AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Győr, 2013. március 1. Készítette:
Tálos Katalin intézményegység-vezető
2
Tartalom I.INTÉZMÉNYI SZINTŰ SZERVEZETI, MŰKÖDÉSI JELLEMZŐK........................................................ 5 1.A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata .................................................................................... 5 2.Az SZMSZ alapjául szolgáló hatályos jogszabályok ................................................................................... 5 3. Az SZMSZ általános rendelkezései: alapító okirat .................................................................................... 5 4.Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok .................................................................................... 10 5. Az intézmény egyéb jellemzői ..................................................................................................................... 10 6. Az SZMSZ és az intézményegységek más belső szabályainak összefüggései, kapcsolata ..................... 10 7. Az AUDI Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium jellege, az intézmény-egységek feladatai .......................................................................................................................................................................... 10 8. Az AHI vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás ............................................................. 11 8.1.Az AHI főigazgató feladata, hatásköre: .................................................................................................. 11 8.2 Intézményegység-vezetők: ...................................................................................................................... 12 8.3A gazdasági vezető ................................................................................................................................... 13 8.4A helyettesítés rendje ............................................................................................................................... 13 8.5 Az intézmény kötelezettségvállalása ....................................................................................................... 13 9. Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel felruházott vezetői, szakmai testületek, közösségek ... 14 9.1A vezetői testület ...................................................................................................................................... 14 9.2 Szakalkalmazotti közösség ...................................................................................................................... 14 9.3 Az összalkalmazotti közösség ................................................................................................................. 15 10. Az AHI alapfeladatainak ellátásával összefüggő munkakörök ............................................................. 15 11.Kapcsolattartás rendje............................................................................................................................... 15 12. A működés rendje; a nyitva tartás ........................................................................................................... 16 13. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományos programok ..................................................................... 17 14.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ............................................................................ 17 15.Intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................. 17 16.Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők ........................................................................................ 17 II. AZ AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NÉMET-MAGYAR NEMZETISÉGI ÓVODÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ............................... 18 1.Az intézményegység általános jellemzői ..................................................................................................... 18 2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása ...................................................... 18 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése ...................................................................................................... 19 3. A feladatmegosztás és az egységek közötti kapcsolattartás formái ......................................................... 19 4.A helyettesítés rendje ................................................................................................................................... 20 5. A vezető és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái ............................................................. 20 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ................................................................................... 21 7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: .................. 21 III. AZ AUDI HUNGARIAÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA................................... 22 1. Az iskolai intézményegységek általános jellemzői .................................................................................... 22 2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása ................................................................................................. 23 2
3 2.1 Az általános iskola és gimnázium szervezete a nemzetiségi német-magyar intézményegységben ......... 23 2.2Az általános iskola és gimnázium irányítása: ........................................................................................... 23 2.3 Az általános iskola és gimnázium vezetősége: ........................................................................................ 24 2.4 Az általános iskola és gimnázium dolgozói: ........................................................................................... 24 3. Az általános iskola és gimnázium közösségei, kapcsolatuk egymással és a vezetéssel ........................... 24 3.1 A nevelők közösségei .............................................................................................................................. 24 3.2 A szülők közösségei ................................................................................................................................ 26 3.3 A tanulók közösségei .............................................................................................................................. 26 3.4 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ............................................................................................... 27 3.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ................................................................... 28 4. Az általános iskola és gimnázium munkarendje....................................................................................... 29 4.1 Az általános iskola és gimnázium működési rendje, a vezetők munkarendje ......................................... 29 4.2 Egyéb foglalkozások ............................................................................................................................... 30 4.3 A pedagógusok munkarendje .................................................................................................................. 31 4.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend ................................................................................ 32 4.5 Az iskola helyiségeinek használói felelősek: .......................................................................................... 32 4.6 A tanév helyi rendje ................................................................................................................................ 33 4.7 Az osztályozóvizsgák rendje, kedvezmények, átjárhatóság .................................................................... 33 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje .................................................................................... 34 5.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai ............................................................................... 34 5.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: ..................................................................... 34 5.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: ................................. 34 5.4 A mindennapi testedzés formái ............................................................................................................... 35 5.5 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás ..................................................................... 35 III.
GAZDASÁGI - MŰSZAKI ELLÁTÓ SZERVEZET ......................................................................... 36
IV. AZ AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ......................................................................................... 37 1. Az intézmény könyvtárának mikrokörnyezete ......................................................................................... 37 2. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ....................... 38 V. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT .............................................................................................................. 66 1. Általános rendelkezések.............................................................................................................................. 66 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja ..................................................................... 66 1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése ................................................. 66 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya ..................................................................... 66 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre ........................................................................................... 67 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................... 67 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai ............................................................................................ 67 3. Az adatok továbbításának rendje .............................................................................................................. 67 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása ................................................................................................ 67 3.2 A tanulók adatainak továbbítása ......................................................................................................... 68 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása ................................................. 68 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása...................................................................................................... 69 5.1 Az adatkezelés általános módszerei ..................................................................................................... 69
vezetése ........................................................................................................
5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak 3
4 5.2.1 Személyi iratok .................................................................................................................................... 70 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése ................................................................................................ 71 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje ...................................................................................................................................................................... 71 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................ 73 VII. ZÁRADÉK ................................................................................................................................................... 73
4
5
I.INTÉZMÉNYI SZINTŰ SZERVEZETI, MŰKÖDÉSI JELLEMZŐK 1.A szervezeti és működési szabályzat célja, feladata A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat, és azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendszerét tartalmazza. E szabályzat elsősorban arra hivatott, hogy a többfunkciójú, több egységből álló intézmény legcélszerűbb, legeredményesebb működését szolgálja. Az egész intézményre, minden funkcionális csoportjára egyformán érvényes a szervezeti és működési szabályzat. Ezért jóváhagyása, megváltoztatása, módosítása a szakalkalmazotti értekezlet jogosítványa. 2.Az SZMSZ alapjául szolgáló hatályos jogszabályok - 1993. évi LXXIX. törvény: a közoktatásról, - 1993. évi LXXVII. törvény: a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, - 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3. Az SZMSZ általános rendelkezései: alapító okirat 1. Intézmény neve: Német nyelven:
AUDI Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium AUDI Hungaria Schule und Kindergarten
2. OM azonosítója: 201656 3. Székhelye: 9026 Győr, Bácsai u. 55. 4. Alapítója: Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány 5. Alapításának időpontja: 2012. március9. 6. Fenntartója: Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány 7. Fenntartó székhelye: 6500 Baja, Duna u. 33. 8. Működési terület: Magyarország 9. Ellátási köre: a közoktatás terén: a hazai németség és a magyarországi fiatalok 3-22 éves korosztálya, a nem magyar állampolgárságú tanulók, közülük elsősorban az AUDI HUNGÁRIA MOTOR Kft. alkalmazottai gyermekeinek német nyelvű óvodai és iskolai nevelése és oktatása 5
6
10. Intézmény típusa: óvoda, iskola 11. Intézményegységekelnevezése: -
AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Nemzetiségi Német - Magyar Óvodája Győr,
-
AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Német Általános Iskolája és Gimnáziuma Győr,
-
AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Nemzetiségi Német - Magyar Általános Iskolája és Gimnáziuma Győr
Német nyelven: -
AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarischer Nationalitätenkindergarten, Győr
-
AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsche Schule, Győr
-
AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarische Nationalitätengrundschule und Nationalitätengymnasium, Győr
12. Az óvodai ill. iskolai évfolyamok száma az intézmény székhelyén: A német nyelvű intézményegységben: a. általános iskola: b. gimnázium:
négy (1-4. évfolyam) hat (5-10. évfolyam)
A nemzetiségi német-magyarintézményegységben: c. d. e. f.
óvoda általános iskola: gimnázium: gimnázium:
három évfolyam nyolc (1-8. évfolyam) négy (9/N-12/N. évfolyam) öt (9/N-13/N. évfolyam)
13. Az oktatás munkarendje: a. óvoda b. általános iskola: c. gimnázium:
napi 8 órát meghaladó nyitva tartás nappali nappali
14. Az intézmény által felvehető maximális gyermek és tanuló létszám: összesen: 1140 fő Ebből a német nyelvű intézményegységbe: a. általános iskola: b. gimnázium:
1-4. évfolyamra 5 -10. évfolyamra összesen: 6
110 fő 180 fő 290 fő
7
Ebből a nemzetiségi német – magyar intézményegységbe: a. óvodába b. általános iskola: 1-8. évfolyamra c. gimnázium: 9/N-12/N. évfolyamra összesen:
150 fő 400 fő 300 fő 850 fő vehető fel.
15. Intézmény jogállása: Több célú, közös igazgatású közoktatási intézmény, külföldi jog szerint működő intézményegységgel. Jogutódja a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (6500 Baja, Duna u. 33. OM azonosító: 027939.) tagintézményeként illetve tagozataként működő MNÁMK AUDI HUNGARIA Német Általános Iskola és Gimnázium, Győr és MNÁMK AUDI HUNGARIA Nemzetiségi Német - Magyar Általános Iskolai és Gimnáziumi Tagozata, Győr intézményegységeknek. 16. Az intézmény felügyeleti szerve és címe: a. Kultuszminiszteri Konferencia, 10117 Berlin, Taubenstraße 10 b. NSZK Szövetségi Közigazgatási Hivatal Külföldi Oktatásért Felelős Osztálya, 50728 Köln c. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal 9021 Győr, Árpád út 32. 17. Alaptevékenysége (cél szerinti tevékenysége): -
a magyar közoktatási intézményektől eltérő szerkezetű, baden-württembergi tanterv szerint működő német nyelvű, külföldi iskolának minősülő 1-10. évfolyamos általános iskola és gimnázium
-
nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése: 851013 nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás: a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó, a teljes óvodai életet átívelő foglalkozásokat és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is magában foglaló óvodai nevelési tevékenység (kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda),
-
nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása: 852013 nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása: az általános iskola 1-4. évfolyamán, meghatározott időkeretekben az iskola pedagógiai programja szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett nevelés-oktatás, továbbá az iskolaotthonos oktatás (kétnyelvű kisebbségi oktatás), 852023 nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása: az általános iskola 5-8. évfolyamán, meghatározott időkeretekben az iskola pedagógiai programja szerint (a kötelező tanórák, a nem kötelező tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások) végzett nevelés-oktatás (kétnyelvű kisebbségi oktatás) 855913 nemzetiséghez tartozó tanulók napközi otthonos nevelése: a közoktatási törvény alapján szervezett napközis foglalkozások keretében a nemzeti és etnikai kisebbségi gyermekek speciális ellátása 855916 nemzetiséghez tatozó tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése: a köz-oktatási törvény alapján szervezett napközis foglalkozások keretében a nemzeti és etnikai kisebbségi gyermekek speciális ellátása
-
-
-
7
8
-
-
-
-
nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása: 853113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű, általános műveltségét megalapozó rendszeres nevelése-oktatása, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítés (9-12/13. évfolyam, kétnyelvű kisebbségi oktatás), 853113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű, általános műveltségét megalapozó rendszeres nevelése-oktatása, érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére történő felkészítés a301/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel kihirdetett német magyar kormányközi megállapodásban meghatározottak alapján (9-12/13. évfolyam, kétnyelvű kisebbségi oktatás), 890504 Nemzeti és etnikai kisebbségek közösségi, kulturális tevékenységének támogatása: közművelődési, kulturális és egyéb szórakoztatási tevékenység (német nemzetiségi hagyományőrző programok szervezése, komolyzenei hangversenyek, képző-, ipar- fotó- és egyéb művészeti kiállítások, városi, megyei, országos, nemzetközi szintű nagyrendezvények szervezése, nemzetközi kulturális kapcsolatok teremtése és fenntartása), a német nemzetiség identitástudatának, kulturális hagyományainak meg-őrzése, ápolása, és fejlesztése, 910123 Könyvtári szolgáltatások: közművelődési és iskolai könyvtár működtetése 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562917 Munkahelyi étkeztetés 931102 Sportlétesítmény működtetése és fejlesztése 931204 Sport-és szabadidős tevékenység szervezése, diáksport, tömegsport rendezvények szervezése, (cél szerinti tevékenység) az intézménybe járó gyerekek, tanulók egészségügyi ellátása, tanulók kedvezményes és nem kedvezményes tankönyvvel való ellátása, intézmény minőségfejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátása, pedagógusok szakvizsgájának, továbbképzésének támogatása, bejáró tanulók ellátása.
Az intézmény kiegészítő tevékenysége: -
855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás: tanfolyamok szervezése, (cél szerinti tevékenység) 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 855933 Foglalkoztatást elősegítő képzések 855935 Szakmai továbbképzések 562917 Munkahelyi étkeztetés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése: helyiségek eseti bérbeadása, (cél szerinti tevékenység) 559099 Máshova nem sorolt, egyéb szálláshely-szolgáltatás (cél szerinti tevékenység) 821900 Fénymásolás, sokszorosítás 522 003 Parkolási szolgáltatás 692000 Számviteli tevékenység:Adatfeldolgozás, bérkönyvelés 470001 Könyv-kiskereskedelem: könyv-, újság-, papíráru kiskereskedelem, tankönyv-kereskedelem
18. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon és a vagyon feletti rendelkezési jog: 8
9
a.) Ingatlan: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010. augusztus hó 1. napjától a Közalapítvány térítésmentes használatába adja 10 tanítási év határozott időre a tulajdonát képező, a Szent Györgyi Albert Általános Iskola, Középiskola és Kollégium 9026 Győr Bácsai u. 55. (hrsz: 11865/1, OM azonosító:030703) mindenkori szükséglet szerinti oktatási és közösségi helyiségeit. Ennek részletes feltételeit a „Használati szerződés” tartalmazza. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2011. augusztus hó 1. napjától a Közalapítvány térítésmentes használatába adja a tulajdonát képező 9026 Győr, Bácsai u. 55. szám (hrsz: 11865/1) alatti ingatlanban lévő szakközépiskola helyiségeit a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány és a Tulipános Általános Iskola között létrejött ingyenes használati szerződés feltételei szerint. b.) Ingóságok: külön leltár szerinti berendezések és eszközök. Az intézmény vonatkozásában a vagyon feletti rendelkezési jog kizárólag a Közalapítvány által biztosított berendezésekre és eszközökre terjed ki, a 2010. augusztus 31-i leltár szerint. c.) Bevételek: - normatív költségvetési hozzájárulás, egyéb állami támogatás, - az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. támogatása, - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának az iskolaépület üzemeltetésében megnyilvánuló támogatása - saját bevételek - adományok. d.) A Közalapítvány kuratóriuma, mint fenntartó az a- b. pontokban felsorolt tárgyi eszközöket az intézmény ingyenes használatába adja. Az intézmény a rábízott vagyonnal a hatályos jogszabályi előírások betartásával vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenység azonban nem veszélyeztetheti alapfeladatait. A vállalkozási tevékenységből származó eredményt az intézmény feladatellátására kell, hogy fordítsa. Az intézmény részt vehet olyan gazdálkodó szervezetben, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben – kivéve, ha a törvény más feltételeket nem határoz meg – legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B.§) rendelkezik. 19. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok: A közalapítvány kuratóriuma által elfogadott éves költségvetés alapján az intézmény önállóan gazdálkodik. 20. Az intézményvezető kinevezési rendje: Az intézményvezetőt határozott időre, a kuratórium elnökének javaslatára, a közalapítvány kuratóriuma nevezi ki. 9
10
4.Az alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni a Bács-Kiskun Megyei Főjegyzőjének, illetve a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának. 5. Az intézmény egyéb jellemzői Az intézmény hosszú bélyegzőjének felirata: AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten 9026 Győr, Bácsai u. 55. AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium 9026 Győr, Bácsai u. 55. Adószám: 18292301-2-08 Bsz: 10300002-10574845-49020016 Körbélyegző: AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium, Győr AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Győr A bélyegzők nyilvántartását, használati rendjét a gazdálkodás ügyrendje tartalmazza. Az intézmény kiadmányozási rendje: Az intézmény kiadmányozási rendjét az iratkezelési szabályzat tartalmazza. Az intézmény irányítása: Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. 6. Az SZMSZ és az intézményegységek más belső szabályainak összefüggései, kapcsolata A 2011. évi CXC. számú, a köznevelésről szóló törvény 25. §. alapján az intézményműködésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője és az intézményegységek vezetői készítenek el. A nevelés-oktatási intézmények működéséről, a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. §-a határozza meg az SZMSZ kötelező tartalmi elemeit. 7. Az AUDI Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium jellege, az intézményegységek feladatai Az AUDI Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium intézményegységek jogszabályban meghatározott feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységek révén a gazdasági hivatal segítségével látja el. -
Óvodai intézményegység
10
11
-
Nemzetiségi általános iskolai és gimnáziumi intézményegység Gazdasági hivatal
külföldi iskolaként működő intézményegység: -
Német általános iskolai és gimnáziumi intézményegység
Az SZMSZ tartalmazza a közös működés szabályait és intézményegységenként külön-külön az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat. Intézményegység létrehozásáról a fenntartó dönt. Megszüntetése, funkciójának módosítása az intézményegységben dolgozók véleményének kikérése után - a fenntartó jóváhagyásával történhet. Titkárság: Ellátja az AHI-ba érkező posta és iratok bontását és az intézményegységekhez és a gazdasági hivatalhoz való továbbítását, valamint az AHI főigazgatói levelezés és egyéb iratok iktatását és az irattárazást. Végzi az AHI vezető és szakmai testületei összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzőkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a határidőket. A titkárság dolgozóinak részletes feladatait munkaköri leírás határozza meg. Az intézmény jogállása: Több célú, közös igazgatású közoktatási intézmény, külföldi jog szerint működő intézményegységgel. Jogutódja a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (6500 Baja, Duna u. 33. OM azonosító: 027939.) tagintézményeként illetve tagozataként működő MNÁMK AUDI HUNGARIA Német Általános Iskola és Gimnázium, Győr és MNÁMK AUDI HUNGARIA Nemzetiségi Német - Magyar Általános Iskolai és Gimnáziumi Tagozata, Győr intézményegységeknek. 8. Az AHI vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás Az AHI-ban a vezetéssel kapcsolatos feladatokat a főigazgató, a gazdasági vezető, az intézményegység-vezetők: az óvodavezető, az iskolavezetők valamint a helyettesük látja el. Munkájukat a szakmai tanács segíti. Az AHI testületei: VEZETŐI TESTÜLET: főigazgató, intézményegység-vezetők, intézményegység-vezető helyettes, gazdasági vezető ISKOLAVEZETÉS: főigazgató, iskolai intézményegység-vezetők, intézményegység-vezető helyettes, gazdasági vezető, SZAKMAI TANÁCS: főigazgató, iskolai intézményegység-vezetők, intézményegység-vezető helyettes, munkaközösség-vezetők, 8.1.Az AHI főigazgató feladata, hatásköre: -
Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője. 11
12
-
-
-
Munkáját jogszabályok, a fenntartó, valamint az AHI belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Irányítja és ellenőrzi, koordinálja az AHI igazgatási, szakmai és gazdasági tevékenységét. Jogköre révén gondoskodik a pedagógiai program végrehajtásáról. Koordinálja az intézményegységek tevékenységét. Munkaköri leírásokban rögzíti a vezetők feladatait. Az AHI egészére kiterjedően gyakorolja a bér- és munkaerő-gazdálkodás jogát, valamint a munkáltatói jogokat. Az elemzések és tapasztalatok, valamint a vezetők és felelősök beszámolói alapján a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor pedig külön is értékeli az AHI szakmai munkáját. A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozókat az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítheti, kitüntetésre felterjesztheti.
Személyzeti, munkáltatói feladatai: - Elkészíti az intézmény munkaerő-gazdálkodási tervét. - Külön jogszabályban előírt feltételek szerint kinevezi az intézmény dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogkört. Költségvetéssel, vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatai: - A gazdálkodási év előkészítéseként - a gazdasági vezetővel - elkészíti a következő évi költségvetés tervezetét, amit benyújt a fenntartónak. - Az év folyamán rendszeresen figyelemmel kíséri az előirányzatok teljesítését, előkészíti a szükséges módosításokat. - Folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról. - Évente beszámol a költségvetés teljesítéséről a fenntartónak. - A költségvetésben előírt bevétel teljesítését követően az intézmény kollektívája véleményének figyelembe vételével önállóan rendelkezik a plusz bevétel felhasználásáról, az intézmény tereinek és eszközeinek hasznosításáról, szerződéses bérbeadásáról. Dönt a többletbevételek és tartalékok felosztásáról. - Gyakorolja az aláírási, utalványozási, kiadmányozási és rendelkezési jogkört. - Elkészíti, majd felügyeli az intézmény vagyonáról készült leltárt, ellenőrzi annak naprakészségét. Lebonyolítja az esedékes selejtezési eljárásokat - az erre vonatkozó jogszabályok betartása, betartatása mellett. 8.2 Intézményegység-vezetők: A német iskolai és a nemzetiségi német-magyar óvodai és iskolai intézményegység-vezetők: A szervezeti egységek munkáját az intézményegység-vezetők: óvodavezető ésiskolai intézményegység-vezető irányítják. A vezetői megbízás 5 évre adható. Az intézményegységek vezetőit az AHI főigazgató bízza meg. Az intézményegység-vezető dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben, amelyek előzetes egyeztetése nem tartozik az AHI vezetői tanácsának ill. az iskola vezetőségének döntési jogkörébe. Az intézményegység más közösségének jogkörébe tartozó ügyekben eleget tesz az egyeztetési, véleményezési jogkörének. Az óvodai és az iskolai intézményegység vezetője jogszabályban meghatározottak szerint végzi a tanügy-igazgatási feladatokat. 12
13
Felelősek feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért. Végzik a gazdálkodás területén a vezetők részére előírt ellenőrzéseket, valamint az AHI Munkavédelmi Szabályzatában és a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt feladatokat, ellátják, illetve irányítják a pedagógiai, szakmai munka belső ellenőrzését az intézményegység működési szabályzatában foglaltak szerint. Az eredményes gazdálkodás segítése érdekében az éves költségvetés tervezésének időszakában felmérik, és a gazdasági vezetőhöz eljuttatják az intézményegység következő évi személyi és dologi jellegű igényeit. A nemzetiségi német-magyar iskolai intézményegység-vezetőhelyettes: Az intézményegység-vezető tevékenységét helyettes segíti. Az intézményegység-vezetőhelyettest az AHI főigazgató bízza meg, az intézményegység-vezető egyetértésével, ő az intézményegység-vezető közvetlen munkatársa. Az intézményegység-vezető irányításával, vele szorosan együttműködve végzi feladatait a munkaköri leírás szerint. A helyettesek száma és a vezetésben való közreműködésük formái, hatáskörük, egymáshoz való viszonyuk az egység nagyságától - jogszabályoktól, fenntartói döntésektől - függően változhatnak. Megbízásuk öt évre adható. 8.3A gazdasági vezető A gazdasági - szolgáltató egységhez kapcsolódó vezetői feladatokat látja el. Határozatlan idejű vezetői megbízását a főigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Az AHI pénzügyi és gazdasági szervezetének felelős vezetője, aki számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedő érvényű intézkedéseket tehet a főigazgató egyetértésével. Irányítja, szervezi és ellenőrzi a gazdasági hivatal munkáját. Kidolgozza az AHI belső gazdálkodási szabályait, a könyvviteli, elszámolási, vagyonnyilvántartási és bizonylati rendet. Ellenjegyzési és meghatározott körben kötelezettségvállalási jogkört gyakorol. Rendszeres kapcsolatot tart a költséghelyek vezetőivel. Átruházott hatáskörben ellátja a munka- és tűzvédelmi szervezet közvetlen irányítását. Tevékenységéről a főigazgatót folyamatosan tájékoztatja. 8.4A helyettesítés rendje A főigazgatót távollétében az általános helyettesi jogkörrel megbízott, az AHI székhelyén működő iskolai intézményegység nemzetiségi német-magyarvezetője helyettesíti. Pénzügyi és gazdálkodási ügyekben helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az AHI főigazgató és az általános helyettesítésével megbízott intézményegység-vezető egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítés a nemzetiségi német-magyar intézményegység-vezetőhelyettes feladata. Az intézményegység-vezetők és a gazdasági vezető tartós távolléte esetén az AHI főigazgató a munkajogi szabályoknak megfelelően külön intézkedik a helyettesítés ellátásáról. 8.5 Az intézmény kötelezettségvállalása Kötelezettségvállalásra, az intézmény képviseletére a főigazgató önállóan, a nemzetiségi német-magyar intézményegység-vezető és a gazdasági vezető pedig együttesen jogosultak az aláírási címpéldánynak megfelelően. 13
14
9. Döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörrel felruházott vezetői, szakmai testületek, közösségek 9.1A vezetői testület Operatív ügyekben a főigazgató döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belső szabályzatok megállapításában, valamint a főigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is működik. Vezetője: Tagjai: vezető
az AHI főigazgató intézményegység-vezetők,
intézményegység-vezető
helyettes,
gazdasági-
Feladatköre: - dönt saját munkaprogramjáról - javaslatot tesz az AHI éves munkatervének összeállítására, ajánlást tehet a szakmai tanács által vizsgálandó kérdésekre - véleményezi és elfogadja a belső szabályzatokat és a terveket - vizsgálja a személyi és tárgyi feltételek alakulását - negyedévenként meghallgatja a gazdasági vezető tájékoztatását a pénzügyi helyzet alakulásáról, évenként egyszer a tűz- és munkavédelmi helyzetről, a nyári felújítás, karbantartás, nagytakarítás megszervezéséről - állást foglal, illetve dönt mindazon kérdésekben, amelyeket a főigazgató előterjeszt A vezetői testület - munkaprogramja szerint – negyedévente - meghatározott napon tartja értekezleteit. 9.2 Szakalkalmazotti közösség Tagjai az intézmény teljes állású valamint részmunkaidős pedagógus munkakörben alkalmazott munkavállalói A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébe tartozik: - az AHI pedagógiai programjának elfogadása - az AHI szervezeti és működési szabályzatának elfogadása és módosítása, - az AHI munkáját összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A szakalkalmazotti értekezlet véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az AHI működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A szakalkalmazotti értekezletet általában évente legalább háromszor össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a napirend megjelölésével az AHI más vezető testülete, vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri a főigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény működését érintő bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy javaslatot tett, az intézmény főigazgatója azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül írásbeli választ ad, amelynek megfelelő közzétételéről az intézményegység-vezetők gondoskodnak. 14
15
9.3 Az összalkalmazotti közösség Tagjai az AHI-ban munkaszerződéssel foglalkoztatott valamennyi munkavállaló. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az AHI átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával összefüggő döntésekben. A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az összalkalmazotti értekezlet. Az összalkalmazotti értekezletet a véleményezési jogkörébe tartozó fenntartói döntések meghozatala előtt kell összehívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a vezetői testület valamely kérdés megtárgyalására elhatározza. Az összalkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak egynegyede a napirend megjelölésével kezdeményezheti, amelynek elfogadásáról a vezetői testület dönt. Az összalkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-os jelenléte szükséges. Az összalkalmazotti értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét. 10. Az AHI alapfeladatainak ellátásával összefüggő munkakörök Az AHI alkalmazottai: Az intézmény dolgozói a jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélyezése alapján következők: Szakalkalmazottak: - szaktanárok, - tanítók, - óvónők, - gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, - könyvtáros, - gazdasági vezető, Ügyviteli dolgozók: - iskolatitkár, - adminisztrátor Gazdasági, pénzügyi dolgozók: - munkaügyi előadó, - könyvelő, - pénztáros. Kisegítő (műszaki, technikai) dolgozók: - dajkák, - rendszergazda, - karbantartók, - takarítók, - portás. 11.Kapcsolattartás rendje Az intézményegységek együttműködésének szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje: Az AHI működésének szakmai alapelveit, az intézményegységek tartalmi együttműködését az 15
16
AHI pedagógiai programja tartalmazza, az éves feladatok ütemezését a munkaterv rögzíti. Az iskolai és az óvodai nevelőtestületi értekezleten részt vesznek a főigazgató – napirendtől függően – a gazdasági vezető. Az intézményegységek feladatainak összehangolásában a vezetői testület rendelkezik döntési jogkörrel. Az operatív ügyek egyeztetése a vezetői testületben történik. Az intézményegységek vezetői és a gazdasági hivatal közötti együttműködést és kapcsolattartást az AHI Számviteli és Pénzügyi Szabályzata tartalmazza. A szülői szervezetekkel: Az iskolai és óvodai intézményegységekben működő szülői szervezet részére a főigazgató évente egy alkalommal ad tájékoztatást az intézmény munkájáról. Az intézményegységvezetők tartanak kapcsolatot az intézményegységek szülői szervezetével. Az AHI főigazgató folyamatos érdemi munkakapcsolatot tart: -
vezetői testülettel, iskolavezetéssel és a szakmai tanáccsal, a fenntartó közalapítvány képviselőivel, az intézményegység-vezetőkön keresztül a szülők szervezetével, az intézmény érdekében létrehozott alapítvány(-ok) kuratóriumával, a pedagógiai szakmai szolgáltatást, szakszolgálatot és ellenőrzést végző intézményekkel, alsó- és középfokú oktatási intézmények, közművelődési intézmények és közgyűjtemények vezetőivel, az intézménnyel kapcsolatban álló egyéb szakmai és helyi társadalmi szervezetekkel, az iskolaorvossal, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft,-vel az államigazgatás központi és helyi szerveivel.
12. A működés rendje; a nyitva tartás Az intézmény üzemelése folyamatos. Az egyes intézményegységek nyitva tartása az egyes intézményegységek szervezeti és működési szabályzatában található. A látogatók intézményben való tartózkodásának rendje: Általános szabály: Az intézményt nyitvatartási időben előzetes bejelentkezés után bárki látogathatja. Az egyes egységek saját működési szabályzatukban ettől eltérő módon határozhatnak. Csak azok látogatását kell megtiltani, akik a társadalmi normát súlyosan megsértő viselkedést tanúsítottak, vagy kárt okoztak. Az intézmény épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Azintézmény helyiségeinek használói felelősek: - az intézmény tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az intézményi és intézményegységi SZMSZ-ben és a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 16
17
13. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományos programok Az AHI közös rendezvényei: - Tanévnyitó - Karácsonyi ünnepély - Tanévzáró További rendelkezés az intézményegységek önálló szabályzatában. 14.A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az AHI– a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján – biztosítja az iskolai tanulók és az óvodai gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét. 15.Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat. Mindenpedagógus köznevelési törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek, fiatalok részére az egészségük, testi és lelki épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért: Minden nevelési ill. tanítási év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban és tanulócsoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi és lelki épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó pedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. A gyermek- és tanulóbalesettel kapcsolatos jegyzőkönyvezési, nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az intézményegység-vezetők ellenőrzik. 16.Tűz- és bombariadó esetén szükséges teendők Bombariadó esetén az AHI főigazgató intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az AHI főigazgató, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A bombariadóról és a hozott intézkedésekről a felelős rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
17
18
II. AZ AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM NÉMET-MAGYAR NEMZETISÉGI ÓVODÁJÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1.Az intézményegység általános jellemzői Az intézményegység neve: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Nemzetiségi Német-Magyar Óvodája AUDI HungariaSchule und Kindergarten, Deutsch-Ungarischer Nationalitätenkindergarten Az intézményegység bélyegzőjének felirata: Hosszú bélyegző: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Nemzetiségi Német-Magyar Óvodája AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarischer Nationalitätenkindergarten 9024 Győr, Bácsai u. 55. Körbélyegző: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Nemzetiségi Német-Magyar Óvodája, Győr AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarischer Nationalitätenkindergarten, Győr Az intézményegység irányítása: Az intézményegység szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt olyan ügyekben, amelyeket az AHI szervezeti és működési szabályzata nem von saját hatáskörébe. Az intézményegység irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. Az intézményegység felelős vezetője az óvodavezető. 2. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel (4 hét). Ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket, a gyermekeket fogadó óvodáról a zárást megelőzően tájékoztatni kell. A nyitvatartási idő: A dajkák munkaideje:
napi 10,5 óra, reggel 700-tól 1730 óráig. 700-tól 1800óráig.
Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvodavezető engedélyezi. 18
19
Az óvoda nyitvatartási ideje alatt az óvodavezetőnek az óvodában kell tartózkodnia. A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet a vezető-helyettes és a nevelőtestület javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - a főigazgató, - a szülői munkaközösség. Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonhatja: - a főigazgatót, illetve a nevelőtestület tagjait. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 3. A feladatmegosztás és az egységek közötti kapcsolattartás formái Az intézmény élén az óvodavezető áll. Az óvodavezető felel: - az intézményegység szakszerű és törvényes működéséért, - a takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért, - a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért. Az óvodavezető feladata: - a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, - a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, - a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, - a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézményegység működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, - a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezetekkel való 19
20
-
-
-
együttműködés, az intézményegység működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (üzemi szabályzat) nem utal más hatáskörébe, a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, az intézményegység külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembe-vételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat, a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott - feladatok ellátása.
A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 4.A helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodavezető által adott megbízás alapján egyhelyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a munkáltató másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve az ennél hosszabb időtartam minősül. 5. A vezető és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái Az óvodai szülői közösség vezetőjével az óvodavezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői közösségének képviselőivel az óvodapedagógus, az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben az óvodavezető tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői közösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői közösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői közösség részére biztosított jogok: A szülői közösség véleményezési jogot gyakorol: - a szervezeti és működési szabályzatnak: - a gyermekek fogadását, - a vezetők és a szülői közösség közötti kapcsolattartás módját, - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó részeiben, 20
21
-
a házirend megállapításában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a munkatervnek a szülőket is érintő részében.
6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A gyermekek fejlesztésében, iskolaérettségének elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval és a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottsággal az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvodavezető együttműködik a városi bölcsődék és általános iskolák vezetőivel. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, az iskolai mentálhigiénés szakemberrel, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten a vezető-helyettes gondozza. Az egészségügyi szolgáltatóval, a szakmai szervezetekkel és az egyházak képviselőivel való kapcsolattartás is az óvodavezető feladata. 7. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok: A hagyományok egy része a gyermekcsoportokban zajlik (névnap, születésnap, eszközkészítés valamilyen eseményre, kirándulás, színházlátogatás, stb.)
21
22
III.
AZ AUDI HUNGARIAÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGEINEK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
1. Az iskolai intézményegységek általános jellemzői Az intézményegységek neve: -
AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Német Általános Iskolája és Gimnáziuma
-
AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Nemzetiségi Német - Magyar Általános Iskolája és Gimnáziuma
Az intézményegységek közös bélyegzőinek feliratai: Hosszú bélyegző: AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten 9026 Győr, Bácsai u. 55. AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium 9026 Győr, Bácsai u. 55. Adószám: 18292301-2-08 Bsz: 10300002-10574845-49020016 Körbélyegző: AUDI HUNGARIA Általános Iskola és Gimnázium, Győr AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Győr Az intézményegységek 1-13. évfolyamosak, ezért a jogszabályokban előírt tanügyi dokumentumain az alábbi feliratú bélyegzők használata engedélyezett: Német intézményegység: Hosszú bélyegző: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Német Általános Iskolája és Gimnáziuma AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsche Schule 9026 Győr, Bácsai u. 55. Körbélyegző: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Német Általános Iskolája és Gimnáziuma, Győr AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsche Schule, Győr 22
23
Nemzetiségi német-magyar intézményegység: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Nemzetiségi Német-Magyar Általános Iskolája és Gimnáziuma AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarische Nationalitätengrundschule und Nationalitätengymnasium 9026 Győr, Bácsai u. 55. Körbélyegző: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Nemzetiségi NémetMagyar Általános Iskolája és Gimnáziuma, Győr AUDI HUNGARIA Schule und Kindergarten, Deutsch-Ungarische Nationalitätengrundschule und Nationalitätengymnasium, Győr 2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az intézményegységek szakmai tekintetben önálló, a nemzetiségi német magyar intézményegységben 1-13ill. a német intézményegységben 1-10 évfolyamos általános iskola és gimnázium. Szervezetükkel és működésükkel kapcsolatban önállóan döntenek olyan ügyekben, amelyeket az AHI szervezeti és működési szabályzata nem von saját hatáskörébe. Az intézményegységek irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik, az intézményegységek felelős vezetői az intézményegység-vezetők. A nemzetiségi németmagyar intézményegység-vezető helyettese az intézményvezető-helyettes. 2.1 Az általános iskola és gimnázium szervezete a nemzetiségi német-magyar intézményegységben Az iskolában 1-8. évfolyamos nemzetiségi német-magyar általános iskola, 9-12. évfolyamos és 9-13. évfolyamos gimnázium (nemzetiségi német-magyar tagozat, német-magyar tagozat). A német-magyar tagozat működését a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya közötti iskolai együttműködésről szóló egyezményben foglaltak határozzák meg (301/2011. (XII. 23) Kormányrendelet. 2.2Az általános iskola és gimnázium irányítása: Az iskolai munka irányítását német-magyar intézményegységben egy intézményegységvezető végzi, a nemzetiségi német-magyar intézményegységben pedig egy intézményegységvezető és egy intézményegység-vezető helyettes. Az intézményegységek felelős vezetői az intézményvezetők, akik munkájukat a jogszabályok, a fenntartó, az AHI vezetésének határozatai, valamint az iskolabelső szabályzatai által előírtak szerint végzik. Az intézményegység-vezetőhelyettes megbízását az intézményegység-vezető javaslatára, a tantestület véleményének kikérésével, az AHI főigazgató adja. 23
24
Az intézményegység-vezetőhelyettes csak az iskola határozatlan időre alkalmazott pedagógusa lehet. Az intézményegység-vezetőhelyettes megbízása 5 évre szólhat. Az intézményegység-vezető távollétében teljes jogkörrel az intézményegység-vezető helyettes jár el. 2.3 Az általános iskola és gimnázium vezetősége: ISKOLAVEZETÉS: főigazgató, intézményegység-vezetők, intézményegység-vezető helyettes, gazdasági vezető SZAKMAI TANÁCS: főigazgató, iskolai intézményegység-vezetők, intézményegység-vezető helyettes, munkaközösség-vezetők, További tisztségviselők: - a diákönkormányzatot segítő pedagógusok, - gyermek és ifjúságvédelmi felügyelő, - a szülői tanács elnöke, vagy képviselője, Az iskola vezetés az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő és döntési joggal rendelkező testület. Az iskola vezetése rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskola vezetésének megbeszéléseit az intézményegység-vezetők készítik elő és vezetik. A Szakmai Tanácstagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. 2.4 Az általános iskola és gimnázium dolgozói: Az általános iskola és gimnázium dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményegység-vezető javaslatára az AHI főigazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. A németországi tanárok felvételéről a német intézményegység-vezető javaslatára szintén az AHI főigazgató dönt. 3. Az általános iskola és gimnázium közösségei, kapcsolatuk egymással és a vezetéssel 3.1 A nevelők közösségei A nevelőtestület: A nevelőtestület tagjai munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége továbbá a 301/2011. (XII.23.) Kormányrendelet alapján az intézményben tanító, munkavállalási engedéllyel rendelkező német állampolgárságú tanárok. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - alakuló értekezlet - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, 24
25
-
félévi és év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezlet, tájékoztató és munkaértekezlet, rendkívüli értekezlet (szükség szerint).
Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak több mint egyharmada kéri, illetve ha az AHI vezető testülete vagy az iskolavezetés ezt indokoltnak tartja. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. - A nevelőtestület döntéseit - ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik- nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. - A nevelőtestület személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére -, titkos szavazással is dönthet. - A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni, amelyet iktatni kell. - A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: - általános iskolában vagy gimnáziumban tanítók értekezlete, - kétnyelvű nemzetiségi tagozat nevelőinek értekezlete, - német-magyar tagozat nevelőinek értekezlete, - alsó, felső tagozat nevelőinek értekezlete, - egy osztályban tanító nevelők értekezlete, - szakmai munkaközösségek értekezlete. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról szavazás útján, egyszerű többséggel dönt. Az átruházott feladatok ellátásával megbízott személy vagy szervezet a munkájáról nevelőtestületi értekezleten számol be. A nevelők szakmai munkaközösségei: A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakterületen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. Egy adott munkaközösség munkájában önkéntes alapon a nevelőtestület 25
26
bármely tagja részt vehet. A vállalt tagság egy évre szól. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az intézményegység-vezetők javaslatára az AHI főigazgatója bízza meg egy tanévre. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az általános iskolában és gimnáziumban az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Alsó tagozatos tantárgyi munkaközösség - Nyelvi alsó tagozatos munkaközösség - Nyelvi felső tagozatos munkaközösség - Matematika és természettudományi munkaközösség - Társadalomtudományi és művészetek munkaközösség - Testnevelés munkaközösség Alkalmi feladatokra, interkulturális projektekre alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az intézményegység vezetésének döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményegység vezetése hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait az iskolavezetés bízza meg. 3.2 A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői közössége tagságukból két képviselőt választ. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselőik, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői tanács. Az iskolai szülői szervezet munkájában az osztály szülői szervezetek képviselői vesznek részt. Az iskolai szintű szülői szervezet vezetésére, irányítására, képviseletére a szülői tanács tagjai közül vezetőséget választ. A szülői szervezet az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkezik. 3.3 A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az intézményegység-vezető javaslatára a főigazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból képviselőt választ az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzatot jogosítványainak érdekérvényesítése során a diákönkormányzatot segítő nevelő is képviselheti. Javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét ki kell kérnie. 26
27
Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőket az intézményegység-vezető javaslatára a főigazgató bízza meg. 3.4 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az iskolavezetés és a nevelőtestület: A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az intézményegység-vezetők segítségével, a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az iskolavezetés ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. Ezeknek a fórumoknak az időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a nevelői szobába elhelyezett hirdetőtáblán, valamint a negyedévi feladatokat tartalmazó ütemterven keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetés tagjai kötelesek: - az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetés felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján juttatják el az iskola vezetőségéhez. A nevelők és a tanulók Az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, annak végrehajtásáról, az aktuális feladatokról a tanulókat az alábbi módon kell tájékoztatni: - az intézményegység-vezetőknek vagy megbízottjaiknak az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, diákközgyűlésen, iskolagyűlésen, - az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelőnek, az intézményben elhelyezett hirdetőtáblán. Az osztálytanítónak, szaktanároknak a tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan szóban és írásban tájékoztatnia kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik a gimnázium vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők 27
28
A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az alábbi módon tájékoztatják: az intézményegység-vezető: - a szülői szervezet ülésén, vagy iskolai szülői értekezleten, - kihelyezett hirdető táblán keresztül, - az iskolai honlapon az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten, - fogadóórán, - szükség esetén írásban, e-mailben tájékoztatják. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra - a személyiségi jogok figyelembe vételével - az alábbiak szerint kerül sor: -
szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.
A szülői értekezletek és fogadóórák rendjét és időpontját az iskolai éves munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján juttathatják el az iskola vezetéséhez, nevelőtestületéhez. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az intézményegység-vezetőktől, valamint az intézményegység-vezető helyettestől az iskolai éves munkatervben meghatározott fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. A felsorolt dokumentumok nyilvánosak, minden érdeklődő számára hozzáférhetők, megtekinthetők. A jelzett dokumentumok egy-egy intézményegységeknél találhatók meg: -
példánya
a
következő
személyeknél,
illetve
az AHI fenntartójánál, az intézmény irattárában, az AHI könyvtárában, az általános iskola és a gimnázium tanári szobájában, az főigazgatói és az intézményegység-vezetői ill. helyettesi irodában
3.5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének az AHI kapcsolatrendszerén belül munkakapcsolatban kell állnia minden, tanulóinkra közvetett vagy közvetlen hatást kifejtő oktatási, nevelési intézménnyel, szakmai szervezettel. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket, a kapcsolat tartalmi szervezeti formáit, az iskola éves munkaterve rögzíti. 28
29
A gyermekek egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolaorvossal, fogorvossal illetve a védőnővel. Segítségükkel koordinálja a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát és felülvizsgálatát. A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúság-védelmi felügyelője rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a pedagógiai program nevelési program fejezetében felsorolt szervekkel, szervezetekkel. A munkakapcsolat felügyeletéért a nemzetiségi német magyar intézményegység-vezető a felelős. A pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal a nemzetiségi németmagyar intézményegység-vezető és helyettese rendszeresen kapcsolatot tart. 4. Az általános iskola és gimnázium munkarendje 4.1 Az általános iskola és gimnázium működési rendje, a vezetők munkarendje Az általános iskola szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig 7.00-17.30 óráig, pénteken7.0017.00 óráig tart nyitva. Az iskolában a tanulók nevelői felügyelete ebben az időszakban biztosított. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7.15 óra és délután 17.30 óra között az intézményegység-vezetők vagy a helyettes egyikének az intézményben kell tartózkodnia. A reggeli nyitva tartást követően 7.00 órától 7.45 óráig ill. 16.00-17.30 óráig ügyeletes nevelő,a tanórai ill. egyéb foglalkozást vezetők felelősek 7.45-17.30 óráig az általuk felügyelt csoportokért. Ők jogosultak és kötelesek rendkívüli helyzet esetén a szükséges intézkedések megtételére, valamint a vezetők tájékoztatására. Amennyiben a vezetők közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, úgy valamely munkaközösség vezetője, vagy a nevelőtestület egy tagja eseti megbízással jogosult az esetleges szükséges intézkedések megtételére. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc. Az órakezdési időpontok valamint az óraközi szünetek hosszát a mellékelt táblázat tartalmazza: A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét az alábbi táblázat tartalmazza: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra uzsonna szakkör, sportkör
8.00 - 8.45 8.55 - 9.40 tízórai 10.00 - 10.45 udvari szünet 11.05 - 11.50 12.00 - 12.45 / ebédeltetés 12.55 - 13.40 / ebédeltetés 13.45 - 14.30 / egyéb foglalkozás 14.30 - 15.15/ egyéb foglalkozás 15.15 - 15.30 / egyéb foglalkozás 15.30 - 17.00 / egyéb foglalkozás
Az iskolában reggel 7.00-7.30 óráig ill. 16.00- 17.30 óráig összevont ügyelet, az óraközi 29
30
szünetek idején tanári és diák ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az óraközi szünetek idején az intézményben egyidejűleg szintenként 2-2 fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki: földszint, 1. és 2. emelet valamint Tulipános iskola. Udvari szünet idején az ügyeletes tanárok az iskola udvarán felügyelnek. A tanuló a tanítási idő alatt (8.00-16.00 óráig) csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményegység-vezető vagy helyettese), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az intézményegység-vezető vagy helyettese adhat engedélyt. A tanítási órákról való távolmaradás módját, annak igazolását az iskola házirendje részletesen szabályozza. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában, illetve a gazdasági hivatalban történik. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a főigazgató határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az iskolai vezetői ügyeletet kéthetente egy nap biztosításával kell megszervezni, a titkárság rövidített nyitva tartással folyamatosan végzi a munkáját. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. 4.2 Egyéb foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi- az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon - tanulószoba - egyéb tanórán kívüli foglalkozások: o szakkörök, o énekkar o diáksport o felzárkóztató foglalkoztatások o tehetségfejlesztő foglalkoztatások A napközi otthon, tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok: A napközi otthonba, a tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon, a tanulószoba működésének rendjét az érintett nevelők állapítják meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a tanulók házirendje mellékletében rögzítik. A foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az eltávozásra az intézményegység-vezetők vagy a helyettes engedélyt adhatnak. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok: 30
31
A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulói jelentkezés önkéntes, amely a foglalkozást megelőző tanév májusában - az igények felmérését követően - történik meg. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését,heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit a főigazgató bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Egyéb foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa, rendelkezik az előírásnak megfelelő végzettséggel. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét az osztályfőnöki nevelési tervben rögzíteni kell. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei a főigazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Szorgalmi időben a tábor, vagy egyéb más program szervezésének feltétele, hogy a jelentkezők minimális száma elérje a közoktatási törvényben az adott korosztályra vonatkozó osztály létrehozására vonatkozó átlaglétszám 50 %-át. Térítéses tanulói felügyeletre, kíséretre - azonos számítási elvet alapul véve - egy fő kísérő jogosult. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a tantárgyi vezetőpedagógusok, illetve a szaktanárok a felelősek. Az iskola az ezt igénylő tanulók számára külső szolgáltató igénybevételével étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában AHI könyvtár működik. A könyvtár működésének szabályait az AHI szervezeti és működési szabályzatának melléklete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét a német, a magyar és a német nemzetiségi hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. 4.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a Köznevelési törvény 62 § 5-7. bekezdése rögzíti. A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok leírását a munkaköri leírás tartalmazza. A pedagógus munkakörben dolgozó pedagógus heti teljes munkaidejének 80%-át (kötött munkaidő) a főigazgató által a törvényi keretek közt meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni, a munkaidő fennmaradó részében a munkaideje felhasználását maga jogosult meghatározni. 31
32
A teljes munkaidő 55-60%-ában tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, melyről a főigazgató ill. az illetékes intézményegység-vezető rendelkezik. A főigazgató a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítja az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 –ig köteles jelenteni az iskolai intézményegységvezetőnek vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedés történhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit átadni, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. Egyéb esetben a pedagógus a főigazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanóra elhagyására, a tanórák elcserélésére. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülésére hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felül – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést a főigazgató vagy az iskolai intézményegység-vezető adja. A megbízások alapelvei: rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés elve. 4.4 Az intézmény tanulóinak munkarendje, a házirend Az intézmény házirendje mint belső jogforrás tartalmazza a tanulók helyi jog-gyakorlásának formáit, a tanulók kötelességeinek ellátási rendjét, valamint a tanulók munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. A házirendet a nevelőtestület fogadja el, a törvényben meghatározott szervezetek egyetértésével. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirendet minden tanév elején ismertetik az osztályfőnökök az első nap illetve hét osztályfőnöki óráin valamint az első szülői értekezleten. 4.5 Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az iskola tanulói által használt épületrészekben tanítási időben, illetve a délutáni foglalkozások időtartama alatt az intézményi dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az AHI főigazgatójától, az 32
33
intézményegység vezetőjétől, helyettesétől engedélyt kaptak. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat köteles ellenőrizni. Az iskola berendezési tárgyait, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményegységvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. 4.6 A tanév helyi rendje A tanév az ágazati miniszternek a tanév rendjéről szóló rendelete szerint kezdődik és fejeződik be. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten döntés születik az alábbiakról: - A nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól ( a pedagógiai program változásairól, a tanév feladatairól) - Az iskola szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, felelőseiről - A tanítás nélküli munkanapokról - A vizsgák rendjéről - A tanórán kívüli foglalkozásokról - A pedagógusok rendkívüli megbízatásának elosztásáról (pl. munkaközösségvezetők) - A házirend módosításáról - Az osztálykirándulások rendjéről 4.7 Az osztályozóvizsgák rendje, kedvezmények, átjárhatóság A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónakosztályozóvizsgát kell tennie, ha: - a főigazgató felmentette a tanórai foglalkozáson való részvétel alól. - afőigazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. - egy tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát szeretne tenni. - a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntés alapján osztályozóvizsgát tehet. - a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 20%-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. - átvételénél, illetve osztályok (tagozatok) közötti váltáskor, ha az főigazgató előírja. Az első három esetben, ha a tanuló kérésére jön létre a vizsga (pl. utólag szeretné felvenni a választható tantárgyat, esetleg középszintről emeltszintre szeretne váltani, előrehozott vizsgát szeretne tenni), akkor a tanuló köteles írásban erre engedélyt kérni. A főigazgató a kérvények elbírálása után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 33
34
Az osztályok közötti átjárhatóság biztosítása érdekében a következő szabályok veendők figyelembe: - az osztályok között tanulói kérésre ill. tantestületi javaslatra/határozat alapján a tanév végén és félévkor biztosított az átjárás a 10. évfolyam befejezéséig. - a 11. évfolyamtól az osztályok közötti váltás tanulói kérésre csak rendkívül indokolt esetben, egyéni elbírálással és akkor is csak félévkor ill. év végén lehetséges. - Az osztályváltás szándékát a diákoknak írásban kell jelezniük és a kérvényben meg kell indokolni a váltás okát. A váltásra az engedélyt a tantestület véleményének meghallgatását követően a főigazgató, illetve a német igazgató adhatja ki. - A 11. és 12. osztályokban az emelt- és a középszintű csoportok közötti váltásra tanulói írásban beadott kérésére csak félévkor illetve év végén kerülhet sor azonos tantárgyon belül. - A 11. és 12. nemzetiségi osztályokban az emelt szinten választott tantárgyak között csak év végén lehet váltani. A német-magyar tagozaton a 11. és a 12. osztályokban a választott természettudományos tantárgy váltására nincsen mód. 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 5.1 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai Biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését. Segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát. Az intézményegység vezetése számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről. Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 5.2 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - AHI főigazgató, - intézményegység-vezetők, - intézményegység-vezető helyettesek, - munkaközösség-vezetők, A főigazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben- jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 5.3 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - A pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, 34
35
-
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás.
Az intézményegységen belüli általános és konkrét ellenőrzési feladatokra vonatkozó részletes programot a pedagógiai program tartalmazza. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. 5.4 A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező tanórai testnevelés órán valamint az egyéb foglalkozások keretén belül megszervezett sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör és tömegsport-foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör az iskolai sportegyesület keretein belül működik. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai sportegyesület által meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az AHI biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportudvar, a tornaterem, a téli időszakban: a tornaterem, szükség esetén az aula, tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkaterv mellékletében kell meghatározni. 5.5 A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás A magyar jogszabályok alapján a tanulók fegyelmezésének három szintje különíthető el. A legenyhébb szinten azok a fegyelmezetlenségek helyezkednek el, amelyek jogi eszközök nélkül, a pedagógiai eszközökkel, praktikákkal kezelhetőek. A második szinten azok a vétkes kötelezettségszegések vannak, amelyek nem minősülnek súlyosnak. E cselekmények szankcionálása a házirend szabályai szerint történik. A súlyos esetek kivizsgálása fegyelmi eljárás során történik, szankciója fegyelmi büntetés. -
-
A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény 31-32. fejezetében tárgyalja a tanuló kötelességének teljesítését, de a törvény más részeiben is tartalmaz az eljárás szempontjából fontos rendelkezéseket. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 21. fejezet 52 § (2) (3) bekezdése az egyeztető eljárásról
A fentiekben közölt jogszabályok a fegyelmi eljárás kereteit adják. A fegyelmi büntetések kiszabásánál fontos tudni, hogy fegyelmi eljárás eredménye csak a törvényben felsorolt szankciók valamelyike lehet, hogy fegyelmi vétség nem vonhat maga után szociális vagy tanulmányi szankciókat, és hogy a tanköteles gyermekek fegyelmi büntetéseinek köre szűkebb a nem tanköteles gyermekekénél. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegte, a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A kötelességek súlyos és vétkes megszegéséért kizárólag a törvényben meghatározott 35
36
fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni. Az iskolában kiszabható fegyelmi büntetés lehet - megrovás; - szigorú megrovás; - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; - eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; - kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben a tanév folytatásától való eltiltás, illetve a kizárás fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A másik iskolába való áthelyezés, mint fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása fegyelmi büntetés, a szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. III.
GAZDASÁGI - MŰSZAKI ELLÁTÓ SZERVEZET
Feladatai: számviteli szolgáltatás bér és munkaügyi gazdálkodás pénztár működtetés porta takarítás karbantartás munkavédelmi feladatok biztosítása. Számviteli szolgáltatás A számviteli törvényben és a vonatkozó kormányrendeletekben előírt könyvvezetési, beszámoló-készítési, feladatok elvégzését foglalja magába. Tartalmazza a számviteli politika, a számlarend meghatározását, a belső szabályzatok összeállítását, valamint elemzési és döntés-előkészítési feladatokat. Feladata továbbá az analitikus nyilvántartások, főkönyvi nyilvántartások vezetése, összesítő feladás készítése, beszámoló összeállítása, információszolgáltatás, számviteli információk elemzése, a számviteli-gazdálkodási döntések előkészítése. Bér-és munkaügyi szolgáltatás A munkaviszony létesítéséhez megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi feladat ellátása Személyügyi és szabadság nyilvántartás vezetése Minden bérrel, bérjellegű kifizetéssel, bérszámfejtéssel kapcsolatos feladat biztosítása Adóbevallások elkészítése Kapcsolattartás az Egészségbiztosítási Pénztárral. Pénztár A pénztár működését a pénzkezelési szabályzat tartalmazza. Nyitva tartása: Hétfő: 8 -11 óráig Csütörtökön: 13-15 óráig. Porta Biztosítja az iskolában folyó munka zavartalanságát, ennek érdekében az iskolába érkező külső személyeket, szülőket, gyermekeket útba igazítja. Az idegen látogatókat fogadja és a megfelelő személyeket értesíti. 36
37
Ügyel arra, hogy a tanulók az intézményt csak engedély alapján hagyhatják el tanítási idő alatt. Gondoskodik arról, hogy az intézmény épületében illetéktelenek ne tartózkodjanak. Kezeli a telefonközpontot, ellátja a telefonszolgálatot. Tűz esetén a csengő szaggatott működtetésével adja le a vészjelzést, értesíti a Tűzoltóságot. További feladatait a Tűzvédelmi szabályzatban rögzítettek szerint hajtja végre. A portai szolgálat feladata - vagyonvédelem szempontjából - a kapuk, ajtók nyitása, zárása.
Takarítás Tantermek, könyvtár, étkező, közlekedők, lépcsőházak, folyosók, mellékhelyiségek tisztántartása. Mellékhelyiségek napi rendszerességgel történő fertőtlenítése. Helyettesítés rendje A gazdasági vezetőt távollétében a munkaügyi és bérügyi referens, a könyvelőt a gazdasági vezető, a munkaügyi és bérügyi referenst a könyvelő helyettesíti. Pénzgazdálkodás Az intézményi pénzgazdálkodás keretében a következő feladatok ellátását kell biztosítani: Az intézmény évközi gazdálkodásának alakulásáról, az év várható bevételi és kiadási előirányzatának teljesítéséről előirányzat-felhasználási ütemtervet, valamint pénzállományának alakulása alapján likviditási tervet készít. Az előirányzat felhasználással, kötelezettségvállalással, érvényesítéssel, utalványozással, ellenjegyzéssel leltározással és selejtezéssel kapcsolatos feladatok részletes szabályai a vonatkozó belső szabályzatokban kerültek rögzítésre. Éves költségvetés tervezése Az éves költségvetés tervezése során meg kell vizsgálni az előző évi gazdálkodási tevékenységet, meg kell határozni a következő évi feladatokat, fejlesztéseket, melynek érdekében tájékozódni szükséges az intézmény igényeiről, szükségleteiről, értékelni szükséges a beérkezett igényeket, egyeztetést kell kezdeményezni az érintettekkel, meg kell vizsgálni a kiadási előirányzatok fedezetéül szolgáló forrásokat, el kell végezni a költségvetési előirányzatok alapjául szolgáló részlettervek összesítését, és döntésre előkészítését. el kell készíteni az intézmény költségvetési javaslatát, annak véglegesítését a fenntartói utasítások illetve a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével.
IV. AZ AUDI HUNGARIA ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Az intézmény könyvtárának mikrokörnyezete (Környezetelemzés) 37
38
Az iskola 2010-ben kezdte meg működését Győrben a Tulipános Iskola kollégiumépületében 3 osztállyal (58 fővel), mint a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ tagiskolája. A 2011-es tanévben új helyen, a volt Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola épületében folytatta oktató- nevelő munkáját. A 2012/13-as tanévtől az iskola önálló intézmény lett, AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium néven. Jelenleg 16, kilenc magyar és hét német tanulócsoport tanul az intézményben, a tanulók száma 261 fő, ebből 46 fő német tanuló. A pedagógusok száma az idei tanévben 33 fő, és ebből 11 fő német tanár. A következő tanévtől tervezi az intézmény gimnáziumi 0. évfolyam beindítását. Működési helye: A tanítás, nevelés jelenleg 3 épületben zajlik, kettőben iskolai és a harmadikban óvodai nevelés történik. Az főépületen belül a második emeleten kezdte meg működését az iskolai könyvtár. A könyvtár egy külső terem, csak rajta keresztül közelíthető meg az iskola számítástechnika tanterme, melyben 14+ 1 nevelői számítógép kapott elhelyezést. A könyvtár alapterülete: kb. 45 m2 Egy tér, 12 ülőhellyel, de a belső terem berendezésének köszönhetően a helyek száma bővíthető. A terem egy része különálló részként a legkisebbek számára szőnyeges pihenő- és olvasgató helyként is igénybe vehető. A könyvek szabadpolcos elhelyezése mellett lehetőség van video-, ill. DVD-film megtekintésére. A könyvtáros számítógéppel rendelkezik. A könyvtári állomány fejlesztése nulláról kezdődött, egy félév alatt több mint ezer kötet került könyvtári állományba. A könyvek gyarapítása az iskola költségvetéséből vásárlás útján valósult meg, de az iskola tanulói is sok szép könyvvel ajándékozták meg az induló könyvtárat. A kézikönyvtár elkülönítése is megkezdődött, helyben olvasásra is lehetőség nyílt, s az állomány folyóiratokkal gazdagodott. 2. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Az intézményre és a könyvtárra vonatkozó adatok Az alapító és a fenntartó adatai: Magyarországi Németek ÁMK-ja Intézményfenntartó és Működtető Közalapítvány 6500 Baja, Duna u. 33. A könyvtár irányítója: AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 1.3 A könyvtár elnevezése AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Könyvtára 38
39
1.4 A könyvtár székhelye és pontos címe 9026 Győr, Bácsai u.55. Telefon: +36 96/331-126 1.3. A könyvtár jelenleg használt bélyegzője
II. A könyvtár fenntartása és gazdálkodása o Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges feltételeket az intézmény költségvetésében biztosítja. o Az iskolai könyvtár működése az iskolai könyvtáros vezetésével valósul meg. o
Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése - az intézmény költségvetésében biztosított összegből, illetve kiegészítő eszközként a könyvtár számára nyert pályázatok támogatásaiból - a könyvtáros feladata.
o A könyvtár működéséhez szükséges dologi feltételek biztosítása a gazdasági alkalmazottak segítségével valósul meg. III. A könyvtár használóinak köre - az intézmény tanulói - az intézmény nevelői - az intézmény nem pedagógus dolgozói (adminisztratív és technikai dolgozók) IV. A könyvtár feladatai 4.1. Az iskolai könyvtár feladatait meghatározó jogszabályi háttér 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, figyelembe véve az 1994. évi CIV. az 1995. évi LXXXV. és CXXI., illetve az 1996. évi LXII. törvényekkel történt módosításokat. 203/1986. (Műv. K. 24.) MM számú útmutató az iskolai könyvtárak fejlesztéséről. 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 3.sz. melléklet: Az iskolai(kollégiumi) könyvtárak működése 16/1998.(IV.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről 2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről 2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi törvény módosításáról 39
40
Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett gyűjteményére épülő szolgáltatásaival felhasználva a könyvtári rendszer, valamint a helyi kulturális környezet nyújtotta lehetőségeket - az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa. Biztosítja az iskola nevelői és tanulói számára az oktatáshoz, neveléshez és tanuláshoz szükséges ismerethordozókat, információhordozókat. Központi szerepet tölt be az iskola olvasáspedagógiai és könyvtár-pedagógiai tevékenységében. Megismerteti őket az önművelés formáival és módszereivel, ezen belül sajátos eszközeivel megalapozza a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, pótolja az ilyen irányú hiányosságaikat, segíti a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését. Kielégíti a pedagógusok alapvető pedagógiai szakirodalmi és információs igényeit, ennek érdekében fogadja más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait. V. A könyvtár állományalakítása - gyűjtőköre Az iskolai könyvtár a használói kör figyelembevételével, a helyi tantervi követelményeknek és az iskola feladatrendszerének megfelelően, a szükségletekhez igazodva folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros az állományalakítás során figyelembe veszi az igazgató, a nevelői (munka)közösségek, a diákközösség, az intézményi szintű használói testületek javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. 1. Gyarapítás Az állományalakítás gyarapítással kapcsolatos előírásait a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. (lásd 1. sz. melléklet!) Az állomány vétel, ajándék útján a gyűjtőköri elveknek megfelelően gyarapodik. Az iskolai könyvtárba, gyűjtőkörébe nem tartozó anyagok még ajándékként sem kerülhetnek. Az állománygyarapításhoz szükséges anyagi feltételeket az intézmény költségvetésében kell előirányozni és folyamatosan biztosítani. A gyarapítás során kiegészítő eszközként felhasználhatók a könyvtár számára nyert pályázatok támogatásai. A gyűjtemény gyarapításáért, minőségéért, a gyarapításra fordítható összegek felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. A könyvtár által alkalmazott nyilvántartási formák: Írásos - nyomtatott dokumentumok - egyedi leltárkönyv - időleges nyilvántartás (magyar és idegen nyelvű tankönyvek) - időszaki kiadványok nyilvántartása Nem hagyományos dokumentumok -
CD-ROM nyilvántartás
-
DVD-lemezek nyilvántartás
2. Állományapasztás Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan ki kell gyűjteni azokat a dokumentumokat, amelyek: - tartalma elavult 40
41
- feleslegessé váltak - a természetes elhasználódás következtében elrongyolódtak. Ezeket a dokumentumokat évente legalább egy alkalommal ki kell vonni a könyvtár állományából. Hasonló rendszerességgel kell törölni az olvasók által elveszített és megtérített dokumentumokat is. Állományellenőrzéskor, továbbá elemi kár vagy lopás esetén a hiány észlelése után közvetlenül el kell végezni a törléssel kapcsolatos teendőket. Állományellenőrzés során a könyvtár egyedi nyilvántartású dokumentumainak adatait össze kell vetni az alapnyilvántartás adataival, és meg kell állapítani az eltéréseket (hiány, esetleges többlet). Az állomány nyilvántartásainak vezetésénél, a törléseknél és a leltározásnál a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM számú rendelet, a hozzá kiadott irányelvek, valamint az MSZ 3448-78 számú állomány nyilvántartási szabvány előírásai szerint kell eljárni. VI. A könyvtári állomány elhelyezése 1. A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok - kölcsönözhető állomány (szépirodalom, ismeretterjesztő- és szakirodalom) - olvasótermi - kézikönyvtári állomány - pedagógiai gyűjtemény - a könyvtáros segédkönyvtára - AV dokumentumok - periodikák VII. Az állomány feltárása -
Rövidtávú terv: a könyvtári állomány feltárása számítógépes nyilvántartás szerint, számítógépes katalógus segítségével történne.
VIII. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül is az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtár használói körének lehetővé teszi: - a teljes állomány egyéni és csoportos helyben használatát (helybenolvasás, kutatómunka) - a csak helyben használható dokumentumok kivételével az állomány kölcsönzését. - Ha a keresett dokumentumot már kikölcsönözték, a visszaérkezés után azt félretesszük az előjegyzést kérő olvasónak. Tájékoztató szolgáltatások keretében: - ismerteti az iskolai könyvtár használatát - bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt - témafigyelést, irodalomkutatást végez (irodalomjegyzék összeállítása). - könyvtárbemutató, könyvtárismertető, könyv- és könyvtárhasználatra épülő tanítási órák rendszerének kialakításában. - lehetőségei figyelembevételével a könyvet, könyvtárhasználatot és az olvasást 41
42
népszerűsítő könyvtári rendezvényeket szervez (író-olvasó találkozók, rendhagyó irodalomórák, vetélkedők) - saját szolgáltatásainak kiterjesztésével párhuzamosan közvetíti más könyvtárak és információs központok szolgáltatásait, továbbítja a helyben ki nem elégíthető igényeket. - az Internet és egyéb multimédiák használatával is segíti a több forrásból származó információszerzést és feldolgozást. Ellátja a szolgáltatásokkal összefüggő nyilvántartási feladatokat - a napi látogatottságról, forgalomról munkanapló vezetése - a kölcsönzések nyilvántartása - előjegyzések stb. - gondoskodik az állomány védelméről, a könyvtár rendjéről, gondozottságáról.
Az iskolai könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő részletes szabályokat Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati szabályzata tartalmazza. (lásd 3. sz. melléklet!) A könyvtáros munkarendjét, feladatainak részletes megfogalmazását Az iskolai könyvtáros munkaköri feladatai c. dokumentum tartalmazza. (lásd 5. sz. melléklet!) IX. Záró rendelkezések Az iskolai könyvtár az intézmény szerves része. Az iskolai könyvtár működési szabályzata az intézmény működési szabályzatának mellékletét képezi. A jelen szabályzatban nem említett valamennyi kérdésben az intézmény működési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni. Az iskolai könyvtár működési szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha jogállásban, szervezeti felépítésben, feladatrendszerében alapvető változások következnek be. Az iskolai könyvtár működési szabályzata és mellékletei a jóváhagyás napján lépnek életbe. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatának mellékletei: 1. sz. melléklet:
Gyűjtőköri szabályzat
2. sz. melléklet:
Könyvtári házirend
3. sz. melléklet:
Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati szabályzata
4. sz. melléklet:
Tankönyvtári szabályzat
5. sz. melléklet:
Az iskolai könyvtáros munkaköri feladatai
42
43
1. sz. melléklet Gyűjtőköri szabályzat I. Helyzetelemzés Ez a dokumentum az AUDI HUNGARIA Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Könyvtárának gyűjtőköri szabályzata. Jogszabályi háttere: megegyezik a könyvtár szervezeti és működési szabályzatának (a továbbiakban: KSZMSZ) IV. pontjában „Az iskolai könyvtár feladatai” -nál említettekkel. A gyűjtőkört meghatározza a használók köre , a könyvtár feladatrendszere, célkitűzései és a könyvtári környezet, amelyben a könyvtár működik. A könyvtári környezet szempontjából figyelembe veendők az alábbi könyvtárak -
dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér
-
Megyei Pedagógiai Intézet könyvtára
II. Gyűjtőköri indoklás Az iskolai könyvtár funkciórendszerét meghatározó tényezők az iskola oktatási szerkezetén alapulnak – az iskola tanítási programja – az iskolában tanított tantárgyak (lásd az iskola Pedagógiai programja) – az iskola szerkezete és profilja – számítógépes hálózaton elérhető információs források, adatbázisok. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Írásos-nyomtatott dokumentumtípusok Könyvek - kézi-, illetve segédkönyvek - kiemelten a német nyelvű szakkönyvek, szépirodalmi művek - az iskolában oktatott idegen nyelvek irodalma, mint pl. angol nyelvű szak -, ill. szépirodalmi művek - egy-, ill. kétnyelvű szótárak, egyéb szótárak / idióma, audit, képes, stb./ - a helyi tanterv által meghatározott házi olvasmányok - kötelező és ajánlott olvasmányok - az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos művek (pl. tankönyvtár) - a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő- és szépirodalom - német nemzetiségi tan- és szakkönyvek Időszaki kiadványok - a tanítás-tanulás folyamatába illeszthető napi-, hetilapok, folyóiratok 43
44
- kiemelten a német nyelvű gyermekfolyóiratok, napi-, hetilapok - jogszabálygyűjtemények, közlönyök Kisnyomtatványok - a könyvtári munkát segítő szabványok, óraleírások, tanítási program- és taneszköz ismertetők, kiadói katalógusok Nem hagyományos dokumentumok: amelyek a tanítás - tanulás folyamatába beilleszthetők Auditív információhordozók - CD lemezek - DVD-lemez Számítástechnikai ismerethordozók - CD lemezek - CD-ROM-ok Auditív és számítástechnikai ismerethordozók gyűjtésénél is kiemelt szempont az idegen nyelvű, elsősorban német nyelvű dokumentumok beszerzése.
III. Az iskolai könyvtárállomány részei (és építésük speciális sajátosságai) - szabadpolcos kölcsönzési állomány: szépirodalom, ismeretterjesztő- és szakirodalom - külön elhelyezve a német nyelvű gyermek és ifjúsági irodalom, német szakkönyvek. - kézikönyvtári (prézens) állomány, kiemelten magyar-német, német-magyar szótárak, nagy példányszámban, mindenkor 20-25 példányban gyűjtendő - pedagógiai gyűjtemény - a könyvtáros segédkönyvtári állománya - AV dokumentumok gyűjteménye - tanári kézikönyvek és tankönyvek, - külön gyűjtve a német nemzetiségi tankönyveket és segédanyagokat. - iskolatörténeti gyűjtemény: az iskola életével kapcsolatos írások és egyéb dokumentumok. IV. A gyarapítás módjai vétel (a költségvetés alapján, illetve elnyert pályázati támogatásból) ajándék Az iskolai könyvtár állományába ajándék útján csak a gyűjtőkörbe tartozó művek, illetve dokumentumok kerülhetnek. A könyvtárnak ajándékozott, de a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok további 44
45
hasznosítási lehetőségei: más könyvtárnak cserére felajánlhatók jutalmazásra felhasználhatók 1. A beszerzés forrásai - szakmai folyóiratok könyvismertetései - könyvesboltok - kiadói tájékoztatók - ajánló bibliográfiák - a könyvárusi forgalomba nem kerülő kiadványok közvetlenül a kiadó intézményektől szerezhetők be - internetes ajánlók A beszerzésnél alapelv a válogató jellegű gyűjtés, amely során mérlegelni kell a könyvek felhasználhatóságát: - hogyan illeszkedik bele az iskolai oktatás - nevelés - önművelés folyamatába, - milyen a könyv előadásmódja, apparátusa, belső feltáró rendszere, - a könyvtárban hiányt pótol-e, - lényegesen bővített-e az új kiadás vagy csak ismétel? - Lehetőség szerint a magyar nyelvű könyv német nyelvű kiadását is gyűjtjük. 2. Beszerzési példányszámok művenként - kötelező olvasmányok: 10 - ajánlott irodalom: 5-10 - munkáltató eszközként használt könyvek: a mindenkori legmagasabb osztálylétszámhoz igazodva, - egyes tantárgyak ismeretanyagához szorosan kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretterjesztő és szépirodalom: 5 (minimum 1)
V. Részletes gyűjtési utasítás 1. Felépítése A. Szépirodalom B. Ismeretterjesztő és szakirodalom A szakirodalomból kiemelve - pedagógiai gyűjtemény - a könyvtáros segédkönyvtára - időszaki kiadványok 45
46
- AV és számítástechnikai dokumentumok A gyűjtés szintje A = alapszintű K = középszintű Gyűjtés mélysége: E = erős válogatással V = válogatással T = teljességre törekedve
46
47
A. Szépirodalom: A gyűjtés terjedelme
A gyűjtés mélysége
Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatása
E
Az iskola tananyagának megfelelően a kötelező és ajánlott olvasmányok
T
A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei
V
A magyar és külföldi népköltészetet és reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek
V
meseirodalmat
A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei
E
Tematikus antológiák
V
Regényes életrajzok, történelmi regények
V
Gyermek- és ifjúsági regények, elbeszélés- és verseskötetek
V
Az iskolában tanított nyelvek oktatásához a nyelvtudás szintjének megfelelő olvasmányos irodalom
T
Az iskola életéhez kapcsolódó műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható tematikus gyűjtemények
T
47
48
B. Szakirodalom
Főosztályok, főcsoportok megnevezése
A gyűjtés A gyűjtés szintje mélysége
0
Általános művek
001/008
A hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti, történeti összefoglalói
A K
V
020/027
Könyvtárügy Iskolai könyvtárak
A
E
030
Általános lexikonok. Enciklopédiák
A K
T
024
Könyvtárhasználat. Könyvtári szolgáltatások
A
V
025
Könyvtári ügyvitel
A
E
058
Általános évkönyvek. Címtárak. Adattárak
A
V
069
Múzeumok
A
E
1
Filozófia, Pszichológia
A
E
150
Gyermeklélektan
A K
V
160
Logika
A
E
Általános lélektan. Társadalomlélektan
A
E
2
Vallás, Teológia
A
E
22
A Biblia
A
V
28/29
Vallástörténeti, mitológiai kislexikonok
A
V
3
Társadalomtudományok
A
E
és
fejlődéslélektan
Személyiség
48
49
A gyűjtés A gyűjtés szintje mélysége
Főosztályok, főcsoportok megnevezése 301
Szociológia. Szociológiai rendszerek és iskolák. Társadalom
A
E
340
Közoktatási, munkaügyi, jogszabálygyűjtemények
A
E
370
A nevelés általában. A nevelés története. Iskolapolitika. Óvoda politika. Közoktatásügy. Nevelési alapformák
A
T
370.1
Neveléslélektan. Pedagógiai szociológia
A
V
370.3
Értelmi nevelés és személyiségformálás
A
V
371
Tantervek, pedagógiai programok
A
T
5
Természettudomány
A
V
50
Általános természettudományi művek
A
V
51
Matematikai példatárak, gyűjtemények
A
V
52
Csillagászat
A
E
53
Fizika
A
V
54
Kémia
A
V
58
Növénytan - Botanika
A
V
59
Állattan
A
V
6
Alkalmazott tudományok
A
V
61
Orvostudomány Egészségügyi ábécék, lexikonok
A
E
62
Technika általában
A
E
64
Háztartás
A
E
66/69
Pályaválasztással kapcsolatos szakmaismertető kiadványok
A K
V
családjogi
iparág-
Főosztályok, főcsoportok megnevezése
és
A gyűjtés A gyűjtés szintje mélysége
681
Számítástechnika
A
V
7
Művészet. Szórakozás. Sport
A
V
49
50
72
Építészet története
A
V
74
Rajzművészet
A
E
77
Festészet
A
E
78
Zene
A
E
791/792
Filmművészet. Színházművészet
A
E
793
Néptánc
A
V
8
Nyelv és irodalom
A
V
80
Nyelvtudomány
A
V
82
Irodalomtudomány
A K
V
894
Magyar irodalom
A K
V
9
Földrajz. Életrajz. Történelem.
A
V
908
Honismeret
A
V
91
Földrajz
A
V
93/99
Történelem
A K
V
50
51
2. Az iskolai könyvtár kiemelkedően fontos gyűjtőterülete Teljességgel gyűjtendők -
tanári kézikönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, illetve szakkör módszertani segédkönyvei
-
a tanított tárgyak tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai, szakköri füzetek (a tanulók létszámától függően)
-
tantárgyi (ajánló) bibliográfiák
-
az idegen nyelvek tanításához kapcsolódó szöveggyűjtemények, eredeti nyelven kiadott nyelvgyakorló olvasmányok
-
kiemelten a német nyelv tanulásához, tanításához szükséges tankönyvek, szótárak, módszertani kiadványok
-
műsorok, rendezvények összeállításához kapcsolódó segédkönyvek, gyűjtemények
-
felvételi követelményeket tartalmazó, a pályaválasztással kapcsolatos tájékoztató kiadványok
-
neveléstörténeti munkák
-
a tehetséggondozást, hátránykompenzálást segítő dokumentumok
-
a családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek
-
az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák
-
a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet módszertani kiadványai, amelyek az iskola tanítási programjával összeegyeztethetőek
összefoglalások,
dokumentumgyűjtemények,
pedagógiatörténeti
Erősen válogatva gyűjtendők -
valamennyi pedagógiai könyvsorozat általános iskolai vonatkozású kötetei
-
a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos összefoglalók
-
a pedagógia határtudományai közül a pszichológia: kiemelt gyűjtési terület
-
a pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak
-
a pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei
-
az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az oktatás különféle lélektani kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák
-
a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák
-
szociológia: monografikus szintig válogatva gyűjtendők
-
statisztika: oktatásügyi statisztika a szakstatisztikák közül 51
52
-
jog, közigazgatás: családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak, oktatási jogszabálygyűjtemények
-
művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek
-
családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek.
A könyvtáros segédkönyvtára A tájékoztató munkához a kézi- és segédkönyvek mellett erősen válogatva gyűjtendők: -
elsőfokú általános bibliográfiák
-
könyvtári, könyvkereskedői és kiadói katalógusok
-
az iskolai könyvtárakkal foglalkozó irodalom legfontosabb művei
-
a könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, a könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek
-
az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok
-
az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi (ajánló) bibliográfiák (iskolában és iskolán kívül készültek)
-
a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai
Időszaki kiadványok Gyűjtendő periodikumok: -
pedagógiai szakfolyóiratok
-
a tantárgyak módszertani folyóiratai
-
a könyvtári szakma folyóiratai válogatással (pl. könyvtár-használattan)
-
néhány magyar ill. német nyelvű gyermek- és ifjúsági lap
-
a tananyaghoz kapcsolódó rendszeresen felhasználható szakmai, tudományos és művészeti folyóiratok
AV és számítástechnikai dokumentumok Az iskolában oktatott tantárgyak tanításához rendszeresen felhasználható oktató, illetve ismeretterjesztő AV és számítástechnikai dokumentumok beszerzése az elsődleges. Erősen válogatva gyűjtendők az iskola programjához kapcsolódó, központilag kiadott audiovizuális információhordozók. Válogatással gyűjtendő minden - formai szempontból az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartozó - audiovizuális dokumentumtípus, valamint számítástechnikai ismerethordozó, amelynek tartalma beilleszthető a tanítás-tanulás folyamatába: -
az anyanyelvi, idegen nyelvi (német, angol) oktatást segíti 52
53
-
a művészeti nevelést kiegészíti, szemléltető jellegű (a tananyaghoz kapcsolódó alkotások bemutatásai, feldolgozásai, az alkotókról készült portrék, visszaemlékezések)
-
a történelmi korokat, eseményeket és alakokat bemutatja, felidézi
-
az embert és természeti környezetét ismerteti
-
az informatika műveltségi területen belül megszerzett ismeretek elmélyítését, gyakorlását segíti
-
a nemzeti, családi, iskolai ünnepélyek összeállításához felhasználható
Iskolatörténeti gyűjtemény -
az iskola életével kapcsolatos írások
VI. Az iskolai könyvtár beszerzett dokumentumainak nyilvántartása 1. Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A gazdaságipénzügyi iratok (számlák, bizonylatok) megőrzése a gazdasági szakember feladata, a számla fénymásolt példányát, a megrendelőjegyzéket, mint a leltári nyilvántartás mellékletét a könyvtári irattárban el kell helyezni. 2. A dokumentumok állományba vétele A dokumentumokat a leltárba vétellel egyidejűleg el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. 2.1. Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartósan megőriz, hat napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. 2.2. Az iskolai nyilvántartása
könyvtár
időleges
megőrzésre
beszerzett
dokumentumainak
Brosúra-nyilvántartás vezetendő a nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, tanári kézikönyvek illetve segédletek, ötlettárak, feladat- és tesztlapok, tantervek, tantervi útmutatók, mintatanmenetek, tanítási programok, fakultációs anyagok), pályaválasztási és felvételi tájékoztatókról, könyvtári tájékoztatókról, menetrendekről, alkalmi műsorfüzetekről, prospektusokról, stb. A felsoroltak irányt adnak, a hasonló jellegű kiadványoknál a könyvtáros dönti el - az alábbi szempontok alapján -, hogy brosúraként kezeli-e a dokumentumokat: - tartalmilag gyorsan avuló, fizikailag is könnyen rongálódó, nagyobb példányszámban vett kiadványok, amelyeket a könyvtár átmeneti időre szerez be. - nem tartoznak ebbe a típusba azok a pedagógiai kiadványok (áruktól függetlenül), amelyek tartalma időtálló A brosúra-nyilvántartást külön füzetben kell vezetni az alábbi módon 53
54
- a leltári számok / jelzéssel egészülnek ki példa: T/478 , 2011/123 2.3. A nem hagyományos dokumentumok nyilvántartása Minden dokumentumtípus nyilvántartása egyedi címleltárban szerepel. A leltári számok felépítése: 1-től induló sorszám. A könyvtár által gyűjtött dokumentumtípusok jelzései: CD lemez
CD
CD-ROM DVD lemez pl.:
DVD CD1; …; CD15; stb.
A hang- és videokazetták, ill. a CD-lemezek nyilvántartásánál a leltárkönyvi egységszám a kazetták darabszáma. Ha a dokumentumhoz más típusú kiegészítő jellegű dokumentum is tartozik (pl. használati útmutató, szövegkönyv stb.), az része a dokumentumnak, vele egy egységet képvisel. A kiegészítő dokumentumokat „A dokumentum azonosító adatai” rovatban tüntetjük fel. Az egy leltári számon szereplő dokumentumok azonos leltári számot kapnak. A több dokumentumtípust tartalmazó egységnél mindig az ismeretek többségét hordozó dokumentum adja a típust. A könyvtár a beszerzendő dokumentumokról dezideráta-jegyzéket vezet, amelyben az alábbi adatokat tünteti fel: - szerző - cím - kiadás - a javaslatot tevő személy neve VII. Az állományapasztás 1. Az apasztás szüksége és mértéke függ - az iskolai egység szerkezetétől és profiljától - a kölcsönzési fegyelemtől - tanított szaktantárgyak forrásainak avulásától Az állományból dokumentum csak tervszerű állományapasztás, természetes elhasználódás vagy hiány miatt törölhető. 2. Tervszerű állományapasztás 2.1. Az elavult dokumentumok selejtezése A kivonás csak a dokumentumok tartalmi értékelése alapján történhet. Helyismereti muzeális értékű dokumentumok elavulás címén nem törölhetők. 2.2. A fölösleges dokumentumok kivonása 54
55
A fölös példányok keletkezésének okai lehetnek: csonka, többkötetes dokumentumok terhelik az állományt - a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket - megváltozott a tanterv stb. 2.3. Természetes elhasználódás A nem rendeltetésszerű használatból eredően elrongyolódott dokumentumokat az esztétikai nevelés érdekében is ki kell vonni az állományból. Ekkor mérlegelni kell a gazdaságosságot (új példány beszerzése vagy köttetés). 2.4. Hiány Okai: - az olvasónál maradt - az állományellenőrzéskor hiányzott - elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült. 2.5. Elháríthatatlan esemény Elemi csapás következtében megsemmisült dokumentumokat csak az igazgató előzetes hozzájárulásával, a felelősség tisztázása után szabad az állomány nyilvántartásából kivezetni. Bűncselekmény következtében keletkezett hiány kivezetése a nyilvántartásból: - pénzbeli megtérítés - behajthatatlan követelés. A kivezetés a soron kívüli állományellenőrzést követő büntetőeljárás befejezése után történhet meg. 2.6. A kölcsönzés közben elveszett dokumentumok Az elveszett dokumentumok kivezetése mindig a kártérítés módjától függ, ennek eldöntése a könyvtáros tanár hatásköre.
3. Törlés folyamata Kivonás nyilvántartásai - jegyzőkönyv - a dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az intézmény bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. 4. A könyvtári állomány védelme A könyvtáros tanár a rábízott könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért – az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül – anyagilag és erkölcsileg nem felelős. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. A leltári 55
56
fegyelem megköveteli a nyilvántartások pontos, naprakész vezetését. Az állomány fizikai védelme A könyvtárban be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén vizet nem szabad használni az oltáshoz. A dokumentumokat lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. A beteg dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük fertőtlenítéssel történik. Tűz esetén a leltárkönyv biztonságba helyezéséről gondoskodni kell. 5. Kivonás, törlés az állományból Az állományalakítás szerves része a tervszerű és rendszeres állományapasztás. Az elrongálódott, az elavult tartalmú és a fölöslegessé vált dokumentumokat folyamatosan ki kell gyűjteni az állományból. Minden egyes kivonásra szánt ismerethordozónál egyedileg mérlegelni kell az értéket, a használhatóságot, az olvasói igényeket, mással pótolható-e az adott dokumentum. A döntés mindig a könyvtáros szakmai felelőssége, de bevonható a folyamatba az adott témát legjobban ismerő kolléga, vagy segítség kérhető a szakmai felügyelettől. Semmilyen indokkal sem selejtezhetők az iskolatörténeti gyűjtemény dokumentumai. A törlendő dokumentumokról elkülönített jegyzék készül két példányban. A törlési jegyzékben szereplő adatok - a jegyzék címe, száma (évenként újrakezdődő folyamatos sorszám) - sorszám - a dokumentum leltári száma - szerző - cím (rövidíthető) - darabszám - érték - a törlés oka - megjegyzés - dátum - a könyvtáros aláírása - a fenntartó engedélye Egyedi nyilvántartású dokumentumot csak tételes jegyzék alapján lehet kivezetni a leltárból az alábbi módon: - a címleltárkönyvben szereplő leltári számot átlósan át kell húzni - a megjegyzés rovatba be kell írni a törlési jegyzék számát A címleltárkönyv a mindenkori beszerzés összegét mutatja. Az állomány egyenlegét a gyarapodások és törlések különbözetéből tudjuk megállapítani. A brosúrák törlésekor nem kell selejtezési jegyzőkönyvet készíteni. A könyvtáros nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért, mivel fogyóanyagról van szó. E 56
57
dokumentumok selejtezése a könyvtáros hatáskörébe tartozik, és célszerű évente elvégezni.
57
58
2. sz. melléklet KÖNYVTÁR HÁZIREND 1.
A könyvtár szolgáltatásait igénybe vehetik az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói, az adott tanév elején meghatározott nyitva tartási idő alatt.
2.
A könyvtári beiratkozás és szolgáltatások igénybevétele díjtalan.
3.
Tanulók felnőtt felügyelete és a könyvtárosok engedélye nélkül a könyvtárban nem tartózkodhatnak, és a szomszédos számítástechnika terembe is csak együtt, felügyelettel mehetnek be (és onnan ki) a könyvtáron keresztül.
4.
Csoportos látogatások, foglalkozások csak a tanórákon kívül, a könyvtáros jelenlétével és vele előre megbeszélt időpontban tarthatóak a könyvtárban.
5.
Kulcsot a könyvtárhoz csak a könyvtárosok, a belső számítástechnika teremben tanító pedagógus és a számtítástechnikus kaphatnak.
6.
Könyvtári dokumentumokat csak a könyvtáros tudtával lehet a könyvtárból kivinni.
7.
Mindenki köteles vigyázni a nála lévő könyvekre, dokumentumokra. Ha azok elvesznek, vagy erősen megrongálódnak, a kölcsönzőnek meg kell térítenie az okozott kárt, illetve pótolnia a hiányzó könyvet.
8.
Minden tanulónak tekintettel kell lenni társaira. Ha valaki a könyvtárban tanul, csendben dolgozik, a többieknek is csendben kell lenni.
9.
Könyvtárhasználat közben vigyázni kell a helyiség berendezésére, ügyelni a rendre, távozás előtt mindent az eredeti helyére kell visszarakni, vagy ehhez segítséget kérni.
10.
Étel, ital, nagyobb táska, zavaró technikai eszköz nem vihető a könyvtárba.
11.
A könyvtárba mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban vihető be, és ottani használata tilos.
58
59
3. sz. melléklet AZ ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZATA I. Beiratkozás és könyvtár használatának alapelvei Az intézmény könyvtárát az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. . A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtárba beiratkozhat minden tanuló és az intézményben dolgozó felnőtt, aki a jelen szabályzatot magára nézve kötelezőnek ismeri el. A tanulók beiratkozása egy tanévre szól, évenkénti hosszabbítás mellett – tanulmányaik befejezéséig, vagy megszakításáig érvényes. Az intézmény dolgozóinak tagsága munkaviszonyuk megszűnéséig érvényes. A név-, munkahely-, ill. lakcím változását a könyvtárban be kell jelenteni. A könyvtár dokumentumai és használati tárgyai épségének megóvása minden olvasónak kötelessége. Aki a kölcsönvett vagy helyben olvasásra kapott dokumentumot vagy a könyvtár használati tárgyait szándékosan megrongálja, köteles az okozott kárt megtéríteni. II. A könyvtárhasználat módjai A könyvtárat látogatni és használni a nyitvatartási időben lehet. A könyvtár ekkor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 1. Helyben használat A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók - kézikönyvtári könyvek - folyóiratok - az iskolatörténeti anyagok - számítógépes, multimédiás programok (CD-ROM) - videokazetták 2. Csoportos használat Az osztályok, tanulócsoportok részére a könyvtáros tanárok, a tanárok szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Ezek megtartására az igényeknek megfelelően, a könyvtári nyitva tartáshoz igazodva kerül sor. A könyvtár tanítási órákon történő csoportos helyben használata (kölcsönzés, könyv- és könyvtárhasználatra épülő tanórák) a könyvtár nyitva tartási idejében, ütemterv szerint történhet. A könyvtár órarendszerű tanítás, továbbá magánórák, nyelvtanfolyamok megtartására nem vehető igénybe, mert az akadályozza a könyvtár rendeltetésszerű működését. Az könyvtárterem rendjét és csendjét beszélgetéssel, telefonálással és más módon nem szabad zavarni. Az iskolai egység könyvtára a tárgyi és személyi feltételek keretein belül az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja: - helyben használat – kölcsönzés - előjegyzés - információszolgáltatás - témafigyelés 59
60
- ajánló bibliográfia készítése - olvasásfejlesztés pályázatok és olvasásnépszerűsítő módszerek segítségével - könyvtárhasználat, információkeresés és - feldolgozás tanítása 3. Kölcsönzés: A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítés után csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők egy-egy tanítási órára, (fakultációs, szakköri, illetve napközis) foglalkozásra kikölcsönözhetik. A folyóiratokat, illetve (a gyűjtemény számára különösen értékes művek kivételével) a kézikönyvtári könyveket (akkor, ha kölcsönözhető példány nem áll rendelkezésre) önálló kutatómunka, tehetséggondozás, versenyre való felkészülés/felkészítés céljából hétvégére, illetve a tanévközi tanítási szünetek idejére a nevelők és a tanulók kikölcsönözhetik. A könyvtár AV gyűjteménye csak a pedagógusok számára kölcsönözhető tanórákra, (fakultációs, szakköri, illetve napközis) foglalkozásokra, valamint a felkészülés időszakára. Az egyidejűleg kölcsönözhető dokumentumok száma és kölcsönzési határideje: Kölcsönzési idő: 1 hónap Tartós tankönyveket a tanulók egy évre kölcsönözhetik. 1 olvasó legfeljebb 6 db könyvet kölcsönözhet. (kivéve a pedagógusok és a tartós tankönyvet kölcsönző tanulók). Hosszabbítás: 1 alkalommal, a határidő lejárta előtt. A kölcsönzési határidő lejárta után a könyvtár felszólítja a késő olvasókat a dokumentum visszahozatalára. A késedelem rendezéséig újabb dokumentumok nem kölcsönözhetők, hosszabbítás nem kérhető. A kölcsönzésben lévő művek előjegyeztethetők. A kölcsönzés utolsó napja május 15. A tanév végén, legkésőbb az adott tanév utolsó napjáig minden felszólítás nélkül kötelesek az olvasók a kölcsönzött könyveket visszajuttatni a könyvtárba. Nyári szünetre csak a könyvtáros külön engedélyével - aki a könyvtári környezet figyelembevételével mérlegeli a kérés indokoltságát - maradhat könyv. III. Kártérítési előírások Az intézménnyel való munkaviszony, tanulói viszony megszűntekor a távozó személy köteles a könyvtár felé rendezni tartozását. A tanulói jogviszony és a dolgozói munkaviszony megszüntetése csak a fennálló könyvtári tartozás rendezése és a könyvtáros erről adott igazolás után történhet. Ha az olvasó a dokumentumot elveszti, vagy megrongálja, köteles azt pótolni, illetve ellenértékét megtéríteni. Az eljárás jogszabályi háttere: - a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet szabályzatának 20. és 21.§-a, valamint a rendelethez kapcsolódó együttes irányelv 29., 30. és 31. pontja. 60
61
A fentiek értelmében: - az elveszett, megrongálódott dokumentumot egy másik kifogástalan példánnyal kell pótolnia az olvasónak - ha az elveszett dokumentum másik példánnyal érdemben nem pótolható, az olvasónak a dokumentum mindenkori piaci árát, vagy antikvár becsértékét kell megtéríteni, és az iskola pénztárába befizetni. Ez az összeg kizárólag újabb könyvtári dokumentum beszerzésére használható fel. A térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány nyilvántartási értékénél. Ebben a tekintetben a könyvtár minden olvasójával szemben azonos jogokat és kötelességeket érvényesít. A tartós tankönyvek elvesztésével, illetve megrongálásával okozott kár megtérítésével összefüggő kérdéseket a Tankönyvkezelési szabályzat tartalmazza. IV. Kölcsönzési nyilvántartás Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartások vezetése A könyvtárhasználati és egyéb szakórák nyilvántartására a Munkanapló szolgál. Az állományi adatok és a statisztika a leltárkönyvek alapján mutatható ki. V. A könyvtár nyitva tartási rendje A könyvtáros minden tanévkezdés előtt, a felkészülés és előkészítés időszakában a könyvtárhasználati órák számának figyelembevételével állítja össze az adott tanévre vonatkozóan. VI. Zárórendelkezés Jelen szabályzat hatálybalépésének időpontja:
61
62
4. sz. melléklet Tankönyvtári szabályzat Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár időleges nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Az ingyenes tankönyveket a tanulók, illetve szüleik, a tanév során használt tankönyveket tanév elején kölcsönzik a könyvtárból és aláírásukkal igazolják azok átvételét. A tartós tankönyveket, a könyvtárból való felvétel után, a szaktanárok osztják ki az osztályoknak. Minden osztálynak külön kölcsönzési nyilvántartási lapja van. A diákok a tanév befejezése előtt kötelesek legkésőbb az utolsó tanítási napon az egy tanévre kapott tartós könyveiket a könyvtárban leadni, és minden kölcsönzött könyv épségére, tisztaságára vigyázni. A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a Szervezeti – és működési szabályzatban meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést nem kell megtéríteni. A tankönyvek kezelése A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük a könyvtárban, ezen belül elkülönítve a kölcsönözhető tanári példányokat. A tankönyvekben a leltári számot követő „i” jelzés ingyen tankönyvet, a „T” jelzés tartós tankönyvet jelöl. Tartós tankönyvek fogalma, kölcsönzése A tartós tankönyv fogalma az 5/ 1998. MKM rendelete szerint tartós az a tankönyv, amely minősége (tartalmi és fizikai) alapján több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyv, a tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmány. A tartós tankönyv fogalma kibővíthető bármely oktatást segítő, hagyományos és nem hagyományos dokumentummal, ha azt a szülői szervezet (közösség) jóváhagyja. Az iskolai könyvtár állományába került dokumentumok csak könyvtári bélyegzés és nyilvántartásba vétel után kölcsönözhetők. A tankönyvtámogatás 25%-ának felhasználásával vásárolt tankönyvek, tartós tankönyvek, továbbá a nem hagyományos dokumentumok nyilvántartásának vezetésénél, a fenti dokumentumok törlésénél és leltározásánál a 3/1975. (VIII: 17.) KM-PM sz. együttes rendelet és a hozzá kiadott irányelv /Műv. K. 1978. 9. sz. / előírásai, továbbá a könyvtári állomány nyilvántartásáról szóló MSZ 3448-78 figyelembevételével történik. A tankönyvek kölcsönzése Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel is meg kívánja oldani, a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve, ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A tartós tankönyvek kölcsönzési ideje: -
több évfolyamon használt tankönyvek esetén: legfeljebb öt év,
-
egy évfolyamon használt tankönyvek esetén: szeptember 1 – június 15.
A tartós tankönyvek kölcsönzési nyilvántartása: A kikölcsönzött tartós tankönyveket is rávezetjük a tanuló személyi kölcsönzési nyilvántartási lapjára, aki azt aláírásával hitelesíti. A tankönyv elvesztésével és a tankönyv megrongálásával okozott kártérítés 62
63
A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább öt évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: -
az első tanév végére legfeljebb 20%-os,
-
a második tanév végére legfeljebb 40%-os,
-
a harmadik tanév végére legfeljebb 60%-os,
-
a negyedik tanév végére legfeljebb 80%-os,
-
az ötödik tanév végére 100%-os lehet.
Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató dönt. Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyv(ek)et köteles visszaadni. Kártérítés: Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak, a tankönyvnek a rongálódás pillanatában érvényes Tankönyvjegyzékben szereplő vételárnak megfelelő hányadát (öt tanévet figyelembe véve) kell kifizetnie: -
az első tanév végén az elvesztett dokumentum aktuális beszerzési árának 80%-át, vagy újjal kell azt pótolni,
-
a második tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 60%-át,
-
a harmadik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 40%-át,
-
a negyedik tanév végén a tankönyv aktuális beszerzési árának 20%-át.
Abban az esetben, ha a tanuló a használati idő letelte után ezen tankönyveket meg akarja vásárolni, a vételár megállapításakor ugyanúgy kell eljárni, mint a kártérítés esetén. A természetes elhasználódás következtében vagy aktualitásukat tekintve, a könyvtár számára ún. fölös példánnyá vált és ily módon kiselejtezett tankönyveket tanár és diák egyaránt megvásárolhatja a fentiek figyelembevételével. Az így befolyt pénzösszeg kizárólag a könyvtári állományban használatos dokumentumok gyarapítására használható fel. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni. A tankönyvek nyilvántartása A könyvtáros évente leltárlistát készít: - az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) - összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) - összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) - listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)
63
64
5. sz. melléklet Munkaköri leírás Munkaköri feladatai 1. A nevelőtestület tagja, aki munkáját a mindenkor hatályos közoktatási és közgyűjteményi jogszabályok, az intézmény belső dokumentum rendszerének szem előtt tartásával, a célok megvalósítását eredményesen szolgáló, széleskörű módszertani szabadsággal végzi. 2. Egységes pedagógiai elvek alapján részt vállal az iskolai közösségek munkájában, az alkotás feltételeit biztosító nyugodt munkahelyi légkör kialakításában. 3. Elkészíti, illetve felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja,- majd szakértővel véleményezteti a könyvtár gyűjtőköri szabályzatát. 4. Könyvtárhasználati rendben intézkedik a könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, és a kölcsönzésről. 5. Folyamatosan fejleszti, gondozza és gyarapítja a gyűjteményt, ellátja az állomány feltárását, rendszerezését, selejtezését, védelmét, a muzeális értékű könyveket védett helyen tartja. 6. Részt vesz a könyvtár éves költségvetésének tervezésében és évközben folyamatoson figyeli annak felhasználását. 7. Biztosítja a nyitvatartási időt, a dokumentumok kölcsönzését. Beszerzi, és nyilvántartásba veszi- az igények figyelembe vételével az új dokumentumokat. 8. Ellátja a személyes beiratkozás adminisztrációját. 9. Bemutatja és ismerteti az állományi katalogizálást, a könyv- és könyvtárhasználatot, egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, az olvasás népszerűsítése és pozitív személyiségfejlesztés érdekében. 10. Jól használható kézikönyvtárat állít össze (lexikonok, enciklopédiák, nagy szótárak, kézikönyvek albumok atlaszok, stb.), biztosítja a kézikönyvtár zavartalan helyszíni használatát. 11. Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről. 12. Tanórai és tanórán kívüli könyvtári foglalkozásokat tart, tájékoztatatást ad az egyéni és csoportos érdeklődőknek. 13. Különböző könyvtári szolgáltatásokat nyújthat. 14. Megrendeli a folyóiratokat, vezeti a könyvtári statisztikát. 15. Irányítja az állomány adatbevitellel történő nyilvántartásba vételét. 16. Folyamatosan tájékoztat a beszerzett könyvekről, szakfolyóiratokról, kézikönyvekről. 17. Követi a pályázati lehetőségeket, és szorgalmazza a pályázatok szakszerű elkészítését. 18. Könyvtárhasználati, könyvtárismereti, egyéb vetélkedőt és programokat szervezhet. 19. Segíti a pedagógusokat az olvasóvá nevelés folyamatában, együttműködik a könyvtár és szolgáltatásai megszerettetéséért. 20. Megköveteli az esztétikus, egészséges környezetet, ezek kialakítására és megtartására nevel. Személyes példamutatással és hatásos propagandával küzd az egészséget károsító szokásokkal szemben. 21. Személyiségével, megjelenésével, öltözködésével, közlési formáival a tanulók és a szülők előtt magatartási mintául szolgál. 22. Munkahelyére a munkarendben foglalt időben és felkészülten érkezik. 23. Munkájából, hivatásából adódó kötelessége, hogy az iskolában az iskola nevelési elveivel összeegyeztethetetlen jelenségekre felfigyeljen és reagáljon. 24. Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseinek megvalósításában, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések, vetélkedők és kulturális programok rendezéséből, az iskola hagyományinak ápolásából, ezeket újszerű elemekkel gazdagítja, és ezáltal hozzájárul az intézmény önálló arculatának kialakításához. 25. Továbbképzésen szerzett ismereteiről beszámol. 64
65
26. Köteles részt venni az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken, a tantestületi értekezleteken, munkaértekezleteken. Szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat. 27. Munkáját a főigazgató, a tagozatvezető utasításai alapján végzi. 28. Munkakörén belül köteles határidőre, minőségi kivitelezésben köteles elvégezni mindazokat a munkafeladatokat, amelyekkel az intézmény vezetői megbízzák. II. Jogköre Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak biztosított jogokat. III. Felelősségi köre Felelős: Saját munkaterületén folytatott - jogszabályokban, utasításokban meghatározott tevékenységéért, szakmai felkészültségéért, erkölcsi állapotáért, magatartásáért. A szakmai szabályoknak és irányelveknek megfelelő szakmai tevékenység megszervezéséért, színvonalas ellátásáért. A feltárt hiányosságok megszüntetéséért. Az írásbeli dokumentáció hiteles, naprakész vezetéséért, a napi munka adminisztrálásáért. Az ÁMK főigazgatója, a tagozatvezető által adott utasítások végrehajtásáért, jogszabályok megismeréséért, végrehajtásáért, betartásáért. A szakfelügyeletet gyakorló szervek által adott utasítások végrehajtásáért, jogszabályok megismeréséért, végrehajtásáért, betartásáért A munka-és tűzvédelmi szabályok, és a házirend betartásáért és betartatásáért. Észlelt rendkívüli események jelentéséért, a halaszthatatlan intézkedések megtételéért, a káros következmények elhárításáért. Az intézményben használhatja a technikai eszközöket, melyek állapotáért felelősséggel tartozik. Felelősségre vonható: Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért. A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért. A jogszabályok, munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és gyerekek jogainak megsértéséért. A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért. A vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért.
65
66
V. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. Általános rendelkezések Magyarország Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a 2011. évi CXII. törvényt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült: A 2011. évi CXII. információszabadságról
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,
jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, alkalmazottairól az intézmény nyilvántart,
tározása,
Összefoglalva tehát szabályzatunk célja1 az adatkezelésben érintettet személyek – egyértelmű és részletes – tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 1.2. Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az Audi Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az SZMSZ mellékleteként az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. február 27-i értekezletén elfogadta. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a Diákönkormányzat. 1.3. Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény főigazgatójára, vezetőségére, valamennyi alkalmazottjára és a tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást66követő dátummal létesített alkalmazotti
67
jogviszony esetén az alkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 76.§ (6)-(7) bekezdése, valamint a 76/B. § szakaszai szerint készült írásos tájékoztatóban figyelmét fel kell hívni. 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről a 26. fejezetében rögzíti „A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok” címmel (41§). Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint. 2.1 Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A Köznevelési törvény alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok: a) név, születési hely és idő, állampolgárság; b) állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám; oktatási azonosító; c) munkaviszonyra, alkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, alkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény az illetmények átutalása céljából kezeli az alkalmazottak bankszámlájának számát. 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai A Köznevelési törvény alapján nyilvántartott tanulói adatok: a) a tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; c) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, d) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, e) a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító száma, f) a többi adat az érintett hozzájárulásával. 3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása 67
68
Az intézmény pedagógusainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, b) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek c) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, e) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza; f) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, g) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, h) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv-ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 4. Az adatkezeléssel foglalkozó alkalmazottak körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény főigazgatója és az intézményegység-vezetők felelősek. Jogkörüknek gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseiket, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, a gazdaságvezetőt és az iskolatitkárokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el. Az főigazgató és az intézményegység-vezetők személyes feladatai:
lésének rendszeres ellenőrzése,
értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, 68
69
érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi alkalmazottak a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Intézményegység-vezető helyettes: felelősek a 2.2 fejezet c), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,
Iskolatitkárok: ottak adatainak kezelése a 2.1 a) és b) szakaszai szerint,
Osztályfőnökök: tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, köteles továbbítani a munkavédelmi felelősnek. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős:
Munkavédelmi felelős: előírt továbbítása. Az érettségi vizsgabizottság jegyzője: értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógus: akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg, a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges), általában szóbeli, kritikus esetekben írásos. 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:
69
70
iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép. Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatási miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti. 5.2 Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi: z alkalmazott személyi anyaga, z alkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok), z alkalmazott bankszámlájának száma z alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok. 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: z alkalmazott írásbeli nyilatkozata,
rendelkezés. 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: sége és helyettesei, – munkaköri leírásuk alapján – beosztottai, végrehajtója, -ellenőr, revizor, stb.), alkalmazott. 5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek: intézmény főigazgatója az intézményegység-vezetők az intézményegység-vezető helyettes
A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása Az alkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik az alkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük 70
71
sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. 5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek főigazgatója az intézményegység-vezetők ntézményegység-vezető helyettes
Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie. 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:
5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy-igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:
A nyilvántartást az főigazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1-jéig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. 5.4 Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem71az érintett adatainak módosítására
72
Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. Az alkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. Az alkalmazott, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. Az alkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett alkalmazott, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást. 5.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el; b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül – az Adatvédelmi törvény szerint bírósághoz fordulhat. 5.4.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett alkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat8. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával.
72
73
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az AHI Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Az óvoda, az iskola nevelőtestülete fogadja el az intézményegységekre vonatkozó szabályozást tartalmazó működési szabályzatokat. Az AHI – mellékletekkel együtt kezelt – Szervezeti és Működési Szabályzatát a fenntartó hagyja jóvá, és az a jóváhagyással válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni az AHI azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a szakalkalmazotti értekezletnek, valamint a szülőkkel és más intézményhasználókkal. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartása az AHI valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén munkáltatói jogkörben intézkedés tehető. VII. ZÁRADÉK Az AHI Szervezeti és Működési Szabályzatát a szakalkalmazotti közösség 2013. február 27én megtartott ülésén a jelen lévő tagok ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadták.
Helmut Seiler AHI főigazgató
73
74
NYILATKOZATOK
Az AHI Szervezeti és Működési Szabályzatát az AHI Diákönkormányzata véleményezte. Dátum: …………….
…………………………………. a diákönkormányzat meghatalmazott képviselője
Az AHI Szervezeti és Működési Szabályzatát az AHI Szülői Tanácsa véleményezte.
Dátum: …………….
………..………………………… Szülői Tanács elnöke
Az AHI Szervezeti és Működési Szabályzatának a fenntartó kuratóriumhoz való felterjesztésének napja: 2013………………...
Helmut Seiler AHI főigazgató
74
75
JÓVÁHAGYÁS
Az Audi Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumszervezeti és működési szabályzatát az MNAHI Közalapítvány Kuratóriuma a Szervezeti és Működési Szabályzatának … pontja alapján ......................... sz. határozatával jóváhagyta.
Baja, 2013. március 22.
Csontos Attila kuratórium elnöke
75
