ALAPELVEK
I. A figurák tulajdonságai 1. Sose felejtsük el, hogy egyetlen figura sem ellenőrzi azt a mezőt, ahol áll. 2. A figurák körülbelüli értékei üres táblán: Gyalogos: 1 Futó:
3,+
Huszár:
3
Bástya:
5–6
Vezér:
8–9
Tehát a vezér kb. 3 könnyűtiszttel vagy 2 bástyával egyenértékű. Egy könnyűtiszt kb. 3 gyalogot ér. 3. A király lépése mindig egy behatárolt vezérlépés. 4. A gyalogos az egyetlen figura, amelyik nem léphet vissza! Tehát egy rossz gyaloglépést visszahúzással nem tudunk megjavítani. Ezért kell különösen megfontolni minden gyaloglépést! 5. A király csak a vezért nem közelítheti meg, tehát üres táblán csak a vezér tud örökös sakkot adni. 6. A vezér "sokarcú" figura. Tud bástya, futár vagy gyalogos lenni. 7. A bástya az egyetlen figura, amelyik függetlenül a helyétől mindig ugyanannyi mezőt (14) ellenőriz üres táblán. Tehát az egyetlen figura is, amelyet nem is kell centralizálni! 8. A futárok a megnyitásban gyakran lekötő bábukként dolgoznak. 9. A huszárok mindig másik színű mezőt ellenőriznek, mint amilyenen állnak. 10.
A huszár legaktívabban a centrumban áll.
11.
A gyalogos előre lép, és oldalra üt.
12.
A szélső gyalogosok általában nem olyan értékesek, mint a többi gyalogos,
mert csak egy mezőt ellenőriznek (egy irányba tudnak ütni). SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
1
II. Megnyitási alapelvek 1. Általában a lassabb figurákat fejlesszük (huszár) a gyorsabb figurák (futár) előtt, mert akkor egyidejűleg tudják a harcot felvenni az ellenséges állás ellen. 2. Gyaloglépés nem fejlődő lépés! Túl sok gyaloglépés fejlődési hátrányhoz, túl kevés térhátrányhoz vezethet. 3. Vezércsere után a király gyakran középen is maradhat. 4. Általában nem szabad a vezért túl korán játékba hozni, ha annak támadásával az ellenfél tempóval fejlődik. 5. Az alapállás leggyengébb pontjai az f2 és az f7, mert azokat csak a király védi. 6. A rövidsánc biztonságosabb, mint a hosszúsánc. 7. A király sáncoláson kívül lehetőleg ne mozgassuk! 8. Ha c2-c3 (c7-c6) lépés történik, akkor a vezérnek kínálkozik az e7 (e2) mező, mert nem fenyeget Hb1-c3d5 (Hb8-c6d4)! 9. Nyílt megnyitásokban az f6 (f3) huszárt lehetőleg csak akkor kössük le Fg5 (Fg4)-gyel, ha az ellenfél már rövidre sáncolt. 10.
Ha egy állásban nincs gyengeség, akkor egy tempóvesztés nem olyan ve-
szélyes. 11.
1. e4-es nyitásoknál a c1 futár fejlődik leggyakrabban a legkésőbb a köny-
nyűtisztek közül. Korai fejlesztése gyakran hosszú sáncolást jelent. 12.
Ha világos c2-c3-at játszott, akkor a b1 huszár sokszor előbb fejlődik, mint c1
futár. 13.
Ha fejlődési előnyünk van, akkor gyakran hosszúra sáncolhatunk, így az a1
bástya közvetlenül a d vonalra kerül. 14.
A megnyitásban a következő célokat kövesük: Gyors figurafejlesztés Centrumellenőrzés (az előbbi és ez térelőnyt jelenthet) Király biztonságának megvalósítása Összeköttetés a bástyák között Bástyákat a harctérre
SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
2
15.
Akkor a legjobb egy huszárt lekötni, ha a lekötést védő futó már lépett, mert
így csak tempóvesztéssel lehet a kötést futóval feloldani. 16.
Nyílt centrumnál a király biztonsága (sáncolással) elsődleges.
17.
Fejlődési előnynél nyissuk az állást, hátránynál tartsuk az állást zárva.
18.
A figurákat úgy fejlesszük, hogy azok a harc színterére hassanak.
19.
A figurák jobban állnak, ha az ellenséges király körüli mezőket ellenőrzik.
20.
A sáncolás az egyetlen lépés, amikor egy időben két figura léphet. Miért
hagynánk ki? 21.
A nyitásban lépjünk keveset a gyalogokkal és fejlesszük gyorsan a tiszteket.
22.
Zárt állásban egy tempó értéke nem olyan nagy, mint nyílt állásban.
23.
A figurákat lehetőleg úgy fejlesszük, hogy fejtsék ki hatásukat és közben ne
rontsák egymás hatökörét. 24.
Először a könnyűtisztekkel fejlődjünk.
25.
A vezércselben a huszár b3-on (b6-on) soha nem áll jól. (Tarrasch)
26.
Ha túl hamar élezzük ki az állást, akkor később leegyszerűsödhet és könnyű
döntetlen jön ki. (Panov) 27.
Nyílt rendszereknél sokszor két tempó elég ellenérték egy gyalogosért.
(Tarrasch) 28.
Ha több lépés egyenértékűnek látszik, akkor úgy fejlődjünk, hogy "a több
lehetőség" maradjon meg. 29.
Ha az ellenfél nagyon egészségesen játszik és nem követ el nagy hibát, akkor
az állás élezésével nem jutunk előbbre. 30.
Szimmetrikus nyílt állásokban sokszor egy tempó elég a győzelemhez.
III. A középjáték alapelvei 1. Ha fenyegetést állítunk fel, akkor az ellenfél válaszlépéseinek száma kevesebb lesz. 2. A huszárnak ellensége a gyalogos. A gyalogosok alkotják a terepet a táblán.
SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
3
3. Lehetőleg ne állítsuk királyunkat és vezérünket egy sorra, egy vonalra vagy egy átlóra. 4. Ha lehet, a sakkot olyan figura közbehúzásával védjük, amelyik a sakkot adó bábut támadja, mer ezáltal csökken az ellenfél válaszlépéseinek lehetősége. 5. Gyalogos és huszár sakkjánál az előbbi nem lehetséges. 6. A bástyákat lehetőleg a saját gyalogosok mögé állítsuk, mert így amikor a gyalogok előre nyomulnak, akkor mindig több tere kapnak. 7. Jobb gyalogszerkezet (kevesebb gyalogsziget, összekötött vagy egymás mellett álló gyalogok) esetén cseréljünk futárokat és vezéreket, míg rosszabb gyalogszerkezet esetén huszárokat és bástyákat. 8. Nagyobb a gyalogok hatása, ha egymás mellett állnak, ezért minden gyaloglépést különösen fontoljunk meg. 9. Mindig figyeljük, hogy hány gyalogos van a centrumban, mert a centrumgyalogos fontos teret nyer, és támadást akadályoz. 10.
Rövid sánc esetén a g2 (g7) pont a leggyengébb a sáncállásban, mert csak a
király védi. A h2 (h7) pontot gyakran a huszár védi f3-ról (f6-ról). 11.
Fontos az egész játékban: mindig kis értékű figurákkal védekezzünk, hogy az
erősebb figuráink foglalkoztassák az ellenfelet. 12.
Az ellenfél lépése után nézzük meg, hogy az támadó, védekező vagy mindkét
szándékú. Ezzel az ellenfél tervét jobban megismerhetjük. 13.
Jobb, ha a királyt ne mozgatjuk a középjátékban.
14.
A futárok különösen jól állnak, ha az ellenséges sáncállást fenyegetik. Pl.
sötét 0-0 után a világos futó c2-n és c3-on. Ilyenkor gyakran történik, hogy nyitott d-vonal mellett világos nem szállja meg és cseréli a bástyákat sem, mert a betörési pontok ellenőrizve vannak. 15.
Futóátlót a saját futó szembeállításával a legjobb védeni.
16.
Ha tisztán jobban állunk és "normális" lépésekkel az állást nem tudjuk fo-
kozni, akkor kombináció van az állásban, vagy a gyalogszerkezetet kell megváltoztatnunk.
SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
4
17.
A bástyák rendszerint jól állnak egy vonalban az ellenséges királlyal vagy
vezérrel. 18.
Futócsere után a lecserélt futár mezejének színével megegyező mezők
"szabadabbak" a többi figura számára. 19.
Anyagi előnynél vagy térhátránynál a tisztcsere jó .A centrumban álló vagy
támadó ellenséges figurákat is jó lecserélni. Saját támadó figurát ne cserélj. 20.
A gyenge pont csak akkor gyenge, ha az ellenfél könnyen meg is tudja tá-
madni. Pl. izolált gyalogos félig nyílt vonalon. Ha van egy gyenge pontunk, akkor lehetőleg tartsuk a táblán a tiszteket. Ha az ellenfélnek van gyenge pontja, akkor a tiszteket és a gyalogokat úgy cseréljük, hogy még több irányból is meg tudjuk támadni a gyengeséget. 21.
A király a sarokból csak három helyre léphet, de és ez a fontos szintén csak
három irányból támadható. 22.
Csigorin-Petroszján elv: ellenkező oldali támadásnál fontos a védekező ol-
dalon a gyalogosokat alapállásban hagyni, mert különben az ellenfél hamarabb tud nyitni. 23.
Ha az ellenfél a királyállásunk egy pontjára koncentrálja erejét és a támadási
irány egyértelmű, akkor a megfelelő pillanatban egy királylépéssel menjünk ki a fenyegetésből. 24.
Védekezésnél lehetőleg ne kapjon egy bábu két feladatot. (elterelés!)
25.
Kölcsönös 0-0 után vezérszárnyi gyalogtöbblet esetén keressük a gya-
log-végjátékba való átmeneteket! 26.
Anyagi előnynél cseréljünk tiszteket, anyagi hátránynál gyalogokat.
27.
Anyagi hátránynál tartsunk sok tisztet a táblán.
28.
Az egész játszmában keressük az áldozati és kombinációs lehetőségeket.
29.
Legegyszerűbb fenyegető lépés a sakk.
30.
Korai vezércsere esetén a c2 és a c7 pontok gyakran jól támadhatók futárral.
31.
A táblán lévő tisztek számának csökkenésével nő a gyalogok értéke!
32.
Szárnytámadásnál ellenjátékot a centrumban, zárt centrum esetén a másik
szárnyon keressünk Szárnytámadás előtt zárjuk le a centrumot! SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
5
33.
Ha az ellenséges állásban egy pontot meg tudunk szállni, az sokszor jó ne-
künk. Gyenge pont az ellenfélnek az a pont az állásban, amit mi gyalogossal támadunk, és az ellenfél nehezen tud védeni. Nagyon gyenge pontja az ellenfélnek az a pontja, ahová mi a királyunkat is el tudjuk helyezni. 34.
Gyengeség kihasználása:
1. Blokád 2. Ellenőrzés 3. Támadás
35.
Sáncolással a mezők fontossága változik, úgy tűnik, mintha a centrum
"vándorolna". 36.
A középjátékban gyakran számoljuk ki a tisztek nélküli gyalog-végjátékot,
mert azután könnyebb eldönteni, hogy cseréljük-e a tiszteket, vagy sem. 37.
Az alapsort két bástya jobban védi, mint egy. Ezért figyeljünk a bástyacse-
rére. 38.
Egy tiszt betörése az ellenséges állásba csak akkor ésszerű, ha a többiek
segíteni tudnak. 39.
Az ellenféltől különböző mezejű futók jók a támadónak. (Aljehin)
40.
Izolált gyalogosnál: 4 könnyűtiszt esetén jobban áll az izolált gyalogossal
játszó, 3 könnyűtiszt esetén egyenlően állnak 2 könnyűtiszt esetén kicsit rosszabbul áll 1 könnyűtiszt esetén sokkal rosszabbul áll.
IV. Végjáték-alapelvek 1. Gyaloghátrány esetén igyekezzünk futókat a táblán tartani. 2. A futár jobban tartóztatja fel az előretolt gyalogosokat, mint a bástya. 3. Ha el akarjuk kerülni a huszár sakkját, keressük a diagonál-oppozíciót. 4. Három könnyűtiszt mellé is kell király a mattadáshoz. 5. Bástyákat a gyalogok mögé! 6. Ellenkező mezejű futók esetén a gyaloghátrány nem mindig döntő. 7. Bástya + huszár a bástya ellen csak kivételesen nyer. SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
6
8. Ellenféllel azonos mezejű futóvégjátéknál figyeljünk, hogy gyalogjaink a futóval ellentétes színű mezőkön legyenek blokálva. Középjátéknál már figyelni! 9. Ne kapkodj a végjátékban! 10.
Ha a gyalogok csak egy oldalon vannak, akkor a huszár jobba, ha két oldalon,
akkor futár jobb. 11.
Gyalogvégjátéknál fontos: (1.) gyalogszerkezet (2.) királyok helyzete.
12.
A huszárvégjátékokat kb. úgy kell értékelni, mint a gyalogvégjátékokat.
13.
Végjátéknál fontos lehet a vezér centralizálása.
14.
Vezér + király + gyalogos a vezér + király ellen az egyetlen végjátékforma,
ahol a védekező királynak (ha nem tud a gyalogos elé menni) távol kell lennie a hadszíntértől. 15.
Bástyavégjátékoknál gyakran az aktivitás a legfontosabb.
16.
Ha a gyalogszerkezet: szimmetrikus, az jó a huszárnak aszimmetrikus, jó a futárnak blokált, jó a huszárnak rugalmas, jó a huszárnak ha sok a gyalogos, az a huszárnak ha kevés a gyalogos, az a futárnak jó.
17.
Vezér + gyalogos vezér ellen a támadó királyát lehetőleg egy sorra, vonalra
vagy átlóra tegye az ellenfél királyával. Vezért a centrumba!
SZIMULTÁN SAKKEGYESÜLET *** www.hunsakk.hu
7