POPP JÓZSEF Az állati termékek világpiaci kilátásai
Budapest, 2008. 05. 22. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások Konferencia
A világ hústermelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben)
marhahús 25% (13% kerül külpiacra)
juhhús 5% (5-6% kerül külpiacra)
baromfihús 32% (9-10% kerül külpiacra)
sertéshús 38% (5-6% kerül külpiacra)
Világtermelés: 270 millió tonna
Megjegyzés: a világkereskedelem 24 millió tonna hús volt (termelés 9%-a) Forrás: OECD-FAO (2008)
A világ baromfihús termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) USA 22% (22%)
Egyéb 31% (31%) Japán 1% (1%)
Kína 16% (17%)
India 1% (1%) Kanada 2% (1%)
Mexikó 3% (3%)
Brazília 11% (12%)
EU-27 13% (12%)
Világtermelés: 2007-ben: 85 millió tonna (2/3: USA, Kína, EU és Brazília) 2017-ben: 106 millió tonna Forrás: OECD-FAO (2008)
Egész csirke (bratfertig) feldolgozói értékesítési ára Magyarország
500 450
EU
Ft/kg
400 350
USA
300 250
Brazília
200 2006. jan.
ápr.
Brazília
júl.
okt.
2007. jan.
USA
Forrás: AMA (Wien), USDA, EU Bizottság, AKI PÁIR
ápr.
EU
júl.
okt.
2008. jan.
Magyarország
A vágócsirke termelői árának alakulása (élősúly) 1000 980 960
USD/t, EUR/t
940 920
EU: EUR/t
900 880 860
USA: USD/t
840 820 800 2007
2008
2009
2010
2011
OECD 2008 (EU) Forrás: OECD-FAO (2008), USDA (2008)
2012
2013
2014
2015
2016
USDA 2008 (USA)
2017
EU: baromfihús-fogyasztás gyorsabb ütemben nő, mint a
termelés (nettó importőr lesz) Termelés, fogyasztás, külkereskedelem (millió t) 15,0
EU-12
EU-15
EU-25
5,0
EU-27
4,0
Termelés 9,0
3,0
Fogyasztás
6,0
2,0
Export 3,0
0,0
1,0
Import 1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
0,0
Külkereskedelem
Termelés, fogyasztás
12,0
A világ jelentős baromfihús-exportőr és -importőr országai Világkereskedelem: 8,4-ről 10,7 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 10% marad 5 4
millió tonna
3 2 1 0 -1
export 2005-2007 átlag
e xport 2017
import 2005-2007 átlag
ro sz or sz ág O
ín a K
bi a Sz aú dA rá
Ja pá n
M ex ik ó
EU -2 7
U SA
Br a
zí lia
-2
import 2017
Megjegyzés: EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (USA 10 éve nem exportálhat a baromfihús klóros kezelése miatt) Az USA Oroszországba 820, Kínába 66 ezer t baromfihúst exportált (Kínai piacon erősít)
Forrás: OECD-FAO (2008)
Magyarország: a baromfihús és csirkehús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 140000
baromfihús export 120000
tonna
100000 80000 60000
baromfihús import
csirkehús export
40000 20000
csirkehús import
0 2000
Baromfihús export
2003
2004
Baromfihús import
2005
Csirkehús export
2006
2007
Csirkehús import
Megjegyzés: nettó export pulyka-, liba- és kacsahús; csirkehúsból nettó export csak értékben Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis
A világ sertéshús-termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben)
Kanada 2% (2%)
Egyéb 15% (16%)
Oroszország 2% (2%)
Kína 49% (49%)
Brazília 3% (4%)
US A 9% (9%)
Forrás: OECD-FAO (2008)
EU-27 20% (18%)
Világtermelés 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna
Kína: sertéshús-előállítás Sertéshús termelői ára kilogrammonként (élősúly) 2007-2008 között: 10 Yuan-ról 17-18 Yuan-ra (430 Ft/kg-ra) emelkedett (1 Yuan: 24 Ft) ¾ takarmányár emelkedése (kukorica: 200$/t) ¾ hús- és csontliszt legális takarmány (fehérjeimport és vágóhídi melléktermék csökken) ¾ állategészségügyi problémák: PRSS vírus ¾ genetikai, technológiai fejlesztés tőkeigényes (átállás háztáji gazdaságról nagygazdaságra) ¾ naturális mutatók javítása szükséges
Évi húsfogyasztás 55 kg/fő: 65%-a sertéshús (értékes hús: fül, orr, fejhús, csülök, köröm) Feldolgozóipar max. kapacitása: 2,5 millió sertés/év (beszállítás 600-800 km rádiusz) - szállítási költség (élősúly kg): 20 Ft/1000 km (EU: hasonló érték magasabb energiaárak mellett)
Külkereskedelem minimális: import politikai kérdés is (beszállító: USA, de Dánia is) - a sertéshús világkereskedelme Kína fogyasztásának (50 millió t) 10%-át teszi ki
Élelmezés-biztonságot nemzeti feladatként kezelik - önellátottság fenntartása növekvő takarmányimportot igényel (szója + kukorica)
Kína: sertésvágás
A sertéshús világpiaci árának alakulása 2000 1800
USA: USD/t (vágott súly)
1600
U SD /t, EUR /t
1400
EU: EUR/t (vágott súly)
1200 USA: USD/t (élősúly: 51-52% húskihozatal)
1000 800 600 400 200 0 2007
2008
2009
2010
FAPRI 2008 (USA) Forrás: FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)
2011
2012
2013
OECD 2008 (USA)
2014
2015
2016
OECD 2008 (EU)
2017
EU: a sertéshús-termelés és fogyasztás alacsonyabb lesz, mint az 1990-es években Termelés, fogyasztás, kereskedelem (millió t) 30,0
EU-12
EU-15
EU-25
6,0
EU-27
5,0
Termelés 20,0
4,0
Fogyasztás 15,0
3,0
10,0
Export
5,0
2,0
1,0
Import
0,0
0,0 1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
Külkereskedelem
Termelés, fogyasztás
25,0
A világ jelentős sertéshús-exportőr és -importőr országai 3
Világkereskedelem: 5,7-ről 7,9 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 5,5%-ról 6%-ra nő
millió tonna (hasított súly)
2,5 2 1,5 1 0,5 0 -0,5 -1 -1,5
Ja pá n
O
ro sz o
rs z
ág
ik ó M ex
a or e K
ín a K
zí lia Br a
EU -2 7
U SA
K
an ad a
-2
e xport 2005-2007 átlag
e xport 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
Megjegyzés: Brazília és az USA versenyképességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) EU nemzetközi versenyképessége csökken (Oroszország, Japán), egységes piacon pedig nő Forrás: OECD-FAO (2008)
Magyarország: az élősertés és a sertéshús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 120000
100000
húsexport
tonna
80000
húsimport
60000
élőállat import
40000
élőállat export
20000
0 2000
Sertéshús export
2003
2004
Sertéshús import
2005
Élősertés export
2006
2007
Élősertés import
Megjegyzés: 2007. évi külkereskedelem: export: 240 millió €; import 177 millió € (volumen szaldója: 0) Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis
Magyarország: baromfi- és sertéságazat halmozott hátránya Sertéslétszám:
2007. április 1: 4,1 millió 2008. április 1.: 3,7 millió
Tyúkfélék száma: 2007. április 1: 35,1 millió 2008. április 1.: 37,2 millió
(tojó- és kacsaállomány 1,2, illetve 0,35 millióval nőtt, pulykaállomány 0,3 millióval csökkent)
Hasonló naturális hatékonysági mutatók mellett sem tudják felvenni a versenyt a hazai állattenyésztők a nyugat-európai versenytársakkal szemben földrajzi, gazdaságpolitikai és társadalmi okok miatt Földrajzi hátrány: drágább fehérjeforrás (szállítási ktg.), mert a
szárazföld belsejében vagyunk (+ olcsóbb GM növény hiánya) fűtési-hűtési költség magasabb, mert nagyobb a hőmérséklet évi ingadozása, mint Észak-és DéL-Európában állatok vemhesülése (sertés) nyáron a magas hőmérséklet miatt csökken
Társadalmi probléma: magas vagyonvédelmi költség: kerítés, kamera, vagyonőr, őrkutya (lopások miatt)
aggregátor (tartalék): gyakori áramszünet miatt
Gazdaságpolitikai probléma: idegen tőke kamata magas (14%)
szervezetlen termékpálya (kocasüldőt is a sertéshizlalók maguk állítják elő) hiányzik a szervezett, professzionális szaktanácsadás fenti problémák magasabb a fajlagos élőmunka-felhasználás fizetési határidő: általában 3 hónap relatíve magas a hullamegsemmisítés költsége (verseny hiánya) megfelelő nagyságú földterület hiányában kiszolgáltatottság (takarmány, trágyaelhelyezés)
A világ marha- és borjúhús-termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) USA 17% (16%)
Egyéb 29% (25%)
Brazília 13% (16%)
Mexikó 2% (2%)
O roszország 2% (2%) Kanada 2% (2%)
EU-27 12% (9%) Ausztrália 3% (3%)
Forrás: OECD-FAO (2008)
Argentína 4% (4%)
India 5% (6%)
Kína 11% (15%)
Világtermelés 2007-ben: 67 millió tonna 2017-ben: 79 millió tonna
A marhahús világpiaci ára
Ft/kg ha síto tt hideg súly
1000 EU: fiatal bika „R3”
800
Magyarország: fiatal bika „02”
600 USA: hízott bika
400 200
Argentína (fiatal bika)
0 2007. jan.
márc.
máj.
júl.
szept.
nov.
2008. jan.
USA, Nebraska, bika 500-600 kg*
Argentína, fiatal bika*
EU-27, fiatal bika "R3"
Magyarország, fiatal bika "O2"
*átszámítási tényező élősúlyról hasított súlyra 0,63 Forrás: USDA, EU Bizottság, AKI, PÁIR
márc.
A marhahús világpiaci árának alakulása (2007-2017) 3500 USA: USD/t (Nebraska: hízott bika; vágott súly)
3100
U SD /t, EU R /t
EU: EUR/t (vágott súly, fiatal bika „R3”
2700
2300 USD/t élősúly: Nebraska, hízott bika (500-600 kg)
1900
1500 2007
2008
2009
2010
FAPRI 2008 (USA) Forrás: FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)
2011
2012
2013
OECD 2008 (USA)
2014
2015
2016
OECD 2008 (EU)
2017
A világ jelentős marhahús-exportőr és -importőr országai Világkereskedelem: 8,4-ről 11,7 millió t-ra nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 12%-ról 15%-ra nő 5 4
millió tonna
3 2 1 0 -1 -2
ik ó M ex
ea
D él -K or
EU -2 7
Ja pá n
ág rs z
ro sz o
U SA O
In di a
A rg en tín a Ú j-Z él an d U ru gu ay
an ad a K
rá lia
A us zt
Br a
zí lia
-3
export 2005-2007 átlag
export 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
Megjegyzés: növekvő takarmányár miatt magasabb súllyal kerül hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) EU-Brazília között új megállapodás: állatok jelölése, nyomon követhetősége Forrás: OECD-FAO (2008)
EU: marhahúsból nettó importőr marad (import tovább nő) Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (millió t) 10,0
EU-12
EU-15
EU-25
EU-27
2,5
2,0
Termelés, fogyasztás
8,0 7,0
Termelés Fogyasztás
6,0
1,5
5,0 4,0
Zárókészlet
Export
3,0
1,0
Import
0,5
2,0 1,0 0,0
0,0 1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
Külkereskedelem, készlet
9,0
Magyarország: élőmarha- és a marhahús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 35000 30000
élőmarha export
tonna
25000 20000 15000
húsexport 10000
húsimport 5000
élőmarha import 0 2000
Marhahús export
2003
2004
Marhahús import
2005
Élőmarha export
2006
2007
Élőmarha import
Megjegyzés: élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis
A világ tejtermelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) Világtermelés 2007-ben: 670 millió tonna 2017-ben: 794 millió tonna EU-27 22% (19%)
Egyéb 28% (25%) Ausztrália 1% (2%)
USA 13% (13%)
Ukrajna 2% (2%) Új-Zéland 2% (2%)
Pakisztán Brazília 5% 4% (4%) (4%) O roszország 5% (5%)
Forrás: OECD-FAO (2008)
Kína 6% (8%)
India 12% (15%)
India: tejtermelő tehén
India: tejtermelő bivaly (tej 50%-a bivalytej: 7% zsír)
India: tejtermelő bivaly
India: tejszállítás (környezetbarát)
Kína: tejtermelő gazdaság Iskolatej program: 2002 óta (0,5 l/nap/fő) Tejporfogyasztás rohamosan nő Sajtfogyasztás még alacsony
EU: a tejkvóta fékezi a tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénlétszám EU-12
EU-15
EU-25
40
EU-27
140
35
Tejtermelés Tejfeldolgozás
120
Tehénlétszám
100
30 25
EUEU-2
80
20
EUEU-10
60
15 EUEU-12
40
10
EUEU-15
20
5
0
0
1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
Tehénlétszám (millió egyed)
Termelés és feldolgozás (millió t)
160
A nyerstej árának alakulása a világon 100,00 90,00 80,00
Ft/kg
70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 2003
2004
Új-Zéland
2005
Magyarország
2006
2007
USA
2008
EU átlag
Megjegyzés: Magyarországon a tej termelői átlagára 2008 áprilisában: 85 Ft/kg (csökkenő trend) Forrás: AKI (PÁIR)
A tejtermékek világpiaci árának alakulása 5000
USD/t FOB exportőr, Óceánia
4500 4000
Sajt: termelés évi 19-rő l 22,3 millió tonnára nő
3500
Sovány tejpor: termelés évi 3,2-ről 3,8 millió t-ra nő
3000
Zsíros tejpor: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő
2500
Vaj: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő
2000 1500 1000 500
Sajt (cheddar) Sovány tejpor
Forrás: OECD-FAO (2008)
20 17
20 16
20 15
20 14
20 13
20 12
20 11
20 10
20 09
20 08
20 07
20 02 /0
6
0
Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír)
Legnagyobb sajtexportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,6-ról 2,1 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 8%-ról 10%-ra nő
800 600 ezer tonna
400 200 0 -200 -400
e xport 2005-2007 átlag
SA U
n pá Ja
sz or sz ág O ro
us zt rá lia A
éla nd j-Z Ú
EU
-2 7
-600
export 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
Megjegyzés: EU importja nő: preferenciális kedvezmény + szabadkereskedelmi egyezmény Svájccal (2007) Forrás: OECD-FAO (2008)
EU: új tagországok kereslete által vezérelt növekvő sajtpiac Termelés, fogyasztás és kereskedelem (millió t) 11,0
EU-12
EU-15
EU-25
EU-27
10,0
2,0 1,8
Termelés
8,0
1,6
7,0
1,4
6,0
1,2
Fogyasztás
5,0
1,0
Export
4,0 3,0
0,8 0,6
2,0
0,4
Import
1,0
0,2
0,0
0,0 1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
Külkereskedelem
9,0 Termelés, fogyasztás
2,2
Legnagyobb vajexportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 0,8-ról 0,9 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 9%-ról 8%-ra csökken
500 400 ezer tonna
300 200 100 0 -100 -200
Forrás: OECD-FAO (2008)
e xport 2017
ín a K
bi a úd -A rá
ro sz o O
e xport 2005-2007 átlag
Sz a
rs z
ág
rá lia A us zt
EU -2 7
Ú j-Z
él an d
-300
import 2005-2007 átlag
import 2017
EU: vajmérleg egyensúlya fennmarad a termelés és a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan (nettó importőr lesz) Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (millió t) 2,5
1,0
EU-12
EU-15
EU-25
EU-27
Termelés, fogyasztás
2,0
0,8
1,5
0,6
Fogyasztás Export
1,0
0,4
Zárókészlet
Import
0,5
0,2
0,0
0,0 1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
Külkereskedelem, kkéészlet
Termelés
Legnagyobb soványtejpor-exportőr és -importőr országok
500 400 300 200
e xport 2005-2007 átlag
Forrás: OECD-FAO (2008)
ín a K
ia M al áj z
ia
In do né z
úd -A
rá
bi a
ik ó Sz a
M ex
-2 7 EU
rá lia
us zt
U A
j-Z Ú
SA
100 0 -100 -200 -300 él an d
ezer tonna
Világkereskedelem: 1,1-ről 1,5 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 34%-ról 39%-ra nő
e xport 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
EU: a sovány tejpor piacát a stabil fogyasztás és csökkenő export jellemzi Termelés, fogyasztás, kereskedelem és intervenciós készlet (millió t)
EU-12
EU-15
EU-25
0,8
EU-27
Termelés, fogyasztás
1,4
Termelés 1,2
0,6
1,0 0,4
0,8
Export
0,6
Fogyasztás
0,4 0,2 0,0
Zárókészlet
1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
0,2
Import
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
0,0
Külkereskedelem, készlet
1,6
Legnagyobb zsírostejpor-exportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,7-ről 2,2 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 43%-ról 45%-ra nő
1000 800 ezer tonna
600 400 200 0 -200
export 2005-2007 átlag Forrás: OECD-FAO (2008)
ia M al áj z
ia
ín a
In do né z
rá úd -A Sz a
K
bi a
-2 7 EU
rn ge nt ín a A
Ú
j-Z
él an d
-400
export 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
Kína: tejporkínálat
(vaj + tejpor importja nő)
Magyarország: fő tejtermékek exportja és importja, 2000-2007 Megnevezés
2000
2002
2003
2004
2005
2006
17 304
17 080
15 657
20 478
39 327
73 258
111 667
4 902
12 567
16 645
2 533
2 303
1 689
9 056
40 221
41 347
49 484
50 539
50 474
41 353
43 705
66,4
60,4
45,6
49,4
113,8
226,4
273,9
1,2
20,2
23,4
19,7
17,5
13,6
11,2
Tej, tejszín
1 016
753
3 384
21 801
44 459
44 742
87 994
Tejföl, joghurt
5 743
5 976
10 680
25 564
28 770
28 933
44 358
Vaj
1 372
1 294
4 304
14 092
249
17 155
23 839
Sajt
22 040
27 885
34 644
63 798
82 298
120 316
169 575
Tej, tejszín
1,7
1,1
4,0
29,4
72,7
72,2
124,0
Tejföl, joghurt
8,4
7,4
12,1
18,5
25,0
24,3
34,3
Vaj
0,9
0,8
1,6
4,3
3,8
5,0
5,6
Sajt
11,1
11,3
12,7
18,3
22,9
31,2
39,2
Tej, tejszín Export ezer USD
Tejpor, sűrített tej Sajt
Ezer t
Import ezer USD
Ezer t
Tej, tejszín Sajt
2007
Megjegyzés: Nyerstej exportja, sajt és vaj importja drasztikusan emelkedett 2007: export 298 millió USD, import 402 millió USD (volumenben és értékben nettó importőr vagyunk) Forrás: KSH, AKI
A juhhús-termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) Kína 26% (28%)
Egyé b 40% (42%)
Törökorsz ág 2% (2%)
EU-27 8% (6%)
Irán (4%) (4%) Új-Zé land 4% (3%)
Forrás: OECD-FAO (2008)
Pakisz tán 4% (5%)
India 6% (5%)
Ausz trália 6% (5%)
Világtermelés 2007-ben: 13,5 millió tonna 2017-ben: 16,0 millió tonna
India: hentesbolt Húsfogyasztás 10 kg/év/fő: marha-, baromfi- és juhhús Egyelőre még a vegetáriánus életmód dominál
A világ juhhús-exportőr és -importőr országai
ó ik
Sz
aú
M ex
A US
a bi dA
rá
EU
rá lia sz t Au
él j-Z Ú
-2 7
0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 an d
millió t
Világkereskedelem: 1,1-ről 2 millió tonnára nő (2007-2017 között) a világtermelés arányában 8% marad.
export 2005-2007 átlag Forrás: OECD-FAO (2008)
export 2017
import 2005-2007 átlag
import 2017
EU: juh-/kecskehús termelése tovább csökken (import nő) Termelés, fogyasztás és kereskedelem (millió t) 1,0
2,0
EU-12
EU-15
EU-25
EU-27
1,5
1,0
0,5
Termelés
0,5
Import
Export 0,0
1991
1993
1995
Forrás: EU Bizottság (2008)
1997
1999
2001
2003
2005
2007
2009
2011
2013
0,0
Külkereskedelem
Termelés, fogyasztás
Fogyasztás
Magyarország: a juhhús exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 20000
élőjuh export
18000 16000 14000 to nna
12000 10000 8000 6000 4000 2000
élőjuh import
húsexport
húsimport
0 2000
2003
élőjuh export
2004 juhhús export
2005 élőjuh import
2006
2007 juhhús import
Megjegyzés: juhhús külkereskedelem 2007-ben: export: 98 tonna, import 157 tonna Forrás: KSH tájékoztatási adatbázis
A hústermelés világpiaci kilátásai Az állategészségügyi betegségek: - befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását (importkorlátozás) - a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között
¾ fontos szempont a globális export koncentrációja a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását (USA és Brazília nemzetközi versenyképessége tovább emelkedik)
¾ multiplikátorhatás: az állategészségügyi hústermékpálya többi szereplőjére
betegség
például a takarmány-feldolgozók és az élelmiszeripar termelésére
¾ a pénzügyi és gazdasági veszteségek jelentősek
kihat
a
A hústermelés várható alakulása az EU-ban ¾ A marhahús termelése tartósan alacsonyabb lesz a fogyasztásnál, mert: csökken a tejhasznú tehenek száma (tejkvóta korlátozza a termelést) a közvetlen támogatásokat leválasztása a termeléstől
¾ A sertéshús előállítás szerény mértékben emelkedik: a sertéshús iránti stabil kereslet hatására a termelés enyhe mértékben nő export csökken a növekvő nemzetközi versenyképesség hatására, import alacsony szinten marad
¾ A baromfihús iránti kereslet gyorsabban nő, mint a termelés
¾ Baromfihúsból az EU nettó importőr lesz (nemzetközi versenyképesség csökken) ¾ A juh- és kecskehús-termelés csökkenő tendenciája folytatódik
Tej és tejtermékek világpiaci kilátásai Az árak lassan csökkenek Az EU vaj- és sovány tejpor kivitele visszaesett Új-Zélandon visszaesik a tejtermelés növekedésének üteme, továbbra is a világkereskedelem 35-40%-át adja
de
Új-Zélandon növekvő verseny (marha- és bárányhús előállítással szemben) tapasztalható a gyepterületért és vízkészletért, tejtermelés környezetvédelmi problémái Ausztráliában az évek óta tartó aszály korlátozta a tejtermelést Argentína komoly mértékben növeli zsíros tejpor exportját Kínában gyorsan nő a vaj, a sovány és zsíros tejpor importja
Tej és tejtermékek piaci kilátásai az EU-ban ¾A tejtermékek piaci kilátásai középtávon pozitívak: Belső kereslet nő a sajt és egyéb magas hozzáadott értékű tejtermékek iránt A vaj és tejpor termelése visszaesik a csökkenő támogatás következtében
¾A sajt és egyéb magas hozzáadott értékű tejtermék felhasználásának növekedése a belső piacon korlátozza az exportlehetőségeket
¾Savóból bioetanolt gyártanak (Müller Kft)
