állattenyésztĈk MAGYAR
LAPJA
www.allattenyesztok.hu
2012. január
Ára: 230,- Ft
Bizakodóak a tenyésztőszervezetek a jövőt illetően. Szinte mindannyian pozitív fordulatot várnak a 2012-es esztendőtől. Az ígéretek szerint hamarosan kormányhatározat formájában napvilágot lát a sertéságazati stratégiaterv, mely remélhetőleg felemeli a sokéves mélypontra süllyedt szektort. A szarvasmarha ágazat – az emelkedő tejárak és a rekordszintű török exportnak köszönhetően –viszonylag jó évet zárt. A hamis származási lapokkal, marhaútlevéllel kiszállított, továbbá az átjelölt állatok körül kialakult botrány miatt azonban az ágazat szereplőinek – a piacvesztés elkerülése érdekében - vissza kell állítaniuk a bizalmat. A kecske és a juhtenyésztők a nemrég meghirdetett kérődző szerkezetátalakítási program indulására várnak, melynek segítségével kis mértékben ugyan, de növekedhetnek az ágazat támogatási lehetőségei. IGAZODNI A NEMZETKÖZI TRENDHEZ „Valamennyi állattenyésztési ágazatban hosszú ideje csökken az állománylétszám, emellett tejből, tejtermékből és húsból is nettó importőrök vagyunk már. A helyzet az, hogy a javulásnál sajnos nagyobb esély van arra, hogy a következő években tovább csökken az állattenyésztés szerepe” – mondta az ágazat esélyeit latolgatva Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke. Véleménye szerint, még ha az uniós támogatások nominális értéke a közös agrárpolitika reformja után meg is marad a mostani szinten, változatlan piaci árak és közgazdasági helyzet mellett akkor is csökkenni fog az állatállomány. Jelezte: a magyar paraszt tud számolni, ha úgy látja, hogy megéri, akkor tart állatot, ha nem, hát felhagy a tenyésztéssel. A nemrég meghirdetett egy koca egy porta programmal kapcsolatban elmondta: ma már elképzelhetetlen, hogy a vidékiek tömegét rávegyük az állattartásra. Aki ennek ellenkezőjét állítja, nincs tisztában a valósággal. A nemzetközi tendenciákhoz igazodva a nagyobb üzemméretet kellene támogatni az elnök véleménye szerint. Elmondta: a Sertéstenyésztők Szövetsége szeretné elérni, hogy végre az Európai Unió is elismerje az Aujenszky mentességünket. A dokumentumok Brüsszelben vannak, már „csak” azt kell megvárni, hogy elfogadják azokat. Megjegyezte: kérésükre a szaktárca 2011-ben meghirdette a PRRS mentesítő programot is, azonban ebben alig történtek konkrét lépések.
4 • MÁL 2012/1
R ÁLLATTENYÉSZ YA Tė G A
K
Bizakodók a tenyésztĈszervezetek
AKTUÁLIS
Tenyésztőszervezeti körkép M
AKTUÁLIS
• S • ZÖ VE ET TSÉGE
NÖVEKVŐ SZAKMAPOLITIKAI SÚLY „A Magyar Állattenyésztők Szövetsége az állattenyésztők és az árutermelők közös érdekeit képviseli a 2012-ben is. A minisztérium szakfőosztálya komolyan bevonja a szövetséget a jogalkotási és az ágazati stratégiák, illetve szakmai programok készítésébe. A döntéshozók egyre inkább kikérik a véleményünket az egyes témákat illetően, elképzeléseinket, tanácsainkat pedig mind többször meg is fogadják” – közölte Fekete Balázs. „Ígéretet kaptunk arra, hogy az ágazatokra közösen kidolgozott stratégiákat az agrárkormányzat beépíti a meghirdetésre kerülő programjaiba. Ezek közül a sertéságazati program áll a legközelebb ahhoz, hogy meghirdessék. Úgy tudjuk néhány héten belül a kormány elé kerülhet. Fontos lenne, hogy az ágazati koncepciók minél előbb elkészüljenek, hogy lássuk, mit tervez a kormány, és a megvalósításhoz milyen eszközöket kíván használni” – tájékoztatott az elnök. HARC A FEKETEGAZDASÁG ELLEN A kormány már több mint egy éve próbálkozik a feketegazdaság visszaszorításával. Többször jeleztük a döntéshozók felé – mondta Fekete Balázs -, hogy a kívánt hatást leghatékonyabban az áfa-csökkentéssel lehet elérni. Ehhez képest januártól soha és sehol nem látott magasságba emelték a forgalmi adót. Erre a költségvetési egyensúly miatt van szükség – érvelnek kormányzati körökből. Ez bizonyára igaz, de az is tény, hogy a nagyobb áfa a fekete értékesítésre ösztönzi a piaci szereplőket. A fordított áfával kapcsolatban elmondta: nem, vagy csak csekély mértékben oldaná meg a feketekereskedelem által okozott problémát, s még a bevezetése sem eldöntött. Ráadásul általa a termelőket áfa visszaigénylő helyzetbe kerülnek, ami rontja a forgóeszköz ellátottságukat. Rengeteg olyan indokolatlanul szigorú előírás van még ma is életben – szögezte le az elnök –, melyeket túlbuzgó hivatalnokok alkottak meg és jelentős versenyhátrányt okoznak a gazdáknak. Ilyen például a kisvágóhidakra vonatkozó szigorú szabályozás, melynek hatására a legtöbb ilyen vágópont bezárt. Ezeken kellene véleménye szerint a lehető legkorábban lehetne változtatni, hiszen ez nem pénz, hanem elhatározás kérdése. HELYRE KELL ÁLLÍTANI A PIACOK BIZALMÁT Az elmúlt év a hazai szarvasmarha-tenyésztés egyik legsikeresebb éve volt. Világszintű tej és tejtermék hiány lépett fel, melynek hatására keresleti piac alakult ki és erősödtek az
átvételi árak. Az élőmarha eladást a rekordszintet elérő török export hajtotta. A hamis pedigrék, marhaútlevelek és átjelölt állatok körül kialakult botrány némileg visszavetette a kedvező export-kapcsolatot. Az idei év kiemelt feladata egyértelműen a piacok bizalmának visszaállítása lesz. „Reményeink szerint hamarosan rendeződni fog a török export ügye, mivel az elmúlt évben a hamisítások miatt megromlott a viszony a befogadó országgal" – közölte dr. Füller Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Jelezte: az egyesület ebben az évben is szeretné megtartani a magyartarka létszámot Magyarországon, valamint egyre inkább a román piac felé terjeszkednének. „Termékenyítő anyagot értékesítünk a román piacon. Az elmúlt időszak szállítmányaiból most ellenek meg a nőivarú egyedek. Reményeink szerint a román partnerek is látják, hogy igazán kiváló egyedek születtek és már ellettek is meg, jó termeléssel és küllemmel. Így újra nálunk vásárolnak majd termékenyítő anyagot" – mondta az egyesület ügyvezető igazgatója. Minél több spermát sikerül a tenyésztőszervezetnek értékesíteni, annál több tervet tudnak a jövőben megvalósítani. „A tenyésztő-szervezeteknek nyújtott támogatások lehetősége és kerete is szűkül, így saját bevételeinket kell maximalizálnunk ahhoz, hogy további fejlesztéseket valósíthassunk meg" – vázolta a megváltozott helyzetet dr. Füller Imre. A CSALÓKAT MEG KELL BÜNTETNI Dr. Márton István, a Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetségének elnöke szerint sok bizonytalanságot hordoz a 2012-es gazdasági év. Az elnök véleménye is az, hogy egyik legfontosabb kérdés, hogy mikor tisztázódik a török export kérdése. „A lehető legtöbb és leghatékonyabb diplomáciai eszközöket kell bevetni ahhoz, hogy a felfüggesztés valóban csak átmeneti legyen, és a korábbi szintre javuljon a kapcsolat" – közölte. Kiemelte: fontos, hogy a bűnösök megfelelő szankcionálása megtörténjen, ugyanis ha nem rendeződik az ügy, s vissza kell térnünk hagyományos export partnereinkhez, az jelentős áresést eredményezne. „A felnőtt marha esetében százötven-kétszáz forintos árcsökkenés lenne, a választott borjúért pedig négyszázötven-ötszáz forinttal alacsonyabb árat kapnának a tenyésztők" – jelezte Dr. Márton István. Hozzátette: mindez óriási bevételkiesést jelentene, nemcsak a tenyésztőknek, hanem az államnak is.
MEGÚJULT SZERVEZET Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója fontos feladatként nevezte meg a tenyészértékbecslési rendszer továbbfejlesztését, a genomikus információk integrálását a hazai becslési rendszerbe. „Nemzetközi kapcsolataink felhasználásával a hazai tenyésztők számára rendkívül kedvező feltételekkel kívánjuk biztosítani a hozzáférést ezekhez a technikai újításokhoz, továbbá formailag és tartalmilag is megváltoznak a származási igazolások" – tájékoztatott a tenyésztőszervezet ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint az új törzskönyvi rendszer szoftver szintű fejlesztése ebben a hónapban lép életbe. A nemzeti és uniós forrásból származó támogatásokról szólva elmondta: bíznak abban, hogy a tejtermelők veszteségeinek kompenzálását célzó, tejágazatot segítő támogatások továbbra is életben maradnak.
MÁL 2012/1 • 5
AKTUÁLIS
Évértékelés egyre magasabb lesz, amelyet a növekvő felvásárlási ár sem tud majd kompenzálni” – vélekedett az egyesület elnöke. Elmondása szerint a 20122013-as év az új helyzethez való alkalmazkodás időszaka lesz. „Markánsan különválik a prémium és az úgynevezett tömegtermék előállítás. A mangalica szerencsére egyre inkább az előző kategóriát erősíti” – jelentett ki Tóth Péter. Megjegyezte: ebben az évben is azon dolgozik majd az egyesület, hogy a mangalica egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű termékek köréhez tartozzon. „Örvendetes, hogy ebbe a kistermelők is bekapcsolódtak. A falusi mangalica ma a Michelin csillagos éttermek menüjének alapanyagául szolgál” – közölte az elnök.
A tenyésztőszervezet terveit illetően jelezte: még hatékonyabbá szeretnék tenni a szolgáltatásaikat és megújult szervezeti felépítéssel segítik januártól a tenyésztők munkáját. „Országosan öt területi igazgató lép munkába – ők nem új munkatársak, hanem eddig is szakértői munkát végeztek el az egyesületben küllemi bírálóként, illetve területi igazgatóként. Így egy adott terület szerteágazó kihívásaiért egy-egy szakember felel majd. Hozzá lehet fordulni bármi gond, kérdés vagy kérés esetén" – tájékoztatott az ügyvezető igazgató. Emellett a szakmai konzultációk körét is kibővíti a tenyésztőegyesület. JAVÍTANI AZ EGYESÜLETEK LIKVIDITÁSÁT „Fontos, hogy ebben az évben is folytassuk a fajtafenntartást, munkánkkal javítsuk az állomány minőségét, sokszínűségét” - közölte Koppány Gábor, a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének elnöke. Reményei szerint ebben az évben már nem késnek majd a támogatások kifizetései. Elmondta: az őshonos támogatási rendelet módosításával közelebb kerül a jogszabály az „élethez”, mind szakmai, mind ellenőrizhetőségi szempontból. A tenyésztőszervezet vezetője bízik abban, hogy nem késlekedik majd a kifizető ügynökség az összegek átutalásával. Reméljük, hogy a tenyésztőegyesületek likviditása javulni fog. Mivel minden támogatás előfinanszírozott, így az egyesületeknek kell megelőlegezniük a végső soron a tenyésztőknek juttatott támogatásokat - tájékoztatott Koppány Gábor. A szürke marha egyesület a féléves kifizetéseket szorgalmazza, mivel így az egyesületek likviditási gondja mérsékelhető lenne. 6 • MÁL 2012/1
STRATÉGIÁRA VÁRNAK A SERTÉSTENYÉSZTŐK Az elmúlt évben sem állt meg a hazai sertéslétszám csökkenése. A drága takarmányok a sertéságazatnak sem kedveztek, ráadásul a felvásárlási árak is alacsonyak voltak az előző év első két harmadában. A felvásárlási árak csupán az év második felétől emelkedtek jelentősen. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet elemzése szerint a vágósertés árak január és október között 20, majd az év utolsó két hónapjában további 12 százalékkal emelkedtek. A vágósertés piacra jellemző az év utolsó hetében az árcsökkenés. Szerencsére ezúttal ennek mértéke nem kisebb volt, mint a korábbi években. A szakemberek úgy vélik, hogy kilónként négyszáz forintnál följebb rövidtávon nem emelkedik a felvásárlási ár. Eicher József, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének igazgatója elmondta: az elmúlt évben megígért sertéságazati stratégia bejelentésére vár az ágazat. Az intézkedések várhatóan jelentős befolyással lesznek a szektor jövőjére. A sertéságazat szereplői gyors és konkrét kormányzati intézkedéseket várnak. Ezek nélkül nem tud megfordulni a sertésállomány csökkenésének évek óta tartó folyamata. A tenyésztőszervezet aktívan részt vett az ágazatot érintő jogszabályalkotásban, intézkedések kidolgozásában és a jövőben is szeretne szakmai segítséget nyújtani a végrehajtásban is és együttműködni a szaktárcával – hangsúlyozta az igazgató. A MANGALICA PRÉMIUM TERMÉK Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke lapunk kérdésére elmondta: szeretnék elérni, hogy megmaradjon a jelenlegi állatlétszám. „Nem számítunk kifejezetten pozitív időszakra. Az önköltség
EMELKEDŐ TÁMOGATOTTSÁG Az előző időszak veszteségeiért némiképp pótolni tudta a 2011-es év a juhtenyésztőket, s az idei évet illetően is pozitívak az ágazat várakozásai. „Bízunk abban, hogy a 2012-es év – gazdasági körülményeket, az időjárást és piaci viszonyokat illetően is – legalább olyan jó lesz, mint az előző" – közölte az ez évi várakozásokat ecsetelve Hajduk Péter a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSZ) ügyvezető igazgatója. Elmondta: a múlt évben a Magyar Állattenyésztők Szövetsége közreműködésével, az MJKSZ, a Juh Terméktanács és a húsmarhatenyésztő egyesületek bevonásával a minisztérium elkészítette a kérődző szerkezetátalakítási programot, amelyet várhatóan hamarosan meghirdetnek. Hajduk Péter úgy vélekedett: ez kis mértékben növelheti az ágazat támogatottsági szintjét. „Az intézkedés ugyan teljesen nem állítja meg a létszámcsökkenést, azonban mérsékelheti azt" – mutatott rá a juhszövetség igazgatója. Az MJKSZ szeretné elérni, hogy a következő támogatási időszakban minél jobb pozíciót harcoljon ki az ágazat. „Reményeink szerint a magyar kormányzat és az Európai Unió döntéshozói segítségünkre lesznek ebben" – mondta Hajduk Péter. Az állatlétszám csökkenését nehéz megállítani, egy-két éves programokkal pedig szinte lehetetlen - hangsúlyozta. A következő programozási időszakban azonban lehetőség nyílhat a tendencia visszafordítására – így újra 1,2-1,5 millióra nőhet a hazai juhlétszám. Tovább lobbiznak a legeltetéses állattartás célzott támogatása mellett. A döntéshozóknak végre meg kellene érteniük, mekkora különbség van abban, ha egy területet gázolajjal működtetett gép, vagy egy állat tart „rendben”.
HATÉKONYABB MŰKÖDÉS A lótenyésztők többet, jobbat szeretnének, mint amit a 2011-es év adott. „Reménykedünk, hogy a génmegőrzési támogatások a tenyésztőkhöz eljutnak végre, és ezzel mérséklődik a letargikus állapot, s legfőképpen, a valódi genetikai érték nem vész el, a genetikai sokféleség rohamos csökkenése mérséklődik. Szinten marad, vagy inkább enyhén növekszik a fedeztetési kedv" - közölte prof Dr. Mihók Sándor, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségének elnöke. Lapunk kérdésére elmondta: bíznak abban, hogy a Szövetség a már bevezetett és a tervezett változtatásokkal hatékonyabban tud működni, a felesleges kiadásait mérsékelni tudja, esetleg képes lesz megszüntetni azokat. Ehhez nyújthat segítséget egy minden tekintetben működni képes, többszörös munkát nem igénylő, a ló használókkal szoros kapcsolatban lévő informatikai rendszer. „Ha a Nemzeti Lovas Program a tenyésztést, a tenyésztésszervezési munkát képes lesz befogadni koncepciójába, elindulhat az itt szükséges fejlesztés" – tájékoztatott a szövetség elnöke. A tenyésztőszervezetek és a szövetség várja tenyésztőbarát jogszabályok megszületését és reméli, hogy a meglévőket a hatóság be fogja tartatni. Megjegyezte: szeretnék elérni, hogy a Magyarországon tenyésztett lovak jobb megbecsülést kapjanak a lótartóktól, lovasoktól, edzőktől egyaránt. A jobb felnevelési és kiképzési állapot megalapozhatja a nagyobb sportsikereket – ami visszahat a tenyésztésre is. „Mindezzel együtt józannak kell maradni, mert a magyar gazdaságban még nem termelődik ki az a jövedelemhányad, amit a lótenyésztés fejlesztése, fejlődése érdekében el kellene itt költeni" – tette hozzá Mihók Sándor. Kömpöci Csilla MÁL 2012/1 • 7
KAP
KAP
Jobb év elé néznek a hazai sertéstartók
Az EU sertéságazatának kilátásai - 1. rész Az Európai Unió sertéságazatának 2011-ben sem volt könnyű éve. A termelőknek sorra kellet megküzdeniük olyan kihívásokkal, mint az emelkedő, és egyre inkább hektikusan alakuló takarmányárakat, a kedvezőtlen gazdasági környezet, valamint az alapanyagelőállítási és feldolgozói kapacitások kihasználatlanságából fakadó veszteségek. Az unióban 2007-2011 között a sertéshús előállítás összességében veszteséges volt. Ilyen nehéz múlt után nézzük, milyen kilátásai vannak az ágazatnak. A holland Rabobank elemzése szerint az EU sertéságazata 2012-ben várhatóan már jövedelmező lesz. Az Eurostat a vágósertés-termelés csökkenését prognosztizálja, emellett a takarmányárak is alacsonyabb szinten alakulnak majd mint 2011-ben. A sertéságazat jövedelmezőségét 2012-ben alapvetően a sertéshús iránti kereslet határozza majd meg. Ez Észak-Nyugat-Európában várhatóan élénk marad, ráadásul ezekben az országokat nem érzékelhető a világgazdasági válság. KIÁBRÁNDÍTÓ ÉVEN VAN TÚL A SERTÉSÁGAZAT Az utóbbi négy évben kétszer is (2008. és 2011.) tetőztek a takarmányárak. A helyzet a vágósertés-előállítást érintette a legérzékenyebben, mivel a termékpályán itt csökkent a legnagyobb mértékben a jövedelmezőség. Az EU-27-ben a vágósertés felvásárlási árak 2011-ben, az év átlagában meghaladták az 1,55 euró/kg-ot (hasított súly), ugyanakkor 2011 márciusától már nem fedezték a takarmányozási költségeket. Az EU-ban a vágósertés felvásárlási ára 1,6 euró/kg körül alakul jelenleg, ami
nem elegendő a még mindig magas takarmányköltségek fedezéséhez, nem beszélve a 2011 első három negyedévében elszenvedett veszteségekről. A húsipar jövedelmezősége felemás képet mutatott 2011-ben. Az év első felében a feldolgozók jövedelmezőségére negatívan hatott az élelmiszer-kereskedelem felől érkező, főleg a hosszútávú beszállítói szerződéseket érintő kemény árpolitika. A feldolgozók nem voltak képesek érvényesíteni az alapanyagok árdrágulását a kereskedelem, és így a fogyasztók felé. Az év második felében a stabil árak némi lélegzethez jutatta a húsipart, ugyanakkor az év végi áremelkedés újra negatívan hatott a jövedelmezőségre. CSÖKKENŐ TERMELÉS, EMELKEDŐ ÁRAK A vágósertés-termelés 2007 óta tartó mélyrepülése miatt 2012 első félévében az EU kocaállományának csökkenése várható. Az Európai Bizottság 2011. május/június adatai alapján az EU-27 kocaállománya egy év alatt 5%-kal esett vissza, aminek következtében a Rabobank elemzői szerint a 2011. decemberi kocalétszám akár 9%-kal is mérséklődhet a 2010. évi létszámhoz képest. Ennek következtében az EU sertéshústermelése 2012-ben akár 21,3 millió tonnára csökkenhet, mely 3,6%-os visszaesést jelent. Az eltérő mértékű kocalétszám és hústermelés változása mögött eltérő folyamtok húzódnak meg az EU tagállamaiban. A kisüzemek és a kevésbé hatékony termelők hagynak fel a sertéshízlalással, míg az egy-egy termelési fázisra specializálódott, versenyképes nagyüzemek újabb beruházásokkal bővítik termelésüket. A csökkenő kibocsátás miatt a tavaly év végén kialakult felvásárlási árakra számíthatnak a sertéstartók.
AZ OLCSÓBB SERTÉSHÚST KERESIK Az EU tagállamaiban a sertéshúsfogyasztás stagnálása várható. A csökkenő kibocsátás miatt a kínálat mérséklődhet, a fogyasztók pedig Európa szerte egyre inkább az olcsóbb termékeket keresik. Ezt a folyamatot jól mutatja, hogy míg 2011-ben a feldolgozott húskészítmények fogyasztása stabilizálódott, addig a friss hús értékesítés Spanyolországban január és július között 9 %-kal esett vissza, míg Franciaországban 1; Németországban 3 százalékkal mérséklődött január és szeptember között. Az Európai Bizottság előrejelzései alapján az EU gazdaságát 2012-ben várhatóan recesszió sújtja, mely negatívan hathat sertéshús-fogyasztásra, ugyanakkor a csökkenés várhatóan kisebb lesz a 2008/2009-es fogyasztás-visszaeséshez képest. KEDVEZŐ EXPORTLEHETŐSÉGEK Az EU-27 sertéshús kivitele 2011. január és október között a 2,6 millió tonnára bővült (+21,1%) az egy évvel korábbi azonos időszak, 2,1 millió tonnás szintjéhez képest. A sertéshúsexport 2011-ben Kína, Hong-Kong, Dél-Korea és Oroszország felé bővült meghatározó mértékben. A kivitel növekedése mögött a Kínát és Dél-Koreát sújtó állategészségügyi okok húzódtak meg, míg Oroszországban behozatali tilalmat rendeletek el a Brazíliából származó sertéshúsra. Az EU sertéshúskivitele 2012-ben
16 • MÁL 2012/1
várhatóan csökken, mivel a kibocsátás is mérséklődik, ezzel párhuzamosan Kínában és Dél-Koreában helyreáll a termelés. Brazília újra szállíthat mind a kínai, mind a japán piacra. Kínában a száj- és körömfájás, valamint a PRRS fokozottabb megjelenésére lehet számítani, mivel a téli hónapokban gyengül a sertések betegségekkel szembeni ellenálló-képessége. Ennek következtében 2012 első felében még nem lehet számítani a termelés bővülésére. Oroszországban az afrikai sertéspestis terjedése már endémiás jellegű, ami nehezíti a termelés növekedését. Ezek a tényezők kedvezően hathatnak az EU sertéshúsexportjára, valamint a sertéshús árakra. NEHÉZ ÉV VÁR A HÚSIPARRA A növekvő sertéshús-felvásárlási árak és a csökkenő gabonaárak kedvezően hatnak a sertéshízlalás jövedelmezőségére, így 2012-ben több egymást követő év után helyreállhat a piaci egyensúly, ugyanis a termelés és feldolgozás gyenge jövedelemi pozícióját az élelmiszer-kereskedelem következetesen kihasználta. A húsiparban a vágósertéstermelés csökkenése miatt, az alapanyagért egyre élesebb verseny alakulhat ki, magas felvásárlási árakkal párosulva. Az élelmiszerkereskedelem hasonlóan az előző évekhez, versenyezteti a beszállítókat, különösen a nagy hozzáadott értékű termékek esetében. Folytatjuk Dr. Nyárs Levente, AKI MÁL 2012/1 • 17
HÍDLÁS
Tények és tévhitek
Összehasonlítottuk a külföldit a magyarral A magyar sertéstenyésztőket sokszor éri az a kritika – elsősorban a külföldi hibridcégek hazai képviselőitől –, hogy az általuk előállított tenyészállatok szaporasági, hízékonysági és vágási eredményei jelentősen elmaradnak a külföldi hibridekétől. Olyanok is vannak, akik a magyar sertéságazat felemelkedését a külföldi genetikától várják. A tévhitek szétoszlatása és a tények megismertetése érdekében végeztünk egy összehasonlítást két hazai sertéstelepen. Cikkünkben ennek eredményéről olvashatnak. Először is tisztázni kell mit is értünk hazai, illetve külföldi genetikán. Gyakran hangoztatott érv, hogy mindkettő külföldről jön, így nincs is különbség a kettő között - mondják ezt a külföldi genetikát árulók, akiket az anyacégek ezért fizetnek. A különbség mégis eléggé kézzelfogható. Lássuk csak! KÜLFÖLDI GENETIKA Külföldi genetikán a nem idehaza született, hanem importált egyedeket értjük, továbbá a Magyarországon született, de külföldről behozott szülőktől származó egyedeket, amelyeket más országok tenyésztőcégei tartanak törzskönyvi nyilvántartásban és a tenyésztő részükre licencdíjat fizet. Ebben az esetben a tenyésztés minden meghatározó fázisa külföldön zajlik, ott hozzák a tenyésztési döntéseket, ami alapján a tenyészállatok megszületnek, anélkül, hogy a hazai tartási viszonyokat a döntéshozók alaposabban ismernék.
többségében hazai
596
2 452 436
398
egyéb
74
152 180
82
Összesen
692
2 759 509
502
1 918 362 86,5 90 239
4,2
2 217 023 100%
A táblázat ugyan nem fedi le a teljes hazai sertésállomány tulajdonviszonyait, de jól látható, hogy a többségében külföldi tökével működtetett és külföldi genetikát is használó üzemek aránya kb. 10% a hazaiakhoz képest. Tudjuk, hogy ennél nagyobb arányban használnak hazai kocaállományra külföldi, vagy egyszerre külföldi és hazai kanokat, aminek az aránya állandóan változik. Ez sok esetben divatfüggő. Egyszer azért mert a kanok tényleges hatása csak közel egy év múlva lesz mérhető, de a döntést most kell meghozni érzelmi alapokon. Másodszor pedig a magyar ember mindig többre értékelte a külföldit, mint a hazait, talán a múltunkból fakadóan ahol a Zsigulit, Dáciát hasonlítottuk össze a Fiattal és az Opellel.
Az üzemek megoszlása tĞkeösszetétel szerint év
2003
2010
üzem állomány üzem állomány
%
kizárólag külföldi
13
145 218
18
179 538
8
többségében külföldi
9
9 675
4
28 884
1,3
18 • MÁL 2012/1
SZAPORASÁG Amennyiben egy 600 kocás sertéstelepen az egy koca után leadott hízó mennyisége 17-ről 18-ra javul, az állandó költségek csökkenése miatt ez 4,2 millió Ft javulást okoz (hízónként 369 Ft). A többlet árbevétel összesen 8 400 e Ft (az önköltséget 280 Ft-tal a hízóárat 350 Ft-tal, az állandó és változó költségeket 25-75% arányba számoltam). TÖMEGGYARAPODÁS ÉS VÁGÓÉRTÉK Ha a hízósertések 1 héttel előbb készülnek el, az összesen 2,268 millió forint többlet bevételt jelent egy 600 kocás telepen (3,5 kg x 60 Ft = 210 Ft/hízó költség csökkentés). A vágóérték 1 százalékos javulása 0,5 és 1 millió Ft közötti többletbevételt eredményez. Ezek a tulajdonságok alapvetően és az alábbi arányokban határozzák meg a hazai sertéstartás és tenyésztés eredményességét: • A szaporaság kb.: 8,4 millió Ft/év 72% • A tömeggyarapodás kb.: 2,2 millió Ft/év 20% • A Vágóérték kb.: 1 millió Ft/év 8% • Összesen: 11,6 millió Ft/év 100%
MAGYAR TENYÉSZÁLLAT Magyar tenyészállatoknak az idehaza született és tenyésztett egyedeket értjük. Ebben az esetben valamennyi tenyésztési döntést idehaza hoznak meg, a telepi adottságok és lehetőségek maximális figyelembevételével. Ez nem azt jelenti, hogy az árutermelést biztosító magyar hibridek és keresztezési konstrukciók tenyésztése során nem használnak külföldről importált szaporítóanyagot vagy tenyészállatot, hanem azt, hogy a tenyésztési munkát idehaza és magyar szakemberek végzik, akik jól ismerik a sertéstelepek adottságait. Ennek eredménye, hogy az árutermelésre értékesített tenyészállatokban rejlő genetikai potenciál jobban kihasználható, mint a külföldön vásárolt egyedek esetén. TULAJDONVISZONYOK Olyan sertéstelep, amely külföldi tőkéből épült vagy túlnyomó részben külföldi tulajdonú viszonylag kevés van Magyarországon.
ban befolyásolja a telep eredményességét. Máris ott vagyunk az előbb említett tenyésztési döntésünknél: el kell dönteni, melyik értékmérő tulajdonság a fontos, mire tenyésszük a sertésünket, vagyis nem mindegy, hogy a környezet közgazdasági viszonyai milyenek. A telepek technológiai színvonala általában eltérő ezért más és más az amortizációs költség, a hízók, és a takarmányok minősége (fertőzöttség, összetétel, alapanyagárak stb.) és még számtalan más dolog.
Egyedi állások a kocaszálláson. Dalmand Zrt.
OBJEKTÍV ÖSSZEHASONLÍTÁS A tenyészállatok összehasonlítására a sertés főbb értékmérő tulajdonságait vettem alapul, amelyek az alábbiak: • A szaporaság (a született élő illetve választott malac darabszáma alapján) • A hízékonyság (tömeggyarapodás g/nap) • A vágóérték (értékes húsrészek aránya) Ahhoz a döntésünkhöz, hogy végül is milyen genetikát használjunk, fontos tudni, hogy melyik tulajdonság, milyen arány-
LEGFONTOSABB TULAJDONSÁG A SZAPORASÁG A szaporaság örökölhetősége alacsony (h2=0,1-0,2) tehát azt döntően a környezeti tényezők határozzák meg. Ezért fontos a jó sperma, az időben történő termékenyítés, hőmérséklet, fény, hangok, kiváló (toxinmentes) takarmány, jó egészségi állapot, nyugalom (egyedi állás) és persze az emberi tényezők. Tudjuk, hogy Nyugat Európában elképzelhetetlen a kocák tartása, termékenyítése egyedi állás nélkül. Nálunk a nagyüzemek legalább felében nincs kiépítve, vagy csak egy- két napig tartják egyedi állásokban a megtermékenyített kocákat. Az árutermelő telepek magas arányban használnak saját telepen belüli mesterséges termékenyítő állomást, ahol a kanok spermájának folyamatos ellenőrzése, morfológiai vizsgálata nem igazán megoldott. Ezek a tényezők magukban hordozzák a hibázás lehetőségét, aminek aztán a szaporasági mutatók romlása lesz az eredménye. Ez pedig a jövedelmezőséget jelentősen csökkenti, hiszen azt éppen a ezek a mutatók befolyásolják legnagyobb (70%) mértékben.
A telep kívülrĞl Sárrétudvari Hungahib sertéstelep
MODERN HAZAI TELEP KÜLFÖLDI GENETIKÁVAL A külföldi hibridek a katalógusokban szereplő kiváló szaporasági eredményeiket általában az ottani telepeken érik el, amelyek nehezen, vagy egyáltalán nem hasonlíthatók össze a hazai viszonyokkal. Éppen ezért a magyar tenyészállatok eredményeit egy hazai, modern technológiával felszerelt sertéstelep eredményeivel hasonlítjuk össze, ahol Rattlerow Seghers genetikát használnak. Ez a Dalmand Zrt. teljesen felújított szilfási sertés törzstelepe, ahol a körülmények sokkal jobbak a magyar átlagnál, amit a képeken is látni lehet. Szilfási tenyésztelep szaporasági mutatói (Rattlerow Seghers genetika) 2008 2009 2010
2011 jan.
Élve született malac / koca /év
25,7
27,8
27,4
28,7
Választott malac / koca / év
23,8
24,7
24,2
25,3
Forrás: www.bonafarm.hu
KIVÁLÓ EREDMÉNYEK HAZAI GENETIKÁVAL A magyar sertéstelepek egy részét ugyan az utóbbi években az ÚMVP keretében elnyert támogatásokkal modernizálták, azonban ez a legtöbb helyen a korlátozott önerő, illetve banki finanszírozási lehetőségek miatt nem volt teljes körű. Még mindig többségben vannak a hetvenes, nyolcvanas években épült istállók, elavult technológiával, az egyedi állások, illetve számítógépes telepirányítás teljes hiányával. Még azokon a helyeken is, ahol a tartástechnológiára és a takarmányozásra sokat költöttek, sokszor a kocaállományt saját hízóból válogatják ki. Hazai példának a Sárrétudvari Hungahib sertéstelep mutatóit vettük, amely épületeivel és technológiájával inkább lefelé lóg ki a magyar átlagból (lásd képek). MÁL 2012/1 • 19
V. Budapesti
HÍDLÁS
Mindezen átalakítások hatására, valamint a hozzáértő szakvezetésnek köszönhetően a szaporasági eredmények szépen javultak.
A sárrétudvari Hungahib telep eredményei 2008 2009 2010 2011 Élve született malac / koca /év
21,8 24,51 24,86 28,9
Választott malac / koca / év
17,76 22,21 22,06 25,1
Az ábrán és a táblázatokból jól látható, hogy 2011-re a két telep eredményei közel egyformán alakultak. Ez jól szemlélteti, hogy megfelelő szakértelemmel és célirányos munkával a hazai genetikával is elérhető a külföldi szaporasági mutató.
A belsĞ technológiája viszont fel lett újítva bontott anyagokból, a leg szükségesebb mértékben.
35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
HÍZÉKONYSÁG ÉS VÁGÁSI MUTATÓK A hízlalási és vágási paraméterek a viszonylag jól öröklődő tulajdonságok közé tartoznak, amelyeknek a h2 értéke 0,5-0,6 között alakul. Ezek a tulajdonságok éppen ezért viszonylag gyorsan javíthatók céltudatos tenyésztéssel. Gyakori, hogy az anyai oldalon is indokolatlanul szelektálnak ezekre a tulajdonságokra, ami már a szaporasági eredményeket rontja. A hízlalási és vágási eredmények összehasonlítása az Atkári tesztállomáson történik állami felügyelettel, azonos tartási, és takarmányozási körülmények között. A diagramokon jól látható, hogy a végtermék teszteken a külföldi hibridek eredményei lényegesen nem különböznek a hazai márkázott programokban résztvevő konstrukciókétól. NEM A GENETIKA A HIBÁS Összefoglalásként elmondható, hogy a hazai árutermelő telepek teljesítménye, a mindenki által ismert okok miatt (nem megfelelő technológiai színvonal, genetikai program be nem tartása, megfelelő szakvezetés és telepirányítási program hiánya, nehéz pénzügyi helyzet stb.) ugyan elmarad a nyugat-európai sertéstelepek eredményeitől, de ennek kizárólagosan a fent említett körülmények és nem a hazai genetika színvonala az oka. Nyíri András
1000
59,00
ÚJ HELYSZÍN MEGSZOKOTT SZÍNVONAL
983
950
58,00 57,00
903
900
56,00 55,00
850
54,00
800
911
825
IDŐPONT: 2012. február 3-5.
53,00 52,00
750
51,00
700
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006
20 • MÁL 2012/1
Hungahib - 39
F1 x Pi
RattlerowSeghers
Topigs
HELYSZÍN: Budapest, V. kerület Szabadság tér és környéke
A fesztivál látogatása ingyenes.
MÁL 2012/1 • 21
