Az Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsának 2008. február 5-i ülésén hozott határozatai Dékáni javaslatra a Kari Tanács módosította a kiküldött napirendet és egyhangú döntésével kikerült a napirendek közül a jogi asszisztens képzés képzési és kimeneteli követelményei és az Egyetemi Habilitációs Szabályzat véleményezése. A módosított napirendet a Kari Tanács egyhangúlag elfogadta. Határozatok 1/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat a II. félévi ülés és munkaterv elfogadásáról. 2/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Vass János tanszékvezetői pályázatáról az Agrárjogi Tanszékre. 3/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Steiger Judit tanszékvezetői pályázatáról a Közgazdaságtan és Statisztika Tanszékre. 4/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Menyhárd Attila tanszékvezetői pályázatáról a Polgári Jogi Tanszékre. 5/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Vincze Attila tanársegédi pályázatáról az Alkotmányjogi Tanszékre. 6/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Gosztonyi Gergely tanársegédi pályázatáról a Magyar Állam- és Jogtörténet Tanszékre. 7/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Rosta Gergely megbízott előadókénti foglalkoztatásáról a Politikatudományi Intézetben. 8/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat Dr. Harmathy Attila professzor emeritus Könyvtári Bizottság elnökévé történő megválasztásáról. 9/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat a Politikatudomány mesterképzési szak indításáról. 10/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat a Pedagógia és Pszichológia Karral kötendő együttműködési megállapodásról a Sportszervező BSc. Képzésben. 11/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat a szakirányú továbbképzések képzési és kimeneteli követelményeiről. 12/2008 (2008.II.5.) KT. sz. határozat a Kötelező Óraterhelési Szabályzat véleményezéséről.
1
Érdemi határozatok, hozzászólások, bejelentések 1)
A Kari tanács dékáni előterjesztés alapján változtatás nélkül elfogadta – egyhangúlag – a II. félévi ülés és munkatervet.
2)
A Kari Tanács 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta Dr. Vass János tanszékvezetői megbízását az Agrárjogi Tanszékre.
3)
Dr. Steiger Judit tanszékvezetői megbízását a Közgazdaságtan és Statisztika Tanszék vezetésére 29 igen 0 nem szavazattal támogatta.
4)
A Kari Tanács 29 igen 0 nem szavazattal támogatta Dr. Menyhárd Attila tanszékvezetői megbízását a Polgári Jogi Tanszékre.
5)
A Kari Tanács 29 igen 0 nem szavazattal támogatta Dr. Vincze Attila tanársegédi kinevezését az Alkotmányjogi Tanszékre.
6)
A Kari Tanács 27 igen 2 nem szavazattal támogatta Dr. Gosztonyi Gergely tanársegédi kinevezését a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékre.
7)
A Kari tanács egyhangúlag támogatta Rosta Gergely külső előadó megbízását a Politikatudományi Intézetbe.
8)
A Kari Tanács megválasztotta – egyhangúlag – Dr. Harmathy Attila emeritus professzort a Könyvtári Bizottság elnökének.
9)
A Kari Tanács Dr. Szabó Máté intézeti igazgató előterjesztésében, Dr. Mezey Barna, Dr. Fűrész Klára, Dr. Vass János, Dr. Fazekas Marianna, Dr. Király Miklós hozzászólása után hozott határozatot, mely szerint a Kari Tanács egyhangúlag támogatja a Politikatudomány mesterképzési szak indításának a Szenátus és a MAB elé terjesztését.
10) Dr. Steiger Judit előterjesztésével, Dr. Mezey Barna, Dr. Király Miklós, Dr. Németh Ágnes, Dr. Hack Péter, Dr. Princzinger Péter, hozzászólása után a Kari Tanács egyhangúlag fogadta el az Együttműködési megállapodást a Pedagógia és Pszichológia Karral a Sportszervező BSc. képzésben. Dr. Király Miklós és Dr. Hack Péter javaslata alapján döntés született arról, hogy a dékán a következő Kari Tanács napirendjére tűzi azokat az elveket, amelyek alapján a jövőben a Kar együttműködési megállapodást köt induló képzésekben történő részvételről. a Kari Tanács elfogadta azt a javaslatot, hogy a dékán körlevélben értesítse a Kar minden oktatóját az átoktatások elvi kérdéseiről és a Kar vezetésének stratégiai elképzeléseiről. 11) A Kari Tanács egyhangúlag elfogadta Dr. Hársfalvi Rezső a JTK igazgatójának előterjesztése alapján az adójogi szakjogász, a biztosítási szakjogász, a családjogi szakjogász, a gazdasági büntetőjogi szakjogász, az igazságügyi szociális tanácsadó, az ingatlanforgalmi szakjogász, a családvédelmi tanácsadó, a jogi szakokleveles gazdasági szakember, a jogi szakokleveles környezetvédelmi szakember, a jogi szakokleveles orvos és egészségügyi szakember, a kereskedelmi jogi szakjogász, a környezetvédelmi szakjogász, a közlekedési szakjogász, a szabályozási (kodifikátor) szakjogász, a társasági jogi és cégjogi szakjogász, a tőkepiaci és bank szakjogász és az infokommunikációs szakjogász szakirányú továbbképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit meghatározó előterjesztéseket.
2
12) A Kari Tanács Dr. Mezey Barna és Dr. Fazekas Marianna szóbeli előterjesztésében, Dr. Karácsony András írásbeli véleményének ismertetése után, Dr. Szilágyi Péter, Dr. Németh Ágnes, Dr. Nagy Marianna, Dr. Hack Péter, Takács Tiborné, Dr. Steiger Judit, Dr. Papp Zsuzsanna hozzászólása után a Kötelező Óraterhelés Szabályzat Szenátus elé terjesztését az elhangzott javaslatokkal kiegészítve támogatja. (1. sz. melléklet) 13) „Egyebek” között Dr. Takács Péter előterjesztésében elfogadta a Kari Tanács 28 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett a mellékelt állásfoglalást. (2. sz. melléklet) 14) Rabóczki Bence HÖK elnök előterjesztését az ELTE SZMSZ II. kötet 274. §-a módosítására vonatkozóan – amelyet az „Egyebek” napirendi pontban terjesztett elő, hosszas vita után a melléklet szerint – 6 tartózkodás mellett 23 szavazattal elfogadta a Kari Tanács. Budapest, 2008. február 6. Dr. Kovács Tamásné kari titkár Dr. Mezey Barna dékán
3
1. sz. melléklet
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kari Tanácsának véleménye a Foglalkoztatási követelményrendszer módosítására tett javaslatról l) 74 §: az „A" változat támogatandó. Indokolatlan külön kiemelni az idegennyelvű oktatást, mivel az a (1) a/ pontba (a munkaköri leírásában - az egyes karok képzési és kutatási tevékenységéből adódó sajátosságok szerint - meghatározott oktatási tevékenységet folytat,) beleérthető (lásd: 2. megjegyzést). Egyszerűbb a 74 §-ban utalni arra, hogy az oktatói tevékenység az egyetemen különböző képzési szintekhez és fajtákhoz kapcsolódhat, mint pl. ad hoc módon és a teljesség igénye nélkül utalni a doktori képzésben folytatandó tevékenységre (lásd: 75/A § e/). Javaslat: a 74 § (1) bekezdés módosítása: a munkaköri leírásában - az egyes karok képzési és kutatási tevékenységéből adódó sajátosságok szerint - meghatározott oktatási tevékenységet folytat az alap- és mesterképzésben, doktori képzésben, egyéb posztgraduális képzésben, illetőleg a kar által szervezett idegennyelvű képzésben, a 75/A § e/ elhagyandó, 3) A vizsgaidőszakban teljesítendő kötelezettségekről: Az előterjesztés ezt, mint a megváltozott törvényi szabályozásból következő megoldandó problémát tárgyalja. A következőket olvashatjuk: „az intézményi szabályozás egyik korlátjaként jelenik meg az is, hogy a kötelező minimális óraszám meghatározásakor a vizsgaidőszakot is figyelembe kell venni." „A vizsgaidőszak figyelembe vétele komoly kihívást jelentett, különösen a kari sajátosságokra tekintettel. Ezért a tervezetben az a megoldás került rögzítésre, amely a vizsgaidőszakban ellátandó oktatói tevékenységeket is felsorolja, és ezeket - figyelemmel az Ftv. 84. § (2) bekezdésében és 147. § 20., 38., 39. pontjában foglaltakra - a kötelező óraszám megállapításánál figyelembe vehetőként határozza meg. Ugyanakkor a kari sajátosságok alapján a beszámíthatósági mérték kari hatáskörben korlátozható. Megjegyzés: Valójában az új Ftv. az oktatói teher vonatkozásában a vizsgaidőszakot illetően semmilyen különös tartalmi előírást nem tartalmaz (a fentiekben hivatkozott jogszabályi helyek közül egyedül a 147. § 20. pont említi a vizsgaidőszakot, mint ami a szorgalmi időszak mellett az oktatási időszak része). Ebből következően indokolatlan és felesleges, sőt az átláthatóságot rontja a vizsgaidőszaknak az oktatási teherrel való összekapcsolt szabályozása. A vizsgaidőszak vonatkozásában elegendő az elvégzendő feladatok felsorolása (lásd: 74/A § (6). A vizsgaidőszakban elvégzendő és az óraterhelésben figyelembe vehető feladatok között olyanok is vannak, amelyek nem a vizsgaidőszakhoz tartoznak pl. a záródolgozat bírálata, vagy a védési bizottságban közreműködés.
4
Javaslat: a 74/A § (7) bekezdés elhagyását javasoljuk. Indoklás: az Ftv. a konzultációt eleve a tanításra fordított tevékenység közé sorolja, míg a vizsgáztatást nem említi, s ezért nem is számítható be a kötelező óraszámba. 4) A munkahelyen való tartózkodásról: A tervezet a 78 § (1)-ben (Az oktatói munkakört betöltő közalkalmazott a 74. § alapján meghatározott feladatai ellátása érdekében a heti törvényes munkaidő (40 óra) felét (1/2 részét) köteles a munkahelyén tölteni.) fenntartja a jelenlegi szabályozást. Mi indokolja ezt? Az oktatói terhek Ftv-ből fakadó általános emelkedése értelemszerűen az oktatásra való felkészülés idejét is emeli. A Javaslat viszont ezt nem szolgálja, mivel a kutatóitudományos tevékenységre fordított 1/3 munkaidő (kb. 13 óra/hét) és a heti 20 óra munkahelyen eltöltendő óra összegéből következően heti 7 óra marad oktatásra felkészülő időként. (Hogy a munkahelyen eltöltendő időben is lehet oktatásra felkészülni - ez oktatási feladatokként és az oktatói személyenként különböző, esetleges, azaz nem lehet tárgya egy általános szabályozásnak.) Akik „egyéb közéleti tevékenységet" látnak el az Egyetemen, azok természetesen a kötelező tanításra fordított időn túlmenően is a munkahelyen tartózkodnak, azon egyszerű okból, hogy ellássák e feladatukat. Felesleges rögzíteni, hogy a heti törvényes munkaidő (40 óra) felét (1/2 részét) köteles a munkahelyén tölteni. Főként a Javaslat 80 §-ra (A kutatói munkakörben foglalkoztatottak óraszámának meghatározásakor az oktatói munkakörben megállapított kötelező legkisebb óraszám 10%-át kell figyelembe venni) tekintettel - mely igen liberális szabályozás - nehezen érthető a jelenlegi 50%-os szabályozás fenntartása. 5) A 79 § (2) bekezdés a munkahelyi vezető felelősségévé teszi a vizsgáztatási teher kiegyensúlyozott elosztását. A munkahelyi vezető felelőssége az oktatók arányos terhelésére vonatkozóan nem csak a vizsgaidőszakban áll fenn, hanem általában a foglalkoztatásukban. 6) Kifogásolta a Kari tanács, hogy a 75 §-ban csak a diákköri dolgozat értékelése szerepel a kontakt óraként, a TDK vezetése nem. 7) A 75 § (3) bekezdése szerint maximum 2 félév átlagában kell az egyéb oktatási tevékenységet és a tudományos kutatással összefüggésben végzett tevékenységet is figyelembe venni, miközben vannak olyan tevékenységek, amelyek több félévre, illetve évekre szólnak. A Kari Tanács elfogadja ezekkel az észrevételekkel a kötelező óraterhelésre vonatkozó szabályozás tervezetét és véleménye szerint ennél részletesebb szabályozásra egyetemi szinten nincs szükség.
5
2. sz. melléklet
A Kari Tanács 2008. február 5-i ülésének állásfoglalása A Kari Tanács: 1) Egyetért a Kar dékánjának, illetve dékánhelyettesének a Komárom–Esztergom megyei Bíróság elnöke számára adott 2008. január 28-i válaszlevelében foglaltakkal; 2) Megerősíti, hogy a tudományos kutatás eredményeként született tanulmány nyilvánosságra hozatala nem ellentétes az ELTE oktatóinak és kutatóinak a jogszabályokba és belső szabályzatokba foglalt kötelezettségeivel; 3) A tudományos kutatás szabadságára tekintettel megütközésének ad hangot amiatt, mert egy hazai állami intézmény vezetője (az MTI 2008. január 22-i közleménye szerint) egy tudományos művel összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyésznél feljelentést tett és személyiségi jog megsértése miatt pert indított.
6
3. sz. melléklet Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzat Előterjesztés a Kari Tanács 2008. február 5-i ülésére
Kérjük a Tisztelt Kari Tanács tagokat az ELTE SZMSZ II. kötet 274. §-ára vonatkozóan a következő módosítási indítványt támogatni szíveskedjenek. Módosított javaslat: (1) A rendelkezésre álló keret jogszabályban, valamint az ELTE SZMSZ II. kötet Általános Részében meghatározott százalékának felhasználásáról a Kar Hallgatói önkormányzatának véleménye figyelembe vételével Kar oktatási dékánhelyettese dönt. A keret felhasználható jegyzet-előállításra, elektronikus jogi adatbázisok előfizetésére, valamint a távhozzáférés technikai feltételeinek biztosítására, továbbá a kari könyvtár tankönyvállományának bővítésére. (2) A rendelkezésre álló keret jogszabályban, valamint az ELTE SZMSZ II. kötet Általános Részében meghatározott százalékát elektronikus tankönyvek, tananyagok és elektronikus eszközök és fogyatékos hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani. A keret felhasználásáról a fogyatékos hallgatók kari koordinátorának javaslata alapján, a Kar Hallgatói Önkormányzatának véleménye figyelembe vételével és jóváhagyásával a Kar oktatási dékánhelyettese dönt. Eredeti szöveg: (1) A rendelkezésre álló keret 70 %-át jegyzet-előállításra kell fordítani. A keret felhasználásáról a Kar Hallgatói Önkormányzatának véleménye figyelembe vételével a Kar oktatási dékánhelyettese dönt. (2) A rendelkezésre álló keret 30 %-át elektronikus tankönyvek, tananyagok és elektronikus eszközök és fogyatékos hallgatók tanulmányait segítő eszközök beszerzésére kell fordítani. A keret felhasználásáról a fogyatékos hallgatók kari koordinátorának javaslata alapján, a Kar Hallgatói Önkormányzatának véleménye figyelembe vételével a Kar oktatási dékánhelyettese dönt. Indokolás A keretösszeg csökkenése a 2007-ben bevezetett új jogszabály miatt következett be, hiszen a kormányzat a finanszírozási célokat újra rangsorolta. A jegyzet előállítás mellett - vagy inkább helyette - a rendelet a távhozzáférés elősegítését és az elektronikus anyagok elterjesztését preferálja. A keret célszerű felhasználását a kari könyvtár tankönyvállományának fejlesztésével (példányszámok bővítése, és a választéklista aktualizálása, teljessé tétele) és az elektronikus adatbázisok hozzáférési lehetőségeinek további fejlesztésével javaslom elfogadni. A CD jogtár jelenlegi formájában 1,6 millió forintba kerül évente, amelyre segédanyagként tekinthetünk. Felmerült a jogtár többnyelvű változatának előfizetése,
7
amelyhez azonban informatikai fejlesztés látszik szükségesnek. A látó fogyatékos hallgatók szintén használhatják ezt az elektronikus anyagot, ezért a fogyatékos hallgatói keret egy része - a fogyatékos hallgatók belső létszámarányának megfelelő összegben - is felhasználható lenne erre a célra. A jegyzettámogatás felhasználásának elvi megközelítésénél abból az alapvetésből indultunk ki a Gazdasági Osztályvezető Asszonnyal, hogy nem szerencsés, ha a keret felhasználását illetően a saját kezünket gúzsba kötjük (a HKR a Karra vonatkozó különös részi szabályozása által), és kizárólag jegyzet előállításra lehet felhasználni az évről évre változó (hol kisebb, hol nagyobb) keretet. Pont a keret kiszámíthatatlansága és az előre nem tervezhető (beszerzési) igények felmerülése miatt a magam részéről egy még nagyobb szabad gazdálkodási teret megengedő megfogalmazást tartanék alkalmazandónak, amely a keret felhasználásáról csak példálózó felsorolást ad (természetesen az általános részi és a jogszabályok által meghatározott feltételek továbbra is érvényesülnek). A HÖK egyetértési joga a "a Hallgatói Önkormányzat véleményének figyelembe vételével" fordulatból nem tűnik ki egyértelműen. Ezért javaslom az egyéb kari különös részekben alkalmazott "jóváhagyásával" fordulat bevezetését (így: "véleményének figyelembe vételével és jóváhagyásával" lenne az új szövegezés). A keretből az elektronikus eszközökre illetve a fogyatékos hallgatókra fordítandó arányt jelenleg rendeleti szinten szabályozzák, amely szabályozás bármikor változhat. Ezért hogy a HKR-t ne kelljen minden ilyen változtatáskor módosítani - javaslom konkrét arányszám megjelölése helyett a "jogszabály által meghatározott arányszámra" való hivatkozás alkalmazását.
8
