Amit a Xetra rendszerről tudni érdemes!

®

Amit a Xetra rendszerről tudni érdemes!

1

Tartalomjegyzék MI A XETRA? ....................................................................................................................................................... 3 Miért fontos a jó kereskedési rendszer?............................................................................................................... 4 Milyen út vezetett a Xetráig? ................................................................................................................................ 6 Mi az a Xetra, és kik használják? ......................................................................................................................... 7 Mitől különleges a Xetra? ..................................................................................................................................... 8 Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe? ......................................................................................... 9 Mi a BÉT szerepe a Xetra világában? ................................................................................................................ 10 ÚJDONSÁGOK A XETRÁBAN .......................................................................................................................... 11 Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt? ........................................................................... 13 Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában? .............................................. 14 Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje? ............................................................................................. 15 Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével? ................................................................ 16 Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben? .................................................. 17 Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra? .............................................................................................................. 18 Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében? ........................................................................ 19 Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában? ..................................................................................... 20 Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után? ......................................................................... 21 Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra? .................................................................................. 22 Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon? ............................................................... 23 Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését? ........................................................................... 24 Miért fontos a likviditás? ..................................................................................................................................... 25 Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac? ................................................. 26 Mi az a likviditási pool? ....................................................................................................................................... 28 Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását? ......................................................................... 29 Miért használják a vállalatok a tőkepiacot? ........................................................................................................ 30 Hol kereskedik ma a magyar részvényeket?...................................................................................................... 32 Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak? ....................................................................................... 33 Miért lesz még az eddigieknél is jobb célpont a BÉT a magyar kibocsátóknak? ............................................... 34 A tőkepiaci forrásbevonás és jelenlét túl költséges? .......................................................................................... 35 Csak nagyméretű cégeknek érdemes tőzsdére lépniük? .................................................................................. 36 Miért maradnak továbbra is kulcsszerepben a hazai befektetési szolgáltatók a magyar tőkepiacon? .............. 37 Hogyan bővül a hazai befektetők által elérhető termékkör a Xetra bevezetésével? ......................................... 38 Miért a BÉT-é a legszélesebb termékkínálat a régióban? ................................................................................. 39 Akit a magyar részvénykereskedés nem elégít ki, mivel kereskedhet még a BÉT-en? .................................... 40 Hogyan segíti a BÉT oktatási tevékenysége a tőkepiac jövőjét és az öngondoskodás fejlesztését? ............... 41 AMI NEM VÁLTOZIK .......................................................................................................................................... 42 A BÉT önálló magyar értéktőzsdeként működik továbbra is? ............................................................................ 43 Változik-e a tőzsdei ügyletek elszámolása? ....................................................................................................... 44 Ugyanolyan védelem illeti-e meg a befektetőket a Xetra alatt is?...................................................................... 45 Változik-e a Xetrán kötött ügyletek adózása? .................................................................................................... 46 Hol történik majd a derivatív és árupiaci kereskedés? ....................................................................................... 47 Érinti-e a BÉT indexeit a Xetrára való átállás? ................................................................................................... 48

2

MI A XETRA? Miért fontos a jó kereskedési rendszer? Milyen út vezetett a Xetráig? Mi az a Xetra, és kik használják? Mitől különleges a Xetra? Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe? Mi a BÉT szerepe a Xetra világában?

3

Tőzsde Hozzáférési pont

SWE

IR GB

NL BE LU FR

GE

CZ HU

AT IT

SUI

SLO

BG

ES

ML

CY

Miért fontos a jó kereskedési rendszer? A tőzsdék legfontosabb szerepének tekinthető, hogy koncentrálják a listázott értékpapírokra vonatkozó vételi és eladási szándékokat, ezzel teremtve meg a likvid kereskedést ezekben a papírokban. Ennek eléréséhez kulcsfontosságú, hogy a piacon lehetőleg minden olyan szereplő jelen legyen, akik az adott értékpapírok kereskedésében érdekeltek. A BÉT számára elsődleges cél, hogy az itt bevezetett részvények, kötvények iránt érdeklődést mutató valamennyi befektető – legyen az magyar vagy külföldi – közvetlenül elérhesse a piacot, azaz a BÉT legyen a magyar értékpapírok kereskedésének központja. A kereskedési rendszer valamennyi tőzsde lelke, amely magában foglalja egyrészt a kereskedési szoftvert – a programot, amely a tőzsdére beérkező vételi és eladási ajánlatokat rendezi, nyilvántartja és összepárosítja –, másrészt azt az infrastruktúrát, hálózatot, aminek segítségével a kereskedő cégek ajánlataikat eljuttathatják a tőzsdéhez. A tőzsdék, így a BÉT elemi érdeke, hogy az általuk üzemeltett kereskedési rendszer támogassa a kereskedők, befektetők minél szélesebb körének piachoz való hozzáférését. A jó kereskedési rendszer egyrészt magas szintű kereskedési szolgáltatásokat nyújt, másrészt egyszerű és olcsó hozzáférést biztosít a kereskedők számára. A BÉT meggyőződése, hogy e célok elérését a Xetra rendszer átvétele messzemenően elősegíti, és hatékonyan kapcsolja be a BÉT-et és a magyar tőkepiac összes szereplőjét a nemzetközi tőkepiaci vérkeringésbe. A klasszikus tőzsdetermi, nyílt kikiáltásos kereskedést a világ tőkepiacain jellemzően az elmúlt két évtizedben váltották fel az elektronikus kereskedési rendszerek. Ezek az új rendszerek lebontották a piaci hozzáférés térbeli korlátait, ugyanakkor a tőzsdék továbbra is egymástól jól elkülönült szigetekként működtek tovább és működnek többségükben még ma is. Ez azt jelenti, hogy a tőzsdei kereskedő cégeknek minden egyes

4

„szigethez” külön ki kell építeniük a kapcsolatot, amelyen kereskedni szeretnének. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy ezen kapcsolatok létrehozása a lehető legegyszerűbb legyen. Ugyanezen évtizedekben világszerte kialakultak a regionális és globális tőzsdeszövetségek. Ezen vállalatcsoportok egyrészt a termékpaletta bővítésével és minél szélesebb befektetői kör elérésével minél erősebb pozíciót próbálnak biztosítani maguknak a nemzetközi tőkepiaci versenyben, másrészt működésük minden területén igyekeznek megtalálni a szinergiákat. Mindkét cél elérését segíti a kereskedési rendszerek harmonizálása, amely nagyban megkönnyíti az új szereplők belépését a piacra, és a tőzsdék számára is költséghatékonyabb működést tesz lehetővé. E méretgazdaságossági előnyök a tőzsdék számára lehetővé teszik azt is, hogy alacsonyabb díjakat kínáljanak ügyfeleiknek.

5

Milyen út vezetett a Xetráig? A BÉT sem maradt ki a fent bemutatott nemzetközi tendenciákból. Ami a kereskedési rendszerek fejlődését illeti, az 1990-es újranyitástól alkalmazott, részleges elektronikus támogatással működő nyílt kikiáltásos kereskedést – néhány átmeneti év után, amikor a nyílt kikiáltásos és az elektronikus kereskedés párhuzamosan folyt – az azonnali piacon 1998-ban váltotta fel az immáron teljes mértékben távkereskedési rendszerként üzemelő MultiMarket Trading System (MMTS), míg a határidős piac 1999 szeptemberében vált teljesen elektronikussá. A BÉT jelenlegi kereskedési rendszere, az MMTS másfél évtizeden keresztül szolgálta magas szinten a piac igényeit, és kereskedési funkciók tekintetében még ma is felveszi a versenyt a legfejlettebb szoftverekkel. Az MMTS rendszer – egyedisége miatt – ugyanakkor nem nyújt könnyű elérést a potenciális kereskedők számára, ezért a BÉT 2012-ben a kereskedési rendszer cseréjét határozta el . A CEESEG (Central European Stock Exchange Group) tagjaként a választás a Tőzsdecsoport másik három tagja (Bécs, Ljubljana, Prága) által már használt, a frankfurti Deutsche Börse (DBAG) által működtetett Xetra kereskedési rendszerre esett. A BÉT a Xetra rendszerrel nemcsak egy új kereskedési szoftvert vezet be, hanem egyúttal csatlakozik a Xetra közösségéhez is. A BÉT útja a nyílt kikiáltástól a Xetráig

1990:

1998:

2010:

2013:

A BÉT újranyitása: Nyílt kikiáltás

Elektronikus kereskedési rendszer: MMTS

A BÉT a CEESEG tagja lesz

Új kereskedési rendszer: Xetra

6

Mi az a Xetra, és kik használják? A Xetra a világ egyik leggyorsabb és leghatékonyabb elektronikus kereskedési rendszerének számít. 1997-ben fejlesztették ki, és először a Frankfurti Tőzsdén helyezték üzembe. A Xetrát az Accenture és a Deutsche Börse System, a DBAG technológiai divíziója fejlesztette ki közösen az Eurex, a világ egyik vezető derivatív tőzsdéje által használt rendszer alapján. Az azóta eltelt több mint tizenöt év során a rendszert a piaci igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztették. A Xetra neve azóta is a megbízhatóság, a testre szabhatóság, a gyorsaság szimbóluma a kereskedési rendszerek között. A német Xetra rendszert Európa számos tőzsdéjén használják – Frankfurt mellett pl. Dublinban, Bécsben, Prágában, Ljubljanában, Szófiában. A Xetra-közösség tőzsdéihez 18 országból mintegy 250 brókercég és bank 4500 üzletkötője kapcsolódik. Ezek mindegyike egyetlen kapcsolódási ponton keresztül eléri valamennyi Xetra kereskedési rendszerrel üzemelő piac több mint 11 ezer részvényét, 900 ETF-jét és 800 ezer strukturált termékét. Összehasonlításképpen: jelenleg a BÉT részvénypiacán 4 országból összesen 25 kereskedő cég van jelen.

7

Mitől különleges a Xetra? A Xetra igazi különlegességét más, több tőzsde által használt kereskedési rendszerekkel szemben az adja, hogy az egyes tőzsdék nem szigetként üzemeltetik a Xetra rendszert saját hálózatokkal, hanem egy hálózatot alkotva, melynek központjaként Frankfurtban történik valamennyi tőzsde kereskedési rendszerének üzemeltetése:

Tőzsde Access point

SW

IR GB

NL BE FR

GE CZ

LU AT

HU

IT SLO

BG

ES

ML

CY

Mindez azt jelenti, hogy a Budapesti Értéktőzsde Xetra-csatlakozásával a BÉT-en jegyzett értékpapírok technikailag azonnal közvetlenül elérhetővé válnak valamennyi, a Xetrához már kapcsolódott kereskedő számára, ezzel egy időben pedig a BÉT kereskedő cégei is közvetlen technikai elérést kapnak az Xetra-közösség teljes termékkínálatához. A Xetra-családhoz való csatlakozással a BÉT nemcsak a világ egyik legkorszerűbb, legtöbb piacot lefedő kereskedési rendszeréhez fér hozzá, hanem a Deutsche Börse gyakorlatilag korlátlan fejlesztői kapacitásához is. A DBAG-nak ugyanis – a frankfurti piac és a Xetra rendszer működtetése mellett – a technológiai szolgáltatások nyújtása a legfontosabb üzleti területei közé tartozik. Ennek részeként jelentős méretű, felkészült fejlesztőcsapat dolgozik azon, hogy a Xetra a legkorszerűbb kereskedési rendszerek egyike maradjon – és hogy ennek áldásait a Xetra-család összes tagtőzsdéje egyformán élvezhesse. A DBAG informatikusai nem csupán a központi kereskedési rendszer fejlesztésén dolgoznak, hanem a rendszer testre szabásán és a bevezetési folyamat hatékony támogatásán is, ideértve a tesztelést és a rendszert használók képzését is.

8

Hogyan épül be a Xetra a CEESEG csoport életébe? 2004-ben vált a BÉT többségi tulajdonosává egy tőkeerős osztrák bankokból, a Bécsi Értéktőzsdéből (Wiener Börse AG, WBAG) és az Österreichische Kontrollbank AG-ból álló osztrák konzorcium, amely a későbbi Közép-Európai Tőzsdecsoport, a CEESEG megalakulásának motorjává vált. A Budapesti Értéktőzsde 2010. január 14-től tagja a CEESEG AG Holdingnak, amely 50,45%-ban tulajdonosa a BÉT-nek, 100%-ban a bécsi, 92,74%-ban a prágai és 99,85%-ban a ljubljanai tőzsdének. Miután a CEESEG többségi tulajdont szerzett a Budapesti Értéktőzsdében, a BÉT a csoporttagságból származó előnyök haszonélvezőjévé válhat. A csoport – elfogadott stratégiája alapján – négy területen kívánja egyesíteni erőforrásait; a legfontosabb stratégiai pillér az egységes kereskedési felület működtetése. A CEESEG közös kereskedési platformja lehetővé teszi a globális kereskedelemhez való csatlakozást. Az új platform azáltal nyújt valódi értéktöbbletet a BÉT számára, hogy több potenciális tag lesz képes könnyen elérni a BÉT piacait, amint azok hozzáférhetővé válnak az új platformon keresztül. A BÉT csatlakozásával a CEESEG összes tagtőzsdéje a Xetra kereskedési rendszerét fogja használni. A csoport tagjai közül elsőként a Bécsi Értéktőzsde cserélte le korábbi kereskedési rendszerét a Xetrára 1999 novemberében. Bécset Ljubljana követte 2010 decemberében, majd Prága 2012 novemberében. A tagtőzsdék korábbi tapasztalatai a BÉT bevezetési folyamatát nagyban megkönnyítik. A közös kereskedési platform jelentette szinergiákat egyéb harmonizálási, egyszerűsítési lépések is kiegészítik, amelyek a tagtőzsdék valamelyikén már jelen lévő szereplőknek, valamint a piacokra újonnan belépőknek is nagyban megkönnyítik majd a tagpiacok közötti átjárást. A tervek szerint a kereskedő tagok tagfelvételi folyamata egységesedik és egyszerűbbé, a BÉT esetében is egylépcsőssé válik (vagyis nem kell külön a szekciótagságot és a kereskedési jogot kérelmezni). A kibocsátók kategorizálását, kezelését illetően is történtek harmonizálási lépések, amely egyrészt a tőzsdék legkiemeltebb, ún. prémium szegmensébe tartozó részvények bevezetésének és forgalomban tartásának szabályrendszerét, valamint az azonnali piac egyéb instrumentumainak szegmentálását érintik. Ezáltal a befektetők számára átláthatóbbá, egységesebbé válnak az adott kategóriába sorolt kibocsátóval szemben támasztott követelmények. Ennek keretében – első lépésként – 2013. július 1-jétől a BÉT részvénypiacának korábbi „A” és „B” kategóriái új, a CEESEG-en belül egységes elnevezést, a „Prémium” illetve „Standard” nevet kapták.

További, például a kibocsátók tájékoztatási kötelezettségeit érintő változások a Xetra bevezetésével lépnek majd érvénybe.

9

Mi a BÉT szerepe a Xetra világában? A Xetra-közösséghez való csatlakozással azonban a BÉT korántsem válik az infrastruktúra passzív használójává. A hazai kereskedő cégek számára a BÉT lokálisan biztosítja a Xetra rendszeréhez való csatlakozást, mégpedig a derivatív piaccal integrált módon. Így a hazai brókercégek továbbra is a megszokott csatlakozási ponton férhetnek hozzá az új kereskedési rendszerhez. Ezen túlmenően a BÉT aktív szerepet kíván betölteni a CEESEG csoport informatikai hátterének biztosításában is. A budapesti fejlesztői csapat a tervek szerint például oroszlánrészt vállal majd a csoportszintű adatbázis-fejlesztési feladatokban. A magyar informatikai fejlesztési kapacitás sikerét jelzi az a tény, hogy egy magyar beszállító cég, a Dorsum nyerte meg a CEESEG kereskedési munkaállomás biztosítására kiírt tendert. CEE Trader nevű alkalmazásukat nemcsak Magyarországon, hanem mind a négy országban használhatják a piaci szereplők a Xetrán való kereskedésre.

10

ÚJDONSÁGOK A XETRÁBAN

Könnyebb technikai elérhetőség

Új kereskedési technikák

Árjegyzés lehetősége

Háromféle kereskedési modell Új ajánlattípusok

Xetra

Ármozgások hatékonyabb kezelése

Kereskedési adatok: közvetlen elérhetőség, bővebb és mélyebb tartalom

Milyen változásokat hoz a Xetra bevezetése a mindennapokban? Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt? Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában? Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje? Milyen újdonságok lesznek a kereskedésben? Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével? Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben? Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra? Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében? Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában? Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után? Milyen új lehetőségeket hoz még a Xetra? Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra? Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon? Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését? Hogyan hathat a Xetra a likviditásra? Miért fontos a likviditás? Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac? Mi az a likviditási pool? Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását? Miért a kibocsátók az új kereskedési rendszer egyértelmű nyertesei? Miért használják a vállalatok a tőkepiacot? Hol kereskedik ma a magyar részvényeket?

11

Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak? Miért lesz még az eddigieknél is jobb célpont a BÉT a magyar kibocsátóknak? A tőkepiaci forrásbevonás és jelenlét túl költséges? Csak nagyméretű cégeknek érdemes tőzsdére lépniük? Miért maradnak továbbra is kulcsszerepben a hazai befektetési szolgáltatók a magyar tőkepiacon? Milyen termékkör várja a befektetőket a BÉT-en? Hogyan bővül a hazai befektetők által elérhető termékkör a Xetra bevezetésével? Miért a BÉT-é a legszélesebb termékkínálat a régióban? Akit a magyar részvénykereskedés nem elégít ki, mivel kereskedhet még a BÉT-en? Hogyan segíti a BÉT oktatási tevékenysége a tőkepiac jövőjét és az öngondoskodás fejlesztését?

12

Milyen új technikai lehetőségek nyílnak a brókercégek előtt? A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a BÉT az azonnali piaci kereskedési rendszer üzemeltetésével a Bécsi Értéktőzsdét bízza meg. Ez azt jelenti, hogy a kereskedési infrastruktúra hardverének működtetését, karbantartását, a kereskedési szoftver folyamatos fejlesztését a továbbiakban már nem közvetlenül a BÉT végzi, hanem az általa megbízott szolgáltató, a WBAG, amely ezt a tevékenységet a Deutsche Börse mint alvállalkozó közreműködésével végzi. Ebben a konstrukcióban a BÉT maximálisan ki tudja használni a CEESEG-tagságból fakadó szinergiákat, mert így a CEESEG négy tőzsdéjével közösen költségtakarékos módon tudja használni az új kereskedési rendszert. A BÉT jelenlegi és leendő kereskedő tagjai előtt technikai értelemben is lehetőségek egész sora nyílik meg, különösen, ami az egyes piacokhoz való csatlakozást és az azokon való kereskedést illeti. Számos opció között választhatnak a tekintetben, fizikailag hol szeretnének hozzáférni a Xetra hálózatához: Budapesten, bármely más CEESEG-tagtőzsdén keresztül, közvetlenül Frankfurtban, vagy a Xetra valamely csomópontján keresztül. Ha tehát egy brókercég vagy bank ezen hozzáférési pontok bármelyikéhez csatlakozással rendelkezik, nem szükséges majd új kapcsolódási pontot keresnie, ha a BÉT-en vagy bármely más Xetra-piacon kereskedni óhajt. Ugyanígy széles palettán válogathatnak a tagok a Xetra szerverei és saját informatikai rendszerei közti kapcsolatot megteremtő, az automatikus kereskedést lehetővé tévő interfészek tekintetében is.

13

Milyen újdonságok várhatóak a tőzsdei adatok elérhetőségében, tartalmában? Ami a kereskedési adatok tartalmát, elérhetőségét illeti, a Xetra jelentős újdonságokkal szolgál a piac szereplőinek. Talán a legjelentősebb előrelépés, hogy a BÉT kereskedő tagjai a kereskedési adatokat ezen túl nem csupán az eddig szokásos, minden adatszolgáltatást nyújtó partner számára egységes adatszolgáltatási infrastruktúrából (az ún. vendorfeedből) nyerhetik ki, hanem akár közvetlenül a Xetra kereskedési rendszeréből is. Ez a jelenlegi helyzethez képest jelentős költségmegtakarítást, valamint az informatikai üzemeltetési, programozási kapacitás optimalizálását vonja maga után. A tagoknak a Xetrában szélesebb és mélyebb adattartalom áll rendelkezésére, a jelenleginél akár jóval kisebb időbeli késleltetéssel. Az adattartalom mélységét tekintve a leglényegesebb fejlődés, amit a hazai magánbefektetői kör is érzékelni fog, hogy a tagok a Xetra rendszerből kinyerhetik és ügyfeleiknek tovább is adhatják az ajánlati könyvekből a legjobb 10, vagy akár a legjobb 20 ajánlati árszintet mind a vételi, mind az eladási oldalon. Ez lényegesen mélyebb betekintést fog engedni a befektetők számára a piac működésébe, hiszen eddig maximum a legjobb öt vételi és eladási ajánlatot láthatták internetes kereskedési rendszereiken. A jelentős technikai változások mellett a BÉT piacain keletkezett adatok tulajdonjoga, adminisztrációja nem változik. Vagyis a BÉT összes piacán keletkezett adatok tulajdonjogával továbbra is a BÉT rendelkezik. Az adatok felhasználására, továbbértékesítésére a brókercégeknek, az adatszolgáltatóknak, illetve az adatokat házon belül továbbhasznosító cégeknek a jövőben is a BÉT vendorszerződését kell aláírniuk.

14

Hogyan történik a kereskedési rendszer cseréje? A Xetra rendszer bevezetése elsősorban informatikai projekt, ugyanakkor számos üzleti és jogi vetülete is van. Mindemellett egy kereskedési rendszer cseréje nem a tőzsde belső projektje, hiszen a brókercégek, bankok új rendszerhez való csatlakozása a kereskedő cégekre is jelentős feladatokat ró. Így a bevezetés csak akkor lehet sikeres, ha nemcsak a tőzsde maga, de a tagjai is sikerrel átállnak az új infrastruktúrára. Mindezek miatt a bevezetés igen komplex folyamattá válik, ahol a tőzsde, a tagok és nem utolsósorban a Felügyelet összehangolt munkájára van szükség. A Xetra bevezetésének menetrendje

2013. DEC. 6.

2012 Q3

2013 Q4

Q1

Q2

Q3

Rendszer telepítése BÉT belső fejlesztések BÉT belső tesztelés Fejlesztői tesztelés Tagi tesztelés BÉT – WBAG szerződés

Q4 F Ő P R Ó B A

S T A R T

Kereskedési modell kialakítása

A rendszercserével kapcsolatos előkészítő munkálatok már 2012 közepén elkezdődtek a BÉT-en. Első lépésben az új rendszer minden részletének pontos megismerése és a rendszer BÉT-es környezetének kialakítása voltak a legfontosabb feladatok. Előbbi alapján kikristályosodott az új kereskedési rendszerhez illeszkedő kereskedési modell, és megszülettek a kapcsolódó szabályzatok. Ezzel párhuzamosan a BÉT és a Bécsi Tőzsde kidolgozott egy keret-megállapodást, ami a kereskedési rendszer működtetésével kapcsolatos együttműködési kereteket, feladatokat tartalmazza. A megállapodást a két tőzsde 2013 áprilisában írta alá. A kereskedő cégek csak egy későbbi fázisban, 2013 februárjától kapcsolódtak be aktívan a projektbe, ekkorra véglegesedett a BÉT piacainak tesztkörnyezete a Xetra rendszeren. A projekt legfontosabb része természetesen a tesztelési folyamat, amely három fronton zajlik majd egészen a bevezetésig: a tőzsdén, a szekciótagok által megbízott fejlesztő cégeknél és maguknál a szekciótagoknál. A tesztelés döntően a kialakított tesztkörnyezeten zajlik, a bevezetést megelőzően azonban a főpróba keretében lehetőség lesz az „éles” környezetben is egy több hetes tesztre valamennyi szekciótag számára. A tesztek sikeres lezárását követően kerül sor a Xetra rendszer bevezetésére, amelynek céldátumaként a BÉT Igazgatósága 2013. december 6-át tűzte ki.

15

Milyen kereskedési modellek jelennek meg a Xetra bevezetésével? A Xetra rendszer a jelenleg használt MMTS rendszernél lényegesen szélesebb palettáját nyújtja a kereskedési szolgáltatásoknak. Ez lehetővé teszi, hogy a kereskedési modell jobban illeszkedjen az adott értékpapírtípusok sajátosságaihoz. A részvénypiac Prémium és Standard kategóriájában szereplő instrumentumok kereskedése gyakorlatilag nem változik, továbbra is folyamatos kereskedéssel zajlik a nap, amelyet a jelenlegihez hasonlóan a nap elején és végén egy-egy aukció nyit meg és zár le a nyitó- és záróár meghatározására. A technikai bevezetéssel piacra lépő részvények kereskedését bonyolító „T” kategóriában ugyanakkor megszűnik a folyamatos kereskedés, és e helyett naponta több alkalommal aukcióra kerül sor. Ez a modell jobban illeszkedik azon értékpapírok kereskedéséhez, ahol bármilyen okból – jelen esetben a közkézhányad hiányában – nem tud kialakulni kellően likvid kereskedés. Ugyanez a modell váltja fel a folyamatos ajánlati könyves kereskedést a hitelpapírok (például a vállalati kötvények) és a befektetési jegyek piacán is. A certifikátok kereskedése a Xetra által speciálisan e terméktípusra kifejlesztett ún. folyamatos aukciós modellben zajlik majd a BÉT-en is. Ennél a modellnél az aukciók gyors egymásutánban követik egymást a termékek árjegyzőjének aktivitásától függően. Termékcsoportok és az alkalmazott kereskedési modellek Értékpapír

Kereskedési modell

Részvény szekció Részvények Prémium kategória

Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval

Részvények Standard kategória

Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval

Részvények T kategória

Többaukciós

Befektetési jegy

Többaukciós

ETF

Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval

Kárpótlási jegy

Többaukciós

Strukturált termékek

Folyamatos aukció

Hitelpapír szekció Állampapírok

Többaukciós

Jelzáloglevelek

Többaukciós

Vállalati kötvények

Többaukciós

BÉTa Piac (MTF) Külföldi részvények

Folyamatos kereskedés nyitó és záró aukcióval

16

Milyen kereskedési szakaszok lesznek az egyes kereskedési modellekben? Az egyes kereskedési modellek főbb kereskedési szakaszait és azok időzítését egy-egy kereskedési napon belül az alábbi ábrák szemléltetik:

Folyamatos kereskedés

5 perc

17:05

17:00

30 perc

Záró aukció

9:00

Nyitó aukció 8:30

8:15

Előkészítés

Lezárás

17:20

Részvények Prémium és Standard kategória, BUX ETF, BÉTa Piac – Folyamatos kereskedés aukciókkal modell

Aukció 2

-----------

Aukció n

Lezárás

17:20

Aukció 1

17:00

Előkészítés

9:00

8:30

Strukturált termékek – Folyamatos aukció modell

17

30 perc

17:05

16:35

14:30

30 perc

Aukciók közti szakasz

Aukciók közti szakasz

30 perc

11:30

11:00

Aukciók közti szakasz

9:00

8:30

8:15

30 perc

Nyitó aukció

Napközbeni aukció

Napközbeni aukció

14:00

Nyitó aukció

Előkészítés

Lezárás

17:20

Hitelpapírok, befektetési jegyek, részvények „T” kategória – Többaukciós modell

Milyen új ajánlattípusokat hoz a Xetra? Új ajánlattípusként jelenik meg a budapesti parketten az ún. Market-to-limit ajánlat, amely egy ár megjelölése nélkül tett elsősorban Piaci ajánlatot takar, amely – hasonlóan a BÉT jelenlegi azonnali piaci gyakorlatához – csak a legjobb árszinten köt. A jelenlegi Piaci ajánlathoz képest jelentős különbség azonban, hogy a folyamatos aukciós és többaukciós modellben, amennyiben az ajánlat nem „Most” érvényességű, a Market-to-limit ajánlat legjobb árszinten nem teljesülő része nem törlődik végleg az ajánlati könyvből, hanem a kötés árával megegyező áron Limit ajánlatként (vagyis olyan ajánlatként, amely nemcsak az ajánlatban megadott áron, hanem annál jobb áron is teljesíthető) kerül oda vissza. Szintén újdonságként jelenik meg a hazai kereskedésben a nemzetközi piacokon nagy népszerűségre szert tevő Iceberg ajánlat, amelyre a folyamatos kereskedési és a folyamatos aukciós modellekben nyílik lehetőség. Ezen ajánlattípus sajátossága, hogy ajánlati mennyiségének csupán egy kisebb része látható az ajánlati könyvben, a fennmaradó rész a folyamatos ajánlatpárosítás során láthatatlan marad. Ajánlattételkor tehát a kereskedőnek két mennyiséget kell meghatároznia: az ajánlat teljes mennyiségét és az ajánlati könyvben látható részmennyiséget. A látható mennyiség minimális aránya a teljes mennyiség egytizede. A láthatatlan mennyiség egy része – új látható mennyiségként – csak akkor válik láthatóvá, ha az előző látható mennyiség teljes mértékben lekötődött. Az Iceberg ajánlat

Látható

Látható mennyiség

Nem láth.

Teljes mennyiség

Iceberg ajánlat

18

Milyen további újdonságok lesznek az ajánlatok kezelésében? A kereskedési rendszerbe tehető ajánlatok típusait illetően a Xetra rendszer égisze alatt a kereskedők számos újdonsággal találkozhatnak majd, és a már meglévő ajánlattípusok tartalma is módosul némiképp. A Xetra alá kerülő azonnali piacon a Piaci ajánlat tartalma a BÉT mostani derivatív piaci gyakorlatához közeledik. Így a Piaci ajánlat természetesen továbbra is ár nélkül beadott ajánlatot fog jelenteni, azonban nem csupán a kereskedési könyv ellentétes oldalán található legjobb ajánlati árszinten teljesülhet, hanem akár több áron és több kötésben is. Folyamatos kereskedési modellben Piaci ajánlat csak „Most” érvényességgel tehető, vagyis az csak az ajánlattétel időpontjában teljesülhet, az ajánlat le nem kötött része pedig törlődik az ajánlati könyvből. Akkor sem kötődik le a Piaci ajánlat, ha aktiválja a statikus vagy a dinamikus volatilitási limitet. Az ajánlatok időbeli érvényességének korlátja a jelenlegi 30 napról 360 napra emelkedik. Ez vonatkozik az adott dátumig érvényes ajánlatokra, ahol az ajánlattevő előre meghatározza, meddig maradjon az ajánlata a könyvben; és a visszavonásig érvényes ajánlatokra is – vagyis ha a kereskedő nem vonja vissza az ajánlatát, az 360 naptári nap leteltével mindenképpen törlődik a rendszerből. A kereskedett termékek árlépésközének meghatározását a Xetra előre lefektetett, ugyanakkor differenciált alapokra helyezi: az alkalmazandó árlépésköz az értékpapír-csoporttól és az ajánlat árától függ majd. A forintban kereskedett részvények és egyéb részvény típusú termékek esetében például az árlépésköz 0,1, 1 vagy 5 forint lehet a beküldött ajánlat árától függően; a forintban kereskedett befektetési jegyek és strukturált termékek pedig akár 0,0001 forintos árlépésközzel is kereskedhetők az új kereskedési rendszerben.

19

Hogyan történik az ármozgások kezelése a Xetrában? A folyamatos kereskedési modell valamennyi részpiacán újdonságként jelenik meg a szélsőséges ármozgások kezelésének új rendszere, az ún. volatilitási szünetek intézménye. A jelenlegi MMTS kereskedési rendszer a szélsőséges ármozgások kezelésére kettős rendszert használ: az értékpapír 10 százalékos ármozgása esetén a kereskedés rövid időre szünetel, míg jelentősebb (a részvények Prémium kategóriájában illetve a BUX kosarában szereplő papírok esetén 15%, a többi értékpapír esetében 20%) ármozgást – ajánlatbeviteli korlát alkalmazásával – a kereskedési rendszer eleve nem tesz lehetővé. A Xetra rendszerben ez utóbbi ajánlatbeviteli korlátozás változatlan formában fog tovább élni, azonban a 10%-os szüneteltetési limit megszűnik. Ehelyett a BÉT bevezeti az ún. statikus és dinamikus volatilitási limitek rendszerét. A dinamikus volatilitási limit az előző kötéshez képest vizsgálja a soron következő kötést. Amennyiben az egy előre meghatározott mértékben (általában 1-2 százalék) eltér az előző ártól, akkor a kereskedési rendszer még a kötés előtt megszakítja a kereskedést néhány percre, és egy aukciót indít az adott értékpapírban. Az aukció keretében valamennyi piaci szereplő lehetőséget kap, hogy az adott áron, vagy akár annál jobb áron üzletet kössön. A statikus limit ugyanilyen módon működik, de ott a viszonyítási alap nem az utolsó kötés ára, hanem az utolsó aukciós kötés ára. Az új rendszer egyértelmű előnye, hogy még a szélsőséges ármozgást kiváltó kötés előtt megállítja a kereskedést, és lehetőséget teremt, hogy arra az egész piac reagáljon. Ez az eljárás növeli a piac átláthatóságát, miközben csökkenti az emberi tévedés okozta ármozgásokat (fat finger). Volatilitási limitek rendszere a Xetrában

Következő kötés indikatív ára

Dinamikus referenciaár (utolsó X kötésár)

20

Statikus ársáv

Statikus X Referenciaár (utolsó aukciós ár)

Statikus ársáv

Napi ajánlattételi X limit bázisára (előző napi záró)

Dinamikus ársáv

I

Lesz-e árjegyzés a részvénypiacon a Xetra bevezetése után? A Xetra rendszerhez történő csatlakozással lehetővé válik egy új, átfogó részvénypiaci árjegyzői rendszer bevezetése is, amelyben a részvények kereskedését folyamatos vételi és eladási ajánlatok biztosításával támogatják a hivatalos árjegyzők. E rendszerben egy-egy részvényben tetszőleges számú árjegyző támogatná a termék likviditását. Az árjegyzői státuszt a BÉT szigorú feltételekhez köti majd, cserébe az ezt vállaló befektetési szolgáltató kedvezményes tranzakciós díjakat élvezhet. Az árjegyzői rendszer koncepciója már véglegesítés előtt áll, a rendszer bevezetésére ugyanakkor a kereskedő cégek egyöntetű kérésére – mivel az árjegyzői rendszer és a kereskedési rendszer egyidejű bevezetése túlzott terheket róna a piaci szereplőkre – csak egy későbbi időpontban kerül sor.

21

Hogyan vonz új szereplőket a Xetra a hazai tőkepiacra? A Xetra rendszer bevezetése gyakorlatilag megszűnteti a BÉT értékpapírpiaca elérésének technikai korlátait. A Xetra-közösségnek már tagja szinte valamennyi frankfurti, londoni, párizsi és egyéb európai pénzügyi központban tevékenykedő brókercég, befektetési bank, amely a magyar papírok kereskedésében jelenleg közvetetten vesz részt, illetve potenciálisan részt vehet a jövőben. A magyar piachoz való közvetlen kapcsolódás – kihasználva az Európai Unió egységes útlevél szabályát – így egyszerű jogi aktussá válik, amelyben a kereskedő cégek a szekciótagi szerződés aláírásával jelzik taggá válási szándékukat. A szélesre tárt kapun új kereskedő cégek léphetnek be a következő években. A Bécsi Értéktőzsde példája mutatja, hogy a Xetra bevezetését követően – elsősorban a külföldi szereplők piacra lépésével – néhány év alatt többszörösére emelkedett a kereskedő cégek száma. Bécsben jelenleg mintegy száz kereskedő cég rendelkezik tagsággal, melyek kétharmada külföldi székhelyű. A tagok növekvő száma növelheti a magyar értékpapírok iránti érdeklődést, hiszen ezek a cégek a közvetlen eléréssel várhatóan aktív értékesítési tevékenységüket is kiterjesztik, bővítik a magyar piacra.

22

Milyen új kereskedési technikák jelenhetnek meg a magyar piacon? Számos olyan kereskedési tevékenység is megjelenhet az új kereskedők bekapcsolódásával, amelyek eddig nem voltak elterjedtek Magyarországon. Hazánkban nem jellemző a részvénypiacon a brókercégek általi saját számlás kereskedés, a saját pozíciók felvétele, miközben tőlünk nyugatra számos olyan cég működik, amelyek kizárólag erre a tevékenységre szakosodtak, és jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek. Az algoritmusokra épülő, automatizált kereskedési technikák egyes becslések szerint a forgalom közel 4050 százalékát adják a frankfurti Xetra piacon, miközben a BÉT-en ezek aránya elenyésző. Mindezek az újonnan megjelenő kereskedési módszerek új forgalmat generálhatnak a magyar értékpapírpiacon is. Az új kereskedési rendszer lehetővé teszi új kereskedési modellek alkalmazását is, amelyek a jelenleginél rugalmasabban alkalmazkodnak az egyes értékpapírtípusok piacának sajátosságaihoz. A későbbiekben lehetőség nyílik továbbá egy új, átfogó részvénypiaci árjegyzői rendszer bevezetésére is, amely nagyban segíti az értékpapírok likviditását.

23

Hogyan szolgálja a tőkepiac a magyar gazdaság fejlődését? Az új kereskedési rendszer révén a magyar tőkepiac bekerül a nemzetközi tőkepiaci vérkeringésbe. Ez nem csupán a hazai tőkepiac szereplői számára jelent előnyöket, hanem az egész nemzetgazdaság számára is. A tőkepiac és gazdaság teljesítménye ugyanis kölcsönösen függ egymástól. Az erős, likvid tőkepiac stabilabb, erősebb gazdasági teljesítményt tesz lehetővé, az erős hazai befektetői bázis pedig a sokkokkal szembeni nagyobb ellenállást eredményez. Ugyanakkor prosperáló gazdaság nélkül nem lehet erős a tőkepiac sem – a tőzsdei árfolyamok és forgalom alakulása az adott gazdaság megítélésének, jövőbeli teljesítményébe vetett bizalomnak egyik legpontosabb fokmérője. Egy erős, jól működő tőkepiac mindenekelőtt belső és külső forrást biztosít a vállalatok növekedéséhez, lehetővé téve, hogy pénzügyi függetlenségük megőrzése mellett, eladósodás nélkül fejlődjenek. Az erős hazai vállalati szektor a GDP-növekedés alapja, a munkahelyek fő letéteményese. A tőzsdei jelenlét segítségével elérhető dinamikus növekedés és kedvező megítélés magyarországi központú regionális vállalatok születését is elősegíti, így az ország gazdasága a nemzetközi porondon is kedvezőbb pozíciókat vívhat ki. Végül pedig a vállalati profitokból megtakarításaikon keresztül részesülnek a magyar családok is. A tőzsdén jegyzett vállalatok minden országban a gazdaság „krémjét” jelentik. Általában nyereségesebbek, hatékonyabban, transzparensebben, szabályosabban működnek, mint nem listázott társaik – ezzel általánosságban is hozzájárulnak a nemzetgazdaság „fehérítéséhez”. Ezen tulajdonságok további áldásos hatása, hogy a tőzsdei cégek a nemzetgazdasági átlagnál jóval magasabb (Magyarországon több mint kétszeres) átlagbért fizetnek alkalmazottaiknak, valamint adófizetési moráljuk is kiemelkedő, ezáltal fontos bevételi forrást jelentenek a költségvetés számára is. A tőkepiac fejlesztésének legfontosabb hozadékai a magyar gazdaság számára

Munkahelyteremtés

Pénzügyi függetlenség

KKV-k tőkéhez jutása

Erős hazai befektetői bázis

Gazdaság fehérítése

24

Miért fontos a likviditás? A likviditás egy piac hatékonyságának, megfelelő működésének egyik legfontosabb fokmérője. Egy piac vagy pénzügyi eszköz akkor tekinthető likvidnek, ha egy befektető bármely pillanatban venni vagy eladni szeretne egy bizonyos termékből, azt megteheti az adott piacon éppen érvényes piaci áron, gyorsan, akár nagy mennyiségben is, alacsony tranzakciós költségek (vagyis elsősorban szűk vételi-eladási árrés, spread) mellett. Egy tőzsde akkor képes betölteni legfontosabb feladatait, vagyis akkor tud a vállalati forrásbevonás egyik csatornája, a megtakarítások közvetítője, a gazdaság katalizátora és az információk, jövőbeli várakozások tükrözője lenni, ha kellően likvid. Egy piac illetve az azon kereskedett termékek likviditása és a piacba vetett bizalom kölcsönösen meghatározzák egymást. A legtöbb befektető olyan piacra hajlandó csak vinni a pénzét, és ott olyan termékbe fektet csak be, amelyről tudja, hogy bármikor könnyedén és jelentősebb járulékos költségek elszenvedése nélkül felszámolhatja a pozícióját. Ennek eldöntésében természetesen segít a piac, termék múltbeli viselkedésének vizsgálata, de legalább ilyen fontos, hogy a befektető bízzon a likviditás jövőbeni fennmaradásában is. A korábbi likviditás tehát bizalmat szül, a bizalom pedig jövőbeni likviditást.

25

Hogyan mérhető a likviditás, és ezek alapján mennyire likvid a magyar piac? A likviditás igen sokarcú, ezért nehezen megragadható fogalom. A mindennapokban leginkább a forgalommal és a spread-del jellemezhető: azaz minél nagyobb forgalmú egy termék, illetve minél szűkebb az adott piac ajánlati könyvében található legjobb vételi és legjobb eladási ajánlatok ára közötti rés, annál likvidebb az adott részvények piaca. A likviditás ugyanakkor relatív fogalom is, és erősen függ a vizsgált értékpapírpiacon lévő mennyiségétől is. Egy kis kapitalizációjú cég már alacsonyabb forgalommal is lehet likvid, miközben egy óriáscég részvényének nagyobb forgalma sem feltétlenül tükröz megfelelő likviditást a mérethez képest. Gyakori jelenség a tőkepiacokon, hogy válságos, bizonytalan időkben a befektetők a leglikvidebb termékekbe menekülnek, így csökkentve annak a kockázatát, hogy a piac „befagyása” miatt nem tudnak majd kilépni a pozíciójukból. A BÉT, különösen annak részvénypiaca, a pénzügyi válság kirobbanása óta erősen koncentrált piaccá vált: a forgalom abszolút értékben is visszaesett, ráadásul az általános piaci bizonytalanságok felerősödésével a legnagyobb, leglikvidebb papírokban, az ún. blue-chipekben összpontosult. A részvénypiaci forgalom megoszlása a BÉT-en (2013. január – augusztus)

Egis 2,0%

Egyéb 1,4%

Mtelekom 6,8% OTP 65,5% Richter 9,4%

MOL 14,9%

A forgalomnál kifinomultabb, jobb összehasonlíthatóságot lehetővé tévő mutató a részvények forgási sebessége, amely azt fejezi ki, hogy egy év alatt a bevezetett részvények mekkora hányada fordul meg a kereskedésben. A közkeletű tévhitekkel szemben e mutató szerint a BÉT relatíve magas likviditású tőzsdének számít, hiszen megelőzi a régió többi tőzsdéjét. Részvények forgási sebessége (2013. július)

26

90% 81% 80%

72%

70% 60%

52%

50%

48%

47%

45%

40% 30%

23%

20% 7%

10%

Ljubljanai Tőzsde

Bécsi Tőzsde

Svájci Tőzsde

Londoni Tőzsde

Nasdaq OMX (Nordic)

NYSE Euronext (Európa)

BÉT

Deutsche Börse

0%

A likviditás még pontosabb, számszerű és egyben árnyaltabb jellemzésére a Budapesti Értéktőzsde 2005-ben nemzetközileg elismert módszertanra építve dolgozta ki a Budapesti Likviditási Mértéket (BLM), amely az egyes tőzsdei termékek piaci likviditását különböző dimenziók mentén számszerűsíti. A BLM a likviditás fogalmát a befektetők számára legfontosabb szempontból közelíti meg: számszerűsíti azokat a „rejtett” (implicit) költségeket, amelyekkel egy kevésbé likvid termék esetében szembesülnek a befektetők. Ennek megfelelően minél likvidebb egy értékpapír, annál kisebb lesz a BLM értéke, ami azt jelenti, hogy alacsonyabb a likviditás ára, vagyis az implicit költségek. A BLM-et nem csupán professzionális befektetők, elemzők és brókercégek használhatják, hanem a magánbefektetőknek is jelentős segítséget nyújthat. A likviditási mérték a befektetői döntések meghozatalához nyújt hasznos információt, illetve segíti az eszközök közötti választást, ezáltal a kockázatok és a költségek csökkentését. Az egyes piacok is összevethetők a mutatók értékeinek összehasonlításával, és a BLM a kereskedési stratégia kialakításában is segítséget nyújthat a magánbefektetőknek.

27

Mi az a likviditási pool? A likviditás számos tényezőtől függ, és ezek a tényezők kölcsönösen hatnak egymásra. A tőkepiaci szereplők egymásra utaltságát, és egyben a likviditás javításának lehetőségeit fejezi ki az ún. likviditási pool fogalma. A likviditási pool több szempontból is meghatározó tényezőnek számít a tőzsdék versenyképessége tekintetében. Először, a vállalatok könnyebben és jobb árazással jutnak tőkéhez azokon a piacokon, ahol a befektethető eszközök nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ennek megfelelően a kibocsátók az elsődleges bevezetések piacának kiválasztásakor a lehető leglikvidebb piacokat keresik annak érdekében, hogy részvényeik vagy termékeik számára kedvező feltételeket biztosítsanak. Másodszor, több kibocsátóval a piac is vonzóbbá válik, mivel megfelelő kínálatot tud nyújtani a befektetők számára. Harmadszor, több befektető és több tag nagyobb likviditást hoz létre, ami azután további piaci szereplőket vonz a piacra. Végül, mindezek a tényezők kölcsönösen erősítik egymást, és az adatszolgáltatók számát is pozitívan befolyásolhatják, ami a befektetők számának növekedéséhez vezethet. A likviditási pool növelése tehát több, egymástól kölcsönösen függő összetevő egyidejű erősítését jelenti. A likviditási pool

Több kibocsátó

Több termék

Több befektető

Több adatszolgáltató

Nagyobb likviditás

Több kereskedő tag

28

Hogyan javítja a Xetra bevezetése a magyar piac likviditását? A magyar piac könnyebb technikai elérhetősége, a Xetra által hozott újdonságok a kereskedésben, az új kereskedők és befektetők belépése, valamint az új kereskedési technikák várható megjelenése együttesen a budapesti értékpapírpiac forgalmának jövőbeli bővülése irányába mutatnak. Az emelkedő forgalom pedig egyet jelent a piac likviditásának erősödésével. A nagyobb számú piaci szereplő által generált több vételi és eladási ajánlat szükségszerűen csökkenti a mindenkori legjobb vételi és eladási árak közti különbséget (a spread-et), így csökkentve a kereskedés rejtett költségeit. A kereskedés rejtett költsége a legjobb vételi és eladási ajánlatok közti különbség, hiszen egy oda-vissza tranzakcióban, mikor veszünk, majd eladunk egy értékpapírt, ezt a különbséget is meg kell fizetni, hasonlóan a bankoknál alkalmazott deviza vételi és eladási árak közti különbséghez. Minél kisebb ez a különbség, annál olcsóbb az üzletkötés. A kereskedés rejtett költségei minden befektetőnek komoly tényezőt jelentenek, mert ezek mértéke sokszor messze meghaladja a kereskedés látható költségeit (pl. brókerdíjak). Minél olcsóbb egy értékpapír kereskedése, azaz minél likvidebb egy piac, annál többet hajlandóak adni a befektetők azért az értékpapírért, így az értékpapír kibocsátója is jól jár a magasabb árazás miatt. A Xetra rendszer bevezetése lehetővé teszi a BÉT számára, hogy a likviditási pool összes elemét egyszerre erősítse. A Xetra-családhoz való csatlakozás új kereskedő tagokat és rajtuk keresztül új külföldi befektetőket vonz a hazai piacra. Ezzel egyidejűleg a hazai befektetők előtt megnyílik egy, a jelenleginél jóval szélesebb termékpaletta, amely reményeink szerint mind a hazai befektetők számát, mind aktivitásukat emelni fogja. A szélesebb befektetői bázis a potenciális kibocsátók számára is vonzóbb tereppé teszi a BÉTet részvényeik, kötvényeik bevezetésére, így a kibocsátók – és egyben az elérhető hazai termékek – köre is gyarapodik. A kibocsátók, kereskedett termékek, brókercégek és befektetők számának növekedése mindmind a forgalom javulásának, a likviditás erősödésének az irányába hat. Ez pedig a likviditási pool összes többi elemére kedvezően hat vissza.

29

Miért használják a vállalatok a tőkepiacot? A tőzsdei bevezetés, azaz a listázás igen sokféle előnyt nyújthat egy vállalatnak. A listázás elsődleges célja legtöbbször természetesen a forrásbevonás: a tőkepiacról egy cég úgy vonhat be tőkét hosszú távra, úgy finanszírozhatja a növekedését, hogy közben nem adósodik el. Így a kamatfizetés sem terheli rövid távon a vállalat büdzséjét; az osztalékfizetést pedig jobban igazíthatja későbbi, nagyobb bevétellel kecsegtető időszakokra. A diverzifikált forrásösszetétel az egészséges és stabil tőkehelyzet alapja – a tőkepiaci forrásbevonás csökkentheti a magyar vállalatok bankfüggőségét. S ugyan a tőzsdei bevezetéssel a tulajdoni jogok egy része átkerül az új részvényesekhez, de ha ez a befektetői bázis kellően széles, a vállalatirányítási jogkörök – csakúgy, mint banki finanszírozás esetén – javarészt az eredeti tulajdonosok kezében maradhatnak. A jelenlegi hazai környezetben szintén kiemelkedően fontos a tőzsdei jelenlét számos, a közvetlen finanszírozási hatásokon túlmutató előnye. Egy tőzsdei cégnek egy sor olyan előírásnak kell megfelelnie, amelyek eredményeképpen javul a működési hatékonysága, a pénzügyi fegyelme és átláthatóbbá válik a működése. Ennek köszönhetően a tőzsdére lépő vállalatok iránt érezhetően megnő nemcsak a befektetői kör, hanem az üzleti partnerek bizalma. Egy tőzsdére lépő vállalat jelentősen növelheti az ismertségét, hiszen sokkal nagyobb médiafigyelmet élvezhet, mint a tőkepiacot elkerülő társai, és a közvélemény szemében is javul az imidzse, erősödnek a márkanevei. A tőzsdei jelenlét így tulajdonképpen ingyen reklámot jelent a vállalatoknak. A tőzsdére lépő cégek bekerülnek a befektetés- és vállalatelemzők látókörébe, és – különösen a Budapesti Értéktőzsde esetében – jó esélyük nyílik arra, hogy bekerüljenek valamelyik tőzsdei indexbe, illetve ott nagyobb súlyt hasítsanak ki maguknak. Ezzel automatikusan nagyobb figyelmet kapnak mind a hazai, mind a nemzetközi befektetőktől, amely tovább könnyíti a jövőbeli finanszírozást.

Növekedés finanszírozása Stabil tőkehelyzet

Indextagság

A tőzsdei jelenlét előnyei Hatékonyabb működés

Bizalom, PR hatás

A hazai vállalatok bevonzása a tőkepiacra nemcsak a cégek, hanem a befektetők és a nemzetgazdaság egésze számára is jelentős előnyökkel jár. Ha több a kibocsátó egy parketten, azok megfelelő hazai elemzői lefedettséget kapnak, a befektetők több transzparens befektetési lehetőség közül válogathatnak, amely

30

növeli a tőkepiacra jutó megtakarítások mennyiségét, arányát, illetve új befektetőket is vonz a piacra. Ráadásul így a hazai magánbefektetők közvetlenül támogathatják forrásokkal a magyar vállalatokat, egyben részesülhetnek is sikereikből, profitjukból. Az egészségesebb, likvidebb tőkepiac erősebb, stabilabb nemzetgazdasághoz vezet: a megnövekedett forrásbevonási lehetőségek segítik a hazai cégek növekedését, ezen keresztül a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. Nőnek az adóbevételek: egyrészt a bővülő gazdaság hatásaként, másrészt, mivel ha a cégek nagyobb köre választja a transzparensebb működési körülményeket, azzal a gazdaság egésze is fehéredik.

31

Hol kereskedik ma a magyar részvényeket? A BÉT jelenleg a magyar részvények teljes forgalmának csaknem kétharmadát adja. Egyetlen más tőzsde sem tud számottevő részesedést kihasítani a magyar papírok kereskedéséből. A forgalom egyharmadát hagyományosan a tőzsdén kívüli (OTC) piac adja, amelynek legnagyobb része Londonban bonyolódik az ottani nagy befektetési társaságok között. A Xetra bevezetésével ezek a nagy londoni bankházak is közvetlen hozzáférést kaphatnak a budapesti piachoz, így célunk nem lehet más, mint az általuk jelenleg a tőzsdén kívül kötött ügyletek BÉT-re terelése. A magyar részvények forgalmának megoszlása az egyes kereskedési helyek között (2013. június)

Deutsche Boerse 0,7%

Egyéb 0,2% Budapest 62,8%

LSE Group 1,1% Varsó 2,2%

Markit BOAT 33,0%

32

Miért a BÉT a legjobb piac a magyar kibocsátóknak? Az a tény, hogy a BÉT még a kereskedési helyszínek jelenleg tapasztalható megszaporodása és egyre erősebb versenye mellett is stabilan tudja tartani vezető pozícióját a hazai részvények listázása tekintetében, több tényezőnek is köszönhető. Az egyik szempont a likviditás. Budapesten is megfigyelhető az a nemzetközi tendencia, hogy a tőzsdén jegyzett cégek likviditása általában a hazai piacon koncentrálódik. Egy, a tőzsdei listázáson gondolkodó céget tehát egyértelműen a hazai piacra való bevezetés kecsegteti a legnagyobb várható likviditással. A tőkepiacra hosszú távon építő tőzsdei kibocsátók számára az értékpapírok elsődleges értékesítése, a kibocsátás a tőkepiaci szerepvállalásnak csupán az első lépése. A nyilvános piacra lépéssel új finanszírozási csatornák jelennek meg számukra, miközben az így bevont tőkéért cserébe nem kell működési autonómiájukat sem feladni, hiszen a pénzügyi befektetők a társaságok irányításába általában nem szólnak bele. Ezen új finanszírozási lehetőségek hosszú távú kihasználásának ugyanakkor előfeltétele, hogy a kibocsátandó értékpapírok másodpiaci likviditása megfelelő legyen. Amennyiben ez biztosított, a kibocsátók az első kibocsátást követően további tőkebevonásokat is könnyen lebonyolíthatnak a tőzsdén keresztül. Az elmúlt több mint két évtizedben bebizonyosodott, hogy a magyar részvények likvid másodpiaca egyedül Budapesten, a BÉT égisze alatt tud kialakulni. Ez nyilvánvalóvá vált minden esetben, amikor egy magyar részvény a BÉT mellett más, több esetben a budapestinél lényegesen nagyobb tőzsdékre is bevezetésre került. A Magyar Telekom a budapesti listázással egy időben a New York-i Értéktőzsdén is megjelent, azonban tengerentúli forgalma a kivezetésig nem haladta meg a 10 százalékot a papír teljes forgalmából. A MOL a BÉT mellett Varsóban is jegyzett részvény, lengyelországi forgalma azonban mindössze 1 százalékát adja a részvény teljes forgalmának. A FOTEX papírjait 2012-ben a tulajdonosok átvezették a BÉT-ről a luxemburgi tőzsdére, ahol likviditása gyakorlatilag eltűnt. Érdemes észben tartani, hogy egy-egy nagyobb hazai társaság könnyen a budapesti parkett „üdvöskéjévé” válhat, míg egy jelentősebb nemzetközi tőzsdén a jóval szélesebb (és jellemzően nagyobb cégeket tömörítő) kibocsátói bázisból sokkal nehezebb kiemelkedni. A láthatóság szempontjait szem előtt tartva a kisebb magyar cégek számára pedig gyakorlatilag az egyetlen reális alternatíva a hazai piacon való megjelenés. Ahogy korábban említettük, a BUX vagy BUMIX indexbe való bekerülés korántsem elérhetetlen cél egy hazai kibocsátó számára. Egy nagy külföldi piacon egy ottani mércével maximum közepes méretűnek számító cég itt vezető részvénynek minősül, amely rendszerint együtt jár a BUX indexbe való bekerüléssel, míg a külföldi piacon jóval kisebb eséllyel tudják teljesíteni az indexbekerülés feltételeit. Tekintettel arra, hogy a hazai intézményi befektetői kör jellemzően a BUX indexnek megfelelő összetételű portfolióba fekteti az összegyűjtött pénzt, ez mindenképp többletkeresletet jelent a cég részvényei iránt. A hazai piacon a fogyasztói ismertség, bizalom növelése is még erőteljesebben tud jelentkezni: magyarországi székhelyű vagy tevékenységi körű cégek esetében a tőzsdei jelenlét javítja az itteni fogyasztói ismertséget, bizalmat. Ugyanígy a marketinghatás is sokkal hangsúlyosabb Budapesten, hiszen a BÉT-en megvalósított bevezetéseket a tapasztalatok alapján különlegesen nagy hazai médiaérdeklődés kíséri más tőzsdén való megjelenéshez képest.

33

Miért lesz még az eddigieknél is jobb célpont a BÉT a magyar kibocsátóknak? A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények és kötvények kibocsátói valamint a befektetők a kereskedési rendszer cseréjének legnagyobb nyertesei. A BÉT jelenleg is meghatározó szerepe a magyar értékpapírok másodpiaci kereskedésében várhatóan tovább növekszik, amihez az új kereskedési infrastruktúra is hozzájárul. A növekvő forgalom a piac egészének méretét és hatékonyságát is növelheti már középtávon is, aminek elsődleges haszonélvezői az értékpapírok kibocsátói és az értékpapírokkal kereskedő befektetők lesznek. A kibocsátók a Xetra rendszeren keresztül koncentrált hozzáférést kapnak valamennyi hazai és nemzetközi befektetőhöz, így könnyebbé válik egy likvid másodpiaci kereskedés kialakítása. Ez a megoldás tulajdonképpen egyesíti a hazai és nemzetközi piacon való listázás előnyeit. Mivel a nemzetközi kereskedői és befektetői kör a megbízható, számos piacot egyesítő Xetra rendszeren keresztül egyszerűen hozzáférhet a BÉT azonnali piacához, a kényelmi és a bizalmi szempontok önmagukban is növelhetik a BÉT és a magyar kibocsátók iránti érdeklődést – nő tehát a likviditási pool. A likviditásnövelő hatás ráadásul hatványozott lehet: mivel a Xetra támogatja az új, közismerten likviditásemelő kereskedési technikák, pl. a magas frekvenciájú kereskedés (HFT) alkalmazását, a magyar kibocsátók papírjai is bekerülhetnek az ezen technikákat alkalmazó kereskedők látókörébe. Mindezen új előnyöket úgy élvezhetik a kibocsátók, hogy a „hazai pálya” előnyeiből semmit sem kell feladniuk: ugyanolyan könnyen elérik a hazai befektetőket, igénybe vehetik a magyar piacon otthonos befektetési szolgáltatókat, továbbra is a hazai közvélemény és az elemzők érdeklődésének homlokterében maradhatnak.

34

A tőkepiaci forrásbevonás és jelenlét túl költséges? A tőzsdei bevezetés eredményeképpen kialakuló hatékonyabb, szabályosabb, transzparensebb működés egyben a tőzsdei jelenlét legnagyobb kihívásait is rejti, különösen a kisebb méretű cégeknek. A bevezetés folyamata tagadhatatlanul bizonyos közvetlen költségekkel (pl. ügyvégi, tanácsadói díjak) és többletfeladatokkal (pl. adminisztráció) jár. A bevezetést követően a különböző működési, közzétételi kötelezettségeknek való folyamatos megfelelés a többletráfordításokon túl akár versenyhátrányba is juttathatja a tőzsdére lépő vállalatokat, hiszen gyakorlatilag megszűnik az adóelkerülés, a „zavarosban halászás” lehetősége. Ennek ellenére a BÉT – és a legtöbb tőzsde – tapasztalata, hogy ezeket a többletköltségeket és feladatokat, hátrányokat a finanszírozási csatornákat mérlegelő cégek jelentősen túl-, a tőzsdei jelenlét előnyeit viszont alulbecsülik. A Budapesti Értéktőzsde maga nem állít anyagi korlátot a belépéshez, hiszen nem számít fel bevezetési díjat, és a forgalomban tartási díjat is elengedi a bevezetés negyedévére és az azt követő negyedévre egyaránt. Egyre inkább igaz az a tétel, hogy az egyéb finanszírozási formák nyújtói is igen szigorú előzetes vizsgálatnak vetik alá alanyaikat, komoly transzparenciát megkövetelve. Az ígéretes induló vállalkozásokra specializálódó kockázati és magántőke-alapok híresen komoly átvilágításnak vetnek alá minden jelentkező céget; a bankok pedig a 2008-as pénzügyi válság óta szigorították meg jelentős mértékben hitelbírálati kritériumaikat. Itt is nagyon fontos a hosszú távú szemlélet. A tőzsdei bevezetést néhány hónappal, évvel követő újabb kibocsátás vagy részvényértékesítés költségei nagyságrendekkel kisebbek. A tőzsdei bevezetés előkészítésekor tehát a társaságnak érdemes azzal számolnia, hogy nem csak egyszeri alkalommal megtérülő befektetést végez, hanem "állandó tagságot" szerez egy folyamatosan rendelkezésre álló tőkebevonási lehetőségre. Ráadásul nem csupán részvénykibocsátásra és -bevezetésre nyílik lehetőség, hanem kötvénykibocsátással is diverzifikálható a vállalat finanszírozási struktúrája. Egy, a BÉT részvénypiacán már bizonyított és (el)ismertséget szerzett kibocsátó a BÉT kötvénypiacán is nagyobb érdeklődésre és bizalomra számíthat a befektetők részéről. Egy a tőzsdei finanszírozást első ízben választó cégnél természetesen sok új feladattal, átszervezéssel kell számolni. Az a tapasztalatunk azonban, hogy a tőzsdén lévő cégek kivétel nélkül gyorsan alkalmazkodnak az új követelményekhez, a tájékoztatási kötelezettségek néhány hónap alatt a cég életébe szervesen beépülő rutinná válnak, amelyből a vezetés és a tulajdonosok is hasznot húznak.

35

Csak nagyméretű cégeknek érdemes tőzsdére lépniük? Közkeletű tévhit, hogy a tőzsdék csak a legnagyobb cégeknek valók. A BÉT adatai ékesen rácáfolnak erre: az 52 részvénykibocsátóból 30 kis- és középvállalkozás (KKV). A 2011-es évet tekintve a BÉT-en jegyzett KKV-k átlagos éves árbevétele meghaladta a 7,3 millió eurót; átlagos mérlegfőösszegük a 112 millió eurót; átlagos alkalmazotti létszámuk pedig 53 fő volt. A kis- és középvállalkozásoknak tehát még egy nem KKVkra specializálódott tőzsdén is egyértelmű létjogosultságuk van. Az utóbbi években a tőzsdén keresztüli finanszírozás még nagyobb potenciállal bír a KKV-k számára. A KKVknak ugyanis, különösen Magyarországon, a banki finanszírozás számít tradicionálisan a fő forrásszerzési csatornájuknak. A bankhitelek kínálata azonban a 2008-as válság óta drasztikusan megcsappant, és emelkedtek a kamatfelárak; a bankok sokkal szigorúbb feltételeknek teszik ki a hitelekre pályázó vállalatokat, ráadásul hajlamosabbak a legnagyobb, legbiztosabbnak gondolt cégeket előnyben részesíteni. Így a KKVszektor világszerte forráshiánnyal küzd, ez pedig növekedésük, esetenként akár fennmaradásuk gátja is lehet. E harapófogóból a tőkepiaci finanszírozás sok esetben kiutat jelenthet. A BÉT már most is számos eszközzel segíti a KKV-k piacra lépését. 2003-ban indult útjára a BÉT Tőzsdeképes Cégek Klubja (TCK) nevű kezdeményezése azon cégeknek, amelyek gondolkodnak a tőzsdére lépésben. A BÉT e fórumon keresztül segíti a cégek tőzsdei bevezetését, hasznos elméleti és gyakorlati tudnivalókkal látja el a TCK-tagokat, valamint lehetőséget biztosít arra, hogy a cégek egymással és a piac többi szereplőjével is információt cseréljenek. E célok elérését a BÉT konferenciák, rendezvények szervezésén keresztül is biztosítja. A cégek tőzsdére lépését közvetlenül is támogatja azáltal, hogy eltörölte a bevezetési díjat, jelentősen csökkentve ezzel a tőzsdei bevezetés közvetlen költségeit.

36

Miért maradnak továbbra is kulcsszerepben a hazai befektetési szolgáltatók a magyar tőkepiacon? A Xetra-családhoz való csatlakozással a hazai befektetési szolgáltatók előtt megnyílik a lehetőség, hogy további szolgáltatásokkal bővítsék palettájukat, és aktívan közreműködjenek abban, hogy a magyar magánbefektetők közelebb kerüljenek a nemzetközi tőzsdei világhoz. Ugyanígy a magyar kibocsátókat is hozzásegíthetik ahhoz, hogy vonzó befektetési célpontként tekintsenek rájuk az országhatárokon túl is. A brókercégek közvetítő szerepet töltenek be egyrészt a (potenciális) kibocsátók és a tőzsde, másrészt a befektetők és a tőzsde között. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyar befektetési szolgáltatók pótolhatatlan szerepet töltenek be a hazai cégek és a magánbefektetők tőkepiacra segítésében. A BÉT ezért kiemelten fontosnak érzi a magyar tőkepiacon aktív befektetési szolgáltatók – bankok, brókercégek – támogatását, és igyekszik elősegíteni, hogy szerepük a jövőben is megmaradjon, tovább erősödjön. A befektetési szolgáltatók azok, akik oroszlánrészt vállalnak egy vállalat tőzsdei bevezetésében: amellett, hogy koordinálják a teljes bevezetési folyamatot, információt, kapcsolatokat biztosítanak, felkészítik a céget a tőzsdei életre, pénzügyi, jogi tanácsot nyújtanak, és támogatják a vállalatot a tőzsdei és törvényi előírásoknak való megfelelésben. Mindezeken túl elemzésekkel emelhetik a cég ismertségét és a befektetői bizalmat. Mivel a hazai cégek meglehetősen információhiányosak és bizalmatlanok a tőkepiaccal szemben, minderre a támogatásra nagy szükségük van. Hasonló kulcsszerepet töltenek be a hazai befektetési szolgáltatók a magyar magánbefektetői réteg támogatásában is. A bizalmatlanság és az információhiány, a pénzügyi ismeretek szegényessége itt is erőteljesen jelentkezik, ezek leküzdésében és a befektetések minél nagyobb részének a tőkepiacra terelésében a velük legközvetlenebb kapcsolatban lévő befektetési szolgáltatók tehetik talán a legtöbbet. A befektetési szolgáltatók a velük szerződött ügyfeleknek az ajánlatok tőzsdére való csatornázása mellett kiegészítő szolgáltatások széles palettáját kínálják: tájékoztatást, befektetési tanácsokat, portfólió-kezelési szolgáltatást, online kereskedési felületet és valós idejű tőzsdei adatokat nyújtanak – mindezt magyar nyelven, testre szabottan, a magyar jogrendszer égisze alatt. Ez az „otthonos légkör” még inkább bátoríthatja a befektetőket arra, hogy kipróbálják magukat a tőkepiacon.

37

Hogyan bővül a hazai befektetők által elérhető termékkör a Xetra bevezetésével? A Xetra hálózatához való kapcsolódással a BÉT-en jelenleg is aktív hazai brókercégek és bankok is közvetlen elérést kapnak egy igen széles nemzetközi értékpapír-kínálathoz. Így számukra is jelentősen leegyszerűsödik az egyéb Xetra-piacokhoz való csatlakozás, és remek lehetőséget kapnak termékkínálatuk bővítésére. Ennek természetesen a befektetők a fő haszonélvezői, hiszen egy jóval szélesebb termékpalettából válogathatnak a hazai befektetési szolgáltatókon keresztül. A likvid és olcsó kereskedés ugyanakkor a befektetők számára kedvezőbb, magasabb szolgáltatási színvonalat is jelent. A likviditási kockázatok minimalizálása miatt a befektetők is elsősorban azokat az értékpapírokat keresik, amelyekkel könnyebb a kereskedés, és nem fenyeget annak a veszélye, hogy nem lehet bármely pillanatban értékesíteni a papírokat. A kereskedési rendszer cseréje tagadhatatlanul kihívást és áldozathozatalt jelent a jelenleg is a piacon aktívan tevékenykedő hazai befektetési szolgáltatók számára, az informatikai projekt ugyanis jelentős pénzügyi és emberi erőforrásokat köt le. A megnyíló piac ugyanakkor az új kereskedők megjelenésével növelheti a versenyt a szolgáltatók között. A BÉT meggyőződése, hogy a piac méretének növekedéséből fakadó előnyök kompenzálják a hazai befektetési szolgáltatókat erőfeszítéseikért.

38

Miért a BÉT-é a legszélesebb termékkínálat a régióban? A Budapesti Értéktőzsde korántsem csak a részvénykereskedésről szól: a BÉT már jelenleg is az egyik legszélesebb termékpalettával rendelkezik a közép-kelet-európai régióban. Részvény Szekció

Hitelpapír Szekció

Származékos Szekció

Áru Szekció

BÉTa Piac

Részvények

Állampapírok

Határidős termékek

Azonnali termékek

Külföldi részvények

Befektetési jegyek

Jelzáloglevelek

Opciós termékek

Határidős termékek

ETF

Vállalati kötvények

Opciós termékek

Strukturált termékek

Egyéb termékek

Kárpótlási jegyek

A BÉT folyamatosan törekszik arra, hogy termékkínálatával a hazai (magán)befektetők igényeit minél pontosabban leképezze. Ezért a klasszikusnak tekinthető részvény- és kötvénykínálaton túl korszerű, elsősorban a magánbefektetők igényeire szabott befektetési eszközök széles tárházát kínálja piacain.

39

Akit a magyar részvénykereskedés nem elégít ki, mivel kereskedhet még a BÉT-en? A befektetési jegyek, melyekből a BÉT jelenleg mintegy 90 félét forgalmaz, lehetővé teszik a befektetőknek, hogy pénzügyi termékek egy egész portfóliójába fektethessenek be egyszerűen, mélyebb elemzői szakértelem nélkül; a BUX ETF esetében ez a portfólió pontosan leképezi a BUX index összetételét. A kényelmi szempontok mellett ezek a befektetési formák sokkal kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb hozamot biztosítanak, és mérséklik az árfolyam-alakulás kockázatát. Az aktívabban kereskedő befektetők között világszerte nagy népszerűségnek örvendenek a strukturált termékek, amelyek köréből a BÉT-en jelenleg a certifikátokkal és warrantokkal lehet kereskedni. Ezek a bankok által kibocsátott értékpapírok alaptermékek rendkívül széles körének (pl. indexek, olaj, arany stb.) áralakulását követik, így Budapesten is igen egyszerűvé válik olyan termékek áralakulására „fogadni”, amelyekben való közvetlen kereskedés egy magyar befektető számára bonyolult és költséges lenne. A BÉT származékos piaca szintén elsősorban a hazai befektetők igényeit szolgálja ki – a forgalom több mint felét a magyar magánbefektetők adják. A határidős és opciós kontraktusok révén lehetővé válik egyrészt a tőkeáttételes kereskedés a részvényekben, indexekben, devizákban, másrészt – fedezeti ügyletként használva őket – egyes reálgazdasági vagy pénzügyi kockázatok semlegesítése. A hazai termelők reálgazdasági kockázatainak kezelése a BÉT áruszekciójának legfontosabb feladata is. A Budapesti Értéktőzsde BÉTa Piacán lehetőség nyílik a befektetők számára külföldi részvényekkel történő kereskedésre. Az itt elérhető részvények teljesen azonosak a külföldi piacokon forgó papírokkal. A kereskedés forintban zajlik, így devizaátváltási költségek nélkül biztosít hozzáférést számos európai nagyvállalat külföldi pénznemben kibocsátott részvényeihez. A BÉTa Piacon regisztrált külföldi értékpapírok likviditását árjegyzők biztosítják, akik szerződésben vállalnak kötelezettséget vételi és eladási ajánlatok jegyzésére. Az árjegyzés segít abban, hogy a befektetők bármikor találjanak vételi és eladási ajánlatot a külföldi részvényekben a piaci viszonyoknak megfelelő árfolyamon. A BÉTa Piac nyitva tartása, a kereskedés szabályai, a kereskedési szakaszok, az ajánlatok típusa és érvényessége megegyeznek a BÉT részvényszekciójában alkalmazottakkal. A befektetők által elért árfolyamnyereség a BÉT tőzsdei piacán elért árfolyamnyereséghez hasonlóan adózik. A BÉTa Piacon kötött ügyletek elszámolását a KELER Zrt. végzi, az ügyletek teljesítését a KELER KSZF Zrt. garantálja, így a hazai befektetők a magyar részvények esetében megszokott biztonsággal kereskedhetnek külföldi részvényekben is. 2012 májusában pedig a BÉT elindította a határidős piaci kereskedést külföldi részvényekkel, és ezzel megteremtette a tőkeáttételes kereskedés lehetőségét ezekben a részvényekben is.

40

Hogyan segíti a BÉT oktatási tevékenysége a tőkepiac jövőjét és az öngondoskodás fejlesztését? A tőkepiac minden szereplőjének a képzése, információval történő ellátása, és gyakran a tőzsdével kapcsolatos negatív előítéleteik eloszlatása mindig is a BÉT legfőbb célkitűzései közé tartoztak. A BÉT a lehetőségek széles tárházával él, hogy a tőkepiac szereplőit minél célzottabban szólítsa meg. A BÉT régóta aktív szerepet vállal a hazai magánbefektetők pénzügyi képzésében, ami 2002 óta a cég stratégiájának egyik sarokköve – az elsődleges cél a pénzügyi tudatosság növelése. Az újdonsült és potenciális magánbefektetőket – gyakran más piaci szereplőkkel együttműködve – ingyenes tanfolyamok, kurzusok, országos road show-k segítségével szólítjuk meg, megismertetve a tőzsde iránt fogékony érdeklődőket a tőzsdézés alapjaival. A BÉT honlapján naprakész, részletes és széles látószöget felölelő oktatási anyagokat találhatnak az érdeklődők. A rendszeresen szervezett tőzsdeszimulációs játékok gyakorlati lehetőséget is biztosítanak a kockázatmentes tapasztalatszerzésre. A BÉT legalább ilyen fontosnak tartja a jövő tőzsdei befektetői rétegének erősítését. Ezért a középiskolai és a felsőoktatásban részt vevő diákokat ösztöndíjak, pályázatok (pl. Kochmeister-díj) meghirdetésével, előadásokkal, tőzsdejátékokkal szólítja meg. A leendő kibocsátók képzésének, információval való ellátásának, a vállalati pénzügyi kultúra fejlesztésének legfontosabb fóruma a BÉT már említett kezdeményezése, a Tőzsdeképes Cégek Klubja. A tőkepiaci ökoszisztéma további segítése érdekében pedig 2013 tavaszán az ELTE Jogi Továbbképző Intézettel közösen elindítottunk egy két féléves tőzsdei, tőkepiaci szakjogász továbbképzést, melynek már az első évfolyama is jelentős számú érdeklődőt vonzott.

41

AMI NEM VÁLTOZIK A BÉT önálló magyar értéktőzsdeként működik továbbra is? Változik-e a tőzsdei ügyletek elszámolása? Ugyanolyan védelem illeti-e meg a befektetőket a Xetra alatt is? Változik-e a Xetrán kötött ügyletek adózása? Hol történik majd a derivatív és árupiaci kereskedés? Érinti-e a BÉT indexeit a Xetrára való átállás?

42

A BÉT önálló magyar értéktőzsdeként működik továbbra is? A piac működésének egyéb területeit a rendszercsere nem érinti. A BÉT jogi státusza nem változik, továbbra is magyar felügyeleti engedéllyel és hazai felügyelet alatt működő önálló intézmény marad, amely mindenkori szabályzatait a magyar jogszabályoknak megfelelően határozza meg. (2013. október 1-jétől a tőkepiac felügyeletét, csakúgy, mint a fogyasztóvédelmi funkciókat a Magyar Nemzeti Bank látja el.) A tőzsdei kereskedés és tágabb értelemben az egész tőkepiac szigorú törvényi szabályok szerint működik, ami biztosítja a befektetők védelmét is egyben. A szabályozás alapja a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény. A szabályozás kiterjed a tőzsde működésére csakúgy, mint az ügyletkötésekre és az információk felhasználására. A törvényi felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) garantálja, aki minden olyan esetben köteles eljárni, ha felé a piac bármely szereplőjével szemben panasszal élnek. Az MNB nyújtotta védelem természetesen a Xetra rendszer bevezetése után is változatlanul fennáll majd minden, a BÉT-en folytatott tevékenység tekintetében. A technikai értelemben vett üzemeltetés ugyan a WBAG feladata lesz, de a piac üzleti és jogi szempontból vett üzemeltetését – így a kereskedési levezetését, az értékpapírok bevezetését, az új kereskedők felvételét – továbbra is közvetlenül a BÉT végzi majd. Változások és állandóság a BÉT működésében a Xetra bevezetését követően

Azonnali piac Részvény Szekció Kereskedési rendszer

Származékos piac

Hitelpapír Szekció

Származékos Szekció

XETRA

Áru Szekció

MMTS

Jogi környezet

Változatlanul a magyar jog alatt, az MNB felügyelete mellett

Piac üzemeltetés

Változatlanul a BÉT által, a BÉT szabályzatai szerint

Kereskedési modell

Új kereskedési modell

Változatlan

Piac nyitvatartás

Változatlan

Elszámolás és teljesítés

Változatlanul a KELER Csoport által

Adatszolgáltatás

Indexek

Xetra, ADH; változatlanul BÉT-es szerződés

ADH; változatlanul BÉT-es szerződés

WBAG számolja; egyéb főbb paraméterek változatlanok

43

Változik-e a tőzsdei ügyletek elszámolása? A Tőzsdén kötött valamennyi ügylet elszámolását a Xetra rendszer bevezetése után is a KELER Csoport, vagyis a Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) és a KELER Központi Szerződő Fél Zrt. (KELER KSZF) biztosítja. A KELER hármas funkciót tölt be a tőzsdei tranzakciók ügyletkötést követő „utóéletében”. Először is, a KELER KSZF központi szerződő félként garanciát vállal mind az azonnali, mind a származékos ügyletek teljesítéséért – így minden befektető biztos lehet benne, hogy a tőzsdén kötött ügylete teljesül, és az ügylet ellenértékeként megkapja a pénzét vagy az értékpapírt. Másodszor, a KELER elszámolóházként lebonyolítja a tőzsdén kötött ügyletek teljesítését, biztosítva az ügyletek gyors, gördülékeny lebonyolítását és a termékek folyamatos kereskedhetőségét. Harmadszor, a KELER központi értéktárként keletkezteti a Magyarországon kibocsátott értékpapírokat és vezeti a központi értékpapírszámlákat, így a tőzsdei adásvételt követően a tulajdonjog a KELER-nél cserél gazdát. E hármas funkció nagyfokú stabilitást ad a tőkepiacnak, és biztonságot nyújt a befektetőknek és a piac egyéb szereplőinek. A KELER Csoport funkciói

44

Ugyanolyan védelem illeti-e meg a befektetőket a Xetra alatt is? A befektetők szempontjából nem változik a saját brókercéggel való szerződéses kapcsolat, és a hazai befektetők továbbra is a Befektető-védelmi Alap (BEVA) védelmét élvezhetik. A BEVA ugyanis továbbra is végső esetben teljesít a nehézségekkel küzdő befektetési szolgáltató helyett. A BEVA a felszámolás alatt álló befektetési szolgáltató valamennyi magánbefektetői követelését teljesíti – befektetőnként és összevontan – legfeljebb 20 ezer euró összeghatárig. A BEVA által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig 100%, egymillió forintot meghaladó összeg esetében egymillió forint és az egymillió forintot meghaladó rész 90%-a. Ezt a kifizetést az Alap a befektető kérelmére teljesíti, amit a befektetőnek egy éven belül meg kell tennie. A BEVA csak az Alap tagjainál fennálló követelésekre nyújt biztosítást. A befektetési szolgáltatóknak ugyanakkor törvényi kötelezettségük, hogy BEVA tagsággal rendelkezzenek, e nélkül nem kaphatják meg a tevékenységük végzéséhez szükséges felügyeleti engedélyt. Ezért a befektetők továbbra is biztosak lehetnek abban, hogy minden, a BÉT-en tagsággal és kereskedési joggal rendelkező befektetési szolgáltató – és így az ő összes ügyfelük – élvezi a BEVA védőernyőjét. Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy a külföldi szolgáltatók által üzemeltetett online kereskedési platformok egyre népszerűbbé válnak a hazai magánbefektetők körében. A kis pénz- és időbefektetéssel elérhető gyors meggazdagodást ígérő szolgáltatások veszélyeiről azonban jóval kevesebbet hallani, így a befektetők általában nincsenek azokkal tisztában. A nagy tőkeáttétel, a gyors árfolyamváltozások, az átláthatatlan árjegyzői rendszer, a magas tranzakciós költségek csökkentik a befektetések értékét, jelentősen megnövelik annak kockázatait. E platformok gyakran „kibújnak” a felügyeleti ellenőrzés alól, és a BEVA sem áll helyt az ott kereskedő befektetők felé, így a szabályozott piacokon megszokott befektető-védelem itt nem érvényesül. Az online platformokon szerzett negatív tapasztalatok aláássák az egész tőkepiac hírnevét, és elrettentik a magánbefektetői réteget a hosszú távú, tartós befektetésektől. Mindezek a kockázatok a BÉT meggyőződése szerint együttes fellépést kívánnak a magánbefektetők védelme érdekében. A hazai felügyelet szintén felhívta e kereskedési felületek veszélyeire a figyelmet, kihangsúlyozta a kockázatokat, amelyek az ilyen platformokon található termékek jelentenek.

45

Változik-e a Xetrán kötött ügyletek adózása? A Xetra rendszerhez való csatlakozás nem érinti a tőzsdei befektetések adózását, azok továbbra is teljes mértékben a magyar adórendszer hatálya alá tartoznak majd. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a tőkejövedelmeket a külön adózó jövedelmek közé sorolja, így azok nem képezik az összevont adó alapját képező személyi jövedelem részét. Származását és jellegét tekintve három alapvető jövedelemtípust különböztetnek meg a jogszabályok: ezek a kamatjövedelem, az osztalékjövedelem és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek jövedelme (árfolyamnyereség). Ezek adózása 2011. január 1-jétől egységesen 16%-os adókulccsal történik. Ez alól kivételt a tartós befektetési számlán (TBSZ) elhelyezett befektetések jelentenek legalább 3 éves (adókulcs: 10%), illetve 5 éves (adókulcs: 0%) időtávon. Az egységes 16%-os adókulcs fölött azonban bizonyos jövedelemtípusok után 2013. augusztus 1-je óta egészségügyi hozzájárulás (EHO) is fizetendő. A tőzsdén kívüli ügyleteken szerzett osztalékjövedelem és a nem ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereség esetén az EHO mértéke 14%, míg ha ugyanezen jövedelmeket tőzsdei ügyleteken szerzi a befektető, akkor mentesül az EHO megfizetése alól. A kamatjövedelmet 6%-os EHO terheli, kivéve, ha állampapírokból származik, illetve olyan befektetési alapokból, amelyek legalább 80%-ban magyar állampapírokat tartanak a portfóliójukban. Az értékpapírkölcsönzés díja után pedig tőzsdén és tőzsdén kívül is 14%-os EHO-t kell fizetni. A TBSZ számlák esetében, amennyiben a számlát 2013. augusztus 1. előtt nyitottuk, semmilyen esetben nem szükséges EHO-t fizetni. A 2013. augusztus 1. után nyitott TBSZ számlák esetén is csak akkor fizetendő 6%-os EHO a teljes lekötési hozam után, ha a gyűjtőév zárásától számított 3 éven belül megszüntetjük a számlánkat. Az árfolyamnyereség esetében lehetőség van az adókiegyenlítésre: vagyis ha a befektető az aktuális adóévet megelőző egy vagy két évben árfolyamveszteséget könyvelt el, az levonható az aktuális adóév árfolyamnyereségéből.

46

Hol történik majd a derivatív és árupiaci kereskedés? A Xetra alapvetően értékpapírok azonnali kereskedésére kialakított rendszer. A BÉT származékos és árupiacai ennek megfelelően nem kerülnek a Xetrára, azokat továbbra is az MMTS rendszer szolgálja ki. Hasonlóan a régió többi származékos piacához (Bécs, Varsó), a budapesti tőzsdei határidős és opciós kereskedés is döntően a helyi, magyarországi befektetőkre épül, ellentétben az azonnali értékpapírpiaccal, ahol a külföldi befektetők szerepe meghatározó. Emiatt a származékos piac esetében egy, a Xetrához hasonló nemzetközi kereskedési rendszer legfontosabb előnye, a nemzetközi befektetők általi könnyű hozzáférés kisebb hozzáadott értékkel bír. Ezzel együtt a BÉT a közeljövőben megvizsgálja a származékos piaci kereskedési rendszer esetleges cseréjének lehetőségeit is. A hazai befektetői igények kiszolgálásában kulcsszerepe van a származékos piac folyamatos bővítésének, hiszen egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a tőkeáttételes kereskedés irányában. A BÉT dinamikusan szélesedő származékos piaci termékkínálattal reagál a növekvő keresletre, miközben a legnépszerűbb termék, a BUX index határidős kontraktus – amely az egyik leglikvidebb instrumentum a BÉT-en a részvénypiaci termékeket is figyelembe véve – fejlesztését is elsődleges prioritással kezeli. Az új kereskedési rendszer ugyan közvetlenül csak a részvénypiacot érinti, ám az ott megjelenő új szereplők a BÉT származékos piacára is könnyen kiterjeszthetik aktivitásukat, így a rendszercserének hosszabb távon a származékos piacok is haszonélvezői lehetnek.

47

Érinti-e a BÉT indexeit a Xetrára való átállás? A BÉT valós időben számított és közzétett indexei, a BUX és a BUMIX, valamint a napi egyszer számított regionális index, a CETOP20 alapvető jellegzetességei változatlanok maradnak, és az indexeket érintő döntések továbbra is a BÉT és annak Indexbizottsága hatáskörében lesznek. Az új kereskedési rendszerre történő átállással azonban az index számítása is az új platformra kerül; a technikai átállás pedig indokolttá tesz néhány kisebb módosítást az indexszámításban és az indexkosarak felülvizsgálatában. Technikai vonalon a legfontosabb előrelépés, hogy míg jelenleg a valós idejű indexértékek 5 másodpercenként frissülnek, a Xetra teljesen valós idejű frissítést tesz lehetővé: azaz ha kötés történik bármelyik indextag részvényben, az azonnal tükröződni fog az index értékében is.

Otp Rába

MTelekom Mol Richter FHB Otp Mol MTelekom Richter FHB Rába

48