ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A LEADER PROGRAM ÁTALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN

Bakony és Balaton Keleti Kapuja Közhasznú Egyesület Leader Helyi Akciócsoport 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Levelezési cím: 8181 Berhida, Pf. 12. Telefon/Fax: 06-88/786-892 E-mail: [email protected] www.bakonyesbalaton.hu

ÁLTALÁNOS

MEGÁLLAPÍTÁSOK A

LEADER

PROGRAM ÁTALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN

TÁRSADALMI VITÁRA ELŐTERJESZTETT ANYAGHOZ

A Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER HACS munkaszervezet megítélésem szerint, mind a vidékfejlesztési, mind pedig az MVH delegált feladatainak ellátása tekintetében magas színvonalú munkát végez országos viszonylatban is. Feladatainkat minden esetben határidő előtt, alacsony hibaszázalékkal végezzük el. Az átgondolt, tervszerű és költségtakarékos gazdálkodás eredményeként – természetesen hitelforrás bevonásával – működésünk és feladatellátásunk folyamatos finanszírozhatósága biztosított. A valóban működési jellegű források mellet jelentős összeget fordítunk együttműködési projektek megvalósítására, az ÚMVP és a HACS tevékenységének kommunikálására. Az el nem számolható költségek finanszírozását az önkormányzatoktól kapott átmeneti kölcsön segítségével oldjuk meg, melynek visszafizetési határideje az egyesület megszűnésének időpontja. A programmal szembeni kritikai megállapításainkat mind az előző, mind a jelenlegi szakmapolitika részére megtettük. A LEADER program felülvizsgálatával kapcsolatos kezdeményezéseket örömmel vettük, reméltük, hogy az országosan beérkező észrevételek, vélemények, és a munkacsoport által összeállított anyag elég szakmai alapot jelent ahhoz, hogy a program felülvizsgálata, és hatékony átalakítása megtörténhessen. A LEADER a vidékfejlesztés eszköze, jó lenne, ha ez már a magyar rendszerben is így működne, és így tekintenénk rá. Ezzel szemben a megszületett vitaanyag komoly csalódást jelent, annak sem kiindulása alapjai, sem következtetései nem engednek arra következtetni, hogy a valós problémák feltárása, és azokra megoldási javaslat kidolgozása történt volna meg. Az anyag a jelenlegi egyáltalán nem HACS és ügyfélbarát rendszer konzerválása, biztos alap ahhoz, hogy a vidéket kiábrándítsuk, és elbizonytalanítsuk a fejlesztések megvalósíthatósága tekintetében. Az anyag legnagyobb hiányossága, hogy megfeledkezik a 3-as tengely tekintetében fennálló jogokról és kötelezettségekről, még most sem derül ki, hogy mi az IH célja ezekkel a jogcímekkel.


NYILVÁNOSSÁG, SZÁMON LEADER RENDSZERBEN

KÉRHETŐSÉG, TELJESÍTMÉNY- ÉS TELJESÍTÉSÉRTÉKELÉS A

A munkaszervezetek működési kontrollja jelenleg is több tekintetben megvalósul, illetve egy hatékony, vagy pontosabban fogalmazva felelősségteljes tagsági működés mellett mind a szakmai, mind a pénzügyi kontroll megvalósul. Pénzügyi kontroll: A hatályos működést érintő jogszabályok alapján az éves költségvetést a közgyűlés (tagság) fogadja el. Azt, hogy a gazdálkodásért kik felelnek, azt a jogszabályok mellett az alapszabály, és az SZMSZ kell, hogy rögzítse, valamint a kötelező pénzügyi szabályzatok. Ha egy HACS tekintetében olyan költségek kifizetése merül fel melyek szakmai, vagy pénzügyi jogossága megkérdőjelezhető, ennek tisztázására mind a kifizetési kérelem beadásakor, mind az éves beszámoló – esetlegesen az évközi beszámolók - elfogadásakor lehetőség van. Az, hogy ezen jogát egy tagság mennyire gyakorolja, központilag talán nem is szabályozható. A fejlesztési források felhasználásának, valamint a HVS végrehajtásának sikerességét, és mértékét a működési forrásban megjelentetni kétséges, és nehezen megvalósítható dolog, hiszen a forrás fel nem használása nem azt jelenti, hogy a munkaszervezet nem dolgozik, főként, hogy a forrásfelhasználás döntési kompetenciája a Döntéshozó Testület hatáskörében van. Jelentős torzulás, torzítást érzek a munkaszervezet jogainak megjelentetésében. Álláspontom szerint a munkaszervezet egy végrehajtó, szakemberekből álló egység, önálló döntési hatáskörrel oly mértékben nem rendelkezik, illetve nem kell, hogy rendelkezzen, hogy az a program megvalósítását jelentősen befolyásolja. A jelenlegi beszámoltatási rendszer pedig teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy abban az egyes munkaszervezetek valós szakmai elképzeléseit megvalósítsa, színessé, egyedivé téve a térséget. Központilag kialakított, elsősorban a „papírgyártást” elősegítő munkatervi feladatok végrehajtása nem segíti, támogatja a vidékfejlesztést, nem alkalmas a HACS-ok közötti versenyhelyzet kialakítására. Azonban a program jelenlegi helyzetében és állapotában nem is érthető, hogy milyen versenyhelyzetet kívánna a döntéshozó teremteni, hiszen jelenleg az ország teljes területe LEADER programmal lefedett, a versenyhelyzetet a HACS címbirtokosság elnyerése előtt kellett volna megteremteni. A javaslatban felvetett HACS beszámolók nyilvánossá tétele egy valamire biztosan jó lenne, arra, hogy bemutassuk mennyire túldokumentált, túlbürokratizált a program.


Javaslat: Külön kell választani a program nyilvánossága, tervezhetősége és számon kérhetősége, valamint a LEADER HACS-ok működése témaköröket. Nem szerencsés, és a vidékfejlesztéshez nem is szükséges egy központilag előgyártott HVS formula, a fejlődés és fejlesztés pont attól érdekes és izgalmas a vidéken, hogy ezzel sokszínűvé. változatossá teheti azt. A program nyilvánosságáért, tervezhetőségéért az IH és MVH tehet a legtöbbet, elsősorban a jogszabályalkotó. Egyértelmű, alaposan átgondolt és precízen megfogalmazott jogszabályi háttérrel, tervezhető, betartott időpontokkal, melyekhez az ügyfelek igazodni tudnak, és amelyekhez az IH tártja magát. A HACS működés tekintetében sokkal nagyobb teret kell adni a HACS saját szakmai kezdeményezéseinek, és e tekintetben kell a legnagyobb és legjelentősebb helyi nyilvánosságot megkövetelni. A működési költségek honlapon való megjelentetése biztosítja a folyamatos nagy „kattintás számot”, bár itt sem található meg semmilyen következetesség a tekintetben, hogy mely költségeket és milyen módon kell nyilvánosságra hozni. Az MVH-tól átvállalt delegálási feladatok tekintetében továbbra is több aggály merült fel, mind a finanszírozás, mind a szakmaiság tekintetében. A 3-as tengely nem horizontális intézkedéseinek és 4-es tengely MVH eljárás alóli kivonása az egyetlen olyan járható út, mely a vidék és a vidékfejlesztés érdekeit szolgálja. Nem vonatkozik azonban ez az elszámolásokra, annak helye egyértelműen a kifizető ügynökségnél kell, hogy maradjon, azonban az adminisztrációs terheket, a felesleges adatlap kitöltéseket, a többszörös adatszolgáltatást meg kell szüntetni. HELYI AKCIÓCSOPORTOK JOGÁLLÁSA A program felénél azon gondolkodni, és jelentős energiákat arra fordítani, hogy a 2008-ban kötelező érvényűen megalakított jogi személyiségek és azok kötelezően létrehozandó munkaszervezete miként váljon el egymástól, érthetetlen, ez a kezdeményezés alaposabb indoklást érdemelne. A munkaszervezet és HACS külön egységként értelmezése, a nem megfelelő teljesítés a munkaszervezet nem megfelelő teljesítéseként való értelmezése pedig pontosan arra mutat rá, hogy mennyire tévesen közelíti meg maga az IH is ezt a kérdést. Ami tény: - a szervezetek, kizárólag erre a programra alakultak meg, és nyugodtan nevezhetjük ezeket kényszerközösségeknek. Ennek alapja, hogy a működési források felhasználásával olyan


kötelezettségeket – fenntartási kötelezettség – vállaltak magukra, ami túlmutat, túlmutathat a program 2015. évi zárásán is. - Az 1698/2005 EK rendelet 62. cikk b) pontja alapján az IH már 2007-2008-ban EK rendelet ellenesen járt el, hiszen a már valamely LEADER programban részt vett szervezeteknek továbbra is jogában állt volna a LEADER programban részt venni, illetve ez alapján a jelenlegi 96 LEADER HACS is jogosult újabb feltételek nélkül a 2014-ben induló LEADER programban részt venni. - Ugyancsak ez a cikk rendelkezik a döntéshozatali szint arányairól. Az egyesülési jogról szóló törvény értelmezése alapján az egyesületek legfőbb döntéshozatali szerve a Közgyűlés, így álláspontom szerint nem csak az elnökségben, vagy a döntéshozó testületben kell a legalább 50%os arányt biztosítani, hanem a Közgyűlésben is. Ez már csak azért is kiemelten fontos, mert a közgyűlés dönt olyan, jelenleg sok vitát és gondolkodást kiváltó kérdésben, mint a költségvetés és az alapszabály, illetve a HVS. - A megalakult jogi személyiségek működését, átalakulását, tagfelvételi módját jogszabályok határozzák meg, ezek ma sem zárják ki a tagfelvétel lehetőségét. Amennyiben ezt egy szervezet saját maga szigorította oly mértékben, hogy ez sérti a nyilvánosság, az átláthatóság elvét, akkor azt a szervezetet kell felszólítani, vagy jogszabályban rendezni ezt a helyzetet, hogy az általánosan elvárható, széles nyilvánosság biztosított legyen. A gesztor szervezetek rendszerbe lépésénél feltétlenül vizsgálni kell, hogy az milyen módon érinti a jogokat és kötelezettségeket, elsősorban a kapacitás-fenntartások, előlegek, elszámolások, humánerőforrások tekintetében. A HACS saját keretein belüli munkaszervezet működtetésével, sokkal nagyobb nyilvánossággal és biztonsággal tudja ellenőrizni és befolyásolni a működési költségek felhasználását, mint azt egy független jogi személyiség belépésével teheti majd. Javaslat Azon esetek megvizsgálása, és egyedi szankcionálása a legszélesebb helyi nyilvánosság biztosításával, ahol akár személyi, akár szakmai, akár pénzügyi visszaélések történtek.

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK (HVS) FELÜLVIZSGÁLATA

ÉS

A

PÁLYÁZATI

FELHÍVÁSOK KIDOLGOZÁSA

A HVS félidős, vagy időközi felülvizsgálata minden kiírás előtt aktuális kérdés, és elvégzendő feladat. A forma, melyben jelenleg dolgozunk teljesen átláthatatlan, főleg a tervezés tekintetében. A hiányossága pedig elsősorban az, hogy nem felel meg a 1698/2005 EK rendeletben megfogalmazott célok szerinti tervezésnek, valamint körülményes besorolási rendszerekben elveszik a valós tartalom. Az, hogy egyébként az így helyi szinten elkészült HVS-t a rendszer miért


jelöli az EPAP fejlesztők szellemi tulajdonának teljességgel érthetetlen. Maga a HVS HPME része könnyen olvasható annak, aki írta, az ügyfél részére azonban már nehezen található meg hogy a megfogalmazott 200 HPME tartalmaz-e egy olyat is, melybe az ő projektötlete belefér. A BBKK HACS területén a tervezési időszakban egyébiránt elég alapos projektgyűjtés történt, több mint 10 milliárd Ft összegű projektterv alapján dolgoztunk. Ehhez képest a rendelkezésre álló források olyan csekély mértékűek, hogy az mondhatni végrehajthatatlanná teszi magát a stratégiát. Jelenleg valószínűsítem, hogy a legkisebb gond, hogy a HACS-ok nem tudják mire költsék a rendelkezésre álló forrásokat, sokkal nagyobb probléma, hogy nem tudnak felvilágosítást adni, hogy mikor nyílnak meg újra a fejlesztési források. Az IIER a rendszer legnagyobb gátja, annak tervezésbe való bevonása egyáltalán nem kívánatos. Javaslat: Az általános projektötlet gyűjtés csak időhúzás, azt kell megvizsgálni, hogy van-e erre igény, hol, milyen források állnak még rendelkezésre. Maga a kidolgozott részletes stratégia és a HPME katalógus elválhat egymástól, az első egy tervezési alapdokumentum, a másik pedig a fejlesztési célok gyűjteménye. A HPME rendszer továbbfejleszthető a LEADER-nél alkalmazott, de nem előre gyártott sablonokat tartalmazó pályázati kiírásokká. Az IIER alkalmazás nem kívánatos, mind a pályázatok benyújtásának, feldolgozásának, mind pedig az értékelésnek komoly gátja.

LEADER pályázatok benyújtása LEADER kérelemkezelés Kiss értékű projektekre vonatkozó speciális eljárási háttér Maga a probléma megfogalmazása felveti a kérdést, hogy mi van a „leaderszerű” megvalósítás alá vont 3-as tengelyes forrásokkal. AZ IIER-ben a módosítások átvezetése legalább 3 hónapot vesz igénybe. A különböző célterületek kezelése sem volt megoldható csak egy lebutított, egységesített tervezéssel. A felületek megnyílása komoly időveszteséget jelentet minden egyes támogatási és kifizetési időszakban. Az, hogy az ÉNGY elhagyását, vagy az ÉNGY-re vonatkozó szabályozások változtatását még csak nem is említi az anyag, komoly gondolkodásra készteti az olvasót. Az itt felvetett probléma megoldását – felére csökkenteni az eljárási időt – nem fogja megoldani az a rendszer, amely továbbra is ragaszkodik a jelenlegi jogszabályi háttérhez, a jelenlegi eljárásrendszerhez, az MVH szerepéhez, az IIER, az ÉNGY, a túlbürokratizált kérelemdokumentáció alkalmazásához.


A kérelemkezelés időtartamát az alábbi tényezők befolyásolják:  IIER rendelkezésre állása minden esetben 2-3 hónapot késik, illetve 2-3 hónap késéssel áll csak rendelkezésre. Ezt alapvetően az IH és MVH eljárásrendje befolyásolja. A programozás kizárólag a jogszabály, az eljárásrendek és végrehajtási utasítások ismeretében kezdődhet meg. Ha ezek csak a beadási időszakot követően állnak rendelkezésre, illetve akkor kezdik el őket elkészíteni, akkor ez az időszak nem lesz csökkenthető.  Jogszabályi háttér, eljárásrendek nem elég egyértelműen kerülnek megfogalmazásra, alkalmazásra, a kérelemkezelés ideje alatt többször változik a szakmai és jogi álláspont. A másodfok állásfoglalásai sokszor értelmezhetetlenek, ellentmondásosak. A jogszabályi háttér nem segíti a HACS akarat érvényesülését, ez sokszor vezet konfliktushoz a szakmai értelmezések alkalmával.  Felesleges ellenőrzési szintek kerültek beépítésre a rendszerbe, melyek nem csökkentik az esetleges hibák számát. A régiós kirendeltségek által elfogadott kérelmek régiós egységes álláspontot, és kezelési módszert alkalmaznak, melyek a HACS-okkal való napi kapcsolattartásra és a közösen kialakított szakmai álláspontra épülnek, itt le is lehetne zárni az ellenőrzést. Delegált feladatok ellátásának értelmezése: A 1698/2005 EK rendelet alapján: 62. cikk 4) „ A helyi akciócsoportok választják ki a stratégia keretében finanszírozandó projekteket. Az akciócsoportok együttműködési projekteket is kiválaszthatnak.”

Ez azonban nem azonos a mai gyakorlattal, ami az MVH-tól átvett delegálási feladatok ellátását jelenti. Ez a feladat jelenleg egy kényszer, egy „delegálási diktátum” eredménye, valós döntési jogkört a HACS-nak nem biztosít, azonban a költségkeret felhasználását jelentősen befolyásolja. Az, hogy a delegálási feladat visszaadásával a HACS-ot pénzügyi szankció érje, elfogadhatatlan, hiszen ezt a munkát alapvetően többletforrással kellett volna támogatni, az MVH is a TS keret terhére kap ehhez forrásokat. Javaslat: A LEADER szellemiségű megvalósítás alá vont jogcímek kivétele az IIER és a Ket. hatály alól, egy egyszerűsített pályázati kiírás és értékelési rendszer kidolgozása, amely a HACS feladata, jogköre és felelőssége. A beérkezett projektötletek egy egyszerű alapjogosultsági szűrésen esnek át a munkaszervezetnél, majd a bennmaradó projektötletekről előzetes HACS döntéshozói szinten döntenek. Az így megmaradó támogatott projektötletek tekintetében kezdődne meg az ügyintézés, ami egy egyszerűsített, a szükséges tartalmi elemekre kiterjedő hiánypótlással teljessé teszi a pályázatokat, „túligény” esetén pontozás, vagy HACS döntés alapján alakulhat ki a támogatottak rangsora.


A kifizetési kérelmek kezelése természetesen továbbra is az MVH feladata, de ez is egy sokkal egyszerűbb és elektronikus formátumban. Összeférhetetlenségi szabályok Amennyiben a kezdeményezés arra irányul, hogy a tanácsadói feladatkör definiálásra kerüljön, a szándék támogatható, de már a probléma papírra vetése is bemutatja azt a túlbürokratizált más LEADER programokban egyáltalán nem ismert szervezetei felépítést, amit rákényszerítettünk a rendszerre. Álláspontom szerint az összeférhetetlenséget kizárólag a harmadik személy részére történő ÚMVP pályázatírás tekintetében lehet és kell megállapítani. A vidékfejlesztési szakemberek, akik egyben a rendszert is ismerik, sokkal hatékonyabban tudnak tanácsot, ötletet adni az előkészítés és a megvalósítás fázisában, hiszen ismerik a rendszer minden tulajdonságát, már ennek tudatában tudják az ügyfelet felkészíteni, szakértő támogatással segíteni. Javaslat: Kizárólag a harmadik személy részére történő ÚMVP pályázatírás legyen az összeférhetetlenség tartalma. A HACS-ok alapvető tevékenységi területeinek erősítése Az anyag legnagyobb „hibája/hiányossága” álláspontom szerint, hogy nem megfelelő kiindulási alapról építkezik. Véleményem szerint a rendszer legnagyobb hibája nem az, hogy nincs lehetőség a HVS tervezésére, fejlesztésére, a helyben élők ösztönzésére. Jelenleg mi magunk vagyunk „gátjai” az ötletáradatnak, vagy a megvalósuló projekteknek, hiszen nem tudjuk megmondani, hogy mikor, és milyen feltételekkel nyílik majd a következő támogatási időszak. Bizonytalanságban tartjuk a projektgazdákat, hiteltelenné válunk. LEADER szellemiségű programok megvalósítására most is minden HACS-nak, munkaszervezetnek lehetősége van. Itt talán az önként vállalt feladatokra való hajlandóságot is a HACS önszorgalma, szakmai céljai, és a túlzott IH felügyelet, engedélyezési rendszer gátolja. Javaslat A munkatervben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni az önként vállalt vidékfejlesztési feladatok megvalósítására. Ennek alapján mérhető lenne, hogy egy HACS mennyire képes, vagy mennyire akarja a területén élőket bevonni, mozgósítani. Ezeket a kezdeményezéseket magas % aránnyal kellene számon tartani, így sokkal intenzívebben kívánna mindenki ilyen feladatokat ellátni.


Aki pedig nem végez mérhető, bemutatható, valós vidékfejlesztési tevékenységet, nem valósít meg közösségi programokat – és ezek nem a fórumok – akkor az ő tevékenységét jelentős %-os megvonással kell „büntetni”, míg az aktív, jó HACS-okat azzal jutalmazzuk, hogy sokkal kevesebb felesleges, papírgyártó bürokratikus feladattal múlatjuk az idejüket. LEADER jogcímek változásai, a nemzetközi és térségek közötti együttműködési jogcím végrehajtási rendjének átalakítása A terv, tanulmány, mint önálló jogcím megtartásának feltételei A LEADER programnak valószínűleg fontos része a külföldi kapcsolattartás, és együttműködés, azonban amíg ezek csak utazásokra vannak felhasználva, és olyan témákat, tartalmakat érintenek, melyek egy beszámolóból is kiolvashatók, addig hatékonyságuk megkérdőjelezhető. A HACS-ok rendelkezésére álló LEADER forrás nagysága nem is tesz lehetővé egy több éves együttműködésben való részvétel finanszírozását, a települések pedig elsősorban a testvér települési kapcsolatokban gondolkodnak, ami nem egyezik meg ezzel az elvárt tartalommal. Központi keret, és pályázati rendszer kialakítását támogatható elképzelésnek tartom, de semmi esetre sem a HACS-ok rendelkezésére álló források csökkentésével. Értem ez alatt: nem a teljes vidékfejlesztésre fordítandó keret csökkentését, hanem a HACS jogszabályban rögzített saját fejlesztési, vagy működési forrásainak csökkentését. A tervek, tanulmányok esetében korábban is azt az álláspontot képviseltem, hogy ezt a projekt részének kell tekinteni, és annak előkészítéseként finanszírozni. A projektmegvalósítástól elváló tanulmány készítés nem feltétlenül a vidékfejlesztési források finanszírozási körébe kell, hogy tartozzon, illetve esetlegesen, amennyiben a stratégia szempontjából fontos, működési keret terhére finanszírozható. A tanulmányokkal szembeni objektív elvárás rendszer felállítása nehéz, és kényes feladat, hiszen elképzelhető, hogy két szakember ugyan arról a témáról eltérően gondolkodik, így előfordulhat az az eset, hogy az egyik, a másik tanulmányát, anyagát értéktelennek, használhatatlannak minősíti. Az IH és a VKSZI szakértőként való bevonása ugyancsak több kérdést vet fel, hiszen nem tudom miként lehet biztosítani a köztisztviselői gárdában, hogy a helyi viszonyokat, helyi célokat, rendszereket annyira ismerjék, hogy egy ilyen anyag tartalmi megfelelőségét bírálni tudjál. Ez ismételten egy újabb alá-fölé rendeltségi viszonyt tesz a rendszerbe a HACS-ok és a köztisztviselői gárda közé.


Képzések, az új rendszer szereplőinek felkészítése Kizárólag a valós képzések, a valós ismeret és tudásanyagot nyújtó interaktív kapcsolatra irányuló programoknak van értelme. Az eddigi gyakorlat melyben a résztvevő hallgat, az előadó meg elhadar valamit értelmetlen, a munkát nem segíti. Javaslat Lehetőséget és forrást kellene biztosítani arra, hogy a HACS-ok pályázzanak központi forrásra ahhoz, hogy munkatársait, tagjait, projektgazdáit olyan képzésekre küldje el, melyeket saját maguk fontosnak tartanak a HVS, a vidékfejlesztés és a projektek megvalósítása érdekében.

Egyéb A HACS-ok finanszírozásának megoldása, a 1698/2005 EK rendeletben megfogalmazott jogok biztosítása, és kötelezettségek számonkérése talán a legfontosabb feladat. A hitelállomány magunk előtt görgetése súlyos problémát jelent majd, hiszen az elhúzódó kifizetések, az elhibázott előleg kifizetési rendszer magában hordozza a jövőt, ami a HACS-ok fizetésképtelenségét jelenti majd. Meg kell teremteni a 3-aqs tengely terhére az előleg felvétel lehetőségét, melynek elszámolása a program zárásával, az utolsó kifizetési kérelem benyújtásával kell., hogy egy időpontra essen. Meg kell teremteni annak állami garanciáját, hátterét, hogy a jelenlegi piaci alapon működő működést finanszírozó hitelek kiválthatók legyenek. Ez jelenleg sok jól és hatékonyan működő HACS problémája, az ő létük veszélyeztetése nem lehet a rendszer célja.

Berhida, 2010. november 11.

Kontics Monika munkaszervezet vezető

ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A LEADER PROGRAM ÁTALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN

Recommend Documents