Az Alkotmány 24. cikkelyében lefektetett alapelv szerint a mi rendszerünkben a védelemhez szakember szükséges. Miután az általános szabály a jogi képviselet szükségessége, a bíróságot igénybe vevő felet szakértő képviselőnek (vagy védőügyvédnek) kell képviselnie. Bizonyos ügyekben azonban a felek védőügyvéd képviselete nélkül is folytathatják a pert. Ez olyan ügyekre vonatkozik, amelyekben alacsony a perérték, és amelyben így a fél a törvény szerint képviselet nélkül is folytathatja a pert. A szakértő általi kötelező jogi képviselet alóli mentesség olyan esetekben érvényes, amikor alacsony a perérték, és célja, hogy mentesítse a feleket a védelem költségeitől. Példák a kivételekre: a) A giudici di pace (1995. óta a „pretore”-t felváltó fizetés nélküli laikus bíró) által tárgyalt polgári jogi ügyekben a felek maguk mehetnek a bíróságra 516,46 euró értéket meg nem haladó perértékű ügyekben; magasabb perértékű ügyekben a giudici di pace a fél kérésére felhatalmazhatja a felet arra, hogy saját nevében jelenjen meg a bíróság előtt, feltéve, hogy az ügy jellege és a perérték ezt lehetővé teszi (lásd a polgári perrendtartás 82. cikkelyét). b) A bíró előtt védőként megjelenni jogosult és erre utasított fél bármely további képviselő szolgáltatásai nélkül jelenhet meg a bíróság előtt (lásd a polgári perrendtartás 86. cikkelyét). c) munkaügyi jogvita esetén a fél képviselet nélkül jelenhet meg olyan első fokú eljárásban, amelyben a perérték nem haladja meg a 129,11 eurót; ugyanez vonatkozik a kötelező jóléti és egyéb juttatásokra is (lásd a polgári perrendtartás 417. és 442. cikkelyét). Más esetekre konkrét törvények vonatkoznak; ennek megfelelően az önképviselet a következő tárgyalások esetén megengedett: költségek elszámolása, ügyvédi és ügyészi díjak és költségek, választási kérdések, valamint első fokon és adóügyi bíróság előtt lefolytatott, a meghatározott értéket meg nem haladó bérleti eljárások. Miként kell a giudice di pace-hez folyamodni? A giuduce di pace-hez általában olyan citazione (idézés) útján lehet folyamodni, amely a bírósági tárgyalások naptárában felsorolt dátumok egyikén történő megjelenésre szólít fel. Ezeket a naptárakat minden bíróságon kifüggesztik, és minden évben a főállamügyésszel egyetértésben a Presidente del Tribunale (a bíróság elnöke) rendeletével hagyják jóvá. A bírósági tisztségviselő negyedévente előre ugyancsak felosztja a tárgyalásokat a laikus bírói testületek között, kijelölve azt a laikus bírót, akit az ügy kivizsgálására utasítanak. A jogait kereső magánszemély megjelenhet a tárgyaláson a bíró előtt, és kérheti, hogy szóban adja elő okfejtését.
A bíró elrendeli, hogy az állításokról készüljön jelentés, amelynek egy példányát magának a felperesnek kell átadnia az alperes számára, megidézve őt egy meghatározott időpontban lévő tárgyaláson történő megjelenésre. Ha a kereset a perérték felső határát meghatározó törvény alapján esetleg elutasítható is lenne, a jogvita természetére és fontosságára való tekintettel a bíró (akár szóban tett) kérelem alapján határozattal továbbra is engedélyezheti az önképviseletet magasabb perértékkel bíró jogviták esetében is. Mind a felperest, mind pedig az alperest képviselheti egy olyan magánszemély, akiről a keresetet (vagy a választ) előadó dokumentum alján szereplő jogi meghatalmazás útján, vagy egy külön dokumentumban rendelkeztek. Ezzel a jogi felhatalmazással rendelkező személynek nem kell ügyvédnek lennie; elegendő, ha perbeli cselekvőképességgel rendelkezik és képes megfelelően világos kijelentéseket tenni az általa képviselt fél nevében. Ha megengedett a fél számára a jogi képviselet nélküli megjelenés, akkor különösen tartományi központokban egy ponton (és akár bíróságon kívül) rendszerint megtörténik a bíróval történő tárgyalás a kijelentések dátumának és időpontjának a meghatározása céljából. Természetesen az (akár alacsony perértékű) pert indítani kívánó fél számára is nyitva áll annak a lehetősége, hogy a vitában jogi felhatalmazással rendelkező ügyvéd által készített idézést nyújtson be akár külön hivatalos dokumentum útján, akár pedig az idézés alján, vagy szélén szerepeltetett és a felperes által aláírt feljegyzés útján (mely aláírást az aláíró ügyvédjének kell hitelesítenie). Utóbbi ezt követően képessé válik arra, hogy az eljárás során bármilyen lépést megtegyen ügyfele számára, beleértve azokat a lépéseket is, amelyeket a törvény nem kifejezetten neki rendel, de kizárva azokat, amelyek a kérdéses jogot vagy jogosultságot érintik. Ebben az esetben a jogi felhatalmazást az ilyen cselekedetek kifejezett érvénytelenítése mellett kell megadni. Az elmúlt évtizedekben Olaszországban, akárcsak az Európai Unió más tagállamaiban is, folyamatosan emelkedett a magánszemélyek, illetve a magánszemélyek és a hatóságok között felmerülő ügyek száma. Így az igazságszolgáltatási rendszer nem mindig tud megküzdeni a munka mennyiségével, aminek következtében hosszabb ideig kell várni az igazságszolgáltatásra. Az elmúlt évtizedben ezért kísérlet történt arra, hogy ösztönözzék a peren kívüli egyezségeket, különösen a társadalmi hatással rendelkezőnek tekintett önfoglalkoztatással és a munkavállalókkal kapcsolatos esetekben. A viták alternatív megoldása ugyancsak lehetőséget kínál a bírósági eljárás kiváltására, így hozzájárul a társadalmi kapcsolatok zökkenőmentesebb kezeléséhez, és gyakorta veszi le a pénzügyi terhet a peres felek válláról. Országos és helyi szinten egyaránt léteznek konkrét jogvitákkal kapcsolatos és főként speciális típusú módszerek a peren kívüli egyezségekre, amelyekben többek között a
banki ombudsman, a Kereskedelmi Kamara döntőbírái, valamint az Ordine degli Avvocati (Ügyvédi Tanács) Békéltető Tanácsa járnak el. A difensore civico (laikus képviselő) tevékenysége jól ismert a közvélemény előtt; ez a szereplő hasonló az ombudsmanhoz, nem tartozik egyetlen bírói rendszerhez sem, hanem egy az adott közösséghez, tartományhoz vagy régióhoz kapcsolódó olyan szervezethez, amelyet szinte minden önkormányzatnál létrehoznak. A difensore civico a Giudice di Pace-val ellentétben a felek között nem pártatlanul jár el, hanem az állampolgárokat támogatja annak érdekében, hogy rábírja az állami szerveket arra, hogy járjanak el az ellenőrzésük alá tartozó alkotmányos szerveknél és közüzemeknél. Ugyancsak részt vesz a jogviták rendezésében és garantálja az állami szervek pártatlan és megfelelő működését rámutatva a visszaélésekre, a hibás működésre vagy a hiányosságokra. Az érintett magánszemély ügyvéd vagy bármilyen más típusú szakértő közreműködése nélkül mind írásban, mind pedig a difensore civico-val történő közvetlen megbeszélés útján bármikor kifejezheti aggodalmait. A legtöbb esetben a szóban forgó ellentétek olyan vitákkal kapcsolatosak, amelyek ugyan kívül esnek a polgári jogi rendszer keretein, de amelyek gyakran olyan jogokkal vagy jogosultságokkal kapcsolatosak, amelyekre a polgári jog vonatkozik és amelyek alkalmasak a giurisdizione ordinaria-ra (polgári bíráskodásra), (vagy az alternatív vitamegoldásra). A szóban forgó ügyek lehetnek például tulajdoni jogcím elleni vétségek, vagy a diritto privato (szó szerint: magánjog, vagy magánszemélyekre alkalmazandó jog, amely szerződéses, kereskedelmi, polgári jogi felelősségi, illetve családi és öröklési ügyekre vonatkozik) szerinti szerződéses kötelezettségek, amelyek a giudice ordinario (normál polgári- és büntetőjogi ügyekben eljáró bíró, aki azonban a közigazgatási bíróság ügyeiben nem veszt részt) előtti védelemre jogosultak. A defensore civico tevékenységének célja általában az előbbiekben említett bíróhoz, valamint a közigazgatási hatóságokhoz benyújtandó kérelmekkel kapcsolatos terhelés megelőzése és csökkentése. A giudici di pace-kat szintén felhívják a konfliktusok megoldásához történő hozzájárulásra. Mára ez vált a törvénykezési szervek által számukra kiosztott legfontosabb mindennapi tevékenységgé. Valójában mind a felperes, mind pedig az a fél, amely/aki ellen a keresetet benyújtották kérheti a bírót, hogy idézze be a feleket és tegyen kísérletet a megegyezésre a vizsgálati szakasz megkezdése előtt (“conciliazione in sede non contenziosa“), vagy akár után (“conciliazione endoprocessuale”) is. Megfelelő esetben a bíró egészen az ítélet meghozataláig saját kezdeményezésére újabb kísérletet tehet a megegyezésre.
A Tribunale in primo grado-hoz vagy az in grado di impugnazione-hoz (első fokú bíróságok, illetve a döntés vitatásának a helyszíne) történő folyamodáshoz azonban egy konkrét tárgyalásra szóló idézést kell bemutatni a két félnek a Fellebbviteli Bíróság elnöke által jóváhagyott bírósági naptár kezdő időpontjában első ízben történő megjelenésére vonatkozóan. A törvényi előírás szerint az írásos nyilatkozatnak: meg kell jelölnie, hogy melyik bírósághoz folyamodnak; meg kell adnia a felperessel és az alperessel kapcsolatos összes részletes adatot, megemlítve lakóhelyüket, illetve az őket képviselő vagy segítő személyek lakhelyét vagy tartózkodási helyét; meg kell említenie a per tárgyát; meg kell jelölnie azokat a tényeket vagy törvényi helyeket, amelyek a perhez vagy a kifogáshoz vezettek; fel kell sorolnia a benyújtott bizonyítékokat és dokumentumokat; meg kell jelölnie a képviselő teljes nevét és a számára kiadott jogi felhatalmazást; és meg kell neveznie a bíróság előtti megjelenésre kijelölt napot. Az elfogadhatóság érdekében a döntés elleni fellebbezést egy olyan meghatározott időkereten belül kell megtenni, amely a kifogásolt határozatról szóló értesítéssel indul, illetve egy éven belül, ha a nyertes fél elmulasztott értesítést küldeni. Akár egy személyben, akár tanácsban jár el a bíró, az ügyet befogadhatatlannak minősíthetik, ha a kifogást tevő fél nem rendelkezik jogi képviselettel. A kifogást tevő félnek szerepeltetnie kell a határozatot aktájában, az elnöklő bíró ekkor kinevez egy vizsgálóbírót, az iktató pedig nyilvántartásba veszi az ügyet. Ugyanezeknek a formalitásoknak kell eleget tenni a Corte di Appello-hoz (Fellebbviteli Bíróság) történő fellebbezés során. A kifogást annál a bíróságnál kell megtenni, amely ahhoz a körzethez tartozik, ahol a határozatot meghozó bíró működik. A fellebbezésekkel mindig collegio-ban (bírói kollégium) foglalkoznak, amely maga is kísérletet tehet a békéltetésre, szükség szerint megidézve a feleket a személyes megjelenésre. Végezetül, a Corte di Cassazione-hoz (Legfelsőbb Fellebbviteli Bíróság) a magánszemélyek csak védőügyvéd támogatásával folyamodhatnak. A befogadhatósághoz a folyamodványnak: tartalmaznia kell a jogvitában érintett felek nevét;
meg kell neveznie a kifogásolt határozatot vagy döntést; össze kell foglalnia az ügy tényeit; meg kell jelölnie, hogy miért került sor fellebbezésre, és mi ennek a jogalapja; tájékoztatnia kell a jogi felhatalmazásról, és arról, hogy azt külön adták-e ki, vagy hogy biztosítottak-e jogsegélyt, és ha igen, milyen határozat alapján, értesítés céljára tartalmaznia kell egy állandó római lakcímet; ha ilyent nem választanak, akkor a Corte di Cassazione iktatóját tekintik állandó római lakcímnek. Az ügy bíróságra viteléhez a bírósági iktató felé benyújtott fellebbezésnek tartalmaznia kell a tárgyalás nyilvántartásba vételét, amelyre a keresettel megtámadott felek értesítésétől számított 20 napos időkeret áll rendelkezésre. A befogadhatósághoz a fentebb felsorolt tételeket, valamint a bírósági iktatóhoz beadott és bírósági akta létrehozását kérő folyamodványt ugyancsak be kell nyújtani; ezek olyan szigorú formalitások, amelyek a viszontkeresetet és az előzetes fellebbezést benyújtani szándékozó felekre egyaránt vonatkoznak. Adós vagy harmadik fél ingó vagy ingatlan eszközeinek kényszer-kisajátításával kapcsolatos eljárások Ezek az ügyek egyedül eljáró bíró joghatósága alá tartoznak, akihez így csak szakértő képviselőn keresztül lehet folyamodni. Előzetesen fizetési meghagyást kell kiadni, amely felszólít a végrehajtható jogcímből fakadó kötelezettségek betartására, megerősítve a tiszta, érvényesíthető és tehermentes jogot vagy jogosultságot. A giudice dell’esecuzione-t (végrehajtási ügyekben eljáró bírót) a Bíróság elnöke nevezi ki, az aktának az iktatóba történt benyújtását követően. A giudice dell’esecuzione ellenőrzi a végrehajtási eljárás menetét, és beidézheti a feleket, hogy meghallgassák beadványaikat. Bejelenti azokat a döntéseket, amelyek szükségesek az eljárás zökkenőmentes menetének biztosításához, amikor például a lefoglalt árukat vagy pénzalapokat egy pénzösszeggel helyettesítik, a lefoglalt eszközöket csökkentik, vagy megfelelő óvást nyújtanak be azok zár alá helyezése ellen, illetve értékesítés vagy eladás esetén. Vitatott esetekben a bíró vizsgálja ki az ügyet, és a feleket az ítélet meghozatalával kapcsolatban a collegio-hoz (bírói kollégium) utasítja. Az adós harmadik fél birtokában lévő eszközének lefoglalásával kapcsolatos ügyekben mindig a giudice delegato (olyan helyettes bíró, akit a csődügyekben eljáró bíró nevez ki a csődeljárás felügyeletére, hasonló, mint a vagyonkezelő) nyilatkoztatja a harmadik feleket és hozza meg az ítéletet, noha jogvita kialakulása esetén a collegio (bírói kollégium) hirdeti ki az ítéletet a giudice delegato által lefolytatott hivatalos vizsgálatot követően.
A giudice delegato lépéseit már a lefoglalás végrehajtása előtt meg lehet támadni; ilyen esetben a döntés joga a giudice di pace-é, feltéve, hogy a vita ratione valoris az ő illetékessége alá tartozik; amennyiben a lefoglalás már megtörtént, bármilyen ellenvetést az egyetlen bíró elnökletével összeülő bíróság előtt kell megtenni. A törvényhozás által kifejezetten előírt kivételt jelentenek az olyan esetek, amelyekben a giudice di pace rendelkezik illetékességgel a végrehajtási eljárásban, és amelyeket (általános szabályként) az egyedül eljáró bírónak adtak át. E két esetben az ítéleteket az ügy kivizsgálásának megtörténtét követően a giudice di pace, illetve a szükséges bizonyítékok giudice delegato által történt összegyűjtését követően a collegio hozza meg. Gyorsított eljárás Ez gyorsított ítélettel együtt járó különböző eljárások olyan együttesét jelenti, amely (a nem gyorsított eljárás iránti kérelem hiányában) bármelyik fél által felvetett vita esetén a collegio hatáskörébe tartozik. Bizonyos esetekben a guidice di pace kap felkérést (feltéve, hogy a szóban forgó összeg az illetékességi körébe tartozik); következésképp akár képviselettel, akár képviselet nélkül bíróság előtt megjelenésre lesz szükség, a szóban forgó összegnek megfelelően. Az esetek többségében egyedül eljáró bíró kerül bevonásra, akit jogi felhatalmazással rendelkező ügyvéd támogat. Fizetési meghagyással vagy (különösképpen) ingó vagyon engedményezésével kapcsolatos ideiglenes végzés esetén vagy a giudice di pace-nak van ratione valoris illetékessége (aki ily módon dönt a vitatott ítéletekről is), vagy az egyedül eljáró bíró teszi át a jogvitát a collegio-hoz vitatott ítéletek esetén. Hátralékos fizetés engedélyezése és visszaszerzése iránti folyamodványt mindig az egyedül eljáró bíró által elnökölt bírósághoz kell benyújtani. A vitatott döntéseket a collegio-hoz teszik át, amely ítéletet hoz. Ezért minden esetben védőügyvéd támogatása szükséges. Ideiglenes végzések Lefoglalás, tervezett kifogások vagy danni temuto (a szomszédos ingatlan állapota miatt feltételezett kárveszély; quia temet), elővigyázatossági kivizsgálás, valamint a szabványostól eltérő sürgős intézkedések iránti kérelmek, valamint kifejezetten megállapított ügyek esetén a folyamodványt az egyedül eljáró bíró által elnökölt bírósághoz kell benyújtani, ha a kérést a bírósági ügy előtt tették; függőben lévő per esetén azonban a felperesnek a vizsgálóbíróhoz kell folyamodnia (ha már kineveztek ilyent), vagy pedig a bíróság elnökéhez, aki gondoskodik a vizsgálóbíró kinevezésének foganatosításáról. A giudice di pace semmi esetre sem illetékes, még akkor sem, ki kifejezetten perbe hívták.
Hagyatéki eljárás Hét olyan eljárás került kiválasztásra, amelyek családi eseményekkel, vagy magánszemélyek életének bizonyos momentumaival kapcsolatosak. Ezek behatárolt ügyek, amelyek esetében nem áll fenn olyan társadalmi érdek, amely szükségessé tenné egy államügyész jelenlétét, aki azonban kezdeményezheti az elsődleges folyamodvány benyújtását. Az eljárásra olyan bíróság előtt kerül sor, amely a tények és a törvény alapján határozatot vagy megindokolt döntést hoz. Jogi képviselet nélkül is lehet az igazságszolgáltatási rendszerhez folyamodni, feltéve, hogy a kérelmező rendelkezik olyan tárgyalókészséggel, amelyet a szóban forgó konfliktusos kapcsolattípus szükségessé tesz. Mint ahogy annak sincs semmi akadálya, hogy a kérelmező jogi felhatalmazással rendelkező szakértő ügyvéd, vagy egy notaio (közjegyző) szakmai képviseletét vegye igénybe, mely utóbbinak arra sincs szüksége, hogy benyújtsa a felhatalmazását bizonyító engedélyt. Bizonyos esetekben a magánszemélyeket felhívhatják arra, hogy az életük bizonyos eseményeivel kapcsolatos kihallgatás végett személyesen jelenjenek meg, és a közelmúltban arra is lehetőséget kaptak, hogy személyesen folyamodjanak a bírósághoz sürgős intézkedések elfogadását kérve a kiskorúak eszközeinek védelmére a közeli hozzátartozók által elkövetett visszaélésekkel szemben. Ezek olyan különleges követelményeket támasztó esetek, amelyek eltérnek az általános szabályozástól. Házassági bontóperek A bírósághoz történt folyamodást követően a presidente (elnöklő bíró) a békéltetés megkísérlésére beidézi a párt, akiknek ilyenkor személyesen és jogi képviselő nélkül kell megjelenniük. Sikertelen békéltetés esetén a házasság felbontásának jóváhagyásáról az ügyben eljáró tanács egy tagja által elvégzett hivatalos vizsgálat után az elnöklő bíró jelentése nyomán a camera di consiglio-ban döntenek (mérlegeléssel). Perképesség hiánya és cselekvőképtelenség A bírósághoz történt folyamodást követően az elnöklő bíró kinevez egy bírót, aki megvizsgálja az ügyet, amelyről ezt követően a bíróság hoz döntést. Eltűntnek és holtnak nyilvánítás Miután a bírósághoz történő folyamodásról döntöttek, az elnöklő bíró felhívja az érintett feleket a személyes megjelentésre, akiket ilyenkor (kivételesen) jogi képviselet nélkül hallgatnak ki. A giudice delegato hivatalosan kivizsgálja az ügyet, amely után a bíróság ítéletet hoz.
A döntés megismertetésének módjai ugyancsak meg vannak határozva. Perbeli jogképesség és perbeli cselekvőképesség nélküli kiskorúak ügyei A giudice tutelare (gyámügyekben eljáró bíró) véleményének áttanulmányozását követően az indokkal ellátott döntést a folyamodás által érintett bíróságon a camera di consiglio hozza meg. A házastársi közös vagyonról történő rendelkezés A folyamodás által érintett bíróság elnöklő bírója felhívja az érintett feleket az előtte, vagy a guidice designato előtt történő megjelenésre; ilyen esetekben a felek ismét személyes megjelenésre vannak kötelezve. A döntést a camera di consiglio-ban hozzák meg egy olyan határozattal, amelyet nem lehet megkifogásolni. Gyámság alá helyezés a családon belüli visszaélés ellensúlyozására Miután a kérelmező beadta folyamodványát a bírósághoz (amelyet személyesen is megtehet), az elnöklő bíró által kinevezett bíró felhívja az érintett feleket az előtte történő megjelenésre, majd az ügy hivatalos kivizsgálását követően egy azonnal végrehajtható megindokolt határozatot ad ki, amely a bíróság előtt kifogásolható. A bíróság a tények és a törvény alapján indokolt döntést ad ki, amely viszont már nem kifogásolható. A “giudice tutelare” (gyámügyekben eljáró bíró) Végezetül említést kell tenni arról a minden állampolgár számára nyitva álló lehetőségről, hogy gyámsági ügyekkel kapcsolatos intézkedések tárgyában, akár szóban is, kéréssel forduljanak a giudice tutelare-hoz. A giudice tutelare meghozza döntését, amelyet azon bíróság előtt lehet megfellebbezni, amelyben a camera di consiglio az ítéletet meghozta. Az államügyész természetesen ugyancsak jogosult a döntés vitatására. Ha a döntést vitató fél az eljárásban harmadik személy, az üggyel való foglalkozásra felhatalmazott bíró előtt kell bizonyítania saját erre irányuló jogának érvényességét.
