Az egészségügy igazgatása Eü. hatósági munka Finanszírozási rendszerek
Társadalom emberek tudatos, elhatározott és szervezett együttélése meghatározott közösségekben
Miért közügy a társadalom egészsége ?
Politika = a közügyek intézése Miért közügy az egészség ? • i.e. 400: Hippokratész kimutatja az ok-okozati összefüggést a betegség és a környezet között • i.sz. I. század: a Rómaiak komplex csatorna-hálózatokat és vezetékes vízellátást létesítenek • XIV. század: a pestis sokk-hatása Európában • Korai Újkor: gyarmatosítás (kettős kultúra) • 1750-1850: Ipari Forradalom • 1850-1910: új morbiditási tényezők megjelenése, új és régi járványos betegségek robbanás-szerű terjedése • Az antiszepszis és aszepszis kora (Semmelweis Ignác Fülöp 1818-1865)
Közegészség a Középkorban 500-1500 között
Árvaház Lelencház Aggok háza (idősek otthona)
Dologház (csavargóknak) A betegeket elsősorban szociális és nem egészségügyi okokból látták el. A menhelyek nem a mai értelemben vett kórházak voltak
Bolondok háza (Bedlam)
Zarándokház (keresztény lovagrendek), Templomosok, Johanniták (Máltaiak), Német Lovagrend
Új közegészségügyi kihívások… Az 1750-es évektől
Új típusú szociális bizonytalanság:
• • • •
A mezőgazdaságból és háziiparból a népesség a modern ipari térségekbe áramlik. A létfenntartás elemi módon függ a munkahelytől és fizetéstől. Kis fizetések (éhbérek), a munkanélküliség éhenhalással fenyeget, rablógazdálkodás az emberi tőkével. Súlyos közegészségügyi kockázatok a túlnépesedett városokban (levegő, élelem, víz és élősdiek által terjesztett fertőzések).
NÉPEGÉSZSÉGTAN-NÉPEGÉSZSÉGÜGY
Mit jelent a népegészségügy ? “A
betegségek megelőzésének, az élet meghosszabításának, a testi egészség és hatékonyság fejlesztésének tudománya és gyakorlata a közösség 1877-1957 szervezett erőfeszítései által az egészséges környezet megőrzésére, a ragályos betegségek megfékezésére, a személyi higiéne fejlesztésére, az orvosi és ápolási szolgálta-tások szervezésére, a betegségek korai felismerésére és meg-előző kezelésére, olyan társadalmi eszközrendszer fejleszté-sére, amely minden egyes embernek biztosítja azt az élet-színvonalat, amely szükséges az egészsége megőrzéséhez; és úgy biztosítja ezeket a szolgáltatásokat, hogy minden polgárnak lehetősége nyíljék a születése jogán megszerzett egészségre és hosszú életre.” Charles-Edward Amory Winslow. The untilled fields of public health. Modern Medicine, 1920, 2(3), 183-191.
Politológia = Politika-tudomány Politika=alkalmazott tudomány POLITIKAI HATALOM (akaratképzés és döntések) Társadalmi érdekcsoportok akaratának közvetítése a politika felé
A társadalom befolyásolása a politika mindenkori eszközrendszerével
ESZKÖZRENDSZEREK fizikai erőszak lelki ráhatás (terror) gazdasági nyomásgyakorlás politikai meggyőzés
Közügyek intézése (Montesquieu 1689-1755)
Az állam kormányzása (közügyek irányítása)
Jogalkotás VÉGREHAJTÁS Bíráskodás
egy kézben is összpontosulhat
Végrehajtó Hatalom rendeltetés – intézményrendszer: közösségi teendők ügyeinek intézése, termékek és szolgáltatások biztosítása a lakosságnak
Központosított
Delegált (telepített)
Kormány (központi kormányzat)
Helyhatóság (település,
• Központi állami-kormányzati
területi egység) • választott testület (képviselők) • polgármester • hivatali apparátus • jegyző
szervek • Diplomáciai szolgálat • Közalapítványok. • 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok
Az egészségügy szervezete HATÓSÁGI FUNKCIÓK közhatalom gyakorlása
SZOLGÁLTATÁSOK eü. ellátás szervezete
1. Parlament (eü. jogalkotás)
1. Közegészségügyi ellátás
2. Központi Kormány (rendeletek)
2. Egészségügyi ellátás - orvosi, fogorvosi - ápolási - mentésügy (sürgősség)
3. Szakminisztérium (rendeletek) 4. Közegészségügyi Hatóságok OTH és a helyi szakigazgatási szervek (megyei, járási) 5. Finanszírozás általános adózásra alapozva, vagy társadalombiztosítással 6. Helyi Önkormányzatok
FOGYASZTÁSI JAVAK Ipar és Kereskedelem 1. Gyógyszeripar + nagyker. 2. Orvosi Műszeripar 3. Kórháztechnikai ipar
HATÓSÁGOK közhatalmat gyakorló szervek
Populációs szintű közhatalmi funkciók 1. Parlament (eü. jogalkotás) 2. Központi Kormány (rendeletek) 3. Eü.Minisztérium (rendeletek) 4. Közfinanszírozás (OEP) 5. Helyi Önkormányzatok
Állampolgárok egyéni ügyeinek intézése 1. Közegészségügyi Hatóságok (pl. az OTH - ÁNTSZ országos intézetei, mint főosztályok) központosított és helyi szervek 2. OEP, egyéni kérelmek panaszok 3. Helyi Önkormányzatok, panaszok a helyi polgároktól
Szervezeti modellek az egészségügyi hatósági feladatok elvégzésére • Centralizált államszervezetben létesített egészségügyi hatóságok Európai modell • Több-központú modell: utólagos centralizációs folyamatokkal Amerikai (USA) modell
Eü. hatóságok az USA-ban I. • 1798: betegségi és baleseti kórházi ellátás a kereskedelmi flotta tengerészeinek (Marine Hospitals) • 1870: Marine Hospital Service, központ Washington D.C. Vezetője: Surgeon General, a szolgálatot katonai módon szervezik • 1889: Public Health Service Commissioned Corps = közegészségügyi szolgálat hivatásos tiszti állománya
Eü. hatóságok az USA-ban II. • Marine Hospital Service (MHS): szakosodik a fertőző betegségek ellátására, és az 1878. évi National Quarantine Act kinevezi a vesztegzári ügyek központi szervének • 1891-ben a bevándorlási ügyet a szövetségi kormány átveszi a tagállamoktól, és az eü. vizsgálatot az MHS-hez telepíti • 1902: Public Health and MHS • 1912: Public Health Service (PHS)
Jelenlegi struktúra az USA-ban Department of Health and Human Services Secretary of Health and Human Services Assistant Secretary of Health Public Health Service Surgeon General Public Health Service Commissioned Corps
10 további központi hatóság Centers for Disease Control and Prevention Food and Drug Administration National Institutes of Health
Magyar szervezeti hagyományok: Nincs önálló egészségügyi Hatóság! • 1770: Generale Normativum in Re Sanitatis Centralizált közegészségügyi struktúra Vármegyék és szabad királyi városok 1. Közegészségügyi szolgáltatások: Szakmai vezető: physicus-doktor 2. Közegészségügyi rendészet: Hatósági jogkör: 1.fok: Alispán, Polgármester 2.fok: Helytartótanács 3.fok: Uralkodó 3. Közegészség-tudomány: 1.fok: physicus doktor = hatósági szakközeg 2-3.fok: az Egyetem Orvosi Kara
Mária Terézia 1740-1780
A XVIII. század közegészségügy szolgáltatási tartalma • • • • • •
Járványok elleni védelem (!) Ivóvízellátás Kommunális szennyvíz kezelés Közterületek tisztasága Kegyeleti szolgáltatások (egyházak) Településfejlesztés, rendezés, az épített és természetes környezet védelme • Eü. szolgáltatók szabályozása, ingyenes ellátás fedezetének biztosítása.
Önálló hatóság: a szocialista egészségügyben • Állami Közegészségügyi Felügyelet (1951-ben) - ÁKF II. járási közegészségügyi felügyelő - ÁKF I. megyei közegészségügyi felügyelő - Eü.Min. állami közegészségügyi főfelügyelő • Közegészségügyi és Járványügyi Állomások mint a hatósági operatív munka szervei - megyék, megyei jogú városok, főváros - igazgatója egy személyben - megyei közegészségügyi felügyelő - Tanács VB eü. oszt. vez. Helyettes • Országos szakmai intézetek: az Eü.Min. szervei
ÁNTSZ struktúra: 1991-2006 • Szakmai totalitás: „a Javaslat a Szolgálat feladatává teszi az emberi szervezet és az emberi szervezettel közvetlenül érintkezésbe kerülő környezeti tényezőknek, illetve e kölcsönhatásoknak a lakosság egészségére gyakorolt hatásainak vizsgálatát”. (1991. évi XI. tv. miniszteri indoklás: 3-5. §§) • Szakmai diverzitás: 2006. évi CIX. tv.1.§ (1) bekezdés értelmében a népegészségügyi feladatok köre - közegészségügyi, - járványügyi, - egészségfejlesztési, - egészségügyi igazgatási, - egészségügyi ellátás felügyeleti A fenti feladatokhoz a Kormány rendeletben jelöli ki az egészségügyi államigazgatási szervet vagy szerveket
A jelenlegi
Struktúra
EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Egészségügyért felelős államtitkár Eü. koordinációért és EU-ügyekért felelős h. államtitkár
Egészségpolitikáért felelős h. államtitkár
Egpol. főosztáy
Népeü. főosztáy
Gyógyszerészeti és orvostechnikai főosztáy
Egbizt. és ágazati fejlesztési főosztáy
Nemzetközi és EU ügyek főosztáya
Eü. humán erőfprrás főosztáy
Intézmény felügyeleti főosztáy
Egészségügyi
Hatóság
Magyarország Kormánya
Budapest Főváros és Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei Járási Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az Eü. Államtitkársághoz tartozik, de a Szerveket nem irányítja
Magyarország közigazgatási térképe 19 megye 23 megyei jogú város
Budapest
Települések száma ~ 3100 Főváros, város, község
168 Járás – 23 a fővárosban A járások Csongrád megye példáján
Csongrad megye = 7 járás
Népesség: 423.000 Település: 60 Megyei jogú város: 2 További városok: 8 Községek: 50
Mi az Eü. Hatóság funkciója? Ellátások Rend és jogkövetés (egészségrendészet) Engedélyezés és ellenőrzés (hatósági engedélyek)
Megelőzés és Fejlesztés (különböző egészségkárosodások megelőzése, mind a társadalom, mind az egyének érdekében)
Büntetések jogsértő magatartás esetén
Hatóságilag elrendelt kötelező ellátások (pl. védőoltások)
Egészségügyi termékek és szolgáltatások újraelosztása Közfinanszírozás
Egészségügyi adatgazdálkodás (gyűjtés és feldolgozás) Jelentési kötelezettség (hatósági adatszolgáltatás)
Szociális újraelosztási rendszer önkéntes vagy kötelező Adózás vagy Szociális Biztosítás
Az adatok közhitelessége Bizonyítványok, Igazolások
Az egészségügy szervezete HATÓSÁGI FUNKCIÓK közhatalom gyakorlása
SZOLGÁLTATÁSOK közösségi szolgáltatások
1. Parlament (eü. jogalkotás)
1. Közegészségügyi ellátás
2. Központi Kormány (rendeletek)
2. Egészségügyi ellátás - orvosi, fogorvosi - ápolási - mentésügy (sürgősség)
3. Eü.Minisztérium (rendeletek) 4. Közegészségügyi Hatóságok központosított (pl. az ÁNTSZ) helyi 5. Finanszírozás általános adózásra alapozva, vagy társadalombiztosítással 6. Helyi Önkormányzatok
FOGYASZTÁSI JAVAK Ipar és Kereskedelem 1. Gyógyszeripar + nagyker. 2. Orvosi Műszeripar 3. Kórháztechnikai ipar
HELYI ÖNKORMÁNYZAT Hivatali testület Jegyző (főjegyző) helyi köztisztviselők Eü. Iroda (osztály) vezető eü. köztisztviselő
Választott képviselőtestület polgármester – képviselők Szakbizottsági rendszer kötelező és alakítható állandó és időleges képviselők és „külső” tagok átadott képviselő-testületi hatáskör
Egészségügyi Bizottság Bizottsági Elnök bizottsági határozatok, testületi előterjesztések a helyi eü. közfeladatok teljesítéséhez I. fokú hatósági határozatok
Helyi önkormányzatok kötelező közegészségügyi feladatai Helyi Egészségpolitika • • • • • •
Ivóvízellátás Kommunális szennyvíz kezelés Köztisztasági szolgáltatások Köztemető fenntartása Egészséges életmód szolgáltatások Településfejlesztés, rendezés, az épített és természetes környezet védelme
Helyi önkormányzatok kötelező egészségügyi szolgáltatási feladatai az alapellátásban Helyi Egészségpolitika • • • • •
Háziorvosi ellátás (felnőtt, gyermek, vegyes) Fogorvosi ellátás (felnőtt, gyermek, vegyes) Iskolaorvosi ellátás (fogorvosi is) Védőnői szolgálat Ügyeleti szolgálat
Háziorvosi rendszer a beteg szemszögéből… A háziorvost a beteg szabadon választja, de ellátási kötelezettsége a helyi önkormányzat által területileg pontosan meghatározott körzetre vonatkozik! Például: egy településen 2 körzet van, az egyik „A” a másik „B”. Elméletileg lehetséges, hogy az Akörzet teljes lakossága B-háziorvoshoz jelentkezik be, a B-körzet lakossága pedig A-háziorvoshoz. A körzet ettől függetlenül létezik, mint az eü. Államigazgatás legkisebb területi egysége (pl. a védőoltások esetében)
A
B
Háziorvosi ellátás 1. Területi elven működik (körzet, körorvos) de szabad orvosválasztással 2. A körzet területét a helyi önkormányzat képviselőtestülete jelöli ki, 3. Az ellátás kötelezettje a helyi önkormányzat, a kötelezettség feladat átvállalási szerződéssel magánszolgáltatónak (vállalkozó háziorvos) átadható, Budapesten az alapellátás kötelezettje a kerület 4. A praxisjog (2000. évi II. tv.) vagyoni értékű jog, amellyel a háziorvos rendelkezik, és ennek alapján szerződhet az önkormányzattal 5. A háziorvos, mint szerződéses magánvállakozó kisebb településeken jellemzően az iskolaorvosi és a foglalkozás-egészségügyi alapellátási feladatokat is elvégzi, az iskolaorvos gyógykezelést nem végez 6. Eü. szakértői feladatok ellátása (keresőképesség, gépjármű vezetői alkalmasság, halottvizsgálat, stb.) 7. Eü. Hatósági intézkedések a közegészségügy-járványügy területén
Fogorvosi ellátás 1. Fogorvosi rendelő korlátozás nélkül nyitható, amennyiben megfelel a jogszabályban előírt tárgyi és személyi feltételeknek 2. A közfinanszírozott ellátás területi elven működik (körzet) de szabad orvosválasztással 3. A körzet területét a helyi önkormányzat képviselőtestülete jelöli ki, 4. Az ellátás kötelezettje a helyi önkormányzat, a kötelezettség feladat átvállalási szerződéssel magánszolgáltatónak (vállalkozó fogorvos) átadható, Budapesten az alapellátás kötelezettje a kerület 5. A praxisjog (2000. éve II. tv.) vagyoni értékű jog, amellyel a fogorvos rendelkezik, és ennek alapján szerződhet az önkormányzattal 6. A fogorvos, mint szerződéses magánvállakozó kisebb településeken jellemzően az iskolafogászati alapellátási feladatokat is elvégzi, és ennek során gyógykezelést is végez 7. Eü. szakértői feladatok ellátása (látlelet)
Az eü. szolgáltatások szereplői Egyéni vállalkozás (önfoglalkoztatás)
Gazdasági társaság Közintézmény
• Szakmai Szervezetek (Kamarák, Egyesületek, Társaságok) • Szakszervezetek • Munkáltatói Szervezetek • Beteg-egyesületek
Szolgáltatás
Költségtérítés
Beteg (fogyasztó) magánfinanszírozás
Fogyasztói Szövetkezetek (HMO) Non-profit és for-profit Biztosító Társaságok Társadalombiztosítás Alapítványok
Eü. magángazdaság Tőketulajdon (telek, épített ingatlan, gép-műszer) Tőkésítés+Amortizáció Értékcsökkenési leírás (törvényes működési költségek)
Önfoglalkoztató szolgáltatók (magánalkalmazottak bére) működési költség (béren kívüli minden költség) napi kiadások
TŐKEKÖLTSÉGEK
FOLYÓ KÖLTSÉGEK
A SZOLGÁLTATÁS PIACI ÁRA
amortizáció (bérleti díj) + folyó költségek + nyereség (profit) Fizetés „zsebből” (számla ellenében!)
Magánbiztosítási fedezet
MAGÁNÜGY KÖZÜGY
Egy-csatornás finanszírozás Tőkejavak (telek, épített ingatlan, gép-műszer) Központi Kormányzat, Helyi Kormányzat Tőkeköltségek, Amortizáció
Munkaerő költsége (fizetések) (Közalkalmazottak) Dologi kiadások (minden a béren kívül) rendszeres napi kiadás
TŐKEKÖLTSÉGEK
FOLYÓ KÖLTSÉGEK
Központi (állami) költségvetés
Helyi önkormányzati költségvetés Központi és Helyi Adók adózó polgárok
KÖZÜGY MAGÁNÜGY
Két-csatornás finanszírozás Tőkejavak (telek, épített ingatlan, gép-műszer) Központi Kormányzat, Helyi Kormányzat Tőkeköltségek, Amortizáció
Munkaerő költsége (fizetések) (Közalkalmazottak) Dologi kiadások (minden a béren kívül) rendszeres napi kiadás
TŐKEKÖLTSÉGEK
FOLYÓ KÖLTSÉGEK Társadalombiztosítás (állami vagy magán)
Központi (állami) költségvetés
Helyi önkormányzati költségvetés Központi és Helyi Adók adózó polgárok
Járulékrendszer munkáltatók-munkavállalók
KÖZÜGY MAGÁNÜGY
Mintaértékű modellek az egészségügyi finanszírozásban Bürokratikus állami tervgazdaság: 1. A volt Szovjetunió, és a szocialista országok modellje
Piacgazdasági megoldások: 1. Német mintájú, ún. bismarcki típusú rendszer 2. National Health Service modell (Anglia) 3. Versengő piacgazdaságra alapozott, ún. amerikai (USA) modell
Német eredetű modell 1. kötelező, szociális alapon nyújtott biztosítás, jövedelemhatárral (census) 2. magántulajdonú alap- és járóbeteg szakellátás 3. fekvőbeteg ellátásban az intézményi tulajdon döntően a helyi önkormányzatok kezében van, de közhasznú és üzleti társaságok is működnek
Otto von Bismarck (1815-1898)
4. a rendszer szerves részei az üzleti biztosítók és a magánkórházak, amelyek az üzleti biztosítással rendelkező betegeket látják el. Ezek aránya Németországban 10% körül állandósult az utóbbi évtizedekben. 5. 1990 után a volt NDK-ban is visszaállították.
NHS -(angol)- modell
William Beveridge 1879 – 1963
1. az intézményi hálózat döntően állami tulajdonban van 2. a közfinanszírozás egy-csatornás rendszerben, központi adóbevételekből történik, de működik a klasszikus német TB - modell is, amelyből csak az eü. szolgáltatásokat emelték ki. 3. magánbiztosítás, adókedvezménnyel (Anglia & Wales kb. 7%) 4. a rendszer szerves részei az üzleti biztosítók, a magánrendelők és a magánkórházak
USA modell 1. az intézményrendszer döntően magántulajdonban van (részben nyereségérdekelt, részben közhasznú szervezetek), de helyi önkormányzati (városi), tagállami és szövetségi állami kórházak (pl. a hadsereg) is működnek 2. az 1970-es évekig a hagyományos (kártérítési elven) működő magánbiztosítás jellemezte, ezután léptek be a fogyasztási és biztosítási szövetkezetek (HMO – PPO) 3. Az 1965-ben bevezetett MEDICARE program révén, az aktív korban kötelező járulékfizetés alapján, 65 éves kor felett mindenki biztosított 4. A MEDICAID program nem biztosítás, hanem államilag finanszírozott szegényellátás az egyes tagállamokban
A szovjet modell elvi alapjai 1. Központosított állami intézményrendszer 2. Hatékony egészségügyi rendészet 3. Bürokratikus hálózat, tömeges ellátás céljára, teljes közfinanszírozással (formális biztosítás) 4. A betegségek oka a kapitalista kizsákmányolás 5. Minden betegség megelőzhető 6. Katonai szellemiségű egészség kultusz
Szovjet modell 1. a teljes ellátó hálózat állami tulajdonba vétele (kommunista állomosítás), a működtetés tervutasításos alapon történik 2. központi költségvetési gazdálkodás, egy-csatornás finanszírozás 1. mindenkire kiterjedő formális társadalombiztosítás (amely valójában nem különül el a központi költségvetéstől) 2. minimális, kényszerűségből engedélyezett magánszektor a járóbeteg ellátásban
Nyikolaj Alekszandrovics Szemasko 1874-1949
Biztosítási modell az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására
A biztosítás alapvonásai Meghatározás a biztosítás olyan eszköz a társadalom kezében, amelynek segítségével nagy társadalmi csoportok, méltányos hozzájárulás ellenében részesülhetnek bizonyos mérhető és mindenki számára egyenlő kockázatok által okozott gazdasági károk hatásai alól. Feladat kiszámítható biztonságot teremt olyan gazdasági veszteségekkel szemben, amelyek véletlenszerű csapások következtében lépnek fel. Társadalmi hatásai egyenletesen teríti azokat a költségeket, amelyek különben egyegy személyt terhelnének olyan csoportból, amelynek tagjai azonos kockázatnak vannak kitéve.
Társadalmi feltételek a biztosításhoz 1. A kockázatnak igen nagy csoportokat kell érintenie, továbbá feltétel az is, hogy a társadalom elismerje és jogosnak tartsa a kockázat bevonását a biztosítások körébe. 2. A kockázatnak kitettek felelősséggel vállalják a kockázatot, mivel tisztában kell lenniük azzal, hogy bármikor kárt szenvedhetnek, annak minden következményével együtt. 3. A kockázatnak kitett csoportok rendelkezzenek a szükséges forrásokkal a biztosítási díjak megfizetésére. 4. A káresemény valószínűségét akaratlagosan a biztosítottak illetve a biztosítók sem befolyásolhatják.
Szociális alapon biztosítható: 1. változások a személyes egészségi állapotban
• eü. szolgáltatások költségterhei betegségben, várandósságban, szülés esetén és gyermekágyban, • keresőképtelenség (táppénz) • munkahelyi baleset miatt átmeneti vagy tartós rokkantság, munkaképesség csökkenés (járadék) • ápolási költségterhek idős korban (otthonokban)
1. idős kor, amely már akadály a munkavállalásban
• jövedelem hiány, amelynek kivédésére rendszeres járadék fizethető (öregségi járadék)
2. munkanélküliség
• jövedelemhiány, amely a gazdasági ciklusok miatt a munkahely elvesztéséből származik.
Társadalombiztosítási rendszer Kötelező tagság
Intézményi forma
– munkavállalóknak,
– költségvetési szerv
– kedveszmények a családtagoknak is járnak
– non-profit társaság területi, foglalkozási alapon
TB - jellegzetességek Biztosítási díj – járuléki forma (bizt. díj helyett) díjtétel megosztás a munkáltató és a munkavállaló között
Szolidaritási elv az állam köteles erős biztonsági hálót adni a polgárainak, a polgárok pedig egymás között szolidárisan osztják meg a pénzügyi terheket
Járulékok és adók Magyarországon Járulékok: munkáltatók és munkavállalók (2012) 127 egység mint az élőmunka munkáltatói költsége 27 egység „szociális hozzájárulási adó” 100 egység munkabér „borítékban” 3% = pénzbeli egészségügyi szolgáltatásokra 4% = természetbeni egészségügyi szolgáltatásokra 10% = időskori járulék „nyugdíj” 1.5%= munkaerő-piaci járulék 16% = egykulcsos személyi jövedelemadó
Finanszírozási technikák lehetséges változatai
Háziorvosi ellátás finanszírozása 43/1999 (III. 3.) Korm. R. 1. Közfinanszírozásra szerződés a feladat átvállalása után z OEP illetékes szervével köthető (heti rendelési idő min 15 óra és min 2 óra/nap), az ellátás részben a rendelőben, részben a beteg lakásán történik 2. Az alapellátási ügyelet külön szervezetben működik - fejkvóta, lakosságszámhoz igazodó területi szorzóval súlyozva 3. Finanszírozási technika: - fejkvóta, életkorra súlyozott pontszám alapján, degresszió 2600 pont felett, - szakképesítési szorzószám alkalmazása - fix összegű (bázis)díjazás a körzet lakosságának száma alapján, - területi kiegészítő díjazás a körzet földrajzi helyzete alapján 4. Iskolaorvosi ellátás: fejkvóta alapon
Fogorvosi ellátás finanszírozása 43/1999 (III. 3.) Korm. R. 1. Közfinanszírozásra szerződés a feladat átvállalása után z OEP illetékes szervével köthető heti 30 óra rendelési idővel, minimum létszámok elérése esetén - 1500 fő 18 év alatt, - 1500 fő 18 év alatt, iskolafogászati ellátásban, - 3600 fő vegyes ellátásban - 4000 fő felnőtt ellátásban 2. Sürgősségi ügyeletben korlátozott ellátóhely (Budapesten pl. 6 hely) 3. Finanszírozási technika: - havi alapdíj (fejkvóta), életkorra súlyozott pontszám alapján, degresszió 6000 pont felett, - tételes teljesítmény és időszükséglez alapján elszámolható teljesítményarányos díjazás 4. Közfinanszírozás a sürgősségi ellátásban, alapbetegséggel járó fogbetegségben, 18 év alatt és 60 év felett (de technikai költség nem), 18-60 év között: fogkő, gingiva kezelés.
