ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról

Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Postacím: H-6720 Szeged, Stefánia 4.

Telefon: 62 / 599-500 *

e-mail: [email protected]

ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról a Csongrád Megyei Közgyűlés 2012. szeptember 14-i ülésére

Előadó: Dr. Kozák Péter, Igazgató

honlap: www.ativizig.hu


Telefon: 62 / 599-500 *

Az Igazgatóság elhelyezkedése

Működési terület: 8455 Km2 Települések száma: 114 Érintett megyék száma: 4 Mélyártéri terület: 2811,8 Km2




Telefon: 62 / 599-500 *


Az Igazgatóság szakaszmérnökségei, területi felosztás



Telefon: 62 / 599-500 *




Telefon: 62 / 599-500 *



Havi csapadékösszegek területi átlaga az ATI-VIZIG területén 2011 - 2012

Havi csapadékösszeg (mm)

70

Évi összeg sokévi átlaga: 542 mm Elmúlt 12 hónap összege: 347 mm (64 %)

60 50 40 30 20 10 0

szept.

okt.

nov.

dec.

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

Idő (hónap) havi csapadékösszeg

sokéves átlag


Telefon: 62 / 599-500 *



Árvízvédelem Ártéri öblözetek az Alsó-Tiszán

2.95 Körös-Tisza-Maros öblözet 2.52 Alpári öblözet 51

1370 Km2

Km2

2.53 Csongrádi öblözet 204 Km2

2.54 Szegedi öblözet 342 Km2

2.96 Torontáli öblözet 243 Km2


Telefon: 62 / 599-500 *


Árvízvédelem Az Igazgatóság kezelésében lévő I. rendű védvonalak

11.08 Szentes-Öcsöd; 35,913 Km ebből Csongrád megyében 11,252 Km

11.03 Dongér-Csongrád; 47,426 Km 11.05 Mindszent-Szentes; 31,764 Km

11.02 Algyő-Dongér; 35,952 Km

11.04 Marostorok-Mártély 35,004 Km

11.01 Gyála-Szeged-Algyő; 31,512 Km 11.07 Maros jobb part 63,818 Km

11.06 Torontál 41,040 Km



Telefon: 62 / 599-500 *



Árvízvédelem Magassági és szelvényhiányok a Tisza, a Maros és a Körös mentén


Telefon: 62 / 599-500 *



Árvízvédelem Legutóbbi árvízvédekezés 2010.december 06. – 2011. január 31.

Folyó

A 2010/2011. évi téli árvíz tetőző vízállásai

Állomás

Tisza Tisza Tisza Hármas-Körös Maros

Árvízvédelmi készültségi szint feletti vízállások tartóssága

Csongrád Mindszent Szeged Szarvas Makó

Árvíz 2010/11. téli

Tetőző vízállás [cm] 795 803 732 777 273

Meghaladt Tetőzés dátuma készültségi [hónap, nap] fok 12. 31. II. 01. 01. II. 12. 31. I. 12. 30. - 01. 02. II. 01. 07. -

I. fok felett [nap]

II. fok felett [nap]

III. fok felett [nap]

31

26

0


Telefon: 62 / 599-500 *



Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv 1. Műszaki leírás 2. Áttekintő helyszínrajz 3. Részletes helyszínrajz 3.1. Tisza folyó 3.2. Maros folyó 4. Hossz-szelvények 4.1. Tisza folyó 4.2. Maros folyó 5. Keresztszelvények 5.1. Tisza folyó 5.2. Maros folyó 6. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza 7. Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala 8. Nemzetközi szabályzatok Magyar-Jugoszláv Magyar-Román 9. Az ATI-VIZIG jégvédelmi szervezeti beosztása 10. Az ATI-VIZIG jégjelentő szolgálata 11. Segédletek


Telefon: 62 / 599-500 *



Jégvédekezés Jeges Árvíz Elhárítási Terv Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok helyszínrajza

Jégtorlasz kialakulására hajlamos szakaszok megközelítésének útvonala


Telefon: 62 / 599-500 *


Jégvédekezés Legutóbbi jégvédekezés

Jégvédekezési készültség elrendelése a Tisza és a Maros folyó közös érdekeltségű szakaszaira:

•

2012. február 2-án 09:00 órától I. fokú jégvédekezési készültség elrendelése

•

2012. február 29-én 18:00 órától I. fokú jégvédekezési megszüntetése.

készültség



Telefon: 62 / 599-500 *


Jégvédekezés ATI-VIZIG jégtörő hajója

            

Nyilvántartási száma: (H-11380-30) Hajózási engedély száma: HE-10264-04 Parti szemle: 2007. Következő parti szemle: 2017. Hajóbizonyítvány érvényessége: 2013.02.15. A hajó építési éve: 1973 Építette: MHD Balatonfüredi gyáregység Legnagyobb hosszúság: 19,09 m Legnagyobb szélessége: 4,56 m Fix pont magassága: 2,7 m Legnagyobb merülése: 0,90/1,05 Vízkiszorítása: 49,33 t Meghajtómotor típusa: RÁBA-MAN D2156 HM 6  Névleges teljesítménye: 220 kW



Telefon: 62 / 599-500 *

Jégvédekezés Bevetési terv Jégrobbantási gyakorlat

-

Ideje: 2012. február 21.

-

Helye: Tisza folyó 236,900 fkm szelvény

-

Jégvastagság: 20-25 cm

-

Végrehajtó: a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár, a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred, valamint az 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred

-

Felhasznált anyag: 6 db, egyenként 1,2 kilogramm TNT-t tartalmazó robbanótöltet




Belvízvédelem

Telefon: 62 / 599-500 *


Az ATI-VIZIG belvízvédelmi szakaszai

Az Igazgatóság működési területén: 8 belvízvédelmi szakasz, 18 belvízrendszer, 80 belvízöblözet található.



Belvízvédelem

Működési területünkön 7050 km csatorna van, ebből kizárólagos állami tulajdon 1283 km. Az 53 db belvízi szivattyútelep 110 m3/sec vizet képes átemelni. Ebből az esésnövelő szivattyútelepek 30 m3/s-ot, a folyók menti torkolati szivattyútelepek 80 m3/s-ot emelnek át. Ez a mennyiség hasonló a Tisza kisvízi hozamához. A 47 állandó és időszakos tározóban 50 millió m3 belvíz tartható vissza. A belvízvédelmi művek fajlagos levezető képessége 22,3 l/sec/km2. A belvizek által különösen veszélyeztetett területek nagysága 2812 km2 Jelenleg folyik az állami művek Igazgatóság részére történő átadása, ami jelentősen megnöveli a VIZIG által kezelt belvízvédelmi műveket. 2012 évben belvízvédekezésre Igazgatóság területén nem került sor.

az

Telefon: 62 / 599-500 *




Telefon: 62 / 599-500 *



Belvízvédelem A működési terület belvíz-veszélyeztetettsége; (víztöbblet az elöntések alapján)


Telefon: 62 / 599-500 *



Belvízvédelem A műveink védképessége – megállapítások •

A karbantartásra fordítható pénzeszközök szűkössége miatt az árvízvédelmi létesítmények folyamatos állagromlást szenvednek, amely később már csak többszörös költségráfordítással fékezhető meg.

• A főművek fenntartásához a rendelkezésre álló pénzügyi keret egyre csökkenő mértékű. •

A belvízvédekezések alatti beavatkozások, továbbá a közfoglalkoztatás keretében elvégzett munkák hatására csatornáink az idei évben jobb állapotban vannak, mint az előző években. Csatornáink állapota nem kielégítő, a valóságos vízszállító képességük korlátozott a benőttség és feliszapoltság miatt. A vízkormányzó műtárgyak üzemképes állapotban vannak.

•

A szivattyútelepek általános állapotára a működőképesség jellemző, de koruk és állapotuk miatt feltétlenül szükséges rekonstrukció! A folyamatos meghibásodások elhárítása jelentős kockázatot jelent a belvízvédelmi biztonságra!

•

A személyi állomány felkészültsége jó, a védekezéssel kapcsolatos teendőiket elsajátították és ismerik.

•

Feladat a szükséges védelmi beavatkozások rendszerszemléletű sorolása, kiemelten a belterületi védelem biztosítására. A legszükségesebb feladatok elvégzésére intézkedési tervet készítünk.


Telefon: 62 / 599-500 *



Őszi felülvizsgálatok A 2012. évi felülvizsgálatokat megkezdtük az ATI-VIZIG működési területén. Sor került:  Magyar-Román közös érdekeltségű művek felülvizsgálatára magyar területen.  Tisza, illetve Maros folyó Igazgatósági kezelésben lévő szakaszainak kisvízi felülvizsgálata. Jelenleg folyik:  Igazgatósági kezelésű másodrendű árvízvédelmi művek vizsgálata. Továbbiakban 2012. novemberéig elvégezzük:  Árvízvédelmi vonalak létesítményeinek felülvizsgálata (őrtelepek, saját és idegen-kezelésű műtárgyak).  Belvízvédelmi és öntöző főművek létesítményeinek felülvizsgálata.  Védelmi Osztag felülvizsgálata.  Védelmi anyagok, eszközök, telephelyek felülvizsgálata.  Vízrajzi műtárgyak és hidrometeorológiai állomások felülvizsgálata.  Informatikai és hírközlő hálózat felülvizsgálata.  Vízkárelhárítási célú véderdők állapotának felülvizsgálata.  Magyar- Szerb, Szerb- Magyar, illetve a Román- Magyar közös érdekű árvízvédelmi és belvízvédelmi főművek felülvizsgálatára.  Meghívottként részt veszünk a Vízgazdálkodási Társulatok és az önkormányzati művek (néhány esetben) felülvizsgálatán.


Telefon: 62 / 599-500 *


Őszi felülvizsgálatok Tiszai és Marosi kisvízi bejárás



Telefon: 62 / 599-500 *



Közfoglalkoztatás 2012 - a fenntartási források szűkülése mellett bővülő lehetőség:

közfoglalkoztatás Igazgatóságunkon ezévben 1600 fő átlaglétszámot foglalkoztatunk a közfoglalkoztatás keretében embereket. A területen az ár- és belvízvédelmi művek karbantartását végezzük.


Telefon: 62 / 599-500 *



Helyi vízkárelhárítás A települések vízkár-elhárítási tervei A helyi önkormányzatok vízkárelhárítási feladatait részletesen szabályozza  a Vízgazdálkodási törvény 16.§ (4) bekezdés, 17.§,  a 232/1996 (XII.26.) kormányrendelet a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól és  a 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről,  Önkormányzati tv. 8.§ (1) bekezdése mely jogszabályok részletesen tartalmazzák a vízkárelhárítás műszaki és egyéb feladatait, a védekezés szervezetét, működési rendjét. A 10/1997.(VII.17.) KHVM rendelet alapján az önkormányzatok helyi vízkárelhárítási terveit az illetékes KÖVIZIG szakmai állásfoglalásának megfelelően a polgármester hagyja jóvá, mely tervet a polgármesteri hivatalban kell elhelyezni.


Telefon: 62 / 599-500 *



Helyi vízkárelhárítás A helyi vízkárelhárításban leginkább érintett települések vízkárelhárítási terveinek közös felülvizsgálata 2012. április 20-ig 344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján

18/2003. (X2. 9.) KvVM–BM együttes rendelet

Települések

a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról

X=igen

B B C

x x x

C B C B C

x x x x x

C B C C

x x x x

B B C

x x x

Megye

Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye

Algyő Apátfalva Baks Balástya Bordány Csanádpalota Csanytelek Csongrád Derekegyház Deszk Dóc Domaszék Felgyő Ferencszállás Földeák Hódmezővásárhely Kistelek Kiszombor Klárafalva Kübekháza

Árvízzel érintett

Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján közepesen mérsékelten közepesen közepesen közepesen közepesen közepesen mérsékelten mérsékelten közepesen közepesen közepesen közepesen közepesen közepesen erősen veszélyeztett közepesen közepesen közepesen közepesen

344/2009. (X2. 30.) Korm. Rendelet alapján

18/2003. (X2. 9.) KvVM–BM együttes rendelet

Árvízzel érintett

Települések

a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról

X=igen

B B C B B

x x x x x

C C C C

x x x x

B B

x x

C B C

x x x

Megye

Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye Csongrád megye

Magyarcsanád Makó Maroslele Mártély Mindszent Mórahalom Nagylak Nagymágocs Óföldeák Röszke Sándorfalva Szatymaz Szeged Szegvár Székkutas Szentes Tiszasziget Tömörkény Üllés Zsombó

Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi index alapján közepesen erősen veszélyeztett erősen veszélyeztett közepesen közepesen közepesen mérsékelten közepesen mérsékelten közepesen erősen veszélyeztett közepesen mérsékelten közepesen közepesen mérsékelten közepesen közepesen közepesen közepesen

A beérkező vízkárelhárítási tervek felülvizsgálatát az őszi felülvizsgálatokkal összhangban folyamatosan végezzük.


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés •

A PAI aszályossági index szerint a megyében 1931-től a tíz legaszályosabb évből hét (1990, 1992, 1993, 2000, 2003, 2007, 2012) az utóbbi 20 évre esik.

•

A PAI aszályindex legnagyobb értékei a Tisza alsóbb szakasza mentén tapasztalhatók

•

Rendkívül súlyos aszály (PAI>12), a KDK-i területek kivételével mindenhol.

•

A legmagasabb értékek:    

Az aszály területi eloszlása PAI (°C/100mm)

Ásotthalom 13,47 oC/100 mm Kistelek 14,92 oC/100 mm Szeged 13,97 oC/100 mm Szentes 17,73 oC/100 mm

•

Az országos átlag 9,43oC/100 mm

•

A Csongrád megyei átlag 15,02oC/100 mm. (Ez a második legmagasabb érték az eddig előfordult legsúlyosabb megyei aszályok sorrendjében. A sorrend a következő: 1952. (15,35), 2012. (15,02) 2003. (13,04) 2000. (12,41), 1993. (12,08)).

A (PAI) 2012. évi értékeinek (oC/100 mm) területi eloszlása


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés A 2012. évi aszály értékelése Csongrád megye területén

A 2012. április-augusztusi közepes léghőmérséklet (oC) területi eloszlása


Telefon: 62 / 599-500 *




Középhőmérséklet átlaga: 20,0oC

•

2012-ben három hőhullám (napi középhőmérséklet ≥ 27oC) alakult ki:  az első június 18-22 között  a második július első két hetében  a harmadik pedig az augusztus 20ával kezdődő héten

•

Az OMSZ adatai alapján 1901 óta előfordult hosszabb-rövidebb ideig tartó 27oC-os napi középhőmérsékletű hőhullámok 62%-a 1992 után fordult elő

•

A július havi középhőmérséklet 24-25oC, az augusztusi 23-24oC

•

Hőségnapok száma (30oC fölött): 48 A 2012. évi hőségnapok területi eloszlása


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés A csapadékviszonyok alakulása

•

A súlyozó tényező:       

októberben 0,1 novemberben 0,4 decembertől áprilisig 0,5 májusban 0,8 júniusban 1,2 júliusban 1,6 augusztusban 0,9

(A súlyozásra a mezőgazdaság vonatkozásában van szükség)

A 2011. október és 2012. augusztus közötti időszak súlyozott csapadékösszegének (mm) területi eloszlása


Telefon: 62 / 599-500 *




Csapadékhiányos időszakok:  2011. november  2012. március  2012. augusztus

•

2010-2011 tele óta nem esett számottevő mennyiségű csapadék,

•

A súlyozott csapadékösszeg átlaga 211 mm, ami a sokévi átlagnál és az idáig legaszályosabb évnek számító 1992-nél (268 mm) is jóval kevesebb.

•

2012-ben a május hónap volt a legcsapadékosabb (56 mm)

•

Az aszályindex értékeivel való kapcsolat tisztázása céljából kukorica termésátlagait célszerű vizsgálni.

A leghosszabb nyári csapadékszegény időszak (nap) területi eloszlása 2012 június 16-augusztus 15


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés Csongrád megyei kukorica termésátlagai, valamint a PAI aszály index értékeinek összevetését tartalmazza az alábbi táblázat. Az erősen aszályos években (2000, 2002, 2003, 2007) a termésátlagok alacsonyak. Idén a kukoricát még nem takarították be, de az előrejelzések alapján a termésátlag jóval el fog maradni még az átlagos értékektől is. Év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Eltérés az aszálymentes évek termésátlagától kg/ha %

PAI o ( C/100mm)

Kukorica termésátlaga (kg/ha)

12.41 4.38 8.75 13.04 4.84 3.23 3.83 11.39 6.53 9.23

3920 6170 3990 2980 6270 6320 6460 3820 5980 5120

-2348 -98 -2278 -3288 2 52 192 -2448 -288 -1148

-37.5 -1.6 -36.3 -52.5 0.0 0.8 3.1 -39.1 -4.6 -18.3

3.87 8.39 15.02

6120 5870 ?

-148 -398

-2.4 -6.3

Az aszályindex (PAI), és a kukorica Csongrád megyei termésátlagainak kapcsolata, valamint az aszálymentes évek (PAI<6) termésátlagától (6268 kg/ha) való eltérések


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés Az aszály hatása a talaj víztartalmára és a talajvízre

A talaj nedvességtartalma a megye területén  a 0-0,2 méteres rétegben 20-40% közötti (a magasabb értékeket Szeged térségében mérték, de a megye többi részén 30% alatti)  a 0,2-0,5 méteres mélységben a megye Tiszától nyugatra eső részén csupán 10% alatti, a Tiszától keletre 10-20% közötti  a 0,5-1,0 méteres mélységtartományban a megye teljes területén 20-30% közötti a szántóföldi hasznos vízkapacitás.

A talajvíz szintjei a megye területén

•

Az 1971-2000 közötti időszak augusztus havi átlagos és a 2012. augusztusi közepes talajvízszintek különbségének területi eloszlása mutatja a talajvízszintek alacsony szintjeit:  25 cm-el alacsonyabbak a megye középső részén (Tisza mentén)  25-50 cm a megye keleti felén  50-150 cm a nyugati és főleg a délnyugati részén a talajvízszint süllyedés mértéke.


Telefon: 62 / 599-500 *



Aszály-kezelés Az aszály hatása a rétegvizek szintjére

•

A rétegvizek az aszály hatásaival csak közvetett módon vannak kapcsolatban.

•

A rétegvizek talajvízzel egységes hidraulikai rendszert alkotnak.

•

A rétegvizek szintjét és a rétegnyomás-viszonyokat leginkább hosszabb tartamú száraz időszakok befolyásolják, amelyekre a klímaváltozás miatt a jövőben gyakrabban kell számítani.

•

A felszín alatti vizek utánpótlódásának legfontosabb területei a síkvidéki magasabb térszínek, mint pl. Csongrád megye térségében a Duna-Tisza közi hátság, és a Maros-hordalékkúp.

•

Jól látszik, hogy ezek az aszállyal leginkább sújtott területek, így a hosszú távú vízutánpótlódás szempontjából igen fontos lenne az ide hulló csapadék területen tartása és beszivárogtatása.


Telefon: 62 / 599-500 *



Fejlesztések – Megvalósítás alatt lévő EU projektek sorszám

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

Projekt megnevezése KEOP-11.06 árvízvédelmi szakasz fejlesztése KEOP-Csongrádi partfal fejlesztése KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a központi irodaházban KEOP-Energetikai hatékonyság javítása a Hmvhelyi Szmérnökség DAOP-Maty-Fehértói belvízrendszer fejlesztése DAOP-Kurca rehabilitációja 2. ütem DAOP-Hódtói belvízrendszer fejlesztése 1. ütem DAOP-Tápéi szivattyútelep rekonstrukciója DAOP-Algyői főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása HURO-Maros menti közös érdekeltségű belvízrendszer fejlesztése HURO-Maros folyó árvízvédelmi fejlesztése a Román-Magyar közös érdekeltségű területeken INTERREG IVC - WaterCore DMCSEE–Délkelet-Európai Aszályközpont megalapítása HURO-Veszélyes szennyező anyagok vizsgálata a Maros folyón

Projekt költségvetése (Ft) 1 153 402 727 1 545 222 075 95 649 532 88 589 880 1 056 741 219 685 245 041 671 738 071 699 379 414 696 421 086 310 105 200 266 872 800 34 488 440 14 360 763 15 100 000 953 395 360

KEOP-A Mártélyi-holtág élőhelyvédelmi célú rehabilitációja (VIZIG 16 Összesen:

partner) KEOP-Gátéri Fehér-tó vízrendezése (VIZIG partner)

536 229 792 8 822 941 400

Köszönöm a figyelmet!

ATI-VIZIG beszámolója az ár-, és belvízvédelemről, valamint az aszályról

Recommend Documents