsgáló szakemberekkel és a közös munka beindítása • Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) • NAS informatikai háttere: Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR): egységes felbontású, Magyarországot lefedı rácsponti éghajlati adatbázis 2011. november 8.
Tudomány a katasztrófavédelem szolgálatában
14
http://www.met.hu/nmo/climate
