MUNKAVÉDELEM 1.1
Komplex munka- és egészségvédelmi rendszerek az USA vállalatainál Tárgyszavak: munkavédelem; egészségvédelem; irányítási rendszer; vállalati siker; versenyképesség; érdekeltség.
Az USA Munkaügyi Statisztikai Hivatalának (BLS) jelentése évente mintegy 6000 foglalkozással összefüggő halálesetről számol be. Ehhez járul évente 6 millió munkahelyi baleset és megbetegedés, amelyek együttesen 2,8 millió munkanap kieséséhez vezettek. A becslések szerint az Egyesült Államokban a munkahelyi balesetek 2002-ben a munkaadóknak 49,6 milliárd USD költséget okoztak. (A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint világszerte évente 250 millió munkahelyi baleset és 160 millió foglalkozási eredetű megbetegedés fordul elő, amelyek 1,2 millió esetben halálos kimenetelűek). Ezeknek a számadatoknak az ismeretében egyre több munkaadó igyekszik olyan munka- és egészségvédelmi rendszert kidolgozni, amelynek segítségével a dolgozók egészségének és munkahelyi biztonságának folyamatos javítása révén jelentős összegeket takaríthat meg. A komplex munkavédelmi rendszerek jelentősen csökkenthetik a munkahelyi balesetek és a munka okozta megbetegedések számát, valamint azok költségeit.
A munkavédelmi rendszerek általános jellemzői Számos országos és nemzetközi irányelv és szabvány is foglalkozik a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági rendszerekkel. Ilyen irányelveket és szabványokat adtak ki állami intézmények, szabványügyi szervezetek, vállalatcsoportok és magánvállalatok is. A rendszerekben sok a hasonlóság, pl. valamennyi irányelvben és szabványban kulcsfontosságú a felső vezetés irányító szerepe és elkötelezettsége.
A munka- és egészségvédelmi rendszert az adott intézmény felső vezetésének ugyanúgy kell irányítania, mint más vállalati rendszereket. Egy ilyen rendszer számos, egymással kölcsönhatásban álló elemből áll, amelyek meghatározzák a foglalkozás-egészségügyi és munkabiztonsági politikát, valamint azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével a kitűzött célok elérhetők. A rendszerszemléleten alapuló megközelítés abban különbözik a hagyományos egészségügyi és biztonsági programoktól, hogy a kudarcok fő okainak kiküszöbölésére törekszik, és azokra a folyamatokra helyezi a hangsúlyt, amelyek biztonságot teremtenek. Valamennyi önként vállalt szabvány hangsúlyozza a rendszer folyamatos javításának fontosságát. A rendszer legfontosabb elemei: a vállalati politika, a tervezés, az alkalmazás, az ellenőrzés és a javító intézkedések. Vállalati politika A felső vezetés elképzelései és irányító szerepe kulcsfontosságú tényezők olyan üzletpolitika létrehozásában, amely tükrözi a vállalati kultúrát, valamint az egészségvédelmi és munkabiztonsági értékeket. Ezeknek az elképzeléseknek az alapján születnek a helyi foglalkozásegészségügyi és munkabiztonsági rendelkezések és eljárások. A felső vezetés irányító szerepe nélkül hatékony munka- és egészségvédelmi rendszer elképzelhetetlen, hiszen csak így lehet megnyerni az alkalmazottak aktív közreműködését az egészséget és biztonságot javító intézkedésekben. A felső vezetésnek nem elég hangoztatnia elkötelezettségét, hanem ennek tettekben is kifejezésre kell jutnia, azaz pénzt és időt kell erre a célra áldoznia. Mindenkivel ismertetni kell a konkrét célokat és azt, hogy megvalósításukért kire milyen feladat és felelősség hárul. Tervezés A kockázatok feltárására, felmérésére és kezelésére módszereket kell kigondolni és létrehozni. Ezek az eljárások rutin- és rendkívüli feladatokat tartalmaznak, érintenek minden dolgozót és szállítót, aki csak a munkahely területén megfordul. A kockázatkezelési rendszerek tervezésekor gyakran elfeledkeznek a szállítók biztonságára vonatkozó szabályokról, pedig ez a munka- és egészségvédelmi rendszerek működésének fontos területe. Egyes vállalatok külső tanácsadó cégeket kérnek fel a lehetséges szállítók bizton-
sági eljárásainak értékelésére, hogy megállapíthassák, azok megfelelnek-e a vállalat belső követelményeinek. A munka- és egészségvédelmi rendszer eredményessége megkívánja a kockázatok folyamatos elemzését. Kockázatelemzést kell végezni minden nagyobb új, vagy jelentősen módosított gépre és berendezésre, továbbá olyan munkákra, amelyeknél magas a balesetek száma, vagy amelyeknél súlyos sérülések fordulhatnak elő. Az USA Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatalának (OSHA) biztonsági szabványa előírja, hogy milyen rendszereknél van szükség a kockázat elemzésére. A tervezés során figyelembe kell venni még a törvényes előírásokat, valamint a kockázatkezelés és a biztosítás igényeit is. Alkalmazás A tervet elkészülte után a vállalatvezetésnek alkalmaznia kell. Az alkalmazáshoz tartozik a felelősök megtanítása a biztonság javítása érdekében rájuk háruló szerepre, valamint arra, hogy miért fontosak ezek az eljárások. Nem egy vállalatnak a vezetés és a dolgozók közötti rossz kommunikáció a gyenge pontja. A terv megvalósítására elegendő időt és anyagi eszközt kell szánni. Az egyes kockázatcsökkentő intézkedéseket meghatározott rangsor szerint részesítik előnyben, alkalmazzák, illetve tartják fenn. Az intézkedések rangsora a következő: • a kockázat megszüntetése; • a kockázati tényező helyettesítése kevésbé veszélyes anyagokkal, folyamatokkal, műveletekkel vagy berendezéssel; • műszaki ellenőrzések; • figyelmeztetés; • adminisztratív intézkedések, beleértve az oktatást is; és végül • személyi védőeszköz alkalmazása. Ellenőrzés és javító intézkedések Az egységes munka- és egészségvédelmi rendszer, valamint az egyes konkrét eljárások bevezetése és alkalmazása után a vállalatvezetésnek ki kell értékelnie eredményességüket. A vizsgálati eszközök közé tartozik • a fizikai ellenőrzés, • a tesztelés, • a veszélyeztetettség felmérése,
• a viselkedések megfigyelése, • a sérülések és megbetegedések nyomon követése, • a dolgozók visszajelzéseinek értékelése. A munkahelyi veszélytől és a vállalat igényétől függően még más módszerek alkalmazására is szükség lehet. Ezek az értékelési eszközök feltárják azokat a területeket, amelyek javításra, finomításra szorulnak. Ezek elvégzéséhez megfelelő javító és megelőző intézkedéseket kell választani. Nem szabad elhanyagolni az alkalmazottak visszajelzéseit és részvételüket a folyamatban. Az OSHA elvárja a dolgozók aktív bevonását a munka- és egészségvédelmi feladatok elvégzésébe. A vállalatvezetésnek rendszeresen ellenőriznie kell a munka- és egészségvédelmi rendszer alkalmazása révén elért haladást. A vállalatnak eljárást kell kialakítania, amelynek keretében a felső vezetők meghatározott időnként felülvizsgálják és értékelik a rendszerek hatékonyságát és azt, hogy tevékenységük összhangban áll-e a munka- és egészségvédelmi politikával és célokkal.
Az OSHA önkéntes munkavédelmi programja A felmérések igazolták, hogy olyan komplex munka- és egészségvédelmi rendszer alkalmazása, mint pl. az OSHA önkéntes munkavédelmi programja (Voluntary Protection Program – VPP), a felére csökkentheti a munkahelyi baleseteket, a munka okozta megbetegedéseket és az ezekkel járó költségeket. Az OSHA felmérése szerint a munkavédelemben csúcsteljesítményt elérő vállalatok szinte kivétel nélkül alkalmaznak ilyen komplex rendszereket, és ma már az országban 1256 munkahelyen alkalmazzák a VPP-t. Az alábbiakban beszámolunk arról, mit kell tennie egy társaságnak ahhoz, hogy az OSHA programjához csatlakozhasson, és a kiemelkedő munkavédelmi eredményt jelző „VPP Sztár” minősítését későbbiekben is megőrizhesse. Rangot jelent a részvétel John Storm, a floridai Kennedy Űrközpontban működő Space Gateway Support (SGS) létesítményüzemeltetési igazgatójaként egyike azoknak az embereknek, akik gondoskodnak arról, hogy a Discovery űrrepülőgép biztonságban eljusson a „csillagokhoz”. A vállalat egyike annak a csaknem 1300 – és napról-napra szaporodó – munkáltatónak,
amelyek részt vesznek OSHA VPP programjában. Storm elmesélte, milyen elkötelezettségre és erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy a „VPP Sztár” minősítést megszerezzék. Amikor az SGG megpályázta az űrközpont létesítményüzemeltetésére vonatkozó állami megbízást, a pályázatukban szerepelt, hogy szeretnék megszerezni ezt a minősítést, hogy ezáltal is demonstrálják ügyfeleik számára, mennyire fontosnak tekintik a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi szempontokat. 1998 októberében elnyerték a megbízást, és azonnal nekifogtak a VPP jelentkezéshez szükséges előkészületeknek. Az OSHA elfogadta a pályázatukat, és 2001-ben sor került az első helyszíni vizsgálatra. Ez a vizsgálat abból állt, hogy 15 OSHA ellenőr (köztük olyan társaságok dolgozói, akik már megszerezték a VPP Sztár minősítést) rendkívüli alapossággal felmérte a létesítmény munkavédelmi helyzetét, átnézték a dokumentációkat, és mélyinterjúkat folytattak a munkavállalókkal. Bár ennyi ellenőr jelenléte még a legedzettebb munkavédelmi vezetőket is zavarba hozná, Storm a sokéves munkavédelmi tapasztalatokkal rendelkező szakemberek által lefolytatott vizsgálatot kiváló alkalomnak tekintette arra, hogy új dolgokat tanuljanak és kijavítsák a programjuk gyengeségeit. Az ellenőrzés ugyan feltárt bizonyos problémákat, az SGS azonban képes volt azokat azonnal korrigálni. A vizsgálat eredményeként a társaság elnyerte a VPP Sztár minősítést. A VPP története és elterjedése A VPP története 1979-re tekint vissza, amikor Kaliforniában egy hasonló kísérleti programot indítottak útjára. Az OSHA 1982-ben hivatalosan is bejelentette a program elindítását, és jóváhagyta az első munkáltató „VPP Sztár” minősítését. 2004-ben a munkaügyi minisztérium felhívást intézett az üzleti közösséghez, hogy jelentősen bővítsék a programban részt vevők számát: a 8000-es tagság elérését tűzték ki célul. A VPP a vezetők elkötelezettségére, a dolgozók részvételére, a veszélyfelismerésre és a dolgozók képzésére vonatkozó teljesítmény-alapú kritériumokat állapít meg, amelyeknek alapján a jelentkezőket értékelik. Az ellenőrzési folyamatba az OSHA olyan szakembereket is bevon, akik a VPP régebbi tagjainak dolgozói, és jól ismerik a programot. Ezek az ellenőrök már átestek ezen a nagy kihívásokat jelentő folyamaton, és rendkívül szigorúan kezelik az újonnan jelentkezőket. A minősítést megszerző társaságoknak éves önértékelést kell készíteniük, az OSHA pe-
dig rendszeres helyszíni ellenőrzéseket tart, amelyek során eldől, hogy az adott munkáltató bent maradhat-e a programban. A VPP-ben részt vevő munkáltatók szövetségének elnöke, R. Davis Layne korábban több évig OSHA hivatalokban dolgozott. Jól emlékszik még az 1980-as évekre, amikor nagyon kevés társaság volt hajlandó szóba állni az OSHA-val. A hivatalnak „mézesmadzaggal” kellett rábírnia a munkáltatókat (nevezetesen mentesültek a rendszeres munkavédelmi ellenőrzéstől), hogy vállalják a részvételt a VPP-ben. (Akkoriban az ellenőrzés még nem a sérülések és megbetegedések előfordulási arányától függött.) Az eredmények magukért beszélnek A számok mindennél többet mondanak: a VPP-hez tartozó munkáltatóknál a hiányzások aránya 52%-kal alacsonyabb az átlagnál. A Georgia-Pacific Corporation például 68 létesítményét nevezte be a VPP-be. Ezekben a létesítményekben 15-20%-kal alacsonyabb a balesetek előfordulásának aránya – és ennek következtében a kártérítések is – mint a VPP-be nem tartozó létesítményeikben, pedig a társaságnál már korábban is kedvezőbb volt a helyzet az ágazati átlagnál. A Georgia-Pacificnél 2 dolgozó csak azzal foglalkozik, hogy a létesítményeket felkészítsék a helyszíni ellenőrzésekre. Az SGS-csoportnál még jelentősebb erőforrásokat mozgósítottak: egy 35 tagból álló VPP bizottságot állítottak fel, és csupán a jelentkezési folyamatban 20 dolgozó vett részt több mint egy évig. Ezt persze nem minden társaság engedheti meg magának, de mindenhol meg lehet találni a módját annak, hogy fokozzák a munkavédelmi erőfeszítéseket. Elengedhetetlen a vezetők elkötelezettsége A VPP célja a résztvevők munkavédelmi kultúrájának átalakítása. A program azért válhatott sikeressé, mert el tudja adni önmagát – látványos eredményeket lehet elérni vele: életeket ment meg, növeli a termelékenységet és költségcsökkentést is eredményez. A mérettől és az ágazati hovatartozástól függetlenül valamennyi résztvevő számára jelentős értéket képvisel. A programban résztvevő legnagyobb munkáltató 14 000 alkalmazottjával a Norfolk Hajógyár, a legkisebb létesítményben pedig mindöszsze hatan dolgoznak. Mindannyiukban van azonban valami közös: a vezetőség komolyan veszi a programot és biztosítja a szükséges erőforrá-
sokat. Vajon miért? Mi az, ami miatt a társaságok hajlandóak több száz munkaórát fordítani a jelentkezési, ellenőrzési és újraminősítési folyamatokra? A résztvevők elmondása szerint a legfőbb vonzerőt az jelenti, hogy a VPP-n és a tagok szövetségén keresztül megismerkedhetnek a legjobb munkavédelmi gyakorlatokkal. Az egyik ilyen gyakorlat például abból áll, hogy a munkáltatónál külön munkavédelmi csapatok felelnek a munkavédelmi program egyes részelemeiért – a szűk térben, illetve nagy melegben végzett munkától a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi figyelemfelhívó akciókon keresztül a munkavédelmi programok eredményének nyomon követéséig – hogy a munkavédelmi folyamat a létesítmény minden dolgozóját elérje. E nélkül az elkötelezettség nélkül a társaságok aligha tudnák megőrizni versenyképességüket. A dolgozóknak kiemelt szerep jut A VPP nem működtethető a dolgozók együttműködése nélkül. Ez egy alulról építkező program, amelyet nem lehet az emberekre ráerőltetni. Amikor az SGS vezetősége elindította a VPP folyamatot, néhány vezetőt és dolgozót győzködni kellett a lépés szükségességéről. Nem értették, miért kell egy újabb program, hiszen a vállalatcsoport tagjai már addig is kiváló munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi programokat működtettek, és a dolgozók hozzászoktak az űrállomásokon és légi bázisokon alkalmazott szigorú biztonsági előírások betartásához. Hét szakszervezettel kellett elfogadtatniuk az újabb programot. A VPP bizottság minden szakszervezeti csoporttal ismertette a programot, és végül mind a hét szakszervezeti titkár aláírta a VPP jelentkezéshez csatolt szándéknyilatkozatot. A VPP program sikere, és a Sztár minősítés elnyerése nagyban köszönhető a társaság 900 dolgozójának többségét képviselő két nagy szakszervezet elkötelezettségének. A sikerben kulcsszerepe volt néhány szakszervezeti tagnak, akik az üzemekben közvetlenül irányították a folyamatot. A mentorprogram jelentősége 1994 óta a VPP keretében hivatalos mentorprogram is működik. Ebben olyan társaságok vehetnek részt, amelyek már elnyerték a Sztár minősítést, és az OSHA felkéri őket arra, hogy nyújtsanak segítséget egy hasonló adottságokkal rendelkező újonnan jelentkezőnek. A mentori tevékenység fontos részét képezi a folyamatnak. Ezáltal a kiváló munka-
védelmi rendszereket működtető társaságok is átadhatják tapasztalataikat az üzleti közösség többi tagjának, és felismerhetik, hogy a VPP program nem egy verseny, amelyet elég egyszer megnyerni. Folyamatos erőfeszítések nélkül ugyanis a munkavédelmi kultúra darabokra hullhat. A „sztárság” felelősséggel és kötelezettségekkel is jár, amelyek nem érnek véget az adott társaság kapujánál. Hogyan tovább? Az OSHA szeretné tovább bővíteni a VPP-t, és olyan kisebb társaságokat is bevonni a programba, amelyek csak néhány vagy csupán egyetlen telephellyel rendelkeznek. A kérdés az, hogyan tehetnék könynyebben elérhetővé a részvételt a társaságok számára. Olyan megoldásokat dolgoztak ki, amelyek célja a résztvevők számának növelése és a jelentkezési folyamat egyszerűsítése. Fontos könnyítés pl. az azonos vállalathoz tartozó telephelyek minősítésének egyszerűsítése. Az OSHA Challenge Programot 2004 májusában indították útjára. A kezdeményezés célja, hogy valamennyi ágazati csoportban eljussanak azokhoz a munkaadókhoz, akik szeretnék fejleszteni munkavédelmi rendszereiket, és fontos számukra, hogy az erőfeszítéseiket mások is elismerjék. A programban résztvevők útmutatást kapnak a hatékony munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi vezetői rendszerek fokozatos megvalósításához. Az állami munkáltatók bevonására is több erőfeszítés történt. A United States Postal Services volt az első szövetségi szervezet, amelynek a jelentkezését az OSHA 2005 júliusában elfogadta. Az amerikai posta már 2001 óta aktívan részt vett a VPP-ben, és számos kezdeményezésben volt fontos partnere az OSHA-nak. Példamutató a teljes dolgozói gárda elkötelezettsége a munkavédelem ügye mellett. A postaügyi miniszter elmondta, hogy a VPP a több mint 700 000 postai alkalmazott számára komoly hajtóerőt jelent, hogy folyamatosan fejlesszék a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi rendszereket és gyakorlatokat. A szervezet elkötelezte magát amellett, hogy munkavédelmi kiválóságot érjen el. A kezdeményezés hármas nyereséget biztosít: előnyös a munkavállalók számára, a szervezet számára és az egész ország számára is. Jelenleg 17 USPS telephely vesz részt aktívan a VPP-ben, és várhatóan még további 100 csatlakozik hozzájuk ebben az évben.
A VPP az építőiparban tevékenykedő társaságok számára is kínál lehetőséget arra, hogy hatékony munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi rendszerek működtetésével bekerüljenek a Sztár programba. A kezdeményezés egyedülálló abban a tekintetben, hogy két kategóriában teszi lehetővé a részvételt: egyrészt hosszú távú, egy telephelyhez kötődő építkezési projektek számára, másrészt olyan társaságok, divíziók és egyéb üzleti egységek számára, amelyek különböző helyszíneken és projekteken dolgozó mobil munkaerőt alkalmaznak. Összeállította: Szabó Ildikó, Csépán Lilla Lyon, B. K.; Hollcroft, B.: Health & safety management systems: focus on management. = Occupational Hazards, 67. k. 6. sz. 2005. p. 45–48. Smith, S.: VPP: what it takes to be a star. = Occupational Hazards, 67. k. 8. sz. 2005. p. 27–31.
