ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

NÉBIH Erdészeti Igazgatóság Erdőtervezési és Természetvédelmi Osztály 1023 Budapest, Frankel Leó utca 42-44.

Tervszám: KT-4/2012

ALPOKALJAI ERDŐTERVEZÉSI KÖRZET KÖZJÓLÉTI FEJLESZTÉSI TERVE

2012

Tervező: Dávid József ……………………………......... Osztályvezető: Czirok István …………………………… Igazgató: Wisnovszky Károly …………………………..

Veszprém, 2012. szeptember

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető ................................................................................................................................ 1 2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai ......................................... 2 3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai...................... 3 4. A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata............................................................ 7 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok................................ 7 4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése ................................................................. 7 4.3. Közjóléti létesítmények ................................................................................................... 8 4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények ............................................................................ 8 4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítmények......................................................................... 25 4.4. Közjóléti feltártság........................................................................................................ 25 4.4.1. Közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak .............................................. 26 4.4.2. Turistautak ............................................................................................................. 27 4.4.3. Tematikus nyomvonalak ........................................................................................ 28 4.4.4. Kerékpáros nyomvonalak ...................................................................................... 35 4.4.5. Lovas túra nyomvonalak....................................................................................... 36 4.5. Erdei közjóléti tevékenységhez kapcsolódó létesítmények erdőn kívül ...................... 37 4.6. Egyéb lényeges turisztikai adottságok ......................................................................... 38 5. Erdészeti közjóléti fejlesztési program ............................................................................ 39 5.1. A turizmus fogalma, erdőt érintő formái..................................................................... 39 5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése.......................................................................... 39 5.2.1. Általános fejlesztési célok...................................................................................... 39 5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok.............................................. 40 5.2.3. Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai ........................................................ 42 5.2.4. Erdőn kívüli jóléti létesítmények fejlesztési javaslatai .......................................... 50 5.2.5. Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai ....................................................... 52 5.2.5.1. Turistautak ...................................................................................................... 52 5.2.5.2. Tematikus nyomvonalak ................................................................................. 52 5.2.5.3. Kerékpáros nyomvonalak ............................................................................... 53 5.2.5.4. Lovastúra nyomvonalak.................................................................................. 57 5.2.6. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata .................... 58

Térképmelléklet Alpokaljai Erdőtervezési Körzet közjóléti fejlesztési terve - Átnézeti térkép

1. Bevezető Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 37. § (2) bekezdése szerint az erdők és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek közjóléti funkciójának fejlesztése és összehangolása érdekében erdőtervezési körzetenként közjóléti fejlesztési tervet kell készíteni. Az erdők közjóléti szerepe nem csupán az erdő látogatásához és a szabadidő eltöltéséhez szükséges feltételek megteremtését jelenti, amely a közjóléti tevékenység által válik valóra, hanem az erdei közjólét az erdő társadalmi (közösségi) jólétben betöltött szerepét is, amely az emberi léthez méltó feltételek fenntartásához járul hozzá egyre jelentősebb mértékben. Az erdő a legmagasabb szervezettségi szintű szárazföldi ökoszisztéma, amely az általánosan ismert szénmegkötő, oxigéntermelő tulajdonságai mellett a természet számtalan olyan elemének biztosítja az életfeltételeit, amelyek eltűnése nehezen megjósolható folyamatok kiindulása lehet. Emellett az erdő védi többek között a vízbázisokat, a településeket, utakat, csökkenti az eróziót és nem utolsó sorban nyersanyagot termel és munkahelyeket teremt, amelynek egyre nagyobb szerepe lesz a vidék lakosság-megtartó erejében. Ennek a társadalmi szerepvállalásnak csak egyik szegmensével, kiemelten az erdőben végzett közjóléti tevékenységgel foglalkozunk az Alpokaljai Erdőtervezési Körzet közjóléti fejlesztési tervében. A közjóléti fejlesztési terv tájékoztatást ad a körzet közjóléti állapotáról és az érintettekkel egyeztetett közjóléti fejlesztések erdészeti hatóság által javasolt irányairól. Közjóléti szempontból vizsgálja és értékeli a körzet erdőállományát, annak kezelését és a jelenlegi közjóléti tevékenységet. Meghatározza a közjóléti fejlesztési programot, javaslatot tesz a meglévő közjóléti létesítmények fejlesztésére vagy felszámolására, újak létesítésére. Az erdőterületek közjóléti funkciójának ellátása szempontjából szerepe van az erdőterületek közjóléti feltárásának is, ezért a terv foglalkozik az erdőtervezési körzet erdeit érintő turistaút hálózattal, a kerékpáros- és lovas túra nyomvonalakkal, azok fejlesztési lehetőségeivel.

Hétforrás – A Kőszegi-hegység egyik leglátogatottabb helyszíne

1

2. Az erdő igénybevételének, látogatásának általános szabályai Az alábbiakban az erdőben elhelyezett/tervezett közjóléti létesítményekkel és az erdő látogatásával kapcsolatos általános szabályozást foglaljuk össze az Evt. és annak végrehajtásáról kiadott 153/2009 (XI. 13.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) alapján. Az erdei közjóléti létesítmények erdei közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított erdészeti létesítmények1, melyek a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálják. Közjóléti létesítmény létesítéséhez, bővítéséhez, felújításához stb. az erdészeti hatóság engedélye szükséges. Közjóléti létesítmény létesítése az erdő igénybevételének2 minősül. Az Evt. szerint néhány kivételtől eltekintve kizárólag a közérdekkel összhangban, közcélok érdekében lehet erdőterületet igénybe venni. Az erdőben3 és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületeken4 elhelyezett közjóléti létesítményekről az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet. Az erdészeti hatóság közjóléti nyilvántartása egyben alapját képezi a közjóléti létesítmények támogatásának, ezért is fontos, hogy minden létesítmény bekerüljön a nyilvántartásba és a létesítmény állapotában bekövetkező változások (pl. területváltozás, berendezések darabszámának változása stb.) bejelentésre és átvezetésre kerüljenek. Aki az erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az Evt. megfogalmazása szerint az erdő látogatójának5 minősül. Másként rendelkező jogszabály (pl. természetvédelmi, honvédelmi stb.), vagy időlegesen elrendelt korlátozás hiányában az erdőben üdülés, sportolás, kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat. Az erdő látogatója az erdőben és az erdészeti létesítményekben nem okozhat kárt és csak indokolt esetben zavarhatja mások pihenését vagy az erdőgazdálkodási tevékenységet. Az erdőgazdálkodó az erdő látogatójától díjat nem kérhet, azonban jogosult felmerült kárának megtérítésére. Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott közjóléti létesítményt rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, eredeti állapotába visszaállítani. Az erdő látogatásakor az erdősítés területe (míg a faállomány átlagosan a két méteres magasságot el nem éri) és az erdőrezervátum magterülete csak a kijelölt úton és csak gyalogosan vehető igénybe. Erdőben csak az arra kijelölt úton szabad lovagolni, kerékpározni vagy gépjárművel közlekedni. Az erdőben 24 órát meghaladó tartózkodás, sátrazás illetve sportrendezvények szervezése, turistaút és ideiglenes elárusítóhely kialakítása csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával történhet. Az erdőgazdálkodó figyelmeztető táblák kihelyezésével, valamint a helyben szokásos módon korlátozhatja az erdő látogatását, amennyiben az a látogató testi épségét vagy az erdőgazdálkodási munkálatokat veszélyeztetné. A vadászat időtartamára az erdő látogatásának korlátozását a vadászatra jogosult kezdeményezheti az erdőgazdálkodónál. Az erdő látogatója csak a kialakított tűzrakóhelyen gyújthat tüzet a tűzvédelmi rendelkezések betartásával. Fokozott tűzveszély6 időszakában a kialakított tűzrakóhelyen, valamint az erdőn 1

Evt. 15. § Evt. 77.-82. § 3 Evt. 6. § 4 Evt. 13. § (1) alapján: tisztás, rakodó, vadföld, erdei tó, csemetekert, cserjés stb. 5 Az erdő látogatásának szabályairól az Evt. 91-96. §-ai rendelkeznek. 6 A fokozott tűzveszély időszakában elrendelt tűzgyújtási tilalmat és annak feloldását az erdészeti hatóság honlapján, két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban közlik. 2

2

kívül, annak 200 méteres körzetében is tilos tüzet gyújtani. A tűzgyújtási tilalom idején az erdészeti hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja az erdőben való tartózkodást is. Tilos az erdőben élő fáról, cserjéről lombot, gallyat levágni, mohát gyűjteni. Azonban állami területen – ha más jogszabály nem korlátozza, tiltja (pl. védett faj) – naponta, személyenként legfeljebb 2 kg gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjthető. A gyűjtött mennyiség az egyéni szükségletet nem haladhatja meg és nem hozható kereskedelmi forgalomba. Tilos az erdőben és a közforgalom elől elzárt erdei utakon az erdő látogatójának motorfűrészt, 0,5 kg-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél hosszabb vágólapú fűrészt magánál tartani. Amennyiben az erdő látogatója az erdőt veszélyeztető vagy károsító cselekményt követ el, az erdészeti szakszemélyzet jogosult az elkövető ellen eljárást kezdeményezni, járművét feltartóztatni, átkutatni.

3. A körzet erdőterületének állapota és kezelésének közjóléti vonatkozásai A fejezetben közjóléti szempontból vizsgáljuk a körzet erdőterületeinek állapotát és az erdőállományok kezelését. Az Alpokaljai Erdőtervezési Körzet (a továbbiakban: Alpokaljai ETK vagy ETK) Vas megye jól erdősült térsége, az Adattári7 területből számított erdősültsége 37,6%, amely közel kétszerese az országos átlagnak (a megye erdősültsége 28,1%). A körzeten belüli legerdősültebb település Velem (72,4%) és Kőszeg (59,8%), míg területarányban legkisebb erdőterülettel rendelkező települései Gyöngyösfalu (9,8%), továbbá Lukácsháza (5,0%). A körzet erdeinek 65%-a állami tulajdonban van, ezek 95%-át a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egy erdészeti egysége (Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság, a továbbiakban: erdészet) kezeli. A magántulajdonú erdőknek (35%) mindössze 8%-át kezelik erdőbirtokosságok vagy egyéb társulások, itt az egyéni erdőgazdálkodók túlsúlya alakult ki. Az erdők 5%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú, ezeknek nincs jogosult erdőkezelője. Ezekben az erdőkben jogszerű erdőgazdálkodás nem folyhat, azonban kivételes esetekben (pl. az erdő veszélyeztetettsége esetén) a tulajdonos terhére az erdészeti hatóság elrendelheti ezen erdők kezelését. Az Evt. új fogalmat vezetett be az erdők természetességi állapotának8 megállapításával. A természetességi állapot erdőrészletenként kerül meghatározásra aszerint, hogy a természetes folyamatok és az erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult jelenlegi erdőállomány mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőállományokhoz. Az ETK területén 24ha természetes erdő természetességi állapotú erdőt talált a jelenlegi erdőtervezés. A bolygatatlan erdőkhöz hasonló szerkezetű, természetes úton, de akár mesterségesen is létrehozott erdők, amelyben erdészeti tájidegen fajok kis mennyiségben és intenzíven terjedő fajok csak elvétve találhatók meg, a természetszerű erdők. A körzet erdeinek 39%-át természetszerű erdők alkotják, ez az arány az országos átlagnak pontosan másfélszerese. Ebbe a természetességi kategóriába tartozik a bükkösök háromnegyede, a kocsányos tölgyesek fele, a gyertyánoskocsánytalan tölgyesek, a kocsánytalan tölgyesek és az erdeifenyvesek kétötöde. A felsorolt faállománytípusok maradék része jellemzően a származék erdő természetességi kategóriába tartoznak, ennek aránya az ETK-n belül 41% (országos átlaga 27%). A származék erdők főként őshonos fajokból állnak, azonban a természetes erdőszerkezet bizonyos részei hiányoznak és jelentős az idegenhonos és az intenzíven terjedő fajok aránya. Az alacsonyabb természetességi kategóriájú erdők (átmeneti erdők, kultúrerdők, faültetvények) aránya mindössze 20 %, amely lényegesen kevesebb az országos átlagtól (47%)9.

7

Országos Erdőállomány Adattár Evt. 7. § 9 Az országos adatok az Országos Erdőállomány Adattár 2012. júniusi állapotát tükrözik 8

3

Amennyiben az erdőket alkotó fafajokat honosságuk szerint vizsgáljuk, úgy azt tapasztaljuk, hogy azok 80%-a tájhonos, 20%-a pedig idegenhonos (tájidegen). A körzet jellemző faállománytípusai területarányuk sorrendjében: erdeifenyvesek, kocsánytalan tölgyesek, bükkösök. A körzet legjellemzőbb, – főfafajként és elegyként is előforduló – erdőállományt alkotó fafajai területarányuk sorrendjében a kocsánytalan tölgy, az erdeifenyő, a bükk, az akác, a lucfenyő. A körzet erdeinek korosztálymegoszlása jellemzően egyenlő, ez egyrészt a hossztávú tartamos erdőgazdálkodást tükrözi, másrészt a változatos faállomány összetételre is utal. A 100 éven felüli erdők aránya 10%, ezek jellemzően a Kőszegi-hegységben találhatók. Az erdőgazdálkodás társadalmi megítélésének egyik legfőbb tényezője az erdők véghasználatának és felújításának módja. Ezek a fogalmak a vágásos és átalakító üzemmódhoz kapcsolódnak, amelyekben a fakitermelés mértéke és üteme látványos, a nem szakemberek részére riasztó lehet. Végrehajtásuk során ún. felújítási kötelezettség keletkezik, azaz a kivágott fák helyén új erdőt kell nevelni. A körzeten belül a szálaló vágások 13%-os aránya jelentősnek mondható. Ez egy olyan természetes erdőfelújítási mód, melynek időtartama 30-60 év, eredménye egy vegyes korú és méretű, jellemzően változó fafajösszetételű erdő létrejötte. Ezt a véghasználati módot jellemzően az átalakító üzemmódban alkalmazzák, melynek célja a folyamatos erdőborítás kialakítása. A felújítóvágások részaránya 40%, ennek során az idős faállományt fokozatosan, időben elhúzva, több lépcsőben termelik ki (5-25 év), törekedve az erdő természetes felújulásának elősegítésére. Felújítóvágásokat főként a nagy hozamú, értékes lomberdőkben alkalmaznak, de van példa az őshonos lombos fajokkal alátelepült fenyvesek több lépcsős véghasználatára is. A véghasználatok közötti tarvágások részaránya 47%, ekkor a faállományt egyszerre termelik le és az erdőt mesterségesen újítják fel. A körzeten belül így kezelik az akácosokat, az elegyetlen lucfenyveseket, a tölgy elegyes erdeifenyvesek negyedét, az égereseket és az idegenhonos erdőállományokat. A 96/2011. (X. 17.) VM rendelet (a továbbiakban: erdőtervrendelet) alapján az Alpokaljai ETK-ben az elkövetkezendő 10 évben 1.400ha lehet a maximális véghasználati terület, ennek egésze tarvágással érinthető. Ezzel szemben a most elkészült körzetterv csupán 575ha-on ír elő tarvágást (ez a körzet valamennyi erdejének 6%-a), e mellett a felújítóvágások és szálalóvágások területe 643ha (tervezett véghasználati terület együttesen 1.218ha). Ez a változtatás környezetvédelmi és közjóléti szempontból egyaránt rendkívül kedvező. Közjóléti szempontból kedvező képet nyújt a körzet erdőterületeinek üzemmód10 szerinti megoszlása is, amely meghatározza az alkalmazható erdőfelújítási eljárásokat és a fakitermelés módját. A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok közül jelenleg 42ha-on szálaló, 41ha-on pedig faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódú erdő van ezek mindegyike állami tulajdonú. Többek között az erdők közjóléti funkciójának erősítése érdekében fogalmazta meg az Evt. azt az előírást, amely kötelezi az állami erdőgazdálkodókat a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódok alkalmazására. Az állami tulajdonú, védelmi vagy közjóléti rendeltetésű, természetes, természetszerű illetve származék erdőkben a jelenlegi körzeti erdőtervezést követően az erdőterületnek legalább egyötöd részén kell folyamatos erdőborítást biztosítani. Ezt az arányt a következő erdőtervezések során tovább kell növelni (egynegyed, majd egyharmad rész). Ennek megfelelően a körzet állami tulajdonú erdeiben a következő 10 évben 739ha-on kell folyamatos erdő10

Evt. 29.§(1)-(2)

4

borítást biztosító üzemmódokat alkalmazni. Az új körzettervben ezzel szemben 1.223ha-on (33%) teljesül ez a feltétel, azaz már most elérik az állami erdőgazdálkodók a 30 évvel későbbre kitűzött célt. A folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok természetükből fakadóan jellemzően tömbösen lettek kialakítva az arra alkalmas erdőrészletek besorolásával. A tömbök kialakítása során a közjóléti szempontok is érvényre jutottak, a parkerdők esetében a lehetőségekhez igazítottan megjelennek a folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok. Meg kell említeni az erdők természetes felújításának, ill. a folyamatos erdőborításon alapuló erdőkezelési módok bevezetésének és a terület vadeltartó képességéhez viszonyított vadlétszám kapcsolatát. Az újulat életfeltételeinek megteremtése és megvédése érdekében a magas vadlétszámmal bíró térségekben a vadkárelhárító kerítések építése az állami erőgazdaságoknál az üzemszerű gyakorlat része, de a magánszektorban is egyre több gazdálkodó alkalmazza. Tervezési területünk állami erdeiben a vadkárra érzékeny, elsődlegesen lombos fafajokból álló erdőfelújítások (főként tölgyesek és magas kőrisesek) teljes egészében, már az első kivitel során vadkárelhárító kerítéssel védettek a vadásztársasági és az üzemi területeken egyaránt. A magántulajdonú erdőkben jellemzően az első kivitel évében nem történik meg a vadkárelhárító kerítés építése. A vadkárosításoknak kitett több éves állományok esetében a vadkár megtörténte után, illetve a kötelezettségek keletkezése során jelentkezett sikerességi hiány következtében kerül sor vadkárelhárító kerítés építésére. Az erdőgazdálkodók legtöbb esetben nem veszik fel a kapcsolatot az illetékes vadgazdálkodóval, illetve nem akarnak konfrontálódni a vadászatra jogosulttal, és az erdészeti hatóság felé sem jelentik be a vadkár tényét. Általában csak a bírság kiszabása után próbálnak védekezni a vad által okozott károk ellen. A vadállomány létszámának szabályozásával kapcsolatban az erdészeti hatóság rögzítette, hogy az Alpokaljai ETK területén a kérődző nagyvadállomány (mindenek előtt az őzpopuláció) létszámát olyan szintre kell apasztani, ami a kerítés nélküli erdőgazdálkodást lehetővé teszi! Az Alpokaljai ETK Kőszegi-hegység részében csekély mértékű a vadkár, ez ellen vadriasztó szer kenésével, illetve vadállomány szabályozással védekezik az erdészet. Véleményük szerint a kiterjedt területen bevezetendő folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódok sikerességét a vadlétszám nem fogja befolyásolni, nincs erdőgazdálkodást akadályozó magas vadlétszám. A Kőszegi alsó erdő – Csepregi erdőtömb (a továbbiakban: Alsó erdő) területén már más a helyzet, ott az erdőfelújítások védelmére jellemzően állandó jellegű vadkárelhárító kerítést (nem villanypásztoros) építenek az erdőgazdálkodók. Ezek sűrű előfordulása zavarja a természetes erdőképet, turisztikai értelemben kedvezőtlen, ezért (is) törekedni kell arra, hogy ezek az állandó jellegű kerítések csak a szükséges ideig (15-20 évig) maradjanak helyükön, lehetőség szerint minél előbb elbontandók. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés11 adja meg, amelyet erdőrészletenként határoz meg az körzeti erdőterv. Az elsődleges rendeltetés mellett további rendeltetések is megadhatók, melyeket figyelembe kell venni az erdőgazdálkodás során. A körzet erdeinek elsődleges rendeltetése 45%-ban védelmi rendeltetés (ezen belül a Kőszegi Tájvédelmi Körzetnek köszönhetően meghatározó a természetvédelmi rendeltetés). A közjóléti rendeltetések főként további rendeltetésként jelennek meg. A közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők összterülete 71ha (0,8%), további rendeltetésként 440 ha-on (4,9%) jelenik meg. Ezek a közjóléti rendeltetésű erdők koránt sem fedik le a valóban parkerdőként használt erdőterületeket. A közjóléti rendeltetésű erdők 87%-a parkerdő, 13%-a kísérleti erdő. A parkerdő rendeltetésű erdők a Kőszegi-hegység délkeleti oldalában, Kőszeg, Cák és Velem fölött találhatók, továb11

Evt. 22.-26. §

5

bá a csepregi Bene-hegytől nyugatra lévő közel 45ha-os erdőtömb tartozik ide. Ezeken túl a Rumi-házat (Csepreg), a Peruska-kápolnát (Horvátzsidány, Kiszsidány) és a Holdfényligetet (Gyöngyösfalu) övező erdőrészletek tartoznak ebbe a körbe. Az erdők közjóléti „használhatóságát” az erdőt ért károk akár hosszabb időre is erősen befolyásolhatják. A körzetben az elmúlt 10 évben jelentős mértékű volt a biotikus és abiotikus károsítás. A 2003-2006. évi aszályos időszak elsősorban az elegyetlen, csökkent életképességű, túltartott lucfenyvesekben okozott jelentős károkat (aszálykár, szúkár), amely a Kőszegi-hegységben több száz hektár fenyves kivágását kényszerítette ki. Ezzel a hegység vonzó „susogó” fenyvesei nagy mértékben megcsappantak, továbbá az erdőlátogatót az ijesztő tarvágás képe fogadja (ez a kép az elvégzett erdőfelújításoknak köszönhetően hamar meg fog szűnni). A biotikus károsítások között meg kell említeni a szelídgesztenye fafaj esetében fellépő Cryphonectria parasitica (szelídgesztenye kéregrák) gomba károsítását, amely átterjedt az elegyben lévő kocsánytalan tölgy és kocsányos tölgy fafajokra is. A gomba a Kőszegihegységben a 400-500 mBf tengerszint feletti magasságig előforduló gesztenyével elegyes tölgyesekben károsít. Az Alsó erdőben az erdőrészletekben elegyként előforduló gesztenyék is fertőzöttek. A károsítás következtében szükségessé váló fakitermelések felújítási kötelezettséget eddig még nem követeltek. Abiotikus károsítás Az Alpokaljára, illetve a nyugati határszélre jellemző gyakori, helyenként viharos szelek a hegységben jelentős károkat okoznak. A felújítás során megbontott állományokban, a völgyekben lecsapódó forgószelek hatására évente több száz köbméter faanyag dőlt le, és került kitermelésre. A gerinceken a letermelt szúkáros fenyőállományok következtében felgyorsult szelek az ellenkező oldalon lévő fiatal, középkorú lombos állományokban is jelentős kárt okoztak. A téli időszakban meg kell említeni a fákra lerakódott zúzmara által okozott károkat, mely a fiatalosokban koronatörést, idősebb állományokban jelentős mértékű dőléseket eredményezett. Az erdőterületeken található hulladék mennyiségét nagyon nehéz megbecsülni. Az Alpokaljai ETK erdei intenzíven látogatottak. A kirándulók részéről folyamatosan jelentkezik a szemetelés, e mellett tapasztalható a települések környezetében levő erdőben a hulladék kihordása is. Ezekben a káros tevékenységekben csak hosszú távon várhatunk komoly változásokat, bár tervezési területünkön azért valamelyest jelen van a nyugat nevelő hatása. A keletkező hulladék összegyűjtése jelentős munkát jelent az erdőgazdálkodóknak, az önkormányzatoknak. Összességében elmondható, hogy az Alpokaljai ETK erdőállományai közjóléti szempontból jó adottságokkal bírnak. A magas erdősültség, a változatos, döntő többségében az erdészeti tájban őshonos fajokból, a középkorú vagy idős erdőállományok megléte az erdővel szemben támasztott igen széleskörű közjóléti célú társadalmi elvárásoknak eleget tud tenni.

6

4. A körzet erdészeti közjóléti szempontú vizsgálata 4.1. A körzet erdőterületeinek látogatottsága, idegenforgalmi adatok A körzet erdeinek látogatottságára közvetlen adat nem áll rendelkezésünkre. Becslések szerint évente több százezer kiránduló keresi fel az erdőterületet, a látogatottság csúcsa a nyári hónapokban van. 15 évvel ezelőtt az ország első natúrparkjaként alakult meg az Írottkő Natúrpark, amely immáron 16 települést felölelően a jellegzetes természeti és kultúrtáj megőrzése mellett a természetközeli turizmus meghatározó szervezője és irányítója. Az Alpokaljai ETK a Sopron-Kőszegalja Kiemelt Üdülőkörzet része. A körzet erdei a helyben élőkön kívül a szombathelyiek ( lakosságszáma 80 000 fő) legfontosabb rekreációs területe. Ezen túlmenően a rendszerváltás előtti elzárt területnek még mindig nagy az országos és nemzetközi idegenforgalmi vonzereje. Az erdők turisztikai terhelése a körzeten belül megosztott. A Kőszegi-hegységben sokszorosan több látogató jelenik meg, mint az Alsó erdőben. Ez a közvetlen határmentiségből, a hegyvidék vonzóbb mivoltából, a jobb turisztikai feltárásból, az erdőt határoló települések Kőszeg, Cák, Velem - egyre növekvő idegenforgalmi szerepvállalásából adódik, illetve a hegyvidékre koncentrálódó turisztikai programoknak köszönhető. A kőszegi kistérségben a szállásférőhelyek száma becsült adatok szerint 1100-1200 db, a vendégéjszakák száma 55-60 000 fő/év. Ezen túlmenően számos hétvégi ház is létesült a közelmúltban, az itt pihenők száma nem jelenik meg az említett adatokban. A kistérségben megszállók átlagos tartózkodási ideje 3-4 nap. Az alpokaljai térségbe a csupán egy napra érkezők száma az előző adatokhoz képest lényegesen nagyobb, erre vonatkozóan közvetlen adat nem áll rendelkezésre. Az idegenforgalomban részt vevők döntő többsége rövidebb-hosszabb időt az erdőterületeken is eltölt.

4.2. A közjóléti tevékenység általános értékelése Az Alpokaljai ETK-n belül az erdőt érintő közjóléti tevékenység igen szerteágazó. Ez az egész évet felölelő turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában, turisztikai központok kialakításában és fenntartásában, közjóléti létesítmények fenntartásában és bővítésében, az erdei iskolai oktatásokban, turistautak és tematikus nyomvonalak (tanösvény, vándorút, zarándokút, borút stb.) kijelölésében és fenntartásában nyilvánul meg. Az erdőgazdaság, az Írottkő Natúrparkért Egyesület, egyéb önkormányzati és civil szervezetek több évtizedes közjóléti munkájának eredményeként jelenleg az Alpokaljai ETK területén az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 39 db közjóléti létesítmény található (az ezek között található parkerdők, kiránduló erdők területén 24 db közjóléti helyszín van), ezeket részletesen a 4.3.1. fejezetben mutatjuk be. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban ÖNPI) az ETK erdeiben nem létesít, nem tart fenn közjóléti létesítményeket. Közjóléti tevékenysége a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont üzemeltetésén túlmenően tájékoztató anyagok megjelentetésében és terjesztésében, vezetéses túrák és előadások lebonyolításában nyilvánul meg. Az Írottkő Natúrparkért Egyesület „Fogadj örökbe” programot működtet. A programban részt vevők vállalják, hogy az adott helyszín tisztítását folyamatosan felügyelik, takarítását önállóan megszervezik és elvégzik.

7

A látogatottsághoz igazítottan a közjóléti létesítmény-ellátottság sem egyenletes. A Kőszegi-hegység keleti-délkeleti részében szinte egymást érik a közjóléti létesítmények, míg az Alsó erdőben szórt a megjelenésük és méretükben, tartalmukban is jelentősen lemaradnak az előzőktől. A különbség a minőségükben is megmutatkozik, ez különösen az alpannonia® projekt keretében 2010-2012-ben végrehajtott fejlesztések miatt szembetűnő. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával, az alpannonia® L00051 szám keretében valósult meg, kedvezményezettje Kőszeg város Önkormányzata. „A turisztikai attrakciók fejlesztése” elnevezésű program terv szerinti végrehajtásában az erdőgazdaság is részt vett (Hétforrás, Ciklámen-forrás, és Hörmann-forrás). A hegyvidék délkeleti oldalában, továbbá a csepregi Bene-hegy mellett jelentős kiterjedésű kiránduló erdők, parkerdők létesültek számos közjóléti berendezéssel, ám a parkerdőkön kívüli területen is szép számmal található pihenőhely. A hegyvidék turisztikai vonzerejéhez számos forrás is hozzájárul. A Kőszegi-hegység lakott területhez kapcsolódó részeit közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak (aszfalt burkolat) tárják fel. A szabadon használható útszakaszok végpontjaiban parkolók vannak. A sűrű turistaút-hálózat (205km) mellett számos tanösvény (32km), különböző elnevezésű túraútvonalak is kialakításra kerültek és várják az Alpokaljára érkezőket. Ezek mellett Kőszeg és Bozsok között a Natúrpark Kerékpárút (17km) is rendelkezésre áll. Az Alsó erdőt illegálisan kijelölt lovastúra nyomvonal tárja fel, a nyomvonalnak erdészeti hatósági engedélye nincs, kijelöléséhez az erdészet nem járult hozzá. A közjóléti feltárást szolgáló nyomvonalak részletes bemutatása a 4.4. fejezetben található. Az Alpokaljai ETK erdőterületein folyó közjóléti tevékenység a széles körű összefogás szép példája. Az előzőekben említett részvevők színvonalas turisztikai szolgáltatást biztosítanak, még annak ellenére is, hogy a szoros napi kapcsolat, a részletekre kiterjedő kölcsönös tájékoztatás nem mindig konfliktusmentes.

4.3. Közjóléti létesítmények A fejezetben a nyomvonalas (erdei tanösvény, erdei tornapálya) közjóléti létesítményeket nem tárgyaljuk, azokat a 4.4 fejezet tartalmazza.

4.3.1. Meglévő közjóléti létesítmények A. Kiránduló erdők Kiránduló erdőnek nevezzük az elsősorban gyalogos turizmus által igénybevett, turistautakkal feltárt és erdei közjóléti berendezésekkel mérsékelten ellátott egybefüggő erdőterületet. Az Alpokaljai ETK területén az alábbi kiránduló erdő típusú közjóléti létesítmények találhatók: - Kőszegi Parkerdő - Cáki Kirándulóerdő - Velemi Kirándulóerdő A felsorolt kirándulóerdők nevezéktanában megőriztük a korábban kialakult elnevezéseket, ezért jelenik meg a nevükben a „parkerdő” kifejezés.

8

Kőszegi Parkerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség:

Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton; gyalogosan turistautakon, tematikus utakon Kőszeg, Kőszegdoroszló 510 ha Erdészet, magánszemélyek megbízási szerződés alapján több száz fő

A Kőszegi Parkerdő Kőszeg belvárosához és zártkertjéhez közvetlenül csatlakozó erdőtervezett terület. Északi határát az Andalgó lábánál folyó Gyöngyös-patak, nyugati határát a Pintértető – országhatár - Vöröskereszt, déli határát a település közigazgatási határa adja. Sűrű turistaút-hálózat, igen magas látogatottság jellemzi. Területén áthalad az Országos Kéktúra, a Vasfüggöny turistaút (zöld), továbbá számos nyomvonalon feltárja az alpannonia® túraút gerinc- és mellékvonala. A kiránduló erdő területén egy erdei tornapálya és két erdei tanösvény (Csillaghúr, Andalgó) is található. A Szabó-hegy irányából a közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton a Kincspihenőig (Okmányos parkoló) illetve a Velem irányába vezető „Tervúton” járművel is bejárható. Az utak mellett kis parkolók vannak kialakítva, innen gyalogosan lehet kisebb-nagyobb túrákat megtenni. Kirándulási szezonban a Kincs-pihenőnél akár 100 db gépkocsi is parkol, ezek nagyon gyakran akadályozzák az üzemi célú közlekedést. A probléma megoldására 2011-ben az erdészet új leállóhelyeket alakított ki. A Kőszegi Parkerdő fontosabb helyszínei: - Szabó-hegyi pihenő- a városhoz közeli hegycsúcs oldalában levő, már a 19. században is kedvelt kirándulóhely 2012-ben újult meg. Védőház, tűzrakóhelyek, padasztal garnitúrák, tájékoztató tábla várja az ide látogatókat.

-

Szabó-hegyi pihenő Kincs-pihenő (Okmányos parkoló) a szabad járműves közlekedés végpontja. Innen járművel továbbhaladni csak Behajtási engedély birtokában lehet, erre tájékoztató táblák is figyelmeztetnek. Sorompók akadályozzák meg a továbbhaladást. Büfé, védőház, számos asztal-pad garnitúra, erdei WC, tájékoztató és irányító táblák vannak itt. Közelében található a Szálasi bunker, részleges megnyitásával bemutatása tervezett. Komfortos gyalogos elérhetősége érdekében a parkoló és a bunker között erdei falépcső képzésére lesz szükség.

9

-

-

-

Hétforrás- a Kőszegi-hegység legismertebb és legnagyobb foglalt forrása védőházzal, számos pad-asztal garnitúrával, tájékoztató és irányító táblákkal. Nagy forgalmú turistautak érik el. Közjóléti berendezései 2012-ben részben megújultak.

Hétforrás Óház- az egykori határőrizeti célú vár (13. század) helyén kőből és fából épített bástyaszerű kilátótorony. Iskolás csoportok kedvelt kirándulási és oktatási célpontja. Közjóléti berendezései 2012-ben megújultak, jelenleg asztal-pad garnitúrák, tűzrakóhely, védőház, tájékoztató táblák, erdei WC-k találhatók itt. A szemétszedés többé-kevésbé megoldott. Vöröskereszta gyalogos búcsújárók egykori pihenőhelye, jelenleg forgalmas turistautak találkozópontja. A hatalmas tölgyek védelmében álló, vörös színűre festett fafeszületet övező korlát 2012-ben megújult, továbbá egy tájékoztató táblán olvasható a helyszín múltja. A közjóléti helyszín mellett az erdészet közbenső farakodót tart fenn, ehhez tartozik a szép kivitelű rönkház, a faanyagszállítás dokumentálási helye. Ebből eredően a faház nem közjóléti célokat szolgál, ezért találja az erre járó turista zárva.

Vöröskereszt

10

A Kőszegi Parkerdő további helyszínei: - Trianoni-kereszt- a Kálvária-templom fölötti erdőben áll a trianoni békeszerződés mementójaként. 8m magas vasbeton kereszt hármas halomra illesztve, emléktáblával. - Sípálya, síház- jelenleg használaton kívüli létesítmények - Mohás-kút- a Jurisics Gimnázium „fogadott” forrása, 1963-ban épült a foglalás, mellette védőház, pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők vannak.

Mohás-kúti pihenő A Kőszegi Parkerdő fejlesztési javaslatai: - Hétforrás - A használaton kívüli közjóléti berendezéseket fel kell számolni, ezek ittléte a 2012. évi felújítást követően különösen zavaró. A számos irányító- és tájékoztató tábla szintén zavaró. Ezek tartalmát egy-két táblán össze kellene foglalni s ezt követően a régiek eltávolítását javasoljuk. - Sípálya, síház – A sípályát kitettsége, a csökkenő havas napok száma miatt nem használják. A felvonó aktualitását vesztette, látványa zavaró, elbontását javasoljuk. A sípálya két ágán kerékpáros ügyességi pálya, akadálypálya kiépítése a megfelelő engedélyek birtokában megvalósítható lenne főleg annak tükrében, hogy a síház a Kőszegi Kerékpáros Egyesület kezelésében áll. A jelenlegi funkció nélküli épületben az Egyesület a közeljövőben információs pontot kíván létrehozni. Erre a helyszín kiválóan alkalmas, hiszen a város felől járművel érkezők itt állhatnak meg először, az útelágazás miatt itt válik kérdésessé először a továbbhaladás iránya, innen lehet először rálátni Kőszeg belterületére. - Óház- Az építmény és közvetlen környezetének kezelését Kőszeg városa át kívánja venni, ennek előkészítése megkezdődött. A kilátón a balesetveszélyes lépcsőszakaszok megszüntetendők. Valamilyen megoldást kell arra találni, hogy a WC-k folyamatos tönkretétele megszűnjön ( más típus alkalmazása, állandó felügyelet a kirándulási szezonban, térfigyelő kamera alkalmazása stb.). Jelenleg csak jóhiszeműen bízni lehet abban, hogy az új közjóléti berendezések nem vállnak a rongálások áldozatául. - Vöröskereszt- A jelentős gyalogos turistaforgalomra való tekintettel legalább 1db kisméretű védőház létrehozását javasoljuk. olya módon, hogy az az üzemi forgalmat ne akadályozza. - Trianoni kereszt- A Kálvária sétaút és a Kálvária templom előtti tér rendbetétele megkívánja, hogy a kereszthez vezető gyalogösvény határozottabbá váljon (a behajló ágak rendszeres visszavágása, irányító táblák vagy fatörzsre festett jelek al11

-

-

kalmazása), a kereszt környezetébe 2-3 támlás ülőpad elhelyezése, a vésett fatábla felújítása szükséges. Herman Ottó Emléktábla- a „Tervút” melletti kősziklába erősített emléktábla felirata festéssel felújítandó. Az úton járművel közlekedők figyelmét egy irányító tábla kihelyezésével célszerű felhívni rá. Mohás-kút – A forrásfoglalás felújítandó, a közvetlenül mellette kialakult vízmosás felszámolandó, a forrás felett olyan vízelterelési megoldást kell kialakítani, amely megakadályozza azt, hogy a völgyön alkalmanként megfutó víz a forrásfoglalásban kárt okozzon. A pad-asztal garnitúrák, a tűzrakóhely, a padok karbantartási munkája sürgősen elvégzendő a szükségessé váló felújításokkal együtt. A védőház felületkezelése, aljának zúzalékkal történő feltöltése, ennek elmosódás elleni védelme szintén elvégzendő. A használhatatlan, elkorhadt hulladékgyűjtők sürgősen eltávolítandók. Megfontolandó, hogy ide kell-e egyáltalán hulladékgyűjtőt kihelyezni.

Cáki Kirándulóerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség:

Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton („Tervút”), gyalogosan turistautakon, tematikus utakon Cák, Kőszegszerdahely 265 ha magánszemélyek tulajdonosi használatában vagy megbízási szerződéssel, erdészet kb. 100 fő

A kirándulóerdő a Cák belterületéhez és híres, látogatott műemléki pincesorához, gesztenyéseihez közvetlenül csatlakozó erdőtervezett területet foglalja magába. Északi és déli határát a községhatárok, illetve a két szomszédos kirándulóerdő adja, nyugati határa a Kopasz-Kendig oldalában lévő turistaút (piros kereszt) közelében lévő erdőrészlet határokon van. Az állami és magántulajdonú erdők aránya közel 50-50%. A magántulajdonú erdők egy részének nincs bejegyzett erdőgazdálkodója. A lakott területek közelében álló erdőknek magasabb a látogatottsága, az erdő határának közelében, de nem erdőterületen pihenőhelyek , bemutatóhelyek, felhagyott kőbányák találhatók. Az ezeket felkeresők rövidebb-hosszabb sétát tesznek az erdőterületen. A kirándulóerdő lakott területektől távolabbi, magasabb részein az átmenő turistaforgalom jellemző mind járművel, mind gyalogosan. A Cáki Kirándulóerdő közjóléti helyszínei: - pihenőhely a „Tervút” mellett (Kőszegszerdahely 1I jelű erdőrészlet) védőházzal, pad-asztal garnitúrával, hulladékgyűjtővel - Enikő-forrás- a „Tervút” közelében, látogatott helyszín, rossz állapotú foglalás - Gerebincs-forrás (Elektromos-forrás) – elhagyatott turistaúton, tanösvényen elérhető. A forrás mellett óriás szelídgesztenye elkorhadt törzse található. Mindkét forrás a Források útja tanösvény része. A Cáki Kirándulóerdő fejlesztési javaslatai: - Pihenőhely - 2-3db személygépkocsi leállóhelyének kialakítása mellett létére a „Tervúton” jelzőtáblával fel kellene hívni a figyelmet. A meglévő jó állapotú közjóléti berendezések mellé 1db tűzrakóhely kialakítását, a pihenőhely könnyebb

12

-

-

megközelíthetősége érdekében az erdészeti magánút bevágási rézsűjére 5fm doronglépcső létesítését javasoljuk. Enikő-forrás – Az igen érdekes, egyedi megjelenésű forrásfoglalás jelenleg nagyon elhagyatott állapotban van, pedig jó és könnyű megközelíthetőségének köszönhetően sokan felkeresik. Eredeti formájának megőrzése mellett a forrásfoglalás felújítandó vagy újjáépítendő, környezete rendezendő, a fakadó vizeket összegyűjtve el kell vezetni. A forrás mellett legalább 1-2db pad-asztal garnitúra és 1db tűzrakóhely létesítését javasoljuk. Enikő-forrás Gerebincs-forrás – A juharfa tövénél fakadó forrásfoglalás szerény felújítása 2009-ben megtörtént. Ennek ellenére a forrásvíz nem a kifolyócsövön jelenik meg. Mivel tanösvény vezet hozzá, a forrásfoglalás megbízható módon felújítandó, környezete rendezendő, s a múlthoz hasonlóan újra pihenőhely alakítandó ki mellette.

A Cáki-patak völgyében kialakított kellemes pihenőparkban (erdőterületen kívül) 1db tájékoztató tábla kihelyezésével javasoljuk a Cáki Kirándulóerdő térképes és szöveges bemutatását. A pihenőhely a Natúrpark Kerékpárút mellett helyezkedik el, vonzó kialakítása számos kerékpárost késztet megállásra. Velemi Kirándulóerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelők: Befogadóképesség:

Járművel közúton, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánúton, gyalogosan turistautakon és tematikus utakon Velem 198 ha Erdészet, a magántulajdonú erdők erdőgazdálkodási jogviszonya rendezetlen Több száz fő

A Velemi Kirándulóerdő a Kőszegi-hegység délkeleti fogadókapuja, a hegy legfőbb megközelítési területe. Velem belterülete és a Hörmann-forrás között húzódik, északkeleti határa közvetlenül kapcsolódik a Cáki Kirándulóerdőhöz, s így a hegy délkeleti-keleti oldalán egészen az Andalgóig összefüggő kirándulóerdő-övezet várja az erdő iránt érdeklődőket. Ezt az összefüggő erdőterületet korábban Herman Ottó Parkerdőnek nevezték. A Velemi Kirándulóerdő északkeleti határát Velem közigazgatási határa, északi határát a Kendig oldalában levő erdészeti feltáróút, nyugati határát a Hörmann-forrás közvetlen környezete, déli határát a Hosszú-völgyi fokozottan védett terület, míg keleti határát Velem belterülete illetve a Cák felé húzódó zártkerti része adja. Elhelyezkedéséből adódóan igen sűrű turistaút-hálózat és nagyon magas látogatottság jellemzi. Az Írott-kő felkeresésére érkezők döntő többsége Velem irányából érkezik, járművel áthalad a kirándulóerdőt feltáró panorámaúton. A település belterületéről kivezető közút folytatásában lévő aszfaltos erdészeti magánút egészen a Hörmann-forrásig, valamint a Kőszeg felé 13

vezető ága (”Tervút”) a közforgalom előtt nyitott, járművel szabad használni. Az út Hörmannforrás előtti 670m-es szakaszán a megszélesített, zúzalékkal borított padkán merőleges felállással legalább 250db személygépkocsi egyidejű parkolási lehetősége biztosított. A Kirándulóerdő területén öt tanösvény található. A Velemi Kirándulóerdő fontosabb helyszínei: - Szent-Vid kápolna, pihenő, parkoló Az itt található létesítmények, ösvények közvetlenül a kirándulóerdő szélén, ám már fokozatosan védett területen vannak. A gazdag történeti és régészeti múlttal rendelkező hegyen áll az egykori várak romjain a jelen kor őreként a kedves kis fehér kápolna. Innen nyugati irányban található a Kéktúra emlékmű, 19771989 között az Országos Kéktúra nyugati végpontja itt volt. Mellette helyezkedik el az erdészet által létesített és fenntartott pihenőhely védőházzal, pad-asztal garnitúrákkal, tűzrakóhelyekkel, hulladékgyűjtőkkel (az előlapon látható ez a pihenőhely). A pihenőhely melletti kis dombon stációsor végét jelképező hármas fakereszt található. Állapota rossz, a folyamatos taposásnak köszönhetően a kis domb és a rá felvezető ösvények erodálódnak. A parkoló az igényekhez viszonyítva kis méretű, ám helybeni növelésére a terepviszonyok, a fokozottan védett terület miatt nincs lehetőség. Három tanösvény is indul innen. Kéktúra emlékmű - Hörmann-forrás és környéke, parkolója Járművel szabadon idáig lehet közlekedni. Látogatottsága hatalmas, a Írottkőre indulók itt parkolnak, a férőhely legalább 250db személy-gépkocsinak elegendő. Három tanösvény nyomvonala érinti. A parkoló melletti területek közjóléti berendezései: pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők, állapotuk vegyes. A forrásfoglalás felújítása, környezetének rendezése, a fakadó vizek összegyűjtése, a pihenő felújítása 2011-2012-ben megtörtént. Itt a foglalás lefedésén túlmenően pad-asztal garnitúrák, tűzrakóhelyek, hulladékgyűjtők, tájékoztató táblák találhatók. A közjóléti berendezések állapota újszerű, jó. A forrás és védőtetője 14

-

-

Gyertyán-kúti pihenő A panorámaút közelében levő helyszínt az út melletti kis parkolóból lehet gyalogosan elérni. Ezen túlmenően elérhető jelzett turistaúton (piros kör), amely egyben a Források Útja tanösvénynek is része itt. A forrásfoglaláson nem jelenik meg a név, kifolyócsöve műanyag. A forrás melletti pihenőben a következő közjóléti berendezések találhatók: védőház, pad-asztal garnitúra, ülőpad, hulladékgyűjtő, irányítótábla a parkolónál. A berendezések közepes vagy rossz állapotúak. Borha-kúti pihenő A forrás jelzett turistautakon, továbbá a Források Útja tanösvényen érhető el. Itt 1977 és 1990 között az Országos Kéktúra igazoló pontja volt. A régi kivitelű forrásfoglalásból nem folyik a víz, míg a foglalás alatti területen számos vízfakadás van. A forrás melletti pihenőben a következő közjóléti berendezések vannak: védőház, tűzrakók, pad-asztal garnitúrák, hulladékgyűjtők. A közjóléti berendezések állapota jó-közepes. 2011 októberében a Szent Vid Egyesület a berendezések festését, környezetrendezését végezte el. Szépkilátó A panorámaút fölött a Velem 10F jelű erdőrészlet széléről, egy szikla pereméről korábban nagyszerű panoráma nyílt a Kőszegi-hegység délkeleti lábára, a Szombathelytől északra lévő medencére. Az panorámaútról leágazó piros háromszög jelzésen lehet megközelíteni, a kilátóhelyen mára már csak egy gyenge állapotú, 8fm hosszú fakorlát maradt, megközelítő ösvénye nehezen járható. A kilátást a kilátóhely alatt felnőtt erdő (Velem 8B) már jórészt kitakarja, ezért a kilátóhely további fenntartását nem javasoljuk, a hozzá vezető turistaút-jelzést meg kell szüntetni. Az egyeztetések során az erdészet arról adott tájékoztatást, hogy erre a helyre már 10 éve terveznek kilátó építést. Megítélésünk szerint ez a sziklatető szűkössége miatt nem alkalmas kilátó építésére, a panorámába felnőtt erdő miatt legalább 10m járószint magasságúnak kellene lennie. Ezen túlmenően a jelenlegi balesetveszélyes megközelítési lehetőségét szélesebb és hosszabb gyalogösvény képzéssel lehetne felszámolni, amely jelentősnek mondható tereprendezési munka elvégzését igényli. Mindezeket figyelembe véve fejlesztési terünk nem támogatja a Szépkilátón a kilátó építési elképzelést.

A Velemi Kirándulóerdő további forrásai: - Jávor-kút – foglalás nélküli forrás, erdei vad által kedvelt ivóhely. A Források Útja tanösvény része. - Cseke-forrás – az óriási szelídgesztenye mellett levő foglalt forrás nem ad vizet, környezete elhagyatott. A Források Útja tanösvény tízedik állomása. - Szent-kút – A forrásnál 2.000 éves római vízvezetékre bukkantak, amely az ivóvizet Savariába, a mai Szombathelyre szállította. A későbbiekben a búcsújárók pihenőhelye volt, innen ered elnevezése is. Ma itt törpe-vízmű van, amely Velem vízellátását biztosítja. A forrás a Velemből Szent Vid-kápolnához vezető kék L jelzés mellett található 15

-

Halastói-forrás – az egykori tavat tápláló forrás mellett halad el a Ciklámen tanösvény

A Velemi Kirándulóerdő fejlesztési javaslatai: - Szent Vid parkoló – a szűkös parkoló széleire 2-3 db ülőpad és legalább 1db hulladékgyűjtő elhelyezését javasoljuk - Hörmann parkoló – az elhasználódott pad-asztal garnitúrák, a hulladékgyűjtők felújítása vagy cseréje szükséges. a hatalmas kirándulóforgalommal érintett területen legalább a kirándulási szezonban üzemelő információs pont kialakítását, továbbá kulturált WC és mosdó létesítését javasoljuk. Illemhely hiányában a parkoló melletti területek nagy mértékben terheltek, a természeti környezethez, az emberhez méltatlan állapot alakult ki. - Gyertyán-kúti pihenő – A forrásfoglalás felújítandó, a forrás neve megjelenítendő. Az elhasználódott közjóléti berendezések felújításán vagy cseréjén túlmenően 1 db tűzrakóhely és további 1 db pad-asztal garnitúra létesítését javasoljuk. Hulladékgyűjtő ne legyen a forrás menti pihenőhelyen, ám a panorámaút melletti kis parkolóban szükség van belőle egy darabra. A forrás környezetének rendezése szintén elvégzendő. - Borha-kúti pihenő – A forrásfoglalás feltárását követően megvizsgálandó a vízhiány oka és a probléma lehetőség szerinti megszüntetésével újra biztosítani kell a vizet a forrásnál. A pihenőterületen lévő vízfakadások vizének összegyűjtésével és rendezett elvezetésével csökkenteni kell az elvizesedett területeket. - Cseke-forrás – Feltárandó és lehetőség szerint megszüntetendő a forrás vízhiánya. Ezzel párhuzamosan a forrásfoglalás felújítandó, környezete rendezendő, továbbá kis pihenőhely kialakítását is javasoljuk. - Velemi Kirándulóerdő fogadókapuja – A belterületi közút és az aszfaltos erdészeti magánút találkozási pontjánál ( a panorámaút első hajtűkanyarjában) tér le az aszfaltos útról a kék L jelzésű turistaút, a sárga jelzésű alpannonia® túraút, a Régészeti és a Források Útja tanösvény. Ez a gyalogos nyomvonal elsősorban a Szent Vid megközelítését szolgálja, nagyon sok gyalogos kiránduló lép itt be az erdőbe, ezért ide egy kirándulóerdő-bejárat kialakítását javasoljuk. Célja annak tudatosítása, hogy a kiránduló itt a Velemi Kirándulóerdő területére érkezik. A közelmúltban felújított áteresz-együttes mellett induló erdészeti feltáróút elejére (ne közvetlenül az aszfaltút mellé!) egy bejáratot szimbolizáló faragott faoszlop-pár, 2-3 db padasztal garnitúra, 1 db nagyméretű tájékoztató tábla (rajta köszöntő és tájékoztató mondatok, fotók, a kirándulóerdő térképe a látnivalók, a nyomvonalak feltüntetésével), 1-2 db hulladékgyűjtő elhelyezését javasoljuk. Felújítását követően ebbe az együttesbe kellene behelyezni a Réti-patak másik oldalán lévő régi, vésett tájékoztató táblát is, amely az egykori Herman Ottó Parkerdőt mutatta be. A táblán jelenjen meg annak a készítési éve is!

16

B. Parkerdők Parkerdőnek nevezzük a nagy kirándulóforgalmú, jól megközelíthető, erdei közjóléti berendezésekkel, sétautakkal jól feltárt területet a hozzá tartozó tisztásokkal, utakkal, egyéb részletekkel. Egybefüggő területe általában az 50ha-t nem haladja meg. Az Alpokaljai ETK területén az alábbi parkerdő típusú közjóléti létesítmények találhatók: - Gyöngyösfalu-Holdfényliget - Csepregi Parkerdő Gyöngyösfalu-Holdfényliget Elérési lehetőség:

járművel bel- és külterületi utakon, gyalogosan turistaúton (piros, sárga) és a Szent Márton úton Elhelyezkedés: Gyöngyösfalu Terület: 100ha Kezelő: Telekaland Kft. Befogadóképessége: több száz fő

A magántulajdonú parkerdő tulajdonosa és kezelője az Alpokalja Kalandparkjaként hirdeti, népszerűsíti a kerítéssel lehatárolt létesítményt, amelyen belül erdőn kívüli területen fogadó és kezelő épületek, szálláshelyek, az Ilona Kápolna található. Éves látogatottsága kb. 25.000 fő. A parkerdőben színvonalas, egyedi szabadidős tevékenységi lehetőségek sokasága várja az érdeklődőket (kötélpálya, erdei kisvonat, quad és MTB pálya, mezítlábas élményösvény, mászófalak, kreatív játszótér, stb.). Ezen kívül számos táborozási és szálláslehetőséget kínál. Természetesen a parkerdő területén megtalálhatóak a megszokott közjóléti berendezések és a sétautak hálózata is. A kezelő igény esetén iskolás és egyéni csoportoknak környezetismereti oktatást tart. Kalandtúrákat és élményprogramokat szervez és vezet a parkerdőn belül és azon kívül, rendezvényeknek is biztosít helyszínt. Csepregi Parkerdő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség:

járművel bel- és külterületi utakon, gyalogosan turistaúton (piros) Csepreg 46ha Erdészet 100 fő

A Csepregi Parkerdő a város lakóinak kedvelt tartózkodási helye, számos szabadtéri rendezvényt szerveznek ide. A Parkerdő a Bene-hegyi zártkerthez csatlakozó erdőkaréjt foglalja magába, használati szempontból azzal alkot szerves egységet.. Területének elsődleges rendeltetése döntően parkerdő, üzemmódja pedig faanyagtermelést nem szolgáló erdő. A turistaúton kívül a Forrástól-forrásig sétaút is feltárja A Csepregi Parkerdő helyszínei: - Rothermann-kert – A számos közjóléti berendezéssel (pad-asztal garnitúra, ülőpad, tájékoztató tábla, hulladékgyűjtő, játszóeszközök) ellátott helyszín a parkerdő legnépszerűbb helye, a szőlőhegyen tartott szabadtéri rendezvényeket itt szokták tartani. Berendezései jó állapotúak, felszíne cserjeirtással igény szerint növelhető.

17

-

Rothermann-kert Parkerdő pihenő – A Forrástól-forrásig sétaúttal is érintett, kedvelt pihenőt közel 40 évvel ezelőtt alakították ki. Közjóléti berendezései: védőház, pad-asztal garnitúra, tűzrakóhely, hulladékgyűjtő. A berendezések állapota közepes.

Parkerdő pihenő -

-

Rumi ház – A jelenleg használaton kívüli, önkormányzati tulajdonú épület földrészlete ugyan nem erdőterület, ám teljesen körbeveszi az, így a Parkerdő részeként értelmezhető. A jelenlegi romos épület tervezett funkciója a Csepregi Borvidékhez kapcsolódóan egy színvonalas vendéglátóhely kialakítása, amely illeszthető a Csepregi Parkerdő kínálati körébe. Az új erdőtervi előírások is igazodnak ehhez a használati elképzeléshez, hiszen a Rumi házat körülvevő erdőrészlet elsődleges rendeltetése parkerdő, üzemmódja faanyagtermelést nem szolgáló erdő, továbbá tisztás és út kijelölésével biztosított tágas környezete és megközelítési lehetősége. Sájbók-forrás – Bár a foglalt forrás nincs közvetlenül a tárgyalt területen, a parkerdőhöz való közelsége miatt mégis a parkerdő részének tekinthető, szervesen kapcsolódik hozzá. Az állandó, ám csekély vízhozamú forrás a Forrástól-forrásig sétaút egyik végpontja, kedvelt pihenőhely, példamutatóan karbantartott. Közjóléti berendezései: pad-asztal garnitúra, tájékoztató tábla, hulladékgyűjtő, játszóeszköz. Állapotuk közepes.

18

A Csepregi Parkerdő fejlesztési javaslatai: A 2006-ban elkészített és elfogadott Csepreg és vonzáskörzetének erdészeti térségfejlesztési terve (a továbbiakban: Csepregi terv) részletesen szerepelnek a parkerdő fejlesztési javaslatai. Ez területbővítést ( a Kollarits-kunyhónál található két főalléig), az elhasználódott közjóléti berendezések cseréjét, újak elhelyezését, új helyszínekbemutatóhelyek, pihenők, magas erdei akadálypálya, kerékpáros akadálypálya kialakítását, kilátó építését tartalmazza. Az új helyszínek részletesebb bemutatását az 5.2.3. fejezet tartalmazza. A meglévő közjóléti létesítmények közül eddig az ún. „területes” létesítményeket mutattuk be, a továbbiakban a kirándulóerdőkön, parkerdőkön kívüli közjóléti létesítmények ismertetése következik. C. Erdei pihenőhelyek Az erdei pihenőhely rövid, legfeljebb egy-két órás pihenésre alkalmas, esetenként valamilyen látványosságot magába foglaló, erdei közjóléti berendezésekkel mérsékelten ellátott erdei közjóléti létesítmény, amely jellemzően 1 hektárnál kisebb területet foglal el és nem része a parkerdőnek, kirándulóerdőnek. Erdei pihenőhelynek tekintjük a „normál” pihenőhelyeken kívül az emlékhelyeket, a forrásokat és közvetlen környezetüket is. Az Alpokaljai ETK területén az alábbi erdei pihenőhelyek találhatók: - Fogalt források erdőterületen – Szikla-forrás, Árpád-forrás, Büdös-forrás, Sárosforrás, Cikámen-forrás, Szénégető-kút, Tündér-forrás, Virágos-forrás, Pétericsforrás (Péter-forrás), Hubertusz-forrás (Szarvas-kút), Őz-kút, Jurisics-forrás, Kecske-kút, Ilona-forrás, Vár-forrás. [A felsorolás a kirándulóerdőkön, parkerdőkön belüli forrásokat nem tartalmazza, azokat az adott közjóléti létesítménynél mutatjuk be!] - Holler-barlangi pihenő - Béke-liget - Peruska-kápolna - Ilona-szobor és környezete. Foglalt források erdőterületen A 20. század elején tervezési területünkön számos forrás foglalását készítették el, majd azt követően folyamatos fenntartások is megtörtént. A rendszeres fenntartási munkák az utóbbi 15-20 évben visszaszorultak, kevés kivételtől eltekintve csak az intenzíven látogatottakra maradt figyelem. A felsorolt források általános jellemzője a közepes vagy rossz állapotú foglalás, a rendezetlen környezet. A források egy része mellett a múltban kis pihenőhelyeket alakítottak ki padokból, asztalokból, esetleg tűzrakóhelyből. Ezek mára vagy eltűntek, teljesen tönkrementek, vagy rossz állapotban még a helyszínen vannak. Az előző jellemzés alól kivétel az erdészet kezelésében lévő Ciklámen-forrás, melyet az alpannonia® projekt keretében 2011-ben felújítottak, ennek során szalamandra-bemutató medencéket is kialakítottak. Ugyancsak kivételt képez a magántulajdonú erdőterületen található Hubertus-forrás (Szarvas-kút) és a környezetében lévő pihenő. A forráshoz a turistatérképen is ábrázolt piros kör jelzésű turistaút vezet, amelyet az erdőrészlet (Kőszeg 112B) Kőszegfalva felőli szélén kapu és kifeszített drótokból álló kerítés zár el, továbbá az itt áthaladni szándékozót a „Magánterület, Tulajdonos engedélye nélkül belépni tilos” tábla fogadja. 19

Ilyen lezárás turistaúton nem helyezhető el, ezt fel kell számolni! Amennyiben a turistaút kijelölés nem a tulajdonos, az erdőgazdálkodó egyetértésével történt, úgy annak felszámolása érdekében meg kell keresni a helyi turistaszövetséget és náluk kell a módosítást, a nyomvonal-áthelyezést kezdeményezni. A foglalt források megjelenési formája, állapota igen változatos, ezt mutatják az alábbi fotók:

Szikla-forrás

Szénégető-kút

Őz-kút

Szarvas-kút

Foglalt források fejlesztési javaslata: A kivételként említett két forráson kívül az összes forrás esetében elvégzendő a foglalások szükséges mértékű felújítása, a források környezetének rendezése, a meglévő közjóléti berendezések felújítása vagy cseréje és azok folyamatos gondozása. A turistautakkal feltárt foglalt források esetében annak ellenére is javasoljuk a pihenőhely kialakítását –legalább 1-1 db asztal-pad garnitúra elhelyezését-, hogy jelenleg ott nincs ilyen (Szikla-forrás, Sáros-forrás, Szénégető-kút, Tündér-forrás, Péterics-forrás, Ilona-forrás, Vár-forrás, Őz-kút).

20

Holler-barlangi pihenő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség:

gyalogosan turistaúton, tanösvényen Bozsok 10B 100m2 Erdészet 5 fő

A Holler-barlangi pihenő az Óriások Útja tanösvény kalapos-kői ágának végén, a Hollerbarlang mellett van. Az államhatár innen 170 m-re húzódik, az ott elhaladó Vasfüggöny turistaútról és a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonaláról elágazó kék háromszög jelzésű turistaút mellett van. A fokozottan védett természetvédelmi területen lévő pihenőhelyen jelenleg egy pad-asztal garnitúra és egy kövekből szárazon rakott tűzrakóhely van. Fejlesztési javaslat A pihenőhelyen 1 db kis méretű védőház (max 6m2) elhelyezését javasoljuk. Béke-liget Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség:

járművel és gyalogosan közúton, ide jelölt a Vasfüggöny turistaút is Ólmod 700m2 Önkormányzat 6-8 fő

A magántulajdonú erdő és a településre vezető közút között lévő 8-10m széles, gondozott gyepfelületű pihenőhelyen jó állapotú közjóléti berendezések (pad-asztal garnitúra, tájékoztató tábla hulladékgyűjtő, fahíd) vannak. Árnyékolását a szórt állásban lévő idős tölgyek biztosítják. Fejlesztési javaslat A gyönyörű tájképi adottsággal rendelkező pihenőhely a kerékpárút-hálózat fejlesztését követően a kerékpárosok részére is kedvelt megállóhellyé válhat, ezért kis léptékű fejlesztését javasoljuk újabb pad-asztal garnitúra, hulladékgyűjtő kihelyezésével, 2db tűzrakóhely és 1db védőház létrehozásával. Peruska-kápolna Elérési lehetőség:

Elhelyezkedés: Kezelő: Befogadóképesség:

járművel külterületi mezőgazdasági utakon, gyalogosan a piros L jelzésű turistaúton, amely egyben stabilizált erdészeti magánút is Horvátzsidány és Kiszsidány Erdészet 20-30 fő

A Peruska-kápolna környezetében kialakított emlékparkban számos mesterség védőszentjének szobrát lehet megtalálni. A Peruska-kápolnánál a hálaadó szentmisék, a zarándoklatok, a szoboravatások alkalmával akár ezer ember is összegyűlik. A kápolna mellett engedélyezett toborzóhely is van (a befogadóképesség erre vonatkozik). A közjóléti berendezések (pihenő-, játszó- és főző berendezések, tájékoztató táblák) jellemzően közepes állapotban vannak. Rendezvények alkalmával mobil eszközök kitelepítésével, rendezvénysátor felállításával igyekeznek az igényeket kielégíteni. 21

Fejlesztési javaslat Balesetek megelőzése érdekében az idős fákról a száraz, viharok által félig letört ágak, koronarészek szükség szerinti gyakorisággal eltávolítandók. A jelenlegi „fabódé” formai megjelenése környezetéhez méltatlan, eltávolítandó, helyette egy nagy méretű védőház építendő, amely egyrészt a táborozókat, másrészt pedig a rendezvényeken résztvevőket szolgálhatja. A meglévő közjóléti berendezések szükség szerinti felújítása, esetleges cseréje, igény szerint újak kihelyezése elvégzendő. A fémvázas játszóeszközök nem erdőbe valók, javasoljuk fából készült eszközökre történő lecserélésüket. Figyelmet kellene arra fordítani, hogy a rendezvények alkalmával kihelyezett, fatörzsekre erősített hulladékgyűjtő zsákokat tartó fémgyűrűk a zsákokkal együtt a rendezvény után el legyenek távolítva, csak a rendezvény idején, ideiglenesen legyenek kihelyezve. Ilona-szobor és környezete Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség:

gyalogosan az Országos Kéktúra nyomvonalán, járművel külterületi önkormányzati úton (erdőterületen halad keresztül) Tömörd 33Q 500m2 magánszemély megbízási szerződéssel 10 fő

Az Ablánc-patak völgyében áll a barokk stílusú Szent Ilona-szobor. Állapota megfelelő, 200m2-es környezetét és az erdészeti útról ide vezető gyalogösvényt rendszeresen kaszálják. Az erdészeti út mellett irányító tábla hívja fel a figyelmet a szoborra, melynek környezetében nincs közjóléti berendezés. A közeli Ilona-forrást a múltban gyakran felkeresték, mára elhagyatottá vált, csapadékos időben megközelítése nehézkes. Fejlesztési javaslat Az Ilona-szobor környezetébe elhelyezkedéséből adódóan (Országos Kéktúra, Ilona-forrás, Ilonavár, Ófalu) pihenőhely kialakítása javasolt védőház, tűzrakóhely, pad-asztal garnitúra, tájékoztató tábla kihelyezésével. Ezzel egy ütemben a szobor, az azt körülvevő kovácsoltvas kerítés is felújítandó. Időjárástól független elérése érdekében az út és a szobor között 1m széles, zúzalékkal borított sétaút képzését javasoljuk.

22

A szobor melletti pihenőhely kialakításával párhuzamosan az Ilona-forrás foglalásának újjáépítése, környezetének rendezése, a meredek vízmosás-oldal fapallóval megtámasztott lépcsőzése szükséges. D. Kilátók Olyan erdőben vagy erdei környezetben lévő, fából és/vagy kőből, alapozással és villámvédelemmel épített létesítmény, amely biztosítja a környező fák feletti akadálytalan ellátás lehetőségét. Az Alpokaljai ETK területén erdőterületen az alábbi kilátók találhatók: - Árpád-kilátó, Írott-kő - Óház [a Kőszegi Parkerdő részeként a korábbiakban bemutattuk] Árpád-kilátó, Írott-kő Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület: Kezelő: Befogadóképesség:

gyalogosan turistautakon, tanösvényen, alpannonia® túraúton Bozsok 34A és Ausztria 800m2 ÖNPI 15 fő

Az osztrák-magyar határon lévő 883 m magas Írott-kő jelentős turisztikai célpont, a Dunántúl és Burgenland legmagasabb csúcsa, 2003-tól jelentős gyalogos határátlépési pont. A hegytetőn 1993-ban épült kilátó jelenleg egyszerre fekszik a két ország területén. A 12m magas kőkilátóban történelmi bemutatóhely várja az érdeklődőket. Ausztria felé a zavartalan kilátást fakivágással biztosították, ez a magyar oldalról nem történt meg, így nem biztosított a körpanoráma. A kilátó környezetében mind az osztrák, mind a magyar oldalon pihenőhelyet alakítottak ki. A magyar területen lévő pihenőhely a kilátótól 100m-re van. A padasztal garnitúrák mellé az alpannonia® projekt keretén belül 2011-ben védőház, 1db tájékoztató tábla, 1db tűzrakóhely és további pad-asztal garnitúrák kerültek kihelyezésre.

E. Bemutatóhelyek A bemutatóhely helyszínhez kötött ismeretanyag átadását szolgáló erdei közjóléti létesítmény erdőben, erdős környezetben. A bemutatóhely témája lehet erdészeti, vadászati, természetvédelmi vagy régészeti vonatkozású. Tömördi Madárvárta Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Terület:

járművel, gyalogosan önkormányzati külterületi utakon Tömörd fásított terület 13ha 23

Kezelő: Befogadóképesség:

Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület 20-25 fő

A XX. század elején még közel 19ha-os vízfelületű Nagy-tó (Tömördi-tó) a feltöltődés eredményeként mára 1ha-ra zsugorodott. Ennek ellenére a tó és környezete ma is igen gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik. A megye egykori legnagyobb felszínű természetes tava mellé a Chernel István Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1997-ben több napos tartózkodás feltételeit megteremtő helyszínt alakított ki s így biztosítja a folyamatos megfigyelés, az ökológiai terepgyakorlat, az élőhely megőrző tevékenység lehetőségét. Emellett rendszeresen természetvédelmi táborokat, szakmai bemutatókat szervez ide a létesítmény fenntartója. A közjóléti berendezések állapota megfelelő. Fejlesztési javaslat A Tömördi Madárvárta elérhetőségét a megközelítő út víztelenítésével, részleges stabilizálásával javítani kellene. A helyszínen oktatási céllal 1db nagyméretű tájékoztató tábla kihelyezését javasoljuk, amelyen a madárvárta általános bemutatásán túlmenően a tó élővilága kerüljön bemutatásra. F. Erdei iskolák Az erdei iskolák a nemzeti oktatási programhoz kapcsolódóan rendelkeznek környezeti nevelési és oktatási programmal, ezek tartalmaznak erdészeti és erdőgazdálkodási ismereteket. Erdős környezetükben oktatási és pihenési célt szolgáló erdei közjóléti berendezések találhatók. Stájer-házi Erdei Iskola és Múzeum Elérési lehetőség: Belépési engedéllyel rendelkező járművel aszfaltos erdészeti magánúton, gyalogosan turistautakon, tanösvényen, alpannonia® túraúton Elhelyezkedés: Kőszeg 43TI Terület: 2,6 ha Kezelő: Erdészet Befogadóképesség: 45 fő A több mint 230 éves Stájer-házak egyikében kialakított erdei iskola 2003-ban létesült. Az egykori erdészházban 1996-ban Erdei Múzeum, az épületcsoport harmadik tagjában 2004-ben Erdei Szálló létesült. Az épületegyüttes és környéke fokozottan védett természetvédelmi területen áll. A szezonálisan működő erdei iskola (március 15-november 15) előzetes bejelentkezés alapján fogad egy vagy több napra, étkezés biztosításával iskolai osztályokat, csoportokat. A foglalkozások az előképzettség, az igények alapján igen sokrétűek, a hangsúly az erdei környezeten van (szabadtéri tanterem, a Kőszegi-hegység túraútvonalain tett kirándulás keretében). Az erdei iskola melletti 43E jelű erdőrészlet fái mintegy 60 évvel ezelőtt részben arborétum létrehozásának céljából lettek ültetve. A 24

telepített fafajok közül ma is számos megtalálható, bemutatható, gyarapítja az erdei iskolai foglalkozások anyagát, annak érdekességét és bemutathatóságát. Az Erdei Múzeum kiállítása áttekintést nyújt az erdőgazdálkodás történetéről, a Kőszegihegység kutatóiról. Fontos szerepet tölt be az erdei iskolai foglalkozások színesítésében. Az erdei iskola és a környezetében található közjóléti berendezések jó állapotban vannak. Az erdei iskola közelében, az aszfaltos erdészeti magánutak találkozásánál található egy 2000-ben létesített emlékhely, amely a Kőszegi-hegység természeti képének megőrzéséért, értékeinek feltárásáért és megismertetéséért sokat tett elődöknek állít emléket. Létesítette a Chernel István Természetbarát Egyesület és a Szombathelyi Erdészeti Rt. A sziklán elhelyezett emléktábla megközelítésére szolgáló lépcső és fahíd avult állapotban van. Fejlesztési javaslatok Az erdőgazdaság az épületegyüttes fűtésének korszerűsítését szeretné elvégezni, illetve férőhelybővítést megoldani az egykori turistaház helyén épített létesítménnyel. A vendégágyak számának növelésén túlmenően étkezőhely és raktár kialakítását is tervezik. A terület fokozottan védett, az ÖNPI új épületek lésítését, a fokozottan védett gyepterület igénybevételét nem támogatja. A tisztás egyre nagyobb része erdősül be, ez veszélyezteti az itt élő lágyszárú növényritkaságok életterét. A folyamatot sürgősen meg kell állítani és a természetvédelmi szakemberekkel egyeztetett módon helyre kell állítani annak eredeti méretét. Az arborétum-jellegű erdőrészlet (Kőszeg 43E) faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódja, fokozott védettsége biztosítja annak folyamatos fennmaradását. A faállomány-kezelési munkák csak fenntartási jellegűek lehetnek, ezek során a különleges fajok épségére, növőterük biztosítására, felújulásuk elősegítésére kell törekedni. Az erdőrészletben a már meglévőkön túl további burkolat nélküli sétautak kialakítását, növényneves táblák kihelyezésével a fafajok bemutatását javasoljuk. A kialakított növénybemutatóra a turistaút mellett elhelyezett tájékoztató táblán lehet a figyelmet felhívni. Az emlékhelyhez vezető 2m széles lépcső és fahíd újjáépítését el kell végezni, az árok kitisztítandó. A helyszínre 1db támlás ülőpad kihelyezését javasoljuk. A közjóléti nyilvántartásban korábban erdőn kívüli létesítmények, továbbá erdőn belül közjóléti létesítménynek nem tekinthető építmények (pl. az Alsó erdőben az erdei kunyhók, feszületek, kápolnák) is szerepeltek. Ezek a létesítmények ma is megtalálhatók, ám mivel nem erdőben vagy erdős környezetben vannak, valamint az erdőben lévők nem minősülnek közjóléti létesítménynek, ezért fejlesztési tervünk nem tárgyalja ezeket ebben a fejezetben.

4.3.2. Megszűnt közjóléti létesítmények Az Alpokaljai ETK területén az elmúlt 8-10 évben nem szűnt meg közjóléti létesítmény, hanem épp ellenkezőleg, számuk folyamatosan növekszik.

4.4. Közjóléti feltártság Az erdőtervezési körzet által érintett területen áthalad az országhatárt Kőszegnél átlépő 87. sz. főút, valamint északkeleti részén a Kőszeg-Lövő közötti közút. Mindkét úton jelentős közúti gépjárműforgalom van. A két közúthoz kapcsolódóan további alsóbbrendű közutak tárják fel és teszik elérhetővé az erdőtervezési körzet településeit, melyek közül a földrajzi adottságok25

nak köszönhetően Velem, Ólmod, Pusztacsó zsáktelepülés helyzetű. Velem esetében ezt részben feloldja az a közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánút, amely a települést Kőszeg (Szabó-hegy) irányába teszi átjárhatóvá. Az erdőtervezési körzet területét két vasútvonal érinti. Az egyik a 87.sz. főúttal párhuzamos Szombathely-Kőszeg közötti mellékvonal, melynek az érintett településeken állomása, Kőszegen végállomása van. A másik a Szombathely-Sopron közötti villamosított vasútvonal, amely csupán Csepreg közigazgatási területének délkeleti részén halad át, erdőtervezési körzeten belül megállóhelye nincsen. A fentiekben ismertetett közutakra és a Kőszegig tartó vasútvonalra fűződik fel az erdőterületek közjóléti feltárását biztosító nyomvonal-hálózat, melynek elemeit az alábbi alfejezetekben ismertetjük.

4.4.1. Közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak A Kőszegi-hegységben a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mintegy 42km hosszú aszfaltos erdészeti magánút-hálózatot tart fenn. Ezek az erdőtömb feltárásán túlmenően a közelmúltig az országhatár-védelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában töltöttek be fontos szerepet. A lakott területek közelében lévő nyomvonalak közcélú használata 30 km/órás sebességkorlátozás mellett engedélyezett, azaz ezeken a szakaszokon járművel szabad közlekedni. Az ezen kívüli szakaszok gépjárműves használatát az erdőgazdálkodó és az ÖNPI korlátozza vagy tiltja, Behajtási engedélyhez köti. Közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánút-szakaszok: - Kőszeg Szabó-hegy – Kincs-pihenő 1510fm; jó állapotú - Sípálya – Velem fölötti elágazó („Tervút”) 5560fm; erősen kátyús - Velem – Hörmann-parkoló 5620fm; újszerű állapot (teljes körű felújítása 2011-ben történt meg) A „Tervút” felújítását az erdőgazdálkodó a tervezéssel elindította, a kivitelezés fedezete a tervkészítés idején még nem volt tisztázott. Az ismertetett útszakaszok erdei végpontjainál parkolóhely és pihenőhely; illetve a továbbhaladást akadályozó sorompó és tájékoztató tábla is van. A nyomvonalak közbenső szakaszain kisebb parkolóhelyek (2-4 db szgk. befogadására alkalmas) találhatók. Ezek út melletti jelzése nincs megoldva, továbbá a parkolóhelyeken nincs semmi. Javasoljuk, hogy az úton közlekedők tájékoztatására a parkolók KRESZtáblázása történjen meg, továbbá a parkolókba 1-1db kisméretű tájékoztató táblán a közelben lévő látnivalókról legyen rövid ismertetés. Az eddig ismertetett 12,7km-es együttes hosszú, közforgalom előtt megnyitott aszfaltos erdészeti magánutak erdei végpontjaitól lehetőség van engedéllyel tovább haladni. Erre szakmai rendezvények alkalmával, továbbá a Keresztkúti Erdei Pihenőpark, valamint a Stájer-házak gépjárműves elérhetősége miatt van szükség. Behajtási engedéllyel használható aszfaltos erdészeti magánút-szakaszok: - Kincs-pihenő – Keresztkút 5460fm - Kincs-pihenő – Vöröskereszt – Stájer-házak 5300fm - Hörmann-parkoló – Stájer-házak 3450fm (+1990fm átkötő a Vöröskeresztig) Felhívjuk a figyelmet, hogy a Behajtási engedély birtokában használható 16,2km-es aszfaltos erdészeti magánút nem minősül közforgalom előtt megnyitottnak! Ezeket a szakaszokat csak szervezett formában szabad használni, a zárt sorompón csak így lehet átjutni. Behajtási enge-

26

délyhez úthasználati díj fizetése ellenében munkanapokon lehet hozzájutni az Írottkő Natúrparkért Egyesület ügyfélszolgálati irodájában. A közforgalom előtt megnyitott vagy Behajtási engedély birtokában használt aszfaltos erdészeti magánutakról letérni tilos (ez vonatkozik a sorompóval nem védett erdészeti utakra is)!

Tájékoztató tábla a behajtási engedéllyel használható erdészeti magánút elején

4.4.2. Turistautak Az Alpokaljai ETK területén összességében 205km hosszú turistaút-hálózat található, amely az erdőterület tekintetében 22fm/ha feltártságot eredményez. A turistautak hálózatának ábrázolását a kiadott turistatérképek és a részleges helyszínelés adatai alapján készítettük el. Az ábrázolt nyomvonalak esetében nem vizsgáltuk kialakításuk jogszerűségét, előzményeit. Jelen terv összeállítása során az általunk ábrázolt turistautak rendszerével kapcsolatos észrevétel nem érkezett, megkeresés nem történt. A turistautak között megtalálható az Országos Kéktúra (OKT), melynek nyugati végpontja ismét az Írott-kő, ETK-n belüli hossza 42km. A teljesítménytúrák igen kedvelt indulási pontja, ebből adódóan számos turista jelenik meg itt rajta. Szintén az Írott-kőtől indul dél felé a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra (DDK), amely Bozsoknál hagyja el az ETK területét, hossza tervezési területünkön belül 12km. A két országos jelentőségű turistaút mellett a Kőszegi-hegységben megtalálható a zöld jelzésű Vasfüggöny turistaút, amely Európa egykori kettéosztottságának emléket állítva halad az államhatár közelében, egyes szakaszain a kéktúrákkal azonos nyomvonalon. Az előzőeken túlmenően név nélküli főjelzésű (sávjelzés) turistautak is a hálózat részei. Színük piros, sárga vagy zöld. A Kőszegi-hegység keleti-délkeleti oldalán sűrűsödnek, de az Alsó erdőt is feltárják. A főjelzésű turistautak között mellékjelzésű (leágazó, átkötő) turistautak is vannak, ezek biztosítják igazán a hálózatszerűséget. A jelzések formái az elérendő úti célt szimbolizálják, színük pedig azzal a főjelzéssel egyezik meg, amelyből a mellékjelzés leágazik. Az Alpokaljai ETK-n belül az összekötő, leágazó (kereszt), a körtúra (háromnegyed körív nyíllal), a forráshoz vezető (kör), a kilátóhoz, kilátóhelyre vezető (háromszög), a barlanghoz vezető (Ω), a romhoz, kápolnához vezető (L) mellékjelzésű turistaút egyaránt megtalálható. A Kőszegi-hegység turistaútjain hatalmas gyalogos forgalom van, ez az OKT-t kivéve az Alsó erdő turistaútjaira nem jellemző. A jelzések felújítása folyamatos, ennek köszönhetően állapotuk egy-két szakasztól eltekintve (pl. alsó erdő piros jelzés) jó. A sűrű hálózatú részeken egy-egy fán három-négy jelzés is található. 27

4.4.3. Tematikus nyomvonalak Az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé váltak világszerte a tematikus jellegű attrakciók (tematikus parkok, témához fűződő események, tematikus utak). A tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré. Az útvonalak a fenntarthatóság elveinek figyelembe vétele mellett egyszerre kínálnak ismeretszerzési és szórakozási, kikapcsolódási lehetőséget. A tematikus nyomvonalak jelzései fatörzsekre, tereptárgyakra, irányító táblákra kerülnek. Az újabb kiadású turistatérképeken, turistaatlaszokon ezek már általában szerepelnek, továbbá számos weblapon is megjelennek. alpannonia® túraút Az alpannonia® túraútvonal a határtalan vándorlás jegyében, hosszú távú vándorútként létesült a stájerországi Fischbachtól valamint az alsó-ausztriai Semmeringtől Kőszeg városáig, az ott újonnan épült alpannonia® Túra- és Szabadidőközpontig. Piros jelzésű főútvonalának hossza 120 km. A határon átnyúló összefogásnak és a különböző felszíni formáknak köszönhetően az alpannonia® útvonala változatos tájat és sokszínű kultúrát ígér a látogatóknak. A megvalósítását biztosító projekt az AusztriaMagyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával jött létre, időtartama 2008. 07. 01.- 2012. 06. 30. A projekt keretében az útvonaljelzésen és táblázáson túlmenően számos közjóléti célú fejlesztés valósult meg. Az alpannonia® túraút fővonala (piros jelzés) Írottkőnél lép be hazánk területére. A Rőtfalva irányába tartó egyik mellékága (sárga jelzés) két helyen is keresztezi az államhatárt. A Kőszegi-hegységbe jelölt nyomvonalai turistautakon haladnak, teljes magyarországi hálózata az Alpokaljai ETK területén van. Piros jelzésű főnyomvonalának magyarországi szakasza 13,8km, a sárga jelzésűeké pedig 30,7km. Keletkezésének idejéből adódóan fákon, tereptárgyakon elhelyezett piktogramszerű jelzései, irányító-és tájékoztató táblái újszerűek. Az alpannonia® projekt keretén belül jelentős közjóléti fejlesztések is történtek tervezési területünkön, ezeket a tervdokumentáció más fejezeteiben mutatjuk be. Európai Hosszútávú Vándorút Az 1969-ben megalakult Európai Gyalogtúra Szövetség Európa országait összekötő túraútvonal-hálózatot alakított ki 11 európai hosszú távú túraútvonal kijelölésével. Ezek közül négy halad át hazánk területén.

28

Az Alpokaljai ETK területén az E4 jelzésű túraútvonal halad keresztül, amely a spanyolországi Szent Vincent-foktól Ciprusig tart, jelzésére a kék színt alkalmazzák. A körzet területére a kőszegi határátkelőnél lép be, a kék kereszt jelzésű turistaúton haladva éri el a Csónakázó-tó mellett az Országos Kéktúrát, majd ezt követően ezen haladva az Alsó erdőn, Tömördön keresztül Csepreg közigazgatási területének délkeleti sarkában, az Albánc-patak közelében hagyja el a tervezési területet. Hossza az erdőtervezési körzeten belül 32km. Zarándokutak Mária út A Mária út több mint 1400km hosszúságú vallási és kulturális értékeket felkereső Kárpátmedencei zarándokút, amelynek kelet-nyugati irányú nyomvonala) Máriacelltől Csíksomlyóig) halad át az Alpokaljai ETK területén, hossza a körzeten belül: lila jelzésű fővonal 37km, sárga jelzésű mellékvonalai 11km. A fővonal Rendek irányából az Andalgó oldalában, a zöld jelzésű túraútvonalra ráérve lépi át az országhatárt, majd azt követően Kőszeg főterén áthaladva vezet tovább az OKT egy szakaszán az Alsó erdőn át a Péruska-kápolna irányába. Innen Csepreg érintésével újra az OTK-ra köt rá s azon haladva hagyja el a körzet területét. Egyik mellékága a kőszegi kálváriát érintve a Hétforráson keresztül Rőtfalva irányában köt vissza a fővonalra, míg másik mellékága a csepregi Boldogasszony horgásztónál tér le Bük felé, majd visszacsatlakozik a fővonalra az Ablánc-patak völgyében. A Mária út nyomvonala többnyire turistautakon halad, kiépítése és jelölése tervkészítésünk időszakában történik. Szent Márton gyalogos vándorút (Via Sancti Martini) Az Európa Tanács 2005-ben a Szombathelytől Tours-ig (Franciaország) vezető útvonalat Európa Kulturális Útvonallá nyilvánította, hogy bemutassa Európa legnépszerűbb szentjének életét és kultuszának kiemelkedő emlékeit. A Szent Márton gyalogos vándorút keleti csomópontja Szombathely, Szent Márton szülővárosa, nyugati csomópontja pedig Tours, a szent püspökségének helye. Az erdőtervezési körzeten északi útvonala (Szombathely-Pozsony) halad át a sárga jelzésű turistaúton a Gyöngyösfalu – Kőszegdoroszló – Kőszeg – Ólmod – Horvátzsidány – Kiszsidány - Peresznye nyomvonalon. Számos templomot, kápolnát, néprajzi gyűjteményt, vallástörténeti helyszínt érint. Hossza az Alpokaljai ETK-ben 28km. Erdei tornapálya Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Kőszeg belterületi utcáin, közforgalom előtt megnyitott erdészeti úton, turistautakon Kőszeg, Szabó-hegy 1km Erdészet

Az erdei tornapálya a közjóléti létesítmények körébe tartozó, közjóléti feltárást szolgáló nyomvonal, amely a szabadban végezhető testedzés érdekében, erdőben vagy erdős környezetben kialakított, tornaszerekkel felszerelt útvonal. Az elvégzendő gyakorlatokat tájékoztató táblák mutatják. Az erdőtervezési körzet területén a Szabó-hegy északi oldalában a belterületi határ (Tölgyes út vége) és a sípálya közötti szakaszon van az 1 km hosszú erdei tornapálya, jellemzően a zöld jelzésű turistaúton halad. 8 állomása van, mindegyikén van tornaszer, 1-1 db gyakorlatot leíró lemeztábla és 1-1 db betonlábas támlás ülőpad (városi pad). A berendezések állapota közepes.

29

Az intenzíven használt ösvény keskeny, számos szakaszán a felszínen lévő fagyökerek nehezítik a gyaloglást, balesetveszélyessé teszik a kocogást, futást. Fejlesztési javaslat A tornaszerek szükség szerinti felújítása, felületkezelése minél előbb elvégzendő. Az alóluk kimosódott földet környezetükből kell pótolni, újbóli elmosódását rőzsefonat, alacsony facölöpsor létesítésével javasoljuk megelőzni. A lemeztáblák feliratai, ábrái kezdenek lekopni, nehezen olvashatóvá válni. A közeljövőben felújításukra lesz szükség. Ennek során javasoljuk a Kőszegi-hegység területén általánosan alkalmazott táblatípus alkalmazását, a gyakorlatokat leíró szöveg és ábra új stílusú megjelenítését. A városi parkokba illő betonlábas ülőpadok nem igazán erdőbe valók, lecserélésüket javasoljuk az erdőben használatos, csak fából készülő típusra. A tornaösvény járhatóságát, egyenletességét javítani szükséges, elérendő a legalább 1 m-es szélesség. Ennek során a talajerózió következtében kialakult rá- és elmosódások felszámolásán túlmenően szükség van a bevágási és töltési rézsűk facölöpsoros megtámasztására. Az ösvény felszíne fölé emelkedő fagyökerek, cserjetuskók eltávolítandók. Az ösvénybe belógó, a tornaszerek használhatóságát akadályozó ágakat rendszeresen vissza kell vágni. A tornapálya Tölgyes utcai vége nincs jelölve, a város felől érkező idegeneket semmi sem tájékoztatja a tornapálya létéről. Ezt még annak ellenére is javasoljuk pótolni, hogy a tornaösvény eleje a sípályánál van. Egy irányító tábla vagy KRESZ-tábla szerű tájékoztató tábla a felső végéhez is kell, amelyet az aszfaltos út mellé kell elhelyezni. Forrástól Forrásig sétaút Csepregen a Bene-hegyen és a Csepregi Parkerdőben 2006 tavaszán alakították ki a ForrástólForrásig sétautat, amely körtúraszerűen tárja fel ezt a térséget, érint két forrást és azok pihenőhelyeit, továbbá a Rothermann-kertet és a Parkerdő pihenőt. A nyomvonalat mutató irányító táblák jó állapotúak. A sétaút teljes hossza 2700fm.

Irányító tábla

30

ERDEI TANÖSVÉNYEK Az erdei tanösvény az adott térség erdeinek, növény- és állatvilágának, erdőgazdálkodásának, kultúrtörténetének megismerését és a környezeti nevelést segítő, erdős környezetben kialakított, bemutató állomásokkal ellátott nyomvonal. Az erdei tanösvény a közjóléti létesítmények körébe tartozó, közjóléti feltárást biztosító nyomvonal. A Kőszegi-hegységben és környezetében számos tanösvény létesült. Általában több szervezet összefogásában, pályázati támogatás segítségével létesülnek. Elhelyezkedésüknek köszönhetően igen magas a látogatottságuk, a település közelieket az óvodák, iskolák rendszeresen felkeresik. Szervezett túrák, programok keretében is sokan használják. A következőkben csak az erdőterületen lévőket mutatjuk be abc sorrendbe rendezve. Andalgó sétaút tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Kőszeg belterületéről utcán, turistaúton Andalgó északi lábánál, a Gyöngyös-patak közelében 2300fm Kőszeg Város Önkormányzata

Az Andalgó sétaút tanösvény az alpannonia® projekt keretén belül létesült 2011-ben. A Kálvária-hegy lábánál található Koronaőrző bunker és az országhatár közötti szakaszán 10db tanösvény állomást alakítottak ki 1-1 db interaktív tábla kihelyezésével. A hely múltjának hangulatát idézi a témák kiválasztása, a táblák grafikája, betűstílusa. A tanösvény a régi sétaút nyomvonalán halad. Ciklámen erdei tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Velemből induló panorámaúton (közcélú forgalom előtt megnyitott aszfaltos erdészeti magánút), turistautakon Velem, Kőszeg 3300fm Erdészet

A Ciklámen erdei tanösvény a Szent Vid melletti parkolótól a Stájer-házakig vezeti látogatóját, nyomvonala jó minőségű erdei utakon, ösvényeken halad, melyen a kék kör (Hörmannforrásig), majd az Országos Kéktúra jelzések vannak. A tanösvényen 11 db állomáshely került kialakításra 1-1 db nagy méretű (120x100 cm) tanösvény-tábla kihelyezésével. Témája a Kőszegi-hegység élővilágának, erdőgazdálkodásának bemutatása. A színes, jó tartalmú tanösvény-táblák információs felülete a rongálások miatt közepes állapotú, a táblákat tartó fakeretek karbantartását, felújítását (festés) minél előbb el kellene végezni. A beszakított táblák cseréjét a közeljövőben javasoljuk elvégezni. Csillaghúr tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

a Szabó-hegyen átvezető, közcélú forgalom előtt megnyitott aszfaltos erdészeti magánúton, turistautakon Kőszeg 2350fm Írottkő Natúrparkért Egyesület

31

A Csillaghúr tanösvény a Kincs-pihenőből indulva felmegy az Óház-tetőre, majd visszatér a hegygerincen át a Kincs-pihenőhöz vezető erdészeti útra. Nevét az olocsán csillaghúrról (Stellaria holostea) kapta. Ez a kis növény tavasszal borítja be fehér virágaival az üde lombos erdők alját. A tanösvény nyomvonalán 30db kisméretű (40x30cm) színes tanösvény-tábla van kihelyezve, amelyek az Alpokalja növény- és állatvilágát mutatják be. Láthatjuk a leggyakrabban előforduló élőlények (növények, madarak) nevét és képét, tájékoztatást kapunk jellemző tulajdonságaikról. A kisméretű tanösvény-táblák lemezcsavarral vannak felerősítve az élő fatörzsekre! Az aszfaltos erdei út mellettiek az árok túloldalán, vagy a bevágási rézsű tetején lévő fákon vannak, ebből adódóan megközelítésük nehézkes, a dús útszéli cserjetakaró ágai belógnak a táblák elé. Ezt a nem környezetbarát kihelyezési állapotot sürgősen fel kell számolni! A kis méretű táblákat 1-1 db faoszlopra felerősítve (hasonló kivitelben, mint az Írott-kő tanösvény táblái), könnyen megközelíthető helyre kell áthelyezni. Élő erdő tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Velemből induló panorámaúton (közcélú forgalom előtt megnyitott aszfaltos erdészeti magánút), turistautakon Velem 2650fm Írottkő Natúrparkért Egyesület

Az Élő erdő tanösvény a Szent Vid melletti parkolótól a Hörmann-forrásig vezet. A tanösvény az alpannonia® projekt keretén belül létesült 2011ben. A tanösvény nyomvonalán 11 db interaktív, fejlesztő játékokkal (felhúzható elemek, egy tengelyre helyezett kockák) felszerelt, 100x70cmes tanösvény tábla található. A szép és egyedi kivitelezésű táblák az erdő élővilágát, annak sokszínűségét mutatják be. A tanösvényen végighaladva az érdeklődő tetszetős szerkesztésű, számos információt tartalmazó táblákat láthat.

32

Források útja tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Velem és Cák bel- és zártkerti útjairól, turistautakon, Natúrpark Kerékpárúton Velem, Cák 13km Írottkő Natúrparkért Egyesület

A Források útja tanösvény a Kőszegi hegység délkeleti területének kedvelt és kevésbé ismert forrásait mutatja be. A tanösvény az alpannonia® projekt keretén belül létesült 2011-ben. Nyomvonala általában turistautakon halad. Változatos, a két településhez közeli 11db foglalt és foglalás nélküli forrást és egy törpe-vízművet mutat be 1-1 tanösvény táblán. A táblákon a szomszédos forrás elérési lehetősége le van írva. Javasoljuk, hogy a feltárt, pihenőhely nélküli források mellett legalább 1-1 db asztal-pad garnitúra kerüljön kihelyezésre, továbbá az elhanyagolt állapotú forrásfoglalásokat minél előbb újítsák fel. Ezen túlmenően a kifolyó vízzel rendelkező források esetében szükséges elvégeztetni a rendszeres vízminőség ellenőrzést, s annak eredményétől függően az IVÓVÍZ vagy NEM IVÓVÍZ feliratot kihelyezni. Ennek folyamatosságát a tanösvény témája miatt is biztosítani kell, hiszen az igazi élményhez a források vízének megkóstolása nagy mértékben hozzájárulna. Írottkő tanösvény Elérési lehetőség: Velemből induló panorámaúton, turistautakon. Elhelyezkedés: Kőszeg, Velem, Bozsok országhatár menti területe Hossza: 2300fm Kezelő: Írottkő Natúrparkért Egyesület Az Írottkő tanösvény a Hörmann-forrástól indulva vezeti fel a kirándulót az Írott-kő csúcsára azon a nyomvonalon, amely a csúcs fő gyalogos megközelíthetőségét biztosítja, ebből adódóan nagyon nagy a gyalogos forgalma. A tanösvényen 20db kisméretű (50x30cm-es) tanösvény táblát helyeztek el alacsony oszlopokra erősítve. Témájuk az Írottkő Natúrpark településeinek valamint az azt környező települések, a Kőszegi-hegység kirándulóhelyeinek bemutatása. A táblák jó szerkesztésűek és jó állapotban vannak. 33

Kultúrák hegye tanösvény Elérési lehetőség: Velem belterületi utcájáról, turistautakon Elhelyezkedés: Velem Hossza: 1500fm Kezelő: Írottkő Natúrparkért Egyesület A Velem belterületi határánál kialakításra kerülő régészeti parktól induló tanösvény a Szent Vid kápolnáig vezet a kék L jelzésű turistaúton, illetve a sárga jelzésű alpannonia® túraúton. Az alpannonia® projekt keretein belül létesült 2012ben. A 10db közepes méretű (100x60cm-es) tanösvény menti táblák a Szent Vid-hegy környékének kultúráját mutatják be különböző történelmi korokban. A táblák jó szerkesztésűek, a múlt hangulatát idézik.

Óriások Útja tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Bozsok belterületi utcáin, Natúrpark Kerékpárúton, turistautakon Bozsok 5400fm Írottkő Natúrparkért Egyesület

Egy régi legenda úgy tartja, hogy hajdanán óriások jártak a Kőszegi-hegység déli oldalán s a bizarr sziklaalakzatok az óriások hátra hagyott fogai. Innen ered a tanösvény elnevezése. A Sibrik-kastély közeléből induló tanösvény körút rendszerű, ehhez kapcsolódóan egy hosszabb (Hollerbarlang) és egy rövidebb (Kalapos kői-barlang) leágazása is van. Nyomvonala jellemzően turistautakon halad. Jelentős szintkülönbségű nyugati ága a hegygerincet esésvonal irányban keresztező egykori műszaki határzár vonalán található. A tanösvény a Széles-kő és a Kalapos-kő közötti hegygerinc jelentősebb szikláit, továbbá kisbarlangjait mutatja be 5db, 50x40cm méretű tájékoztató táblán. A táblák megfelelő állapotúak. A Kalapos-kői barlanghoz vezető ága a meredek nyiladékon haladva nehezen fedezhető fel (cserjék akadályozzák az ösvényre történő szabad rálátást), jobban látható jelzését javasoljuk.

34

Régészeti tanösvény Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

Velem belterületi utcáin, turistautakon Velem 1500fm Szent Vid Hagyományőrző Egyesület

A régészeti tanösvény nyomvonala megegyezik az újonnan létesített Kultúrák hegye tanösvénnyel, mely hasonló témára épül. A tanösvény a Szent Vid-hegyet, mint régészetileg védett lelőhelyet mutatja be tudományos alaposságú részletességgel. A háromnyelvű táblák nagyméretűek (150x90cm). A tanösvény útvonala mellett 5db táblán olvashatók a régészeti lelőhelyről a fontosabb tudnivalók és segítségükkel válik megismerhetővé a helyi történelmi múlt. Történelmi Panorámaút Elérési lehetőség: Elhelyezkedés: Hossza: Kezelő:

A Kőszegi-hegység panorámaútjain, turistautakon Kőszegi-hegység Írottkő Natúrparkért Egyesület

A Történelmi Panorámaút érdekessége, hogy nem egy meghatározott nyomvonal mellett találhatók a táblák, hanem tetszőlegesen választott turistaútvonalakon érhetők el az egymástól nagy távolságra lévő pontok. Az itt elhelyezett táblák a Kőszegi-hegység történelmi-kulturális értékeit mutatják be. Vannak közöttük kiemelten szép kilátást biztosító és kevésbé ismert helyszínek is, összességében 10db ilyen helyszínre került kihelyezésre 1-1db interaktív tájékoztató tábla: Kenyér-hegy, Pintér-tető, Pogányok, Rőtfalu (Ausztria), Szálasi bunker, Szent Vid-hegy, Szultán-tető, Trianoni-kereszt, Velem-Koronaőrző, Vöröskereszt. A táblák játékokkal is felszereltek (forgatós kockák, tologatható lapok, memória-játékok), a táblák az alpannonia® projekt keretében készültek 2012-ben. A Kőszegi-hegységben lévő tanösvények táblái jellemzően kétnyelvűek (magyar és német), összességében jó állapotúak, egyedi megjelenésűek. A tanösvények együttes hossza eléri a 32km-t (ebben az adatban nem szerepel a Történelmi Panorámaút tábláinak felkereséséhez szükséges hossz). Erdei tanösvények fejlesztési javaslatai A Kőszegi-hegység látogatott helyeit az erdei tanösvények teljesen lefedik. Újabbak itt már ne létesüljenek. A meglévők fenntartására a jövőben nagy gondot kell fordítani! Szerencsés lenne, ha a tanösvényekről tájékoztatófüzetek jelennének meg, melyekhez az idegenforgalmi helyeken (látogató központok, információs pontok, Turinform Iroda, szálláshelyek, vendéglők) lehetne hozzájutni.

4.4.4. Kerékpáros nyomvonalak Az Alpokaljai ETK területén különböző jelleggel és minőségben összességében 54km hosszú, kerékpározásra jelölt nyomvonal található. Ezek részletezése az alábbiakban látható. 17km (a magyarországi szakasz hossza) Natúrpark Kerékpárút Az Írottkő Natúrpark területén kijelölt kerékpározható nyomvonal közúton, zártkerti utakon, erdészeti magánutakon, önálló kerékpárúton halad.

35

A Kőszegi-hegység lábánál számos látnivalót, ismeretszerzési lehetőséget feltár. A térségben üdülők kedvelt kerékpáros nyomvonala, igen sokan használják. Az országhatárt Kőszegnél illetve Bozsoknál átlépve a Natúrpark Kerékpárút kapcsolódik az osztrák oldalon közutakra jelölt kerékpározható nyomvonalhoz. Ezen haladva lehetőség van egy kerékpáros körtúra megtételére. Ennek teljes hossza 45km. Termál Kerékpárút 3,5km (az ETK-n belüli szakasz hossza) A Termál Kerékpárút a Bükkfürdő-Zsira közötti közúttal párhuzamosan kiépített önálló kerékpárút. Az Alpokaljai ETK területét Csepreg közigazgatási területén érinti, itt erdőterületen nem halad át. Csepreg belterületének irányába van egy 350fm hosszú leágazása. Kerékpárbarát közlekedési utak 21km A kerékpárbarát közlekedési utak általában alacsonyabb rendű és kis forgalmú közutak. Tervezési területünkön belül a turistatérképen ilyen útnak jelölt a Bozsoktól Szombathely felé vezető út, a Kőszeg-Rendek közötti határátkelő út, továbbá a Kőszeg-Zsira közötti közút. Az utóbbi nem felel meg a kijelölés kritériumainak, a keskeny pályájú, kanyargós közúton igen nagy gépjárműves forgalom van. Közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak 13km A 4.4.1. fejezetben bemutatott, közforgalom előtt megnyitott aszfaltos erdészeti magánutak a jogi jellegből adódóan kerékpárral is használhatók. Lehetőséget biztosítanak a Kőszegihegység egy részén a belső területek kerékpáros elérhetőségére (Kincs-pihenőig és a Hörmann parkolóig). A Tervút kivételével jól kerékpározhatók. Ez a kivétel az említett út felújítását követően meg fog szűnni és itt is kellemes kerékpározási lehetőség lesz biztosítva. A két végponton kihelyezett tájékoztató- és figyelmeztető tábla –Gépjárművel behajtani tilos!- a kerékpárosokra nem vonatkoztatható, hiszen a kerékpár ugyan jármű de nem gépjármű! A szöveghasználattól függetlenül a kerékpáros továbbhaladás jelenleg nem megengedett, hiszen a sorompóval elzárt aszfaltos erdészeti magánutakat az erdészeti hatóság kerékpározásra nem jelölte ki, az erdőgazdálkodó és a természetvédelmi kezelő (ÖNPI) eddig nem engedte meg azok szabad kerékpáros használhatóságát. Ez alól kivételt képeznek az előre bejelentett, szervezett keretek között zajló, vezetővel biztosított kerékpáros túrák, amelyek általában nem csak aszfaltos erdészeti utakat érintenek.

4.4.5. Lovas túra nyomvonalak Az Alpokaljai ETK-n belül erdőterületet érintő, az erdészeti hatóság által kijelölt lovas túra nyomvonal nincs. Ennek ellenére és az erdőgazdálkodók engedélye nélkül az Alsó erdőben (a horvátzsidányi gyümölcsös felől a Peruska-kápolnánál belépve) a széles erdészeti murvás utakra, földbe ásott faoszlopokra erősített ábrákkal lovagló, lovas kocsizó nyomvonal van kijelölve. A lovardák környéki erdei utakon alkalmi jelleggel (helyszínelési tapasztalat) elő szokott fordulni lovaglás, mértékük nem számottevő. A jelentőseb lovas-rendezvények erdőterületet, azok útjait nem érintik. 36

4.5. Erdei közjóléti tevékenységhez kapcsolódó létesítmények erdőn kívül Az alábbiakban röviden bemutatjuk azokat az erdőn kívüli létesítményeket, amelyekben nem erdőgazdálkodóként folytatnak erdei turizmushoz, az erdőismeret terjesztéséhez kapcsolódó tevékenységeket. Ezek révén az érdeklődők jelentős erdővel kapcsolatos ismeretanyagra tehetnek szert, szervezett keretek közötti programok, kirándulások, szakmai túravezetések alkalmával keresik fel az erdőterületeket, az ott található értékeket, látványosságokat. A. Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpont Az ÖNPI által üzemeltetett 540m2 alapterületű természetvédelmi látogatóközpont Kőszeg belterületén, a Chernel-kertben található. Az egyedi megjelenésű épület és a benne folyó tevékenység célja, hogy a természet szépségeire, illetve a környezettudatos életvitelre irányítsa a látogató, a kiránduló figyelmét, s hogy Kőszegre hívja az élővilág titkai iránt érdeklődőket. A látogatóközpont kiállításai változatos módon mutatják be a környék jellegzetes élővilágát, az interaktív teremben és a szabadban található Búbos cinege élményösvényen a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek a természettel. B. alpannonia® Túra- és Szabadidőközpont A természetvédelmi látogatóközpont mellett 2012-ben létesített túraközpont a határon átnyúló együttműködés eredményeként létrehozott alpannonia® túraútvonal jelképes kőszegi végpontja. A szabadidőparkban izgalmas játszótér, tanösvények, multifunkcionális színpad és védőház, piknikezési és pihenési lehetőséget biztosító közjóléti berendezés-együttesek (asztal-pad garnitúra, támlás ülőpad, tűzrakóhely, hulladékgyűjtő) szolgálják az érdeklődők, családok, iskolai-óvodai csoportok szabadidős tevékenységét. Kőszeg a „bakancsos csomópont”, a természetjárás egyik hazai fellegvára. A szabadidőközpontban kialakított tanösvények az Országos Kéktúrát és az alpannonia® prémium turistautat mutatják be. C. Csónakázó-tó Szabadidőközpont - Kőszeg A Csónakázó-tó mellett formálódó szabadidőközpont a Kőszegi Kerékpáros Egyesület központja, itt kerékpár-kölcsönzési és kerékpározással összefüggő információszerzési lehetőség is biztosított. Ebben a fásított környezetben a közeljövőben a kerékpárosokon és a horgászokon túlmenően a görkorcsolyások, deszkások is helyet kapnak, szabadtéri fürdőzési lehetőség is kialakításra kerül. Ezeken túlmenően kocogó ösvény és élővilágot bemutató tanösvény kialakítása tervezett. Az erdőterületeket is érintő szervezett kerékpáros túrák rendszerint innen indulnak. D. Keresztkúti Erdei Pihenőhely A Kőszegi-hegységben lévő egykori határőr laktanyák közül a Hotel Írottkő üzemeltetőjének köszönhetően jelenleg egyedül a Keresztkúton lévő hasznosított. A közvetlenül országhatár mellett fekvő, erdővel körülvett pihenőhelyen a különböző színvonalú szálláshelyeken, a vendéglátási tevékenységen túlmenően piknikezési lehetőséget, az erdei környezetet bemutató 37

ismeretanyagokat, állatbemutatót talál az ide érkező. A vendégek részére erdei gyalogos és kerékpáros túrákat is szervez a pihenőhely fenntartója. E. Erdei programokat kínáló vendégházak, szálláshelyek Az alábbi, vendéglátással foglalkozó, erdőterületen kívüli vendégházak, nagyobb szálláshelyek programkínálatában jelenik meg a Kőszegi-hegységben lévő erdőket is érintő túraajánlatok, környezetismereti ajánlatok (a felsorolás nem teljes körű): - Ciklámen Üdülő és Turistaszálló, Erdei iskola – Kőszeg - MMIK Alkotóház – Velem - Novákfalva – Velem - Sibrik-kastély – Bozsok. F. Erdőszéli pihenőhelyek, rekreációs parkok A Kőszegi-hegység lábánál elhelyezkedő települések –Cák, Velem, Bozsok- erdővel határos, fásított szélein különböző méretű pihenőhelyeket, rekreációs parkokat alakítottak ki az önkormányzatok. Berendezéseik, megjelenésük nagyban hasonlít az erdőterületen hasonló céllal kialakított nagyobb pihenő- és fogadási helyekéhez. Ezeket a közterületeken álló helyszíneket a településen élőkön kívül elsősorban az üdülők, a turisták keresik fel, számukra ezek is erdei létesítményeknek tűnnek.

4.6. Egyéb lényeges turisztikai adottságok Az Alpokaljai ETK települései Tömörd kivételével az Írottkő Natúrparkhoz tartoznak, amelyhez az osztrák-magyar határon átnyúló együttműködésnek köszönhetően ausztriai települések is kapcsolódnak. A natúrpark jelentős természeti értékkel, történelmi, kulturális örökséggel rendelkező tájegység, amely iránt jelentős turisztikai érdeklődés mutatkozik. A natúrpark célja a meglévő értékek megóvása mellett a turisztikai igények kielégítése, a településfejlesztés, a környezeti nevelés, a helyben élő emberek egzisztenciájának megőrzése, növelése. Az Írottkő Natúrpark működtető szervezete az Írottkő Natúrparkért Egyesület, székhelye Kőszeg. A szervezet jó színvonalon igyekszik megfelelni a natúrparki célkitűzéseknek. Tervezési területünk a Sopron-Kőszeghegyalja Kiemelt Üdülőkörzet része. Az üdülőkörzethez tartozás közvetlen előnnyel nem jár, a pályázati úton elnyerhető fejlesztési források némelyike ugyanakkor kifejezetten e turisztikai potenciállal rendelkező települések, illetve az ott tevékenykedők számára érhető el.

38

5. Erdészeti közjóléti fejlesztési program 5.1. A turizmus fogalma, erdőt érintő formái A turizmus magába foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (WTO, Hágai Nyilatkozat, 1989). A turisztikai termékek közül az erdőt érintően a természet-alapú turizmus (ökoturizmus) jelenhet meg. Napjainkra, amikor a természetes környezetet egyre nagyobb károsító terhelések érik, megnövekszik a jelentősége a természetet kímélő, annak megismerését célzó turisztikai tevékenységeknek. Az ökoturizmust igénylő embert a hamisítatlan tájképi-vidéki struktúrák érdeklik, a szabadidő eltöltésében egyértelműen a természettel megtalálható harmóniára törekszik. Az ökoturizmus egyik meghatározott kínálatot biztosító ága az erdei turizmus, amely az erdők közjóléti szolgáltatásain alapul, és amelynek működésében és fejlesztésében az erdészeti ágazat jelentős szerepet vállal. Az erdei turizmus összefoglaló neve mindazon turisztikai formáknak, melyek nagyrészt erdőhöz, erdei környezethez kötődnek. Ezért az erdőket alkalmassá kell tenni ennek a feladatának betöltésére, vagyis a turisták számára úgy kell feltárni és berendezni, hogy az lehetővé tegye az üdülési, pihenési szerepének betöltését. Az erdőt látogatók száma igen nehezen meghatározható. Az erdei közjóléti létesítmények kapcsán a „kihasználtság”, mint fogalom nehezen értelmezhető. Az erdei turizmus az ismeretlen tájak felfedezésének legkönnyebben elérhető formája, amely rengeteg ember számára egészséges kikapcsolódást, szórakozást jelent. Ebből adódóan az erdőben található erdészeti létesítmények és azok állapota különösen fontos.

5.2. A körzet erdészeti közjóléti fejlesztése 5.2.1. Általános fejlesztési célok Bár az erdők önmagukban is turisztikai vonzerőt jelentenek a lakosság és az üdülőnépesség számára, az igények és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az erdők arra alkalmas részét tájba illő, rusztikus megjelenésű, fából és helyi anyagokból készült közjóléti berendezések kihelyezésével komfortosabbá kell tenni. Az erdők turisztikai feltárása, berendezése során arra kell törekedni, hogy az erdei ökoszisztémákat a lehető legkevesebb zavarás, sérülés érje. Az erdei ökoszisztéma a táj leglényegesebb természetes eleme. Az ökoszisztémák fenntartása adja az alapját az erdők többfunkciós használatának, ami az erdőben előforduló életformák életképességén és kölcsönhatásaik épségén alapulnak. Ezért a közjóléti rendeltetésű erdők szempontjából is az ökoszisztémák megőrzése – és amennyiben szükséges, helyreállítása – az egyik legfontosabb feladat. Az erdei ökoszisztémák védelméhez hozzátartozik az erdei rétek, tisztások, völgyek, sziklakibúvások, vizek, kilátópontok megőrzése is. Közjóléti szempontból az őshonos fajokból álló, összetételében és szerkezetében változatos, magas fajgazdagságú állományok tekinthetők ideálisnak, amelyet csak elvétve szakít meg jelentősebb fakitermeléssel érintett erdőfolt vagy vadelhárító kerítés látványa. A fakitermelések és a faanyag szállítás (közelítés) nyomai gyorsan és szakszerűen felszámolásra kerülnek, az erdőben létesített közjóléti létesítmények jó állapotúak, környezetük esztétikus és biztosított akadálytalan használatuk, az erdő rendezett képet mutat, hulladékmentes. Rendkívül fontos az erdőlátogatók irányítása és tájékoztatása, amit megfelelő turistaút és sétaút hálózat, lovaglóutak kialakításával, kerékpározható erdészeti magánutak kijelölésével és célszerűen elhelyezett táblákkal, útjelzésekkel kell biztosítani.

39

Lényeges feladat a parkerdők, kirándulóerdők fogadási szakaszainak, „kapuinak” kialakításával a látogatók „tömegturizmust” igénylő részének e területekre koncentrálása, megkímélve ezáltal az erdők „csendes” övezeteit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a természet, az erdő, az erdőgazdálkodás megismertetésére, a környezeti nevelés elősegítésére. Fontos fejlesztési feladat az erdőben lévő természeti és kulturális értékek, látványosságok bemutatása.

5.2.2. A körzetre vonatkozó általános közjóléti javaslatok Az Alpokaljai ETK erdőállományai közjóléti szempontból jó adottságokkal bírnak. Az egybefüggő erdőtömbök, a változatos, döntő többségében az erdészeti tájban őshonos fafajok, a fenyők jelenléte, a középkorú vagy idős állományokból megléte az erdővel szemben támasztott igen széleskörű közjóléti célú társadalmi elvárásoknak eleget tud tenni. A Kőszegi-hegység meglévő közjóléti létesítményeiben az elmúlt két évben az alpannonia projektnek köszönhetően jelentős minőségi javulás történt, amelyhez az erdőterületeket érintően visszafogott mértékű mennyiségi növekedés is párosult. A „hegy” igényekhez igazított közjóléti létesítmény-ellátottsága és azok minősége jelenleg jó, további gyarapításukra jellemzően nincs szükség. Az ETK északnyugati, országhatárral körülvett sarkának közjóléti érintetlensége továbbra is fenntartandó, fejlesztési tervünk erre a területre új közjóléti létesítményeket nem javasol. Az Alsó erdő közjóléti létesítményei közepes vagy rossz állapotban vannak, ezek igényhez igazított fejlesztésére, új létesítmények kialakítására szükség van. A foglalt források elhelyezkedésüktől függetlenül jó színvonalon felújítandók és folyamatosan fenntartandók, karbantartandók. Első ütemben a turistautak, tanösvény mellettieken kell a felújítást elvégezni. A foglalás nélküli forrásokat azok ex lege szintű természetvédelmi védettsége miatt nem szabad befoglalni! A Kőszegi-hegységben az aszfaltos erdészeti magánutak egy része a közforgalom előtt megnyitott, a többin csak Behajtási engedély birtokában szabad közlekedni. A teljes ETK területére vonatkozóan a gépkocsival, motorral, quaddal használható erdészeti magánutak bővítését nem tervezzük. Különösen az Alsó erdőt illetően a motorosok, guadosok rendőri segítséggel történő megfékezése és erdőből történő kitiltása továbbra is fontos feladat. Ugyancsak megfelelő mértékű a gyalogos közjóléti feltáró hálózat (turistautak, különböző tematikus utak). Az ETK-n belül az erdők gyalogos feltártsága nem egyenlő intenzitású, ennek ellenére a viszonylag érintetlen erdőterületek további gyalogos feltárása nem tervezett, erdő- és vadgazdálkodási, továbbá a védett területek vonatkozásában természetvédelmi okokból nem kívánatos. A jövőben kerülni kell –különösen a Kőszegi-hegység déli és nyugati oldalában- a meglévő gyalogos nyomvonalakra jelölendő új tematikus sétautak kijelölését is. Egyes gyalogos nyomvonal-szakaszokon már most zavaróan sok a számos tematikus túraút megjelenés. A kerékpározás ugrásszerű növekedése a Kőszegi-hegységben is tapasztalható, egyre növekszik az igény az erdei utak kerékpározhatósága iránt. A Natúrpark Kerékpárút erdőt érintő szakaszain kívül jelenleg nincs kerékpározásra kijelölt nyomvonal az ETK erdőterületein. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület előzetes egyeztetéseket követően összeállított egy tanulmányt „Javaslat kerékpáros nyomvonalakra a Kőszegi-hegységben” címmel, amelyben a meglévő erdészeti feltáró utak felhasználásával három nehézségi szintű útvonal-hálózati tervezetet dolgoztak ki. Az Egyesület tagjai a majdani kijelöléstől függetlenül sportcélú használatra valamennyi erdészeti magánutat szeretnék kerékpározásra használni. 40

A tanulmánytervet egyeztetésre számos érintett részére eljuttatták, tehát ebben a témában az érintett felek között a párbeszéd elindult. Az összes kerékpározhatóságra vonatkozó igényt természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási okokból, a gyalogos turisták védelme érdekében biztosan nem lehet kielégíteni, számos részletkérdés vár még tisztázásra. Ezekben remélhetőleg iránymutatásul fog majd szolgálni a tervkészítésünk időszakában készülő túrakerékpáros és lovaglóutas jogszabály. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület által javasolt kerékpározható nyomvonal-tervezetekből eddig 39km-t fogadtak el az érintettek. Ezen túlmenően a Kőszegi-hegységen kívül további 30km hosszú kerékpározható nyomvonal javaslatot rögzít fejlesztési terünk. A kerékpározható nyomvonalak részletes bemutatása az 5.2.5.3. alfejezetben található. Lovaglásra kijelölt nyomvonal jelenleg nincs az ETK területén, ez iránti igény a tervezés során annak ellenére sem érkezett be, hogy hellyel-közzel azért meg szoktak jelenni a lovasok az erdészeti magánutakon is. A készülő lovas jogszabály megjelenését követően várhatóan e téren is lesz változás. A meglévő közjóléti létesítmények és nyomvonalak megfelelő színvonalú fenntartása mindenkinek közös érdeke. Az erdőlátogató szabadidejének eltöltéséhez, az ismeretszerzéshez megfelelő körülményeket vár el. Ez az elvárás főként akkor fogalmazódik meg a látogatókban, ha valamilyen szintű kiépítettség már megjelent az erdőben. Ebből adódóan azon létesítmények esetében, amelyek felújítása, helyreállítása nem lehetséges vagy értelmetlen, a mielőbbi felszámolás javasolható. Az erdőben található berendezések és azok környezetének állapota a kezelő munkájának, gondosságának tükre sajnos függetlenül attól, hogy a kezelő milyen nehézségekkel küzd meg. Legfőbb nehézség – a közjóléti tevékenység alacsony támogatottságán túl – a vandalizmus. A sorozatosan visszatérő rongálások a közjóléti tevékenység legnagyobb ellensége, hiszen a sok munkával és ráfordítással megvalósított elképzelések fenntartása, megújítása újak létrehozása értelmetlenné válik. Ezért a létesítmények környezetében lévő érintett szervezetek (önkormányzatok, polgárőrség, rendőrség, nemzeti park, erdőgazdálkodók, civil szervezetek stb.) és a helyi lakosság összefogására van szükség a rongálások visszaszorításához. Figyelemfelhívó rendezvények, megfelelő kommunikáció mellett az erdőjárók egymásra figyelése is szükséges ahhoz, hogy a jelenség visszaszoruljon. Ebben a tekintetben az Alpokaljai ETK erdei szerencsés helyzetben vannak, hiszen itt azért nem tapasztalható oly mértékű rongálás, szemetelés, mint az ország más tájain. A közjóléti létesítmények és helyszínek fenntartásába besegít az Írottkő Natúrparkért Egyesület által életre hívott „Fogadj Örökbe” mozgalom. Ennek keretén belül a részt vevő intézmények, szervezetek, a lakosság egy-egy helyszín felett önkéntesen és térítés nélkül felügyeletet vállal és tisztaságát folyamatosan fenntartja, takarítását önállóan megszervezi és végrehajtja, a keletkező javítási igényeket jelzi. A szükséges fejlesztések egyik alapvető eleme az információ szolgáltatás. A látogatók számának folyamatos növekedése, az erdőterületek, létesítmények egyre növekvő terhelése miatt szükséges a megfelelő tájékoztatás. Információ hiányában a létesítmények, lehetőségek nem kerülnek be a köztudatba, így a jelentős szellemi és anyagi ráfordítással elkészült közjóléti létesítmények nem tudják megfelelően betölteni a nekik szánt funkciót. Emellett a megfelelő tájékoztatás (közérthető, szemléletes, naprakész, többnyelvű stb.) a látogatók tömegének eloszlását is elősegíti, elkerülve a legismertebb területek túlterheltségét, hozzájárulva a védendő értékek megóvásához. E téren az Írottkő Natúrparkért Egyesületnek jelentős koordináló szerepe van, amelynek igyekszik is megfelelni. A még eredményesebb munka érdekében a jövőben szorosabb együttműködés kívánatos az egyesület, a natúrparkhoz

41

tartozó települések, az erdőgazdálkodók, a nemzeti park, a turizmussal foglalkozó civil szervezetek között. Az erdőkben folytatott közjóléti tevékenység másik fontos feladata a jelentkező igények öszszehangolása, egyes igények elutasítása. Az ehhez szükséges döntések az imént felsorolt szervezetek közös akaratán alapuljon, így egyrészt a meghozott döntés az egyezséget tükrözi, másrészt az igényt támasztó is sokkal könnyebben el tudja fogadni a számára hátrányos döntést, sokkal kevesebb az esélye a helyi feszültségek keletkezésének.

5.2.3. Közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai A meglévő és tervezett közjóléti létesítményekkel kapcsolatos általános javaslatok: • Csak a magas látogatottságú, hosszabb tartózkodásra alkalmas létesítmények mellett indokolt a hulladékgyűjtők kiépítése, fenntartása. Az intenzíven feltárt és látogatott közjóléti létesítmények kivételével javasoljuk a hulladékgyűjtők felszámolását az erdőterületeken. Az erdőgazdálkodók számára a hulladék gyűjtése, elszállítása óriási teher, ráadásul csak rövid ideig látszódik a munka eredménye. A kirándulók tömege jeles napokon megsokszorozódik, ekkor még a megfelelő állapotban levő üres hulladékgyűjtők sem tudják befogadni a keletkező hulladék mennyiségét. Szórt közjóléti létesítmények mellett a hulladékgyűjtő léte (függetlenül attól, hogy tele van vagy nincs benne gyűjtőzsák) „felhatalmazza” arra a látogatót, hogy használja a gyűjtőt és nem készteti arra, hogy magával vigye a szemetet, pedig az már csak elenyésző súlyú, térfogatú az erdőbe kivitt élelmiszerhez képest. Tájékoztatni kell a látogatót minden lehetséges fórumon (táblák, szóróanyag, honlap) hogy vigye magával a hulladékot hazáig vagy legalább a meghatározott helyeken levő konténeres gyűjtőkig. Természetesen hosszú ideig még gyakori hulladékgyűjtési akciókra lesz szükség, azonban a tapasztalatok szerint kisebb energiaráfordítást igényel a jelenlegi rendszernél és hosszú távon olyan szemlélet felé fordítja a látogatókat, amely számos országban már régen kialakult. •

•

•

Az Evt. 64. § (3) bekezdése szerint, parkerdők területén tűzvédelmi és turisztikai célból, tűzvédelmi szempontból biztonságos és állandó tűzrakóhelyet kell kialakítani. A jogszabály előírása kizárólag a parkerdőkre vonatkozik, azonban azokon a pihenőhelyeken, ahol korábban kiépített tűzrakóhely volt vagy a lakosság rendszeresen tűzgyújtással egybekötötten használja a létesítményt, célszerű a tűzrakók megépítése. Természetesen a környező növényzet tűzveszélyességének figyelembe vétele alapvető! Véleményünk szerint megfelelő tűzrakóhelyek kiépítésével a tűzveszély csökkentése mellett a terület rendezettsége és a látogatók komfortérzete (a kezelő megítélése) is sokat javul. A megfelelő erdőkép kialakításához a közjóléti berendezések megjelenése is nagyban hozzájárul. A berendezések kialakítása során egyszerűségre, egységességre való törekvést javaslunk (ez utóbbi többnyire jellemző is). A létesítményt alkotó berendezések a célnak megfelelők és használhatók legyenek. Egy-egy felújítást, bővítést követően a rossz állapotú közjóléti berendezések ne maradjanak a helyszínen, azok elbontott részei is eltávolítandók! Több létesítmény területén szembetűnő a tájékoztató táblák „erdeje”. Bár a létesítmények fejlesztésénél, támogatókról, megvalósuló projektekről elkészült táblák kihelyezése nem kerülhető el, a táblák szórt, „tájba illő” elhelyezésére (felesleges táblák eltávolítására) célszerű ügyelni.

42

•

A létesítmények állapota a használat, az időjárási viszontagságok és gyakran a rongálások miatt fokozatosan romlik, helyeként funkcióját sem tudja betölteni. A létesítmények folyamatos karbantartását meg kell oldani. A berendezések cseréjénél jóval költségkímélőbb a karbantartási munkálatok rendszeres elvégzése (felületkezelés, elhasználódott darabok cseréje stb.), ezek nagyban elősegítik a berendezés használhatóságát és megakadályozzák a gazdátlanság negatív üzenetének kialakulását.

A. Meglévő közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatai A meglévő közjóléti létesítmények fejlesztési javaslatait a könnyebb áttekinthetőség érdekében azok bemutatásánál ismertettük (4.3.1. fejezet). B. Tervezett közjóléti létesítmények 1. Erdei pihenőhelyek Széles-kői pihenőhely Az Óriások útja tanösvény Széles-kő közeli elágazási pontja mellé pihenőhely kialakítása tervezett. A tanösvényen haladók ide érve meredek emelkedőn –egykori műszaki zár vonalavannak túl, továbbá a lakott területtől (Bozsok) is messzire kerülnek. A tervezett pihenőhely közvetlenül a széles nyiladék (Bozsok 12 ÚT) keleti oldalán, a Bozsok 15 C jelű erdőrészletben, a tanösvény elágazás közelében legyen. Javasolt közjóléti berendezései: - 1db kisméretű védőház padokkal (6-8 m2) - 1db asztal-pad garnitúra - 1db közepes méretű tájékoztató tábla a volt határvédelmi rendszer leírásával, az egykori műszaki zár bemutatásával (szöveg, fotó). Amennyiben lehetőség van rá, itt 5-10fm hosszban bemutatási céllal újra fel kellene építeni a műszaki zár kerítését s ki kellene alakítani környezetét. Golgotai pihenőhely Írott-kőt és Velemet a Hosszú-völgyön keresztül összeköti a piros jelzésű, sűrűn használt turistaút. Az Írott-kőről délre indulva kezdődik a Dél-Dunántúli Kéktúra nyomvonala. Az említett két jelentős turistaút a Golgotát elérő jó minőségű erdészeti feltáró utak találkozási pontjáig az Írott-kő irányából együtt halad, majd ott kettéválik. Szétválásuk helyszínére, a Bozsok 3 A1 és A2 jelű erdőrészletek délkeleti végénél, a Bozsok 3 ÚT jelű részlet kiszélesedő részére pihenőhely kialakítását javasoljuk az alábbi közjóléti berendezések kihelyezésével: - 1 db kisméretű védőház (max. 6m2) - 1 db asztal-pad garnitúra - 1 db közepes méretű tájékoztató tábla a közeli források (Szénégető-kút, Tündérforrás, Ebenspanger-forrás), az Asztal-kő és az Apostolok-fája szöveges leírásával és elérhetőségük térképi ábrázolásával. Az ÖNPI-vel történő egyeztetés alapján itt téma lehet a Sötét-völgyi és a Hosszú-völgyi fokozottan védett terület bemutatása is. 2. Erdei kilátók Velemi kilátó A Velemi Parkerdő területére az erdészet kilátót szeretne építeni, helyének meghatározásához jelen fejlesztési tervben javaslatot kér. Előzetesen a Szépkilátót, vagy a Kendiget jelölték meg, mint megvizsgálandó helyszíneket. A Szépkilátón nem tartjuk szerencsésnek a kilátó építését, ennek indoklása a 4.3.1. fejezetben található.

43

A Vöröskereszt - Hörmann parkoló közötti hegygerincen haladó kék háromszög jelű turistaútról számos helyen tárul fel gyönyörű panoráma, ez elsősorban a közelmúltban végvágott erdőrészleteknek köszönhető. Ezek a kilátóhelyek a földön álló számára az erdősítések embermagasságúra való növekedéséig (kb. 10 év) biztosítják a zavartalan kilátást, addig ezen helyszínek egyikére sem érdemes költséges beruházással kilátót építeni. A fiatal erdősítések felnövését követően az akkori viszonyok és az igények figyelembe vételével ezen a gerincen a kilátó építés lehetőségét és szükségszerűségét újra javasoljuk megvizsgálni. Magán a Kendig csúcson jelenleg kerítéssel körülvett műszaki létesítmények (átjátszó állomások és kiszolgáló épületei, meteorológiai állomás, erősítő antennák, térfigyelő kamerák, stb.) vannak. A kerítéssel elzárt terület kilátó építésre nagyszerű helyszín, kb. 13-15m-es magasság esetében biztosított lenne a körpanoráma. Itt a problémát a terület vagyonvédelmi okok miatti zárva tartása, illetve az építmények ittléte okozza (megjelenésükből adódóan nem szerencsések egy fakilátó közvetlen szomszédságában). A kerítésen kívüli területek a terepviszonyok miatt a Kendig csúcson már nem alkalmasak kilátó építésére. Összességében a Kendiget sem tartjuk alkalmasnak kilátó építésére. A Velem – Hörmann parkoló közötti panorámaút és a Réti-patak találkozásánál a 2011. évi útépítéskor megújult az áteresz, melynek védelmére surrantó is kialakításra került. Innen szép kilátás nyílik a hegy délkeleti lábára, a Szombathely környéki medencére, tehát kilátó nélküli kilátóhelynek alkalmas. Ide 1-2db pad-asztal garnitúra elhelyezését javasoljuk. Amennyiben az erdészet további attrakcióként a Velemi Parkerdő területére a közeljövőben kilátót kíván létesíteni, akkor ennek helyét az előbb ismertetett kilátóhely fölé, a Velem 9B jelű erdőrészlet felső szélére, a Velem 9ÚT3 jelű részlet mellé javasoljuk (EOV koordinátái: X 455798, Y 226796). Az erdőrészletben folyamatban lévő erdőfelújítás van, jelenleg 5 éves, ebből adódóan 8-10m járószint magasságú faszerkezetű kilátó építése elegendő. Az itt elhelyezett kilátót a panoráma úton közlekedők megláthatják, a pataknál lévő hajtűkanyartól 130m-re van. A kiépített széles útpadka az autók parkolási helyéül alkalmas. A javasolt kilátó gyalogos megközelíthetősége érdekében a hajtűkanyartól gyalogösvény képzésére van szükség. Ez a 9C jelű erdőrészletet ne érintse, ugyanis ott számos lábon száradt, a múltban gyantászott erdeifenyő van, amelyek balesetveszélyt jelentenek. Csepregi kilátó A tervezett kilátó a Csepregi Parkerdő attraktív fejlesztésének egyik lényeges közjóléti létesítménye. A parkerdő legmagasabb pontjára, a Csepreg 21B jelű erdőrészletbe kerül, melynek tengerszint feletti magassága 254 mBf. Az erdő kezelője a erdészet. Az erdőrészletben egyéb lomb elegyes-kocsánytalan tölgyes faállomány található, átlagos magassága 23m. A terepviszonyokból következtetve a tervezett kilátóból a Bene-hegyi szőlőkre, a Répce-síkra, a Rába völgyére lehet letekinteni, illetve a Somlót, a Bakonyt is lehet majd látni. A kilátó tervezett helye a Rothermann-kerttől 350m-re nyugatra a Forrástól-Forrásig gyalogút mellett van, továbbá itt húzódik a piros jelzésű turistaút erdőfelújítást kikerülő tervezett nyomvonala is. A faállomány adottságaiból következően a kilátó felső járószintjének kb. 25m magasságban kell lennie. Ez a magasság már többszintes kilátó megépítését feltételezi, amely telített faanyagból (fenyő, tölgy), fedett kivitelben készüljön. A kilátó közelében 2db ülőgarnitúra és 1db hulladékgyűjtő kihelyezését javasoljuk. A kilátónak ajánlatos nevet adni, továbbá a kilátó használatára vonatkozó figyelemfelhívás mellett külön tájékoztató táblán jelenjen meg az építtető neve, az építés éve, a megvalósítás támogatóinak neve. Az említett táblákat magán a kilátón kell elhelyezni.

44

3. Erdei bemutatóhelyek, emlékhelyek CSEPREG Árpád-kori várhely A Csepreg 36B erdőrészletben található az Árpád-kori várhely. A helyszínen egy 7*6 m alapterületű, ovális alakú középső dombot és e körül kb. 2m mély, 8 – 10m széles árkot (ún. szárazárkot) lehet megfigyelni. Ennek külső oldalán az árokásáskor kidobott földből un. „külső sánc” képződött. A földvár Árpád-kori várainknak egyik legkisebb tagja volt. A várhelyen a régészek Árpád-kori edénytöredékeket, tapasztás-töredékeket és csontokat találtak. A várhelyen visszamaradt felszíni formákat maximálisan kímélni kell. A láthatóság megteremtése és fenntartása érdekében a fiatal fák, a cserjék eltávolítandók. A tuskók talajfelszín alá szorítandók, ám e közben fokozottan figyelni kell az eredeti felszíni formák megőrzésére, azok maradéktalan helyreállítására. A szabaddá váló felszíneken évi négyszeri-ötszöri kaszálással megakadályozandó a fás szárú növényzet újbóli kialakulása, az elgazosodás. A kezelt területen az idős fák árnyalás céljából maradjanak vissza. A kezelt terület a várhely, az övárok, a földsánc és a körülötte lévő 8 – 10m szélességű felszínre terjedjen ki. A várhely mellett 1db tájékoztató táblán túlmenően 1db ülőgarnitúra elhelyezését is javasoljuk. A faállománykezelési munkák során a domb alatti látvány feltárása érdekében két irányba kilátónyiladékot kell képezni. Mesefa A Csepreg 2C jelű idős szelídgesztenyés-gyertyános erdőrészletben szórt állásban bükk hagyásfák találhatók, jelenlegi becsült koruk közelíti a 100 évet. Az idős bükkfák között található egy jóval idősebb egyed is, amelyhez egy monda is fűződik. A fát Mesefának, de Betyárfának is szokták nevezni. A faegyed szerteágazó, hatalmas egészséges lombkoronával rendelkezik, ennek átmérője legalább 25m. Ehhez 150cm-es mellmagassági törzsátmérő párosul. A helyszín a múltban látogatott volt, erről tanúskodik a törzsön található sok bevésés, melyek között 1814-es dátumot is felfedezhetünk! Az „Integrált turizmusfejlesztés a Répce mentén” című projektben a Répce menti témautak között „Meseút” munkacímmel szerepel az 5.sz. témaút leírás, amely a szellemi hagyományok feltárása terén a Répce menti meséket és balladákat kívánja feldolgozni és bemutatni. Elsősorban a gyerekeknek, a kisgyermekes családoknak kínál szabadidős programot. Ebbe a Meseútba az előzőekben bemutatott mesefa nagyszerűen beilleszthető. Annak érdekében, hogy a fa tekintélyes méretei láthatóvá és megkapóvá váljanak, alóla a fás szárú növényzet eltávolítandó s azok újbóli megerősödését rendszeres kaszálással meg kell előzni. E munkák során a bükk felszíni és felszín közeli gyökereinek épségére nagyon kell ügyelni, az akác visszaszorítására vegyszer nem használható. A felszíni gyökérzet épségének megőrzése érdekében a tömeges látogatottság kialakulásával párhuzamosan javaslunk egy 5*5 m-es alacsony léckerítés fatörzs körüli elhelyezését. A mesefa történetét és a fát bemutató tájékoztató táblán kívül egyéb közjóléti berendezés kihelyezésére itt nincs szükség. Madárerdő A Csepreg 2B jelű erdőrészlet helyi védettségű természeti terület, elsődleges rendeltetése is ehhez igazodik. Az erdőrészlet kezelője a erdészet. A 2,5ha nagyságú gyertyánoskocsánytalan tölgyesben a tölgyek kora 184 év(!), ennek köszönhető védettsége is. Az erdő régen és még ma is a tóra, illetve a Boldogasszony-patak medrében lévő vizes területekre érkező madarak beszállóhelye, innen kapta nevét. Az erdőrészletben már régen nem történt fahasználati munka, így az elhalt fák vagy lábon állva, vagy a földön fekve itt marad45

tak. Ez többek között a madarak számára is élőhely bővüléssel járt, ennek köszönhető az erdőrészlet gazdag madárvilága, ma már a nem vízre érkező madarak túlsúlya figyelhető meg. E fajgazdagság megőrzése érdekében a fahasználati munkák a továbbiakban szükség szerint csupán a tölgy felújulását elősegítő gyertyánok kis területű, lékes kivágására korlátozódjanak, továbbá meg kell tiltani, hogy az erdőben a lakosság szárazfagyűjtést végezzen A Madárerdő jelenlegi állapotában kiválóan alkalmas természetvédelmi bemutatóhelynek, ahol az erdő biológiai sokféleségét, a holtfa szerepét tájékoztató táblákon be lehet mutatni, ami ebben az erdőben is megfigyelhető. Állatbemutató A Csepregi Parkerdőben, a Csepreg 21C jelű erdőrészletben és a csatlakozó erdőn kívüli területeken adottak a lehetőségek egy állatbemutató létesítéséhez. Az erdő kezelője az erdészet, a tervezett létesítmény beruházója és üzemeltetője az önkormányzat és/vagy magánszemély lehet. Az erdőgazdaság nem kíván ilyen létesítményt létrehozni és fenntartani, ám az eddigi nyilatkozatok alapján nem emel kifogást az állatbemutatóval szemben. Az állatbemutató létesítésének célja az állatok nagyközönség részére történő bemutatása, az ismeretterjesztés, hiszen a városban élők egyre kevesebbet találkoznak a háziés vadon élő állatokkal. A terület alkalmas arra, hogy a térség hagyományainak megfelelő állattartó épületekben és a hozzájuk tartozó udvarokban háziszárnyasok, kistestű emlős háziállatok, valamint egy-két tehén is elhelyezésre kerüljön. Az épületek és a kifutók úgy legyenek kialakítva és elhelyezve, hogy az állatokat a látogatók megfigyelhessék. Az épületek, az ólak, a baromfiudvar, a kifutó erdőn kívüli területeket vegyenek igénybe. Az erdőrészlet nyugati részébe, a háziállat bemutatótól távolabb a vidéken jellemzően előforduló nagyvadfajok bemutatását is meg kell oldani egy kb. 1,5 ha-os terület bekerítésével, szükség szerinti belső elválasztó kerítések építésével, vadetetők és vadbeállók építésével. Bemutatandó vadfajok: gímszarvas, őz, vaddisznó. A vadon élő állatok bemutatójánál feltétlenül szükséges tájékoztató táblákon is ismertetni azok főbb jellemzőit, szerencsés ha ez a háziállat bemutatónál is megjelenik. KISZSIDÁNY Földvár A belterületről rövid sétával elérhető az Árpád-kori földvár, a Csamasz-vár sáncmaradványa. Az önkormányzat régészeti munka keretén belül fel kívánja táratni az egykori őrhelyül szolgáló földművet, s a helyszínen tájékoztató táblán, rajzok segítségével be szeretné mutatni annak valamikori megjelenési formáját, történetét, szerepét. A Kiszsidány 5 B jelű erdőrészlet kiemelkedő dombján lévő egykori létesítményhez tervezett gyalogösvényeken lehet eljutni. Az erdő magántulajdonban van. A véghasználat előtt álló akácos állományban a földvár helyén szükségessé váló fakivágások mértékét a régészek fogják meghatározni, a kilátónyiladékok biztosításához szükséges fakivágásokat ezt követően lehet majd meghatározni. Az erőteljes sarjképződést földfelszín alá sülylyesztett tuskók hátrahagyásával, a felverődő sarjak vegyszerezésével, rendszeres kaszálással

46

lehet megakadályozni. A rendszeres kaszálással (évi 6–8 alkalom) kezelt gyepfelület alakítható ki. Amennyiben a meglévő akácos tarvágása megelőzi a régészeti munkákat, akkor az egykori földvár területén a felszíni formák épségére fokozottan ügyelni kell, azon fa nem vonszolható keresztül, a közelítő gép kerülje azt ki, a vármaradványra fát ne döntsenek rá. A földvár melletti területen a tájékoztató táblán túlmenően 1db ülőgarnitúra és 2db támlás ülőpad helyezendő el oly módon, hogy róluk a táj látványa is élvezhető legyen. KŐSZEGFALVA Hubertus kép A vadászok és erdészek védőszentjének, Szent Hubertusnak emléket állító Hubertus kép a Kőszeg 94A jelű erdőrészlet déli sarkában, turistautak találkozási pontjában van. A Hubertus képet Tangl József festette, a kép és tartója egyedi megjelenési formájú és anyaghasználatú, jó állapotban van, környezete rendezett. A forgalmas turistaút-csomópontban a kép mellett egy tájékoztató táblán le kell írni Szent Hubertus történetét, továbbá 1db ülőgarnitúra, a turistautakon elérhető helyszínek megadásával 1db irányító tábla kihelyezését is javasoljuk. Őskohók bemutató Az Ablánc-patak völgyében a 10.-12. században vasfeldolgozó telepek létesültek, így többek között a Kőszeg 89 jelű erdőtagban is. A régészeti feltárások alkalmával megtalált leleteket, kohómaradványokat a Szombathelyi Múzeumba szállították, azokat ott ma is meg lehet tekinteni. A gyalogos és tervezett kerékpáros túraútvonalak találkozási pontjának közelében (Kőszeg 89C jelű erdőrészlet), az egykori kohók helyén még ma is lehet találni vasgöbecseket. Ezen a turistaút melletti helyszínen egy bemutatóhely kialakítása kívánatos, ahol tájékoztató táblán be kell mutatni a hely történetiségét, Árpád-kori jelentőségét, a vasfeldolgozó telepek működését. Rajzokkal, metszetekkel be kell mutatni az itt talált őskohót. A tábla mellett egy, az időjárás szélsőségeinek és a rongálásoknak ellenálló tárlóban be lehet mutatni a helyszínen talált vasgöbecseket és egyéb, régészeti szempontból nem értékes, vaskohászathoz kötődő tárgyakat. A bemutatóhelyen a fentieken túlmenően 1 db ülőgarnitúrát is helyezzenek el. TÖMÖRD Ilonavár A belterülettől nyugatra, az Ilona-patak völgyének déli oldalában az ún. Gradics-erdőben három oldalról meredek lejtővel határolt dombnyúlványon van a várhely. Tengerszint feletti magassága 243 mBf, meredek lejtőkkel magasodik a völgy fölé. Az erődítmény létesítése az Árpád-korra tehető. Az Ilonavár a Tömörd 33N jelű erdőrészletben található. Az idős kocsánytalan tölgyes magántulajdonban van. Az egykori vár helyét a faállomány korából adódóan jól áttekinthető erdő borítja. Ma is jól kivehetők az egykori száraz árkok helyei. A várhely közelében vezet az Országos Kéktúra nyomvonala, irányító tábla nem jelzi azt az ösvényt, amely a helyszínre vezet. Az Ilonavárat térbeni elhelyezkedése miatt be kell mutatni a turistáknak. Ennek érdekében a megközelítést szolgáló gyalogösvényeket a nyiladékon illetve a meglévő földúton jelzésekkel kell ellátni (pl. piktogram-szerű jelölés), továbbá az egykori vár helyén cserjeirtást, rendszeres kaszálást kell elvégezni. A vár bemutatására 1db tájékoztató tábla, továbbá pihenési céllal 1db asztal-pad garnitúra kihelyezését javasoljuk a régészekkel egyeztetett helyszínre.

47

Ófalu Az Ilona-szobortól északra, az Ablánc-patak felé sáncolás-maradványok, teraszok mutatják az egykori belterület helyét. A régészek itt és a szobor környezetében középkori téglatörmeléket és edénytöredékeket találtak. A leletek alapján valószínűsíthető, hogy az Ilona-szobor helyén a középkorban templom állott. A Tömörd 33Q és 33 TI2 jelű erdőrészlet határán, a volt Ófalu helyén jelenleg sűrű növényborítás található. Az egykori Ófalu helyét az Ilona-völgy többi történelmi emlékhelyével együtt be kell mutatni. A bemutathatóság módját és mikéntjét régész szakemberek határozzák meg, az ő iránymutatásaik és terveik alapján szabad a bemutatóhelyet kialakítani. A megmaradt talajfelszíni formákra, a telekhatárokat jelző növényzet megóvására maximálisan vigyázni kell. A nedves helyszínt a jövőben csak akkor lehet eredményesen fenntartani, ha folyamatosan megmarad a meglévő faállomány árnyaló hatása. Emellett a cserje- és lágyszárú növényzet visszaszorítását biztosító, évi 8 – 10 alkalommal elvégzendő kaszálást folyamatosságát fent kell tartani. A tervezett bemutatóhelyen legalább 1db tájékoztató tábla és 2db ülőpad kihelyezésére lesz majd szükség. 4. Erdei kunyhók Az Alpokaljai ETK erdeiben számos, jellemzően fából épített erdei kunyhó található, fenntartójuk és kezelőjük az erdészet. A múltban a faházak mindegyikének megvolt az erdőgazdasági munkákkal összefüggő szerepe. Az erdészet jelenleg is fenntartja ezeket a faházakat és környezetüket, azonban a jövőben nem kívánja az erdőben lévő összes faházat saját üzemeltetésben tartani, egy részüket közjóléti célokra átengedi. Ezek további fenntartása az önkormányzatokkal egyeztetendő. A további felhasználási elképzelésektől függetlenül a közjóléti nyomvonalak melletti kunyhóknál táblán jelenjen meg annak neve, hasznosítási módja, fenntartója. Az alábbiakban csak a közjóléti célú használatra igénybe vehető erdei kunyhókat mutatjuk be. Gesztenyés kunyhó Az egykori rönkház helyén ma már csak annak téglából kirakott kéménye áll. A közjóléti feltárás fejlesztésével párhuzamosan igényként jelentkezik a Gesztenyés kunyhó újbóli felépítése és közjóléti célú hasznosítása. A múltban ezen a környéken számos szelídgesztenye volt, a faház neve innen származik. A környező erdőállományokban most is szép számmal található szelídgesztenye. A Bene-hegy közelsége, továbbá a gesztenyés kunyhót érintő tervezett gyalogló – kerékpáros túraútvonal megkívánja, hogy ezen a helyen az érdeklődő továbbra is megkapja a szelídgesztenyével kapcsolatos ismeretanyagokat, szezonálisan a helyben sütött szelídgesztenyéhez itt hozzájusson. Ez utóbbit vállalkozás keretében szolgáltatásként kell megvalósítani. A rönkház újjáépítése után 2db asztal-pad garnitúra és 1db hulladékgyűjtő kihelyezése szükséges. Schüchenhoffer kunyhó Az erdőtömb belsejében, a főallé mellett a Kollarits kunyhótól 900 m-re található. A szabad kéményállású rönkház közepes állapotban van, környezetét az erdészet rendszeresen kaszáltatja. A faház korábbi neve Meglát-lak volt, ami az erdőőrzéssel és a fatolvajok figyelmeztetésével függött össze, hiszen a környék már a Tilos erdőhöz tartozott. A rönkház közjóléti célú használatát annak megnyitásával és eső ellen védő házikóként történő hasznosításával lehet biztosítani. Ez egyben pihenőhely kialakítását is jelenti, ennek érdekében 1db pad-asztal garnitúra, 1db ülőpad faház melletti elhelyezése szükséges, továbbá a faházon belül körben ülőpadokat, illetve legalább egy asztalt kell elhelyezni. Tűzrakóhely itt 48

ne létesüljön, sőt figyelmeztető táblán az állandó tűzgyújtás tilalmára fel is kell hívni a figyelmet. Megfog-lak A Kiszsidány 1N jelű erdőrészlet északkeleti sarkában álló rönkház az erdővédelmi rendszer harmadik eleme volt a kunyhók sorában. Az urasági bükkösben engedély nélkül tartózkodó ember a múltban nagy valószínűséggel fatolvaj volt, innen ered a házikó elnevezése. A piros jelzésű turistaút és a tervezett túrakerékpáros nyomvonal mellett álló közepes állapotú rönkház a jövőben közjóléti célokat szolgálhat. Hasznosítása háromféle módon is megoldható: egyrészt lakható állapotba hozással üzemeltethető lenne kulcsosházként, másrészt hétvégi erdei laknak jelképes bérleti díjért és fenntartási kötelezettséggel át lehetne adni egy erdőt szerető családnak, harmadrészt nyitottá lehet tenni, és ugyanúgy berendezni belül és a környezetét, mint azt a Schüchenhoffer kunyhónál már leírtuk. A hasznosítási mód eldöntését az érdeklődés és az igény határozza meg. 5. Erdei kalandpark Az erdei drótköteles akadálypályák olyan szórakoztató, ügyességi- és több nehézségi fokozatú létesítmények, amelyeket fákra és fák közé telepítenek. Ezeken a felhasználó önállóan halad végig s e közben a különféle technikai eszközöknek és a szakképzett személyzet állandó jelenlétének köszönhetően folyamatosan biztonságban van. Az építő célja, hogy a különleges élményt biztosító sportolási lehetőség biztosításán túlmenően gyerekeket és a felnőtteket közelebb hozza a természethez és miközben használják a pályát, megőrizzék a természeti környezet szépségét és épségét. Erdei kalandpark kialakítása a Csepregi Parkerdőbe tervezett, ahol meghatározó vonzerővé válhat. Létesítésének elvi akadálya nincs, hiszen a helyszínül választott Csepreg 22A jelű erdőrészlet a kalandpark létesítésére alkalmas, az erdő kezelője (erdészet) előzetesen hozzájárult megvalósításához, az erdészeti hatóság támogató állásfoglalása adott. A pálya üzemeltetésének infrastrukturális igényei vannak - közművek, üzemi épület, látogatói gépkocsis megközelíthetőség biztosítása -, így az önkormányzat koordináló szerepére és a létesítésben való aktív közreműködésére feltétlenül szükség van, nélküle a létesítmény nem valósítható meg. A tervezett akadálypálya a szőlőhegy felől közelíthető meg – a meglévő utak szélesítésére és aszfaltozására feltétlenül szükség van -, az erdőhöz kapcsolódó területen kell egy kb. 50 személygépkocsi egyidejű leállását biztosító parkolót létesíteni. 6. Erdei táborozóhelyek Tervezési területünk erdeiben jelenleg a Holdfényligetben és a Peruska kápolnánál van táborozóhely. Az utóbbi helyszín jelenleg igen szerény körülményeket biztosít, fejlesztése napirenden van. Ennek során kulturált mosdó-WC létesítés, nyitott védőház kialakításával fedett közösségi tér kialakítás, környezetbe illő főzőhely létesítés tervezett. A Kőszegi-hegységben a nem erdőterületen lévő táborhelyeken túlmenően igény mutatkozik erdei táborozóhelyek kialakítása iránt is. Ezek helyszínéül az egyeztetések során a Vöröskereszt, továbbá a Hétforrásnál lévő, felhagyott határőr laktanyához tartozó rendezett terepfelszín merült fel. Jelenleg mindkét felszínt csak ötletként szabad kezelni, megvalósíthatóságuk 49

további egyeztetéseket, tervezést, engedélyek beszerzését igényli. A Vöröskeresztnél nem áll rendelkezésre közmű (nem feltétlenül szükséges), az egykori határőr laktanyánál pedig mindaddig nem szabad kialakítani a táborozóhelyet, ameddig a jelenlegi áldatlan állapot fennáll. 7. Téli sportok létesítményei Az egyeztetések során előkerült sípálya építésére vonatkozó elképzelés (Kőszeg – Pintértető), téli-nyári felvonó létesítésére vonatkozó igény (Csónakázó-tó – Pintér-tető, Bozsok – Írott-kő), továbbá az egykori, mára jórészt teljesen beerdősült határzár nyomvonalán sítúra útvonalak, lesiklópályák kialakítása. A felvetett elképzeléseket a tervezés során egyeztettük az erdőgazdálkodókkal, az ÖNPI-vel, az erdészeti hatósággal. Egyöntetűen a nem támogatatott fejlesztések kategóriájába sorolódtak ezek a jellemzően téli sportot szolgáló létesítési elképzelések. Az indokok között a nagyon kevés hótakarós napok száma, a hasonló jellegű és sokkal jobb adottságokkal rendelkező szomszédos országokban lévő létesítmények közelsége és ehhez kapcsolódóan az eleve veszteségesnek tartott beruházások, természetvédelmi és tájképvédelmi okok merültek fel. A felsorolt okok alapján fejlesztési tervünk sem támogatja a Kőszegi-hegységben a téli sportokat kiszolgáló létesítmények megvalósítását.

5.2.4. Erdőn kívüli jóléti létesítmények fejlesztési javaslatai Rendhagyó módon fejlesztési tervünkben röviden foglalkozunk az erdős környezetben lévő, ám nem erdőtervezett területen lévő jóléti létesítmények fejlesztési javaslataival is. Ezek jelenlegi állapotukban és tervezett fejlesztéseiket követően is hatással vannak/lesznek az erdei közjólétre. 1. Határőr laktanyák Az előző társadalmi rendszer határőrizeti rendszerének biztosítása érdekében a Kőszegihegység területén a zárt erdőtömbön belül a Hétforrásnál, Keresztkúton két helyszínen, a Hármashatár-hegyen (Hörmann-forrás közelében) eltérő nagyságú és rendeltetésű határőr laktanyák létesültek. A rendszerváltást követően ezek az igen értékes létesítmények tulajdonviszonyai rendezetlenné váltak, nem lett „felelős gazdájuk”. Ennek köszönhetően jelentős pusztítás vette kezdetét, minden mozdíthatót elvittek, mindent tönkre tettek. Mindez szabadon történhetett, hiszen a létesítményeket nem őrizték, helyreállítási és fenntartási munkák nem történtek. Ezek eredményeként mára olyan áldatlan állapotok alakultak ki, amelyek erdős környezetükhöz, múltjukhoz teljes mértékben méltatlanok, fokozottan balesetveszélyes területekké váltak. Szabadon be lehet jutni ezekre a területekre, nem hívja fel semmi és senki a figyelmet a balesetveszélyre, a belépési tilalomra.

Egykori határőr épület a Hétforrásnál...

... és Keresztkút-alsón 50

Mindezek alól üdítő kivétel a Keresztkúton lévő egykori nagyobbik laktanya, ahol színvonalas erdei pihenőhely kialakítását kezdte meg a Hotel Írottkő üzemeltetője.

Helyreállított egykori határőr épület Keresztkút-felsőn A tulajdonviszonyok valós rendezése, a kezelő kijelölése, a pénzügyi forrás biztosítása nem halogatható tovább. Sürgősen felszámolandó a kialakult állapot, meg kell szüntetni ezt a szép erdős környezethez méltatlan állapotot. Hegyi pihenőhelyként, a „Klimatikus gyógyhely” program megvalósításában (tiszta, erdei levegőre alapozó gyógyítás), esetleg kulcsos ház hálózat kialakításában lehet szerepük. Alapos statikai vizsgálatokat követően kell azt eldönteni, hogy mely épületek hasznosíthatók még, a többit el kell bontani. Ugyancsak megszüntetendők a felesleges burkolatok. Alapvető elvárásnak kell lennie, hogy környezetbe illő létesítmények épüljenek fel, ezen túlmenően lehetőleg a múlt hangulatát is meg kell őrizni, hiszen az itt jelentős vonzerőt jelent. Nagyon lényeges, hogy a műszaki munkák során a meglévő növényzet épségére, védelmére maximális figyelmet fordítsanak. Amennyiben ez nem így történik, azzal egy újabb jelentős vonzerőt fognak megszüntetni. Új fák telepítése esetén 30-40 évet kell arra várni, hogy azok a jelenlegi méretűvé fejlődjenek! Ha egy-két éven belül nem sikerül hasznosítási elképzeléshez igazított munkálatokat elkezdeni, akkor a meglévő növényzet kímélése mellett a határőr laktanyák műszaki létesítményeit el kell bontani, meg kell szüntetni. Egy-egy kisebb épület rendbehozatalával vagy korhű újraépítésével mindegyik helyszínen egy-egy emlékhely alakítandó ki, ahol jelenjen meg az adott határőr laktanya múltját bemutató tájékoztatás is. 2. Abért-tó és környezete A Gyöngyös-pataki árvízvédelmi rendszer elemeként 2011-ben elkészült a Lukácsháziárvíztározó (maximális elöntési területe 145ha) s azon belül kialakításra került a 25ha-os állandó vízfelületű Abért-tó. A tájban meghatározó létesítmény a nagy forgalmat lebonyolító 87. sz. főút mellett van, rövid időn belül várhatóan jelentős látogatottságú lesz. A tó környékén fásítások, vizes élőhely megőrzés és bemutatás, fogadási szakasz képzés, szabadtéri pihenőhelyek kialakítása történt meg vagy kerül végrehajtásra. Az ÖNPI a tározó melletti Alsó-réten minden évben megrendezi a Madarak és Fák Napját. Ezen túlmenően itt a saját vagyonkezelésében lévő területen állandó madármegfigyelési lehetőséget kíván kialakítani. Az egybefüggő fásított területek alkalmasak lehetnek, vagy azzá tehetők erdei közjóléti berendezések kihelyezésére, az ottani növényzet és állatvilág bemutatására. Ennek lehetőségét 3-5 éven belül javasoljuk megvizsgálni és annak eredményétől függően megvalósítani. 51

5.2.5. Közjóléti-feltáró hálózat fejlesztési javaslatai 5.2.5.1. Turistautak Az Alpokaljai ETK erdeinek turistautakkal történő feltárása igen változatos. A Kőszegihegység egybefüggő erdőtömbjének lakott területek közeli részén sűrű turistaút hálózat alakult ki, északnyugati része gyakorlatilag feltáratlan. Az Alsó erdő feltárása megfelelő. A nem egyenletes turistautas feltártság az adottságok és az eltérő igények miatt alakult így ki, ezen változtatni az egyeztetéseken elhangzottakra hivatkozva senki sem kíván. Ehhez csatlakozóan fejlesztési tervünk sem tart szükségesnek új turistautak létrehozását. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a belterületek, a zártkertek irányából még pár nyomvonalon ne létesülhetne a jogszabályi követelményeket betartva pár száz méteres, a meglévő turistaúthoz kapcsolódó nyomvonal, amely tovább szélesítheti a körtúra lehetőségeket. A meglévő turistautak egy része a fokozottan védett erdőterületeket feltáró széles erdészeti feltáró utakra jelölt (kivéve a Kalapos-kő környékét). A fokozottan védett területek határának jelzése a belépési pontokon a terepen megoldott, így a kiránduló tájékoztatást kap arról, hogy ezeken a területeken a turistaútról nem térhet le. A fokozottan védett erdőterületeken áthaladó turistautak mellé a tájékoztató táblákon kívül egyéb közjóléti berendezés ne kerüljön. Amennyiben az erdőgazdálkodás során a turistaúttal érintett erdőrészletet az erdő felújulása érdekében be kell keríteni, az erdőgazdálkodónak kötelessége a turistaút és a vadkárelhárító kerítés találkozásánál átjáró építésével a gyalogos átjutási lehetőséget biztosítani. Abban az esetben, ha olyan erdőrészlet kerül levágásra (végvágás, tarvágás), amelyen jogszerűen kialakított turistaút halad át, az erdőgazdálkodónak továbbra is biztosítania kell a turistaút gyalogos használhatóságát vagy kezdeményezheti az adott terület kikerülése érdekében az érintett turistaút-szakasz áthelyezését.

5.2.5.2. Tematikus nyomvonalak Új sétautak, esetleg tanösvények a bővítésre javasolt Csepregi Parkerdő területén, továbbá az Alsó erdőben tervezett új közjóléti létesítményekhez kapcsolódóan alakulhatnak ki. Ezek nyomvonalát a létesítmény részletes közjóléti tervezésekor kell meghatározni, majd azt követően létesítésüket a jogszabályoknak megfelelően engedélyeztetni kell. A Kőszegi-hegységben új tanösvény már ne létesüljön, a meglévőkkel kapcsolatos változtatási javaslataink a 4.4.3. fejezetben adtuk meg. A „hegyen” számos tematikus nyomvonal létesült, ezek új nyomvonal kijelöléssel járó további sűrítését kerülni kell. A tervezés során a téli sportokhoz kapcsolódóan konkrét nyomvonal-meghatározás nélküli sífutó utak kijelölése iránti igény merült fel. Az biztos, hogy ezek kialakítására az egykori műszaki zár nyomvonalán, a felhagyott és mára beerdősült, erodálódott határrendészeti utakon nincs lehetőség. A sífutó utak kijelölésére azokat a széles erdészeti feltáró utakat lehet az erdőgazdálkodóval egyeztetetten igénybe venni, amelyek egyrészt nincsenek megnyitva a közforgalom előtt, másrészt turistaút halad rajtuk. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a természetvédelmi előírások miatt a védett területen csak télen történhet fahasználati munka, így ezek az erdészeti feltáró utak az erdőgazdálkodási munkák kapcsán téli időszakban fokozottan igénybe vannak véve. Ebből adódóan az egyetértés alapján kijelölhető sífutó utak használhatóságát a kevés hótakarós napszámon túlmenően az erdőgazdálkodási munkákhoz kapcsolódó időszaki korlátozások, a kialakult útviszonyok tovább fogják csökkenteni (az erdészeti munkagépek, szállító járművek által használt havas erdei utak sífutásra nem alkalmasak). 52

A sífutó utak kijelölésével kapcsolatban ezeket kell mérlegelni minden érintettnek. Az igen szűk lehetőségek miatt fejlesztési tervünk nem javasol az ETK területén sífutó út kijelölést. A bottal segített gyaloglásnak –nordic-walking túraút- a nyugat-európai országokban egyre több követője van, hazánkban is várható elterjedése. Lehetősége a tervezési területen belül a széles erdészeti magánutakra jelölt turistautakon adott. Ennek terepi jelölését nem tartjuk fontosnak. Megítélésünk szerint elegendő turistatérképen történő jelölése, továbbá a nyomvonalak digitális változatának elkészítése és letölthetőségének biztosítása pl. az Írottkő Natúrparkért Egyesület honlapjáról.

5.2.5.3. Kerékpáros nyomvonalak Az Alpokaljai ETK területén különböző jellegű és minőségű kerékpáros nyomvonalak találhatók (Natúrpark Kerékpárút, Termál Kerékpárút, kerékpárbarát közutak, közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánutak), együttes hosszuk mintegy 54km. A kerékpározás ugrásszerű növekedése a Kőszegi-hegységben is tapasztalható, egyre növekszik az igény az erdei utak kerékpározhatósága iránt. Ennek kapcsán a Kőszegi Kerékpáros Egyesület előzetes egyeztetéseket követően összeállított egy tanulmányt „Javaslat kerékpáros nyomvonalakra a Kőszegi-hegységben” címmel, amelyben a meglévő erdészeti feltáró utak felhasználásával három nehézségi szintű útvonal-hálózati tervezetet dolgoztak ki. Ezek: túra jellegű útvonalak, sportolási célú útvonalak, downhill pályák (épített kerékpáros akadálypályák). Az Egyesület tagjai a majdani kijelöléstől függetlenül sportcélú használatra valamennyi erdészeti magánutat szeretnék kerékpározásra használni. Ennek ellentételezése érdekében felajánlják részvételüket az utak karbantartásában, az ilyen jellegű úthasználat érintettekkel (erdőgazdálkodók, természetvédők) egyeztetett oktatását, vizsgák szervezését és lebonyolítását. A tanulmánytervet egyeztetésre eljuttatták a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-hez, az ÖNPI-hoz, az Írottkő Natúrparkért Egyesülethez, az előző egyesület közvetítésével a Vas Megyei Természetbarát Szövetséghez, Velem község Képviselőtestületéhez, jelen közjóléti terv készítőjéhez, tehát ebben a témában az érintett felek között a párbeszéd elindult. Az összes kerékpározhatóságra vonatkozó igényt természetvédelmi, erdő- és vadgazdálkodási okokból, a gyalogos turisták védelme érdekében nem lehet kielégíteni (pl. gyalogösvényre nem szabad kerékpározható nyomot jelölni). Számos részletkérdés vár még tisztázásra (pl. megvizsgálandó önálló kerékpáros nyomok képzésének lehetősége és szükségessége), amelyben remélhetőleg iránymutatásul fog majd szolgálni a tervkészítésünk időszakában készülő túrakerékpáros és lovaglóutas jogszabály. Ezekben szükséges az erdészeti utakat használó kerékpárosokkal kapcsolatos felelősségi kérdések egyértelmű tisztázása, a kerékpározásra igénybe vehető erdészeti magánutak kijelölési lehetőségének könnyítése, az erdészeti járművek elsőbbségének biztosítása, a kerékpáros maximális haladási sebességének meghatározása, az évszakokhoz és azon belül a napszakokhoz kötődő kerékpározási lehetőség általános szabályozása, a láthatósági mellény napszaktól független viseletének szabályozása, stb. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület által javasolt kerékpározható nyomvonal-tervezetekből eddig előzetesen 39km-t fogadtak el az érintettek. Ezek részletezése az alábbi: Kincs-pihenő – Hétforrás – Keresztút – Panoráma út – Stájer-házak – Vöröskereszt – Kincspihenő Hossza: 24km A végig jó minőségű aszfaltos erdészeti magánúton vezetett kerékpáros túra jellegű nyomvonal az országhatárral közel párhuzamosan fut. Feltárja az ETK északnyugati szélét, majd a Stájer-házakat követően a Vöröskereszt érintésével visszatér a kiindulási helyére (Kincs pihenő), így lehetőséget kínál körtúra megtételére. Egyediségét az adja, hogy olyan államhatár közeli erdőterületeken halad végig, ahová a rendszerváltás előtt nem lehetett belépni. Panorá53

ma út jellegét a hegyoldalban vezetett mivolta adja, számos pontjáról le lehet látni a már osztrák területen lévő településekre, a hegylábhoz kapcsolódó sík területekre. Keresztkúton és a Stájer-házaknál adott a lehetőség kerékpáros pihenő kialakítására, az állatbemutató illetve az Erdészeti Múzeum megtekintésére. Hétforrás – Zeiger-nyereg – Vöröskereszt – Hörmann parkoló Hossza: 7km A szintén kerékpáros túra jellegű nyomvonal az előző kerékpáros körút átkötésével rövidebb távolság, kisebb körút megtételét teszi lehetővé, másrészt biztosítja a Hörmann parkoló, és azon keresztül a közforgalom előtt megnyitott erdészeti magánút felé a kerékpáros kapcsolatot. A Hétforrás – Vöröskereszt közötti szakasza széles erdészeti murvás úton halad, amely jól kerékpározható. A Vöröskereszt utáni szakasza aszfalt burkolatú, szintén jól kerékpározható. Hörmann-forrás – Írott-kő Hossza: 2km Az osztrák oldalról jó minőségű erdészeti murvás úton kerékpárral elérhető az Írott-kő. Ennek magyarországi folytatását, a tervezett kerékpározható hálózat elérhetőségét biztosítani kell, a két ország Kőszegi-hegységet érintő kerékpáros túraút hálózatát össze kell kötni. Erre a terepadottságok (meredek magyar oldal), a meglévő erdészeti feltáró utak kedvezőtlen minősége, az azokon vezetett és igen nagy gyalogos forgalmú turistautak és tematikus nyomvonalak nem nyújtanak kedvező feltételeket. Egyéb lehetőség hiányában és a megfogalmazott célok elérése érdekében kerékpározható nyomvonalat javaslunk létesíteni a Hörmannforrás – Írott-kő között húzódó turistaút nyomvonala mellett, azzal hellyel-közzel párhuzamosan. A turistaút nyomvonalát azért nem javasoljuk még kerékpározással is érinteni, mert a Kőszegi-hegység egyik legforgalmasabb gyalogos útja, nem olyan széles és jó minőségű, hogy a gyalogos és a kerékpáros forgalom egymás zavarása nélkül elférjen egymás mellett, az együttes használat balesetveszélyt hordoz magában. Ezen a nyomvonalon halad az Országos Kéktúra nyugati végéhez kapcsolódó első 2km, itt van a Vasfüggöny turistaút, az alpannonia® túraútvonal gerincvonala (piros jelzésű) itt lép be hazánk területére, az Írottkő-tanösvény is ezen a nyomvonalon halad. A kerékpározható, kb. 2m széles nyomvonalat úgy kell kialakítani, hogy az fokozottan védett területet ne érintsen, minimális fakitermelést és tereprendezést igényeljen. Irányító- és figyelmeztető táblák kihelyezésével, jelzések felfestésével el kell azt érni, hogy a kerékpáros és gyalogos forgalom a két nyomvonal közelsége miatt ne keveredjen. A tervezett kerékpáros nyomot a túrakerékpárosok nem, vagy csak igen nehezen tudják majd használni. Az ő esetükben fokozottan jelentkezik a meredekségből, a nagyméretű kövekből, a fák közelségéből eredő balesetveszély, amelyek elhárítására a túra jellegű kerékpárok, azok használói általában nincsenek felkészítve, felkészülve. Ezekre a veszélyekre a túrakerékpárosok figyelmét fel kell hívni, számukra lejtő irányába ez a 2km hosszú nyomvonal csak a kerékpár tolásával legyen használható! Négyes kapu – Asztal-kői út – Bozsoki-patak völgye – Bozsok Hossza: 6km A közforgalom előtt megnyitott erdészeti aszfaltos magánút és a Natúrpark Kerékpárút közé tervezett kerékpáros túra jellegű nyomvonal jó minőségű, széles erdészeti murvás útra jelölt. A nyomvonal fokozottan védett területek határán, illetve a Bozsoki-patak közelében halad. A kerékpározható nyomvonal újabb lehetőséget teremt a Natúrpark Kerékpárút és a tervezett erdei kerékpározható hálózat közötti kapcsolódásra. Downhill pálya A hegyi kerékpárok széleskörű megjelenésével párhuzamosan egyre többen próbálják ki ügyességüket, merészségüket, meredek, erdővel borított területeken. Ezek a szervezetlen próbálkozások balesetveszélyességük mellett zavarják az erdő élővilágát, veszélyeztetik azok természeti értékeit, talajeróziót idéznek elő. Tiltással ez az erdőt károsító tevékenység hatékonyan nem akadályozható meg, ezért célszerű olyan helyszíneket kijelölni, ahol a hegyi kerékpározás különböző műfajai engedéllyel és ellenőrzött körülmények között végezhetőek. Itt is 54

érvényesülnek az erdőt érő káros hatások, ezért olyan helyszínt kell választani, ahol a hatások következményei elviselhetők, a talajerózió karbantartással minimalizálható. Pályák kijelölésével a hatások mindig ugyanarra a területre esnek. A Kőszegi Kerékpáros Egyesület a kerékpársport terepi versenyeire alkalmas hegyi kerékpáros akadálypályát kíván létesíteni felkészülési, versenyrendezési céllal. Az erdei terepen végzett kerékpáros sportágak közül a downhill szakágnak megfelelő pályát szeretne létesíteni a Kőszegi-hegységben. Az Egyesület a downhill pályát (a továbbiakban dh-pálya) Kőszegen, a Meszes-völgytől délre lévő erdősávban (51, 58-59 jelű erdőtagok), a Kincs pihenő - Vöröskereszt közötti aszfaltos erdészeti magánút és a Natúrpark Kerékpárút közötti területen kívánja kialakítani. A nyomvonal végig állami tulajdonú erdőben halad. Alternatív javaslatként hasonló felső kiindulási ponttal a Baromhajtón keresztül Cák irányába is kialakíthatónak tart az Egyesület egy jobb adottságokkal bíró pályát, melynek alsó szakasza kicsivel a Cáki-patak előtt ér véget, innen a kőfejtő mellett elhaladva lehet bejutni Cákra, ahol elérhető a natúrpark meglévő kerékpárútja. Ez a nyomvonal állami- és magántulajdonú erdőket egyaránt érint. Mindkét nyomvonal-javaslat keresztezi a közforgalom előtt megnyitott erdészeti aszfaltos magánutat (Tervút), illetve turistautakat. Ezekben vagy szinteltolásos csomópontokat (felül vezetett a kerékpáros akadálypálya) kell kialakítani, vagy a szintbeli kereszteződések megtartása esetén a pályahasználat alkalmával állandó forgalomirányítást kell biztosítani. Az nem lehet megoldás, hogy a Tervúton közlekedők, a turistaúton haladó gyalogosok figyeljék azt, hogy jön-e kerékpáros az akadálypályán. Az sem életszerű, hogy majd a kerékpáros figyelemmel lesz ezekben a kereszteződésekben a járművekre vagy gyalogosokra, hiszen ő minél rövidebb idő alatt akarja teljesíteni a pályát. Hiába alakítanak ki a kereszteződések előtt lassító kanyart vagy akadályt, a kerékpáros nem fog megállni a gyalogos miatt, kockáztatni fog a keresztező jármű előtti áthaladási lehetőség megítélésénél. A dh-pálya konkrét nyomvonalát az érintettek (kerékpárosok, erdőgazdálkodók, ÖNPI, erdészeti hatóság) bevonásával és egyetértésével kell kijelölni. A mesterséges pályaelemeket és a nyomvonalat, annak kialakítási részleteit kiviteli tervben kell meghatározni, ezt az erdészeti hatósággal engedélyeztetni kell (erdő igénybevételi eljárás). A pálya felépítése, üzemeltetése piaci alapon működő vállalkozási keretek között lehetséges. A pályahasználat felelősségi és jogi kérdései egyértelműen tisztázandók. Az előzőekben a Kőszegi-hegységet érintő kerékpározhatósági javaslatokat, pillanatnyi lehetőségeket foglaltuk össze. Az alábbiakban az Alsó erdőt érintő kerékpározható nyomvonalak kialakítási javaslatait mutatjuk be, melyek ETK-n belüli együttes hossza 30km. Kőszeg – Ólmod Hossza: 4km A meglévő, murvával stabilizált földutakra jelölt nyomvonal közúttá építése mindkét település rendezési tervében sürgős feladatként szerepel. Megvalósulása Ólmod zsáktelepülés jellegét megszüntetné, továbbá megközelíthetősége jelentős mértékben javulna, hiszen jelenleg a két település egymás közötti közúti távolsága 12km. Az összekötő közút korlátozott paraméterekkel és használhatósággal tervezett, hiszen csak személygépkocsik és kerékpárosok használhatnák. A kerékpározható nyomvonal Kőszeg belterületi utcáin keresztül kapcsolódik a Natúrpark Kerékpárúthoz. A kerékpáros közlekedés feltételei már a tervezett közút megépítése előtt is biztosíthatóak. Ennek érdekében a meredek, elmosódott útszakaszok murvás felszínének helyreállítására, az úton kialakult vízfolyások kivezetésére, valamint a Kőszeg 70 jelű erdőtagban a belógó ágak visszavágására, a bedőlt fák eltávolítására van szükség.

55

Kőszeg Guba-hegy – Horvátzsidány – Peresznye (Zsira) Hossza: 8km A nyomvonaljavaslat a Kőszeg-Zsira közötti, forgalmas közútra jelölt kerékpárbarát közút kiváltását célozza. Az egykori műszaki zár nyomvonalára tett kerékpározható út gázvezeték mellett halad. Régi funkciójából adódóan legalább 20m széles pásztán fut a murvás földút, erdőn kívüli szakasza (ezek ETK-n belüli hossza 5km) jellemzően két egymás melletti útból áll, amelyet változó szélességű (3-10m) cserjesáv választ el. A határsáv felszámolását követően a pászta használata szabaddá vált, ám azóta a karbantartása is elmaradt. Ennek következménye a meredekebb szakaszok kiárkolódása, amelyet a felszínen megfolyó csapadékvíz okoz. Az országos kerékpárút hálózatban a nyomvonal közelében futó közút mellé tervezett egy önálló kerékpárút, amely a Natúrpark Kerékpárutat utat köti össze a Fertő-tó körüli kerékpárúttal. A településeket összekötő közúton jelentős gépjárműves forgalom van, ezért azt nem szabad a jövőben kerékpárbarát közlekedési útnak tekinteni. Megítélésünk szerint az egykori műszaki zár vonalán sokkal egészségesebb kerékpározni, mint egy forgalmas közút közvetlen közelében. Az általunk javasolt megoldás sokkal kisebb ráfordítással tehető a kerékpárosok részére használhatóvá, illetve a későbbiekben a folyamatos használat mellett szakaszolható beruházás keretében építhető ki ezen a nyomvonalon az önálló kerékpárút. Az egykori műszaki zár vonalán a kerékpárút javaslat a települések rendezési terveiben is szerepel. Horvátzsidány Mária-szobor – Őskohók helye – Tilos erdő – Csepreg Bene-hegy Hossza: 11km Az Alsó erdő kerékpáros feltárását biztosító kerékpározható nyomvonal-javaslat végig jó minőségű murvás erdészeti feltáró úton („fehérút”) halad. Közúti forgalomtól távol, erdőben biztosítja Csepreg és Kőszeg kerékpáros összekötését, itt a kerékpárosok kipufogógázoktól mentes tiszta levegőben kerékpározhatnak. Az előbb bemutatott kerékpározható nyomvonalról a közút melletti Mária-szobor közelében ágazik le, majd 100m-t megtéve keresztezi a forgalmas közutat. Ezen a 100 m-en nincs meglévő erdészeti út, itt kerékpáros nyomvonalat kell létesíteni. Ezt követően a régi Országos Kéktúra nyomvonalán haladva az Őskohók helyének közelében éri el piros jelzésű turistautat, amelyen az egykori grófi főallén keresztül ér be Csepregre az Új Bene-kúthoz. Az ismertetett nyomvonalról a Meglát-laknál (erdei kunyhó) délkeleti irányába letérve, 2,6km-t megtéve lehet elérni a Tömördre bevezető régi országutat. A megyei kerékpárút hálózatban is szerepel ez a kerékpározható nyomvonal annyi eltéréssel, hogy abban a Farkas-rétnél Kőszegfalva felé a meglévő piros jelzésű turistaúton halad a jelölt kerékpáros nyomvonal és Kőszegfalvánál éri el a Natúrpark Kerékpárutat. Ettől az erdőkezelő álláspontja miatt tértünk el, ugyanis az erdészet nem járult hozzá ezen erdészeti feltáró utak kerékpáros használatához. Hossza: 7km Kiszsidány – Kollarits kunyhó –Rumi ház – Tömörd régi országút A javasolt kerékpározható nyomvonal Kiszsidány és Tömörd között teremti meg a kapcsolatot azokon az utakon, amelyeket régen is használtak átközlekedésre a helybeli lakosok. Kiszsidány belterületéről indulva erdőben haladó külterületi földutakra jelölt a kerékpározható nyomvonal eleje. Ez a Kiszsidány 8 jelű tagnál éri el azt az erdészeti magánutat, amely a Kollarits kunyhó mellett vezet Tömörd irányába, az ott lévő régi országúthoz. A Csepreg 6-78-9 jelű erdőtagok közös sarkánál letérés tervezett a Bene-hegy irányába, ez a nyomvonal az egykori Gesztenyés kunyhó, majd azt követően a Madárerdő mellett halad el.

56

Az utak a Csepreg közigazgatási területén lévő erdőben állami tulajdonú erdőterületen vannak, állapotuk jó minőségű („fehér út”). A kiszsidányi szakasz –az erdészeti magánút és a külterületi földút egyaránt- elhanyagolt, jelen állapotában nehezen kerékpározható, itt útjavításra lesz szükség. Kerékpáros akadálypálya a Csepregi Parkerdőben A Csepregi Parkerdőben van olyan meredek, szabdalt terület, ahol különböző nehézségi fokú kerékpáros nyomokat minimális tereprendezéssel ki lehet építeni. Ezek a pályák gyakorlóhelyül, de akár versenyek helyszínéül is választhatóak. Hegyi kerékpár pályák építési helyéül a Csepreg 22C és 22E jelű erdőrészletek választhatók, ehhez az erdőt kezelő erdészet a korábbiakban hivatkozott Csepregi terv készítése során elviekben hozzájárult. A kerékpáros akadálypályával kapcsolatos tulajdonosi és erdőkezelői hozzájárulás beszerzése, a tervezés, az engedélyeztetés, a létesítés, az üzemeltetés a dh-pályánál megadottak szerint történjen. A kerékpáros akadálypálya a szőlőhegyi utakon, illetve erdőt érintően a tervezett kerékpározható erdészeti magánutakon keresztül lehet elérni kerékpárral.

5.2.5.4. Lovastúra nyomvonalak A több évezredes magyar lovaskultúra nemzeti örökségünk szerves része. Annak ellenére, hogy az évszázadok múlásával eltávolodtunk a lótartás hagyományától, a nemzet tudatában mindvégig megőrződött a ló iránti tisztelet. Jelenleg újjászületni látszik a magyar lovaskultúra, amelyet támogat a Darányi Ignác terv ötödik alprogramja. A Kincsem – Nemzeti Lovas Program feléleszteni kívánja a hanyatlóban lévő lovas ágazatot, amelynek egyik ága a tereplovaglás. A lovas túraútvonalak jelenlegi 4000km-es hosszát 10 000km-re tervezi a program növelni. Jelenleg folyamatban van a Program készítőinek vezetésével a lehetséges nyomvonalak lelovaglása, amelyet a valós és széles körben egyeztetett nyomvonal meghatározás követ. A Program térképmelléklete szerint az Alpokaljai ETK területét jelenleg nem érinti ilyen tervezett lovas túraútvonal. A Körzet területén jelenleg nincs az erdészeti hatóság által kijelölt lovagló nyomvonal. Ennek ellenére a lovaglás nyomai fellelhetők erdőterületen, erdészeti magánutakon, intenzitásuk nem számottevő. Az Evt. 92 §-ának szabályozása szerint lovagolni csak az arra kijelölt nyomvonalon szabad és a lovaglóútnak az erdészeti hatóság által történő kijelöléséhez az erdőgazdálkodó egyetértése szükséges. Az Evt arra is kitér, hogy lovaglóút kijelölése esetén a regionálisan összefüggő hálózat kijelölésére kell törekedni. Az Alsó erdőben lévő illegális lovagló- és lovaskocsis nyomvonal egyeztetésen és engedélyeztetésen alapuló legalizálására és kijelölésére (Evt. 92. §) feltétlenül szükség van! Ehhez az érintett felek közötti párbeszéd megindulására van szükség. A jelölt nyomvonal jól szolgálhatja a lovaglást, lovas-kocsizást, legalizálását fejlesztési tervünk támogatja. Az egyeztetések során kisebb korrekciók szükségessé válhatnak. A körzeti erdőtervezés folyamata során lovagló nyomvonal kijelölésére vonatkozó igény, megkeresés nem érkezett. Amennyiben a Bozsokon üzemelő lovarda erdőterületet érintően szeretne lovagoltatni, úgy annak lehetőségeit, módját, nyomvonalát előzetesen az erdőgazdálkodókon kívül az ÖNPI-vel is javasoljuk egyeztetni. A lovagló utak tervezése során a gyalogos és kerékpáros forgalomra kijelölt útvonalakat lehetőség szerint kerülni kell. A meglévő közjóléti létesítmények lovas túraútvonalakkal történő 57

érintésével kapcsolatban egyedi mérlegelés szükséges. Egyes létesítmények érintését ösztönözni, másokét pedig kerülni kell. A lovas útvonalak kijelölése során több érdekcsoport (lovasok, földtulajdonosok, gazdálkodók, vadászok stb.) igényét kell összehangoltan figyelembe venniük az érintett hatóságoknak. Az erdészeti hatóság fontos szerepet tölt be abban, hogy a törvényes szabályozás keretein belül optimális használatot engedélyezzen. Az erdőterületeken, erdészeti magánutakon történő lovaglás az erdőgazdálkodó részéről csak abban az esetben fogadható el, ha az a lovasokkal (lovasudvarok, egyesületek stb.) kötött szerződés keretei között szervezett és ellenőrizhető formában valósul meg. Az erdészeti magánutakon lovaglók biztosítsák a nyomvonalak lovaglásból eredő fenntartási többletköltségét. A lovaglóutak hálózatát a lovagoltatással foglalkozó létesítmények felfűzésével, valamint a lakott területek környezetében javasoljuk kialakítani. A Csepregi terv készítése során a Csepregi Parkerdő kínálati körének bővítésére a Kincsédmajorba tervezett Lovasközpont megvalósulása esetén egy lovas akadálypálya kiépítésének ötlete merült fel. Helyszíne a Csepreg 26B jelű erdőrészlet, az erdő kezelője az erdészet. Az idős kocsánytalan tölgyes-cserest az erdőkezelő a közeljövőben nem kívánja letermelni, a lovas akadálypálya kiépítéséhez akkor elviekben hozzájárult. A későbbiekben, ha ez az erdőrészlet véghasználatra kerül, akkor a pályákat más erdőrészletben is ki lehet építeni. A lovas akadálypályához 5-8m szélességű famentes nyomvonalra van szükség, amelyen különböző nehézségi fokú természetes és mesterséges akadályokat kell elhelyezni. A nem egyenes vonalvezetés miatt a pálya nyomvonalát úgy kell kitűzni, hogy a létesítés során minél kevesebb fa kivágására legyen szükség. Egy könnyebb és egy nehezebb, önmagába visszatérő akadálypálya kiépítésére van lehetőség. A tanulási, gyakorlási célokat szolgáló pályák létesítésével kapcsolatban az erdő igénybevételi eljárást le kell folytatni, azok csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az erdészeti hatóság engedélye alapján építhetők meg.

5.2.6. Az erdőgazdálkodás közjóléti szempontú változtatásainak javaslata Valamennyi erdőnek, a rendeltetésétől függetlenül van tágabb értelemben vett közjólétet szolgáló funkciója, mivel puszta létével jelentős pozitív hatást gyakorol az egészséges környezet fenntartására a társadalom egészségi állapotára (erózióvédelem, vízbázisok védelme, széndioxid megkötés, élőhely biztosítása természetes életközösségek számára, turizmus, munkahelyteremtés stb.). Az erdő közjóléti szerepe tágabb értelemben tehát a társadalom jólétének, fenntarthatóságának biztosításában is megnyilvánul. A kifejezetten közjóléti céllal fenntartott és e cél megvalósítása érdekében kezelt erdők rendeltetései között többnyire megjelenik a közjóléti rendeltetés, bár sok esetben a „prioritást” élvező rendeltetések (természetvédelmi, talajvédelmi, Natura2000) mellett már nem jelenik meg az erdőrészlet leírását tartalmazó lapokon. A közjóléti létesítmény nélküli, ám közjóléti rendeltetéssel bíró erdőrészletek esetében megvizsgálandó a közjóléti rendeltetés szükségessége, indokoltsága, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg a közjóléti rendeltetésnek nem feltétele, hogy az erdőrészletben közjóléti létesítmény legyen. A közjóléti erdők kezelésével kapcsolatban megfogalmazott törvényi előírás elvárást támaszt az erdő kezelőjével szemben. Az Evt. 2. § (1) bekezdésben megfogalmazottak szerint: „…az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét,…életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban lévő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek,

58

betöltse természet-és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét…” Annak érdekében, hogy a közjóléti rendeltetésű erdők megfeleljenek a törvény alapelveiben is megfogalmazott elvárásoknak és a társadalom egyre fokozódó igényeinek, gondoskodni kell ezen erdők hosszú távú fenntartásáról és a közérdeknek megfelelő „speciális szolgáltatás” feltételeinek biztosításáról. Az Alpokaljai ETK erdeiben a természetvédelmi és közjóléti érdekeket szolgáló erdőgazdálkodás jellemző. Az erdő látogatása szempontjából fontosnak ítélt szempontok tekintetében (üzemmódok, természetes felújítások aránya, faállomány-összetétel stb.) is megfelelő a gazdálkodás a körzet túlnyomó részén. A Kőszegi-hegységben a nagy látogatói forgalom „parkerdő” gazdálkodást „vár el” az állami erdőgazdálkodótól, a lakosság, a civil szervezetek élénk figyelemmel kísérik az erdőgazdálkodás mikéntjét. Az Írottkő Natúrparkba tartozás közjóléti szempontból kedvező kötelezettségeket ró az erdőgazdálkodásra. Míg a tágabban értelmezett közjóléti erdőgazdálkodás figyelembe veszi a természeti értékek megőrzését, az erdőnek a környezet védelmében betöltött szerepét, addig a közjóléti rendeltetéssel rendelkező erdők általában sokkal intenzívebb turisztikai terhelésnek vannak kitéve, ezért az erdőt látogató közönség igényeit szolgálnia kell az erdőgazdálkodónak azáltal is, hogy lehetővé teszi az erdő biztonságos látogatását és biztosítja a kulturált kikapcsolódás feltételeit. Ennek érdekében az alábbi irányelvek várhatók el parkerdő/gyógyerdő rendeltetésű erdők kezelése során: törekedni kell a folyamatos erdőborítást biztosító, vagy az arra való átállást szolgáló üzemmódú erdőgazdálkodásra való áttérésre; vágásos üzemmód esetén az erdő egészségi állapotának figyelembe vételével, illetve ha az újulat megmaradását az nem veszélyezteti, a véghasználatot több ütemben indokolt végrehajtani, valamint fokozatos felújítóvágás esetén hosszabb véghasználati időszakot kell alkalmazni; az erdőfelújítás és az erdőnevelés során változatos korú, fafajösszetételű és szerkezetű, hosszú távon állékony faállományt kell kialakítani, így ennek érdekében többek között –az erdő természetességi állapotának fenntartása mellett– az erdők esztétikai értékét növelő, vagy oktatási célokat szolgáló, idegenhonos, nem intenzíven terjedő fafajú faegyedek szálankénti elegyítése, vagy visszahagyása is megengedhető; biztosítani kell a közjóléti létesítmények, berendezések, az azokhoz vezető utak, valamint a közjóléti nyomvonalak (turistaút, kerékpáros-, lovas nyomvonal) biztonságos használatát, és ennek érdekében többek között azok famagasságnyi környezetében a balesetveszélyt okozó, vagy a közlekedést akadályozó fákat vagy fakoronarészeket ki kell termelni, illetve el kell távolítani; az erdő látogatását csak az erdők védelme, fenntartása, felújítása érdekében és csak a legszükségesebb mértékben szabad korlátozni; kímélni kell az erdőgazdálkodó hozzájárulásával kijelölt közjóléti nyomvonalak jelzéseit hordozó fákat; közjóléti nyomvonalakon történő közlekedés akadályoztatása esetén (kerítés, fakitermelés stb.) gondoskodni kell figyelmeztető táblák kihelyezéséről, a megfelelő tájékoztatásról és ideiglenes elkerülő nyomvonal kijelöléséről; kerülni kell a közjóléti nyomvonalak közelítésre, készletezésre történő használatát; törekedni kell arra, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység minél kevésbé zavarja az erdő látogatóit (látogatási csúcsidőszakokon kívüli munkavégzés, rövid idejű korlátozás, keletkező károk gyors felszámolása). 59