Az almásfüzitıi Szent István Római Katolikus Templom története Mottó: A jelen tartozik a múltnak és a jövınek.
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Almásfüzitı régi kápolnái és templomai A templom építésének elızményei A Szent István Római Katolikus templom építése, felszentelése A templom belsı berendezéseinek története A harangok története, felszentelése Az egyházközösség élete
1
1. Almásfüzitı régi kápolnái és templomai Füzitı (Fizeg) elsı kápolnája 1059-ben Szent Elek nevét viseli. A Szent Elek szigeten, a mai Prépost szigeten állt. Az itt lakók hamar,- az elsık között- áttértek a római katolikus hitre, ezért épült a kápolna. Az elsı írásos emlékek 1102-ben a Szőz Mária templomáról szólnak, ami a pannonhegyi apátsághoz tartozott. Népiesen felsı templomként emlegették. A Duna folyásának megfelelıen nevezték el a templomokat alsó, illetve felsı templomnak. IV. Béla királynak igen kedves helye volt Füzitı. Nagyon sokszor járt itt, amit az is bizonyít, hogy 15 rendeletet itt adott ki, amibıl 11 Almásfüzitırıl szól. Királyi fogadásra alkalmas épület is ékeskedett, és kisebb udvara volt ezen a dunaparti településen. Felesége, Laszkarisz Mária királynı is ellátogatott Füzitıre. Füzitıt kápolnás, templomos helynek is nevezték. 1490 körül már két temploma van a falunak. Az új, második templomot Kanizsai Dorottya, nádorispán-né építteti, Mária Magyarország Nagyasszonya tiszteletére. Ez lett Füzitı (Fyzegtwı) második temploma, amit alsó templomként emlegettek és a Foktorokban állt. 1969-70-es években régészeti ásatások nyomán, alapjait feltárták. Kanizsai Dorottya kedvelte füzitıi templomát. Mint írja: különös kegyelet főz bennünket ehhez a templomhoz. Többszöri látogatása is ezt bizonyítja. 1532-ben meghalt, és végrendeletében, ami terjedelmes füzet, így ír a templomról. A Fyzegtwıi Mária Magyarország Nagyasszonya tiszteletére emeltetett templomra egy fehér (damaszkcasulát), miseruhát hagyok. Kanizsai Dorottya udvarában kétkezi munkával készülnek a drága, aranyszállal hímzett, ékkövekkel kirakott egyházi ruhák, így a füzitıi is. Az 1763-as, 1783-as földrengések hatalmas károkat okoztak a templomokban is. Tornyaik ledőltek, harangjaik lezuhantak. A súlyosan károsodott templomok helyreállításához már nem volt anyagi erı. Kıbıl épült falaikat lakások, gazdasági épületek építéséhez használták fel. 1923-ban építik fel Almásfüzitın a Szent Erzsébet kápolnát, ami a két tantermes iskolával épült egybe. A harmadik, a belsı terem, volt a kápolna. 1924-ben Rach Józsefné, Pfeiffer Mariann, aki mindenben segítette az egyházi életet, az iskolakápolna részére harangot öntetett. A harang az iskola udvarán, haranglábon állt. Özv. Rach Józsefné megrendelésére festették meg, a kápolna védıszentjének, Szent Erzsébetnek a képét is, ami az oltárkép volt. 1944 júniusától a 2. világháború végéig 7 alkalommal bombázták Füzitıt. A bombatámadások áldozata lett a Szent Erzsébet Katolikus iskola-kápolna is. A harang és a Szent Erzsébetet ábrázoló oltárkép megmenekült. Rövid ideig egy, úgy nevezett „Fa barakkban”tartották a szentmiséket. A késıbbiekben a posta épülete, majd az iskolaterem adott helyet a szentmiséknek. 1975-ben, Tóth Mária és Tóth Margit helyi lakosok adományoztak az egyháznak egy lakóházat, amit kápolna-házzá alakítottak ki. Ez a 30 négyzetméteres kápolna ad otthont a Római Katolikus- és Református Egyház vallási szertartásainak. 2
Mórocz Terike 50 éven keresztül végezte a sekrestyési feladatokat. Ilyen hosszú szolgálathoz nagy hit és odaadás kell. Az 50-es években felvetıdött a templomépítés gondolata, győjtést is kezdeményeztek, de az ötlet kudarcba fulladt. Almásfüzitı- felsın, (Lakótelepen) a katolikus híveknek 1956. november 4.- én a Sportházban, Farkas János szervezésével szentmisét szerettek volna tartani. A helyszínen tartóztatták le a szervezıt. A miseruhát, a mise kellékeit is vinnie kellett magával. A rendszerváltás után a Petıfi Sándor Mővelıdési Ház adott otthont a szentmiséknek havonta, majd hetente. Komáromból, vagy Szınybıl járt ki plébános atya misézni. Ádám Erzsébet készítette elı a szentmiséket. Vasárnapról vasárnapra hordta magával a miséhez szükséges kellékeket. A megalakult Szent István Egyházközség szekrényt készítetett, amelynek elhelyezését engedélyezték a Mővelıdési Házban. Ebben a szekrényben tartotta a kellékeket, a miseruhákat, amiket ı tartott tisztán. Nagy érdemei vannak az új templom kezdeteinél. Lendülete, akarata, szervezése példa erejő volt. Ezt az átmeneti állapotot véglegesítette az új katolikus templom felépítése, amit Szent István tiszteletére szenteltek fel, 2002. június 27-én.
2. A templom építésének elızményei Az Almásfüzitıi Timföldgyár építésével párhuzamosan Verı Imre építész megtervezte a Timföldgyárhoz tartozó lakótelepet is, ami eredendıen Dunaalmásra került volna. 1948-ban dılt el, hogy itt, Almásfüzitın kerül felépítésre. A tervek készítésében Farkas Ipoly fiatal tervezı nevét is meg kell említeni, aki Verı Imre irodájában dolgozott. Az ı ötleteit, szemléletét tükrözik az emeletes házak. A tervek Verı Imre aláírásával kerültek engedélyezésre. Ezen a tervrajzon katolikus templom is szerepelt. A tervezı a templom helyét,” k, t „betőkkel jelölte, ami katolikus templomot jelent. Természetesen akkor a templom felépítését nem engedélyezték. 1990-es évektıl a szınyi Spekl Antal vagy a komáromi Pados József plébános tartott vasárnaponként szentmisét a Petıfi Sándor Mővelıdési Házban. 1998. novembertıl Szıny és Almásfüzitı plébánosa, Kántor Antal kanonok úr itt, Almásfüzitın is fellendítette a hitéletet. 1999. Április 25-én már volt bérmálkozó gyermek itt helyben, a Mővelıdési Házban. A Gyıri Egyházmegye püspöke, Dr. Pápai Lajos Megyéspüspök úr osztotta ki a bérmálás szentségét. Almásfüzitı történetében elıször fordult elı, hogy püspök látogat a községbe. Meglepıdve tapasztalta a nagy számmal megjelent hívı közösséget. Kántor Antal kanonok úrban megfogalmazódott a templomépítés gondolata. 3
A németországi páderborni hívek Paul Kaiser atya közremőködésével több templom is felépült Magyarországon, így római katolikus templomot építettek Nagyszentjánoson is. Még egy templom felépítését ajánlottak fel. Gönyü községre esett a választásuk. A régi, romos kápolna helyett új templom felépítését tervezték. A Mőemlékvédelmi Felügyelıség azonban a kápolna lebontását nem engedélyezte, sıt pénzt adott a helyreállításra, felújításra. Ezek után a templom felépítését, majd fenntartását már nem merték vállalni. Ez volt a szerencséje Almásfüzitınek. Kántor Antal Kanonok úr megemlítette a Püspök atyának Almásfüzitıt. Paul Kaiser atya és Dr. Pápai Lajos Püspök atya váratlanul ellátogatott településünkre, helyszíni szemlét tartani. İk is ezt a parkos részt szemelték ki a templom helyének, ahol jelenleg is áll a templom. Elkezdıdött a lázas intézkedés. Az Önkormányzat támogatta az építkezést. A tervezett templom helyének eldöntésére helyszíni bejárást kért az akkori polgármester asszony, Rokolya Ferencné 1999. október 20.- án 10 órára. A bejárásokon több helyszín is szerepelt: 1. Perjéspuszta és a Lakótelep közötti szántóföld 2. a mővelıdési ház- óvoda- iskola közötti terület 3. a fıút és a Verı Imre út közötti fás rész 4. a Lenin út- Ady Endre út- trafóház közötti park A bejárás eredményeként ez utóbbi helyszínre, a 4-es pontra, esett a választás. Az indokok: - mert a község készülı településrendezési tervének készítıje egyértelmően vallja, hogy a templom építésére ez a hely a legalkalmasabb, legszebb, - mert alkalom adódna, a környezetbe nem illı épület- a faház, szolgáltatóház megszőntetésére, - mert a templom a község központi területére, kellemes környezetbe kerülne. Erre a helyre tervezte Verı Imre, a lakótelep építésze is a templomot. A tervrajzon „k,t” betőkkel – katolikus templom- jelölte a helyét. Az Önkormányzat a templom felépítéséhez szükséges területet térítésmentesen az egyházmegye rendelkezésére bocsátotta. Amikor már biztos volt a hely, Kántor Antal kanonok úr javaslatára, meghívására ide, Almásfüzitıre ismét ellátogatott Johannes Joachim Degenhard, Páderborni Bíboros Érsek, az adománygyőjtı Paul Kaiser atya és Dr. Pápai Lajos Gyıri Megyéspüspök úr, megtekinteni az építendı templom kijelölt helyét. A vendégek tetszését elnyerte a lakótelep középpontjában, a gondozott parkban kijelölt terület. Így volt lehetséges, hogy Dr. Pápai Lajos Püspök atya felajánlotta és hozzájárult, hogy itt Almásfüzitın épüljön meg a templom. Néhány helyi Képviselıtestületi tag ellátogatott az új nagyszentjánosi templomot megtekinteni, mert ugyanazon terv alapján épült itt Almásfüzitın is a templom. 4
Nagyon tetszett mindenkinek a Paul Kaiser atya és a németországi hívek adományainak segítségével felépített, gyönyörő katolikus templom. Ezek után látták a tervrajzokat is. Volt néhány ötletük a változtatásra is, de ezt nem követte tett. Az akkori kijelölt területen szolgáltatóház (Faház) állt. Ennek elbontását és költségeit Szınyben lakó egyéni vállalkozó vállalta, és az érte járó összeget felajánlotta a templom építésére. A közmővek kiépítésének költségeit pedig a Polgármesteri Hivatal vállalta. Az adminisztrációs és engedélyezési munkákat, ezek lebonyolítását Kántor Antal atya intézte. Nagy segítségére volt Kaptay György, aki ismeretségével gördülékenyebbé tette az ügyintézést. Kántor Antal kanonok úr 2000. július 31.-ig végezhette itt Almásfüzitın papi teendıit, mert 2000. augusztus 1-jével áthelyezték Gyır- Moson- Sopron megyébe. Az alapkı letételénél már nem lehetett jelen. Nagy érdeme van templomunk felépítésében, sokat tett a kezdeti lépésekben.”Köszönjük, Antal atya, amit értünk tett”cím alatt nyilvánosan is, a sajtóban is köszönetünket fejeztük ki minden lépéséért, tettéért, a hívek nevében Csalava László Szıny és Kálmán László Almásfüzitı egyházközségi elnökök.
3. A Szent István Római Katolikus templom építése, felszentelése A templom alapozása 2000 szeptemberében megtörtént. Mivel homokos volt a talaj, az alapot 2,5 méter mélyre kellett leásni. Az alapból kitermelt homokot felhasználták a templom falazásánál.
Simonits Péter, Dr Pápai Lajos Megyés Püspök, és Schmudla Tamás az alapkı letételének szertartásán. 2000. november 11-én megtörtént a templom ünnepélyes alapkıletétele. Az alapkıletétel szertartását Dr. Pápai Lajos Megyés Püspök úr végezte. 5
Az ünnepélyes igeliturgia végén a Püspök úr megszentelte és elhelyezte az okiratokat a kör alakú betonmélyedésbe. Az okiratokat egy fém henger rejti. Ez a henger kb. az oltár közepe alatt található. 80x100x5 cm-es csiszolt vörös márványlap az alapkı fedılapja. Ráírva: 2000. A fémhenger tartalma: - a 2000-es esztendıben veretett, Szent István királyunk tiszteletére készített, 1 unciás, színezüst emlékérem (4000Ft) - a Magyar Nemzeti Bank által díszcsomagolásban kiadott 2000. évi forgalomban levı fémpénzek, kiegészítve egy 200Ft-os érmével, (2000Ft) - 1987. évi Bayer centenáriumára készített, bronz plakettje, melynek hátlapján az Almásfüzitıi Timföldgyár képe látható - az építkezés okmányai, névsorok, község vezetıi, egyházközségi tagok, plébánosok, ministránsok.
Dr Pápai Lajos Megyés Püspök megáldja az okiratokat. Kántor Antal kanonok úr áthelyezése után Scmudla Tamás atya lett Szıny és Almásfüzitı plébánosa. Az ı mőködése alatt kezdıdött meg az építkezés. A Templom nagysága, méretei. Alapterülete 352 négyzetméter, magassága: 17m, 150 fı befogadására alkalmas. Égetett tégla burkolatú, szürke tetejő, szokatlan toronymegoldású templom. A csúcsban álló kereszt 1. m magas, fémmel bevont fából készült. A képviselı testület ötlete egy alumíniumból készített kereszt lett volna, de nem valósult meg. Modern stílusban épült a templom. A tetejétıl az aljáig tükör üvegablakok vannak mindkét oldalán. 6
A terveket Horváth Sándor gyıri tervezı és társai készítették, illetve a gönyői templom építésének tervei, változtatás, módosítás nélkül használhatók voltak. Statikus Persa András. Mőszaki ellenır Gábor Jenı. Kivitelezı Fehér László vállalkozó. A Gyıri Egyházmegye fıépítésze felügyelte az építkezést. Az építkezés költsége 100 millió Ft, ebbıl 60 milliót a németországi paderborni hívek adományozták, Paul Kaiser atya nagylelkő győjtésével, a fennmaradt összeget a Gyıri Egyházmegye vállalta magára, melyhez besegített a helyi hívek győjtése is. 2001. május 15-én elkezdték a templom lábazatát, vasalását, zsaluzását. 5-8 szakember dolgozott minden nap. A mővelıdési házban laktak, ebédet pedig az iskolából kaptak. Az Alfen Kft. szolgáltatja a hideg vizet, és a villamos energiát, engedélyezi a csatornahálózat használatát. Az építési területet körbe kerítették, felvonulási épület is állt rajta, de a drága zsaluzó anyagok ırzését biztosítani kellett. Ezt a hívek vállalták. Május15-tıl, július 23.-ig – felváltva- éjjel ırködtek: Farkas Lajos, Haid Imre, Kálmán László, Wachtler Ede, Stingl Gellért, Kazi Nándor, Kalóz Géza, Tóth Ferenc. Farkas Lajosnak elévülhetetlen érdemei vannak az építkezésben. İ tartotta a kapcsolatot az építık és a hívek között. Minden nap ellátogatott az építkezésre, sokat jegyzetelt, naponta tudta milyen munkafázisban dolgoznak az építık, és bárminemő problémára kereste a megoldást. Legtöbbször ı szervezte a hívek társadalmi munkáját is.
Az épülı templomnál Viszolai László, Stingl Gellért, Farkas Lajos, Balog János, Wachtler Ede. 7
Még július folyamán a zsalukat lebontották, a falakat felhúzták, az ajtókat, ablakokat a helyükre állították. Augusztus elején a felsı betonkoszorút betonozták és a kör alakú ablakokat rakták be. Augusztus 22-én a tetıszerkezet vasrészei a helyükre kerültek, minden tartó rész behegesztve, összehegesztve. Szeptemberben elkészült a torony falazása. Októberben a templom tetejére kátránypapír került. Novemberben már belsı munkálatok folytak: villanyszerelés, főtésszerelés, gáztartály beállítása. Decemberben átadták a főtési rendszert és 2002. január 7-én megindult a padlófőtés. Végzik a belsı vakolást, szerelik a vízvezetéket. Februárban már kinti munkálatok is folynak, rakják a járólapokat. Márciusban elkészült a torony, a szennyvíz csatornázását végzik, készítik a külsı lépcsıket. Április 1-jén püspöki szentmisét tartottunk a félig kész templomban, Dr. Pápai Lajos Megyéspüspök úr celebrálta a szentmisét, ahol nagyon sokan részt vettek. Áprilisban a torony belülrıl bevakolva, folytatódik a víz és a villany szerelése. A tetın pedig dolgoznak a bádogosok. Májusban már a festık dolgoznak a toronyban. Az állásokat lebontják, a belsı szerelések a végéhez közelednek. Vakolják a templom elejét. Mázolják az ajtókat. Járólapozzák a külsı lépcsıket. Szerelik a külsı világítást. Júniusban lebontják az ideiglenes kerítést. Közben már folynak a takarítási, tereprendezési munkálatok, készül a parkoló, a helyi hívek szorgalmas munkája nyomán. A templom körüli parkba örökzöldeket, díszcserjéket telepítettek a segítıkész hívek. A tujákat, fenyıket, díszcserjéket Szarka György kertészmérnök, Farkas Lajos, Wachtler Ede ajánlották fel. Kaptay György szervezése folytán az Agostyán-i arborétum faiskolájából, Vénusz Tibor kertészmérnök által válogatott örökzöldeket és csemetefákat kapott a templom körüli park. Elültetésük is Kaptay György érdeme, mert géppel ásatott gödrök segítettek az elültetésben, amit szintén Kaptay György rendelt a helyszínre. Az İ ismeretsége folytán mindezt anyagilag a Tatai Környezetvédelmi RT állta. Sajnos a sok elültetett facsemete közül keveset látunk növekedni. A nagy szárazság miatt, a főnyírás miatt több is áldozatul esett. Pedig többen is öntözték a csemetéket, legfıképpen Kazi Nándor viselte szívügyének a locsolást. Az építık tekintettel voltak minden fára, bokorra. A lehetıségekhez képest vigyáztak a környezetre. Ezt az is bizonyítja, hogy a fıbejárathoz vezetı gyalogjárdában van egy kanyar. Ez azért épült így, hogy minél több fenyıfát és díszbokrot kikerüljenek, megkíméljenek a kivágástól. A templom belsejének takarítása is nagy ütemben folyik. A meglévı belsı berendezések, képek, virágok is a helyükre kerültek. A helyi hívek nagy létszámmal és önzetlenül vettek részt minden takarítási és rendtételi munkában. Mindenki önszántából jött, hívni senkit nem kellett. Így került sor 2002-ben június 27-én a templom felszentelésére. 8
Ünnepélyes és örömteli nap volt a templom felszentelésének napja, 2002. június 27. Szent László ünnepe.
Johannes Joachim Degenhardt, a németországi Paderborni Egyházmegye Bíboros Érseke és Dr. Pápai Lajos a gyıri Egyházmegye Püspöke (ketten a fényképen) együtt végezték a szentelési szertartást, és celebrálták az ünnepi szentmisét, nagy létszámú asszisztencia segítségével.
A templomnak két védıszentje van, Szent István és társvédıszentként Szent Liborius. Az egyházközség Szent Istvánt választotta védıszentnek, a paderborni hívek kérésére Szent Liborius lett a társvédıszent. Az ünnepi szentmise keretében helyezték az oltárba Szent Liborius ereklye darabját, és áldották meg a templomot. A 150 hívı befogadására épült templomban ennek a létszámnak kétszerese volt jelen. Több magas rangú méltóság, több szomszéd községben szolgálatot teljesítı lelkipásztor, és a helyi község vezetıi, természetesen Paul Kaiser atya és néhány német vendég is részt vett a templom felszentelésén és az ünnepi szentmisén. 9
Paul Kaiser atya a kép bal oldalán a második, Johannes Joachim Degenhardt Bíboros Érsek úr a szertartás végzése közben. A felszentelési szertartás után Johannes Joachim Degenhardt Bíboros Érsek ünnepélyesen átadta Scmudla Tamás plébánosnak a templom szentelésérıl szóló okiratot. Tamás atya köszönetet mondott az adakozóknak és a kivitelezıknek a szép új templomért. Egy hónap múlva 2002. július 25-én elhunyt Johannes Joachim Degenhardt Bíboros Érsek úr. Nagy hálával tartozunk neki templomunkért. Nyugodjon békében. Szent Liborius, elıkelı gall törzsbıl származott, római mőveltséggel rendelkezett. A 4. sz.- ban, 50 éven át volt- a Francia, Le Mans városának püspöke. Ezen idı alatt 217 papot szentelt, és több templomot építtetett. Kortársa és barátja volt a toursi Szent Mártonnak, aki magyar földön született. 396-ban Szent Márton karjai közt halt meg. Amikor a kereszténység elterjedt a mai Németország területén, Páderbornban püspökség alakult. 836-ban földi maradványait, ereklyéit átszállították Páderbornba, hogy védıszentjük legyen, s erısítse meg a püspökséget. A krónikák szerint közben sok csoda történt. Páva kísérte ereklyéit végig az úton, amint megérkeztek, a páva elpusztult. Azóta Szent Liborius a helyi Dóm védıszentje. Paul Kaiser atya ennek az egyházmegyének a plébánosa. Ahol segítségükkel templomot építenek, mindenütt szeretnék felhívni a figyelmet Szent Liboriusra.
Ez a templom ajándék: a Gyıri Egyházmegye, Paul Kaiser atya és híveinek nagylelkő ajándéka. 10
4.
A templom belsı berendezéseinek története
A templom felszentelésének idejére, ami 2002 június 27.-én Szent László napján történt, még elég hiányos volt a templom belsı berendezése. Még padok sem voltak, a Gyıri Egyházmegye segítette ki a templomot székekkel. 200 darab vasvázas, kárpitozott széket küldött a templomnak. 2004-ben készültek el padjaink. 20 darab, hatszemélyes, fenyıfából készült, világos színőre kezelt padot készíttetett a Gyıri Egyházmegye. A padok maradék darabjaiból Wachtler Ede térdeplı zsámolyt készített. Ekkor kaptuk a gyóntatószéket is. 5 millió Ft-ba került mindez, de ehhez is –jelentısen- hozzájárult adományával Paul Kaiser atya és a paderborni hívek. A padokra 2007 év téli, hideg napjaira szivacs párnákat varrt ifj. Wachtler Edéné, Kálmán Lászlóné, és Varga Lajosné. A páderborni hívek ajándéka a templom felszentelésére egy gyóntató kehelykészlet, valamint néhány miseruha. A templomban szembemisézı oltár van. Az oltárasztal, az olvasóállvány (ambó), tabernákulum, a keresztelı kút tervezését és kivitelezését a Gyıri Egyházmegye saját költségén készítette el. Az oltár mögötti falon, a fıoltár helyén egy nagymérető, fából készült kereszt látható, Tamás atya ajándékaként. Javaslat volt oltárkép készítetésérıl is. Lajos József, budapesti szobrászmővészt ihlette meg templomunk. Körgyőrő alakú, háromdimenziós, márvány, alumínium és bronzöntvénybıl álmodta meg a „Paradicsomi kert”címő mővét. Az oltárkép készítetése elmaradt. A szentéj esztergált papi székét a komáromi Jézus Szíve templomból Pados József atya adta templomunknak. Az oltár két oldalán egy-egy nagymérető poszter látható. Szemben állva az oltárnak a jobb oldalon Szent István képe, amint felajánlja országunkat Máriának, térdelve kezében a koronával. 11
A baloldalon Szent Liborius a pávával. A kezében tartott könyvön kövek vannak. Szent Liboriuszt az epekövesek és vesekövesek védıszentjének tartják. Több ilyen jellegő csodát is feljegyeztek róla. A templom felszentelésekor még nem volt oltárterítı. A Jézus Szíve templomból Pados József atya kölcsönözte, amit természetesen már- hálás köszönettel visszaadhattunk, mert több garnitúrával is gyarapodott templomunk. Készített oltárterítıt Wachtler Edéné, és több garnitúrát- különbözı, szebbnél-szebb technikákkal- Mindszenti Lászlóné. Minden évszaknak, és ünnepi alkalomnak van külön terítıje. A garnitúra áll egy oltárterítıbıl, kettı szoboralatti terítıbıl, és a szentségtartó elıtti takaróból. Mindszenti Lászlóné szép Mária zászlót is horgolt. A szentmise kellékeinek tárolására asztalkát készíttetett Haid Imre és felesége. Az esztergált húsvéti gyertyatartót Tamás atya adományozta. Egy másik szép- szintén esztergált- gyertyatartót Dr. Halász Csaba családja adott a templomnak. A keresztút (Stáció) képeit Paul Kaiser Atya ajándékozta, amit Johannes Joachim Degenhardt a Pádenborni Egyházmegye Bíboros Érseke áldott meg a templom felszentelésekor. A képek reprodukciók, Z Feldmayer, német festı készítette. A 11. állomás képe szokatlan módon ábrázolja a keresztre feszítést, mert 4 szeggel szegezték fel Jézust. A lábánál két szeg látható. Általában 3 szeget használnak a képeken. Két hatalmas szobafenyı, és több nagymérető dísznövény is díszíti templomunkat, a község lakóinak önzetlensége folytán. Elsı pillanattól volt ruhájuk a ministráló gyermekeknek, a varrásba ifj. Wachtler Edéné és Hajd Imréné folyt bele, és Kálmán Lászlóné varratott. A bejárat mellett 1-1szobor látható. A jobb oldalon, 1m-es Lourdes-i Szőz Mária szobor, amit Scmudla Tamás atya vásárolt. A baloldalon, ajándékba kapott, szintén olyan magas Szent Szaniszló szobor, Keményné Pongó Anna restaurálta, tette széppé. A két szobor tartó állványt Kálmán László és felesége készíttette. Természetesen templomunkban a Magyar zászló és a Pápai zászló is jól látható helyen díszeleg. A zászlótartókat Haid Imre rendelésére készítették. A templomban még nincsen orgona. Kálmán Lászlóné saját szintetizátorán játszik a szentmiséken. Honorárium nélkül végzi a kántori teendıket, teszi bensıségesebbé szentmiséinket. Szabadidejébıl szakít idıt az elıkészületekre, a kántori munkákra. A sekrestye bútorzatának egy részét Tamás atyának köszönhetjük. Keményné Pongó Anna két részletet festett meg a Keresztútból,”Pilátus halálra ítéli Jézust”, és „Jézust megfosztják ruháitól”. Ezek a képek a sekrestyében láthatóak. Hajd Imre minden mőszaki, szerelési munkában, önzetlenül kivette részét. Mindennemő problémára talált megoldást. Elköltözésükig biztos segítıje volt a templomnak.
12
5. A harangok története, felszentelése 2006 évig állt a Szent István Római Katolikus Templom harang nélkül. Nagy vágya volt az Egyházközségnek és a híveknek, hogy lakjon harang a toronyban. A községben néhány itt lakó család erısen tiltakozott a harang ellen. A harang hangjára, zavaró hatására hivatkoztak. Az aláírások győjtésébıl azért nem lett népszavazás, mert nem volt elegendı az aláírók száma. Ma már a harangok hangja ıket is megbékítette. Scmudla Tamás atya és a képviselıtestület Lengyelországban öntetett harangok mellett döntött. A kapcsolatteremtésben sokat segített Dr. Kerényi Lajos atya és templomának képviselı testületi elnöke. Farkas Titusz harangszakértı mestert bízta meg Tamás atya, a harangokat tartó állvány, a programozás elkészítésével, a harangok beszerelésével. Elképzelés volt alumíniumból készült harangok vásárlására is, de ez nem valósult meg. A hívek adományából, Dr. Kerényi Lajos atya, Paul Kaiser atya, Kántor Antal Kanonok úr, Scmudla Tamás atya anyagi segítségével sikerült kettı harangot vásárolni. Nagy öröm és izgalom volt a harangok megérkezése. Egy hétig a templomban volt kiállítva a három harang. A kettı új és a régi, kisfüzitıi, Szent Erzsébet harang.
A két új harang közül a nagyobbik 130kg-os, a kisebbik 40kg-os, mindkettı moll hangzású. A nagyobbik harang felirata:”Szent István Király könyörögj érettünk”. Másik oldalon: Almásfüzitıi Hívek 2006. A kisebbik szent Mihály harang feliratai:„Szent Mihály oltalmazz”, Almásfüzitı-felsı 2006. A harmadik harang a kisfüzitıi Szent Erzsébet kápolna harangja, amit felújíttattunk és a templomban együtt gyönyörködtünk a három harangban. 2005-ben a Szent Erzsébet harangot illetéktelen személyek eltulajdonították. Hosszabb idı után,- rejtélyes körülmények között- megkerült, de kissé sérülve. Ezért kellett ismét felszentelni. Farkas Títusz új nyelvet, és új tartószerkezetet készített a haranghoz. 13
A szentelés után visszakerült a Szent Erzsébet kápolna udvarába, eredeti helyére, a haranglábra. Egyik oldalán a felirat: Ajándékozta, öntette, Rach Józsefné Pfeiffer Mariann, Szlezák László harangöntı Budapest, 1924. Másik oldalán:”Szt. Erzsébet könyörögj a füzitıi hívekért”. Minden nap déli 12 órakor és este 7 órakor szólalnak meg a harangok. Szentmisék vasárnap reggel 8 órakor, és szerdánként este, - téli idıben du. 5 órakor, nyáron este 6 órakor kezdıdnek. A harangok misék elıtt kétszer szólalnak meg. A Szent Mihály harang szava a temetıbe kíséri a település halottait. Most már nem csak a Duna túlsó partjáról, a Szlovákiai Izsa községbıl hallik a harangszó. A harangokat Dr. Pápai Lajos gyıri megyéspüspök megbízásából, Dr. Kerényi Lajos piarista atya szentelte meg, és áldotta meg ünnepi szentmise keretében. A felkérést és a köszöntést Wachtler Ede, az Egyházközség képviselıtestületének világi elnöke végezte.
Dr Kerényi Lajos atya, Schmudla Tamás atya, Ferling György atya, és a ministrások, Hajd Ágnes, Kálmán Teréz, Kálmán Péter. Dr. Kerényi Lajos atyához azért fordultunk ezzel a kérelemmel, mert több szállal is kötıdik Füzitıhöz. Itt született Almásfüzitın, alsóbb iskoláit is itt végezte. Szülıházát a 2. világháborúban bombatámadás érte. A kápolna mellett van egy kis szobácskája, ahova szívesen hazalátogat. Ha csak teheti, itt tölti rövid szabadságát. Sok emlék köti İt Füzitıhöz. A harangok felszenteléséért is hálásan gondolunk Rá. 14
Az ünnepi szentmisén több plébános atya, a község vezetıi, és több meghívott vendég is részt vett. A templom teljesen megtelt hívı és érdeklıdı emberekkel. A harangszentelés utáni agapét a képviselıtestület tagjai szervezték. Együtt ünnepeltek a hívık, a meghívott vendégek, a meghívott lelkipásztorok, és a község vezetıi. Izgalmas mővelet volt a harangok felhúzása a toronyba. Több kíváncsi nézıje, sıt segítıje is akadt a mőveletnek. Nagy öröm és megkönnyebbülés volt, amikor a lakásukba, a toronyba tértek, és megszólaltak a harangok.
Farkas Títusz és Wachtler Ede a megérkezett harangokkal. Már mi, almásfüzitıiek is örömmel idézhetjük Ady Endre: Kis Karácsonyi ének címő versébıl: Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak, Holnapután az angyalok Gyémánt- havat hoznak.
6. Az Egyházközösség élete A Szent Istvánról elnevezett Egyházközösség Képviselıtestülete hivatalosan 1999. március 27-én, Virágvasárnap alakult. Dr. Pápai Lajos az Egyházmegye Püspöke nevezte ki a képviselıket. A hivatali esküt Mátrai István Székesegyházi Fıesperes elıtt tették le, ünnepi szentmise keretében, amit a Fıesperes úr celebrált, és Kántor Antal kanonok úr koncelebrált. 15
Kálmán László, világi elnök Kálmán Lászlóné pénztáros Haid Imre templomatya Ádám Erzsébet korelnök, a késıbbiekben- elırehaladott évei miatttiszteletbeli tag lett. Tagok:
Kaptay György Haid Imréné Farkas Lajos Vizúr Jánosné Udvardi Istvánné Zoller Istvánné Stingl Gellért
A késıbbiekben a tagok létszámában változás történt, elköltözés, elhalálozás, az életkor elırehaladta, és egyéb okok miatt Wachtler Ede világi elnök Takács Józsefné jegyzıkönyvvezetı G Molnár Andrásné tag lett Az Egyházközség szentmiséken kívüli tevékenységei: - minden évben nagyböjt idején „Keresztútat” tartunk a templomban - május és október hónapokban Rózsafőzért és litániát imádkozunk -a helyi községi énekkar minden évben virágvasárnap elıadja a Passiót, valamint nagyobb ünnepeken énekel a szentmiséken -a húsvét elıtti hetekben Tamás atya egy-egy szentmise megtartására vendég atyákat kér meg - karácsonykor, az éjféli szentmise elıtt az iskolás gyermekek Betlehemes játékot adnak elı, Tamás atya és Kálmán Lászlóné felkészítésével - 2006-ban ökumenikus Istentiszteletet tartottak templomunkban római katolikus, református és az evangélikus lelkészekkel. Valentinianus császár Brigetióban halt meg 375. november 17-én, agyvérzésben. A temetı, ahol eltemették, Almásfüzitı területére esik. Ennek emlékére a Füzitı Baráti Kör szervezésében, korhő ruhákban, emlékeztek meg a császárról. Páros években Almásfüzitı, páratlan években Szıny tart megemlékezést Valentiniánusról - a Füzitıi Napok rendezvényein belül már volt hangverseny is templomunkban. Szerepelt: a tatai Eszterházy Énekegyüttes, az Egressy Kamarakórus, Vox Femina is. Nagysikerő elıadásokat hallottunk tılük - Dr. Kerényi Lajos Atya ebben a templomban is megünnepelte Aranymiséjét, 2002-ben. A meghívott lelkipásztorokkal, és a hívekkel,- akik megtöltötték a templomot-, szeretettel és tisztelettel köszöntöttük. Jó egészséget kívánva a további papi munkájához - a hívek 2005. április 30-án, ellátogattak, busszal Esztergomba, a bazilikába, Mindszenti József hercegprímás emlékmiséjére, amit Erdı Péter Bíboros úr mutatott be 16
- évente ellátogatunk Péliföldszentkeresztre busszal, végigjárjuk a szabadtéri Keresztutat - többször is volt buszos zarándok utunk Tétszentkútra, Kántor Antal Kanonok úr templomába, amit a csodatevı, gyógyító forrás fölé emeltek - 2007-ben Dr. Kerényi Lajos atya a „Hit Pajzsa Díjat”vette át. A Kommunizmus Áldozatainak emléknapján „ A Hit Pajzsa Díjat”,kitüntetést azoknak adományozzák, akik a diktatúra idején hőek maradtak hitükhöz. Ezt a rangos díjat vette át Lajos atya Mádl Dalma asszonytól. Templomunkban a képviselıtestület is gratulált és köszöntötte Lajos atyát - 2008. Január 20-án, a Biblia Évének megnyitóján, szentmise keretében áldotta meg- a hívek szép számmal elhozott- Bibliáit Tamás Atya - 2008. Augusztus 20-án –templomunk búcsúnapján- Nyikus Anna népi iparmővész „Koronánk Gyöngyünk” címő kiállítása volt látható templomunkban. A kiállításon látható textilképek gyöngyökkel, arany és ezüstszállal, számtalan öltés és hímzésformával készült képek. A Szent Korona zománcképein látható 13 Szentet ábrázolják. - a templom takarítását, ellenszolgáltatás nélkül a hívek végzik, fıképpen a képviselıtestületi tagok szorgoskodnak - mindig van virág a templomban, amit részben a hívek adnak, részben vásárlással kerül az oltár és a két szobor díszítésére - a szentmisék elıkészítését Haid Imre és felesége, valamint Kálmán László és felesége, havonkénti váltásban végezték 2007 nyaráig. Elköltözés miatt Kálmán László és családja vállalta magára ezt a feladatot. A sok idıvel és munkával járó szolgálatot jó szívvel és szeretettel végzik. Templomunk nagyon szép, emeli a község hírnevét. Mindenkinek- itt lakónak és idelátogatónak – ajánljuk, hogy térjen be és tekintse meg. Már több buszos csoport is meglátogatta. Elismeréssel szóltak templomunkról.
Készítette: Wachtler Edéné (Kis Irén) Almásfüzitı, 2008 Forrásmunkák: Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok Hörömpöly Mihály: Almásfüzitı helytörténete Aktuális idıben megjelent folyóiratok napilapok, hetilapok, havilapok: Hitvallás, Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, Komárom- Esztergom Megyei 24 Óra, Hitvilág, Eredeti levelezések, dokumentumok Visszaemlékezések, elbeszélések, lejegyzett – leírt részletek Kaptay György és Farkas Lajos emlékezései és jegyzetei 17
